!!! ÉLETVESZÉLYBEN!!!

KÉMÉNY !!! ÉLETVESZÉLYBEN !!! A magyarországi kémények csaknem 7-8 százalékánál találnak hibát az ellenôrzések során, a kéményseprônek sokszor mégis háromszor-négyszer kell próbálkoznia, mire beengedik a lakásba. Ha rozsdás folt jelenik meg a kéményen, nincs vesztegetni való idô! A magyarországi kémények állapotát kiválóan szemlélteti a budapesti állomány. A fôváros 990 ezer kéményébôl mintegy 23 ezer van olyan állapotban, hogy bármikor életveszélyes helyzetet okozhat, további 40 ezer pedig bár még nem életveszélyes, de alapos tatarozásra szorul. Az arány országos szinten is áll: a kémények 6-7 százaléka valamilyen módon hibás. A potenciális veszély ellenére sokan csak harmadik-negyedik „próbálkozásra”, vagy egyáltalán nem is engedik be lakásukba a kéményseprôt.

6

Életveszély és környezetszennyezés A rosszul mûködô kémény miatt a lakás levegôje oxigénhiányos, szén-monoxiddal telített lesz, ami fejfájást, levertséget, a mérges gázok nagy koncentrációja pedig halált okozhat. A kémények megfelelô karbantartása tehát elsôsorban biztonsági okból jelentôs, hiszen a berendezés állapota befolyásolja az égéstermékek „elszállításáért” felelôs huzat kialakulását. Ha a huzat nem megfelelô, bizonyos égéstermékek visszaszivároghatnak a lakótérbe, komoly balesetveszélynek kitéve a családot. Ezenkívül egyes eszközök mûködését is zavarhatja az eldugult kémény. A kéményseprés közvetve az energiatakarékossághoz is hozzájárul, hiszen a nem megfelelô huzat miatt a készülék többet fogyaszt, ezzel ráadásul több égésterméket is termel – a közszolgáltatás igénybe vételével tehát környezetszennyezô tényezôket is kiküszöbölhetünk. Tízezrekkel drágább lehet a fűtés egy rossz kémény miatt Az új lakóparkok kb. 60 százaléka „elfelejti” kikérni a kéményseprôk véleményét a beépítendô kéményrendszerekrôl. Ezeket gyakorta vissza is kell bontatni, s ennek árát természetesen a vevônek kell megfizetnie. Ugyanakkor a nehezedô gazdasági helyzet arra kényszeríti a beruházókat, hogy olcsóbb kéményeket építsenek be az új otthonokba. Ez viszont életveszélyes is lehet. A szakemberek tanácsadást, véleményezést és tervellenôrzést is végeznek a tervezés és a kivitelezés különbözô stádiumaiban, majd a használatbavételi engedély kiadásához kötelezôen elvégzik a helyszíni szemlét. Nagyon sok tervezô, építtetô, kivitelezô azonban nem veszi igénybe a tanácsadást és az elôzetes tervellenôrzést, ami a késôbbi tulajdonosoknak is sok problémát okozhat. Ugyanakkor számadatok is bizonyítják, hogy megéri a jó kémény, illetve annak karbantartása, hiszen ha például nem szelel elég jól egy kémény, akkor az akár 5-10 százalékkal is ronthatja a fûtés hatékonyságát, ami egy szezon alatt több 10 ezer forint többletkiadást is jelenthet!

F2

A gázzal kezdődött minden Budapesten a lakások 40 százalékába nem engedik be a szakembereket, sokszor még a hivatalos felszólítás ellenére sem. Évente a lakások egyhatodát egyáltalán nem tudják ellenôrizni. Még az sem ad teljes megnyugvásra okot, ha valaki rendszeresen elvégezteti a felmérést – elég ha a szomszéd gondatlan: a szivárgó füstgáz vagy a robbanás nem tartja tiszteletben a lakás határait! A kémények eróziója a gáztüzelésre való átállással gyorsult fel. A több mint száz éve kifogástalanul mûködô kéményt egy-két fûtési idény alatt tönkreteheti a gáz égésterméke. A szilárd tüzelôanyagok – fa, koksz, szén – füstje ugyanis magas hômérsékletû, nagy sebességgel emelkedik, és a kémény tetejéig nem hûl le annyira, hogy az erodáló anyagok kicsapódjanak belôle. Ezzel szemben a gáz égésterméke eleve alacsonyabb hômérsékletû, emiatt lassabban halad felfelé, miközben még jobban kihûl, a gôz kondenzvíz formájában kicsapódik a füstelvezetô járat falára. A rozsdás folt már komoly gondot jelez! A kémény tégla falazata és a kötôanyag (malter) így gyakorlatilag állandóan nedves, ez a kéménykorrózió, ami felülrôl lefelé terjed. A lakásokban a jelenség a kéményjárat oldalán, a kémény és a födém találkozásánál megjelenô nedves, vagy barnás, rozsdás foltokban tapasztalható. Mindez pedig nem csak esztétikai probléma! A kötôanyag ekkor már olyan rossz állapotban van, hogy az égéstermék a lakásba szivároghat. A rossz kémény egy időzített bomba! Nem kell hosszasan ecsetelni, hogy a rossz kémények milyen katasztrófákhoz vezethetnek! Nincsenek pontos adatok, de évente sokan halnak meg szén-monoxid mérgezésben. A balesetek elkerülhetôk, ha a kémények mûszaki állapotára odafigyelünk. Engedjük be a kéményseprôket az éves ellenôrzések során, és fogadjuk meg a tanácsaikat. Több magánvállalkozás is foglalkozik kéményvizsgálattal, és némelyiküknél az állapotfelmérés ingyenes! Érdemes tehát kéményünket megvizsgáltatni, és a hibákat minél hamarabb kijavíttatni. Társasházak esetében vissza nem térítendô állami támogatásokat lehet megpályázni, melyek a beruházás költségének akár 40 %-át is kitehetik. Néhány bank ezekre a felújításokra kedvezô kamatozású, állami támogatással együtt járó hitelkonstrukciót is biztosít. Több cég – saját lehetôségein belül – kamatmentes részletfizetési lehetôséget is nyújt a megrendelôk számára.

2000 óta a társasházak szolgálatában

KÉMÉNY CSAK EGY KÉMÉNY

Erre a kérdésre a pályázati kiírás adja meg a jó választ! Ha ott lehetôvé tették, hogy egy-egy kéményre is lehetett

pályázni, akkor lehetett volna pályázatot benyújtani.

V

A házunkban az egyik gyûjtôkémény javíttatása tervbe véve. A kiírt pályázat ebben az évben ugyan már lejárt, de most utólag felmerült a kérdés, hogy vajon a meghirdetett pályázaton úgy is részt lehetett volna-e venni, ha nem az összes kémény kerül felújításra? Ez azért is logikus lenne, mert a felújítás költségét nem tudja a ház egy év alatt biztosítani.

6

ELBONTÁSI ENGEDÉLY

A kémények elbontására csak a kéményseprô-ipari szolgáltatást végzô cég szakértôi véleménye alapján kerülhet sor. Az ún. használaton kívüli kémények bontása sok esetben nem megoldható, hiszen az épület szerkezetében vannak elhelyezve, ehelyett szakszerû lezárással oldható meg a használaton kívül helyezésük. A szakszerû munka elvégzését a szolgáltató ellenôrzi, és azt követôen nyílik meg a lehetôség arra, hogy az évenkénti kötelezô ellenôrzési vizsgálatból kikerüljenek, vagyis ne kelljen utánuk díjat fizetni. A 27/1996. (X. 30.) BM rendelet 2. §-a tartalmazza a fogalmakat, így többek között:

„f) tartalékkémény: olyan kémény, amelynél a tényleges igénybevétel a más rendszerû hôellátás miatt nem áll fenn, de a hatályos rendelkezések szerint, illetve a fokozott biztonság miatt használható állapotban való tartása szükséges.” A hivatkozott rendelet 1. § (2) bekezdése így rendelkezik: „A közszolgáltatás nem terjed ki arra a kéményre, amely használaton kívül áll, és amelynek bekötônyílásait és tisztítónyílásait befalazták, vagy nem éghetô anyaggal tömören, illetôleg egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták, és a kéménytisztítás helyén jól látható módon megjelölték.

Válasz

Társasházunkban 24 kémény van, amelyekbôl mindössze kettô van használatban. A többi az idô közben bekövetkezett korszerûsítések – leginkább parapetes konvektorok beszerelése – miatt használaton kívül van. A kéményseprô vállalat álláspontja az, hogy használattól függetlenül minden kéményt át kell vizsgálniuk – bár szabad szemmel is látható, hogy nincs használva –, és a használaton kívüli kéménykürtôk átvizsgálásáért is fizetni kell. Kell-e a használaton kívüli kémények elbontásához engedély?

ELBONTATNÁNK A SAJÁT KÖLTSÉGÜNKÖN

A kémények a társasház közös tulajdonához tartoznak, így annak lebontására csak akkor kerülhet sor, ha: - a kéményseprô-ipari szolgáltató erre vonatkozóan szakvéleményt ad és ahhoz hozzájárul, - a tulajdonosok többsége a közgyûlésen elfogadja a kémények lebontását. A közös költség része az évenként kötelezô kéményseprôi ellenôrzés és tisztítás. A társasházakhoz tartoznak

olyan ún. tartalék kémények is, amelyekben konkrétan fûtés nem történik, de egy esetleges átalakítás miatt ismét szükséges lehet az üzembe helyezésük. Ezek ellenôrzése is bele tartozik az évenkénti ellenôrzésbe.

Válasz

Társasházi lakásunk földszinti „szélsô” lakás, a külsô falakon túl már csak az udvar van. A lakásunkhoz tartozó kémény – amit kb. 20 éve nem használunk, mivel parapetes konvektorokkal fûtünk – a falon kívül van. A közös költség részét képezi a kéményellenôrzés díja, amiben benne van a lakásunkhoz tartozó, nem használt kémény vizsgálati díja is. Az csak egy apró kellemetlenség, hogy rendszeresen megjelenik egy kéményseprô, és leellenôrzi a nem használt kéményt – sáros cipôjével összejárva a lakásunkat – ô csak a munkáját végzi, megértjük. Szeretnénk ezt a felesleges, idejétmúlt, használaton kívüli kéményt saját költségünkön elbontatni. Viszont ezt követôen nem szeretnénk a „fô házban” lévô 18 darab, használatban lévô kémény rendbentartásával kapcsolatos díjakat megfizetni! Elbontathatjuk-e a kéményt, mint tulajdonosok, vagy ehhez is közgyûlési határozat szükséges? Ha a lakásunkhoz tartozó kémény már „nincs”, csökkenhet-e a közös költségünk?

Az, hogy önöknek nincs szükségük az adott kéményre, nem ad jogi alapot arra, hogy a közös tulajdont képezô kéményt önhatalmúlag elbontsák. A társasházban lévô öszszes kémény után fizetendô teljes költség a társasház

KÉRDÉSEK, VÁLASZOK, BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK TÁRSASHÁZI ÜGYEKBEN

F3

KÉMÉNY összes tulajdonát terheli, mégpedig a tulajdoni hányaduk alapján. Arra azonban van lehetôség, hogy a szervezeti- és mûködési szabályzatban részletezzék a kéményellenôrzési díj

után fizetendô költség elszámolásának módját, és ott – esetleg – a többi tulajdonos hozzájáruljon ahhoz, hogy önöknek ne kelljen a közös költség részeként a kéményellenôrzési díjat kifizetni.

ÉRTELMEZÉSI GONDUNK VAN

Az egyes helyi közszolgáltatások kötelezô igénybe vételérôl szóló 1995. évi XLII. törvény szerint a kéményseprôipari közszolgáltatás biztosítása a megyei, a megyei jogú városi és a fôvárosi önkormányzat kötelezô feladata. Ennek alapján a helyi önkormányzat által szervezett kéményseprô-ipari közszolgáltatást a területen levô ingatlan tulajdonosa (használója) köteles igénybe venni. Az igénybe vétel módjáról a helyi önkormányzati rendelet tartalmaz szabályokat, így: - közüzemi szerzôdés létrejöttének módját, - a szolgáltatás igénybe vételének, korlátozásának megtagadásának módját és feltételeit, - a tulajdonost terhelô díjfizetési kötelezettséget, a díj

mértékét, a megfizetés rendjét, - az esetlegesen adható kedvezményeket, vagy az ingyenes szolgáltatások körét. Kötelezô kéményseprô-ipari közszolgáltatás: a lakásban, helyiségben a tüzelôberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló kémény járatának és tartozékainak idôszakos ellenôrzése, tisztítása, mûszaki felülvizsgálata, a használat és a mûszaki megoldás megfelelôségének vizsgálata. A fizetendô díj mértékét a kémény típusa (egyedi, gyûjtô, központ), a tüzelési mód, a kémény igénybe vételének jellege (üzemelô vagy tartalék) figyelembevételével kell meghatározni. A díjat utólag kell megfizetni.

GOLYÓ MARADT A KÉMÉNYBEN Kit terhel a költség, ha kiderül, hogy a kéményben maradt a golyó? A golyó leltári tárgy, de a kötelezô szolgáltatás sem bír el ilyen plusz költséget. Ezek után mivel tisztít a kéményseprô? Válasz

6

Válasz

Tulajdonközösségünk nemigen tud mit kezdeni a 1995. évi XLII. törvénnyel, mivel a közszolgáltatások kötelezô igénybe vétele sajnálatos módon nem jár együtt a szolgáltatási szerzôdés megkötésével.

F4

Természetesen a golyó a kéményseprôé, és neki kell mindent megtenni azért, hogy az ismét a birtokába kerüljön. Ha ehhez bontani is kell, és ezzel felesleges kiadást okozna a tulajdonosnak, akkor a teljes kár megtérítésére a kéményseprô munkaadója lesz köteles.

valamint a mellékcsatornás gyüjtôkémények mellékcsatornáit. Az ellenôrzést és a tisztítást egy idôpontban célszerû elvégezni. 3. Idôszakos tartózkodásra alkalmas épületek – pl. üdülôk – esetében az ellenôrzést négyévenként kell elvégezni.

Milyen munkálatokat kell elvégeznie a kéményseprőnek? A kötelezô kéményseprô-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet rögzíti, hogy hogyan kell elvégezni a kémények tisztítását. „1. Az egyedi, gyûjtô és a 4.096 cm2-nél (64x64 cm) kisebb kürtôknél négyévenként – bontás nélküli – mûszaki felülvizsgálatot kell végezni, mely a következô tevékenységet jelenti: - a kémények és tartozékaik szemrevételezéssel, illetôleg hagyományos kéményseprôeszközökkel, szerszámokkal történô vizsgálata annak megállapítására, hogy azok mûszaki állapota megfelel-e a létesítésre, használatra vonatkozó építési és tûzvédelmi hatósági elôírásoknak, - a szerelt, bélelt kémények, valamint kürtôkeresztmetszettôl függetlenül a mesterséges égéstermék-elvezetésû kémények füsttömörségének füsttömörség-próbával történô ellenôrzése. 2. Évente egy alkalommal kell ellenôrizni és tisztítani a kémények bekötônyílásait – a cserépkályhák bekötônyílásai kivételével – továbbá a koromzsákjait, füstcsatornáit,

Ellenôrzés: - a biztonságos munkavégzés helyi feltételeinek (kéményseprôjárda, tetô-kibúvóablak, létra, hágcsó stb.) meglétének és állapotának szemrevételezéssel történô vizsgálata, - az elôzô tisztítás, ellenôrzés és mûszaki felülvizsgálat során megállapított, és a tulajdonos tudomására hozott hibák, szabálytalanságok megszüntetésének szemrevételezéssel, illetôleg szükség szerint kéményseprôszerszámmal történô megállapítása, - az átjárhatóság vizsgálata a kéményjárat teljes hossza mentén kéményseprôszerszámmal, - gáz-tüzelôberendezés égéstermék elvezetésére szolgáló kéményeknél a keletkezett égéstermék maradéktalan eltávozásának vizsgálata, szükség esetén mûszerrel. Tisztítás: - a kéményjárat teljes hosszában történô tisztítása a kémény típusának és anyagának megfelelô kéményseprôszerszámmal,


KÉMÉNY - a bekötônyílás, koromzsák, füstcsatorna, továbbá mellékcsatornás gyüjtôkémény mellékcsatornájának – a kéménytartozék anyagának megfelelô – kéményseprôszerszámmal történô tisztítása, valamint a keletkezett szilárd hulladék (korom, pernye, faltörmelék stb.) eltávolítása és edénybe helyezése,

- ha az égésterméket hagyományos kéményseprô tisztítóeszközzel nem lehet eltávolítani, akkor kéményégetés végzése kiégetô berendezéssel.” Természetesen ha a munkavégzése során hibázik, és netán kárt okoz, azért felelôsséget kell vállalnia.

KÉMÉNYDÍJ FELOSZTÁSA Házunkban – mely kb. 110 éves – vannak olyan lakások, melyekhez tartozik kémény, és használják is. Vannak olyanok, amikhez tartozik kémény, de nem használják, mert külsô szellôzésû (parapetes) gázkonvektoros fûtésük van. (Lehet, hogy ezeket el kéne bontatni!) Vannak olyan lakások, amikhez egyáltalán nem tartozik kémény a régi építési kialakítás miatt. (Ez utóbbiakban a század elején egyáltalán nem volt fûtési lehetôség, mi ilyen lakásban lakunk.) Igazságtalannak tartjuk, hogy a kéményseprési díj a tulajdoni hányad alapján meghatározott közös költségbe beszámításra kerül, miközben nincs is kéményünk. Lehet ezt a tételt külön számolni? tisztítási költségektôl. Ha a tulajdonosok többsége elfogadja a különbözô hozzájárulási mértéket, akkor a közös költség összegét – a kéménnyel nem rendelkezô albetétekre vonatkozóan – az évenként egyszer felmerülô kéményellenôrzés és tisztítás költségei alól mentesíteni lehet.

Válasz

A közös tulajdonban lévô kéményekkel kapcsolatosan felmerülô költségeket – elvileg – a tulajdonosoknak tulajdoni hányaduk alapján kell megfizetni. Amennyiben vannak olyan lakások, amelyekhez egyáltalán nem kapcsolódik kéménykürtô, úgy a szervezeti- és mûködési szabályzatban kell megállapítani, hogy ki, és milyen feltételek esetén mentesülhet a kéményellenôrzési és

6

KÉMÉNYBÉLELÉS Közös költséget képez-e a kéménybélelés? 1. Mindenek elôtt meg kell nézni, hogy mit tartalmaz az alapító okirat. Ha errôl részletes rendelkezés van a közös tulajdonú részek felsorolásánál, akkor e szerint kell eljárni. Ha csak annyi került leírásra (ez a jellemzô), hogy a kémény a közös tulajdonhoz tartozik, akkor tovább kell vizsgálódni!. 2. Meg kell nézni a kémény szerkezetét, mivel az úgynevezett „kémény” tulajdonképpen füstjáratokból tevôdik össze. Vizsgálni kell, hogy egy füstjárat (kéménylyuk) csak egy lakást szolgál-e ki? Ha egy füstjáratot csak az adott lakás használ, akkor – elsô megközelítésben – a kéménybélelés, de a kéménylyuk belsô vakolata sem tartozik a közös költségbe. Ez a gondolatmenet azonos azzal, hogy a lakást terheli például a falak vakolatának karbantartási költsége. Viszont felmerül a kérdés, hogy akkor mi tartozik a közös költségbe? A tégla mindenféleképpen, hiszen ez több lakáshoz tartozó füstjáratot határol, tehát ha a tégla használódik el, akkor annak a karbantartási költsége egyértelmûen a közös költség része. A társasházi törvény lehetôvé teszi, hogy a társasház tulajdonosai eldöntsék ezt a kérdést. Ha ez az alapító okirat-

ban nem történt meg pontosan, akkor az SzMSz-ben szükséges rendezni.

Válasz

„Örökzöld” téma! Az elmúlt tíz évben havi rendszerességgel érkezett szerkesztõségünkhöz a kérdés: kinek kell kifizetnie a kötelezôvé tett kéménybélelést? A tulajdonos költsége, vagy a társasházé? Alábbi válaszunk általános állásfoglalás.

A gyakorlatban sok megoldás létezik, és mindegyiknek megvan az elônye, hátránya. Van olyan társasház, ahol úgy döntöttek, hogy a lakást terheli, van olyan közösség, akik a közös költség részeként kezelik, és van, ahol az adott lakás magasságára esô költséget a lakás tulajdonosa fizeti ki, a többit a társasház. A kérdés eldöntésénél figyelembe kell venni, hogy egyes lakásokban vannak úgynevezett tartalék kémények is, illetve különbözô számú füstjárat tartozik az egyes lakásokhoz. A társasháznak kell eldöntenie, hogy mit tekint közös tulajdonnak és mit külön tulajdonnak, illetôleg a közös költség részének. Ezeket a szabályokat az SzMSz-ben kell rögzíteni. A szerkesztő véleménye Kéményeink elöregedettek, sokszor életveszélyesek. Felújításuk, el− lenőrzésük, béleltetésük költségének megosztása örökös vitatéma. Célszerű lenne végre időt és energiát – netán pénzt is – fordítani arra, hogy egy szakértővel minden ház tulajdonosközössége átbeszélje a témát, a szakértői vélemény alapján döntést hozzanak, melyet az SzMSz−ben rögzítenek, és ezzel egyszer s mindenkorra lezárják ezt a vitát. (Pl. a geotermikus fűtéshez biztosan nem kell kémény!)


F5

KÉMÉNY KÉMÉNY ÉS GÁZKONVEKTOR ELLENŐRZÉSE A társasházaknál az éves kötelezô kéményellenôrzést a szolgáltató rendszeresen elvégzi, illetve elvégezné, ha bejutna a lakásokba. A tulajdonosok nem veszik komolyan, ezért a társasházaimban (szerintem a többiben is) sajnos a kéményeknek több mint a felében nem történik meg az ellenôrzés. 1. A lakástulajdonosok ezt minden további nélkül megtehetik? Ki lesz a felelôs egy esetleges balesetért? 2. A szolgáltató kiszámlázza a társasháznak a nem ellenôrzött kémények ellenôrzésének munkadíját is! Kötelezô ezt nekünk kifizetni? Nem lenne elég csak az elvégzett munkáért fizetni ? 3. Az egyedi fûtésû lakások esetében a gáztüzelésû berendezéseknél évente egyszer kötelezô a gázkészülékek felülvizsgálata/ellenôrzése is a lakások, és az ott élô családok biztonsága érdekében. A tulajdonosok ezt sem veszik komolyan, szakembert leginkább csak akkor hívnak, ha elromlik a készülék. Válasz

6

1. Ha bizonyítható, hogy a tulajdonos a felszólítások ellenére nem biztosította a kémények ellenôrzését, úgy az esetleges balesetért ô fog felelni. A bizonyításhoz elegendô, ha a közös képviselô írásban felszólítja a teljesítésre, és ezt tértivevényes levélben küldi el a részére. 2. A kéményseprô a feladatát részben akkor is el tudja látni, ha a lakásba nem jut be, mert a kéményeket a tetôrôl is meg lehet tekinteni. (Természetesen ez nem teljeskörû ellenôrzést jelent!) Ha a kéményseprô kint volt a társasházban, és ott ellen-

ôrzéseket végzett, akkor az azzal kapcsolatos munkát jogosan számlázza le. Nem szabad elfelejteni, hogy a társasházaknál ún. tartalék kémények is vannak, amelyek után az ellenôrzést ugyanúgy ki kell fizetni, holott azokban fûtés nincs. 3. Az egyedi – lakásokban lévô – gázkészülékek ellenôrzése kizárólag az adott tulajdonos kötelezettsége és felelôssége, erre vonatkozóan még felszólítással sem élhet a közös képviselô.

KÉMÉNYSEPRÉSI DÍJ

Válasz

A lakások zömében megszüntették a kéményeket, összesen 6 db mûködik a 40-bôl. A kéményseprô vállalat részére is csak a 6 kémény után kell fizetni. Ugyanakkor a közös képviselô valamennyiünk közös költségébôl fizeti a kémények tisztítását, tehát mindenki fizet, nemcsak azok, akik ténylegesen használják. Jogos ez? A kéményseprési díj fizetése a tulajdoni hányad alapján történik, teljesen mindegy, hogy a tulajdonosok közül ki használja, illetve ki nem használja a kéményeket, sôt a tartalék kémények után is fizetni kell. A fizetési kötelezettség alapja, hogy a padlástérben és a tetôn kívül elhelyezkedô

kémények közös tulajdonban vannak, így azok karbantartási költsége is tulajdoni hányad szerint történik. (A liftet sem használják a földszinti tulajdonosok, mégis fizetik a közös költségben a tulajdoni hányad szerint, kivéve ha az SzMSz-ben más feltételeket határoztak meg!)

KÉSZÜLÉKCSERE

Válasz

A tulajdonomban lévô lakásban tizenéve kiépítettem a cirkó-fûtést. Akkor még nem volt kötelezô a kémény bélelése. Most kicserélném a fütôkészüléket egy másikra, mert nem mûködik megfelelôen. Az SzMSz idevonatkozó bekezdése a következõ: „A közös telek, közös építményrészek, felszerelések, egyéb közös berendezések és nem lakáscélú helyiségek minden nevezendô közterheit, fenntartásukhoz vagy helyreállításukhoz szükséges költségeit a tulajdonostársak kötelesek viselni. A költségviselés módjáról, arányáról a közgyûlés 2/3-os többsége jogosult dönteni. Amennyiben a közös tulajdonhoz tartozó gépészeti vagy egyéb tartozékok korszerûsítése valamely tulajdonostárs érdekében történik, úgy a korszerûsítés költségeit ez a tulajdonostárs köteles viselni, és nem háríthatja át azt a közösségre azon a címen, hogy a közös tulajdonban történik építés, szerelés. A közös tulajdon korszerûsítése egyébként nem minôsül a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházásnak, azonban a közgyûlés egyszerû többséggel történô hozzájárulása továbbra is szükséges. A gépészeti korszerûsítés esetén a megrendelô tulajdonostárs a többi tulajdonostárs szükségtelen zavarásától tartózkodni köteles.” Fentiek alapján az osztatlan közös tulajdonban lévô kémény bélelésének (az albetét határoló faláig) a költségét a társasház, vagy az albetét tulajdonosa viseli?

F6

Álláspontom szerint nagyon pontosan meghatározták a fizetési kötelezettségeket, és ennek alapján a kéménybéleléssel kapcsolatos költségek viselését is. A leírásból úgy

tûnik, hogy önnek kell a kéménybélelést finanszírozni, mivel ön kívánja megávltoztatni a jelenlegi cirkó-fûtését.


KÉMÉNY KIVEL ÉS HOGYAN JAVÍTTASSUK A KÉMÉNYEKET? A teljes körû ellenôrzés négyévente kötelezõ! A társasházak lakóinak, tulajdonosainak és fôleg a közös képviselôknek igen sok gondot és problémát okoznak a rossz mûszaki állapotban lévô kémények. Több százezer elhasználódott, javításra szoruló égéstermék elvezetô keseríti az életüket. Ezekre a hibákra legtöbb esetben csak akkor derül fény, amikor valaki szeretné a régi gázkészülékét egy modernebbre cserélni, vagy az illetékes kéményseprô a rendszeres ellenôrzés során felhívja rá a figyelmet. A kémények mûszaki állapotának ellenôrzését kötelezô közszolgáltatásként a területileg megbízott kéményseprô cég végzi. Ezeket a cégeket pályázat útján választja ki a megyei, ill. fôvárosi közgyûlés, és köt velük szerzôdést meghatározott idôre. Ezen cégek nem rendelkeznek ható− sági jogkörrel, de a szabálytalanságokat, ill. az életve− szélyt jelentő hibákat jelenteniük kell az építési hatósá− gok, a tűzoltóság, vagy a gázszolgáltató felé. Az ellenôrzés a kötelezô éves sormunka folyamán történik. A lakókat kihelyezett plakátokon értesítik az idôpontról. Sajnos sokan nem veszik ezt komolyan, és nem biztosítják a bejutást a lakásba. Ilyen esetekben a kéményseprôk „visszajelentik” a zárt lakást, és mégegyszer megkísérlik az ellenôrzést. Ha ekkor sem járnak sikerrel, értesítik az illetékes építési hatóságot, mely kötelezheti a tulajdonost, és adott esetben bírságolhat is. Amennyiben a sormunka során szabálytalanságot, vagy valamilyen hibát észlelnek a szakemberek, errôl egy figyelmeztetô nyomtatványt adnak át a tulajdonosnak. Súlyosabb esetben – életveszély esetén – akár a gázszolgáltatás szüneteltetését is javasolhatják a szolgáltatónak. A kéményseprôk feladata ezzel még nem ér véget. Négy évente kerül sor a teljes körû kéményellenôrzésre, mely egy mindenre kiterjedô vizsgálatot takar. Errôl a mûszaki felülvizsgálatról egy szakvélemény is készül, mely részletesen tartalmazza a kémény és a rákötött berendezés adatait, és az esetleges hibákat. Tüzelôberendezés cseréjénél, javítást követô újbóli üzembehelyezésnél vagy új égéstermék elvezetô kialakításánál kötelezô a kéményseprô szakvélemény beszerzése. Ezt a vizsgálatot egyéni megrendelés alapján végzik a kéményseprôk a megrendelésen feltüntetett céllal (készülékcsere, gázbekötési engedély, lakhatási engedélyezési eljárás, javítás utáni ellenôrzés stb.). A kéményseprô-ipari közszolgáltatás nemcsak feladatokat, hanem komoly felelôsséget is ró a szolgáltatóra. Fontos tehát, hogy segítsük a munkájukat, hiszen (ha már úgyis kötelezô, és fizetünk is érte) a mi érdekünk! Társasházaknál állandó gondot jelent az is, hogy a hibás kémény javításának költségeit kinek kell finanszírozni. Amennyiben az alapító okiratban külön kitérnek erre, akkor ez egyértelmûen eldönthetô. Gyûjtôkémények esetében (a legtöbb esetben) közös költségbôl fizetik a felújítás költsé-

6

Felújítás előtt... geit, mivel osztatlan közös tulajdonnak minôsül. Egyedi kémények esetében lehetnek eltérések. Általában a kürtô béléscsöves védelmének elkészítése, ill. a padlástéri, vagy tetôn kívüli szakaszának javítása szintén közös költségbôl történik. Sokszor elôfordul azonban, hogy egy-egy lakó, vagy tulajdonos a saját biztonsága érdekében, vagy tüzelôberendezés cseréjekor saját költségén végezteti el a javítást. Ebben az esetben a lakógyûlésen dönthetnek a tulajdonosok arról, hogy az egyedi kémény javítási költségét a tulajdonos a közös költség terhére „leírhatja” vagy sem. Egy ilyen határozat azonban befolyásolhatja a késôbbi javítások elvégzését. Fontos tehát, hogy a tulajdonosok megfelelô körültekintéssel és mérlegeléssel hozzák meg a döntést. Melyek azok a hibák és mûszaki problémák, amik a felújítást és a javítást szükségessé teszik? Azok a hibák, melyek a laikusok számára is láthatók és egyértelmûek: romos kéményfej, átitatódott vakolat, lerobbant, használhatatlan kéményseprô járdák, korrodált tetôkibúvók, törött kéményajtók stb. Azok a hibák, melyek kívülrôl nem láthatóak, még veszélyesebbek lehetnek. A kürtô belsô állapotának vizsgálata ipari tévékamerával, vagy füstnyomás-próbával történik. Ez a vizsgálat egyértelmûen kimutatja a belsô felület tömörtelenségeit, az átszakadt járatokat, vagy a korábban beépített béléscsövek állapotát. Problémát jelenthet az is, ha az adott épület szomszédságában valami-


F7

KÉMÉNY ügyintézés a „kívülállók” számára, érdemes a kivitelezést végzô vállalkozóra bízni, és ezt a szerzôdésben rögzíteni. Ez biztosítja azt is, hogy a megrendelô, csak a szakszerûen és dokumentáltan megfelelônek minôsített javítást fizesse ki. Sok vitás esetet lehet így megelôzni.

6

... felújítás után lyen építkezés folyik és az új épület magasabb lett, mint eredetileg volt. Ebben az esetben a meglévô kémények légörvénybe kerülhetnek, és magasításuk válik szükségessé. A magasítás szabványok és elôírások szerinti elkészítése azonban annak a kötelessége, aki miatt az adott helyzet kialakult. A vétlen félre nem róhat költségeket. A kémények hibáinak kijavítása életeket menthet! A balesetek megelôzésének fontos része a biztonságos égéstermék-elvezetés. A modern technológiáknak köszönhetôen a felújítások többsége már jelentôsebb bontások nélkül is elvégezhetô. Ilyen például a FURANFLEX béléscsô rendszer. Ez a kompozit alapú, hôre keményedô béléscsô lehetôvé teszi, hogy minimális falbontással biztosítsa a kémény tömörségét. Készülékcsere esetén érdemes zárt égésterû (turbós) készüléket választani. A romos kéményfejek javítása általában a hagyományos építômesteri (kômûves) technológiákkal javítható. A kezelôjárdák folyamatos karbantartása, ill. cseréje feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az ellenôrzéseket és a javításokat el lehessen végezni. Nagyon fontos: a kéményeken történt bármilyen javítást vagy a felújítást követôen az elkészült munkát a kéményseprôvel ellenôriztetni kell! Erre rendelet kötelezi a tulajdonost. Az ellenôrzésrôl a kéményseprô hivatalos szakvéleményt ad, melyben rögzíti, hogy az elkészült kivitelezés „megfelelô” vagy „nem megfelelô”. A rendelet szerint a tulajdonos kötelessége a vizsgálat megrendelése, és a szükséges dokumentáció (kivitelezôi nyilatkozat, ÉMI minôsítések, szállítói megfelelôségi nyilatkozat, hô- és áramlástechnikai méretezés) bemutatása. Mivel ez elég bürokratikus és viszonylag hosszadalmas folyamat, és macerás az

F8

A tüzelôberendezések biztonságos üzemeltetésének másik sarkalatos pontja, az égési levegô utánpótlása! Hiába a jó kémény, a karbantartott készülék, ha nincs elég levegô! Napjainkban egyre többen cseréltetik ki a régi ajtókat, ablakokat a modern, fokozott záródású nyílászárókra. Az energiamegtakarítás ezen formáját különbözô pályázatokkal is segítik, de ne esztelenül tegyük! A nyílt égésterû gázkészülékek az adott helyiség levegôjét használják fel. Egy átlagos 24 kW-os cirkó vagy vízmelegítô óránként akár 60 lm3 levegôt „fogyaszt” el! Ezt a mennyiséget pótolni kell ahhoz, hogy a fizikai nyomáskülönbségbôl kialakult huzatot folyamatosan biztosítani lehessen. Ellenkezô esetben a készülék a kéményen keresztül fog levegôhöz jutni, megfordítva a huzatot, és a „csendes gyilkos” – a szén-monoxid – a lakásban marad. Mivel az új nyílászárók szinte hermetikusan bezárják a lakást, így szükségessé válik a minôsített és bevizsgált légbeeresztôk beépítése. Ezen egyszerû szerkezetek beépíthetôk az oldalfalba, vagy a nyílászárókba. A légbeeresztôk típusát, a kémény hô- és áramlástechnikai méretezésével kell megállapítani. Ezt a munkát egy számítógépes program is segíti, mely figyelembe veszi az érvényben lévô európai szabványokat. A kémény és az üzemeltetni kívánt készülék mûszaki paraméterei alapján számolja ki a szükséges levegô utánpótlás nagyságát. Ezen érték figyelembevételével kell kiválasztani a légbeeresztôt. A levegô-utánpótlásáról nem csak gázkészülékek esetében kell gondoskodni! Kandallók, kazánok, kályhák esetében is szükségesek. Lakásfelújítás, fûtéskorszerûsítés esetén tehát kérjék szakemberek segítségét, tanácsát. Tudjuk jól, hogy a kémények felújítása komoly anyagi megterhelést jelent. Különbözô önkormányzati és állami támogatások, valamint kedvezményes banki hitelek állnak a társasházak rendelkezésére. Feltétlenül érdemes a kémények felújításakor az adott lehetôségeknek utánajárni. A beruházás költségének akár 2/3 részét is meg lehet pályázni, mely vissza nem térítendô támogatást jelent. Az önrész biztosítására (szükség esetén) a társasházak felújítására szolgáló kedvezô kamatozású hiteleket nyújtanak a pénzintézetek. Érdemes itt is megkeresni a legkedvezôbbet. Amikor a probléma már adott és tudjuk jól, hogy a kémény felújítása már nem tûr halasztást, kell egy kivitelezô. Hogyan válasszunk kivitelezôt? Nos, semmiképpen se a legelsôt, akit találunk. Esetleg kérdezzük körbe az ismeretségünket, kérjünk ajánlásokat tôlük. A különbözô médiákban (hirdetési újságok, szaktudakozók, internetes keresôk) kéménybélelôk garmadáját találhatjuk. Fontos szempont lehet, hogy az adott cég, vagy vállalkozó mióta „van a piacon”, milyen referenciákkal rendelkezik. Sokat elárulhat a kivitelezôrôl az internetes weboldala. Legalább három-


KÉMÉNY négy komolyabb cégtôl kérjünk ajánlatot a kivitelezésre. Egy magára valamit is adó vállalkozás az ajánlat elkészítését ingyenesen vállalja. Az, aki tételes és részletes helyszíni felmérés nélkül, e-mailben vagy faxon küld egy két-három oldalas ajánlatot, elég komolytalannak tûnik. Egy részletesen kidolgozott mûszaki tartalom és a hozzá kapcsolódó tételes költségvetés már önmagában is tárgyalási alap lehet. Nagyobb összegû beruházásnál célszerû (pályázat esetében pedig kötelezô) szakirányú mûszaki ellenôr bevonása. Segítségére nemcsak a kivitelezési folyamatok ellenôrzésében, hanem a kivitelezô kiválasztásában is számíthatunk. A beérkezett árajánlatokat elôször a mûszaki tartalom alapján érdemes értékelni, majd ezek után lehet az árakat összehasonlítani. A túl olcsó és a túl drága ajánlatok egyaránt gyanúsak. A rostán fennmaradt vállalkozókkal érdemes esetleg tárgyalást folytatni, és a kiválasztott mûszaki megoldásra kérni egy végleges ajánlatot. Itt már természetesen dönt a kedvezôbb ár. Vigyázat, itt is lehetnek buktatók! Lehetôleg egy összegre kössünk szerzôdést, nehogy késôbb meglepetés érjen bennünket. A vállalkozó

felelôssége, hogy az adott munkára úgy adjon ajánlatot, hogy késôbb ne merüljenek fel „elôre nem látható költségek”. Ezek mindig rossz szájízt keltenek. A kiválasztásnál fontos szempont az is, ha a vállalkozó segítséget nyújt a pályázati anyag komplett elkészítésében, szükség esetén a banki hitel ügyintézésében is. Foglaljuk össze tehát. Kéményeink állapotának évenkénti ellenôrzését ne hanyagoljuk el! Engedjük, hogy a kéményseprôk tegyék a dolgukat! A felmerült problémákat saját érdekünkben orvosoljuk minél elôbb! Modern és hagyományos technológiák állnak rendelkezésre a felújítás során. Feltétlenül szakemberrel végeztessük a kivitelezési munkálatokat, és járjunk utána a lehetséges támogatásoknak!

6

Remélem, hogy ezekkel a gondolatokkal sikerült némi segítséget nyújtani a társasházak „kéményes gondjaival” kapcsolatban. Zombori Géza, KéményCenter Kft. www.kemenycenter.hu

VONATKOZÓ RENDELETEK ÉS SZABVÁNYOK Műszaki−jogi szabályozások 27/1996 (X. 30.) BM rendelet a kötelezô kéményseprôipari közszolgáltatásról, illetve az 51/1999. (XII. 25.) BM rendelet a kötelezô kéményseprô-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet módosításáról 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet melléklete, az Országos Tûzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 9/1997. (XII. 19.) KTM-IKIM rendelet az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések mûszaki követelményeinek és megfelelôség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól

Szabványok MSZ EN 1443:2003. Égéstermék-elvezetô berendezések. Általános követelmények. MSZ EN 1859:2001. Égéstermék-elvezetô berendezések. Fém égéstermék-elvezetô berendezések. Vizsgálati módszerek. MSZ EN 1457:2001. Égéstermék-elvezetô berendezések. Kerámia béléscsövek. Követelmények és vizsgálatok. MSZ EN 1806. Égéstermék-elvezetô berendezések. Kerámia idomblokkok egyköpenyû égéstermék-elvezetô berendezésekhez. Követelmények és vizsgálati módszerek.

46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi, hatósági, engedélyezési eljárásokról

EN 1856-1. Chimneys. Requirements for metal chimneys. Part 1.: System chimney products.

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gázkészülékek megfelelôségének tanusításáról.

MSZ 14799:1998. Kéményszerkezetek tûzállósági követelményei, laboratóriumi vizsgálata és minôsítésük tûzállóság szempontjából

16/2001. (GFK 15.) GM közlemény a mesterséges égéstermék-elvezetésû C-típusú gáztüzelésû központi fûtôkazánok megfelelôségének tanusításával kapcsolatban. 9084/1992. (IKK. 10.) közlemény a mesterséges égéstermék-elvezetésû gázkazánok alkalmazásával kapcsolatban („B” típusú készülékekre vonatkozólag). EGK irányelvek: 89/106 ill. 90/396. 84/2001. (V. 30.) kormányrendelet az Európai Megállapodáshoz kapcsolódó, a megfelelôség értékelésérôl és az ipari termékek elfogadásáról szóló jegyzôkönyv kihirdetésérôl.

MSZ 04.82 sorozat. Lakó- és közösségi épületek kéményei.

MSZ EN 483:2000. Gáztüzelésû központi fûtési kazánok C típusú, legfeljebb 70 kW névleges hôterhelésû fûtôkazánok témakörben. MSZ CR 1749:2000. CEN jelentés. A gázkészülékek égéstermék-elvezetési módszer (típus) szerinti osztályozásának európai rendszere. MSZ 13384-1 MSZ 133842 MSZ 7041


F9

KÉMÉNY MIKOR KELL SZAKVÉLEMÉNY?

Válasz

Lakásfelújítás során az egyik tulajdonos új, zárt égésterû gázkészüléket kíván beszereltetni. Kell hozzá kéményseprõi beleegyezés? Szerintem igen, de õ köti az ebet a karóhoz, hogy ehhez a kéményseprõnek semmi köze.

6

Elôfordul, hogy valamilyen készülék beüzemeléséhez szükséges a kéményseprôi szakvélemény, így nézzük mikor és hogyan kell azt igényelni: 1.) Új égéstermék-elvezetôket kivitelezés közben, eltakarás elôtt a kémény kivitelezôjének jelenlétében a szolgáltatóval ellenôriztetni kell. A megrendelésnek a szolgáltató három munkanapon beül köteles eleget tenni. Az ellenôrzés eredményét a szolgáltató szakvéleménnyel igazolja. 2.) Új, újjáépített vagy megosztott épületek, lakások használatba vételéhez a szolgáltató a kémények megfelelôségét tanúsító szakvéleményt ad ki. 3.) Újonnan épített vagy javított, illetôleg újból használatba vett és felülvizsgálati kötelezettség alá esô kéményeket és tartozékait csak azok megfelelôségét tanúsító szakvélemény birtokában lehet üzemeltetni. 4.) Gázüzemû, továbbá – a tüzelési mód vagy a kémény terhelésének megváltozása esetén – más tüzelôberendezést meglévô kéménybe kötni csak a kémények megfelelôségét és terhelhetôségét tanúsító szakvélemény birtokában szabad.

A szakvéleményt a megrendeléstôl számított 8 napon belül kell kiadni. A szakvéleményrôl másolatot kérni 5 évig lehet, mivel a szolgáltató addig köteles megôrizni. Mi a tulajdonos kötelezettsége? • A tulajdonos köteles a közszolgáltatás ellátásához szükséges helyi elôfeltételeket biztosítani, így különösen a) az érintett helyiségekbe való bejutás lehetôségérôl, b) a kéménykiégetés alkalmával a helyszínen, illetve magastetôs épület esetén a padlástérben legalább 10 liter vízrôl, c) a koromzsák tisztításakor megfelelô gyûjtôedényrôl gondoskodni. • A szolgáltató által feltárt szabálytalanságot a tulajdonosnak meg kell szüntetnie. • Meglévô kémény felújítását, illetôleg valamely kéménynek használaton kívüli kéménnyé történô átalakítását – a munka megkezdését megelôzô 15 nappal – a tulajdonos írásban köteles a szolgáltatónak bejelenteni.

SZERZŐDÉS NÉLKÜL

Válasz

Igaz az, hogy a kéményseprô céggel nem kell szolgáltatói szerzôdést kötnie a társasháznak, mert a kéményseprés kötelezôen igénybe veendô szolgáltatás? A 27/1996. (X. 30.) BM rendelet valóban a kéményseprôipari szolgáltatás kötelezô igénybe vételérôl rendelkezik. A rendelet hatálya kiterjed a lakásban, és minden más helyiségben már meglévô – vagy épülô – és használatban lévô tüzelôberendezés égéstermékeinek elvezetésére szolgáló kéményekre, tartalékkéményekre is. A szerzôdéskötésre vonatkozóan a helyi megyei, megyei

városi és fôvárosi önkormányzatok által hozott rendeletek tartalmaznak útmutatást. A kötelezô igénybe vétel a mindenkori ingatlan (lakás, helyiség stb.) tulajdonosának kötelezettsége. A hivatkozott rendelet 9. § (2) bekezdése szerint a közszolgáltatást külön megrendelés nélkül kell elvégezni, általában a szolgáltató által megjelölt idôpontban.

TÖNKREMENT KÉMÉNY

Válasz

Egy több mint 100 lakásos társasházban lakom, amely mellett építkezés folyik. Az építkezés folyamán nyeltük a port, hallgattuk az építkezés zaját, de mára már fûteni sem fogunk tudni, mert az építôk az egyik lakáskéményünket oly mértékben felsértették, hogy a kéményseprô vállalat nem engedi, hogy gáztüzelésû berendezésünkkel fûtsünk. Kihez forduljunk?

F 10

Problémájával elsôsorban a közös képviselôt kell megkeresnie, aki köteles intézkedni, hogy az ön fûtési lehetôsége biztosított legyen. Természetesen a kémény helyreállítási költségét a kárt okozó cégnek kell átvállalnia. Az is elôfordul, hogy a közös képviselô felszólítására a kárt okozó végezteti el a munkát. Az ideiglenes megoldásként használt – általában elektro-

mos hôsugárzó vagy radiátor – fûtési eszköz miatt felmerülô többletköltségét ugyancsak igényelheti a károkozótól. Ha a szóbeli egyezkedés eredménytelen lenne, akkor a bíróságtól lehet kérni a kártérítés megállapítását, de számolni kell azzal, hogy az eljárás elhúzódik és a fûtést nagyon gyorsan meg kell oldani. Ehhez a közös képviselônek minden segítséget meg kell adnia.


!!! ÉLETVESZÉLYBEN!!!

Recommend Documents