.....
HETEDIK ÉVI
TUDOSITV ÁN '. 1) oooS-~
A
HOLDMEZŐ- VÁSÁRHELYI
,
HELV. HITV,
. .
~V,
...
..
~
. :.J'••
"
J ,.
,
\,
1\ '. ~ ,;.
,,,
". . . . ~ PI'
'-...,...on........ ~;
SZERKESZTETTE
SZIKSZAY KÁROLY, id. igazgatÓ' tanár.
.(
..' .Il.;
s
Z E G ED.
ER ZSIGMO~ KÖ~-Y"~lO
,r
,
-. . . . ., .. ,.. .. . .,,
,.~ ~. '.
,
~\\~\~\ \ \ \ \~ \~\ \ \\\
\
NL0134078
T A R T A L O M.
•
.I. É rt e k e z és. Phidiász if}ukora. II. Tanod ai él'tesitő. 1. Tanbírc:yak
l"'-'~It; o-ik
tanévben. 2. Tanárok. Tanfelosztás. 3. Tanulók. 4. Az iskola életéhiíl. .~I. Tanoclai bizottság. 6. Taneszközök. 7. A n. m. pestkerületi cs. kir: Helytartö"í!... nntlelcte j. ;lI.
-\
......~ te~ízié
1~ . , ,,(.'.'1L ~~\J
, ~(öV~C)~~ --
.
li;"
vII" /
~ :'/,
1;P1':;~~)
• -- ~,,~ J
~Oi
~:~ ,I
\ '-'
).l.
\\.
,
\< ( l \ ...~
»'
..
•
. .. -~
..
• t
"
..'
. fl
....
, .....
' ,J
•
PHIDIÁSZ IFJUKORA. I. _ z olimpiai Jupiter lábai alatt ezen fölirat vala bevésve: "Én az athénei Phidiász harmides fiának - miive vagyok." Nem látszik-e hiábavalónak efféle elöno-yázat? _Ielyik müvész bizhatott vala nag'yobb joggal mint Phidiász, a történelem ondo .,.ában, hogy az - életének minden részleteit s talentumának minden termékeit az ntókornak adandja át? Azonban a történelem nagyon is igazolá hallg'atá a ál al hiiliá z bizalmatlankodását. NélkiHe még atyja nevét sem ismertük volna meg: az neyet. melyet Göröghon bizonyos kegyeletes szokása miIIdenkor a fiu halhatatlan~ ágával f{ize össze. Azt hihetnők, hogy az ókor bölcsebb s kegyeletes ebb lévén mint riri: különbséget tőn az ember és a lángész között, homályban hagyván minden gyarló. ágait az elsőnek, hogy az utóbbi annál tisztább fényben tündököljék. A legnag'yobb müvészeket kisebbiti a hű életrajz: jobb szolgálatot tesz az ember dicsőségöknek, ~a a századok kiváncsiságának nem ád egyebet át, mint nevöket s mestermüveiket. r valóban Phidiász ránk nézve az" ókori müvészet személyesitője lőn; de magáne majdnem ismeretlen előttünk. O Perikles századát tölti be, és alig lehet vabiztos adatot messzeható életpályája felől szerezni. Mindenek előtt születésének bizonytalan; csak egybevetés folytán helyezik azt a marathoni ütközet időtájára. int el kell fogadnunk, hogy ezen győzelem örökitését czélbavett szobrok, csak ~el késő bb nyertek az atheneiek által szentesitést, mivel Phidiász vala szer• a nép azokat mindjárt a diadal után rendelte volna meg, azaz, ha Phi-' akkor csak gyermek volt, már meglett koru s hirneves müvész lett volna, i tratidák bukásánál huszonöt évvel előbb kellett volna születnie. Követ-~b elől hetven éves lett volna akkor, midőn életének legtevékenyebb ött. s igy hetvenedik és nyolczvanadik éve között készitette volna ~ln tcsontb61 faragott Minervát, az olimpiai Jupitert; akkor halmozt~ _zobormüveivel, akkor vezette volna Perikles minden munkálatai. -""...-,!J_ aggkorában telj esi tette volna azt, a mire az ifjukor heve a 'vántatik meg. Ilyen csuda nem hihető. ~~~::Jk:g -énytelenek vagyunk belátni , hogy az atheneiek nem mel·,uoni győzelem után emlékoszlopokat , mert a pe k - vala - midőn tiz évvel utóbb a várost fól nj' '~ zetesnek találandjuk , hogy még Xerx me~ l házainak s falainak fölépitésére J min em i 1tq;:;Ulbe: hogy az annyi romlások által me I_ 1 -
·• •
I
,
••
•
•
•
I
•
I
_>a ...
/
4
kincseit, melyek komolyabb szükségek által valának ig'énybe véve, - költséges győzelmi emlékekre zentelhette ,:olna; . és hogy önszépitésére s dicsőségére gondolt volna, miel őtt a Cimon által Azsiából hozott martalék, nem remélt jövedelmi forrásokat nyitott , olna. Ezen egybevetések folytán Phidiász születését a méd háboní. kezdete felé tehetni. (496 K. e.) Ha ez igy van, életének összes folyama természetes renddel halad. pályájának fénypontja nem esik együvé erejének hanyatlásával. Még nincs é,e midőn Perikles őt vállalatainak s müvészeinek vezetésével meg'bizza. i . a mint Minerva pajzsán ábrázoltatik , az ag'gkor első hanyatlásait és az t: delének erőteljét együtt tünteti elő vonásaiban. Feje kopasz , de két keze egy ehh követ emel, és vitézül harczol az Amazonok ellen. Hatvan éves korában teremti meO' OIimpiában utolsó müremekét. Hatvanöt évvel visszajő meghalni Athenbe , még akkor is üldöztetés s ' talán méreg röviditik meg életét. Phidiász eg-y nagy század hajnalán született, egy vagy két évvel Sophocles után, azon időben, midőn Aeschilus első drámáit adatta elő. Athen, mely alig bontakozott ki polgári háborúiból , melyek a Pisistratidák bukását követék, ekkor még rémületesebb veszély, idegen betörés által fenyegettetett. - Ezen válságok, melyek egymásra következtek , élet és halál kérdése vala, de a jövő Athennek kedvezett: az egyiknek köszöné szabadságát s szilárd népuralmát, a másiknak hatalmát s Görögország fölötti vezéruralmát. A Phidiászszal egykoru nemzedék a szerencsétlenség és hősiség iskoláj ában növekedett. Itt meritett az honszeretetet , dicsszomj at, a legnemesebb szenvedélyeket, egyszóval azon szellemet ) mely egy nagy századot lelkesit. Elbeszélések amarathoni ütkózetről, és mesék, melyeket az atheneiek győzelemittas képzereje közé szőtt, voltak Phidiász g-yermekségének ringatói. Egyfelől" a barbarok t ama sokasága , idegenszerü öltözetben, remek fegyverekkel; másfelől egy maroknyi • nép, mely tetteket hajt végre, mik eg-y hőskölteménybe illenek, - mindez oly kép vala, melyet a nemzeti büszkeség még' négyszáz év után sem unt meg. Alig lépett Phidiász az ifjukorba , midőn Athent családjával és a néppel együtt elhagyá , Salamisba rnenekülendő: innen látá a lángokat, melyek hazáját fólemészték, s az örökemlékezetü harcot , mely azt megboszulá. Ezt követék csakhamar a visszatéréskor érzett fájdalmak és a könyek, az atyai ház füstölgő romjai fólött, aztán reá hirtelen azon k"zö lelkesedés, mely elfeledteté az öregekkel, nőkkel , gyermekekkel saját nyomonlkat. hogy a város falaihoz siessenek , fölépitendők azokat Spárta fenyegetései ellen. AtlJ en lassankint fölépülvén , kebelében rendet , jólétet és gazdagságot hozott be: győzedelmes serege bő zsákmányt hoza; hatalma növekedvén, roppant kinc: forr" ~o kat bizíosita számára; és szövetségesei, kiket adófizetőivé tőn, készek valának fényüzé é fedezni. Azonnal megnyilt a müyészi munkálatok korszaka. Mindent kelle teremteni. mert mÍllden le vala rombolva. Hol találjon elég kart , elég • tehetséget , elég láno-é z : Phidiász épen jókor jelent meg. Kérdé ~be hozatott, ha valyon a szobrászat nem vala-e örökölt müvészet Phidiász családjában. é ~ yalyon nem lőn-e ő Charmides tanitYánya akként, ' mint lőn Sokrates apjának. ophronikusnak. Jóllehet , hogy a müyészetág ilyetén öröklésének példái Göröghon i koláiban, sőt mÍllden időbeli iskolákban gyakoriak, semmi-sem bizonyitja annak létezé~ét Phidiász családjában. Söt-inkább ugy látjuk , hog-y idegen mesterek tanitdnya is volt, és hogy a szobrászatnak előszeretetből s nem hagyomány folytán szentelte magát, mert ő a festészetet kezdé tanulni. K ét fivére Panaenus és Plistaenetes hasonlókép festés zek voltak , ugy hogy épen oly természetes lenne
5
of
azon kérdés , miért ne lehetett volna Phidi z atyja inkább festész mint szobrász? Ha meggondoljuk , hogy Michel Angelo i ~ ke, ~re bec ülé festészi tehetség'ét és hogy az "Utolsó itéletet" csupán azon erö~zakol'~nak kö"zönjük , melylyel őt Bramante illette, - kevésbbé fogunk megi:itközni Phidiász állhata lan ágán. Val6ban a szobrászat az erőteljesebb lángelméknek telj e ebb ll.' ' . ' n O'yobbsz~rü typusokat igér. Egy festmény, mint tükör az arczot adja n sza. e~ 'o.;-,·e: miO' egy szobor maga a legyőzött anyag, melyet kényök szerint idomi o - ' dye c1e Ini éreznek kezeik között. Eszményképük megtestesül: nemc"ak lá ha '. . érz Ibe teremtés története a leg'kifejezőbb k épet kere ,én az t z br' zatt61 veszi azt kölcsön: "Az isten sarat ,ön a I r-I . korban milyen lehete l . {. a müvész büszkesége! L ene ' • • Azonban Phi li' oe h c:' . ". bo!!y abban már addig' is ki nem tiime e \' Ina maa-á-. _ < lu~ . e~ p em l i ._ . hitliá znak egyik festményé\el kérke e . ha ugyan hitelt adhatni AlexanJriai ~ elem n b:.z nyit' ának. PerikJ e arczkt!] e. n!!'Y látszik. több hitellel bir. Phidiá:-z. hoO': anna' ,"oná i ör"kitse, kit Athen olimpiai Jupiterének neveztek el, meg'emlékezék ifju ~ági ki érlereiröI tI" fe~té z lön. de. ho",y ezen megkülönböztetés annál dicsőségesebb legyen, csupán barátja zámára lett azzá. Igaz ugyan, hog-y P linius kifej ezései egészen más értelemre látszanak mntatni é~ azok folytán az mondatott, hogy az olimpiai Jupiter temploma vala az, melyet Phidiász festményeivel diszite föl. Megvallom, hogy ezen eszme megragadja első tekintetre a képzeimet. Az ember mindenkor emelni szereti azon személyiséget, melynek történeimét üja; ezért ohajtanám én magam is, hogy Phidiásznak is lett volna egy syxtinusi kápolnája és hogy Ő is nagyszerü alkotásaival boritott volna el legalább egy nagyszerü épületet. Mindazáltal bizonyos, hogy az olimpiai Jupiternek nem vala több temploma azon egynél, melyet Pisistrat kezde épittetni. E templom pedig', nemcsak hosszu századokon át bevégezetlen maradt, de magok a Pisistratidák is alig emelték azt valamely igen jelentéktelen magasságig, melybőllegfólebb a terv nagyszerüségére lehete következtetni. Két századdal Krisztus előtt, Antiochus Epiphanes syriai király hozzáfogott ez 6riási mű folytatásához ; épitőmestere Oossutius fölépité ekkor a cell át és a kettős oszlopcsarnokot, mely azt környezé. Következéskép a c e II a, vagyis a templom maga, nem létezett Phidiász korában. Miként diszitette volna festményekkel? Hová rakta volna el képdarabjait ? Ennélfogva csak Perikles arczképére kell sioritkoznunk. Panaenus (ez elég különös összetalálkozás) hires vala arcz~ép-festményeiről oly kor zakban, melyben e • művészet még messze álla a tökély től. O rajzolta le életnagyságban a képcsarnok (notx LJ..'I') ) falain a marathoni hősöket: Miltiadest, Oallimachust, Oynegira t. A legnagyobb része azon embereknek , kik hol egyik , hol másik pályára lépvén, tehetségeiket szétforgácsolva kimeritik : által án véve k özép zerűk maradnak. Ellenben a kiváltságos lelkekre nézve , magukat több oldalulag mih-elni , annyi mint nag-yságban nyerni. Phidiásznak a festészet tanulmányozására szentelt évei, nem vesztek kárba szobrászati tehetségeire nézve; befolyásuk igen üd,ös \oIt, mert én nem beszélek csupán a miivészet külön ágai között létező puszta rokonságTól, sem - a mi már lényeg'esebb lenne azon finom mesterfogásokr61, melyeket a solfszillÜ (polychrome) szobrászat egy festész tudományától és izlésétől el ajátíthat. En azon parthenoni oszloppárkányokra gondolok , melyekben bizonyos el,ek alkalmazása tÜlük ki , melyek egyenesen a festészet sajátjai, minők: atervezeti erö, a fény és -árny váltakozása , az összeállitásnak kezelése , a láttávi számitások.
•
6
Azonban ~hidiász nevelése nemcsak müvészi, hanem tudományos tekintetben is telje yolt. O tanulmányozá a fény tant , hogyannál jobban elbájolja az érzék eket miután azoknak legtitkosabb mllveleteibe behatolt; a mértant, a rajz és épitéze alapjá. Azonkivül igen teljedt ismeretei voltak a míialkotásban, legalább az elm :Je' 'z illetőleg. E nélkül hogyatl ellenőrizhette volna oly épitőmesterek, mint Ic' u '~ allicrates munkáit? Hogyan tanusithatta volna a Parthenonnál az épitészet z - -,éO"einek annyira bámulatos átértés ét , és hogyan tudta volna feláldozni ő , a szobrász. a zobrásZát minden követelményeit az emlék egyetemes öszhangzatának s haak. Innen van, hogyahomlokzatokat (/LÉ1:w nol') elveivel ellenkezőleg tulságosan -iemeli hogy az · erős kiá1l6 párkányzattal arányban legyenek. A cella párkány- ellenben oly csekély domborodásu s oly kicsinyek annak mérvei a magassághoz képest, melyet elfoglal, hogy alig' vonja magára a tekintetet; sőt néha ki is kerüli azt. De vigyázni kellett, hogy az egyszerü fal eg'észen el ne enyészszék a faragványok nagyszerüsége alatt, sőt-inkább, hogy az egy finom füzérrel megkoszornztassék.' Rendesen a milTész, a ki egy épület felállitását intézi , mindenekelőtt saját . előszeretetét s müvészetének nagyravágyását akalja érvényre emelni. A festész nem lát egyebet a festményeknél , példa erre Raphael, ki a Vatican nyilt erkélyzetét míiremekeivel diszité föl , melyek csakhamar tönkre lettek. A szobrász mÍl1denhova csak szobrokat akar halmozni , példa reá Bel'l1ín, ki, hogy helyet csináljon számukra, átrongálja a római szent Péter templomának egész belsejét. Igen nagy épitészeti tapintat kivántatik ahhoz, olyatén önmegtagadást tanusitni , mint Phidiász, és egybe tudni egyeztetni a külön-külön tekinteteket. Az épen nem lep meg, hogy ő csupán tallulmáuyözott egy müvészetágat, melyet más szobrászok gyakoroltak is. Polycletes az 6kor egyik legbámulatra-mélt6bb szinházát alkotá Epidaurusban. Spártában Gítiac1as a chalcisi Minervának emele templomot. Tegeaban templomot épitett Scopas. mely szép~égre és nagyságra nézve minden peloponesusi templomot fölülmult. Az üjabb idők és különösen az njjászületés kora Italiában , nem key,ésbbé fényes példákat mutat fel a szobrászoknak az építészet iránt tanusitott hajlamára. Ok val6ban ott találj ák fól a legval6c1ibb tisztaságban a vonalok és arányok tudományát. Phidiá z. kiolthatlan törekvésében a tudomány után , nem elégedett meg azon forrásokkal: melyeket neki A.then nyujta ; Ő dolgozott vala bizonyos Hippias mühelyében, ki egyébiránt i meretlen maJ'adt ,olna el őttünk , ha nem volt volna mestere. Akár, hogy a szobrász maga érdemelte ki a feledést, melybe jutott , akár a politikai dlságok akasz tották légyen me az attikai mü,égzet haladását, Phidiász idegen i kolába ment tanulás végett. Azon id őben élt Argosban Ageladas , kin ek himeye az eO"é z görög-világban elterjedt. A legtávolabb fekvő városok, még' ltaliaból i . zobroka rendelének meg- nála. Ez ristocles és a sicyoni Canachus közremüködésé,el eery IDuz~ac oportozatot alkotott, mely az ókor költői által ünnepeltetett. Bárminő lett l n-yen ágelac1as tehetsége, az utókor szemeiben legfőbb di csősége az, hogy a század hár ID legnagyobb szobrászát, Phidiászt Iyront és Polycletest képezte. Myron zin e athenei volt. Az történt ekkor , mi minden id őben meg szokott történni, hogy egy i~k la. '\ag-y csak eg'y hirneves mester, messz efóldfől vonz magához csoc1álókat és ta nirrányokat. A korinthusi Ellehir a spártai iskolába megy tanulni a korban midőn a pártai szoboröntök tulszárnyalák a többi görögöket. Spárta viszont Medont. Doryclida t. D onta st és Theoclest Sycionba küldi, midőn Dipaenus és Scyllis ott a már'Ványfaragást először taniták. Csakhamar Sycion és Athen kérnek oktatást Argosban. Ekkép folytonos csereforgalom létezett Görögországnak I
,
,
7
azon öt-hat iskolái között. Miért ütközött meg azon Müller Ottfried J hogy Phidiász és Myron, kik akkor ifju emberek voltak - néhány évet Argo ban Ag'eladas mühelyében töltöttek. Miért akalja inkább hogy mesterök elhagyta lég-yen hazáját, ttikában munkáit, többI növendékeit, s Athenben telepedett légyen le? Mi,el Ageladast61 egy szobrot mutattak , egyetlen egyet, a segélyre kész H l'cule t : zükséges volt-e, hogy a müvész oda helybe jött légyen faragni.? Annyival inkább , mivel ez, sem valami arany- s elefántcsontból készült colosz nem volt m eO'yike azon bonyolultabb müveknek, melyek csupán a helyszinén hajtathatnak :~ . }li lenne egy művész életrajza, ha őt életében annyira utaztatnák mint mü,eit? Ellenben soha sem vétetett elég figyelembe egy tény, mely me_ 'r i eni látszik Phidiásznak tartózkodását Argosban. A ~mítve, mely öt kortár .. _. Imébe ajánlá a pelleni lakosok számára készitetll1 1 i!iíl e r v a vala. Pausania hog'y ezt a plateai Minerva előtt készitette , az előtt, melyet az atheneiek emlékére szentelének föl. Ezek valának legrégibb teremtményei. Pellene, e!ZJ beli város, Argolishoz a legközelebbi , távolsága csak . egynapi járóföld. szövetség' ipar és művészetben szegény városai kénytelenek valának idegen szoknál megrendelni isteneik szobrait. Az Argoshoz legközelebb lakók az iskolához fordultak; ugyanezt tevé Aegium és Pellene. Midőn az utóbbi Min r· akart egy aranyból s elefántcsontból készűlt, finom ~e költséges szobrot z n Phidiászt hivá meg, vagy azért, hogy jó hire már teIjedni kezdett, vag'y mert _ _ ladas őt, mint legkitünőbb tanítványát ajánlá. De miként jártak volna a pell . Athenben egy még csak kezdő müvész után , midőn Argosban oly hires iskola á készen számukra? Az arany- s elefántcsontból dolgozó szobl~ászat ez időben csak szális idomu műveket hozott létre. Ez talán épen ugy kényszerüség , mint a kor iz • vala, mert a Toreutica még nem éré el a tökély t , és egy annyira öss~etett mü • nehézségei azon mértékben növekednek, a mint az arányok fogynak. E Q}" e hogy e szobormüvének örök űdeség'et biztositson , Phidiász oly elővigyázati rcru:tsml~ bályt használt , melyet nem alkalmazott többé csak a legszebb coloszmüvei. thenoni Minerva és az olimpiai Jupiter körül. Az elefántcsont megrepedez a ság folytán, e veszélytől különösen lehete tartani egy oly városban, mely ......--~.... ton fekszik s ki van téve Arkadia erős hegyi levegőj ének. Ezért ásatott P.' . szobor talapzata alatt egy csatornát, melynek nedves tartalma igen jótékon. b:i!:l volt. Annyi gond jelentékeny miire enged következtetni, s mindenek fel e a müvész jelen volt. Igy tehát Phidiász nem csupán oktatást nyert Attikában ; nem rász októl , kik tehetségeit fejték; sőt dicsőségének első alapkövét is h~JG" tevé le. Midőn Athenbe viszszatért , neve már megelőzte volt. Hossz l%e::ter.:~!'S helyett , mely~k egy pálya kezdetét olyan leverővé teszik, nagyszerít ID kozának reá. Athén és Platea azonnal rábizták győzelmeik örökitéséne - ~,....ti·". 40
Azon körülmény, hogy Phidiász születési idejére nézve adatokat vettek föl, és élete főbb korszakait annyi külőnféle számit ták meg'állapitani, - egy már magában is érdekes történeti jelenségg l tésben, mely az athenei jellemnek egy vonására vet világot: a di
8
mely egész a hazugság'ig vitetik. A görög évlők nem kevesebb okot nyujtanak a kétkedésre, mint a római évlők. Csak Görögország költ egy való alapra ezer mesét, mig a római szellem, · mely sem igen hajlékony, sem igen mértéktartó, kénye szerint egész századoKat ferd it el,' mi azonban nem akadályozá a rómaiakat, hogy hihetetlen megvetéssel ne fogadják a görögöknek, öregebb testvéreiknek, elbeszéléseit. A persa háború - félek - egyike az ó történelem legkevesebb hitelii lapjainak: egyedül a győzők beszélék azt el, és a győzelmi mámor költőkké tevé őket; de egy város sem kürtöl é dicsőségét oly fennhangon mint Athen , egy sem állitott annyi győzelmi emléket, egy ,sem kérkedett hősiességével nagyobb elbizottsággaL Csakhamar kicsinylette magának Salamist és Plateat, hol az érdemben Göröghon többi részei is osztoztak vele; csak Marathonról akart emlékezni, hol ő egymaga vivott diadalt, De minő emlékek! Mennyi emlékoszlop, áldozat , szobormű, festmény, dicsének, mindennemü szónoklat! Mennyire g'yülöletes hányavetiség hasonfaju népek ellenében , mily nevetséges az idegenekkel szemben, Nem valóban nagyon szomoru látványt nyujtanak-e az atheneiek , nagy zajjal jövén Sulla előtt recitálni amarathoni örökös dicsénekeket , azon pillanatban, midőn a római katonák városukat elfoglalák és fosztogaták? Ha az utókornak nem is szabad felette szigorunak lenni a népek legszeretetreméltóbbikának ezen gyengesége iránt , ugyanaz másrészről nagyon ~okáig is valónak vette azokat a Marathonon aratott tömérdek kincseket. Igen természetes következtetés folytán, 'mindazon műdarabok keltét, melyeket a zsákmány tizedéből fizettek, az ütközetet követő napokra tevék. Miután azoknak egyrészét . Phidiász készité , az újkori birálat igen nagy zavarban volt: meg kelle magyar.áznia, miként történhetett az, hogy egy már a méd háboru ideje alatt hires müvész, csak ötven évvel kés őbb éri el életpályájának legtermékenyebb korszakát; ki kelle egyeztetni egy ,égső öregséget a roppant vállalatokkal. Legelső volt Müller Ottfried, ki ritka éle látás al oldá meg a kérdés csomóját. A helyett hogy hasztalanul ürgetné-forgatná minden oldalról a nehézségeket , a' szerzőokig emelkedett, kérdésbe tevén magának. ha ,alyon mindez a marathoni mezőn szedett tömérdek zsákmány nem csupa me e-.e. é~ ha ,alyon az atheneiek hiusága nem csupán utólagosan emelte és sokasitoíta-e m " a hazu emlékeket? Plutarch - az j!!3.Z azt beszéli , hogya csata után Aristides lőn megbizva, hogy tribusával a ha . án örizze. Nem kevesebb kelle , mint az ö megvesztegethetlenségi hírne,e. ily kényes örállomást reá bizhassanak mert halmozva volt az aran é az ' denféle rnhanemü , é ezer meg ezer becses tárgyak a hajókban és a PInw,· • az a henei hagyományt ismétli, j, d az h" ének erén ét szentesiti. Elle~; és annyival könnyebben fo ~ ben a méd hábonÍ nagy történ • nem t z emlité t azon gazdagságróL O teljes igazságot szolgáltat az atheneie' ' ~égének kik legelőször mertek a barbaoly ijesztő ellenséges betörésnek ellene rokkal szembeszállni és kicsiny hade ~szegezni; de egyszersmind megmu a .a . miszerint a persák csak megkisértették a kiszállást, hogy azután Attikába nyomuljanak, miszerint az atheneieknek csak magokéhoz hasonló seregélével kelle megküzdeniök és hogyalegyőzöttek azonnal hajóra , szálltak, csak néhány ezer halottat hagyván ama kis csatasikon , hol aztán az atheneiek később kétszázezeret olvastak meg: S ezt a közemlékoszlopra fól is mm'ték irni. Mágok a persák oly kevéssé; riasztattak meg ezen kudarcz által, hogy Athen felé
9 evezének, és azt Miltiades serénysége nélkül meg is lepték volna. Ebből megértmiért nem beszél Herodot zsákmányr61: azért, mert ez igen csekély volt és val6szinüleg a halottak foszlányaira zoritkozott. Valóban nem is nyilt itt tér a zsákmány szerzésre. Egyszerii torlasz ok ,édék a kiszállt sereget; a kincs , becsesebb holmik a haj6kon maradtak: c ak a sereg java szállott ki a szárazföldre, s dacára ázsiai elpuhultság'ának - barczolni lllkább fegyvert, mint aranyat hozott mag'ával. Alig bátrálván meg baj 6ikba ugráltak . melyek gyorsan a nyilt tengerre vonultak, oly gyorsan , hogya gyözök csupán hetet fogtak el közülök. 1.'ekintetbe veendő még, ha a hajók nag ~áO'ár61 belye fogalmat akarunk nyerni, hogy egyetlenegy ember megkisértette azokat ,is zatartani, és bogy Oynegiras kezeit el kellett vágni. Ruba. zép fegy>erek , kar- és nyakkötő k , ezek valának kétségkivül azon csodaszerü martalék melylyel utóbb annyi zajt ütöttek. Hozzáadancl6 még, bog'Y az, a bevett szokás zerint a katonák közt lőn fölosztv a , és hogy az állam, annak csak egy tizedét kapta osztályrészül. Ez azon tized, melyb ől az atheneiek szerint annyi nagyszerű mü,ek ára kitelt. Ez tevé lehetövé Akropolisban egy hetven láb magas bronz colosz , P lateaban egy szintoly óriási szobor fölállítását, Delphiben egy kincstár fól épitését, melybe a kegyes adományok gyüjtettek; ugyanazon szentélyben Miner,a, Apollo, Miltiades, Erechthea , Kekropsz, .Pandion, Leosz, Antiochus , Aegeus , Akarnasz , Theseus, Kodrus szobrainak fólállitását; Apollo templomában az ajt6 felső keretének vertaranyb61 val6 pajzsokkal fóldiszitését; Athenben EucIéia istennő templomának és val6sziniileg a képcsarnok fölépitését. Nem azt kell-e mondanunk, hogy Athen a martalék között azon büvös erszényeknek egyikére akadt, minőkről az uj persa elbeszélések sz6lnak? K önnyük , szerény külsejüek , mégis kielégitik a boldog birtokos minden vágyait , a nélkül , hogy valaha kiilrülnének. Meg vagyok győzödve, hogya PerikIes századjabeli görögök hitetlenség mosolyával fogadták ezen állit61agos követeléseket. Hallgatni , ez volt a legnagyobb áld?zat, a mit Herodot az atheneiekért - kiknek vendégök vala - megtehetett ; de a tanuk eltüntek és az emlékoszlopok fólirataikkal megmaradtak , melyeket az ut6kor nem birt többé megczáfolni. Azonban maga Pausanias, a leghiszékenyebb utazók egyike végre is bámul rajta , hogy minden lépten-nyomon eg'y uj győzelmi emléket talál. Már Athenben megjegyezte volt , mennyi hiuságot költött amarathoni győzelem az atheneiekben. Midőn Delphiben még nagyobbs~ámu és nagyszeriibb győzelmi emlékeket láta, megáll , és a magyaráz6 felé fordulván, ki őt vezeté, kérdezé őt , ba valyon ennyi sok szobor valósággal a zsákmány tizedéből telt-e ki? Egy magyarázó nem ismeri a kétkedést; miként kétkednék oly tény felöl , melyet annyiszor elbeszélt? Miután tebát felelete megszilárditá Pausanias ingadozó hitét, ez nem kéteikedék többé, és ismétli, nekünk , hogy ezen szobrok m i n d e n b i z o n y n y a l a zsákmány tizedéből kerültek ki. Osakhogy mi semmi esetre sem osztjuk meggyöz őd é , ';Ha kisértetbe jönnénk azt elfogadni, a történet és a tények logicáj a nek ellene, és fényesen meghazuc1tolják az atheneieket. Valóban , ki ne binné . rint mindj árt a nyert diadal után, midőn oly élénk vala az öröm . mi dő, tömve volt az állitólagos zsákmánynyal, az atheneiek siettek légyen mint termüveket, melyek a g-yőzelm et örökiték, fölállitani ? Tiz év folyt le. csak gondoltak volna reá. - Xerxes beütésekor semmi sem \' 0 1 Platea a lángok martaléka lőn, és az föl nem tehető , bog: Phidiásznak megaranyozott ~áb6lva]ó nagy szobormüvét . g:al' h ető,
10 ték volna meg. Atben nemcsak a lángok martaléka lőn, midőn X erxes földulá, hanem megsemmisitése Mardonius által be is fejeztetett. Ő a földdel egyenlővé tevé a városfalak at , a házakat, a templomokat, s egy követ nem hagya a' másikon. Azért tevé-e ezt , hogy tiszteletben tartsa Phidiász Minerváját és azon épületeket, melyek őt előbbi kudarczára emlékeztették ? Ig-y tehát tiz éven át rejtve tartották ezen állítólagos kincseket, s Xerxe s közeledtére hajókra szállitották , s a barbarok távoztávál. meg TI szahozták ; és a köznyomor közepette, midőn egy egész város nem vala egyéb k ő halomnál és hamunál, nem mertek abb6l meriteni. ' Felesleges e tárgy felett szaporítani az észrevételeket , valamennyi ugyanazon eredményre vezet; a marathoni martalék csak költemény vala, bármily szép ,olt maga a győzelem, Qármily nag'yok lőnek eredménye. Athen fél Görögországnak ura, versengésb,en a másikk,al nagy gyönyörrel ujitgatá meg oly diadal képét, melyet senkivel sem osztott meg. Epen oly boldognak érezyén magát, midőn a többi népeket lealázhatá, mint mikor önmagát magasztalá, zün et nélkül emlékezteté őket, hogy az első betöréssel egyedül ők (a mi igaz is) szálltak szembe, és hog'y a spártaiak, az ő engesztelhetlen elleneik , csak arra érkeztek meg. hogyacsatatért megszemléljék , s az elesteket megszámlálják. Micsoda áldozatok fizethetnének meg' egy ily édes belső kielég'ülést? De a mi ezen áldozatokat illeti, legalább azon helyzetben kellett volna lenniök, hogy azokat meghozhassák , é épen az nem látható , hogy az atheneiek Cimon ázsiai hadjárata s kormánylata előtt megkivántató kincsekkel rendelke~hettek volna. A salamisi ütközetet követő évek alatt millden köz- és magánjövedelmi forrás a városfalak , középületek, házak , szóval egy uj város fölépitésére lőn forditva, s egy időben' haiósereget szereltek és sulyos haditerheket viseltek. Ellenben midőn a ' ~ag-y király azt fogadá, hogy hajóit a görög' tengertől távoltartandja; midőn Aristides sútbályozá az adót, melyet ~ szövetségesek valának fizetendők , midőn Athen kiragadta · Sparta kezeiből Görögország hegemoniáját , midőn Cimon hajóseregét martalékkal terhelten Ázsiából visszahozá, a béke s a dúsgazdag nag-yság' kora nyilt meg Athen számára, Egészen ráért, hog-y magát emlék- / oszlopokkal s szobrokkal fölékesitse, " kincseit oS21togathatá a müvészek közt ; azonban, habár müveik mindegyikéb ez más más győzelem nevét tudott volna csatolni, ő fitym álta Salamist, Plateat, Mycalet, Eurimedont, Ephesust, hogy .I?indenütt csak egy nevet ismételjen , mely kizárólag az ő dicsőségének czirue volt. Urügyre volt szükség, melylyel e bő költekezést elfedezzék , ugy találták ki a marathoni tizedet. CimOll befolyása, ki Themistokles zámkivetése s Aristides halála után mindenható lőn, nem volt kedvezőtlen ezen előtérbe-tojásra nézve. Ez, ha nem merte is a féltékeny népuralom alatt ~aját hőstetleit dicsőiteni , legalább atyj áét Miltiadesét szentesité. Ekkép az államfő hiuságból vagy fini kegyeletből ösztönzé polgártársainak hiu dicsvágyát. Cimon 468-ban jöve ,i ~ za Athenbe; kormányzata valóságg'al csak a persákkal kötött béke után kezdődött. Ezen korszakba tehetjük okszerüleg azon müveket, melyek által Marathon é :lliltiades örökitése czéloztatott, Phidiász ekkor körülbelől huszonnyolcz éves volt , Mindazon elsajátitá ok között, melyeket a görög müvészet Azsiában tőn, talán a legkevésbb é szerencsé ek eD'yike a coloszszerií szobormüvek iránti előszere tet. A szerfeletti nag-yság bami nagyság, és az ámulatot nem s~abad összetéveszteni a bámulattal. Vannak azonban esetek, hol az óriási arány szerencsés és szükséges: például , mid őn a zobor e!llelkedett helyre van téve és távolból szemlélendő .
11 Ekkor a szobrász a láttáv szabályaihoz alkalmazkodik és nagyobbitja a tárgyakat, ahhoz képest a mint a kép fogy. Ez az, a mi Minerva szobránál előfordul, melyet az atheneiek Phidiász által Marathon emlékére készittettek. 'Acropolis négyszász láb magas szikláján emelkedék ez , és innen uralkodék a város, a sikföld s Athen minden tengeröblei fólött. Ugy hogy meghaladván a szuniumi heg'yfokot is, ki lehete venni lándzsájának hegyét s sisakjának tollát. A müvészet körében n legköltőibb eszméknek sincs értelm ök , mig azokat a kivitel nem igazolá. Itt minden egyesül, mind a kellékek , melyek a coloszszeru ég , a16sziniitlenségeit kimentik, mind az eszme nagyszerüsége , mely egy eg'ész or záo-nak mutatja fól az ő védistenségét s előbb üdvözöltetvén azt a távol jövő hajó ok által önmagánál a kedves hazánál. A brit museum s a páriz i remgyiijtemény pénzei, melyek Acropolis képét mutatják , Phidiász miiveinek helyes . bár nem egészen teljes rajzát adják elénk. Az istennő hosszú , tunikába és k öpenybe öltözve fólemeli jobbját, meIy lándzsára támaszkodik, s balkaxja előrenyujtja a pajz t. A Propyleumok felé fordulva, szentélyének bejáratát látszik védeni. Midön _ larik és barbar csordái Athent ostromolták, megrémültek ezen roppant bronz alak Iá ára. mely őket fenyegeté: azt hivék, hogy maga Minerva szálla alá az ' égböl a dro:t oltalmazalld6. Az ostrom megsziintetett, és egyezkedés iratott alá. A régi ,all ' párthivei, mint Zozimus er nem mulaszták e mesét ismételni, és a pogányság' hald - Ó i teneinek egy csodát tulajdonitani, me" , lyet azok tulajdonképen Phidiász colo z.' ak kö zönhettek. A pajzs, :melyet az istennö el r artott faragványokkal val~ diszitve: láthat6 volt rajta a Lapithák , és Centamok bar za: de nem Phidiász vala annak szerzője. Ő e darabot, melyet az egész műtőI könnyen kül"n lehetett választani egy Mys nevü dombormii-faragóra bizta. Azonban Mys ismé bizonyo Perasius rajza szerint dolgozott, -i neki minden műveih~~ mintákat szoko ,olt ké~ziteni. 11ys nem értett sem a szerZt hez sem a rajzhoz ; ő nem volt egyéb - ~ mnnkásnál. Ki lehet számitani a mérveket, mel,eke Phidiász szobrainak adott. A kü- b" zö gyárban és különböző mértékszerben k é zül páriz i londoni érmeken egy adrészszel magasabb a Parthenonnál. A templom '"a ,olt k örülbelöl öt;enöt láb, a szoboré tehát hetvenöt. Ezen számb l le alapzat. mel en állt. Athaladván a Propyleumokon s követvén a Parthenon e·észre ehető balfelől egy husz láb hosszu s tizenöt láb széles tömör özépen egy fehér márványkoczka , mely ugy látszik, a legel ő kő r áldozatok 'n emelkedék vére által szente~tett fól. Itt az érmek által tisztán Promachos MiJ.eiva. Nem tudjuk minő stylben lehet < y az ösrégihez . , ~ Phydiász nagy szitott-e és Agelaqas tanitásaira emlékeztetett, vagy már és eszményi modorát. Egy ily . óriási emlékoszlop alko " n darabnak, melyekből szerkeszt~e vala, mintázás a , egybeforraszt·' eill té e, s a tekintet által alig felölelhető egésznek a fellegekig emelé e. - - . ' 3notthonosságot látszik fóltételezni. Ugy látszik, hogy ezen időtől fogl a hi i ak nem volt többé vele párhuzamba tehető vetélytársa, mert a midőn az a ht!I i - azt ak arák , hogy Platea szint~ emeljen eg-y gyozelmi emléket, nemcsak az al I -öyetelt zsákmányoszt~l ékot adták meg, hanem' Phidiászt kiHdék el neki. " Minden görögök közül egyediH a plate. iak ,őnek részt a marathoni ütközetben. Ok ezután nemcsak az atheneiek szövet é'7e~ei yoltak, hanem határaik .Attika határaivá l őnek. Ugyanazon szabadalmakban ré"zesültek mint a lakosok , és boeotiai
n
2*
12 atlleneiknek nevezték őket. Az atllenei büszkeségnek nem sokba került dicsőségének egy részét egT g'yenge és baráti érzelmü városnak átengedni, Jobban mondva , ez csak alkalom volt, hogy saját diadala egynél többször emlékezetbe hozassék. A plateaiak hát j elentékeny összeget kaptak , hogy egy templomot épitsenek , s azt a harczos Minervának szenteljék. Va16szinü, hogy az atheneiek nem gondoltak előbb a plateaiakra, csak miután saját hiuságuk ki lőn elégit'\e. Ez okb6l. Phidiász müveinek időrendében a propyleumi Min erva megelőzendi a plateait. Azonfölül több éy folyt le, mielőtt a szobrot magába fo gadandó templom be lőn Yégez'\c. A szo bor coloszszerii lévén, a templomnak szükségkép j6 nagynak kellett lennie. Sőt, ugy láü,zik, hogy épitése majdnem mÍllden pénzt fölemésztett, mert , midőn Phidiász meg'érkezett , le kelle mondani a bronzr61, al'allyr6l S elefántcsontl'61: és a szobor mag'a aranyozott fáb61, a lábak és kezek pentelikoszi márványb 61 késziiltek. Az arany s elefántcsont szobroknak ilyetén gazdaságos utánzása nem példa llélklHi Göröghon egyéb részeiben sem; de kétség'be vonom, hogy az ily modor a müvészre nézve sok vonzerővel birhatott, és hogy miiveinek elég tart6sságot ig'ért volna. Pausaniásnál nem kell s~,m egy szobormií szépségének érzetét , sem hi_ányainak megrovását keresnünk. O följegTzi a szerző nevét, a szobor anyag'át, aztán, miként számos régi és ujabbkori utazók , - azon meggyőző désben, hogy mindent látott, a mi itt ott látni val6 volt , - tovább megy. Bármily becses is könyve a müvészetek történelmére nézve, mégis sajnálnunk kell, hogy nem egyéb puszta névsornál; sőt e sajnálkozáshoz , még bizonyos boszankodás érzete is vegyül, midő n épen a liagy mesterek forognak sz6ban. Különösen Phidiászt ill etőleg, mily yégtelen érdekes lenne reánk nézve, tehetségeinek elöhaladását végig kisérhetni, eg-ybehasonlitani korábbi és utóbbi műveit, megitélni mivel tartozott elődjeinek , s mivel önmagának; határozottan kijelölni azon időpontot , a midőn a hagyománynyal szakit, hogy a müvészet számára egészen uj utat tÖlj ön és a növendékből iskola alapit6ja lesz. A szónokias irók szeretik, hogy a híngé z egyszerre tündököljék , mint a fölkelő csillag; a mély tanulmány azonban majdnem mindig' tétovázni látja azt, első föllépésénél , ugy érlelődni a munkában, az éyek sorával átalakulni, fokonként nőni és végre lép csőnként és állomásonként jutni el a tökély legfelsőbb fokához, - Raphael története, az emberiség története. Csnpán a mi elöitéleteink azok , melyek a nag') emberek körül fénykört vOllnak már ahiile öb en. Phicliász csak egyszer dolg'ozék fábfl é" ez Plateában volt, pályája kezdetén. Az attikai iskolához szitott-e már akkor. é' Dedalu ' Endoeus hagyományaihoz , melyeket még' Hyppiastól, első me ré ól ,ett yala által? Kem Yön-e természet'esen a száraz s általában nem engede t: an~-a!t. a a . a vésü alatt, akaratlanul is merev és 6szel'ü zamatot? Alig hiL·_. az akropolisi és plateai coloszmüvek már azon szépséggel birtak légyen in a P benonbeliek. A harczos Minerva szobra valamivel kisebb vala mint az Atb n li rOD Z Minerva. Lelletetlen is egyébiránt, hogy az egy templomba befért ,oln . mindjárt nyolcz-tiz lábbal kisebbre alapzat, mely szükséges volt az akrovéve is. Mert nem kell elfelednünk ,boO'y polisi sziklán, egészen nélkülözhető err; épület belsejében , vagy legalább tetemesen megkisebbitendő. Annak a colosznak nem yolt zabad magasabbnak lennie negyvenöt -ötven lábnyinál , hogy egy d6rala - í emplomban helyet foglalhasson. • Midőn Phidiász e két n 0'.', mü,et, melyek több évi idejét igénybe vevéK. - bevégezte, azzal lőn megbiz'\a. hogy Marathon . emlékét ismét uj alakban örő-
13 kitse. Tizenhárom szobrot készite tehát , melyek Delphibe küldettek. Részint a büszkeség , ré zint bizonyos k egyeletes hála, arra ösztöJizé a görögöket , hogy győzel meik emlékkö,-eit eme közös szentélyben állitsák föl ; e tekintetben bizonyos daczczaI yeg3iil Yetélkedés volt köztök. MinelTa és Apollo , az első archonok , (brwvvl1'ot) Theseu . K.odru . Attika védői vagy megmentői , lőnek a kijelölt műtárgyak . A marathoni had,ezérek közől eg'yedül Miltiades foglala az istenek és félistenek csoportjában helye. ~i ne ismerné föl e dicsteljes kivételben Cimonnak , az ő fijának befolyását? • H '!- ama nén'el , meIy már csa,knem alkalmatlanná kezd válni - vég'ezzek , . ecry ~z. "mondandok nehány szót , mely szinte Marathol1l'a emlékeztet , a rhamn omi _. -- rT _ Rhamnontbeli lakosok azt álliták , miszerint MardonÍlls anynyira biz . Dilk - • !..,:-izelmét. hogy Parosból egy darab márványt hozott el , melyet gyüzelemerul' -n - 2;\nt ,ala. Ezen márványdarab - mondák -- megtaláltatván a c:-atatéren Phidi,i zna - ; latott . ki egy Nemesist csinált belőle. Nem szükség' mutogatnom. mily yaló::,zilt - . . 11 e mese. Egyébiránt hitelt érdemlő irók arra tanitnak meg bennünket. hogy _. em i zobra nem Phidiász , hanem tanítványának Agoracrites nek mth'e ,ala. K ő,etkez' _kép leITalább i negyven évvel utóbbi az ütközetnél >
-
III. Gyakran igazság,talallság "an abban. e : u':ry ~ zázadot egyetlen egy nag'y emberről nevezni el. Cimon épen ugT nem érdemlé. l _: emlékezete Perikles által elhomályosittassék , mint a hog'y Richelieu nem , XIY-ik ál al. De mig' a bölcsészet az oldőkig emelkedik, a történelem - köz,élemén. ne - ezen TIszhangja csak a k ész eredményeket csodálja; azon kéz tiszteltetik. mel. arat . ~ feledésbe megy az , mely vetett. Az atheneieknél mégis csak Cimon , olt az. -' a miiizlé t és a nagyszerü kiadásokban való kedvteléseket leg'inkább eltelje ~ z e e. _ romjaiból alig' kiemelkedett városnak legels ö földiszitése emlékekkel és miireme -ek - I. az ö érdeme. Az ugynevezett hosszu falak , Theseus temploma , a l~ép c~arl1 k "[ ZÚ.',). a Gymnasium , az Akademia kertje , Acropolis déli fala , a szárnyatlan gy őz elm' i Bnö temploma 1 mind megannyi méltó elöhirnőkei a Propyleumoknak és a Parther I nak. . ePhic1iász, Panaenus , Micon, Polygnotus szobrászok, festészek és épitészek. nyezve munkálkodtak a müvészet tökélyesbitésén , valamint azon választott mUD -;: k és müvészek kiképezésén , kik~t Perikles már eg'észen készen talált vállalatainak ~egéd kezésél'e. Cimon nem csak a hazai tehetség'eket buzditá: hanem külföldi mestereker i hi rt Athenbe. A meghóditott Thasos sz~getb eli Polygnotus igen nagy becsii szerzemény volt Cimonnak , kit magával hozván barátj á, á fogadott. Sőt ö, az aristocratiai o. ztál y pártfeje , ö királyok fia és saljadéka eltürte, hogy az, nő,ére Elpinice zere jévé lett. Cimon a müveket és a mü,észeket az ázsiai zsákmányból fiz eté. a persa arany ki lőn mentve , roppant yagyouát , melyet ugy is már rég6ta egyesek szükségei nek fedezésére szentelt, a közfényüzés föntartására forditá. 1mon a nag-ylelkü és bőkezÍÍ még ked,-esebb yolt a nép előtt j6tetteiért. mint gyözelmeiért. Hatalma a tömeg kegyétől függött: ha ennek megvásárlás ~, helytelen tett is , az csak vagyonának s nem méltóságának feláldozásával történt. O bukott , mint a democrata párt és Perikles cselszöyényeinek áldozata; de a számki,eté ben yolt
14
.....
számára a legritkább dicsöség föntartva, mert megmutathatá a világnak, mennyire szerettetik. Az eset megérdemli, hogy elmondassék , mivel hallatlan a történelemben. Hogy Cimont számkivetésbe küldhessék , azzal vádolták, hogy a lacedaemoniak zsoldjában áll. E közben néhány év folyik le. Egy napon történik , hogy az atheneiek és a lacedaemoniak találkoznak a tanagrai sik on , s Cirnon számüzetése helyéről azon kérelemmel siet haza , hog'y engedtessék meg neki tribusának soraiban harczolni és a gyanút az ellenség vérével lemosni. Az athenei hadvezérek elutasiták öt. Ekkor Cimon barátait kéré , tennék meg a magokét érte, oly m6don, hogy a rágalom elnémittassék. Ezek számra nézve mintegy százan , mag'ok közé helyezék 'imon telj es fegyverzetét , és ezen hadi ih'es rém körül szorosan .zárk6zva, egytől egyig' elvérzettek. Kit bámuljunk inkább, azokat-e, kik iJy rag'aszkodásra képesek, vagy azt, ki ilyet felkölteni elég hatalmas? Ha a szépnek szeretete nemes lelkek szabadalma : akkor senki sem volt méltóbb Cimonnál, hogya müvészetek védura legyen. Bőkezüség'e , nyájassága, izlése, példaadása (mert maga is sikerrel müvelé a zenét) megnyeré a müvészek szíveit, kik nem csak buzditást, hanem fölmelegittetést is várnak. Sophocles neki. köszönheté elsö győzelmét , Phidiász első müveit. Periklesnek volt oka kittírni e vetélytársat, ki tőle dicsősége legszebb részét akarta elrabolni. Ha még' tiz évvel tovább marad a köztársaság élén, a nag'y század Cimon nevét kapja. Azonban Perikles nem folytathatá mindjárt a költség'es hagyományokat , és azon vállalatokat , melyek a béke üres idejét igénylik. Az ázsiai kincsforrás kiapadt: maga szeg'ény volt, és a szövetségesek pénztárát, melyet csak imént hoztak át Delosból , még nem volt szabad az atheneiek pazarlásai számára megnyitnia, Azonfölül Perikles hatalmával,még sokideig' félelmes ellenzék álla szemben. Az aristocratiai párt és annak feje Thucidide~, Melesias fia, egész elkeseredéssel támadták meg a c1emocratiai pártfő képviselőj ét. Ok Periklest azon végletre kényszeriték , hogy magát az ostracismusnak tegye ki, csakhogy Thucic1idest abban megbuktassa. Thuéidides távozott és Perikles csak az ö számüzetése után lőn Athen határtalan ura. Ugyanakkor pedig kivülről folyt
15 hajtását; de az államférfi és a müvész meg-vig'asztalódtak, midőn eg-yütt a jövöről beszélgetének , - érezték , hog-y az számukra viruland fó l. Coloszszerű szobrok, közhelyi di zítmények, alkalomszerü emlékoszlopok rögtöni hirnevet szereznek ug-yan a szobrá znak: mindazáltal az ilyeneknél nincs fönhag'Y'a a müvésznek , miként az eg-yszeriíbb arál1yu és a mithely csendjében fog-amzott é meg-alkotott míiveknél, ama Mgondolás, ama többszörös vázolg'atás , a természetnek amaz ellesése , az eszménynek ama folytonos fürk észése, a g-ondolat azon ovato áO'a egyszersmind merészség-e. ama vég-telen g-ond és a vésií. azon szerencsés ihlerei, melyek a nagy mű vész el őtt végtelen ösvények et tárnak föl. - ' Ez Phic1iász életének azon legkevésbbé ismerete kor::zaka, melyben elérte tehetségének teljét , és hatalmas eredetiségét kortársai elött fölrag.'''oO' atá. E kkor jön létre az attikai iskolában azon átalakulási mozg'alom , mely az a nl' o' első iskoláj ává teyé . egyfelől a régi mesterek meglepetvék , de tehetetlene" m rak változtatására ; mig az ifjabbak , kik hajlékonyabb k ezüek , második k épez t!- : ne" vetik azt alá; leg-elől Alcamenes ered Phidiász llyomába , mig hozzá Gör-.rh in len ponljár ól tódulnak a növendékek s egészen meg'töltik mühelyét. A pa'" ... i.. raeri te a föléthraciai Poeonius voltak a legüg'Yesebbek , és ezek annyira érez'c" nyét , hogy el nem hagyák őt, mig' élt. Közeledett a nap, mid" Il • mos és g-yakorlott kezekre lőn szükség-e . hog'y neki seg'élyül le_:c kedett tehát, hog'y egy oly llemzedéket k épezzen , mely vissza ~a s tovább plántálni az ő miimodorát; a siker mivoltáról a Partbell n A munkák , melyek ez id őben Phidiászt elfoglalák , nem hi nyi fontosság-gal , mint a Cimon által megren delt miivek ; de • r.in , helyett, - meIy csak a köznépet ragadja bámulatra, - ez uj z r - oly zépséggel és tökélylyel dicsekedtek, hogy a miiértők ki nem fogytak azok mag-asztalásából. Ki kell emelnünk, hogy épen ezek azok , melyeket a történelem é a miíbirálat előszeretettel idéz. Ugy tetszik, mintha Phidiász csak ekkor jelent volna meg' először teljes erejében önmaga és százada előtt. Leg'híresebb és legrégibb volt ezen szobrok közül a lemnoszi Minerva, 'bronzból. A lemlloszi lakosok az Akropolisban szentelék azt be. Val6szinü ug-yanis, hog-y a lemnosziak , midő n szigetjök a méd háborúk után megh6dittatott , nem sokáig' késtek ezen áldozatuk által Athen védistennöjét elismerni. Pausanias ezt Phidiász minden miivei k özt leg'inkább csodálja. Plinius pedig azt mondja r61a , mikép e Minerva oly szép vala, hogy szépsége egyszern1Ílld mellékllevezeteül szolgált; és csak a szép lemnoszi nő néven nevezék, Négyszer feszité már meg' Phidiász erejét, hogy Mínen-ának eszményi jellegét megalkossa , és hányszor fogja yala még azt ujra meg'alkotn i! Azonban sem a pelleni Minerva , sem, az acropolisi, sem aplateai, s em a delphibeli nem költötték föl a r ég-iek lelkesedését. Nem találj uk , hog-y csak eg-yetlen dicsbeszédet is nyertek volna. E llenben a lemnoszi oly általánosan bámllltaték, hog-y siker ét semmi esetre sem lehet csupán azon esendőség'ekn ek tulajdonitani melyeknek különben a leg-örökéletübb müvészek is alávetvék. Eg" miiremek nem pattanhat elő csupán ug-y az ihlet eO'ye ötletére a nélkül , hoo'y azt. valamely megelőző míí már előre be ne jelentené_ ekkép némileg ne iO'azoln.l. Eli gadhatóbb az, miszerint Phidiász a közhelyek di~ zit énél még- nem mer a ha"y' mány t61 eltáztán a c lo-z-zerü ruúek e0-vébként vozrii; mert árthatott vala első föll épé~ének . is sokkal k omolyabb nehézség-ekkel jártak . bo!!: em azo -a aját kényé bÖJ: szapo-
r
16 ritotta volna. De mihelyt a közvélemény urának érzé magát , mihelyt saját ereje felöl megbizonyosodott, szakitott a multtal. A szép lemnoszi Minerva uj modorának első nyilatkozata. Ebben fejtette ki minden tudományát , és mintegy maga ki" akarván jelenteni, hogy az műremeke, aláirá nevét, a mit azóta csak egyetlen egyszer tett meg, az olimpiai Jupiternél. Lucian dicséré a szobor ti sztán kivál6 vonalzatait , kedves arczait , és csodaszép arányu orrát. A szép lemnoszi nő után a régi birál6k az Amazont helyezék. Ez lándzsájára támaszkodik. Lucian száját és nyakát találá különösen utánozhatlanoknak. Plinius szerint e szobor jutalomdijért kilzdött egy hires versenyben, mely Efezusban tartatott , de a melyet Polycletes ragadott el Phidiász előtt. Mindazáltal az elbeszélés oly val6sziniltlen körülményekkel van kapcsolatba hozva, hogy kisértetbe jövünk, annak semmi hitelt nem adni. Polycletes Amazonja meglehet fölébe tétetett Phidiász Amazonjának , s ennyi a mesének egész alapja. A többi müvekre nézve , melyeket Phidiász ezen tizenhat évi időköz alatt szerze , lehetetlen kimutatnunk az időszerinti sorozatot: mert alig tudjuk a nevet és az anyagot, minden egyébről hallgatnak a birálatok. Azon' szobrok közül, melyeket Athen tőle birt, először is idézném "ApolIo Parnopiust." Ezen isten igéretet tőn, hogy Attikát a sáskákt61 (görögül parnopes), melyek azt pusztiták, megszabaditandja. A nép hálából bronz szobrot emelt neki Akropolisban , a Parthenont61 keletre. Ez később Konstantinápolyba szállittatott és a Forum éjszaki részében állott. Ezen Apo~lo íjját feszité; ez ama jelképes mozdulat, melyet a müvészet szerete neki kölcsönözni, valahányszor a szörnyek et küzdé le, vagy a csapásokat háritá el. A Ceramicusban vala Cybele temploma. Phidiász az istenek anyját mint . szokás volt - ülő helyzetben ábrázolá; kezeiben a cymbalumot tartá, és oroszlánok hordozák tronusát. Ezen ötletet viszont fóltaláljuk Athen kisebb fogadalmi domborművein is; szerencsétlenségre ezek mind igen durva munkájuak és a hanyatlás korszakáb ól val6k. A mennyei Venusnak szintén vala temploma a Ceramicusban. S szobra párosi márványból Phidiászt61 val6 volt. Athenben kellett vala lennie még annak a bronz Minervának is , melyről Plinius emlékezik és melyet Clyduchusnak neveztek. Ez kezében kulcsokat tartott , mintegy arra emlékeztetve, miszerint Ö egyedüli úrnöje szeretett városának. Az idegen városok nem kevesebb becset s fontosságot helyeztek abban, mint Athen önmaga, hogy Phidiász műveit birhaták. A thebaiak egy Mercurt készíttettek vele márványból, melyet az ismeniai Apollo templomának bejárásánál helyeztek el. Epidaurus egy arany- s elefántcsontból készült E kulapot mutogatott tőle. Hogya szárazság az elefántcsontnak ne ártson. a talapzat alatt üreg et ,ájtak. Ezen ovatosságot Phidiász tanácsI á , ki a régi szobr '~ z o k kő zt l egel ő ször gondoskodott arr61 , hogy az ilynemű miivek örök üde ~ éO' - é fiatal ágban megmaradhassanak. Epidaurus szomszédos város Al'O'O z zal. -1eO'lehet. hogy Phidiász szinte a helyszinén készité e szobrot, mint a pelleneit u yan azon elövigyázati rendszabályokat alkalmazá , hogy azt minden változá t6l megőrizze ; de sem Pausanias sem Athenagoras nem mondja, hogy az colo z zeril lett volna: azért nem ig'en lehet azt Phidiász legelső művei közé sorozni ,é Argolisban volt tartózkodásával hozni kapcsolatba. Phidiásznak több más zobrával. a nélkül hogy tudnók, Göröghon melyik városából vitetett az oda, - R6mában találkozunk. A legszebb volt ezek közül egy márványb61 faragott Venus , mely Octa,iu porticusát diszité. Aemilius Paulus- egy Minervát hozott , N
17 el. s a Palatin dombra helyezé azt, holkésö~~ Fortuna temploma emelkedett. _ emilius Paulus nagy bámulója volt Phidiásznak. O mondá Olympiában ama szavakat, melyek az6ta gyakran ismételtettek : , Phidiász faragá Bomer Jupiterét. " Catulus viszont, mi~őn a cimberektöl elragadott z ákmállyból Fortuna templomát épité, két phidiászi szobrot állitott fel ottan. Mikép zerezte légyen azokat? s miféle isteneket ábrázoltak azok? Nincs tudva. Csak annyit tudunk hogy bronzb61 valának; s hogy mezzel voltak ellátva. Plinius még egy colo z zerü é mezetlen szobrot emlit. Késöbb , midőn Göröghon teljesen kizsákmányoltatott . R6ma még több Phidiászféle szoborral birt. Valószinü, hogy ezek azok, mel eket P ausanias Görögország külön részeiben látott s leirt volt. Egyébiránt a hanyatlá korabeli történetirók tudatlansága és laconismusa igen nagy bizonytalanságban ha y bennünket e tárgJTa nézye. ProCOpillS például, miután egy érczbikát idézett , melyet Phidiász vagy Pl:axiteles müvének vél, annyit jegyez meg, hogy ezen két szobrá ztól több szobor is lett volna a béke temploma mellett. Söt egyik ökre Phidiász ne,e rá is volna vésve. A lemnoszi Minerva volt-e ez? Megesett azonban ekkor a r6maiakoll. a mi velülik is Olaszhon nagy mestereit illetöleg meg szokott történni. Minden zép mli egy-egy Phidiász- vagy Polycletesféle darab volt. Innen van, hogy azon c oportozatok fölébe is , melyek ma a Monte-Cavallot diszitik, Phidiász és Praxiteles ne,e iratott, a nélkül, hogy számbavétetett volna a mlimodor egybehangzása, a mi ugyanazon kézre mutat, és a nélkül, hogy kérdésbe tétetett volna, hogy tehát ez a mümodor melyiké legyen a két müvész közül. - Az egész puszta üres képzeImi játék. Y égre Konstantinápoly egyik piaczán még a XI-ik században is Krisztus után egy fehér márványból farag'ott Jupiter volt láthat6 Phidiásztól. Ez isten egy támla nélkiili székben a padnak egy nemén ült , mely szönyeggel vagy pál'l1ával vala beboritva. Ilyenek azon székek is, melyek a parthenoni párkányzatokon lévö istenségek alatt "annak; hasonlókat találtak Pompejiban is. Csodálatos, hogy sem Plinius, sem P au anias nem sz6lnak e szoborr61, mely annál mélt6bb volt, hogy a hajdankor által fóljegyeztessék, mivel márvát'lyMI volt, Phidiász pedig ritkán dolgozott márványból. Harminczöt szobormíivéről tesznek emlitést, melyek kőzül huszonhárom volt bronzb ól. hét arany- s elefántcsontból, három márványb61, kettő ismeretlen anyagból. A plateai ~IineI'vának feje , lábai és kezei már-o ványból yoltak. Egyuttal szabad-e nekünk i zerencsét pr6bálnunk egy gyanitásunkkal. A nyolczadik század közepén a Parthenon g'örög templommá alakíttatott által. Az előcsarnok helyére épitették a keresztbolthajtá t , és hogy a napsugarak a kis bizanczi ablakokon behatolhassanak , az oszlopc arn ok fódélzetét és a keleti tető közepét le-o rontották. Ekkor kilencz vagy tiz szobor uO'y eltünt, hogy nyomára sem akadni többé. Ezek épen ama nagyszerü compositionak. mely :Minerva születését ábrázolá, legfőbb személyiségei voltak, s köztök Jnpiter az első helyet foglalá el. Azt kérdezém tehát magamban, hogy valyon ezen zobrok, miután már egyszer a keresztyének által elvitettek, nem szállittattak-e K on tantináp.olyba, hol a császárok minden müremeket , melyeket Ró ma még meg'kimelt . összehalmoztak , és valyon nem az ,ala-e ama parthenoni Jupiter, melyről Cedrel1l1 zerzetes sz61. A tető középpontj án ühén leányára tekint, mond ő - ki agyából épen most ugrott elő, s ki neki min e iodos mondja: "elrablá isteni feg'yver eit halhatatlan vállairól: és Jnpi er szj,e látása felett - örvenc1ezék." 3
18 Nem fejezhetem be ennyi - ma már elveszett - münek elsorolását, a nélkül, meg ne kis érts em amaz átalakulás jellemzését, melyet Phidiász saját s kor, ainak mümodorába behozott. Az 6kori ir6k hallgatása ugyan roszul esik, de nem ri zt vissza. Nem hivatása-e a régiségtannak a történelmet kiegésziteni és a multnak képét nem annyira az emberek bizonyságtételeiböl , mint inkább müveikből megalkotni? Vannak szoborműveink az 6-attikai iskolából , s bírjuk a Parthenon szobrait. Ezen két szélső , de biztos pont között már az átmenet hiányzik , azonban e hézagot bár be nem tölthetjük , de legalább megmérhetjük. A gyermekkort élö müvészetnek sajátja az, hog'y nem egyéni. A müvészek tehetségeiknek semmi egyéni jeIét nem mutatják fól, csupán közmegegyezésszerű jellegeket másolgatnak , s annyira hasonlitnak egymáshoz , hogy az ut6kor csak eg'y embert csinál belőlök. Minden byzanczi madonna szent Lukácsnak ', és az őskori Görög'ország minden bálványa az athenei Dedalusnak tulajdonitvák. Később Athenben a Herrnesféle , az az oly mellszobrok divatja jőtt be, melyeken a fő egy-egy fólfelé szélesedő négyszög állványon állott. A város utczáin ezrekre ment ezeknek száma , oly egyforma miimodorban voltak készitve, hogyemellszobrok szerzőit közös homály boritá: nevezék őket Hermoglypheknek, az az ha ug'y akarjuk , Herrnesféle szobrok gyárt6inak. VégTe ha a méd hábol'llk előtt kevéssel, néhány név kiválik is , és számbavétetik a történet által , inkább szobrászatuk tárgya, mint egyéni tehetségük az, mi őket a közfigyelembe ajánlja, Endoeus azért említtetik , mert e l őször jött azon eszmére , hogy Minervát ülve ábráz,olja. Antenor azért, hogy Harmod ius és Aristogiton szobrait készité. Amphikrates azért , mert Leaenat , Aristogiton k edvesét , az ő hősies bűnrészesöket , egy nöoroszlán alakjában ábrázolá. Mindazáltal ha ekkor még ki nem fejlett is a müvészek eredetisége, ne higyük azért, hogy müveik minden érdem hiával volnának. Azok, kik gonddal tanulmányozták azon becses szobrá zati romokat , melyekkel a mai Athen dicsekszik, kétség'enkivül meg fogták magoknak jegyezni amaz ülő szobrot az Erechteionban , a szekéren ülő istennőt és a mezzel ellátott nőt, melyeknek öntött utánnyomata a párizsi szépm.üvészetek iskolájában látha 6 : a marathoni katonát és a sebesült katonák párkánycsoportozatait , melyek a 'a h li n falába befoglalvák. Ezen töredékek közt bizonyos családi hasonlat létezik . n ID annyira azért mert mind 6szerüek, hanem, mert ugyanazon irányzatokat és a zép élJ' b DIó elemeit tüntetik elö. A száraz és össze1- ae ' ét. a zabadság csín és gazdagság nyomott formák alatt az élet erő elj szükségérzetét , és az elrendezé nek i pintatát érzi az ember keresztül törni. e ~' el birnak . é meglep ő haj lékonyAz öltözet szokásos redői az öszhan~ ságukkal seg'itik idomitani a te te . e min end bizon o titkos sovárgás az eszményi felé tünik elő. Mindebben leb • len euei mernüuk a joniai szellem jellemét, d r i kola zobrászai, kiket a mezetlenmely annyü;a ellentétes a doriaival. _fL ség tanulmányozása és a gyakorlat. a le' at ábrázolni , képeze ki, az élő természean agelviséghez hajlanak (az aeg'inai orm6tet egész erőteljében fejezik ki , é~ zatok bizonyságot tesznek erről) az athenai szobrászok inkább igyekeztek isteni, enben egész Periklesig maradtak életben a joniai mint athletai jellegeket teremteni. erkölcsök és a keleti öltözet ; itt az élet nem volt oly zord, oly külsőleges , mint a d6roknál , és a testgyakorlatok itt em a zenei és költői versenyeket, sem a nagy tragikus ünnepélyeket nem szoritották háttérbe.
19 Phidiász, ki ifjuságának több évét Argosban , a leghirésebJ-? dór iskolában tölté el , onnan mindazt magával hozta, a mi honfitársainál hiányzott. O egyesité a dór szellem tulajdonait a jon~aival, az elsőnek komoly eg'yszerüségét, gyakorlati tudományát s férfias nagyság;át , a másodiknak eszményiségé,el mozgékonyság'ával, finomságával és kecsével. Ö egybe tudta olvasztani a k ét föel,et, hogy belőlök egy hason. lithatIan egészet alkosson, melyet az ujkoriak elérhetlennek vélnek. Valamint a dór épitészet nem emelt egy épületet sem, melyet az atheneiek által épitett dórszerii emlékek a Propyleumok és a Parthenon fölül nem multak ,oIna; akkép lőn Phidiász által a d6r szobrászok miimodora utánozva, legyőzve s elhomályosítva. éS előtte még a t t ikai vagy aeginai miimodorról lehete szó, mivel az aeg'inai iskola a dór hag-yomány legdicsőbb kifejezése volt vala; az ő megjelenésé,el eltünnek a helyszerü irányzatok s azon minőségbeli ellentét , melyre e két faj szakadni látszék. Ez idő óta eg'yetlen nagy ihlet lengi át a görög világ minden zugát, és az egyéni lángelme befolyása, az neveztetett légyen bár Phidiásznak , Praxitelesnek vagy Ly ippusnak, nem ismert többé helyszerii határokat. A különböző iskolák többé nem egyidejűleg léteznek , hanem eg'ymásra kÖ'vetkeznek. A különbségek , a mik még ezután köztök léteznek ; kimagyarázhatók a korszakok különbözéséből és az emberi szellem gondviselésszeríi mozgékonyságából. Az 6 - attikai iskolában tehát teljes lön a forradalom, habár azért ki nem vettetett az eszményiség utjáról és nem vitetett vissza az anyagelviséghez ; de az eszménynek két neme van, U. m. az ősszázadok és a mivelt századok eszménye. A müvészet, mely teremt a természet utánzása nélkül és közmegegyez;ésen alapszik, eszményi müvészet, például az ,egyptomiak müvészete. A müvészet , mely bámulatosan ismeri a természetet, mely azt tulszárnyalj~) mely ,tökéletesebb s egyszersmind egyszerübb szépség után vágyik, mely a val6diból indul ki, hogy egy fölségesebb va16t elérhessen; ezen müvészet már egészen más jogon neveztetik eszményi müvészetnek: ez a Phidiászé. A mit nem mert volna meg'kisérteni Argosból visszatértek or, midőn a coloszszerü miiveket még hiven a hagyományokhoz vázolgatá , azt megkezdé azonnal, a mint a mühely nyugalmainak visszaadatott. A szép lemnoszi nő, a sebesült Amazon) a mennyei Venus, Minerva, Clyduchus, Mercm és mindazon miivek , melyeket a harmincz éves békét meg'előző tizenhat év alatt készíte, mind meg-annyi kijelentések voltak a meghatott Görögország és a mindenkoru és nemzetbeli müvészek számára , kik magokat képezni Phidiász iskoláj ába siettek. Ezen munkálatok közepett, melyeknek csak egy részét*) ismerjük, egy iskolának élén , mely napr61 napra növekedék és mely már mesterekkel dicsekedett, éré el Phidiász ötvenedi~, évét. Mások tehetségök és dicsőségök legmagasabb fokán vélték volna magukat. O neki csak pályájának legfényesebb korszaka nyilt meg. Perikles ekkor tevé le a Parthenonnak alapkövét. B eul é után
Ki ss Go ztáv. *) Még csupán két szobrot kell idéznünk, az egyediilieket méglehet. melyek utóbbiak a Panhenonnál az olympiai Jupiterrel egyetemben. Phidiász azokat az eleaiak számára készitette , miC>' másfelől Jupüeren dolgozott. isakja tetején . a másik egy Ezek egyike egy arany- s elefantcsontból késziilt Minerva, mely egy kakast hordo inennyei Venus volt szinte aranyból és elefántcsontból. Egyik lába tekenősb ékán nrug,ék,
ö*
20
II.
TANODAI ÉRTESITÖ. 1) Tantárgyak 1859/ 6o -diki tanévben. I. Vallástall.
I. és ÍI. Osztály. Biblia i~merete, bibliai történetek, zsidók története, Palaesztina földrajza, biblia olvasás, könyörgések. Hetenkint 2 órán. III. és IV. Osztály. Az egyházról, sakramentomokról, a szentirásról , az evang'. és r. kath. egyház különbözéséről ; kézirat után. Biblia olvasás, könyörgések ismétlése. Egyhá,ztörténet Nagy Károlytól mostanig. K. k. a soproni ev. tanitóképezde által kiadott. egyh. tört. Het. 2 órán. V. Osztály. Heidelbergi catechismus, a szentirás s kiHönösen az ujtestamentom olvasása és magyarázása. Het. 2 órán. I
II. IU agyal'llyelv.
I. Osztály. Aszótan ismétIése, mo~datok 'alakitása , elemzése. K. k. Ihász G. magyarnyelvtana. Eger 1856. Ertelmes olvasás, helyesirás , szavalás gyak orlása. Hetenkint fogalmazási feladatok. K. k. Varga J . magyar olvasókönn 3. kiadás. Het. 4 órán. II. 0 ': flí.ly. zótan al~almi ismétlése. K. k. előbbi. Szókötési , mondatalakitá ~ i O'yakorlatok. Ertelmes olvasás , helyesirás és szavalás gyakorlása. Het n ,'n Q"a}mazási feladatok. K. k. elöbbi. Het. 3 órán. m. J': á . E_: uru ~ --'ze e m nda ok elemz é e. alakitása s ebből elvonva ál. h- - 1. zaYaI' i. helye irá i gyakorlaé t . . "et l, ók-nY': Erdélyi J. P. K. k. Het. 3 ' rán . I : tál ."" zetett mondaro? k-rmondatok a folyóbe zéd nemeinek ismerete nyel,alakok' zókötés alkalmi ismétlése. Magyar verstan gyakorlatból. ol, ból elvonva. K. k. előbbi. Irálytani mag'yarázatok , iskolai jegyzefelolvasásokkal. Szavalás és fogalmazási gyakorlatok hetenkint. tekkel Het. 2 órán. V. Osztály. A magyar irodalom remekmüveinek olvasása és fejtegetése, különös tekintettel a versek alakjára és faj aira. Szavalás. Házi dolgozatok kötött és kötetlen beszédben. K. k. tekintettel Tatay I. Költészeti és szónoklati rem. Pest. 1847. Het. 2 órán.
21 III. Latinnyelv.
1. Osztály. Nevek , névmások , a rendes igék hajlitása , szók tanulása. Gyakm'latok fordítása szó ,-al és irásban. K. k. Schulcz Varg'a latinnyelvtan. 1. k. Het. 10 órán. II. Osztály. Rendes és rendhagyó ig'ehajtogatás ; szók tanulása , gyakorlatok fordítása szóval és írásban. Néhány mese könym élkülözése. K. k. előbbi. Het. 8 órán. III. Osztály. Szókötés : esettan , g')akorlatok fordítása. H etenkint házi dolg·ozatok. K. k. Schulcz Varga lat. nyehi. II. köt. lrondatian. Hoffmann Histor. ant. II-III. köny' fordítá a : néhány fejezet könyrnélkülözése. H et. 6 órán. I V. Osztál?}. Szókötés : módtan: gyakorlatok fo rditá a. H etenkint otthoni dolg'ozatok. K. k. elöbbi. Jul. Caesar Bell. Gallic, az 1. II. é 1\. kön , fordítása. Ovidius néhány versének fordítása és könym élkülözé e. K. k. Ondii Carm. select ; ed. C. Grysar. Latin prosodia elemei gyakorlatból. Het. 6 órán. V. Osztály. Mondattan alkalmi ismétlése. Livius 1. II. és V. k ö ny , éből mintegy XLII fejezet. Ovidius metamorphosisából XII czikk ol,asása , s némel ek könyvnélkülözése. K . k. C. Grysar. El őkészület és házi dolgozatok két hétben. Het. 6 órán. IV. GÖl'ögllyelv.
III. Osztály . Név és igealakok ismerete a tiszta igékig. Forditási gyakorlatok, szók tanulása. K. k. Curtius hellen nyelvtan a ford. Kiss Lajos. Het. 5 órán. IV. . Osztály . Rendes és rendhagyó igehajlitás a tiszta ig'éktöl végig. Gyakorlatok fordítása. K. k. az előbbi. Házi dolgozatok két hétben. H et. 4 órán. V. Xenophon Kyropiidiáj ából négy, s Anabasisából nyolcz czikk forditása. K. k. Schenkl Chrestomathiáj a. N éhány epigramma könyvnélkiilözése s Homér Iliászából néhány , er. Nyelvtan és szókötés alkalmi ismétlése. Előkészüle tek s házi dolgozatok k ét hétben. Het. 4 órán. V . Xémet DyelL
II. Osztály. Alaktan a rendetlen igéki O'. )la yar-német fordítási gyakorlatok szóval és irásball. K. k. Töpler német nyelnana é Ballagi K. német olvasókönyve. Het. 3 órán. III. és IV. Osztály. A beszédalakok ismétlése. RendbaO'yó igék. Olvasás, fejteg'etés, Némely szókötési gyakorlatok. K . k. el őbb i é magyar feladatok színte Ballag'i K.-tól. Het. 3 órán. V: Osztály. Alaktan iSinétlése. Szókötés , különös tekintettel az előljárók és ig'ék vonzatára. Forditás. K. k. az elöbbiek. Het. 3 órán. VI. Földl'ajz és tÖI'téll elelll .
1. Osztály. A mértani , természeti és polgári földrajz elemei. K. k. Bell in földrajz alapvonalai. Bécs 1853. Földabroszok rajzolása. Het. 3 Ól'
22
n. Osztály.
Ókori fóldrajz és történelem a nyugoti birodalom felbomlásáig. K. k. Beck. H unok története magyarázat után. Het. 4 órán. ill . :tály. A középkor története. K. k. előbbi. Magyarok története a honfoglal -tól a mohácsi vészig. K. k. Dierner E. Het. 3 órán. - (I. ::tály. Az ujabb idők története. K. k. elöbbi. Mag-yarok története a mohácsi é ztől m9stanig. K. k. előbbi. Het. 3 órán . . ztály. Okor.' K. k. Pütz V. Het. 3 órán. VII. IUennyiségtall.
,
I. Osztály. Számtani négy alapmüvelet ismétlése; közönséges és tizedestörtek. K. k. Számtan, Mocnik F. után. I. k. Bécs 1854. Nézlettan : vonalok,
n.
szögek , háromszögek ismerete , Hillárdt falitáblái szerint. Het. 3 órán. Osztály. Viszonyok , arányok, hármas szabály; ennek alkalmazása, mértékek
ismerete. K. k. előbbi. - Mértani nézlettan : négyszőgek ismerete , térmérés, átalakitás , Hillárdt szerint. Het. 3 órán. Ill. Osztály. Algebra: a négy alapmüvelet ismerete , hatványok , gyökök, permutatiók, combinatio. K. k. Számtan, Mocnik F\ után II. rész. Bécs 1854. Mértani nézlettan: a kör és a hozzátartozó vonalok , a belé és köré irható sokszőgek. K. k. Koller K. Mértani nézlettan II. köt. Het. 3 órán. IV. Osztály. Algebra: összetett viszonyok , arányok és ezek alkalmazásai. Egyszerü egyenletek egy és több ismeretlennel. K. k. előbbi. Mértani nézI ettan: lap- és testszögek. Szabályos és félszabályos mértani testek ismerete. K. k. előbbi. Het. 3 órán. V. Osztály. Algebra: számrendszer , összeadás , kivonás s a t. ' a négy betűs miivelet egész és törtekkel ; viszonyok és arányok; hatványozás. Geometria : sikmértan. K. k. Mocnik Alg'ebra és Geometria. Het. 3 órán. VIII. 1'ermészettani ismeretek.
1. Osztály. Állattan: emlősök , héj anczok. K. k. Hanák J . Term. rajz elemei.
Pest 1854. Het. 2 órán. Állattan: madarak. hüllők. halak. Nyári félévben növényismeret. K. k. elöbbi. Het. 2 órán. III. Osztály .. Ásványtan. K. k. előbbi. tolker mód zeré,el. Természettan : egyetemes tulajdonságok ,egyrokon ágok . hévtan. K. k. Thfuinger A. természettani ismeretek. Pest 1853. Het. 2 órán. IV. Osztály. Természettan: nyugvás , mozgás és erő mütan . Fény-, villany- és delej ismeret. K. k. elöbbi. Het. 3 órán. V. Osztály. Állattan. K. k. Mihálka A. Het. 3 órán.
n. Osztály.
R e n d k i v ű li t a n t á r g y: Éneklés , het. 2 órán.
23
2) Tanárok. T anfelosztás. 1. Fejes István, tanit mag-yar és latin nyelvet a 4. 5. g-örög- nyelvet az 5. osztályban. - Het. 20 órán. 2. Kiss Gusztáv, tanit német nyeh-et a 3. 4. 5. - történelmet a 3. - mennyiség-tant és természetrajzot az 1. 2. és 5. osztályban. Het. 21 órán. 1. Komáromi Dániel. tanit yallástant a 3. 4. - mag-yár és latin nyelvet a 3. - g'örög- nyelvet a 3. 4. osztályban. Het. 20 órán. 4. Soos János, tanit vallást ant az 1. 2. - mag-yar és latin nyelvet továbbá fóldrajzot az 1. osztályban. - H et. 2U órán. 5. Vitéz Lajos , tanit vallá tant az 5. - mag-yar, latin , német nyelvet , továbbá földrajzot és történelmet a 2. osztályban. - Het. 20 órán. 6. Sziks zay Károly , tanit történelem és földrajzot a 4. és 5. mennyiségtant a 3. 4. 5. - term észetianiakat a 3. és 4. osztályban. - Het. 20 órán.
O s z t á l Y t a n á r o k: 1. osztályban S o o s J á n o s. 2_ " Vitéz Lajos. 3. " Kom .áromi Dániel. 4. " F e j e s I s t v án. 5. " Kiss Gusztáv. Énektanitó: S z ü g Yi D á n i e l , orgonista.
3) Tanulók. ~'elsöbb
Alsóbb Máshonnan Idöközben Tanév véosztályból eltávoztak gén voltak jöttek átléptek
Az
Mult' év végén voltak
osztályba átmentek
Eltávoztak
I.
23
13
10
18
4
22
18
4
13
1
I
II.
3
-
19 13
1
- -- III.
18
1
10
11
1
1 -
17
IV. V. o ztályban
I
-
I
73
I
I I I
11 -
6
I
52
I
-
21
I
I I
I
4) Az iskola
10 11
70
I
18
--- -
1
-
---
9
1----/-I 2
I
8
13
I
6
I
.
72
életéből.
Az iskolai év szokás szerint oktober első napján nyittatott meg az iskola • lé,ö nag-y ó-templomban tartott könyörg'éssel , melyben a °tanulók és tanárok r '~ zt vettek. A g-ymnasiumban ez éyben követett tantervre nézve megjegyezzük, hogy an a fótiszt. Egyházkerület . mnasiumi tanterv ének a nyelvek egymásutánját, és agyar történelem kellő terjedelemben tanítását illetőleg- , körülményeinkhez képest
24
,óségig elégtétetett. Mig más részről az egészre nézve oly alak tartatott meg, gymnasiumunk bármely más hazai gymnasiummal , mit szükséges vala szem • tartanunk, párhuzamban maradhasson. l Ez szükséges vala azértis, hog'y növen,Reink bármely más protestans gymnasiumba akadály nélkül átléphessenek. Továbbá a gymnasiumnak az idén már öt osztálya volt. A helybeli t. eg'Yházi Elöljáróság', mely öntudatával bir annak, mily erős befolyással bir a gymnasiumi nevelés azon közélJosztály megteremtésére , mely a nemzeteknek mai időben erejét teszi , s nekünk különösen protestansokul, mennyire nélkülözhetlen szükségünk van arra, hogy magunkat a felvilágosodottságnak és mivelődésnek vidékeinken, minél több ily jólrendezett , és könnyen hozzáférhető tíizhelyeivel lássuk el, be nem várva a n. t. Egyházkerület által kilátásba helyezett segélyt , csupán a saját tekintélyes helyzetéből önmag'a és feleink iránt reá nehez edő kötelességeket szem előtt tartva, még' tavaly elhatározta, hogy addig' is, mig a g'ymnasiumot az idők folyama alatt teljessé emelhetné, osztályainak számát még' kettővel megszaporitandja. Mely határozat a jövő isk. évben, két tanári állomásnak ujból fölállitásával már életbe is lépend. Addig' pedig a tanrendszer fönebb emlitett módositásai ugy különösebben a némely tantárgyakra nézve eszközölt i.deiglenes összevonás ok által meg'kimélt tanerők 'a jelen átmeneti évre egy magában fenállott ötödik osztályra forditiatiak. Igy megnyeretett, hogy a jövő évre felállitandott hatodik .osztály gymnasiumunk k ebelében már kész tanitványokat talál, - s egyszersmind egyházi Előljáró s águnknak a ho, zandó áldozatokhoz kellő előkészület engedtetett. Még végre azon veszteséget kell érintenünk, mely intézetitnket azzal, hogy annak tíz éven által volt igazgató-tanára tisztelendő Imre Sándor nr körii.nkből Debreczenbe ,távozott, mitködését az ottani felgymn asiumnak szentelendvéfl. Nem lehet hivatásunk e tisztelt férfiu, nekünk annyi évek en által annyira szeretett s tisztelt hivataltársunknak akár a tudomány akár a gymnasiumi nevelés terén szerzett érdemeit tag'lalni. De az ő neve ezentul elválhatatlan e gymnasium történetétől. Egy oly nehéz és küzdelmes átmeneti időszakban , mely legkészültebb tanférfiainkra is annyira meglepő lehetett , az oktatási rendszer olyan tökéletes átalakulása mellett, tapintatával inkább és puszta jelenlétével, ugy tudta ő yezetni a gymnasiumot , s oda emelni abban az oktatást , melynek legtevékenyebb tényez "~e ö maga volt , hogy gymnasiumunk, - bátran elmondhatom , hisz legnaO'yobb ré~zben öyé a dic ös ég' - az elsőkkel léphetett párhuzamba e hazában , s a rönd i lü ~-z . melyben e tisztelt férfiu zajtalanul bár de arinál mélyebben ható hiyatv ~ - lá.sának örnndhetett . történetének legfényesebb időszakai . közé számitja be. Helyere ri-zt. Feje I tYán ur tanárjelölt Sárospatakt61, közöttünk annyi szerete l ütlYöz -It ti znársnnk. yálasztatott ej.
5) Tanodai
bi~ottság. (Iskolai tanács.)
Elnök: Nt. Vaj d a :- á ru II e l lelkész és e. m. ülnök. Tagok: Nt. G á á l
25
,
6) Ta'lwszközök. I. Könyvtár. A jelen iskolai évben szereztettek: Révés z Imre, Erdősi J ános magy. prot. reformat or. L'gyanatt61 EteI L aka. - Sárospataki füzetek , második és harmadik évfolyam. - Budapesti szemle XI-XX. füzet. Révész, Vélemény a mag'y. prot. egyh. alkotm. felett. - Magy. Történelmi Tár, kiadja a magy T. Akad. - D e m o s t h e n e R e cl ell. erkI art von Westerman, Weidman I-III. k.Keresztes, Egyháztörténet. Sopron 1859.1- Számolás az uj pénzzel, Mocnik. Cicero de Natur a Deorum. Weidmann. - Cicero Orator. 'Veidman. - Cice ro, Bru.tus, erkiart von Jahn. Weidman. - Halm, griechisches Lesebuch. - Bopp, Vergleich. Gramm. II. k. - Schoeman, Griech. Alterthümer, II. k. - Arch aeol ogi ai közlemén yek, r. kötet. M. T. Akad. - Munk , Römishe Literaturgesichte II. kötet. E. Curtius, Griech. Geschichte, Berlin 1857. - Atlas zu Humboldts Kosmos, 8-ik fi.izet. - Kurz, Deutsche Literaturgesichte, 38-39 füzet. - Peterman, Mittheilnngen, aus dem geogr. Institute von Justus Perthes. 1859. 2-8 füzet. F ri c k physikalische Technik. - Kerkápoly Károly, Világtörténet , észtanilag előadva 1-ső köt. Ker ékgyárt6 Árpád, Magyarorszá~yjtivelődés története, 1-5 füzet. - Sárospataki füzetek, IV-ik évfolyam. - K"-ai inclf J:. ~G'aoor, Kazinczy Ferencz levelezése Kisfaludy Károlylyal s ennek köréveF"? ' Glrrti.~~) Griechische Schulgramm. 4-te Anfi. - Ha a n L aj o s, Időszaki Tábla a·:~ág.1t~ -p.f ot. egy. történelm éhez. - Budapesti szemle XXI-XXX. füzet. - Kazincz'y"" Ferencz életrajzi emléke I. k. kiadta a magy. T. Akad. - Max Duncker, Geschichte des Alterthums l-IV. k. - Bernh a r d y, Grundriss der Griech. Literatur I-II. k. II. Természetiek tára. Ez idén nem gyarapodhatott. Az e czélra rég utalványozva lévő összegek ki nem adathattak. Jövőre azok, hogy minden ily hátraIékoskodásnakeleje vétessék, a most már e végből teljesen elkülönözve kezelt gymnasiumi tandijakból fognak fedeztetni. . ~~
.\!~.
7) A. m. budapest-kerületi cs. kir. Helytartóság közérdJ/cü rendeletei: 1. 22232. Aug. 5. 1859. - M. B. J ul. 14. 1859. 10457. Erdélyi Indali Péter Magy. olvasókönyve a gymn. III. IV. oszt. számára aj ánltatik. 2. 22167. Aug. 6. - M. B. Jun. 30. 856% 5 ' A szathmárnémeti hel . algymnasium nyilváÍlOsságot nyer. 3, 27103. Szept. 13. - M. B. Aug. 29. 12589. Platons Gorgias mit leitu und Anmerkungen von E(luard Jahn gymn. használatra bocsáttatik. 4. 2551;3. Szept. 21. M. B. 9426. ,Aug. 11. A már 1859. R I: . .-. 19568. sz. a. miniszteri bocsátvány' által ajánlt Termin ologische Reliefk ar ~ -re az előfizetési határidő Okto be1' 31-ig meghosszabbittatik. 5. 27296. Szept. 18. - .Ll!. B. 8199. Szept. 2. Diehl Fülöp Ján L brbuch der Zoologie Darmstadt 1857. tanodai használatra bocsáttattik. 6. 26573. Szept. 26, M. B. 1858. 40. Febr. 10. 1859. A IIg. :.~. 1 :. 636. Pütz Historisch-geogr. Schülatlas für die mittl. u. JleUere Zeit ajánlta 'k, 4
26 7. 33623. Nov. 18. '- M. B. 16023. Nov. 3. A bécsi cs. kir. i k. kkezelös.égnél megjelerl'i TermészetJaj ' ~ !!Qv:~dfországról czimü kézikönyv "algymnasmmok és alr,eáhskolák számára '3.Jánltatik. ~ , . 1827; Jan. 28. 1860: - ' Bizonyitvány-kijavitási vizsgák, ~supán a Helytartóság kinyert engedélye folytán tétethetnek meg valamely idegen gymna": iumnál ' . 9. 2434. Febr.. 3. - Az iskolai bizonyítványok meghamisitásának gátI-' a ,égett a bécsi iskolai könyvkezelöség bármely gymnasium igazgatóságának is z Igáltat bizonyitványiveket, a Helytartósá~, u~án intézendö megkeresés , . és a nyomási költségek megtéritése mellett. "t,.' ~ '/,. I< ~~: li I
.
\:
~ "j'u JZe:, ~
_~'1 .... ,
. ?;IfJf-
.:/~. ._....
..
~
J ..
"'~
.,!,)-(). 'J/:t:.fj 1-1' 'l
,...,
P:!)
':':t
-
j
_,.. :.1
.;
I
VI"
"
• f.t_ ,
"
,
~-
•
.. \
. .. •
I
....
•
