il.
SZí ZID
Az t Kuchenbe vezetett... Ré szletek Ott Cgörgqné öné Ietrajzi (rásábóI Jai, mintha szí Ven szú rtak volna, most, most vé ge, menni kell! Isten veled, csendes kis otthonom! Felpakoltunk a kocsira, Seb felült a csomagok tetejé re, Gyurika meg jött Velem a kocsi után, Szegé ny Seb , egé sz tlton a csomagok teteié n mindig Sí rt, Mire a templomhoz é rtünk, a kocsink már nem mehetett tovább. A kocsik sora az áIlomástól a templomig állt, Minden negyedórában egy kocsihosszai haladtunk el re, mí g a Weiner fakeresked é pülete elé kerültünk, A kocsiú t közepé n állt egy asztal, ké t rend r ült mellette é s né zté ka né vsort, é s atrogy a kocsi elhaladt, ú gy a né vsorból kihú zták a neveket, ezek után adtak vagonszámot, í gy a kocsik továbbhaladtak az állomás raktáré pülete felé , ahol ,,partizánok" (annak mondták magukat) minden kocsit átné ztek. Minden csomagot felbontottak. Mikor a mi kocsink már csak a harmadik volt, akkor láttam, mi törté nik| ami nekik tetszik, az ment a raktárba. Különösen a gazdák csomagjait dé zsmálták meg alaposan, Új csizmák, plüssterí t k, drága sz nyegek, vödör zsí r Egé sz testemben remegtem, nem mintha nekem ilyen dolgaim lettek volna, De a zsákok szájait bevarrtam, számí tva egy hosszú ú tra, é s ha nekem felbontják, akkor itt állok egyedül, senki hozzálartozót nem engedtek oda segí teni, Szerencsé re köZben törté nt valami, Je]enté s ment a rend rsé gre, hogy a sor nagyon lassan halad, mert a csomagokat té tel szerint né zik át, é s ami tetszik, azt ki is veszik bel le. Jött egy lovas rend t é s azt mondta annak az állí tólagos partizánnak: ,,Mit csináI, tet t keres a csomagokban? Tessé k gyorsabban átné zni, mert í gq mé g holnap sem leszünk ké szen, é s senftit nem szabad, semmit elvenni, mert ennek a né pneh szüksé ge van a holmijára, é s ha mé g eqa panasz jön, ahkor vessenek magukra!" Volt ott a közelben
mé g né gy karszalagos rend r, azokat is odaküldte,
hogy segí tsenek. Í gy már gyorsabban ment a bevagoní rozás, Áldja meg a ió lsten azt a becsületes rend rt,
amí g é l. Í gy a mi kocsinkhoz egy karszalagos munkásember iött oda é s a csomagokat né zte át. Nem bontott fel semmit, csak tapogatta a zsákokat é s ké rdezte, mi van benne, Mondtam neki: ágynem , a másikban meg ci-
p k é s ruhák. Ké rdezte, a nagykosárban mi van? Mondtam: az edé nyek é s egy kis é lelem, Ké rdezte, Blzonyára nem kordokumentumnak §zánta a ma 8ó é ves ott cyörgyné papí na vetett soralt é leté t l, családtaglatnak §or9á. nót, lalóhebé r l, §oroksáról, mé 8ts az lett: a háború el td, alaül es az azt követ é vdzedek httelé § krónlká|a egy |ószem é s ldváó tollú asszony ióvoltriból. Iápunk tdet el§ §ámában már közöltitnk egy ré §zletet az í rásból, amely hamarosan könyvalakban ls megielenlk
2440
hogy rádió vagy gé pfé levan-e? llyesmi nincsen.
Mondtam neki: mi egyszer munkásemberek vagyunk, nálunk nincs vagyontáIgy vagy bárminem egyé b é tté k. Ezek után mehettünk, Na, ezen is tr1l vagyunk, de közben dé I lett, A 23, vagonba kerültünk,28 szemé ly é s sok-sok csomag, Körülbelül 9 család, Az Olt nagymamáé k a Katival az els vagonban voltak, A P/tdr Annuska a kis Petivel a 2ó-ik vagonba kelültek. Egy vagonban é lelem, egy másikban a konyha, é s egy kí sé r kocsi orvossal, Dé lután jött egy bizottság, Volt ott három vagy né gy család, akiket felmentettek, azokat onnan hazaengedté k, A házukba vajon visszaengedté k e ket, azt nem tudom, Mert reggel a rend r zárta le a házat é s a kulcs a közsé gházára került, A szomszé d gyerek, a Ceiqer ]ani belopakodott a vagonokhoz é s hozott a Ré zi né nit l talán né gy kilogramm lisztet é s egy kenyeí et, hogy osszuk el a Krettelé kkel, Mondtam a kis Janinak, hogy hátul, a baromfiudvar vé gé nvan egy átláró az telkük felé , amit mások nem
tudtak, Menien át é s a pincé ben van zöldsé g é s krumpli, azt vigye haza, miel tt teliesen idegenek kezé be kerül, Hogy átmeré szkedett-e, azt nem tudom, Este 7 órakor indult el a vonatunk, Felejthetetlenül fájdalmas, Szomorú percek voltak, Az állomásra nem engedtek be senkit, de a házak kertjeiben rengeteg né p volt, A pap iS ott volt, szomorú arccal integetett, Sí rás, rí vás, sikí tás, kiabálás hangzott vé gig, mí g kié rtünk a faluból, Egy fiatal n elájult, mert az anyját Vitté k, Nekem nagyon fáit, hogy t lem nem volt ott senki, Szegé ny apám egé sz nap a Vecsé si utca egyik háza el tt ült, de nem engedté k a közelünkbe, Seb nek sikerült kiszökni é s azt üzentem a papának, hogy már ne
várjon, hiszen ki tudja, mikor indulunk, Várt máI ele, get, Í gy aztán haza is ment Harasztiba. Reggel Gy rben voltunk, ott sokáig álltunk, Befut egy másik szerelvé ny kitelepí tettekkel, megáll, de nem sokáig, mert amerikai katonai kí sé rettelVoltak, Bácskaiak voltak, fut mondták, k ké rté kaz amerikai kí sé retet é s kaptak is, ott láttunk el ször amerikai katonákat, sárga csí kos sisakkal, A szerelvé nyú k ment is mindjárt tovább, Mi mald'egy napot vesztegeltünk ott, Naponta egyszer kaptunk f tt é telt. Minden vagonba egy vödör é telt adtak, Ehhez az ellátáshoz nekünk kellett összeadni az é lelmet (mé g indulás el tt), Persze, nemigen ettünk bel le, a gyerekekbe er szakoltam egy kis f tt é telt, de k sem akarták, Mind a Hartmann bácsinak maradt, egyenesen a lágerb l |ött é s nem voll semmiie, senkiie, Úey adtuk össze neki, hogy ne é hezzen- De sainos tetves is Volt. Sopronban már kaptunk egy US,lmozdonyt, akkor már gyorsabban haladtunk, Az ú t nagyon szé p volt.
Májusban minden zöldül é s virágzik, Azok a gyönyör osztrák hegyvidé kek, szebbné l szebb tájak! Átmentünk Bé csú jhelyen, majd Bé csen, itt nem id ztünk sokat. Mikor Linzbe é rtünk, a hí d el tt (mé g az orosz zónában) már állt ké t szerelvé ny. A sahkt valentin állomáson álltunk ké t napig, mí g aZ amik átvittek é s átvettek. A hí d tú loldalán már amerikaiak voltak. Az állomás é s annak környé ke mozdonyroncsokkal é s egyé b használhatatlan szerelvé nyekkeI volt tele, A fekete mozdonyok é s a nagy olajvagonok mind telefirkálva, Megtaláltuk az ,,Itt járt az els transzplrt" feliratot is, dátummal é s ismer s né v aláí rásával, Egyszer csak látom a Seb t egy hatalmas rozsdás mozdony teteié n. is í ria: is aláí rja é s dátummal látia el ,,ltt idrt a lI. transzport" , a feliratot, Mikor vé gre átengedtek a hí don, a tú lsó parton már amerikai katonák álltak rsé gben. Az els volt a ré szükr l a szemé lyek fert tlení té se. Ugyanis magas nyomású lé gpisztollyal a nyakakba é s az alsó nadrágba fú itak fert tlení t porokat, Itt is álltunk sokáig, Egy fiatalember kicsit messzebb ment a szerelvé nyt l, nem gondolva, hogy indulás lesz, é s lemaradt. A hozzátartozók ké tsé gbevoltak esve, hogy most mi lesz a fiú val, A fiatalember meg ielentkezett az amerikaiaknál, hogy lemaradt a vonatiáról, Beültetté k egy dzsipbe é s mire mi a szereivé nnyel odaé rtünk, addigra a fiú is ott volt, Í gy szerencsé sen lezailott az egé sz. onnan az irány Passau volt, a bajor határ, ahol Vé gleg átvettek minket. Itt is elóször fert tlení t akció, aztán szemé lyi adatok felvé tele következett. Kit hogy hí vnak, mi a foglalkozása, hányan vagyunk, akik egy családhoz tartozunk, Az állomáson állt egy szerel, vé ny üresen, oda tolatták egé szen a mié nk mellé , é s át kellett rakodni. A konyha é lelme - ami mé g megmaradt - szé t lett osztva, hiszen annak az anyagát mi adtuk össze, A magyal szerelvé ny a kí sé rettelvisszament. Akkor már kaptunk amerikai kosztot, levest, de nem
tudom, milyen leves volt, valami s r lé , kolbászdarabkákkal, grí zzel A következó leves már hú ssal ké szült, az már iobban í zlett. Amikor egy_egy helyen tovább álltunk, akkor már el kerültek a saiát lábasok é s ment a f zé s, ké t té gla közt - ez volt a t zhely -, persze mindiárt a tölté s mellett. A kis tekn k is el kerültek, hiszen voltak kisgyerekek is, akikre sokat kellett mosni, Mikor Passauban beesteledett, mi megint lepihentünk az ú j vagonokban. Ki ülve, ki d lve, elbóbiskoltunk. Egyszer csak arra é bredtünk, hogy düböIögve táncol az egé sz vagon. Egymásra d lve valósággal repültünk. Mikor hajnalodott, láttuk, hogy vilianymozdony hú zza a szerelvé n}t, Ez is ú idonság volt, Magyarországon akkor mi mé g nem láttunk villanymozdonyokat. EZek után már nem állí tották fé lre a szerelvé nyünket, nem is id ztünk sehol, Minden dé lben egy állomáson kaptunk f tt é telt, Passaut elhagwa átmentünk egy külön hí don, Vonatunk egé szen lelassí tott é s a mozdony állandóan sí polt. Mikor kiné ztünk a vagonajtón, szé dületes mé lysé gvolt alattunk, óriási vasí veken haitottunk át, de sem korlát, sem gyalogjáró nem volt a hí don, csak pusztán a talpfákra rakott sí nek. Lassan,
állandó sí polás mellett haladtunk át ezen a hí don, Utána Regensburg köVetkezett, A vidé k ismé t gyönyör
szé p lett, köszönhet en a májusnak is. Átutaztunk Baiorországon, é s onnan Stuttgarton át Württembergbe, Ott aztán l0 napi utazgatás után egy városban kiraktak; a Város neve cöppingen YoItAz 1200 f s szerelvé nlt három csoportba osztva szállásolták el. Mi 400-an egy |áté kgyár rajztermé be kerültünk, Ké s bb tudtuk csak meg, hogy ez a gyár a
világhí res Márklin iáté kgyár volt. ltt már kenyeret is kaptunk é s konzervet vacsorára, Dé lre f tt é telt, de ez is olyan volt, mint az ú ton a Vöröskereszt konyháé . Akkor mé g finnyások voltunk, é s nemigen ettük meg azokat a számunkra szokatlan é teleket. Három napig voltunk a Márklin gyárban, ott fürödhettünk is; mé g a fejünket is leellen rizté k, Ahol találtak valamit, azok naponta ké tszer lettek kezelve, Aztán orvosi vizit; kaptunk egy rlapot, töltsük ki. Utána teliesen kiké rdeztek minket, mé g a nagyszül kr l is tudni akaltak mindent, Harmadik nap reggel kihirdetté k, hogy mindenkl kap papí rt é s ceruzát é s figyeljen. Minden né v sorra kerüI é s felolvassák, ki hová kerül, ki marad a városban é s ezt í r|uk mi is fel, Ádelberg, Kí ujbingen, Gingen, Übergingen, Mi Kuchenba kerültünk. Kuchen körülbelül egy 2400 lakosú kisközsé g, Nagyjából l00,an kerültünk oda, Dé l felé kerü]t ránk a sor Esett az eS , Egy nyitott autón Vittek, í gy csupa ví z lett minden. sárosak é s vizesek lettünk. A kucheni vasú tállomás mellett volt egy hatalmas tornacsarnok. oda vittek minket, A tornacsarnok irodájában volt az ottani helybeli bizottság, akik minket a közsé gben elhelyeztek. Úgy né ztek ránk, mintha vásári áruk volnánk, vajon ezt az ,,árut" hová, kihez helyezzé k. A nyolcadik osztályos fiú k kiskocsikkal voltak megszervezve, azoknak adták át a csomagjainkat é s a cí met a kezükbe adták, kihez vigyenek minket. A fiú k persze mentek ve]ünk, de mindenhol meglehet sen ferde szemmel né ztek ránk, Az é n háziiaim ké zze|,Iábbal kapálóztak, hogy nekik nem kell senki, náluk nincsen hely, fu az egy szem kis padlásszoba kell a kisfirinak (akkor az a kisfiú egy é ves volt), A másik padlásszobában a kislányuk aludt egyedül ké té veskora óta, akkor haté ves volt, É na kerti kiskapuban álltam, ké t fiamat átölelve sí rtam a szabad é g alatt, es ben, é s hallgattam, hogy a fiú k vitáznak a háziakkal, A fiú k a holmiiainkat fei akarták vinni a kijelölt padlásszobába, Közben biciklin jött egy bizottsági tag é s rászólt a fiú kra, vigyé k fel a holmit, é s tovább vitázott a háziakkal Mikor fenn volt minden, akkor odaiött é S karonfogott, fölvezetett a szobába, Vigasztalni próbált é s azt mondta, é rezzem jól magamat ebben a kis szobában, Majd a háziak is megbé ké lneké s minden rendbe jön, Az a kis ház, ahová betelepí tettek, olyan volt, mint egy kis é kszerdoboz. A lé pcs , amin felmentünk a kis padlásszobába, politú rozott kemé nyfa lé pcs voltRajta Vé gig sz nyeg é s ezeket a lé pcs fok töVé ben króm rudak lögzí tetté k, Mé g a szutelé nba levezet 1é pcs kön is volt sz nyeg. A vé cé beé pí tettablakában is függöny. Szóval ragyogott minden é s pé ldás volt a 244l
vagyis tizenkilenc század, é s javasolta, ha valahol ké rdezik megint a születé s dátumát, akkor csak mondjam azt, hogy 10, l0, l1, Vagyis el ször a születé s napia, aztán a hónapja, a vé gé naz é vszám. Vagyis Seb fiam született l932, december l5-é n, Né metországban ezt í cy kell bediktálni a hivatalokban, 15. l2, 32. Gyurika fiam meg: 20_ 12_ 36. Ezen is tú l voltam, kaptam hármunk ré szé reé lelmiszer-jegyeket. Hazamentem é s
Az anya ké t í lával a göppinteni városl paí kban
rend az egé sz házban, Csomagjaimat nagyjából elraktam. A szobában volt egy ágy é s egy ruhásszekré nyEgy asztal, ké t szé k, é s egy bordó zománcos fol1toné g szobakályha, Teljesen el voltunk csigázva, fáztunk is, mert vizesek voltunk,
Lefeküdtünk hárman egy ágyba, de hamar elaludtunk, é s csak másnap reggel é bredtünk. Mit csináliunk, tüzet ké ne rakni, valami meleget kellene enni, de mivel rakjak tüzet é s mit fózzek? A tornacsaí nokban azt mondták, másnap reggel menjünk a tanácsházára, a bejelenté sek miatt. Oda el ke]l mennem, Felkeltünk é s elmentünk a kretteré khez, mert azokat már tudtam, hol laknak, odamentünk é s keservesen elsí rtam magamat, mi leSZ itt Velünk? A Kletteré k nagyon jó helyre kertiltek, k közel a vasú tállomásnál kaptak helyet é s a sportcsarnoktól is alig 100 mé terre voltak. Ezé rt tudtuk, hogy k hol vannak, Kretteré k már l ztek a háziak konyhájában paprikás krumpIit é s megkí náltak minket, Együtt ettünk, é s együtt sí rtunk az idegen konyhában, Utána mentünk el a tanácsházára bejelentkezni, Igen ám, de nem volt 20 pfennigem, hogy a bejelent rlapokat megvegyem, A Tanácsban adtak 20 márkát kölcsön, ha ma|d megyek dolgozni, akkor fizessem vissza, Ké rdezté k, hogy hí vnak? Né ztem rája é s igazán nem is tudtam, hogy is mondiam, A hivatalnok megé rtette a zavaroma1, Szé ket hozott é s maga mellé ültetett, ké rdezte a vezeté knevemet. ,,Der ylrname". ,h í tudtam, hogy az ott. Erre meg azt ké rdezte, é s hogyan szólí tia a fé rje? Erre persze azt feleltem: Teré znek szólí t. Erre azt mondta a hivatalnok, hogy itt Né metországban akkor Teré zia ott lesz a nevem. Le is í rta é s megmutatta, Persze restelltem is a dolgot, hogy ezek talán amolyan analfabé tának 'né znek, hogy mé g a ne, Vemet sem tudom leí rni. Persze iött a többi ké rdé s, hol születtem, mikor kezdtem mondani az országot, azt |eí lta szé pen, Ungarn, de a születé si helyet ki sem tudta mondanil Taí sony, Akkor adott í rószerszámot, hogy í rjam le, Ennek meg viszont örültem, hogy meg tudom mutatni é s látia, nem vagyok analfabé ta. Leí rtam; Taksony, amit ,,Tákszoninaft" eitett ki, de beí rni az okmányra ú gy í rta, ahogy é n leí rtam, Szóval leí rni tudta csak, kieiteni nem, Mikor a születé si dátumot ké rdezte, kezdtem neki mondani: l91 1 , október l0-é n,
yawis
,,tauzend náinhundert ef', Megint magyarázza, hogy náluk nem í gy mondják, hanem ,,náincen hund,ert",
2442
megmutattam a háziné ninek, Azt mondta, vigyának rá nagyon, mert keveset adnak, é s azt a keveset nagyon be kell osztani, Feketepiac meg nincs, tehát semmilyen más é lelmiszerforrás nincs. Mikor hallom a havi fejadagokat, kezdtem ké tsé gbeesni, 40 deka vaj fejenké nt egy egé sz hónapra, 3 kg kenyé r fejenké nt egy egé sz hónapra, fé l kiló liszt vagy ké sz té szta, a gyerekek kaptak 2 deci teljesen lefölözött tejet feien, ké nt, é s naponta, A feln tteknek tej nem iárt, mé g so, vány tei sem, Aztán egy negyed kiló bab feienké nt egy
hónapra, vagy pár deka tojáspor, Nagy ritkán volt ,,culáge", vagyis pótlé k is, Vagy szárí tott krumpli, vagy zöld kukorica konzerv (a csöves kukoricáról a szemek levágva, nyú lós, gusztustalan volt), vagy culáge volt a spenótkonzerv, ahol a dobozban benne volt a fé l mé ter hosszú tJizé landi spenót indástól, sós ví zben lef ne.lóval ké s bb tudtuk meg, hogy ezek a ké szí tmé nyek az amerikai Marshal] segé ly kereté ben kerüItek Né metországba, A né metek etté k é s örültek is neki, mert az ország teljesen ki volt é hezve, semmijük sem volt, é s egyé bké ntse voltak válogatósak az evé sben, Nekünk akkor ez rettenetesen furcsa volt, é s szinte elfogadhatatlan, Minden az é gvilágon jegyre ment é s szigorú an szabályozva volt. Csak só volt szabadon kapható, de cé rna, cip f z , stoppoiófona1, mindennem fonal, cip kré m, gyufa, szóval minden legyre, é s mindenb l na, gyon kevé s, Krumplit kaptunk 50 kg-ot fejenké nt egé sz é vre, meg zöldsé gjegyet, k f zelé kjegynek hí r,ták, Ez azt jelentette, hogy volt a faluban egy kerté sz, é s ott hetenké nt volt zöldsé g, háromfé lé né lsosem több egy napon. Mind a háromból soha nem lehetett egyszerre t l, A káposzta kapni, csak maximum ké tfé lé vihetté már csak letket vagy nagy é rté knekszámí tott, ehhez volt káposzta salátát adtak, Ha karfiol volt, akkor nem is, tehát ké t é rté kesebb zöldsé gfé le sosem szerepelt a kí nálatban, Nagyé rté k volt a káposzta, karfiol, uborka, kel, karotta, a nyár folyamán talán ké tszer volt paradicsom, abból fé l kiló volt a fejadag (megkaptam a háziné nié t is, mert k legnagyobb csodálkozásunkra nem szeretté k). Í gy kaptunk egyszer 3 kg paradicsomot, amit nem is mertünk megenni, hanem a háziné ni hú sdarálóián ledaráltam magostól, hé jastóI, bef ztem é s nagyon örültem neki, hogy nekünk ilyen is van. Kevé sbé é rté kesdolog volt a spenót, de ehhez nem volt sem tej, sem rántás, sem fokhagyma, A másik a saláta, ezt sem tudtuk igazán é lvezni, mert csak olyan büdös gyümölcsecetet lehetett szerezni, hogy mint a romlott bot olyan volt. Akadt aztán mé g retek, rebarbara (ezt meg mi nem ismertük). De egy fej hagyma vagy egy cs paprika, zöldbab vagy zöldborsó nem 1é tezett soha, A kerté szhez már minimum reggel ötkor
el kellett menni é s szigoú an sorba kellett
állni, Nyolckor nyitott a kerté sz, kb, l0 órára kerülté l sorra, Ha ké sóbb menté l, ki Voltál té ve annak, hogy álltál órákat, de már nem iutott semmi, Mindezt áté lni a magyarországi emlé kekkel! Ilyen é lelmiszer-mizé ria nálunk soha nem volt. Nem beszé lve arról, hogy nyá-
ron a zöldsé gek faitáinak tucatia állt rendelkezé sre
mindig, Mé g a háború alatt is. Örökké csak a magyarországi, az ,,otthoni b sé g" Volt köZöttünk a té ma, Szóval lehetetlen állapot Volt, é s a tetejé be, a helyzet mindig rosszabb lett- A következ é vben már csak l0 deka vaj volt a havi feiadag, Amikor rá ké t é vre mi visszaszöktünk, az utolsó ké t hónap ,,zsí rtalan hónap" volt, ami azt ielentette, hogy semmi zsiradé k nem |árt, 40 deka hú s volt a havi fejadag, Hetenké nt egyszer ehettünk l0 deka hú st, hármunknak 30 deka volt a vasárnapi fejadag, Mire megf tt, alig maradt valami. É s a min sé g! Nagyon ritkán volt a marhahú son kí vül más hú s, pé ldául ,,Hammel", vagyis birka. Ritkán volt friss hú s, többször adtak konzervet, Na, akkor kaptál 30 deka hú s helyett 30 deka konzerv pörköltet_ ltt per,
sze a sú lyba a pörkólt]é is beleszámí tott, Í gy aztán már igazán csak kóstoló volt az egé sz, Ha felvágottat vettünk, akkor nem volt hú s, mert vagy hú s, vagy felVágott, ottlé tünk els nap|aiban megszólalt a közsé gi sziré na, ijedten szaladtam le a lé pcs n, A háziné ni nevetett é s azt mondta: nem kell megiledni, nincsen semmi baj, csak savót osztanak a falu templomteré n, iegy né lkül, ,,esz ftipt Buttermilch", Mindenki szaladt kannával vagy vödörrel, Seb is szaladt a Helgával. a háziné ni lányával, 15 pfennig Volt ké t litel Hoztak ké t hektót é s ha valaki ügyes volt - mint Seb -, ráiött, hogy í gy is lehet, Megkapta a ké t litert, ú iból odaátlt, Egy alkalommal sikerült neki né gyszer is odaállni, A Gyurka Vigyázott a gy |temé nyre, Volt aztán öröm: 8 liter savó, maidnem egy egé sz vödörrel! Ha megszólalt a sziré na, szaladt a közsé g apraja-nagyja. csörömpöltek az edé nyek, mintha legalábbis t z lett volna valahol, Azt hiszem, ezek voltak é letem legszomorú bb napiai, A hazai é lelemre, amit vittünk, nagyon vigyáztam, A szalonnából mé g karácsonykor is volt, Volt né hány ki|ó zsí rom, ez valóságos kincs volt, Egy kisbögré re valót adtam a háziné ninek is. Az is nagyra becsülte, nem kanállal öntötte bele a zsí rt, mint ahogy mi szoktuk otthon, hanem ha palacsinta sült, akkor Zsí ros ecsettel lett a serpeny beecsetelve, A gyerekeket beí rattam az iskolába. Seb t itthon a harmadik polgáriból vettem ki máius másodikán, mikor
már csak né hány nap hián}zott az é v vé gi vizsgából, í gy tehát a harmadik é v nem volt befejezve, Odakint beí ratták a hetedikbe, persze nem é rtett semmit, é s a többiek csak nevetté k, hogy nem tud semmit. Szegé ny Seb nem boldogult velük, Egyszer a taní tója azt mondta, é nekelien nekik valami magyar nótát, Kett t is é nekelt nekik, nagyon tetszett. Az egyik a ,,Bú u, bú m, maqyar bú u" volí , a másik a ,,Fiú k, fel a feijel, a harsona zeng", amiket akkor a polgári iskolában tanultak, A másik bai meg az volt, hogy mind a hárman el|ártunk hazulról, é s nem volt, aki sorba áll|on, tehát azt a
kicsit se tudtuk beszerezni, ami egyé bké ntelé rhet volt, Í gy elmentem az iskolaigazgatóhoz, é s ké rtem,
hogy engedle itthon maradni a gyereket, mert é n dolgozom, é s nincs, aki beszerezze az é Ielmet. Ha ez nem lehetsé ges, akkor bejelentem a gyárban, hogy muszáj otthon maradnom, mert nincs beszerz m, Í gy is volt, be|elentettem a gyárban, hogy kiké rtem a gyereket, hiszen ú gysem tud megé rteni semmit, de az iskola nem engedi. Persze engem sem engedtek el a gyárból, Az üzemi bizalmink szemé lyesen ment el a ,,Sulrát"-hoz (iskolatanács) ebben az ügyben. É sel tudta inté zni. Seb boldog volt, hogy otthon marad, hat, mert sehogy sem é rezte jól magát abban az isko, ]ában- A számokat fordí tva mondotta, pé ldául mi magyarok ú gy í r|uk le a számokat, ahogyan azt kiejtjük a 3ó kimondva harminc é s hat, A né met ellenben el ször az egyes helyi é rté ketmondia, é s azután a tí zes helyi é rté k számot, vagyis ,sztksz und dreiszig", Í gy tehát, amikor a seb nek harminchatot diktáltak a táblá-
ra, akkor 63-at í rt oda, a többi gyerek legnagyobb persze é rtette, mi a szekszündreiszi, de ha örömé re. leí rta, fordí tva jött ki_ csupán emiatt a másfé le nyelvi logika miatt, Ezé rt persze sokat sí rt é s kesergett az é n aranyos szí v fiam,
De mikor otthon maradt, unalmában nem tudta, mit kezdien, é s elment a közsé gi kön}n/tárba, hozott né met kön],veket, Igazából az Sem ment igazán, pláne mikor gót í rású kónyveket is kivett, Aztán hozott olyan afrikai ú tleí rásokat, ami nagyon é rdekelte é S lekötötte, í gy ké nytelen volt megtanulni, belejönni a né met
A cöppintenben kiállí tott né met lgazolvány
2443
Hetenké nt ké t levelet ;; ;*'haza, egyet Oroszországba, Nem untam meg, mert ha már ú gy gondoltam, nagyon nehé z a teher, akkor leültem levelet í rni, Ett l megkönnyebbültem, Leí rtam mindent, amj fájt. Nagyon sok levelet í rtam Gyurinak, Az els lapja haza,
Kuchen kóz§é g központia
olvasásba, Mikor az ebé d meg volt f zve, é s a bevásárlás is megtöí té nt, akkor a kis padlásszoba nyugalmában leült é s o]Vasott. Nagyon szé pen beleiött, rövid id alatt ú gy olvasott folyé konyan né metül, ahogyan magyar nyelven is, É nmeg boldog voltam, mikor é szrevettem, milyen szé pen halad Seb az olvasásban, legalább valamit pótol az iskolai anyagból, Mikor már egy jó ideie ott voltunk, é s a Seb betö]tötte a l4. é vé t,akkor kezdté k szekálni, hogy a gyerek nem maradhat otthon, mert vagy dolgozni kell mennie vagy inasnak. Ha nem, akkor nem kaphat é lelmiszerjegyet a Tanácsházban. Márpedig é lelmiszerjegyek né lkül szabályosan é hen kellett volna halni, Elmen, tem vele az orvoshoz, é s el adtam a bajomat: a Seb kis növé s is volt é s gyengé nek látszott, meglátszott rajta az é hezé s,ami az é n ]elkemet marta. AZ orvos
adott egy é v halasztást, hogy mé g nagyon gyenge,
nem mehet el inasnak, mé g kevé sbé dolgozni. Í gy ezt az ,,í rásl" beadtuk az ,,Árbeitszamt" -ba, é s Seb nek egy é Vig megint nyugta Volt. De mikor ez az é v is letelt, akkor már a gyereket szekálták: ,lem szé gljelled, magad, az anuól naakán ül,{i"? Akkor ké rt a gyerek cí meket, ahová inasnak el lehet szeg dni. Mé gpedig szakács szeretett volna lenni. Kis id re rá máí iött az é rtesí té s,menjek vele a Geiszlingenben lé v Bánhof Hotelba, ott felveszik
szakácsinasnak. Menjek el megbeszé lni, De nekünk akkor már minden be volt csomagolva, ké szülódtünk haza, Magyarorczágra, Nem lesz a Seb Né metországban szakácsinas. Elé g jó szakács volt már ó, ké t é vig f Zött, Vásárolt, takarí tott, mindent megcsinált, na" gyon ügyes volt, Mindent rá lehetett bí zni. Mé g a tanácsbeli ügyeket is ügyesen inté zte, 2444
iött, é s é n már nem Voltam otthon. A postás, a Zimonyi, Pistáé khoz Vitte a lapot, mert tudta, hogy a Pista a fé rjem testvé re, Í gy maid eljut hozzám is a lapia, A Pista sógor elküldte a Harasztiban é I Feti bátyámnak. A Feri meg levé lbe tette é s elküldte Franciaországba É viké nek,a sógornójé nek, Elza hriga Párizsvo]t ban é It a fé rjé vel, É vikevolt is az esküv nkön, az egyik koszorú slány, É vikevolt oly szí ves é s onnan Né metországba küldte ezt a lapot, É npedig nagyon boldog voltam, hogy ennyi id után vé gre egy pár sor iött a Cyuritól, lsmertem az í rását, izgalmamban háIomszol is elolvastam, é s nem é rtettem belóle semmit, Szaladtam le a háziasszonynak elmondani, hogy í rt a fé rlem, Közben gondolkoztam azon, hiszen nem is tudom elmondani, mi van a lapon, Egé sz bolond voltam, nem tudtam, mit csináliak, mire megnyugodtam é s é rtelmesen elolvastam. Megí rta, hogy jól van, Az ottani viszonyokhoz ké pest elé g jó helye van, Pista is jól van, a Jóska is, é s sorolta a barátait, Azt í rta, remé li, otthon lakunk a házunkban (mert mikor elhurcolták, mé g Erzsé beten laktunk), Ké rdi, hogy a gyere, kek hogy vannak é s í rjak sokat. Megint egy kis napfé ny beborult é letemben, egy kis remé nysugár, Mé gis é rdemes tovább küzdeni. Ezek után mé g szorgalmasab, ban í rtam, Most már volt remé nyem arra is, hogy egyszer fog kapni t lem is levelet. Mikor Visszajött, el, mondta, hogy abból a rengeteg levé lb l csak egyet kapott meg, de abból megtudott mindent. A munkahelyen, ahol dolgoztam, kerestem egy hé ten 25 máIkát, Nem tudtam mit kezdeni Vele, mert aZ a kis é lelem, amit adtak iegyte, fillé rekbe került, A többi pé nzzel nem tudtam mit kezdeni, Az é gvilágon Semmil Sem lehetett kapnr é rte Egyszer a gyárban Iendeztek egy ösSzeiöVetelt
a nyu€ -
dí jasok. Ké szí tetteka ré szünkre a szakszervezeti konyhán krumplisalátát, EZ Volt ám a nagy szó, é s milyen nagy kitünteté s é rt engem é s a Kletterné t (aki Soroksáron a szomszé dom Volt, ott kint is együtt iártunk)! Segí teni hí vtak a konyhára krumplit hámozni. Úgy teleettük magunkat, hogy maid szé tpukkantam. Megálliatok, ez egyszer jól belakok, s t, megengedté k, hogy egy zacskóban haza is vihessünk egy pár hé iában f tt krumplit, talán egy kilónyit. Sosem felejtem el, a Seb elibé m jött, é s odaadtam neki a hideg, hajában f tt krumplit. Leültünk aZ áí ok szólé n é s Seb mohón ette a kumplit, A Krettelné sí rva fakadt, de é n nem mertem a gyerek el tt sí rni, ja, é s hadd soroljam mé gl a
krumplisalátát hajában f tt krumpliból ké szí tetté k, mert Né metországban akkor halálos vé teknek számÉ tott Volna a krumplit hámozva megf zni. Í gy hát mechámoztuk, összetörtük, megsóztuk, egy kis gyümölcs-
ecetet Iá, egy kevé s sós hering apróra vágva belekeverve. Úgy né zett ki, mint egy s r f zelé k. Ez volt nekik a nemzeti szuper é tel: ,,khártoffelszalad mit salcheinq" Ha ehhez mé e f tt té Sztát is sikerült tálalni, enné l fi, nomabbat k elké pzelni sem tudtak. Szóval csupasz té szta é s burgonyasaláta. Elké pzelhet , hogy miket mondtunk mi e€ ymás között: hogy ezeknek halvány g zük sincs a finom é telekr l, -
+,},* Nekem máI nem volt maradásom, a hazamené s gondo]ata belemaródott az agyamba, A földiek persze folyton lebeszé ltek. Lágerbe visznek, bezárnak é s már nem is emlé kszem, mi mindennel jöttek nekem, Megí rtam a bátyámnak, hogy haza szeretné k jönni, mit szól hozzá? PelSZe, azt is megí rtam, hogy itt mivel ré mí tgetnek engem idekint. Azt í rta, ne adjak é n senki szavára, ]öjjek haza hozzá. Aztán majd meglátjuk, mit lehet tenni, Ett l kezdve komolyan vettem a dolgot, Mindennap el ttem volt a té rké pé s né ztem, merí e kell menni, hogy volna rövidebb az ú t. Akkor megtudtam, hogy egy soroksári embernek meghalt a felesé ge, é s az itthon Volt körülné zni, hogy mi Magyarországon a helyzet, Ha meg lehet maradni, akkor visszaiön, eladja a holmiiát, é s vé gleg hazamegy, Megtudtam a cí mé té s elutaztam hozzá, beszé ltem vele. Azt mondta, igen, megy haza, csak mé g a holmiját rendezi, é s mehetek é n is vele, már ismeli az utat, Na, ez kellett nekem! Azt mondta, ké t-három hé t kell neki mé g, Akkor maid í L Közben meg a Kretterné ura hazaiött Oloszországból, é s í rt a felesé gé nek,hogy jön ki hozzá Né metországba. Mikor a KIetter Karcsi kié rke, zett, a felesé ge már biztosan elsorolta a fé r|é nek,é n miben sántikálok, Azt mondta a Kletter, ,,a hazamené sró1 ne is dlmod,jon senki, amí g komonistáft r)ann6h ltthon" - Yalószí n leg ú gy gondolta, hogy é n fé lek a kommunistáktól, pedig egyáltalán nem. Akkor meg egy né hány hé t mrllva, mikor az é n ]eend ú titáí sam nem jelentkezett, í rram neki, é s azt válaszolta, hogy a sógorn |e nagyon marasztalja, nem tudja, hogyan döntsön, Erre é n más utat kezdtem keresni. Volt kint egy rokonom, a Zeitlerné Heid Ré zi né ni, É desanyám els unokatestvé re. AZt mesé lte, hogy az otthoni szomszé d|a, valami Pletinger-fiú , né met katona volt. É s ez a fiú elvett egy bajor lányt felesé eüI. A szülei is ott vannak nála, egé szen közel az osztrák-bajor határon, levelez velük, é s meg fogja nekik í rni, hogy é n jövök, é s segí tsenek át a határon. Akkor már té nyleg komolyan nekiké szü] dtem, Kimaradtam a gyár, ból. É saz els munkám volt, hogy ktildtem háza a csomagokat, Naponta ké t csomagot adtam fel. Akkor mé g Magyarországon nem kellett vámot fizetni a csomagoké rt. (Mindenesetre é rdekes té ny, hogy Nyugatról lehetett csomagot küldeni, de fordí tott itányból, vagyis Keletr I Nyugatra már akkor sem lehetett,)Az ismer Söket is megké rtem, hogy adjanak le| nekem csomagokat. A szé í rózsa minden irányába cí meztem ezeket a csomagokat, haza, Pestre, Sorok-
,,Egy
faluban ú szómedence? sorin (soroksáron) llyen nem volt" í ria ott Gy rgyné .
sárra, Harasztiba, Taksonyba, Bugyiba, Mire elindultam, a fele ruhafé lesé g már otthon volt. Ami kis é lelem volt, azt eicseré ltem oJyanra, ami nekem kellett az ú ton: pé ldául a szappant elcseré ltem hú sjegyé rt, é s indulás el tt egy rú d szalámifé ]esé get Vettem aZ ú tra. Volt l0 kg hagymám, ezé rt kaptam ké t kiló m mé Zet, Vettem vajat é s fé l liter pálinkát, Ké t nagy
dunyhát odaadtam kint egy családnak, azoknak a szülei adtak itthon heiyette másikat, Az unokatestvé rem is átvett nagyon sok mindent a holmimból, A szülei itthon meg kifizetté k pé nzben, mivel itthon nem volt keresetem, nagyon iól jött nekem az a pé nz is, Sütöttem három szé p kenyeret aZ ú tra, Vo]t tehát ké t kisebb szalámi, ké t ki]ó m mé z, ké t csomag vaj, fé l liter pálinka, né hány orsó cé rna, Az é kszeremet belevarrtam a bugyimba, Na meg né met márka, abban nem volt hiány. Mikor körülbelül ú tra ké sz voitam, bementem a ,,Rti,thausz" -ba (Tanácsházba), Felkerestem a polgármestert é s elmondtam neki, mi 1á-
Iatban vagyok: haza akarok menni. Meg akarom próbálni, talán sikerül. A polgármester ú r csak bámu]t rám csodálkozva, Megszólalt: ,,Condolja, Ottné , beengedik maqát Maggarországra?" Hát, mondom, nem fogom megké rdezni, hogy bemehetek-e, meí t é n feketé n fogok hazamenni, Csak arra vagyok kí váncsi, ha nem tudok hazajutni, ha elfognak az ú ton, é s visszatoloncolnak, mi lesz akkor a lakásommal? Azt mondta, ezeké rt ne csináljak magamnak gondot, mert a ]akásomhoz hat hónapig iogom van, Ez alatt az id alatt bármikor visszajövök, bemehetek a lakásomba, az az enyé m, Megköszöntem, a polgármester kezet nyú jtott, é S Szeí encsé sutat kí vánt, kí vánta, hogy a tervem ú gy sikerüIjön, ahogy elgondoltam magamnak, Na, ezt iS e]inté ztem
2445