Szentendrey Géza
i
t I
: t I
t {
!
A noüoralí a biokertész növényvédői
A
14. biofüzetről
Tartalom 4
Á
5
Á kelt
6
A medarak szer€pe a kert életközösségében
6 8
12
Néhány évtizcddel czelőtt a szántó-vető em_ bcr mindcnnapos kapcsolatban á|lt a termé_ szcttel. Figyclt€ az idííjárás változásait, a nii_ vények fejlőrlósét, az állatok, s köztük a madarak riselkcdését is. Á hajÍali madáÍfiitty, madárcsicsergós hozzá taItozott az életóhcz. Ismcrte a fószkelőhelyekct' tudta' hogy melyik fészekben hátly íióka ran, mikor kezdenek Ícpülni a fccskeÍiak; tólcn kiakasztott egy kis m1líldékszalonnát, dióbclct, és ta_ vasszal az cgct kémlclvc rárta vissza a gólyát' Napjainkban már ncm ilyen szolos a kapcsolatunk a madárvilággal, de a keltben' a ház kiirül mcgjelen ek a Íigók' a cincgék' a fecskék. scgítsük az énckcs mádaTakat, hisz nemcsak szépségiikkel, ridám csjvite|ósükkel iidítenck fcl bennünkct, hanem szoÍgalmas hernvó-, bogáÍ- és kártcvőpusztítók is.
ke
és a mBdarak és a paÍk mint mldaraink életterc
Helyük a tápláléklá1cben Növén}'védelmi szerepiik a Íáplálékvizsgá]utok lükrében A kertben előforduló madádajokró]
1ó Költésbiológiájuk 18 A madárének s7"erepe 20 Madarak a téli kerlben
21 21 26 27 29 30 32
MsdárYédelmi l€hetőségek a ház
k6úl
Az odú]akók és a bokoÍlakók költőhel}ei a szabadon fószkelőkrrek Költőhelt€k Madarak az itatónál
A A
tó]i madáretetés célja, módsz€rei, eszköZei mesterséges kö]lőhelyek hivatlan vendóg€i Véde]en a ragadozók ellen
34
Madarak okozta károk a keltben
36
A kémiai növényvéd€lem
37
A keltbalátok mint amatőI ornitológ sok
38
Irodálom
és a madarak
$ soro7aLszerkeszti' l.elkes Lajos és wcnszky Ágnes
kktolálta dr. Modlinger Pái llluszt.álla v- Nagy Enikó
o
szcntcnd.e' (;éa' 1986
ETo
ó]2-937' l3
:
\
6]6'ó.0t]]]
i;:.
6f).221
lsBN 9ó] 2]2 2]l ISSN 0231 486 X
7
<2,
,R
aÍ
Nyonrda szedte és n'omta.z ^llöldi riirzsszima: ó902.6G Á n)omdai megrend€lés
Kés7iill Debrercnb.n. a7
198ó.
óvbe!
l
]
3
Fele]ős kiadó a Mezőga7dlsági Kiadó vállalat iga7g6la'd
Felelijs szerleszlő Ga]lyas csaba Níűszaki vcz9tij Aínjlhné Alvinczy Klralin Nlúszaki szerkeszló Hcjjas Mária
sorozaíeÍlezii Kiss Isrván
'-4
Szentenilrey Géza
A madarak a biokertész növényvédői
Nlccjclcnr 2,5 (A/5) lv rerjcdclembcn
Nyomásra ergcdélyczle ]985' oklóber 2,1
Kl /all "/ MG
\.1s/
15 a'/8ó88
!.n' ..
/Jb\.'n} \/eíinl
Mezőgazdasági Kiadó Planétás Ygmk Budapest
A kert
és a madarak .'A nrrdár ícúcsak ékesséce a le nés7e1nek' ncmcBk a skpség, erij s iilyesség nrea lestesiilése, haÓem rápláIko7ásánál foÉv. iclcntékeny Aazdasási tén}e7ó'"ir,"r"r
r,,,,
Szrizadunk elsíj évtizedei óta beszé]iink a madáÍvilá€lol veszélyezlelő flagy környezcli változásokról, es ennek e]]errsíll}oz.isaiÍa a mrdálvéde lem szükségességéÍől.A nladárvilág ku1atói is a gaz<jálkorló emberct egyaránt észrevel1ók Íovarevő énekesmadrrak,,biológiai egycnsúly ban'' betöLtött' nélkÜlöz|eTetlen s7elepól.,\ rrrada.1Lk puszlulá"(ávlll lehát kétszeres veszteség is érhet benniinkel' EgyÍészlvil..Igunk terniészeti szépségekbenszegényedik, máslé9Z1 segi]ijlársakat VesZítlreliink el abban a küZdelembcn, ame1yet az emb,elg 7dis/lgi nö\én}ei szeÍr n^ntiJhó| kcln\ l''\illUk milli^:\í' l,''il|'l' Az embeÍiség óiclmjszcr sziikséglelónek kiclégi]isérc folylat()1l nagy üzemi, monokullÚrás mczógazdasági és kerlműlelés a Lcl'nlészel lová' sár.l történő, egymási se]'kelrtő lol}amat]ltrk bizon}u11' Egyrészl terí_ 1ett aszlalt jelenl ku ltú l nóvén}'ekel log}lLszfó rovarvilágnak, nrás_ részt a vá]lozatos élellerck megsziintctéséVelbelzúki]i az éleien'ánct}an a rovarvilágrl épü)ij íogyasztó szelvezcJek élellchetősógcit- l_]b' ben a liiDcblLn lolrlos szcrep€t lölLenck be a n]adarak. Mígas (4]42 ( -o.' Ie.lhUmcIs('k|cIi]( n s/er\c,,c'Ükber to r" ^1"r. eg..;. , _ bonlási l'(]Iyamat n1iatt ugyanis aLaple\,ékcnységÍik a lo]yamatos láp ]álkozás. A kiskertek a mildaÍak vállozatos' lerrnészetes ólettc'ei' A keYés vegyszert v.:lgv csak szeNcs anyagokal fclhaszn:'Lló kertészkedők sZá ma egyre níi' és czzel eg}ütl a tcÍlnészeleskölrr}'ezel és madaraink élel_ iere is bőviil. Ennck nenrcsak a ntadárvilág' hlLnem aZ embeÍ sze pon! Jából is nagy jelenlőségc van. Egyre gylkrabban jut eszünkbe a Íous \cJÜ-i ielln.nJill:..\i.s,':l a lellll(./elllc,,' lIer]k 'l nl''/ra.':l In |._ \eJ]ón \c"/el' le\ekell\'c!. J l(rn \\/ele. \ö,,(' l]l'll \'l'' A lellr'..,.l clcmeilel vis7olll egvlc kcvesebb a kapcso]álunk. s észre sen r'csszük. hogy világképünk rrrennyir'c hiányos' a szép ilánti éüékünk mekkora 4
csorbál szenved eíedeti köZegünk' a tennészet ismerele hiányában' Gyermekejnk is egyre inkább válosban nőnck fel. Tanulják ugyan az isko]ábal1li biológiál' de a kózvct]en, élményszeÍíi.érz€]mi töltelű kapcsolalokhoz ez kevés. A megismerni megszctclni lenni érte kapcso latrcndszelt nem ]ehet csak kónyvből sz.eEelt isrnercteklc épíleni.Lektetlen helyzet. hogy fehőlrct gycrmck anólkijl' hogy tudja' lássa, fa_ paszll]ja, milyen ólőlényekre épü]nek láplálékaink. mil kellett az cm' beriségnek tanulnia' s kel] n.ipjtinkban js len]ric, hog} ne éhczzenek milliók, hogy mi]ycn élő környezelre van sziiksógi]nk a valóban em' belhcz mélló élelhez. A tefinészcltc], sbenne :u egyik legszínesebb élő' lén)csopofita] va]ó kápcsolalteremlésre a kcrt' s annak leÍmészetszerű művelése a ]egkézenfekvőbb ]ehetiíség-
A kert és a park mint
madaraink élettere
Minden élőlér1ynek a megt'elelíj táplálkozási lehetííségés az ulódneveléshez szükséges é]őhely, a b;otóp léte leremti meg :l megtelepcdési' fennmaradási 1ehetősége1. Minól ósszctcttebb egy ólőhcly' annál változatosabb a bcnne megtelepedők és belőle láp]álkozók fajösszetélele' Tehát miné1 változalosabb' ósszetettebb, szinlezeltebb kc.tijnk van, annát Íajgazdagabb nadátvjlágnak nyúitunk ólellelretőségel' Úgy a]akitsuk ki ke iinket, hogy ne cslk gazd$sági htszna ]egyen' hanem mint ir tennészet egy kis rendszeíe űköcljön. Lehetőségeink a kert méretétől,szíikebb és lávoiabbi környeze1étől, a haszonnövényck fajtatjsszetételétől fiiggenek. Egész mzís felépíést kívál1 a kert a megtelepítendő madárfajok szempo j:'lból js, hlL gyümölcsöt' s mást' ha zöldségct, vetenény1 termesztiink' Kia]akíthatjuk a madárvéde]mi növényegyüttest a kelt cgy e]kii]öníiett részébenvagy a kert hatáÍai mentén. eselleg a kettőt kombinálva. A kert kimondol_ fun mirdáfvédelmi részénekpark jellegűnek ke]] ]ennie, fteflferemtvc ezzel a madaÉk nyugodt biztonságéfzetct adó lészkelési lehető_ ségét'Bizonyos fészkelésóko]ógiai ismeretekre vaD szükség ahhoz'
hogy a megLelepíteni kivánt fajok igény€i1 kj fudjUk elégileni' GondoL nUnk kell az odú]Íkókra. a bokoÍlakókra és a szatradon fós7ke]őkre is' Figyelembe kell Vennünk ezek óvszakonkénti 1áplálkozási igényeit' Ez
ré;ben belolyásolható is: kiegészíthető, pólollraló a táplálókkészlel'
ami csalogaió' meglartó crejű is lehet' Természetcsen eEly kcrt' de még egy park is' ]egyen xz bármennyire vá]tozalos, nem kópes valanrcnnyi számításba jóhető rladárfaj megtelepedósi igónyeit kielógileni' Miné] tisszei.llehb- sokszinííbba Dövényanyag, annál töbLr az.llkalnri lálogalók' ki]lönösen vonuláskor és a léli eletósi időszakba hosszabb ÍöVidebb idcig itt vcndógeskedő a_ darak száma. Igen csalogató pÚLdául a fiiÍdési.ivási lehetőség is'
A madarak
szerepe a kert életközösségében
Helyük a táplálékláncban sokféle kapÁki cso]alot' az befo]yáSo]hatja annak mÚÍködésé1' tsmerni'rnk kell ehhez a fajok közötli tápláJkozási kapcso]alok Íendszerét. Az élő rend_"zerek tápúlékhálózarot a]kotnak, s ily módon kiirforgásba hozzák a növéismeri a keÍt é]elközösségén bc]ül az é]őhel}ck kóZötli
nyek által teImclt sze es anyagot. A mtdarak ebbcn a láplálkoási kapcsolatrenrlszerbcn külónböZő szin1en álló fogyasztó szervezetekkén1 helyezkeclnek el. Ez azljeletti, hogy a kert életközösségében az ólelemláncban .Lláttuk álló elsőd]eges fogyaszló rovarviiággal szoros kapcsolatrendszerben vánnak. Ezek a aovarevíj mádarak természelesen nemcsak a keÍt tcrmeLóse szempontjából káros rovarokat fogyasztják: jelenlélük a rendszeI míiködése, a djnamikÜs egyensúly feüntartása szer1pontjából né]kiilijzhete1len. olyan fajösszelóÍel kiilakításárá kell töÍekedniink, hogy az lr lehelaj lcgoplimáljsabb legyen az elsődle' ges és a másod-. illelve a háImadlagos fogyaszlók é]elmi kapcsola1a 6
szemponrjából. biológixi növényvédelem tulajdonképpen erre ópit' kiemelve azokat^ll másodlLrgos fog},asztó, é]ősködő (áItalában rovítÍ') íajokat, amclyek a rendszeÍ dint izmusát kis cgyedszámtrn egyensúlyban iarlják' A madaÍak szelepe e beállított .linamikus egycnsúly míí ködósóiek, fenntartásának biztosításában van' A nagyüzeni' mono' ku]túÍásgazdá]kodáj a tápl2ilékhálóZ.rrol lninI kapcsolatrendszert egy'"zerÍísítctte' s t kemizációra ópü1íi nö!ón)'védelemben a ie.més7.tes rendszer szá:los e]emét' példáu1 a madarakat is. nélki]]özi. Ezérl a mai' inteuzív madárvédclcm első számú fel{rdala, hogy az ókoszjsz' téma bjotikus kapcsola{ÍendszerÚben ahol cs^ k 1chet negta]á]j.l a helyükel' EÍre kiváló lehelőséget nyújr & kjskelt. illctvc tl.'biokerl''.
Egy ilyen kert,.stllbi]ilásáf' 1 növényi produktum á]tal meghtláÍo' zott szerves anyag (biomassza) összcleltsége' fajgazdagsága határozza meg. A táplálékhálóZalban levő kapcsolódási pontok száma a stabilitás mutatója. A madaraknak, c]sősorbxn a lovarevő, odú]akó madalaknak 1 bio' lógjai növényvédelemben valt] alkalrnazása pill€na]nyjlag csak azt jelenÍi, hogy bőVíljiik a fószkelósi lehelőségeiket. A madárvédő a kál1ékony rovarvílágra mint táp]álékra építvekoncentrálja az 1dot1 területre az ember szempontiából leghasznosabb madáIfajokat. A Pilisi P:rrkerdőgazdaságban vélzeit kísérlelek azt bizonyítják' hogy cnnek
halásir ncm clhany.lgolhÍlló''l'ermészelcscn nagyszámÚ nadárállomán} csak addig tartható fcnn' amíg ezt a láplálkozási fcltételek lehetővé tcszik. Ez iL védekezós biológiai lénycgc. CéItudatos alkahnazásához isnreÍni kell az adott teÍülct ájlatvj]ágának összclé1c]ét, és a módsz€r alkalmazás1ival nem szabad kárt okoznj. llyen jellegíi beavatko_ zásra mioden kert rászorÜl. A mada.irk á]la1 okozott közvet]en károk időszakos jellcgűek' a b'ológili rendszer sz€mpon!jábó1 sohasem meg_ semmisí1ő halásúak, ós senrrniképpen sem hason1íthatók azokhoz a be_
hatásokhoz' amit pé]dául a vegYszerek lesznek a biocönózjs számunk_ ra hasznos szervezetei ellen. Tudnunk kell, hogy sem a biológiai növényvédelem' sem a madáÍ_ védelem nem fejl ki o1yan batást' amely á f4ok kipusztításához vezet' Ez semmifé]e beavalkozí'lsnak scm ]chet a célja' mert ahogy má. Her man oltó is jrja ,.. '. ott' ahoÍ áZ anyatermé'"Zet szűzen Íiszta és érintctl€ , ott nincsen sem káros, sem l]asznos madár' mert csak szükséges
van. Hasznossá és károssá a madáf o1t lesz, ahol az ernber megbolygalja a szÍjz teÍmészct rendjét, és Íagy 1ömegben lermesz1eni kezdj a maga jlvára az éle1ei'"
iÁbláat Á s1éncin€g€-fólóL össter.b l98-l980 Lózöít
tápláléLánd.
2.
ha!írábaD |.Yó odúr.hp€Í'
a
N.gytolácsi
%
Növényvédelmi szerepük a táplálékvizsgálatok tükrében
Horí'ók, peick. lárvák
A madaÍak !áplálékálrak vizsgálala a
5záz1d elején indtllt meg. Táplálkozásuk gazdálkodásunkban bclöhötl szerepót folyámatosan kell elleníjrizniink' Vizsgálalok bizonyílják' hogy a Íovarcvő miLdarak a kert, tl park növényvédelme szenlpontjából egyérLelműen llasznosak. MiveI szerve' Ze1iikben gyors leboltási' égésifo]yamalok zaj]anak. állaÍdó, loly.rnl.rtos táplá]kozásía van szijkségük. Azt' hogy cz í táp]álék nagyrészt az é]c]mi piramisban daltuk le\ő. a Jni szclBszögünkbíjl kálosnak minősíletl' növényevő rovaÍok köziil keri]l ki' a lermészet működő mccha-
A f
[email protected]ó_f óüák tápláIék-ölszclél.lc 1978-1980 kózóltNlsylolácsi halárnbán
22,5
1 táblázlt. Néhí.y én€kesÍ'ndár tiótájállk típlálé(_i'ssm1él.l.Pa.kt..iilclen.
tl,0 2,0
Gyümölsmáradványok
1,0 3,0
18,21
t5.9
0,5
13,1
+ Az ('s*á]Iítás a Má&v.. Mádártíni Egyesiild L€! kedve*bb radaraink soroat szÉncinegc c iiizere
5.1 35.0
9,{)
15,0 29,6
25,0 13,0 22,0
^
8
lápláléttipus darabszáalékban
8,9 r{i,0
l0,l
15,8 '1,5
26,1
3.0
14.0
19,0
24.5
19,0
12,0
t1.2
t,5
2,8
r
|
16,0 10,0
50,2
nizmusa alakítotla ki. E szervezettség mindenkor a dinamikus egyerr_ súIy állapola felé törekszik' vajon kertünk élőközössége mennyire közelíti m€g ezt az jdeális állapotot? AZ itt élő nadarak táplálékának össze!étele' illeive an nak vá]lozási iÍányá választ adhot erre a kérdésre. Kull Bözenberg az NsZK-bót közöl összesítést 20 év óta tartó vizs' gálatai alapján' egy vegyes kerÍi és parkbiotópban fészkelő madarak
hÁrcarun trb(65%)
növénykárosítókból álló láp1álék]is1ájáró]. Hason]ó' de kicsit más összetevőjűek dr. Tötök'Iános szóncjnegéle és feketcrigóIa Yonatkozó táplálékvizsgalalai. Dr. Kall Ma lkld Madárvóde]erl című kön}véből átvett djagran js jól szernlólleti ll hasznosság é! a károkozás kéí_ déséta széncinegc és a házi veréb eselében' A hazai ós a kÜ]f'ö]di vjzsgálatok egyaránl megegyeznek bbaí. hogy a széncinege naponta általában ] 7 g rovarl fogyaszt e] (á1]agsúlya 19 E). Dl. Török 'lános szerint vá]tozjk a táp]álék összelótel€ a ]lókák koráv is. s a külör1böző hónapok is más-más eredményt adnak' 3
' rábbztt. A íószlkbcn ülő külóíbó2aí Lorú széncin.ge_ffókáL láptálék]ínlk ijssatétel.( %
ryn llopLt
)
l
(étszá.nyíIak Hern'ók
N!^Íők'( 21,0
25,0
28,0
21,0
ó'o
1,5
85,j
7,O
A úfuincae tÁpliilélrinlk ösretéttle ! különbóző
hómü'Lb'n 17")*
Május
52,6
ó6,J
22,8 14,0 1,O
A Íflet.rigó lnplálékr, külónbüzi h']n'pnkh!n
MájB
boláí' szún}og, siliszla hernyó, bogár' giliszta
lavaszt ! nö!ónyi úpláIék doninal I A7 ijss7eáll(ás a Magyar Madiriani Esyesül€Í l-egkcdvcsebb madaraink so.ozal s7én cinego c.lüzete alap]án
10
k$ziilt'
A kertben előforduló madárfajokról A kert
maL]aráival való lörődós
láblánr. KerrjeinLb€n
clőfo.dlló mada.lk
kétszcrcscn is megtérül. Egyrészl táp-
lálkozásokka] mcgszabadítják 1 kert nöVénycil a káltevőktől, másrészl esztétikíiélrnél1}1jclenteoek az ott é]ő ember számáÍa- Az ilyen érze]mi, lelki kapcso]al jelentőségét nem kell bizonygltni' azonban, hogy az jlyen kapcso16l kialakulh.lsson, egy kicsit ^hhozkell ezt lL csodálatos világot' A MagyxroNzt'Lgon előforduió ismerni mjntegy ]4o madárfajbó] kertjejnkben kb. 45 50 faj íigyelbetli meg. Terlnészetcscll ezek eg}szerr€' egyiilt sosen fordulnak elő' A fajok ósszetételc és szánra elsősorbrÚ a1lól fijgg, hol lalálható eg aZ adot1 keít. I]gy e]Í'öldj Vag} egy hegy\'idókj kerl egaszen ]nás é]őhel)'' ezéfi más-nás fajoknak nyúj1 é1iíhelyet' Jó, hll tudiuk, hogy milyen fajokat várhtlunk' melyek lészkelhelnek, s mel,Yek azok' amel}ek csak mint kóbor]ók letődnek el kerlijnkbe' lildnunk kel1 azt is' hogy melyek a vollu]ók' uZ ál]and(ik, nlelyek a télen északÍól hozzánk er-kező fajok íEzck kóZöTt is vllnnak' anle]YekÍe minden lólen Számithalunk, és vannak ún' invliziós nladarak, anlellek cs.rk egycs években éÍkcznek' Ha ökoli]giai jsnleÍc1cink t]aposabbak, megvizsgálhatjuk a saját kertlink nó!ónyegyűtlese sze szógóből is- vánnlk o]yan nadafak, arnelyek kivá1ó alkalmazkodóképességtlk ÍévénclÍbgadták az cmbeÍ áItal tclemlett. ún. uÍbalriz/t]l világol, s szinte mindeÍ] ház köriil meg' lelepednek (házi verób_ ollláfecskc' szóncinege). vannak olyanok' aÚelyek aZ épülelekbez kötődnck e]sijsoÍban, sől annak milyensóge vagY a hozzá kapcso]ódó táplálékfelvóteli élclléÍfajösszeléte]e sem mindegy (ftislilecske. háZi lozsdafarkti, sziirke légykxpó' barázdabil]egető, kuvík, macska1rLtgo]y). Az odúlakók megtclcpedési lebctőségét nagynértékben e]őse!:íthctjük nlestersóges fészckodúkkihelyezésóvel' tsgycs mídxlak a7 aljnövén}zel ié]kü]i. csupán gyümölcsíákkal beül_ tetetl kellben is elÍbglalják azokat (sercgél}' mezci veréb' nyaktckercs)' mások azonb.ln csak akkor, hl aljnövény7e1i bokrost, idősebb' na_ gyobb fákat is txláln.lk hozzll (búbosbarrka' zöld ki]]]ő, csóka). A bokorlakók és a szabadon íószkelők ;géIyci móg egyénibbek, s :lkcrl mérelei' nyugalma meghatáÍozó lchct- ttl élvényesül a biotóp fajgazdagsá€la' flÚösszetótele, pé]dául aZ ólijkzöldek jelenlé1c vagy hiánya, a növényfaiok tórbeli e]hel}ezkedése' kezeltsége' szintezetlsóge' 12
4.
l(ól1ó
LggJ!üo.ibb odúIákók állandóak AyakLJriak
Rilkább odúhló faiol
Kuvik
Á
zóld kiilló (De drkoros hajor) ( Deh.!tucapos
synacB)
Á
(PhaenicÚB pha.ni.u% ) (Phaehicutus acburus )
c
tipÚsú odúban meg'
13
A 4. lábláht íolylatás
Á 4. tábláat íolybtása
Kól1ó
A lcrl fáin, bolrlin élő(
ISlrcp Jpeliu (
turrut
sl rePl a ?elíd L!eLaa.
) ló
) (
(Óatulus slafuldriüs ) (
n1i a
heqar h r nt hos )
(Elilhacu rúb?tuk|)
Á
csak ! Éliet€tönél
+
AeEi1hakn .audaÍús)
Il rosldl! fts naslD.lrtet )
Lusc
(lro
l
vendég.k
bid!!a satu!ül)
l
l rirka' de néha löúeees
(cdrductisjlahttua) süvö[ó
(Pr
hula
pr
hula) egyes évekbcn g'akori
(Catutuelis caduelx )
Icafl1u.tis.d habnra)
(
lól€g
lcnyókón aészkel
Fú1r i lld fuanl i|rkgi
a )
(Enúérizl citi]1ella)
Á.
állándó. v:vonuló A névietyzék dr. Keve A': Magyarország madarainak névjecJzéke' L96o. a]apján kés7ült' 14
15
'
l'
a : " í i ! i, E : i ^=7-'; =' L+?É:;: Í ig[:Í-* ii j i' ?Z=i1'í1r,'47? = F :=1?í'ai i aÉ2 i: g i ,,? i+;:1.=;".=Í,; = = ?; =Í : i:,+e ;i _?á: trt=t>=''!É=,1a:^i'?-=i;.1'i=:' Éi: sl i' 4E-: T_:iE
íáE a i
z i-
í;í
€r tl1!= lIat+1]í;; L-r_l j_::i+ 1í1 ;:í_i_, 5=;'1j Ei'!T:?r:i: E=_t?i17:1 =+i:;7;z: 'i ?,E r ?,i, 9 : ::,-Z + 1 ? 7i : ? ii . : izijÍE:' ! e = rz- iv121-!+"-I: 1 áE: +rii:l a =z? z=-===.
=
i 5 aáq;á í;: i + íiI:'.1 i. +:; i?1:iii+? i'?i" c ! = il ri : = ; +i_= ii? i s ;==i2i" = =;_
2I:i = :í1=;,7 i?:"7 ?i i=, += r, 5i9":a5 3ri riTrai;?_ ziiz- i:ai r;=il = i:!-,*Ei E ae á== )'-i?;, i i :q,i i* í i,; . ia': í ?:1?'-.\ ;'z7ő,Tt ;1-i+ l
:'
3q;
i
==
i.- ;'-
'-71,I
giííáiá+le Z|.*?i?"='la I Í*: iiia?lii+ 5. aÁblíaa. Á legieuemzóbb
t€.li
=
@da.tE {észkelési edltái
(ifejidó
idó 2
18-19
4-5
812
IV_YT.
7-t2
-2
8-14 1
lÍI vllI.
35 21 -l'1 5 45
v
vnl
13
19,21
t2-13
11
ll
l8 20
14
21
szórfá(tk moha ala
tl-15
fehér alapon,
rózsazin
lehér atapon, .óaaszin
t3-14
14 ló
t2
t3
13-14
2
l0
l3
2
l0
lI
rc-t
2
ll
L3
10-22
ll
14
L-Él8
fehéres alapon. silrű'
ll
t4
r4-15
lehdes alapon, a vsla
5-1
tv-vlt.
12
5-6
11 3ó
kékeszÓld' sóté! lohokkal
sáraz le!él, kimélyjtve
olajbarna_zóld.s őss'elehéres
a]apoí.ozsdáy
3
bd'
gabb végénélzö]dey
A
tojások általábln 14 nap alatl kelnek ki. A fiókák további 14 l5 nap a]all érik e] röpképességi]ket. Nevelésükben lendszeÍint mindkét szülő részt vesz. A himek énekének intenzilása ilyenkor m.]r lsökken. s J mJ.odkölle. 'dó.,,Jlabar. lra l an' még lö\ idebb idj szakra korlátozódjk' Minden madárfajra jel]emző a fószek foÍmája és anyaga' a tojások színe, formája, mérete ós súlya.
a terület foglalt.
A
madrírénekszerepe
madár tzért énekel, hogy él.jen' A fü1emü1e nem azért él, hogy éneke1jen, hanem lé1e femtartásának órdekében dalol' A 1öbbj madáI éneke sem aZ ember g}önyöIkódletését szolgálja' hanem infoÍmácjó_ közlés és fegyver egyjdejííleg'' (Jean_Pierlc Jacob, 1975). Ez íEy igaz., dc azé a madarak 1avá:zi d. o]ásában lehel gyönyörködni; sok embeÍnek még ma is a márciüsi kék'' vagy ..kicsjt ér" jelenti a ta''nyilni vasz megérkez1ét.
''A
A madarak kiáltásainak' énekénck ismeíete nélkÍ]lözhetetlen a ve' li]k való igazi kapcsolatteremtéshez' Gondoljunk csak arra, hogy legszebb hangú dalosaink a fij]cmÍlle' a barátka stb. Íei_ - mennyjre tett életmódol folytatnak. milyen nehéz őke1 észrevennj a bokrok sűrűjében. A különböZő madárhangok felismerése ncm könnyű' sok gyakorlatot igényel' de azért nem ördóngösséll. Érdeklődéssel,oda_ fi gyeléssel, kis tűre]emmel Degszerezhető ismeret. Nerrr minden madár énekel, s azok is csak a tavaszi nászidőszakbirn. Évközben, illetve a nem éncklők egósz évben kiilönböző kíáltásokkxl egymássirl. Ezek ismelete már egy kicsit nehezebb ''kommunikáInak" feladat. Az ének egy információban gazdag ij7-enet, de a kiállás csak egy vagy kót rövid lagbó] ál1, 3 4lÉngot tarla1maz, és sohasem kapcsolódik dallammá. Az énekléskeszségét az ivari hormonok működése, az ivarszervek bizonyos fejletlségi állapota váltja ki' Az éneklés szorosan kapcsolódik a madáí lejlődési szi:rkaszaihoz és az ivarísághoz' A tojók nem vagy csak részdallamokal is élelgelve énekelnek. Az éneknek az egyik Iegfonfosabb szercpe a táp]á]kozási teriilel, az ún. revír kijelölése és megtaltása' ezért a fiatal himeknél az ivarszervek l8
kifejlődése óppcn a lerü]etkiválasztási szakasz idejére esik. ierület birlokh.a a költés sikercnet \ZinIc 7J|\'g.. Teriileitel ncm lendelkezö ^ him legtöbbször nem is jut tojóhoz' nive] a teriilerét uraló him fueké l1ek'',hálójában"akad fenn a tojó'és ez a párkápcsoláhak azelsó lópése. A késóbbiekben az éneknek az elfoglalt te{iletek védelmében van igen nagy szel€pe' Ha a bímek énekükkel nem ludnák védeni leriiletüket' szünle]cntj] verekedhehének' Az ónekke] váló lerÜlelvédelcn mialt ezért kőzveí]en összecsapásÍa íitkán ke].ül "qor' A madarnk a költési időben területvédő énekük segítségóvcl ismerik fel egymást. Ennek az a gyakor]ati ,'jelentősége", hogy l1em kell n.rgy távo]ságokat feleslegesen Íepűlniük. Terülelűk ellenkezíj saÍkábó] is felismerik ír szomsz;d_ juka1, amelynek konkurrenciája kevésbéveszélyes' támadásának ki_ sebb avalószínűsége. A kjskertben fószkelő azonos fajoknál' ahol a táp' láIkozási viszonyok e]bíriák. némi,.megalkuvást'' tapasztelharunk a revírek kÜelölésénól' Álfedésbe is keÍülhefuek egymással' s itt is áz ének alapján való felismerés se!!íthet az áilandó veszekedósek. a kiszo rilís ellerülcséhen' ll)cn eselben njlg} jelfnl,';se|e lehet l heircr odu_
lelepilcsnek' (A'? e!]ma.hoz tö,,el \ihel}e',cll :r "dutnal röpn1ílaso(_ nak nem s'.abad egymásra tekintenjük.) a fiókanevelési. majd a kóborlási idaiszakban is nagy '^z -éneknek jelentősége van. Egy.észt a fiókák fajázonossígának' másrészt aIrá mindkét'szülő ivadókgondozó a páregyüttmaradásának, egymás azonosításának f€ltétele' A kiáltás ]ehet vonzó, rle le]ret riasztó iáúsú is.-Az e1só eset a közös tápláIékkeresést, az utóbbi pl. a feketeÍigónál a szélugrált, rnég röpképtelen fiókáknak a veszéIy jelzését..zo]gílja. Kísérleti üzsgálatok eredményei bizonyílják' trogy a ra;ra jetteázá enck nem tisztán velesz[iletelt tudás: a Végső karakter kialakítása már nóka_ Korban meglörténik' de az ivari hormonok műkódése is szüksé!:es ah_ lloz. hog1 a mádjr óneke lechnij.:lilat löl'elcIe\ lej-}ell. Az éneklessel kapcsolxtban szólni keti nróg az cgyik ^ vagy talán l Jegszebb kerti énekesiink szokásáró]. A fiilcmüle u koaúsi idő \eceig cjsz1ka i( enek(l' l_zzel bi.,locilJ3:r n)uPelmil J lojón2k Fnnel cnudilalosább ''zenei" el.,elmi elmény kc\is !Lud i lfrme.-lelb€n-
19
Madarak a téli kertben
lunk fészkelők északi fajrokonai, más popu]ációk (seregély' pinty' zö]dike, tengelic, meggyvágó), es lehernek olyanok is' amelyek tőliink északabbra fészke]net, csak a zold időjárás' a csökken1 táplálkozási lehetőségek hozzánk kényszerítik őket (havasi szi]rkebegy. csíz' zse'
Kerli madaÉink nagy rósze vonuló; kóZülük csak néh1inyan elsősorbln odúlakók - tütózkodnak itt egész évben' A vonulók közűl póLdául vöÍósbegybajl néhriny pélt1riny Iendszcr€scn áttelel. Az
állandók csapatai kiegósziilnek nz északról hozzánk érkező téli vendégekke]' Ezek között is vannak olyanok' arrrelyek megjelcnésére biztonsággal számíllÚlunk' s az érkező ál]ományok mennyisége is évente megközejítőleg azonos. lnváZiós rnadarak csak egyes leleken érkeznek' nagy csapatokbln, máskor tcljesen e]maradnak, i]}en pl. a csont_ 1olú.
zse. fenyőpinty)'
t I
A rrradarak ,'lóli'' vándorlás.l nrég nem egyértc]nűen tisztázott, de az bízonyos' hogy 1ijbb összelevője van. Elsősorban a fészkelőhelyen kia]akult táp]álékhiány lehet a fii ok' ós befolyásolia a napszakok vál1ozása mi.rtt megváltozott hoÍmonális működés is. Tavaszi éÍkezésükós őszi inclulásuk ideje fajonkénl vá]tozik, s az állatok kor.l, némely esetbeü a neme is befolyásc,lja ezl' Ákalában az idősebbek kezdik u e]vonulást' és tavas'
illct'.
a
20
Az orlúlakók és a bokorlakók költőhelyeí A
téli vendésmMlml itG1n.ta'Lodásám! id€ie
t]arúzdab'ueretó, házi rozsdafarkú seregély. füstif€cske' nolnárleske, Bicsörke búbos lranka' lcketerigó' kcnderike nyakteke.cs. lülemüle. banitka. kis posála sá.ga.igó' k€iti roBdálaikú. ke.1i p6záta' me@i posáta. szürke lé]rykapó. Eerle csiz. süvöltó. fenyőpinty cpnttolú, sűvóltó' lenyópinly
Madárvódelmi lehetőségek a ház körüI
il
I
mezőgazdaság és az erdőg.]zdálkodás belteÍjessó Válásával nagye.dő' mértékbencsökkent a madarak fészkelesi lehe1ősége' Á 'nodcrntovább gaz dálkodás nem tűri meg az odvas fák jelcílétét.A problénrál növe]i, hogy egyre kevesebb idős íaá]lományunk van' Az jpar foko_ zott igényei miatt a fákat biológiai élettsógüknól harnaíabb Yág,isércllnek nyiivánítják. A kertekben' gyümólcsiisökben sincs ma már meg a Iegfontosabb odúlakók íészkelési]ehe1ősége' A {ermészeles odúváJók' a harkáIyok' kevesebben vannak' és emjatl jóval ke\esebb fészkelő' üreget készítenek, mint amennyi a cjnegéknek szükségcs ]enne. Élővilágunk pusztulása' ill. a madarak hasznosságának Ielismerése miatt szá.zadlrnk első é\tizedei óta foglaLkczunk a madárvédelemme]' Azodúlakók fészkelőhclyeinek mesleÍséges pótlását Némelországban Berlepsch János dolgozta ki' Azóla is ez a legjobb ódja a rovarevő odúlakó madarak ker1ekben való megtelepítésének- Ahhoz, hogy a madarak szívesen ]eIelepedjenek, aza]ka]mas élőheiy megvál.lsz1ása es a megfelelő odútípUsokkihelyezése a lcgfontostbb. A természetes harkályodúhoz amelynek löpnyílás-foly1alása kissé felfelé talt, hogy az eső ne esseo bele, majd az üreg lefelé íokozatosan kiöbli'södik csak a Íöflkfából esztergált odú hasonlít. Mivel ennek nagy a faanyag-szükségle1e, és elkészítésespeciá]is gépeket igényel, ma már tkán készítenek ilyeneket. szereÍrcsére a más módon, más anyagból
-
-
21
készítetteket js szívesen elfog]aÜák
a madarak. Az ökológiai igények Az odúlakó
fig}elernb€vé1e]éve] tóbbfé]e típusúodút is előállíthatunk.
fajokon (széncinege, kék cinege, seregély' nyaktekercs, házi és mezei veréb stb.) belül alcsoportként elkü]önítjÜk még aZ ún. üregtakókat (házi rozsdafarkÚ, szúrke légykapó' barázdabillegctő). A kimondott odúlakók Iészekodúinakröpnyílása viszonyla8 szíik' s több'yire kerek. Az üreglakóké nyitottabb, szögletes' A különfé]e harkályfajok' (üll.jk rnas_más merelü odúl léc/llenek. LVcnle löbb ui odúr !jinak magDknak, s mivel ezekbő] csak egyct használnírk saját fészkclésre'e]' Dé]etileg 1öbb szabad odú is maíad ir többi fajnak. Nekünk a mester' séges fószekodilk készílésckorezekre a méretkülönbségekre is íigyelemmel kell lerrnünk. Annak' hogy tLz odúba madár költözza'n' alapfellétcle' hogy az odú megfeleló élőhelyen, megfele]ő magasságbao ]egyen' LeggyakoÍibb odúfoglalóink: a mezei veléb és a széncinege o]yanüyira hiányában vannak a megf'eteiő íészkelőhe]ynek, hogy szjnte a bárhogyan kihelye?. lábláz|l. A meslerseg.s féshlodúk jell.nző
l5xl5x20 l5x
l5
25
'né.et€i
Küvik
22
stmponljai
26
x25
l5x r8x30 l5 X
és a kihelyezés
l8X
30
25y'25)/'15 100x 25x25
80 100 68
3.4
25 23
B2
Br
30x 30x40
150
D2
12X15X20
r5x t6
c
zctt odút is elfoglalják' Természetesen, ha választási lehetőség va'' .r széncinege' de kü]ónösen a kék cjnege a 1'5-_2 méteíes magasságon belij]' a növényzetbe reilettet részesiti előnyben' A mezeiveréb nem szívesen kól| az 1 méternél alacsonyabban 1evő odúban. A serególy á magasabb helyeket és a C típusúba. fészkelőkkel együllaz odír előtti nyjtottságot kedveli. F2éÍÍezeket JZ odúkat a növényzettő] elkülönítve, akár egy egyenes póZnárl is kiakeszlhatjuk. A c típusúban fészkelő üreglakók az épúleteresze alá het}ezett odút is szívesen e]foglalják. A macskabagoly csak a magasra' és mjndenképpen fára szeÍelt, mes terséges fészkelőhelyet íogLaija el' Ha van nagyobb fenyőfa a kertben, a macskabagolynak a D, lípusúodút válasszuk' A házi rozsdafarkú napjaink ulbanizálódó madara. Egyfe nagyobb számban találkozunk vele a városokban' s sokszor a Íüstifecske fészekkonkurrenseként .jelentkezik. Feszekalapnak egy 25x15 cm es deszkalapot is elfogarl, amil kb. 20 cm-Íel egy magasabb eresz aIá ke]] fe]szere]oi' Ügyelni kcll arra' hogy a fiiggesztve kihelyezett odúk ne dőljenek bátra' lehetőleg D-DK-re nézzenek, és az ura]kodó széliránynak háttal álljanak. Fontos szempont az is' hogy rcjtve kjhel}€zett odúk röpnyílását ne takarja kö7-vetlenűl lomb' mert így a madáÍ nehezen találja meg és biztonságérzete nem alakulna ki' Az üreglakók me€ltelepedését úgy is e]ősegílhetjiik' hogy a ház oldalában, kerítéso]dalban' tég]e, kő kilügyásával üreget képezünk' s csak előlapol szereltink fel, berepülési nyilással. E]készilhetjük íiókszerűen is' így gYo.san és könnyen lisztilhaliuk a fószket. A íészekodúka vetőmxg- vagy gazdaboltokból, a Magyar MadáÍ' tani Egyesü]ellől (Bp.. Költő u. 2l.) is beszerezhetők, vagy egyónileg barkácsolhatók. 2 cm vastag deszkából készítsÜk' ezzelelóÍhe1ő, hogy a belsó mikroklíma is megfelelő legyen. Az odúk tetejél mindig vízhatlanítsuk!Az A es a Bl típusú odút készíthetjük eternitcsőből is. de €Dnek be]sejét béleljük hu]lámpapírral. A kék cinegének dr. Verlse Álbert kísérletci szerint az elernitből készült A típus a legnegfelelőbb. A Pilisi PaÍkerdőgaz daságnál végzett saját megfigyeléseim szerínt is a fából készült A típusú fészekodúk szűk nyí]ása miat1 a kók cjíegék a napi 200--300 berepülés kövelkeztében toIlkopásban szenvcdnek' ozért' ha niocs elernitcső, a faodú röpnyí]ását 40 mm-es álmeTőjűre
2l
kell felfúrni, s er.e lemezbői előtétet kell szcrelni. EZen máÍ jól kiala_ kítható a 25 mm-es röplyuk. Az odúkut ősszel a ]egcélszerűbb kihelyezni. így a m4darak téli -kóborlásaik, láplálékkeresésük közben ráta]álnak' is c]őször éjszakázásÍa vevik igónJbe' A tavassza] ugyanitt kö]tő egyedek valóvinűleg e/e( (öZül d mddJr.jk l'ö/ül hcrÜlllel ml1d ki. l'é.rckan1agor nem lcil 3/ odubJ hel}e,/ni. merl 9/l a mádarak e'ten úi feszlcr épíLvemaguk szedik össze. Ismelve viszont'ninaen a 1.eszekanyag axszetóte]ét' annak kerli begyűjthetőségóben segítsógükre lehetüni. Á marlarak mJgas lc.lJlöarer.eklele milrll fu|eg d,/ eIeÍn||odukn;|. idónlénli |á_ ra.odacra is \cil .,,am ani. ezen az oclu rl'Jar legyen ctsy 4 mm_es lurat' A nyaktekercs m€gtelepedésére is gondolva' jó ha fÍrészport vagy Z€olljx 8 nevű IedvsZíVó ásványt szórunk 2 cm vastagon az odÍr íi lara. Ámikor nadárvédelenrÍól beszéIünk' a leglöbbször megfeledkezünk a bokollakókról' Pedig a bokrokban fészkitő es nagyres?t ort tápiálkozó rovarevőink is szép számma] vannak. A parkok' kertek ökoljgi.ri rendszelébeo fontos szerepet tölthetnek b€. de ennek előfeltétele, higy a ke.tjei.kten ]eg)€nek fajgnzdag, kel]ajen szintezett es megfelelő ágre]rdszerííbokrosok. A növónyfajokat úgy ke]l összeválo$ini teimé5,/ele-en iig}e|embe \e\e a lerlnÚhel}iadoll)agolar i. i h.rg1 öröI_ /ölde( i. le.1cnek lö,/öllüh. \ lerme\üklel rnaaan.lptatckoilet.nrö bokrokíól sem szab.ld inegfeledkezni; közülük is leÉfontosabbak a bogyóst€rmésűek es a csonthéjasok. A térelválasztókélt kia]akított sövá1}ek' bokrok nradarak fészkeléséreva1ó alka]massága nem mjndig maEítól-adódó természetes ill]apol, de metszósse] előseJíthető. A bokl rosoknál az ún. 1örzsbokor vagy _fa köré háronr-négy védősort kell üItelni, hogy a megfelelő szintezetlséget és fedettséget iiérjtl k. A torzsbokron kelltjalakítanj a fészek befogadására alkalÁas ágÁészéket' Ezt visszametszóssel és a beá.nyéko]ó lombok ehávolításá;l érheljük el. Ha sűIű ágelágazások vezórhajtásait kivesszük' az oldalhajúsokat 5' 6-acm-rc üs(Zamelsslük. alkálmas agcsés7éket képezhetünk. A gyer elaga7dsokal ls igy serlenlheljük ag\ilIa}' lialalilasára' Fnnek a módszeret is Berlepsch János doigozta ki, de sajnos a hazai keltekben az_ ót:'.s:T el. A törzsboLron az ujjnyi \asrag ac'akal leheIöteg leÍjeq] J löÍkörösen álló rüts}ek felelt mel\szük \issla 1 2 cm_re. l'zutrin iz 24
alvórügyekből sugafasan előtörő hajtásokat az elíjzőekben ismertete11 módotr 5--{ cm-re visszavágjuk. Lényeges' hogy a hajtásra serkenlett ág függőlegesen felfelé törő legyen, s ne a bokor széle felé törekedjen. Az ágcsészéket úgy alakítstlk ki, hogy a védőbokíok szintje íö1é kerüljeoek, eeért időnként affa is szűkség van, hogy a védőbokrost tőÍe moísszük. Így elkedlhetjük a töüsbokor fészeklartó ágcsomóinak aláIitkulását, ami egész eddigi tórekvesünket tönkreteüté' A nyírott sövények egysorosak, feliilről többnyire széiesek' laposat' oldalfól pedig falszerűen ft]ggő]egesek' Mindig ugyanabban a sikban nyirják' emialt az ágcsomók tömóttó, feszkelésrc alkalmatlanná válnak' Az ilyen sövény a]ul fény hiányábán kiritkul, és a madárnák nem nyújt biztonságérzetet. A csonka gú]ára alakított sövény már kedve_ Zőbb, azonban a madarak sz€mpontjából az a legjobb, ha fe]adjuk a csak egyenes vonalakkal vlr]ó formázást. A kisebb csopoItb.m vagy magában álló bokroknál is hasonló hibá_ kat találunk, mert a csokoIszelűen kihajló ágák beáínyékolják a bokoÍ alját, és a cseÍje íelkopaszodik' Ezen Íbkozatos, lépcsőszeÍű vissza_ vágással es védőcserje-gyíírűvel segithetünk. Ha a tö.zsbokorrá vált' ágakat 20 25 cm-rel a védőcserjék lomb_ egy tőről hajto1t, 'yúlánk szintje ala1t lazán összekötjük, akkor az ágak a kótés fölölt csokorszeÍűelr szétterülve kitűnő fészkelőhelyet képeznek' Tekintsük át hazai kertjejnkben madárvédelmi szempontból is számításba veh€tő legjellemzőbb cserjéket, alacsonyabb fákatl TiirzsboLo.naL. íóskLíáM|. n€gíel€lő fajot: kö7nnséges l ucl'e nyó ( Pi.ea abi.s ) , kózij. ptEesri4f^ ( Tarw haccala )' fehé. fűz tsalü a/óa]. keskelűz ( salix tdplea ) , kó?'ó^sé!es yn' syeÍÍyán (c.rpinus belu]d ), ólíág él.ÍÍa(Íhujd |líüla ), |júeín6ibofók^ ( h,iÍrrus (cellis má)Dsf! o.dden1alis) Á.,ifu,d], dóli ostorfa (c.ris a6lrulis)' nyulati ostorfn ju' ( Plu 6 pddus ) jídasf^ (cercis sili4|6iun ) yllóÍ]i pisllé|.ia (?islkia wru ) frezei ' ' ha| (,4cel cdnpeslre). mogyor& lról'asfa (slaPhylea pinvla)' kózönségcs Pus7pálg lBux6 ,ehre neN)' közónÉgs kutyabenge (lJld"gul1 al us)' szniai mályvac*rje ( Eibistú syli@6 ), dEaM ( slrnga ,u]eafu ) i]latÓs rcznarinE ( Ras,urnú o|f.ihdlk ) ' ' k|byabang,rz ( l/iburnun oPul6)' 6to aénÍa(vibu ún larlÚa)' védős€.jén€k ésfészkeléeeis llkalnas ÍáioL: közönségcs boÍókn ( Juhírelus to nunn ) ' köóEége' gyertyán (tóbbszö.ösen vissametszve)' közönséseg moPJoró (Carrlus afc!' /z,z]' csJbib6 EalaEonya (crdlksú fua aclha)' kélbibés lallgo,yd (cralaeEu' a,'aca,|hd), kókén' (Pl|r6 sPiwa)' lilÚkíc rr,t7€l'ir Jl'?,J'i/, csikos kecskerágó (Euonyfrus eufuDaeú). b\bir6es ke6ke.ágó (ElohlnB rcfu.onls)' veresayűrú som
(cdn
s saú]uin
a
), hnos sod (colkw
M )'
qeÓna, ÍekeÍe bona ( sahba(us iqfa
) '
F ru' ílttink.e íüttll'Etó fcjot: erdei isalag lcl.Da'J y'''a1ó2l' japán vadszóló r2allhe tissu lri.bPi.lald ) ' lfrelíkailadszóló (Pa hehocissus quin1u.Íolia ) ' kózónséEes bofasl\án ( lt..kfu helix ) söréíyfut l.ló ínjok: nLJgyaló' Iiiztófis IP),dcdhtlrd....l'7,.2]' cgybibés galagonya,
tél1 maryal, közónséges magyal l Il.\ d4uiÍoliu]n)' csikos kecskerágó' bibi.cks kecske_ rágó. veresg/iirü sonr, kózönÉres lae/al /Llg,J/r |lkare), rél'aóll] l'agyrl (Lirustu ' ( l/ib hun lihus )' kózónséE s ovaldaliu )' kinyrban9íIr I l/iburnuh aPul s )' lélib^n1iÍn
hóbosyó ( s} phail alfu s al bus ). 'rápblókol is !dó fgjok déli ostoriá, nyugati ostolaa, llkere cpell'^ l Marus nisra Lhél ) epeÍl'd (Mal6 dlba) ra.LLrbelken.lc (salbus alcu?alia) ]rázi berkenyc rs'fózs /dr.J gyapjas madárbiN lcol.]tü1el ful)lod."sir)' tű7lövis' egybibés g.lagonya' két_ '?Z] bibés ealagonya' kókény, ladcktesznle (Prunüs aviüm)' lE]nicemeegy, húsos 9n' lekele
bod4, kó7ónseEes hóbogyó.
Költőhelyek a szabadon fészkelőknek A
szabadon fészkelők kózé azokat a íajokat soroljuk, ame]yek fészktiket a taiajra' partoldalba (vörösbegy)' talajkijze1be' bozótba (fülemü]e), száraz ágak közé' ríizseralásba (ókörszem)' a talaira lű közé rejtve (pipiske), vagy sáÍból épitve' a falhoz rag.rsztva (fecskék) készítik. Jelerllé!ük. íészkelésüka kertben a sűrű. vadonszerű bokrosok' kxl, avarral' kúszónövényekkel ledett talajíe]ii]etnek kószönhető. E fajok s7-empontjábó] különösen fontos' hogy legyen a kertnek elhagyott, kezelellen része. Ezt a Íészt, trz ún. csalitoskertet egyébkéntegy 30 40 cm€s műanyag, Net]on-, Rassel-hálóVal elválaszt]ratjuk a kert rendszeresen ápolt' gondozotlabb ÍeszéÍő1.Ezzel megakadá]yozhatjuk' hogy a ]evclekct, töreket behordja, befúija a szél iu ápolt keÍt' részbe' Ez a bio(óp egyébkénLa bokorlakóknak js fbntos. Gondoljunk csak a feketerigóra vagy a7 odúlakó seregélyÍc' hiszen az utóbbi az i]yen helyen sokszol' cslpetosan keresi a lovarokal. A fü]emülének is ez az igezi é\ő1\e1ye: jelenléte a kertberr kÜ]örlósen kedves. Egy jól összerakott fél ölnyi fa' gally, hangulatos része lehet a kell' nek' s egyben aZ ökörszem mcgte]epedésének helye is. A vöriisbegy fészkeléséla le]ej egy reiletl üregének' egy gyökértő_ nck' vódett paÍtoldalnak méIyedésszerííkiképzésévelscgíthetjük elő. Kü]főidi példák' és a sajál pilisi kísérleleimis bizonyílják' hogy ez ez egyre Jobban Ürbarlizálódó madár a speciálisan kialakitott fészekodÚl is elfogadja.
A Pilisi
Parkerdőgazdaságban az i'Lltalam kikísérletezctl' f űrészporpréselt, bóI cAB mesíerséges íészekodúaz összes lrazri faj negte]e' teljes Pítéiérealkalmas. Ennek az anyaga ]ehclővó teszi' hogy az odú ki' alakítsunk magasságában egy természetes hm dókszeÍíi nyilást törltyen és hasonló íormájú, fábó] ké"
azok felső' fából késziill íészeifecsketelepitésre alkalmasek. A fecs_ kék tapnsztása a fán megszáradva lepereg' Ha azonban a má. emlitett
Netlon-hálót egy fészkelésre alkalmasnak í(é1tereszxljszakaszrl mint_ egy 20 cm s7é]essógben, telsziileges hosszban fólszögezzük' szinte bizonyos' hogy sikeres lesz a próbá]kozzísunk. Éhhez már csak egy sárgyűjtőhctyet Lell kiképezni va]ahol a kózelben' nyilt he]yen' aho] a fecs_ kék nyugodtan ]e ludnak szá]lni hozzá' Kedves ]átvány, élmény'amint jlyen sekély vizű a csivitelő fecskék nagy társaságban gyiilekezÍek egy lócsa kőrii].
Madarak az itatőnál nagy madárgyiilekező helye' vonzereje ]ehet a jó] clkészitett itató. Főleg a mc1eg' száru. nyáÍj hóíapokbirn van nagy ie]cntő$ége' de a madaÍak egósz évbcn szívesen használják. Különösen sze_ retnek fiirdeni b€nne a Íigók' a vörösbegyek, a kék cinegók. ItatóróI lévéÍszó' ha njncs állandó álfolyása a medencérrek, nem szabad nregfeledkezni a vízcseréről' A másik lényeges szempont' hogy védelt, de mégjs jól mcgfigyelhető he]yen legyen. Fonios' hogy a fiirdő madarak is be]ássák a terepet, dc egy biztonságos bok()r se legycn €ssze' nrerl ázott tollal nem röpülnek o]yan jól. E bokor hiányában a macskák szomorú pusztílást végeznének.AZ ilató megformá]ásába sok fantáziát lehet belevjnni. s minél természethíibb' annál szebb' a madarak_ nak is kedvesebb lcsz. Erfe a célr.l a paÍakkövek, a sódeíágy, az eset'
A kert másik
leg beteLepített víZi nóvények nagyon megíelelők. Lényeg' hogy az
21
Á téli madáretetés
céljao móilszereÍ' eszközei
énekesmadarak napot1ta teslsúlyukkal megkózc]ítőleg egegyező mennyiségű tápiálékot igényelnek. Télen, a íagyos, esős, havas idő' szakban, fokozottabb az energiaigéllyük, s ilyenkor a íehérjétjelentő rovarok beszerzése nem mindig síkelül a ke]lő mennyiségben' Evcnte kétszeÍi költésük és 20-25 felnevelt fióka elienére nem lepik el meg' számlálhatatlan mennyiségben kertjeinket, melt bizony a 3. életévet kevés apró testű énekesmadár éli meg' Ezt a gyűrűzéssel vélzett vizsgálatok bizonyítják a legjobban. Á kirepüléskori elhullás me]Iett a tólj éhezésa legnagyobb vámszedőjiik. EZ a magyaÍázlrt$ az e]mondot1aknak' Tehát a fészkelőhelyek készilése, az itató-, a íürdőhely kialakítása mellett a té]i madár€tetes a madárvédelem harmadik legfontostibb fe1adata. Az a célunk vele' hogy kiegészílsük a természetben hozzá férhető táplá]ékot' ós ezzel álsegítsük madarailkat az inséges idősza_ koD' Így remélhetjük, hogy tavasszal a kertünkbeD - ahol etettük nevelik majd flaikat. A hiányzó rovarokat nehezen tudnánk pótolni' de faggyúva], szalonnával, löpörtyűnaradékkal, húsÍalaikák_ kal vagy ezt kiegeszílendő olajos magvakka]' konyhai hu]ladékokkal segíthetünk rajtuk. Napjainkban tévesen elulalkodott aza szcm1élet, hogy csak a napraforgó amegfelc]ő téli táplálék, és a lökllagÍól' dinnyemagról elfeledkezünk. Még kevésbékészítünk vegyes keveléket
Az
itató lassan n1ólyiiljön'
A kiizepére' aho1 nrár a madáÍnak tú] mélv lenkö\e|. xllol lneEi'l\:llni]k' ie.zallhatnak. Á mr
lle. Jcl)i;llh cg! lá|\o5 daÍak ftirdósi igényét ta]]asztalhatjuk, amikor szórófejjel locso1urrk. Ilycnkol .l rigók' vörösbcgyek á!áÍsza]adoznak az esőszerű vízcsep pek .l]atr. Utána bolzasta rázzák magukat' rnajd a felfrissü]t tolhz;lot eligáZgltják. llatásra az esővíz is n1egfele]' csak nc a víZgyíijtő hor dót' kádal tekintsiik itírtónltk' AZ il}cn nagy, mély \,ízfe]ület sokszor bccs&pja 1rntdarakal, s rászá]lva veszlükct okozhatja. A ragadozóvai' nlacskával való konfliklust elkeriilhetjük' s az i1a1ó használatát biz_ l(n$ágosabbá tehetiÜk' ha asztali medencól készítiink'Jó] beleilleszt_ helii a kerti képbe egy kb' ]'5 m magas' l00X60 cm'es terepasztal' Az asztaI szegé1y\':Llylijába alacsony vagy lefutó nóVényeket ültessiink' így nlóg esztólikusabb hatást kelt. Aki megÍjgyelle már a maddrakat, ludjl, hogy a toIlezaLuk 1isztántarlása áliandó' létlontosságú tevékcnysógük. Ennek ismcrelóbcn nlegértfutjÜk, hogy egy jó fürdőhe]y mi{}€n fontos eleme á kcrti rn{dárvédelemnek
2&
őket
vagy',madárka1ácsot" szimukra. A keveíékbeiúÍót, főtt kíump]jt' sárgarépát, sajtol' almá1 és egyéb konybai hulladékot tehetíink. A madárka]ács része a napraforgó, o1vasztott laggyúba öntve. A földrő1 szívescbben táp]á]kozó magevők reszére a napraforgón kívül az ocsú, a kukoricakorpa, a fálymag, a köies és a muhaIis számításba jóhet. Fonlos tudoi, lrogy a nedvességet magába szívó kenyérmorzsa savanyodva bélhurrrtol' tehát biztos pusztulásl okoz. Ilyen élelmet ne adjunk a nradaraknak ! A téli etetésnéla rendszeresség a legfontosabb. Az etetés mindig kisegítő jellegíi. Az eleség kjhelyezósi módja sem lónyegtelen, de az alap€lvek betar_ tása mel]ett tulajdonképpen leleményesség, esztétikai igényességhatá_ rozza meg milyenségét. Alapetvként azt kellszem előlttaltanunk, hogy a madarak a legzoldabb idóben is hozzájÜthassaDak az cnnivaLóhoz' 29
az etető nehogy j]yenkor hagyja őket cs€rben. szerencsés, ha többféle vagy kombinált típusúet€tóket a]kalmazünk (ker1i dúcetelő, ablak_ eÍető, fiiggő ete1ő, függő önctelő' flakonetető és a zsinóron felíüggesztett csalogaló)' A íö1dről láplálkozóknak a sálor€tető és a fácánetető a iegjobb. Az etető e]helyezése akkor a legszerencsésebb, ha ez is a kerthez kötótt. A legnagyobb véde1tségettélen az órökzö]dek adják' a madarak a ragadozók e]ől jtt rejtőzködhetnek el legjobban. A vi_ kendházak kertjében' ahová lélen csak ritkán megyünk ki, a ]egjobb a nagyobb móretíi önctetők alkalmazása' EZek tart.rlma akár egy héÍig is kitarthal.
A A
mesterséges költőhelyek
hívatlan vendégei
rneslerséges fészekodúk kihelyezóséve] nemcsak a madaraknak telemtünk m€gbílvási, szaporod1lsi lehetőségel, hancm más' üregekben' laodvakban élő' szaporodó' éjszakázó vagy té1j álmol a]vó állatoknak is' Vannak azonban olyanok is, amel}ek kimondottan táp1álékszerzesi cól1al keresik fel az odúka1. A verebek pedi!: ha hagynánk va]amennyi kihel}ezelt fészekodútelfoglalnák. BáÍ ők is madarak, és nagyrészt lovarokka] etetjk fiókáikat, nem órü1Í]nk a jeicnléfükn€k. Ennek ugyanis az leheÍ a következménye, hogy az összes löbbi .ovaÍevő odú_ lakót kiszorítják a kerlből' elleniik való védekezésnem könÍlyű. Legjobb módszer az újabb odúk ^z kihelyezése' Az odúnyí]ás szÜkílésével a verebek nem zárhatók ki, mert így az összes löbbi odúlakót is ki zárju( a meg1elepiilési lehetőségből' Ha a verebekel mindenképpen távol akariuk tartaÍi' a következő' képpen kell eljárnurrk. Amikor észrevesszük' hogy a veréb fészekanya_ go1 kezd hordani valamelyik odúrrkba' betömjük a nyílást, s csak pár nap mú]va nyitjük ki, amikor az már be1etörődött a sikertelenségbe, és más lrclyen kezdett a feszeképíléshez'van' amikor már az is segíl, hogy kétszer-fuíromszor megtisztiljuk a készü]ő verébfészektől az odút. Aika]mazhatók külónfóle huzalbólkészült nyíláse]őtétek is (p1. U a1akú spirái), am€Iyek a hosszú főszálakból' tyílktollakból ópírő verebet aka' dályozzák a berepülesben. Ezeknél sajnos sokszor áZ a gond, hogy más madaÍakat is zavarnak' Egyébkénta íyíláselzáIásos módsrcl a mol' 30
nárfecske-íészkeknél, ametyeket szintén előszereleltel foglal el a házi veréb' ugyanúgy sikerrel a]kalmazható. Addig ke]l betönmi á nyílásokal, amíg vissza nem élkeznek a fecskék' Ha már a nemkivánatos Ínadárodú-fogla]ásÍól beszélünk' meg kel] nlég említeni, Íogya konkurenciaharc az igerr nagy fokú fószekodúhíány miatt -pl. cinege és cinege kőZött is felléphet. Ez a küzde]em íemegys7-eI valamelyik' íitkán az egész csa]ád puszlulásával vagy az egyik fél részérea sikertelen költési kisérlettel .jár. Ebbe ]egtőbbször nem ludunk beleavatkozni. Ilyen ,,harc" tapasztalalaink sze.int megtöÍténbet nyaktekercs-cinege, csuszka' illetve seregély-nagy fakopáncs, és cinege veréb kapcsolatában js. A nagy fakopánccsal még további gond az, hogy ő is sziYesen igénybe venné a cirregeodút fész_ kelésle: ilyenkor kitágítjá a bejánti nyílásl, és ezzel más, ]egtöbbszöÍ gond nemcsak kisemlős odúiakó számára is fe]hívja rá a figyelmet. ^ hanem az is' az, hogy ezzel legtöbbször egy fészekfosztogalól segít' hogy az odú így már nem ad biztonsargórzetet az énekesmadaraknak. A ]egtöbbször ugyanis a harkály nem fészke] i{z á11a1á kitágított nyíIásÚ odúba. Ázér1sem szelencsés' ha a harkály próbáIlozik a cinegeodúval' merl lökóle1es lÉrká]yodút igyekszik bclőle készítení,és az
Ez sokszor az odú alsó kióblösödést hiányolva, lágítani kezdi ^zl. Ez e]1en riipnyílásvégződjk' teljes tönkretéte]ével ki]yukasztásával' előtót-lemezzel védekczhetűnk' de még így is előfordu], hogy a harkály az odút oIdalról megfúrja. A kisemlősök közül a kerli_ és a nagypele, ri1kán erdei egelek' a na-
gyobb nyilású odúkat mókus látogatja meg. Köl1ósi időben ezek végze_ tesek ]ehetnek az egész fészekalj számára. (Nagyobb gond akkor adó_ dik, ha rászoknak az odúkra.) I]yenkor csak a befogásuk és átte]ePítéaz egész pele- vagy egér sük segithe1' de Várjuk meg' hogy beköltözzön
csa]ád' Ellenkező esetben családos1ul való áttelepítésük nem ]esz lehel még az sikeres. Emlős odújakó' pontosabbaÍ ',nappaiozó'' ogyancsak védett, igen hasznos deÍevérfajoknémelyike' Őket n€ háborgassuk' úgyis nagyon kevés a számukra megíele]ő alvóhcly. Kellemellenebb vendégek lehehek az időnként ugyáncsak odúfoglaló vadméhek, darazsak, poszméhek. Ezekkel s7€mben a madarak tehetellenek- A poszméh még a cinegeIészket is feldúlja, kiíágja a 1ojásokai js. ]tt csak az cgyáltalán nem veszély(elen, éjszakaj, odús'
l1
való áttelepítésvagy lt tél kíváüsír lehet a megoldás. Szerencsére ezeknek a rovaIoklak a betelepijlése a nyár végén'a kölIe\ Ulani id.\/Jkbi n ' /..(oll bckö\elkezn' tLlI, családostul
Védelem a ragadozók ellen A ragadozók nrint aZ élelcmláno csúcsán vagy annak köze]ébén á]ló szervezetek a dinamikus egyensú]y á]lapot1tban levő ökológiaj rend'
szerekben nagyon fonlos, szelekliv szerepet töltenek be' A kevésbé életrevalóknnk' 1 betegeknek a rendszerlről való kierneléséve]vagy aZ egyensúlyi állapoto1 vcszól}ezlető tíllszaporodások íókezésévela teÍ_ mészetes fejlődés' s így a töÍzsfejlődés íolyama1ának íelügye]ői szcrepót töltik bc. Ez a lelmészctcs szelekció a bjztosí1éka anÍak' hogy a íajok elkorcsosulása ne kövelkczhessék be. Mind€zek ilmeretében a ragadozók-olykor azemb€Íi humánum szemszijgóből ellenszenvesnek tűnő' de az ő oldalukró] csak a ló{fenntartásukal szolgáló ösztijnös cselekedeleil lekintve elfogadhatóan a he1ytikfe tehelők a kerti biocönózisban iS. Ezek utál1 már az emberi önzést és hatalomvá''csak'' gyal k€1l ]egyőZniink' és elfogadnunk. hogy nenlcsák nekünk van jo_ gunk egy másik fajt tápiálékunknak tekjnleni' hanem mindeÍr élőlény_ nek' amely a törzsfejlődésben ragadozónak szüle(ett. Mjé írlam le mindezeket egy olyan fejeze1cín alatt, ame]y éppen az el]enkezőjót sejleti? Nem vólellenü], n1efi a ragadozó állatok helyének megítélésétillelóen napjainkban is, legtöbbszöI még Ún. szakmai
berkekben is, nagyon
',mal4di'' felfogásokkal találkozhatunk. Nem
szereíném' ha a fcjezet kapcsán a mondaniva]ómat félreértcnék. Miért is kell tehá1 a kert énekesmadarai érdekébena ká'osító.agadozók elleni védelemről beszólni? A'7'ér!. meÍt itt a lermészetes életközösség harmóniájában bekövetkezett negatív irányú vál1ozással állunk szembcn. Ráadásul czt ma.jdnem mindig tz embeÍi cselekedetek idézjk elő. A kert' a park madárvi]ágának 1ermészetes sze]ekciójában napiaink" banakrItal}.a men}éI. a n)es(. J gjlen}. n v17i\ikIó minl csuc5ragadozók töillrelnek be szerepct' Kerti énekeseinknek úgy adhalullk e]őnyt veli]k s7"emben, ha szá32
mukra változaios íajösszeléte]ű' jól gondozott' bizlonságos íejlózködést nyújtó biotópot alakítunk ki kertű'kben' Nem véletlenül hagytám utoljára a kert szemponl.jábó] legveszéIyesebb ragadozó állatot, a macskál. Különösen az elvadu]t macskajelent veszélyt az énekesmadaÍakra. Ha a macskák je]enléte e]kerülhetetlen' csak kózveÍleÍ fészekvédelemmel adhatunk biz1onságot a madarak_ nak. Az odúlakók eselében kicsit kónn}€bb a bel},zel' ós B fÜggeszíeÍt odúknál talán nincs is köZvetlen veszé]y. A íáfa szereltekre már íeliilhet a mocska' és madaraink ilyenkor védlelenek' Csak a íttörzsekre szeÍelt ernyőkkel' odakötözött tiiskés ga11yakkal larthatjuk távol a rnacskát. A bokofban, fóldön fészkelőknél, ha ismcriük .{ fészek he]yét, a télímadáretetőnél már említett' terepszínű, de nagyobb lyukÚ Netlon' háló alkalmazását javasolom. Gyakorlati madárvédelmi t€nnivalók
10 poítbaÍ:
l00 négyszögőlenként egy nestcfféges lész-ekodúkihelyezése az apró énekeseknek a Bt_típusból. Ezeket té1en tisztítani kel]' 2. Minden épületre egy'két C_típusúodú a nyitot1all fószkelőknek vagy egy fa]mé]yedésmegfelelő kialakí.ása. 3. A ház eresze alá fecskefészekrács felszeÍelóse vagy a meglevő fész_ kek,,alápe1enkázása". A házi rozsdafarkú0ak fész€kdeszka Í'el1.
szerelóse.
4. Madáfvéde]ni bokolcsoporl kia]akítása, sövény ültetése' és a metszési feladatok e]végzése. 5. MesteÍsóges fészekodúsfákra,'Úászzísgállók" szerelése' 6. MadáÍitató létesílése. 7. Madáretetők íelá]]ítása' tóli e1etés. 8' Köllési időben a fészekodvak ellenőrzése' a verebek e]riaszlása' 9. A macskák és a ragadozók távo] taÍtása kóltésj időben' l0' A madlfukárok elháIílása.
33
Madarak okozta károk a kertben
Urbanizált vi]águnkhoz legjobban alkalmazkodott veÍebekkel kapcso-
latos gondok közüi mair beszéllünk odúfoglalásukról' A verebek tzonban a növényi kuItúrákban is okozhaTnak közvetlcn káÍt. vészhangjuk magnóÍóI való visszaját_(Zásával' egyéb riásztó ziiíe jekke]. fényefl'ekíusokkal ós e ragadozókat (macska' karvaly) ulánzó
makeltek változtatott helyeken és alkalmas időben va]ó ,,bevetcsével" riaszthaijuk el őket. A valjak' a p3larlbok a kiüI1ele1l palánlákban tehelnek kárt' bár nem is annyira a nővólry érdekli őket' minl inkább az azokon elszapofodott kártevő roval ok. Fjg)elj ünk erre a jelerrségre' mert j ó l je]zi a ká.1eVők megje]enését'
AZ érett cseresznye és sZő]ő lömeges dézsnálását a seregélyek Íovására írják' Tény, hogy a még nem ivarérett selcgélyek csapalai jelentős károkat okozhalnak a kiskerlekben, de a fiókák íe]neve]éséhez összefogott rovalok nagy szán]a ezzel szembeállílható hasznot j€lent' Riasztással némileg csökkenthetjük a kár mérlékét.Ennél va]óban sok_ ka] súlyosabb az őszi szőlőérés jdejéh okozott kár. ltt ugyanis nern túlszaporodásról van szó, hanem a vonuIásra csapatokba vetődő madarak tömeges megjelenéséről' amj speciá]isan akkor ós csak ott jeleÍkezik' Eze( a sercgé]yek a kö]lési időbcn szétszóródva ÉszakEurópában rovarfogyaszlásukkal rengeteg hasznot hoznak. A Ma_ gyarországon költők ilyenkor már a dé]i á1lamokban' a Fóldközi-tengernél vannak, Ús ha az otlirni lakossá€! kipuszlitaná őket, annak bi_ zony náIunk je]entkezne káros hatása' A kínaiak mál megpróbáttak il velebektő] megszabadu]ni. EgY akció ker€téb€n sike.üll egyes terü]elekről kíil1ani a velobeket, .rmi_ nek olyan kár1evő-túlszaporodás lett a következmdnye' hogy az a kár löbbszöröse ]ett a verebek által okozott kárnlk. Újabban eszlelhelő az ernber közelóbe húZódotl fekeleligónak az alkálmankénti káÍtéte]e (sző]őn, paradicsomon stb.). A feketerigóró] 34
tudjuk' hogy nagy rovarfogyasztó, viszont ezek a gondok is kétségtclenek' A megoldás ilt is csak a mege]őzés ]ehet. gondot pillanatnyilag a macskák oldják nreg' tehát nekünk ilyen jellegíí ^ beavatkozásra nincs szüksé!!Ünk. Természeles, hogy e kcni káÍosításukat nem fbgádhaijuk e]. A riasztáson kívül a hálós lakarás lár szik jó1ókony megoldásnak;ez a seregé]yek ellen js bevált' Lzt már sjkerre] kombjnálÍák sárgá színí1szé]forgók a]ka]nizásával is' végiil megemlítek egY sokakal érinlő kérdést.Ha a kcrtbcn mébészkedő grrzdrL nern cgy alaposan fürkószaj ökológus szemóvel nézi a méhek és a madarlrk viszony:ll' bizony a]aposan melléfoghat. AZt gon_ do]hatja ugyanis, hogy a adar8k te'itett aszla]l találva a méhesbcn' rendszeles méhiogyasztókká válnak. Pedjg bizony ez nróg a l'iszony lag sokat' s talán .r fuI1ánkos do]gozókat is fogyasztó gyurgyalag esetében sincs így' Ennek a macjár'nak a száma egyébkénti5 úgy negfo_ gyatkozott, hogy rnár csak ezórt sem okozhat kárt. Ha viszont jobban nregvizsgáljuk a méhes kóínyékénvadászó n1adarak tápláiók össze_ tételét kideliil, hogy azok c]sősorbln aZ elpusztÜlt méhekre gyűlt Íovarokat .\zedegelik' A fecske póldául, mjve] nagyÍa tátott. hasadt csőróVelélve kapja eI a löpülő rovarokal, a sajál vesztél okozná á fullán_ kos dolgozó méh e]lbgyasztásiival' Más rovarevők tapasztalat hiányában kezdctbcn elkapnak ugyan mthekel, de keilemellen tapasztalalokat szerezv€ hamar ieszoknak Íó]a. Alkalmanként e]őfofduI olyán speciá]js eset is' hogy például a cinege megtanulja a móh pot' ''leoperi{lni" rohát, s csak x löbbi részétfogyasztja e]. Azt is eglig}e]ték már, lrogy Yannak madaÍak Gzürke légykapó)' ame]yek jó] clkülönitik lt hel€méheke{' bár errc főleg ínségesebb'esfis időben van pé]dx. Ugyanezl az eredmón}t hozta a fel]nérés rL sar]ós fecskénélis. TaPasztalták azt is, hogy a Íiókaüe\'elésktrr Iellépő tiiplálikínsÚg idejón a cinegeszűlők a móheket' a dolgozókat, lL fent c rlített ódon kipreparálva maguknak taÍtotlák l'enl' AZ is előfordul, hogy őszi-té]i vadászat közben a cinegék a kaptár léseiben telelő viaszmolybábokll keresgélve a kopogáSukk{l méheket csalnak elő' amelyek il}€nkor áldozatul esnek' Feje:zLúk be eL a IémáL Lvza\, hogy a méhek-madarak közti kcd_ vezőtlen táplálékkapcsolatok rrem meghatározó jellegííek'és a kerti rrradárvédelern és .t méhészkedésnem zárja ki egynrásl! ltt js megelőzéssel lehet jó eredményt elérni' például a kaptárakat apÍó lyukú háló35
val köriilvóve megvédheliiik; madárodút nem helyeziink a méhes kö' zelóbe; a tossz helyen' túl köze] fészkelő odÚlakókat átte]epítjük; télcn a kaplárak.rt leiakir.juk'
A kémiai növényvédelem és a madarak
Ha a biokert nózőpontjából tekinljük ezt a témát, talán llem ís ke]lene vele foglalkozni, mel'1 a cé] a vegyszer nélkűli kertészkedés. Ma azonban még nem txrtunk jtt, mert cz egylészl nem oldható meg egyik nap' ról a másikra, másrészt egy-egy kiszakított kisebb kerti ökosziszténa esetében félő' hogy a vegyszelmentesség nem is iesz teljesen megvalósithaló- Természetesen a medarak nem ielenthelnek védelmet minde]1 kárositóval szemben. Ebbe a folyamatba be ke1l vonni a lehető legtöbb másod]agos fogyasztó' ragadozó állatot (fürkészeket, katicabogarakat stb') is, lrisz a kórokozó gombák ellen a nradara_k kózv€tlenül nem is
je]eütelek védelmel' Há tehát elfogadjuk, hogy kezdet- legalábbis ben '- a]kalnraznunk ke]] a vegyszeres növónYvéde]met is. akkoí a módszeÍ kell nagyon körültekiniően kiválasz1ani' semmi csetíe sem kóvelhetjük a nagyüzemjleg szokásos intcnzív formát. Ki kell választani a leggyorsaLrban lebomló' a melegvérűekre legkevésbéáfialmas. s a lehető legszelektívebb anyagot. A lelhasznált mennyjséget a mini mumra csökkentve' a vegyszert igen pontosan mérve kell altalmazni. Figyeiembe kell venni a fészkek elhelyezkedését' a köitések állapotál' az etelési időszakol' a kirepiilési időt' A veszélyes időszakokban az i1atót nem szabad i]zemci1e1Íti. Nagyüzemi módon vegyszelezett kertekben, ahol évente 6-9 alkalomma] szinte lemossák Vegyszetrel a fákat' a madárnak nincs helve' A7 il}en lene.zel ncm is \ZJ|nlI rájul' l11 nem it lalJlnJl megfel;ló mennyisógíi táplálókot' szeÍencsére, nleÍ az bizonyosan a pusztulásu_ kat okozná.
36
A kertbarátok mint amatílÍ ornitológusok
Az clőző lejezel€kben érintettem azt a sokfóle l'eladxtot, te\rékenysóllct' ami1 a kerti madárvódeiem művclése jelent. Úgy órzenr, hogy ezrk az elfodaltságok kellemes kötelességei iLzoknak. a.kik lnáI be]ekóskoititk egyszel a lermészettei való,'együttmíikódés'' öröÍneibe' Ha a lapasz' talatainkat, megigyeléseioket szisztematikusán le js icgyezzÜk, Vagy ha tüdalos megÍigyeléseket vógzűnk' s ennck ió] kialakult jegvzetcJési lormáit is a]kalmazzuk, már tulajdonképpen be is kapcsolódlÜnk a 1udomáoyos adatgyíljtésinunkába' Magyarországon a madiLtakat sze' rető es értÜk tenni is akaró embelek összefogására. nltdárvi]águflk megvédése érdekébeD aiakult nleg 1974-ben a Maglar Madárlilri Egyesü]et' A kerti madárvédelem teÍén is sok jó tlnács()t. madáÍvódc] mi bercl1dezésl kaphatnak itt a2 érdeklődők' A kerti rnadárvédelmi munkák lanulságairól ináÍ beszólli]nk. dl: kiemelésre kívárrkozík mé8, hogy g}ermekeink érze]ni és ér1elnrj ne ve]ése szempontjából js nlilyen óriási lelretőségek vxnnrk .l gylkoÍlai' nladárvédelem művelésében. Más ólőlények iránt laló megól tai szerc' tetle' a lermészet jlán1í Í'e]eiősségteljes viselkedésre, Íendsze.ességrc_ módszerességre' álgondolt tevékenységre szoktathatjuk iiket. A kerii tevékenység mozgásl, erőkif'ejtést igénye1, a jó lcvcgőn kikapcsolódnak' élvezettel tanulnak, hasznosan szórakozva, amj szi én hasznukra vá' lik. A kert madárvédelnrén keresztiil ad{tokat gyűjtheliink a ki]]ónbóZó madaÍak életéről, 1ápl.1lkozásáIól, lársas kapcso]ataikÍól' családi éle lükfől, a madárvonu]áslól. (Ezzf] foglalkozik az ornito]ógia tudonlli nya.) Ha tehát ebbe a nrunkába bekapcsolódnak a ker1 műv€]ői. egy' ben tmatőr ornitológusok is lehetnek. A következőkben ismertetcm azokat a megngyelési sze ponlokat" tmelyekre szükség van: a madárfaj, a megÍigye]és ideie, helye, az jdő járás, az odú, jll€tvc a fészkek száma' a kert vázlalos 1élképe,a Í'iLjok Íé' szeképí1ésénekkezdete és vége' a kotlások kezdete és vége' á {oiásszánl, a fiókanevelesi idő az egyes fajoknál' es áz őszi elvonulások jdeje (Ína'
3i
dárneptár), á téli ete1ő madárfaj{i' a csl1ádi é]etükrő] (etoiógia).
az itató vendégej, megfigyelesek
EZt a kis íúzetet elsősorba' gondolatébresztőnek szántam' Nem lehetett célja hiány né]kül benrutatni a kert madarait, alaposabbán meg1árgya]ni az összes gyakoílatj nadárvéde]mi íeladatot, részletekbe menően ismeltetni á berendezéscket. Igyekeztem a szemléletformálás mellelt összefoglalóan órinteni a legfo'llosabb tenniva]ókat. Remélerl1, hogy aki kezóbe veszi e fÜZe1et, talál trenne érdekeset, újat, elgondo]koztatót. Ezzel bocsálom most az útjáfu' ajánlva Csörgey Titusnak' ir Madártani lntézel voll igazgatóiának' a hazai madárvéde]em egyik megalapítójának. Szentendre. 1984. november 30.
A szetzll
Irodalom ' Mada.ak - MaeJaror9zág állatvllága AkadéúiaiKi.dó, Budapest (l973)
,4y6
xxl'
(1958)'
válloallan
utánnyomás
Biológiai nö!ényyédelem (l975)' Me/ócazdasácí Kiadó' BÚdápost Bösenb?r!' K' (1973): yő!.l im oarten' Bcllin a'.'/te} I' (]93]): Madárvédelem a kerlbln. 5. (iadás' Bldapest Hehnan o ' (1901): L fra.raBk hasaá.ól és káráról' BÚdápcsl J?sT,Rzb, Á' !19'12): Kefij.ink védclmébon'Mczósazdasági Kiadó, BudaFst DL Keve Á drás (.1960): Magyarorszá8 madarainak néljeEyzóke' Nomenclator Avium Hun8ariae. Budap€sl
Linsennair K'-E' |l96a): wie dic Alreí sunge. ' ' warÚm sinecn dic Yóscl1 Kosmos Biblioth.k, Band 256. StullEarr Dr. Matalsch' W' (1966): wir besliúmeí die vögel Europás' 1' Aufgabe Dr' K- (1964): yogclschulz i. wald, Feld und Ga.te.. l0. überarbeitete Auf 'ía|sÍel./'
D,.Marllins!P'.(alr.!io)''(l980)jÁmadarakvilága'MezóeazdagásiKiídó,BÚdí'
Pele|soÉMaunÍan allak' (l97'): Európa mada.ai. ]' ki.adás, Budapesl Po&,&, o' ( l98l): EuróDa níiésbokrai' szépiÍodalmi Kíadó' Bodápsl s.}'fu]/ E' (1982): cyako.lati nradá.védelcnr' Mezósazdasági Kiadó, Budapcai .'16l'r'
Á-' (1980): singvögol'
s:ék} P' 0983)] Ókolósiai
P.ana
kislexikon. Nl€zóg@daúgi Kiadó, BldapesÍ Dr' Te bfuck'G. (1959): Ti.stimm€n, Nr' 250', wilfenberg l-ulh€rstadt /.'LL,.1. (|975): Madárvédelem' 4' kiadás. Me?ógd?dasági Ki.dó' Bldapest
38
39
1. Biogazda, hiokeÍtész Új gontloLkodási ós műve]és; mód kcÍtbarátoknak
2' Méreg néIkiil
Egószségcscbb l(cl1eket és kertészeket
3. Ialajművelós másképpcn K om poszttal,
4.
talrL
jtak,rr:'rssal
5. Reforméletmód' -étrend
A
szemléletíi ker1ész vllgyol(
Sowl biokertészkedés
A
c1vei, mód5zelei,
i.1l
ny7ltirj
GertÍud F'anck
Növónytársítás aZ
iing}óg}itó veteményesben
dr' Győrfiy si'rrdoÍ 8. Á bioYeteményes táIsnövónyci
Anilor
l0. Biogyógyszcrek lL
gyógyító növények
1l' Biotanácsadó
a talajról ós a tílptl]yxgokli,l Peter Sowa
12. Bioleaek
tcrl'nósz!tcS anyagokbó1
lermószetg.yógyászat
Peter
7.
9, Biodinamikus
Dombágyásos kcrtművclés c-s.lládel]át:is 25 In] rő]
ó.
dÍ. Mezei ottónó
I.riihwal.l lreren.
l3. cilisztat€nyésztós r biolertben S7cntcndrey GóZa 14.
Á madarak
a biokertósz nijvóluvódi;i
l5. Bioépítószct
kőrnyezetberát épitijknc|,
