"' ('.,' 8583

ERDÉLY TÖRTÉNELME.

«

e - ' / ' / ' » / •"' ('.,'

ERDÉLY

8583

TÖRTÉNETE •••

1

' v ....

.. r •

IRTA

KŐVÁRI LÁSZLÓ.

ELSŐ

KÖTET.

PESTEN, KATII MÓR. KOLOZSVARTT , STEIN JÁNOS BIZOMANYA. 18

5 9.

••.jj P É C S

I Al. K1R. ERZSÉBET !• T U D . E G Y E T E M . K Ö N Y V T Á R A

Nyomatott. Kolomvártt, a» ev. ref. kollégium betűivel.

K i k figyelemre ínéltaták történelmi előtanulmánya­ imat, s azok eredményeit: E r d é l y K i t k á s i á g á i t (Ko­ lozsvár, 1853), melyben történelmünk színterét; E r ­ d é l y R é g i s é g e i t (Pest, 1852), melyben csataterein­ ket s őseink sasfészkeit; E r d é l y n e v e z e t e s e b b c s a l á d a i t (Kolozsvár, 1854), mélyben csatáink hőseit, s a sasfészkek fiait; E r d é l y T ö r t é n e l m i R e g é i t és A d o m á i t (Kolozsv, 1857), melyekben traditioink tör­ ténelmi elemeit tanulmányoztam s ismertettem: be fogták látni, hogy nem vagyok a néma gyermek, k i atyját végveszélyben látva szólal meg, vagy a történész, kit a Capitolinm romjain lep meg Róma nagyságának elsiratási gonflolatja. S mégis ennyi jó akarat mellett is, évek óta halogatáni e munka közrebocsátását, várva ha tán egy szerencsésebb előlép. A z erdélyi nmzemn megnyílásának reménye éppen a sajtó küszöbén találta e munkát, lassan folytatóm a nyomatást, s kinyomatva hónapokig hevertettem azon gondolattal, bogy a múzeum megnyílása esetére félre teszem, erösebb kezekre bízva e. tért: de miután muze­ umunk ügye bizonytalanság közt hányódik, megkezdem

e" munkát, hogy az írással szólva, még munkásokat édes­ gessek nemzetünk munkájában elkésett szőlőjébe. Mert sok a munka, s ha mindenikünk csak remeket akar, ha senki sem határozza el niagát az áttörő keserű po­ harát kiüriteni, akkor a sisyphusi munkát százan megszázan fogják elöl kezdeni, s Erdélynek történelme még­ sem lesz, Pedig ha valaha, ütött órája történetünk megírásá­ nak. A forradalom a feudál kornak zárkövévé lön. A letűnt uagyidök számtalan évlapjai a jövő nemzedékek előtt érthetetlenekké Tálnak, ha meg nem írjuk, k i nem tisztázzuk mi, kik a múltnak szerény napszámosai s á jelennek figyelemmel•"kísérői valánk, Ily nézet vezérelt. Hazafiúi kötelességem teljesíté­ sét láttam e munka megírásában, mely különben hazánk tudósait illette' volna, Kolozsvárit, 1858... A

SZERZŐ,

T A R T A L O M . Lap. Történetírásunk irodalma . • • L e g r é g i b b kútfőink . . Nemzeti fejdelmeink korszaka kútfejei Kútfőink kiadásai és kiadói . . Történészeink . . •

,•

• • • •

. . • <

*X. X. XIII. XIX. XXIV.

, ELSŐ KORSZAK. AZ ŐSIDŐKTŐL A MAGYAROK KIJÖTTEIG. 1. •§. A z fisidök . . . . . . . 2. §. Scytbia. Agatirzek v. Kazárok 3. 4. 5. 6. 7. 8.

§. '§. §. §. §. S.

9. 10. 11. 12.

S. §. §. §.

Dácia . . . Krisztus Urunk születése . Dácia bukása . . A római Dácia . . . A góthok • . A hunok . . . • A székely nemzet eredete A gepidák . . . A longobárdok . . A z avarok . . . A mai Európa alakulása .

. .

. .

. .

1. 2. 3

. . . • . . .

• • • • 6. . . . 7. • 12. . • 21. . . 2 3 . . . . 26. . • 28. . • 28. . . 29. . . '30.

MÁSODIK KORSZAK, A MAGYAR URALOM ALAPÍTÁSA. 13. §. A magyarok kijóvelele . . 14. §. A honfoglalás . . . 15. §. A székelyek e kori államszerkezete 16. §• A vezérek kora ' .. . , 17: §. Szent István király lesz . . 'lSx^r> Gyula vezér Szt. István ellen . -

. . . .

, . . . . .

323ö. 41. 44. 48. 51.

TÍBTALOM.

Lap.

HARMADIK KORSZAK. AZ ARPÁDHÁZI KIRÁLYOK ÉS HEKCZEGEK. 1.9. 20. 21. 22. 23. 24. .25.

§. Tájékozás . . . . . • g."Sast, István király . . . • . .• §. Péter és Sámuel királyok . . . §. I. Endre, I, Béla királyok . . . . . §. Salamon, I. Gejzá, Szt. László királyok . §. A kereszt-hadak kezdete . . . §. Kálmán, II. Istváa, II. Béla királyok . .

.55, 59. 64. 65. 70. 78. 79.

NEGYEDIK KORSZAK. A SZÁSZOK BEJÖVETELÉTŐL. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

i §. §. g. §. §. §.

A szászok bejövetele . II. Gejza, III. István, II. László, IV. István királyok III. Béla király ; . . . . Imre, Ili. László király . . . . II. Endre k i r á l y . . . • . ' . A z oláhok és kenézségfek . . . .

85. 89. 92. 96. 97. 114,

ÖTÖDIK KORSZAK. A TATÁRDULÁSOK KEZDETE. 32. §. Jellemzés , 33. §. IV. Béla király

, .

.

.

,. .

. .

116. 119.

HATODIK KORSZAK; AZ ÁEPÁDÖÁZI KIRÁLYOK ÉS VAJDÁK. 34'. 35. 36. 37.

§. §. §. §.

A vajdai hatalom V . István k i r á l y ' . . . IV. vágy Kun László király III. Endre király .

. . .

. . .

• 130. 137. 138. 146.

, . .

HETEDIK KORSZAK. •ÁTMENTI KÜZDELMEK. 38.. §. Új irány , . ; . . . . 39.. g. Venczel, Ottó, Róbert Károly királyok, s velők szemben Erdély vajdája . . . 40. g. Visszatekintés . , . A bevezetés tartalma .. . . • . . E kötet tárgyin utalója . , .

152.'

'

153. 161. 167. 169.

TÖRTÉNETÍRÁSUNK IRODALMA Diválossá lett az újabb korban a történeti kútfőkről k ö n y ­ vekét "irni; Franciaország egyik nagy történésze nemzete tör­ ténetíróit igy ismeHette meg. Palacki, C s e h o m í g történelmű megirója, mielőtt nehéz nagy mnnkajához fogott volna, a cseh történeti kútfők felett, kritikai szemléjét egy e g é s z könyvben illlitá össze,, minek" azon eredménye lön, 'hogy iliunküja megirását nemzete védelme alatt folytatható , minek ismét azon Szerencsés eredménye lön, hogy a nénizet által lelkesített t ö r ­ ténész nemzetét mégdicsflilé. . . A magyar nemzet történészei szintén megérdemelnének egy tüzetes ismertetést, inig E r d é l y ­ ről, mint az anyahon kiegészítő részéről, külön adni háládat­ lan .gondolat volna, A mit én hozok, Az nern tüzetes szemle, nem íróink éleLirata, ínég csali, kútfőink teljes lajstroma Sem ; harieUi inkább csak a Iiála adója hazánkfiái azon tjroktisztelelre méltó koszo­ rújának, kik mini egykorú írók, vagy későbbi 'búvárok, e ne­ héz munka összeállítására nekem, s tisztázásira az utókornak annyi nemes szolgálatot tettek hazájok iránt, . 1

Töredékes a init hozok, mert történet iróink s búvára­ ink száma egész sereg, kútfőink halmaza e g é s z künyylár. S csak czimeik teljes felsorolása lapokát töltene

J

) Történetírásaink lajstromát összeállítva lássd : Sohinoizol, PrinoipatUB Tranailvaiiiae ozimü-kéziráti munkájában; (Teleki könyvtár. 7—20 1.); Ufryuu e könyvtár Collectanea Ungarica cz. gyűjteménye (fok 1028 HZ.) olojón; o könyv­ tár Cathalogusa 86—94- 1. Magyar nyelvmivqlö Társaság- munkái. Szobcm 170(5 I. 191—204: 1. Haner, Das königliche Siebenbürgen. Erlaugon 1703 6—líl I. Különösön Benkö JózBef ösazeálUtását, mit előbb a ,Hon OH Külföld XWZ, dO. száma, később az Új Magyar Múzeum 1863 V . füaote közölt aat. auL

X L e g r é g i b b

kútfőink."'

Hazánk őskora, mint minden nemzeté, homályban borong. A XII. századig, benn élt történészt még nem ismerünk. Mit a legrégibb időkről tudunk, azt idegen hatalmakkali é r i n t k e ­ zéseinknek köszönhetjük. Hellás írói, mint Herodot, csak ó r i n teiíek; a rómaiak, mint Dio Cassius, már említenek; a b y z á n cziak, mint Constantinus P. (949 tájt) már kútfők a magyarok , 'el'sö századaira. Mignem az utolsókkal csak nem egy időben, megszólal első ismeretes t ö r t é n é s z ü n k : :

A n o n y m u s , vagyis Béla király névtelen jegyzője, k i a magyarok b e j ö v e t e l e i t s -vezéreink korát irta l e , a XII. s z á ­ zadban! Ös mondáink s hagyományaink e megbecsülhetlen kis gyűjteménye eredeti példányban századokon át lappangott pergamentre irtán a bécsi cs. kir. könyvtárban , miből legelőbb a nagy kútfö-*buvár, Sclvyvandtner adta k i 1746-ban, i l y czirn alatt: Anonymus Belae Regis Notarii História Hungarica de Septem primis Ducibus Hungáriáé. A z ó t a . több kiadást nyert, sőt magyarra fordítva is megjelent ). Utána j ő : 1

K é z a i S i m o n t a XIII. század végén, IV. László király alatt. E z is egyházi személy; krónikáját a hunoknál kezdi, s az említett király, 278-ban törtönt csatájánál v é g z i ; azonban i s ­ meretlen k e z e k t ő l I. Lajos király koronázásáig (1342) van l e ­ hozva. Mind a mellett, hogy Erdélylyel még kevesebbet foglal­ kozik, mint e l ő d e , mind a mellett , hogy néhány iven nagy századokon s z á r n y a l keresztül, érdeme végtelen. Ezt még hoszszasabban lepte a könyvtárak pora, legelőször Horányi Elek derék, történetbuvárunk hozá napfényre, i l y czím alatt: M . S i monis de K e z a Presbyteri Hnngari Scriptoris s e c u ü XIII. Chronicon Hungarortim etc. (1781) U t á n a : . J á n o s , k ü k ü l l ő i e s p e r e s s fejérvári prépost, k é p ­ viseli a X I V . századot. Mint J. Lajos király (+ 1382) titok­ noka,, s z e r e n c s é s helyzetben volt. A mit i r t , Tlmróczi saját munkájába vette fel;' külön munkát nem képez; de azért e l d -

') írójának Péter püspököt gondolják, II. Béla király halála után. L. felölő tüwetes nyomozódásukat Tud. gyűjt. 1824 VI. 83 1. 1832 -IX. 48. 1. X. 61. sat. 1,

Xí adása , moly elődeinél

jóval tisztái)!) , sok

érdemet

szorzott

m-ki ') T h n r ó c z i J.fi n o s, Ifi 1 400-bim fisé. ügyvéd, 1484-bon itélömesler Magyarhonban ), előadásának" már terjedelmesebb alakot mf. Tőrténulinie egy részét, mi 1342-ig terjed, a felébb említett János, kiikiillöi esperes dolgozata képezi. Az egész a magyarok őskorától kezdődik, s Turóczi nzt 14(!4-ig hozta le. Kissé reges , de azért legvilágosabb' s legbecsesebb Uiitfflink egyike. Több kiadást ért, a legelsőt 1485-ben; most leginkább Sehwaudlner gyűjteményében ismeretes ). Czimo Cbroniea Hungarovuin. stb. B o n l i n i u s A n t a l a régi kor legterjedelmesebb törté­ nésze. I. Mátyás király fényes udvarában, élt s az említett kút­ fők nyomán, előadásának már más alakot kivan adni, mi azon­ ban őt gyakran ' szónoklatra vezeti. A legrégibb időktől kez­ dődik , s Ulászló király uralkodásáig , 1495-ig jön le. Erdély történetére legtöbbet jegyzett fel. Hét kiadást ért, a legelsőt 1543-ban. Czime: Ant. Bonlinii História 1'annoniea, sivo Hungaviearum Rerum Decad.es IV. et Dimidia. sat. *)• Boniint 11 ellni Gáspár magyarra fordította, bővítette s Magyarok kn'nikája czim alatt az eredetivel csaknem egy időben kiadta Kolozsvárit. 2

3

Megemlítvén a főbbeket , ismételni kívánom, hogy ki­ sebb krónikusainkat öntudatosan mellőztem, ők is mellőzték E r ­ délyt. Csaknem kivételkép jelenik meg l l o g e r i u s , nagyvá­ radi kanonok, ki Carmen Miserubilo czimu munkáeskájában le­ írván a IV. Béla király alatti (12'41—3) motigolttilár dulást, Erdély akkori helyzetére némely megjegyzésekel lelt. Két nevezetes történelbuvár iránt tartozik az ősidő örök méltánylattal: e kél derék tudós Katona István és Fejér Uyörgy. *) Könyvtárát aa osztorgoihi füogyhtlzmik vógluiy-yomíuiyozta volt. M . Sajtó 1866. 82. sz. , ) L . Mejnovifi lüpiso, TvimsUv. II. III. 1. '-) Minthogy Krdólybon in viiimnk Tlmnkniitk , iiioj>'kivi'uu>mjojívíwtii , hogy 'Phurócjsi magyarhoni volt, a usuliVIja lfi!J7-boii hiút ki.TliiU'óontiio^yi'ibon. Tud gyűjt. 1822. ) Thuróiai kiadásúról 1. Toldi Kor. lutokiwnsól;. líj m. Muniuim :1H51. IX. f. 38(>. 1. •') L . gr. Komóny' ,1, órlokoísiin
XII

K a t o n a I s t v á n (szül. 1732. T 1811) előbb'jésuüa, bu­ dai tanár, később knlocsai kanonok, História Critiea Hungáriáé czimü 24 kötetes munkájában, ( 1 7 8 3 — 8 1 1 ) nem történetet ir roppant történettudományával, hanem azon háládatlannak mond­ ható fáradsígot vette magának, hogy a történészek hibás ada­ tait oklevelekkel igazította helyre. Egyébaránt oly e l ő í t é l e ­ tes ember, ki Szt. Erzsébetről, II. Endre leányáról, a hol­ tak támasztását hiszi, s másokkal'is el akarja hitetni, (Tom V. 502—725. 1); ki Bethlen Farkas adatait azért hozza k é t s é g alá, niert unitárius volt (L. 1527 évhez 64 1.)*. ily férfi a legjobb történetbuvár lehetett, dé lórLénelmet irni, nem volt hivatva. F e j é r G y ö r g y (szül. 1 7 6 6 . f 1851) prépost, s 2 0 évig a pesti egyetem könyvtárnoka, Codex diplomaticus Hungáriáé eeclesiasticus ac civilis (1829—44) czimü, csak a m e l l é k l e t e ­ ken kivül is 40 nagy kötetre terjedő gyűjteményével, akkora szolgálatol telt történetünk mezején, mekkorát senki; oly mun­ kát hozott napfényre, mely nélkül törlénetünkhez szólani többé nem lehet ). Hogy ezen korszakban a történészek többire papok, s hogy. mind latinul írtak: tán felesleges is említenem. Erdélynek, fájdalom, külön sem Critiea Históriája, sem Codex diplomaticusa nincs. S c h u l l e r K á r o l y Umrisse és K r i tische Sludien czimü munkája akart volna olyszerü lenni, mint a Katonáé, de hogy mi lett, alább visszafogunk térni,. Erdély Codex diplomaticusát a szebeni Honbuvilrlati Társulat régóta gyüjtegéti, hoszszason tervezgeté, s remélni lehet, hogy a b é ­ csi Tud. Aeadeinia Fontos Berum Austriacarum czimü gyűjte­ ményében, tán épp e sorokkal egyidöberi látand napvilágot-, mi lia a. XI. századból kétséges okmányokat' hozna, a XII. század­ ban már elég bü, mig a későbbi századok sok világot Ígérnek, 1

') l i . Élstrajaát s 200 darab munkája lajstromát Új rn, Múzeum 1653 VI. VII.. füz.

Xltt

A

nemzeti

fejdolmek

kora

k.ú t f e j e i.

Oly terjedelmes térre jutottunk, hogy gondot ad, hogyan lehessen rövidben mindenről emlékezni. Történészeink, króni­ kásaink puszta lajstroma, lapokat töltene, tüzetes tárgyalásuk egész kötetünket igénybe vette volna. S mintán annyit írtak róluk, nem is került volna nagy fáradságba ). J

A mohácsi vész után (1526) Erdély Magyarbonfól klMn fejdelemséget kezd képezni, külfn álló történetit nyit magának , külön történetírókat kap, kik egyelőre latinul irnnk, de később anyanyelvünket teszik a történet tolmácsává , mi­ lyenek: Borsos Sebestyén, Mikó Ferencz, Szalrfrdi János; E n y r di P á l , Kemény János, Rozsnyai Dávid, Cserei Mihály, Beth­ len Miklós; mig a mellettik megjelenők még mind tartják a latin nyelvet. Sőt a harmadik nyelv, a német is fellép, s M i les Mátyás mellett egy sereg német krónikás igényli figyelműnket. , Ezen kor irói előszámlálásában nem gondolok helyesebb rendet, s a történetbuvárra hasznosabbat, mintha azon rendet vesszük fel, a mely renddel a történetírás mezején szavukat felemelték, ,1490.

Ez évtől, mint Mátyás király halálának, s a magyar biro­ dalom hanyatlani indulásának esztendejétől többen kezdek e l ő ­ adásukat. Ilyenek: . I s t v á n fi M i k l ó s (szül. 1538 + 1615). írását itt Itozdi, s 1605-ig bozza le, vén korában irhatá, hosszas szolgálatai

l

) A mennyire eszünkbe jut, megemlitjük a helyeket, honnan a kor­ szak iróira meríteni lehet. Ilyenek: Siebenb. Qiiartaischrift VII. 347. M . nyelvmivelö Társ. I. 222. 1. Bethlen Farkas Hifit. V . kötet élőbeszéde, Benkötöl' Ugyan csak Benkötöl, Uj magy. Múzeum 1853 V . fuss. fní azelőtt már n Hon és Külföldben is megjelent volt. Ennek kiegészítésére I, Uj m. Múzeum 1864 V . 1855. ü l . V I . V n . foss. Sohuller, a X V I az. kútfőkről Arohiv I. 1. A bécsi udv. könyvtárban lévőkről Archív II. 3 füz. Értekezéseket, gr. Kemény és Kovács Érd. Tört. Tára, és gr. Mikótól Erd. Tört. Adatok élőbeszédét. Történetirodalmunk mai állásáról Schuller K . Sitzungs Berichto d. 1c. Akademio d. "Wissansch. 1849 XI. füz. Sohuller Frigyes, Literátor Genchichte 55. st 1. Erro Szilágyi Sándort, Csengeri Budapesti Szemléje. Kovács Istv. miiíoumróti röp­ irata 25. 28. í.

XIV

után. Mint Erdély függetlensége ellen küzdő ausztriai udvar tanácsosa , s 1581 - t ő i f Magyarország alnádora természetesen, Erdély történetét egészen ellenkező szempontból fogja fel, vagy mint gyanítják, a jesúiták tettek irásán változtatást \). Latinul irt. Első kiadása Kölnben jelent meg, 1622-ben. Ketteler öt 1718 tá­ jáig folytatá, mi 1724-ben meg is jelent. S o m o g y i A m b r u s (Ambroshis Simigianus) a második; B'elsö-Szolnokmegye jegyzője volt, munkájának czime : „His­ tória Rerum Ungaricarum et Transilvaiiicarum ab anno 1490 usque annum 1606." Kimeríti tartalmát. Mint mondja, Sambucus Cf 1584) Rudolf császár udvari historikusa, s az 1483— 1552 közt élt (olasz) Jovius titán irta története elejét. írta pedig 1602-ben, mint-a Básta féle zavarokban a császáriak elöl Besztercéére menekült. A miknek tanuja volt, azokat világo­ san adja . B o r s o s S e b e s t y é n (f 1584) a harmadik ki króni­ káját'1490-n kezdi. Irta 1562-ben, Maros vásárhelyit. Mind beiértéke, mind terjedelme csekély, de minthogy Nagy S z a b ó F e r e n c z b e n folytatója akadt, övék azon dicsőség, hogy E r ­ délyről krónikát ök kezdettek magyar nyelven irni. Szabó 1658-ig hozta le. Legelőször nyomatta gr. Mikó Imre Erdélyi Törté­ nelmi Adatok czimü gyűjteménye I. kötetében 1—168. lap. B r u t u s M i h á l y ( í 1594 t.) volna a negyedik-, kit 1573-ban Báthori István fejd. történésznek hozott volt Erdély­ be, de Báthori halálával a bécsi udvar történetírója lett. Fel­ adatát' nem. teljesíthető, mert -csakis 1552-ig hozta le előa­ dását, s az is kéziratban maradván, elcsonlutlt ), 1501. Minta végzetes század kezdete s kiindulási pontja egy történészünknek, és ez M i l e s M á t y á s Cf 1686) szebeni tanácsos, ki „ S i e hehbürgischer Wiirg-Engel" czimmel, német nyelven egy k ö 3

') Hitelessége ellen többen felszólaltak már. L . Tud. gyűjtemény 1829.

X. 4. 6—7. 1. 18.31. III. 41. 1. • ") Életéhez. 1. Eder kiadása élőbeszédét. .. ' • .• . ) Bratua életét 1. Tudományos gyűjtemény 1821 VT1J. füzet. Eder Sche saoushoz 272. í. Wolf Bertli. V . 4. 1. Nemz. Társ. 1840 II. 21. sz. 3

XY

tétben egy századot irt le 1501— 1600-ig. Több, merőben csak általa feljegyzett adatot hoz, melyek közül föleer azok, mik k o ­ rához közelebb esnek, becsesek ). Még életében kinyomalá Szobenben, 1670-ben. * 1526. Mohács e véres napját ismét három történészünk vello sarkkövül. Az első S z a m o s k ö z i I s t v á n , a fejérvári káptalan l e v é l k e resöje, Bocskai István fejd. történésze. Fájdalom, e ritka k é ­ születtel s latinsággal irt munka nagy része elveszett. De ha igaz, mit sokan gyanítanak, hogy Bethlen Farkas Szamos­ közit felhasználta, ugy hazájának tett fáradozása még is reánk maradt. Czime volt: Steph. Szamosközi' Rerum Hungaricarum Pentades VII. Bocskai végrendeletében kinyOniatására pénzt ha­ gyott, még se nyomatott ki. Minden esetre ö Erdély önálló t ö r ­ ténetének alapitója ). B e t h l e n F a r k a snak (f 1679) I. Apaffi M. fejd. oly k o ­ rán elhalt cancellárának jutott a szerencse, hogy Erdély t ö r ­ ténetírói közt az első helyen említtessék. A mohácsi vésztől 1609-ig hozhatá le nagyszerű müvét, mely hat kötetre megy. Előadása oly könnyű és ildomos, hogyha történetünket haláláig folytatja, büszkék lehettünk volna a nemz. fej'delmek történe­ tére. Legelőbb testvére Elek kezdé nyomatni 1687-ben, később Szebenben látott napvilágot 1780r-93-ban ). S z a l á r d i J á n o s (szül. Szalárdon 1601. f 1666) í. Rákóczi György titoknoka, később a kolosmonostori káptalan levéltárnoka a harmadik, ki Mohácsnál kezdi meg. A harma­ dik ilt- is magyar nyelven irt. Czime: Siralmas, magyar króni­ kának VIII. könyvei, melyeket a következő posterilásnak meg­ irt Szalárdi János 1662-ben.. mint a mely évig kiterjed. Szel1

3

3

J

) I i . Eder. Felmerhez 167.1. ) L . Benköt róla, Wolf da Bothlon Tóin. V. olöueszódóben 10—17. I. ) Soter György, Felmer Márton o munkát Grondszki Sámuel ós Vongierski lengyel menekülteknek tulajdonítják, azon okból, hogy hivatalok móllett, keveset élt férfi ennyit nem írhatott. De Bethlen F.'élőbeszédében szarna irmodorát kevés iskoláztatásával menti, hogy Grondzki segéde volt, arra okot ad hinnünk az , hogy töle e munkának kivonatát bírjuk, kéziratban moly lGG3-ig terjed. (Teleki Theka 1468. sz.) 2

3

:

XVI lemét vége jellemzi, hol szol: Feltámad még egyszer s e t é t ségből a mi világosságunk... és támaszt még az ur isten ma­ gunk közül, a kik romlás építőinek fognak neveztetni... A terje­ delmes mii egész korunkig kéziratban hevert. Eredetije gr. Kemény József gyűjteményében, csak 1855-ben jelent meg a Nemzeli Könyvtárban Pesten ). J

1511. Zápolya János király halálától, s Erdély tökéletes külön válása kezdetétől két kútfőnk indul k i . Egyike F o r g á c s F e r e n c z , váradi püspök ( f 1576), melynek ugyan csak czimét horda, minthogy püspökségét Erdély b í r t a , ő pedig az udvarral tartott. Végre ott megharagudt s Erdély­ be jött, s itt fejd. cancellár lett, Leirta János Zsigmond k o ­ rát, (1541—71) katholikus papi éles tollal. Hosszason maradt kéziratban, mignem Kassán 1784-ben megjelent, melyet egy 1805-ben eszközölt kiadás is követett. S c h e s a e u s K e r e s z t é l y , lutheránus pap.(t 1585) éppen azon kort irta le, melyet Forgács, Mind kettő latinul irt, még pedig Sch. versekben. Czime „Ruinae Pannonicae," me­ lyet legelőször maga adott ki, 1571-ben. Másodszor Éder Jós. Károly adá ki Szebenben, 1797-ben, oly jegyzetekkel, melyek a szöveg folyékony de minden k ö l ­ tői emelkedetség nélküli becsét megkétszerezik *). 1576. Báthori István lengyel királyságba lépte évétől: K e m é n y J á n o s fejdelem (szül. 1607. -r 1662) kezdi é l e t ­ iratát, de csak is 1648-ig hozza le, I. Rákóczi Gy. fejd. haláláig. Magyarul ir, de minthogy tatárrabságában irja, csak is v i s z szaemlékezések. Sokáig hevert kéziratban , mignem Rumy Ká­ roly „Monumenta Hungarica" czimü gyűjteménye II. és III. kötetében kiadta, 1816-ban. Méltóbb kiadását 1856-ban Szálai László eszközölte Pesten, a gr. Kemény Sámuel által birt ere­ deti kéziratból. ! r

1

) L. gr. Kemény József adatait Szalárdi életéhez. Uj maffy. Muzenm 1855. V. f. 233—250. I. ) L. Éder Elfa'besiédét. 2

XVH 1594. A török és német párt nyilt küzdelme kezdető is epochát képez egy pár történésznél* M i k ó F e r e n c z Cszül. 1584. t 1635) Betlúen Gábor fejd. kedves embere, fökomornyikja, s Bradenburgi Katalin kincstárnoka is meg akarta irni saját k o r á t , mit Báthori Zsigmond terrorismusával kezdett *). Ugy látszik ö sem hajtliatá végre feltett szándékát, mert csak is 1612-ig folytatá. Eredetileg czime: Erdélyországának siral­ mas változásai, melyeket leirt hidvógi Mikó Ferencz. Ezt Benkő J. azon példányból, melyet Mikó Bethlen Gábor fejd. szá­ mára íratott le, lemásolván, többekkel ki akarta adni; do csak­ is Szilágyi Ferencz által kiadott Klió III. kötetében 183G-ban kezde napvilágot látni, de itt is megszakadt, minthogy a Klió folyamával ennek folytatása is megálla, s csak is 1607-ig jött ki. B ö j t i G á s p á r , 1624 körül, tizenkét könyvben kezdet­ te megírni Bethlen Gábor'fejd. korát, sok készülettel, latinul. Ebből azonban csak is bárom könyv jelent meg, mely éppen azon kort foglalja magába, melyet előde is leirt. Ezt Engel János Keresztély Monumenta Ungarica czimtt gyűjteményében adá ki, 1809-ben, 236—444. 1. Fájdalom épen legnagyobb fejdelmünlc, Bethlen Gábor fel­ léptével hallgatnak el történetíróink, míg a múlt században rondesen hét s János Zs. alatt kilcncz kútfőnk van: Bethlen G. s I. Rákóczi oly nevezetes korára csak is három (Nagy-Sza­ bó, Szalárdi és Kemény János). Bethlen Gábor korára nőzvo azonban Pray György sokat segített, kiadván azon kor leve­ leit, ily czim alatt: Gab. Bethl. Principatus Transilvaniao Co~ aevís Documentis Muslratus. Pest 1816. 1629. Ez óv Bethlen Gábor fejd. halála éve, B e t h l e n J á n o s , cancellár (szül. 1613 f 1678), vette egyik kiindulásul Beth­ len Gábor halála évét.. Mit sajtó útján birunk, lGG3-ig terjed, mint a mit Szebenben azon évben ki is adott volt. Több k i a ­ dást ért. Tröster németre fordítva adta k i 1666-ban. Kömény >) ÉJetóhez 1. gr. Kemény Jdüsoftöl üj magy. Muíewm 1854 I, fiiaot 50-61. 1.KÖV. ffistór. |j

XVIII török párti ember. A Rákócziak ellen szenvedélyesen tulszigoru. Utolsó deák egykorú írónk, utolsó egyszersmind mint történetíró, mert a kor olylyá változott, hogy utána csak em­ lékírók jelennek meg. Ezek egyike: C s e r e i M i h á l y , (szül. 1667.+• 1756) leggeniálisabb elöadásu magyar irónk. Emlékirata Apafii fejdelemségével, 1661ben nyílik meg, s a Rákóczi forradalom végével, 171 l-ben v é g ­ ződik. Mint Rákóczi elöli menekült kezdte írni 1709-ben, Bras­ sóban* Minden pártoskodnsa mellett, székely e g y e n c s - s z i v i í s é ge annyira megnyerte olvasóit, hogy már Benkö idejéig, mint irja, legalább háromszáz másolatban keringett* Mígnem először az, „Ujabb nemzeti könyvtár" füzetei közt, Pesten 1852-ben,' kevés kihagyásokkal csak ugyan megjelent. Cserei ezenkívül még jegyzeteket hagyott hátra, mit majdnem haláláig folytatott; ma is kézirat, s az unitáriusok fötanodája könyvtárában ő r i z ­ tetik Gr. B e t h l e n M i k l ó s t , a kancellárt kell még megem­ lítenünk, ki magáról, s koráról egy hasonló vaskos kötetet ha­ gyott fenn, A mü 1642-nél kezdődik ugyan, de. a hazai t ö r ­ ténetekre csak is a IV. résznél, 1673-tól, kezd érdekessé len­ ni. 1710-ig hozta le, ausztriai rabságában, E korig csak k é z ­ iratban bírtuk, a kiadás érdeme Szalay Lászlóé, ki az első k ö ­ tetet Pesten 1858-ban kiadta. Az emlékiratok e kori cyclusát T ö k ö l i Imre három é s R á k ó c z i F e r e n c z hat kötetes emlékirata fejezi be, franczia nyelven. Kisebb k r ó n i k á s a i n k szintén figyelmet érdemel­ nek. Mint R o z s n y a i D á v i d , I, Apafi portai tolmácsa (f 1718). A portáról 1669-ben jön haza, hol török kéziratok nyomán egy nem nagy, de becses iratot szerkesztett ö s s z e , mi még k é z ­ iratban hever )- ilyen: 2

s

Gr, K á i n o k i S á m n e l , udv. cancellár (f 1706) , ki Pethö Gergely krónikáját folytatólag, 1626-tól 1702-ig, sok

3

) L ' e jegyzőkönyv ismertetését. Uj m. Múzeum 18Ő3 I, 46. 1, ) Felső M,*or. Minerva. 1826 60 1.

2

xrx apró é r d e k e s jegyzetet hoz E r d é l y r e , r. kath. szellemben. S p a n gar jesuila folytatásával 1734-ben, Kassán, jelent meg. Ilyeneknek oly böviben vagyunk, hogy egész lajstromot lehetne rólok összeállítani, mint többen kísértették is J . 1

K ü t f ö i n k

k i a d ó i

s

k i a d á s a i.

Ennyi kiadatlan, vagy ritkává vált kútfőt látva , már a mult század végén többen azon gondolatra j ö t t e k , hogy azok kiadását minden áron létesítsék. • Legelső volt ezek között Erdély ismertetésének megkez­ dője, B e n k ö J ó z s e f . Hangyaszorgalommal járta be a hont s másolta összo a még fennlévő • magyar kéziratokat , s azokat 1782-ben, E r d é l y i H i s t ó r i a i S z e k r é n y czim alatt k i a d ­ ni szándékozott. Szép tervét életbe léptetni nem birta ugyan, mégis a számos másolatok fennhagyása mellett , azon é r d e m e is v a n , hogy kútfőinkről egy lajstromot, illetőleg é r t e k e z é s t hagyott hátra, mely előbb kéziratban , napjainkban pedig már nyomtatásban a legjobb útmutatóul szolgál ). a

Mi llenkönek nem sikerült , azt pár tized múlva egy e végre alakult t á r s u l a t , kezilé fognnusilnni , moly gr. Ilánfi György akkori főkormányzó pártfogása alatt ké'zirnlok s ritkult könyvek kiadását tűzvén egyik czéljáiil, s z e r e n c s é s e b b volt, s a kiadást megkezdheti. Azonban e társulatnak azon hibája volt, hogy Benköt megnyerni, s a magyar kútfők kiadatását megkez­ deni, vagy nem akará vagy nem l u d á : s igy Eder József K á ­ roly k e z e l é s e mellett, Seriplores IIerűm Transilvanieannn czim alatt kezdtek hozzá. Első volt a már ritkává vált S e h e s a o u s K e r o s z t é l y Ruinao Pannonicuo ozimü lalinversezele, mit fe­ lébb említettéin; mely után S i m i g i n n u s ( S o m o g y i A m b r u s ) Históriája jött, 1800-baii, moly azonban az akkori háborús idők, s különösön Eder szemfájása, s bekövetkezett halála által az első kötetnél megállott. Benkö u t á n a

magyar kútfők kiadását K e r e k e s

Ábel,

') Lásd Okol; TTj magy. Muzoron 18154 V. fiiss. 4.04. í. 1855. m £.. 180 1. ) Mogjolont oliJöKÖr Hon és Küllőid 3842 42. az, kústlbl) Uj magyar Mnsieura 18Ö3 V. fiUs. 2

szászvárosi tanár kívánta volna megkísérteni, 1814-ben. H i s ­ t ó r i a i Darabok é s A p r ó s á g o k czimet szánt vala gyűj­ teményének, melyből két kötetet rendezett volt, azonban k i ­ adót hamar nem kapván, kora halála tervét is sírjába vitte. Erdélyben Kerekes után gr. B e t h l e n Imre (II. Rákó­ czi Györgyirója) próbált szerencsét'. 1828-ban Magyar Klió czirnii, hónaponként megjelenő füzeteket akart közre bocsáta­ ni; felszólítását is szétküldé: de szándéka, miként két elődéé, csak óhajtás maradt E közben Pesten Rumy K á r o l y Gy. szerencsésebben lép fel. Momunonta Hungarica czim alatt köteteket indít mes;, melyek II. és Ill-a, 1816-ban, K e m é n y J á n o s Authobiographiáját meghozá. Hátra van még az utolsó meghiúsult vállalat. Benigni é s Neugeboren, 1830-ban, újra társulatra kívánták volna fektetni a nemes czélt , felszólítást bocsátottak közre , melyben 50 tagot kerestek IS pftjával; alkalmasint nem kap­ tak, s az ők tervük is füstbement. A fennemlitett latin kútfők lehető folytatása végett, Ho oh­ méi ster szebeni könyvárus, kinél a két első kötet megjelent, 1839-ben egy előfizetési ivet bocsátott közre ), melyben tud­ tul adja, hogy a csaknem negyven év előtt félbeszakadt la­ tin kútfők kiadását B e n i g n i J ó z s e f vezetése mellett, foly­ tatni kívánja. E felszólítás következménye lön Somogyi mun­ kájának II. kötete. Ennyi bukott vállalkozás után történészeink még sem tá­ gítottak. S z i l á g y i F e r e n c z , akkor kolozsvári tanár, 1832— ban K l i ó czim alatt évenként megjelenő kötetes folyóiratot kezdett meg, mely az akkor szabadtollu s szép nyelvű írónak akkora népszerűséget szerzett, hogy első kötetét kétszer nyo­ mata. Saját dolgozatai mellett,'melyek inkább idegen tárgyú­ ak , Erdély történetére is ki akart terjedni. így hozta egyéb apróságok mellett, a M i k ó F e r e n c z , Brandenburgi Kata­ lin fejdelem kincstárnoka Históriája egy részét;, mely azonban a három kötetre terjedt vállalattal együtt annyiban maradt. a

') L . TJj raagy. Múzeum 18őő. V H . fűz. 415—25. 1. -) Lit. AnzcigPr M. Eri. v. Hochmeister Bnehliandlung Nro. 14.

xx t A bekövetkezett hallgatást Erdély legderekabb két t ö r t é netbuvára, gr. K e m é n y J ó z s e f és nagyajtai K o v á c s I s t v á n szalutált meg, kik 1837-ben E r d é l y o r s z á g T ö r ­ t é n e t e i T á r a czim alatt gyűjteményt indítottak meg, mely a kútfőket velős bevezetésekkel,. s felvilágosító oklevelek k í ­ séretében' kezdé hozni. A z elválásnál, 1540-nél, kezdik n y o mozódásaikat, mely akkora sensatiot okozott, hogy a T u ­ dós Társaság e-gyüjtemény . 200 aranyos nagyjutalmára rnéltatá. Fájdalommal kell azonban említenünk, hogy a sokat igérö vállalat a II. kötettel megszűnt; s csak hírből tudjuk, hogy Kovács István a rendezett III. kötelet még mind sajtó alá k í ­ vánja hozni ). f

a

A kiadott két kötet, mintegy hatvan darab oklevél ós tör— vónyezikk mellett, melyek 1540 és 1613 óv közt mozognak, hozta a M i n d s z e n t i G á b o r n a p l ó j á t , II. János Szulojmánhozi menetelét, állítólag Bánfi G e r g e l y t ő l , Gálfi J á n o s ö n életiratát, B o r s J á n o s k r ó . n i k á j á t , B o r s o s T a m á s ó l c t i r a t á t , s török portára járását; mindezeket érdekes adatok v é g ­ zik be az Báthori Gábor végperczei s-Bethlen Gábor t r ú n r a l é péséhez. Gr. K e m é n y J ó z s e f éz alatt gazdag könyvtára n é ­ met kútfőit is sajtó alá rendezé, s 1839 és 40-ben D e u t s c h e F u f i d g r u b e n der G e s c h i c h t e S i o b e n b ü r g o n s czim alatt, Kolozsvárit, két vaskos kötetet nyomatott, melyekben tizennégy kisebb nagyobb darab van, s az 1520—1703 év közti i d ő ­ szakra sok becses adatot tartalmaznak. Itt e^yidőre újra szélcsend állott be, melyre a fórradalom által felélesztett történelmi nyomozás mozgalma k ö v e t k e ­ zett. A beállt némaságot e téren T o l d i F c r b i i e z , a ma­ gyar Tudós Társaság fáradhatlan titoknoka szakitá inog a N e m ­ z e t i K ö n y v t á r ujabb folytatásával. Legelső volt, mivel Erdélyt kellemesen lepte meg, C s e r e i M i h á l y kéziratban annyira elter­ jedt Históriája, mely 1852-ben Pesten látott legelőbb napvi­ lágot, még pedig igen csekély kihagyásokkal. Második volt u t á ­ na Erdély részéről, másik igen nagyra becsült egykorúnk, S z a ­ l á r d i Siralmas k r ó n i k á j a . .*) í«. "Wattéitor&latitts ass oUenbírfilatot. 23-28. sat. 6*.

Nomzofci. Társaik, 1888 I.

XXII Hogy Erdély is megtegye, mit lehet, a félbe szakadt több erdélyi vállalat folytatására egy uj s a többieknél áldozat készebb s áldozat képesebb vállalkozó jelenik meg, grMiké I m r e , Erdély nyugalmazott kincstárnoka, az Erdélyi • orsz. m ú ­ zeum megalapítója , ki magát a politikai térről viszavonva , a múzsáknak áldozik. Erdélyi Történelmi Adatok czim alatt g y ű j ­ teményt indított meg, mely egykorú krónikásaink nagyobb m u n ­ kái, s'•minden kötetben oklevelek .mellett , apróbb dolgozato­ kat is hoz. A z első kötet 1855-ben jelent meg K o l o z s v á r i t : B o r s o s S e b e s t y é n krónikája, N a g y S z a b ó F e r e n c z memoráléja, E n y e d i P á l énektöredéke, T o 1 d a 1 a g i M i h á l y emlékirata mellett, 1545—1G27 közt hoz o k m á n y o k a t / . A II. kötetet (Kolozsv. 1856) nngy részt B ,o r s o s T a m á s konstan­ tinápolyi követsége foglalja e l ; a többi részt néhány A t b name, törvényczikk és okirat 1556—1621 között. A III. kötet (Kolozsv. 1858) főrészét hasonlóan a m á s o d i k h o z , egy krónika foglalja el, Sepsi L a c z k ó M á t é , Lorándíi Zsuzs. őszinte tollú udv. papja krónikája, 1521 — 1 6 2 4 - b ő l , mely azonban inkább az ujabb kort tárgyalja; melyhez függelékül néhány s z é k e l y ­ adat, törvényczikk és okmány járult, 1516—1622 közli időkből. 1

A magyar Tudós Társaság is előlépett, s 1856-ban T ö r ­ ténelmi bizottmányt alakitolt, mely M a g y a r Történelmi T á r czim alatt köteteket indított m e g , melyek száma rövid pár év., alatt már ötre szaporodott. Czéljához k é p e s t , nem an­ nyiban kútfőket hoz,, mit egybeállított •dolgozatokat, mégis nyerte általuk Erdély az I. kötélben gr. Rhédoi László nap­ lóját, s az igen érdekes Martinuzzianakat: a Ül- kötetben Grilliröl s Mihály vajdáról kaptunk adatokat; a IV.ben Bethlen Gáborhoz némely okleveleket. Három vállalat örvendezteti már Erdély történelbuvárát , mire egy negyedik is éleibe lépett, mit S z á l a i L á s z l ó t ö r ­ ténészünk alapita, s 1857-ben K e m é n y J á n o s Aulhogiograpbiaja hibás, s fogyó félben levő kiadását ujitá meg, a gr. K e ­ mény Sámuel ur által közlött eredeti után. Egy év múlva gr. B e t h l e n M i k l ó s Ü n ó l o t i r a t á t kezdé meg, első kötelje

') L. Ismertetését Pesti Napló 1850. jan. 34. sz. Transilvania 1850 i, m.

XXIII közrebocsátásával, mely annyival becsesebb, hogy most lát elÖszór napvilágot. így, ennyi bajjal juta Erdély kútfői birtokához. Ennyit adtak már ki , s mégis annyi van, hogy a most folyamatban levÖ négy vállalat, a Toldié, gr. Mikóé, a m. Tudós Társa­ ságé és Szálaié, időről időre ujabb meg ujabb érdekesnél é r d e ­ kesebb egykorúnkkal lephetik meg a sóvár közönséget: mit adja az ég, hogy sokáig tehessenek, is. A nagyobbszerii kútfők mellett, méltó figyelmet érdemel­ nek hazánk némely folyóiratai, melyek bár nem tisztán t ö r t é ­ nelmiek, szinte igen sok és érdekes krónikákat, óleliralokat, okleveleket s több ilynemű dolgozatokat hoztak. Ezek vagy füzetben jelöniek meg, vagy mint napi lap-mellékletek láttak napvilágol. A magyar s a j t ó i d é tartozó füzetei: az E r d é l y i M ú z e ­ um, T n d . G y ű j t e m é n y , F e l s ő Magy.-or. M i n e r v a , Kovácsóczi Á r p á d i á j a, a magy. Academia T u d o m á n y t á r a s a most folyamban levő M ú z e u m a , Csengeri B u d a p e s t i S z e m ­ l é j e , Török H a z á n k j a sat. A német sajtó o részben rilka tevékenységet fejtelt k i . Első o mezőn az 1790-ben megindult, s 1801-ben megszűnt S i e b c n b ü r g e r Q u a r t a l s o h r i f t , melyből hét kötetet bírunk, mindenik kötetet négy füzeitől. Második ennek megszűntével látszók életbe lépni, ugyancsak Szebenben: S i e b o n b . P r o v i n ­ cia l - B l i l t t e r czim alatt, egészen az előbbi mintájára; do aman­ nál sokkal soványabb alakban, s 1805—1824.-ig csak is öt k ö t e ­ tet hozott. Hosszas idő után, S c h u l l o r K á r o l y szakiul meg az e tércni hallgatást, A r c h i v f, d. K en ntn i s s v. Siohcnbürgcns Vorzeit und Gegonvart czimü füzetes folyóiratával, melyek első füzete 1840-ben jelent meg Szebonben; mely egy kötet é l e t ­ be léptetése után, 1843-ban a Ilonbuvárlali egylet megindulan­ dó A r c h í v (les V o r o i n s für Siebenbiirgische Landoskunde czimü folyóiratával ogygyé olvadóit, s miiig is foly. E közben Brassóban egy más füzetes folyóirat keletke­ zett, melyet K u r z A n t a l , gr. Kemény József kedves embere, könyvtárának szabad használója alapitolt, 1844-ben, M a g a z i n ftir G c s c h i c h t e , Litoratur und alle Denk-und Morkwürdig-

XXIV keiten Siebenbiirgens, melyet gr. K e m é n y J ó z s e f különö­ sen segélt s folyt egész 184S-ig. Hogy a b é c s i Tud. A c a d e m i a nagy mérvben meg­ jelenő Archivjai szintén hoztak czikkeket , csak megömliteni kívánom. A magyar írók dolgozatait részint a magyarhoni füzetes folyóiratok, részint az erdélyi lapok mellékletei hozták, s ez utolsó téren a magyar sajtó a németet túlhaladja. E lapok: A mintegy husz évet virágzott N e m z e t i T á r s a l k o d ó ; a vele egy évben (1848) elhalt, de félannyit se élt H o n és K ü l f ö l d ; a forradalom után a Hetilap szinte sok becsest hozott. Történészeink. Mennyit hagytak hátra egykori történetíróink , mennyit fáradtak az egykorúak napfényre hozásában múlt és jelen s z á ­ zadi történetbuváraink, felmutatók. Most, midőn történészeinket kellene bemutatnunk, fájdalommal kell megvallanunk, hogy t ö r t é ­ nelmünk mezején terjedelméhez képest kevés a munkás; s lega­ lább Erdélyre n é z v e , napfényre kerülő adataink halmaza sza­ porodásával, a feldolgozás nem halad arányban, vagy is a t ö r ­ ténészek a történetbuvárokkal nem tartanak lépést. Távol legyen a gondolat, mintha történetbuváraink bokros érdemét akarnók kicsinyelni. Ha Erdélynek akkora történészei lettek volna, mint történetbuvárai voltak: azóta Erdély klnssicus történelme bár mely országéval párvonalban állana. S m é g ­ is, a hogy most állunk, be kell vallanunk, hogy történetírá­ sunk bölcsőjében van; mert kísérleteink mind e napig csak is a hiányos vázlatok,színvonalán állanak. Mennyire haladtunk, hol állunk jelenleg, nem árt kissé után néznünk. A történetírást mint mindenütt, nálunk is történetbuvárlat, s apró kísérletek előzték meg. A XVII. század utolsó fö­ lében felébredt s a mult század elején még nagyabb l e n d ü ­ letet nyert történetbuvárlat, mint Magyarországon B e l , Timon, Kazi által, ugy nálunk is l a t i n n y e l v e n szólalt meg, s k e ­ letkeztek az O r i g ó O c c a s u s , V e t u s é s Nova D á c i á k , vagy is mint később keresztelték, Mendaciák, melyek mint úttörő f e l -

XXV lépések, sok méltánylatot érdemelnek. Sőt két mull századi iró, P. Szegedi és Htiszti, minden felokezeleskcdésök mellett, hervadhatlan boroslyánágat tűztek halántékaik köré. P. S z e ­ g e d i t ő l többek közt bírjuk: D e e r e l a et V i t a e R e g u m Ungariae, qui Transilvaniam possidorunt (Kolozsv. 1743); I I ü s z t i A n d r á s pedig, k i református vallását a kalholiltussnl c s e ­ rélte, a vajdákat megkísérté összeállítani, s munkája közt s z á ­ mos azon korbeli oklevelet gyűjtött egybe, s V a j v o d a o s e u D ' u c e s Transilv. ex actis publicis et privatis czim alatt egy máig is becses kéziratot hagyott fenn. A mult század második felében, a Magyarhoni l ő r l é n e t buvárlat Dezericzki által pólyáiból kibontakozván, Pray, K a ­ tona, Cornides virasztása mellett Magyarhon történclirata már rendszeres alakot nyer. Erdély ereszben szerencsétlenebb vala. A dicső trias kortársa B e n k ö J ó z s e f ugyan óriási k u t a t á s o ­ kat tett történelünk beomlott aknáiban, sokat irt, sokat hagyott h á t r a : de P r i m a e l i n e a e Hisl. Transilv. czimü munkájának megirása, örökre álmai közt maradott. Mert széles ismereteit a történetbuvárlat és államisme közt ugy felforgácsolta , hogy e nemben nem bírunk egyebet tőle , mint Generális T r a n silvaniája ide tartozó kitéréseit, melyeken azonban igen látszik, hogy végső egybehasonlitást és kritikai ráspoly!, meggyengült írójuktól, már nem kaphattak. Mit ő elhalogatott, F e l m e r M á r t o n lulh. pap csakugyan végre hajlottá. Egy munkát hagyott hátra'': P r i m a e L i n e a e Históriáé Transilv. antíqui, medii et recenlioris aevi - czim alatt, melynek kinyomatására Hochmeister 1779-ben felsőbb enge­ délyt nyert, s azt egy kötotben kinyomatta. Ebez E d e r K á ­ r o l y J ó z s e f a becses munkánál becsesebb, s az egy k ö t e t ­ nek elég vastag munkánál még vastagabb 0 h s o r v-n ti on e s Criticae et pragmaticae-ket irt a mohácsi vészig; most kelten egy kötetben kiadva forognak kezeink közt ). Fclmor 1762-ig jő le ; s mind a mellett, hogy inkább kézikönyv, méltánylan­ dó becscsel bír- Ugyanezt ismételhetjük Edor Observalioiról is, %

l

) Pray Supplnraonl; ad nnmil. vntor. 101 1. ) Edor gyiijtomőiiyo Poston a nemz. Mussoliniban van letéve, Acta Mnsati nat. Himg, val í. 1)0—91, 1, s

XXVI de azon megjegyzéssel, hogy Edert nemzete érdekei s a n é ­ met eredetű királyok bámulása annyira vitte, hogy fénykorun­ kat, a X V . századot, s azon kor hősét Mátyás királyt, elhall­ gatások , s sophisticus idézetek által annyira .elfordító , hogy ellene Kurz Antal , történelbuvárunk 1840-ben füzelet adott , k i , Nachlese sat. czim alatt, melyben Mátyás királyt védelme alá vette ). A latin nyelvű kísérleteket n é m e t n y e l v ű e k k ö v e t ­ ték. E',nyelven sokkal több jelent meg; de legnagyobb r é ­ szét ' azon félszegség csökkenti , rnikép olvasóiknak a szász nemzetet tekintették, s így nem anynyiban részreliajlallan t ö r ­ ténetet, mint nemzeti pártérdekeket legyező röpiratokat hoztak, A történet egyes helyeit ugy használták fel, miként azt k ö ­ zönségük keresett tetszése kívánta; s nézetükben támogatá az hogy az egy Ederen kívül, ki magyarul is irt, alig van a szász neműéinek egy történetbuvára, ki a magyar nyelvet értelte, s a magyar kútfőket hasznára fordította volna. 1

?

A régiebbek közit áll L e b r e c h t M i h á l y luth. p a p , ki hazánk legrégibb korszakát az özönvíztől kezdve, ily czim alatt irta l e : G e s c h i c h t e d e r a bo r i g e n e n Dacischcn Völker in Ahend-Unterhaltungen (Hermannstadt 1781). Miként czime mutatja, esti felolvasásokra volt szánva, s miként a k i a ­ dásból kitűnik, azt egy családi körben olvasták is. Hogy i d é ­ zetekkel nem sokat fáradozik, az még menne; de hogy oly tételeit: mikép • ávgetak, dákok, németek voltak, sat. csak oly könnyeden állítja .fél, mint Columbus tojását: az munkája hite­ lét ugy tönkre tetté, hogy az ma nem is kerestetik. Hol Lebrecht végződik, Szt. Istvántól Erdély különválásáig H a n e r J e r o m o s luth. püspöktől, Das k ö n i g l i c h e S i o b o n h ü r g e n (Erlang'en. 1763) czim alatt, már becses kötetet b í ­ runk ) . Kivétel, minden párlszenvcdély nélkül, lulhnlmozolt idézetekkel. Csak a k á r , hogy gazdag ismerelét vázlali előa­ dásban hozta. z

Hol Haner végzi, L e b r e c h t újban felveszi a történet fonalát, s Erdély nemz. fejdelmeit füzetekben i l y czim alatt >) Hermannstadt bei Mart. Hoclimeister 1790—92. ) Miért Benigni Kwzot keményen megragadja, Sehullor, Aroliiv I. 1. 2

XXVII irta meg 1790-ben: Die F ü r s t e n v. Siob e n b ü r g o n und die Schicksale des Landes unter iliren Rcgieruiig, s két év alatt tizenkét füzetben kiadii Ennek is az a szerencsétlen­ s é g e , hogy a 'hiányos előadás miatt történeteink soníba Fél­ nem vétetett , valamint írója sem számiltatolt történészeink sorába. Mondhatni, az ö nyomdokába lépett, a különben' sok is­ meretekkel gazdag B o n i g ni J ó z s e f , egykori hadi titkár; s mint ki uj kenyerét egészen Szebonnek köszönhető, U n l o r h a l tungen aus der Gcscliiclilo Siebenbürgeris czim alatt Szobenben, 1840-ben, Erdély történetét apró füzetekben meginditá, s azt kötetekre monológ folylatá is, mígnem halála (1849) f é l beszakasztá, s azon örömöt sem érte meg, hogy a nemz. fej del­ inek korába érhessen, saját partjai felé áradozó előadásával. A történeti valóval épp oly kevéssé gondolt, mint példánya, Leb­ recht ; sőt egyetlen idézetnek se látta szükségességet, oly te­ kintélynek gondolta magát azon közönségnél, melynek mint irá, mulattatására irá füzeteit. 1

Ezen botlásokat helyrehozandó, S o b u 11 c r IC. J. 1840* ben kiadá első kötetét ogy munkának, mely Írójának habért, közönségének tanulmányt hozott, érijük: U m r i s s e und K r i tische S tud ion zur Geschichle v. Siebonhürgen czimü becses munkáját, melyet 1831-ben ogy második kötet követe , mo­ lyok a legrégibb időknél kezdődve , II. Endre kirnlylyal v é g ­ ződnek; s ha befejeztetnek, mind n melleit, hogy nem organicus e g é s z , a munka egyike lesz e kor legbecsesebb .munkáinak. Azonban nem lehet elhallgatni, mikép e becses munkának is meg van azon háfránya, mi a többinek, t. i. hogy írója a magyar nyelvvel s irodalommal ismeretlen lévén, a magyar dolgokkal nem, sokat törődik, s így sok részben hiányos ), ií

E közben nem lehel a legnagyobb elismeréssel nem adóz­ nunk b. Bodous J ó z s e f e t 185H) lárlénolmezei munkásságának, ki még eddig minden szász író közölt a legdfognlallunnhb

') Ki'Iiing'on. Anno 1VG8. 4. r. *) L . Mottó gr. Kömény Im-Matot Magazin íltr Gosoliiclito Siobenbürgens v. Ant. KUVH. Kronstadt I. JJ. III. llort. hogy magyarul nőm tu&, 8 magyar kútfőket nom liasssnalliata, bovaUja Umrissvo II. 0&.1.

XXVIII szempontból nézte Erdély közös történelmei. Egyéb dolgozata koronája Históriai Atlasza, mely Histor, geneal. geograpbiscber Atlas... des Ungrisclien Reiches..." Hermannstadt 1855—51. czimmel jelent meg, s táblázatai mellett, rövidben párlszenvodély nélküli vázlatokat hozott. Magyarnyelven, fájdalom, mit sem mutathatunk fel , mint ar.-rákosi S z é k e l y S á n d o r kézi-könyvét (Kolozsv. 1842), melynek legerősebb oldala a kétségbe nem hozható jó szándék. Az általános történetet tárgyazó dolgozatok mellett, nem szabad érintetlen hagynunk egy sereg német. történeti dolgo­ zatot, melyek Erdély egyes nemzetei külön történelél; tárgyal­ ják. Ilyet a magyar és székely nem bir, Ez mondhatni a szász nemzet kedvencz mezeje, melyet S c h l ö z e r , göttingai tanár 1796-ban kiadott munkájával nyitá meg, szánandó ellonszonvvcl a magyar iránt *). E tér legújabb jelensége Teutsch G. D.. G o s c h i c h t o d e r S i e b e n b . S a c h s en f. d. Volk (Kronstadt 1852—53) czimü munkája, mely Schlözer kihágásai mellé, még Eder O b servátioihól is szem o l t , mit egy társ nemzettől, mi magyarok, nem vártunk volna. A z oláhok is felléptek az ujabb időben e térre. L a u r i a n i és P a p S á n d o r t ó l szintén bírják nemzetük történetéi, természetesen, amazok modorában. Viszszagondolva annyi k ú t f ő r e , s a társnemzetek annyi gondosságára, fájlalnunk kell, hogy Erdély történelme magyar nyelveni megírását a nálunknál szerencsésebb kor reánk hagyá. Magyarhon történetét sok tehetséges hazánkfia megírta m á r , ideje, hogy Magyarhon e keletibb, melegebb, ábrándosabb szivkamarája fejlődését is tüzetes tárgyalás alá vegyük; mert o n ó l kül Magyarhcn s illetőleg a birodalom közös t ö r t é n e t e , főleg a válságos pontokon, sok helyt érthetetlen maradóit.

') Sicb. Qvmvtaigclmft VII. 70. 1.

ELSŐ KORSZAK.

AZ ŐSIDŐKTŐL A MAGYAROK KIJÖVETELÉIG. (513 ln% elölt. — 895 kr. után.)

Ismeretlen idők. A kazárok. Goták vagy dákok. Róma ural ma. Gothok. Hunok. Gepidák. Longobárdok. Avarok. E g y ismeretlen szózadév. 1. § .

A z ő s i d ölt. Mint minden birodalom kezdetével, édes hazunkéval is ugy vagyunk, mint a Nilus eredetével, melynek felderítése a ttulományos világnak még eddig nem sikorült. Miként egyes hősök ifjukorál,ugy egyes országok első száza­ dait regék, hagyományok költészete virágozza be: melyből a tör­ téneti valóságot csuka haladó lörténeUmvárlnt fogja kifejteni. Van­ nak nekünk is íróink, kik Erdély történetét egy szusszanássul Noéhoz, mással épen Ádám atyánkig viszik fel*, de azt hiszem, he­ lyesebben cselekszünk, ha mi őket ez óllal az özönvíz s teremtéskori káosz ingoványaiba nem követjük. ) Igaz ugyan, hogy E r ­ délyben is mindenfelé látjuk a tengeri maradványokat; csoporto1

*) lüüolc ogyiko IiobrocHt Mihály ov. lutli. IOIICÓHK ily (Mimii muukáj ítban: Geacliiolito ílor Aborigonnn Dnoiscbon Vilikor. JIormuiinHtmlt 1701. S-o. Másika Csoko Józsof, volt líikormáuysw'ikl titkár (f 183(1 78 ávós korában) k i ily ozimii három kötetes köziratot hagyott maga után: Soythia vagy Sotliliulyo 0. .T. által" Küv. Histur. 1

SCVTHIA (513.

2

KE. B)

san magaslanak az óriás hegyeit, mint a földközi tüz domborművei j de azt, hogy viz és tüz mikor adák e honnak e tündérvilági szép alakot? mikor repedeztek meg hegyeink s osapolódtak le folyóink a határszéli hegyeken? mikor szabadult fel hazánk földe a vizek a l ó l ? \). mikor száradtak fel a mocsárok, s kezdődött a t e n y é ­ szet? mikor léphetett völgyeinkre az első nyáj? mikor ülhették fel az első sátrai, s k e z d h e t t é k e magas bérezi tájt emberek lakni? oly kérdések, melyekre a történészet adatokat alkalmasint soha se nyújthat. Erdély a határszéli begyektől ide zárt nagytavak s magas fekvése miatt szomszédainál alkamasint jóval k é s ő b b i é i t lakhatóvá. Ha feljártak is a szomszédos pásztorok illatos füveinket lelegeltet­ ni, a polgári élet e tájakon csak igen későre verhetett tanyát. S ha szabad a nomád élet első nyomait keresni, részemről Erdély k ö z e ­ pén a M e z ő s é g e n , a 60 mérföldnyi szelid hegyvidéken gondo­ lom keresendőnek, mely minden tájainknál kiéltebb, a nélkül, hogy az erdő letárolását a rómaiaknak vagy későbbi emberi nyomnak .tulajdonithatnók, történeti alapokon. ) 2

2. §. Scythia. A g a t i r z e k vagy

Kazárok.

(513. k. Krisztus előtt.) Minő nép lakta kezdetben, felelet nélküli kérdés marad. A t ö r ­ ténet buvárlat fáklyájának legmerészebb lobbanása sem világit felébb, kétezer háromszáz évnél. Sok időnek tetszik, de ha meggon­ doljuk, hogy Ázsia már ekkor tetőpontján állt, Európában G ö r ö g ­ ország már virágzott, s Rómában (509) m á r a köztársaság k e z ­ dődött, elszomorodva gondolunk a homályban veszett é v e z r e d e k r e . Ugyanezen időben Erdélytől keletre, Ázsiába benyulólag egy hatalmas birodalom állt: seythák roppant birodalma, melyhez őseink is tartoztak, s melyről a magyar, századokon át büszkén s z e -

') Érdekes vonatkozásokat tesz e tárgyra kanonok Szabó János ily ••• czimü munkája: A Szentírás és Természet szava, a földnek és emberi nemnek némely főbb változásairól., Kolozsv. 1808. J L, a Mezőség leírását: Köváry, Erdély ritkaságai. Kolozsv. 1854. 265. 1. a

BCYTIUA (513,

K í t , IS.)

relé magát scythának nevezni, *) E birodalomra Dárius

Histaspes

persa király 513. Krisztus elölt roppant badserget hozott. Herodot e táborozás leírásában leirja Scytbiát és nemzeteit, egy

helyt

azt

mondja: hogy a Maris partján az Agaiirzek laknak, egy aranyban gyönyörködő nép. *) Ennyi a l e g e l s ő njjmutatás hazánkra, miből iróink nagy része ugy vélekedik, hogy á Maris az Erdélyben folyó 3

Maros lenne, s az emiitett Agatirzek Erdélyben laktak volna, ) s hogy az agatirz nép nem volna más, mint a magyarra] cgy,ascylha ü

vagy ural-állai nyelvcsaládhoz tartozó kazár nemzet. ) Mint jött át Dárius tengeren, Dunán, mind e l b e s z é l i Herodot;

x

) Hogy n magyar soylha eredetű, törvénykönyveink is hirdetik. (Verbílczi Decr. Trípart. P. III. Tit. 4.) Scythia története közelről érdekli a magyart. Legterje­ delmesebb történésze Hérodotosz a görög történészet alapítója (HKÜI, 484 Kriszt. •olÖtti), k i Icirvá-n Dárius Histaspos azon luul járatát, inolyot Scythiára hozott, o birodalmai hosszason leirja. (L. Horodoti Halicarnassoi Históriai: Libri I X , \v& áltatom használt példány Prancofuvt, 1620) Csinos regéket közöl a Seythák ere­ detéről. Loirja a Scythák hiedelmét, hogy birodalmukat Targitn három i i a ho­ gyan alapítá égből hullt jol ujjmu-tatása szerint, (Herodot 2d4). Elmondja, hogy a görögök Herkulestől szármosstatjálc, k i Hylítaban jártában három fiat nemz, s ezek legkisobbike Goyüha, bátyjai pedig Agatirz és Gelon. (Herodot 24G 1.) 33 regékot említem, mort az előforduló nevekre sokan hivatkoznak. JíylJínt, m i görögül erdőséget jelent, némelyek alaptalanul Erdélynek gondolják. Ily alapon irá Csöke József, mint tartják josuita jegyzőtök nyomán, Seythiáját. Herodot Libr I V . vagyis 200 1, J Horodot e helyét, készülettel ogyodiil Schtillor Károly szohoui tanár vetto tüzetes tárgyalás alá: Erdély Herodot korában czimü értekezésében ( L . Arehiw für Kundo Oosterr. Gcschiehts-Quollon X I V . B.Wien, 1855. 105.1.) A/, agatirzek földét Scythián kivül Lolyoasó, holott Horodot ido vonatkoaé bolyéi (Libr, IV.) inkább befoglalni látszanak. 3

Sohuller érintett órtokozósó az agntirzokot. a kelta nyelv- osaládhos? számítja, A magyar ujabb történotbuvárok, mint Horváth látván, (Rajzolatok a magyar nemz. legrégibb tÖrtönotoibttl. Fost, 1826,73 l ) Pejér György. (A ka­ zárokról Pest, 1851.) Jászay P á l , (A magy. nemz. napjai a logrégibb idők­ től. 82 1.) e m á s o k ' a z agatirz, akatzir, kazir, turci orionialos s más külön­ böző nevek alatt előforduló kazárokat a hun-seytha nyelvcsaládhoz flüánúíják. Kállai Poroncz a kórdós egyik élő búvára, (L.' Uj magy. múzeum 105°/^ X C i y . C C X X X H I sat 1.) a magyar .akadémiában tartott felolvasásaiban a kazár népről keleti kutfök után nyomosán értekezett). Szerinte o nép már iv,HI aviáaadban a történet lapjain szoropet játszik; a Kaspi és Fokototoagor között, mer­ re most o kozákok laknak, birodalmat alkot, moly a IX. században totöfényét éri a á XH-bou elenyészik. Legutolsó nyilatkozott Wwitaol Gu.wtáv tanár. (Uj magyar Múzeum 1867, 1*

ÍM Cl A (330.

4

15.)

KII.

• el hogy a gelákat a Duna partján megverte; de hogy Erdélyen átvonult volna, világosan nem említi. *) Annyit mégis megkell je, gyeznem,hogy azon szóhagyomány,mely Erdélyben a Dárius kin­ csét folyvást keresleti, csak is itt veheti történelmi alapját, csak is ezen Dárius hagyhatott ítl kincseket. ) 2

3. S. D A C I A. (330 Kr. elölt — 105 Kr. után.) A hanyatló Scylhia dól-nyugoli szélén uj birodalom emelke­ dik, mely Dácia név alatt leli ismeretes, s mely a két Oláhországol Bukovinát, Erdélyt, s Magyarországból a temesvári bánságot í'oglalá magába. Lakosai a görög íróknál géták, a rómaiaknál dákok neve alatt jönek elö; j de hogy e birodalom igy nevezett apró néposapaljai, minő nyelvel beszéltek, az ismeretes népcsaládok melyikéhez tar­ tozhattak, mind e napig nyomozás alatt áll. Ugy látszik, hogy é r ­ vényre kezd emelkedni azon legegyszerűbb állítás, hogy Scylhia néptörzseiből vették eredőtökéi. *) Miután Erdély Dáciának csak egy részéi lello, nem czélom a dákokat illető adatokat összeállítani; pedig szokásaikról, mesés vallásukról, a papi és világi főnökséget királyokban közponlosilolt kormányzatukról-sok adat merült fel. ) De a mennyiben fővá3

s

•) Heroflot Libr. IV. vagyis 272—7!).' 1. B hagyomány annyira van vivő, hogy 171fi-ban a föhadi kormány is kerestetósére indult. L . az ido vonatkozó rogóköt: Köváry, Történolmi-Iíogi'it Kolozsv. 1857. 26—34 1. ) (Getao Romanis daoi sunt dieti. Strabo Libr. VII.) Nyolvükliöl csuk nohány szó maradt fenn. (Engel do oxp. Traja, 84,1.) Hogy nyelvüksom görög, som nom római, a Bessarabiában szAmüzotósbon ólt Ovid tosz bizonyságot (Tristium Libr. V . Elcg II. III. VII. Cseko Soyfchiájában a rom. klasHic.imok idu vo­ natkozó helyeit ó'szszeállitotta. Hgyóbaránt pónzökon görög' botiikot hiiHználhattak: ide mutat Sarmiz királyok 1820-ban Tordán föltalált pónzo, (fi. .Uoiui, Jlaytriigo z. Dacisch. Geachichto. Hormamist. 1800. 10 1, rajza is ott áll.) 3

•i) Sieb. Quartalsclirift I. B. 280 1. A Daciát alkotó sok apró iwiiorofc" len nevű nópot Ptolomaeus olószámláHa. L . Archív d, Voroiita f. Siubonb. Laudosknnde I. B . 3 Heft 13 1.). Sulmiidt, Progriuum d. Katii, Oíymuaii. in KormonnstadÉ? 18Ö7. 4 1. 5

) E nép bolúlotóro s a dákokra vonatkozó kutfökot ösuzeálitva, pár oiíor idózettel támogatva L . SehmUlt Wilnms szoboui katli, tanártól, ÍUÍOII Uy minimum 1857-i programmjábuu í!—ISI, 1.

DACIA

(300-

Í71

K R . li.)

rosukat, Sanuiz-acgcthusdl Erdély Mlnyugoíi szelőre Hálszegvidékén a mai Várhelyre teszik, ) hagyomdnyuitik felderítése v é ­ gett, némely részletek megemlítését szükégesnek látom, a

A dák nevet Nagy Sándor lépteti fel a történet színpa­ dára, ki 330-ban kr. u Curtius szerint a Balkányon átkel, át a Du­ nán s partján a dákokat szétveri} s minthogy a legyőzöttek a he­ gyekre menekültek, lakhelyeiket feldulalja. Királyuk ez időben Sarmiz, ugyan az, kiről a főváros előnevel kaphatta. ) 2

Dárius és Nagy Sándor után megjött a harmadik hóditó is, Lysimakos, egyike Nagy S. azon vezéreinek, kik halála után (323baiO birodalmát magok közt feloszták, s most Tracia királya. Az uj hóditél D r o m i c h ü f c vitéz dák király fogadta. Miként kávézóinak (282 Kr. e.), miként fogja el Lysimakost, miként hordoztatja meg birodalmában, megmutatandó, hogy ily szegény néppeli hnrezolásból mit se nyerhet, s mint válnak el mint barátok, ) regének megjárja ugyan ; de az Erdélyben Felmerült több ezerekre ment Lysimakos aranyok \) komolyabb összeköttetésre-mutatnak. 3

Mint veszt O r o l o s , dák'király, (171-ben Kr. e.) a lengye!-

Horodot (Libr, IV.) Strabo (Lihr. VII) licszéli, hogy Zamolxis, ki val­ lásukat alapitá, azt földalatti barlangokkal hozta kapcsolatba. Némolyok a bar­ langot, moly Cogoon novü hogybon volt, a Kis-KüküllÖ pariján fokvÜ GogányVáralján keresik. Helyesen jogyzé mog Gcrando (IL 175 1.) hogy ozt uom Er­ délyben, hanem a Géták régibb hazájában, tul a Dunán kell koroani* Honé Boytrago 8. 1. Kővári Erd. Kógiségoi Fos!;. 1852 lí). 1. l

) E z a közvélemény; utolsó nyilatkozott derék régiflégbuvárnuk Aeknor M.jJ.Sztorszzsébeti luth.pap. Jahrbuoh d, k. k. ÜuntraUÜommission z. Erforseli. u. Krimit, d. Uaudonkmalo II. I i . 1857, 74. 1. . ~) Sarmiz a közhasználat ullonére, a római omlókiratukban inkább Sarmitznak iratik. Neugebaur Ducién. 18 sat. 1. *) Strabó Libr. VII) Mae. Kilop, Nagy Sárdortól folyvást kapják az aranyokat. De legte­ kintélyesebb póuztalálás volt az, mely IfUD-hon' íueriilt í'el a Strigy vize mnilribon, Hunyadban, hol (iOOO-nál többet kaptak. (S' Kölesén Auraria IiomanoDaeiea sat. Foson. 1780. 28. 119. 1.) A kapás részleteit: Kííváry Történelmi líegéi Kolozsv. 1857 10. 1.) E z aranyuk hol a Lysimakos arezképével, hol a nélkül jönek olö, más oldalán Pallás a győzelem istenaszSKonya álló,képe van, k i juaonbftu ez úttal öt csőrben hagyta. Felirata göfög vonásukkal: Lysimakos liaziloos. (ÍJ. Ibme, BcytWigo 16. 1. L . Cntiíi. KmuVrosi Mihály füzetét a Knzou és L y simák aranyokról. Kolozsv. 1 8 1 2 . Kaj/.át -Fröhlieh Notitia Nummornm Autii[unrum ote, labl. 9 HZ. A

DACtA (53. ICK. E.)

6

ország felé lakott hastarnákok ellenében, s szabja népére azon meggyalázó büntetést, hogy egy győzelemig ágyokban viszszafelé feküdjenek; miként verik meg Coty nevii királyokat a rómaiak; mint indul Boerebistes királyok (53-ban Kr. e.) Róma ellen, hogy a Július Caesar féle zavarokban halászhasson; miként űzi viszsza őket csúfosan Octavianus triumvir; csak akkor bírhatnának olvasóimra érdekkel, ha e nép örökre le nem tünt volna, s ha vol­ na még nép, mely dicsőségére vagy gyalázatára löléneli jogokat tart­ hatna; de miután a dák valamint a római nép végkép lelépett a vi­ lág színpadáról, s magok után csak bastárdokat hagylak utódokul, a történeti jog megszűnt. Végre, a dák birodalom is tetőpontjára ért. Július Caesar ha­ lálával Cotyso királyuk Róma alá megy, s azt rettegésbe hozza. ') E volt a tetőpont/Egyszersmind történeti alapja az ugy nevezeti Kozon aranyok keletkezésének s Erdélybe szivárgásának. Ekkor vereti ez aranyokat M. Brulus Kozon novtt görög városban; de ho­ gyan jöttek be tömegcsen, nem mondja a történet, ) Azonban a dá­ kok fénykora rövid pünkösli királyság volt, meri Róma belháboruja lecsendesült, caosarok kezdenek uralkodni, s Auguslus Cae­ sar M. Crassust Görögország, Lehtulust Germania felöl roájok kül­ di, s őket öszszerontatja. 3

4. §. Krisztus urunk s z ü l e t é s e . Ezek folyamában egy világosomény merül fol, Krisztus urunk születése, élete, halála; s'alapja vetődik a keresztény val­ lásnak, oly óriás eszmékkel, melyek hord erejét évezredek fejtik ki teljesen. ') Roma rettegését Horacius festi, Libr. III. oda VI. tlo már a VIIT. ódában hirdoti Cotyso bukását. S miként körűitek arénára a foglyok, Dio Cassiua Libr. I. 26. ; Kozon arany sok merült fel már, még 1802-bon Hátszogvidékén Vár­ hely feletti hegyeken, egy régi város folfmlessott romjai kíistt mintegy 1000 da­ rabot találtak. (Provinoial-Bliittcr I. (,->,) A rajta lovii ábra egyike Hasat ábrázol, mely jobb körmébon borostyán koszorúi; tart, másik fotón két Kotor között a repiüilicanus főnök mogy felemelt Kivel, s iihlta o BZO görög botilkkel: Kozon, Erd, líógiaégei G4. 1, 2

7

DACIA. (1—50.)

V é g z e t e s esemény a szellemvilágban. A z ázsiai miveltség már túlélte volt magát; s a romaiak által "tovább fejtett, görög szellem­ világ által felmentetett; képviselt eszmék minden aranyere k i b á ­ nyászva volt m á r ; s a göi'ög római vallás és polgári élet eszméi többé nem lelkesítek az e m b e r i s é g e t , uj férfiasabb v e z é r e s z m é k után sóvárgott. A g ö r ö g - r ó m a i myfchologia mellett? a Zoroaster által felállított, s a scytháktól terjesztett persa naptüz imádás foglalta el Európa keletjét, inig északon más sajátszerű gyermekies m y thos bilincsölte az elmét. Született Krisztus urunk, s az emberiség kiskorúságából! emancipálodása kezdetét vette. A n é p e k ezreit,kiket a fegyver hatalmasai eddig járszalngon vezettek hódító terveik k i ­ v i t e l é r e , egyenlőknek nyilvánítá, s az ellenségeskedés h e l y é b e felebaráti szeretetet, az anyagiasság helyébe szellemi irányt, a gon­ dolkozás és gondoskodást mástól váró szolgaság h e l y é b e önállás és szabadságra vágyódás, az örök halál helyébe a feltámadás vigasz-* taló eszméjét alítván f e l : az eltompult lélek egyszerre nemesebb l e n d ü l e t e t kapott, mely Európát uj alakba Ö n t é . . . . E z esemény Daciát, melyhez Erdély is taztozoltjinint a föld­ ből felmerült s folyvást felmerülő Mitliras tiszteletre vonatkozó k ö f a r a g v á n y o k , melyek legszebb példányai a fojérvári püspöki könyvtárban vannak; nyilván mutatják: a naptüz imádás terén l e l h e t ő . . • ) Majd a rómaiak benyomullával bejö a görög-római Mylhologia is melléje . . . mígnem a pár század alatt gyökeret vert k e r e s z t é n y vallás, mindeniket-leszoritja, l

5. g. D a e i u

,

b u k

ú

s a.

A k e r e s z t é n y s é g kezdete Daciát hanyatlásában találta. A még. mind terjeszkedő Rómávali i n g e r k e d é s , alkonyát sebesen hozta

l

) A Mifchras istentisztelőt nom csuk a római, tlo a koroHsstóny szertar­ tások közó is benyomult s csak a IV. Hzazaclbnn nyomatott ol vógkóp. A napistent virágok, forraaok Által környezett barlangokban iniAtUk, 0 kópét külünbÖzííkáppon faragák, A fojóivAri példányok ogyikón porsa ifjú hónóbon ábrassoltatikj bikán tílvo, mogotto egy lofordított, oKJtto egy föltartott ógíí szövétne­ ket tartó férfi, sat. L. a kövek rajzait Hono, IJoyfcHfgo K. dac. Giiüobiehto YÓii'éu, és a rajzok i&agyaráxatAt, Ugyanott Ud—158. I.

DACIA.

8

(í —

89.)

közelebb. Augustusi után Tiberius, Caligula, Claudius, Nero, Gálba, Ottó, Vitellius, Vespasianus, Titus császárok, hogy zsákmányhoz szokotj katonáiknak uj prédákat vethessenek; Dácia meghódítását is előkészítek. Dácia s illetőleg Erdély már ekkor a polgárosodás több nyo­ mait mutatja. Ptolomeus saját korában (szül. 70 Kr. u.) negyven­ három dáciai városról emlékezik. ) Róma, mely ekorban Angliáig vitte hódítását, s Dácia határáig volt kiterjeszkedve, ezt is czélba vette, A dákok végromlásukat még nem látták oly közel, s 89-ben, mikor Decebal egy porból emelkedett lángelméü katona lép tronukra, m é g o l y merészek, hogy mint történeti hagyományaink gyanittatják, Róma üldözöttjeit a Jerusáleinböl felkeltett z s i d ó k a t befogadják, ) s Róma más ellenségeivel a római tartományokat puszütni kezdik. A legyek ellen olly hős Domiliánus Caesar előbb Op~ pius Sabinust küldi ellenek, később kegyenczét Corn. Fuscusl; de mind kettőt m e g v e r i k s egy táborozás kezdődik inog, melynek nagyszerű folyama s Dáciát eltemető kimenetele kissé r é s z l e t e ­ sebb előadást igényel. x

3

A két megvert római vezér után megjött a derék J u l i anus, ki hogy katonái szunyadozó vitézségét ébressze, nevőkot sis­ kákra irata, s ugy vezeté csatára. $ most Decebalt verik meg és annyira, hogy főtanácsosa, Vezinas, a holttestek közó rejti,magát, Decebal pedig, <—Dio Cassiusnak a dák -király hadvezéri teremtő' erejét igen szépén jellemző regéje szerint — haza futtában, fővárosa mellett, a Vaskapuntúli erdőket levágatja, reájok har-

*) Erdélyi dák városoknak a következőket gondolják: Sarmiz-aegotusa ™ Várhely, Dierna=Torda, Xeugma=Kolosvár, Sandává = Segesvár, Utidaua*=> Udvarhely, Singidav.t = Enyod (Kis-Enyedolálml ma is Szingotin), Tharnis *==: Fejérvár. L . Lobrecht Geschichto d. Aborigon. daciseli Völkor Ü8. 1. lienko* Gen. Transilv. I. 1G—20. 1. Küváry Erdély Régiségei. 0. 1. ~) Ugy hiszik, hogy a Verestoronyi szorosnál telepítette le tikot, hova Thalmist a mai Tolmácsot alapi tak. L . Andr. Ilia, Ortus ot progrosH. variar. in Dacia Genthun, 1—3.1. Egyébaránt több Zsidévár nevű varliolyot vagy romot mutathatunk fel, melyek keletkezése az Őskor homályában vész ol. Essük egyi­ ke Kis-Bárnál Hátszegvidéken van; mit Aükner vúmai őrtoronynak tart, do a nép Zsidóvámak nevez.; (Archív d. Vérein I. Ií. 2. ffiz. 12. 1,) Ezon kori gya­ nított zsidó gyarmatok felett nyomozodásokat 1. Szókoly Sándor, Unltávia val­ lás története. Kolozsv. 1840. 4 ~ S . 1.

DACIA (98—101.)

9

c z i Öltönyt huzat, s midiin az ő't üldöző Julianus meglátja, uj s e ­ regnek véli, visszafordul, — s Dacia ez uital mentve maradt. Domitianusnak Germánia ellen kellé fordítni scvgeit. D e c e ­ bal megragadd az; alkalmat, újra Róma ellen i n d u l , s a csak század előtt is világ k i r á l y n é , R ó m a , az általak bárbániak n é ­ zett népnek adót igór, s ugy téríti 'meg Decebált. I g y ' d ö l l igájába egy ismeretlen népnek az elpuhult R ó m a , mely még ekkor egy milliónál több lakót számit, s egy sereg tartomány felett uralkodott. Mert az mindig ugy v o l t , hogy a puhulásnak induló nemzet háta megélt a rabláncz kovácslása kezdődik. Azonban Róma tronára i s , 98-ban, lángelme lép f e l , U I pius Trajanus, egy alant született férfi*, ki nemzete hanyatlását; egy ideig még fenntartja. A mint a kormány pálezát á t v e s z i , D á ­ ciának az adót megtagadja; s midőn o mégis k ö v e t e l n é , a 100-ilc évben az adó követelőknek mint illett, hadat izen, mit a dákolt szerencséjek mámorában elfogadtak, Feszült figyelemmel nézhetett azon kor c n a g y s z e r ű hadi készületek' elé, két hatalmas birodalom, kél harezedzotl tábor fente egymásra fegyverét, s kora két legnagyobb h a d v e z é r e k é ­ szült eszének és karának fegyverét öszszemérni. Trajanus 101 tavaszán megindul, magával hozza az I. V. VII. XIII. legiot, hoz vagy ,tiz praolorianus csapatot, molyok számát más fegyvere­ sekkel 00,000-ro egészíti. A mai Bánság haláránál két h a j ó - h i dat vonat, sergét a Dunán átteszi. Elébb nyomulna, do Decebal is ott állt tekintélyes sereggel. A csaták m e g k e z d ő d n e k : T á p i á ­ nál Lugos mellett csatát állnak, s Decebal a vaskapui szoroshoz húzódik vissza; itt uj csata kél, do a dákok ujru vesztenek, S z e ­ rencséjek olhagyá. Erdély bérczei közé vonják magokat, de T r a ján győzelmes sergei mindenütt nyomukban. Itt került az ügy döntő c s a t á r a , még pedig mint a hagyomány beszéli Tordánál , hol a dákoknak egy hegy élen szép erödilvóuyök v o l t , s mely alatt, az Aranyos pariján pár négyszög mértföldnyi térség a j á n l ­ kozott csatatérül. ) III vivőit meg a kél halaimas tábor. J

') Mint liiuüilc o túrt ÍIK oláh iu\) flolcíúg Pr/ifc fi luj Triíjúu m'ivvfil IÍSK~ tolta mog. S miut n íu'iiilwvgynmfaiy IKIHZÚU, a TonU folett fokiU'lt I M W U & I K U rohaut CBtttórn Ducobal, mgyngó DUOsbá^tSStyto, Tört. Eo|Wii. U 1.

10

DACIA

(101—104.)

A legelkeseredettebb haroz fejlelt k i , végve is Trtíjiin győz;, de győzelmét annyi véren vásárolta meg, hogy római irók j e ­ gyezték fel, hogy a sebesültek lioszszu sorát sebkötökkel alig birá fedezni, s kéntelen volt saját bíborát sem kimélleni. *) S mint a hagyomány hinni szereti, e nap-emlékére a mai Keresz­ tesmezőt Erdély népe Tráján-rétjének novezé hosszas 'időkön át. Trajaiius drága győzelméhez illő föltételeket szabott » l e ­ győzött Decebal elé, melynek főbb pontjai valának: hogy a dák népet fegyverezze l e ; eröditvényeit rontassa összo; a római szökevényeket szolgáltassa k i ; végre, magától é r t e t ő d i k , hogy Róma ellenségének ellensége, barátjának barátja legyen. A dák király a kemény feltételeket elfogadta ugyan, do nem volt szándékában megtartani. Decebal eddigi szép jellcmo homályosulni kezd. A mint kivonták lábaikat a római sergek: a király népét fegyverezni, eröditvényeit építeni k e z d i , s Traja­ nus személye ellen gyilkossági tervet fogad el, ) A hadjáratot az esküszogö ellen Rómában újra kimondják, s Trajanus 104 tavaszán a dákokra indult. Nagyszerű előkészület kezdetett meg. Moesiából a hajók egymást (izék a Dunán felszállítván a.közelgő badesapatok r é ­ szére az élelmet. A mint e sergek a Dunához értek, Trajanus hatalma mintegy varázsütésre Szeverin és Czornotz közölt, most nem hajó-hanem kőhidat állíttat, faragott kövekből, a mely egy maga megfejlheté, hogy Trajan nem fékezni hanem h ó d í t a n i , nem szövetkezni, hanem kapcsolni akar, Ugy látszik, ez év é p í t ­ k e z é s , a Duna partjáni csatázás, s a támadás előkészületei közt folya le. Ez időközben történhetett az, hogy Docobál Trajanustól legkedvesebb emberei egyikét, Longinust, magához küldeti é r t e ­ kezletre; s midőn megjelenik,börtönre vetteti, s azt izeni Tra-< janusnak, hogy ha vissza nem tér, Longinust megfogja öletni. A mily nemtelen volt ez eljárás, oly nemes volt a római fogoly a

l

) Quum ileíicoront ea, quibus vulnora mllitum obligarontur, forttír, )i« vesti quidorn suao poporuiss. Dio Casstus Libr. LXV.III. -) Erre egy feliratot Mrunk 1. Hona, Buytrltgo x. üas Goscli. ti fi. 1 ) E híd romjait annyi szazad nem tiiriilto ol: 20=22 úvro ípült. L . gr. Kemény József Kurz Magazin 1844.1, 68. 1. 3

DACIA

11

(10b.)

gondolkodása: hogy császárát nagyszerű tervében ne zavarja, magát meggyilkolá. Mint hiszik, Iíátszegvidékén, Demsuson, a mai oláh templom ezen nemes római sírboltjául állíttatott volna. *) Ez események után Trajanus, a döntő hadjáratot megkez­ di. Dacia szévébe indítja sergeit, híírom ponton jön Erdély­ be, a vaskapui, vulkáni és verestoronyi szorosutakon. ) Bár­ mennyire voltak is e védhető hegyszorosok oltalmazva, a római legiok mind a három helyt betörtek, s Erdély földét elözönlöt­ ték. A véres csatákat, melyeket a két derék tábor vívott, nem jegyezte fel. a történészet: de a véres tragoedia kimenetelét hir­ detik a tények; mert Dacia végkép megbukott. A népet Traja­ nus lesujtá, vagy szerte szórta, S a teljesen győzelmes romai imperátor Dacia romjaira végkép {'elitté Róma sassait, s igy 105-ben ) Trajanus a dák birodalom zárpontját , sírkövét fel­ tette. *) , a

f

8

A trón és honvesztett Decebálnnk bujdosás, rabság vagy halál közt kellő választania. Hihetőleg, nehogy Trajanus g y ő ­ zelmi bemenetét Rómába mint fogoly emelje, öngyilkobisban keresett menedéket. A hagyomány s erre vonatkozó emlékek sze­ rint kardjába ereszkedett; ) némelyek szerint Déván, mások sze­ rint Kolozsvárit, s fejét, mint az utolsó dák főnök fejét', Rómá­ ba vitték. 5

*) A hagyomány szorint. Trajanus o fliromlókot ad donsas úpitictto, s innon lenno novo Dcmsus. Loirasát rajzát ICüváry, Erd. Kt'tgiaógoi 15. 1. ) Ackrtor: Jahrbueh d. Contral Commissioa K. Baudonkmalo 18Ö7. H13. 69. 1. •"*) Hogy épp GK 6vro csík I. Engol kiszámítását: Commont. de oxpodi. Trajani 100. 1. ) Várholynól az orro vonatkozó Örvondciztí kofolmitot megkaptak, mi igy hangzik; Jovi Stafcori Ilorculo Victori M . Ulp. Norva Trajan Caesar Viofco Decobalo Domiia Dacia Votnm Solvit. Aspico Komulo Fatqr Gaudete Quiritos vestra est Glória ista. Soiwort, Inscript. Momunontor. fi. I. 2

A

5

) Erro következő* föliratot találtak: Vio.toriao Aug. Nonno Tibi dixi I)ocobalo funostum ost Horculoni lacossovo. Non reotn l'ocisti tua ipso quod jaoos nianu. Bctl to utyuunquQ vicifc Caesar. Tlt. öompron. Angnr AugiiBtalis. Joh. Soiwort, Iímcript. fi. 1. E mollott órmokofc fedeztok korunkban fel, molyok egyik odalán Trajanua a Duna hídján szekoron, a másikon Docobál ópon kardjába eroszkodöleg hajol oló foló, a korona főjéről osíífólbon, alól o szavak: Occwpata Dacia, L . rajzát & leírását Archív d, Vcroins I. B. 130,1. Erd. Itóglflógd 46.1,

RÓMAI

12

DACIA

(105.)

E lön szomorú vége a birodalomnak, melyhoz hazánk

né­

hány századon Á t tartozott. A fegyver hatalmának hódolt.

így

tant le

a második nép

nem ismerjük.

Erdély színpadáról,

melynek örököseit

Hogy mily nagy horderöt tulajdonítottak

e

lió-

ditmánynak, mutatja a fényes triumphus, melylyel Róma a g y ő z e l ­ mest fogadta, tanujá a mivészi nagyszerű m á v y á n y - o s z l o p ,

me­

lyet Rómában ez esemény örökítésére emeltek, s mely ma is fenn­ l

áll. ) Fontos volt, mert a mellett hogy egy

ellenségétől

meg­

szabadult, Romát Decebal kincseihez, s hazánk arany és

sóbá­

2

nyáihoz juttatá. ) 6. §• A RÓMAI DACIA. (105-2740 Történetünk a homályból mind inkább

bontakozik. Az ed­

digi ködfátyolképek helyeit, már némi mübecscsel bíró p a n o r á ­ ma részleteket mutathatunk

fel.

Midőn Trajanus fellépett, Erdély nagyvésze lehetett, kevés részint

népességét

szétszórta.

Az

az

még

irtó háború részint

eröditvények

a békepontok

lakatlan

felemésztő, s

hadjárat

folytán romban hevertek. De Trajanus szervező szelleme, mint egy

varázs hatalom, egyszerre az akkori polgárosodás

színvo­

3

nalára emelte* ) J

) E z oszlop rajza több helyi; látható. Magassága 145 láb. Beesések raj­ ta a féldombor ábrák, melyek a győzelmi csaták jeleneteit mutatják, s a dák v i ­ selet leghívebb kútfejéül szolgálnak. Hene, Beytrage z. dac. Gu 1. Engel, Comment. de exp. Traj. 1794.19—40. 1. ) Egy hagyományt bírunk XiphilintÖl, a Dio Cassius Commentatorától, melyszerint Decebál e harczok kezdetén a Strigy vizét árkából elvéteti, s oda falaztatá be kincseit, mit Bicilis, a befalazó, Trajánnak felfedezett volna. L . Dio Cassius Libr. LXVÍIL Kölesen, Auraria 27.1. Lebrecht Aborigenen 47.1. Köv. Történelmi Kegék 35. 1. Egy"Vái'helyen talált felirat így hangzik: Jovi Invontori Diti Patri Terrae Matri Detectis Daciao Thesaurís Divus Nerva Trajanus Cesar votum solvit. Ezt némelyek e kincsek felfedezésére magyarázzák, Mivel szemben azonban egy esemény áll, miszerint 1545-ben épen a Strigy vizében egy kidőlt fa gyökere néhány ezer aranyot fordítót k i . S igy Traján alig­ ha megkapta. (L. felébb 5. í. 4. sz. jegyz.) a

5

) Legnagyobb vesztesége e kornak, hogy Trajanusnak, ez óriás szel­ lemnek méltó íörténetirója nem volt. A z egykorú Plinius inkább szónok. Dio Cassius ogy századdal élt később, Xipliilin, a görög pátriárka, Dio C, Cuiimuiiitatora pedig kiieiiez századdal későbbi.

KÓMÁI DACIA*

13

(105—17.3

Trajanus, hogy a meghódított tekintélyes tartományt szer­ vezze, hosszason mulathatott még hazánkban. A sóval,' arany­ nyal kínálkozó Dacia, mely egysersmind hegyvidékénél fogva hadmütani szempontból is mint védbástya mutatkozott barbár be­ csapások ellen, alapos intézkedéseket igényelt. Dacia fővárossát Erdélybe tette, vagyis Sarmiz-acgethnsát önnevére Ulpia Trajananak keresztelvén, ) fuvarosnak hagyta. Tehát a rómaiaknak uralma is hazánkban központosult. Mint a legbecsesebb tartományokat, ezt is egyenesen a csá­ szárok és nem a senátus igazgatta. Fökormányzóját, mely propractor czimot horda, azok nevezték ki s utasiták, honnan a hiva­ talnokok augustalis melléknevet kaptak. ) Ugy látszik, Daciát Trajanus felosztá} legalább feliratok merülnek fel, melyeken három Daciáról ván emlékezet. De el­ nevezésükkel még nem vagyunk tisztában. ) Hogy a férfiaktól munkás kezektől megfosztott földet is­ mét művelésnek adja át, az egész római birodalomból végtelen népcsapatokat szállíttatott; ) s őket mint másutt adómentes­ séggel, római jogokkal ajándékozá meg; a helyett, hogy minde­ nik megó egy katonát állítson, üket nem csak a toherben, de a jogélvezetben is egyenlőkké, római polgárokká tette. x

z

3

4

Az egész tartományban telepeket, városokat állit, melye­ ket a kiszolgált katonák tovább népesítenek. De hogy az itten talált néppel szigorúan rendelkezett , mutatják azon nagy­ szerű építkezések, bányászkodások, melyek nyomait annyi s z á -

') L . Feliratokat owo: Nougobam:, Dacion 20 aat. I. ) L . Acknert, Jahrbuck d. Ceiitral-Commission f. Baudonkmiilo II. B . 69—70,. I . , ) E fölíratok egyiko: Silvano Sancto L . Aomilraa Cnrcs Log. Aug. pr. pr. Hl. Daciarum (H'ono, Boytriigo 7,. dac. Gosohichto 71). Sokáig azon viilomény volt, hogy o három Dacia: moditerranea, riponsis ús alpostris novot ka­ pott volna, s hogy az alpostris a kot Oláhország, a moditorranoa Erdély, a a riponsis a Bánát vidéke lett volna. Azonban ogy fi25-boli oklovól' olónzámifcvAn az o táji, provinciákat, osak riponsis ós meditorranoat omloget, oinlíti Pannóni­ át is, do nz alpostrist nora. Ujabb visgálatok a három Dacia novoit felakarván deritoni, folimtok nyomán Ducia Apnlensis, Aurariao 6B Malvonsis novüoknok állitálc. (Jahrbutih d. Cont. Comis. 73—74.,!.) 2

3

«) Eutropius Libr. VIII. Gap. G.

EÓMAI DACIA ( í 0 5

14

17.)

zadok SR bírták teljesen eltörölni, ugy hogy máig mintegy 70 római telep nyomait mutathatjuk fel Erdélyben. *) Trajanus, e nagy útépítő, ki honná híres poritini lápokat útak alá v e t é , j ó l felfogta, hogy a jó ut nem csak'a kereske­ delemnek de egyszersmind az uralomnak is emeltyűje; Daciát a fuvarossal, s telepeket egymással oly rakott utakkal köti egy­ be, melyeket néhol még most is használunk, s a nép mint romolhallanokat, ördög-utjának szeret nevezni. Rómából ez időben 12 útvonal sugárzott ki, ezek egyiko Erdélynek jött, a Vaska­ pun csapott be, s egy vonalban látszik jöni Tordáig, hol két felé ágadzott: egyik ága folytatá útját a toidai és patai sóbá­ nyák mellet Kolozsvárhoz; s itt ismét kétfelé szakadt, az egyik lecsapott Besztercéének, a más ág a Nádos partján ment Z u torfelé. A Tordánál ketté szakadt főág más vonala, Földvárnál Ugránál ma is láthatólag, Maros-Vásárhelynek tartott, s Polca Abafája s Vécsnél alkalmasint Beszterczének ment; Vásárhely­ nél ebből is kiszakadt egy mellékág, mely a Nyarad mentin Jobbágyfalvánál, Mikházánál mutatva nyomait, a Szovátai sóbányák mellett, a havasokan át a belső-székelyföldre vágott keresztül. ) s

2

Természetesen, hogy ezen építkezéseket Trajanus mind végre nem hajthatta, mégis minden római útmaradványt máig is Trajan útjának nevez a nép. Mi egyébaránt csak arra mutat, hogy * Trajanusnak azon belátást tulajdonítják , miszerint tisz­ tában volt azzal, hogy egy tartományt meghódítani sokkal kön­ nyebb, mint azt bizalommal kapcsolni az anyabirodalomhoz. Ha nem is mulatott hosszason, oly atyailag intézkedett, hogy a XIII legio itthagyása elégséges volt a rendet fenlarlani; ) jol 3

') E telepek hol létét sokan kutaták mar. Ilyen az ujabb időben Neugebanr (Daoien. Aus den Überresten des klassischen Alterthums, mit bosonderer Kücksicht auf Siebenhürgen. Kronstadt. 1851), k i részletesen előszámlálja, hogy hol mit találtak fel. ö t folytatá Ackner (Mittheilungen d. Contral-Commiss.. z. Erforsck. n. Erh. d. Baudenkmal 1856. V . sat. füzet), k i itt az 1845 -—55 közti felfedezett nyomokat' állitá össze. ?) A romai utakról egy katonai földabrosz maradt fenn e korból, moly jelenleg peutingeri táblák neve alatt a bécsi cs. könyvtárban látható, Erdélyt illető részének másolatát, nyomós szöveggel az erdélyi honbuvárló egylet füxetei hozták (Archiv d.Vereins far Siebenb. Landeskunde 18451. B . ü l . Heft.) ) Engel, de expedit. Trajani 255—66. 1. Ezen kivül koronként felira­ tainkban nyomokat hngyák az I. V . VI. YII. és X X X . legiok. Lebrecht, Absrigenen dac, Yölk, 58. Hene, Beytrage 72. 1. s

15

RÓMAI DACIA,

értette mit Talleyrand monda Napóleonnak, hogy a szuronyra támaszkodni lehet, de ülni nem. Ha megnyitá az arany £s sóbányákat: az ipar és kereskedelem fclvirágazlatására is egyleteket állit, *) hogy szeretet aranyláncza csatolja a polgárt a közérdekhez. Szóval 12 évi uralkodása alatt itt e vadonban, alapját vetó egy polgárosodásnak, melynek nyomait majd itét évezred rombolása se volt képes eltörleni. , i

Hazánk Róma alatti történetét az egykorú irók nem jegyezték fel. Nem lévén nyomda, a türténetjegyzés nem birta mostani ingerét, nem volt hírlap, télegrapb, hogy a császárok győzelmeit azonnal hirdessék a világnak. Hanem volt mégis valamiele, mi nekünk nincs, mit a könyvnyomtatás feltalálása megcsökkentelt: a épités, szobrászat, köbomelszés, melyek szá­ zadokra szóltak, és volt valami, mi lapjaink hord erejét pótolá, a p é n z v e r é s m ű v é s z e t e , mely lesve lestc a császárok minden léptét, csatáját, győzelmét, foglalását, s'képokben, fel­ iratokban pénzre veretve, mint kiáltványokat ropilé szét a nagy világba. Innen van, hogy Trajan 20 évreterjedö uralkodása, száz­ nál többféle pénzt bocsátott közre, melyek által Róma tör­ ténete ujabb meg ujabb, emlékeket ltapa. ) a

, Mintegy Iiuszankét császára volt Rómának o rövid idö alatt. Többnyre nem Rómában, hanem a provinciákban s alant szület­ tek, katonáskodtak, fővezérek lellek, a sereg kiállozá Iti őket 'egymásra. Ily uralkodók alatt a polgári csendes élbt, meslorség, művészet, tudomány nem igen szokott nagyszerű nyomo­ ltat hagyni. Hanem a pénzverés üzlete , melyhoz hazánk bányái bőven szolgáltaták az anyagot, annál szorgalma tosabban folyt. A római ezüstpénz, még ma másfélezred után na-

l

) Köveinken látjuk az tturariormn, fabrovum, nogotiatornm sat. Colloginmokat. L . Köloséri, Auraria Iíom. dac, 14-—18.1. *) Erdély törtánotóro vonatkozópónzoink ismortotésénok vezérfonalát: 1. Archiv fiir dio Kenntniss. y. Siobonbiirg. Vorzoit u. Gogonw. 1841 I. B. 1 ós 2 ftizet; folytatását Archív d. Veroins f. Sieb. Landoskundo 1844 I. 2 filz. Az Erdélyben talált pénzekon előjövő családok, császárok,' bitorlók a tusok ro­ konai névsorát összoáUitva J. Siob. (raartalschrif. I. 790 I. 6,8—70. 1. Vertek wanypémt is, do azok ritííák. Auraria Rora, I)nc. 13D 1.)

KÓMÁI BAÜfA,

16

ponkénl mintha vetve volna, kél k i e haza földéből- A l i g lehet értelmes, ember k i olykor a császárok kopott neve b e t ü z é s é ben no fáradozott volna. Főleg e szempontból az Erdély felett uralkodott császárok névsorát, a mennyire pénzeink szerint összieállitható, ezennel ide jegyzem : *) I. M. Ulpius Nerva Trajanus (98—117.) II. P. Aelius Hadrianus (117—138.) III. Antoninus Pius, a derék (138—161.) IV. .Aurelius Antoninus, (a philosoph) (161 — 180.) V. L . Aurél. Commodus (180—192.) VI. P. Helvius Pertinax' 193. VII. Lucius Septimius Severus. (193—2 J l . ) VIII. Marcus Aurelius Antoninus Pius - (máskép Caracalla.) IX. M; Opelius Macrinus. (217—18.) X. M. Aurelius Antoninus, (utána Heliogabalus.) XI. M. Aurelius Alexander Severus (222—235.) XII. C. Július Verus Maximinus., s fia C. J, V . Maxiimis. XIII. W. Antonius Gordianus III. (240.) XIV. M. Jul. Philippus és fiat M . J. Phil. (244—48.) XV. Trajanus Decius, fia: Heronnius Elruscus (249—-51.) XVI. C. Val. Ilostüianus (251.) XVII. Trebonianus Gallus; és fia Volusianus (251—52.) XVÍII. Aemilius Aemilianus (253—54.) XIX. P. Licinius Valerianus (254—160.) X V . Gallienüs (260—68.) X X L Claudius Gothicus C268—70.) XXII. L . Domitius Aurelianus. (270—75.) ?

Mint láthatni, Trajanus századokra tervelt szorvezésébon. Nagyon csalódott. Mert az rendesen ugy van e világon, hogy nagyemberek után gyakran puják következnek. *) A császárok s propraotoraik sorát többen mofrkisártcSk már összoálHtani, mint Lobrecht M. (Geschiekto cl. Aborig. Dao. Vülk.) Torma Józsof (Norass. Tárt). 1831). Hiány nálkül lchotlon. ) Eóraa épittotdaótöl 1000-ik óvbon nevozi apja űát ogytíü uralkodó­ jának, tehát 247-ben, s Daciában a pónzokro évszámot kezdenek veretni így: Provincia Dacia An. I. sat. mi azonban csak 10' évig folyt. 2

JtÓMAI

DACIA.

(1 17—2!) I.)

17

Kővetkezője, H a d r i a n u s , még csak átmenet. Hadrian még gyönyörködik az építészetben; de mondhatni ő az utolsó é p í t ­ tető római császár. Hadrian még oly sokat tart népei jóllétére, hogy, miként regéilik, gyalog, és fedetlen füvei utazta' birodal­ mát. Azonban ha Daciában járt is , nem sok nyomát hagyhatá fenn, mert k é t s é g b e e s v e Dacia megtarthatása felöl, nehogy t ö b ­ bi tartományait e lájróli beütéseknek - kitegye, Trajan nagy­ szerű hídját a Dunáról lerontatá. *) SÖt tovább ment, Assyriából, Mesopotameaból s Armeniából visszahúzza a légiókat, az Euphratest teszi a római birodalom határául; ugyan ezt akará tenni Daciával is, felakarta hagyni, hogy a Duna legyen Kóma határa. Azonban e szándókáról barátai lebeszélték, nehogy a római tartományokból ide telepített s itt már meghonosodott polgárok barbárok közé vessücnek ) . z

Kik igazgattak Trajanus propraotora , Soaiirinus 'illán ' E r ­ délyt, oly kérdés, melyre a felmerült köiratok nyomán sokat mondhatunk m á r ; de névsorukat hitelesen összeállítani még nem lehet. Kik Hadrian után következtek, mondhatni mi nyomot se hagytak fenn Erdélyben. A magyarnak tán összlescn sem volt annyi királya, mint Imperalora Rómának o másfélszázad alatt. Egyik a másik után gyilkolgatja le elődét. S az erkölcsileg is elsülyodt főváros, mit várhatott volna tartományaitól egyebet, mint lázadást, fék­ telensége t. Ily lázadásokat említőnek Daciában, A n t o n i u s Pius, (138—101) C o m m o d u s , (185); Trebonianus Galltis (251-ben) s mások alatt; annyira, hogy végre Dacia megtar­ tása már a legnagyobb erőfeszítésbe került. Dacia e nyugtalan magatartását imperatorai gyengesége mellett, egy roppant világesemény kezdete még nagyobbra ne­ veié. Ez időben kezdődik a régi Európái fenekostöl felforgató népvándorlás. A gotbok, kik már régebben Norvégia és Sveczia siva­ tagjairól leszállva, keleten kaplak vala boldogabb hazát, 200 ') Dio Cnsniuu Libr. LVÍII. Cap. !.;). "•) Tiutrop. IJvoviar. IUxtcnr. Koin. Libr V i l i . Cup. (>. Kfiv. Hintór.

Jg

KÓMA.I DACIA,

(27-1.)

év körül a hunoktól nyomatva, fölkerekednek, Dacia határira jönek, s a dákokat Róma ellen fegyverre szólítják f e l ; mire a nyugtalanság annyira hágott, hogy Erdélyben a légiókat szaporitni kellett. ) Minden ellenmüködés kési) volt már. A golh és dák verni kezdi Rómát. A fék szakadozni kezd. G a l l i o i i u s , csá­ szár C260—8) a gyeplöt kiejti kezéből, olvoszti Daciát, C l a u diiis még egyszer visszafoglalja. ílolyébe (270-berO A u r o l i anus lép, ki még pár évig megkísérli .fönntartani uralmát; de midőn a gothok vezérlete alatt lázongó dákok csatáit tovább fékezni nem birná: a lemondás nagy gondolatára jött. Sorgót s a római telepeket Daciából, s igy Erdélyből is 274-ben k i ­ vonta; Daciát, mit Róma másfélszázadnál tovább birt, feladta, a kivitt népet a Duna jobb partján, Moesiában telepité lo. J E r ­ délyről végképp lemondott. Rövid, másfélszázadnál valamivel hosszabb uralkodás. S e néhány tized nyomát a népvándorlás hat századig tartott rom­ bolása, se tudta eltörleni hazánkban. Hány tized volt a római uralom, ugyanannyi század folyt le azóta, s rombolja o nyomo­ kat, s még most is mindenfelé látjuk a világ királynéja, Roma, azon elvének jeleit, hogy ö nem a n é p e t , hanem a földet adóztatá. Vercspatakon, Vulkojon, a kiaknázott aranyürogek " j ; .Tárá­ nál a vízvezetök; Tordánál, Maros-ujvárnál, Szovátán u sóbá­ nyaüregek ''); a kiskaláni sziklába vésve ránk maradi melegfiirdő-medoncze; a hazánkon keresztül ágazott lUimiradványok; a számtalan katonai váracskák, telepek nyomai; a Tordánál , h főleg Várholynél az útozákat még mind jelelő luborilolt kő­ halmok; a Várhelynél felfedezett mozaik fürdőpadlatok, a kapuit s köfalzatát kérőken még mind mutató amphilliealrum, s a föld J

a

') Hyat kap Erdély az V. logiot, molyuok lakhelyülfíjtliiiao(Tofdii)ÍHIItattatott ki. Engel, Commont do oxpod. 258,1. ..;••») Biitrop. Broviar. Libr. VIII. Cap. fi. ) A római aranyozást bányászatról, Kölosóri égte könyvöt irt: Aura­ ria Romano-Daeica. I'oson. 1780. ") A római sóbányászatról 1.. Joli. Klirnnroieli v. l-'icktol, BuytrBgö mr Minoralgesdnchte v. SiobonbürRoii. Niirnborg. 1780. 11 Thuil: (W«l,ídiU> il. Steiníalaes, ia. Grossf. Siubenljttrgoii. 3

IUWI

gyomrából

lü

mcFA .(374)

felmerült, felirat,

4

szobor,

nemük, melyekről már annyi könyvet irtak

réz,

ezüst ós aranymég századokon át

hirdetendik, 'hogy Erdély, az ősidőkben hóditmány volt, de hódító

kezében,

ki Európa o Californiáját ha aknázta,

házni, építeni, szépíteni

oly

beru­

sem feledte.

A látható romokon kívül, még egyebet is látunk e tájon Rómától, mely, míg anyagi emlékei' naponként hanyatlanak, mint szellemi, mind több horderöre kezd vergődni: és ez—-nyel­ vének romja. Róma igen finomul ludta nyelvét terjeszteni. Anyagi és szellemi jóllétben részeltetve tartományait, büszkévé lette őket a római polgári n é v r e , s nyelvét mintegy reájok hízelegte. Könnyű volt, mert nem volt nyomda. A nemzeti érzelem az akkori apró nemzetekben még nem volt kifejlődve, a nemzeti nyelv elnyomása akkor még nem szült forradalmakat; hogy csak n y e l v é b e n él s n y e l v é v e l hal el. egy nemzet, e nagy igazságot még akkor nem értették a nemzetek* í g y k ö v e t k e ­ zett be, hogy a 'kis, Róma az olaszországi görög gyarmatokkal, Franczia ós Spanyolország akkori népeivel eredeti nyelvüket csaknem elfeledtetve, uj nyelveket teremte Európában. E történt Daciában is. Az itteni népekkel ö s s z e k e v e r e ­ dett római gyarmatosok egy nyelvel alkottak, az oláhnyelvet ) , melyet ma olyszerü szám beszél, mint a magyart.

a

*) Legutolsó lei c tolopoket visgAltn, a tudta Acknor, k i Tllpia Trajan&t VArholyhez, Apulumot Maroe-PortiiB a FojórvAr küsst, PataviaaAt SasálcclyI^ölclvArhoK, NapocAt NyArAdfctihoss, ParaliBUinot Vicához, AquaoM Algyógyhos, az AurariAkat Zalaühna ós AbrudbAnya, BrnclAt Krakkóhoz, Mareoclavát. VAi'falváhoss,' Salinumofc TordAhoü határozva, tiá coloniAfc, H 23 katonai várat (arx ntativát) mutat k i , hogy hol fokiidt. L . bocsoa -.órtokozósót Jahrbuoh d. k. k. Contr. Commiss. K. E r f . - u . E r i i . d. Baudoiikmalo, II. B . 1867. (53—100. 1.: a

) A z olahok novo logoUjaatJr OlAh, Black, nevezőt alatt.jíín'elö. Oklovoloinkbon móg 1223-ban Blaccok. (Tud. Gyiíjfc. 1830 I I I 100,-1.) Hogy o- novot Róma kódoltjai vísoltók-o, vagy podig BZIAV nyolvbolí pásztorkodó jolontófióbííl orodt-o, móg dimtotlon. MAr a Xlll saAisadi okluvolokbén olahi, olachi jHn olö. (L. Édor jogyz. Simigiau. í. 201. SohcBaoiifihoz 207 1.) E g y 18Ö0 íuArt. 8. in. helytartósági rrnidohit meghagyja az ordólyi uómot lapoknak , hogy, ass oláhokat, míkóp a törvómiap, vomírnon novon nevozüók, a valaeh ÓM rnmun lin2*

,

20

KOMÁI DACIA.

(274*)

Hogy az oláh nyelv'-a román nyelvcsaládhoz tartozik, az ugy látszik, el van ismerve* De hogy minémü nyelvből lett, hol fejlett ki', ez még buvárlat alatt áll. A szláv gyökszavak hos­ szú sora, a szláv accenfcuatio és rythmns, a szlávoktól átvett cyrili betüalak, sokáig azon hiedelemben fcarttí a nyomozódó világot, hogy szláv volt törzse. Az ójabb idö ezerí véleményt megingatá. Némelyek d á ­ koktól akarják származtatni 5 de a (Iák nyelvből semmi se ma­ radván fenn, ez állitásnák biztos alapja nincs; s ha a dák nem­ zet seytha rokonsága felderül, ez állítás merőben összedűl. Akkor azok nyomozódása lép e l ő t é r b e , kik azt hiszik, hogy az oláh nyelv nem a Trajanus Daciájában, hunom az Aurelianuséban, tul a Dunán a Balkán körüli római tartományok­ ban, bolgároktól vélte kezdetét, s onnan szorult vissza, a n é p vándorlás századaiban... Hová dől e k é r d é s , mi része van a szlávnak, dáknak, bolgárnak az oláh nyelvben, oly tulányok még, melyeknek még Oedipusa mind nem akadt *.), Egyébaránt annyi látszik, e nemzet létrejötte, nagy belső deti nyelvelem és a római közt, ni. Innen magyarázható az oláh

hpgy nyelvének alakulása, s ig"y akadályokkal küzdött. Az ere­ nagy különbségnek kellelt len­ nemzet szellemi életének lassú

lyetfc. Tán mórt németül paripát ÍH jolont. Innon a román nfiv a magyar la­ pokba is átment, pedig gr. Komóny .T. (ki a római novot fizUvovónyriH románkölteménynek nevezi: Archív ti. Voroin. lQ/ífí, II, 83. \>J H mások íigyolnw/ttoték a zavarra, melyet ez nj nóv tbVtonotiinkbon olói'og idóziú. Az oláh külön­ ben ia az olasz szóval egy gyö'kii lehet. A román podig collootiv nóv, moly min­ den római fajóffranczia, olasz stb*) mint a nőmot oroclotüoknAlagormáii novo/.ot ') Kómái vagy román nlp-cmladllips tarl:ozánuk világom. Itt <wak nvs elibe vetett Daco-ságról lohot kórdós, s e r r e (íuftlc hármat kollnho tudnunk s A mi Daciánkban keletkezette e nyolv, vagy tul a Dunán Aurolian Daciájá­ ban? A dákok vagy traxokadák m alapot? Do épp itt a böklconíí. A dák alap mellett szól Bonfln • (Docad. I. Libr. 1 ős 7.) ö t kövotík az Ó ón űj Dátüák, vagy is mint sokan novezik, mendaciák irói; BonkfJ ós mások. A, flsslAv-alapnt ScklöW állítja fol (Krit. Samml. z.gosch. d. Doutsoh. in Binboub. 1705,) utAna jött Edor (EróVIsm. Zsengéjében, s tul említett jogyzotoihonj sat. A tokhitölyes Engel fOommont, do exp. Ti-ajani ot do orig. valacdior.) a bolgárokat a Volga mellíU Moosiaba hozza, s a Daciából oda tolopitfttt római gyarmatokkai ott alakíttatja az oláh nyelvet. H a az utolsó áll, akkor románok ugymj , de nem daco-jománok.

21

A GOTIIOK. (325.)

fejlése Miért is mind a mellett hogy ily korán "emiitettük, a történet színpadán csak későre jelennek meg, s jelentékeny szerepre alig, bírtak .vergődni. ,

7. §. A

G 0 T II 0 K . (274—376.)

^

Mint futólagosan emiitök, Európát egy világesemény zavar­ ja meg, a népvándorlás. Ázsia fenlapályain a nép azon ka­ landos nagy gondolatra jő, hogy magának jobb hazát indul­ jon keresni, s családostól, barinostól Európának indul )., A nyomulók előtt a gothok felkelnek, Erdély felé veszik titjokat, s tájainkon birodalmak sorát kezdik meg, melyek hat századon át döntögetek egymást, mig végre a magyarnak sike­ rült állandó birodalmat alapitni. Róma után Erdély felett a gothok lettek úrrá. MinÖ nép­ csoportok alkoták a gölh birodalmat; mennyiben germán erede­ tűek; mi szerepet játsztak egy századon át: mind ezek E r ­ dély történetire keveset tartoznak ). A golh emlékek bírná­ nak reánk még némi érdekkel, de nálunk egyenesen közök­ ből jövő emléket nem ismerünk. Azonban a gothok mégsem tűntek le minden nyomtalan, ük voltak nálunk a keresztény vallás tavaszának fecskéi; még pedig az akkor lábra kapott Ariamisok felekezetéhez tar­ toztak, kik a Krisztus örökislenségét tagadák *). Mint ilyek részt vettek 325-ben a niceni híres egyházi gyűlésben, hol az Arius követőit lílzre kárhoztalák ) ; minek következtében a

8

B

') L . Supplox Iiibollus Valuchoram Transilv. cum notis J . 0. Edor. Claudiop. 1791. 10H gr. Komóny Jóf.aaí- órtokozúsót m oláhokról, Tud. Gyűjt 1830 III. 97—114. 1. ; '-) Eottooh, Allgomoino Woltgosehiehto IV. 12—8(5. 1. ) ÍJ a gothokra tartozó kutfükot, Programm d. ICatb. Gymn. in Hormannstadt. 1857. a. 1. i) Hunor, Histor. Ecclos. n . 60. 1. Szakoly Sándor, Unitária vallás tör­ tenete 10—14.1. ) Fojór, öod. Diplomát. Hungáriáé occlüsiastious ot Civilis.Budao 1829 I. 41—49. :I

5

A COTIIOK.

22

(3(>1.)

a golhok magokat a római egyháztól elszakasztják. Ulpliiliis püs­ pökök a latin belükből az, ismeretes golh belüket alkotja, a bibliát saját nemzete nyelvérc lefordítja, s a római nyelvnek, melyen a vallás eddig kirekesztöleg terjesztetett, hadat izent ). Innen nevezték sokan az erdélyi Unitáriusokat Arianus oknak. S mégis van valami, mi olvasóink figyelmét alig ha el­ kerülte, a harangainkani golh betűs feliratok, melyekre e l é g ­ nek tartom egyszerűen megjegyezni, hogy azok nálunk csak is a XV. század körül keletkeztek ). Valamjnt a goth építészeti slylro is fiatal olvasóinkra nézt azon megjegyzéssel tartozunk , mikép a golliok, itteni inegbukásuk után, Olaszországban laktokban, megkísérlek ugyan Róma építészeti szelleméi felkelleni, de nem sikerült. Azon gyönyörű építészeti styl, melyet goth nóv alatt bámulunk, mely könnyű szerkezeiénél fogva mint könnyű üvegház á l l szemben a román nehézkés építészettel, mely a keresztény szelleaiviRg ideálitását oly -híven fejezi ki — csak o XII. s z á ­ zadban keletkezett, s hozzánk csak is a XIV. században é r k e ­ zett ) . . Egy század alatt a gothok birodalma lekinlélye.isó emel­ kedett. Ermanarik királyuk alatt a Dontól a Tiszáig terjesz­ kedtek, s igy hazánk csak szélén esett. Azonban derék kirá­ lyuk (361) meghal, a szép birodalom két részre oszlik, UoleJ

2

3

é

') Ulplűl/is Usmíisolatai egyiko az TTpstaliú ogyofcmimíl vnn. Hogy vuli'isággol gofli-e kétség alatt 411. (Tud. Gyújt 18,17 I. 46. 1.) Kgyóiinratit i n i ^ j i v Iont ily czim alatt: Ulphilas. Votoria ot novi ToBtomoutí VüMloniu n'otliiwu> fragmeuta. sat. Edid. Gabolonotz ot Loobo. LipHÍao 185)0. 4". ) E fölíratok ismeretes szövege tiibbiro. oz: o ltox (ílorino vmii omn |iueo. Ilyok vannak Szasz-Hormányon (1422), Hültövónyon (1431), Sárpatakon, Vaján (1495), .Yécson (1600) sat. ') A goth styl a románból fojlott. Akílfalnk holyott oszlopokat, n korok fólivü törpe kis ablakok holyott éltivoB karcsú magas ablakukul; alkalmazott. Franczia orsz. északi felében koletkozott. L . o styl logujabb imiiorotimót, (iusclűcbte isi AroMteotur v. W. Lübko. 181)15. '278 sut !. Nálunk o styl b ő ­ szebb példányai: a brossai templom (1888—424). kolozsvári (1404—460), szászsebcai ugyan cz idöböl. L . Erdély Kégwéjjoi 228. 41. 47. 1. MiÜi«Uu»s< n ss. Buudcnknmle. 186G.HI. IV. VII, fiizut. Magyarhonban lo-Hzobb n kassai, birodalomban a bécsi szt. István. 2

;

23

A HüNdic. ( 3 7 G . )

ti és nyugotira, s ' E r d é l y A t h a n a r i k alatt a nyugotihoz sza­ kad . . . E ponton veszik a hirt, hogy a hun nemzet, mely okot előbbi hazííjokbóT kimozditá, ismét felkelt, s feléjek közelget fenyegető árjával. 8. §. A

HUNOK. (376—454.)

Mint látók, gothok hóditmánya volt Erdély, midőn a hunok a Don pusztáin , egy százados pihenés után', iljra felkelnek s Európa feló indulnak, jobb hazát keresni. Hét vezér alatt jönek, mindenik alatt tekintélyes nép. ') S tájainkan 376 tájt jelennek meg. Á gothokat fenyegetek l e g ­ e l ő b b ; mégis kisérték ellent állani, de nem sikerült. B á l á ­ in ór Moldvát elfoglalja ) , el hihetőleg Erdélyt i s , mert törté­ neti hagyományaink arra mutatnak, hogy mielőtt Etelo nagysze­ rű csatáihoz kezdett, Erdély a hun mozgalmaknak szintere volt. Miután állitásunk bebizonyítására elégséges történeti ada­ tokkal nem bírunk, jónak látom a hunok feletti tradilioliat ö s ­ szeállítani. Ilyenek: hogy B a l a m é r nevü falunk, a Maros part­ ján Balamér hiin vezértől vette volna nevezetét ) ; ilyen to­ vábbá: hogy E t e l o u d v a r á t egy időre a Székelyföldön, Udvar­ helyit ütötte volna fel ) ; hogy Udvarhely melleit, a hegyfokon a máig is ismert Budvára, E t e l e , testvérié Budáé lelt volna; hogy Udvarhely közelében, Jíad i c s l ' a l v a , Ka diósa bún vezértől; s a C s e 1 o - t o r n y » , a homorod-almási barlangnál, Cseléről, a fCadicsa testvéréről''') neveztetnék; hogy az. onnan "néhány érára fekvő B i k a - e r d e j e R é a

8

4

') J&BMiy, ugyanott 44. 1. ") KOÜII, Chronioá 10—17 Jtaay, Magy noina. logvfigíbb iílülttö 4-2. 1. ) EralitUotjük tán líiilamoritaftl;, Kolotasssog liegyát, L . KövAry, Knl. Kitluisíigai 80 1. • ) L . Új magy. Mtuseum. 1868. 17fi. I. Bonttö, Imago Nation Sieiilieaa 37. 1, ') Jásmy 37. 1. 3

1

;

ri H U N O K . (;i87.)

24

káról, Etele nejeiül hivatnék igy, mint a ki itt, ez erdőség kö­ zepette, egy várban, melynek romjait a nép most is Altilla várának nevezi, halt volna meg, s ott ís temettetett volna el a pár négyszeg ölnyi kő alá, melyet o vár alatt, patak part­ ján, a nép mint Réka sírkövét mulatja ) ; ilyen az: hogy a h o m á r k a , mely Háromszéken a Bodza szoros felé máig is láthatólag fut, a liánok sánezozata lett volna ) ; végre • hogy azon Thoodosius aranyok, melyeket az Udvar­ helytől néhány órára fekvő Firtosvár melleit (1831) mi gy­ ászaimnál találtak, azokból volnának, melyokot Thoodosius byzunczi császár Etelének adóba fizetett. Mi történeti alappal birnak o mondák még nem bí­ runk „elég adattal, hogy felderíthessük. Annyit mindenesetre mutatnak, hogy a hón birodalom, mely Moldvából kezdett to­ vább terjeszkedni, Erdélyen nem vonult minden nyomuélkiil át. E mondák szellőztetése után, kisérjük át Erdélyon a h ó ­ nokat, s adjuk át a világtörténelemnek. ' Egyelőre csak a Tiszáig terjesztek ki magokat ). Azon lul, Pannoniát, azon időben a longobárdok bírák, Maorin fő­ nökük alatt. Ezek segítségért Rómához folyamodlak, s nyertek is; s 380-ban — mely évben imperátori rendeletre a keresz­ tény katholikus név keletkezett — ) köztük egy csatázás kez­ dődik, mely hódítással végződött ugyan, de az olt elszórt Iit'inhalmok máig is mutatják, mennyi áldozattal jutottuk Pannó­ niához. °) l

2

4

6

Forgassunk el egy sereg csataképet, mely Erdélyre ugy se sokat tartozik. Félszázadnál több esernényes időt ugrottunk át, melyből Bal a mér után (f 387 tájt) csakis a hun vezérek sorát említjük meg, moly körülbelől igy következeti 'J:

') Sziiliő Károly a Priscus által leirt Etole udvarát .Tászliorénylmz t o t ó . Uj magyar múzeum 1851. 66<1. 1. ) A Imn reliquiakat, 1. KSv&rl, Erdély Régiségei 01—(14. I. ) Kállai, Sjsékely nomz. Erodoto 43. sat. I. ' ") Kéza, Clironio. 16—17. Jáiway 42. 1. «) Fojw, Cod. Dipl. I. 111,1. *) E halmokról, Jászay 53—58. 1. ') Borika összeállítása után. Imago Nut. Hicul 12—1.'!, 1. 2

s

nimoK.

25

K a r á t o r r (387—400), utána Ulti i n (400-4411), utána a Balamér fia B e n d e g ú z (411—428), utána jönek testvérei Up't^r (-1-431) és R u á s (428—34), s titánok' E t e t e és B u d a , mig végre Buda 445-ben meghal, s s az uralom egyedül Etelére marad *)/ Egy szellemóriás korához értünk, a népvándorlás legna­ gyobb hadvezéréhez; kit ha pár szóban akarnánk jellemezni, az Actnához hasonlitan/dt-, kinek mig feje a hóvoual j é g h i d e g é ­ ben vesz el, keble örökl^ngban ég. Nem czélunk Etele hadjáratait ecsetelni; de, á mennyiben e hadjárat végre Erdélynek egy nemzetet ad, néhány moz­ zanatot megemlítünk. Etele Rómát megingatva találta. Már a hunok megjele­ nése előtt e birodalom két részre szakadt volt, nyugotira, mely­ nek székhelye R ó m a , és keletire; melynek császárai Contsantinapolyban székeltek. A mint fellépik, az elpuhult R ó ­ mát mint istenostora kezdi sujtolni. A keleti császárságot 447-ben adófizetőjévé teszi. Itt jöttek be az Theodosius ara­ nyok hazánkba ). 2

A keleti császárság leigázása után, a nyugoti császárság ellen fordula Etele, mely mint hatalmának fordulópontja, törlénetünkhez is tartozik. 451-ben népét fegyverre kelti, /dúld viharkint ront át Germánián, Galliába tart, hol a római sereg várt reája, A két világtábor a catalauniai téren, a mai Cbalonsnál találkozott. Egyfelől mondhatni egész nyugoti, más felöl egész keleti Európa nézett szembe egymással. Kelet élén Ete­ le áll, az erö, lángész koronás oroszlánya; nyugot élén Aetius fövozérkedik egy bátor férfi, előrelátó sas, derék hadvezér. Az í g y meghasonlott Európára fclviradl a csata napja, s a v i ­ lágtörténet legvéresebb csatája vívatott, mely vérözönbe temeté a völgyet, a nélkül, hogy egyik is győzött volna. 0 Hogy Attilának magyar novo Efcolo volt, I/furócziOhronío. I. K/líl.foj. -) A Firfcosan 1831-uon talált pónnolc 1L ThoodoBiUfl, uöyóro Pulchoria » fórjo Marcianus kepeivel van, E r d . föógisógoi 187 1. Az aranyoknál nagyobb íiyoromónyo volt Etalonok az, hogy 448-ban egy követséggel PriHCUB in eljött, s Etele visoltdolgait irva hagyá. Kiadásairól Nomss. TArs. 183a II. íi57, 1. hofordítva Bzabó .Károlytól, Újra, muswron 1851. 515. (Uíí. sat, I, r

HUNOK.

2G

Mindazáltal mi Napóleonra

a borodinoi csata

szágban, az volt Etelének a chalonsi ütközet. ugyan bire, még Róma diadal-menels-

ellen újba

de a :hún nemzet

megtört. S miisor Etele 454-ben magában horda a felbomlás Mire

kezdett

hadjárata

gyözhetlenségéiiok meghalt

Muszkaor­

Még fennragyog

1

),

inkább hiedelme

birodalma már

magvát.

Etele behunyta sasszemét, vazaljai s azok közt leg­

elöl a germán

eredetű

gepidák

és golhok,

kardot

rántottuk

üai ellen... Birodalma ugy járt, mint minden birodalom, mely igen nagyra q ö . . . ön terhe alatt

Á székely

összeroskadótl...

nemzet

eredete.

(45-í.) Erdély nyű vére,

történelme

színpadára egy nemzet lép, mely

sebes észjárása ,

s harozias

kön­

kormányszerkezeténél 2

fogva egész időnkig, tekintélyes szerepet játszolt ),

»),- Feszler Attilájában 464— 6-ra teszi Etolo luilálát. Turooul H'/ftfint 44 évig uralkodott, ós 124 évig élt s 445-bun halt ol. Turoezi Ohron. I. Oap. X X H . De rendesen 454 teszik. . ) Siin, Keza, Cronio Libr. I. Cap. 4. Voltuk irók, kik a székelyük húnoktóli származását kétség' alá vonták. Ezek egyiko azon iskola, mnlyutik iro­ mányait Csoko József gyüjtó összo, s kik bibotíilog BüiiflniiiH titán (Uootul. I. Libr. 1) a székelyeket oly soytbáknak állítják, kik ősidőktől itt laknak. A im'w iskolát képezik, Fás ohing (Vot. Dada 78. 1.) Fray (Annál. vot. Huugar. 171). 1.) s ezek nyomán a magyarok nom nagy barátja Sehlötzor (Kritisclm Hamuilungsn zur Gescbichto dor Dontschuu i n Siobonbiirgon) valamint az ujabb szán/, történészek, Benigni (Untorhaltungon aus dor Gescbichto 6tiol>oubtÍrgmm It. (it. 1.) és Sohuller lí. (Umrisso u. kritiseho Stúdión I. 20. 1.) czimü muukájoklmii, kik a hún rokonságot tagadják. Faschiüg ós Pray IV". Béla alatt Xlll. H/,á» zadban|szállitják bo, az első Jászok az utolsó bossunyílktíll szármoztatva; ha­ misnak állítják az 1096-i oklovolot, molybou milkoviai püspök Lürinez a háromszóki székelyeket püspöki temploma épitésóro sogélyro bijja fol, minthogy — ugy mond — o püspökség érettük és régi olojikórt állíttatott fol. (Oki. ,T. BenkÖ: ,Milkovia I. öö. 1.); söt bírunk ogy mást i s , ugyan a püspökségtől hozzájok 1228-ból, (Oki. Milkovia I. 110. l.)Nom gondolnak azzal, hogy ha a, magyar királyok alatt jönnének be, terjodolmos szabadságok oklovohm nyu­ godnék, mint a német lovagoké nyugodt, s a szászoké nyugszik a mai napiglan azon korból. Láss ido cáfolatokat J . Bontól Qo\u Traiwilv \. 888. Kálhi.y Fer. Értekozése a székely nemz. eredetéről, lányod 1820, 0—lí). 1, Az ujabbak, 2

A 5ZÉKHLY NEMZET EREDH'1'E.

27

Mint Kézal, ős-történészünk beszéli, Etele halálával rop­ pant birodalma két fia között pártokra szakadt, a józanabbak a görög császári anyától született • Csabát, az idegenek a ba­ jor anyától született Aladárt akarák uralni. Viszály ós hábo­ rú fejlett ki közöttük, az első csatában" Csaba győz; a máso­ dikban, mely Sikambriánál, a Duna partján 15 nap alatt folyt le, az idegenektől támogatott Aladár leve a győztes: s Etele fiai s a hón nemzet harczosai ott maradnak a csatatéren; s Csaba 15,000 harczossnl nagyatyjához menekült, Honorius csá­ szárhoz. Mint folynak le e barczok, mint bukott el a hi'inbirodalom, hogyan kisérték -meg Etele fiai helyreállítani, nem tar­ tozik czélunkhoz; minket a történészet csak is azon tudósítá­ sa érdekel, miszerint a csatákból háromezer fegyveres férfi ki­ menekszik, s magát Erdélybe veszi, hol a mai székelyföldet alkotja. Különös esemény, mely mellett és ellen annyi tollharcz folya le. Pedig ha elgondoljuk, hogy a bún birodalom emlé­ keket hagyott fenn, hogy e háromezer fegyveres csak itt ha­ gyott övéihez tórt vissza, s itt a Maros, Olt és két Küküllft erdőktől fedett völgyeiben, magokat könnyen elvonhalák, s az általuk elfoglalt 200 • mértföldnyi téren az akkori apró néptörzsek közt, magok is egy kis államot alkothatának, —ha mindezeket elgondoljuk , s a székelyföld könnyen védhető fekvését tekintetbe vesszük: hogy régi tfrléni'szeinknck s a székelyek hagyományos hiedelmének ne higyiink: arra semmi okunk sincs *).

mint Solmllor ós Bonlgni, már nem toszik éppon a XIII. századba, hanoin az elsíi, ordólyi tulnápono(16s rajának, az utolsó a XII. Hzázud hozományának ál­ lítja, kik ollcinábon gr, Komóny Jóawef oklovolukot ús (istörtü'iu'iszokot használ­ va, újra fellépett, 8-hogy már a IX. században, a magyarok ido bojövotolo olíltt itt voltak, kimutatta. (L. Magazin í'. Goschiehto Siobonb. v. Ant, Kura. 11. 266—208. 1.) Ugyan ozon XII. századi tolopitóst ostromolja a Noraz. Társaik. 18-10. II. 24. sz. ') Ivóza günrint a CssiglenKSiön Mopodtok lo, s maradtak Árpád koráig (I. Cap, IV.); Turotsssi pedig (Chronica I*. I. lap. 24)' azt mondja, hogy előbb íl Oziglamezb'n akartak lotolopodni, dó nom látva magokat bátorságba, Krdólybo vonták magukat. Vannak, kik C'/iglamozíit Uzoglód körül, vannak kik Torda, 'mollott konwik. (Nomz. Társaik. 1880. 131. 1).

r

CUPIUÁK.. (-'i'>'i.)

28

Elég, hogy a történet mezejére uj nép lépik f e l , mely székely nevet kap, s a legtisztább,magyarnyelvet beszéli §. 9. A

G E P I D A K. (454—527.).':

Miután a székelyföld alakulását érintők, kisérjük tovább a népvándorlást. Etele birodalma egy része A r d a r i c h , gepida király alá j u ­ tott, ugy hiszik, hogy Erdély is. De adataink hiányzanak. ' A gepidák uralmát még liomályfedi. M i emléket sem hagy­ tak magok után. Azonban üralmok' folyama alatt nagyszerű e s e m é n y e k e t kell megemlítenünk, melyek Európa sorsára háthatos befolyást gyakoroltak. Ezek egyike, hogy Róma világ uralma (470) meg­ bukott; másika, hogy III. Bódog pápa, s Ákos konstantiná­ polyi pátriárka közt oly viszály ül k i (483 körül), mely a leöle­ ti és nyugoti egyház elválását vonta maga után, vagyis a rom. kath. vallás mellé eléállt a görög vallás; s a román szent é p í ­ tészet mellé keletkezett a byzanczi styll. Mi rész jutott ez eszme forradalomban Érdélynok, mondhatjuk meg. Erdély Arius felekezetéhez tartozhatott következése l ö n , hogy az Arius felekezet hanyatlásával, ez időben állt he, Erdélybe a keleti vallás hamarább emelhetett.

nem ), s mely oltárt 2

10. §. LONGOBÁRDOK. (527--5680 Három emberi nyom se tűnt l e , s a gépidák uralmának is ütött végórája. 527-ben A u d o i n longobárd király reájok j ő , s köztük letelepedik. A két ur egy fedél alatt nem maradim*) Honnan vették a székelyek a szakoly nevet, L. Benkö donorai. Transilv. I. 396 1. Éder kutatásait Schezaous Buinae Pannonicao. 69. 1. Ugy látszik közönségesen abban egyeznek meg, hogy rógon a székely őrt, határőrt jelentett. L. Horváth István. Tud. Gyűjt. 1834. I. f. 111—121. 1. ) Haner Hist. Eccles. 66. 1. Székely S. Unitár vallás Tört, 17—18. 2

AZ

AVAROK.

(568.)

29

tott hosszason egymással •hékéb'en. A következő longobárd király A l b o i n 567-ben a gepidák ellen fegyverre kél, királyukat K u nimundot elejti, s népét elszórja. *) Késő győzelem. Mert más évben Ázsia felöl a M n - s c y t h a faj egy más sascsoportja közeledik,"határiakon terem; kevés csatázás után a longobárdok előttük, 568-ban', felkelnek, Olasz­ országba vonják magokat, hol a mai Lombárdiát alakiták.

11. §. • AZ

AVAROK. (568—796.)

A z a v a r o k , kik némely íróknál varchoniták (várkunok) nevezete alatt jönek elő ) , a magyar faj ezen második honkeresö csapata, ) Ázsiából jött, a felkelt s előnyomulni indult t ö ­ rökök elöl •). Fájdalom; e nemzet történetét a régi kor igen elhanya­ golta, s az újabbkor már csak alig képes a,nagy hézagokon segíteni ). Bonfin őket a gepidák által szét szórt Irúnok ma­ radékinak tartja, kik magokat avaroknak i l y nevü kaganjokról n e v e z t é k ) . Egy század múlva jelenvén meg, a hasonlatosság mely köztök és a hunok közt, hadjárati szokások, ruházatjokban volt, Európát a rokonság iránt azonnal meggyőzé. Elfoglalván Etele birodalmát, tekintélyes uralmat alkotnak. Azonban az elpuhult, s gazdag zsákmánynyal kecsegtető B i záncz és Róma ellen, miként a hunok, ők is megkezdik b e ü ­ téseiket. Zsákmányolnak és terjeszkednek, hogy Bajorország lön birodalmuk határa. Hősök valának, de nem elég miveltek arra, hogy b e l á s ­ sák, mikép ennyi idegen elem között, mint pogányok a régi idő a

3

5

0

») Rottek, Alig. Weltgesch. IV. §. 25. ) Tnroczi, Chronic. I. 23. fej. ) L . bővebben az avarokat J&szay 14-8—172. Budai Esaiás 18—34. stb. ") L . Woiizol Gusztáv nyomozásait nj m. muzeuua 18S1. VIII. 440. 1. Csengori Tört. Tanulmányait,'Pest, 1856. ) Rottek Allgem. Weltg. IV. §. -26. ") Ajit. Bonfin Rerum Hungar. Docad I. Libr. IX. 2

3

5

AZ

30

AVAliOK,

keresztény vallásközepette, magokat fenn nem tarthatják. Előbb is saját alattvalóikat lázítják ellenük, a jámbor lótok fölkelnek, s 625-ben oly kemény csatára kerül az ügy, hogy soha töb­ bé őket meghajtani nem bírált. Majd, 040 tájt, a bolgárság is, ezen elszlávosodott húnscytha faj felién e l l e n e k . . . liz időtől az avar folyvást gyengül és hanyatlik. Ez alatt a Római birodalom romjain uj hatalmasságok kezdenek alakulni. Franezia- és Rajoror.szág a VI. században már szerepet kap. A keresztény vallás terjesztésében miitaloll buzgolkodásukért a pápák különös kegyében részesülnek. Végre Franciaország kormányán egy lángész jelenik inog, N a g y K á r o l y . Azon hiedelmében, hogy a római császárságot még egyszer helyre állithalja, fegyvert ragad, roppant hódításokat tesz. 790-ben az Avarokra is reá, jő, s folytonos csatázás után 796-ban a pogány avar birodalomnak véget v e t . . . P a n n ó ­ nia avar és szláv lakói római hilro térítése m e g k e z d ő d i k . . . s a salzburgi érsekséghez kapcsoltatott ). 3

12.'S. A mai

Európa

alakulása.

Nagy Károlyt a pápa 800-ban római császárrá koronázá. Kezdődik a római császárság, mely épen egy ezredévot turlotl. A népvándorlás özöne roppant chaoszba sülyeszlotlo volt Európát. Róma bukása s a keresztény vallás terjedése u t á n , Nagy Károly volt az első, ki a zűrben rendet hozni m e g k í ­ sértette. ' Uj eszméket teremt. Uj középponti birodalmat dlkol. A pápai hatalom lesz a középpont. A népek Krisztus születésétől •kezdenek számítani. Keletkeznek az arisloeralicus eszmék. A nép, hogy ne vándoroljan, leigáztalik. A szabad föld fogalma megszűnt. A földbirtok a k o r o -

s

Fejér, Coil. dipl. I. 149. 103. 1. ) Új m. Mussolini 1801. 443. 1.

A MAI EURÓPA.

31

nájé lesz, birtokosa csak h ű b é r e s , kiről ismét a királyra megyvissza. Európa apró fojdelemségekro oszlik, a fejdelem a császár, a császár a pápa h ű b é r e s e . A görög-római miveltség emlékei, mint pogányságra em­ lékeztetők, a beállt tudatlanság martalékává vettetnek. Kezdődött a római papság befolyása. Melyet e s z á z a d ­ ban azon veszteség ér, hogy a keleti egyház tőle (880 k.) végképp e l v á l i k ; Cyrill érsek (862 k.) a szlávoknak uj b e t ű ­ ket talál, S' isteni tiszteletüket anyanyelven kezdik folytatni ). 1

Hogy a vallás tekintélye láthatóvá tétessék, kezdődik a temp­ lomok menhelyi j o g a , minden oda menekillbetökre. K e z d ő d ­ nek az ordaliák, a viz, tüz s egyéb ilyszerü próbák ). 2

A Nagy Károly világbirodalma, mint egykor a Nagy Sán­ doré ós Eteléje, nagyságának súlya alatt összerogy. Európa ap­ ró fejdelemségei (mállásra vergődnek, A z új vallás és új polgári szerkezet alkalmazása, e r ő s í t é ­ se foglal el minden egyes államat. Ily eszmék forrongtak Európában, mikor a magyar nem­ zet fellépett.

') Fojór ooa. rlipl, I. 213. E korra ugyanott 1C1—224. 1. ) Jj, Tud. Gyűjt. 1834. I. II. k.

a

MÁSODIK KORSZAK. •A MÁGrTAR UHALOM ALAPÍTÁSA. 0)26—1002.)

13. §. ! A MAGYAROK

KIJÖVETELE.

Mint látok, Erdély. történetvilága a római itteni uralom megbukása óta, mind setétebb homályba borult. Néhány s z á ­ dadon keresztül hazánknak még neve sem fordult elő a t ö r ­ ténetek lapjain. A Róma által előidézett polgárosodás nyomait a népván­ dorlás iszapja fogta el. A római gyarmatok romba dőltek, a gyönyörű utakat, az általuk mivelt szántókat százados erdők k e z ­ dek borítani. A várok, s útszélekre állított vigiliák az enyészet birtokába jutottak. Néptelen pusztasággá válhatott nagy részié, mert a mi kevés népesség benmaradt, alkalmasint az is elhagy­ ta a téreket, s magának a hegyek, havasok rejtekeibe keresett menhelyet. Azonban ez ásványokban dtís ország, nem soká maradha­ tott k i a világtörténet játékából. Egy nemzet kele fel Ázsia föl­ déről, Európába jött, jobb hazát keresett. S itt e részeken, hol a népvándorlás félezredig hullámzott: felüté győztes lobogóját, s a viszály árjának véget vetett. A nemzet, melyről szólok, mely annyi között egyedül birt itt birodalmat megalkotni, mi len­ ne más, mint édes nemzetünk, a m a g y a r nemzet. Miután Erdély a magyarbirodalomnak egy' ötödét leszi, s a magyar nemzetnek meg valának derék történészei, nem e z é lom a nemzet eredetét hosszason tárgyalni. Pedig most, midőn

MAGYAROK KIJÖVETELE,

(626 — 895.])

33 i

Európa nópfajai, a román, germán és sláv hevesen kötik az atyafiságot, s minket lappoktól finnektől akarnak származtatni; talán nekünk se árt, ha legalább régi dicsőségünkre büszkék maradunk; s nem feledjük, hogy az egykor virágzott h ú n - s c y tha nép család nemes vére, melyhez a hun, avar, bolgár, kazár, palócz, bessenyö, kún nemzet tartozott, egyedül bennünk ma­ radt meg legtisztábban; s hogy mint egy hajdórii hatalmas n é p ­ család tagjait, minket sem a gólya költött ). . 1

Hol laktak eredetileg őseink, mi hagyatá el velük Á z s i ­ ai ös hazájukat, még mind nincsen felderítve. A világ figyel­ me legelőször ott fordul réájok, mikor már a K a u k á z u s hegy körül tanyáznak. Innen léptetik fel őket a történet színpadára, 626-ban, mint a kik Heraclius császír mellett a persdk ellen csatára kelnek. Mennyi időt tölthettek itt, nem tudjuk megmondani. Csak annyit látunk, hogy ez idő után nem soká maradhattak a Kau­ kázus körül, mert közép Ázsiából népek nyomultak elő, s őket 680 körül onnan leszoriták. Felkelnek tehát, Európába tartottak, itt a mai krimiai fél­ sziget felett, a Dneperfolyam balpart;án, a mostani Orosz biro­ dalom déli részén hazát alkottak, melyet a byzánczi irók L e bedias névvel neveznek ). E második vándorhaznjokban sem maradhattak meg. Mert a b e s s e n y ö k, a hún-scytha faj a más törzsre reájok* jön , 3

') E tárgy körül az újabb időben sok érdemet szereztek búváraink. L . Horvát István, Rajzolatok a magy. nemz. legrégibb történeteiből. Pest, 1825. Fejér György, Aborigenes et Incuuabula Megyarorum. Budao, 1840. stb. Leg­ újabban többek közt Wenzel Gusztáv akad. tag, Új magyar Múzeum 1851. V I — I X . füzet. J A magyarok őshazája felkeresése elejétől kedvenoz gondolata a ma­ gyarnak, így indult meg körösi Csorna Sándor székely hazánkfia 1820 körül. Ázsiában hala el. Jerney János magy. akadémiai tag is megindult 184:4-ben, s Lebediasig szerencsésen el is jutott. J . X Keleti utazása a magyarok ös helyeinek nyomozása végett. Pest, 1851. ozimü két kötetes munkában adá ered­ ményét. L . nála a Lebedias szó eredetét (H. 70. 1.) Lobadias fekvése megha­ tározását, mit a lopedikai steppeltre tesz (II. 158), s az ily nevü mai helysé­ geket (II. 76. 1). Kőv. Histor. 3 a

MAGYAKOK

34

KIJÖVETELE.

í>2(* —895.

s a magyarok a helyett, hogy a nagyobb szám uralmának meghajoljanak, felkeltek, új hazát indullak keresni ) Azonban beláták, hogy hazát szerezni könnyebb, mint azt megvédeni. A l k o t m á n y szerkeze t ö k b e tehát reformokat hoztak be. Azon ideig minden vezér törzse külön kis államat látszik képezni. Lemondtak tehát e függetlenségről, s a hót vezér: Álmos, Elöd, Kund, Ünd, Tas, Huba és Tuliutum ab­ ban egyeztek meg, hogy a főnökséget Á l m o s családjában á l ­ landóvá tegyék ). Mely egyezség Bela kir, névtelen j e g y z ő j e szerint igy hangzott: l

m

a

L Mind nekik mind maradékaiknak, mindenkor Álmos nem­ zetségéből legyen fejdelmftk. II. . Mit közfáradalmaik után szerezhetnek, abban minden­ kinek része legyen* III. Miután szabad akaratukból választották Álmost fejdelmöknek, sem ők sem fiaik soha'a fejedelem tanácsából k í ­ né rekesztessenek, s az ország közigazgatásától meg ne fosz­ tassanak. . IV. Ha utódaik közül valaki hitellenné válnék a fejde­ lem személyéhez, és visszavonást okozna a fejdelem s a több ágak között, annak mint bűnösnek vére ontassék k i , valamiflt az ö verők kiontatik az eskü alkalmával, melyet Álmosnak tesznek. V. Ha valaki Álmos fejedelem és a többi főnökök utó­ dai közül ezen esküvel erősített pontokat felbontani akarná, társ ad almukbúi száinüzettessék örökre ). ;í

E volt a U)nsak egyesülésének alapja, melyből később a magyar alkotmányos élet virágzott fel. Mert kikötők a nemzet magának, hogy tanácsa nélkül a fejdelem no igazgathasson, míböl a hongyülés fejlett ki. (

*) A bessenyb", pecseneg, pacinaci.ta, bissonus egyet jotont, H egy ásson időben hatalmas hűn-seytha faj nőve, moly a mongol tatáv dúlás alatt,'a XIII. században, ttinék l e ; Moldvában, a c s á n g ó - m a g y a r o k a t hagyva ott ma­ ga után. Uj magyar Múzeum. 1853 X ü . A Csángó nevet Jcmey a ozimgra nevű kézíjtől szarmazotja, Utazása I. 118. 1. ) Jemeyvel tartok, k i az Álmos neaizctaógo folcmoltósét, LehnliiVihau történtnek hiszi. "Utazása II. "88. 1. ' ) Anonymus Belae Reg. not, Caj>. VI. 2

3

MAGYAROK

í g y szervezve

KIJÖVETELE.

ben,

a Dneperén,

az oroszokat l e g y ő z i k , $

gondolnak. Azonban egész

pat, küldöttség

közéig,

váratlanul

őket fogadják elfoglalására,

kik meghalván l

) ,

mire mint

rokon

feltalálása

Zandirhám, s z é k e l y letlen

sikerhezi

egyezkedésre gi szabadságát kely krónika

kötelék

küldtek,

kik

karukat

ez

é s kardjukat

ö r ö m e t , melyet a két

érezhezett.

förabonbán volt, ki Álmos e l é küldött. által

ajánlt

hizalma akkora

léptek;

utat követni.

volt,

hogy

a magyarok a székelyek

teljesen biztasitandónak 3

szerint ), következő

1. Egyedül országban,

Széke­

a legmelegebb viszhangra talált; meghatárzák

s vérségi

nemzet

elcsetelni felett

köszönti*

elejékbe

csa­

tengeré­

egykori birodalma viszonti

testvéreiknek

bízzuk

Ajánlatuk

jöttöket,

meghijják Etele

felajánlák. Költőre faj egymás

lovag

mely itt az idegen n é p e l e m

a hontalanokat tiszta magyar nyelven

l y e k válának,

35

895.)

magokat megindulnak, bizonytalan sorsuk

elébe. Kievnél átkelnek letelepedésre

(626 —

Álmos férfi ágát

láták;

szerződés

c vé­

És a kőt

kivívása ös

a s csíki jött

felelt

köztársasá­ szé­

létre.

illesse a főhatalom

Magyar­

:

l

) Kcza, Chronica. Libr. I. Cap, 4. *) E becses K r ó n i k á t , mint végén irva vau, Csíkban, Sándor Meny­ hárt udvarában, 1533-ban szerkesztők egybe, 156 okmányból. Az eredetit nem bírjuk még. E g y 1G95 mart. 14-én kelt s Csik-Szeredában hitelesített' .máso­ lata, kezdett legelőbb közkézre jöni. lihinek másolatát 179G-ban Zabolai és Szé­ kely benyujtá az akkori Erdélyi nyelvinivelö Társaságnak. Aranka rögtön le is forditá magyarra, kiakará adni; do közölve lön a társaság tagjaival, azok, mert sok meglepő adatot tartalmaz, egyidííre félretótotésóre szavaztak; Benkíí József pedig azon nyilaktozattal kísérte, hogy valódi kincsnek tartja. A társaság fel­ oszlott, s a krónika csak is 1818-ban láthata legelébb napvilágot, kir. táblai elnök k. Székely Mihály „A Ns Székely nemzet Constitutioi" czimü gyűjtemé­ nyében (Pest, 275—95. 1.) Latin eredeti szövege jött k i , de sok hibával. Ada­ tait senki se merő egész bátorsággal felhasználni, mígnem, a székely történet nagy búvára, n.-ajtai Kovács István 1833-ban (Nemz. Társalkodó II. 305. 1.) hitelességét mutagatni, megkezdette, utána Zsombori József, sz.-udvarhelyi l o l kész lép mollette fel 1335*-ben (Tud. gyűjtemény II. füz.) kivonatokat ad be­ lőle, Szigety Gyula Mihály, udvarholyi tanár 383ű-ban (Felső M . orsz. Miner­ va I V . 164—81. 1.) magyar fordításban adja. "Végül 1854-ben (Uj m. Mnzeum, V . 443. 1.) gr. Kemény József félig meddig kétkedöleg szól róla; mire Szabó Károly tanár, k i ellen intéztetett, a krónikát alapos visgálat alá vette, a hazai és külföldi írókkal támogatva, hitelességét alaposon kimutatá, (Uj magy. Múzeum 1854. X . X I . XII. füz.) 3 *

A HONFOGLALÁS.

36

(8!)ő.)

2. A mely főidet valaki saját kezével szerzend, sajátja legyen; mit közerővel, oszoljék igazságosan a szerző felek közt. 3. Az ügyek a nép egyetértésével végeztessenek. 4. K i a fejedelemnek tett hitét megszegi, fejét és vagyo­ nát veszítse a förabonbán áldozata előtt; k i a rabonbán méltó­ sága ellen vét, tűz és víztől tiltassék el, azaz száműzessék. 5. Ha valaki a nagy vagy kis rabonbánok vagy harkázok közül a nemzet ellen törne, az örökösön Opulet (Ápold) nem­ zetségéből vállasztandó förabonbán ítélete alá vcttossék. 6. K i a förabonbán áldozatára (harczra) mog nem jelenik, ketté vágassék ). Csak nem azon pontok, melyeket felébb a magyar törzsek Álmossal kötöttek. Bár mennyivel szabadabbak valának a székely institutiok , előzékenységük iránt a magyar nemzet lovagias volt, s a legnehezebb körülmények közt is századokon ót az maradt. A nevezetes pontokat, a székely szabadság ez alap­ köveit, hat kőtáblára metszve küldék meg a székelyeknek. Melyeket miután a székelyek nemzeti áldozatok között fel­ olvastak, s láták], hogy a harmadik és következő pontokban a belszerkezet ősalakja biztosíttatott: az esküt roájok letették, a kőtáblákat Budvárába a förabonbán ös lakába helyezték, fegyvert ragadnak, s a magyarok mellé sietlek. 1

1

14. §.

A

honfoglalás, (895.)

Őseink beindulásakor Európa velünk szomszédos területű­ nek egészen más alakja volt. Ausztria még nem létezett. . A mostani Oroszbirodalom, mely lavinaként elbontással fenyegeti Európát, csak akkor (864) alakul; mondhatni móg csak hópehely, melyet a magyarok elfuvással fenyegettek, A

') szerződés latin szövegét 1. Székely nemzet ConstituHo. 277. 1. ma­ gyar szövegeit: Új magyar Muzeum 184ö XI.'40. 1. Hon és Külföld. 184G. I. 1. szám.

A. H O N F O G L A L Á S .

37

(895.)

Mint birodalom egyedül a Byzánczi császárság szerepelt a mostani Törökország helyén, de már mint gyengülő óriás. = M a g y a r o r s z á g a Nagy Károly világbirodalma ö s s z e ­ omlása után, apró fejedelemségekre lön oszolva, melyek egy­ mástól függetlenek. Dunán tuli részéi Arnulf birá n é m e t e k k e l , a Duna' és Tisza közét Zalán tótokkal és bolgárokkal,. az alsó részeket Glád oláhokkal. E r d é l y sem volt különben. Északi részében a Marosig kazárok laknak s Marotot uralák, kinek hiralma a Tiszáig terjedt; nyugoti részét Gelu birá oláhokkal ) ; egy ötöde k e ­ leten a székelyeké^ déli, r é s z é n , a mai Fogaras föld, Bulgáriá­ hoz tartozhatott, a mai szászföld puszta vadon l e h e t e t t ) ; tul ezeken is, a délnyugoti szegletben Hunyad és Zaránd a Bánság­ hoz s igy Gládhoz lehetett szakasztva 2

3

Ily apró darabokra volt szeldelve Hunnia és A v a r i a , m i ­ kor Árpádok határán álllak. Hogy Ruteniából előnyomulván, mily útvonalt követtek őseink, háromfélekép adja a történészet. A byzanczi irók s z e ­ rint Lebedíás után . E t e l k ö z b e telepedtek le kevés időre ) ; Thuroczi és Bonfin azt mondja, hogy előbb Erdélyt foglalták e l ; Anonymus, hogy egyenest mentek MagyarországnakAlkalmasint a három ide vonatkozó adattöredék egyezte­ tésében van a történeti tényállás. Ugy látszik, a székelyek meg­ hívására azon utat kezdek követni, mit egykor a hónok. M o l d ­ vát, foglalák el előbb, mi által magokat a szomszédos s z é k e l y 5

') Anonymus Belae Regis notar. Oap. X I . Hogy Itazarnép

lakott e

jon, fentartja a mai Kozárvár n e v ű falu, D é s mellett, s benne egy E r d é l y R é g i s é g e i 166. 2

tá­

várrom. L .

1.

) Anonymns ugyanott.

3

) L . gr. K e m é n y n y o m o z ó d á s a i t . Kurz, Magazin. I. 176.

"> L . gr. K e m é n y . Ú j m. M ú z e u m 1854. 5

) Etelköz,

valamint

Lebediás

emlékét

II.

262.

V1U. 119—132. 1. Constantinus Porpbirogenitua

császár h a g y á fenn, De Administrando Imperio. Cap. 38—40. Jerney, k i mind Lebediást, mind E t e l k ö z t beutazta, a a történeti

adatokkal ö s s z e v e t ő ,

fekvését a mai Moldva és Besarabiában mutatta ki.

Utazása

Etolköü

I. 11—15. 1,

A .HONFOGLALÁS,

38'

(805

)

földdel összekötötték, s innen eredhetett Turocziők azon v é l e ­ ménye,'-hogy Erdélyt foglalák előbb el ). Elfoglalák tehát M o l d v á t , de nem volt kedvök itt m a ­ radni, mert az akkor Oláhországot birtokló borgárokkal, s a Lebediásból előnyomult bessenyöktöl óhajtott független biro­ dalmat nem véltük kifejthetni. Pannónia elfoglalására gondoltak. a

2

3

Mint a két jó öreg történész Turoczi ) és Boníimis ) igen kedélyesen beszéli, a honfoglalás innen következőleg intéztetett. Megérkezvén Moldvába s Erdély egy r é s z é b e , itt míg ük csatáztak, a.nök és gyermekek védelmére a hét vezérség h é t földvárat emeltetett ). S itt maradnak, inig' Ahnus meghala. ) ö

6

Bekövetkezvén Magyarország elfoglalásának gondolata, a hét vezér összejön, tanácsot ülnek, nemzeti áldozatot tartanak, s meghatározzák, hogy K u s i d o t a Kund vezér fiát átküldjék Svatoplughoz, a Zalán elődéhez °), megnézessék a hont, k i k é m leltessók a körülményeket; s tílle ajándékba gazdagon felsze­ relt fejér lovakat küldenek ). 7

Kusid megy,, leszáll Magyarhon rónáira, Svatoplngnak meg­ viszi a gazdag ajándékot, s mondja, hogy a magyarok át akar­ nának költözni; mire a szláv fejdelem azon hiedelemben; hogy alattvalóinak ajánlkoznak, végtelenül megörvend. Kusid vizet, földet és füvet k é r : a fejdelem szabadon enged vinni a men­ nyit tetszik. * Kusid visszatér a magyarokhoz, kik midőn a jó vizet, a

0 Hogy Erdély, ill'etbleg a székelyföld régen a Szerétig terjedt, mint néphagyományt egy öreg székelytől is haliam. J Thuroczi Cronica Hungarorum P a r t II. Cap. 1. 2. ) Arit. Bonfínü História Hungarica. LÍOG. I, Libr. I X . ) Turoezikónt e hét varról nevezték volná Erdélyt' lídsöbb a Éfzfeok Siobenbürgehnek. Thuroczi, Cronica Par. II. Cap. 2. Gönczi pap Székoly Ifit­ van Krónikája. 1559. 150. 1. Hihetőbb azonban, hogy Erdély hót olstí mogyójo hét váráról, mit alább szt. István alatt k i fogunk mutatni. ) Tlrar. P . II. C I. Bonfin dec. L Cap. 9. ) . Ennek 895 előtt kellett történni, Engol Kaolint, movt Syatoplug -8ÍHben meghalt. En'gel Gesehiehtu I. 67. 1. ) Kölönös, hogy e regét Anonymus is írja, csakhogy ö 12 lovat kül­ det. Cap. XIV. X V I . 2

3

n

5

6

7

A HONFOGLALÁS.

39

(895.)

kövér földet s illatos füvet látják , egy akarattal elhatározok: hogy e földet magokévá tegyék Mint magyarázgaták erre Svatoplugnak, hogy a lovak el­ fogadása annyi mint országának átigérése, inert a lován országa földét, a kantáron annak füvét, s a nyeregszeren vizét ejtek birtokukba; vagyis mint izentek hadat: másoknak engedjük r é s z ­ letesen ismételni. Elég, hogy megfuyaták a harczi kürteket, s a hét vezér, s az alájok beosztva volt száznyolcz nemzetség, megkezdé hon­ foglaló hadjáratát. t

•

'

•

•

•

Ha őseinknek e hadjárat folyamán csak annyi hadmütani tervet engedünk,* mennyit pár századdal később a mongoltatár berohanásnál leírva'látunk: ős történészeink s mondáink igen szépen kiegészítik egymást. Ekkora tábor , mint volt a magyar, hogy egy vonalon törjön be, mint Anonymus hiszi, lehetlen. Hogy egy szárny Radnánál bejöve, itt a magyarral ro­ kon kazár népközt ), Dézsig elnyomült, s tetsztámodást foly­ tatott, mig a fötábor felvonult, s onnan ütött be; s hogy k é ­ sőbb e tábor is a Marót biralmán kimehete Magyarhonba ugy, hogy Gelu határait nem is érintő: ki a helyszínével esmeretes könnyen belátja. í g y fogva fel, mind a dézsi mondák, mind történészeink ellenkezni látszó töredékei valódi gyöngyök. S megvallom, a nemzeti szóliagyományok s ös történészek felett pálezát tör­ ni oknélkül, nem könnyen vagyok hajlandó. 2

') A traditio szerint Kusid Dózshoz árkozett viasza. Turoczi móg azt is regéül, hogy a hozattak látására a várak háromszoros Deust kiáltottak. (Par. II. Cap. III.) Haltai pedig tudni akarja, hogy Dózs neve e Dous kiál­ tásból lett (Krónikája X X V I . R.) Annyi áll, hogy Dózsán korunkig lejött egy hosszú szál kii, melyet a dézsiak a legnagyobb tiszteletben tartottak, mint a melyen a vezérek tanácskoztak; ugyan e ponton,. az óvárban: egy oinlék to­ rony áll, mely 1588-ban iijittatott meg, s e jelenet van reá metszve, deák versekben, L . az emlékek leírását, Kővári, Erd. Régiségei 269, 1. ) A kazár nép rokonságát 1. felyebb 3. 1, ítogy azon időben a Lobodiás melletti kazárok a magyarokkal egy nyelvet beszéltek, Jerney fConst. Porph, De Adm. Imp. Cap. 29. után) kimutatni Mvánta. Utazása I. 88. 1. 2

40

A

HOWOGLALAS,

c8'.'i>.)

Mint folyt le a honfoglalás nagyszerű hadjárata Magyar­ országon, mint hajol meg Zalán és Arnulf népe, miként ter­ jeszkedik ki a magyar uralom a Tisza és Duna mind két partjain, messze vinne részleteibe bocsátkozni. Elég, hogy mig fenn győz­ tek, a Tisza bal partján Szabolcs, Tas és Tuhutum vezérek Marotot is legyőzik, Bihar várába szorul, hol a magyarok és s z é k e l y e k *) ostromát tizenkét napnál tovább nem larlhatá. Meghajlott tehát, s igy a hódítás Erdély határáig ért. Kimondák, hogy itt legyen a magyar birodalom halára, s jeléül Zilah­ iéiért a Meszesen kőkaput emeltek. ) Elég is lett volna,,. . Azonban Tuhutum (.Tihó) kit Gyulának is neveznek j , meghalja a székelyektől Erdély töb­ bi részeinek gazdagságát. Azon gondolattól irrgerellelvo, hogy azt törzse számára foglalja el, Ogmandot ) beküldi kikénilolés végett. Ogmand szerencsésen jár, s megerősíti a lmllollüknts eldicséri földe termékenységét, sóbani gazdagságát; elmondja, hogy folyóiban aranyport l á t o t t ) ; s hogy népe uz ollünUUlésra elégséges nem lehet. Tihó vezér foglalási szándékában teljesen megerősödve, Árpádhoz követséget küld, s tervére megegyezését kéri. Meglön, s ugy 'indula be, alkalmasint más évben, 895-ben, Erdély elfoglalására. Hogy sergét a Meszesszorosán, vagy Tihó felé a Szamosvölgyén, vagy mind két úlan vezető Erdélybe, nem merőin elhatározni. Voltak-e a betörésnél csaták, nem omliti az irás. Hanem igen azt, hogy Gelú tábora, a Meszes szorosadtól pár órára, az Almás vize partján útját elálloltn °). Az illeni tá­ borozás sánczai Hidalmásnál máig is látszanak '). a

a

4

5

*) Anonymus szerint Bihar ostrománál 15 szókoly esott ol. Cap. L — I J . ) Anonym. Cap. XXII. ) Tuhutum magyar novót TihóbaVi látjuk, n MOSZOB hogy mollntti ftilu nevében. Kóza fOronicaLibr. II. Cap. 1.) Gyulának novozi. A hagyomány ÍM Gyulát tartja Erdély alapitójának. *) Anonym. Cap. XXIV—XXV. ) Ogmand agg Mándra magyarítása ollón azon tény szól, hogy az Og­ mand család Erdélybon í 348-ban móg áll. Tud, gyűjtemény • 18:28. V . f. 8.'!. I. ».) Anonymus Cap. XXVI. ' • ') Erd. Bégisógüi 273. 1. 2

3

5

SZÉKELYEK

SZüKKEZETIi.

(895.)

41

A két sereg tehát szemben lílll egymással. Tihó Itornhujnalban serge egy részét átküldi a vizén, hogy oldalba működ­ jék, maga pedig fötáborával szembe indul. Álltéi ö is, s az Almás vize szük partján egy századokra kiható csata támad. Az oláhok vitézül küzdenek, de a győzelem mégis a magya­ roké. Gelu serge elhullt, fogságra jutott vagy elmenekült. Gclu is futásban keresi menedékét; az innen majd egy napi járó földre esö várába tart, Gyaluhoz *); de az utána száguldó ma­ gyar daliák, czélja közelében, a Kapus-vizém'1, utolérték, s lesujták. Tábora és népe, mint vezére halt hírét, vette, fegyve­ rét azonnal letette. Tihó a csatatértől nem messze, Esküllö nevü faluhoz hivá meg a népet hódolata bemutatására. Felgyűl­ tek, s mint a hagyomány tudni akarja, a győztes magyar ve­ zér az ottani kis kerek hegyen vonata fel sátrát, s fogadá el az oláh nép hódolati esküjét; s mikép már Anonymus inegjegyzé innen a falu neve Esk-ülö lett ); s a kis hegyet Esküvőkönek nevezik ). s

a

E győzelmével a magyar a -Marosig vitte hódítását; s a S7abadságban hagyatott székelyföld Magyarhonnal egybekölte­ tett. A déli részeken nem lévén több fejdelem, könnyű volt a hörülövcdzö hegyekig terjeszkedni . . . Igy lön Erdély a hete­ dik magyar törzs b i r t o k á v á . . . S Magyarhon a keleti beütések ellen Erdély bórezeiben erös fellegvárt nyert. 15. §. A székelyek

ekkori

államszerkezete.

Mielőtt tovább mennénk, az erdélyi hűn népclem, mely a hon kivívásában a magyarok mellett oly szép szerepet vett magának, megérdemli, hogy ekkori helyzetének egy pár lapot szenteljünk.

x

) B var nom ott Alit, hol a mostani var, liiuícm belobb a havaaok folé, 1. ]ird..Rágis6goi 160. 1. , ' ") Anonymus Cnp. XXVII. ) FÜIHÍÍ ds Alsó Uskülö ismorelos faluk Kolozsvártól noliAny órára, h. Erű. Régiségei 272. 1. S

SZÉKKLYEK

42

SZKllKlá/KTE.

Hogyan Uüzta át a székely

(805.)

nomzct a négy

nehéz

szá­

zadot Hunnia bukása után, egykorú történetíróktól hiába kord­ juk. De hogy a székely nemzőt magát már okkor is

érdemes­

sé tette, hogy külföld ismerje, annak az arab íróknál nyoma­ it látjuk Ha az utólagos buvárlatokra s különösön az 153:5—i c s í ­ ki székely krónika szavaira már építenünk szabad ), ugy lát­ szik, hogy miként a hűn és magyar nemzet, ugy az itt ma­ radt hunok, a székelyek is moglarták ösi sznrkozeltík, h hat törzsre oszoltan kormányzák magukat. E hat törzs ismere­ tes nove: Halom, Jenő, Adorján, Örlooz, Modgyos és Ábrán °), E törzsek fogalma tartó egyelőre összo a s z é k e l y e k e t . Minden törzs ágakra oszlott, még pedig, a mennyire eddig felderíthető volt, négy ágra. Minden szabad székelynek vala­ mely ághoz és törzshez kellett tartozni. A hivatalokat, a béke és harczos idők javadalmát terhét özek szerint osztották mog az egyes családok s annak tagjai közt )„ a

ft

J

) L . gr. Komóny J , őrtolcozósót Abulfoda arab tiírfcówsfcü'é. aison hidyo felett, hol a székelyföld (Itogio Sokol) omUfctofcik, ICuras, Mnga/.iu Í.L 255. 1. ) E § . a szókoly krónikán alapulván,flgyulmozfcofcomaz olvanófc a ÍJfilap. ra, hol hitelo megállíttatott. ) Kállay egy botodikűfc is akar, melynek novo Ákos* IJ. l'jrfcüko/a'iNü 87. 92. 1. 2

3

*) A törzsek f \_ Adóiján nem: ^

ós ágak iamorotos táblássata itt küvotkuzik: Tologd ág. ( Poson ág. IV. V, Váczmán ág. Halom nom: Vaja ág.

Modgyos ág. ( Dudor ág. Modgyos nom; Kürt ág. ( Gyarus ág.

V. Ábrán nom:

£ íjjzdmorii ág. Uj ág. Borozló ág. Blázsi ág.

VI. Orlouz nom:

(

öyib'gy Ag. rotor AÍV Jtfiluiu ág. Náviuán ág.

(

NÍIÍÍY

ág.

V Uynríí ág. UJ ág. £ UJ ág KaraoHon ág.

Bud ág. Hzovát á g . Jeníí nom: Bopriid á g . . Mezkon ág. E táblázatot többen közölték már. fcogalsiJ Kuvatihiuh (BcrlpLoroa Minores. 1798 L 388.) Később Engol (Suppiomouta ad VÍIMUŰÍIIB Anonymi Ooniidosíanas. 1802. 350. 1); Kailay (Szókoly nomss. oredefcórjfl. 1820, 00.' 1); LoguCoIj&ra ,n. a. Kovács István jegyzetükkel (gr. Mikó Imro, ltod. Türtónohut Adatok I. 261. l.) Megkívánom jogyoni, hogy ogy múlt Bzfauli j o g y t ó b o n ínindeu

HL

(

r

(

SZÉKELYEK

Nekem ugy tetszik, igazzá

SZKKKEZETE.

hogy

az újabb

van abban, hogy e törzsek

(megyéket)

alkottak;

ment a székekre, zatai közt

43

nyomozódénak

később

vagy, ha nemis,

székely

a törzsek

sok

székeket, fogalma á t ­

s azon tűi, székek nemzetségek é s ' a z o k á g a ­

folyt a javadalmak

Vcrböczit

(891),)

osztálya.

Csak igy lőhet

érteni

igy magyarázhatjuk meg, hogy lehetett Marosszék­

bén hat, Háromszéken öt nemzetség

(generatio)

Mint szabad harczi népnél, a nemzet minden tagja lő szabadsággal

egyen­

volt felruházva, s minden ember egyszersmind

katona volt. Élén egy mellett, egy

förabonbán

állt,'

kinek székhelye

Udvarhely

koszirtón feküdt, melynek romját a nép ma is Bud-

várának nevezi; benne egyesült

a főpapi, főbírói, fővezéri

0

tóság ).

mél­

•

Mellette mint törvénytevő nemzeti főbíróság, három

nagy­

gyula intézte a nemzet ügyeit. Itt következtek deti hat törzsben,

a törzsek

főnökei,

mindenikben külön

még pedig

külön,

az

ere­

következő

sze­

mélyzettel. nőmnek ötödik ágat is latom, ilyenek a Halomhoz Gabud, Jonühöz Nagy, Ador­ jánhoz Vasmy, Örloczhez Zöld, Abránhoz Göes, Modgyeahez Kurta ág. V VerbÖezi Docr. Tripart. 1\ III. Tit. á, Ezt mondja: qni por Trlbns et gonorationes atcpio linoas gonorationum haeroditatos ot officia inter sose pavtiuntnr. -) Ezen nyomozást Dózsa Dániel hozta szönyogro Zandirhám czimü szé­ kely Mis költeménye előszavában (Kolozsv. 1857. V I — X V I . 1.). Vódokai közül megemlítjük, hogy a fenn nevezett hat nem, mindig generatio ós nem tribus íiovozotr.Bl jön olcí, (1. X — X I . 1.) Hogy Kózdiszókbon csak öt gonoratio van (1. Kállay JLírtokezéso 90. \.)> Dózsa hinni akarja, (XU.L 1.) hogy idíívol a tri­ bus szókét, a gonoratiok a primori ós prímipilusi rendet s az ágozatok azok családait jolontotfcók. Különös az, hogy afculemlített táblázat ágai novóf; Maros­ szék falvai neveiben mind föltalálhatni; mi szinte arra a gondolatra hoz, hogy o táblázat csak is o széket illeti j H hogy a több szék ágai nevét nem ismerjük. Hogy Kászonszékbon is oló jön a Halom nem, f i . Kállai 88. h) bizonyos. A több szókbon semmi nem ós ágazat nővére som akadunk. K tisztség rószlotoit a szókoly Krónika tartá fönn. ( U Üzókoly nemz. Constit. 282—íi. Íj. lQnnok alapján egy táblás kimutatás készült, melyet Dó­ zsa D , liozott logolóbb sajtó alá, (Magy. Hírlap. 1858. 007. 1. Xandirhámja X V I I . 1.) Azonban o táblázatban a nagy gyula főnökségét kétség alá keli von­ nom. Krro mutat a gyulák tisztsége, mit Szabó K . (Uj m, Múzeum 185<1 XII* 400—1, h) byzauezi irók után, bíróságnak állit mog.

A VEZIÍKHIC K011A. (895— 1002.)

Minden törzs élén egy nagy-rabonbún mellett, mint törzsbiró egy kis-gyula, vagy A nngy-rabonbán és kis-gyula alatt hat den harkáz alatt öt kis-rabonbán, s minden egy Írtvas és egy gyalog százados.

állt, s nűiidenik föhurkáz. harluíz volt, min­ kis-rabonbán alatt

És igy az összes székelység fegyveres erejét, « hivatalok s főleg a százados szó jelentése nyomán, minden törzsben 6000 rendes fegyveresre , s az összes hat törzsét 3(i,0t)0-ro teszik; hogy ezeken kivül a nemzet minden lía haroz idején fegyvert fogott, kétséget nem szenved. Ilyszerü kormányszerkezettel találta itt a magyar nemzet a székelyeket, szabadsággal s független önkormányzással fel­ ruházva. Pogányságban ugyan, de azon kor értelmében a miveltségnek meglehetős fokán, annyira, hogy nekik seytlui betükkeli élést tulajdoniinak ). J

16. §. A vezérek

k o r a.

(895—1002.) A megtelepedés után, egy századig vezérek kormányzák Magyarországot. Erdély felett a Tihó vezér utódai vezérked­ tek, még pedig az anyahontól igen csekély függéssel. Mi történt e századon át, igen keveset mond reá a tör­ ténet. Kevéssel tudunk többet, minthogy Árpád után, utódai Z o l ­ t á n , (f 949) utána Taksony Ct972), s végre ü o j z a ve­ zér állt a fökormány élén ); de hogy mi történt bon a hu1

2

J

) Thuroczi (Bt. Cap. XXIV.) 8 utána ti'ibbon hinni akarják, hogy a tw&kelyok a hún irás módot fönntartottak. Azt mondjak róla, hogy hyorojrlynli szerű batük voltak, melyekkel oly sokat tudtak kifojozni, ho^y pálo.nára met­ szett leveleket küldöztek egymásnak, (Lássd OK adatoltat összeállítva Kállay értekezése 18—87,1.) A vásárhelyi ás ozikmántori harangok feliratában ÍH olfólo irás maradványokat keresnők. Mint hűn Iránt omlogoluuk ogy föliratot a ertiksztániklósi tomplom falán„'nioly Bod I'ófcor szorinl; 1501, (íyarmatlii B. szoriut HOl-bíSl kelt (Kállay 29—30. l . J ; moly azonban ma nőin látosillu í'Jlíg, liii y Toldi Foronoz, a magy. akadémia, titoknoka a Magyar irodalom türlouolo v./.lmü munkájában (I. 2(5. 1.) mint törtónoti tényt votto fol. H

-) tfojér Cod. dipl. I. 233, 1.

VEZÉREK

KORA.

(805—1002).

45

zában, azt meglehetős homály fedi. Annyit mindazáltal látunk, hogy a hont megalapiták, s bizonyos kormányszerkezetet hoz­ tak be. Azonban, ha nem ismerjük a nemzet belóletét, a tények luil életéről annál hangosabban beszélnek. A ben talált n é ­ pekkel barátságos kezet fognak. Árpád fia Zoltán a legyőzött Marót fejdelem leányát veszi nőül; a szlávokkal, kik a római vallástól szakadni akartak s fejőket pogány módra megberatválák, kezet fogva, ben minden templomot lerontanak, s készü­ leteket tesznek a határon tuli kicsapásokra. ) ]

i

A mint a hónfoglalási csatákat, 894 ~899 közt bevégez­ t é k , megkezdek az akkor, divatos rabló kiütéseket. Sergeinket 900-ben Austriában; 901-ben Sliriában; 902-ben K a r i n thiában látjuk, zsákmányolnak bántatlanul. Árpád 907-ben meghal, helyébe a kiskorú Z o l t á n jött, s kezdődött a valódi kalóz élet. 907-ben Luitpold bajor ber­ ezeg ellen mennek, tönkreteszik; 908-ban a Dalmatáknak se­ gítettek; 909—10-ben Németországban járnak, Lajos császárt a Lech vizénél megverik, s egy évre adózójukká teszik; 9 1 1 ben a frankokra, 912-ben Csehországra, 913-ban Bajorhonra mennek; s csak is egyedül az utolsónál, Arnulf bajor berezeg­ nél találtak emberükre, k i őket a Lajtáig visszanyomta. Megpihenlek, s 9i5~ben ismét Németországban vannak; 917-ben Elszászig nyomulnak; 919-ben megkezdik az olasz föld­ ről beütéseiket; 923-blm Francziaországig nyomulnak; 924-ben Weslphalia felé veszik útjokat; 925-ben Franciaországban zsák­ mányolnak; s csak ekkor vetlek néhány esztendőt, hogy mago­ kat kipihenjék. Már 932-ben őket ismét Németországban látjuk; honnan veszteséggel térnek haza, mi azonban nem hogy megtörte v o l ­ na őket; sőt 934-bon új szintért keresnek, megkezdik a görögföldrei b e ü t é s e k e t . . . Folytathatnók az eseményeket évről é v ­ re Tray, Engel és mások u t á n : do nekem nem az összes nemzet története, hanem Erdély a látköröm. így folyt a magyarok hadjárata, majd ez majd amaz országot szaguldozák sebes pn-

') Árpiul utódai csalMfiVját 1. üeílons, Hist. goueal. Atlas d. Unijrisolion Koielju. 'Hormannot. 1845—51. II. T h . I. T«f.

A VEZ1ÍRI5IC

46

KOK A.

(895 —1002.)

ripáikon át, míg' 955-nen Augsburgnál roppant veretest szen­ vednek, hol'a tábor nagy része odavesz, fiulchu s Loel vezérek pedig vérpadra jutnak. E hadjáratok ha egyebet nem tanúsítónak, annyit minden esetre igen, hogy párduozos *) ösoink nem tartoztak azon nem­ zetek közé, melyek engedelmet látszottak Europátél kérni, hogy ük is élni bátorkodnak. Baj volt mégis, hogy mind a mellett, hogy mondhatni szín­ vonalán álltak az akkori m i v e l t s é g n o k *), vitézségökben b i z Ta, mint pusztai oroszlányok mutatták be magokat, Európái mint­ egy kihivák; s nem akarák észre vonni, hogy Etele birodal­ mát vagy az avarokét többé vissza állítani nem lehet. Minél merészebb volt o fellépés , természetesen annál nagyobb volt Európa részéről a ' v i s s z a h a t á s , Németország ad­ dig telepitgeló, védsergeit. Magyarbon határára, hogy n X . szá­ zadvégén II. Ottó császár Babenberg Leopoldot A u s z t r i a markgrófjának nevezi, s elő áll az ausztriai birodalom alapja, mint egykor Etele beütésére Velenczo. Nem volt elég. Azt hitték, hogy a baj a magyar pogányságában rejlik: a keleti és nyugoti vallás főnökei terítéshez fog­ tak. VII. Leo pápa 937-ben küldi az első téritől, s már 9 7 í ben annyi hivöt számlál, hogy mig felső Magyarország a salz­ burgi érsekség alatt áll, alsó feléért is érsekségről gondoskod­ nak, kinek székhelyét a magyarok (977) feldúlják ugyan de azért akitartás mégis győzedelmeskedett.

Mi történt Erdélybon a honfoglalás óta, mi történt o s z á ­ zadon, át csak hagyományokat és töredékeket adhatunk. Mennyi magyar jő, E r d é l y b e , nem tudjuk megnioih dani; de hogy a beköltözőit 108 magyar ősnemzetség közül *) Horvát iBtvfa, Tud. gyűjt. 1837. I. k. 3. I. ) A magyar nemzet akkori mivoltsógóro 1. Horváth Mihály, Párhuzam az Európába költözködő' magyar nomzot, s az akkori Kim'ipa ptug. ÍIH cirlc. mivaltsége között. Pest, 1847. Tud. gyűjt. 1817. I.—VI. k. Tohly F. l'rj m. Muz. 186"/, L.86. LIpolyi Arnold, Magyar Mythologia. P<mfc, 18M,'Van Józsid. Vasárnapi újság 1857, 82—38. sz. '} Fejár, Cocl. dipl. I, 244—73. 1. 2

A VEZÓRKK KORA.

47

(895—1002.)

néhány Erdélybe jött, s itt foglalás jogán földbirtokot kapott, tanúsítja az, hogy Bárót, Berend, Hódos, Kadicsa, Halán, Kalota, Mike, Tordos, Zágor, Zsombor falu nevek mind megan­ nyi ős nemzetség nevét tartják fenn *); tanuja, liogy vannak családaink, mint a Kemény, Kabos, Zsombori, melyek máig is első foglalásu' birtokokat birnak, s nemes levelök soha se volt ). Miként találja föl az erdöfedett római romokat 'Kolozs­ várra a kecskepásztor ), mint fedezik fel Abrudbánya aranyfövényes vizát egy ellőtt vadkan aranyporos szőre által; mint fedezi fel vadászat közben Apulumot Gyula vezér, s építi a r ó ­ mai romokra Gyula-Fejórvárt ), oly hagyományok, melyek ha többet nem jelentenek is, szépen festik azon elhagyatottságot, melyben a magyarok Erdélyt találták. ^ 2

3

4

Hogy a külföldre intézett zsákmányló hadjáratokban E r ­ dély is részt vett, kétség alá sem jöhet. Sőt, hogy e kiüté­ sek alkalmából az erdélyiek a vallás terjesztés körül nagy szerepet vállaltak el, arra egy episódot kell megemlitnUnk. Mint-tudjuk, Tihó vezér után H o r k a a fia volt Erdély vezére, leit I. G y u l a követett ). Gyula még fiatal volt, midőn a magyarok Konstantinápolyt 943-ban ostromolván, ötévi fegy­ verszünet kérésre kényszoriték. Mint irják, a főváros kezese­ ket kért, s ezek egyikéül Gyula maradt ott. E kezes kérés5

>) Bejött 108 nomzotsóg utáni nyomozást, 1. Horvát István, Magyar Gyökerei noimsotedgek. Pest. 1820. L . Koza, Cronica. Podraczkiuál 93—10G.1. ") Gr. Komőny J . Tud. gyűjt. 1830 IV. k. 7. 1. ~>) Bonfm, Doc. I. Libr. X I . Tlmroczi, II. Cap. V . i) Kővári, Erd. Kőgiságei 72. Scliozaaus 212. 1. *) Könnyebb áttokintós kodvoórt adjuk a vozórok családfáját, Anony­ mus szerint fCap. XXVII.) Tihó *) 896. Horka ^

'

;""•!

•*»

I. Gyula. ' -— -v Karolda Sarolta (Süt, Istv. anyja)

'

'

'

Zsombor. í II. Gyula (1002.) ^—-— -. Bua Bukna,

»

*) Kigyolmoztotjiik olvasóinkat, hogy Turoczi (P. II. Cap. V.) lírdóly olfoglalóját Gyulának novozi.

S7.T.

48

ISTVÁN

KIRÁLY

M'.SZ.

(1000.)

1

ben sok ravaszság" feküdt ), meri a görög udvar az olt maradt magyar főurakat ), az európai gyönyörük minden ingerével kőrülhálózta, s öt óv alatt oda vilte őket, hogy !M8-bun a gö­ rög vallást felvették, s mikor más évben VII. Konstantin csá­ szár, a történetire (ur. 913 —50,1,'őket haza küldte, máinem magokra jöttek, hanem Gyula egy Hierolhous nevű szer­ zetest is hozott magával , ki térítéshez kezdett, s mint ál­ lítják, itt végre püspökké lön A római udvarral nyilt ellenkezésbon élő görög politi­ kája sikerült. A görög vallás Erdélyben nagy sikert aratott. Gyula családját, s az ország egyrészét átvitte. S ha e férfi­ nak fia lesz, Erdély a keresztény vallás behozatalánál szerepet vitt volna. így is övé marad a kereszténység zászlójának ki­ tűzése, csak hogy ez nom a római hanem a görög vallás zász­ lója volt ). Azonban Gyula vezérnek csak leányai voltak: línrolda és az angyalszép Sarolta ) , kit Mugyarhou vezére, Gejza vett nőül, s szt. István anyjává lőn,, S alig hu csaló­ dunk, ha azt hisszük, hogy Sarolta keresztény emlője, Magyar­ hon keresztónynyé léteiére igen nagy befolyással voll"). 2

4

6

17. §. Szt. I s t v á n k i r d l y lesz. (994—1000). A magyar nemzetnek hogy európai nemzet lőhessen, ma­ gát acclimatizalnia kellett; különben ugy járt volna, mint a török, mely Európába jött, s magát az illeni szellem előli meg nem hajtván, itt m aradhatása még mind koezkán áll. 1

) Engel, Goschiehto I. 87. 1. ) Bulcli a másik, kit nómolyok az AngBburgnál (D55) mogbiikoU Hulchu vozérnok, .Szabó K. Buosin szókoly fíiraboubáunak tart. \'\'\ m. \wv/„ I HM. XI, 405. I. Tán mert Gonstant. Porpliyr. üt harkáznalc ezitiiozi. ) Benkö, Milkoviája; Timon, Imago AntiqU, Hung. JÁhr. III. Cap. V. tij m. Muz. 1854. X H . 408. 1. ") Turőcsa. Chron. P. II. Cap. V . ) Epitome Chronologioa Ror. Hung. ot Trana. a Stopli. Katona. Kudao 1796 I. 41. 1, P. Magy. oraz. Minerva 1828. söpt. fűz. ) FJ korból datálódik az ordélyi oláhok görög vallása. Iliin, Ortiw ut progr. 5. 1. 2

3

5

FI

SZT.

ISTVÁN KIRÁLY L E S Z .

(ÍOOO.)

Csakhamar,belátták, hogy Európát három nagy eszme fejlődése foglalatoskodtatja: a pápai hátalom hatalmasodásaj a feudal rendszer terjedése; s a királyságok alapítása... Ificsatrfzván a nemzet magát, csakhamar bebizonyitá, hogy politikai belátásban szintoly erős, mint fegyvere a harezmezején. , Igen eszélyesen. Mert a jJápa hatalma tán soha sem volt befolyásosabb : mostani birodalmára ez időben tett szert; s a pogány, vagy görög hitre térő magyar ellen fél Európát képes lett volna fel­ kelleni. A feudalismus eszméje, mi a barbárság., és polgárosodás éjszakája hajnalán született, mely mint egy syren csak félig hordja a civilisálío képét, mély Európának aristocratiát és job­ bágyságot szült: szintoly ragadó árban terjeszkedett ki egészEurópára. A királyság eszméjo sem bírt kevesebb kilátással. A nép­ vándorlás zűrzavarában a kegyeletek kötélékei megszakadoz­ tak. Fegyelem kellé, katonai diktatúrák fejlénck k i , kiknek sze­ lídebb irányt azon kor diplomatái, a papok, adának; s keletkeztok a monarchiák. • • A nemzet belátta ez eszmék századokra terjedő horderejét, s nem kelt velök tusára, hanoin mennyire lehetett ma­ gát alkalmazá. A vallásos , politikai és társadalmi átalakulás egyszerre lépett be. Soha o nemzet ennyi ós ekkora, refor­ mok torén nem állt. Gejza vezér alatt a téritök már megnyilák a kereszténység kapuját, s a jobbágyságon épült aristocratia megtöré a királyság útját. S mikor Gejza ós Sarollátöli fia, I s t v á n , 994-ben megkeresztelkedtek, s mikor István, atyja ha­ lálával 997-bon, Magyarhon vezérére emeltetett, a nemzet ogy százados itteni lakása után annyira fogékony volt az európai eszmékre, hogy az átalakítás műtéteiéhez hozzá leliete fogni. E nemzeti nagy olliivatás Istvánnak, a később szfc. István­ nak jutott, kinek reformritori talentomát lehetlen el nem ismer­ nünk ; k i ha mint égy Nagy Károly Francziaországban, Alfréd Angliában olykor kényszerhez nyúlt hona erdőkében, csak az. európai eszmék sodró árjának engedett. Jlegkereszlolkedvén, a térítésben m n p ment elöl. Római kath. hitet vévén fel, a pápáji|{c fkogyébo jött. f

Küv. Hiator.

' • '' % \

{•etette;-)

4

5{)

S7.T* FSTVÁN

KIKAI.V

LESZ,

(1000.)

A vallás mellett a politikai reformokhoz som készül s o ­ káig. A feudalismus alapelvei azon részét, mely a magyar nem­ zet'függetlenségi vágyával megegyezett, elfogadja. A z egyes törzsek, egyes hatalmasok dissolutiora vezető önállóságát nyir­ bálni kezdi. De e feudalismusnak azon elvét, mely az egyes államokat, a császár vagy pápa feudumává.tenné, el nem fo­ gadta. H L , Oltó császár azon törekodésp ellen, mely szerint magát minden római hitű fejdelmek'császárává akará felvetni, ellenszegült, s, megtámadtatván, háborút állt ki érette ), Szt. István benn ós künn független kormányt akart. Fegy­ vernek fegyverrel felelt. így lépik fel Kupa, Somogy vezére e l ­ len, 999-ben; az őt pártoló ősmagyar pártot, mely reformok­ ról hallani nam akart, legyőzi, lesújtja; s Kupát négyre vágat­ ván, mint győzelme nyilt tanújelét az ország négy részére k ü l ­ di szét. Egy része Erdélybe jut F o j é r v á r kapujára ) . Benn a pártok megvoltak törve. A z egyes olygaroliáklól szépen és rútul folyvást szedegető be a függetlenségre emlé­ keztető vezérbotokat. Benn nem sokát félhetett m á r , de annál többet III.; Ottó császártól. Diplomatikai cselhez nyul. Ismerte a pápák' és'császárok viszályát a mind kettőtől igényelt felsőbb­ ség felett. Sebesebben mint gondolnák, mint egy Nagy. Károly a pápához fordul, azon kor fogalmához képest, országát a pápa oltalmába ajánlja, s tőle királyi czímet kér> Á, pápa., igen .nagyra becsülte a magyar nemzet ajánla­ tát. Örvendett a pogány és keleti vallás feletti diadalának. Nem csakezimet adu, hanem, mivel a lengyel berezeg részére épen k o r o n a is állt készen , azt is küldött; s mint igénylik, v e ­ le egy oklevelet 1000 mart. 27-ről, mely állal szt. Islvánl mind világi, mind egyházi tekintetben önálló királynak ismeri •''). S aposlolkodásáért, apostoli, király czimével ruházta fel. l

a

;'») Pray, Annales Reg. Hungar, 1793. 2—3. 1. ' • - ) Bonfin Hist. Dée. JL Libr. í . : -., ) Oki Fejér Oqd. ílípl.. I. 2 7 ^ 0 . Magyarul, Szatay L . Magyarom. Törtónete._Lipcse, 1801. I; 71—74. .1. Vannak, kik oz óklovolot Mto6g alá hosst&k, mert ugymontlának, róla 'Chartuitius,, ki szt. István (Slotót IV. llóla alatt irta le, mit sem szól. Legelőbb IiicUoffor joHitita hozta wijtó alá (Annál. Ecel. Regn-. Hung. I. 256. ÍJ Mint állitják, Verimo.z Antal piíspök (f 1573.) másolta volna le-Kómában, B OZ után Iott i'smorotos. VMolinút 1. Szillay, Ma­ gyarok. Tört. I. 74—79. 1.. ... ' . 2

3

GVIILA VEZÉR

S Z T . ISTVÁN

ELLEN,

51

(1000—1002.)

Azon év augv 15-én bekövetkezett a magyarnemzet nagy nemzeti ünnepe, első királyának, szt. Istvánnak megkoronáztatása; s a magyar mint keresztény ország, az Európai független államak-családkörébe lépett. /

Gyula

vezér

18. § .

szt. István

ellen.

(1000—1002).. A magyarnak királya lön ,* még pedig azon kor fogalma szerint szent nymbus alatt. Miként a görögök herosaikát iste­ nektől szármoztaták, ugy azon kornak is vallásos fogalma volt a föhatalomról.. Szt., István apostoli hivatásában nagy tevékenységet fej­ tett k i . Tán túlbuzgó is volt, mi Erdélyben csakhamar viszályt idézett elő. Pogány volt-e akkor Erdély, vagy a már elharapód­ zott görög vallás is élesztette az ellenszegülést szt. István apostolkodása ellen, adatok hiányában legjobb nyilt kérdésnek hagyni ), De annyit l á t u n k , hogy Erdély vezére sehogy sem b é ­ külhetett k i unokaöcscse,. az ifjú szt. István reformjaival. G y u ­ la országát önálló külön birodalomnak kezdó tekinteni. Az öreg vezér, nemzete jövőjét koczkán hívón,, mint ellenapostol kezd fellépni. Az' ifjú királyt minden áron inteni kívánta, hagyna fel a nemzet,erőszakos európaiasitásiíval ). S midőn a téritök még sem szünétiek meg, Erdélyben őket megkezdek kövezni. Szomorú kezdet. Magyarhon két szivkamarája egymás e l ­ lenében kozd ily hamar dobogni. Elleneink a ránk sütött pár­ tosság viszketegének neveznék; pedig ha elgondoljuk, hogy ak­ kor Erdély a görög és' római vallás, a keleti és nyugoti cívilisatiö ösvényé elválasztásában habozhatott, hogy Erdélyre a keleti vérünknek inkább hízelgő, s hozzánk közelebb eső B y záncz bírt több vonszerővel: hogy ily helyzetben királya ellen szavazott, okát nem külön szakadni,akarás, hanem Erdély nemzeti mély aggodalmában kell keresnünk. Gyula vezér oly érős meg1

x

') L. Memória Kniscopat. Trtms. LIV—VI. 1. '-) .Boníin, Doe. II. Libr. 1.

4*

GYULA. VRZIÍU S / T . ISTVÁN

52

1ÍLLUN.

(1000—1002.)

győzödéssel ragaszkodóit elveihez, hogy 1002-ben fegyvert ra­ gadott, s berontott Magyarországra, hogy tévúton hitt királyi öcscsét felébressze. . A vezér e magatartása nem kis aggodalomba hozta szl. Istvánt, mert Gynla roppant kincsesei rendelkezett, s hazánk • bérez falai biztos sasfészkül ajánlkoztak a visszatorlás ellen '). A nemzeti Ügy gordiusi csomója végre is kardra ke­ rült. Az ifjú király 1002-ben ) 'felülteti hadát, maga homlo­ kára állott, Erdélyben terein,,. Szt. István győzőit "). Gyula ve­ zért nejével s két fiával, Bua ós Buknával elfognia, Magyar­ honba vivé, s ott tartá őket halálokig, némelyek szerint fog­ ságban *), mások szerint, miután római kalholikus vallásra tér­ tek tisztességben ), Igy bukott meg Erdély utolsó v e z é r e , ily e l ö n t ő v é Erdély meggyőződését, fegyverét a győztes na­ gyobb testvér lábaihoz. Gyula utolsó örökös vezére volt hazánk­ nak. Szt. István .bekapcsolta Erdélyt ), do nem olvnszlá be, s e mulasztásból alig lehet meghatározni , hogy több öröm vagy gyász merült a nemzetre. a

5

fl

A már többször emiitett székely krónikából o küzdel­ mekhez néhány érdekes részletet hozhatunk fel; do hogy fo­ lyamuk ideje mennyire függ összo Erdély mozgalmaival, bele­ bocsátkozni adataink hiányossága mialt, nagy merészségnek tar­ tanám. A krónika szerint, a székelység is részt vett a szt. Ist­ ván elleni fegyverfogásban. Úgy látszik jelszavuk a nemzeti á Id o z ó pohár volt ) , melylyel ösvallástik szerint áldozatukul 7

') ) ) )

2

3

4

Potri Ranzani Epit. Kor. Hungv Index. VIII'.. . Pray 1002—3-ban vóli lofolyását. Anualos I. 17. 1. Tlraróczi. P, H . Cap. XXII. Anonymus szerint Gyula ós fiai holtokig fogságban maradnak. Oap.

XXVII. 5

) Turóezi szerint Gyula mogkorosztelkodott, s szt, István oly .tiaatossógbon tartja, mint atyját. P. LT. Cap. X X I X . «) Adjnnxit, Tnróczi P . II. C. 20. ) A Szókoly uomzot áldozó pohara sokszor volt niár az irodalom HZÍÍnyegón. Történeti alapja a csíki krónika több holyo. Koholy alakja van, knkus-dióhéjból; tönyos ós fdkoto; üregóbo .'/,, kupa nomfórj szája oHipkón, inog- . 7

A SZEKELYK

szokták

igen

Rabonbánok

meghasonlott. esnek

Véres

Istvánnal

pohárra

keresztet

Sándor

fellép.

tartó

De saját fiai is

hosszas küzdelem

förabonbán

részére.

fömbonbán

2. Szt. István

dőlhetett a

.

viszonyát az anya-

formulázható:

a keresztény

vallást

a noinzet kormányzatát

koronázása

szt.

S a szerződés, mit a királynál k i ­

tized és adófizetéstől továbbra , is mentté király

után

tehát g y ő z ; s köz megegyezésből

a következőkben

•1. A s z é k e l y s é g

röt adjanak.

szt. István­

ellene kelnek,

tevének %

bonhoz szabályozni kísértse.

a

ér­

Minek emlékére

IsLvánhoz követség megy, mely a székelyek eszközöltek,

hajlott

csattik fejlettek ki közöttük.

el , mignem Sándor förabonbán

s az elkeseredett harcz csak szt.

53

kiadatni követeltek. A nép ós rabonbánok

tól támogatva keményen a

(1000—7002.)

volt végrehajtani, s mit a keresztény valláshoz

förabonbánoktél zülete

S Z T . ISTVÁN E L L E N ,

házassága

ezennel

beveszi.

méghagyja, minden teszi;

kivéve, hogy

é s figyermeko születésekör ö k ­

.

aranyozott ezüsttől szogólycKVQ. A kqkuspohár virágos ezüst kohelybÖl omolkodik k i , A ÜK alsó ós folsÖ ozüstozóst három ezüst pánt foglalja Össze. A három pánt mindenike .felső foión ogyogy szííz á l l , majdnom vállig áv'ó kondor haj­ jal, inoztolon karmi, -karcsú termetüket ezomb kÖzopóig órÖ, övodzott öltöny, folya l o , a molyot táncsioíó alakban ujjaik közt látszanak tartani, mint Ör* vondozÓH jolkópoi. Talpa hasonlóan aranyozott ezüst, rajta nyulak, farkasok vannak futó hülyzotbon, fák között. A munka müvósziotlonsógo korának hord­ ja bólyogót. JFodolo GIYOSKOU, L túrását Zsombori József udvarhoTyi lolkósz kÖzölto az lfl.Hfí-i Tudom. Gyűjt. III. Ő—18. 1, Onnan' átvotto a líon ós Kül­ föld, a Mait ÓH Jolon mollókloto, X8di5. I. 1. sz, moly alkalommal rajza is kö­ zöltetett. Talpára most o szavak vannak vósvo: Sándor Pófcor. 1412. A pohár­ rali áldozat monszunt ugyan, do a nomzoti gytllósoknól sokáig lön használva. A krónika szerint 1089-ig a rabonbáimál, a Budvárában tartatot!;. lükkor vit--" te Sándor István magával Csíkba. A Sándor Pótor uovót fítibor vajda metszotó rája. Mind o napig a 'Sándor családnál van. Zsombori 1819-ben Os. ,Sz. domokosi Sándor IgnAoss özvogyónól, Dindár JóziSfa asszonynál Kolozsniogyóbon Oroszfáján találta, s rajzóltatá lo, do nom közölte. (L. ide a pohárról folytatott vitát Ilon ós Külföld 1845. 1. % 11. 12. 16. 31* számában) Bajzát újabban kiadta Vakot, Magy. Or. ós Erd. kopekben III. 130. 1. ') Mint vori k i Zotolakáról Sándor lkát, s megy Háromanókro, hol lkavárát alapítja. (TJ. Kíívári, Erd* líógisógoi 101. I.); mint rontanak k i a Bálvá­ nyos várából a korosztónysóg bajnokaira; mint pusztult ol o OH utált folytán Ősik. h a krónikát, Szókoly nemzőt Constit. 200—80. 1!

54

A SZEKFXYEK

S Z T . ISTVÁN

ELLKN.

(1000^2.)

3. A hon határit keleten megvédeni tartoznak. 4. A király őrizetére pedig esztendőnként (háromszor) felváltandó száz lovast tartoznak a királyi udvarba küldeni *), Mely szövetség pontjai az első századokban minden h á ­ rom évben megujittatlak, mondja a k r ó n i k a ; do hogy a s z é ­ kelyek adó, különösön tizecl-mcntössóge e korból kolotkézelt, azt el kell ismernünk. A görög vallásuaknál divatozott tizedmen­ tesség mindenesetre görög befolyásra mutat. Folyt legyen le bár miként, annyi tényleg áll, hogy a s z é ­ kelyek e korban az erdélyi magyarokétól különböző szabadal­ makkal maradnak felruházva. Két állam kezd a kis Erdélyben •fejleni: a magyarföld magyarhoni institutiokat vesz f e l , ben­ ne aristocratia és jobbágyság kezdődik; mig a székelyföld so­ káig egyiket sem ismeró, s katonáskodáson kivül a hon semmi közös terhóbén sem osztozott ). -

x

») Székely krónika hozza töredékekben. (Székely nomK. Oonst. 282 L,) Lásd védelmét (új Magy. Muz. XII. 402—C. \.). Hat pontban összeállítva, Zsomboritól (Hon és Külföld 1845 1. sz.) ") A Szókelyek szorkozetóro 1. jós. Borikíf, Iinago Natiouis SiouUeao., II. kiadás 1837.

HARMADIK KORSZAK. AZ ÁRllDIIÁZI KIRÁLYOK ÉS HERCZEGJÜL (1002—12700

T á j é k o z á s. Magyarország új korszakba.lépett, s vele Erdély is. A vezérség helyébe''királyság.áll: s az ,ös vallás helyett a rom. kalliolika , s az ős kormányforma helyett az európai rendszer nyomul eh" térbe. A bon püspökségekre, megyékre, s ispánsá­ gokra oszlik fel. Az ispánok élén a nemzet által választott nádorispán állt, mint az ország főbírája; a püspökökén a prí­ más ) mint a király föcancollára , k i az okmányok kiadásá­ val s a király pecsété Őrzésével lön megbízva ). Erdély Magyaroszághoz kapcsoltatott,, de hogy belo nem olvászlatoll, az a magyar király s Erdély kormányzója közt fi.lyviist yisaály ', tűzfészke' maradt ). A hibás szervezőt mellett, á kél hon érzülete közölt az űr nagyobbá'válik. A z országos alapelveket, melyekot szt. Ist­ ván papírra tesz, a két hon különböző értelemben, különböző irányban kezdi magyarázni és érvényesíteni. Ez eltérés főkép két pontnál kap új- botránykövet. Az egyik az, h o l ' szt, István a jövevényekről szólván, azok ide 1

8

*) Partos Transilvaniao, síit Kognum Trausilvaniao czimmol is illetik. VorbÖlossi Tvip. III. 3. 1. Éilor Fiűmorlioz, Cl). 217. '•'•) A nádorság, prímásaiig o korban orod. A prímások o hatálya tart KS'JO-ig, a nádorokó 1848-ig. L. Új m. Mtiuoum 186% 1. f. XXIX sat. 1, A prímásokról. Magy. Bujtó 1857. doe. 18C8 jan. fobr, sa&ranit.

56

TÁJÉKOZÁS.

(1002.)

telepedésónek igen nagy horderöt tulajdonit, felállítván, miképp az egy nyelvű s egy szokással biró birodalom lörékony ). E pontot Magyarhon érvényesítő tulnyomólag. Ellenben Erdély egyet fordítván cz alapelvek lapjain, azon helyet, hol szt. István, a nemzeti szokások megtartását köti fia, s illetőleg, a következő uralkodók lelkére, hol kétség­ be vonja, hogy görög rómait helyesen kormányozhatna ) , e pontot Erdély magyarázá igen elbizakodottan. 1

s

E YI. és .VIII. pont az, melyet századokig karddal ma­ gyaráz a két haza egymásnak, mások hasznára. A nagybirtokosok hazája, Magyarország, o lényeges pont körül nem értelte a kis birtokosokból álló Erdély féltékeny­ ségét, mi ezt folytonos izgalomban tartá. Ezen izgalom rugója, a nemzetiség, még akkor mint alak­ talan eszme szunyadozott a nemzet lelkében. Magyarhon delejtője nyugoton teljesen megnyugodni látszott; Erdély dolojlöjo folyvást kelctfelé gravitál, mire igen sokat telt az, hogy a népesség nagy része a keleti valláshoz tartozott. Magyarhon a pápai ós császári udvarok rokonszenvétől vár mindent; Erdély a görög császárok intéseire igen sokat ad; mert a mint szemét elforditá, a görög birodalom felöl, moly Belgrádig nyúlt fel, új meg új rabló csapatok, bolgárok, bessenyök, kunok keinek fel, s rohannak a koloton fedetlen ha­ gyott Erdélybe. Erdély Magyarhon része, do távol osvón a hon szivé­ től , melynek széke igen messze nyugolra, hatászólre t é t e ­ tett: — oltalmazásával ott fenn keveset törődhettek; ott is olég baj volt. A magára hagyatás, az önálló szervezet gondolatát újra életbe lépteié, Erdély Magyarhontóli függése mind lazábbá v á ­ lik; forradalmak ütnek k i ; míg végre a két hon egymással sza­ kaszt; s az egy magyar hazából kettő lelt, s kelet és nyugat közt' egy időre mögoszlék.

') Szt.Jstv.'l. tlocrot. Libr. I. Cap. VI. ••) Ugyanott Cap. VIII.

TÁJÉKOZÁS. (1002.)

57

Volt mégis valami, mi a haza két felél a legszilárdabb lánczokkal fűzé egybe: a verség, atyafiságos érzete mellett, azon szent kegyelet, melylyel a magyar hazájához s királyához ragaszkodott. És ez érzület egyesítő eszméje, a magyar szt. ko­ rona, melynek sorsát a nemzet hazája, nemzete sorsával egynek nézte, s valahányszor veszély fenyegeté, mint nemzeli pallá­ diumáért, aranyát, vérét patakban ontá. Innen magyarázható, hogy a szt. korona jelvényei, nyolczszázad múlva, annyi hányatás után is, a lehető épen mennek át az unokákra., E jelvényekről, mint a két. hon kapcsáról n é ­ hány szóban emlékezni, igen korszerűnek látjuk. És e jelvé­ nyek a következők A szent I s t v á n k o r o n á j a , melyet szt. István apos­ toli eístt királyunk a pápától kapott, s mely ma egy más ko­ ronára van illesztve, mit a görög udvar küldött I. Gojza ki­ rálynak (1074) . . . ). A koronázás ünnepélyénél a királyok K i r á l y i p a l á s t o t vettek magokra, mit Gizella királyné, szt. István neje, mint hiszik, saját kezeivel himzett', s 1031ben a sz.-fejérvári egyháznak ajándékozott. Oly mü, hogy mint azon kor legszebb remekét csak bámulni lehel. K i r á l y i p á 1 e zá t adtak k e z é b e , mely eltérő alakjánál fogva nem osak a kormányzói, tövényhozói hatalmat, de egy-' szersmind a nemzet harczias természetére mutatókig a főve­ zéri hatalom kézbe adatását is jelelte. K i r á l y i a r a n y a l m á t adtak balkezébe, mely kálvária hegyi földdel van töltve, s rajta kereszt; a föld hogy emlékez­ tesse, mikép a királyok'is porból lettek, s porrá lesznek, a ke­ reszt pedig a keresztény vallás képviselésére. Oldalára 2

K i r á l y i k a r d o t övedztek; s az egeszet a

l

) A koronát igon sokan loirták m/ir.líajzát 1.1'wiy Annalos 1.10—11.1. Magyarul ujabban, Jászay, 228—29. 1. Logújabb rajzát B loh'Asát 1. Mitthoilungou cl. Baudonkmalo. 18ÍÍ7. 20.1. 1. , '•'•) Hogy n forradalmiak elásták, s 1863 Boyt. 8-án hosszas kutatás után föltalálták, s o foltálálÁs hclyóro kápolnát omoltok, s a jelvónyckoli a budai várba tettük lo, ismorotos tóny. Fölsőbb megbízás kovotkosítúboü Bouk P. köl­ ni muKOiun-íir o jolványokot mostani állásukban loirta, onuok nyomán vosüik olvasóim. Mittlioilungon d. k. k, Contral-Conunissiou z. Eri', und lirlialt. tinr Baudonkmalo. Wion, 1857. jüu. jul. mig*. ftbsut.'

58

TÁ.níti.ozMi.

(1002.)

K i r á l y i s a r u egészüli k i , mi a czipftve Mint hetedik, koronázási jelvény, ide járul

folyül jnii..,.

Az o í t á r k e r es zt, melyre a királyok az országnak az esküt letelték. Ott őriztettek mind e napig Budán, Mátyás király pa­ lotájában, mint a nemzet nyoloz százados kegyelete bál­ ványai. S mind régiség, mind szépség 'és drágaság tekinteté­ ben Európa bár mely királysága 'jelvényeivel szépen kiállják a versenyt 1

Mielőtt tovább mennénk, Erdély o kori bolszorkozoto, kor­ mányzásas az anyahonhozi jogszerű viszonyáról némely tájé­ kozó átálánosságokat kell megemlítenünk. Hazánk Magyarlionnak kiegészítő részo lévén, mini ilyen, az anyahon törvényei , alatt állt, molyok , hozatalában maga is részt vett, vagyis a magyarhoni, országgyűlésekre az erdélyi nemzetek is meghívattak, kik követek által képviseltelek, ma­ gokat ). ' 2

De azért meg volt bizonyos állami életo. M ö n tartomá­ nyi gyűléseket is tartott, melyeket a vajda hívott ö s s z e , s .volt ígyülés'e, melyben a király elnökölt. S őzökben magának az anyahontól különböző statútumokat hozhatott ), OyülÓK hely , rendesen Torda. 8

Az esetek, melyekben, Erilély magára is gyűlést tartha­ tott, s határozatokat hozhatott, a következők villának: i . Sürgető^ s Erdélynek, külső ellenség elleni védelmét illető tárgyakban. t

1

) Műtani nyomozódáBok alapján utolsó ^tudományos visgálója Ilocli, n meglévő királyi páleza ás oltárkoroszt keletkeztet a XII. az aranyalmáit a X I V . a kardét a X V . századra toszi. A forradalom utáni olásatás a k. palástot IÍÍHHÓ megviselte. A többi épi •. • • ) E rósztvótel fóldoritósóro g r . ' K e m é n y ' J . ogy hosszu órtekozóst .irt, oklevelekkel. L , Arpadia. Tört. Zsebkönyv, szerk. Kovácsóozi III. k. 1838 1— 85. 1. L . k. Sclmller, Umrisso et krit. Stadion. 1840. 33—48. 1. Hogy a szá­ szokat'is meglüvák, s rendesen négy követőt küldtek, 1. okíevölokot Avpmlia III. 7—8. 1. a magyar ós székely nemesség moghivafcását 1. Arpadia III. 0—21.1. > Ellenkezőt nem. Vorbölczi Docr. Trip. IMII. Ifliss.a.g. 2. A Magyar­ honiaktól különböző institutiokat 1. Vorb. P. H L Xit. 3. s

2

s

SZT.

ISTVÁN

KIBÁLY.

(1002—1038.)

59

2. Mikor szokásos kebelbéli; törvényt akart hozni. 3. Midőn a király vagy Magyarhon pénz vagy fegyve­ res segélyt k é r t . z. ). Melyekből az is látszik, hogy Erdély sokkal szorosabban volt az anyahonhoz csatolva , mint más tartományai, mint pl. Slavonia. . Hogy ezen eseteken kivül "a három nemzet, mint pere­ ket ellátó gyűlés gyakran összeült, annak számtalan nyomait látjuk ). De nem csak Erdély , hanem egyes nemzetei i s , a ma­ gyar, székely, — k é s ő b b a szász — külön kis államokat k é ­ peztek. Mindenik gyűlésezett külön külön is. A magyarok gyű­ lés helye 'forda, a székelyeké Udvarhely, a szászoké lesz Sze­ gen, A kebelbéli ügyeket itt látta el mindenik függetlenül. Erdély élén .egyelőre királyi berezegek állnak. Ilyet t i ­ zenhármat ismerünk: Imrét, Zoltánt, I. Bélát, Géjzát, Lászlót, Álmost, II. Bélát, II. Lászlót, Istvánt, III. Bélát, Andrást, Kál­ mánt II. Istvánt; kik Magyarhon egy részét is birák, s többire később királyok lettek ) . A berezegek korában közbe közbe vajdák is jelennek meg, kiket a királyok a magyarnemesek közül neveztek. Mig nem egészen vajdákra száll az igazgatás; kik a herczegek által fölkeltelt függetlenségre vágyódást tovább fejtik,' s a szt. Ist­ ván által kezdett korszakot azzal fejezik be, hogy Erdély vaj­ dája Magyarhon királya lön, miből a két hon külön szakadá­ sának szomoritó katastrophja következett. 1

a

3

20. §. Szt.

István

király.

(1002—1038.) Szt. István eddig is királya volt Erdélynek, de a hetedik magyar törzsfőnök visszahatása miatt Erdély újjá szervezését, pár évvel később kezdhető még, mint Magyarországét. 1

) Gr. Komfiny J. a mohácsi vósz olött 17. ily külBá orsssagyillás nyo­ mait mutálja fol. Arpadia III. 24—02.' I. . • ) I'y gyülórtok nyomait 1. Arpadia III. G3—81. I. •V L. A horcssogokrül külön• külön. Bonkö öon. Trans. I. 103—8. 1. 2

SZT.

60

ISTVÁN KIRÁLY.

(1002—1038.)

A király Erdélytől messze font, Esztergomban l o v í le királyi székét, h'mglelkének melege, koronája dicsfényének su­ garai, ide le csak "később bírhatlak hatásra, vergődni* ' Sötét'még e kor Erdély történelmi láthatárai, do utóla­ gos búvárlatok nyomán; szervezésének legalább körvonalait már ismerjük. A törzsi öröklés alatti kormányzat ős alakja helyébe szt* István, ugy látszik, hivatalnokot állit, Z o l t á n herczeget, anyjáróli nagybátyját ) kit erdélyi Zoltánnak neveztük Hogy a királyi herczegek később e fényes álhíshoz jogot formálhat­ tak, s ezáltal az anyahonhozi viszonyunkat lazábbá telték; an­ nak alapja később merült fel. a

;

A kormány szókhelyét már a vezérek Gyulafejérvárlt ülék fel, s hogy tovább is az maradt, semmi kélség benne. Ks o pont, mind hadmiUani., mind igazgatási szempontból igen jól volt,választva, különben is csaknem középben fekszik. A megyei felosztást, melyen alkotmányos életünk, mint oszlopokon nyugodott, Magyarhon mintájára, Erdélyben is v é g rehajtá ). Mely évben telte, s eredetileg hány megyére oszlá: arra határozottan felelni nem bírunk, dó a hagyomány s némi adatok nyomán, ugy tartjuk, hogy "hétre. Ez eredeti ős megyék: Jejérvár, Hunyad, Küküllö, Thorda, Kolos, Doboka és Holsö*Szólnok vármegyék; és o hét megye hót várából keletkezett Erdély latin és német neve, mely hét váru tartományt látszik kifejezni % Hogy e megyék inkább' honvédelmi szempontból 3

t

l

) A rokonság: moly fokán állt ÍÍ királyhoü L . TVay Annukm I. 18, l . ' TImrócsn, Ohronic, I \ II. C. 30. Szdkoly látván knniikája 1 0 0 . 2 8 3 . L ) HáUiaflan törfcónotbuvAnwk gr. Kömény J t a o f wi mogfojtondü, tsífíszÖr egy 1322-ban kelt qklevolet VO'BZ CHS, moly nyilván mondja, ho^y a me­ gyék orodete á fejórvári nagy templom alapítása korára vmiulíf; orvo tfí>'y 1Ü77béli oklevélből lríimUatv&n tust, hogy GZ egyházat sast. István a l a p í t á s a mogytYk akkori keletkeztet világossá tetfco.' L . joloá értokoaósót: Mhgro»iu filv CíoHohiohto... Siobonbürgons v. Ant. Kíirss, Kroirstadfc 1845. L 230, I. ) Vau egy oklovoHmk lOOGról (Foj6r Cud. dipl.' H . 10,) molylmn Mrdély Soptom Castra=*hót vár név alatt jön oltí. H a aniuto o'/ou okhwól két­ ség alá vonásának oűgpaünk'is, ifónn marad Kéza S, krónikásunk, a XIII. H/á» zaclból, ki Erdélyt hasonlóan Sepfcom Castrának IIÖYOSÍÍ : ho.nnan a hát vármo* gye hót várára tóton kttvotkoxtotoi. Vannak ugyan, kik •Krdúly a Siobonbiírgon uovoactot a s a t a o k által jévalkéaübb' állított bút vávuaLól akara

;

3

4

1

SZT. ISTVÁN KIRÁLY.

' 1002—38.)

01

szanállak ki, mulatja az, hogy némely megyéink a hon egyik szeleiül a másikig, hosszan vétettek fel, s minden megye k ö ­ zepére egy várat állíttat , miről vidéke a vármegye neveze­ tét is vette. E megyék élére főispánokat állit, kik várme­ gyéiknek hirái s hadvezérei valának. Magyarhoni püspöki megyékre is felosztván: Erdélyt egy püspöki megyévé alakítja, s a kalocsai érsek alá rendeli; mig az esztergomi érsek a hat nyugoti püspöki megyét kormányozá, E püspökséget s káptalanát Fejérvárra teszi le, még pedig mint hinni szeretik 1003-ban Fejérvárlt *). Melléje a Gyulától lefoglalt kincsekből azon templom alapját veti meg, mely sok újilás után bár, de eredeti helyón most is áll ). Ily kormányszervezet alapját veté meg szt. István Erdély ugy nevezett magyar földén, mintegy 800 • m é r t f ö l d ö n ; mig keleti részében, mintegy 200 Q mfőldnyi területen, a székelyek a ha­ társzél védelmének terhe mellett, a megyei szerkezet bevite­ li'tői, minden adótól és tizedtől mentek látszanak maradni. Anomal intézkedésnek tetszik; de nem szabad felednünk, hogy a bessenyök, kik a magyart két előbbi hazájából kimozditák, ott székeltek Erdély keleti szomszédjában, s még mind fonyegelöleg álltak, s hogy erős határvéd szükségeltetett ellenök, csakhamar megmutatták, mert mini számítják, a bekapcsolás ulán két évvel, 1004-ben Erdélybe rontanak ). Mi zaklatá e nép szenvedélyét, vájjon csak zsákmányt kerestek-e az akkor kincsesnek nevezett E r d é l y b e n ) , vagy Moldvában alkotóit ba­ 2

3

4

ják Iribotiizni: do az bizonyos, hogy *a szászoknak K&za idojóbon hót koritott városok nom volt: Szobon a XIII. század közepén míg mind csak Villa Horraanni; Boftztorezo, ós Modgyos várkoritéso jóval épült Kóza után sat. Erd. Kógisógoi 8G, Hanor, Das königlicho Siobonbürgcn 22G. 1. L . különösön Livbloi Sohullor Frigyes szobofii tanár czál'olatát arra, hogy' a Siobonbürgon nom a H z á s K városokról raármozott. Blíittor f. QoiBt Gomüth n, Vatorlandakundo. 1858.

4. B. SH.

.

'

*) Ant. Bonfini Kor. Ilngar. docad. II. Cap, 1. '•'•) Timon Epitomo oz óvro, Sohomatismns V . Qlori Diooco. Trans. 1848. I J X X I . lap. M püspökségről }. Szorodai, SorioB Bpisooporum Trans. 1 7 9 1 . Siob. Quavtalschriffc I. 171. sat. 1. . ) Timon számítása szoriut. Epitomo Chronologica 2. 1. '') Ant. JJoulin, Docad. II. Cap. 1. ;i

Q2

S Z T . ISTVÁN

IÜKÁt.Y,

C'002—38.)

zajok'halárát akarták terjeszteni: hajós reá határozottan felel­ ni; annyit látunk, hogy Moldvában Kumania név alatt megle­ hetős hatalmas birodalmat alkotnak, s minden rokonságuk mel­ lett ), itt is üldözni kezdik annyit zaklatott őseinket. Most Keán vezérök alatt ütnek Erdélybe, szt. "István elojökbe áll, Keánt mégöli zsákmányait visszaveszi, s belőle templomo­ kat épít ). ' A nagy király a szt. Benedek rendnek több kolostort építtet Magyarhonban: hihetőleg az erdélyi Szt. Benedek novü faluk valamelyike is itt veszi eredetét. ,.. Nem czélunk Szt. István magyarhoni alapitványait s egyéb intézkedéseit részletezni; de nem tehetjük, hogy olvasó­ inkfigyelmét azon- kör alkotmánya s büntető törvénykönyvé­ nek alapvonalaira, fel ne hijjuk,. mint a melyek azon kor el­ veit erkölcseit' igen szépen visszatükrözik. ;E törvényczikkek 1016-ban, Tolnán tartott gyűlésen jöttek a nemzet elébe )» Nyolca századig virágzott alkotmányos életünk? s az Eu­ rópában akkor bejött tjzed által gazdagságra vergődött papság tekintélyének megalapítása mellett, még kettőt kell különösön megemlitenilnk; egyijk az, hogy a magyar nőnemet, azon kprban, midőn a szépnem Európaszerte rabszolgaságban ólt, a ma­ gyar loyagiassága; törvény .oltalma alá helyezé ),, s alapját veté azon jogi állapotnak, melylyel a .magyarnő Európa min­ den női felett egész korunkig büszkélkedett; másik a hason­ lóan rabszolgaságban nyomorgó nép érdekében tett azon in1

a

;

B

1

A Bosse|yök (pacinaciták, bissonusok) foíotti lmvárlatokkal többen foglalkoztak korunkban. Pray (Annál I. .34. 1.) .Ként', bessimyöt egynok 'tart. Jernoi Koloti utazásában (I. köt 227—70. 1.) hol .olóadja > hogy már az OINÖ századokban Magyarhonban' és Erdélybon -folos bossenyök tolopodtolí lo; ké­ sőbb a palóczokról iit értekezésiben (Magy, Történelmi,, tár I. .8—08. 1.) ala­ posan kimutatja; hogy az .orosz ós longyol krónikások ugyan azt novozfcók palóczoknak, kiköt a görögök kunoknak. így vélekedik Szabó Károly ('Új magy. Múzeum 18Q3 XII. füz.'601, 1.) s a magyar ós kunok rokonsága .alapján » moldvai és bosarabiai Csángö-magyarokst ezek maradékainak tartja, valamint mások is. Aat. Bonfin. dec. II.'.Cap. 1. ) Pray számítása szerint. Annales I. 26. ") A nökröl Decret.. Libr, I. Cap. XV—XXXI. Vosd üsszo Magyar Saj­ tó 1857. jan. számait. ' 1

3

SZT. ISTVÁN K I B Á L Y ,

(1002—38.)

63

t é z k e d é s e , melyben a törvény védelme mellett, a nép .felsza­ badithatóvá lön ), s ez által az eddigi úr és szolga, s most alakult papság mellé, egy negyedik, a polgárosztály kifejléső-r nek is utat nyitott. „••',]' Ily messzi kiható intézkedéseit az egyébaránt békében uralkodó Szt. Istvánnak, 1021-ben ismét Erdély felöl zavarák meg. A bessenyök vagy kunok ismét beütöttek Erdélybe >s azt égették és rabolták: de a király újra serget küldés viszont k i ­ nyomták ). • • Hosszas volna uralkodása történetét adnunk, valamint az erdélyi akkori dolgok. elbeszéllésébon is összehúzzuk vitorlán­ kat; mert Erdély beléletére majd mi adatunk sincs. Annyit l á ­ tunk, míkép Szt. István biztosokát küld, hogy a népet, a k ö ­ zelgő rablók olÖl várokba, városokba hajtsák ), de ' ez időben Fejérváron '.kívül más várost nem ismerünk' ). Udvarhely a széke­ lyek ös fővárosa ) még csak falu; s Szícbent pedig a króni­ kái rege is csak mint alakulófélben lévő falut, említi °). Ha­ nem, hogy a földmivelés s főleg a bavomtartás jól áll, mu"tálja az, hogy Szt. István a tizedre, mint legbiztosabb alapra fokleté a papság jövedelmét 5 .valamint az, hogy mig a gyil­ kosságra csak 12 aranyot szabott, némely más bűntényeket száz tulokkal büntettet ). •• • , * J

2

3

1

s

7

Ily napokat Játa-.Erdély első királya alatt, ki tán hogy a görög föld felöli" beütéseknek véget vessen, fiát, Imrét a g ö ­ rög csász'rok leányával.'"nösiti^ s 1031-ben Erdély herczegévó nevezi ), ki azonban még. azon év sept. 2-án meghalt °). E 8

») Boerot. L i m v l , , Cap, XVIO. Libr. II. Cap. 10—VI. -) K i k voltak, honnan jöttök,.L Pray. AmialoB. I. 34. ) Bonfin, Doc. II. Libr. 1. Clmrtuithia, Pray kiadása 148. 1. ) Kovachich Script. Minor. I. 340. 1. °) Mint rogéllik, Honnan, Süt. István nőjével Gizellával jött, mint sze­ gény lovag Norimborgbiil (l'huvocsd II. Cap, 18.y sazt hiszik, hogy az alapít­ ja, s ormok nővérül .kapja olsi! nevét: Villa Hormanni; do ennek nevén kí­ vül ogyéb történeti alapját nom ismorjiik. Eder, Sehozaoiishoz 23. 1. •) Doorotpr. Libr. H . Cap. XIII. . ', / ") 'Jászay Magy. Nemz. Napjai I. 286. 1. • ») Tud. gyűjtemény 1884. I. f. 87. Hol az is k i van mutatva,, hogy Imre uÖH. ' . . . 3

s

64

PIÍTEK

fa

SÁMUEL

K I R Á L Y O K .

^1038—1046.)

veszteségét Szt. István sem soká .élte felytil, s anélkül hogy örököst hagyhatott volna hfttra,. 1,038 nug. 1 5 - é n , épp az na­ pon, melyen harmincz hyolcz év előtt mogkoronázák—n nagy király meghalt. Temetésénél ott állt,az öt fájlaló nomzol, me­ lyen Erdélyből is többen jelen valának 21. §. P é t e r é s S á mu é 1 k i r á 1 y o k. (1038—1046.) Szt. István örökös nélkül lett elhalása, s meg az, hogy a Irpnörökí'és rendjót már eljén' nem szabályozák, mind­ járt kezdetben oly viszályba sodorta ifjú nemzetünket, moly több tizedig, Salamon kir. .elmentéig, dúlta a szegény hassát. Nem annyiban a haldokló, király, mint a mugyar királyi véreket gyűlölő neje, Gizella akaratjából, a korona Péternek, Szt. István egyik nőtestvére külföldön születőit fiának adatott"'*). Péter a nemzetét, melynek trónára ü l t , nem igen ke-, gyelte , kincseit külföldre kozdó takaritni , s az ország vá­ rait hivatalait németek és olaszokkal raká meg E mellöztetés a nemzetet akkora ingerültségbe hozta, hogy felkelt, s Pétert 104l7ben megfulamtatá. A győzelmes nemzeti párt, 1041 mart 22-én főnökét, Aba Sámuel nádort*, Szt, István sógorát helyczé a trónra. Donom soká birhatá, mert á trónvesztett Péter király III. Henrik r ó ­ mai császárhoz fut, mint kit azon korban minden római hiten lévő nyugoii király védnökének ismert: Henrik megkezdé az annyi bajt hozó beavatkozást, Magyarhonra sorgol küld, Abát megveri; később maga a császár is bejövén, 1044 jul. 5-én, elejleté ). ' •;< 5

1

) Bonmi, Doc.-n. Libr. 1. ' ) Szókoly István krónikája, Krakkó. 162. 1, 2

Ant. Bonfin. Doc. ,n. Libr. H, *) Hogy Sámuel királynak nevezek s nom Abának, mutáljAk pánnoi, melyeken: Sámuel Rox van irva. Első iiógy királyunk iílojóbtil 1753-bun 2000 darab ezüst pénzt, találtuk, innon ols« királyaink pónsioinom oly ritkák, mint a későbbiek. L , Tud. gyűjtemény. l ö k , I. f.'.40—47. 1. , ) Aba fölötti nyomozódásokat l . Tud. gyűjt,, 1834. VII. !J—10. 1. s

I.

ENDRE KIRÁLY.

(1046.)

65

E győzelem után Henrik Pétert vissza helyczé ugyan a trónra, de nem a nemzet elpártolt szívébe; mert azon elvet, hogy Magyarhon a császár hübéreül tekintessék, mint azt Péter oda igérte, a magyarok elismerni sehogy sem akarák. A b é ­ kétlenség újra felkelt. Viskó s vele együtt Gyula egykori er­ délyi vezér fiai, Bua és Bukna, *): hatalmas összeesküvést l é t e sitnek. Következtében, vezérünk fiai vérpadon vesznek e l ; do azért a forradalom oda fejlik ki , hogy 1046-ban Péter ismét kifutna, de nem lehet. Elfogák, s akkori szokás szerint, mint trónkövetelőnek, szemét kiszíirák ). Mi történt e viszály alatt Erdélylyel, meg nem mondhatjuk. Hihetőleg, a velünk szomszédos bessenyök, kunok uralma alá k e r ü l t , kikkel az Erdély feletti háborút Szt. István függőben hagyta ) . Hogy e két király uralmát éppen minden nyomtalan ne hagyjuk Erdély felett, megjegyezzük azon hagyományt, m i ­ képp Aha király halálából Erdélynek két nevezetes családja fejlelt k i , az Apali és Bethlen osalád, kiket Sarolta, S2t. Ist­ ván húga s Aba király özvegye, második házasságából hoznak le-*). 2

8

22. §, I. E n d r e .

I, B é 1 a k i r á 1 y o k. (1046—1063.)

Az ó nemzeti párt Péter király buktával czélját érte, End­ re herozeget, ki a Szt. István apja testvérétől származott, be­ hozta, s I. E n d r e név alatt, 1046-ban, trónra ültette. A diadalmas párt, azon hiedelemben, hogy mióta hitét elhagyd, szerencséje elhajolt: az üj intézvények ellen felkelt, s azt kivánta, hogy Endre a papokat s idegeneket, engedje ») Thuróözi P. II. Cap. 89. ) Székely Ist. krónikája 164. 1. ) Szálai liolyos gyanítana, a gr. Mikó, Erdélyi Tört. Adatok I, kutatóra tett bírálatában. Posti Napi. 18Ö6. ) IJ. lürd., nov. Családai 10. 87. 1. Ügy Hsaik, második fírjo s igy aa Apafi-Bethlen tsaalád üs atyja, Ooruos Vilmos francai!* lovag volt. P. Napló 186G. doo. 2. sz. Köv. Hiator. 5 2 3

4

I.

6.G

KNDIUi

KinkY. (1040^40.)

legyilkolni,: s ' r é g i hitöket állítsa helyre. E kívánságban Váta, az Endrét behozok főnöko ment elő). Hajókat mogiiyirclék, s pogány módra csak három fürtöt hagyának *). A vihar kitört, de Endre fegyvert ragadva gátat vetett, s egy rendelete állal a scytha szertartásokat újólag eltörölvén, a keresztény vallást újra helyre állítja ). 2

Ez által Rómával kibékült;' már á római császárral is sze­ retett volna j de ez császári jogot tartott a hazára, ;

I. 'Eftdre belátta, hogy III. Henrikkel csak kard fog d ö n ­ teni. Hanyatló korában lóvén, a bekövetkező csata intézésére testvérét, Bélát nózé ki, azon Béla herczegel, ki Loiigyelhonban magának személyes vitézsége által birtokát s herczegleányt szerzett vala, I. Endro megirja Bélának: Jöjjön be családostól, ossza meg vele birodalmát, s legyen k ö v e t k e z ő j e ) . S Béla berezeg bejöve. 0

A király Bélát pompával fogadta..S tanácsot ü l v é n , az országot i049-ben három részre öszták: két része' a királynak maradt; a harmadik a horczegnek monl ). Miből állt valóság­ gal e harmadik rész? vájjon Erdély is folyvást o harmadik részhez tartózott: még nem derittetett fol egészen. A t é ­ nyek arra mutatnak, hogy e harmad főrésze Erdóly vala ). 9

5

E felosztás nem valami új gondolat, akkor így tett majd mindén uralkodóház Európában, nem lévén más mód n királyi herczegek tartására. Azonban nálunk nem sikorült. Itt foly­ tonos viszálynak vetó meg alapját, moly a királyokat s herczegeket egymással szemben annyiszor csatasikra állitá; s k ü ­ lönösön óhazánkat, mely a berezegek melleit nagy szerepet vitt, sok belháboruba sodorta-

«) Szókoly Istv. Krőnik. 1GB. 1. -) Norme heredem onim haboo, noc germanum praotor to, Tu sis mihi heres ; tu in regmvm suecodas. Thuróezi, Chrqnic. P. II, Cap. 43. . , ), I. Andr. Edictuma §. 4.. . ,; ,• Divisorunt rognuin in tves partos; quarnm. dnao in propriotaUim rogiao suao.majostatis mansorunt; tortia voro pars iu propriotatom ducis ost collatai Tlmrócssi. Ohr. P, II. Cap. 42, , , ; Thuióoüii orvul nom szól. Katona (I. 47.) azinto kótsóg alatt hagyja. s

3

I. ENDRE KIAÁLY.

(1049—58.)

67

A két fejtlelnri testvér szépen kezdett élni. A rend hely­ reállt, az ország megerősödött. S-mikor III. Henrik császár P é ­ tert meghoszulni bejöhetett: a magyarokat a legjobban fegyel­ mezve találta; 1 0 5 l - b e n "jőve, 'meg Henrik először; de veszteséggel t é ­ r é meg. Más évben ismét megjött: ekkor sem járt nagyobb, sze­ rencsével, E hadjárathál történt, hogy midőn Henrik Fosont a Dunáról, hajókról ostromlaná; a;búvár Zothmund hajóit kifúrta, elsülyeszté. Erre IX; Loo pápá közbejárására, a Henrik császár leánya és királyunk kis fia Salamon közt történt eljegyzés mel­ lett, a béke 1052-ben megköttetett ). ;

1

1

A külbóke helyre állt, a belbéke bomlott, fel. Endrének, k i magtalanságára alapító .Béla behívását, két fia. született yala? Salamon és Dávid. De o még mind nom bontá fel az egyetértést, Béla még mind ott állt a csaták ólén. Azonban Endre a hét éves Salamont 1058-ban megkoronáz­ tatja, s az által a testvéri szeretet láncza ,is, megszakadt ) . s

Hci-czegünk, ki a következés jogát kezében tartá, ki akkora hatalommal élt, hogy pénzt veretett: kijátszodya látta magát. A koronázásra ugyan megjelent; csendesen volt. De a szertartásnál midőn azon mondatra jöttek: légy véreid ura! a herezog látszhatólag felindult. Az udvariak felhasználák: é l mondák Endrének, s arra ingerlék, hogy Bélát megölesse. Endre elvesztvo, sőt maga ellen látva öcscsót, a gyer­ mek IV. Henrikkel, s Albert osztrák markgróffal titokban szö­ vetséget köt. Könnyű volt velők szövetkezni, mert minden czéljok csak az volt, hogy Magyarhon ügyeire befolyást nyerjenek. Ékkor herezegüfiket Várkonyba magához hivatja. Béla meg­ jelenik. A z előszobában egy biv embere .megsúgja a király szándékát, miszerint ha rosszul választ, halál vár reája. Onnan belépik. A podágrás király karszékébe tilt,, előtte korona és kard. Felszólítja Bólát, hogy válasszon, s egyiket hagyja Sa­ lamon fiának. A koronában Magyarhon királysága, a kardban Gr. Komóny Józsof hasonlóan azt toszi. Nomz. Társ. 1830 195. 1. Azonban Torma Józs. több adatok nyomán, a szöveg, értplmóbon, moglohotfisem tisztázta. Nomz. Társ. 1830. 38. sz. i) Pray, Annál. I. 58. 1. *) Thuróczi I, Cap. 44..

5*

i, náhn K I R Á L Y . (106í.)

68

Erdély s a részek hcrczogsógo volt képviselve. Béla a kardot választotta . . . S az ősz király nagylelkű öcscsének engoszlelöleg nyakába omlott. Azonban Béla az udvaronczok cselsziivényoitol még se nyug­ hatott. Miért 1059-ben Lengyelhonba fut, s nem soká 1060lengyel sereggel lépett bo a határokon. A serget vezérlő Béla ott találta Endrét a nóniot segít­ séggel ) . A Tisza partján összeütnek. A király sorgo nem állja a csatát, megfutamodik. A király is futna, do lováról lefor­ d u l . . . S ott vész el lovak patkójától ). l

2

B é l a 1061-ben megragadta a kormányt. Mielőtt megkoro­ názták volna, Vata fia, Jánus vezériele alalt, a magyarok ős val­ lásuk ügyében még egyszer felemelték szavukat, S nem ke­ vesebbet kértek, mint,a püspökök megkövozhetését, a templo­ mok elronthatását, s a keresztények kiirtását. A z izgalom nagy­ ra nőtt, s követelésüknek fegyverrel kívántak súlyt szorozni, Azonban az eszólyes berezeg a nép előtt Kejérvár kapuit bozáratá, s a benlevöktöl bárom napi idő-haladékot kért; s a há­ rom nap alatt, rendbe szedte erejét, reájok ütött, s szét verte őket ). Szomoritó pártos jelenetnek mondanók, ha eszünkbe nem jutna, hogy épp ez időben a konstantinápolyi pátriárka és a pápa között oly czivakodás folyt, mely a vallási szennyezé *); s mi a kereszténységben még nem elég erős magyarokat líj vallásuktól sok részben idegenkedésre ingerelhető. E mozgalom ugy látszik Erdélyre is kiterjedőit. Hogy a székelység tevékeny részt vett, meglehetősen világos. Mint fennebb látók, szt. Istvánt nem annyiban a nép, mint a rabon­ bánok támogaták, A közbejött vallásos zavarok, s az, hogy a nemzeti pogány áldozó poharat, a nép érzülete ellen küzdő Sán­ dor förabonbán Budvárából , rendeltetése helyéről, mintegy kiragadta, s az ösvallás utolsó szertartásai megsemmisítésére 8

1) Jóim. do Thurócis. L. II. Cap. 44. ) Bonfln, Doo. II. Libro 2. ) Tmiróczi. P. II. C. 40. ") Lásd Fejér. Cod. Dipl. I. 370. sut. 1,

2

s

i.

KUtinr. ((061)

BI£LA

69

látszott törekedni: a székelységet, mely nap és vízimádásához még mind rag iszkodoít, fegyverre kelté. De Béla sergei megjöttek, a fellázadt székelyeket legyőzték, s a győztes herczeg oly intézkedéseket tett, mely a székely önkormányzatot nagy részben megsemmisité. Ugy hiszik, Béla törlé el a rabonbánsá­ got s minden pogányságra emlékeztető alsóbb tisztséget; h i ­ hetőleg ekkor alakul a székelyföld egy megyévé, s kapja a főispánt vagy székely grófot az összes székely székek fölé,mely czímet aztán a vajdák vettek fel *). S hogy a pogányság emlékeit még gyökeresebben kiirtsa, Béla feldulatott minden emléket, mi őket a pogányhitre emlékeztetné, mint a hagyomány mondja, el torló a pogány hangzatu faluk neveit ) , s mint be­ szélik, a faluk neveiben az egész litaneát beirá a székelyföldre. 3

Mennyire volt veszélybon a keresztény vallás Erdély más részein, arra felelni nem birunk; de hogy a nyugoti rész is alapos intézkedéseket igényelt, mutatja az, hogy a fejérvári apát­ ság és káptalan mellé, még egy üj a p á t s á g látszott szüksé­ gesnek, mely Kolosmonostorra alapíttatok, bele a Szt. Bene­ dek szerzet helyeztetett ) , s hatalmas apátsággá fejlett, mely századokon át dominálta vidékét, s eröditvényének rom­ jai még most is látszanak *). A mint a lázzadás elvonult, a papság Béláhozi háládatosságból, mit sem figyelve arra, hogy Salamont is megkoronáz­ ta, 1061 végén, őt is királynak koronázd. Miként I, Endre neki, ugy ö is oda adá fiainak a har­ madrészt; s igy Erdély kormánya Gejza és László berezegek kezébe k e r ü l t ) . Soha o két hon kormányán nomesehb három kebel nem 8

6

l

) A székely krónika hoz ido részleteket, Székely n. Constit. 286—7 Míg kitelő kétség alatt volt, (Kosa, Vajvodao Ms. BónkíJ Imago Nat. Sie. 39.1.) a rabonbánság mogsomisltósót Szt. István korára tevék. E részletek igazolását, (L. uj m. Műsoron 1864 XII. 462—470. 1. -) CHOICO (kézirati ScytUiájában II. 124. 187. §.)móg azt is tudni akar­ ja, liogy Székoly-Koroaztur, melyet nómolyek Szitás-Kereszturnak írnak, a ke­ reszténység kozdotón Scytha-Korosztur nevet visolt. 3) Fejér, Uod. Dipl. IV. Hl. 106. Szegody, Synopsia Vitae Regum 349 1. Erd. Eógisógoi. *) TUuróüai Chron. P. II. Oap. 47.

70

(1,06-1—63.)

BJSÍ4 K I B Á L V .

dobogott. Ha Béla sokáig el,.; Magyarhon felvirágzott volna. Ő' nem csak azt akarta helyre ülni, mit a Szt. István -•< halála utá­ ni folytonos anarchia elsodort,, hanem a szellemi fejlesztés, mellett-.anyagi .jóllétet akart a hazának.. Mórtékeket hoza be; a vásárt, hogy a. szaporodni indult zsidóságot korlátolja, vasár­ napról; szombatra, tette, át. Különösön a.pénzen..kívánt•.segíteni, S minthogy az eddigi királyok pénzei az akkori európai pénz­ lábbal nem valának egyezők, azti a byzánczi pénzláb szerint kezdé veretni: alapját-veté az arany és denárrali számitásnak, mely századokig fenn álla '), : , Azonbari belátó szellemének a; hon nem soká, örvendhetem pár: évre, Dömösön,. melyberi üle,.trónja összedűlt, s az agg férfit 1063-ban halálos; sebbel illeté. . ;

:

;!

:

'

•••

- ' '23.

S a l a m o n , I. G e j z a , ;

'

"

:

Szt. L á s z l ó

királyok.

! (1063—1095.)

, Öt királya volt'már a magyarnak: a négy utolsó erősza­ kos halállal halt el, s magát Szt..Istvánt .is mégakarák g y i l ­ kolni. A" hatodik, Salamon is, >már> kerülte a hont. Nem cso­ da, ha kik itt következnek, oly tartózkodva nyujták jobbjukat a korona után. I. Béla.halálával, a derék király valamelyik fiát akarta a nemzet trónára ültetni. A három nemes lierczeg, Gejza, Lász­ ló és Lambert, ahelyett, hogy rajta kapkodnának: S a l a m o n ­ nak vissza ajánlák a koronát. S igy lett, hogy TV. Henrik császár Salamont, mint sógorát, mindjárt 10G'3-ban behozá, s Székes-Fejérvártt másodszor is megkoronáztatá. Gejza és László, kik, már atyjolc életében .Erdély horczegei,e nemes tettükért azt várhatták voínaj hogy Salamon, ha haragudt is atyjokra, velők kibékül. Csalatkoztak. Mert a'gyer­ mekkirály a nemes herczégeken bosszút állt. ;

,! Í *), Arany pá,nznek már Szt.Istvántörvényeiben nyomát látjuk, (Deor. Libr. II, Cap. 13). Bála a byzánczi aranyok 'mellé ezüst dénárokat voret, me­ lyekből 40 tett egy aranyot, még Turóczi idejében iis. (Cnronio, II. Cap. 64).

SALAMON

KIRÁLY.

(1063—1070.)

71

Herczegeink a hazában sem maradhattak, kifutottak, L e n ­ gyelhonba mentek,, anyjok szülőföldére.; Boleslav herczeg, mint rokonait, nem csak szívesen fo-4 gadta, sőt 106i-ben„ serget ada rnelléjök, s beijlditá, hogy j o ­ gaikat követeljék. Bejöttek, s olly hatalmasán nyomultak elő, hogy jan. 20-án már a békepontok:, s a béke'pontokriál fogva a hon harmadrésze, igy alkalmasint Erdély is, kezökben vala. Herczegeink most is lovagiasök: Gejza, hogy ragaszko­ dását újlag tanúsítsa, most harmadszor — önkezével tette az érdemtelen Salamon fejére a koronát *). Salamon ennyi ToyaHtáson megszégyenülve, a berezegek jobbját elfogadta, mi Jiazának nem. kis • hasznára H szolgált. Néhány hadjáratot folytatának együtt, melybon mindig; dicsőség kisérte „lépteiket. Hlyen; volt az, melyet 10664bán sógoruk, a dalmata király r é s z é r ^ SÍ később' 1069-ben a Magyarhonba be­ ütött csehek ellen végeztek. , A kővetkező évben nagyobb veszély fenyegető a hazát. A bess.enyök, kik ez>..• idő után konok neve alatt jönek elö történetünkben, s kik Moldvában lakván, Erdély: bírására hossza-; son vágyakodlak, újra Jje .kezdenek ütni Erdélybe.; E magyar­ fajta nép, mely ekkor még pogány ), a görög udvarral tart, s tekintélyes haderőről rendelkezett.: 1070-ben b e ü t , Erdélyt végig rabolja, s a Meszesen át beront a Nyírségre; s a cse*> hekkel foglalkozó herczegeink csak későre jöhettek elejökbe.; Salamon k i r á l y ; Gejza és László berezegek Erdélybe terem­ nek, Kolozsvártól négy mértföldnyire; Dobokánál ) megállnak, s várják,a kunok visszavonulását. Thurócziként hét napot vártak, Mig itt várnak, s,Erdély népét,felkeltenék, a kunok, egé-r szen más úton, Kövárvidóke felé térnek vissza,, s a Lápos v i ­ zén, Szamoson átkelve, a királyi sergek háta megett sebesen ha­ ladnak le Busz'ercze felé, emberek és barmok zsákmányolt csordáját vonszolva magokkal. Azonban Fanciska .kém meghozza e hír. Salamon felkelti seregét, utánok nyomul, s a Sajó szép völgyén beéri őket. ;

2

3

1

i) Thuróezi Chron. P. II. Cap. -17. .}•-•,••:.. -) Gergely pápának, iaz esztergomi érsekhez irt lovelébbTlátjuk, hogy » kunok kerosztóiiyekkó 1227 tájt kezeiének lenni. Jás. BeriköMilkovial. T. 111. I, 3) Bonfiu Urbsnak irja, ma falu, hihotölog Castranat akart iini. 1

.72

SALAMON K U Ú V L .

(1070.)

A király korán reggel sergeit szonlséggol élteti, s a csa­ tát elfogadni kész kún tábor ellen elövezérli. Megkezdik a csa­ tát. Osul, a kunok hetyke vezére ' ) , egyelőre számba sem véve sergünket, csak fiatalokat küld ellenük, hogy játszadoz­ va verjék meg; de csak hamar megviszik a rémes hirt, hogy férfiakkal kell harczolniok ). Osul a csata komolyságát belátva, sorgót a közel fekvő hegyre vonja fel, mit Bonfin Cserhalomnak, Thuróczi Kyrieleisnek nevez ). A nevezetes helység ma is meg van, Csorbái­ mon a gróf Bethlenek ..szép udvara s tündérszép kertjo álla a forradalomig; alatta ott fekszik Kerlós, egy kis szász falu *). Ide vonulnak fel, s magokat védelmi állapotba helyezek. Cserhalom mondhatni magára áll a völgy felett, mit az ott elfolyó szilaj Sajó képez; törpesóge, s a közeledők felőli meredeksége igen jó mellvéd volt a többire lovasságában b i ­ zakodó magyar tábor ellen. A kunok fegyver© inkább nyíl volt, mit különös (Igyosséggol kezeltek. S most a rohamát kisórlő magyarság ellon a l e g ­ nagyobb sikerrel használták... Kemény csata kél. Végre a magyar bátorság győz. A nyílzáporon át meg kezdik másznia halmot. A mindig vakmorósz király, lován, ft hegy moredekebb oldalán folront; a fontolóbb Gejza, Tlmrócziként, a hegy lankásabb oldalán megy fel; s megindul a v é r ­ patak. László herczeg is ott küzd a sereg homlokán. A roham­ nál négynek oszt szekerczéje halált, az ötödiktől nehéz sebet kap; s a mint sebesülten visszavonulna, egy kún leventét p i l ­ lant meg, ki a legszebb zsákmánynyal,, szép magyar hölgy­ gyei rohan tova. • Ekkor még a katholikus papok miként ma is a görögök, nősek, s csak néhány tized múlva kezdődik tilalma. Azért tehát ne ütközzenek meg olvasóim, ha Thurócziból olvassák, a

8

A kunok fejdelme Gyula, Thuróczi P. II. Cap. 40. ) Kerléa szomszédjában, Kenteiké határán kót sírdomb van, alkalmasint ezen elöosapat nyugszik itt. Erdély Régiségei. 274. 1. ) Montis... qui ab incolis voeatur Kyriolois. Thuróczi. P. II. Cap. 49. *}. IjeiraBÍtt 1. Köváry, Erd. Bitkaságai 243. 1. 2

3

SALAMON

KIHALT.

73

(1070—72.) J

hogy László herczeg e hölgyet a váradi püspök ) leányának vélte ) , s nem gondol patakzó vérével, Zúg nevü lovát utána ereszti. S mikor látná hogy alig érheti be, kiáltja a leánynak, hogy ragadja meg a kunt, s vesse magát a földre. A leány eszmélt, s perezek múlva, hölgy és levente ott állt László lábánál. A nemes herczeg, hogy egyenetlen csa­ tát ne vívjon, maga is leszállt; szekerczéjével a kunt lesujtá, s a hölgyet megszabaditá ) . Illy gyönyörű episod szövödett e csata folytába, mely, a kűn tábor teljes legyözetésóvel végződött, s melyből csak igen kevés menthetó meg futással életét. Mit Vörösmarty, Cserhalom czimü hőskölteményében, oly szépen megénekelt. A győzelem után herczegeink örömtelve kisérték Sala­ mon királyt vissza Magyarhonba; s az ország örömére béké­ ben éltek. Azonban e békének, mely annyi dicsőséget szerze a hazának, nem soká örvendhettek. Salamon oldalánál egy nagyravágyó cselszövő ember emelkedett f e l , a sváb eredeti! Víd, bácsi ispán, k i minthogy király nem lehete, legalább is .» Erdély herczegóvé kivánt emelkedni *). E férfi az általa rég élesztett féltékenységnek időt kapott lángot adni. a

s

A z alkalmat 1072 hozá meg. A bossenyök vagy kunok, most a görög császár sergeitöl támogatva, a nyugottal szö­ vetkező Magyarhonra ütnek. Salamon király és Gejza herczeg clejökbe mennek, nem csak kiverik őket, de egyszersmind a görög párt tűzfészkét, Belgrádot is oly ostrom alá veszik, hogy feladásra került a dolog. A görög vezérnek Nikotesnek a jut eszébe, hogy magokat nem Salamon, hanoin Gejza herozegnek adják f e l ; jól van: Gejza elfogadja, s okét Szaba-

') Thuróczi Bzorint nom volt a püspök leánya. P. II. Cap. 49. Megje­ gyezzük, hogy a váradi piispöksógot Szt. László, alapítványának tartják. ) Új adat arra, hogy derók Szálainknak igazzá lőhet abban, hogy Szt. Istvánnak a váradi püspökséget is lehet tulajdonítani. Szalay M. or. Történe­ te I. 09. 1. ) gy irja lo a szép költíii szövöget Bonfin, Dooad. II. Libro III. S mogjegyzi, hogy mások szerint, a leány elvéve titkon lovagja fejszójót, maga sujtá lo, mint oz Lászlóval hátrafelé karczolt. Thuróczi szorlnt a leány esdokolt vol­ na a kún előliért. P. II. Cap. 4p. ") Katona, Epitomo chronol. I. T. 157 160. 1. a

3

T

74

SALAMON.

KUlkv. (1072—TJ0"'í.)

don bocsátja. Erre n görög császár Gejzához, mini Ui a fel­ adás pontjait emberségesen megtartotta, követel küld, s barát­ ságát sürgetó. A császár e.kitüntetése Víd fondorkodásai malmára jé vi­ zet hajtott Az álnok tanácsos Salamon féllókeiiysógél fel­ kélte, Gejzát második királynak festvén, addig ismételgető a, két kard; és, egy.hüvely képletét:; mig Salamon nagy tilokbun Gejza vesztét határozattá tevé. .< . • Azonban a- terv Gejzának fülébe jö, Gejza és László ber­ ezegek scrgeík kezébe teszik le sorsukat. A két tábor a sza­ bolcsi'téren találkozik, 1074 febr. 26-án, kemény csata fejlik ki, mit Gejza elveszte. Do ott állt még László berezeg egy, más sereg,élén a Duna partján, Gejza serge romját azzal.egyositi, egyesülten megtámadják Salamont; a királyi serget tönkre teszik, Víd maga is elbukik, Salamon király pedig kifut a hon­ ból sógorához ). . A győzelmes sereg, melyben Erdély is képvisolvo volt, Gejzát királynak kiáltja; do a nemes berezeg, ha Salamon le nem mond, nem fogadta cl. Szép jellem, mit még inkább ki­ derít az, hogy Dukds Mihály görög császárral (ur. 1071—78.) oly viszonyban áll, hogy neki koronát küld, hogy magát megkoronáztassa, azt a koronát, mely a magyar szt. koronának most alsó részét teszi ). Do Gejza nem telte fel, nem akarta Magyarhont eldarabolni. Azt hitte, hogy miután Víd elesett, a huszonegy éves királylyal kibékül,, s elférnek a széles hazábun. ö ha békült volna is, nem akartak a főpapok, szitálta., a hatalmas VII.. Gergely pápa, ki a római császárok halalmát minden áron megtörni akarta. Már 1074 mart.. 14-éröl Gejzá­ nak mintegy kezet ad ); s később, midőn IV. Henrik császár Salamont fegyverrel akarná behozni, visszavonulásra kénysze2

3

4

») Tlmróczi P. II.; Cap. 61. Katona, Bpit. Chronol, Rog. Hung. Transilv. I. 103. 3) E koronát mint felirata mutatja, öojzának mint a magyarok kisiíbb királyának küldé. Gyánithatólag Pukás Gojzából erdélyi kis királyt kiváut volna csinálni, egy második magyar királyságot. L . e koronát bíiven loirva, Budai Esaiás. Magyor. Histór, I. 90—95. 1. Logűjabb, loghitolosebb loirt'isátj rajnait Mit&eilungen z. Erf. und Erlialt. d, Baudoukraale 1867.' aug. füzot: ") Eejér, Cod. dipl. I. 420. • .

i.

GEJZA

KIRÁLY.

(1074—77.

75.

r i t é ; s Salamont pedig, azért , -hogy Magyarhont a császár alá veté,, megdorgálá- ). És Géjza — király leve. Hogy a pápa e hatalmát megfoghatóvá tegyük, figyelmez­ tetni kívánjuk olvasóinkat, miképp ezt azon Y l t . Gergely p á ­ pa tevé, k i a papi nötlenség behozatalával a papságot, s a fő­ papok kinevezése jogának a Magyarhonon tul eső királyok ke­ zéből a pápáóba ragadásával, a pápai hatalmat oly hatalmassá; tette, hogy a császár, mint bűnbánó, mezítláb állt a pápai ab­ lak alatt. 1

:

G e j z a k i r á l y lön, 1075-ben, még pedig a pápa óhaj­ tásához képest nem királyka, nem a császár htibérnőke, ha­ nem .önálló király ). A z erdélyi és magyarhoni érzelmek,-, é r ­ dekek, trónra léptével egyesültek, Hogy ö egyesítette volna nyertkoronáját a Szt. Istvánéval, a történet se ellene, se mellette nem szól. Azonban a két korona jelenleg is látszó összeillesztése azt igen szépen jelképezi, hogy Gejza a berezegi koronát a királyénak, a byzánczit a rómainak, az erdélyit a magyarhoni­ nak, a szó teljes értelmében alája rendelte. S ha nem ö egyesitó, hihető, koronájának az ős kprona alá létetóse ennek l e ­ het példázata. Elég, hogy általa s alatta a hon visszanyerte nyugodalmát. Események nélkül, de szépen folyt országlása. Erdélyre vonatkozó más intézményét nem ismerjük , mint hogy, 1075-ben, a romjaiban som létező Turda vár mellett, bizo­ nyos sót, s a tordai z a b o s l ó v á s á r i sokadalom jövedelmét a garánvölgyi apátságnak adományozta ). a

8

Két év múlva, 1077 apr. 25-én, a nemzet bánatára meg­ halt, két fiat Kálmánt és Álmost hagyván maga után. Gojza halálával horczegünket, L á s z l ó t , ' h i v á k Magyar­ hon trónára. A berezeg, k i később szentek közé soroztatok, e l ­ fogadta a kormányi, de n é m a koronát: sokáig'csak mint her­ czeg kormányoza. S mikor sem Salamon lemondani, sem a ma-

2

») JTcijór. I. 421. ) Fojőr Cod. Dipl. I. 423. ) Torclíi o var&Itoz 1, Erd. Rígiságoi. l^ojór I. 437.

3

SZT.

76

LÁSZLÓ

IÍI11ÁLV.

(1077—90.)

gyar nemzet öt visszahelyezni nem akarná, elfogadta ugyan a koronát; de nem viselte, hanem mint a hagyomány mond­ ja , csak maga előtt vitette ). Az ország harmadrészét Álmos herczcggel, a Géjza fiá­ val osztá meg ). Országlása békés volt, csupán Salamon törekvései nyug­ taianiták, mert többi hadjáratai inkább diadalmenetek. Föllépésekor Salamon életét akará veszélybe sodorni, mi­ ért is öt Szt. László Visegrádba záratá; s csak a következő évben, Szt. István szentté tétctése ünnepe alkalmával boosátá szabadon. Ki erre kiment a kunokhoz, kiket Korlésnél néhány év előtt megvert, s Erdélyt nekik igérte, ha trómtbn vissza­ teszik ). Kuthen kun vezér be is jött; do veszteségére. Lász­ ló elejökbe ment, őket kiverte. S csak ozután következett be, hogy a nyugtalan Salamon a kún táborból a Duna partján el­ tűnt, s a történet láthatáráról végképp lelépett* ); s vissza ad­ ta a honnak rég óhajtott nyugalmát. László, veszélyes vetély­ társa elbukta után, még néhány évet uralkodott, s hozzá látha­ tott a Szt. István halálától annyit zaklatott nemzet ügyei ren­ dezéséhez. Mi volt ez ember hadban, két hadjáratát említem meg. Egyiket tartá 1091-ben, Horvátország érdekében, mint a hol sógora, Zvonímir fejdelem, meghalálozott: nőtestvére jogán a gö­ rög császár véduralmától elszakasztván, a magyar koronához ragasztá. A mást Kopulcs kún vezér ellen folytaid, 1092-ben, ki Erdélyt kirabolván, beütött Magyarországra ). László felvet­ te táborát, ellenek ment, s őket a Tomos vizénél mogverto. S l

2

3

1

6

*) Katona így magyarázza Thuróczi Bzavatt. Epitomo Chronologica. I. 177. 1. 2

) Sokan, mint Katona ós kortársai Szt. László fiának hívók. Sssalai ki­ mutatja, hogy a Gójzáé; Története I. 172, 1. J Thuróczi P. H . Cap. 20. t) A hagyomány szerint azután remete lett. S végro Polálmn, Istriáhan, temettetett el. Erdélyben, Brassó mellett egy barlangafc Salamon várának hinak, s azt hiszik, az itt bujdosott Salamon királyról. L . Kővári, Erd. Ritka­ ságai 99. 1, ) E számot némelyek, mint Hanor 1088-ra toszik. Katona után tettük ez évre, Épitoine. Cbron. X, 189; ' 5

5

SZT.

LÁSZLÓ

KIRÁLY.

(1090—93.)

77

mikor más évben Ákos kún vezér az itt maradt foglyokért jött, Ákost a sereg szemeláttára párviadalban ejtette el, s a csa­ tának véget vetett. Bár mi nagy volt csatában, lelkének súlypontja mégis a vallásosság volt. Több püspökséget, monostort, templomot á l ­ l i t : Erdélyben a kolosmonostori apátságot több faluval gazdagitá ). Erdély más püspökségét, a Milkoviait, mely alá a s z é ­ kelység, s szászsíig nagy része tartozott, s mit a kunok a fennebbi években elrontottak vala, 1092-ben helyreállitá ). J

J

Ugyan ez év (1092) júniusában Szabolcson gyűlést tart, melynek végzései azon kor szokásaira sok fényt deritenek. Lát­ juk belölök, miképp azon korban papjaink, görög szertartás sze­ rint, nősek ) ; meghatározzák, hogy ki innepnapokon vadász, kutyáit és lovát veszítse ) ; meg, hogy a parázna nőt a férje m e g ö l h e s s e ) ; továbbá hogy a kik pogányok módjára tovább is berkekben, kútfőknél, szikláknál áldoznának, ökörre biin. tettessenek °). A z ártatlanság kimutatására gyakorlatban volt tűz és viz próbát törvénybe igtattatják. ' ). A böjt, mint büntetés, .még mind alkalmazta tik, de az ökör-büntetés helyett, a pénz­ büntetés már gyakrabban fordul elő. 8

4

8

í

Mily lábon állt a v a g y o n - b á t o r s á g , Szt. Lászlónak más évben Pannonhalmán hozott ) törvényei szintén világos szin ben tüntetik fel. Hogy a rablás el lehetett terjedve, bizo­ nyítják a kemény törvények, melyek á szabad embert tiz dennrórt felakasztották, a szolgáló népnek pedig orrát vágták le, vagy 8

») Katona, Hltér. Crit P. H. 6G7. 1. ") A milkoviai püspökség egyik talánya Erdély történetének.. BonkÖ Jézsof szerint Moldvában, a Milkő vizo mollott feküdt, Erdély szélén. Alapult a IV. szazadban. Erdély koloti rószo hozza tartozott, s osak a nyugoti Fejérvarhoz . . . BonkB, Miklovia I, T. 85. lap. ) Door. S. Lad. Libr. I. Cap. 1—4; ") Docr. I. Cap. 12. ) Door. I. Cap. 13. 20. oly bűn azon időben, hogy az ily nöt lovak farkan négyolék szét, vagy élőfák ágain szaggataták ol. Bonfin deo. It. Libr. 2. ) Door. I. Cap. 22. ) I, Cap. 28. E tárgyban Martinuzzi 1560. Kolozsv. ogy könyvet adott ki ily czimmol: llitus oxplorandao voritatis sat. példák nyomán, melyeket a váradi főtemplom levéltárában tanált. °) Szegődi, Synopois vitao Ilogiun 119. 3

5

6

7

A KERESZT

78

HADAK

KEZDETE.

(1094.)

megvakították; szabad ós szolgáló cm bor ogy lyukért egy szemet vesztett el ). •Kezdődik a nyomozás falukra ), mi Erdélyben ko-' runkig divatozott. Ilyen vala László király• a törvényhozás mezőjén; inilyen voltharezban s vallás körül, azt is vázoltuk. Szt. István után az'Árpádok közül, az ö omléke legnépszerűbb a nemzetnél. Nem oknélkül tevék'Szentté holta "után, mert a nép a legszebb le­ gendákat az ö nevéhez köti. Az erdélyiek közül keltőt emii­ tünk még. Egyik szerint, 'forda körül a pogány kunokkal csatát vészt, üldözőbe veszik; Szt. László Torda mellett, köszirt Iánezon veszi futását; s midőn majdnem boérték, segélyt osd az egektől: a köszirt ketté reped, ö átugrat, s közlő s a kunok között száz ölnyi mély és magas repedés támadt, .— a festői T o r d a - h a s a d é L ~ A más rege szorint Gyerövásárhelynél ismét csatája van^a megszalasztolt kunok aranypénzeket kez­ denek szórni, bogy az Üldözőket szedésével, foglolaloskodtassák: SzL'László felemeli imáját, s á p é n z e k k ő v é váltak "). Igy fostí nálunk a néphagyomány mint élt csatázott d ő ­ rék -királya. Szép férfi volt, egy föv^j magasabb mint kortársai, e magasságban szelleme is részesült. Hadjárat közben halt. el, 1095 jjul. 29-én. Nagyváradra líozák, hol sir ja századokon át eskühejyül szolgált. x

a

•

.••

u

-

§• •' -

A kereszt-hadak

kezdete.

További tájékozásul, egy tekintetet kell vetnünk Európa akkori eseményeire. . . . A papság lévén a kor irányadója: azon elvet állitá fol, hogy. minden korban egy világbirodalomnak Jtplí létezni; s most a keresztény világ birodalom van hivatva ezt elfoglalni, a p á ­ pa személye alatt. . .:• , , A pápa folyvást teremti a királyságokat, kiket vasaljainak néz: igy lesz királysággá a XI. századbari Csehország, Lengyelor­ szág, melyek némzélünk történetével gyakran kapcsolatba jönolc. 1

1

:

*j..S, Lad. door. Libr. II. Cap. 12. 14. Door. Libr. HL Cap. 4—13. ) Decr, Libr. II. Cap. 9. , , ) L . E rogóket, KÖvari, Törtánotmi Kogék. Kolozsv. 1857. 11Ű. 1. ) S. Lad. Decr. L. I.Cap. 27. 30.

a

2

4

KÁLMAN' K I R Á L Y ;

(1095

79

j

Nem volt sajtó, minden tudomány: politika , philosophia, történet, egyházi szempontból vétetett. A papság volt azon kor történésze, philosophusa, költője, tudósa: minderi talentom köz­ tök olvadóit fel. Az iskolák igen gyérek, népiskolákról szó sincs. Azonban egy világesemény rázta fel Európát, mely az akkori gondolkozásnak egészen üj láthatárt nyita. A VII. században a mahúmedanismus a keresztények á l ­ tal lakott földet fenyegetni kezdé. Európa felé nyomul. Spa­ nyolhonbán államot alkot. S Jerusálemet, s vele idvezitönk sír­ jál elfoglalják. ' ' • • • ' • . Ez esemény bánta'a keresztény kebelt. VII. Gergely pá­ pa már T074 bcn gondolkodott, hogy vissza kellene fegy­ verrel is foglalni *); de a fegyverro-kelés mégis halála után­ ra maradt. •' ••••• A halalomra vergődött papság 1094-ben Conciliumot tart, a török ellen' a keresztes hadat kimondják, vezéréül László királyt kiáltják*), s kereszt hadat kezdenek prédikálni egész Európában. S mikor a kereszthadjárat,a XI. század végén megkezdő­ dött, seftki se gyanitá, hógy az még a XII. s ' XIII. században is tart, s hogy az Európa polgári szerkezetét egészen lij álak­ ba önti. Európa és kelet súrlódásba jött. A ludománybky isme­ retek, -gondolatok, érzemények lendületet kaptak; az első csa­ pat mint barbár lépett k i , az utolsó mint civilisalt jött haza. Folyama alatt nálunk s Angliában alkotmány keletke­ zik. A kis hűbéresek t ö n k r e m e n n e k ; , szabad polgárok állnak elő. A mozgás közlekedést, ipart, kereskedelmet terem­ te. A súrlódás miveUséget, az ismerkedés szabadságvágyat idéze elő. Itt érintkezett először egy czélra Európa. J

25. §. K á l m á n II. I s t v á n II. B é l a ' (1095—1141.) ;

1

király. ,

3

A derék László király után, trónra Kálmán király lép ), egy termeiében nit,'do; lélekbön szép férfi, korának egyik legfelvilágosodoltabb embere, miért öl könyves Kálmánnak nevezek. •) Szakoly iBtv.krónik, 171. 1. Fqjőr, CódVDipl. I..410. Thuróczi, P. ILI. 49: • ' s) Ki fia volt Kálmán, sokáig vita alatt állt. A mtilt századi tört "búvá-

KÁLMÁN

80

Ez időben azon

KIRÁLY.

(100(1.)

részeket, hová Horvátország is tartozott,

Álmos herczeg birta. Kálmán király felléptekor nyitgoti Európa II. Orbán p á ­ pa ösztönzésére már talpon állt, hogy Paleslinába induljon: 1006 tavaszán a száz ezerekre menő keresztesek, apró táborokra oszoltan, mégis indultak. Egyik tábora a Duna m e n t é n le, Magyarországon át, akarta útját tovább folytatni. A magyar nemzet még mind nem ragaszkodott vallásá­ hoz annyira, hogy kereszthadjáratra lelkesüljön; sőt egyrész elszakadva a római pápától a schisma antipápájával tartolt *). Pedig itt is folyt a papok részéről az agitatio. Egy ily k ö r ­ levél példányátlátjuk azon okmányban, melyben a Moldvában fo• kűrit milkoviai püspökség, mely állítólag a s z é k e l y e k eleiért á l liltatott, Lörincz püspök aláírásával, a háromszéki s z é k e l y e ­ ket kereszthadra szólítja fel, kijelelvén, hogy főleg fiatalok men­ jenek, de kiköti, hogy mind a két, úgymint a lófö ) és gyalog r e n d b ő l ) . Honnan azt következtetik, hogy a székelyek közt, ek­ kor még több rend nem volt felállítva. Hogy részt vett volna a székelyság, nem hiszem; mert (1096) á nypmuló kereszthadak Magyarországon a népet rabolni kezdek, miért Kálmán király fegyvert húzott ellonök, s nohány csapatot leverve, a végsőt legnagyobb fogyolom alatti á t v o n u ­ lásra kényszerité *). S e mellett, nem szabad felednünk, hogy a király és pápa közt az investitura joga felett, hosszas és kemény vita folyt, mi csak később végződött be *). a

8

rok Szt. Lászlóénak álliták. A székely krónika, s azt holyosolvo n. n. ICOVAOH István is e véleményt pártolja. Nemz. Társaik. 1833 II. 808. Hogy Gojssa fin volt L. ogy tüssotos értekezést, Tud. gyűjtemény 1826 IV. 64. sat. 1. *) II. Orbán pápa inti Kálmánt, hogy az olszakadtakat tőritso vissza. Fe­ jér, Cod. dipl. II. 13. I. ) A lóf8 székelyeket lovasoknak tartjuk közönségoson. Horvát István roppant idézetekkel mutogatja, hogy a lófii a lófojö Soythák novóbíil lőtt, kik a görög és római törtónetbon, mint igen nevezetes Soythák jfinok elli. Tud. gyűjt. 1834. H. 210—24. 1. Első Erdélyt illető ismeretes oklevelünk, s mint hitelest kiadák: Fe­ jér, Cod. dipl. H. 16. Katona Hist Crit. V. 630. Benkö, Milkovia I. 66. — Sohlözer hitelességét megtámodta. Többen kikeltek SohÖzer ollen, do «ÍS ügy még döntetlen. L. Kállay, Szék. nemz. Eredete 97. sat. 1. ") Thuróczi. P. II. C. 60. Katona, Epitomo I. 218. 1. ) 1106-ban Kálmán engedésével,'mi a pápák hatalmát mogortfsitó. Fe­ jér, Cod. Dipl. II. 45. 1. a

6

KÁLMÁN KIRÁLY.

(í 100-—10.)

81

Különbenis Kálmán belügyeivel is eléggé el volt foglal­ va; mert Almos herczeg zavart támasztott ellene, mi e refor­ mokkal bajlódó király ellenében könnyen sikerült. Hogy véget vessen, 1100-ban országgyűlést liivolt össze., hol Szt. István törvényeit rcvisio alá vette, s egy sereg igen becses és kiha­ ló törvényt hozóit, melyek azon kort igen szépen jellemzik; miéri is némelyeket megomlilünk. E törvények közt elöl emiitjük azt, hogy a megyegyüléseknek alapját lálszik vélni ^ hogy a Lőjlot rendesen tart­ hassák, halastókról rendelkezik ) ; a szölö már előfordul ); a k ó ­ borló népnek, miután a király valakinek claján.défcózá, feje te­ tejét megborotválni rendeli *); a boszorkányokat Szt. Islván és László törvénybe igtatta volt: Kálmán , minthogy boszorkány nincs, megtiltja, hogy emiékezeibe is hozzák ) ; a papoknak megtilja hogy kihányott ködmen vagy dolmányban, zöld men­ tében, színes csizmában, s többeféle világi öltözetben ne járja­ nak ); valamint a nyugoli egyház rendeletei értelmében a pa­ pi nötlenségct is mogalapitá'); a keresztények temelkezöjét a ezintermekbo vitte ); a zsidók lakását a püspöki székhelyre s z o r i l á ) ; az ökrön kívül, egyéb állat kivitelét megtiltotta ). s

s

5

0

8

9

10

Kálmán a hon belügyeit rendezve látván, nagyobb ter­ vekhez latolt. Ismerte már Nagy Péler czár azon óhajtásának bordorejét, miszerint országának tengerpartot óhajtott: tengert akart szerezni a magyarnak. Az Adriai tengerre veié szemét, mi Dalmatia meghódítását tevé szükségessé; kézrokerité; s mi­ dőn Álmos berezeg megvédeni nem birná, közte s a király közt oly egyenetlenség.támada, hogy 1107-ben a herczeg Német­ országba futott, s más évbeii, V. Henrik császár scrgeivcl lére meg. Fenyegető helyzet oly császárral szemben, ki sergo ha­ talmát még a pápával is elég merész volt éreztetni; de Kál­ mán politikája győzött, béke cgyonlité ki á keletkező viszályt"). Álmos herczeg 1110-ben Paleslinába megy. Csakhamar ') M gyülómizÓH, n papi ós világi igazgatás olválva nom lóvón, püspöki mogyók Hzorint kezdődött, Coloman. Docr, Libr. I. Cap. 2. 37. *) Libr. T. Cap. 16. 3) 'Libr. I. Cap. 17, ") Libr. I. C. « . ) Libr. I. C. 67. «) Libr. I. C 70. ") Libr. I. C. 73, ») L . I. C, 76. ») L . I. C. 77. ) Libr. H . C. 0. " ) Thuróczi P . II. C. G2. KCv. Histor. 6 s

,0

82

KÁLMÁN K I R A L T .

(1110—16.)

visszatér, s ellenségeskedéseit újra folytatja. Kálmán beteges­ kedni kezd', s hogy fiának a trónt az ellene folyvást fondor­ kodó Álmos ellenében biztosítsa, nagy eszközökhöz n y u l : fiát, a 12 éves Istvánt, 1113-ban megkoronáztatja; Álmos horczoget pedig és fiát, Bélát, megfogatja, s mint trönkövctolökot, azon kor görögös büntetése szerint, szemek világától mogfosztatván, a dümösi klastromba záratá '). Különben Kálmán egyike volt legnagyobb királyainknak, minek tüzetes bebizonyítása Magyarhon történetéhez tartozik. Erdélyre nézt kevés nyomot hagyott fenn. Emlékezetes még­ is, hogy alatta jön elö Erdély legelső ismeretes püspöke, S i ­ mon ), ki 1106-ban jelenik meg, s 1113-ban Morcuríns, erdé­ lyi fejdelemmel, egy oklevelet írnak alá ). Öt követé V i l i á r püspök, ki 1113-ban részt vett azon gyűlésben, melyet Lörincz, esztergomi érsek, a papságtól nem igen szeretett Kálmán o l lenében tartott *). A nagy király 1114 febr. 3-án hala e l ; tizennyolca óyot uralkodott. a

a

Ha igaz az, hogy a családi nemes vér koronként culminál, s ismét visszaesik: itt egy ily példa merült fel. A derék Kálmán meglehetős gyenge fiat hagyott ra^ga után, ki 1114-bon II. I s t v á n név alatt jön trónra, k i mint fia­ tal könnyelmű, mint férfi buja ós kegyetlen *). Mint tizennégyéves lép trónra, s mig fölnőtt, az orszá­ got a honnagyok kormányzák. Uralkodása baljóslatokkal kezdődött', mert atyjának D a l matiában tett vívmánya egy részét a veíenczoiek kezébe ojtó. Később, 1116-ban, Vladisláv, cseh fejdclcmmol tart talál­ kozást a hon határán, melynek a lelt volna czólja, hogy ba») Thuróczii P. II, C. 62. . *) Fejér, Cod.dipl, H: W, 58. 1. '., ) Sieb. Quartalschrtft I. 194. Prinoops, .ultrasilvnnienflis Fejér, II. 48, ' ) Erdély püspökeire. 1.. Ant. Süorodaf,. Prnopositi Alb., -Sorba Episooportun Trans. 1791. Seiwert,, Siebenb. Qiiartalsohrif.J. Jahrffi 2^-4 fiiss. II. Jabrg. 404. ) Székely István krénikája 172. ,..•« .., , 3

4

5

n.

ISTVÜN

KmÍLY. (111.6—31.)

83

rátságosabban váljon el a két fejdelem mint összejött; s e g é ­ szen megfordítva ütött k i . Mindketten fényes kísérettel j e ­ lentek meg, II. Istvánnal feles bessenyö ós székely *) vala je­ len, kik a csehekkel oly súrlódásba jöttek, hogy a két dísztábor mondhatni szertefutott. S késöbfe, megtámodtatás lön kö­ vetkezménye. Majd könnyelmű hadjárathoz fog. Vladimirko, orosz her­ czeg, testvérével Rosztizlávval egyenetlenkedésben élt, az első Istvánhoz sietett, segítségére hitta. Megjelent, de mikor Kie>v előtt állnak, a táborban lévő főurak kinyilatkoztaták a király­ nak , hogy ők térnek vissza , s verőket idegen-ügyben nem ontják j, ). István király ebben Álmos herczeg kezét látta, visszatért, kegyetlenségeket kezde az ellentmondókon elkövet­ ni. Mit miután herczegimk meghall, Erdélyen keresztül kifut a ha­ zából a görög császárhoz, fiát Bólát pedig itt hagyja, F e l i c i ­ án erdélyi püspök oltalma alatt ) . István a herczeg jószágait elkoboztatta, s személyét is fel­ kér oté a görög udvartól; do Comnenus- János, görög császár, mégtagadta azt. A megtagadásra a király sereggel indula a görögök e l ­ len. Belgrádot bovetto. Azonban a hadjárat folyama alatt Á l ­ mos herczeg meghal: a viszály oka eltűnik, s királyunk s a császár 1129-ben a békét megkötik. Kevés idő tölt el, II. István gyengélkedni kezd, -utódról gondoskodik; s mikor gyermeke nem volna, nem senkié, kiró hagyhassa a koronát : csak eléhozák az apja által megvakí­ t o t t ' B é l á t , Álmos fiát, kit ö holtnak hitt, mert' Álmos buk­ ta után a pécsváradi kolostorba rejtették. Végtelenül megörvendott: udvarába vevő, s következőjének hagyás S a fiatal király, ki szenvedélyeinek határt vetni nem tudott, betegeskedésóben bíbora helyett barátruhát adatolt magára,. Miután kimerült, szenteskodóshez fordult: igy hala el, 1131 elején. 3

3

') Thuréczi, Chron. P. II. Cap. OH. Hogy nom a mi székelőink voltak, liánom a magyarhoni halarürök; kimutatja Jornoy, Utazása I. 25ö. 1. *) Sclimutt Ep. Strigon. I. GÖ. ») Thuröozi, P. II. C. G3.

II. B1ÍLA KIRÁLY. ( 1 1 3 1 — 4 1 . )

84

, II. vagy V a k B é l a 1131 apr. 28-iín Irónra jö. A pap­ ság, mert nevendéke volt, örvendett fellépésén; a M u r á k , kik megv.akittatásába befolytak, féltek a jövőtől, s azon gondolkod­ tak, hogy Borist, Kálmán törvénytelen az eltaszított Predzlnva orosz herczegnötöli fiát hozzák be a trónra. A világtalan király alatt erélyes neje, Ilona, Uros szerb fejdelem leánya, ragadta meg a kormányt. S mig a főurak gondolkodnak: ö 1132 Aradra, hová atyja közel esett, o r s z á g ­ gyűlést hirdet; s mikor Össze volna gyűlve, szerencsétlen fórjót s gyermekeit karján vezetve a gyűlésbe lép. Fölomoli szen­ vedélyes szavát, reá mutat a világtalan királyra, reá a világ­ talanság szerzőire a padak közöli, S olly ingerilllségbo hozza a nöfájdalom a királyáért annyit lolkesült magyart, hogy a nép berohant, s olt helybeli 68 nemesi felkonczollak, s javaikat szent czélokra elkobzák *),

>

• A sértőitek Borishoz futnak. Magyarhonba hozzák. A barez kitört. Észak apró fcjdelmei királyunk s Boris közit megoszol­ tak, fegyvert ragadtak. Mig l l 3 4 - b e n II. Béla P é t e r erdélyi püspökét fényes ajándékokkal, többek közt két fejér lóval, me­ lyek nyergét 26 mark arany nehezité, Lothár császárhoz k ő i ­ dé ) , ki a békét közöttük' holyrcállitá. z

II. Bélának Erdélyre kihaló intózkódésoi közül alig isme­ rünk többet, mint hogy 1138-ban egy oklevélben, — mely a demesi preposlság szolgáló embereit névszerinti megemlíti, s így nyelvészeti tekintetben igen becses — Erdélyből az emiilelt k o ­ lostor részére sót és vadbőröket r e n d e l ) . 8

:

Mikor uralkodása tizedik évében járta, meghalt, 1141 felír. 13-án. Rámát, Szervia egyrészét, ő ragasztó Magyarhonhoz, s v i vé be a magy. kir, czimek közé. 1

) Tkurócíji P. H. Oap. 64. Bonfin Dec. H. Libr. 0. ) SiBbonbürg..Qiiartalsolirift I. 196 ós V. JaJirg. III. Hoft. Szorcdai Episc. Trans. 3. . ') Oki. Fojór, Cod. Dipl. II. 101. 1. 2

NEGYEDIK

KORSZAK.

A SZÁSZOK BEJÖVETELÉTŐL 26.

A szuszok

§.

bejövetele,

A harozok folyamát egy esemény szövi át, mely Erdólynek új telepeket, új népelemet-hozott: a harmadik jogos nem­ zőiéi, a szászokat* Ez iparos nemzet Erdélybe jövetele korszakol alkot hazíínk történőiében, melyre a végpontot, korunk telte fel. , 'BojíhMílolök II, Gejza k i n í l y gyermekkorára e s i k mig a hazát Bolus herczeg, anyjáról! nagybátyja kormányzá, mig eré­ lyes anyja, Ilona is olt'állt a háttérben. A szászok kik egyelőre ílahdriaiaknak, erdélyi németek­ nek, s végro miként.ma is, szászoknak neveztetnek ) , akkora a

^ K ü l ö n ö s , hogy OK oaonu'sayt ogy chronistánk so jogyzó fol, s utóla­ gos Imvárlatokra koll támaszkodnunk, lögyóbaránt Q tárgy körül sokan fáradoz­ tak már, mint: I(rmtorUB, l^mnk, Toppoltinua Lörincz, Siglorus Márton, Hanoi* György, Tröstor J á n o s , Mii OH Mátyás, Kolpíus Márton, Sehmoiozol Márton* kikuolc 'ugy í w . o a dákoktól, más rószo a gothoktól s más ösnőpokttil származtatá Üköt. Helyesebb nóssot a mult század vógón lopott küzbo, moly a Uojza alatti boszárnmzás nyomán haladott. L . J . 0. Edor, Do Initiis Juvibusqito prmutüvís Baxonmn Traus. Ayionnao, 1792. Valamint Edornok Felmer, Bohosaoiis ÓH SimigJanushoz irt jogyzotoit. Dio GTiindvorfassuiigön d. Saohs. Kation i n Biobonb, OiVonbach 1792. II. Kiadás Saabon. 188Ü.- L . A . Scblözor, Gosohiuhto d. Baohson in Biobonb. Götting. 179Ö, Figyclmot kívánnak m e g : TTngr. Magazin JL 201. l'rovínoialbiíttor V . 1. 1. Quartalselirif. V I . 359. lapó­ kon küzdíidíí ozikkok. ' ) 10 novozotok oklovoloinkbons Flandronsou, Touloníól nltrasilvani, hnspitos Toulionici, Baxonos, JJ« 'Jklor, Do Initiis Baxonuui, 63. 1, A Saxo szász nevezőt, gondolom 1206-ban jön lögolöbb o]tö, L . Fojér, Qtiá, dipl. % II. voi 1. 3-1. 1. L . öűhullor Umrisao I. 02. 1. x

86

A SZÁSZOK

BEJÖVETELE.

(1141—43.)

szerepet játszottak Erdély történetébon, hogy eredőtök bővebb tárgyalásánál egy kissé meg kell állapodnunk. A magyar, székely, oláh mellé a negyedik nép lépik Len­ nek Erdély színpadára. Oly népolem simul be, mely egyelőre egy törpének tetszett, s csak miután lábát megvothetó, loplezó le óriási küldetését. Erdély ez időben igen néptelen. Ha szinte betelepedtek volna is a magyarok: a bessenyök, kunok folytonos beütése, a népességet igen megritkitá. Keleten ott állnak a székelyek; a magyarok inkább északon telepedtek l e , mit máig is mutatnak a Szamos menti elpusztult magyar egyházak , s ololáhosodott egykori magyar f a l v a k ) ; nyugoton ott álltak az oláhok; ha­ nem délről erdövadonok, puszták nyúltak még e l , melyek éj telepityényeket fogadhattak be... Egy véletlen osomény csak­ hamar előidézte. ' Mint a hagyomány mondja, a Rajnatorkolatnál, niikóp ma is, a szárazföld alább állt a tengervizénél, s elbontástól nagy­ szerű gáttöltések védek a parti lakosokat. Történik, mint hiszik 1135-ben, hogy a tenger a töltéseket elszakasztá, s Holland és Flandria egy részének falvait városait elboritá. A hontalan nép mi szétfuthatott, elmenekült, olt hagyá víz alá került h ó n á t , s más felé keresett hajlókot... Akár mi lett legyen oka, víz, b e l ­ zavar, túlnépesedés, kereszthadjárat, vagy mindenik egyszer­ re: elég, hogy egy része Magyarország vendégszeretetéhez fo­ lyamodott , igy jut egy sereg szász a Szepessógro , s alapját vetek a szepességi városoknak. Más része Erdélynek tartott. Apró csapatokban kezdettek bejöni. Ugy látszik, csak bo­ lyét kerestek hová hontalan fejőket lehajtsák; nemzeti önálló­ ságról nem is álmodoztak. Mert a mint bejöllek, s lefelé h a ­ ladtak, Kolosvártt, üézsen, Tordán, Enyeden, hol csak tanyát üthettek, azonnal letelepedlek. így érkeztek el Yincz és Rorborek tájára, melyen tul. a szász föld kezdődik. ) . 1

a

*) Lássd o dosolata okklésiakról a nyomozédásokat, molyok folott Módgyes Lajos, lelkes hazánkfia, kezdó inog a szóváltást a Vasárnapi újság 185(5 évi folyamában, s a több lapokban foly. ' -) G.D, Toutseb, Géschiulito d, Siobonb. Sacbson. 1852. I. 17—21. í.

A SZÁSZOK BEJÖVETELE.

(1141—#3.)

87

Moly övben jött az első csapat, s melyben az utolsó, senki sem tudja megmondani. Rendesen H41 —43-ra teszik a történetbuvárok *). Vette legyen kezdetét bár miként, Géjza az ellenséges­ kedést folyvást szító görög császárság ellenében, bennek délfelül épp oly határvédet vélt felállíthatni, milyet a székelyek képeztek a kunok ellenében keletfelöl ). A bejött apró csapa­ tok, ugylátszik, annyira megnyerek a magyarok s a király ked­ vét, hogy nagyobb csapatokat édesgettek be, s azok telepedési helyéül egy jókora pusztaságot (desertum) jeleltek ki a mai Szebon vidékén, mely egyelőre Szeben, Újegyház és Nagysinkszéket foglalhatá magába ); majd hozzá jött Szászváros, Szász­ sebes, Szerdahely, Kőhalom és Segesvár-szék területe is. Medgyes-szék bár özekkel egy tagban fekszik, csak később jött velők kapcsolatba. a

3

Mit egyelőre elfoglaltak, a Nagy-Küküllő, Maros és Olt folyamok között, az úgynevezett desertum, vagy mint a szá­ szok sokáig nevezek ,,Das Alte Land", nem terjedt száz négy­ szeg mértföldre ); s azt som egy tagban kapák, mert Fejér­ megyének több foltja szakitá meg; Brassó és Bosztercze vi­ déke pedig, melyek egészen külön feküsznek az eredeti szászföldtől, csak később jöttek település alá, honnan a nemzet k ö ­ zös területének engedett jogokban is, jóval később kezdettek részesülni. 4

Már csak a letelepedési mód is világossá teszi gos búvárlatok azon véleményét, hogy több ízben, s multával szállingóztak be, Hogy Németországnak nem dékéről jöttek, kétségtelenné teszi a szebeni, brassai 1

az utóla­ időközök egy vi­ és besz-

Hz/imot ogyodül a brassai tomplom falán volt annalis említ J o sza­ vakban: I l d i i . Gejza n . Avus Androao liogis Saxonos ovocavit in Transilvaniniu. (Solnvandnor I. 885. 1.) moly olsí! tekintetre, mutatja, hogy o folirás sok­ kal kósllbbi. L . Eder, De Initiis Sax. (5C. 89. 1. Eolmorhez 14. 1. '•'•) Ido mutat szobon vidók rógi , pocsótónok o felirata: Sigillmn Cib. prov. ad rotmondam C'oron«m. L . E pecsétről, Edor, Do Initiis Sax, 145. Ungr. Magazin II. 498, ) Sehullor, IJmrisso I. 70—71. 1. *) 1848-ban az üsszos sztaföld 190 • mfiildot tott, a tnlajdonkópiioni Provincia Oibiniousis tobotett 85 mfiildot; Modgyos 11, Brassóvidék 31, Bosztorezovidók 54 mfőldun feküdt. L , KÖvary, Erd. Statlstikája. 8—9. 1. 3

88

A

SZÁSZOK

BEJÖVETELE.

(1141

43-)

terczci külön külön álló torületok egymástól annyim elütő i l i alectusa, moly mind o napiglan csak annyira olvaillialott egyLe, hogy alig hiszem, hogy tévedést támasztanék, ha azon közhiedelemmel fejezem ki magamat, mikép n külön vidéki szászok némely kifejezésekben annyira nem értik egymást, hogy kénytelenek magokat oláh nyelven egymással megértetni. F e ­ lesleges is említenünk, hogy e nyelv kétségtelenül n német nyelvből alakult, s hogy a német irodalmi nyelvtől igen mes­ sze távozott. Csak azt kívánjuk m é g , eredőtökre vonatkozólag megjegyezni, hogy a boszterczei tájszólást kivéve, a többi i n ­ kább az alsó szászországi s hollandival rokon, azonban annyira felvegyülten a több német tartományok jellegével, hogy fel kell tennünk, mikép e bevándorlást Németország több,vidékei l é t e ­ síthetek *). A beszlcrczoi kiejtés sokat hasonlít az angolhoz. Hogy Géjza király a szász nemzetet szabadság ígérete mellett hivta, kétséget nem szenved. Mily mellett, alább b ő ­ vebb alkalmunk lesz tárgyalni. Itt csak be akarók mutatni az első flandriai telepet Szebonvidékén, a Fejérmegyéböl kisza­ kított részekon ); s ezennel a magyar és székely föld mellett, egy új kiváltságokkal bíró s egy é j , amazoktól sok részt e l ­ ütő inslituliokkal felruházott földnek vettetett meg alapja. Mig az erdélyi magyar föld lakossága részint nemes és job­ bágy, mig a székely föld népe mind nemes, itt egy kis á l ­ lam kezd képződni, melynek tagja csupán polgár, mely végig tiltakozott, ha valakit küzülók a fejdelmok megakartak neme­ síteni. Bár moly évben s bár honnan jöjjenek, elég, hogy bojövetelök Erdélyre nagy befolyással volt. Nem mintha — m i ­ képp némelyek elhitetni szeretik — <Sk hozták volna n civili— satio magvát Erdélybe. Mert akkor már a 'mezőgazdászat illő lábon állt; a föld és szölömivelés meglehetősen kinőtte magát; 2

i

>; 0. Sclmllor, Umrissel. 66. I, - bYjúrmegyo elején roppant lcitorjod&ü. AlkttlmnBÍnt nss Erdélyi; elfog­ laló Tilió vezér, vagy a dólí rószokofc szervezi! Gyula vezér vovó Kaját osalártja itisaniara, mig a tölibi nomzotségokot észak fol'ó látók lotolopodni. li'ojérmogyo déli része, alkalmasint Gyula családja buktával válhatott ugyuovowitt ki­ rályfiadé. JJejiivén a szászok,bolíilo 0 szász törvényhatóság alakult; kiszakadt továbbá Fagaras' íüldu, s X^lsüftyérmegyü tán 18 darabban.

It.

GEJZA

KIBÁLY.

(Í141

—

89

45.)

legelőinket, erdeinket, ménesek , szarvasmarha n y á j a k , sertés csordák boriták , n majorság most ismeretes fajai már mind t e n y é s z n e k ; erdeinken a vadászat, folyúinkban s m e s t e r s é g e ­ sen feldugött tavainkban, melyek nyomai most is l á t h a t ó k , a halászát nagyban űzetett *). Mint okleveleink mutatják, az ipar sem volt hazánkban idegen, az aranyhimzés és ékszerészet ma­ gas állását tanúsítják az akkori templomi é k e s s é g e k ; a m é h s e r - f ö z é s , csizmadiaság, tímárság, asztalosság, esztergásság, k e rékgyártás, szöcsség, takácsság, kovácsság, bodnárság, fazakosság, csemegesütés s több mesterség, kópfaragás szépen v i r á g ­ z o t t ) . Csak a k e r e s k e d é s pangott m é g ; azon segíthettek v o l ­ na sokat a s z á s z o k ; de e nép iparos volt s az ma is, nem volt s ma sem oly kereskedő riép , mely k e r e s k e d é s t teremt­ sen egy országnak. Azonban tagadni nem szabad, hogy a szász új ismeretekkel új fogalmakkal gazdagított. Hol addig csak lovagvár és falu állt, városokat kezdenek alapítani ) . A földmivelés mellé az ipar és kereskedelmet, s az ország két l u v á l ságos osztálya, a papság és nemesség mellé, felléptetek a harma­ dik szabad osztályt — a polgárságot . ' . . De ha, hozlak üdvöst, hozták azt is, hogy e pereztöl fogva különködö irányuk, mint sárga fonal vonul át történetünkén. a

3

27. §. II. Gejza,

III. István, II. László, IV. István királyok. (1141—1173.) ,

Miután lóhát új vendégeinket bemutattuk, 'visszatérünk a hon- közös történeto folyamához'. ., II. G e j z a tizenegy éves korában lép trónra , 1141 febr. J 6 - á n . Testvérei kicsinyek, nincs k i v e l feldarabolni a birodal­ mat, csend van a h a z á b a n ; de még sem vagyunk háború n é l ­ kül. Boris li-15-ben ismét elkezdi trónkövetelési nyuglalan-

») V.-összo Fejér Cod. dipl. II. 64. 94. 1.. ") A naptári krónikák szerint, melyeknek azonban kútfejeit nem ísmerjük, Modgyest,1140 Szasz-Sobost 1150, Szobent 1100, Kolozsvárt 1178, Seges­ várt 1198, Szerdahely és Szászvárost 1200, Brassót 1203-ban kezdték épitoni. ) L . K^y oklevelekre alapított értekozóst, I\ M. ór. Minerva 1827. aug. 3

u.

90

GEJZA.

in.

ISTVÁN

KIRÁLY.

(1145—61.)

kodásait. Henrik osztrák herczeghez fordult. S minthogy a g y e r ­ mek Gejza és az ország a keleti eredetű királyné bofolyása alatt állt; Boris tekintélyes támogatást kapott Németországból. Henrik herczeg 1146-ban scrget vezetett hazánkra , Gejza a Lajtáig ment elébe. A két sereg csatára s z á l l t , az o l ö c s a p a t , m e l y e t a magyarhoni b e s e n y ő - s z é k e l y e k k é p e z t e k , megfutott ugyan; de azért a győzelem a magyaré lön *). S Henrik ós B o ­ ris visszavonult. Gejza, miután testvérei, László és István horezogek f e l ­ nőttek, 1152-ben, maga is kiadta nekik a harmadrészt ) , mely­ hez a tengerpart is tartozott, mit nem birván megoltalmazni, a három királyi testvér közt az egyetértés csakhamar felbom­ lott. A herczegek I. Manó, görög császárhoz futnak, k i őket nem csak szívesen fogadja, de sereggel ellátni is hajlandó volt. A haza két tüz közó szoríttatott. A görög és római c s á ­ szár szövetsége közti választás került ismét s z ő n y e g r e . A hon újra megszakadott. A keleti részek s a horezogek kelet­ hez, a nyugoti rész, illetőleg, Magyarország és királya pedig a római párthoz nyilatkozott. Mind kettőnek tekintélyes sulyja van: Manó a g ö r ö g , s rötszakállu Frigyes a római császár, m i n d ­ ketten elfoglalási szándékkal kezdenek beavatkozni. 2

1

Manó, görög császár 1155-ben megjött, meg velő h o r czegeink. Gejza szép sereggel elébe m e g y , kik közt a római párttal tartó erdélyi szászokat is ott látjuk ) , s a király ugy megverte őket, hogy István herczeg többé nem próbált, liánom Manóval visszament. A görög udvarban nősült. A hon lecsen­ desült. Azonban II. Gejza, a fiatal király, 1161-ben egész v á ­ ratlanul meghal, a viszály újra kitört. J1

A trónt 1101-ben ismét gyermek, III, I s t v á n , II. Gejza 15 éves fia foglalja el. A trón ez ingatag állásából a fejlőit k i , hogy IL Gejza halála után, tizenkét éven át, a nemzet füg­ getlensége koczlcán áll, s hazánk szinte a byzánczi udvar z s á k ­ mányává lön. l

,' • ) Thuróczi II. 66. -) Thuróczi P. II. Cap. 65. Hogy ozon itt lekorholt Bssékolyok uoiu a» erdélyiek, felvilágositá Jornoy, Koloti utazása I, 260. 1. ) Szálai Magyar. Történőt, I. 240. 1. 1

3

:

II.

LÁSZLÓ

IV. ISTVÁN

KIRÁLY.

(H61

—

66.)

91

A nagyravágyó I. Manó császár II. Gejza király pártos testvéreit Istvánt és Lászlót tovább is támogatja. III. István alig ül be, Manó már ott áll a bon határán, a vele sógorosodott István herczeget trónra akarja hozni; k ö z e ­ ledésére, a gyermek királyt anyja odább szállítja, A két sereg szembe megy. Alkudozás kezdődik, s Manó, midiin látná, hogy Magyarhon sógora kezében függetlenségét nem látja biztosítva, a hozzá menekült László berczeggel kínálja . a magyarokat, ugy hogy sógora csak trónörökös legyen: mi elfogadtatott. És HG2-ben, a herczeg II. L á s z l ó név alatt, trónra l é ­ pett. Mindenki szerette Öt mint gyűlölte testvérét, Istvánt. Azon­ ban II. LdszlÖ királj^ fél év múlva meghal, utat nyit a trón­ ra testvérének. A gyűlölt férfi IV. I s t v á n név alatt lép be, 1163-ban, de csak pártjának lön királya. Hogy is tarthalta volna magát a kis görög párt a halalmas Sándor pápa alatt, ki a világi hatalmak fejét, a császárt is,' a szó teljes értelmében lába alá hajtá. A csodakút tevő Bánfi Lukács, esztergomi' érsek, zászlót ragad, Istvánt bitorlónak kiállja, s még azon évben a házából kiűzik. A pár óv előtt trónvesztett III. I s t v á n 1163-ban tehát ujra trónra ül. A papság buzgalmát megkívánta hálálni. Igy látjuk, hogy 1163-ban, Szt. Margit monostorának, mit Álmos herczeg a M e s z e s kapujához alapit, hihetőleg, hogy az Erdélybo jövök jó szállással láttassanak e l : az ott átvonuló sószálliló szekerektől ogyegy kő-sót rendel ). Do a más István, kit IV. István név aíalt látánk, nem szűnt mog a trónt kövotolni. Sógora, a görög császár 1165-ben se­ reg élén ujra boinditá. Hadaink ismét elébe mentek. A csaták megkezdődnek, s mint folynának, IV. István Zimonyvárába szo­ rul, hol övéi mérgétől meghal ) . Meghalt, de azért Manó csá­ szár foglalási, vágyaival nem hagyott f e l : más évben, 1166ban , serge egy részét Moldva felöl Erdélyre küldó, s azt puszlitlalá ). 1

a

a

>) Fojór Cod.rtipl.II. 170. •) Pray, AUIUIIOB Rog Ilxwg. I. löd. ») Pray Antuüüa I. 1Ö7 Essou idöro ogy oklevelünk vau, mit Foj&f (Cod.

92

III. DI5I.A

KIKÁI.Y.

(((()()—(

I7(>.)

E vész alig múlt e l , a béke alig álit l i e l y r o , III. István testvérének, Béla. berezegnek ujra kísznkilá a berezegi részi. A görög udvar uj tápot kap n a g y s z e r ű , t e r v é r e , Béla horozeget fiának fogadván, bizánczi császárnak nézi k i , csakhogy M a ­ gyarhont elnyelhesse. Azonban a sors a tervbe belejátszott : a fiatal, huszonhét éves III. István király, 1173-ban, magta­ lanul hal el, Manó császárnak pedig fia születik; az egyesítési terv füstbe megy; Béla herczeg .trónra jött. 28. §. III. I! é l a

k i.r á 1 y.

( 1 1 7 3 - I lOG.)

•

A görög császárok azon terve, hogy Magyarhoni maguk­ hoz csatolják, Bélával legmesszilib haladolt volt. .Manó császár öt fiának és következőjének fogadta, magánál k é p e z t e t t e . Héln t í z é v i olt tartózkodása u t á n , Constanczinápolybél hazajött, s 1173—ban magyar király lön, III. B é l a király a görög udvar fényét, s z o k á s a i l ' m e g s z o k ­ va, első neje után a g ö r ö g , második ulán a szintoly pompát tizö franczia udvarral sogorosodva, kedvet kapott a magyar k i ­ rályi udvarba is némi fényt hozni. Hogy ezt olérjö, többek közt bebozá az irásbáni •folyamodást, s irásbani válaszolást *); mely mig egyfelől a népet a királytól elzárd, a nemzet köblében a tudás s mivelödós vágyát nagyban serkenté. Béla Manó császárrali barátságát lovábbis fentartolta. Nem csak, söt. midőn a görög udvart az olényomulni készülő töröltség fenyegetné, s a császár ellenek 1176-ban fegyvert ragad:

dipl.,II. 179.) lcÖzÖlt,s melyből azt latjuk, hogy a kótos körülményekot a szá­ szok arra használat fol, hogy III. Istvántól 1107-bon ogy oklevelet oHüküziiltek, moly arról szól, hogy Saabon, s illetőleg a papsúg ós nép magának ispánt választhasson, hogy magyar ember közttik földbirtokot noflzoi'ozliossoil»tb. Do oz oklevél kétség alatt .áll, még Nongoboron souator som sorozta diplomá­ ink köaó. (L. Tontamon Indiois Diplomatáéi oto. az Aruhiv d. Voroins lü' k. 1. f. végit. , ') Főjét, Cod, Dipl. II., 198. 1.

m. mb.A Kmky. (1176—85)

93

Béla szop segély scrgct indít melléje, leik öt Kis-Ázsiába ki­ sérték. Hogy c hadjáratban erdélyiek is részt vetlek, mutatja az, hogy a horvátországi bán mellett, ott áll L e s t á r, Erdély legelső ismeretes vajdája ). Mindazáltal a csata oly rosszul ütött ki, hogy magát Manó császárt is, csak nagy nehezen lehete kiszabadítani a harcz viharából. A megmentőit között két • er­ délyi, Job és T a m á s lestvérek,annyira kitevék magokat, hogy hazajővén, őket Béla király Dobokamogyében kilencz faluval ajándékozta in cg. Jób a most is virágzó czegei gr. Wass c s a ­ l á d o t alapítja, mely bős lettének jutalmát mind e napig élvezi ). a

2

A keleti császárrali barátságért azonban a nyugotiak ro­ konszenvét sem koczkáztatá; nehogy a pápa és papság féltékenykodéso pártokra szakasza az országot: fiaival, kikben a nyugoti párt több garantiát latolt, mogosztá a kormányt. Imrét 1185ben második királylyá koronázlatá; Endrének pedig kiadá a ber­ ezegi részt. Hogy kapta III. Béla Magyarhoni, nem elég világos, de hogyan volt alalla szervezve, arra meglehetős kétségtelen adaltal bírunk, mit megemlíteni, azt hiszem nem érdektelen. Ez időben Magyarhon már Dalmalia, Horvátország és Bosnia bir­ tokában van. Fővárosa még Esztergom, mert Buda csak két század múlva lelt azzá. A megyék száma hetvenkettő. Az egyhá­ zi igazgatás az esztergomi és kalocsni érsekek alatt már ki van fejlődve: az esztergomi alatt van a hat nyugoti püspök­ ség, a kalocsai alatt a négy déli, s azok közt Erdély is ). 8

Megemlilletik egyszersmind a király közjövodelme is, mely mintegy 200,000 márka ezüstre van számítva. Ezek sorában látjuk, mintha az erdélyi s z á s z o k 15,000 markát fizetnének évenként; do ez az 11. Endre diplomája beli 500 markávalszombon, oly óriási öszveg, hogy hitelességét kétség alá kell vonnunk '). l

) Az adomány lovól Lobot ir, azt gondolom Jóbot akar írni. FojiSr, Cod. dipl. II. 201. IV. Bála mogorösitü okmánya költőt 1182-ro toszi. L . oz okmány hibátlanabbal, l?aji$r, Cod. dipl. VII. vol.4. 83. 1. L . gr. Wass Csa­ ládot, Erii. nov. családai 2G1. 1, Eojőr, Cod. dipl. 11.202. 1. 3) iAyor, Cod. dipl. II. 21?. ") L . o pontra, Sohtülor, TJmrisso ot Erit. Stud. I. 91--3. 1.

94

III.

BÉLA

KIRÁLY.

(1185-

89.)

Fájlalni lehet, hogy a fennobbi adatok közt Erdély poli­ tikai szervezetére mit sem jegyeztek fel; mindazáltal az egyházi ügyekre e kor meglehetős Világot vet. Történik ugyanis, hogy III. Béla király, az erdélyi szá­ szokért felállított s z e b c n i p r é p o s t s á g n a k azon roosszo haté horderejű kiváltságot adja, hogy ezen tul legyen az erdélyi püs­ pökség fensöbhsége alól kivéve , s a világi ügyekhon magától a királytól, az egyháziakban pedig ogyolöro egyenesen a pá­ pától, később pedig az Erdély felett pásztorkodó kalocsai é r ­ sekséget mellőzve, egyenesen az esztergomi széktől legyen füg­ gővé »). • • . ', Nevezetes okmány reánk nézve, mert a szász nemzet er­ délyi helyzetének első ismeretes történelmi alapkövo. Do ne­ vezetes volt a papságra nézve is, mert általa a prépost mint­ egy a szászok püspökóvó neveztetett, mi nem kevesebbet tett^ minthogy ezután a szászok külön önálló egyházi kórmánynyal bírjanak, á tizedet a nemzet főpapja húzza, s abból az erdé­ lyi püspökséget ne részeltesse Adorján, erdélyi püspököt sok oldalról bánta o kiváltság, de alkalmasint leginkább a tízed, elvesztése, melynek itt 'is mint mindenütt /*-dél a püspökök vevók, mig a kisebb papságnak csak is csekélységet, az Vi-dot hagyak oda *). Ido járult még az is, hogy a szebeni prépost a kiváltság lovélnok oly szó­ les magyarázatot ada, melynólfogva a tízedet a szász nem­ zet minden tagjától szedetni kozdó ) . Természetesen, ebből heves vita fejlett k i . Adorján püs­ pök az ügyet III. Celestin pápa elébe vivé, ki Gergely bibornokot, Magyarhonbani apostoli követét arra utasilá, hogy k é r ­ je fel III. Béla királyt, hogy a prépostságnak adott kiváltság­ nak, mint szerzője, adja magyarázatát. A király engedett, s 1189-ben Adorjánnak kedvezőleg ugy fojtó meg, mikép ö a prépostság hatóságát csak is a flandriaiak azon törzstelepéro kívánta kiterjeszteni, kiket Gejza király, az ö atyja, a Szobcn vidéki pusztaságra hívott és telepitett*). 8

s

') Fejér, Cod. dipl. TT. 420. I. ) H. Ulászló kir. Deorot. ül. 60 art, ) L, SctaUeiy Umrisso u, kirt. Stud. I, 95—100." ") Fejér, Cod. dipl. H. 250. 348-49. 1.

a

3

III.

BÉLA KIRÁLY.

(1189—96.)

9)

Azonban az engedni nem igen hajlandó Adorján püspök e magyarázattal sem elégedett meg. Ugy látszik, magának a p r é ­ postság fenállásának izent hadat. S oda csigázta a dolgot, hogy végtére is a pápa vetó közbe magát, s Adorjánt, ha e prépost­ ságot továbbiszaklatja, 1191-ben egyházi átokkal fenyegetó ). 1

És Adorján püspök ellenében csekélyebb fegyver nem is igen használt volna. Ha jogait koczkán látá, a fegyver hatal­ mát ís elévette. E történt a k o l o s m o n o s t o r i a p á t s á g g a l . Nem tudni már mi okból, népét felülteté, a monostorra jött, azt ha­ talmába keritó, az apáturt elfogta, fogságra vetette, s a mo­ nostor kiváltságait megégeté *). Különös jelenet lenne most, de nem volt akkor, mert csak is a magyarhoni papok nyomdo­ kit követé, kik elgazdagodván, a törvényeket annyira tapodák, hogy széliére kezdenek házasodni ), Azonban, III. Béla ezen monostornak akkora szükségességét látá, hogy a mellette épttlt_ K o l o s v á r t , hová a szászok római romokból a mai óvárt épí­ tették vala, mintegy támaszul, gyanithatólag 1192-ben, ez apát­ ságnak adományozá ). 8

4

Nem volt elég, hogy Béla a szebeni prépostságot s a k o ­ losmonostori apátságot ennyi kegygyei halmozá, még ujat is állított, még pedig egy uj szerzet, a cisterciták Wszére, mely azon időben Francziaországban fénybon állt; mivel hihetően második nejének kívánt kedveskedni. Két ily apátság igényli fi­ gyelmünket! az egyik az e g r e s i , mely vájjon Erdélyben fe­ küdt-e Vagy Magyarhonban, kétség alatt áll; de hogy itt bir­ tokai voltak, azt ismerjük. A másik a k e r c z i a p á t s á g , az. Olt partján, Szebon és Fogaras közt, melynek ma csak rom­ jait birjuk ) , s a másfelé nyilt országút még faluját is oda hagyta a feledékenységnek °). ' 6

*) Fejér, Cod. Dipl. II. 270. A Szobon. vidékén kivül osíi területem, a püspök mégis győzött, mort 1203 jan. 10-én a szász-sobosi dökánsággal a püspöki jövedelmek beszolgáltatása iránt, egyezkedésre lép. Fejér, Cod. dipl. 11. 421. 1. "-) Fejér, Cod. dipl. IH, 886. ') Fojér, Cod. dipl. II. 340. ") Szogodl, Synops. vitae Reg, 360. 1. «) L , Erdély Régiségei 288, I. ") Mikor alapitá nem tudni, A cistorciták Magyarhonban legelőször 1188-ban omlittotnok (Fojér, H. 202.) A koreai apAfsőg először 1223-ban jön olö. Solraller I. 101. 1.

IMRE

96

és

IU. LÁSZLÓ KIRÁLY.

(1196-7-1198.)

Még csak annyit Béla korához, hogy alatta ogy adat mo~ j-ült fel, mely világos tanúbizonyság arra, hogy a magyar fő­ nemesség már akitor nemcsakhogy tanult, de külföldet is lá­ togatta. Egy B e l l i i é n fin tanult és halt ol fj 175) Parisban, kiről bárha csak: is azon tudósítást bírjuk, hogy. semmi adós­ ságot sem hagyott hátra ) ; mégis reá, a ludományoknnk a n nyit áldozott Bethlenek annyival büszkébbek leluUnek, hogy a, család' első ismeretes okmánya , a nemzelmivolődés lörlénelében merült fel, minek Erdélyben folyvást zászlóvivői valának. Ily politikai ós egyházi intézkedések. közepette lepi meg a derék királyt a halál, 1196-ban. 1

7

29. §. I m r e é s III. L á s z l ó

királyok.

(1196—1205.) A királyi pálezát, mit eddig atyjával oszlott, a derék atya jriagypbb fia Imre király, 1196-ban osztatlanul veszi fel. Testvére Endre, a részek berezegő, nem volt a pápai s papi befolyás alatt lévő apja s testvére kormányával mege­ légedve; s tán hogy becsvágyának más lért nyissanak, III. Béla szép összeg pénzt véghagyományozott Endro berezegnek, hogy azzal hadi népet vigyen a szentföldre. Azonban a mint u l y jok behunyta szemét, egészen más terveket volt, s a pápa, ki már ekkor nagy hatalommal bírt, a véghagyomány teljesítését 1198-tól többször, de mind hasztalan sürgőié ) . Ekkor, mintha ,o sürgetésnek engodno , berczegségében, melyhez Horvátország és Dalmatia is tartozott, szép sergot gyűjt össze, s'azt a pápa 1198 maj. 16. kelt átokfenyogotéso daczá­ ra ) , a papoknak mindenben engedelmeskedő s adományozni kész testvére s királya ellen forditá. Apró csaták után, a mint a Dráva vizénél a két tábor egymással szemben áll, Imro k i a

3

') Fejér, Cod. dipl. tt 189. EgyrafiaBotlikai 1183-ban prépost Fojér 11.204 1. • • •, . " , ») Fejér, Ood. dipl. 11. 313. sat. I. ) Fojér, Cod. dipl. H. 310. I. ;

3

97'

rály 1202-bcn .egy armagyart .gyönyörűen jellemző ép'is'odoí; fojt Ui. Minden véres 'csatát 'reméli. Imre "király egy napon l e ­ teszi fegyverét,, lovag-vesszőt vesz k e z é b e , testvére t á b o níba megy , s a sereg roppant bámulatára testvére sálra elölt' megjelenik. A két magyar tábor királya e merész s feláldozó' fellépésére fejet hajt: piitlosWöescsét.Karon fogva táborából k i ­ vezeti, elzáróija,, s -a csatáknak végot vet, ;

A nemes király gyengülni kezd, testvérét fogságából k i ­ hozatja, fiának gyáinjátibrondeli, s kis fiái, III. L á s z l ó t királylyá koronáztatván, oltalmaim 'ajánlja. S 1204 végén meghala. Azonban rosszul számítolj .mert Endre nem gyám, hanem király akart lonnii A Viszály kitört. Az özvegy királyné kis koro­ nás (iával Austriába fut, mely imár ekkor Örgrófságból herczegség lelt, s a mostani várpalota • már épül, — honnan midőn sereg élén boakarnák líozni,:12ö5 máj; 7-ón hirtelen meghalt, a trónt uroson hagyd; s Endro rrli után oly rég'vágyolt, a királysá­ got, mogkapá, ;. •••• ;!••' <•' 1

:

II.

,' ' ''

E h cl r c

1

ki rály.

( Í 2 0 5 - 1 2 3 5 . J ' .'

:

•:'

II. Endro 1205 máj. 29-én teszi főjére a koronát, U r a l ­ kodása kozdetével Er,dély történelme fqtelt kezdődik a, világosság. A nagy vágyókkal, M. kevés,, önállósággal .felruházott,1J> Endre csak miután .trónra jött,: bizonyithatá be teljesen, hogy, a. kormány gyeplőjét tartani -sokkal nehezebb, mint az ellen­ zék élén állani. A lnilvillongiSsok,- IdVlbfitité'sük, if pápa és csá­ szár beavatkozni akarása, n líon érb^cti szervezetét megingalá, s a papságot és főnemességet roppant követelésekre ra­ gadta. Minden jogosítva érzé magát a kormány gyeplőjébe kap­ dosni, s minden csak adományozás által volt visszaszorítható. u

Nehezitó a kormányzást, hogy a nagyravágyó királyné me-, rani' Gertrúd is bóloclegyodétt . a ' dolgokba, s tervei 'kiyitetöre 'többire idegenekéi ...használj;' mit más király tételével akart a hon cllenminázni; kit egyelőre Gojzában, III. Béla király öcscsében, majd mint látandjuky közelebb kerestek. Minden ideKüv. Ilistór, 7

II, ENDRE KIRILY*

98

(1205—11.)

gen közt a legnagyobb zavart, a királyné t e s t v é r e i : Berthold prépost, sEckbert bambergi püspök idéztek elő; kiknek else­ j é t , Bertholdot 1206-ban, a pápa ellenzése d a c z á r a , mind a mellett, hogy a kívántató harmincz éves életkorból még sok hiányzott, kalocsai érsekké tevé, k i az esztergomi érsekséggel az elsőség felett azonnal hosszas viszálkodást idéze elő A z idegenek kegyelését Erdélyben B e n e d e k vajda alatt ) 1206-ban azzal kezdé meg, hogy K r a k k ó , I g e n szász lakosait, kik az erdélyi úgynevezett hegyaljai szőlőket plántálták, k i ­ veszi a, vajdák s majd minden közteher alól ). Berthold, mint kalocsai é r s e k , Erdélynek is főpapjává l ó ­ vén, része lehetett az udvar azon szándékában i s , melyszerint 1211-ben a megürült ) s z e b e n i p r é p o s t s á g o t püspökséggé akarák emelni, mi ellen az erdélyi püspök, minthogy püspök­ sége ez által roppantul gyengült volna, keményen kikelt, s csak a pápa e nézetböli kemény ellenzésére maradt el ) . Sokkal nagyobb terv kísértetett meg a B a r c z a s á g o n , melyet még akkor a szászok nem telepedtek vala b e , s mit,; mint lakatlant, II. Endre király 1211-ben a n é m e t ' l o v a g ­ r e n d n e k adományozott ° ) ; egy oly rendnek mely egyelőre a kereszteshadak betegápolójaképp.áll fel, de később elhatal­ masodik, harczossá lesz; s itt is a végszélek megoltalmazását vállalja magára ). Nagy terhet vettek magokra, Erdély d é l a

8

4

s

7

*) Berthold ügye nevezetes világot vet a papság tudományossága állá­ sára. A pápa Bertholdot visgálat alá. vetteti, s ngy találák, hogy olvasni tud, s a grammatikából is meglehetősen felel, (Fejér, Cod, D l . vol 1. 29. 49). Do mivel csak 25 éves, nagy bajjal erösité meg. (Fejér, ugyanott 58. V. Később Kudimentát tanulni Viczenzába megy. (Fejér, ü l . 1. 75). ") Benedek vajda 1206—9. Fejér, Ü L vol. 1. 82. 88. 1. ) Fejér, Cod. d. m . vol. 1. 33. 1. ") Fejér, Hl. vol. 1. 113. ) Fejér, Cod. 1Ü. vol. 1. 134. ") E rend 1191-ben kap pápai megerősítést. Öltözete fejér köpeny, fe­ kete kereszttel. Másfelé is adományoznak nekik. Az erdélyiektől 1, ily czimü könyvet: Geschichtlicke DarsteUung d. Deutschen Ordens in Siebenbürgen, von Alex. gr. Bethlen. Wien. 1831. Értekezést, többek közt, Sehuller, Archív I. 161 —262. 1. Nevök ekkor Cmciferi de hospitali 8. Mariae Toutonicorum quondam in'Jemsalem, nunc in Acaron. Fejér, Cod. dipl, BX 1. 106. 1. .' ) Fejér, Cod. dipl. D l . VOl, 1. 117, - . - ' • < 3

5

7

II.

ENDRE

KIRÁLY,

99

12 í 1 — í 4 )

felének a folyvást bebecsapó kunok elleni oltalmazását; de nagy kiváltságokat is kaptak, többek közt azt, hogy egyenest a k i ­ rálytól függjenek, s a Barczasággal mint sájátjokkal rendelkez­ zenek; csupán kőfallal erődített vár és városok épithetésétöl voltak eltiltva. . . Ily intézkedések közepette még azt is megérte E r d é l y , hogy M i h á l y vajdája ) 1212-ben b á n n á l é s z , s helyén B e r t h o l d jelenik meg ), s igy Erdélynek főpapja s fökormányzója lön egyszersmind. A fiatal s meglehetős éretlen Berthold ily előtérbe állí­ tása átalános békétlenséget idézett elő a hazában; és a boszszuság telt poharát egy esemény csakhamar csordultig töltötte. Ugyanis II. Endre a Galliczia feletti véduralom fentarthatása érdekében folytatott gyümölcstelen hadjáratra , 1213-ban, ujra kimegy. Mig oda jár, a királyné és testvérei ellen hatalmas e l ­ lenmozgalom kél f e l , melynek több főember közt az esz­ tergomi érsek' is tudója. A forrongó kedélyeket egy merény 1214-ben lángra lobbantja. Miként némely krónisták hinni sze­ retik, a történik, hogy Berthold a szép Bánk bánné ellenében eröszakot követ e l : miként Róma egykor a királya által megtá­ madott Lucretia érdekében, a magyar főurak is e merényre fegyverhez kaptak, Gertrúd királynét a királyi palotában meg­ rohanták, s összevagdalták ) . Bertholdot kiszalaszták az ország­ ból ) ; s az erdélyi vajdaságban, 1213-ban Miklós, 1214-ben J

2

3

4

*j Mihály, vajda 1209—12-ben volt. L . Fejér, Cod. 78. sat. 1.

dipl. H L vol.

*) Berthold vajda. Fejér, Cod. dipl. IH. vol. 1. 116.

viselte Í 2 1 3 - i g 1.

Fejér, Index Cod. dipl. Hung. Stirpis Arpadiane. Bundae 1830. 101. I. 3

1.

» *

) E merénylet részesei voltak: B á n k bán a nádor ( F e j é r , Cod. dipl.

•IV. vol. H L 61), P é t e r , bihari főispán (Fejér. Cod. 17. I. 68;. S i m o n b á n (Fejér, I U . I. 152) J á n o s ,

esztergomi érsek ily kétképpen pontozható

két­

értelmű, levelet intéze a főnökökhöz: Reginam oeoidere nolite timere bonum est, si omnes consentiunt ego non oontradieo. (Katona V . 202).

Czéljok, hogy H .

András fiát t e g y é k trónra, (Fejér B3. vol. 1. 163). Lássd ide Sealay, Magy. orsz. Tört. I. 285—6. í. 4

) Mikor a királyi kincsekből felrakodik. (Fejér, H l . vol. 1. 166.)

Ké­

sőbb a Hráb/lyal'kibékül, 1218-ban aqtiilaei patriarca lesz,f 1251. Pray Annál

I.

124.

7*

100

II,

ENWUÍ

KUIÁLY.'

1214-— Í9.)

Gyula, a Lcslard vajda.fia jolonlk meg ki már egyszersmind szolnoki főispán is '•.r' '.' III. Endre 'a pártosokkal haragját bdr nem éreztető, n közvélemény mégis mind inkább kezde 'tőle: fiához hajolni. A pá­ pa is folyvást siirgeté, hogy beváltsa fogadását, melynek kö­ vetkeztében a szt.. földre' hadjáratát.'• kell vála fölvennie. A két érdek abban egyezeti meg, hogy'IL Endre, mielőtt szt. útjára kelne:,: fiát ivBélát, ifjabb királynak koronáztassa. Ugy lön, Bélát 1216-ban mogkoronázlalá ), az ország kormányát töb­ bek közt ;,Iános esztergomi érsekre hizáj s 1217 augusliisában kereszthadjáratrá indult. • Roppant pénzt, szép sergeti vitt, mert csak a lovasságot tízezerre teszik. A hadjáratban, melynek, vitézei kereszttel vol­ tak jelelve, az erdélyiek is részt vettek, magyarokat, széke­ lyeketlátunk kőztök '!), különösön a szászokat emiitik *). Kirá­ lyunk odaérkezett, a sarácgénokkáf Jerusalóm mogszabadilására három eredménytelen csatát vív: do a hidog : bdáll, ellonségo harczolási módjával" is' ismeretlen lévén, jériak látta visszavon nulni, s más óvbehj 1218 évtáVaszán, vissza érkezett ). Honn üres pénztár, felfordult rend Várta, mert a féktelen nagyok János esztergomi érseket, kit kormányzónak hagyott volt, elüldozék, fogságra vetek.: Az:érsekkel káptalnna is sokat szenvedett, miért is 1219-benII. Eridre Folvinezot, oz esz­ tergomi káptalannak adományozza, s a káptalant Jonlce vajda által be is igtattatja °). Hazajővén,, gondját a rend helyreállítására forditá. Mint minden' bájában,'á pápát'segítségére szolüá,' ki öt ózYitta\is ha­ talmasan támogatá, Pe azért a mozgalpin forrt, merrtazok', kikre :

a

1

s

, i) ,]^&;y^da48|9,»ban.-ini^t vajda írja alá, ugyanazon oklovolot, ino» lyet; Borthold.csali; mint érsek. (Fojói; Öl, I. 148) Cfynlu mint vajda Í B . . B K O Í )(

i

;|

=) l'ray, Hist. Eeg_. iCnng. I. 204. , / ... J Keza, phronio. .HorAiiyi IdadAsa. 127")'Katona, Hist. Őrit.' V. 259. •' ) Wjjmagy. Múzeum, 1861. VI. ....«) m vol.'l',".. S?S|. '.Nanus. Tars. 1833 II. 817. Majd 1231-ben minden itt átmenő szekér sóból a káptalannak egy darabot romlói. Fejér, III, vol. II. 224. V. vol. n. 334. 3

5

II,

ENDKU KIRÁLY.

(1219--22.)

101

az ellenzők feje, Béla herczeg támaszkodott, a kisebb nemes­ ség, nem kevesebbet kövelelt, .mint hogy az egyes hatalmasok kezére játszott koronöjószágok visszaszereztessenek, s a.köz­ igazgatásba ők is befolyást nyerjenek ), A köronajószágok érdekében lett fellépések Erdélyre is kihatottak. Mint emlilők, Bareza gyönyörű vidékét tiz év elölt II. Endre • a német lovagrendnek adományozta volt: 1221-ben visszavélelését elrendelé '%. Azonban most figyelmünket egy századokra kiható, esemény veszi igénybe. 1

Az egyes részek feletti intézkedés folyamát a nemzet óhajtása kielégítése szakasztó meg. A Béla herczeg, mint ifjabb király által vezetett ellenzék, a Szt, István által adott, s az­ óta folyvást csonkilott jogokat,njba- kívánta formaiáztatni. Óhaj­ tása mind hangosabban nyilatkozott. S II. Endrének csak ket­ tő közt volt választása, lemondani a trónról-népszerű fia részé­ re ; vagy követni János angol ikirály példáját ki néhány év előtt (1215 jun. 5.), népét az angol szabadságot megalapító magna chartával engesztelte ki, Endre nem .sokat habozott, ú g y i s egy szabad nemzet felelt, lörvényszabta korlátok közt uralkod­ ni, csuk az eddigi kormányzat folytatása volt: honnan,1222-ben kiadta a hiros uranypecsétü szabadságlevelet', mely a magyar nemzet további alkotmányos életének alapjává lön ). Mi szó­ ról szóra igy hangzik. 3

A szent háromság , és oszolhatlan egység nevében. End­ re, Isten kegyelméből Magyar-, Dubnát-, .Horvátország, Rá­ ma, Szerbia, Galiczia örökös királya. Mivel mind országunk ne­ meseinek , mind másoknak is szent.,István királyiéi alapított

»)" Éojór, Cod. dipl. III. vol. II. 253. IV. vol. 1. 72. sat. Oki. Solrallor, Arehiv. I. 188. 1. • ) A. magyar éa angol, alkotmány lovél parallolait 1. gr. Kömény ,Tóasoftöl, Kúra, Magasán II. 181—105, További üsMoluiHonlilásokat, 1. Új magy. Muzouiu. 1853 IV. íiiís. An Endro által adott okmány bár hót példányban íra­ tott lo, mind a hét olvosísott. Mint ,1/itandjuk, o történt a''Bw'wzokéval, o történt m angolokóval, mit korunkban SirCo'tton Kóbort műiitött mog szabója ollója alól., A miénk hítolosségéröl többén írtak. Többek' M M 1. Tud. gyiijtomény 1828. IX. f, 00. J. •;. ^ " ; \ •• , [í

102

II.

ENDRE KIRÁLY.

(1222.)

szabadsága , némely királyok hatalma által , kik néha hara­ gúkban bosszút állottak , néha gonosz emberek hamis taná­ csaira is hallgattak , vagy saját hasznukat keresték, igen sok részben rövidséget szenvedett: nemeseink fenségünk, és elő­ deink, az ö királyaik füleit gyakor izben verdesték kérelme­ ikkel és folyamodásaikkal országunk javítása iránt. Mi tehát, tartozásunkhoz k é p e s t , az ö kérelmüknek mindenben eleget tenni akarván, kivált mivel közöttünk és közöttük e miatt már többször nem csekély keserűségek támadtak, mit, hogy a k i ­ rályi méltóság teljesebben megőriztessék, illik kikerülni, (mert ez jobban senki által sem eshetik meg, mint ö általok), meg­ adjuk mind nékik, mind országunk egyéb embereinele a szent királytól megadatott szabadságot; és országunk állapotának j a ­ vítására tartozó egyéb dolgokat is üdvösen rend ölünk ekképcn: I. Rendeljük, hogy évenként a szent király ünnepét ha­ csak némi súlyos foglalkodás vagy betegség által nem akadá­ lyoztatunk, Székes-Fehérvárott tartozzunk ülni; és ha mi jelen nem lehetünk, á nádor kétségkívül ott leszen helyettünk, s képünkben meg fogja hallgatni az ügyeket; és minden neme­ sek, tetszésök szerint, szabadon oda gyülekezzenek. II. Akarjuk azt is, hogy sem m i , sem utódaink bár mi időben lo ne tartoztassák s el ne nyomják a nemesekel vala­ mely hatalmasnak kedveért, hanemha előbb megidéztettek és törvény rendé szerint elmarasztattak. III. Továbbá semmi adót, semmi szabad dénárokat nem szedetünk a nemesek örökségein; sem házaikban som falva­ ikban meg nem szállunk, hanemha meghivatunk. Az egyházak népeitől is teljességgel semmi adót sem szedetünk be. IV. Ha valamely nemes meghalálozik ü nélkül, leányát i l ­ lesse birtokának negyedrésze; a többiről tetszése szerint r e n ­ delkezzék, és ha a közbenjött halál miatt nem rendelkezhetikj a hozzá közelebb álló rokonokra szálljon; és ha teljességgél semmi nemzetsége sínesért, szálljon a királyra. V. A megyei főispánok a nemesek örökségei körül no hozzanak Ítéletet, hanem csak p é n z - és tized ügyeikben; az alispánok a nemesek felett egyátaljában ne bíráskodjanak, l i á ­ néra csak illető várnépök felett; az orvokat és tovajokat í t é l ­ jék a királyi bilochusok, de a főispán elnöklete alatt,

II.

E N D R E KIHÁLT.

(1222.)

103

IV. Továbbá, a népségek közvádja, eltérÖleg az eddigi szokástél, orvnak senkit se bizonyíthasson. VII. Ha a király sereget akar vinni az országon kivül, a nemesek ne tartozzanak vele menni, hanem ha az ő pénzéért; és a dij nélkül vele menni vonakodók hadbirságra ne ítéltes­ senek. Ellenben pedig, ha sereg jöne az országra, mindnyájan tartozzanak menni. Továbbá, ha az országon kivül akarunk se­ reget vinni, és magunk megyünk a sereggel, valamennyi v á r ispányok pénzünkért tartozzanak velünk menni. Y l I I . A nádor, országunk minden emberei felett, különb­ ség nélkül bíráskodjék; de a nemesek főben és birtokban járó ügyeit a királynak tudomása nélkül el ne végezhesse. Helyet­ tessé pedig csak egy legyen, s az is curiájában. IV. Udvarbiránk, míg udvarunkban vagyon, mindenki fe­ lelt biráskodhassék, s az udvarunkban elkezdett pert minde­ nült befejezhesse; de mikor jószágán mulatozik, pristaldust ne adhasson (a végrehajtást el ne rendelhesse), s a feleket ne idéztethesse. X . Ha valamely urnák a hadban történik halála, fia vagy testvére hasonló tisztséggel ajándékoztassák meg; és ha vala­ mely nemes azonképen hal el, annak fia a király tetszése sze­ rint jutalmaztassék. XI. Ha külföldiek, tudniillik tisztességes emberek, jőnek az országba, az ország tanácsa nélkül méltóságra ne emeltessenek. XII. A halállal kimúlok, vagy halálra ítéltek, vagy pár­ bajban, vagy más okból elhalok hitvesei, ne fosztassanak meg hitbérükböl. XIII. Az urak ugy kövessék a király udvarát, hogy a sze­ gények el ne nyomassanak általuk, s k i ne fosztassanak. XIV. Továbbá, ha valamely főispán nem oly tisztessége­ sen viseli magát, mint helyzete kívánja, vagy várnépeit nyo­ morgatja, fosztassék meg, ha ez bebizonyul ellene, az ország szine előtt csúfságosan méltóságától, és a mit elvett tőlük, ad­ ja vissza. X V . Lovászaink , peczéreink, kaszásaink ne merjenek a nemesek falvaira szállani. XVI. Egész vármegyéket yagy bármily méltóságokat örök birtokul nem udunk.

(UV'ENDKE; KÍKALYJ

:

(12220

.

XVJI-.Azon.; birtokaitól, mélyokot valaki jogos szolgálnia állal nyer, solia meg«>no Tosztassék; " " XVHí, Továbbá,, a nemesek^ engedelmet nyorvon tőlünk, •szabadon mehessenek fiunkhoz, mint' a nagyobbtól a kisebbhez, .és.-e-miaitjno szenvedjenek kárt. birtokaikban, A kit fiunk j o g szerüleg elmarasztott, azt űriem''fogadjuk be, valamint «» o'lölie • indított pert sein, míg szintén előtte be nom-Rekesztetett 5 "ínás részről fiunk sem,, iteondi ezt. !

XIX. A várjobbágyok!. tartassanak a szent István király állal szerzett szabadság ^szerint;-hasonlóképpen a ktll földiek is, bármi nemzetbeliek legyenek, ö kezdellöl fogva nekik enged­ ményezett szabadság ^szerint tartassanak. !

X X . A tizedek ne váltassanak; meg p é n z e n , hanem mit mikép terem a föld,> bort vagy gabnitt, azzal történjék a (izel é s : ós ha a püspökök ellonmondanak, nem segítjük őket. XXI. A püspökök a nemesek örökbirtokairól no adjanak tizedet lovaink számára, sem ír királyi birtokokba', azok em­ berei ne tartozzanak tizedeiket behordani. XXII. Továbbá, sértéseink a nemesek erdeiben vagy r é ­ téin, ezek akaratának ellenére, rie legelhessenek. XXIII. Továbbá,;a mi' uj pénzünk esztendeig legyen é r ­ vényes, húsvéttól húsvétig; és a dénárok olyasok, minők v o l ­ tának Béla király idejébori,' ' •"' , • XXIV. A pénzelt'kamaragrófjai, a só és vámlisztek, o r ­ szágunk nemesei l e g y é n e k : izmaeliták és zsidók no válhassa­ nak azokká, . X X V . Továbbá, só az orsz'ág közepén ne tarlussék, h a ­ nem csak Szabolcson ' és Szegeden, és a végekben. XXVI. Továbbá, fekvő birtok a z országon kívülieknek 110 adományoztassék. Ha adömányoztalUik vagy eladattak, az ország népének adassanak vissza megváltás végeit. XXVII. A nyestbörölc a Kálmán királyiéi szabott adó sze­ rint fizettessenek. < '< ' >••'•• XXVIII. A z t , k i törvény rendo szerint marasztalóit e l , semmiféle hatalmas ember se ollálmazha.iiSa. XXIX. A föíspányok érjék be lisztök illetőségeivel 5 egye­ bek, mik a királyé,^tudniillik; csöbrök, adók, ökrök és a v á ­ rak két harmada, járjanak k i a királynak. • 1

;

:

;í

1

1

H. EMUIK KIRÁLY. (1222.) X X X . Továbbá, dor, ki

ezon n é g y főúron

kivül,

tudniillik: a n á ­

a bán, a király s a királyné udvarbirói, k é t méltóságot sen­ so viseljen. X X X I . Es hogy ezen e n g e d m é n y ü n k

magunk

mind utódiuk

idejében

örökké

és rendelésünk mind érvényes

o k l e v é l i i á r b a Írattuk, é s arany pecsétünkkel hogy egy' pár k ü l d e s s é k pápa urnák, ba,

második

a hospilaléban,

lemplom mellett, nádornál,

é s ö írassa át l a j s t r o m á ­

(a jánós v i t é z e k n é l ) , harmadik a

káptalanban,

hatodik a kalocsaiban, hetedik

ki idő szerint leend, őriztessék; ugy hogy az irást

mindenkor szemei rnondollak

legyen, h é t

m e g e r ő s í t e t t ü k , ugy

(a t e m p l o m o s o k n á l ) , negyedik a királynál, ö t ö ­

dik az esztergomi a

105

előtt tartván, sem ö ne tévédjen le a felebb-

valamelyik pontjáról,

sem a királyt, vagy a neme­

seket, vagy másokat ne engedjen I l e t é v e d n i , hogy mind ők örül­ jenek szabadságuknak, é s azért hozzánk é s Utódaink iránt min­ dig hívok maradjanak, mind a királyi

koronától

a tartozó en­

g e d e l m e s s é g meg no tagadtassék; Hogy ha pedig mi, vagy u t ó ­ daink valamelyike bármikor ezen rendelésünk nánk, álljon don

szabadságukban

hiilolonségi vétek

uraknak a az ország lenleg s j ö v ő b o n

ezen l e v é l

ellen véteni akar­

erejénél

nélkül, mind a püspököknek nemeseinek, ö s z v e s e n

fogva m i n - , mind más

é s egyenkint, j e ­

és j ö v e n d ő b e n , n e k ü n k é s utódainknak el­

lenállni é s olleninondani örökre. *). Kelt Klelusnak, udvarunk kanczollárjának, ház prépostjának keze á l t a l , száz huszonkettődül

évében,

az egri

a megtestesült i g é n e k midőn főtisztelendő

ezer

János

egy­ két­

eszter­

gomi, t i s z t e l e n d ő Ugrin kalocsai é r s e k e k , — D e z s ő csanádi, K ú ­ pért

v e s z p r é m i , Tamás egri, István zágrábi, Sándor váradi, Ber­

talan p é c s i , Kozma g y ő r i , Briccius v á c z i , Vincze nyilrui p ü s ­ p ö k ö k voltak; o r s z á g i á s u n k tizenhetedik Mint láthatni, oz o k m á n y k e v é s s e l nul

kötött

évében. több, mint az Álmos*

s z e r z ő d é s , s Szt. István i n t é z m é n y e i

világosabb ma­

g y a r á z a t a ; csakhogy most áz alkotmány sánczai a k ö z n e m e s s é ­ get is "befogtalak. E z azon o k m á n y , melyen a magyar nemes-' " sóg s z a b a d s á g a lől

a nemzetet

hat s z á z a d o n á t , nyugodott; mely mig egyfe­ képező

nemesség személyét

») Saulity, Mugy. or. Tört. I. 394. I.

adómentességgel

106

II.

ENDRE

KIRÁLY.

(1222—23.)

majdnem sérthetetlenség jogával ruházta fel *) , másfelöl a nemesi birtokokat rendezé, s felállítja az úgynevezett l e á n y ­ negyedet ), mely a nőnem örökösödésénél egész korunkig tar­ tott ). S az egész nemzet részére a hongyülés tartásának k a ­ puját végkép megnyitván ) , utolsó pontjában, hol a király t ö r vénytelenkedése esetében, ellentállásra hatalmazza fel a nemzet tagjait, alapját veté meg azon folytonos ellenzéki k ü z d e l e m ­ nek, mely a nemesi szabadság védelme ürügye alatt, reformok­ ról egész , korunkig hallani sem akart — a nemzet roppant hát­ rányára. Itt vette alapját a várjobbágyokból a köznemesség, mely megyegyüléseinkre, s e gyűlések által a hongyülésekre akko­ ra befolyást gyakorolt; s melynek egyszerű házi tűzhelye a nemzetiségnek még akkor is oltára volt, mikor a magyarorszá­ gi honnagyok olykor magokról megfeledkeztek. 2

8

6

Igy folytatá tovább II. Endre az intézményeket, melyek­ nek Álmos és Szt. István csak alapját veté vala meg; hogy a korszellem intései szerint a századok nem üjiták, az» nem a XIII. század hibája; mint nem az Endréje a z , ha törvényrtapodás esetén a nemzet olykor az utolsó pontra támaszkodott. Ez alkotmányos gondolkodásaért II. Endrét sokan vádolták már gyávasággal. De hogy nemesebb indokok vezérlék, tiiriuskodnak mellette Erdély töténelme lapjai, hol adományozásait a szász nemzettel szemben, mely jogérzetére támaszkodott, to­ vább folytatá; mig a rendeleteit tapadó barczasági németlovagok ellen fegyverrel tudott fellépni. A részletek áttekintése végett, olvasóink figyelmét Erdély déli részére vonjuk, s mielőtt nagyobb események elboszéléhez fognánk, megemlítjük a k e r c z i a p á t s á g g a l érezletelt azon jóindulatát, miszerint Götzelin nevü lelkésznek 1223-ban megengedni, hogy D i s z n ó d o t , mit neki II. Endre aján­ dékozott volt, az emiitett monostornak adományozhassa; vala-

!) A személyes szabadságról szól: a H. VH. VHt. XI. XIII. XVI. XYD3. XIX. XXIV. XXVni. XXX. art. *) A birtok viszonyokról szol. a m, IV. XH. XV. XX. XXIH. XXVI. art. ) A gyűlésről I. XXXI. art. ") A leánynegyedröl a IV. art, 3

II. E N P K E

KIHALT,

í 22 3—24.)

107

1

mint ugyanezt a. Makkok ) földéből szakasztolt némely birto­ kokban is megerösité ). 3

Az adományozások e termékeny éveit az erdélyi s z á s z o k sem mulaták el kiaknázni. Bejövetelöknek-még nincs egy szá­ zada, s annyira megerősödtek, hogy nemzeti egységök megala­ pítását komolyan czélba vették. Hogy Gejza őket bizonyos föl­ tételek mellett fogadta be, bizonyos; de hogy minők mellett, okmányok hiánya miatt homály fedi. Bár minők lehettek is, az elfoglalt földterület apró darabokbani külön fekvése az egység kifejtését igen akadályozta volna. Ennek akartak most új for­ dulatot adni. II. Endréhez mentek, s azon előterjesztésre, mint­ ha a Gejzátél nyert szabadságaikból idöfolytán kiestek volna, azok újbóli helyreállítását kérték: s II. Endre 1224-ben egy adománylevelet irt alá ) , melynek alapján a szászok Erdély harmadik jogos nemzetévé fejlenek, s a magyar alkotmányos sza­ badság védsánczai közé jutának. Ez örökemlékü s annyit vita­ iolt, annyiféleképp összeállított, s magyarázott adománylevelet j ó ­ nak láttuk egyenesen, eredetiben közleni. 3

In nomine Sanctae Trinitatis et individuac Unitatis. Andrcas Dei gralia Hungáriáé, Dalmatiae, CroaUae, ftamae, Serviae, Galliciae, Lodomeriae Rex in perpetuum. Sicut ad regálém porlinet dignitatem, superborum contumaciam potenter; opprimcre: sic eliam regiam decet benignitatem, oppressiones humil-

*) Álltaimat veszek magamat helyreigazítani a felett, hogy felyebh (19. 1. 2.j.) az mondáin, hogy az oláhok, (blak név alatt) ez oklevélben jönek leg­ először elü; do már 1204-ben látom a pápa levelében. Fejér, Cod. dipl. 11.2452) Montom S.Miehaelis írja az oklevél. Tud. gyűjt. 1830. H L 98—100. 1. Fejér, H l . 1. 399. 1. a várat Erd. Régiségei. 163. ' ) E z adománylovól hitelességéről egyidöben kemény viták folytak, me­ lyek azonban érvényességét meg nem ingaták. A kótségbe-vonáa főbb momen­ tumait a következő szörszál-hasogatások képezték: hogy kelte helye feljegyezve ninoa; hogy a keletidö Endre uralkodásának 21-ik évére van téve, holott csak 19-ikre esett az 1224-ilc é v ; hogy ez okmány nem privilégium, hanem csak rendelet volt mint koronajoszágról, hogy majd ogy századig, 1317-ig ogy király sem orösité meg; hogy az eredeti nem létezik, s csak transumptumok teszik a szolgálatot, sat. sat. L . a legújabb e tárgyú visszatéréseket. Értekezödés a szász nemzet eredetéről. Enyed. 1846. 36. sat. Teutseh, Gesehichte 0, Siobenb. Sauhson 1.44.1,Sohuller, ümrisaau, KritrStud. 1851. H . 38. 1.

108

II.

ENDRE

KIHALT.

(1224.)

lium misericorditer sublevaro, et íidolium mctiri famulatum, et unicuique socundum

propria merita retribnlionis graliam im-

pertiri. I. Aocedentos igitur fideles bospitos noslri• Thoutoniei ultrasilvani uníversi ad podes majestatis nostrae lmmililer nobis conquerentés, sua questione supliciter nobis monstraverunt, quod penitus a sua libertate, quavocati fucrant a piissimo rege Geysa avo nostro excidissent. Nisi supor cos majeslas régin oeulos solítae pietatis nostrae aperiret, undo prae nimia pniipertatis inopia nullum majestati regiae servitiuin poterant iuiporliri. Nos igitur justis eorum querímöniis öures solitae pietatis inolinantos, ad praesentiam , pbsterorumqiie notitiam, volumus deveniro, quod nos antecessórum nostrorum piis yesligiis ínherentes, pietatis moti visceribus, pristinam eis reddidimus libertatéin. II. Ita lamen quod univcrsus popiilus incipiens a Varas usqne in Boralt, cum terra Syculorum terrae Sebus, et torra l)araus unus sic populus, et sub uno Judice conseantur. Omnibus Comitatibus praeter Chybiniensem cessantibus rndicitus, III. Coines vero quicunqtto íüerit Chybinionsis nulluin praosumat statuere in praedictis Comitatibus* nisi sit infra, oas residens, et ipsum populi eligant, quí molius vídebitur cxpodiro. IV. Nec etiam in comitatu Chybinionsi aliquis uudeat oomparere pecunia. V. Ad lucrum vero nostrae Camcraó quingentas mnrcas argenti dare teneantur annuatira, nulluin praedialein, vei quomlibet alium, volumus infra terminos eorundem posilum, ab bac cxcludi reddicione, nisi qui supor hoc gatuleat privilegio spcciali. Hoc etiam eisdom concedimus, quod pecunia quam nobis solvere tenebuntur seu dinoscuntur, cum nullo alio póndero, n i si cum marca argentea, quam piissimao recördationis páter nostcr Bela eisdem consliituil, videlicet quintumdiinidium fortonem Chybiniensis ponderis* cum Coloniensi donario, no diserepont in statare, solvere teneantur. Nunciis vero, quos Ilegia Majostas, áddictam pecuniam colligendam statuerit, singulis diebus, quibüs ibidem morara fecerint,' tres loüones pro eorum expensis solvere non recusent. VI. Milites vero quingenti infra regnum ad Itogis oxpeditioriem servire- deputentur. Extra vero regnum cenlum, si rox

H . . KNDKK

KIRÁLY.

(1224.)

109

in propria persona iycrit, Si yero. extra regnum Jobagio.nem, miserii, sivo in adjutoriuin amici sui, sivo-in propriis negotiis quinquaginta tantummodo mililes , miiterc toneantur/mec regiultra pniofalum numcrum, poslulare UcoaL, noc ipsi ejiam raittero loneantur. VII. Saccrdotes yoró suos liberó eligant et electos repraesentont, et ipsis Decimasporsolvanl, et de omni Jure ecclesiastiea, seoundum antquam consvetudine.m eis respondeant. VIII. Volumus ot oliam lirmilor praecipimus. Qualenus ipsos* nullus judieot nisi nos, vei eomes Chybinicnsis, qticrn nos eis loco et temporo • eonsliluomiis, Si voro coram quocunque Judioo romansorint, tantummodo judicium consvetudinarium reddcro tcnoanlur, neo oos oliam aliquis ad praesenliam nostram cilaro praesumat, nisi cuusa coram suo judíco, non possit .torminari* , IX. Practor yero supradiela, silvam Blacorum et Bissenorum, cum aquis usus eommunos exoreendo, cum pracdictis scilicot BlaoLs ot Bissenis , oisdem eontulimus, ut praefata gaudontos libertate, nulli• *inde service tenoantur. X . Insupor oisdom cönccssimus, quod "unicurn sigillum habennt, quod apud nos. et magnatcs nostros, ovidenter oognoscalur. X L Sí vovo aliquis, eorum, aliquem convenire voluerit, in oausu pociimul!, coram Judioo non possit uti teslibus, nisi poramis infra torminos eorum conslitutis, ipsos ab omnijnrisdictione penltus eximentes. XII. Salosque mínutqs, secundum antiquam libertatém ciroa fostum boali Georgii octo diebus, circa feslutn beatí regis Slophaui Qpto, et circa fostam beatí Martini, símilitcr oclp dieJbus, omnibus liberó recipiondos coneedentos. XIIL ltom praeter supradieta eisdem concodimus , >quod nullus Ti'ibutariorum, noc aseendondo noc dospondondo praesumat impodiro oos. - XIV, Silvam voro cum omnibus appendiciis suis, et aqua« rum usus, cum suis moatibus, quae ad solius Regis spectant dom*tionom, omnibus tam pauperibus , quam divitibus liberó concodimus exorcendos. X V . Volumus ctiam et vegia auctoritaip praecipimus, ut 5

j j Q

n.

ENDRE

KIRÁLY. (1224.)

nullus de Jobagionibus nostris, villám vei prnedium aliquod, a regia Majestate, audoat posttilaro, si verő aliquis postulavoril, indulta eis libertate, a nobis, contradieant. XVI. Staluimus insuper dictis fidolibus, ut cum ad expeditionem, ad ipsos nos veniro contigerit, Iros dosconsus tantum solvere, ad nostros usus toneantur. Si voro Vayvoda, ad regálém utilitatem, ad ipsos, vei por terram ipsorum transmittitiir, duos descensus, unum in introitu, et unum in oxilu sol­ vere non recusent. XVII. Adicimus ctiam supradictis libertatibus praodiolorum, quod mercatores eorum ubicunquo voluerunt in regno nostro, libere et sine tributo vadant ot revertanlur, cffioaoilor jus suum, regiae Serenitatis intuitu prosequentos. Omnia otiam fora eorum inter ipsos, sine tríbutis praeoipimus observari. Ut autem haoc, quao anto dicla sunt, firma et inooneussa permaneant in posterum, praesentom paginam, duplieis sigilli nostri munimine fecimus roborari. Dntum anno ab incarnatione Domini millesimo duccntosimo vigesimo quarlo. Rogiü autem nostri anno vicesimo primo )» ' ' Ez a II. Endre emlékezetes úgynevezett Andreanum di­ pl omája. Nevezetes ongodményok. Az első pont régi szabadságukat adja vissza; a második bizonyos határok közt ogy néppé, ogy megyévé teszi; a harmadik a népnek tiszt, választási jogot ad; a negyedik az ottani pénzvállhatást korlátolja; az ötödik évi adó illetményüket 500 marka ezüstben állitja meg; a hatodik a kalonaadást szabályozván, illetéküket az országban folyó h á ­ borúra 500, a hazán kívül, ha a király vezeti 100, ha más, akkor 50 főben szabja meg; a hetedik papjaik szabad v á ­ lasztására hatalmazza fel, kiknek a tizedet adják; a nyolezadik, mint egységük egyik sarkkövo, okot a szobeni ispán főnöksé­ ge alá rendeli; a kilenczodik a bessenyök és blakkok közikbe szakadt erdeit vizeit közössé teszi velők; a tizedik ogy k ö ­ zös pecsétet ad nekik, a tizenegyedik azon jogot engedi, hogy pénz körüli perben, csak olt lakó legyen tanú a szásss ollón; 1

*) A szöveget 1. Scliullor, Umrisso.IÍ. IMcmulonbuch 20. 1. A felosztás­ ban, követtem Nougebovont. Archív d. Voroin II. B, 1. Jioft. vágón 21. 1. Ma­ gyarul 1. Ertekeztidós a szász nemz, orodet&ül 27, í. Fojór, III. 1. 441.

II.

ENDHK

KIRÁLY.

(1224.)

111

a tizcnkcltödik megengedi, hogy Szt. György, Szt. István és Szt. Mihály napkor nyolez ,napig a bányáktól apró sót hordhas­ sanak; a tizenharmadik meghagyja a királyi adószedőknek, hogy átmenve, őket ne háborgassák; a tizennegyedik az erdőket v i - ' zekét szegény és gazdag közt közössé teszi: a tizenötödik a más nemzetbeliok ottani birtokolhatását kirekeszti; a tizenhatodik meghatározza, hogy ha a király közikbe érkezik, három ingyen gazdálkodással) a vajdának podig csak kettővel tartozzanak; az utolsó a kereskedést szabályozván, az országban vám n é l ­ küli járást, s magok közt is szabad kereskedést enged. llövid tizenhét pont, s mégis elégséges volt arra, hogy a szász nemzet szabadságát, joliétét, hat század viharaival szem­ bon megvédje. Mekkora térre terjedt egyelöro e kiváltság ereje? minő viszony volt hajdan a szász nemzet s az ott lakó oláhok közt? egy serog ilyszerü kérdés a történet buvárlat feladatai­ hoz tartozik ugyan *), de fejtegetése, egyik vagy másik v é l e ­ mény elfogadása, darázsfészekre vezetne. Legyen elég ennyi, figyelmeztetésül történelmünk folyamában e szép koráisziget alakulására, mely mig idővel a polgári elem, i p a r é s kereske­ delem fészkévé lőn, rajta Erdély közéletének sok gondolata meg­ törölt. Ez intézmények által a közvélemény, az aranybulla á l ­ tal a magyarság, az Andrcanum diploma által Erdélyben a szász­ ság meglévén nyerve: a királyi szók tekintélye, fénye, gazdag­ sága helyreállítása végett a koronajavak visszafoglalását újba torvbo vevék. E szándék Erdélyre különös befolyást gyakorolt. Mint felébb emiitök, II. Endre a festői szép Barczaságot, a mai Brassó vidékit, 1211-ben, a n é m e t l o v a g r e n d n e k adományoz­ ta volt. Pár év múlva, 1213-ban, Vilmos püspök azon kedve­ zést h o z z a , hogy a nokik, adományozott területen,. a tán oda lolopülö magyarok és székelyekén kivül, minden tizedet nekik

») AB Andr. diploma' oríticai magyasázataba logutószor Solmllor Karoly szoboni tanár, bocsátkozott, ki „Umrissa ot Krit. Stúdión" czimü nagy farad­ sággal irt mwkajall.kütotót majdnom egászen o tárgynak. ildozfr. 37—1G1. 1..

112

II.

ENDRE

KIRÁLY.

(1224.)

enged *). Mindent megkívántak érettek lenni, csakhogy a h a l á r ­ szélek őrzésének, mit' vállaltak, megfelelhessenek ) . Jó fórmán hozzá is láttak a befészkelödéshez , mert n é ­ hány óv alatt öl várat emelnek ), hogy éppen melyekel, nem. tudni ugyan teljes bizonyossággal, de ugy h i s z i k , hogy a már csak romokban látszó Heldenburgot K r i z b a , Kreuzburgot Nyén felelt, valamint Feketehalom, Földvár és Törcsvár alapjait is nekik tulajdonítják ). Ugy látszik kővárt emelték, holott csak favárra volt engedólyök. Minden lépésük arra kezdett mulat­ n i , hogy a Barczaságon rendjele számára független birodalmat terveltek. E merész terv méjjen serte a magyart, k i vérrel szer­ zett hazája megtartásáért mindig kész volt vérét ontani. II. E n d ­ re, főleg a korona . fényére féltékeny ifju király befolyására ), 1221-ben a Barczaság viszavételét kimondá. A lovagrend v é ­ vén a parancsot, a pápához, III. Honoriushoz folyamodolt, k i magát közbe vetette ). A király, a pápai hatalom o legnagyobb bálványzója, mig a magyar és szász nemzettel tisztába nem jött, visszalépést színlelt: a pápa kedvéért nem hogy a visszavételt végre hajtotta volna, sőt 1222-ban új adomány levolot ad k i , melyben kárpótlásul még 12 sóhordó hajó tarthatására ad e n ­ gedélyt, hatra a Maroson, halra az Oltón, még pedig oly anomal joggal, hogy visszajövet vámtalanul hozhassanak bár mi k e ­ reskedelmi czikket; s egyszersmind jóváhagyását adta, hogy a fa várak helyett, kővárokat építhessenek a

3

4

5

0

Hatalmok e legmagasabb pontján, a pápával szövetkozvo, tovább lépnek: addig is, mig a népesség száma püspök k ü l d é ­ sét kívánná 1223-ban a pápa egy külön dekant rendel ido ), mi az ellenek forrongó vihart szárnyra költé, R i n á l d püspök, k i egyébaránt a pápánál oly kegyben v o l t , hogy szomhibája mellett is püspökségre emclé, ~ ellenük fellépik, s az előde á l 8

»).Pojdr, öod. dipl. n . vol. 1. 144. Szóródni, Sor. Ep. 0. 1. 2) Fejér, Obd. dipl. H l . vol. 1. 117. 3) Oki. Schuller, Archiv I. 250. E várak Ieirását, Küváry, Erd. Régiségei 130. 153., G4. 71. 70. 1. =) Oki. Scliul'icr, Arclsiv I. 239. " ' ' '"'••[';' ' ; '•' '•) Oki. J. Benkö, Milkovia I. 101. 1. '' ' '•' ' '/;''; '*) Oki. Értokoz. saász' noiüsi. eroct 08.' li" Fejér, "ttf.'' 1. '«7# 422. ») Oklevél Schiller, AroMv, I. 231. : , ;

!

;

; ;

(

II. ENDRE KIRÁLY. (Í22b.)

113

tal adományozott tizedet visszahúzza, kik azonnalvédnökükhez, III. Honoriushoz folyamodnak, ki a püspökét büntetéssel fe­ nyegeti, ba feltelt szándékától el nem áll s a dékánt beItüldcllc. És most olt állott a szép Barczaság mint oly terület, mely már sem polgári sem egyházi igazgatás tekintetében E r délylyel többé össze nem függett; a Barczaság teljes kiszakitása oly leplezetlenül terveltetett, hogy világos lön, miképp a pápa bele egyezőit, hogy o gyönyörű szép vidék a magyar korona ha­ talma alól is kiszakasztassék ). * a

Rinrilri püspök , mint az ndvar kegyencze , jelenlátta a perczet, hogy a király haragját, s a nemzet méltóságára büszke • B é l a berezeg menyköveit felkeltse. Papság s haza egyaránt elég féltékeny volt a nevekedő loyag-hatalomra; ki volt békül­ ve egymással apa és fin, király és haza; s minyájoknak egy vágya v o l t , a házába besimult idegen lovagok féktelensé­ ge! megtörni. S a lett belőle, hogy a 'király 1225 tavaszán sergét felülteti , Erdélyben terem, s a lovagrendtől nem k ö ­ vetelt kövesebbet, minthogy a Barczaságról teljésén kivonulja­ nak. A lovagok a nemzőt haragjával szembe szálltak. A p á ­ pához folyamodnak, k i őket cllenlállásukért megdicséri, s o l ­ talmát i g é r i ) . Be is jött a pápái küldött, megkísérté engedé­ kenységre bírni a nemzetet, de akarata hajthatatlan; látva, hogy nem boldogul, a lovagokhoz fordul, de ezek,, sem foglalásaik VÍT szaadásárél, sem a király által rosszalt pénzverésről nem akartak lemondani, s kimondák, hogy csatára bízzák az ügyet. A király e rendnek, melyet, az okléyélok kebelbéli kígyónak, emésztő tűznek neveznek, még tán ekkor is megengedett volna, ha fele­ leteiéit teljesítik; de a lovagok inkább mind egyik el akarlak hullni , mintsem megkedvelt öhállásukr'ól lemondjanak. A király ez engedékenysége megtette a pápánál liatását, püspököket küld be, hálátlansággal vádolja a lovagokat, s még egyszer felsz'ólittatja, hogy a királynak engedelmeskedjenek, 8

1

Azonban késő volt, mert a 'magyar, mihelyt az első k ö ­ vetség sikeretlcnségét látta,, a másodikat be sem várva; fegy-

a

!

^ÓktávóL Archív'X- 280. 1. ) Olclov; Archív. 23G. J Old. ugyanott '240,'1.' ' '' '•' K6V. Hiatór. 3

:

8

AZ

114

OLÁHOK

ES KENÉZSÉGEK. ]

vert húzott, s azon év júniusában ) a Barcza szép völgyébe beront... a lovagrendet harczban s z é l s z ó r j a . . . télüzi E r ­ dély határain , Kumaniaba a mai Moldvába, hol ismét várat építettek, de a nép itt is megtámadja ) , itt sem nyughattak meg. Innen is felkeltek, a Visztula partján nyertek új hazát, A pápa ós az összes rend főnöke, Salza Hermán, jogai érvénye­ sítését éveken át követelte; végre legalább kárpótlást kért, de II- Endre mindent megtagadott ), s többé Erdély földón nem jelentek meg ). így állitá valahogy helyre II. Endre a csendet és ren­ det; helyre állítván, Benedek vajdánk helyett, 1226-ban B él á t küldé Erdély kormányára *). S a két ország dolgai ked­ vező folyamatba jövének. a

3

4

31. §. Az

oláhok,

s k e n é z s é g e k,

A II, Endre alatt kiváltságokat nyert magyar és szász, s az ősidőktől fejenként nemesi szabadságban élő székely nem­ zet mellett, egy negyedik is igényli figyelmünket, s ezek a számban oly tekintélyes oláhok °). Nem igen emlékeztünk e népről, mert a magyarok bejö­ vetelétől mintegy eltűntek a történet láthatárán. A magyar ura-

*) Hogy júniusban történt 1. a kiszámítást, Arobiv. I. 202. jegyz. ) L . ide 27. db. oklevelet aa idézett alapos értekezés végén. Archív I, 214—263. ) Oki. Bethlen, Deutsch. ord. in Siebenb. 97—98. 1. ) Szép vagyonról rendelkezhettek, 1840-ben Ozófalva és Barátos közt, lakhelyük; szomszédában 9 arany csákányt találtak, melyek némelyikén kereszt és bárány volt látható, pontozott metszésben. E csákányok, B itt talált arany lószerszámok ha tőlük jönek, arra mutathatnak, hogy itt is csatájok volt. A csákányok egy példánya a. bécsi régisógtárban. t/. Új magy. Múzeum 1863. H . f. 66. 1. ' .. . ) Katona, Epitome Cronol. I. 441. Hogy Erdély felett állt mutatják némely oklevelek. Milyenek Katona, Hist. Crit. V . Ö69. 586 Eojár, Tom. ü l . Col. H . 263. 365. I. ) Az Oláhokról mint nemzetről a történészek csalt ez időtájban kez­ denek emlékezni: a byzáncziak 1102, a latin írók 1197—1219 között, Kúra: Magazin.; H . 292 1. 2

5

4

s

s

AZ OLÁHOK ÉS

KENliZSlScEK,

115

lom alapításának fegyverrel kívántak ellentállani, miért, mint fegyverrel legyőzöttek ), azon kor szokása Szerint, hadi foglyok­ képp tekintödtek; mint ilyenek a korona, papság és, nemesség 1

közt oszlanak fel, k i k szolgálatra forditák. Mignem Kálmán ki­ r á l y n e k i k földdarabok szakasztását rendelé ). a

Mint az addig ismeretes oklevelekből nyomozhatjuk, még­ sem voltak é p p ugy elnyomva, mint némelyek hinni szeretik; számokra is elég üt maradt fenn, melyen a személyes ügyes­ ség felvergödhetelt. A nemesség saját falvaiban fönökeket állita, k i k falus- é s udyarbirák valának egyszersmind. A kormány is a saját váraihoz tartozó uradalmak erdőségeiben irtásokát téte­ leit, s az irtványi telep főnökét bizonyos birói hatalommal lát­ ta el: e két uton, mint a koronajoszágok bírái, egyesek gazdái, k e n é z e i , jobblétre tettek szert, s közülök sokan kiemelkedtek. Ezen kenézségek ), idővel vajdaságok, ispánságokká ne­ vekedtek. A királyi várakhoz tartozó némely kenézek többire egyézmónyleveleket kaptak, melyek ugyan csak a tartozás és fizetés mennyiségét határozták meg, de a kenéznek adómen­ tességet é s a törvény előtt nemesi állást biztosítottak *). Ez egyezmény levelek visszavehetök voltak ugyan; de idővel a csa­ ládra szálltak. Ily kenézségeket egész Erdélyben látunk; még magában a Székolyföldön is, Oláhfaluban ), Bereczken, ); a szász földön már több van, mint Szelistyén, Glimbokán, Kudsiron, s a szász 3

5

6

') Anonym. Bel. Reg. Cap. XXVTJ. ) Keza, Prodhraczkinál 89.1. ) A kenézségek'misége a forradalom előtt nagy vita tárgya volt. Név­ telentől egy ily czimümnnka jelent vala meg: Visgálédások az erdélyi kenézségokrül. Moly munka a kenézeket oláh nemesekként akará láttatni. Ezt gr. Komóny J . egy alapos értekezésben megtámadta, felhányva. a történészeket, okleveleket, körülbelül azon tanokat állitá fel, melyeket e §-ban hozunk. L . Kurz Magazin 1846. II. B . 286—839. 1. Kenéz slav szó, s ily hivatalnoki értolemben Európa keletjén használatba volt. A tatárok IV, Béla alatt Magyar­ hont mintegy 100 kenéz által igazgaták. (Uoger, Carmen Miserab. Cap. 35.) *) I. Lajos kir. egy 1366-i ily érteimii rendelete alapitá, mely a kené­ zeket két részre osztályozá: egyike élvező a kiváltságot, a nemesek kenézei pe­ dig csak egy falusbiréval voltak a törvény olcitt egyenlük. Magazin 294—98.1. ) L . az oklevelet Sehul'or, Umrisso.I. Urkund. 9.1. mely oklevél azon­ ban kétség alá vonatott. Nemz. Társ. 1838 II. B7. «) Oklevél, BenkíS, Milkovia II. 117. 1, 8* 2

3

s

AZ OLÁHOK US

116

KENlSzsÉOEK.

székek más helységein *). Azonban leginkább kifcjlclt a magyar megyéken; ilyeket ismerünk többek .kii zt Lupsán ); legkihalóbb nyomait látjuk Csicsóvár körében, Kövárvidék felé; főleg pe­ dig Déva vára körül. Mind ez arra mutat, hogy régente nem volt az egész oláhság jobbágyság alatt, hanem egy része bizo­ nyos szabadságban élt, s saját vajdájuk alatt álltak, kik a me­ gyei főispánnak voltak alája rendelve. Nyomokat látunk erre Zarándban, Hunyadban, Abrudbányán ). Ez eredete az oláhok ncmesedésének, mihez Zsigmond király már adoraánylevelekkel járul, Hunyadi .pedig Hátszegvi­ dékén épen nagy mértékben folytatja. Magyar nemességet nyer­ vén, egy sereg derék családdal szaporiták az alkotmány sán~ czain belől élő magyar nemzetet *). 3

3

Mintán a három nemzetet Erdély földón így látók conslatirozva, s most a negyedik nemzet kenézeit is bemutattuk: F og a r a s . f ö l d é r ő l tartozunk némi felvilágosítással, mint a melyet ez időben (1222—31) Oláhok földe név alatt emlegetnek ). Ez némi önállásra mutatna; de erről oklevelek nyomán azon meggyőződésre jött az ujabb i d ő , mikép Fogaras földe a ma* gyar első királyok alatt nem tartozott határozottan Erdélyhez, hanem Bulgária részét tevé, az oláhországi erdőkhöz 'tartozott, s azt mint erdőséget csak legelőül használták. E határkérdést a magyar királyok később kiegyenlítek; Fogarasfülde Erdély­ hez szakadt; népe bizonyos szabadságban maradt sokáig ; idővel állandó telepet kap ); Fejérmegyéhoz csatolódon, s egy részévé lön-a magyarok hét megyéjének, míg a székelyföld Er­ dély nyolczadik, a szászföld kilenczedik megyéjét kép ezé. 5

6

l

) Oklevelek, Magazin II. 332—34. L 2) Oklevél, Magazin H . 335.. ) Áz olttevelet, Magazin ÍI. 32D. ' " ''" ") t . ide gr.' Kömény J ; értdce'zósét a főispánok alatt állt oláh vajda­ ságokról a XIV. XVVsz. t. Üj magy. Muzoutn 1864 VII. 119—132, 1. '' ^ A -hátszógi kénfeségtek nemesi birtokká változtak,- do másutt megma­ radtak,'mint Voltak.jofebá^^ mígnem a XVII. század elojén W ily bi­ rok többé nem jönek el(S kenéz nevezettél, Oklevelek Magazin ÍI. 327—80. .1, • ' j A szászoknak ádotfc Andi-, diploma 1224-ben s más oklévolokbon 1281ben még Torra Blacoorum. Oklevél Magazin I. 175. ') L . Itímutatását oktevetek nyomán gr. Keménytől, Magazin I. 176— 180. 1, • '•• -

3

é

:

ÖTÖDIK KORSZAK. A IATÁRDULÁSOK KEZDETE. 32. §. Jellemzés. A magyar nemzet s haza e csendes szép fejlósét egy v i Itígcsemény szakasztja meg, mely mintegy járványos"pestis, mind­ járt fellépésénél, magát a nemzet lételét támadta meg, mig k o ­ ronkénti megújulása a nemzetet folyvást pusztította. E rémes, s mind e napig kehcllázitó emlékű esemény, a tatárjárások kezdete. Ázsia fonnlapályain, honnan a hunok is jövének, tj n é p özön indul lmllámzani, a mongol nép ) . Eddig a világtörténet még nevét sem ismerte o népnek. Dsingis khán ( f 1227) egy­ szerre csak fölemelkedik, a tatárokat fellépteti, s rablónépé­ nek millióival egész Ázsiát elborítja, Árvíz volt, mely csak iszapolt, tűzvész moly csak romokot hagyott. Ö meghalt, h e l y é ­ be fia, Oklaj jő, ogy még nagyobb Dsingis khán, k i most már nem csak Ázsiát, hanem mondhatni az egész ismert világot el szándékozott boritni. Megindult, hat óy alatt az egész föld egy negyedét elöntötte ) . a

2

Mint a vihar, mely előre küldi zúgását, küldé kegyet­ lenségének rémhírét e nép. Európa készült, fegyverkezett, do ily villámgyorsaságra nem számított. A pápa prédikáltatott, a csá­ szár szövetkezeit ellenök; de minden hibába. Félmillió ember ollenébon, kik futosabb lovakkal, keményebb nyilakkal, vérszom-

») Eottoeli, Allgomeino Gosolücite. V. B. 21Ö—220. I. •) E tatárjárást egyszerre kút búvár votto tolla alá, 186G-bnn , egyik Rosti Zsigmond, másik Szálai Lásaló, L . ily czimü könyvet.

118

JELLEMZIÍS.

jas kebellel jöttek: az egyel nem é r t ő , egymással barátságtaíanságban élő Európa, ellenek mit sem kezdhetett. Oktaj Európára Batbu khánt k ü l d ó , mint a következés mutatá, elég nagy hadvezért, ha egy -koborvezért igy lehetne czimezni. Évek teltek, mig a roppant sereg Ázsiából, rombol­ va idáig érkezett. Jövetelökre Európa , S főleg az útban álló magyarhaza, roppant készületeket tett Erdélyben városok, kastélyok emelkednek . . . Mind késő, mind hasztalan, mert a talárság berontott, megalapitá rémes hirét. A z első és utolsó erdélyi tatárjárás között (1241—1738) öt száz év folyt l e ; egy hosszú félezreden át tartá e nép r é ­ mületben Erdélyt; egy század tölt el, hogy tatárt nem látott e n é p : s emiékezelök még most is borhadalmas; az öregek még most is oly eleven képekben regélnek róluk, mintha szemökk e l látták volna. Nem győzik emlegetni a regéket, hogy h a j ö l ­ tek a tatárok, mint futott az erdőkre a n é p , félig sült kenye­ r é v e l , melyet mig egyfelől vetettek, más felől már szedtek hogy futhassanak; beszélik mint bújtak a nádostavakba, hova l i buczokat bocsátottak el, s ha ember felett repültek el, elsikollván magokat, a tatárokat nyomra, vezették;'máig is tudni akar­ ják, mint füzek Őseinket szijra, s hajták k i mint barmokat, hol a mai czigányaink szerepére lőnek kárhoztatva, ha drága p é n ­ zen, gyakran egész jószágok értekével meg nem váltatának. Szomorú korszak. A besenyők, kunok, kiket a görög k o r ­ mány oly hosszason ültetett hazánkra, végre meghajollak, K u mania a magyarkorona alá jött, egy sereg kún Magyarbonba köl­ tözött i s im új meg új irtó ellensége kél ez annyit üldözött , de az üldözés vészében viharában — miként az órjás cser — folyvást erősbülő s koronájában mind inkább szilárduló nem­ zetnek; új vihar kél, melyet csak a magyar nemzet volt elég erős kiállani.

*) JO. Szalay, Tatárjárás Magyarország. 186fí, ö2. sat. I.

119

33. §. IV.

Béla

király.

-

(1235—1270.)

II. András meghalt, s berezegünk IV. Béla lépett helyébe, 1235-ben: nagy kormány férfi, de szerencsétlen hadvezér. P e dig kevés ideje volt a magyarnak , hol a királyban több ha­ di talontom kívántatott volna. A mint fellépett, rögtön. hozzá látott az apja által elsül­ lyesztett királyi méltóság helyreállításához. Erdélyt, nemiévén követelő herczeg, v a j d á k r a bizta A német császár, II. Frigyes, követét, kit mint hűbére­ séhez akart intézni; kereken vissza utasitá. Egy ebédet adott az ország nagyainak, s ott azokat, kik 'apja életében ellene s a rend helyreállithatása ellen küzdtek, elfogatta , megbüntette, Dénes nádornak mint felségsértőnek sze­ mét kitolatta. Hogy az elhatalmasodni indult zászlós urakat visszalökje, azon székeket, melyekre azok a király előtt leszoktak vala ü l ­ ni, elégeltelto. Országgyűlést t á r t a , melyben Ifumania vagy is Moldva királya czimét folvevé *), s o mellett azon várjószágokat, me­ lyeket atyja eladagatott, visszavétette. Ily erélyes reformok közepette lepi meg a világesemény, az új nópüzön, milyet Európa a hunok beözönlése óta nem látott. A mongoltatárság Ázsiából előnyomulván, Oroszországon át Magyarhon felé közelget. IV. Béla király hatalmas intézkedése­ kot tesz ellenek, apró várak kelnek mindenfelé a hazában , Erdélybon többek közt E n y e d t e m p l o m - k a s t é l y á n az 1239-ik év ma is látható ) : de mind ez csekélység volt i l y népözön ellenében. Mert bár néhány óv alatt értek ide, még is menykövekkol terhes felleg, pusztító viharként lepték meg a készületlen hazát ). a

B

») Fojór, Cod. dipl. IV. I. 27. 1. -) Loirását, Erdély rogiságei 21Ö. 1. ) Kútfő e tárgyra, ass egykorú Bogár nagyváradi káuonok, lát ma3

IV.

BÉLA

KIRÁLY.

(1339

—

41.)

Magyarhon és Erdély megrohanása 1241 évre tűzetett. A végzetteljes év martiusában, Erdélytől fel SIósiáig nyúlt a mon­ golok előnyomulni akaró tábora. A jobb szárny Slésiánál állt; a centrumon Máramarosnál Bathu fővezér lépett elő *) a bal­ szárny Erdély előtt táborozott. A király nem akarván apró csatákban kimeritni erejét, n é ­ pét a szélekről visszavonta. Frigyes osztrák herczegre várt,ki csekély sereggel meg is jött. A nemzetet is várta volna, hogy felgyűljön; de azon álhir terjede e l , hogy a pár óv előtt befogadott kunok miatt jöttek a tatárok, mire a nép nem akart engedelmeskedni. A veszély ós viszály egy aránt nőtt. Nem volt elég a külellenség, a belviszály lángját is önfe­ jűkre gyujták. Követelék, hogy a pár éve letelepült kunok ve­ zérét, Kuthent a király fogassá be, s midőn a tatár már Pest előtt állt, reá rontottak, s Kuthent lcgyilkolák ). S következ­ ménye lön, hogy a tatárok mellett a kunok is fegyvert emeltek. :

a

Igy állt Magyarhon tfgye, mikor á tatárság mart. 31-én Erdély határát átlépte. Két úton rontottak Erdélybe. Egyik csa­ pat a Székelyföldnek jött, a Seréthen át, s az Ojtózi szoroson tör be. Vezérét a r é g i e k Bochetornak, az újabb nyomozók Szubutaj Boghadornak nevezik ). 3

A más sérget Kádán, a Bathu testvére, mások szerint Oktaj fia hozta, s Radna vidékének tartott. Erdély e Svájczát akkor már szászok lakák, S váro­ sát Radnát, negyvenezer polgárt számító gazdag bányavá­ rosnak állítják. A mostani e táji útszoros, a borgói, akkor nem

gokkal akartak elhurczolni, s kitől ily czimü toirást bírunk: M , Bogerii Vnrndiensis Cápituli canonici Miserabiíe Carmen super Destructiono Bőgni Hungá­ riáé Temporibus regis B. per Tartaroa íacta. Sohwancltnor Tom. I. Máaik majd­ nem egykorúkutfd: T k o m a e Arohidiaconi spalatonsis Hist.Stilouitanu, Seliwauűner Tom. II. EoBtit említettem. Az erdélyi eseményeket tárgyalta S o l n i í •l.er Károly az általa kiadott Archív, f. d. Konntnis v. Siobonblirgun I. 24 —68 1. ; > >•) Engel, Gescmchte I. B . II. Abth. 83. 1. " ) Koger szerint saját lakában. Cap. X X I V . J Eogerius és Bonfln Bochetornak nevezi. Bajdár o bejiivotolót Sohul­ ler (Arehivja I. 32. 1.) kétség alá vonja; de Kogerius mellett oklevél szól. Oki. Fejér, Cod. dipl, IV. II. 221. 2

5

IV.

BÍLA

KIRÁLY.

(1241—42.)

121

lévén járható: itt jöttek, mint jártabb úton. A sánczok, melye­ ket tán éppen ez időben ástak, a határszéli hegyeken, még ma is látszanak. Radnáig be csak hegy ós erdő lepi Erdély e táját, ütkö­ zetnek helye nem lévén, Radnán várta az erdélyi sereg be az ütközetet. A mint közeledni láták, Aristald, radnai biró *) a serget, mely többire szászokból állt, a tatárok elébe vezette. Kis előőrsi csata után a ravasz tatárság futást tettet, s viszszavonul. Épen húsvét volt, márt. 31-én. A nép megörvendve a kön­ nyű győzelemnek, ünnepéhez lát; s miként Roger, csaknem szem­ tanú, irva hagyta, német szokás szerint borba temetek gondjokat. Azonban a tatárság most hatalmasb számmal nyomult előre. Aristald biró újra olejökbe megy, s véres harcz töre ki k ö ­ zöltek. A nagyobb e r ő , mely mint lavina omla a hegyekről, győzőit. Aristaldol elfogják, Radnát lángbaboritják, az akkor te­ kintélyes városban oly konczolást visznek véghez , hogy most hat száz év után is, a nagy templom tornya .körül az ember­ csontok ott fejériének. Aristaldol, meg 600 vállagatolt lovast felvesznek, s Erdélyből a Meszesen át % Magyarországba kísér­ tetik magokat ). 3

üszpónlosultak, s várták a feléjek nyomuló királyi tábort. IV. Béla Poströl ellenek indult, a Sajónál ápril elején megütkö­ zött, hol főhős az Erdélyen átvonult Szubatáj ). A diadal a tatá­ roké lett- Sok magyar vészeli oda: többek közit püspökünk R i n á l d ) , s a szebeni prépost, M i k l ó s , a király alcancellára. Mint tárta" fel magát benn IV. Béla 1242 februaráig, mint ha4

6

l

) Eogorius Adataidról azt mondja: Comes villao. Gap. X X . Bonfinius: !1ÍÍU8 rogionte Oomttomot ir. Deoacl.' II. Libro VIII. Hogy azon időben a Co­ mes nom grófot, nom csak főispánt jelentett, hogy egy Bolya, Buzdnak is voltok Comesoi L . Szoredai, Sorios. opiscopi'O'l. 1. Judex ipsorum seu Oom'es torrostriB, quom ipsi... oligoruut. Fejér, Cod. 122. 236. 1. -) Foszlor, öoschiohto v. Ungarn H . 518. 1. n) L . Erdély Régiségei 2-14. 1. i) Bonfinius, Doead. H . Libro V H I . Roger. Cap. XXXIV. '<) L . az ütközőt leírását, Szalay 66—75. I. «) Rogorii Carmen, Misorabilo supor Dostruotionp R,Huugariao por Tar.taros faotft. Sckwaudtuomél. Cap, X X X .

IV. BÉLA KIRÁLY. ( 1 2 4 2 . )

122

lásztak szomszédaink a zavarban, s mint fut el végre hazájá­ ból Béla Kádántól űzetve, mind azt a lestvérhaza történetének hagyom. Nem lehet a mostani hadjáratokról a mongol pusztításra fogalmat szerezni. E kor emberei képzelődése innen marad e vandalismuson. Rogeriust, nagyváradi kanonokot kell hallanunk, kit Bathu Erdélyen keresztül vonult tábora, haza vonultában , rabszíjra fűzve Erdélyen át hurczola, s ki megszökvén, eleve­ nen rajzolja hazánk szomorú helyzetét. Szerinte az egész haza szét vala verve. Mindenfelé holt­ test, füst és tűzláng. Uratlan lovak száguldják a mezőket. A lég mégbüszhült a holtaktól. A vadak leszálltak az erdőkről, em­ beri tetemeken élődének, s a kutyák vélek farkasokká vadulának. A lakosok, csak hogy életöket megmentsék, oda hagyák mindenüket. Erdőkre vevék magokat, hol rabszíjra jutának, vagy tavakba bújtak, hol étlen halának el *). Roger a tatároktól meg­ szökött , mint Moldvából Erdélyen át visszafelé jön , mond­ hatni egy lelket sem talált, útját csak egy egy fenmaradt csonka torony jeleié. A z országutakat fő nőtte vala be, a mezők csonttól fejériének. Mikor Fejérvárra, a hon fővárosába érkezett, ember' csontok s rombadült épületeken jár. Útjában a kenyér­ nek hire sincs, magát növénynyel táplálta, Enyedcn, Tordán, se­ hol se akad élőlényre. Kolozsvár közelében, Frátálól négy mért­ földre találta az első embert, s az első kenyeret lisztből s cserhajból sütve. Itt egy hegytetőre vonák el többen mago­ kat; ott maradtak, nem mertek elé bújni. Mert kiket le nem gyilkoltak s el nem hurczolának, azok sem mertek sokáig rej­ tekeikből élövánszorogni ), a

Egy hosszá éven át nyögött laló rabigájában. Már kerületekre is rá magát fészkelni, midőn a végzet radt Oktaj khan e közben meghal, a tronkövetlési terveik kivitelére haza pöket, haza mentek Ázsiába.

2

édes hazánk a • barbár fog­ felosztotta volt, s megakaközbe szólt. A z otthon ma­ tatár vezérek vévén c hírt, siettek, kivonták innen n é -

Rogerii Carmen Miserabiíe. Cap. XXXII, III. ) Ugyanő Cap. XL.

IV. BlÍLA KIBÁLY.

(1243—46.)

123

A z örvendetes hirt IV. Béla király az Adriai tenger s z i ­ getein, 1243 elején vette. L ö r i n c z vajdánk adá tudtára egyi­ ke legszebb emlékezetű v a j d á i n k n a k , kit majd alább K e ­ m é n y név alatt látandunk. Béla hazajött. Hunnia nyög l e t i ­ porva, sirnak a bús magyarok, bazájokban szélyelszórva sújt­ ják az égi karok. Bélafutása e jellemző dalának minden igéje átrozgó a hazatérők bánatos keblét. De a nemzet, melyet ezer csapások edzenek m e g , mely most oly közel állt felbomlásá­ hoz, az e g e k t ő l , mely nemzetünk felett oly atyailag őrködik, most is megtartatott. Bélának a hálaima után, első gondja volt a hon helyre­ állítása. Mintegy második honalkotó állt meg a zür felett, s minden igyekezete a volt, hogy a dúlások nyomait eltöröl­ je. Igy látjuk mindjárt, 1243-ban, hogy Lörincz vajdát E r d é l y ­ bon nem kevesebbel bizza m e g , mint hogy a szétszórt népet összegyűjtse, s a rendet s igazgatást viszont szervezze ). 3

Mig I V . Béla király a hazában igy intézkedik, a h o h ' k ü l tekintélye helyreállitását sem halogatja. Lörincz vajdánkat már 1244-ben az oroszfölden látjuk, elégtételt vesz az orosz herezegeken, miért vezeték a tatárokat hazánkra. F r i g y e s , ausz­ triai herczeg sem bánt vala több barátsággal; mert a mint IV. Béla a tatárok elől határaira menekült, a herczeg minden d r á ­ gaságaitól m e g m e n t e i é : reája is haddal megy; 1246 jun. 1 5 - é n csata dönti el az ügyet, a Frangepánok előde magát Frigyes her~ ezoget is elejté, el vele a Babenberg család utolsó ivadékát ) , — a berezeg Németnjhelynél esett el ) , hol négy század múlva (1671) , az utolsó Frangepán feje elbukott — mi által 3

4

>) Pray, Annales I. 278. 1. ; Ezt egy olclovól mutatja, molybon Lörincz vajda 1243-ban Lentenk és ílorman némnt tostvéroknok a tatárjárás alatti érdemeikért Dobokamogyébon bárom falut, az adűigDobokavárához tartozott Tatateleket, Baosunatoloket és Ozegetelokot adományoaza, s mit IV. Béla megerősít Fejérvári káptalan, Husti, Vajvodao Ms. 1243 évhez. Pray, Annales 1. 27á. Fejér, Cod. dipl. IV. 1. 27öl j Pray, Annales I. 281. i) Fejér, Cod. dipl. IV. I. 392, moly oklevélben Béla ogy itteni hősnek Erdélyben több falut adományozott. 2

3

124

IV./BÉLA.

KIHÁLY.

(1246—48.)

a magyar fegyver azon fordulatot idézó olö, hogy az Ausz­ triai trónon a Habsburg uralkodó lníz jelenlietelt meg. A kültekintély helyreállítása után a bon szervezése- lép előtérbe- Magyarbonban a király személyesen intézkedett: E r ­ délyben Lö r in c z vajda folytatá elkezdett nagy feladatát. Folytatá mondom, mert a népetlen hazát megnépositoni, a romokot felépíteni, a pusztaságot újra felvirágoztatni, nem egy perez miye volt. Nem kísérthetjük a közös hon történetét, do az eré­ lyes közreműködés feltüntetésére Erdély évlapjai is elég adulot nyujltíak. A pükpökség és káptalana oly szomorú helyzetbe sodor­ tatott vala, hogy személyei alig élhettek *). A nép sehogy som szaporodott, a földek parlagon hevertek: hogy a bajon segít­ sen, IV. Béla 1246-ban G á l püspök kérésére, a f e j é r v á r i p ü s p ö k s é g jószágait, mint Fojérvárt, a püspöki szókból yet, Ka­ rinát, Bilakot, Zilaht,. Tasnádot a vajda s ispánok hatósága alól kiveszi ; vagyis más szavakkal, a fej érvári püspökséget liberbáróságra, zászlós uraságra emeli, mit IV. László később (1282), tovább terjesztett ). , . . Ily intézkedések közepette IV. Béla királyra is bekövet­ kezett a szerencsétlenség, hogy fiát, I s t v á n h o r c z e g e t (124(5) megkoronáztatá; s e mellett, hogy a kunokat is jobban meg­ nyerje, egy kún hülgygyel házasságra lépteti. Egyelőre ez in­ tézkedését is csend követi; a hon nyugalmát semmi sem hábo­ rítja; csak a fegyveres erő aratja a babért, most Stiriábau, majd Morvaországban, majd Ottokár cseh király ellen harczolván Austria érdekéért. A koronázott herczeg olöbb Slavonia, majd Stiria kormányát vezeti: Erdély felett pedig még mind Lörinczet látjuk, ki állal IV- Béla 1248-ban, az akkor még szá­ szok által lakolt A l v i n c z e t és Berbereket azon jogokba helyezi, melyeket a szebenvidékiek ólvoztek ), Do már ugyan2

8

4

•).01d. Solmlter, Arohiv f. Siobenbürgon I. 08. 1. J Quod a tompora porseoutionis nulli vol pauoi in Álba, bt in aliia ourtibus , pontiüealibus baboantur coloni. Oki. Bőnk!), Milkiivia II. 305. Va­ lér, Cod. dipl. IV. I. '114. •--'•'•'») Old. Boukö, Milkovia, II. 211. 1. Fojór, V . III. 118. Edor, EÖImorhozi jegyzotoi 85. 1. Fojór, VII. 1. 204. 1

IV.

hlíl.A

•KIHÁl.Y.

(124.8 —

01.)

125

ez évbon a vajdai szókon G e r é b O r b á n is megjelenik, k i után 1251-lion Veje Széchenyi F r a n k következett *). Ugy látszik e vajdák csak a hadra járhatott Lörinczet p ó tolák, mert 1251-hen Lörincz vajda azon rendeletet kapja ) , hogy S z e n t l é l ek v á r á t , kezdi Vásárhely mellett, mely a mostan is látszó kastély felelt, .Háromszék gyönyörű rónájára • letékinlöleg feküdt, s mit a latárok feldúltak \ állítsa helyre, v á r nagygyal, s várörséggol lássa c l ) . 8

4

Sokat. kellett a tatároktól a székelyföldnek szenvedni, s nagyon jól kellett magokat a székelyeknek viselni. Egy p é l ­ da r é á máig is ismeretes. A Barczáság ós a Székelyföld -között Szék névvel nevezett kis terület állt, melyet eddig Fálkun bírt s mi most pusztává t é t e t e t t : ezt IV. Béla 1252-ben Akadás Vinczénok adományozza, k i a hídvégi gr. Nemes c s a l á d o t alap i l á ; s az adományozott helyen létező Öt helység: H í d v é g , Erösd, Á r a p a t n k , Nyáráspatak, és Liget, nagyrészt máig is az adományt nyert Nemes Vinoze utódainál van ) . Családok feltű­ n é s e emlegetésénél lévén, eszünkbe jut, hogy a gn K e m é n y c s a l á d oklovolilog ismeretes őso, Mikola, Kalotaszegen 1260ban mint némely falvak birtokossá, már említtetik "). :

6

A más felé szenvedett népességi pusztuláson segítendő, Béla éj idegen telepeket hozott Magyarországra ) , s ez intéz­ k e d é s e E r d é l y r e is kihalott ). Ekkor jelenítettek meg D é z s v á r o s új lakosai, kik 12Gl~bon István herczeg állal azon sza­ badságukat, melyet az őket bohívó IV. Bélától kaptak, megorősitlolik: erőjénél fogva a vajdák és ispánok halósága alól k i ­ v é t e t n e k , megnyerik, hogy az emiitelt tisztek no a városba, liánom a város felett feküdt várba száljának, valamint a d ó z s a k n a i só Szamosoni szállithalására is engedélyt nyertek ). 7

8

8

») Ilonkli, Tranoilvanlal, 1G0. 75. •-*) Íj, Erdély Kógifiogoi 182. ») Oki. Schullor, Archív f. Siobonbürgon. I. 04.. 1. Eojér, V n . II. 33. i) LtSrlnoz oss. óyro 1. Eejór, Cod. üipl. IV. H. 08. 1. «) Oki. gr. Somos csnlM lovóltAralnm. KÖzolto Bonkii, Transilv. I. 44&. 401. Fojír, Cod. dipl. IV. II. 147. Eret Novozotosobb osaláclai 195. 1. i) lftijór, Cod. dipl. IV, III. 28. FojoY, ( M . dipl. IV. H l . 439. "j Fojór, Cod.flip}.IV. I. 447. ") Old, Sclmllor, Archív I. 05,

ív.

126

BÉLA

KIHAT. v.

(1261—68)

A k o l o z s m o n o s t o r i a p á t s á g is intézkedésre v á r t : az épületek romba dűltek, a szerzetesek egyrésze elvérzett, a kivált­ ság levelek elégtek, s javaira idegenek tevék kezüket,- belyreállittatását IV. Béla 1263-ban parancsolá *). A k e r c z i a p á t s á g szintén romba dűlt: helyrehozása felöl 1264-ben rendelkeztek ) . Hogy a fej érvári püspökség javai egy más beütésnél ismét zsák­ mányra ne jussanak , 1268-ban a káptalan Tótfalud felett- a Sztmihály-kövét átengedi hogy reá a püspök saját költségén várat építhessen; hova ez időben vár keletkezett ). a

s

8

A helyreállítás ez erélyes menetét azonban egy , a k i ­ rályfiak megkoronáztatásából eredt viszály nem kissé zavarta meg. A király s királyné szülői részrehajlása azon gondolatra j ö t t , hogy Slavoniát az elöttek kedvesebb második fióknak, B é ­ lának adják: s Istvánt csupán Erdélyre szorítsák. István herczeg tehát Erdélybe j ö t t , ugy látszik, 1260-ban jelent meg ); de nem pihenni, nem kormányozni, hanem hogy ö is felvegye a több herczeg szerepét, apja ellen serget gyűjtsön, s elsőszülöt­ tségi jogát érvényesítse ). • • 4

s

A mint bejött, magát önfejétöl k i r á l y n a k n e v e z é , s apját trónvesztettnek, királyi udvart nyita meg, mire közte s apja -köztt Magyarország megoszlott. A kalocsai ersok, Smaragd és a kunok, mint neje rokoni, István herczeg mellé nyilatkoz­ tak, s mikor 1262-ben IV. Béla király nádorát ellene küldte : István elébe ment Szathmár megyébe, s ott Ilosvánál a nádort megverő. 1

e

flZ

Igy foly l é>> mignem az év végén a két párt P o sonban békét kötött, olly békét, mely szinte a hon feldaraboltatását vonta maga után. E békekötés szerint István h erczeg, Erdély s a kunok föl­ dén önálló király maradt. Királyi udvara azon tekintélyt nyerte, >) Fejér, Cod. aipl. IV. Dl. 106. 1. ) István herczeg rendelkezik. Fejér, Cod. dipl. V. 1. 206. ) Oki. Szeredai, Ser. Episc. 20.1. Schuller, Archiv I. 59. Leírását, Erd. Régiségei 195. ) Miben álltak az első szülött jogai, még kérdés alatt van, do hogy voltak, 1. oki. Tudom. Gyűjt. 1828. II. 90. 1. ) Benkö, Gen. Transilvania I. köt. 169. 15, 1, a

3

4

s

ív. BISI.A KIRÁLY.

(1261—68 )

127

mit a Béláé bírt, a kalocsai érsekben cancellárt kap, a zászlós uraknak megengedtetett azon udvarral tartani, melyikkel tetszik, a sóaknák jövedelmét két egyenlő részre osztották; s mi legve­ szélyesebb, a két király az ersekek Ítélőszéke elébe adá ma­ gát, ha tovább is versengenének ). Három részre vala szakadva tehát a szegény haza: IV. Béla király tartá Magyarhont, István herczeg Erdélyt, Béla her­ czeg Slavoniát, mindenik mondhatni önálló hatalommal. István 1263-ban, —moly évben a P á l - s z e r z et, ezen egyetlen magyar szerzet szervezése el lön ismerve — ) , elkezdó Erdélyben király­ ságát: okleveleket adott k i , melyben magát Magyarország i f ­ j a b b k i r á l y a s Erdély herczego czimmel illeté ). Bolgár­ honba mint király vczérlé segéd sergeil, csak annyit kívánha­ tott tőle IV. Béla, hogy Magyarhont serge ne érintse. Erdély­ be magának, királyok módjára, 1263-ban vajdát neveze, L á s z l ó v a j d á t *), ki egyszersmind a zonuki vagy szolnoki ispánságot a vajda hivatallal egyesíteni elkezdette. J

2

á

Ez anomal intézkedés rögtön megtermé keserű gyümölcsoit. A felosztás egyszerre minden alapot megrendítő. Az esz­ tergomi orsek'(1263) királyi jövedelmek tizedéhez jogot for­ mált; azt az oláhoktól bejövő barmokhoz, azt még a székelyek ököradója tizedéhez is ). A kisebb nemeseket, mint predialistákat magához kezdé húzni, s a nádor alól kivenni; a várakhoz szol­ gált népet maga helyeire kezdé telepíteni. Az erseket. a több főpapok, főurak is követék, nyomni kezdek a középnemességet; szóval végcsapást intéztek a megyei várrendszerre alapult v é ­ delmi erőnek. S mégis a két király, mind amellett, hogy be­ látta: elnézte, megorösitette, mert a kifejlett anarchia közepet­ te sokat elkelle elnézniük, hogy magokat fentarthassák. a

5

Illy körülmények közt nem sokáig tarthatott a béke. Ist­ ván 1264-ben ismét fogyvert fogolt, mert ugy vette é s z r e , hogy anyja a trónra Bélát akarja helyette előmozdítani. Erre i) *) 3) i) ) «) !

Fojér, Cod. dipl. IV. IH. 28. 67. Fejér, Cod. dipl. IV. Hl. 69. Fojér, Cod. dipl. IV. Hl. 161. Fojór, Cod. dipl. IV. H l . 152 sat. 1. Szegődi, Synopsis vitae Eeg. 336. 1. Fejér, Cod. dipl. IV. III. 133. 1.

ív. mír.A Kiiiii.Y. 12(11—08 )

128

a királyné azon javait, melyek birodalmába eslek, mint B é s z ­ t é r e z é t , R a d n á t , Szőlőst, Királyt, melyek régi időktől a ki­ rálynék jövedelméhez tartoztak, elkoboztatta ); s ha a pápn, IV. Orbán fenyegetésével őket le nem csillapítja, egy új polgár-háboru lángjai borították volna el a szegény hazát. Azonban a háború tiizo mit oly soká fojtogatlak, vég-, tére is kitört, Alkalmat erre leginkább az adott, hogy István ber­ ezeg, saját udvara főnökei közt összeesküvést fedezett fel, mely­ nek élén saját korlálnoka, Miklós, szebeni prépost álloll, ki ugy látszik, prépostságának szélesebb jogkört kívánt adni, ). Az ár­ mány fel lön fedezve, a prépost s vele .szövetkezők, IV. Béla ki­ rály 'udvarába menekültek ), kiket azonban az atyukirálynak, a szerződések értelmében tilos lolt volna befogadni, A viszály tehát kitört. Mindkét király fegyvert ragadott. István Erdélyből 12G5-ben Magyarországra rontott; csaták merültek fel; do István részére oly szoroncséllenül ülnek ki, hogy nejét Erzsébetet, fiát Lászlót elfogák, öl pedig visszaszo­ rítok Erdélybe. A csatavesztés berezegünk párljál annyira meggyériló , . s' Béla tekintélyét annyira nevollo, hogy a ber­ ezeg Erdély délkeleti szegletéig vonult, s olt magát Feketehalom várába huzla be. K e m é n y L ö r i n c z *), n Béla hatal­ mas vajdája a királyi sergeket a vár alá hozta, tüzes ostrom alá vette; de a vár, melynek olt a hegytetőn ma romja sincs meg ) , s az Istvánnal bovonult őrség viiézségo, az ostromot visszaverte ); s mint Islváius azon adomány levele mulatja, mit véle benn volt négy Bethlen részére adott k i , a várt a k i ­ rály serge be nem vehette Hol végződött volna c viszály, alig mondhatnók meg. Azonban a papság közbe lépett, a két király közt békél eszJ

a

8

s

ü

>) Fojér, Cod. dipl. IV. III. 21C. *) Fojér, Cod. dipl. IV. Ül. 248. 3) Fojér, Cod. dipl. IV. III. 415. 1. i) Eaurentium, filium Komóny, Laurantms íilius Kimini-nok Írják az ok­ levelek. Fojór, Cod. dipl. IV. D l . 4.08. 10. V , I, 148. V.III. 40.448. V I . 1.135. ) Leirva, Erdély Régiségei 153. 1. ) Ez ostrom fenntartók részérő,kiadott adományokat, 1, Fojér, Cod. dipl. IV. H l . 407, 410. 403. 1. V. I. 136. 239. 164, 169. ) Oki. Goscliichtl. Darstollwg. d. D, Ordon v, gr. A l . Botlilon 109, 1. Fejér, Cod. dipl, VII. III. 55. 5

ö

7

ív.

M5LA

icmÁi.Y.

(1268-70).

129

közöli. Az apa és királyfiú jogai maradnak mint voltak, söt annyival rosszabbá" leltek az ü g y e k , hogy a bon e szerinti megtartásul a nemzet gyülésileg is olismeró. így oszla meg a királyi család közt a nemzet szive. E két fejti kormányzatból igen természetesen olyan fejetlenség fejlett ki, milyet alig láttunk , melynek mozgalmai közt királyi hata­ lom, nemzeli szabadság a nagyok és papság zsákmányává lett. De nevezetes a vívmány, mit a n e m e s s é g IY. Bélával 1207-ben papírra teletelt. Kimondatott a többek közt, hogy nemes embor törvény ulján kivül el ne'fogattathassák; hogy az országon kivttli háborúkba a királyt Követni nem tartoznak; hogy pereik íráson kivül láttassanak e l ; végre, mi legneve­ zetesebb, kivívták, hogy halál esetén a nemesi birtok a család mellék-ágaira is elszálljon *), mi állal a hitelünket korunkig nyű­ gözött ő s i s é g n e k velék meg alapját. A papság megkapá, hogy főpap csak a lehessen, k i alól kezdé papságát; s így mago­ kat külön állammá alakilák. Oda vitte a fejellonség a dolgot, hogy a törvényt mindenfelé tapadák, a p a p s á g ismét elkez­ dett házasodni ) ; alig volt féktelenebb az egyes, alig hatalma­ sabb a popsiig mint o három uralkodó idejében. Ide hozta a két hazát a horczegekkeli megoszlozás. így engedő sujlollalni Magyarhon Erdélyt az által, hogy hazánkat szivétől elszakasztva, könnyeden odaveté mini appanaget. Do hol a veszély legközelebb , olt van legközelebb a (Segély. Mikor hazánk az eldaraboltatás örvénye felelt keren­ golt:'eljött a balsors keze, az Árpádház fiága ugy leolvadt, hogy nem vala több herezog, kivel a hazát a király megossza. IV. Béla, ki a hon ezüst korál rézre váloztatá, ki az ad­ dig divatozott ezüsl pénz mellé a rezet is behozá, a viszályok után pár évvel, 1270-ben meghall. Sírjába vitte az utolsó k i ­ rályt, ki berezegni külde hazánkra. a

') Fojór, Cod. dipl. IV. Ltt. 301. I. •••) Fojór, Cod. dipl. IV. Hl. 426. j

K«v. Hial/ir.

...

„' . . . . — i

9

HATODIK KORSZAK. MÁD11ÁZI KIRÁLYOK S YAJDÁK.

1

A vaj dái: 'haialom. }, Új korszakba lépett Európa, % vele nemzetünk: a l o v a g ­ férfias eszméi lépnek előtérbe/ Az elfoglalt föld nem nézetik többé a királyok .sajátjai­ nak, az egyes birtokló családok; az, 12(j'7-ki engedmény alapján,' jogokat kezdenek hozzá formálni,. A,;családfők nem oly alá­ zatos hübérnökök többé, hanem született c s a p a t v e z é r e k n e k , föl­ des uraknak kezdik magokat tekinteni. A II. Endre 1222-ki alkotmánylevelében szentesített azon elv, miszerint, a királyok jogtalan .rendeleteinek minden ma­ gyar nemes ellene szegülhet: az alkotmányos gondolkozást, . e l ­ lenzéki szellemet hatalmason fejlesztő. A nemzet gondolkod­ n i , ébredni kezd. kor

!;

A többire idegenekből álló nagy papság, hogy a hiva­ talok gyeplőjét magának tarthassa, a főnemességet foly­ vást tudatlanságban tartja; a papság a birtokos osztályt, a bir­ tokos osztály a népet nyomja. S mig amannak jogai v é d e l m é ­ re kard van kezében, emez e gondolatra csak századok m ú l ­ va jön (1437). A közvélemény, ha volt is, a nagyok lábai alatt

A vajdai czim eredetét szláv eredetűnek tartják. Jerney szerint már Lebediásban a magyarok vezérét Constant. Porplúrogenitiis os. boobodnok ne­ vezi, mi szerint nem egyéb, mint a vajda, vajvod szó elrontása. L . Keleti uta­ zása II. 84. 1. E véleményt Balia már 1791-ben nyilvánitá. Erdélyorsz. Tör­ vényei 162. 1.

A

VAJDAI

HATALOM.

131

nyögnlt; ki felszabadíthatta volna, az alkotmányos király, azok­ kal tartott; ha nem, mint egy I V . László, Zsigmond és II. Ulászló fogságra vettetett. A nép, mely elébb csak kisebb hübérnöke a nagy hű­ béresnek, jóbbágygyá lelt. Az eddigi rabszolgák felszabadulnak, de más szolgaság áll helyébe, mely a népet kiskorúságban tartá. A két véglet, úr ós szolga közt, az ipar és kereskede­ lem mezején egy sereg lehetős szabad nép fejlett vala ki. A nagyok állal nyomot királyok ez osztály erejét felismerve, összegyüjték, városokat .engedményeznek számokra, melyek mig egy felöl zöld oázoknt- képeztek a megyei kormányzat vadonaiban, a királyok számára erszényüket egyegy kis szabada­ lomért mindig készen tárták. így keletkeznek ez időben min­ denfelé Európában a városok. A községe rendszer, mely ál­ tal Göröghon és Róma oly nagygyá lön; s melyet a bárbár és foudalkor annyira elnyomott, a városokban ismét fejlésnek indul. A városok alapultával a jogérzet, polgári szabadság, álalánosabb jóllét, s egyenlőség felé törekvés, támpontokat lel, mi Európának új alakot igór. 1

Gyülpontokat kapnak az eszmék, melyek horderejűket nap­ jainkban kezdik kifejteni. A városokban alapult democratia és pénzuralom •; mely Európát jelenben reszketteti, itt veszi kezdetét. Miként Lulher és Loyola, ugy támad egyiüás ellené­ ben egyidöben a két szunyadó eszme, a föld- és pénzaristocratia, hogy mindkeltönéi belássa az emberiség, miképp ha végletekben jár,, a Iogüdvösebb eszmék, záporokká válnak... W Ily színezet ömlik el ez' időben Európán, s e színezet visszasugárzott hazánkra. Ez irányban kozd fejlődni Európa, mi "is szépen versenyt tarllnillunk volna; de a kereszthadak, melyeket nyugot Európa folytatott, s mi csak néztük, megszűn­ tek; fájdalom többé nem Európa megy a törökre Ázsiába, ha­ nem a török jött Európára; S hogy nyugot gyengeségét elárulá, mi és kelet Európa ürítők ki a pohár keserűségét. Századokig tarló háborút hoznak a keresztesek hátukon reánk, magyarokra; s mig nyugot Európa a j'illót, mivelödés virágos ösvényén halad, mi barezi sálrok alatt, vérben, pénzben sze­ gényedünk; — a magyar folyvást ifjú korát éli, tán hogy a

9 *

132

A

VAJDAI

HATALOM,

kéjelem Ölén puhuló nyugoti Európát kiéltségében no k ö vethessse. A magyarok istene ez árva, rokontalan nemzetre ugylátszik még akkor is gondviseléssel volt, mikor sujtolni lát­ szatott. Magyarország külpolitikája, mely Szt. István koráig foly­ vást támadó háborút viselt, a támadtatás és védelmi háború szomorúbb terére kezd sodortatni. A trónkövetkezési ingatagság, miszerint az Árpádházi k i ­ rályok alatt nem volt meghatározva, hogy a király fiai vagy testvérei következzenek a trónra: folytonos izgalomban tartá a nemzetet, s a görög és római császárok beavatkozását vont,i maga után. •-> Az Árpádház kihaltával pedig azon esemény, hogy leány­ ági rokonok következtek s választás alájönek: a hont mint látandjuk pártokra fogja szakasztani; mely küzdelemben Erdély csaknem mindig szemben szavazand Magyarhonnal. Magyarhon inkább a római császárok felé hajol, mig Erdély a könnyobi) vérű nemzetek felé, elébb a franczia^ anyouj, majd a longyel k i ­ rály házak mérlegébe vetendi nyomós fegyverét. Végre a z , hogy a vegyes házbóli királyok magtalanságu egyiknek sem sikeriti dynastia alapítását, Austria trónkövellósét fogja előtérébe nyomni, hol Erdély, oly annyira különbőz') szavazatot adand, hogy következtében a két Magyarhon egy­ mástól másfélszázadra külön szakad. így fog végződni sajátlag e korszak, mely ezennel nyüik Az Árpádház kihaló félben lévén, nincs herczeg, kivel a királynak birodalmát meg kellene osztani. A nemes v é r , mely e hazát élfoglalá, nem volt hivatva az egektől, hogy a nem­ zet felett hosszason uralkodjék. Berezegek többé nem jelennek meg Erdély felett, v a j d á k foglalják folyvást a kormányszéket, kik közül egy párt fejdelemnek is látunk czimezve *), kik a herczegek példájára függetlenségre, önállásra vágynak , kik mi-

*) Mercurius 1113-ban, Qpor László 1300-bon princepsnelc czimwietilc Fejér, Cod. dipl. II. 43. líder Felmerliez 126.

A VAJDAI

133

HATALOM.

helyt lehet, közöket a korona után nyújtják, mint Opor Lász­ ló Róbert Károly, szentgyörgyi ós bozini gróf János Mátyás k i ­ rály alatt, mig végre Zápolya János a koronát éppen elragadja *)• , Szomorú jelenetek. Ugy látszik, a céntralisatio nagy mes­ tere, XI. Lajos franczia király (XV. század), a magyarra nézve későre születelt. A vajdák bár nem királyi vérből valók, bár ha csakis magyar nemes emberek közül nevezett helytartók, mégis mond­ hatni koronállan kis királyok: ők voltak a polgári és katonai kormány főnökei, tartományi gyűlést hirdethettek, bizonyos ha­ tárok közt jószágokat adományozhattak ). Ha gyenge volt a kinily, a vajda felemelte fejét, s csak mosolyogta a király fe­ nyegetéseit. Miként többek közt Loránd vajda 1282—96 között. Ezért irá Ráthori István, a kenyérmezei hős vajda, Mátyás k i ­ rály halálával a székelyeknek , mikép, ily király többé nem kell, hanem olyan, kinek üstükét mindig markunkban tarthas­ suk ). Oly politika, mely csak oly embertől jöhetett, kiről tud­ juk, hogy irást sem tudott. E laz összefüggés mit szülhetett volna egyebet anarchiánál. A vajda kötelezte ugyan magát es­ küjében, hogy a király parancsára azonnal lemond, s ha ö .visszaakara vonulni, három hó előtt feljelenteti ), de éppen o bizonytalanság volt a fejetlenkcdés egyik legnagyobb ingere. z

s

4

Vajdaságunk Magyarhon főbb hivatalaihoz tartozott; az ö s z szos hon negyedik zászlós ura volt; tekintetes és nagyságos (zimmol tisztelteiéit. Ha harcába' mentek, s a király jelen volt, a horvátországi bán a sereg jobb, vajdánk pedig balszárnyán foglalt helyet '"'). >) A vajdai korra. laUfíik: Sigis. Kosa, Do pulilica part. Transilvanaruiu H'lminMraliono sttb Vajvoilis. Vionnae. 1816. Hnszti, Duces et Vajvodac. Kéz­ irat., feles okmányokkal. Tolok! könyvtár. A vajdák sorát ttMxeMlttvw 1. Katona, Histov. Crilio. Tom. X V I . 924. I. L . Hrtor Fclmcrhez 155. !. Kiirz, Hagfwm I. 218. "•) A vajdák jóssságadoináuyossási joga rendesen 32 tolókig terjedt. Fer­ dinánd kir. Instructiojában 1555-bon 20 telekre vonja le. (Pray, Annak V . 491). Síit, mint Lörincz vajda*még helységeknek is ad kiváltságot, mint Viuca <és Borboroknok 1248-ban. (Édor, Felmerhez 85. 1.) ) Engol, GoficWchto d. Ungr Eeiohos III. 429. • ) Bunkíi, Translvania I. 364. 1. •'•) Liaüti jegyzete. Kovnuhicli, Seriptor. Miaores I. 337. J

1

A VAJDAI; H A T A L O M *

134

Egyelőre csak a magyar megyék felett állt, d e i d ö foly­ jon gyakran magokhoz ragadák a székelyek ispánságát is, rnelylyel Görgényvára járt; a-zónuki vagy szolnoki füispányok czime, jövedelme pedig 1 2 3 3 - t ó l fogva majdnem végig övék maradt, s mint gyanitják, Ktilöfl, Közép és Belstf-Szolnok megyék föispánságát s jövedelmeit hozták magokkal ). a

Bizonyos székhelyük nem volt, majd egy majd más várá­ ban laktak a Maros, mentének. Mind a liely középponti fekvése, mind okleveleink nyomán ugy látszik, a Fejérvár melletti Szt. Imrén volt legtöbbször lakásuk ). 2

A h a d e r ő , mely felett vezérkedtek, tekintélyes* Az er­ délyi rendes had állt a vajda két banderimáböl, melynek egyi­ két mint birtokos , a másikát mint vajda • tartá; a székelyek grófja szintén egy bandériumot tartott ), ugyan annyit állított a fejérvári püspökség., a káptalan pedig fél bandériumot; me­ lyekhez ha a magyar megyék, székelyek és; szászok illetéket hozzáadjuk, minden porezen mintegy 10,000 rendezett zsoldos állt rendelkezésire. Ezekhez járult a n e m e s s é g , oly számmal, hogy negyvenezer ember "elsíi intésére felkelt ; s ha pedig a kor szokása szerint véres kardot hordoztak, vagy a begyeken felállított, lármafákat meggyújtok, minden férfi fejenként fegy3

a

*) A zonuíu ispánság mint vajdai pótlók, legelőször 1101—97-bon jÖli elő. Fejér, Cod. X . vol. 6. 15. E z idÖtöl egyositom Dénes vaj­ da kezdi 1233—36-ban„ A z erdélyi vajdák zonuki . ispánsága meglehetősen megvan vitatva. Alkalmat adott reá Gorové egy értokezÓHO, moly a Tudom, gyűjtemény 1S21 f. V I H . kötetében jelent mog-. Erro Torma JOKSOÍ' órdomos hazánkfia a Tud. Gyüjfc 1830 foly. I. kötetébon Gorové ásson állítását, mintha a vajdák csak is Külső-Szolnok megyének lottók volna bvpányai, megtámadja; s azon tételekot állifja f e l : hogy a Vajdák a három szolnokmogyo közös ispánai, hogy a vajdák ezen megyék Örökös ispámvi, a így Bolstfszolnok mogyo ispánaí is voltak. Erre gr. Kemény József a Nemz. Társalkodó 1830 foly. 105 sat. 1. több oklevelet hoz, melyekből azt következteti, hogy a vajdák csak is Belső-Szolnok ispánai voltak. L . további vitájukat Nemz. Társaik, 1830. 25. 26. 38, sat. számában. Minek követkoztébon Torma BolsÖ-Szolnok neve, erede­ téről egésis könyvet irt, melyben említett véleményét oklovolok nyomán telje­ sen kifejtette, moly könyv fájdalom, még mind kézirat. a

) Kurz, Magazin I. 220. Scbullor, Ummso I I . 1114.' ) KovacliLüh, Supjílemont. Comit. I I , 32 ü. *j Kuviicbiebj Scriptor Minor. II.' 13.

3

135

A VAJDAI, HATALOM-

vert ragadott, s ekkor a vajda, mint az erdélyi fegyveres erö vezér-paranosnoka, oly ,sereg élén jelent meg, mely a törököt, is gyakran összerontá. E hatalom fentartására meglehetős szép j ö v e d e l e m m e l vala ellátva: a mennyire öszsze lehet állítani, kapta a királyi jövedelmek harmad vagy negyed .részét; a Maroson lemenő sók harmadát ); a székelyek ököradójából 200 darabot ) ; asz­ talpénzül havankint 100 aranyot ); ezeken kivül bírták többire a csicsói, bálványosvári, létai, kükülluvári,,marosujvári, és dé­ vai uradalmakat ). Hogy e jövedelem koronként változott, s hogy végre határzoü fizetést húztak,, mutatja, hogy Mátyás ki­ rály idejében 9000 ft. s 3000 ft. áru sóban van megszabva ); S egy századdal később pedig, Báthori András, a Mbornok fejdelem atyja, 15,000 ft fizetésben rószesittetett. Mmt királyi helytartó mintegy következő h a t á s k ö r r e l volt felruházva; a joszágadományozhatás mellett, ö nevezé ki az alvajdákat °), a kenezsógoket ); fogadta a szomszédtarto­ mányok követeit ), A vajda hitta össze a tartományi gyűlése­ ket, s azokban ö elnökült; 6 hajtá végre a törvényeket, a ki­ rályi és nádori rendeleteket; ő volt az igazságkiszolgáltatás fe­ je, mire nózt bírákkal volt ellátva, melyek száma négy lehe­ tett. E kormányának rendes székhelye nem volt, koronként megindult a hazában, s ugy látta el az ügyeket. A székelyföld e tekintetben csak akkor tartozott bírósága alá, ha egyszers­ mind székely ispán is y
s

s

4

5

7

8

l0

1

) Söhullor, Umriaso mid Krit. Studinn II. 165. 1. 2) Pray, Histor. Bog. I. 117. 1. • \. 3 ) Katona ílistor. Critic. Tom. XIV. 4=5. 1. *) Sambaaua Appendixe Boriimhoz 380. 1. - ) Sneredai, Sorios Epiacop. 97. 1. ) Pray, Annales Ksg. v. 401. "•) Ily oklovulűt 1. Beliullor, Umrissc I. Urlmndo 9. 1. ") Pray. ugyanott. , ») BonkíS, öon. Tranailvania I. 416. ) Snorcdai, Sorioa Episcopor 22, 113. 1. 1

fl

,0

136

A VAJDAI HATALOM.

ség, mely egyenesen a király alatt állt, s időzés s itélet n é l ­ kül még az sem fogathatta be, őt eseten kivül a vajdai szék előtt megjelenni nem tartozott. A főispán 50 fton alóli ügyet a vajda elé felébbezni nem engedett. E szerint a magyar ne­ mes mondhatni felül, a n é p , mely apró ügyekkel bájolt, pedig alól állt a vajdai szék bíróságán. Mert azon időben a neveze­ tesebb perek a tartományi gyűléseknek voltak tárgyai. Hosszas volna e tárgyat részletesen e l é a d n i , mely úgyis inkább a jogtörténethez tartozik ). Még csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy volt idő, mely­ ben két vajda is állt Erdély felett, mig az egyik hadra j á r t , Vagy a magyarhoni gyűléseken, a királyi udvarnál foglalkozott, a más honn kormányozott. De mint káros intézmény, mely gyak­ ran a k é t kard és egy hüvely, két fő és egy fövog képlete viszályos változatait újitá meg, minél ritkábban alkalmaztatott. Hanem a másod vajdák szerepét rendesen a l v a j d á k p ó t o l á k , kiket a vajda nevezvén, a kormányszerkezetben a legjobb s z o l - ' gálátokat tették, pedig néha két alvajdát is látunk, sőt vannak példák, hogy három alvajda áll ugyanazon okmány felett ) , x

a

Ilyen volt a vajdai méltóság Erdély felett. Nem tudjuk, önbizakodásnak, Erdélyneki Jtedvezésnek vagy előre nem látás­ nak tulajdonítsuk e laz kormányszerkezelet, de annyit a t é ­ nyek elég szomorúan bebizonyiltattak, hogy a z , mikép Erdélyt, Magyarhon e második szivkamaráját a királyok mint provinciát külön kezeltetek, megboszulta magát. A vajdák, mint külön tar­ tomány főnökei oly hatáskörrel ruháztatlak fel, mely okvetlen a békétlenség, fejetlenség tűzfészkévé tevék kttlről is eleget sujtolt kis hazánkat. A z Árpádház kihaltával, Opor László (130b) vajdánk Ottótól elveszi koronáját, börtönre v e t i ; nem tanul­ tunk rajta, s pár századdal később, Zápolya János erdélyi vaj­ da a magyar hazát két darabra szakasztja, mely ha egy marad, a belviszályok s kfllnyomásoknak. i'g'yiUl ellenLállhallak volna.

') Logújabb író e tárgyban, a ttwótc SSoliullor tanár: SíebonbiirgÍMelio RechtsgescMehte v. Fr. ScMler v. Lubloy Hermanst. 1855. 275. sat. 1. ,!3onkö, Transilvania I, 168. ") Ilyeket hoa fol, gr. Kemény Jésef, Kur«, Magazin I. 210. I,

137 35. §. V.

István.

(1270-1272/) Az utolsó erdélyi horczeg, István, 31 éves korában ol vágyát, a királyságot, 1270-ben, Gyermekei aprók Vajdája volt Máté ).

még. Nem ada Erdélynek

érte

herczegeU

a

A mint fellépett, magát tijlag megkoronáztató, s készüle­ teket tett, hogy Ottokár, cseh királyra menjen, azon segítségért melyet ellenében, apjának nyújtott volt, Mig ö e végett Boleslávhoz jár, mint sógorához, azalatt honn testvére Anna, a bosniai bánnó, Béla fia, részére összeesküvést forral ellene ; s mire ö hazajön, Annába királyi drágaságokkal Ottokárhoz futott. Kettős volt már bosszújának ingere. Kiment, Csehországot feldulá, s 20,000 fogolylyal tére meg* De Ottokár is rendbeszedle magát, 80,000 emberrel 1271-ben ü is beiite Magyaror­ szágra; s sokat visszafizetett Istvánnak. Ugy jövc közttök l^tre a prágai béke. Rövid uralkodása alatt, ugy látszik, megkivánta mulatni, hogy a zászlóját követök t.ettciröl király korában se feledkezettel. A kerezi apátság kiváltságát, mit mint herczeg 1264-ben adott, mint király I272~bcn megerösité. Mint igénylik, ö einelé v á ­ rossá a neki jó szolgalatokat tett K o l o z s v á r t , s kegyének jeléül, azon kor külföldi szokása szerint, azt P é t e r püspöknek adományozá ). 2

A székelyeket sem feledte el. A r a n y o s s z é k e t , melynek területe addig Torda-várhoz tartozott, nekik ajándékozza ); még 3

>; Máté vajda a kerczi apátság egy, oklevelét írja alá 1272-bó'I. Egy m.VM oklevelet Praynál. L «32.1. Fejérnél V . 1. 138. 100. IIT. 200. 223. "-) Oki. Szorodai, Scries epise. 13, I. Fcjcr, V . II. 254. -) Síikor telepedtek ide az aranyosszóki székelyek, kérdés alatt van. Némolyok I V . Béla al/i teszik (Nemz. Társaik. 1830. 130—2. 1). Az adománylevél, mit látván király fia László 1289-ban ad, rólok mint ott lakókról szél, s aa adományozás kérdése így hangzik: T e r r a m . . . quam primo idein Dominus Eox Stopbanus oiadom sioulia c o n t u l o r a t . . . Oki, Szókoly nemz, ConsUU 10* I. Fojér, Cod, dipl, V , IIT, 462. 1.

138

ív.

v. KÚN LÁSZLÓ,

(1272—1273.) J

pedig mint egy későbbi oklevél mondja, a k é z d i s z é k e l y e k n e k ), s bennök állított

itt az oláhság torkában

egy szüntelen

rajzó

méhkast

a magyar elem számára.

Ily intézkedések közepet, mig Serviába j á r , sógora Dragutin r é s z é r e , Pektári b á n , a második fiát, liabsbufgi Rudolfhoz viát, Ausztria

v i s z i : melynek

Andrást, hallására

elrabolja,

azt

ott hagyja S e r -

felé siet, de útjában a nagy fáradtság

1272 augustusában ifjú

1

és h ő s é g ,

életének m é r e g g y á n u s véget vetett. '

• 36. §. :

IV. vagy k ú n L á s z ' l ő . (1272—1290.) IV. László tíz éves korában

lépett

t r ó n r a : s 18

gyászos

éven keresztül marada rajta. E g y szenvedélyes ifjú, kinek a b é ­ ke vúlt legnagyobb ellene, k i ilyenkor

a kéjvágy rabja, de ha

a harcz vihara mutatkozott, az Árpádvér harCzias jellegét e g y sz.erre visszakapta.

Mondhatni; mindig

más kormányzott

az Ö ,

nevében. Ottokár,"a

hatalmas cseh király, h e l y é b e

László unokatestvérét akará

trónra;

sógorát B é l á t ,

miért, viszály támada k ö ­

zöttük. IV. L-íszló és a trónkövetlö Béla 1272-ben, — mely é v ­ ben

László a k e c s k e k ö i

várba

építeni

szándékolt

barát-

klastromhoz Tordáról évenként 800 darab sót r e n d e l t — egyez­ kedni a Pest melletti

Szt. Margit

leszurák. Miért aztán Ottokár

szigetére

jönek;

hol Bélát

1273-ban serget hoza Magyaror-

sz gra. E közben

egy esemény merült fel Cseh é s Magyarország

szomszédságában, melynek horderejét látta. A z esemény a volt,

Ottokár

csak hamar b e ­

hogy Habsburg Rudolf, osztrák ber­

ezeg német császárrá választatott (1 oct. 1273). Ottokár egyszer­ re átlátta, hogy Austria oly lendületet nem

kapott, melynek

elébe

egy könnyen állhat, sergeit visszahúzta, s vele békét kötött.

Universi Sieöli nostri de Kezd, super Terra Aranas residentes. III. End­ re eonfirmatojábau. Oki. Na. .székely nemz, constit. 9—13.1; Eojér, Cod. dipl. VI. 1. 150. 1. . . . ) Oki. Nemz. Társ. 1830. 370. 1. 2

*

ív.

v. KÚN LÁSZLÓ ( 1 2 7 , 3 — 7 6 . )

139

Habsburg Rudolf felhasználta IV. Lászlót, egyik unokájával királyunk 8 éves öcsosét összeházasitá, s sógorság jussán öt Ot­ t o k á r , ellen felülteté. Századokra kiható szövetkezés. Ottokár cseh király a két sereg előtt 1276-ban eldobá f e g y v e r é t , s Csehország függetlenségének megásá sírját *). Csodálkozhatnánk e felhasználtatáson, ;ha nem t u d n ó k , hogy a magyar szent korona Ottokár kezében van; s gondol­ kozhatnánk , minő politika indithatá a magyart a r r a , hogy 1278-ban 56,000-en keljenek fel, s szálljanak oly csatára, mely­ ben Ottokár kononájával együtt életét is elveszte. Mig egy párt , s élén a király igy keresi a hon javát, egy más párt nem akarta Ottokár cseh királyt lesujlatni, sejté, hogy ha a Szomszéd kis államok elesnek, Magyarhon hanyatlá­ sát, is magokkal vonják. IV. László király ellen forradalmat szer­ veztek. Erdély szerepéről hallgat az i r á s ; csak a vajdák s z ü n t e l c n i változtatásából k ö v e t k e z t e t h e t n i , mi kép itt a kormányzat sehogy sem vala képes magát szilárdul megalapitni. Ugy látszik, 1 2 7 3 — 7 4 - b e h M i k l ó s v a j da ), a Móricz fia nyitja meg IV. László alatt a vajdák s o r á t ; 1275-ben, hihetően az év elején ott látjuk Tamást, közepén M á t é t , végén U g r i n t ) ; sőt Lász­ ló vajda is látható ).. Olly kormány-változás, mi rendes időben e g é s z e n ' s z o k a t l a n ; mig egy hatalmas kar, a L o r á n d vajdáé, a gyeplöt kézbe nem ragadja. 3

3

4

A kormányzat ez ingadozása természetesen fejetlenkedést idézett elő A hatalmaskodúsban mosUs a nagyok mentek elöl; annyira, hogy Erdélyben ebből egész kis hadjárat keletkezett. Igy például, a fejérvári püspök P é t e r többek között a medgyesi káptalannal a tized felett vitába keveredett ):, a vitát e r ő s z a k követte, miből oly viszály fejlett k i , a nyomás és e l ­ lenhatás oly ingerültté vált, hogy Péter püspök Alárdi J á n o s t , 5

1

') Eejőr, Cod. dipl. V. II. 458. 60. =) 1272-rOl Katona Epitome I. 541. 1. 1273-ban IV. Lászlónak egy adomány levelét irja alá. Timon Imago Hung. nov. 26. 43. 1. ') Katona Epitome I". 526—27. 1. és 541. 1. i) Oklevél alatt, Szeredai, Ser. ep. 20. 1. ) E nogyedot később évenkénti 40 marka ezüsttel váltották meg a szá­ szok. Ecjórvári káptalan fasciuul I. nro. 14. 5

140

IV. V . KÚN LÁSZLÓ.

(1270—77).

V í z a k n a bíráját megöleté, A bosszú nom soká kősóit, n tnegöltnek fia, A l á r d i J á n o s , különben békés szász híveit fegy­ verre kelté, s 1277 febr. 21-én F e j é r v á r alatt terem. V a ­ sárnap volt, a püspök, kanonokai, s a nép épen temploinozlak. A fegyveresen megjelent szászok reájok rontanak, a népet szétve­ rek, a templomot s papi épületeket felégetek, több főpapot, s majd k é t ezer embert leöllek ), Az emberi természet­ ből foly, hogy a vért látott magát fékozni nem bírja, Alárdiék boszuja határt nem ismert, a könyveket, szent ereklyéket, k e ­ reszteket mindent szétszórtak, annyira, hogy a püspökség régi okleveleivel együll, a püspökség pecséljo is oda lelt, szóval, Fejérvártt, s a püspökség területén oly pusztítást idézlek e l ő , hogy IV. Lászlónak helyreállítására T o r d á r ó l , s V í z a k n á r ó l sót kellé adományoznia ) ; akkor is csak liz év múlva kezd­ hettek a templom újra építéséhez ). Alárdiékon pedig a már erejét veszteni kezdett cgyliázbéli száműzetésen kivül majd mi elégtételt' sem vehettek. így folytak Erdélyben a dolgok, mig a kedélyétől vezetett király Ausztria melleit ontaná a nemzet véréi. Azonban vollak, kik e kétes diesöségben részt vonni nem óhajtottak, s kik a király mámorokba morülését sehogy som szívelhették: ezek a király ellen felkeltek, s a barczibabérral mogtéröt éljenzés helyeit, zúgással fogadták. :

l

a

3

E mozgalom élén L o r á n d v a j d á n k a t látjuk, leghatal­ masabb vajdáink egyikét, ki mint korának. leglovagiasubb j e l ­ leme magaslik ki kortársai felett. A békétlenek IV. Lászlóban tisztelték az Árpádvér harcziasságát, do tévedezö politikája, s féktelen szonvodélyoskedésci állal a magyar királyi méltóságot általa koezkázlatva Írt­ tá k. A király kegyelellapodása , mint szomorú, do ragályos példa halott a hazában. A polgári fegyelem felbomlóit. A z egy­ házi szintén felbomló félben. Többek közt a veszprémi kano­ nokok püspöküket leteszik, s helyébe az erdélyi prépostot, M i k *) Colleotanea vaticana. Fojórvarí könyvtár fol. 128. 1. Toutaol* Geschidite d. Sieb. Saohson. Kronstadt. 1852. 70. 1. A kutuodriüo falat. 1287-ben, fedőiét 1201-ben, a káptalan építteti fol. uotfc 80. 1. ") Az oklevelet, Schomatianms auni 1848. LXXVI-™VII. 1. - ) Momoria episo. XIV. lap. :

1

iv. v.

KÚN IÍSZLÓ.

(1277—80)

141

l é s t helyezik. Ily folfordullsdg közepette a nemzet lelkesebbjei, a pápához, III. Miklóshoz fordulnak, elpanaszolják a haza nyomorult sorsát, s kértek hogy közbeszólana. A pápa, I d a hazában maradt tatárok, s a pogányságra hajlandó, s IV. László állal lulkegyelt kunok befolyásától a keresztény vallást mél­ tán féltette, komolyan fellép. E fellépésre az ingerlékeny s harezias bátorságában bizakodó király felboszankodik, a magyar nemzettől elfordul, magát a kunok karjaiba veti, nejét elta­ szítja , kún ágyasokat vesz fel, kún ruhát ölt, szakált nevel, s a kunok, mint anyjáróli rokonai a templomokat dúlni kezdik. E közben érkezik meg 1278-ban a pápa követe Fülöp, firmái püspök, A békétlenek és király közt kiegyenlítést kisért. IV. László ellen egyházi átokhoz folyamodik, s annyira vitte az ügyet, hogy 1279 jun. 23.-ára hongyülés lön hirdetve, hol a folsoreglelt kunok szétszórását keresztül vitték, s a polgá­ ri kormányzatnak, jobb irányt adtak. Erre az egyházi ügy rendezése jött napirendre, Budára azon óv septemberére zsinatot hirdetnek , hol Miklós prépo­ stot leteszik, az esztergomi érsekséget Lodomór váradi püspök (személyében oly határzolt elsőbbségi jogok mellett tölték be, liogy a p r i m á s i m é l t ó s á g , mint a magyar egyház elismert egyedüli feje, Lodomérban jelenik meg először *). Azonban, a zsinat folyta alatt, a meghasonlott kedélyű király jobb érzése felelt a kunok befolyása erőt vesz. A zsi­ natot eloszlatja, a papokat szótszórja, a pápai legátust elfo­ gatja, s megakard öletni. A dolgok ily kétes fordultával az eddig még mind békés békétlenek, forradalmi térre lépnek, ha szabad a hon érdeké­ ben fölkellekro o bélyeget nyomni , a királyt elfogják, őrizet alá vetik , s őrizet végett L o r á n d vajda kezébe adják > Szomoriló porkalábság, merész vállalat, hazafias elszántság vaj­ dánk részéről. Ott ült tehát IV. László, mint a pápa és nem­ zet foglya , s csak is a siciliai király hosszas közbenjárásá­ ra, mint ipjtíéra kapa vissza szabadságát. a

A különben sok nemes hajlammal felruházott, s

nemes

') Mugy. Sajtó 1857. 295. az. ») ISngol, CloHeliiehto I. 13. II. -Abth. 159. Fejér, Cod, V. III. 129.

IV. V. KÚN LÁSZLÓ. (1280—tS2.)

142

hajlamai uralma alatt szép jellemmel híré IV. László, megtisz­ tulva lépett újlag trónára , mit a nagylelkűségénél, s királyáhozi ragaszkodásánál fogva vezetett m a g y a r nemzet, ujra b i ­ zalmával övedzett körül. László e ragaszkodás viszonzására maga lépett a javítá­ sok terére. Egy sereg .szentadományozást látunk e korszakból Magyarországon^ ), azt látunk Erdélyben, melyek közül egy párt szabad legyen megemlítenünk. Ilyen az, hogy Sztniargit meszcsi monostora apátja, István kérésére, Erzsébet király­ né, 1281-ben, a Zilahröl járó jövedelme egy Ölödét, mit III. Béla neje, Anna királyné ajándékozott volt a monostornak, ujlag adományozza ) . Maga IV. László király 1282-ban a f e ­ j é r v á r i p ü s p ö k s é g n e k , P é t e r püspök azon kérésére, hogy megyéje a szászok ellenséges üldözése, s háborús idők miatt elnéptelenedett, s még mind nem akar népesedni: IV. László, tekintve a püspök egyéb szolgálatai közt azt, hogy legközelebb­ ről is némely Szamosincnti rablóvárak megvívásában s leron­ tásában tevékeny részt vett, a IV. Béla állal felállító It zászlósurasági szabadalmakat az ezután telepedökro is kiterjesztette ) j honnan e szabadalmak a későbbi jószágokra is kiterjedlek. A k o l o s m o n o s t o r i a p á t s á g , irányában azon figyelőmmel volt, hogy 1283-ban két falvának, molyok egyike, l í a j á n l ó , máig is alapítványi jószág, határait kijárata; moly oklevélben Kolozs­ vár mellett fekvő Szt. M i h á l y t o l k e , $ z o m'ord o k , M a co­ kiig, B u d a t e l k e , mint nemesek által lakolt falvak, már em­ líttetnek *). Ily nemes foglalkozások közt veszi IV. László király a hírt, hogy a Moldvában maradt kunok, kiket a Magyarhonba telepedettek is segíthettek, felkeltek, s Erdélyen át Magyar­ hon felé tartanak. László, ki mintegy Alcibiades, ha vészt l á ­ tott, elvété a kéjpohárt, fegyvert ragad, csatára száll. A nyomuló kunok, Erdélyben a fenébb látott hatalmas L o r á n d v a j d á t ) találták, ki addig is, mig u király, k i 1282 1

a

a

:

5

>) Fejér, Cod. dipl. y. III. 28. 85. 80. 89. *) Fejér. Cod. dipl. V. III. 94. ) Bonkö, Milkovia II. 211. Fejér, Cod. dipl. V. III. 118. «) Fejér, Cod. dipl. V. III. 158. ) Fejér, Cod, dipl. V. Et. 121. 3

s

IV.

V. KÚN I.ASZI.Ó. (1282 — 84,)

143

aug. végén Csaniirlrél indult *), megérkezett, őket fentartani igyekezett. A király és vajda lelkesült sergc csak hamar egye­ sül, és Oldamur kún herczeget Kolozsvártól nem messze, a Me­ zőségen, a Hadostó mellett megtámadják ). A félóra hosszat nyúló, czcgeinclc is nevezett tó partja oldalain rémítő vérontás lesz. A nyilazáshan jártas kunok, a lankás oldalokan nyilai­ kat igen nagy sikerrel forgaták; de az öreg történészek sze­ rint, a kereszténység istene a pogány nyilakra záport bocsá­ tott: a nyilhurak elveszték rugékonyságukat, s a magyar se­ reg a kunokat tönkre (elte J . A király is szépen harczolt, fölog Loránd hatalmas példája lelkesítő a székelyeket, a mesés eredelü M i c z b á n G y ö r g y és testvérei is jeles részt vettek ), végre is a kűriek vagy a csatamezőn vesztek , vagy fogságra jutottak, vagy I'uláslnin kerestek menedéket ). 2

8

4

5

A megmenekült kénok boszujokat tovább forralták; egye­ sültek szövetségeseikkel a nogai tatárokkal, kik akkor a Feketeteriger északi fölén laktak ), s őket hazánkra vezették. E t a ­ társág 1284-ben jelent inog Erdély határain. Mint vihar futják be Erdélyt, hirtelen mindent feldúlnak, .felégetnek; s csak az ország szivében sikerült őket szerencsével megtámadhatni. c

A latárok épen a T o r o c z k ó feletti, vár ostromával voltak elfoglalva, T o r o e z k a i V e n c z e l alvajda benne volt. családjával. A talárok tüzes nyilaikat oly mérgesen szórák a várba, hogy már a bevevés sem vala messze. E szorult helyzetben a nem rég o tájra telepitelt s z é k e l y e k a tatárokat körülfogák, szét­ verek, a várat Folszabadilák, vagy ezer foglyot elveltek. S e fel­ szabadítás jutalmául Toroczkai Venczel Toroczkó várát, mely

») Új magyar Muzoum 1804 VIII. füz. ») M tavat ma Hódos vagy ezogoi tónak, nevezik. Thuróezinál Hotf, Bonünnál Hodod. L . Fojór, V . III. 270. 279. 3B3. »J Thuróczi Chronioíi 1\ II. Cap. 78. ot 865. 410. i) Micübán ós hót iiár.ól a rogótl. Kővári Törtónoti Rogók 136. I. E csatáört Kath falut kapjak tmgmogyóben. Hon ós Külföld 1847. 1. G. sz. Fojór, V . III. 249. i ,«) Bonfimi Kor, Hung. Dacod. II. Libro. 9. ") A nogai tatárok akkori szókholyo határát, lássd Historlsohor Atlas v. Oonstant Dosjardincs Wien. 4. 1.

ív. v.

144

KÚN L L S Z L Ó .

(1287-

90.)

később S z é k e l y - k ő nevet kapott, az aranyosszéki székelyek ol­ talmába adta, Aranyos-székhez csalolák ). E veszteségre a tatárok más évben, 1285-ban, még na­ gyobb számmal önték el hazánkat. Erdélyen keresztül Magyarhonba, egész Pestig nyomultak. Olt a király ogy sereggel, me­ lyet Andronikus görög császár is szaporított, elojökbe áll, őket mint mindig most is szerencsésen szélveri. A futé talárság Erdélyen vonult vissza, a n^p ill is reájok titötl, előbb S z á s z ­ r é g e n , később Tarkőnél G y e r g y ó b a n verik meg, s elsze­ dek zsákmányaikat. Késő győzelem, inert nagy dulást vitlek vala v é g h e z ; B e s z t e r c z é t annyira felprédálták, hogy a király a vám kétharmada elengedésével kivánt lakosai nyomorán segí­ teni J . E sors érte Kolozsmonostorl is, hol mit a tatá­ rok ott hagytak, a földeket, a szomszédok veszik el, s az elő került szerzeteseknek visza adni sokáig vonakodtak j . A kedélye által Vezetett király a letelepedett kunok mellé még uj idegeneket telepit, egy sereg tatárt a bérohantakhólj ki­ ket uj magyaroknak, neugoroknak: nevezeit elszor.odrsát ezek kö­ zött lelte fel, nejét Izabellát, a siciliai király leányát, másodszor is eltaszitá, s most nem kolosztorba, hanem börtönbe záralá. A haza, mely a kihalni akaró Árpádháztól általa még sarjat remélt, kicsapongásai ellen határozottan fellépett, S midőn nejéhez téríteni igy sem bírnák, az Árpádház még ogy fonlévö 1

3

8

J

) Torczkóvára ez ajándékozását logolfSbb Mikola L . ismorotos genea­ lógiai munkájában (331ap.) hoztafel; da évszám nélkül.Hogy T. Vonozol 1290 tájt vajda volt, s hogy 8 e várbani borokedéao a iuuan lőtt magmontotdso kö­ vetkeztében adja e várat az aranyosszékioknsk, arról ogy oklovól törodékot birunk. (Szeredai, Not. Aroliiv. vet. Alb. 29. 1. Nemz. Társ. 1832. I. 400.) Do csak is a várat, ugy, hogy közösön bírjak, mig az Aranyos inollott laknak (tollát még mégtelepedésök némileg bizonytalan.) Hogy a vár birtoklásáról lo nom mondott, az idézett oklevél vége, moly fájdalom olvoszott, gyanittatja; de egy 1516-beli új donatio nyilván mutatja, hogy a vár valódi földes urának' magát tartó- a család. {Oki. Nemz. T&ra. 1832. I. 4Ö7. 1. Erro mutat 111. Andr. 1291; oklevele, melybon ez áll: Turuclion Castrum scilicot commline oum provincialibns. (Fejér, Cod. dipl. V I . 1. 150. 1.) M i egyszersmind .bi­ zonyítja, hogy a Toroczkai-vár 1272—92 közt kollott hogy kezükre jöjjön. ) ^eütscli, Gesehichte-d. Siobeb. Sachsenb. I. 80.1, ) Oki. Szegedi, Synopsis vitao reg. fiÖO. 1. 2

3

ív. v. KÚN LÁSZLÓ (1287—88 )

145 !

sarját, András herczeget hivák Árpád trónára, A herczeg be is indult, de útjában elfogják, s mint fogoly Austriába jut. A szegény nemzet hazafias aggodalmai IV. Márton pápát is meginditák. 1287 márt. 12-én átir a királynak, s a fentebbi­ ek orvoslását sürgeti *); ir az esztergomi érseknek is, meghagy­ ja, hogy az ártatlan királynét minden áron kiszabadítani igye­ kezzenek ). Az érsek a pápa levelét P é t e r erdélyi püspök­ kel, azon melléklettel közié, hogy miután fik Budán a főrendek­ kel meghatározták, miszerint a királyné javait részére bántat­ lanul kezeltessék, munkáljon a püspök is oda, hogy B é s z t e r c z e v i d é k jövedelme és adója a királynénak szolgáltat'Ódjék j : Péter püspök e nézetet.nem csak teljesen osztá, hanem maga is egyike lön a felkelt papság főnökeinek. Árbéczot, kún főem­ bert két unokájával, s az idegenek közül kinevezett erdélyi vaj­ dát, Moyst megfogatá, fogságra vetteté ). a

:

s

4

Mint két éles kard állott tehát újra a hon és király egy­ mással szemben/A pápa meghagyá, hogy ha másképp nem le­ het, kereszthadat prédikálva is kiverjék a király pogány kegyenczeif, a tatárokat, saracénokat és neugurokat ). A dol­ gok ily állásában IV. László jobb érzése ismét föltámad, ma­ ga áll a nemzet élére, fegyvert ragad, Erdélyen át kiűzi őket. 1288 jun. 8-án Tor dán van, — hol ugyanekkor az erdélyi nemesség közgyűlést tart, hol többek köztj László alvajda é s ülnökei, á Loránd vajda rendeletére, Mikola fiai K e m é n y é s Jánostól G y e r ö v á s á r h e l y t , Z e n t e l k é t , Sztánát, a püspökség javain elkövetett károsításért, azok megtérítéséig, lefoglaljak— ), oct. 27-én IV. László Brassóban van 'J; s mint egy oklevela 5

1

6

>) Fojér, Cod. dipl. V . III. 356. =) Fejér, Cod. dipl. V . U I . 361. 63. 3 ) Fejér, Cod. dipl. V . ru..420. i) Oki. Szorodai, Episcop. Trana. 29. 1. Fejér, Cod. dipl. V . III. 454. . ) E. hadjárat a Magyarhonban maradt tatárok, törökvallást követő saraoonok vagy izmaeliták, s a keresztánynyé lett s pogányságra vissza hajolt kunok vagy nougurok ellen kelt fel. Jerney, Utazása I. 278. sat. 1. Figyel­ met érdomol azon megjegyzése is, hogy az akkor Bánságba telepitettek nevét, Jerney nem Romani hanem Komani-nak olvassa, fltazása I. 104. 1. «) Kolt T o r d á n , itiint a kerosztos barátok villájában. Fejér, Cod. dipl. V . m . 486. Fejér, Cod. dipl. V . III. 409. KBv, 1-Iintór. 10 5

146

IV.

LÁSZLÓ

KIRÁLY.

(1289—90.)

mondja, a titkon elmenekült magyarhoni kunok utiin egész a ta­ tárok földéig nyomult *). Az események e fordulata , ugy látszik a királyt ogyidöre viszaadla magának s nemzetének. A z ellene felkelt pr,poknak megengedett. P é t e r erdélyi püspöknek is javait, me­ lyeket kegyenczei elfogatásáért elvettnek nyilvánított, 1289.-ben visszaadta ). A most települt a r a n y o s s z é k i c k n o k kiváltság­ levelet ada k i , mit eddig nem birtak, melyben a talárok ellenébeni harozolásuk mellett, a kunok ellen lelt jószolgálatiikat is mint érdemet hozza fel, s a tért, mit apja, V. István király ne­ kik adott, okmánynyal biztosilá °). Ugyan o föld szomszédá­ ban Gercnd-Kereszturt, Ö r k é t , s tán Gyérest, Gerendi M i k ­ lósnak adományozá, a ki az erdélyi nemességgel a fellázadt Szcpesség ellen vitézül harczolt mellette *). És László király még som okult, kójelgésoit még sem, feledheté, csaknem háremet nyitott, mi a pápát és nemzetet oda ingerié, hogy ellene keltének fel kereszlhadal. Menedéket is­ mét az idegeneknél keresett; ismét a neugurok, kunok, saraczenok, zsidók oltalmába vetó magát. S mikor igy vesződnék vele a nemzet, az ég büntető keze vegyült a tragoedia foly­ tatásába. A mint Biharmegyóben, Körösszegnél, kegyeltjei tábo­ rában volna, egyik eltaszított ágyosa, Edua rokonai, Árbócz , Turtul és Kemenche a király sátrába rontanak, s oz években még fiatal, de a kicsapongásokban kjmerült királyt, 1290 jul. 10-én meggyilkolák. 2

!

37. §. III. E n d r e

\

11

\

király.

(1290-1301.) Mikor lfún László király,megöletett, nem volt az Árpádházból egy férfi is a hazában; életben ís már csak egy van, kit •),Fojór, Cod. flípl. V. III. ) Oki. Szorodai, Episcop. Trans.. 29, ) 01:1. Az eredetijét láthatni a kolosmonostori Cpnv. ^oltárában Kolosvártt. Kiadva 1. Fojér, Cod. dipl. V.IU.452. Szókoly nomssot eonstit. 19—12. ") Fojór, Cod. dipl. Y, in, 4G7. . 2

3

Ut. , END11E KIRÁLY,

1 290

--91

)

147

felébb mint trónküvetelöl látánk, Endre herczeg, ,ll> Endre k i ­ rály unokája. Endre herczeg, mint felébb emiitök, akarata ellenére Bécsbe jutott,- ott tartatott; s midőn egy alkalommal Albert, ausztr. berezegnek egy diszkiséretben utána lovagolni nem akar­ n a , nagyobbnak tartván magát: klastromba záratott, ott, élt nyomorulton ). Megüresedvén a trón, a magyarok rögtön utána küldenek, elbozák, s tizennyolez napra előde halála után, nejé-'vei együtt megkoronázzák. Alig ü l t b e , trónkövetelők jelenkeztek. Először is egy ál András állt elő, kii magát IV. Lász.ló testvérének adá ki. •, . .Második volt Martell Károly, V. István leányának fia, s i ciliai király fiu, kit a pápa pártfogolt. Nagyobbszerü volt mindeniknél Ausztria trónkövetelése , melynek érvényesítésére majd egész Németország munkált*), Azpnban III. Endre, mi reményében meg nem csalá, a magyar-, nemzet karjaiba veti magát. A virágzó szép telet hadi készületre fordítja. Bejárja a hont,Erdélybe is eljö, 1291 jaii. 22-éri F ü l p ó s ö n aiMezöségen látjuk átvonulni, mártius elején Gyulafejérvártt, hol épen a szászok által leégetett kathedrale fedelezésé-. hez készültek ), hon-gyülést tart *), márt. 21-én már Győrben van; ily sebes intézkedései áltál, hadat gyüjtj serget visz Aüstriára, Bécs külvárosait felégeti, s a követelésnek egyidöre v é ­ get vetett. i 1

8

:

1

III. Endro emiitett benn; járásajiErdélyre nézt nevezetes emlékeket hagyott fen. A z általa Fejérvártt tartott gyűlés első ismeretes hongyülésünk.: Látszik, hogy a nemzet alkotmányos'• befolyása m á r a törvényhozás terére bocsáttatott. E gyűlés Erdély politikai igazgatási reformját tűzvén czéljául, mint egy oklevél mondja, arra a nemesek, szászok és székelyeken kívül: ,az oláhok is meg voltak hiva ) ; gyűléseztek, s tanácskozásaik B

") Engels, Goscliichto I. B . II. Abth. 171. 1. ) Uj magyar Múzeum 1864. VILT. füzet. Eejúr, Cod. dipl. VI. I. 47—48. 101. 180. ) Memória Episoopat ot' Ep. Traus. XIV. lap, ') IJ. az oklevelet Siobonb, Eouhtsgeschiclite. v. Éried. Sclmllcr. Hennán, 1854. 207—211. 1. Erőltette í'ojérv. kapt, Miseel. eist <S. fase 3. n. 8.. 3

4

10*

Ii3

III.

EHDRR

KIRÁLY.

(Í29Í.) J

e r e d m é n y é ü l 1291 márt. 8 - á r ó l egy kiváltság levelet ad ki ; , melyben eddigi jogaikat m a g y a n í z é l a g , a nemesek szászok és egy­ háziak jogait jóváhagyván , többek közt megígéri, hogy a m é l t'iságokat, hivatalokat, v á r a k a t csak nemesekre bizza , kivéve az alonne.ellárságot, melyet a fejéi-vári káptalan k e z é b e n hagy, minthogy elejétől fogva az folytatta; de megígérteti m a g á ­ nak, h o g y ha foglaló jön a hazára, mellette á l l a n a k , s zsold mellett a h a z á n kivül is kövessek ö t ; a király és királyné v á r o s a i azon j o g á r ó l sem feledkezett e l , mely szerint azok. felett a 'nemesek nem bíráskodhattak ; meghagyja továbbá, hogy az oly tornyok és várak; melyek ártalom tekintetéből vannak é p i t v e , lerontassanak; s hogy az oly v á r a k a t , melyeket egyes h a t a l m a s k o d ó k foglallak volna e l , visszavegyék; hogy a zászlós urak és nemesek minden évben egyszer Fejórvárra gyűlésbe j ö j ­ jenek. E kiváltságlevéllel különösen a s z á s z o k n a k kívánt k e d ­ v e z n i , hogy őket mint n é m e t eredetű népet, Albert herczeg k ö ­ v e t e l é s e i e l l e n é b e n magához édesítse.. Ezen tömeges k e d v e z m é ­ nyek m e l l e t t , a hazában szerteszélyel telepedett idegeneknek sem m u l a t á el jóakaratát tanúsítani. A z o k igényelt kiváltságait is újra k i a d á . ' ••< ' -

Ilyenben részesült T o r d a , akkor inkább szász, most t ő s ­ g y ö k e r e s m a g y a r v á r o s , melynek lakosai III. Endrének panaszol­ v á n , m i k é p p szabadalmi okmányaikat a tatárok e l é g e t e k : III. E n d r e , a jelen volt főurak t á m o g a t á s á r a , Tordának 1291-ben oly k i v á l t s á g o k a t tesz papírra, melyeket a város mind e napig é l v e z . Ugyanis azon szabadalmakba h e l y e z v é n , melyekkel a d é z s i , s z é k i és k o l o z s í bányász polgárok (hospites) b í r t a k , a v a j d á k alól saját birájok alá rendeli; ez oklevelén alapszik a tordai héti vásár, mely ma is az okmány értelmében p é n t e ­ ken d é l u t á n i é i szombaton estig tart; ezen k i v ü l , hogy n é p e s z a p o r o d j é k , a T o r d a h a s a d é k o n tul egy erdőt adományoz, mely akkor k i r á l y e r d e j e , most város erdeje név alatt ismeretes, s m e l y ­ hez A r a n y o s - s z é k is igényt formálván, egész napjainkig feles l ö r v é n y c z i k k r c , apró v é r e s összeütközésekre adott alkalmat J . a

Hasonló

k e d v e z é s b e n részesült T o r o c z k ó , akkor n é m e t

') Fejér, Cod. dipl. VT. I. 118. r) Vajét, Cod. dipl. VI. I. 105. I.

•III. ÉtaVRE KIRÁLY.

(129.1.)

149

most hasonlóan teljesen' magyar v á r o s ; ugyan csak 1291 -ben, .-egy oklevélben, felemiitvén miképp népe Aüstria Eisen-wurzel nevti vidékéről a v a s b á n y á s z a t folytatására jött be , s szabadalmaikat a tatárok e l é g e t e k : szombaton tartandó héti v á ­ sár mellett, őket is saját hirájok, s általuk választandó k ö z s é g tanács alá rendelve, azon szabadalmak é l v e z é s é r e jogosítja, melyet az ausztriai bányavárosok élveznek A német elemnek hozott e kedvezmények mellett, a s z é ­ k e l y e k e t sem feledé* A pár tized előtt A r a n y o s s z é k r e te­ lepedett, s kiváltságokat nyert kezdi székelyek k é r é s é r e , őket .-az általok betelepített terület birtokában, 1291-ben, nem csak megerösité, de egyszersmind Aranyosszék eddigi bizonytalan te­ rületét, határát megalapitá ). 2

Hogy, mint egyik oklevelében monda, Erdélyt ismét r é ­ gi virágzásába hozza, az egyesek és testületek minden meg­ sértett vagy megingatott jogait régi erejébe kivánta vissza á l ­ lítani, Á fej é r v á r i p ü s p ö k s é g n e k alig volt már mit kérnie, ennek is 1291 régi szabadalmait, s zászlós uraságát meg­ újítja *). A f e j é r v i í r i k á p t a l a n t M a r o s - K o p p á n d , t's oda közel feküdt Ivánkateleke birtokában, mint a mely Falukat nem rég Mikud bán "után kaptak volt — megerősítette *) Fejér, Cod. dipl. V I . 1. 120. Toroczkáról 1/ Erdély Ritkaságai 161.1. ) A z emiitett oklevél (L, hiányosan Fejér, Cod. dipl. V I . 1. 150. 1, TI i ány talán abbul, Székely nemzet coiislitutioi • 30—37.} harminca falut számlál elő, azonban csak is 22. falu jött le időnkre. Ezek közül az akkori nevén a következő 13 liivatík: F e l v i n ez, . Ö r m ó n y e s , H í cl a s , D o m b o r ú , M o ­ h á c s , K e r e s e d , B á g y o n , K ö v e n d , Csegez, P o l y á u , K o c s á r d , F ö l d ­ v á r és C s á k ó ; a következő^ most is fennálló- 9 helység: R á k o s , A l s ó - és Felsó'-Sz t.-Mi hályf alva, fíarasztos, Inakfalva, Mészkő, Sing­ f a l v a , V á r f a l v a , és V e r e s m a r t akkor oly nevén jönek elÖ, melyeket e falvak közt kiosztani m á r nem tudunk, A fenn'maradt 8 faluból a toroczkai és tordai vár ma puszta r o m ; P a r d é j , K e r e k e g y h á z , F e l e g y h á z , ré­ szint Torda városba, részint határába olvadt vagy elpusztult; Fuss c g , mely ma Fügéd, később Tordamegyéhez lön csatolva; kettő elenyészett,s ezek egyi­ ke B o g á t , melynek'határa most is e nevén neveztetve, ott terül a Tordaenyedi országút balján, s a legsajátságosabb birtoklás folyt rajta, mit később eralitendünk. " a

*) Fejér, Cod. dipl. V I . I. 88. 149. . \ IVjér, Cod, dipl. V I . 1. 163.

150

m. ENŰKE KIRALY. (Í291-~99,)

: A testületek mellett, megemlítjük Ugrin (Ugrón) mestert, kit azon panaszára, hogy tőle F o g a r a s és S z o m b a t h e l y erőszakosan elvétetett, a két hely birtokába visszahelyező *). Mind ezen kedvezmények mellett i s , III. Endre trónja igen ingadozó lábon állt: a pápa nem szűnt meg ellene to­ vább is működni, s midőn az általa megkoronázott Martell Ká­ roly 1296-ban meghalt, két éves fiát, Róbert Károlyt koronáz­ tató künn meg magyar királynak. Neveié bajait az, hogy a fő­ nemesség, mire támaszkodott, egyre féktelenkedett: Erdélyben a rablólovagok zsákmánylásában maga L o r á n d v a j d á n k is részt vesz, ugy hogy a király e miatt 1296-ban keményen megfe­ nyíti j . Annyira állt a vagyonbátorság, hogy Kolosmonostor, az 1285-i tatárjárás alkalmából a.szomszéd hatalmasok által elfog­ lalt jószágait, sehogy sem vala képes visszakapni. III. Endrének (1296) Henrik apát sürgetésére , a javak viszaszerzésére királyi biztost kellé b e k ü l d e n i e ) . III. Endre, hogy a bajokan segítsen, az országgyűléseket folyvást tartja Magyarországon, de mind ez oly keveset hasz­ nál, hogy 1298-ban azon gondolatra jött, hogy a tagos R á k o s mezejét választva k i helyül, oly országgyűlést hijjon ö s s z e , melyben ne csak a főbbek s a hatalmaskodók vegyenek részt, hanem képviselők által a középrend is megjelenhessék. Meg lön c gyűlésre híva E r d é l y , köztük a szászok is, s nagyszerű i n ­ tézkedések jövének létre *). így történhetett meg, hogy a lovag­ rablók ellen kemény határozatok keltek, s törvénynyé lett, hogy várat, mit eddig mindenki szabadon épített, ezentul csak a k i ­ rály engedelmével lehessen építeni, mi által a rablóvárak to­ vább szaporodásának szerencsés gát vettetett. Erdély feletti további gondoskodásait nem ismerjük. L o ­ r á n d vajda ugy látszik nádor lelt, legalább egy Loránd, mint ilyen kezd megjelenni; s itt 1299-ben már. B o r s G y ö r g y é t látjuk a yajdai méltóságban. Püspökünk, P é l e r még annyit nyer tőle, kogy az egri püspökség hatalrnaskodásai ellen, ez é v r ő l , a

8

V Fojór, Oocl. dipl. IV. L 118. •) Oltlevál. Huszti Vajvodfio Ms- 1296-ru. ') Old. Bzogodi, Synops. 356. *) Cod. dipl. IV. II. 130. VII, V.- 502. 1.

III.

ENDRE KIRÁLY.

1299—1301.)

151

egy oklevelet kap, melyben Máramarost, mint elfoglaltat, az erdélyi püspökség kormánya alá vissza adja *). Hasonló sok oldalú s a haza csendé és rendé megalapítására tervezett intézvényei közepet érkezik meg a pápa l e g á tusa, hogy öt trónából kitegye, s helyébe Róbert Károlyt, a gyermeket, István király leánya, a Sicilliába férjesült Mária unokáját helyhezze be; de III. Endre fegyverrel üzé k i országából. l l l y férfias magatartás közben,. a mérgezéstöli hosszas f é lelem gyanújával evé sokáig falatait; végtére is késére játszott méreg által halt el, 1301 jan. 14-én. III. Endre Árpád családja férfi vérének utolsó csépjét is sirba vitte: Árpád hazáját, trónját, iszonyú pártküzdelmek ö r v é nye közt hagyá itt. Erdélyben egy vajda maradt t#le, O p o r László, kit a r e á következett trónkövetlési zavarokban történetünk legórjásibb j e l lemei, közé látandunk fejleni. Benne halt ki az Árpádház, mely Magyarhont alapitá, s mely alatt négy századon át e nemzet azon kor nagyhatalmasságai közt ifolyvást fényben ragyogott. «) Oklevél Pray, Annál. reg. Hung. 366. Szeredaj, Episcop, Trana. 83. . Fejér,' VI. II. 493. 287.

HETEDIK KORSZAK. ÁTMENTI KÜZDELMEK. 38. §. Ú]

irányok.

III. Endre királyt, bár kétszer níSsül, az ég utóddal nem áldotta meg. A nemzeti kormányzat uj stádiumába lépett. A vallás ügye megvolt alapítva; csak. a trón biztosítása forgott kérdésben. A magyar dynastia fiága kihalt: s egy sereg leány ági trónkö­ vetelő zörgetett a magyar királyi lak kapuján; különböző nem­ zetekkeli'szövetkezés közt lehető választás ajánlkozott; me­ lyiket válassziik: a nemzet szabad akaratától feltötelezteletl. Két nevezetesebb nemzet-elem lön túlnyomó: a német, és a nápolyi trón által, a franczia elem. A német vagy franezia miveltség és szellem között engedett a végzet választhat­ nunk, mint barom szazad előtt a görög vagy római között: k á bitólag bonyodalmas uj gordiusi csomó... A nemzet véleménye itt is megoszolt. Erdély, jól vagy rosszul, az idő mutatja meg, ismét a könnyebb vérű nemzetek felé gravitált; honnan e nngy életkérdés a két hazát ismét többször állítja szembe egymással. Melyiknek volt mélyebb ösztönérzése, melyik pillantott é l e sobben Isis fátyola a l á : esak a történet mondhatja meg. Baj volt, hogy ha nem álliták fel az elvei: győzzön a jobb, bár állították volna foK hogy győzzön a többség; igy legalább ma­ gunk nem gyengítettük volna onmauunltal odáig, hogy e kor­ szak végzetével eljöhessenek a külhóilitók , s a szép magyar hazát, a niegoszolt nemzet szeme láttára feldarabolhassák.

30. §. Venczel,

Ottó, Róbert Károly királyok, s szemb.en

vélek

Erdély-vajdája.

(1301—10.) Árpád dicső trónja üres l é v é n , fél Európa vágyakozott reá. Az Árpádházi királyleányok unokái mindenfelől tódultak be. A franczia eredetű' R ó b e r t K á r o l y azon jogon, hogy István király leánya, Mária unokája volt, a pápa intézkedése k ö ­ vetkeztében, már meg volt koronázva, de nem a magyar szent koronával. A második trénkövetlönek, Venczelnek, mint IV. Béla unokájának, Cseh és Lengyelország királyának, nagyobb pártja volt, közös érdekeinknek benne hatalmasabb képviselőjét láták. De ő fiát, ugyancsak Venczelt ajánlta fel maga helyett, kit be js hoztak, s 1301-ban V. L á s z l ó név alatt meg is koronáztak. Róbert Károly is bejött, de hallván Venczel kedvező fo­ gadtatását, nem akarván magát koczkáztatni, Bécsbe vonult, s a dolgok fordulatát a pápával tudata. A pápa fellép, V. László megkoronáztatását érvénytelennek nyilvánítja; s hivei által B u ­ dát ostromoltatni kezdi. Erre Venczel, cseh király, koronázott fiát, a szt. korona jelvényeivel együtt, felülteté, s hogy bátor­ ságban tegye, 1304-ben haza viteté. Mily szerepet vitt e zavarok kezdetén Erdély, egy ok­ levél gyanittatja, melyben az esztergomi érsek, 1303-ban, E r ­ délyt egyházi átokkal fenyegeti, ha Róbert Károly mellé nem nyilatkozik ^ Ugy látszik Erdélyben Opor L á s z l ó ) . ITI. End­ re kinevezett vajdája, már megkezdé fellépését, mert egy ok­ levélben, Róbert Károly Rudolf ausztriai herczeggel véd és dacaszövetséget köt, melyet a rendek Posonban 1304-ben irnpk alá; ezt püspökünk mellett Péter és L ö r i n c z is alá í r j a ) , 2

3

•) Fejér, Cod. dipl. VIII. 1. 134. '-) Kivolt eaeu Opor, kétség alatt áll. P . Szegedi, (Synnpsis Reg. Hung. 816—32.. az Apor családból származtatja. Éder. Felmerhezi jegyzetei 25. 1.) kétség alá hozta. Annyi igaz, hogy Magyarhonban szintén szerepelt egy, ha­ talmas Opor család. L . tírd. nev. családid 13. 1.••_) Fojór, Cuil. dipl. VIII. 1. 160.

154

KOBERT

K. V E N C Z E L ,

OTTÓ

KIRÁLYOK

(1305— G >

oly két vajda, k i k alkalmasint csak czimét bírták a vajdaság­ nak, de hatalmát nem. A köt koronázott trónkövetlö közt a vita fegyverre került. Róbert Károly, 1305-ben Austria segítségével Venczelre megy, Csehországba. A megtámadott Venczel, Oltó, bajor herczeg se­ gítségéhez folyamodik. A harcz kitör. Folyama alatt az idősb Venczel meghal. A z ifjú Venczel, V . L á s z l ó n a k nevezett k i ­ rályunk, a magyar királyságról lemond, s a korona j e l v é n y e ­ ket, minden igényeivel e g y ü t t , átadja Ottónak, hogy azt saját maga javára érvényesítse. A harmadik trónkövetelő, O t t ó , bajor herczeg is fellépi s mint í V Béla király másik unokáját, csakhogy a koronát még egyszer bekapják a hazába, a magyarok trónra hijják; k i be is jön. s a magával hozott koronával 1305 dec. 6-án, V . B é l a k i ­ rály név alatt megkoronázák. E szerint, ha Venczel vissza nem lép, három koronázott királya lett volna viszályba sodort ha­ zánknak. ' , O t t ó , vagy tij nevén, V . B é l a király Budára beül, s kor­ mányhoz n y ú l . A pápa, az • Avignonba szorított V . Kelemen, egy­ házi átkot, mindent mozgásba h o z , s Oltó pártján mindennap egyegy csapást ejt, Mit maga Ottó is nagyban nevelt áz állal, hogy a nemzethez nem mutatott annyi bizodalmat, hogy á k o ­ ronát a magyar koronaörök kezébe letette volna. A két király tehát, Ottó és Károly, megmérküzéshez k é ­ szültek. Mindkettő utánlátott pártja erösbitéséhez. E r d é l y ugy liinik fel, hogy Ottóhoz mutatott több hajlamot. Legalább a szá­ szok, kik Ottóbán, mint bajor herczegben, a német elem t r ó n ­ ra jutását üdvözölték, oly nyiltan felléptek, hogy Szebenböl, mint a nemzet középpontjából, követet küldtek fel , mely öt a magyar trónon köszöntse, s Erdélybe meghijja *). Oltó király a meghívást elfogadja, királyi körútjára nem sokat k é s z ü l : 1306 elején Budáról leindul, s Beszterczénél lép E r d é l y b e . Képzelhetni a szászok disztisztelgéseit, a v é g t e ­ len örömet, hogy német e r e d e t ű királyt láthattak a magyar t r ó ­ non. O p o r L á s z l ó vajda is meghozó hódolatát, fényes nemesv

1

:

l

) 1'o.jór, Cod. dijjl. Vili, 1. 48.

RÓBERT

K.

OTTÓ

KIRÁLYOK.

(1306.)

155

ségtŐl kisértetve jött a királyhoz, k i öt egy e végre állított pompás sátorban várta. Ottó Oport mint egy fejdelmet fogad­ t a : neki kezét és száját nyujtá ; kézszorítás és barátságos c s ó k ­ kal üdvözló a király Erdély vajdáját, k i öt szintén királyának ismeré, s jó szolgálatát igérte *). Ottó e találkozásra sokat épitett. Nem is o k n é l k ü l , mert Opor László, mint árpádházi vajda a nemzeti pártot látszott képviselni, mely az Árpádok kihaltával minden behozott király­ tól idegenkedett; benn a hazában pedig királynak váló férfit nem találván, lavírozott, kedvezőbb szelekre várván. Opor, mint e párt hatalmas főnöke, R ó b e r t király ellen már nyilatkozott: a helyébe kinevezett vajdákat nem ismerte c l ; s a vajdai hatalmat kezökbe le nem tette. Sőt tovább ment. Látván a trónkövetlés közelgő fergetegét, magát a kormány élére aként vetette fel, hogy nem vajdája, hanem mondhatni fejdelme lön e hazának : vajdai méltósága mellett, ott állt a szolnoki és székely/ispánság, ott a magához ragadott szász i s pánság; s igy az összes Erdély kormánygyeplö-szálait kezében lartá. Radna ezüstbányái, Dézs és Kolos sóaknái mellett, több királyi jövedelmeket húzott. P é t e r , erdélyi püspök, testvérének látszik, s igy az egyházi hatalom is családjánál; fiai kezében ott látjuk a legerősebb várakat, köztök a rendületlen Gsicsót. Mint i l y e n , hová kardját mérlegbe veti, sokat nyomott vala. És, hogy mit Ottónak ígért, legalább akkor igaz hittel i g é r t e , mutatja az, hogy 1306 elején a kalocsai érsek ő t , mint R ó ­ bert Károly ellenét; egyházi átok alá vetette, mit azonban a püspök végrehajtani vonakodott; az- érsek parancsát a pápához felebbezé ). 2

Ottó nem kevesebb szándékkal jött vala Erdélybe, mint hogy a hatalmas vajda leányát nejéül nézze ki ); de a s z á ­ szok a vajdát oly színben festék le előtte, hogy még azt se tevé meg, hogy Oport, hová meghivá, várában meglátogassa *). 3

l

) Archiv d. Vereins I. 31. 1; • ") Szerdai, Episc. 4. 59. 1. Fejér, VIII. 1. 203. P) Aventinus, Annál. Boici Libr. VII. i) L. Ottóhoz Horneket, Petz: Scriptor. Rer. Austr. III. Hol. Ottó e* utja azon időből, mesés versekben le van irva. L. idézeteket belőle Archív d. Vereins I. B. 1. heft.

RÓBERT

R.

OTTÓ

KIRÁLYOK.

(1307.)

A király ősszel már Budán; ván, szerencse-csillaga mimí inkább setéiül. Venczelt, szövetségessel meggyilkolják, és a n é l ­ kül , hogy felfedeztetnék gyilkosa. III. Venczelbcn a P r é myslek férfi ága a cseh trónon k i h a l , mint nálunk III. E n d r é ­ ben az Árpádvér. A meggyilkolt király nővérét a német csá­ szár fiá veszi el. Ott is mint m l l u n k , a viszálynak tárt kapu •nyílik; s Ottó mind inkább magára hagyatik. Ausztria, ki Csoh•orszngra is jogot tárta, Magyarországra serget küld, mint V o n czfl örökségére: és Ottó nem látva más sogélyt : leánynézési ter­ vét , 1307-ben, még egyszer megkísérti *). • . 1307 májusában ismét útnak indult ). Nevezetes év, ugyan­ az, melyben Teli Vilmos Svájczot, az Erdélyhez annyit hason­ lító Svájczot, merészsége által függetlenné, telte. 2

:

: Vajdi'nk- a nyugoli beavatkozást leginkább nem sziveié, egy második.Teli ViímOs. szerepét veszi fel, Erdélyből tán m á ­ sodik Svájczot akart teremteni. Elveti azon kábitrt dicsőségmámort, mely öt, mint k e n d ő királyné aiyját é r n é : hónáról tervet alkot magának, mit még a történészet fol nem derilelL A z események fejlése, a kor és cselekvő személyek, jelleméből ugy látszik, hogy vajdánk egy kísérletet kívánt ten­ ni a felett, vájjon nernlehetne-e a magyar birodalom közép­ pontját, Visegrádról, Esztergomból, mely a melleit hogy határ­ szélen feküdt, s ogy fejlő birodalom fővárosa kellékeivel nem birt, i d e , a magyar birodalom fellegvárába, E r d é l y b e , mely minden fővárostól messze cselt — általtennú E szándékkal n é z ­ hetett vajdánk Ottó uj" utjának elébe* Ottó király tehát isinél Erdélybe ér *).;•'öt a vajda megha­ gyásából, az elébe meni Péler püspök pompával fogadja, s a vajda egyik érős várába vezeti. Melyik várba, elfeledte a t ö r t é ­ net megjngyezn!; némelyek Dévát gondolják, mint vajdai v á ­ rai, jn-ísok. Bálványos váraink valamelyikéi, s mint gyunitjáli, de-

. >; Chron. BucTcns. PodhrMozltynál. 231. Katona VIII. 113. *) t ó regényes dolgai kútfeje, Momimenta Boioa. Uditl. Ao.ad. Reionfc. II. 217. 40C. IV. 16-2 V. 38. VI. 374. M°'ifi'» 'We° TI. Tiibr. IX,)asst mondja, korongjai; ogy fátokban egyik kisáröje lován hozó,, ugy hogy m6g hozója se tudta mit hoz, s az talán nlvosatetto, s u vajda kcssúbe Uoriilt. Turúczi, üzfc (U. Cap. 88.' regoriok tartja. 0 t

5

RÓBERT

K. OTTÖ

KIRÁLYOK.

(1308.)

157

•allatokkal be nem bizonyítják, a vajda, nehogy a király ujlag elkerülje, öt csellel vezetette mngi'hnz. Mi történt a király és vajdánk között, minő e g y e z k e d é ­ sek jöttek szőnyegre, mely pontokon tört a nyakas magyar s kevély német ) közt meg az egyetértés: hallgat réla a kró­ nika. Azon törtéheti téiyy, mely szerint Ottó menyegző helyett letartóztatásra talált: valamely ismeretlen ,ok következménye le­ het; mert Oport királyságra vágyással vádolni nem lehet. Csak annyit tudunk, hogy Ottó és vajdája között a jó viszony an­ nyira felbomolt, hogy a vajda őt letiirtoztatá , valamelyik v á ­ rába őrizet alá veté, honnan egy év mnlva, de a. korona jel­ vényei nélkül, ismeretlen módon szabadult el, s álutakon haza ment Bajorországba ). x

a

E merész felségsértési tény horderejét Opor j ó l értette* Azonban, míg egyfelől önterveit mozgntá, ugylutszik azt is ki­ számította,' hogy ha e lépés nem is sikerül, .mint olyan, mely mind Róbert Károly ) , s mind szövetségese a római pápa és császár tervével némi öszhangzásban tűnik fel, *), nagy rosszalásra találni nem fog. 3

Opor messze belátott. Mért a római császár a trónkövetlési viszályokat éppen arra akarat felhasználni, hogy réji tervét, Ma­ gyarországnak, mint római hitii államnak, a római császár felsöbbsége alá kapcsoltatását, megkísértse. Mig Opor határzott ma­ gatartása az erőszakos fellépésektől minden pártot visszatar­ tott: Róbert Károly javára a legkedvezőbben eredményezett. R. Károly a mint üreseri látta a trónt, Gentilis bibornokkal, a római pápa koronázó követével Magyarhonba j ő : 1308 nov. 2 7 - é n , a Rákos mezejón országgyűlést tart; melyben a párt­ főnökük közül Omödé személyesen, Trencsini M. és Opor L á s z -

>) Székely István krónikája 187. 1. -) Ottó megszabadulását némely regényesebb krónikások a vajda ne­ jének tulajdonilják. Mások híve, Serényi Imre ügyességének, sat. (Eder E e l raerhoz 27. 1. Arclüv d. Vereins I. 37.1.) Annyi áll, hogy Ottó kiment, s 1312bon történt haláláig viselte a magy. királyi cziniot; de többé fel nem lépett. ) Beko Bonodek, Ottó egyik erdélyi kisévííje, Róbert Károlytól birtoko* Itat nyer. Fuj ór, Cod. dipl. V I H . 1. 220, VHI. 1. 219. , ") Katona, VIII. 111. 1.' • . :s

KOBEHT KÁBOÍ.Y K1H.Ú.Y. (1309.) 1

1 6 vajdánk követek által, magok is megjelentek ). És a g y ű ­ lés azzal végződött, hogy Gentilis bibornok szénoklalr'ra, II. Ká­ rolyt királynak ismerek, ös szokás szerint Te Deum éneklése közt paizson körül hordozák; s a párH'önökökkel békecsókot válta *). De azt, hogy nem a római pápa és császár akaratából, hanem a nemzet választása következtében lett magyar király vele kimondalak. Azonban e gyűlés se adá m e g , mit vártak, az egyet­ értési. A mint szétoszolt, nádor Trcncsini Máté a gyűlésnek, mint a melyben a pápa követe a nemzet szabad választási j o ­ gát elnyomta, — ellene nyilatkozott. A nemzeti párt, a kttl bea­ vatkozástól félve, a nádor nyilatkozatát magáévá lette. A gyűlés eredményével Opor som volt megelégedve. Nem bizváfi R. Károly jövőjében, Erdély kormányzásán mit sem vál­ toztat; s mire a koronállan király vele a korona kézbeszolgálfatásáról sürgönyüket kezd váltani: vajdánk, nehogy a korona újra idegen földre vitessék, azt kiadni Erdélyből vonakodott; s midőn hajthatlanságáról meg lőnek győződve, fegyverrel k é n szeriteni tanácsosnak nem tárták: 1309 máj. 8-ára uj g y ű ­ lést hirdettek, melyben, Genlilis bibornok hatalmaskodáSai k ö ­ vetkeztében, határzattá emelkedett: hogy ha Opor vajdánk a koronát azon év jul. i l - i g k i nom adná, uj magyar korona készíttessék, Opor pedig egyházi átok, alá vettessék ) . ; A király és bibornok mindent mozgásba hoztak, hogy Opor hajthatlan.jelleméhez férhessenek; s miután som igérot, sem fenyegetés meg nem hajthatá, sőt az erdélyi görög rokonszonv visszasugárzásakép még leányát is a görög hitű István szerb fejdelem fiának adá: Genlilis bibornok, Opor vajda egyházi átok alá vettetését kibírd elé *). Nem volt, mit tenni: uj koronát k é ­ szíttettek, s azzal R. Károlyt 1309 jul. 15-én megkoronázák ). Hogy a dynastikus magyar, csak a Szt. István koronájá­ val felk.ent főt, nézj országa fejének, csakhamar feltűnt. A k o 8

5

j

») Fejór, Coa. dipl. VD3. 1. 267. 1. '*) Ókloyól Pray, Annalos I. 382. 1. ') Oki. Pray, Annál. I. 387. 1. «) Oki. Fojór, Cod. dipl. vm. V. 04. Bonfin, Bocad. II. Libr. IX. ) Fejór, Cod. dipl. TIII. I. 338. 5

RÓBERT KÁROLY KIRÁLY.

951

(1310)

rona -megkapása naponta égetőbb kérdéssé vált, A király és Geritilis bibornok nyugtalankodása nőtt, mit tetőpontra hágtatott az, hogy mig Magyarhonban a kihirdetett egyházi átok követ­ keztében a temetetlen holtaktól a templomok, czintermek meg­ teltek : Opor vajda és Erdély felett az egyházi átkot nincs k i végre hajtsa, itt a templomok, az átok daczára, nyitva álltak, a papság az isteni szolgálatot folyvást tartotta ). • a

E tény kulcsát ismét Opor erélye s eszélyességében ta­ láljuk., Péter püspök, kit felébb látánk , s ki a vajda testvéré kép Ülnék fel, 1307-ben meghal, a püspöki szék e zavarok közt ürességbe jővén ) , helyébe Opor saját fiát választatá püspök­ nek *), mi állal az egyházi javak kezelése is kezébe k e r ü l t ) ; a papság felett kénye kedve szerint rendelkezett; s Erdélyben nem vala senki, ki Genlilis egyházi átkát végrehajtsa. Mit volt egyebet tenni, mint szép úton jutni oda, hová 'erőszakkal nem lehetett. R. Károly nádora s az esztergomi é r ­ sek közbejárást, vállal. Opornalc kedvezményeket biztosítanak; fiát Benedeket, a püspökségben megerősítik; Gentilis bibornok vele közlekedésbe teszi magát, s többek közt azon neveze­ tes levelet irja neki, mely mint legelső papírra irt magyar tör— itóneti levél ismeretes °), A szelid módra, főleg fia közbejárá­ sára, a hatalmas vajda, k i ez alatt derék várai mellé még egy ujat, Fogaras v á r á t is építtetés végre Gentilis bibornok kií­ rom évi működésére, Omodé nádor ,. Tamás esztergomi érsek kéréseire, meghajolt, Róbert Károlyt 1310 apr. saját királyának ismeré, s megesküdt: hogy a koronát jun. végéig kézbesíti, hogy a szász és székely ispánságot leteszi, hogy D é z S, K o l o z s és Sz ék sóaknáit s a radnai ezüst bányákat visszabocsatja; azon­ ban csak is azon kikötéssel, hogy jutalmát annak idejében maga fogja megmondani J . 8

s

7

') *) ) *) ') 7l

6

Székely Istv. Kronik 187. 1. Old. Fejér, Cod. dipl. VIII. V. 64. 1. Oki. Szerodai, Episeop 61. 1. Momoria .Episeop. Trans. XIV. 1. Colloct. Vatiean. Bibi. (Fejéi-vari könyvtárban) 123. 1.

) Budapesti ViBzhang 1886

9 sz. 74. 1.

•i) Fejér, Cod. d. VIII. dipl. 389. I.

l(j()

Honunr

K

KIIIÁLV

(1310)

Ugy lön, Opor igéretét férfiason megtartotta , ismeretlen kedvezményekért a koronát kiadta, s Róbert Károly látva, hogy a magyar addig törvényes királyának nem nézi, harmadszor is, s most Szt. István koronájával magát megkoronáztatta. Itt végződött a tiz éves vihar, mely az Árpádok kihalásával a. magyar'trón felölt majdnem elsodrólag üvöltött. Így folyt le az átmenti korszak Erdély ellenkező véleménye miatt. Egy t i ­ zed kellé arra, hogy uj dynastia fészkelhesse meg magát s az ugy nevezet „vegyes házbóli királyok'' a magyar trónon s z i ­ lárd állást vehessenek.

40. §. V i s s z a t e k i n t é s . Mielőtt e hézagos lapokat betennök, tegyünk mint a v á n ­ dor, k i megmegáll, s visszanéz lefutott pályájára. Nem kívánom ugyan a gondolkodó olvasó véleményét z a ­ varni, de attól tartok, hogy e nehéz századokat, a magyar ha­ za e nagy napjait, kútfőink hézagossága miatt, kellő színben ecsetelni nem bírtam. Pedig a mozzanatok, melyeken Magyar­ hont s illetőleg a nemzetet az Árpádház kora keresztül vitte, * oly óriási mérvűek, hogy a legszigorúbb történelmi szempont­ ból tekintve, csak tiszteletteljes érzéssel lehet r e á gondolnunk. A magyar nemzet mikor kijött, ha nem is állt az akkori m i velödés színvonalán: a fogékonyság csiráit magával hozta. Ázsiából, e testi és l e l k i tospedés, erkölcsi rothadás vadonából felkélí uj hazát keres. Útjában két századot tölt, két új hazát hagy oda: mert független akart l e n n i , fejét hóditónak meghajtani nem akarta. Inkább tovább küzdött. Ép erős termet, méla k e d é l y , harczias véralkaltal j ö t t ; fegyverforgatási ügyességél, vadászatban! férfias k e d v e l e l é s é t , ' l o vaglásbani páratlanságát, fénypompa szerelését, lovagias s z ó l a r tását, világhírű vendégszeretetéi, s mindezen magas fogalmakat gazdagon viszatükrözö, képekben, hasonlatokban dús nyelvét, szóval a mivelödési képesség ezer k e l l é k é t , mind magával hozta. Európába jött, ide a civilisátio ifjú erejű földére, s a n ­ n y i idegen elem k ö z ö t t , annyi nagy és ősi nemzet szom­ szédságában, e Kanahán jóságú, aranyban, sóban, áldásban gaz­ dag f ö l d ö n , magának kardja ereje s szerencséjével oly d a ­ rab földet vágóit k i , mely egy tekintélyes birodalom alapjának méltán nézetheteit. Itt a keleti népek közepette, hol a népvándorlás rombo­ lása után, négy századon át, annyi nép fellépett s birodalmat alapitni egy sem birt: a magyar birodalmat alkot , mely egy e z r e d é v e , hogy virágzik. Köv. ffistór. l i

VISSZATEKINTÉS.

162

Mint Ázsia pusztáinak oroszlánya, ázsiai vad s z o k á s o k a t , pogány vallást, féktelen szabadságvágyat hoza, rablócsatázások­ hoz fog, Európát mint rabló méh sereg veri fel. Azonban é r ­ telmes lelkének prófétai jós előérzetével csakhamar belátja, hogy Európa nem bárbárok hazája többé, nem ázsiai szellemi és anyagi pusztaság, hanem a polgárosodás éltető m e l e g é b e n fejleni indult családkör, melybe be kell lépnie, ha magát ö r ö k üldöztetésnek nem akarja kitenni- H e l y z e t é v e l , körülményeivel jókor tisztába j ő , a kényszerűséggel megalkuszik, faltörő p o ­ litikájáról lemond, kinai kőfalak emeléséről sem gondolkozott, nem hitta ki kardra egész Európát, mint a hún és avar, v a g y nem kísérté meg, mint később a török, Európában kis Á z s i á t alkotni: hanem magát accliinatizálni igyekszett. A mint belépett, a pusztaszeri téren hongyülést tart, m e l y ­ ben századok irányát veté meg, A mint elnyötte Ázsiából h o ­ zóit párducz kaczagányait, lemond a rabló kitörésekről, l e m o n d a más szorgalmából élő édes mit sem tevésről , megfogja a x eke szarvát, felbarázdálja földét, a gazdag réteket behajtott b a r ­ mokkal megrakja, kezdődik a polgári élet, s egy század u t á n , Szt. István korában, már lemond költői szépségű Mythologiájá— ról, ős-vallásáról ): a keresztény vallás befogadására, s az e u ­ rópai állam-szerkezet behozatalára, szervezésére, már elég k é ­ pességgel birt. • J

Egy század alatt oda fejlett a nemzet, hogy Szt. Istvánt a papság jövedelmét a mezőgazdászat tizedére fektetheté; a ? i ipar szintén fejlésben, a bőrcserzés ismeretét magával h o z t a , fegyverei, szerszámai, öltözékei több mesterség tudását, a h o n ­ foglalás szép eredménye hadmütant, a várak vivása , é p í t é s e , építészeti fogalmakat feltételeznek. A családi élctrfili tudomásaink töredékei , ép k e d é l y állapotra mutatnak. Zenénk eredeti rythmusa, tánczunk d a l i á s szerkezete, a kedélyes énekkel fűszerezett lakmározások, a n ő ­ nem, iránti lovagiassága, e g y n e j ü s é g e , az, hogy a magyar no — jét máig feleségnek, örömei fájdalmai felerészesének nevezi - —

l

1856.

) L. Ipolyi Arnold Magyar Mythologiajáfc, e nagyszerű' müvet. Peafc. .

VISSZATEKINTÉS.

163

mind arra mutat, hogy e nemzet azon fogadtatást, melyben E u ­ rópa részeltető, megérdemelte. Szt. István megal.apitja a vallást, királyságot, megyei szer­ kezetet; megszűnik a r a b l á s ; mérsékelt politikája künn t e k i n ­ télyt, s szelíd bei-kormánya benn jóllétet fejleszt. A honnak alkotmányt ad, klastromokat, templomokat építtet; Gizella k i ­ rályné elöl megy a mivészi hímzésben, minden fejlésnek i n ­ dul. Megjött a bessenyők, kunok, tatárok pusztitni , foglalni akaró tábora, hogy e földet ujra uratlanná tegye: s a magyar mint kőszál állt e viharok tengerében , a csapkodó hullámok rajta megtörtek, elenyésztek, mig ö máig is fennáll isten k e ­ gyelméből. Mint pusztai nép, Magyarhon rónáiban találta fel egy új haza ideálját; nem lévén kereskedő nép, nem gondolt Dunára, tengerre: de már egy század múlva, Kálmán király az Adriai tengerre veti szemét, s a magyarnak tengerpartot hódit. S k é ­ sőbb Kumaniával a Feketetengerig nyúlt be a magyar uralom. S a mai Magyarország egyesitve volt. A területi vívmányok mellett a szellemiek is folyvást h a ­ ladtak. A Szt. István által alnpitott állam-szerkezet reformok alá jön. Szt. László és Kálmán alatt a papi nötlenség l é t r e h o znlik. Kálmán kimondja Európa akkori fogalmai ellenében, hogy boszorkány nincs. Gejza Magyarhonba, Erdélybe az ipar fej­ lesztésére a szászokat betelepíti. II. Endre magyart, szászt sza­ badság-levelekkel lát el, mi által Magyarhon Anglia fejlésével haladott párvonalban. Bányászat, pénzveretés f o l y ; k a s t é l y o k , várak, városok, templomok emelkednek. III. Béla írásbeli per­ rendtartást hoz be. Tanodák keletkeznek *). E korszakból már krónikásokat bírunk; birunk magyar nyelvemléket, magyar írást, mely a X I I . században keletkezett ). Mindenfelé a cultura fej­ leményeivel találkozunk ) , S hogy sebesebben nem fejlődtünk, többek közt egyik o k a , hogy civilisátiónk folyama oly ellenáa

s

') Fejér, Cod. dipl. V. III. 347. ) Az ismeretes; Latiatue feleim. Tud. Gyűjt. 1817. I. 47. 1. ) L . Kerékgyártó tüzetes értekezését: „Adatok Erdély rnivelödósánek történetéből a mohácsi napig." Hazánk. Szerkeszti Török János 1858.22. 1. a több folytatását. 11* • 4

3

104

VISSZATEKINTÉS.

rak által sodortatott, melyek nemzetünk geniusával csak későre rokonultak, milyen hajdan a római, később a német. Szeretnek minket vádolni, mintha a mivelődéssel nem tartoltunk volna lépést. Azonban nem vetik m é r l e g b e , hogy k e d ­ vezőtlen geographiai fekvésünk mellett, egy hanyatló (a görög) s két emelkedő Caz osztrák és orosz) birodalom közt telopedénk le, s hogy egy számban tekintélyes (a szláv) idegen népelem tengerében alkotánk népszigetet; feledik, hogy e g y e l ő ­ re a pogány, később az alkotmányos magyar függetlenségé­ nek története egy tragoedia, mely ezredév előtt kezdődött. E z r e d é v ! Koppant i d ő ! ! s mégis pár tized múlva nagy nemzeti ünnep vár a magyarra, a honfoglalás ezredéves Ünnepe. A z áldomások, melyeket a honfoglalók kezdenek, (Árpád nevenapján) hihetően megfognak újulni a hazában, s háromszoros h á ­ lát adhatunk: egyszer, hogy élünk, m á s o d s z o r , hogy E u r ó p á ­ ban élünk, harmadszor, hogy a keresztény vallás emlőjén ujjászülettünk, mig ha Ázsiában maradunk, meglehet élnénk, de nem lelkesitne a nagygyá-lehetés r e m é n y e . Kimutatni, mily szerepet játszott Erdély, mint testvér o r ­ szág, mennyi része van a nemzet köáös é r d e m e i h e z , adataink hiánya miatt kimutatni nem lehet. Hogy E r d é l y , mint a kis birtokosok hazája, a nagy birtokosok hazája, a rónaságba v e ­ sző Magyarországtól gyakran ellenkező, még gyakrabban ellenzékibb irányt k ö v e t e t t : arra világos adataink vannak. Erdély, eleinte öntudatos, később hagyományos politikájánál fogva makacsabbul szegült ellene a vérünkkel kevésbé Öszhangzó fejlesz­ tésnek. Hegyi fekvésénél fogva, ábrándosabb, hevesebb v é r m é r ­ sékletű lévén, a trón-változási kérdéseknél ha. leheteti keleti, ha nem, akkor a könnyebb vérii európai nemzetek felé v o n z ó ­ dott, s fájdalom, igen gyakran megesett, hogy a két t e s t v é r ­ hon karddal kezében tolmácsolta érzelmeit egymásnak. Igy l á ­ tók egymással szemben előbb a pogány, majd a keleti és n y u ­ gati egyház érdekében; herczegeink két századon át a görög császárokkal szövetkeznek, mig Magyarhon a pápa és római csá­ szár felé gravitál; kihalván az Árpád-fiuág, a trón betöltésénél Erdély a franczia anjouház, később a lengyeltrón felé fordul, s végtére őnsziilöttét hozza Mátyásban t r ó n r a ; s legvégül gon-

VISSZATEKIKTIÍS..

Ifi 5

ílolva:' si flectere superos nequeo, Acheronta movebo — torok keblére veté magát, bolha megmaradunk, a lett volna sorsunk nagyobb mérvben, mi a két oláh honnak. A dynastia-alkotás kérdése mellett, ugy rémlik nekem, mintha a trón és főváros holléte felett a két hon szintén nem volt egy véleményen. Mintha Erdély belátta volna, hogy a királyi lak Esztergomban, Visegrádon, sőt Budán is közelebb van nyugat szivéhez, mintsem kellene; mintha ihletéssel gondolt volna arra, hogy még a tetszőleges napok udvara szinei is ellen­ kezőleg állanak: Erdélyben óhajtotta volna látni a magyar trónt, legalább Gyula vezér, Gejza és István berezegek, Opor László vajda, s Veres Benedek, s mások annyi zenriülését, l á ­ zadását,' forradalmát, polgárháborúját, máskép kimagyarázni nem lehet. Sok tömörség is volt Erdély ekkori szervezetében, mert mind a mellett, hogy három jogos nemzet lakta, egy hatalmas f ő ­ nökben könnyen központosult a hatalom. Alkotmányának municipális része a testületek és e g y é ­ nek szabadságának a lehető legtágosabb tért engedó. A három nemzet külön gyűlései a hatalmaskodást ellen­ őrzöttek. A külön tartományi gyülésezés is megkezdődött. A m a g y a r e l e m , az eredeti hét megye szét rakott v á ­ raival, bandériumaival a széleket és a bont kedvezőn domi­ nálta. A kisebb pontokat egyesek várai erődítek. A s z é k e l y e k hatalmas testületet képeztek, saját ispányok.volt, mely a mai szászföld .nagyrésze .felett is ispánkodott. Területe még nem volt ugy feldarabolva, mint korunk­ ban. Aranyosszékre a székely raj csak később (1285) telepe­ dett; Kászon Csíkhoz tartozott, Moldvábani jól hadakozásáért Zsigmond kir. (1462) adja önállóságát; Bardócz és.Miklösvárszék szintén később segíti a székelyföld daraboltatását. A nép egyenlő, egyes és erős, mindenki tehetségéhez képest gyalog vagy lovas; mert a főbbek, primőrök rendje, mely az egyen­ lőséget megcsonkitá, csak a XV. században fejlett ki. A s z á s z f ö l d még nem birt későbbi jelentőségével, még ekkor a megye szerény czimével él, a XIV században kezd provinciának iratni. Az Endre király diplomájábani egygyélétel csupán tervben van. Csak Szeben-vidék élvezé a diploma

VISSZATEKINTÉS.

Í66

kiváltságait. A Barczaság 1402-ig a székely ispánok alatt áll. Csak is 1353-ban kezd a kiváltságokban részesülni *); s pe­ reit a szász nemzet egyeteméhez csak 1422-ben kezdi felebbezni ). Medgyes szék Selykkel szintén nem tartoznak a szebeni középponthoz: 1318-bnn már a katonáskodás alél, pénzfizetés mellett, felmentödnek ); Szebennel Zsigmond király egyesíti őket 1402-ben, felmentvén a székely ispán alél ). Besztercze vidék szintén külön áll. Még 1264-87. a király­ nék jószága ), s csakis 1366-ban kezd Szebenbe felebbezni ). Még azután is székely ispánokhoz tartozik, s a XV. század­ ban a Hunyadiak birtoka. Igy belé volt olvadva Erdélybe egyelőre a szászság. Mint nemzet még sehol sem említtetik, mint ilyen 1541-ben jelenik meg legelőször törvényeinkben ); kebli igazgatásuk se volt annyira külön vált, ispányaik közt ma­ gyarokat is látunk, s a székek, községek comesei, grafjei, gerébjei, melyek ugyan egy jelentésűek, gyakran magyarok ). Nevezetes volt a befolyás, mit az így szervezett Erdély az első századokban gyakorolhatott. De a nemzetek önállóság­ ra vágyódása Erdélynek Magyarhontóli elhajlását, s ez oly viszonyokat'idézett e l ő , melyek alapján mindennap egy új kiváltságot teremtett, s minden nap egy lánczszeme porlott el az egyenlőség, szabadság és testvériségnek... S az Árpádok alatt egybe tartó Magyar birodalom más jövőnek indult elébe. z

8

6

6

c

7

8

») 2) 3) ") ) ) ) ) 5

6

7

8

Sieb. Provinoial-Blatter II. 285. Sieb. Quartalsohrift í n . 31. Eder Felmerhez 33. 1. TJgyan-ott 84. 1. Katona, Hist. Crit. VI. 936. Szeredai, Episoop. 22. 26.1. Windiseh, Ung. Magáz. I. 55, 1. 1541 art 6. Eder Felm. 25. 1. L . Archív, d. Vereins I. 121—126 1.

TÖRTÉIíETIRODALMUNK NÉYTAETAIMA Lap. Anonymus . . . . X. Arehiv des Vereins . XXIII. ArchívfürKenlnissSieb. XXIII. •Bánfi Gergely . . XXI. Bécsi Akadémia Archivjai XXIV. Bedeus József, b. . . XXVII. Benigni József X X . XXVII. Benkö József XIX. X X V . Bethlen Farkas . . X V . Bethlpn Imre, gr. . . X X . Bethlen János . . . XVII. Bethlen Miklós,gr.XVIII. XXII. Bonfinius . . . . XI. Pors János • • . XXI. Borsos Sebestyén X I V . XXII. Borsos Tamás . . XXI. Böjti Gáspár . . . XVII. Br'utus Mihály . . . X I V . Budapesti Szemle . XXIII. C o d ex diplomaticus . XII. Constantinus porphyrog. X . Cserei Mihály XVIII. X X I . Csiki Krónika . . XXV. JJ>ecretaet Vitae, Szeg. X X V . Dio Cassius . . . X. E d e r József X V I . X I X . X X V . Engel János . . . XVII. Enyedi Pál . . . . XXíf. Erdélyi múzeum . . X X V I I .

Lap. Erdély Történ. Adatok XXíí. Erdély Történetei Tára X X I . F e j é r György . . XII. Felmer Márton . , XXV. Felsö-magyaror. Miner. XXIII. Fontes Rerum austriacar.XIÍ. Forgács Ferencz . , X V I . Fundgrub. der Geschickt. X X L fifálfi János

.

.

,

XXI.

Haner Jeronos Hazánk

XXVI, XXIIÍ, XXIV. Heltai Gáspár , . . X I . Herodot . . . . X. Honbuvárlati Társulat XII. Hon és Külföld . • XXIV. Horányi Elek . . . X . Huszti . . . . . XXV. Istvánfi Miklós . . XIV. J á n o s , küküllöi esperes X . Jovius . , . • . XIV. K á l n o k i Sámuel, gr. XVIII. Katona István , . . XII. Kézai Simon . . . X . Kemény János X V . XXII. Kemény József, gr, X X I . XXIII. Kerekes Ábel . • . IX. Klió . . . . . XX.

168 Lap. Kovács István . . . X X I . Kovácsóczi Arpádiája XXIII. Kurz Antal XXIII. X X V . IJaczkó Máté . . XXII. Laureani . . . . XXVIII. Lebrecht Mibály . . X X V I . Magazin für Gescliichte XXIII. Magyar Múzeum . . XXIII. Magy.Nyelvmiveló' Társ. X I X . Magyar Történelmi Tár XXII. Mikó Ferencz . . . XVII. Mikó Imre, gr; XIV. XXII. Miles Mátyás . . . XIV. Mindszenti Gábor . . X X I . Monumenta Hungarica X X . IVagySzabóFerenczXIV.XXIII. Nemzeti Könyvtár XXI. Nemzeti Társalkodó . XXIV. Neugeboren . . . XX. l*ap Sándor , Pethö Gergely Pray György ,

. . .

. . .

R á k ó c z i Ferencz . . Rhédei László . . '. Rogerius . . . .

Lap. Rozsnyai Dávid . . XVIII. Rumy Károly . . . XX. Sambuchus . . . XIV. Schesaeus Kereszt. X V I . X I X . Schlözer XXVIII. Schuller Károly XII. XXIII. X X V I I . Schwandtner . . X . XI. Scriptores Rerum Transilvanicarum . . , XIX. Siebenb. Provincialblat. XXIII. Siebenb. Quartalschrift XXIII. Simigianus 1. Som. X I V . X I X . Somogyi Ambrus . . X I V . Szalárdi János . . . XVSzamosközi István . XV. Székely Sándor . . XXVIII. Szegedi . . . . . XXV. Szilágyi Ferencz . . X X .

Teutsch . . . . XXVIIL Toldalagi Mihály . . X X I I . Toldi Ferencz . . . XXI. XXVIII. Tököli Imre . . . XVIII. XVIII, Tudományos Gyüjtem. XXIII. XVII. Turóczi. János . . . X I .

XVIII. XXII. XI.

Vajvodae et Duces . X X V .

T Á R G Y M U T A T Ó .

Lap. Aha király 64. Abrudbányát feltalálják . 47. „ kenézsége . 116. Adorján p'Qspök . . 94—95. Agatirzek , 2. Alárdi J . felkelése . .140. Al-cancellárság Erdélyb. . 148. Alkotmányunk alapja . . 34 Almás vize . . . . . 4(j Álmos berezeg . . 75—80. , , ' szemeit veszti . ' . 82. „ kifut a honból . . 83. Alvincz kivátságot kap , 125 András királyok 1. Endre. Apaíi-csal. eredete . . 65. Aranyosszék keletkezik 127. „ Okmányt kap 146. „ helységei . 149. Ariánus vallás . . . . 21. Aristald, radnai biró . . 121. Attila 1. Etele Auslria alapszik . . . 46. ,, Babenbergek kihalnak 123 „ Habsburgház fellép 124 „ Magyarhonhoz jogot 147. Avarok . . . . . . 29 B á g y o n falu eléjö

.

.

; 149

Barczaságot a n. lovagr • 98 ,, viszaveszik 111 - 1 1 3 I. Béla herczeg , . . 66 ,, király lesz . . . 69

Lap. II. Béla szemét veszti . 82. ,, király lesz . , 84. III. Béla herczeg . . . 9 1 . „ király lesz . . 92. „ adományai 94—95. „ meghal . . . 96. IV. Béla ifj. király lesz, . 100. „ erd. herczeg 114. „ király lesz . 119. alatta tarádul. 119—22. újraszervezés 123—26. Erdély felkél el. 126—28. Benedek vajda . . . . 98. Berthold vajda . .' , . 99. Bereczkcn kenézség . . 1 1 5 . Bessenyök eredete . . . 34. „ Erdélyre rontnak . 61. „ rokonságuk . , . 62. „ újba berontanak 63.65.71. Besztercze eléjö . . . 87. „ királynéké . 128—145. „ a tatár feldúlja . . 144 Bethlen család eredete . 65. „ Bethlenek . . . 96. „ Feketehalmat oltalm. 128. Bilak, püspöki jószág . . 124. Bogát, Aranyosszéken : . 149. Bolgárok . . . . . 31)—33. Boris trónkövetlései 84—90. Borberek kiváltságot . . 124. Bors György vajda . . . 1 5 0 . Brassó alapul - . . 8 7 - 8 9 . „ IV. László itt jár . 145.

170

TÁRGYMUTATÓ.

Lap. Lap. Bua és Buknát elfogják . 52. II. Endre n. lovag, kiűzi . 114. „ megölik . . . . 67. III. Endre király . . . . 146. Budatelke eléjö . . . . .142. ,, Erdélyi), hóngyülés 147. „ Rákoson hóngyülés 150. Csákó, Aranyosszéken . 149. „ megmérgezik . .151, Csángó magy, eredete . . 34. Enyed kastélyai . . . 119. Csegez, Aranyossz. . . 149. Erdély hajdan . . . . 37. Czegei tónál csata . . , 143. „ neve 38. Cserhalmi, kerlési csata . 72. ,, a magy. elfoglalj. . 4.1. Csicsóvár körül kenézség 115. „ kik jönek be . . . 47. Cyril betűk 31. ,, Szt. István ellen kél 5 1. Czófalvi arany-csákányok 114. ,, Mhonhoz kapcsolják 52. ,, régi államszerkezete 58. ö a c i a (a római) alakul . 12. ,, megyékre oszlik . 60. „ felosztása . . . . 13,, herczegi rész lesz . 60. „ virágzása . . . . 1 4 . Esküllö falu, neve 41. 55. 60. vége, 18. Etele CAttila) csatái . . 25. „ nyelve s az oláhnyelv 19. „ halála 26. Dák nép, scytha . . . 4. „fiai 27. „ várakat alapit . . 8. Etelköz és fekvése . . . 37. „ Rómát veri . . 17—18. Európa (a mai) alakulása . 30. ,, eltűnik e nép . . . 12. Dárius Scythitíban . . . 3. Pejérvár alapul . . . . 47. ,, kincse. Erdélyben . 4. „ főváros . . . . 50. Decebal trónra jő , • . 8. „ püspöki székhely 1-. 61. „ csatái 9. ,, elpusztul . . . . 122. „ halála . . . . . 11. „ a szászok feldúlják 140, 158—149. „ kincse . . . . . 12. Fejérvári káptalan Demsusi templom . . . 10. Fejérvári püspökség feláll 61. „ első ism. püspök . . 82. Dézs ös emlékei . . . . 39. ,, kalocsai érsek alatt áll 93. „ kiváltságot kap 125 —148. „ zászlós uras, kap 124.142. Dézsakna eléjö 125.155. 559. „' Szt. Mihály várát épiti 126. Disznód adományoztatása 106. Dobokavár és falvai 71. 123. „ új okmányt kap . . 149. Dombom, Aranyossz. • . 149- Fejérmegye 88. Feketehalmi v á r . . „< . 1 1 2 . E g e r e s i apátság. . . . 95. • „ ostromolják . . . 128. I Endre király . . . . 65. Felvincz adományozt. 100. 149. II. Endre, berezeg . . . 96. Felicián, püspök . . . 83. „ király lesz . . . 97. Fogaras eléjö . . . .150. „ vára épül . ..159. „ Szti'öldre jár . . . 100. „ földe , . . .116. „ Aranybullát adja . 101. . . 149. „ A bulla szövege . . 102. Földvár, Aranyossz, . . .112. „ A szászok diplomája 107. Földvár, Barczán . . . . . 112. német lovagokat beh I t i . Fráta eléjö

TÁRGYMUTATÓ.

Fülpösön, III. Endre

.

171

Lap.

Lap.

.147.

I. István királykodása 59—54. II. István király 1. . • . 82. „ meghal . . . . . 83. III. István király . . . 90. ÍV. István király . . . 91. V, Istviín hercz. mugkoron. 124. „ Erdélyt felkelti . . 126. „ király lesz , . ,127. „ megmérgezik . . .138.

Grál, püspök 124. Gyula 41. I. Gejza, herczeg , . . 69. „ koronát kap . . . '74. „ király lesz . . . 75. II. Gejza király . . 85 -89, Gepidák ,28. Geréb Orbán, vajda . . 125. Gerendi Miklós jószágot . 146. Geren'dkeresztur adományz 146. Gyergyöban tatárok . . 144. Gyerö-Vásárhely . . . 145. Gólhok feltűnnek . . . 17, „ birodalmat alkotnak 21. „ Góth betű, styl . . 22. Görög vallás kezdete . . 48. I. Gyula vez. fejérv. alap, 47. ,, Görög vallású lesz . 48. „ leányaiban kihal . 48. „ honfoglalásához . . 88. II. Gyula vezér fegyv. fog 51, „ Szt, Istv. legyőzi, elf. 52. Gyula vajda , , , . . 100. 1

Siahos család . . . . 47. Kajántó, falu . . . . . 142. Kálmán kir. ki fia . ' . . 79. „ király lesz . . . 79„ tergerpartot szerez . 81„ meghal . . • • • 82Kiipus vize . . • . • 41. Kazár nép . . . . • 2, „ Erdélyben . ., • 37, „ rnagyarrali rokonsága 39. Kemény család . . . . 47. „ első ism. oklevele . 125. „ jószágai . . . . 145. Kemény Lörincz, vajda 123.128. „ Erdélyt szervezi . 124. „ Fekelehalmot ostrom. l?8 Kenézségek 114. „ hol voltak . 115—16. Keresed, Aranyossz. . . 149. Kerczi apátság . • . . , 95. „ Disznódot kapja . ,106. „ a tatárok feldúlják 126. „ kiváltságai . . .137. Kereszthadak kezdete . 78. ' „ Székelyek, hadra hij. 80. Kerlési csata . . . . . 72. Kocsárd, Aranyossz. . , 149. Kolos és sóaknája 148.155.159. Kolos-monostor feláll'. . 69. ,, gazdagszik . . . 77. „ a püspök feldúlja • 95. ,, Kolozsvárt kapja . . 95. „ tatárok feldúlják . .126. „ jószágai . . . • 142. „ ujra feldúlják a tatár. 144. t

Habsburg uraik, ház fellép 124. Hadrian császár . . . . 17. Harina falu, püspök jószág 124. Hidas, Aranyosszékb . .149. Hódos u. czegei tónál csata 143. Hongyülés (első) . . .147. Hunok kijönek . . . . 23„ birodalmuk . . . 24. „ vezéreik . . . • .25. s „ birodalmuk vége . 26, „ írásuk . . , . . . 44. Hun-scytha nyelvcsalád 3—33. Igen szabadalma . . . 98. Imre király 69. I. István (Szt. István) anyja 48. „ megkeresztelkedik . 49. „ király lesz. . . . ,50. „ Erdély ellene . . 51.

172

TÁHGYiM;TATÓ.

Tm».

Kolosm. jószágait ellogl. . 150. Kolozsvárt föltalálják , . 47. „ ép ül 89, „ monost. apátságé . 95. „ püspöké . . . . 137. Korona (magy.) a pápa küld. 50. „ leírása, jelvényei . 57, „ görög korona . . 7a. Kozon aranyok . . . . G. Köpénzek, Gyerövásárhely. 78, Kövend, Aranyossz. . . 149. Krakkó szabadalma . . . 98. Krizba fölé vár épül . . 112. Kunok, bossenyök 34.00.61.03. berontnak . . . . 71. ,, Kerlésnél meggyőz. 72. „ újra berontnak . . 73. ,, újra 76. ,, s ismét újra . . . 143. I i á p o s vize . • • . • 71. I. László (Szt.) herczeg • 69. „ Kerlésnél csatázik . 72. „ király lesz . . . . 75,, regék róla, halála . 78. II. László király . . , 9 0 - 9 1 , III. László király, . . , 97. IV. László király lesz . . 138„ fáktelenkedik . . 140„ Erdélyb.en jár . . 145* „ forradalom leél ellene 145< „ megölik . . . . 146' V. László (Venczel) k. 153—54László vajda . . . . . 1 2 7 Lebediás fekvése . . - 33.Leánynegyed kolelkczto . 106« Léstár, első ism. vajda. , 93Lysimakos aranyok . . . (>• Longobárdok . . . . 24—28Loránd vajda 139' „ forradalom élén . . 140„ királyát elfogja . . 141„ Czegénél csalási. , 143hatalmaskodik , . 150. Lupsán konézség , . • 116.

Macskás, falu . . . . 142. Magyarok kijönek . . . 32. „ Lebediasban megiilln. 33. „ vezérei szerződnek 34. „ Etelközbe jönek . . 37, „ Magyarb. kémlollotik 38. „ beindiilnnk . . . 39. „ elfoglalják. . . . 40. ,, kiesaláznnk . . . 45. „ mivellséglik 46. 88. K i i . „ királyság alá jönek , 48. „ öltözőtök . . • . 81, Maros vize 3. Maros-Koppánd . . . . 149. Málé vajda 139. Modgyos épül . . . . 89. Megyei felosztás kezdele . 60. ',, gyűlés kezdele . . 81, Meszesre kőkapu . ,40—71. Meszesi monostor alapul , 91. „ jövedelmet kap . . 142, Mercurius fejdelem . . . 82. Mezőség fáüliiwágu . . . 2. Miczbán György . . . . 113. Mihály vajda 99. Miklós vajda 99. Miklós vajda más . . . 139. Miklós szobeni prépost . 121. Miklós szobeni pépest, más 128•Miliőin család . . . . 145. Milkoviai püspökség . . 77. „ körlevele . . . . 80. Mylhras istenlisztelet . . 7. Mohács, Aranyossz. . . 149. Moys vajda . . . . . 145. Hagy Károly cs. . .3(1 31. Nagy Sándor 5Nemes, gróf család feltűnik ,125Nemesség alapja . 101. i O f i . Német lovagrend fellép . 98. a Harczára települ . 111« „ várakat épit . . . 113,, hatalmaskodik - • .113„ kiűzetik . • . .114-

TÁKGYMUTATÖ.

173

Lap. Lap. Nyén felett vár . , . . 1 1 2 . Radna ezüst bánya . . . 155. Nyom-követés kezd . . 78. Rákos mezőn h ó n g y ü l é s . í 50. . - _ - 112. Nőnem jogokat kap . . . 62. Rináld püsp, 1. „ a n. lovagok ellen , 113. „ paráznasága . . . 77. „ elesik' . . . . .121. ©liihnyelv alakul . . . 19. Róbert Károly kir. m é g k o r . 150. „ név . . . . . 19. „ be akar jöni . . • 151. „ nemzet fellép . 114„ bejö a bonba . . . 153. „ kenézségek . ,115. „ Erdély ellene van 254. 7. ,, gyűlésre hivatnak 147. „ másodszor k o r o n á z z . 158. Oláhfaluban kenézség . . 1 1 8 . ,, harmadszor k o r o n á z z . 160. Opor László vajda lesz . 151. Római uralom E r d é l y b e n . 12. ,, hatalmat alapit . . 1 5 3 . „ utak . . . . . 14. „ Ottó királyt elzáratja 157. „ pénzek . . . . • 15. „ koronáját elveszi .157. „ imperátorok . . ' . 16. „ Róbert K. ellen van 158. „ coloniák . . . . 19. „ a koronát nem adja 159. ,, a koronát kiadja . 160. Sajóvölgy . . . . •. 71. Osul, kún vezér . . . . 72, Salamon kir. megkor. . .67. Ottó (V. Béla) király lesz 154. „ trónra lép . . . . 70. „ trónt veszt . . . 75. „ Erdélybe jÖ . ; . '154. „ újra bejö . . . . . 156. „ eltűnik 76. „ elzáratik . . . . 157. Sámuel király . . . . 64. „ lemond 157. Sarmiz, dák király . . . 5. Ősidők 1. Sarmiz-aegethusadák fővár. 5. Örke, falu . . . . . 146. „ római főváros - . 13. Örményes, Aranyosszék •. 149. Szamos vize 71. Szászok bejövetele . . . 85. P á l o s o k eredete . . . 127. „ honnan jönek . . 86. Pápai befolyás . . .30—31. „ hová telepedtek . . 87. Pápa koronát küld . . . 50. „ . nyelvök . . • . 88. Papi nöllenség bejö 72. 77. 81. „ befolyásuk • . . 89. Párduezos őseink . . . 46. „ egy oklevelök • . 91" ' Pénzek (magyar) . . 64. 70. „ adójuk . . . . . 92. Péter király . . . . . .64. ,, diplomájok . •« . 107. Péter püspök 84. ,, kenézségek köztük . 115. Péter (más) IV. László ellen 145. ,, oránti kedvezm. 148.49. • „ szászok rárontnak . 139- Szászrégennél tatárok . . 144. Pólyán, Aranyossz. . . . 149. Szászsebes épül . . . . 89. Primási méltóság , . 55. 141. Szeben alapul . . . 6 3 . 89„ vidék . . . . . 87. Kabonbánság leírása . . 43. Szebeni prépostság . - 94. „ eltörlödik . . . . 69. ,, püspökséggé altarák 98. Radna feldulatik . . 120. 21. Széchenyi Frank vajda . 125. „ királynéjé . . . . 128. Segesvár keletkezik . • 89.

174

TÁBfiYMUTATÓ.

Lap. Szólt ós sónknája . 148. 159. Székelyek eredete • . . 2ö. . „ Székely föld . . . 27. „ Székelynév . . . 28. „ Arpáddali szerződés. 35. „ ös államszerkezete . 41. „ hat törzse . . 42—43. „ rabonhánságok . . 43. ,, vallásért fegyv. rag. 52. „. áldozó pohara . . 52. ,, uj szerződések . . 53. ?> fegyv. ős vallásáért . 69. „ lófö és gyalog rend 50. Aranyossz. alapítják 137. „ Toroözkót nyer. 143.44. Szókely-Keresztur neve . 69, Székelykö (Torcozkó) vára 144. Szent-Benedek rend , . 62. Szt.-Lóleki vár elpuszt. . 125. Szt.-Mihálytelke . . . 142. Szeredahely keletit. , . 89. Siebenbürgen neve . . . 60. Simon püsp. , , . . . 82. Scythia . . . . . . 2. Soythák eredete, nyelve . 3. Szomordok, falu ,. . . 142. Szombathely, Fogaras . . 1 5 0 . Sztána, falu 145. Strjgyvizében kincs , . 5.

Lap. Tordahasadók . . . 7 8 . 14s. t o r o c z k ó kiváltságot l-.np 148. „ vára . . . . . 1 4 3 . Toroczkai Venczel . 143. 44. Tótfalud fölé vár . . . 126. Törcsvár 112. Traján Daciára jő • . » 9. ,, másodszor jő . . . 10. „ legyőzi . . . . 11. ,, a rom. Dac. alapja . 13. „ utja Erdélyben . . 14. Tüz és vizpróba kelelk. . 77. Ulpia Trajana (Várhely) , Zentelke Zilah . . . . Zoltán herczeg . Zonuki ispánság. Zsidók bejönelt . Zsombori család .

13.

145. 40. 124. 142. . . . 60. . . . 134. . . . 8. . . . 47.

Vadászat , , . . . . 77. Vajdák fellépnek . . . 93. hatalma . . . . 132. „ hadereje . . . . 134, ,, jövedelme, hatásköre 135, Vallásos térítők . . . . 46. ,, görög térilük . . . 48. „ római hitűek . . . 52. „ zavarok 66. 60. 70. 77. T a s n d d , püsp. jószág . . 124. Tatárok fellépnek . . . 1 1 7 . Várak épit. szahályozt. 148+150. ,, jellemök . . . , 1 1 8 . Váradi püspökség . . . 73. „ "1241-1 tatárjárás 119. 22. Városok keletkeznek . . 131. 93. „ uj beronfcások . , 143, Vass, grófi család feltűnik . . . . 149. Thoodosius aranyok . 24. 24. Vasbányászat Torda Traján alatt, . , . 9. Venczel király fellép . . 153, „ meggyilkolják . , 156. ,, vára . . . . . . 75. . .,' . . 82. „ I V . László itt jár . 145. Villér püspök . . 140. „ kiváltságot kap . . 148. Vízakna királybirája „ sóaknája . , . , 140. Tordai sóakna . . . 140. 48.

NYOMDAHIBÁK. 1 8 lap. 19 „ 23 „ 68 „ 80 „ 95 „ 100 „ 118 „ 141 „ 143 N

21 15 34 23 19 31 3 13 28 4

sor nem a népet helyett; forradalmakat n n

JÍ

37

»

szenyezó szekelyság 1203

» »

haragját bossadalmas hon Hadostó

„ „ „ w

„ n

-

olv. a népet nera« fáradalmakat. 19

sértegeté. székelység. 1303.

bosznját. borzadalmas, trón Hódostó.

M. KÍR. ERZSÉBP/f TUD, EGYETEM i ö N V t< ? k ÍS í

?