; ;

Nebuló Általános Iskola Cím: Miskolc, Győri kapu 27.; Telefon/Fax: 46/508-965; 508-966; e-mail: [email protected]; www.nebuloiskola.hu

Helyzetelemzés

Miskolc város oktatására jellemző, hogy hatalmas intézményhálózattal rendelkezik. Intézményeinek kihasználtsága változatos, ezt az intézmények elhelyezkedése, funkciója erőteljesen meghatározza. A Nebuló Általános Iskola, mint alapítványi fenntartású általános iskola színesíti a város oktatási palettáját. Mind működési, mind szakmai vonatkozásban alternatív iskolaként kívánunk működni. Nyolc évfolyammal, kis osztálylétszámokkal, az állami oktatási rendszertől függetlenül, de mind jogi, mind morális tekintetben a hatályos oktatáspolitikai elvek alapján működő oktatási intézmény vagyunk az alapítvány alapító okiratának megfelelően. Nyolc évfolyammal működünk, évfolyamonként egy osztállyal. Átlag osztálylétszámunk 9 fő. Tanulóink Miskolcról és vonzáskörzetébőÍ kerülnek ki. Elsősorban azok a szülők keresnek meg minket, akik igénylik az iskola és a szülő közötti személyes kapcsolatot. Gyermekközpontú, de a társadalom igényeihez kapcsolódó nevelőoktató munkát várnak el tőlünk. Iskolánk 1994. szeptember 1-től működik. Az elmúlt évek tapasztalata bizonyítja, hogy a szülőknek igénye van az óvoda és az iskola közötti zökkenőmentes átmenetre, ami nálunk a kis osztálylétszámok révén biztosított. Ennek segítségével alkalmunk nyílik az egyéni képességek fejlesztésére, és mód van arra is, hogy egy-egy beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermeket a megfelelő módon szocializáljunk. Európai értékrendünk fontos alappillére a nyelvismeret, melyet az általános iskolában kell elkezdeni, kialakítani. Az Európai Unió által kínált lehetőségekkel csak akkor tudunk élni, ha több nyelven beszélünk. Iskolánkban kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektettünk a nyelvoktatásra. A kis létszámú osztályok adta lehetőséget kihasználva első osztálytól, biztosítjuk a nyelvtanulást angol illetve francia nyelvből, természetesen alkalmazkodva a gyermekek életkori sajátosságaihoz. Az iskola jellegéből fakadóan a szülők igényeihez mérten szervezzük a napirendet, illetve a tanórán kívüli tevékenységet. A napi nyelvóra sikerein felbuzdulva, szeretnénk tovább fejleszteni a nyelvtanulás lehetőségét. Az elmúlt évben sikeres pályázat útján beindítottuk a francia nyelvoktatást is. A kedvező visszajelzés és érdeklődés – a tanulók és a szülők felől is – arra ösztönöztek minket, hogy a francia nyelvoktatás is jelenjen meg a pedagógiai programunkban is. Az iskola akkor lesz eredményes, ha folyamatos fejlesztésre rendezkedik be, figyelembe véve változó korunk igényeit. Ehhez alkalmazkodva, a 2005-06 – os tanév szeptemberétől első osztályban beindítottuk a francia nyelvoktatást , lehetőséget biztosítva a szülőknek a választásra. Az elmúlt évek eredményének tekintjük, hogy a javítóvizsgára bocsájtott tanulók száma elenyésző. Ez bizonyítja, hogy iskolánk nemcsak tehetséggondozást, képességfejlesztést, hanem a felzárkóztatást is messzemenően biztosítani tudja. Eredményeink között kell megemlítenünk azt is, hogy a 8 ill. 6 osztályos gimnáziumba továbbtanulni szándékozó tanulóink nemcsak sikeresen felvételiznek, de a folyamatos


visszajelzések azt mutatják, hogy a későbbiekben is jó eredménnyel, megalapozott tudással állnak helyt a középiskolában. Kis létszámunk ellenére igyekszünk minél több tanulmányi versenyre benevezni tanulóinkat, (matematika, angol nyelv, anyanyelv, szavaló, népdaléneklési, környezetvédelmi, sport versenyek stb.) ahol nem kis büszkeségünkre eredményesen szerepelnek. „Ha úgy vesszük az embereket, amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket. Ha úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, amiknek kellene lenniük, akkor segítjük őket azzá válni, amivé válni képesek.” (Goethe)


Célok és feladatok

(„Alapelveink”)

A Nebuló Általános Iskola elsődleges céljai és feladatai: 

A korszerű, életkoruknak megfelelő mennyiségű és mélységű szaktárgyi ismeretanyag elsajátíttatása a tanulókkal. Egyéni különbségeket toleráló, kezelő, úgynevezett „befogadó” iskolának tekintjük magunkat. (irányadó dokumentumok: NAT, kerettanterv, helyi tantervek)



Esélyegyenlőség megteremtésére törekszünk, mert minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy kiteljesíthesse lehetőségeinek maximumát. Olyan nevelést és oktatást igyekszünk biztosítani, mely növeli a gyermek általános műveltségét, és lehetővé teszi, hogy egyenlő eséllyel fejleszthesse képességeit, személyi ítélőképességét, erkölcsi és társadalmi felelősségérzetét, ahhoz hogy a társadalom hasznos tagjává válhasson.



Személyre szabott vagy a csoportszinthez igazított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás az egyes tanulók, tanulócsoportok képességei, érdeklődése alapján



Magas szintű nevelő és oktató munkánkon keresztül olyan erőfeszítésekre késztetjük tanulóinkat, amely sikeres és boldog emberré alakítja őket.



Iskolánk gyermekközpontú, ugyanakkor rendre törekvő, világos rendszert kínál, amelyben - reményeink szerint - minden gyerek a legmagasabb szinten bontakoztathatja ki képességeit, megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelt.



A korszerű pedagógia alapja az írásbeli és szóbeli kifejezőkészség, a kreativitás, európai szintű nyelvtudás megalapozása és fejlesztése, amely elsődlegesen meghatározza céljainkat. Az osztálylétszámok adta lehetőséget kihasználva első osztálytól napi nyelvórával tudjuk biztosítani a nyelvtanulást, természetesen alkalmazkodva a gyermekek életkori sajátosságaihoz. A már meglévő angol emelt óraszámú képzés mellett 2005-től bevezettük a francia nyelvoktatást is.



Célunk az egyéni szükségletnek megfelelő fejlesztés minden tanulónál. Ez a gyakorlatban magába foglalja a több mélyítést, gyakorlást igénylő tanulók megerősítését, a speciális szükségletű gyerekek egyéni fejlesztését és a kiemelkedő, gyorsan haladó tanulók optimális terhelését is.



A tehetséggondozást elsősorban tanórai és házi feladat differenciálással, fakultatív órák, szakkörök szervezésével és egyes órákon (pl. nyelv) csoportbontás segítségével valósítjuk meg.



Kis létszámunk ellenére igyekszünk minél több tanulmányi versenyre benevezni tanulóinkat (matematika, angol nyelv, anyanyelv, környezetvédelem, zenei, sport, informatika).



Célunk az egészséges életvitel megalapozása, a család életmódjának kedvező befolyásolása. A gyermekek mozgáslehetőségeit szélesítjük mozgásfejlesztő programunkkal, mely során rendszeresen látogatják – testnevelés óra keretén belül


– az uszodát és a korcsolyapályát. Törekszünk az megfelelő fokozatos terhelésre, figyelembe vesszük a gyermek egyéni képességeit és tempóját. 

A pedagógus és a tanuló között kialakuló pozitív érzelmi kapcsolatra építő jutalmazási, értékelési rendszer kialakításán fáradozunk.



Kiemelt szempontunk, hogy a tervezett tevékenységek a gyermeki adottságok minél szélesebb körét fedjék le, mert hisszük: minden gyermek valamiben tehetséges, tehát van olyan adottsága, melyben képességei az átlag fölé emelhetők.



Az iskola vezetősége és tantestülete sem világnézeti, sem faji alapon nem tagadja meg azok jelentkezésének elfogadását, akik kinyilvánítják szándékukat az itteni képzésben való részvételre. Ugyanakkor fenntartja magának azt a jogot, hogy meghatározott értékek, pedagógiai szempontok illetve a különbözeti vizsga eredménye alapján dönt az iskolába jelentkezők felvételéről bármely évfolyamra.



A harmadik osztályba vagy attól magasabb évfolyamra jelentkező tanulók esetében a szaktanárnak kell segítenie a helyi tantervünknek megfelelő angol és a francia nyelvi követelmények elérését, amelyhez egy tanév felzárkózási időt biztosítunk. Sikertelen felzárkózás esetén csoportbontással segítjük a tanuló továbbhaladását.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Eljárások, módszerek - A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei:  az oktatás valamennyi módszere  meggyőzés  minta  példa  példakép  példakövetés  eszménykép  bírálat  önbírálat  beszélgetés  felvilágosítás  tudatosítás  előadás  vita  beszámoló - A tevékenység megszervezésének módszerei:  követelés  megbízás  ellenőrzés  értékelés  játékos módszerek  gyakorlás


- A magatartásra ható módszerek: a) ösztönző módszerek  ígéret  helyeslés  bíztatás  elismerés  dicséret - A dicséret iskolában használatos módjai:  szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, - iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás…)  írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba) - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba) - oklevél - kitüntetés - osztályozás - jutalmazás - Jutalmazzuk: - hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, - szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát, - rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezések) A jutalmazás formái lehetnek: - szóbeli dicséret - írásbeli dicséret - oklevél, kitüntetés - jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak, sportfelszerelések, számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás, tanulmányút) b) kényszerítő módszerek  felszólítás  követelés  parancs  büntetés - szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, egyszerű kioktatás, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, tiltakozás…) - osztályfőnöki figyelmeztetés, intés - igazgatói figyelmeztetés, intés - nevelőtestülete elé idézés - szigorú megrovás - áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!) - tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!)


c) gátlást kiváltó módszerek Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni.  felügyelet  ellenőrzés  figyelmeztetés  intés  tilalom  elmarasztalás Célok 

A tanulói személyiség „erejének”, épségének növelése (kompetencianövelő stratégia); - általános: a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése; - konkrét: az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is,



Iskolánk fő nevelő ereje elfogadó légkörében az osztályközösségének integráló hatásában rejlik. Hisszük, hogy a nevelés személyiségformálás, személyiségfejlesztés. A személyiségfejlesztésében a képességek kibontakozásának van központi szerepe. A személyiség harmonikus fejlődéséhez a tanulási siker fontosabb még a megszerzett tudásnál is. Az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki, a serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul. A konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése; Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése; A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós feladatok, programok megvalósítására való törekvés; A közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoár ösztönzése, ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítése; A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése.



    

A személyiségfejlesztés folyamatában meg kell valósulnia a következő értékek egyensúlyának:


A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célok 

A tanulói személyiség „erejének”, épségének növelése (kompetencianövelő stratégia); - általános: a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése; - konkrét: az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is,



Iskolánk fő nevelő ereje elfogadó légkörében az osztályközösségének integráló hatásában rejlik. Hisszük, hogy a nevelés személyiségformálás, személyiségfejlesztés. A személyiségfejlesztésében a képességek kibontakozásának van központi szerepe. A személyiség harmonikus fejlődéséhez a tanulási siker fontosabb még a megszerzett tudásnál is. Az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki, a serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul. A konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése; Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése; A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós feladatok, programok megvalósítására való törekvés; A közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoár ösztönzése, ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítése; A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése.



    

A személyiségfejlesztés folyamatában meg kell valósulnia a következő értékek egyensúlyának: 

a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke),



az „én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés, stb.),



a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia),



a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség),



a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékeinek megbecsülése, stb.).

(folyamatos

tanulás,


Eszközök, módszerek Az iskola egyik legértékesebb hagyománya a csoportszinthez igazított, illetve – szükség esetén – személyre szabott módszerekkel végzett tehetséggondozás és felzárkóztatás. A kiemelkedő tehetségű és a tanulási nehézségekkel küzdő diákokkal való foglalkozás nemcsak magas szintű felkészültséget, hanem különleges pedagógiai érzéket, nagyfokú empátiát és differenciált módszerek ismeretét kívánja. A személyiség- és közösségfejlesztés kiemelt eszköze a műhelymunka, amely egyrészt sajátos tanár-diák kapcsolatot eredményez (a célazonosságon alapuló közös munka toleranciát, egymásra figyelést, vitakészséget, a meggyőzés és meggyőzetés képességét, tanulási módszergazdagságot, kultúrált magatartást, az elmélyült ismeretszerzés és a folyamatos önellenőrzés képességét fejleszti). A műhelymunka színterei a csoportbontásban tartott nyelvi órák, a szakkörök, és az iskolai rendezvények.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőink Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok:  a megismerési vágy fejlesztése,  tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása. A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok:  a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése,  a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok:  a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal,  a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is.


A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a:  tanórák - szaktárgyi órák, - osztályfőnöki órák,  tanórán kívüli foglalkozások - napközi és iskolaotthon, - séta, kirándulás, - szakkörök… - diákönkormányzati munka, - szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:  az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,  véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,  a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),  a másság elfogadásához,  az együttérző magatartás kialakulásához,  harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen:  megjelenésével,  viselkedésével  beszédstílusával,  társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg és egyes pontjait kötelező feladatként jelölte meg az alkalmazotti közösség számára.


A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: 

Ismerje meg a társas együttélés azon alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek,



Megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit,



Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek,



Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket,



Valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában,



Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön szabatosan kommunikálni,



Tanuljon meg tanulni,



Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet,



Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére,



Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A közösségfejlesztés egészségnevelési és környezetvédelmi vonatkozásait lásd az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési programban, illetve az iskolai környezeti nevelési programban.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik. A tananyag elsajátítása során  segítse a tanulók kezdeményezéseit,



járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez,



biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére,



alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására,



késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények,


érvek kifejtésének,

értelmezésének

megvédésének a

képességei álljanak

a

kommunikációs kultúra középpontjában,



fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét,



kapjon átfogó képet a munka világáról,



az alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését.



A közösségfejlesztés egészségnevelési és környezetvédelmi vonatkozásait lásd az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési programban, illetve az iskolai környezeti nevelési programban.

A tanulási kudarcnak kitett, beilleszkedési, magatartászavarral küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási nehézségekkel, magatartászavarral küzdő gyerekeknél is az önmagukhoz viszonyított fejlődés a mérvadó, figyelembe véve lehetőségeik behatároltságát, fejlődésük speciális útját. A fentiek értelmében lehetővé válik, hogy a gyerek a tanulást, mint felfedező, örömteli tevékenységet élje meg. Nem nyomasztó számára a teljesíthetetlen követelmények súlya, nem menekül különböző betegségekbe és egyéb tünetekbe a feszültség elhárítása céljából. Ugyanakkor a számára túl alacsony szint sem teszi elbizakodott, unalmában rendetlenkedő gyermekké. A deviáns magatartás, beilleszkedési zavar (tüneti) kezelése a személyre szóló fejlesztés során történik. A teljesítménykényszer miatti magatartászavar elkerülése a meglévő értékek hangsúlyozása és a kibontakozás lehetőségének biztosítása (szereplés, szervezés, karitatív tevékenység) útján történik. Megelőző és segítő pedagógiai tevékenységünk során fokozott figyelmet fordítunk a tanulói személyiségi jogok tiszteletben tartására. A Közoktatásról szóló törvény legutóbbi módosításának titoktartási kötelezettségünket előíró rendelkezését pedagógus-lelkiismeretünk szerint betartjuk. Fontosnak tartjuk a családdal való szoros kapcsolattartást a nevelés eredményessége érdekében. Az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító tanárok részvételével végrehajtott személyre szóló feladat. Kimenetele:  ha a feltárás személyiségbeli, genetikai, idegrendszeri problémára derít fényt, külső szakember segítségét kérjük:  ha állandó, meg nem oldható, a tanulót képességének megfelelő iskolába irányítjuk.  ha a probléma a tananyag megértésének átlagosnál lassúbb folyamata, egyéni korrepetálással segítünk.






ha az egyéni tanulási sebesség (a bevésés időtartama) kisebb a csoportra jellemző átlagosnál, a tanuló felkészülési időt kap, egyénileg ütemezzük tanulmányai számonkérését. ha az otthoni tanulási körülmények nem megfelelőek, a tanuló napközis elhelyezését kezdeményezzük.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás alapja az esélynövelés. Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszerű műveltségtartalommal, legyenek képesek egyre gazdagodó ismeretek önálló feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejlődjön egész személyiségük. Számunkra lényeges, hogy a tehetséggondozást célzó tevékenységek úgy alakuljanak, hogy azok optimálisan biztosítsák az átlagtól eltérő, valamilyen területen tehetséges tanulók célirányos fejlesztését. Ezek a tevékenységek a kötelező tananyag elsajátítása mellett tágabb értelemben iskolánk profilját is meghatározzák. Ugyanakkor biztosítják egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, ami jelentősen hozzájárul a tanulók személyiségének pozitív irányú fejlődéséhez. A tehetség kibontakoztatását célzó tevékenységek:  iskolai szakkörök,  felkészítések tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre,  pályázatok, pályamunkák írása,  házi versenyek, iskolák közötti versenyek,  diáknapok – bemutatkozási lehetőségekkel (művészeti, tudományos és egyéb területen).

A Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk oktató- nevelő munkánk szerves részét képezi. Úgy gondoljuk, hogy a tanulóinkért érzett felelősségvállalás nem torpanhat meg az iskola kapuinál. Az iskola minden pedagógusának egyéni és közös felelőssége, kötelező részvétele az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokban, különös tekintettel a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. A veszélyeztetettség olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A veszélyeztetettség okai:  Környezeti ok  A gyermek személyiségében rejlő ok  Anyagi ok  Egészségügyi ok  Egyéb ok


Munkánk fő részei: Gyermekjóléti tevékenységek:  Kapcsolat a családdal - eljárások: a személyes beszélgetés, családlátogatás, a szülői támogatás megnyerése, a fogadóóra, a szülői értekezlet, szülőknek szóló tanácsadás, a család aktív bevonása az iskolai programokba különös tekintettel pl. a gyermeküket egyedül nevelő elvált szülőkre  Anyagi támogatás: - étkezési és tankönyvtámogatás biztosítása, - segítjük az önkormányzati támogatásokhoz jutást  Pedagógiai eljárások: - a megfelelő légkör, a tanár és a gyermek közötti érzelmi kapcsolat erősítése, a segítő kapcsolat feltételeinek megteremtése. - speciális közösségi, szabadidős és fejlesztő foglalkozások szervezése - az iskolai és az iskolán kívüli rendezvényeken való részvételhez segítésnél is a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek aktivizálása kapjon hangsúlyt (pl. szereplések, táborok) - felvilágosító munka, speciális témájú felkészítés (kiemelten a drogprevenció) kapjon hangsúlyt - a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzését szolgáló tudatos nevelés - elutasító magatartás kialakítása a következő tevékenységekben: alkoholizmus, bűnözés, kábítószer-fogyasztás, dohányzás, önmaga felé forduló agresszivitás - a fenti tevékenységekkel összefüggő negatív károsító hatások és következmények, valamint az elkerülés előnyeivel megismertető programok tartása - a gyermeki jogokkal kapcsolatos tájékoztatások, tanácsadások: a gyermekjogi információkhoz juttatás a diákönkormányzatok jogérvényesítő szerepének erősítése, a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett gyermekek szerepének növelése a DÖK-ben  Szervezeti lépések az iskolában - a veszélyeztetett gyermekek napközi otthoni elhelyezése - időnként speciális szakemberek igénybevétele (logopédus, gyógytornász drámapedagógus, Sindelár tanfolyamot végzett pedagógus, mentálhigiéniás tanfolyamot végzett pedagógus, iskolaorvos, védőnő,gyermekpszichológus)  Gyermekvédelmi hálózat igénybevétele - Kapcsolatot tartunk fönn a Nevelési Tanácsadóval, Gyermekjóléti Szolgálatokkal, adott helyzetben a rendőrséggel.  Nem közvetlen gyermekvédelmi eljárások - hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekre is vonatkoznia kell a személyiségfejlesztés és képességkibontakoztatás korábbiakban megfogalmazott elveinek - integráltan nevelhető oktatható gyermekek felvételét csak abban az esetben vállalja fel iskolánk, ha ehhez megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezünk - értékelés és minősítés alól részlegesen felmentett tanulóink esetében kiemelten figyelünk arra, hogy a társaikhoz való felzárkóztatásuk megvalósuljon.  A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánk tanulóira családi hátteréből adódóan nem jellemző a hátrányos anyagi jellegű veszélyeztetettség. Felmerülő problémák esetén a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokban már említett módon járunk el.


A pedagógiai program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek A személyi és tárgyi feltételek biztosítása folyamatosan, az iskola fejlődésének megfelelően történik. Jelenleg (2009. évben)  11 fő főfoglalkozású pedagógus  6 fő óraadó pedagógus  1 fő óraadó logopédus  1 fő óraadó szurdopedagógus  2fő fejlesztő pedagógus  1 fő iskolatitkár  2 fő pedagógiai asszisztens segíti munkánkat. A szükséges tanítási eszközökön kívül rendelkezünk:  5 db magnós- CD-s rádió  2 db rádiósmagnó  2 db televízió  2 db videomagnó  1 db írásvetítő  1 db szintetizátor  Erősítő, keverőpult, hangfal és 3 db mikrofon  13 db számítógép  2 db lézernyomtató   2 db laptop  1 db projector  2 db fénymásoló Audio- és videótárunk folyamatosan bővül. Folyóiratokat járatunk a tanórai munka kiegészítésére és tanulóink olvasási szokásainak fejlesztésére. Könyvtári állományunk fokozatosan bővül. Jelenleg mintegy 600 db könyvvel rendelkezünk.


Személyi feltételek végzettség szerint: 

1 fő közoktatás vezető + tanítói végzettség – népművelés, testnevelés műveltségi terület,



8 fő tanár - matematika szakos - biológia - földrajz szakos - történelem - orosz szakos - fizika - technika - számítástechnika szakos - 2 fő egyetemi végzettségű bölcsész - magyar nyelv és irodalom szakos - 2 fő tanító - angol műveltségi terület



3 fő tanító - 1 fő tanító - közművelődési szakkolégium - 1 fő tanító - 1 fő tanító - matematika műveltségi terület



6 fő óraadó tanár - ének - zene - szolfézs szakos - testnevelés szakos - 1 fő egyetemi végzettségű francia nyelvszakos - 1 fő rajz és vizuális kultúra szakos -1fő kémia szakos -1fő fizika-technika,számítástechnika szakos

A kapcsolattartás formái A szülő a tanuló és a pedagógus – együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei. Az iskola nyitottságából adódóan napi kapcsolatban állunk a szülőkkel, melyet a szülőértekezletek és fogadóórák egészítenek ki. A szülői háttér nélkül az iskola nem létezhet, ezért nagyon fontos számunkra az együttműködés a szülőkkel az oktatásban, a nevelésben és a tanórán kívüli tevékenységekben egyaránt. (karácsony. farsang, alapítványi bál, Föld napi rendezvény, kirándulások, egyéb közös összejövetelek). A családlátogatás minden osztályfőnök egyéni megítélése alapján, szükség szerint történik. A szülők az iskolába bármikor bejöhetnek, a tanórákon részt vehetnek, így is figyelemmel kísérhetik gyermekük tanulmányi előmenetelét. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős minden nap előzetes bejelentkezés után felkereshető. A családban vagy az iskolában felmerülő problémák közös megoldásának legmegfelelőbb módját keresi meg. Az együttműködés értéke abban rejlik, hogy milyen a találkozások tartalma és hatása.


Ezért a szülő és pedagógus együttműködése egyenrangú nevelőtársi viszonyban valósuljon meg. A szülő találjon a pedagógusban támaszt és segítséget gyermeke fejlesztéséhez, érezze, hogy számítanak a véleményére, tiszteletben tartják nevelési elveit. A családdal való együttműködés érdekében a pedagógus elfogadó, megértő, megbecsülést kifejező magatartást tanúsítson. A mindennapos személyes kapcsolat, a szinte „kötelező” tegeződés elmossa a szokásos tanárszülő közötti távolságtartást, így a szülői értekezleteket viszonylag ritkán, egy-egy jelentősebb esemény esetén tartunk. Az állandó kontaktus, jó viszony lehetővé teszi, hogy a szülő részt vegyen munkánkban, és szükség esetén segítséget nyújtson. A szülők nagyon erősen hatnak egymásra. Családok között barátságok szövődnek, segítik egy mást, közös programokat szerveznek, így a családok nincsenek egyedül.

Az iskola külső kapcsolatai: Kapcsolattartás az óvodákkal: Az óvodákkal történő kapcsolattartásban fontos a kölcsönös nyitottság, ennek érdekében nem csak mi várjuk az óvodásokat, hanem ünnepi műsorokkal, koncertekkel mi is bekapcsolódunk az óvodai programokba. A hagyományos Föld napi vetélkedő sorozatunkba is mindig bevonjuk az óvodás korosztályt. Amelyik óvoda igényli, szülőértekezlet keretében bemutatjuk iskolánk arculatát, az itt folyó nevelő-oktató munkát. Mindezekkel az iskolába történő zökkenőmentes átmenetet kívánjuk biztosítani. Az óvodások számára nyílt napokat szervezünk, illetve lehetőséget biztosítunk arra, hogy az érdeklődő gyerekek egy-egy napot eltölthessenek iskolánkban. Ezzel próbáljuk megismertetni az óvodás gyermekekkel az iskolában folyó munkát, napirendet. Iskolánkat népszerűsítő kiadványunkat a beiskolázást megelőzően eljuttatjuk a környező óvodákba. Kapcsolattartás más iskolákkal: Továbbtanulni szándékozó diákjaink a középiskolák által szervezett előkészítő foglalkozásokon, konzultációkon rendszeresen részt vesznek. A felvételt elért tanulóink további előmenetelét is figyelemmel kísérjük. A város iskolái közül jó kapcsolatot tartunk fenn az Egressy Béni Zeneiskolával. Rendezvényeink rendszeres szereplői a zeneiskola növendékei és tanárai. Iskolánk minden tanév végén helyben biztosítja a tehetségkutatást, ezzel is elősegítve a tehetséges gyerekek zeneiskolai felvételét.


Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálatokkal, szakmai szolgálatokkal: Nevelési problémával küszködő tanulóink érdekében kapcsolatot tartunk fenn a pedagógiai szakszolgálatokkal:  Nevelési Tanácsadó,  Szakértői Bizottság,  Családsegítő Szolgálat,  Logopédus,  Pszichológus. Az együttműködés partneri, segítőtársi viszonyban valósul meg, mivel véleményük támaszt jelent számunkra munkánkhoz, arra szükség van. A gyermekek fejlesztése érdekében hasznosítjuk a kapott visszajelzéseket. Probléma esetén a szülőkkel elfogadtatjuk, hogy a megoldás érdekében vegyék igénybe a szolgáltatásokat. Nevelői-oktatói munkánk fejlesztése érdekében szükségünk van a szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásra. Figyelemmel kísérjük és részt veszünk az általuk szervezett továbbképzéseken, előadássorozatokon. Együttműködés egyéb partnereinkkel:    

    

Tempus Közalapítvány – Világnyelv program Aliance France segítségével kibővítettük nyelvoktatásunk skáláját. Zrínyi Ilona Gimnázium – magyar – francia két tanítási nyelvű tagozat Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőséggel tíz éve folyamatos kapcsolatban állunk. A hagyományos Föld napi rendezvénysorozatunk fő támogatói, a szervezésben és lebonyolításban aktívan segítő résztvevők. Az ÉSZAKERDŐ Rt.–vel hat éve szoros kapcsolatot tartunk, évente kétszer, a Madarak és Fák Napja illetve az Erdők Hete játékos vetélkedők közös szervezésével. A KÖR-TE egyesület és az Ökológiai Intézet Alapítvány segíti a környezetvédelmi munkánkat. Ifjúsági és Szabadidő házzal közös művészeti programokat szervezünk. Arabesk táncstúdió segítséget nyújt iskolánkban a mozgáskultúra fejlesztéséhez. Herman Ottó Múzeum segítségével rendhagyó tanórai foglalkozásokat tartunk.

Honlapunk segítségével (www.nebuloiskola.hu) aktív kapcsolatot tartunk fent belső és külső környezetünkkel.


Az iskolába folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési, értékelési rendszere Bevezető gondolatok Alapkoncepciónk: Az objektív, igazságos értékelés nevelő hatású, a tanulók személyiségének fejlesztését kell szolgálnia a nevelés-oktatás teljes folyamatában. „A mennyiségi növekedés után most a minőségfejlesztést kell célul tűznünk magunk elé. A program egyik célja ezért, hogy olyan eszközöket adjon az iskolák kezébe, mellyel képessé válnak arra, hogy folyamatosan értékeljék, ellenőrizzék saját tevékenységüket, és a szükséges változtatásokra, fejlesztésekre maguk tudjanak javaslatokat megfogalmazni.” (Pokorni Zoltán: Közoktatási törvény – előszó) A közoktatási törvény 1999. évi módosításának alapvető célja a közoktatás minőségének fejlesztése volt. A minőségfejlesztés rendszerében ugyancsak alapkoncepciónak számít, hogy a közoktatásban erősödnie kell a nevelés szerepének. Az iskolai dokumentumok, így az 2000-ben a fenntartó által elfogadott és érvényben lévő pedagógiai programunk mérési, értékelési rendszerének felülvizsgálatánál a fentiekben vázolt gondolatok alapvetően meghatározták a szükséges változtatások, kiegészítések rendszerét. Iskolánk pedagógia programjának mérési értékelési rendszerét az oktatáspolitikai dokumentumok, a törvényi változások figyelembevételével készítettük el. A rendszer kidolgozásánál megőriztük jelenleg érvényben lévő programunk értékeit, kiegészítve ezeket a nevelő-oktató munka egészére vonatkozó ellenőrzési, mérési, minőségbiztosítási rendszer elemeivel, kapcsolódóan a kerettantervek bevezetéséhez, illetve a bevezetést szabályozó jogszabályi keretekhez. (Kerettantervi rendelet oktatási miniszter által elfogadott szövege) A törvénymódosítás új szabályozó dokumentumot vezetett be – a kerettantervet. Ennek megfelelően az ellenőrzés, mérés, értékelés rendszere kiegészült az egyes tantárgyak kerettanterveiben rögzített belépő tevékenységformáknak, illetve a továbbhaladás feltételeinek megfelelő, e területhez kacsolódó elemeivel. Főleg értékelési rendszerünk szorult alaposabb átgondolásra, kiegészítésekre. Célunk – tágabb értelemben – hogy minden tanuló saját lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi, erkölcsi és testi fejlődésben egyaránt. Célunk – szűkebb értelemben – a kialakított mérési értékelési rendszerben felmérni, hogy az iskola tanulói az adott évfolyamon, illetve a meghatározott mérési szakaszban hogyan tettek eleget iskolánk kerettantervhez igazított helyi tantervében előírt követelményeknek. Kiemelten hangsúlyozzuk a diagnosztikus és a fejlesztő értékelés szerepét és jelentőségét. Meggyőződésünk, hogy a tanulók akkor motiváltabban tanulnak, ha teljesítményük értékelésekor nagyon jól ismerjük a kiinduló állapotot, és ennek függvényében tervezzük meg a folyamatos fejlesztést. Eredményes nevelő-oktató munkánk egyik alapvető feltétele, hogy az értékelési rendszer iskolai szinten is egységes legyen, és azt valamennyien céltudatosan egységesen alkalmazzuk. Az értékelés csak akkor érheti el a fentiekben vázolt célkitűzéseinket, ha az: - sokoldalú, - objektív, - ismeretekre és azok alkalmazására, tevékenységére irányul,


- igazodik a fejlesztési követelményekhez, belépő tevékenységformákhoz, továbbhaladási feltételekhez évfolyamonként, fejlesztési szakaszként, - változatos (szóbeli, írásbeli, szöveges, osztályzattal történő) - rendszeres. Az értékelésnél általában törekszünk: - a pozitív teljesítmény – motiváció elérésére, - az optimális értékelési rendszer kialakítására, - készségtárgyaknál az elméleti és a gyakorlati ismeretek összhangjára. Mérési, értékelési rendszerünk alapelvei:  A pedagógusoknak folyamatosan és rendszeresen össze kell vetniük a tanulók fejlődéséről kapott adatokat a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel.  Az ellenőrzés, értékelés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek értékelésére, folyamatosan kell értékelnünk a tanulók képességeinek, egész személyiségének fejlődését.  A folyamatos nevelői megfigyeléseknél alkalmazzuk a fejlesztő, egyénre szóló szöveges értékelést szóban és írásban.  Ne csak a tanulók mechanikus emlékezetét vizsgáljuk, hanem fejlesszük okkereső, problémamegoldó gondolkodásukat is.  Az ellenőrzés, értékelés nem lehet fegyelmezés, retorzió eszköze.  Az ellenőrzéshez megfelelő légkört kell teremteni. Mérési, értékelési rendszerünk szempontjai:  Alapja a tanulók folyamatos megfigyelése.  Követelményeknek megfelelően az adott évfolyamra, adott időszakra tudja-e megszerzett ismereteit alkalmazni? Alkalmazóképes tudás feladatmegoldásokban  Ismeri-e, érti-e az alkalmazáshoz szükséges legfontosabb fogalmakat, tényeket?  Tükröződik-e logikus gondolkodás teljesítményében?  Milyen az önálló ismeretszerzésének szintje?  Mennyire egyenletes a tanuló teljesítménye?  Mennyire igényes az elvégzett munkával kapcsolatban? Fontos! Az értékelésnek – bármelyik a továbbiakban ismertetett formáját alkalmazzuk – minden esetben tükröznie kell a követelmény és a teljesítés viszonyát. Kialakításánál domináljon a motiváló szándék, az objektivitás.


Az értékelés fajtái: Diagnosztikus értékelés Célja: Előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében. Rögzíti egy-egy tanítási – tanulási szakasz kezdetén a tanulók induló tudásállapotát. Alkalmazása:  Kiinduló, kezdő szint megállapítása egy-egy tanítási ciklus megkezdésekor.  Egy-egy új tantervi téma kezdetén.  Egy-egy téma lezárása előtt. (Az értékelés nem fejeződik ki érdemjegyekben.) Formatív értékelés Célja: Folyamatos információgyűjtés, a tanítási – tanulási folyamat állandó kísérője. Segítő, formáló szándékú. Felhívja a figyelmet az egyéni haladás ütemére, eredményekre, hiányosságokra. A kapott mérési eredmények alapján fejlesztő hatású egyénre vonatkozó, megerősítő, vagy korrekciós nevelő – oktató munkát tervezünk. Alkalmazása:  A tanítási – tanulási folyamat egészében megerősítésre, korrigálásra, a tanulók önellenőrző, önértékelő képességének fejlesztésére is alkalmas. Összegző – lezáró – minősítő értékelés Célja: A tanulók fejlődésének átfogó minősítése. Adott tanítási – tanulási szakasz lezárásakor az elért tudásállapot rögzítése, viszonyítás a követelmények tükrében az induló tudásállapothoz. Cél – a minősítés. Alkalmazása:  Nagyobb tanulási témák, időegységek végén, (Félév, tanév vége, vizsgák). Külső értékelés  Az iskola keresettségi szintje a környezet függvényében.  Tanulmányi, művészeti és sportversenyeken nyújtott teljesítmény.  Továbbtanulás, beiskolázás sikeressége.  Külső mérések (bemeneti, kimeneti …) eredményessége, tapasztalatai.


Értékelés pedagógiai szakaszokhoz rendelten 1. Az első két pedagógiai szakaszban (1-4. évf.) a közoktatási törvény előírásait, szabályait alkalmazzuk felmenő rendszerben – (70.§. 1-6. bekezdés) – úgy, hogy az 1. évfolyamoktól nem osztályzatokkal, hanem szöveges értékeléssel minősítünk félévkor és a tanév végén. Célunk: A gyermekek rendkívül eltérő fejlődési üteme ebben a fejlesztési szakaszban megkívánja az értékelés „tágabb”, humánusabb formáit. Szeretnénk még hatékonyabbá, feszültség mentesebbé tenni az első évfolyamon az aktív alapozás időszakát. Legyen az első évfolyam az iskolai élet stabilizálásának bevezető szakasza. Pedagógiai alapelvünk:  Különösen ebben a fejlesztési szakaszban, - de a későbbiek folyamán is – nem az ismeretek halmozása a feladat, hanem sokkal inkább az életkornak megfelelő differenciált képességfejlesztés.  Követelményeknek megfelelően történjen a szöveges értékelés, de az messzemenően fejezze ki és segítse a gyermeki személyiség eltérő ütemben való fejlődését. Kifutó rendszerben, a 2.;3.,4. évfolyamokon érdemjegyekkel – (1-5 fokozatú skála) – és szöveges értékeléssel történt a tanulók tudásának mérése, értékelése. Félévkor és a tanév végén osztályzatot és szöveges értékelést kaptak a tanulók. A 2008-2009-es tanévtől az 1-3 évfolyamon és a 4.évfolyamon félévkor csak szöveges értékelést kaptak tanulóink. Az érdemjeggyel való értékelés alapja a helyi tantervben megfogalmazott -, kerettantervi továbbhaladási feltételeket is magába foglaló – a tantervi követelmény minimum szintje, illetve a helyi tantervben megfogalmazott optimum szint. A szöveges értékelés szempontjait a későbbiekben taglaljuk. Kötelező érvényű az alsó tagozatos tanulók idegen nyelvi oktatásának szabályozásában, hogy a tanuló ebből a tárgyból nem utasítható évfolyam ismétlésre , javítóvizsgára. Kerettantervi rendelet 18/a. pont. 2. Az alapfokú nevelés harmadik-negyedik szakaszában (5-8. évf.), minden teljesítményt érdemjeggyel értékelünk – (ötfokozatú skála, - (1-5) – a tanév folyamán. A félévi és év végi teljesítmények értékelése osztályzattal történik. (1-5) Az értékelés rendszeressége és formái A tanulók előmenetelét félévkor és a tanév végén minősíteni kell, aminek célja a fejlődés, a tanulás, a teljesítmény motiválása. a./ Az 1. osztály szöveges értékelése félévkor és a tanév végén: Minősítés: Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Felzárkóztatásra szorul Külön jelezzük a dicséretet. b./ Átfogó szöveges értékelés félévkor és tanév végén: Ebben az értékelési időszakban az alábbi értékelési tartalom jelentkezik dominánsan:


   

az iskolába lépés óta mutatott pozitív vagy negatív fejlődés, személyiségjegyek fejlődése pozitív, vagy negatív értelemben a tanuló előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött, és hogy saját lehetőségeit mennyire használta ki javaslatok, tennivalók a jövőre (rövid, tömör lényegremutató megfogalmazásokkal.)

A minimum követelményeknek feleljen meg a tanuló az elégséges osztályzatért. Szöveges értékelés esetében a felzárkóztatásra szorult minősítést kapjon. A helyi tantervben megfogalmazott követelmények optimum szintjét teljesítő tanulót jelessel értékeljük. Szöveges értékelésnél kiválóan megfelelt minősítést kapjon. – A modulok értékelése nem önállóan, hanem a tantárgyakba integráltan történik. Érdemjegyek minimális száma havonta:  heti 1 órás tárgynál  heti 2 órás tárgynál  heti 3 órás tárgynál legalább  heti 4, vagy ennél több órás tárgy esetében legalább

1-2 jegy 1-2 jegy 2-3 jegy 4-5 jegy

A konkrét teljesítményekhez kötődő, alternatív megoldások bármely területen és fejlesztési szakaszban alkalmazhatók. A tantárgyi érdemjegyek pótlásának, javításának módjai és lehetőségei Meg kell adni a lehetőséget a tanulónak (pl. témazáró, felmérő stb…) pótlására, esetleges javítására akkor, ha a tanuló  egészségügyi okok miatt,  pszichés problémái miatt,  az esetleges szociokulturális nehézségei miatt, nem adott számot tudásáról, vagy eredménytelen, minimumszint alatti volt a tanuló teljesítménye. A kialakult helyzet kellő mérlegelése után a szaktanár – indokolt esetben – adjon lehetőséget a pótlásra, illetve a javításra. Az érdemjegy, a minősítés pótlására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell. Konkrétan meg kell mondani a javítás, pótlás  idejét,  formáit,  módját. Az eredményről a tanulót és a szülőt is tájékoztatni kell. Felmentést adhatunk a beszámolási kötelezettség alól – természetesen a törvényesség keretein belül – a tanuló problémáinak (pl. egészségügyi, szociális ….) egyéni elbírálása alapján. Erről az osztályfőnökök, a szaktanár, az igazgató együttes megbeszélés után hoz döntést. Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálásának módozatai: Az év közben kapott érdemjegyeket az ellenőrzőbe is be kell írni az osztálynaplóba való bejegyzéssel egyidejűleg. Az osztálynaplóba való bejegyzésnél:  piros szín alkalmazása - felmérők, témazárók - félévi és tanév végi osztályzatok






kék színnel - szóbeli feleletek, - írásbeli feleletek zöld színnel - gyűjtőmunkák, - szorgalmi munkák

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési rendszere: Az értékelés szempontjai és formái: - Magatartás: A magatartás osztályzata a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodóan értékeli az iskolai és az iskolán kívüli fegyelmezettséget, viselkedést. Értékeli a társakhoz, a felnőttekhez való viszonyulást, a házirend betartását, saját és mások iránt érzett felelősségérzetet, az iskola vagyontárgyainak megóvását. Hangsúlyozzuk, hogy az értékelésnél, a minősítésnél az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot. Az értékelés négy fokozatban történik, havonta:  példás (5)  jó (4)  változó (3)  rossz (2) (A közoktatásról szóló törvény 70. par./2. bekezdés b. pont alapján) - Szorgalom: A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzésének színvonalát, a tanuló kötelességtudását értékeli. A kérések, az igazolatlan órák, az ellenőrzőhiányok elbírálásánál a mindenkori házirend szabályai érvényesek, és ezt ennek megfelelően kell figyelembe venni. Az értékelés négy fokozatban történik, havonta: - példás (5); jó (4); változó (3); hanyag (2) (A közoktatásról szóló törvény 70§ ./2. bekezdés c. pont alapján) A magatartás és a szorgalom elbírálásánál irányító, alapvető szempont, hogy a példás valóban példaként álljon, és kapjon elismerést nagyobb közösség előtt is. Fontos lehet adott szituációban a tanulók előmenetelének egyéni elbírálása magatartásból és szorgalomból egyaránt. Az egyéni elbíráláskor szem előtt kell tartani az adott helyzet kialakulását befolyásoló tényezőket (pl. a tanuló családi körülményeit, egészségügyi állapotát stb.)


A magatartás és szorgalom minősítésének fokozatai és az ezekkel kapcsolatos követelmények

A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének fokozatai: - Jutalmazások:  Szaktanári, tanítói, napközis nevelői szóbeli és írásbeli dicséret  Osztályfőnöki szóbeli és írásbeli dicséret  Igazgatói írásbeli dicséret  Nevelőtestületi dicséret  Közösségek – Nevelőtestületi dicséret  Jó tanuló, jó sportoló (egyéni) (A 4-6. fokozatokat a tanulóifjúság előtt ismertetni kell!) - Fegyelmezések:  Osztályfőnöki szóbeli és írásbeli figyelmeztetés  Szóbeli figyelmeztetés lehet - szaktanári - ügyeletes tanári - osztályfőnöki  Osztályfőnöki intés  Igazgatói figyelmeztetés  Igazgatói intés  Igazgatói megrovás  Nevelőtestületi megrovás  Fegyelmi eljárás (A 6.; 7. fokozatot a tanulóifjúsággal ismertetni kell!) A jutalmazás és fegyelmezés alkalmazásánál indokolt esetben nem kell ragaszkodni a fokozatok betartásához. Az értékelés tantárgyi elvei:  A tanuló továbbhaladásához minden területen a minimális követelményt teljesíteni kell.  A tantárgyi értékelés tükrözze a helyi tantervben megfogalmazott követelmények és a teljesítés viszonyát, a fejlődésben elért eredményt.  Tárja fel az elmaradás, a hibák okait.  Hangsúlyozza a pozitívumokat.  Legyen folyamatos, segítse elő a rendszeres megerősítést.  Törekedjen mindenkor valamennyi tantárgy tekintetében objektivitásra, méltányosságra.  A tantárgyi órákon a tanulók teljesítményét szövegesen vagy osztályzattal értékeljük.


Érdemjeggyel történő értékelés:  témazárok, dolgozatok  írásbeli, szóbeli feleletek  kiemelkedő órai munka  memoriterek  gyűjtőmunkák  szorgalmi munkák Írásbeli felmérések  Tanév elején valamennyi évfolyamon diagnosztikus mérésekkel tárjuk fel a tanulók induló tudását. (Csak százalékoljuk!).  Tanév közben évfolyamonként, tantárgyanként egységesített szempontok alapján témazáró dolgozatok (tematikus tudáspróbák).  Tanév közben formatív mérésekkel szerzünk információkat folyamatosan a további fejlesztőmunkához.  Bemeneti, kimeneti mérések iskolánk minőségfejlesztési programjához kapcsolódóan az abban megjelölt évfolyamokhoz és tantárgyakhoz kidolgozott feladatsorokkal. Értékelési skálák kialakítása:  Szöveges értékelésnél a tanulók tudásának dokumentálására az értékelő szöveget a tanárok, tanítók fogalmazzák meg egységes keretek között szerkesztetten.  A tanulók tudásának írásbeli (témazárók, felmérések) értékeléséhez a teljesítmények minimuma és optimuma közötti (0-100 %) skálát a nevelőtestület tagjai megvitatják, majd a gyakorlatban a többség által elfogadott skálát egységesen használják.  Pedagógiai programunkban javaslatot teszünk az értékelési skálák minél optimálisabb kialakításához, segítve ezzel a szaktanárok értékelési skáláinak kialakítását. A javaslatban szereplő teljesítményszázalékok általában elfogadottak, de a ponthatárok a követelmények időarányos tudásának függvényében változtathatók.  Szükséges mérlegelni a ponthatárok kialakításakor azt is, hogy a feladatok hány százaléka méri a tanulók minimális, továbbhaladáshoz szükséges tudását, illetve mennyi az optimum szintű feladat. Javaslat a teljesítményszázalékok kialakításához: 100 % - 90 % 89 % - 75 % 74 % - 50 % 49 % - 35 % 34 % - 0 %

5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges 1 (elégtelen)

A tanulók fizikai állapotának mérése A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal”, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok


feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére az Oktatási Minisztérium által felkért bizottság a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas tesztet állított össze., melyek   

egyszerűek; kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók; megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét.

A fizikai állapot mérésére szolgáló tesztek      

Végtagmozgás gyorsaságát mérő teszt: lapérintés Hajlékonysági teszt: ülésben előrenyúlás (kötelező) Dinamikus láberőt mérő teszt: helyből távolugrás (kötelező) Törzserőt mérő teszt: sit-up teszt, felülések (kötelező) Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt: 10*5m ingafutás Kardio-respiratorikus állóképességi teszt: 12 perces futás – Cooper teszt

A pedagógiai munka ellenőrzése Belső ellenőrzés A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét iskolánk Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Külső ellenőrzés A pedagógiai munka külső ellenőrzése és értékelése az országos mérésekhez kapcsolódóan, illetve a fenntartóval egyeztetett program alapján szakértők felkérésével történik.


Helyi tanterv Tantárgyi rendszer és heti óraszám óraterv, kötelező órák

Tantárgy/évfolyam nem szakrendszerű oktatás-magyar /matamatika Magyar nyelv és irodalom, tánc és dráma modul Történelem és állampolgári ism., ember és társadalom ismeret, etika, hon és népismeret modul Angol Matematika Informatika Környezetismeret, természetismeret Fizika Biológia, egészségtan modul Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Mozgókép 1

1

2

3

4

8

8

7,5

7

0,51 4

0,51 4

0,51 3,5

1

1

1,5

1 1,5 1 32

1 1,5 1 32

1,5 1,5 1 32

5. 5 4,5 2,5

6. 5 4 2,5

3 3

3 3

3 3

2

1,5

2,5

1,5 1,5 1 32

1 1,5 1 2,5 1

1 1 1 2,5 1

7.

8

4 2,5

4 2

3 3 1

3 3 1

1,5 2 1,5 2 1 1 1 2 1

1,5 2 1,5 1,5 1 1 1 2 1 1

Az első, második és harmadik osztályban 20 - 25 perces nyelvi órákat tartunk. Azokon a tanítási napokon, amikor nincs testnevelés óra, 30 perces játékos egészségfejlesztő testmozgással biztosítjuk a mindennapos testnevelést (1-4 évfolyam) A modulokat a tantárgyakba beépítve a következő módon tartjuk: hon és népismeret, etika, történelem tantárgyban; tánc és dráma a magyar nyelv és irodalom tantárgyban; egészségtan a biológia tantárgyban. A mozgókép és médiaismeret ill. informatika önálló tantárgyként jelenik meg. 2


Helyi tanterv Tantárgyi rendszer és heti óraszám óraterv, nem kötelező, választható órák

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Angol Matematika Informatika Környezetismeret, természetismeret Fizika Biológia, egészségtan modul Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Mozgókép Egyéni foglalkozás 1

Az első, második és harmadik osztályban 20 - 25 perces nyelvi órákat tartunk.

1

2

3

1

2

1

2

1

1

1

2

4

2

5.

6.

7.

8

2

0,5 2 0,5


Előírt tananyag és követelményei

Óraterv szerint tanítandó tantárgyak 

Az Oktatási Miniszter által kiadott kerettantervet építettük be helyi tantervként a pedagógiai programunkba

- Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei  A tankönyv tartalma: - tartalmazza a tantervben előírt ismeretanyagot; - elégítse ki a didaktikai követelményeket; - alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez.  A tankönyv szolgálja eredményesen az adott osztálytípus, tagozat sajátos céljait.  Legyen lehetőségünk arra, hogy használhassuk (és bemutathassuk) a saját pedagógusaink által készített, segédleteket.  A tankönyv (és egyéb segédlet) ára ne legyen magas.  A tanórán is állandóan megvalósuló differenciált foglalkozások szükségessé teszik, hogy ne csupán egyféle tankönyvet használjunk a tanítás eszközeként. Célunk, hogy változatos, többszintű feladatok segítsék a tananyag elsajátítását. A differenciálás megvalósításához egy-egy évfolyamon a nevelőknek többféle tankönyv áll rendelkezésére, melyből szabad belátásuk szerint és a gyermekek képességeihez igazodva dolgozzák föl a tananyagot. Ezen tankönyvek ill. tankönyvcsaládok a következő kiadók termékei: Alsó tagozatban:     

Apáczay Tankönyv Kiadó, Nemzeti Tankönyv Kiadó, Műszaki Tankönyv Kiadó, Mozaik Tankönyv Kiadó Oxford Kiadó,

Felső tagozatban:     

Apáczay Tankönyv Kiadó, Nemzeti Tankönyv Kiadó, Műszaki Tankönyv Kiadó, Mozaik Tankönyv Kiadó, Oxford Kiadó, Pedagógiai program - 29. oldal


Nyelvi fakultációs órákon a nyelvvizsgához könyveket dolgozzák fel a tanulók, illetve versenyfeladatok megoldásához, elsajátításához. továbbtanulást elősegítő, a versenyekre való használunk.

kapcsolódó feladatokat, segédanyagokat, segítséget kapnak a nyelvi levelezős Egyéb szakköri és fakultációs órákon a felkészülést támogató kiadványokat is

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az általános iskola 1-8. évfolyamáig a tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele megfelel a Közoktatásról szóló törvény 71. § vonatkozó bekezdéseiben foglaltaknak.

A modulok értékelése, minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Miután a tantárgyi modulokat nem önálló órakeretben tanítjuk, hanem egyes tantárgyakba integráltan (lásd A ill. B óraterv) így annak értékelése és minősítése megegyezik a főtantárgy értékelési és minősítési szempontjaival. Így a fentiek alapján a tantárgyi érdemjegyek tartalmazzák a modulok értékelését is.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A részletes elvi kidolgozást a nevelési program, követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. Fontosnak tartjuk a szóbeli és az írásbeli számonkérések megfelelő arányának kialakítását, amelynek alkalmazkodnia kell a tanulók egyéni sajátosságaihoz. Minden esetben figyelembe vesszük, ha a gyermek rendelkezik szakértői véleménnyel, ha az tartalmaz a számonkérésre vonatkozó javaslatot. Az írásbeli és szóbeli beszámoltatás értékelése egyenlő súllyal jelenik meg a tanulók tudásának értékelésében.

Pedagógiai program - 30. oldal


A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái Lásd a nevelési program ide vonatkozó részeit.

Otthoni illetve napközis felkészüléshez meghatározásának elvei és korlátai

előírt

írásbeli

:       

Figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat Az egyéni terhelhetőséget A szóbeli és az írásbeli feladatok arányát Az elsajátított tananyag begyakorlásának lehetőségeit Tananyag elsajátításának kontrollja Ne legyen fegyelmező eszköz Az iskolaotthonos tanulási időben elvégezhető legyen

Iskolán kívüli tanórai foglalkozások

Lásd a nevelési program ide vonatkozó részeit.


és

szóbeli

feladatok


Záradékok Érvényességi rendelkezések Jelen pedagógiai program érvényességi ideje: 2009. szeptember 1-től 2014. augusztus 31-ig A pedagógiai program módosításának feltételei:   

A tantestület 75%-ának kérése A pedagógiai programot érintő törvényi és jogszabályi változások. A pedagógiai program felülvizsgálatára az 2013/2014-es tanév végén kerül sor.

Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás Véleményezte: Elfogadta: Nebuló Általános Iskola tantestülete

2009. június 18-án

Egyetértését nyilvánította: Iskolai SZMK választmánya

2009. június 18-án

Jóváhagyta: Nebuló Oktatási Alapítvány

2009. június18-án

A publikálás formája: 1. Sokszorosított formában elhelyezésre kerül a következő helyeken:  1 példány az iskola könyvtárában  1 példány a tanári szobában  1 példány az igazgatói irodában  1 példány az irattárban


; ;

Recommend Documents