-1A DÉLKELET-EURÓPAI TÉRSÉG KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSE, A MAGYARORSZÁGI KAPCSOLÓDÁSOK ÉS HATÁSOK Antal István Amikor egy térség, egy ország, vagy egy terület közúti közlekedéséről akarunk képet kapni, akkor az alábbi kérdések vetődnek fel: Mekkora a vizsgált térség területe, népessége, hol vannak országhatárok, Milyen természeti adottságokkal, és akadályokkal (folyókkal, hegységekkel, tengerekkel,…) kell számolni, Hol vannak az ipar, a mezőgazdaság területi súlypontjai, milyen a közlekedési kiszolgálásuk (kikötők, logisztikai központok,…), Milyen a jelenlegi úthálózat kialakítása, állapota, gyorsforgalmi utakkal való ellátottsága, Mekkora a járműellátottság (személy és tehergépjárművek), Mekkora a közúti forgalom, milyen az idegenforgalom, mekkora az utak kapacitáskihasználtsága, Hol vannak az úthálózat kritikus elemei, Milyenek a magyarországi kapcsolódások? A Balkán térség vizsgálata során a fenti kérdések mindegyike különösen hangsúlyosan vetődik fel. A cikk megírásának időszakában válik önálló álammá Montenegró (Crna Gora), korábban Jugoszlávia, majd a közelmúltban Szerbia-Montenegró része. Az új állam nemzetközi elismerése folyamatban van, Szerbia már felvette a diplomáciai kapcsolatot Montenegróval. Egy ilyen változás előző felsorolásunk jó részét befolyásolja, adatait átrendezi, a probléma újabb átgondolására ösztönöz. Ebben a cikkben még a közös Szerbia-Montenegró adatai szerepelnek (ezt a továbbiakban újra már nem említjük), tekinthetjük ezt úgy, hogy jelen cikk összefoglalja az elmúlt időszakban kialakult helyzetet, majd egy elkövetkező hasonló felépítésű munka a megváltozott helyzetet tárgyalhatja. 1. térkép
Az 1. térképen bemutatjuk a térség országait, a lakosszámokkal együtt. Ezek azért különösen fontosak számunkra, mert a későbbiekben gyakran láthatunk fajlagos mutatókat, és akkor azokhoz az itt látható adatokat használtuk fel (forrás: EUROSTAT). Az országokat lakosszám szerint öt csoportba soroltuk. Törökország 72 milliós lakosszáma egyedülállóan magas, a tervezett uniós tagsága esetén csak Németország lesz (mai népességi adatokkal számolva) nagyobb nála, ez egyben jelentős befolyást is biztosít számára egy kibővített unióban, éppen ez, az egyik oka annak, hogy az Európai Unió tagországai megfontolt csatlakozási folyamatot írnak elő Törökország uniós csatlakozási feltételeként. Románia 22 milliós népességével a térség második legnépesebb országa. Négy ország lakosszáma – köztük Magyarországé – 5-11 millió között van, majd ezt négy 2-5 milliós ország követi. Végül Szlovénia népessége nem éri el a kétmillió lakost.
-22. térkép
A 2. térkép a térség országai állami kezelésű közútjainak hosszát mutatja. Érdekes megfigyelni, hogy néhány ország (Magyarország is) aránylag nagy hosszúságú úthálózatot tart állami kezelésben, más országok viszont (Románia, Bulgária, Görögország) csak csekély hálózati hossz állami kezeléséről gondoskodik. Némileg zavarja az egyértelmű megítélést az a tény, hogy az országokban egyaránt vannak önkormányzati kezelésű utak, amelyeknek üzemeltetési körülményei és finanszírozásuk is alig különbözik az állami kezelésű utakétól. 3. térkép
4. térkép
A gyorsforgalmi utak hossza (3. térkép) valamivel egyértelműbb, mint az állami közutaké. Itt viszont azzal kell számolni, hogy az egyes országok nem ugyanolyan „szabvány” szerint építik, és értelmezik az autópályákat, autóutakat, mint Magyarország. Találunk olyan 2x2 sávos utat, amelyet helyben bővítettek, a régi 2x1 sávos út átépítésével, így nincs párhuzamos vegyesforgalmú út, nem lehet letiltani az útról a lassú és fogatolt járműveket, a térképeken (és a statisztikákban) viszont autóútként szerepel, holott az autóút tábla sincs kitéve az útra. Ilyen típusú utak épülnek pl. Romániában. Más elveket követ Szlovénia és Horvátország. A dicséretes autópálya építések mellett olyan autóutakat építenek, amelyek külön nyomon épülnek meg, kiteszik az autóút táblát, de a pálya 2x1 sávos, előzni a hegyi szakaszokon semmivel sem könnyebb, és veszélytelenebb, mint egy vegyesforgalmú úton, leállósáv nem épül (vagy csak 1 méter széles), a közúti csomópontok viszont különszintűek. A kiépítés majdnem megfelel a nálunk korábban épült
-3„félautópálya” kiépítésnek, de a felüljárók náluk nem épülnek teljes szélességben, nincs meg a tömegföldmunka, ezért majd, ha autópályává kell bővíteni az utat, akkor jelentős többletköltségekkel, bontásokkal, és a forgalom nagymértékű zavarásával kell számolni. A 4. térkép a vizsgált országok fajlagos gyorsforgalmi út sűrűségét mutatja. Szlovénia, Horvátország kiemelkedik a jó gyorsforgalmi út ellátottsággal, ezt Magyarország, Görögország, Macedonia követi. A térségben Románia és Albánia ellátottsága feltűnően alacsony, a déli és az Észak-Erdélyi autópálya tervek, -ha megvalósulnak, sokat javítanak Románia közlekedési helyzetén. Albánián halad majd keresztül a Horvátország felől érkező tengerparti autópálya, ami Montenegrón áthaladva éri el Albániát, majd Görögország felé folytatódik tovább. Bosznia-Hercegovina nem rendelkezik gyorsforgalmi úttal. 5. térkép
Fontos tudni, hogy az utakat mekkora járműállomány kívánja igénybe venni. Legjobb, ha ezt mindjárt fajlagos ellátottsági adatként mutatjuk meg, mint az, az 5. térképen látható. A személygépkocsi ellátottság [szgk/1000 lakos] Szlovéniában kiemelkedően magas, bár jegyezzük meg, hogy ez csak a vizsgált térség országainak összevetésében igaz, Európa fejlettebb országaiban 500 szgk/1000 lakos feletti mutatókat találunk. Görögország, Bulgária, Horvátország, Magyarország mutatói közepesek, Románia, Törökország alacsony ellátottsági szintre jutott. Némely országok nem teszik közé adataikat, -néhány évvel (évtizeddel?) ezelőtt még nálunk sem voltak ezek az adatok teljes körben publikusak. 6. térkép
Az utak igénybevétele és elhasználódása szempontjából a személygépkocsi ellátottságnál fontosabb a tehergépkocsi ellátottság [tgk/1000 lakos]. Ennek az adatait mutatjuk meg a 6. térképen. Meglepő, hogy Szlovénia, Horvátország tehergépkocsi ellátottsága viszonylag alacsony, ezek az országok nem végeznek nagy, nemzetközi fuvarozási szolgáltatást. Figyelemre méltó ugyanakkor Görögország, Bulgária, Törökország (és kisebb mértékben Románia is) magas tehergépkocsi ellátottsága. Ezekről az országokról tudjuk, hogy számottevő nemzetközi fuvarozási szolgáltatást nyújtanak. Románia, Bulgária, Törökország (és Horvátország) az Európai Unió tagjelöltjei. Uniós taggá válásukkal a jelenleginél sokkal nagyobb számban fognak megjelenni tehergépkocsijaik a
-4magyarországi úthálózaton. Ha ezt felkészületlenül fogadjuk, egyébként sem jó minőségű úthálózatunk további leromlási folyamatnak lesz kitéve. 7. térkép
A 7. térkép az Európa-utak forgalmát ábrázolja. Dimenziója: ÁNF jármű/nap. Jól kivehetők a nyugat európai fejlődési régiók központjai és területi kiterjedésük, de láthatók a nagyvárosok (Párizs, Madrid, Moszkva, de Bécs, Budapest is) vonzáskörzetei. Megfigyelhetjük, hogy a Balkánon lényegesen kisebb forgalom jelentkezik, mint Nyugat-Európa országaiban. Azonban a forgalom határozott keletre tolódását figyelhetjük meg, amit Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország Szlovénia nemzetközi főútjainak növekvő forgalmi terhelése igazol. Valójában az Európa-utak hálózata kiterjesztésének történelmi lépései egyben a közép és kelet Európai országok bevonása a „nyugati” kereskedelembe, az ennek a feltételnek úthálózattal történő megfelelés története. A legújabb Európa-utak hálózata keleti végpontjai Kína északnyugati határánál végződnek. Mindezek alapján gyorsan növekvő közúti forgalomra kell felkészülnünk Magyarország keleti és déli határain, a Balkán és Ukrajna felől érkező, Magyarországot csak részben célországként választó, inkább nyugat és északnyugat felé irányuló átmenő forgalom formájában. 8. térkép
Egy ország közúti forgalmának fontos összetevője a közúti idegenforgalom. Tegyük hozzá, hogy a teljes idegenforgalom járműhordozónkénti megoszlásában a közút minden országban vezető szerepet tölt be, Magyarországon ez 90-92 %. Így valójában, amikor idegenforgalomról beszélünk, akkor a közúti idegenforgalomról van szó. Ahhoz, hogy egy külföldit turistának lehessen nevezni, a turistának két feltételnek kell megfelelni egyidejűleg; mégpedig turisztikai céllal kell érkeznie a meglátogatott országba (nem lehet tehát munkavállaló), és átmenetileg legalább 24 órát kell töltenie a meglátogatott országban. Ki vannak tehát zárva az áttelepülők (nem átmeneti) és a kirándulók, látogatók. Utóbbi két csoport különbözik ugyan a határszakasz igénybevételében, de megegyeznek abban, hogy nem töltenek 24 órát a meglátogatott országban, ezért nem turisták. Mindezt azért fontos tudni, mert kétféle statisztikát szoktak közé tenni. Az egyik a határt átlépők számát adja meg (határstatisztika), a másik a szálláshely statisztika (szállodastatisztika), ami a turisták számát közli, ugyanis a turisták a 24 óra alatt kénytelenek valamilyen szálláshelyet igénybe venni, és másfajta módon is
-5pénzt költeni a meglátogatott országban. Magyarországnak igen nagy a látogató (határ) forgalma, ami közép-európai fekvéséből (tranzit), az anyaország határain kívül élő magyarok rokonlátogatásaiból (a rokonlátogatás és a bevásárlás egyaránt turisztikai célnak minősül), a szomszédokhoz dolgozni kölcsönösen átjáró határátlépőkből (lásd: Sopron, Győr-Vámosszabadi, Komárom, Esztergom, Balassagyarmat, stb.) tevődik össze legnagyobbrészt. Az ország fekvésének, méreteinek és csekély idegenforgalmi vonzerejének (nincs tengerpartja, épített értékei is korlátozottak) azonban az a hátránya, hogy a legtöbben csak átutaznak az országon, vagy rövid – egynapos – látogatás után visszatérnek a kiinduló országba. Ezért a turista forgalom aránylag alacsony, ebből adódóan keveset is költenek az országban a külföldiek. A 8. térképen a turisták számát ábrázoltuk a Balkán térségben. Viszonyítási alapként nézzük először Magyarországot! Az országba belépő külföldiek száma 35 millió fő körül alakul évről évre. Ezzel igen előkelő helyet foglalunk el az országok sorrendjében, nagyjából a 10-15 helyen állunk, csak a klasszikus idegenforgalmi vonzerőkkel rendelkező országok (Franciaország, Olaszország, stb.) előznek meg bennünket. Ezeknek a látogatóknak azonban csak kis része turista: nagyjából 3 millió fő (lásd: 8. térkép), azaz még 10 % sincsen. Hasonló idegenforgalmi potenciállal rendelkezik a térségben Románia és Bulgária. A térség idegenforgalmi nagyhatalmai: Horvátország, Törökország, Görögország. 9. térkép
Az 5, 6, 7. térképekkel kapcsolatban megpróbáltuk ráirányítani a figyelmet arra a várható folyamatra, ami a Balkán térség országaiból várható jelentős járműforgalom formájában nyilvánul meg. Ez a folyamat már megkezdődött. A 9. és a 10. térképeken a külföldi járművek magyarországi forgalmát mutatjuk be. A forgalomnagyságok dimenziója : ÁNF j/nap, tehát ez a forgalom közvetlenül összevethető a hazai forgalomszámlálások adataival. A 9. térképen az összes forgalom, a 10. térképen a teherforgalom 10. térkép látható. A 9. térképen jól érzékelhető, hogy tényleges idegenforgalma Budapesten kívül csak a Dunántúlnak (Balaton) van. Láthatók az országon áthaladó forgalmi áramlatok; legnagyobbrészt északnyugat – délkelet irányultságot mutatnak. Még hangsúlyosabban jelentkezik ez a teherforgalmi térképen. Szinte kizárólag az átmenő forgalom nyomait követhetjük ezen az ábrázoláson. A legnagyobb forgalmú határátkelőhelyek: Hegyeshalom-Rajka-Vámosszabadi-Sopron, illetve: Ártánd-Gyula-Nagylak-Röszke. Ezek a térképek a 2004. évi forgalomból készültek, ezért még nem érzékelhető, hogy kialakult egy észak-déli
-6idegenforgalmi (teherforgalmi) folyosó Magyarországon keresztül, amely elsősorban a 15.86. sz. utakat veszi igénybe, Rajka (részben Vámosszabadi) – Rédics határátkelőhelyek használatával. 11. térkép
Ennek a forgalmi iránynak egy része Olaszország felé, más része az Isztriai tengeri kikötők (Trieszt, Pula, Rijeka és részben Koper) felé irányul. Ez a balkáni térség úthálózatának kritikus pontja. Ezeknek a kikötőknek mindegyike jól megközelíthető vasúton, és újabban közúton is. Szlovénia felől Trieszt, Koper gyorsforgalmi úton érhető el, Pula-Koper autóút (2x1 sáv!) nagyobb része készen van, a cikk megírásának időszakában hiányzik az Umag-Koper szakasz, és a Pulát elkerülő szakasz. A Rijeka-Pula szakasz az előbb említett kivétellel elkészült, a Rijeka-Trieszt szakasz a horvát oldalon a szlovén határig készen van. 12. térkép Ennek az észak-déli útvonalnak hiányossága a még ki nem épített magyarországi gyorsforgalmi kapcsolat. Magyarországon megépült az M70. sz. autóút Letenyétől Tornyiszentmiklósig, folytatása azonban a szlovén oldalon hiányzik. Egyetlen rövid szakasza (kb. 10 km. hosszan) készült el Muraszombattól Maribor felé. A MuraszombatTornyiszentmiklós szakasz átadását 2010 utáni időszakra tervezik. Ennek előrehozása kívánatos volna a forgalom zavartalan lefolyása érdekében. A Balkán térség még számos kritikus útszakaszt tartalmaz. Ilyenek a Románia-Bulgária közötti Duna-hidak kérdése, a bulgáriai észak-déli kapcsolat, a görög-bulgár-török kapcsolat, a tervezett horvát-albán-görög autópálya, a további Boszporusz átkelések kérdése, de még sokáig lehetne sorolni a megoldásra váró problémákat. Ezek részletes elemzése azonban meghaladja jelen cikk terjedelmét, és nem is tartozik választott céljai közé. Mindenképpen foglalkoznunk kell viszont a magyarországi kapcsolatok, kapcsolódások kérdésével! Az előzőekben éppen a 11.-12. térképek kapcsán már érintettük ezt a kérdéskört. Ekkor említettük, hogy Szlovénia felé már kiépült az M70. sz. autóút. Ahhoz, hogy a többi Délkelet-Európai országgal kiépülő kapcsolatunkat tárgyalni tudjuk, tekintsük meg a 13. térképet! 13. térkép
-7Ezen a térképen a 2015-ben kialakuló gyorsforgalmi úthálózatot láthatjuk, ezt kormányhatározat [2044/2003. (III. 14.) Korm. Hat.] írja elő, majd törvény [2003. évi CXXVIII. Törv.] is megerősítette. Horvátország felé két helyen alakul ki gyorsforgalmi kapcsolat. Letenyénél a határátkelőhelyre vezető pálya már készen van mindkét oldalról, hiányzik azonban a Mura-híd. Ennek építése megkezdődött. A másik csatlakozás magyar oldalon az M6.M56. sz. gyorsforgalmi út, horvát oldalon pedig a Zágráb-Belgrád gyorsforgalmi útból Donji Andrijevcinél kiágazó, Eszéket érintő autóút lesz, aminek határcsatlakozási pontját Kislippó, Ivándárda-Branjin Vrh (Baranyavár) között a két érintett fél jóváhagyta. Szerbia felé az M5 autópálya vezet, ennek határcsatlakozása elkészült, továbbvezetése szerb oldalon Horgos, Szabadka, Újvidék, Belgrád irányába szintén gyorsforgalmi úttal biztosított. Románia irányába három gyorsforgalmi út csatlakozik. 14. térkép
15. térkép
Nagylak-Csanádpalota térségében éri el a határt az M43. sz. autópálya, ehhez a Dél-Erdélyi autópálya csatlakozik majd (14. térkép). Tervezése és építésének előkészítése folyamatban van, bár valószínűsíthető, hogy az építés nem a határközeli szakaszok megépítésével fog kezdődni. A Gyulára kivezető M44. sz. autóútnak Romániában nem tervezik a folytatását. A 15. térképet a román Bihar megyei útügyi hatóság készítette a határmetszéspont jóváhagyására, amelyet Nagykereki térségében mindkét érintett fél elfogadott. Ide az Észak-Erdélyi autópálya csatlakozik (lásd: 14. térkép). Ezek a gyorsforgalmi útvonalak megfelelnek a Európai Unió által kívánatosnak tartott Európa úthálózatnak, -korábban Helsinki, és TINA folyosók néven is említettük, ma már a TEN úthálózat (Európa-Utak) részei.
