Zöldmezőtúr - Hagyomány- és értékőrző kiadvány Felelős kiadó: Mezőtúr Város Önkormányzata

Zöldmezőtúr - Hagyomány- és értékőrző kiadvány Felelős kiadó: Mezőtúr Város Önkormányzata

Van egy perced? Te milyen jövőt választanál? Tiszta környezetet, jó levegőt, egészséges ivóvizet, tápláló élelmiszereket? Vagy szemetet, szmogot, fertőzött vizet, élelmiszerhiányt, betegséget? Ugye nem kérdés? Valójában néhány percedbe, néhány apró szokásod megváltoztatásába kerül, hogy megóvd a környezeted!

Te és a fenntarthatóság

Egy elmélet szerint sok millió évvel ezelőtt csak anaerob (olyan szervezetek melyeknek nincs szükségük oxigénre) baktériumok éltek a Földön, melyek anyagcseréjük során oxigént termeltek, annyit, hogy a végén jórészt megfulladtak és kihaltak. Ha nem is

bizonyított, hogy pontosan így történt, de a példa intő: az anyagi jólét megteremtésekor vigyázzunk arra, hogy ne okozzunk jóvátehetetlen károkat magunknak és a környezetünknek. Az ember környezetéhez hozzátartozik a természetes, az épített és a társadalmi környezet, harmóniában kellene élnünk a természettel. Ennek a harmóniának a fenntartásához elengedhetetlen a természet értékeinek, erőforrásainak megőrzése, a táj és az élővilág sokféleségének fenntartása, a talaj és a vízkészletek védelme. Mit tehetsz érte? Egy kis odafigyeléssel, néhány szokásod megváltoztatásával sokat tehetsz. A mértékletesség, az erőforrásokkal való takarékosság elsőrendű. A sokat – talán még nem eleget – hangoztatott energiatakarékossággal nem csak a környezetet, hanem a családi kas�szát is kíméled. Kézenfekvő, hogy a ház, a lakás fűtése – újabban egyre inkább a hűtése – során is sokat megtakaríthatunk. Elsősorban hőszigeteléssel, de példaként említhető, hogy a klímaberendezések jórészt helyettesíthetők hűvösben szellőztetéssel, meleg-

2

ZÖLDMEZŐTÚR

ben pedig árnyékolással. Lehet sorolni a lehetőségeket az energiatakarékos izzók és berendezések használatától az üzemanyag takarékos és környezetbarát közlekedésig. Azt jó szívvel nem mondhatja senki, hogy ne közlekedjünk. Sőt! Minél többet sétáljunk, kiránduljunk, gyalog, kerékpáron, Mezőtúr környékén pedig akár kajakkal, vagy horgász csónakkal is. Az intéznivalókat, lótást-futást viszont sokszor kiválthatjuk azzal, hogy számítógépes kapcsolattal „online” módon intézzük az ügyeinket, főleg a fiatalok esetében ez már magától értetődő. Szintén nagyon fontos kérdés, hogy mit kezdj a hulladékokkal. Nem szemetelünk, ez természetes, de fontos a hulladékok szelektív gyűjtése is, főképpen pedig az, hogy ne vásároljunk fölöslegesen, ne hagyjuk magunkat „rábeszélni” olyan termék megvásárlására, amire valójában nincs is szükségünk. Aki nap mint nap szupermarketekben vásárol, nem is gondol a következményekre. Messziről, környezetszennyező kamionokkal, magas szállítási költséggel érkező, tápértékeiből jelentősen veszített, elle-

A helyi termék olcsóbb, mert a termelő nem számolta bele a benzinköltséget, a vámot, a nagy- és kiskereskedői hasznot. A környezettudatos gazdálkodás csökkenti a természetkárosítási folyamatok kedvezőtlen hatásait. Az őstermelők közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztóval, a piacon elbeszélgethetünk az árussal, sőt adott esetben meg is kóstolhatjuk a terméket, míg egy szupermarketben gyakorlatilag fogalmunk sem lehet arról, mi van egy alaposan becsomagolt árucikkben.

nőrizetlen árut vesz. A helyi termelő nem tudja eladni a termékeit, nem lesz bevétele, nem tud adót fizetni, sőt segélyre szorul. Az önkormányzatoknak így egyre kevesebb pénze marad a település fenntartására, fejlesztésére, a munkahelyek száma csökken. A fiatalok ezt a jövőképet látva elvándorolnak más városokba, külföldre szerencsét próbálni, ezáltal a település egy idő után már nem tudja fenntartani magát.

hogy a fiatalok, a felnövekvő nemzedék jobban fel tudjon készülni felnőtt életének várható kihívásaira. A 10 és 18 év közötti általános iskolai felső tagozatos tanulók, valamint gimnáziumi diákok – több mint ötszázan – vettek részt a programokon.

Hogyan tudod ezt megakadályozni? Helyi terméket vásárolsz. Hogy egészségen élhess, ehhez szükséges a jó minőségű élelmiszerek, a helyi, megbízható gazdaságból való tej, hús, zöldség, gyümölcs és a helyi alapanyagokból készült termékek ismerete, vásárlása, fogyasztása. Helyi termékeknek nevezzük azokat az árucikkeket, amelyek előállításuk után nem kerülnek be a kereskedői láncba, hanem a gyártás helyén, közvetlenül a termelőtől vagy a piacokon kerülnek értékesítésre. Ugyanakkor a helyben előállított, eladott és elfogyasztott termékek minimális terhet rónak a környezetre.

KEoP-6.1.0/B/11-2011-0151„Mezőtúron a fenntartható fe jlődésért”

“Mezőtúron a fenntartható fejlődésért” Miért fontos, hogy környezettudatosan éljünk? Melyek a helyi termékek és miért fontos a fogyasztásuk? Mi is az a fenntartható fejlődés? Mezőtúr Város önkormányzata az Európai Unió által támogatott projekt keretében, szakemberek bevonásával, ezekre az oly fontos kérdésekre kereste és jórészt találta meg a választ. Miért? Azért,

Mi volt a célunk a programsorozat elindításával? Megmutatni a Mezőtúron és környékén élő - gyermek és fiatal korosztálynak azt az utat, amin haladva környezettudatos, kímélő „használókká” válnak. Az út során jobban megismerik lakóhelyüket, a térségükre jellemző helyi termékeket és ezek vásárlásának, fogyasztásának előnyeit. Megértik, rajtuk is múlik, milyen jövőre számíthatnak. Mit tettünk ezért? Tanórákat tartottunk a programban résztvevő iskolákban. Az iskolai órák keretein belül szakembereink bevezették a diákokat a fenntartható fejlődés ismerettárába. Filmvetítéssel, érdekes tesztek alkalmazásával színesítettük az előadásokat. A bemutatkozást


követően minden résztvevő osztályban négy tanórán volt tematikus foglalkozás. Tanyalátogatást szerveztünk A Zöldmezőtúr programsorozat keretében tanyalátogatásra indult valamennyi osztály, ahol a helyi termékeket, a fenntartható fogyasztási szokásokat közvetlenül, kézzel fogható módon tapasztalhatták meg. Itt a fiatalok kipróbálhatták önmagukat, tudásukat a gyakorlatban és vetélkedőkön is. Részt veszünk a rendezvényeken Zöld sátrunk ott van a nagyobb rendezvényeken, ahol játékokkal, programokkal, kiadványokkal várjuk az érdeklődőket. Műsorokat készítettünk a természeti és az épített környezet, a helyi értékek, a tájra jellemző termékek népszerűsítésére, amelyekkel a televízióban, rádióban lehetett találkozni, cikkeket, isme-

retterjesztő anyagokat írtunk online és nyomtatott formában. Az elmúlt közel egy évben több ezer környékbelihez eljutott a szemléletmód változtatásával kapcsolatos kampányunk. A helyi termelőknek lehetőséget biztosítunk saját termékeik bemutatására online felületünkön. Mely iskolák vettek részt programsorozatunkban? Teleki Blanka Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium; Mezőtúri Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és Kossuth Lajos Általános Iskolája; Szent István Katolikus Általános Iskola és Óvoda (Mezőtúr); Bethlen Gábor Református Általános Iskola (Törökszentmiklós); Ványai Ambrus Gimnázium Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola (Túrkeve) A Zöldmezőtúr programsorozat vetélkedőjének nyertesei: Bíró Tamás Ványai Ambrus Gimnázium és Szakközépiskola 10/A

ZÖLDMEZŐTÚR

3

Mezőtúr Mezőtúr Jász-Nagykun-Szolnok megye dél-keleti határánál, az Alföld középső részén fekszik, a Nagykunság szerves részét képezi. Mezőtúr a vizek, a holtágak városa, természeti környezete páratlan, bővelkedik gyönyörű tájakban, műemlékekben. A várost átszeli a Hortobágy-Berettyó főcsatorna, mely a mezőtúri szakaszon ásott mederben folyik.

Faragó Ildikó Teleki Blanka Gimnázium 10/D Gyuricskó István Mezőtúri Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 6/a Hogyan érhetnek el minket az érdeklődők? Honlapunk elérhetősége: www.zoldmezotur.hu E-mail cím: [email protected] Természeti értékek a Mezőtúri kistérségében: A Mezőtúri kistérség - közigazgatási egységként is működött központja Mezőtúr, melynek mai arculata a XVIII. században alakult ki. A város századok óta ipari és piaci központ a környező települések körében. Kulturális kisugárzása, valamint Debrecennel való szoros kapcsolata mindig is jelentős volt. Ebben a városban él a térség lakosságának több mint 60 százaléka. A Mezőtúri kistérség a megye délkeleti részén, a Hármas-Körös és a Hortobágy-Beret�tyó főcsatorna által szabdalt Nagykunság öt települését tömöríti. A települések gondosan őrzik helyi értékeiket, hagyományaikat, amelyek beépültek a lakosok szokásaiba és ünnepeibe. Természeti értékei közül kiemelkedik a Mezőtúr határában kanyargó Peresi holtág, amely a Kárpát-medence egyik legnagyobb holtága, egyben kulturális központ, mert a Holt-Körös partján Képzőművészeti Alkotótelep is működik. Körös-vidék árterületei egykor sokféle, fajgazdag élőhelytípust foglaltak magukba. A Hármas-Körös hullámterén a folyószabályozások után kialakult másodlagos táj sa-

A város őrzi gazdag történelmi múltját, amely a 14. századtól datálódik, amikor a Sárrét mocsárvilágán keresztül az egyetlen átjárás Budáról Erdélybe csak a mezőtúri résznél mehetett végbe. Az átkelőhely miatt vásártartási jogot kapott, így a „Túri Vásár” a középkortól kezdődően az Alföld legnagyobb vásárává nőtte ki magát. játossága, hogy az ősibb, természetes és a szabályozással létrejött új élőhelyek együtt találhatók meg. A hullámtéri erdőket főként fűz és nyár ligetek alkotják, tölgy, kőris, szil keményfás ligeterdők már csak kis kiterjedésben jellemzőek. A hullámtér sok faj számára jelent kedvező életteret a környező alföldi kultúrtájban, gazdag flórája és faunája fontos szerepet játszik a mentett oldali vizes élőhelyek élővilágának fennmaradásában és megújulásában is. A Hármas-Körös hullámterének kultúrtörténeti értékei közé elsősorban a folyószabályozáshoz kötődő vízügyi emlékek tartoznak. Számos régi gátőrház, gőzszivattyú-telep található a védtöltések mentén. A Körös-ártér teljes területe szabadon látogatható. Növényés állatvilágát, kultúrtörténetét mutatja be az itt található Halásztelki tanösvény. A közel 3,5 km hosszú, változatos útvonalú tanösvény indító táblája a Szarvas-Mezőtúr vasúti híd szarvasi hídfőjénél található. A legrégebbi emberlakta kultúrtörténeti emlékeink a kunhalmok. Egykori számukat a Kárpát-medencében negyvenezerre becsülik. Főleg a vízjárta síkvidékeken található igen sok kunhalom. Elnevezésük megtévesztő, döntő többségük ugyanis még jóval a kunok bejövetele előtt keletkezett. Ezek a lakódombok, sírdombok, őrhalmok, határhalmok értékek hordozói és őrzői. Az egyik legszebb földpiramis, azaz kunhalom a túrkevei Pásztó-halom. A térség büszkén őrzi sajátos történelmi múltját, mellyel főként múzeumaiban, tájházaiban ismerkedhetünk meg. A Mezőtúri kistérség élen jár a mezőgazdasági termelésben, a termőterület közel 97 százaléka áll mezőgazdasági művelés alatt. A vetésterület nagy részén a gabonafélék dominálnak, ezen kívül a kukorica, a rizs, a lucerna, valamint az ipari növények termesztése is népszerű.

Mezőtúron - és országszerte is - ismert a „Túri Vásár” neve, híre. Nagyságáról, jelentőségéről legendákat mesélnek, sátrait még a népdal is megörökítette. Túri vásár sátor nélkül, Mit ér a jány legíny nélkül, Sej haj, kicsi a babám, Szeret is az éngëm igazán” A túri vásároknak a középkorban rendkívül nagy jelentősége volt, az a szóbeszéd járta, volt olyan, hogy a vásár egy hétnél is tovább tartott. Emléke azonban élt az emberekben és 1978-ban, a város 600 éves évfordulóján a vásár felelevenítésével is emelni akarták az ünnepi hangulatot. A jubileumi vásár az ország minden részéből idecsalogatta az utazni szerető hazai és külföldről érkező vásárosokat.

A Túri Vásárt megelőző napokon, 2014-ben immár 13-ik alkalommal kerül megrendezésre az „arTúr Fesztivál és Művészeti Napok”. Jellegét tekintve összművészeti fesztivál, melyeken különböző művészeti ágak (komolyzene, népzene, világzene, jazz, balett, tánc, színház, kortárs képzőművészeti és népművészeti kiállítások stb.) egyaránt megjelennek.

4

ZÖLDMEZŐTÚR



Amiről azonban Mezőtúr leginkább ismert, az a fazekasság, mely méltán szerepel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén, valamint kulturális örökségként a Kiemelt Nemzeti Értékek listáján. A város századok óta Magyarország jelentős fazekas központja, a XIX. század második felében az Alföld szinte minden házában találhattunk túri korsót, mint a háztartás nélkülözhetetlen kellékét. Az itt található agyag optimális alapanyaga volt a kerámiáknak, a legendák szerint a mezőtúri agyagot lehetett a legvörösebbre kiégetni mind közül. A helyiek közül ki többet, ki kevesebbet, de mindenki tud valamit a fazekasságról, látott már fazekasműhelyt, korongon dolgozó embert, mindenki tudja, hol lakott a nagy fazekas, Badár Balázs. „Mezőtúrnak az ezredéves kiállítás óta legnagyobb népszerűsítője

volt Badár Balázs fazekasmester… Tizenöt éve föl is kerestem, s mikor evvel a hosszú, sovány aggódóan kedélyes, sároskezű és tiszta gondolkodású emberrel beszélgettem, folyton az volt az érzésem, hogy költővel beszélek. Ő maga nagyobb hatást tett rám, mint művészete. A szavait hallgattam s mérlegeltem. Egy korai Veres Péter volt, sokkal kevesebb tanulsággal, de ugyanaz a viaskodó s rögtön abszolút tiszta kifejezés. A műhely sarkában állott egy régi szép láda. Nyers agyag volt rárakva. Kérdem, mi az? Mondja, a régi céhláda. Mért tart rajta nyers agyagot? Mért nem küldi be a múzeumba? Meggondoltan tolta fel szemüvegét magas, domború homlokára: Nincs itt múzeum! Semmi! Bevittem a városházára a polgármester úrhoz, s mondtam neki, adjon ennek a régi céhládának egy kis

zugot, azt mondta rá, nem kell neki, vigyem vissza, nem tartozik a városra. Na jó - mondtam. Azért nem kell rajta nyers agyagot tartani. Magának az a kötelessége, hogy őrizze meg. Ne féljen, eljön az idő, s Mezőtúron is lesz Múzeum.” (Forrás: epiteszforum.hu) ZÖLDMEZŐTÚR

5

Református főgimnázium Az 1530-ban alapított - és azóta folyamatosan működő - református gimnázium falai közül híres emberek kerültek ki. Az épületet 1888-1889-ben, eklektikus stílusban újjáépítették Benkó Károly tervei alapján. Már a XVI. század közepén teret hódított itt a reformáció, 1776-ig egész Mezőtúr lakossága református volt. Itt létesült az ország legrégibb középiskolája. Az épületben ma a Szegedi Kis István Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium működik.

Ezeket a szavakat Móricz Zsigmond mondta és írta le 1940-ben id. Badár Balázs fazekasmesternél tett látogatása után. Jövendölése beteljesedett, bár 43 évet kellett várni, hogy létre jöhessen a Túri Fazekas Múzeum A múzeum 2004-ben az impozáns mezőtúri Bolváry-kúriában kapott otthont. Állandó kiállítása a fazekasság helyi történetét mutatja be, a régészeti korok kerámiáitól kezdve a 21. század alkotóinak legszebb munkájáig. Badár Emlékház és Műhely Badár Balázs fazekasmesternek köszönheti a mezőtúri fazekasság, hogy híre több földrészre eljutott. A népi mesterség művelőjének alkotásai és kitüntetései egyaránt megtekinthetők valamikori házában. Az 1870-es évektől a századfordulóig virágzott a mezőtúri kézművesség, akkor élt idősebb Badár Balázs is, aki három világkiállításon is jól szerepelt: 1894-ben Antwerpenben, 1897-ben Brüs�szelben, 1900-ban Párizsban.

letes, íves záródású, épített karzatok veszik körül a központi teret, melyben empire stílusú falazott szószék és úrasztala áll. A fő- és mellékterek boltozottak. Újvárosi református templom A neogótikus templom 1894-1896 között épült fel Nagy Virgil építészmérnök, műegyetemi tanár tervei szerint. A megvalósítás Schvek Kálmán és Csabai Wagner József érdeme. Berendezése is neogótikus, a faragott szószék Ruprich Károly munkája.

Peresi Tájház A Körös folyó 28 kilométer hosszú peresi holtágának torkolatánál, az 1902-ben épült gőzzel hajtott szivattyútelep ad otthont a természetvédelmi bemutatónak. A Körösök élővilágát szemléltetik preparált állatok, növények, rajzok és fényképek.

Római katolikus templom A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, 1817-1824 között épült, klasszicista stílusú, egyhajós, három csehsüveg-boltozatos templom ékessége hangversenyorgonája, amit Országh Sándor készített 1856-ban.

Helytörténeti gyűjtemény

A város múltját bemutató kéziratok, könyvek, oklevelek, fotók és kitüntetések külön gyűjteményben találhatók. A Mesterségek Boltjában (Busi, Tulipán u.12.) lehetőség van akár csoportosan is műhelylátogatásra, ahol ki lehet próbálni a korongozás, írókázás rejtelmeit, meg lehet ismerni a fazekas műhely és életmód velejáróit. Református nagytemplom Az 1792-ben felszentelt barokk templom 1843-1845 során klas�szicista külsőt kapott. Belseje késő barokk jegyeket mutat. Eme-

6

ZÖLDMEZŐTÚR

Evangélikus templom A Kovács István mezőtúri építész tervei szerint épült eklektikus templomot 1926-ban szentelték fel. Az oltár és a szószék tervezője Bagossy Pál iparművész, de az oltárt 1972-ben átépítették. Régi zsinagóga 1862-ben épült, klasszicista stílusban. A téglalap alaprajzú, szabadon álló, négyoszlopos, oromzatos épület a Magyarországon ritkán előforduló klasszicista zsinagógák egyike. Az oszlopok felső részét korinthoszi oszlopfők díszítik. Az épület napjainkban a Városi Galériának ad otthont.


Városháza A városháza eklektikus épületét 1928-ban adták át. A terveket Spiegel Frigyes és Englert Károly készítette. Négy szintet és egy tornyot alakítottak ki, ahonnan remek panoráma nyílik a városra. Az úgynevezett Petőfi ház egykor híres vendégfogadó volt. Zsindelyfedésű tetejéről kapta nevét, még ma is Zsindelyesnek hívják. Petőfi Sándor itt írta meg 1847-ben az „Utazás az Alföldön” című versét. A Bolváry-kúria 1821-ben épült klasszicizáló stílusban, belső homlokzatát dór oszlopos árkád emeli ki. Az egykori zsindelytetős épületben úgynevezett füstöskonyha volt. A házat egykori tulajdonosáról, Bolváry Antal ügyvédről és polgármesterről nevezték el. Tűzoltólaktanya

Az ország egyik legszebb tűzoltólaktanyájaként tartják számon a manzárdtetős, két szintet összefogó fehér oszlopos, 1929-ben épített épületet, amelyet Fecska László építész tervezett. Kossuth ház A hófehér, kontyolt nyeregtetős, téglalaprajzú ház a Czebe családé volt, majd a XIX. század közepén a főbíró-polgármester lakta. Kossuth Lajos kétszer is megszállt itt, a tornácról is mondott beszédet az odagyűlteknek.


Emlékművek

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve 2006 őszén, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából, avatták fel a Városháza szomszédságában álló, Györfi Sándor által alkotott emlékművet. Első világháborús emlékmű 1933. október 8-án avatták fel a városháza előtti téren Szentgyörgyi István kompozícióját, amely az elesett mezőtúri katonák emléke előtt tiszteleg. A talapzaton egy ifjú bronzalakja áll, jobb kezével a mészkőből készült obeliszkre mutat, amelyre 1038 elesett hős nevét vésték. Második világháborús emlékmű A város főterén található emlékmű E. Lakatos Aranka, Balogh Géza, Borbás Tibor és Györfi Sándor, a mezőtúri Képzőművészeti Alko-

tótelep szobrászainak közös alkotása. Szintén a város főterén található Kossuth Lajos és Nagy Lajos mellszobra. A Szabadság téri Dózsa György szobrot Marton László készítette 1973-ban. Az első alföldi artézi kutak között került átadásra 1890-ben a Flóra-kút, amely a kútfej fölé elhelyezett nőalakról, Flóráról kapta a nevét. Mezőtúr hévizekben is gazdag, gyógyhatásúnak minősített termálvizét (alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvíz) élvezhetik a Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda látogatói.

ZÖLDMEZŐTÚR

7

Túrkeve Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti szélén, Kisújszállás és Mezőtúr városok között, a Hortobágy - Berettyó jobb partján helyezkedik el.1876-ban csatolták Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez mint a nagykun kerület egyik városát, így történelme és hagyományai révén a Nagykunság tájegységhez tartozik. Túrkevét egykor víz vette körül, melynek szépségéből sokat megőrzött a Körös-Maros Nemzeti Park. Ezt a tájat Kis-Hortobágyként is szokták emlegetni, mert több szempontból is hasonlít a Hortobágyra. A

város határában látható kunhalmok védettek, ezek az emberkéz formálta különös tájelemek a Kárpát-medence „földpiramisai”. Az egykori lakódombok, temetkezési helyek, őr- és határhalmok misztikumot sugároznak. A Nagykunság egykor vízjárta tája még ma is igen gazdag kunhalmokban. Illyés Gyula szerint ezek a mi katedrálisaink. Nevük megtévesztő, hiszen a nagykunsági halmok többségét ezer évekkel még a kunok bejövetele előtt emelték. Túrkeve város legfontosabb gazdasági adottsága a termőföld, mely löszös közepes vízbefogadó képességű, erősen víztartó. Hasznosítható ásványi és bányakincsei a földgáz, termálvíz, agyag és (kismértékben) homok. Vízkészletek a folyóvizekből vízkivétellel, továbbá a réteg- és mélységi vizek vonatkozásában viszonylag bőségesen állnak rendelkezésre. A Hortobágy-Berettyó egykori árvizeinek köszönhetően a végtelen mocsárvilág és az árvízmentes hátakon kialakult puszták sokasága alakította ki a két meghatározó foglalkozást: a pásztorkodást és a pákászkodást. A pákászkodás a gyűjtögető életforma utolsó megjelenése volt Európában, ami fennmaradt egészen az 1800-as évek végéig, amikor „vérét vették” a rétnek, azaz elvégezték az azóta is meghatározó jelentőségű tájátalakítást, a folyóvíz szabályozást. A sajátos vidék az egykori kiterjedt mocsárvilág lecsapolásával kezdődően alakult emberkéz által formált tájjá. A Tisza folyó hullámterében megmaradt ligeterdők, a holtágak, a Hortobágy- Berettyó folyó ősi, szabályozatlan medre, a kiterjedt szikes puszták számos ritka természeti értéknek nyújtanak otthont.

8

ZÖLDMEZŐTÚR

A karikás ostor nagyon fontos eszköze volt a pásztorembernek, de egy igazi, szép karikás díszére is vált a pásztornak. A karikás elkészítésének legfontosabb eleme a szíjból font ostorrész. A karikás rövid nyelű, kenderkötélből és szíjból font, hosszú sudarú állatterelő eszköz Két részből áll: az ostorból és a nyélből, valamint egy karikából (készülhet bőrből is), és az ostor végén egy lószőrből vagy raffiából készített csapóval fejeződik be. Túrkevét a napfény, a gyógyvíz, a kunhalmok és a pusztai természet városának is szokták nevezni. Az 1950-es évek elején, kőolajés földgáz kutak próbafurása közben, termálvízre bukkantak, amelyre a település strandot épített. Miután a strand vizét 1990-ben gyógyvízzé nyilvánították, megindult Túrkevén a termálturizmus. 2001-2002-ben készült el a Túrkevei Gyógy- és Élményfürdő, ugyanakkor a strand újszerű szolgáltatásokkal is kiegészült. A fürdő 72°C-os gyógyvizét sikerrel alkalmazzák idült reumatikus, ízületi, bőr- és nőgyógyászati betegségek gyógyítására, valamint műtétek utáni rehabilitációra. Korszerű gyógyászati egység (fedett gyógymedence, gyógytorna- és súlyfürdőmedence), fizio- illetve balneoterápiás kezelések, valamint szauna várja a gyógyulni vágyókat egész évben. Területén fedett gyógyvizes medence, nyitott gyógyvizes pezsgőfürdő, gyermek- és élménymedence, feszített víztükrű úszómedence, uszoda, teniszpályák, homokfocipálya, röplabdapálya, minigolf és vizifoci található A gyógyfürdőn kívül más értékekkel is büszkélkedhet Túrkeve. A főutcán álló Református templom műemlék. Az egyhajós, téglalap alaprajzú, kazettás mennyezetű barokk templom 1755-ben épült. A főhomlokzat síkjában álló magas torony derekán kovácsoltvas rácsos tűzjelző erkélyt helyeztek el. 1845-1847 folyamán

kunjai körében IV. (Kun) László (1262-1290). Az I. Világháborús emlékmű talapzatán 383 túrkevei hősi halott neve olvasható. A II. Világháborús emlékmű Finta Sándor, túrkevei szobrászművész alkotása, stilizált lángot formázó elem beépítésével újratervezte és készítette Györfi Sándor karcagi szobrász. Kopjafa (1) - Talamasz Lajos készítette a kunok betelepülésének emlékére. Kopjafa (2) - Balogh Zsigmond, túrkevei származású fafaragó készítette a török időkben elpusztult Túrkeve környéki falvak emlékére. Az 1848-as emlékparkban kopjafa és emlékkövek őrzik a forradalom és szabadságharc legkiválóbb alakjainak emlékét. Külön felirat emlékezik meg a túrkevei tisztekről és honvédekről, valamint a szabadságharcban részt vevő nőkről. A Petőfi Sándor utcában látható Talamasz Lajos helyi szobrász Petőfit ábrázoló szobra. Különleges látványosság a Kútskanzen, ahol érdekes kutak láthatók a gémeskúttól a kerekes kútig. Finta Múzeum Az 1951-ben alapított múzeum mára jelentős területi múzeummá fejlődött. Névadói a Finta testvérek: Sándor (1881-1958), Gergely (1883-1947) és Sámuel (1892-1979), akik mindhárman a szobrászat területén alkottak maradandót. Sokarcú gyűjteményéből válogatva olyan komplex állandó kiállítást tár a látogatók elé, amelynek célja, hogy bemutassa mindazt a természeti és kulturális értéket, amely ezen a tájon született az évezredek, évszázadok alatt. A Tiszántúl jellegzetes kunhalmai az emberi történelem tanúhegyei,

a templomot mai formájára és befogadóképességére bővítették, klasszicista stílusban. Karzatán helytörténeti és egyháztörténeti kiállítás látható. A Református Lelkészi Hivatal a város egyik legrégibb épülete, amely a templommal együtt országos védelemben részesülő műemlék. A templom előtti Árpád-kapu 2008ban került felavatásra. Az építészeti emlékek közül említésre méltó az 1812-1822 között épült, Szent Péter és Pál római katolikus templom. A klasszicista stílusú épület ma védett műemlék. A Petőfi Sándor Általános Iskola 1860-ban épült, bejárata mellett elhelyezett portrédombormű a polgári iskola első igazgatójának, Farkas Imrének állít emléket. Az épület homlokzatán és az előkertben napóra látható. Az épületben megtekinthető Papi Lajos kisújszállási szobrásznak az iskola névadójáról, Petőfi Sándorról készült mellszobra. A Millenniumi Emlékpark 2000-ben, a Millennium emlékére létesült. Középpontjában a Rátkai Lajos által megálmodott Kun Emlékmű, amely Györfi Sándor szobrászművész műhelyében készült. Az oszlopon körbecsavarodó dombormű életképeket jelenít meg a kunok életéből. Az oszlop közepén trónol szeretett

amit bizonyítanak a túrkevei Terehalom gazdag bronzkori leletanyagai és a Bokroshalom Árpádkori ezüst tarsolylemeze vagy Móric falu és Csudaballa középkori emlékei. Figyelemre méltó a kevi tájat és embert bemutató „Túrkeve földje és népe” című állandó kiállítás, a város történetének legfontosabb állomásait bemutató „Túrkeve évszázadai” és a „Hírünk a világban” című kiállítás, amely a Túrkevéről elszármazott Korda, valamint a névadó Finta testvérek tevékenységét mutatja be. Korda Sándor és Zoltán filmrendezőként, Korda Vince pedig festőként lett világhírű. A Vadász Pál kiállítóteremben időszaki kiállítások tekinthetők meg. A Művelődési Házban képzőművészeti kiállítások látogathatók. Állandó kiállítás az intézményben működő Népi Díszítőművészeti Szakkör kiállítása, mely az e tájegységre jellemző különleges kunhímzést mutatja be. A Nagykunság népi díszítőművészetének archaikus rétegét a kunhímzés jelenti. Ügyes kezű asszonyok alkotószellemének és szépérzékének köszönhetően maradt ránk ez a keleti stílust őrző díszítőművészet, amelyre jellemzők az erőltetés nélküli naiv formák és a tiszta pasztellszínek. Ezekben a mintákban, színösszeállításokban a nagykunsági nép ízlése, díszítőművészetének sok jelleg-



zetes vonása tükröződik. Gyöngyösház Több mint 100 éves parasztház, mely a XIX. század végi-XX. század eleji túrkevei szegényparaszti életet eleveníti fel. Berendezését a korra jellemző bútorok és használati tárgyak együttese alkotja. A kemencés szobában a tulajdonos, Nagyné Sallai Erzsébet gyöngyfűző alkotásaiból készült állandó kiállítás látható, innen ered a ház elnevezése. Régi hagyományokat idéz a Kevi Böllértalálkozó, amely minden év februárjában a hagyományos falusi disznóvágások hangulatát

és ízeit kelti életre. Kiemelt program a városban az évente megrendezésre kerülő Kevi Juhászfesztivál, amely változatos, a juhászathoz kapcsolódó szakmai, gasztronómiai és kulturális programokat kínál az idelátogató vendégeknek. Túrkeve két helyi eredetű étellel is büszkélkedhet: A kevi birkapörkölt - habár birkapörköltet máshol is készítenek, a túrkevei mégis egyedi. A kevi birkapörköltet a birka fejének és lábainak parázson való megperzselése után a birka más részeivel együtt készítik el, ettől olyan különleges. A kevi perec: a sodrott kevi perec csak akkor az igazi, ha kézzel sodorták, és nem tartalmaz mesterséges eredetű adalékanyagokat. Természetesen Túrkevén is készítettek hagyományos pásztor és paraszti ételeket, így a slambuc, a pötyő és a vízicibere sem idegen a keviek számára. Helyi termékek boltja Túrkevén hamarosan helyi tájbolt nyílik, amelyben a termékek nagy része helyi vagy a környező falvakból, városokból érkezik. Az üzletben nem csak a szokásos „kisbolti” árucikkeket, hanem gyógynövényeket, házi lekvárokat, szörpöket is megtalálja majd a vásárló. Helyi kezdeményezés hívta életre a kézműves termékek értékesítését, népszerűsítését segítő webáruházat, a Kevi Portékát. http://keviporteka.hu

ZÖLDMEZŐTÚR

9

Kétpó

Nándorfehérvári emlékmű Magyarország egyetlen Nándorfehérvári emlékműve látható Kétpón, melyet 2006-ban a diadal 550. évfordulójára emeltek. A pirogránitból készült emlékmű hűen ábrázolja a két folyó találkozásánál, földnyelven álló várat, mellette Hunyadi János hadvezér alakja is megjelenik. Az emlékmű bronz harangja a csata minden évfordulóján megszólal.

Kétpó az Alföld északi, Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti részén, Mezőtúr és Törökszentmiklós városokkal határos területen fekszik. Írásos dokumentumok igazolják, hogy Kétpó a megye egyik legrégebbi települése. A község területén több lelet is előkerült, melyek a népvándorlás korából származnak. A feltárások során

olyan lószerszám vereteket találtak, melyeket a honfoglalás idejében használtak a magyarok. Kétpó legrégibb lelete is a népvándorlás és a honfoglalás korából való. A szolnoki Damjanich Múzeumban található az a honfoglalás kori sírból származó, félgömb alakú, vésett indákkal díszített ezüstcsésze, a “Kétpói csésze”, ami őseink fejlett ötvösművészetének egyik jelentős emléke és a megye kiemelkedő fontosságú régészeti leletének számít. A honfoglalás után a község területén feltehetően Ond vezér törzséhez tartozó magyarok szálltak meg. A településen és környékén magyarok, kunok és délszlávok is laktak, később csak magyarok éltek a térségben. A puszta az állattartás alapintézménye volt a történelem során, az állattartás pedig a szállások, tanyák kialakulásának mozgatója. Mivel Mezőtúr környékén is fokozatosan modernizálódott és erősödött az állattartás, majd megjelentek a várostól távoli területeken is a földművesek, a tanyarendszer is robbanásszerűen fejlődött. A pói puszta újra benépesült, lakói főleg zsellérek, uradalmi cselédek, summások voltak. 1679-ben az akkor már pusztaként szereplő vidéket elzálogosították, így Kispó és Nagypó sorsa összefonódott Mezőtúréval. Az 1728. évi összeírás szerint a két puszta (Kispó és Nagypó) határát semmiféle határjel nem különítette el egymástól, hanem együttesen használták. Földjei igen jó termőnek számítottak, mert az átlagos háromszoros helyett minden elvetett köbölnyi mag után ötszörös termést eredményeztek. A legelőn akár 400 állatot is tarthattak, de folyóvíz híján itatásukhoz kutakat kellett ásni. A múlt század végétől kezdődően a pói uradalmakban az állattenyésztés igen magas színvonalra emelkedett. Megyeszerte híresek voltak

10

ZÖLDMEZŐTÚR

gróf Almásy Imre szimentáli, magyar és borz-deres fajta szarvasmarhái. A település kulturális és kommunális helyzete nemcsak a művelődési ház, üzletek, utak, villanyhálózat, vízvezeték építése révén változott. A XIX. század végére a tanyás területek a gazdálkodás helye szerinti csoportokba szerveződtek, így alakultak ki a mai Kétpó jelentősebb külterületi részei is. (Csali, Keserű falu, Cukorgyár, Mészáros, Dérczi-tanya, Demepó, Csugarpart). 1952-ben e tanyákon élőkből (közel 4000 fő) alakították ki a mai Kétpó települést, mintegy 1400 beköltöző lakossal. A községben élők igyekeznek saját otthonukat is szebbé varázsolni. Egyre többen költöznek be a tanyákról – 1945-től 1960-ig 128 új családi ház épült – az orvosi ellátást, a jó közlekedést és sok más kedvező feltételt biztosító új, egyre fejlődő településre. Kétpó a kistérség többi településéhez hasonlóan, nagyon jó természeti adottságokkal rendelkezik. A község lakosságának nagy része mezőgazdaságból él, jelentős a környéken a cukorrépa-termelés. A település közúton és vasúton egyaránt megközelíthető. Hamar bekapcsolták a vasúti forgalomba, 1859-ben elkészült az Aradig vezető vonal.


A török hódoltság korában lakatlanná vált Szenttamás-pusztát az Almásy család telepítette be újra, ők 1716-ban és 1720-ban szereztek birtokjogot a Törökszentmiklóst környező területekre. Az örökváltsági szerződés megkötése után a Szenttamási-pusztai részt Almásy Imre gróf kapta. A gróf hozományként emeltette lányának az eklektikus stílusú Almásy kastélyt. A földszintes, teraszos, kilátótoronnyal díszített nyári lakkal kezdték az építkezést. Később épült az emeletes kastély szárny az önálló gazdasági épülettel, melyet egy nyitott tornác köt össze. A kastély szépségét koncertterem, termálvizes fürdőmedence és a modern kor vívmányaként kisvasút ékesítette. Hihetetlen történetek egész sorát hallani még ma is elásott kincsekről, menedéket nyújtó alagutakról. Századunk zivataros esztendeiben a kastély több alkalommal is gazdát cserélt, s a nem megfelelő hasznosítás miatt majdnem végzetes pusztulás érte. A felújítási munkálatok során az épülettől száz méterre megtalálták egy téglaboltozat tetejét, amely az alagút legendáját látszik alátámasztani.


Árpád-kapu Árpád vezér halálának 1100. évfordulójára szépen díszített székelykaput állítottak, mely az Árpád-kapu nevet viseli. Betyár-kút A településhez kötődő betyár legendák ihlették a Betyár-kutat, melynek hűs ivóvize felfrissülést ad minden vándornak. A Trianon-emlékmű az Almásy téren található, talpazatán a felszabdalt Nagy-Magyarország képe, gyászszalagos oszlopának tetején széttárt szárnyú turulmadár látható. A kettős kereszt a Szebeni réten lett felállítva, amely előtt 2012ben, a Tuvából érkezett Adigzsi sámán áldozati szertartást végzett azt kérve, hogy Kétpó lakosainak mindig legyen egészsége, öröme és munkája. Alföldi Betyárétel Főző Fesztivál Az Alföldi Betyárétel Főző Fesztivált 2014-ben immár kilencedik alkalommal rendezik meg Kétpón. A hagyományőrző fesztiválon a gyerekeket népi játszótér, ugrálóvár, bohócok és lufihajtogatás várja. Tavaly hatalmas kemence kapott helyet a falu közepén lévő téren, hangulatos tetővel, faragott padokkal, asztalokkal. A falu kemencéjében bárki megsütheti a kenyerét, de készülhet ott kalács vagy akár sütemény is, amit családi vagy baráti társaságban fogyaszthatnak el a helyiek.

ZÖLDMEZŐTÚR

11

Mesterszállás

Mesterszállás Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén, Mezőtúr és Kunszentmárton között, a Körös folyó jobb partján, a folyótól távolabb fekvő középkori eredetű község. Ősi kun föld, 1537 óta viseli a Mesterszállás nevet, valamikor Kunszentmártonhoz tartozott. 1524-ből származik első írásos említése, de már jóval korábban is lakott volt. A történelem során többször elpusztult, de az itt élő emberek mindig újraépítették. Mesterszállás 1897-től vált önálló községgé. A hagyomány szerint egy Mesther nevű kuntól ered a név - Mesterszállás. Hogy kunok éltek itt korábban, azt bizonyítják azok a kun nevek, amiket lakosai még a XVI. században is viseltek. A település környékén hét kunhalom található, melyek közül a legnagyobb, a Fekete halom a település közepén áll. A legenda szerint Rózsa Sándor egyik fő hadiszállása volt a fekete halmi csárda. 1895-ben a Fekete halomra templomot emeltek. A Rózsafüzér Királynője Plébánia Templomhoz hosszú lépcsősor vezet, amelynek elején látható az I. és II. világháborús emlékmű. Mindkettő jól tükrözi, hogy ez a kis falu milyen rettenetes veszteségeket szenvedett el a háborúk során. Millecentenáriumi emlékmű A községi parkban áll a honfoglalás millecentenáriumának és a községgé válás 100. évfordulójára állított emlékmű, melyet Tala-

12

ZÖLDMEZŐTÚR

mosz Lajos szobrászművész alkotott. Faragott hasáb alakú süttői mészkő, homlokzatán egymáshoz hajló, felül találkozó faragott plasztikus ív, amely a község bronzból készült címerét keretezi. A teljes kompozíciót enyhén ívelt kiképzésű gyepes domb emeli ki. Az I. Világháborús emlékművet a templomkertben állíttatták 1927-ben. A négyszög alakú bronz oszlopon turulmadár áll, felirata: “Emléketek szívünkben örökké él”. Az emlékmű két oldalán annak a 85 személynek a neve van bevésve, akik az I. világháborúban hősi halált haltak vagy eltűntek.

Mezőhék

A II. Világháborús emlékmű 1989-ben, a község lakosságának elhatározásából épült, a fehér márványtáblára a helyi áldozatok nevét vésték.

megfigyelhető.1874 tavaszán az itteni gazdák társaságba álltak, iskola létesítése céljából. A fenti tény az összekovácsolódás csíráját alkothatta ugyan, de önálló közigazgatással rendelkező községet nem hozott létre. Ezt saját spontán kifejlődés hiányában a második világháború után kormányutasítással hívták életre. A település az 1950-es években alakult ki és 1951-ben önálló község lett. Temploma nem volt, bár az itt élő lakosoknak lett volna igényük vallásuk gyakorlására. A község központjától néhány száz méterre található, 1866-ban épült Kövér János féle családi kápolna szolgált vallásos hívek részére és az egyházi ünnepek megrendezésére. A kápolnát 2007-ben újítottak fel.

Kun emlékoszlop A két elemből felépült emlékoszlop anyaga mészkő. Egy lankás dombon álló kőtömeg, felső részéből lóforma bontakozik ki. A kőtömbön felirat olvasható: “Mesterszállás kun alapítóinak emlékére 2001.” A település közigazgatási területén, a folyószabályozások előtt hatalmas ártér volt, itt folyt össze a Berettyó és a Körös vize, jellegzetes folyami üledéket hagyva maguk után. A szabályozás során átvágták a Körös kanyarulatait, az áradásokat pedig gátak építésével akadályozták meg. A Mesterszállás határának déli részén folyó Körös ártere a Körös-völgyi Természetvédelmi Területhez tartozik, ez a természeti érték a település egyik vonzereje. A természetkedvelők és a vadászok is szívesen felkeresik a térséget, mivel közel 6000 ha földterületen nyílik lehetőség a vadászatra. Mesterszállás látogatóit elsősorban a táj háborítatlan nyugalma és festői szépsége ragadja meg, ez a térség ideális hely az természet kedvelőinek. A Körös folyó vadregényes árterében és a Harangzugi Körös holtág mellett a horgászok, természetjárók tölthetnek el kellemes napokat.


Mezőhék az 1500-as években kiterjedt tanyavilág volt, melyet Hékpusztaként említenek az írásos források. A falunév „mező” előtagja a környező pusztára utal, a „hék” a helybeliek elnevezése volt a környék kiszáradt folyómedreire, amelyeket a Tisza és a Körös hozott létre. A tanyavilágból akkor még nem jött létre település, a közösségé formálódás hosszú időn keresztül csak az oktatás területén volt

A Római Katolikus Egyház pénzügyi támogatásával 1996-ban, a honfoglalás 1100. évfordulójára épült fel Mezőhék első temploma, amely a Szent Kereszt nevet kapta. Az egykori tűzoltó szertárból kialakított Szent Kereszt római katolikus templom a kistérség legkisebb temploma. Gyulay Endre Szeged-Csanádi megyéspüspök, Mezőhék díszpolgára szentelte fel és adta át egyházi szolgálatra a katolikus és református hívek részére. Még ebben az évben Horváth Tibor Mezőhék díszpolgára harangot adományozott a híveknek. 2001-ben milleniumi ünnepség színhelyéül is szolgált, illetve számos, a település életében fontos ünnepi eseményeknek, rendezvényeknek is helyt adott.


Táncsics szobor Táncsics Mihály halálának 100. évfordulóján emelt szobor, talapzatán Ady Endre „Emlékezés Táncsics Mihályra” című költeményének első versszaka olvasható. Mezőhék jó minőségű termőfölddel rendelkezik. Az eredményes termés érdekében öntözőrendszert építettek ki, melynek segítségével a földek 65-70%-át tudják öntözni. Ez lehetővé tette új növények - fűszerpaprika, petrezselyem, vöröshagyma, sóska és kapormeghonosodását a területen. A fűszernövényeket a 70-es években épült, helyi szárítóüzem dolgozza fel. A település a nagy kiterjedésű mezőség, az erdősávok vadállománya, természeti szépsége révén a vadászok és a horgászok kedvelt helye. Népszerű horgászhely a Mezőhéki víztározó, ahol ponty, amur, süllő, harcsa akadhat a horogra, vagy a Táncsics tó, amelyben ponty, amur, harcsa, csuka, süllő, angolna, balin, kecsege, kősüllő fogható. A Táncsics tó környékén kunhalom is található. A 60 ha nagyságú erdőterület pedig kiválóan alkalmas kirándulásra, vadászatra. Mezőhéken minden év január-februárjában falusi disznótort szerveznek, melyhez érdekes közösségi és szórakoztató programok kapcsolódnak. Rendszeres rendezvényeik: Falusi Földműves Fesztivál, Kihívás Napja, Községszépítő nap, időszaki programok: Hangulatjavító Héki Huncutságok, Almabál, Kézműves foglalkozások, Szent György-napi Állatkihajtás.

ZÖLDMEZŐTÚR

13

Törökszentmiklós

Szenttamás és az Almásyak A török hódoltság korában lakatlanná vált Szenttamás-pusztát az Almásy család telepítette be újra, miután birtokjogot szereztek a Törökszentmiklóst környező területekre. A Szenttamás-pusztai részt Almásy Imre gróf kapta, ő építtette 1860 és 1890 között az Almásy-kastélyt. A kastély eklektikus stílusban épült, az észak-déli hosszanti ten-

Törökszentmiklós az Alföld szívében fekszik Szolnoktól 20-km-re a Nagykunság szélén. 23 ezer lakosával Jász-Nagykun-Szolnok megye harmadik legnagyobb városa. Természeti értékei közül kiemelkedik a jó minőségű termőtalaj, a termálvízvagyon és a napsütéses órák magas száma. Emberlakta múltja bizonyíthatóan

mintegy 7000 évre tekint vissza, az újkőkorra és a rézkorra. A korai kor hagyatékai közül jelentősek a kunhalmok. Elődneve Balaszentmiklós volt. A török hódoltság után, ahogy nőtt a lakosság, úgy emelkedett a művelés alá vett szabadfoglalású földterület. E században a mezőgazdaságban az állattartás volt a legjövedelmezőbb, ez viszont tágas puszta használata nélkül elképzelhetetlen lett volna. Az idők folyamán Külső-Szolnok vármegye második legjelentősebb településévé vált. Jelentőségét a postai útvonal és postaállomás, a heti piac és évi három vásár tartásának joga emelte. Érdekesség, hogy 1849-ben Kossuth is itt ünnepelte március idusát, amikor törökszentmiklósi datálással feleségéhez írt egy csodálatosan szép levelet abban a hangulatban, amikor még ő is tele volt optimizmussal. Törökszentmiklós élete, mint valamennyi itteni településé, mindig szorosan összefüggött a vízzel. A közeli vízfolyások és a hozzájuk csatlakozó nagykiterjedésű árterek évszázadokon át nagyon sok ember számára biztosítottak megélhetést. A folyók fontos közlekedő utak is voltak, a nagyobb árvizeik azonban időnként pusztítást okoztak. De a szárazság, a csapadék hiánya is gondot jelentett. A művelhető terület több mint 10 000 holddal gyarapodott a Tisza szabályozása által. 1857-ben megépítették a Szolnok-Debrecen, majd Szolnok-Arad vasúti pályát és az itteni áru vasúton jutott el messze vidékekre. A település életében igen jelentős a mezőgazdasági termelés. A vetésterület jó részét a búza, a kukorica és a napraforgó adja, de a repce aránya is számottevően nőtt. A jellemző éghajlat, mikroklíma, valamint az öntözési lehetőségek

14

ZÖLDMEZŐTÚR

kedvező feltételeket biztosítanak a mennyiségi és igen jó minőségű zöldség és gyümölcs előállításra. A szántóföldi zöldségfélék és kapásnövények területén legnagyobb arányú a csemegekukorica termesztése, ezt követik a hüvelyesek, majd a fűszerpaprika és a burgonya. A gyümölcsök közül az alma, a meggy, az őszibarack és a dió termesztése jelentős. Törökszentmiklós sajátos kulturális életéhez tartozik a kézművesek, szalmafonók tevékenysége és gyönyörű munkáiknak kiállítása. A régi szokások, látványosságok mellé olyan új hagyományok teremtődtek, mint a törökszentmiklósi Mária napi búcsú, a Szentmiklósi Napok rendezvénysorozat és a Pünkösdi Vigadalom. Az Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központ helytörténeti gyűjteménye a város és környékének történetét, néprajzát mutatja be gazdag kiállítási anyaggal. A gyűjtemény felöleli a város régészeti emlékeit az őskortól a török korig. A helyi lakosok által 1966-ban létrehozott gyűjteményben mintegy 5 ezer dokumentum és tárgyi emlék szerepel. Állandó kiállításukon látható a ma már nem létező török kori vár makettje is. A Református Templom műemlék jellegű épület, késő barokk stílusban épült 1787-89 között a galériás homlokzat előtti toronnyal, Rábel Károly gyöngyösi építész tervei alapján. A templom orgonája 1861-ben készült. Az egyházi ünnepek, istentiszteletek mellett orgonahangversenyeknek, komolyzenei esteknek ad otthont. A Szentháromság Római Katolikus Főtemplom kevert román stílusban az elpusztult török vár helyén épült. A millennium évében ünnepelte 100 éves jubileumát, ekkorra teljesen felújították az előt-


te lévő Ipolyi Arnold térrel együtt, mely szabadtéri rendezvények helyszíne. A kéttornyú, három hajós, félköríves szentélyű csarnoktemplomot Aigner Sándor tervezte. 58 méteres tornyával, gyönyörű belső festményeivel a Közép-Tiszavidék egyik legimpozánsabb temploma. A Kálvária Kápolnát 1756-1761 között építtette Almásy János a Kálvária-dombon. 1948-ban XII. Pius pápa Fájdalmas Szűz Mária szobrot küldött a magyar népnek, melyet Mindszenty József bíboros helyezett el a kápolnában. A város legrégebbi épülete, amelynek belső falfestése kalocsai mintázatú. Mindszenty József, a mártírsorsú főpap alakja és tanítása a miklósiak emlékezetében máig elevenen él. Törökszentmiklós Város Önkormányzata 1998-ban állítatta a Mindszenty szobrot és emlékhelyet azon a helyen, ahol 1948-ban, a Nagykunsági Mária Napok keretében szabadtéri misét tartott a bíboros. Györfi Sándor szobrászművész és Markot Imre építész alkotása. A Kossuth téren álló Kossuth szobor Horvay János szobrász munkája, 1904. október 23-án állították fel jelenlegi helye közelében. Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján avatták fel Györfi Sándor szobrászművész emlékművét, amely az ‘56 Életfa címet kapta. A Törökszentmiklósi Önkéntes Tűzoltótestület – országosan is az elsők egyikeként – 1875-ben alakult meg. Az 1896-ban épült Tűzoltótorony tűzoltó- és ipartörténeti műemlék épülete 2007-re teljesen megújult és a Köztestületi Tűzoltóságnak ad otthont.


gelyű szárnyépületet a korábbi, a főépületet a későbbi építési periódusban emelték. A földszintes épület kertre néző homlokzatának közepén nyitott terasz van, magasított tetőrészét galériás kilátótorony ékesíti. E torony tetőrésze a népies fa haranglábakra emlékeztet. A kastélyépítő Almásy Imre alapította Magyarország egyik leghíresebb angol telivér ménesét, ugyanis neves tenyésztő volt. Szenttamás az egyik leghíresebb magyar lótenyésztési központ lett, versenylovait Európa-szerte ismerték. A kastélyhoz tartozó 14 hektáros Almásy-parkot 1980-ban természetvédelmi területnek nyilvánították. A Városi Strandfürdő és Kemping öt medencével, köztük egy gyógymedencével fogadja a vendégeket. A fürdőhely értékét növeli, hogy 60°C fokos hőmérsékletű termálvizét a 2001. év végén gyógyvízzé minősítették. A nátrium-hidrokarbonátban bővelkedő víz főleg reumatikus, nőgyógyászati és belgyógyászati megbetegedések gyógyítására javasolt.

Felhasznált forrás: www.bktt.hu, www.bollertalalkozo.hu, www.foldrajzmagazin.hu, www.gasztroutazas.hu, www.helybenhagyjuk.hu, www.hnp.hu www.horgasz.hu, www.hungarikum.hu, www.itthon.hu, www.jaszcorvina.wplanet.hu, www.jaszkunkapitanyoknyomaban.hu, www.kastelyok.eu, www.keviporteka.hu, www.magyarnota.network.hu, www.mkskft.hu, www.nagyutazas.hu, www.programturizmus.hu, www.sulinet.hu,

www.szelektiv.hu, www.szellemiorokseg.hu, www.szoljon.hu, www.tajgazdalkodas.hu, www.tanyamuzeum.hu, www.templomaink.hu, www.termalfurdo.net, www.termelotol.hu, www.tiszainform.com, www.vendegvaro.utazom.com, www.vfmk.hu, KEOP-6.1.0/B/11-2011-0151 – Mezőtúron a fenntartható fejlődésért

ZÖLDMEZŐTÚR

15

„Veled vagyunk, Mezőtúr” www.zoldmezotur.hu

KEoP-6.1.0/B/11-2011-0151 ,,Mezőtúron a fenntartható fejlődésért” Nemzeti Fejtesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638

Zöldmezőtúr - Hagyomány- és értékőrző kiadvány Felelős kiadó: Mezőtúr Város Önkormányzata

Recommend Documents