NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. Földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc)
Nappali és Levelező tagozat
A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom: Székesfehérvár, 2010. május 28.
Dr. Mélykúti Gábor dékán
Jelölések:
G R I
geoinformatikai szakirány földrendező szakirány ingatlan-kataszteri szakirány
1.
A mérőállomások felépítése, programjai, a szögmérés és távmérés jelentősebb hibaforrásai.
G, R
Az információs rendszer fogalma és jellemező tulajdonságai.
I
A tulajdoni lap részei, tartalma.
2.
A geodéziai pontok (alappontok és részletpontok) csoportosítása, jellemzői. Az alappontok rendszerezése a hazai geodéziai hálózatok példája alapján; rendűség, állandósítás, pontvédelem, pontszámozás, alappontok nyilvántartása központilag és megyénként.
G, R
Az információrendszerek fejlesztésének időrendi modelljei.
I
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás: alapfogalmak, eljárási alapelvek.
3.
Az irány- és távmérésen alapuló vízszintes alappontsűrítés általános munkafolyamata. Az EOVA szerepe. Különbségek a negyedrendű és a felmérési alappontmeghatározásban.
G
A vízszintes és magassági értelmű mozgások vizsgálatának módszerei, alkalmazási példák, pontosság.
R, I
Milyen birtokpolitikai célok teljesülését szolgálja a Nemzeti Földalap (NFA)? Megalakulása óta milyen lényeges szervezeti változás történt a Nemzeti Földalap életében?
4.
A magassági alappontsűrítés munkafolyamata. Az EOMA szerepe. Különbségek a negyedrendű és a felsőrendű vonalszintezés között.
G
Mutassa be, miért gazdaságos a GIS használata!
R, I
A mezőgazdasági területrendezés, táblásítás és az úthálózat összefüggései.
2
5.
A GNSS technikán alapuló alappontsűrítés munkafolyamata. Az OGPSH szerepe. A gyors statikus technológia alkalmazása.
G
Vázolja fel a valós világ modellezésének folyamatát! Adjon példákat az adatmodellekre, és a mérési skálákra!
R, I
A mezőgazdasági területrendezés kapcsolata a vízrendezéssel és a meliorációs munkákkal.
6.
A műholdas helymeghatározás elve, rendszerei, hibaforrásai, mérési és feldolgozási eljárásai.
G, R
Ismertesse a domborzatmodellek fő típusait, felépítési lehetőségeit, és a hibák kezelését! Vázolja fel a térbeli interpoláció elveit, és főbb módszereit.
I
A földhasználati jog és a tartós földhasználati jog. A használati jog és annak korlátozása.
7.
Alap- és képfelületek, vetületi torzulások és redukciók. Felsorolás, áttekintő jellemzés. Nemzetközi vetületek, szelvényezési rendszerük és alkalmazásuk Magyarországon.
G, R
Adjon áttekintést a domborzatmodellezés műveleteiről! Mutassa be a DDM alkalmazási lehetőségeit!
I
A tulajdonszerzés módjai és jogcímei. Az ingatlantulajdon-szerzés jogcímei.
8.
Magyarország saját vetületei. Felsorolás, rövid ismertetés. Részletesen: Egységes Országos Vetület és szelvényhálózata. Vetületi rendszerek közötti szigorú és közelítő átszámítási módszerek. Felsorolás, rövid jellemzés.
G, R
Adjon példát egy döntési modellre! Magyarázza el, milyen térinformatikai problémák jelentkeznek a döntéstámogatás során!
I
A vagyonkezelői jog tatalma és megszerzése.
9.
A földmérési alaptérképek előállítására irányuló újfelmérések fajtái, munkaszakaszai és főbb munkarészei.
G, R
Mutassa be a térinformatika fejlődését, foglalja össze a főbb tendenciákat!
I
Az önkormányzati tulajdoni joggyakorlás.
3
10.
Digitális (földmérési) alaptérkép készítési eljárások és technológiák főbb vonásai, a digitális átalakítások lényege és megoldásai. A FÖMI és az NKP Kht szerepe a térképkészítés folyamatában.
G
Elemezze a korszerű térinformatikai alkalmazások jellemzőit. Mutassa be a térinformatikai rendszerek környezet – és természetvédelmi alkalmazásait.
R, I
Az EU ajánlások, a NATURA 2000 hálózat és a biomassza energetikai célú hasznosításának térhódításával milyen változások valószínűsíthetők a földhasználat terén?
11.
Adatgyűjtés a különféle földmérési alaptérképekkel kapcsolatos munkákhoz (új felmérés, digitális átalakítás, telekalakítások, kisajátítások és egyéb változási vázrajzkészítések esetén)
G
Jellemezze a földrészlet alapú információs rendszerek tipikus alkalmazásait. Mutassa be a közműnyilvántartási rendszerek tulajdonságait.
R, I
Nagyméretű és összefüggő mezőgazdasági művelés alatt álló terültek rendezése: táblásítás és tömbösítés. Végrehajtása sík és lejtős területeken. A táblásítás dokumentációja.
12.
A földmérési alaptérképek tartalma. A DAT elve és felépítése. Térképi objektumok és csoportosításuk, attribútumok fogalma, fajtái és jellemzői.
G
Ismertesse az önkormányzati térinformatikai rendszerek fejlődését, adjon képet az alkalmazási lehetőségekről.
R, I
Ismertesse a birtokrendezésről szóló törvény szabályozási koncepciójának fontosabb előírásait.
13.
A vízszintes részletmérés módszerei és eszközei. Szabad álláspont, szabad mérési vonal alkalmazásának lehetőségei és feltételei.
G, R, I
A távérzékelés, mint adatnyerés. Az adatgyűjtés eszközei és módszerei, valamint a távérzékelési adatfajták.
4
14.
Települések, fekvések és földrészletek elhatárolása. A helyrajzi számozás elvei újfelméréskor és a földrészletek változásakor.
G, R, I
Az erőforrás kutató műholdas felvevőrendszerek jellemzői. A multi- és hiperspektrális szenzorok összehasonlítása.
15.
A térképezés (térképszerkesztés) elvei és az objektum-azonosítók elhelyezése. A területszámítás. A DAT adatbázis, adatcsere-formátum előállításának módjai.
G
A képfeldolgozó rendszerek általános és elemző funkciói, azok alkalmazása.
R, I
A földkárpótlás hogyan változtatta meg (érintette) a termőföld tulajdon- és használati viszonyainak struktúráját? A birtokszerkezet módosítását jelenleg milyen jogszabályok támogatják?
16.
A mérnökgeodézia tárgyköre, a mérnöki létesítmények geodéziai munkáinak általános áttekintése.
G, R, I
17.
A távérzékelés alkalmazásának lehetőségei. Hazai felmérések példáján részletezze a mezőgazdasági alkalmazásokat (MePAR).
A mérnökgeodéziai kitűzések pontossági követelményei: megbízhatósági mérőszámok, ezek összefüggése az építési tűréssel, pontossági osztályok.
G, R, I
A felszínborítottság minősítése távérzékeléssel és térinformatikai módszerekkel hazai felmérések példáján (CORINE).
18.
A lézertechnika mérnökgeodéziai alkalmazása, mérés a lézerműszerekkel, hibaforrások
G
A felsőgeodézia vonatkoztatási- és koordináta-rendszerei. Vonatkoztatási ellipszoidok meghatározása, elhelyezése, tájékozása.
R, I
Mit jelent a többfunkciós agrármodell Európában és Magyarországon?
5
19.
A topográfiai térképek fogalma, tartalma, az ábrázolás sajátosságai. A topográfiai térképek készítésének módszerei. Felhasználási területek.
G
A Föld valódi és normál nehézségi erőtere. Nehézségi erő és potenciál, függővonalak és szintfelületek. Eltérések a Föld valódi és a normálalakja között. Magasságfogalmak.
R
A Vásárhelyi Terv földhasználati és birtokrendezési vonatkozásai.
I
Az ingatlanok és fajtáik.
20.
A topográfiai térképek szelvényezési rendszereinek célja, kialakításának lehetőségei. Az EOTR.
G
A GNSS alaprendszerek helyzete és modernizációja (GPS, Glonassz, Galileo). A műholdas kiegészítő rendszerek (SBAS, GBAS) szerepe, példák a megvalósításra.
R
A jövő birtokstruktúrája, birtokrendezési forgatókönyvek 2013-ig.
I
A zálogjog keletkezése, módosulása és megszűnése.
21.
Domborzati formák, ábrázolási módszereik, a szintvonalas domborzatábrázolás.
G
A GNSS technológiák csoportosítása. A hagyományos RTK és a hálózatos RTK, a gyakorlatban megvalósított megoldások (VRS, FKP, MAC).
R
A területhasználat és környezetvédelem szerepe a vidékfejlesztési modellekben. Ismertesse az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program szakterületi összefüggéseit, intézkedéseit és ezek hogyan érintik a földhasználatot!
I
A polgári jog fogalma és rendszere (Ptk. rendszere, tudományos rendszer).
22.
A földi fotogrammetria munkafázisai, alkalmazási területei.
G
A GNSS feldolgozó szoftverek jellemzése, fontosabb modulok, a számítások bemenő és kimenő adatai. Transzformációs megoldások.
R
Az osztatlan közös tulajdonú földterületek rendezhetőségének alternatívái.
I
A közjog és a magánjog elhatárolása. 6
23.
Az általános fotogrammetriai technológia főbb munkafázisai és azok lényege.
G, R
A sajátos célú földmérési munkák fajtái. A változási vázrajzok fogalma, csoportosítása, általános jellemzői.
I
A polgári jog alapelvei.
24.
A digitális fotogrammetria fogalomköre, értelmezése. A digitális képen alapuló fotogrammetriai kiértékelési módszerek.
G, R
A földrészlethatárok kitűzésének módszerei, feltételei, végrehajtása és dokumentálása?
I
A dologi jog fogalma, alapelvei. A dologi jogok osztályozása: tulajdonjog és a korlátolt dologi jogok.
25.
A fotogrammetria speciális alkalmazási területei.
G, R
A telekalakítások fajtái. A házhelyosztások előkészítése és végrehajtásának geodéziai munkái.
I
A föld, mint sajátos dolog és az épület jogi helyzete.
26.
Határozza meg a térinformatika fogalmát! Mi a GIS, és melyek fő alkotó elemei? Vázolja fel a valós világ térinformatikai modellezésének folyamatát és a modellezés problémáit.
G, R
A megosztás feladatai, végrehajtása és munkarészei. Külterületi kiosztások. Az érték szerinti területosztás elve és végrehajtásának megoldásai.
I
A tulajdoni rend és a tulajdonjogviszony, tulajdonjog fogalma.
27.
Hasonlítsa össze a térinformatikában alkalmazott adatszerkezeteket. Hogyan fejlődtek a vektoros és raszteres adatszerkezetek?
G, R
A kisajátítási eljárás. A kisajátítás fajtái, földmérési munkái. A kisajátítási terv és egyéb munkarészek.
I
A birtok fogalma, a birtokvédelem eszközei, a közigazgatás és bírói út.
7
28.
A térképi változások fajtái a földmérési alaptérképen. A digitális változási vázrajzok készítése és átvezetése a DAT adatbázisban.
G
Az egységes közműnyilvántartás rendszere, létrehozásának folyamata, munkarészei
R
Jellemezze a TAMA1és aTAMA2 projekteket arra való tekintettel, hogy mi a közöttük lévő lényeges különbség (cél, feladat, szervezés, eljárás, végrehajtás)? Ismertesse a PRIDE kistérségi mintaprogramot.
I
A kötelem és a kötelmi jog fogalma, valamint rendszere.
29.
Jellemezze az egyszerű és az összetett térinformatikai műveleteket. Ismertesse a hibaforrásokat adattól az információig.
G
A mozgásvizsgálati mérések célja, feladata; a mozgások geodézia módszerekkel történő meghatározásának alapelve és modellje. A mérések feldolgozása.
R
Milyen feltételrendszerek határozzák meg a birtokok optimális méretét?
I
Az adásvételi, a szállítási, a fuvarozási, az öröklési, a tartási és életjáradéki szerződések (a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés).
30.
Az ingatlan-nyilvántartás elvei. A bejegyzés elve, okirati elv, rangsor elvének részletezése. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és feljegyezhető tények.
G
A geodéziai mérési eredmények matematikai modellje. A kiegyenlítés célja, feladata. A legkisebb négyzetek elve, a hibaterjedés.
R, I
Milyen alapelvekre épülhet az üzemi szintű birtoktervezés és milyen folyamatokon át juthat el a birtok-, családi gazdaság méretezésig?
8
