XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium Visegrád, 2012. május 9.
Magyar Energiastratégia 2030-ig Előadó: Hizó Ferenc főosztályvezető Energiagazdálkodási Főosztály
1
Tartalomjegyzék
I.A rendelkezésre álló erőforrások, energiahordozó készletek II.Energiastratégia: „az energiafüggőségtől való függetlenedés” és eszközei III.Az Energiastratégiába illeszkedő Cselekvési Tervek
2
Civilizációnk az erőforrások túlhasználatán alapszik
• Jelenleg olyan ütemben folyik erőforrásaink felélése, mintha nem 1, hanem 1,5 Földünk lenne. • Ennek eredményeként rövidül a fosszilis energiahordozó tartalékok kimerüléséig hátralévő idő Forrás: Global Footprint Network 2010
3
A túlfogyasztás a fosszilis energiahordozó készletek gyorsuló kimerülését eredményezi A globális olajtermelés alakulása az IEA „New Policies Scenario”-ja alapján
olaj - 2010-2020 között szén -100-150 év múlva földgáz -200 év múlva 235urán - 100-120 év múlva 238urán - 10000-60000 év múlva 4
…amiben jelentős szerepe van Kína és India energiaéhségének Kőolajigény (Mb/nap)
Földgázigény (Bcf/nap)
Szénfelhasználás villamos energia előállításban (TWh) Kína India Többi nem OECD tag OECD
Források: World Energy Outlook 2010, BP Energy outlook 2030 5
A fosszilis energiahordozók gyors elégetése gyorsuló ütemű globális klímaváltozást eredményez Ebben a helyzetben a gazdasági előrejelzések pontossága, a tervezhetőség és a termésbiztonság csökken
6
Hazánk energetikai szempontból sebezhető •Fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62%-át •Ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a import •Erőműparkunk elöregedő, többségében alacsony hatásfokú egységekből áll •Megújuló-energia hasznosításunk mindössze 7,3% és ennek is több mint 50%-a tűzifa együtt tüzelésből származik (e nélkül a hazai megújuló részarány 2-2,5% lenne!) •Épületeink energiafelhasználása pazarló •Nincs energetikai szempontok szerint átgondolt közlekedés-fejlesztési stratégiánk 7
Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy „túlélési” stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében.
Az Országgyűlés 2011. október 3-án elfogadta a
Nemzeti Energiastratégia 2011-2030 dokumentumot
melynek mottója: „Függetlenedés az energiafüggőségtől” A függetlenedés fő eszközei: ● energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása ● megújuló energia a lehető legmagasabb arányban ● biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció ● kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához ● a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása
8
Eszközök I: energiatakarékosság, energiahatékonyság
Primerenergia megtakarítás, PJ
Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei
Épületenergetika i program 111 PJ
Villamos hálózati veszteség csökkentése 12 PJ Alacsony hatás-fokú szénerőművek kiváltása 24 PJ
Alacsony hatásfokú gázerőművek kiváltása 37 PJ
Alacsony hatásfokú meg-újulók kivál-tása 5 PJ
Összes energia megtakarítás 189 PJ
● 30-35% hatásfokú szén / gázerőművek 50-55%-os hatásfokúakkal való kiváltása ● Villamos energia hálózati veszteség csökkentése 9
Eszközök II: hazai megújuló energia A hazai megújuló energiaforrások részesedésének növelése fontos lépés az földgázfüggetlenség felé
A megújuló energiaforrások részesedésének növelése 20%-körüli értékre 2030-ig ● A kétpólusú mezőgazdasági modell létrehozása, amely lehetővé teszi a piaci igények szerinti flexibilis váltást az élelmezési-, illetve az energetikai célú gazdálkodás között. ● A megújuló energia támogatott átvételének diverzifikálása: a zöld áram, a megújuló hőenergia és a tisztított biogáz közvetlen betáplálásának támogatása ● Engedélyezési és szabályzási eljárás egyszerűsítése 10
Az olajnövények, első- és második generációs energianövények összesített energiahozamai (GJ/ha) Európában
11
2020-ra több mint háromszorosára nőhet a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása A geotermikus energia vonatkozásában a magyar geotermikus gradiens közel másfélszerese a világátlagnak, ami az ország egyik természeti kincse
Forrás: MOL
● A Nemzeti Megújuló Cselekvési Tervben részletezett módon a meglévő bázisról kiindulva megduplázódhat a geotermális energia primerenergia részesedése – 4,5 PJ-ről – 9,0 PJ-re 10 év alatt, és 2020-ra több mint háromszorosára nőhet a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása. A villamos áram termelésben pedig a jelenlegi 0 Mwe-ről 57 Mwe-re nőhet a 12 geotermia részesedése a fenti időtávban.
A megújuló energia leggazdaságosabban hőtermelésre hasznosítható A megújuló energia szerepe a hőtermelésben Megújuló energia Távhő Egyéb Földgáz
350
300
Hő energia termelés, PJ
12% 250
Megújuló energia források részesedése a zöldáram előállításból
12% 4%
24%
200 10% 4%
150
100
32% 10% 3%
72% 62% 55%
50 0 2010
2020
2030
13
Különböző energiatermelő technológiák becsült fajlagos munkahelyteremtő hatása
Forrás: UNEP, Green jobs: Towards decent work in a sustainable, low-carbon world 14
Eszközök III: biztonságos atomenergia Hazánk földgázfüggetlenségének másik fontos garanciája az atomenergia Atomerőművi kapacitások bővítése A 25/2009. (IV. 2.) OGY határozat értelmében, az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulását adott ahhoz, hogy a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdődhessen. Ennek értelmében az Energiastratégia számol új atomerőművi blokk(ok) létesítésével a paksi telephelyen még 2030 előtt.
? 15
Paks pótlásának leállítása következményeként a földgázimport ∼10 milliárd m3–ről ∼18 milliárd m3–re nőhet
Forrás: REKK
16
A nukleáris kapacitások fenntartásának hatása a közlekedési struktúraváltásra A közlekedés elektrifikációjának és a agroüzemanyagok elterjedésének alakulása 2030-ig 250
J 200 P ,a sá lá n zs a 150 lh ef ai g re n e 100 sé d e k el z ö K 50
4% 2%
10% 3%
14% 9%
94%
Bioüzemanyag Villamos energia Olajtermékek
87% 76%
0 2009
2020
2030 17
Eszközök IV: piac, forrás és tranzitdiverzifikáció
Az EU infrastruktúra fejlesztési elképzeléseiben a közép-európai régió három tervben is fontos szerepet játszik -a déli földgáz folyosó (Southern Gas Corridor), Részei: Nabucco, Déli Áramlat, AGRI LNG. - észak-déli földgáz és olaj folyosó (North-South Interconnections) kiépítése, amihez a lengyel-szlovákmagyar és horvát-magyar gázösszeköt-tetésen kívül az Adria olajvezeték tartozik. -Central – South Eastern elektromos „highway” az északi tengeri szélerőműveket kapcsolná az európai villamos energia hálózathoz 18
Elsődleges fontosságú az egyirányú földgáz import függés csökkentése Az osztrák-magyar és a szlovák-magyar interkonnektor együttesen az orosz forrás reális alternatíváját képezik és kapcsolatot jelentenek az EU gázpiachoz
Európai piac
a tervezett szlovák-magyar interkonnektor: 5,2 Mrd m3/év
Orosz import Bereg: 20 Mrd m3/év
Osztrák-magyar interkonnektor: 4,5 Mrd m3/év
Összfogyasztás: 12 Mrd m3/év
Hazai kitermelés: 1,8-2 ,0 Mrd m3/év
Csanád: 4,5 Mrd m3/év Horvát-magyar interkonnektor: 6,5 Mrd m3/év
Kiskundorozsma: 4,1 Mrd m3/év
Tárolási kapacitás (VU total: 5,8 Mrd m3 : 4,6 Mrd m3 EFS, 1,2 Mrd m3 stratégiai) 19
Eszközök V: a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék fenntartható, környezetbarát felhasználása ● Energetikai krízishelyzetben (pl. földgáz árrobbanás, rendszer-szintű üzemzavar) az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalék; ● Földgáz import kiváltó alternatíva, foglalkoztatás bővítési lehetőséggel; ● Ez értékes szakmai kultúra végleges elvesztésének megelőzése a fentiek miatt és a jövőbeni nagyobb arányú felhasználás lehetőségének fenntartása érdekében; Ez utóbbi feltétele a fenntarthatósági- és ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (a széndioxid leválasztási és tiszta szén technológiák teljes körű alkalmazása); 20
Energiastratégia, mint keretrendszer Megkezdődött a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a fejlesztések forrásigényét. Az Energiastratégiához illeszkedő cselekvési tervek: ● Szemléletformálási Cselekvési Terv ● Erőműfejlesztési Cselekvési Terv ● Készletgazdálkodási és Hasznosítási Cselekvési Terv ● Energetikai Iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Terv ● Távhőfejlesztési Cselekvési Terv Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek.
21
A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv célrendszere Tudatosítanunk kell, hogy a környezetbarát távhő szolgáltatás országos energiapolitikai eszköz, az Országgyűlés által elfogadott 2030-ig irányt mutató Nemzeti Energiastratégia végrehajtásának fontos eszköze. Kiváló lehetőség a klímavédelem és a fenntartható fejlődés szolgálatában, ezért jogi szabályozással is erősíteni kell a nemzeti vagyon részét képező távhőrendszerek védelmét. ● Mindezek alapján célunk, hogy a földgázalapú központi fűtéssel versenyezni tudó, kompetitív távhő szektort hozzunk létre. ● Célunk továbbá, hogy a távhőszolgáltatás fokozatosan a földgáz import kiváltás egyik eszközévé alakulva egyéb, elsősorban megújuló- és anyagában nem hasznosítható kommunális hulladék energiaforrást alkalmazva a környezettudatos fogyasztók zöld szolgáltatásává alakuljon.
22
Az Erőműfejlesztési Cselekvési Terv célrendszere ● A hosszú távú gondolkodás részeként fel kívánja rajzolni azokat az alternatív kapacitásfejlesztési pályákat, amellyel megvalósítható lesz a Nemzeti Energiastratégia által preferált „atom-szén-zöld” forgatókönyv. Ugyanakkor nem célunk, hogy megszabjuk a piaci befektetők számára a fejlesztési irányokat. A kapacitásfejlesztési tendenciák monitoringjának kidolgozása a legfontosabb feladat. Az alternatív változatokat az alábbi peremfeltételek alkalmazásával választottuk ki: Dekarbonizációs feltétel: radikális kibocsátás csökkentés (1990-es bázis évhez képest 85%-ot meghaladó) a villamosenergia-termelésben. Legkisebb költség feltétel: a gazdaság és társadalom számára a legkisebb költséget jelentő változat megvalósítása, figyelembe véve a járulékos hasznokat és externáliákat is. Késleltetett CCS feltétel: mit fog jelenteni a szén megtartása és a földgáz domináns szerepének érintetlenül hagyása az energiamixben, amennyiben a CCS technológia alkalmazásának műszaki és gazdasági feltételei nem állnak rendelkezésre 23
Az Ásványvagyon és Készlethasznosítási Cselekvési Terv célrendszere ● Az ásványi nyersanyag kitermelést megalapozó kutatásokban vállalt állami szerep jogi, intézményi és költségvetési feltételeinek biztosítása, a szakmakultúra megőrzése. ● A magyarországi ásványvagyon mennyiségére és elhelyezkedésére vonatkozó földtani dokumentációk megőrzése, digitalizálása, szeizmikus 3D technika alkalmazásával való frissítése. Megvalósíthatósági tanulmányok készítése a kitermelési tevékenység költséghatékony újraindításának feltételeiről. ● Magyarország helyzetelőnyének megőrzése a geotermikus potenciál és a CCS szempontjából. ● Tekintettel a nukleáris energiatermelés jelen arányára - aminek legalább ilyen szintű fenntartása a magyar energiapolitika célja - a hasadóanyagok (urán és tórium) bányászatával összefüggő ismeretek újraértékelése és bővítése. 24
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!
25
