Vízzel oltó tűzvédelmi berendezések MSc Vízellátás, csatornázás, gázellátás 2013. április 24.
A vonatkozó rendelet A Belügyminiszter 28/2011. (IX. 6.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról Szabványok: MSZ EN 671 Beépített tűzoltó berendezések. Tömlőberendezések. MSZ EN 12094 Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések részegységei. MSZ EN 12259 Beépített tűzoltó berendezések. Sprinkler és vízpermetező oltóberendezések részegységei. MSZ EN 12416 Beépített tűzoltó berendezések. Porral oltók. MSZ EN 12845:2004 Beépített tűzoltó berendezések. Automatikus sprinklerrendszerek. Tervezés, kivitelezés és karbantartás MSZ EN 13565 Beépített tűzoltó berendezések. Habbal oltó berendezések MSZ EN 15005 Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések
2
„1. § Létesítményt, építményt létesíteni – ideértve a tervezést, az átalakítást, illetve rendeltetésének módosítását is – valamint a létesítményt, építményt, gépet, berendezést, eszközt és anyagot – a robbanó és robbantó anyagok, valamint a pirotechnikai termékek kivételével – használni, technológiát alkalmazni az e rendeletben meghatározott tűzvédelmi szabályok, tűzvédelmi műszaki követelmények betartásával lehet.”
3
Néhány jellemző alapfogalom: Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár. Tűzszakasz: az építmény vagy szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől – meghatározott tűzvédelmi osztályú és tűzállósági határértékű – tűzgátló szerkezetek és a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el. Tűzszakasz-terület: az egy tűzszakaszhoz tartozó helyiségek nettó alapterületének összege m2-ben. 4
Néhány jellemző alapfogalom: Tűzveszélyességi osztály: veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tűzszakaszok), épületek, műtárgyak, létesítmények besorolására meghatározott kategória a bennük folytatott tevékenység során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jellemzői, valamint az alkalmazott technológiai folyamat tűzveszélyessége, egyes esetekben – (lakó- és közösségi épületek) – a rendeltetés alapján.
5
Tűzveszélyességi osztályba sorolás Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: „A”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzveszélyes, vagy tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, d) az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10 %; e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő; f) a 100 m3/h-nál nagyobb összes névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége; g) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése; h) a pébégáz-cseretelep. 6
Tűzveszélyességi osztályba sorolás Tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: „B”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt b) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °Ckal csökkentett értéke, d) az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10 %-nál nagyobb; e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő; f) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.
7
Tűzveszélyességi osztályba sorolás Tűzveszélyes (jelzése: „C”) tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 °C, b) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb, d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével; e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) - d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák; f) az üzemanyagtöltő-állomások.
8
Tűzveszélyességi osztályba sorolás Mérsékelten tűzveszélyes (jelzése: „D”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete 300 °C-nál nagyobb, b) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál nagyobb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van több mint 50 °C-kal, c) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb; d) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) – c) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak; e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 °C felett dolgoznak fel; f) a közösségi és lakóépület, tűzszakasz; g) gépjárműtároló (építmény, tűzszakasz, szabadtér); h) állattartó helyiség.
9
Tűzveszélyességi osztályba sorolás Nem tűzveszélyes (jelzése: „E”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) a nem éghető anyag; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 °C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak.
10
A tűzveszélyességi osztály meghatározása Alapelvek: a különböző tűzveszélyességi osztályhoz tartozó alapterületek meghatározása a helyiségek rendeltetésétől függően, az egyazon tűzveszélyességi osztályhoz tartozó alapterületek összeadása, annak meghatározása, hogy az azonos tűzveszélyességi osztályba sorolt összes alapterületek hány százalékát képezik az épület alapterületének, a tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az „A” osztályból az „E” osztály felé haladva kell összesíteni, és azt tűzveszélyességi osztályt kell kiválasztani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot. 11
Példa a tűzveszélyességi osztály meghatározására A helyiségek Tűzveszélyességi osztály [m2]
megnevezése
„A”
„B”
„C”
„D”
Folyosók
30
Irodák
60
Mosdók
„E”
25
Irattár
25
Gázmérő helyiség
10
Összesen
10
0
25
90
25
6,6 %
0%
16,7 %
60 %
16,7 %
Százalékosan
40%
12
Az építési anyagok tűzvédelmi osztályba sorolása Az építési anyagokra (kivéve a padlóburkolatokat), továbbá a padlóburkolatokra és a csőszigetelésekre vonatkozó műszaki követelmények 7 – 7 osztályt különböztetnek meg. Az osztályok jelölése: a) A1, A2, B, C, D, E, F, építési anyagok b) A1fl, A2fl, Bfl, Cfl, Dfl, Efl, Ffl, padlóburkolatok c) A1L, A2L, BL, CL, DL, EL, FL, csőszigetelések A fő tűzvédelmi osztályok meghatározása mellett • az A2–E és az A2L–EL tűzvédelmi osztályok esetén a füstképződés és az égve csepegés, illetve • az A2fl – Dfl tűzvédelmi osztályok esetén a füstképződés kritériumainak figyelembe vételével további alkategóriákat határoznak meg: a) a füstképződési alkategóriák jelzései: s1, s2, s3, b) az égve csepegési alkategóriák jelzései: d0, d1, d2.
13
Az épületszerkezetek tűzvédelmi osztályba sorolása Például: A1 tűzvédelmi osztályba tartozik a) az a szerkezet, amely A1 tűzvédelmi osztályú anyagokból készül, b) az olyan A1 tűzvédelmi osztályú anyagból készült teherhordó komponensekkel vagy merevítő elemekkel rendelkező szerkezet, amelynek fegyverzete/kéregeleme A1 tűzvédelmi osztályú, és a fegyverzet/kéreg tűzállósági határértéke az adott követelményeknek önmagában is megfelel – beleértve a felmelegedési határállapotot is –, függetlenül a fegyverzet/kéreg alatti és mögötti anyagok (hő- és/vagy hangszigetelések, egyéb kitöltő anyagok) tűzvédelmi osztályától, c) az a szerkezet, amelynek alapszerkezete vagy belső keretváza, a keretváz közötti hő- és hangszigetelő rétegének anyaga és többrétegű fegyverzetének külső, a használati tér felőli rétege A1 tűzvédelmi osztályú, fegyverzetének belső rétegei pedig A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályúak. 14
Tűzterhelés Az építmény, épület adott tűzszakaszában, helyiségében jelenlévő és beépített éghető anyagok tömegéből (kg) és égéshőjéből (MJ/kg) számított hőmennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatott értéke, MJ/m2-ben.
Normatív tűzterhelés: Bizonyos rendeltetésű helyiségekre, helyiségcsoportokra a tűzvédelmi tervezésben alkalmazható, statisztikai felmérésen alapuló időleges tűzterhelési érték.
15
A vízzel oltó tűzvédelem kialakításának alapjai A tűzoltáshoz szükséges oltóanyag biztosítása A tűzoltás céljára biztosítani kell az előírt • oltóvíz intenzitást, • oltóvíz-mennyiséget és • kifolyási nyomást.
16
A szükséges oltóvíz-intenzitás meghatározása Mértékadó tűzszakasz terület [m2] 0-tól 50-ig nagyobb, mint 50, de legfeljebb 150 nagyobb, mint 150, de legfeljebb 300 nagyobb, mint 300, de legfeljebb 500 nagyobb, mint 500, de legfeljebb 800 nagyobb, mint 800, de legfeljebb 1200 nagyobb, mint 1200, de legfeljebb 1600 nagyobb, mint 1600, de legfeljebb 2000 nagyobb, mint 2000, de legfeljebb 2500 nagyobb, mint 2500, de legfeljebb 3200 nagyobb, mint 3200, de legfeljebb 3900 nagyobb, mint 3900, de legfeljebb 4600 nagyobb, mint 4600, de legfeljebb 5400 nagyobb, mint 5400, de legfeljebb 6200 nagyobb, mint 6200, de legfeljebb 7200 nagyobb, mint 7200, de legfeljebb 8200 nagyobb, mint 8200, de legfeljebb 9200 nagyobb, mint 9200, de legfeljebb 10400 nagyobb, mint 10400, de legfeljebb 12000 nagyobb, mint 12000
Szükséges oltóvíz-intenzitás [liter/min] – 600 900 1200 1500 1800 2100 2400 2700 3000 3300 3600 3900 4200 4500 4800 5100 5400 5700 6000
17
Az I–III. tűzállósági fokozatú épületeknél a mértékadó tűzszakasz terület, ha abban a szintek száma: 2–5, 6 vagy több,
30%-kal, 40%-kal,
csökkentett területtel vehető figyelembe.
18
Oltóvíz mennyiség Az oltóvizet folyamatosan biztosítani kell, a létesítmény mértékadó tűzszakaszára a vonatkozó műszaki követelmények szerint meghatározott számított, vagy normatív tűzterhelés függvényében az alábbiak szerint: a) legfeljebb 200 MJ/m2, legalább fél órán, b) 200 MJ/m2-nél nagyobb, de legfeljebb 400 MJ/m2, legalább egy órán, c) 400 MJ/m2-nél nagyobb, de legfeljebb 800 MJ/m2, legalább másfél órán, d) 800 MJ/m2 felett pedig legalább két órán keresztül. Időszakos vízszerzési lehetőség nem vehető oltóvízként figyelembe. 19
Kifolyási nyomás Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál 200 mm2-es kiáramlási keresztmetszetnél: legalább 400 kPa (4 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben; legalább 300 kPa (3 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben; legalább 200 kPa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani: a fali tűzcsapoknál, és a „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben. 20
Kialakítási kérdések A településen és a létesítményben a mértékadó tűzszakasz területére meghatározott vízmennyiséget vízvezetékről vagy tüzivíztározó medencéből kell biztosítani. A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy a tűzoltó gépjárművel megközelíthető, a oltóvíz akadálytalanul kivehető legyen. A településen és a létesítményben az oltóvizet is biztosító vízvezeték-hálózat belső átmérőjét az oltóvíz-intenzitás és a kifolyási nyomásigény alapján, valamint a közműrendszer kialakítását figyelembe véve kell méretezni. Egyirányú táplálás esetén a vezeték legalább NA 100, körvezeték esetén pedig legalább NA 80 legyen.
21
Tűzcsapok A településen és a létesítményben az oltóvizet vezetékes vízellátás esetén föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. Annyi tűzcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy időben kivehető legyen. A tűzcsapokat szerelvénnyel kell ellátni. A szerelvényszekrényeket a tűzcsapoktól 10 méteren belül kell elhelyezni.
22
Víznyomás a tűzcsapoknál Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál, 200 mm2-es kiáramlási keresztmetszetnél a) legalább 400 kPa (4 bar) kifolyási nyomás biztosított az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben, b) legalább 300 kPa (3 bar) kifolyási nyomás biztosított a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben, és c) legalább 200 kPa (2 bar) kifolyási nyomás biztosított ca) a fali tűzcsapoknál, és cb) a „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben.
23
Fali tűzcsapok létesítése Fali tűzcsapot kell létesíteni: • ahol azt jogszabály előírja, • az alábbi táblázat szerint Az egy tűzszakaszban szükséges szintenkénti fali tűzcsapok száma: Többszintes Középmagas Magas épület Egyidejűség / vízhozam (l/min,tűzcsap) Lakóépület -/2 / 150 2 / 200 Igazgatási, iroda1 / 80 2 / 150 4 / 200 és oktatási épület Egészségügyi, 2 / 100 3 / 150 4 / 200 szociális intézmények szállás jellegű épületek Egyéb közösségi 2 / 150 3 / 200 4 / 200 épületek Ipari, mezőgazdasági, 2 / 150 3 / 150 4 / 200 termelő és tárolási épületek
24
Fali tűzcsapok létesítése Fali tűzcsapot kell létesíteni: • • • •
az „A” tűzveszélyességi osztályba tartozó 200 m2-nél, a „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó 300 m2 -nél, a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó 500 m2-nél, a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó 1000 m2-nél
nagyobb alapterületű tűzszakaszban.
25
Belső oltóvíz rendszerek Nedves tűzcsap-hálózat Száraz tűzcsap-hálózat Beépített oltóvíz berendezések: – sprinkler berendezés, – nyitott szórófejes oltóberendezés, – vízköddel oltó berendezés.
26
Száraz tűzcsaphálózat elvi kialakítása
27
Nedves tűzcsaphálózat elvi kialakítása
28
Sprinklerberendezések MSZ EN 12845:2004 Beépített tűzoltó berendezések. Automatikus sprinklerrendszerek. Tervezés, kivitelezés és karbantartás Kockázati osztályok
LH kis kockázat OH közepes kockázat ezen belül négy csoport HHP nagy kockázat ezen belül négy csoport
29
Sprinklerválaszték Méret szerint: DN 10 (3/8”), DN 15 (1/2”) DN 20 (3/4”) A kioldóelemek szerint: Olvadófémes sprinkler:
a zárószerkezetbe épített olvadófém betét olvad ki.
Üvegbetétes sprinkler:
a kifolyónyílást folyadéktöltésű üvegbetét zárja el.
Szerelési helyzet szerint: Álló sprinkler: a szórótányér a kifolyónyílás felett van Függő sprinkler: a szórótányér a kifolyónyílás alatt van Oldalfali sprinkler: vízszintes tengelyű
30
Sprinklerválaszték A sprinklerek működése
Függő sprinkler
Álló sprinkler 31
A sprinklerfejek nyitási hőmérsékletei (színjelölések)
32
Kiválasztási szempontok A sprinklerek kiválasztásakor figyelembe kell venni: a védett szakasz geometriai és építészeti adottságait, a csőhálózat nyomásviszonyait és a szükséges oltóvíz-mennyiséget, a védett szakasz hőmérsékleti és korróziós viszonyait.
33
A sprinklerberendezések méretezése A védett szakasz kockázati osztályának, illetve csoportjának megfelelően kell megválasztani az alábbi műszaki jellemzőket: – Fajlagos víz térfogatáram (egységnyi védőfelületre szórt legkisebb víz térfogatáram, liter/m2 min = mm/min mértékegységben) , – Védőfelület, – Üzemidő, – Szórásfelület. 34
Sprinklerkiosztás A sprinklereket lehetőleg egyenletesen kell kiosztani. Normál és eltolt kiosztás választható.
35
A sprinklerből kilépő víz térfogatáram számítása Q = k · p0,5
mm/min
ahol: k – kifolyási tényező: DN
hüvelyk
k-tényező
10
3/8”
57
15
½”
80
20
¾”
115
p – üzemi túlnyomás közvetlenül a sprinkler előtt, bar
36
A sprinklerhálózat kialakítása
37
A különböző sprinkler-rendszerek Nedves rendszer Száraz rendszer Vegyes rendszer
Elővezérelt rendszer
38
Száraz rendszer
Forrás: Szikra Csaba
Száraz rendszer: olyan csőhálózat, amelyben készenléti állapotban víz helyett sűrített levegő van. Ott kell létesíteni, ahol a környezeti hőmérséklet várható ingadozása olyan mértékű, hogy a csőhálózatban a víz megfagyhat vagy elgőzölöghet. 39
Száraz rendszer
40
Nedves rendszer
Forrás: Szikra Csaba
Nedves rendszer: olyan csőhálózat, amelyben készenléti állapotban túlnyomásos víz van. Ott kell létesíteni, ahol a környezeti hőmérséklet várható ingadozása olyan mértékű, hogy a sprinklerberendezés csőhálózatában a víz nem fagyhat meg és nem gőzölöghet el. 41
Nedves rendszer
42
Elővezérelt rendszer
Forrás: Szikra Csaba
Elővezérelt rendszer: olyan száraz rendszer, amely a védelmi funkcióját a tűzjelző berendezéssel közösen látja el. A tűzjelző berendezés riasztásakor a csőhálózatba – a sprinklerek zárt állapotában is a sűrített levegő helyébe víz áramlik.
Ott kell létesíteni, ahol a környezeti hőmérséklet várható ingadozása miatt nedves rendszer nem használható, de a tűz gyors terjedésének veszélye miatt a száraz rendszerben fellépő időkésleltetés sem engedhető meg. 43
Elővezérelt rendszer
44
A sprinklerberendezés tervezésének menete A védett szakasz kockázati osztályba sorolása. Több, eltérő kockázatú védett szakasz esetén mindig a legnagyobb kockázatúra méretezünk. Amennyiben a besorolás kétséges, az I. fokú tűzvédelmi hatósággal érdemes egyeztetni.
Az adott védett szakasz vizsgálata a választható sprinkler berendezés szempontjából (nedves, száraz, elővezérelt, vegyes rendszer alkalmazható-e?) A kockázati besorolás függvényében a táblázatból meghatározzuk a fajlagos víz térfogatáram mennyiségét, az üzemidőt és a védőfelületet. Ezekből számítható a vízforrások száma, illetve a tárolandó víz mennyisége. 45
A sprinklerberendezés tervezésének menete Előzetesen kiosztjuk a sprinklereket, a választott sprinkler típustól függően, és az így meghatározott sprinklerszámból megállapítható az indítószelepek száma. Az egy indítószelephez tartozó szórófejek száma a nedves és száraz és vegyes rendszer esetében különböző! Amennyiben száraz, vagy vegyes berendezést tervezünk, ellenőrizni kell a csőhálózat térfogatát. Száraz rendszernél a csővezeték max. térfogata 4,0 m3 lehet (gyorsnyitó és gyorslégtelenítővel). Vegyes rendszer esetén a kapcsolt száraz egység csőtérfogata legfeljebb 2,0 m3 (gyorsnyitóval és gyorslégtelenítővel). Előzetesen kiosztjuk a sprinklereket a választott sprinkler típustól függően, és az így meghatározott sprinklerszámból megállapítható az indítószelepek száma. 46
A sprinklerberendezés tervezésének menete Ezt követi a hidraulikai méretezés, erre a rendeletben megfelelő táblázatok vannak. A méretezést a legkedvezőtlenebb védőfelületre kell elvégezni, majd ellenőrizni kell a legkedvezőbb védőfelületre adódó vízmennyiség értékét, mely nem haladhatja meg a mértékadó védőfelület és a fajlagos víz térfogatáram 140% -át.
Kiválasztjuk a sprinkler szivattyút, meghatározzuk a nyomástartó szivattyú paramétereit.
47
Nyitott szórófejes oltóberendezés Nyitott szórófejes oltóberendezést ott kell kialakítani, ahol a várható tűzeseményt egyszerre nagy mennyiségű víz kibocsátásával lehet csak eloltani. Alkalmazási területei: hangár, transzformátor, kábelcsatorna, erőművi berendezések, faforgácsoló üzemek, tartályhűtő berendezés, színpadok. Alkalmazzák még vízfüggönyként tűzszakasz határolására is.
48
Vízköddel oltó berendezések Ezt az oltási módot a halonnal oltó berendezések helyettesítésére fejlesztették ki. Oltási mechanizmusa: az oxigénkoncentrációt csökkenti, megnöveli a vízcsepp felületét, nagy hűtőfelület alakul ki. Típusai: – kisnyomású berendezés, – nagynyomású berendezés 80–120 bar (általában ez használatos). A védelem lehet: – teljes elárasztásos, – helyi elárasztású (tárgyi védelem). Előnyei: – tízszer kevesebb vizet kell tárolni, – lényegesen kisebb a vízkár. Alkalmazási területei: hajók, raktárak, szivattyú állomások, számítógép termek, TV stúdiók, kábelalagút Alkalmazható nyitott szórófej és sprinkler-szerű szórófej.
49
Hasadó és hasadó-nyíló felületek Hasadó felületek: olyan felületek, amelyek tönkremenetelükkel lehetővé teszik a belső tér megnyitását a túlnyomás levezetése céljából. Hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek megnyílással, elfordulással, billenéssel lehetővé teszik a túlnyomás levezetését, és megnyílási nyomásuk beállítható.
50
A hasadó felületek anyagai és szerkezetei Hasadó felületként alkalmazható anyagok és szerkezetek például a) b)
c)
d)
e)
Egyrétegű, legfeljebb 2 mm vastag, húzott síküvegezés, amely 0,40 mnél nagyobb befogási méretű és legalább 0,16 m2 egybefüggő felületű. Egyrétegű, legfeljebb 3 mm vastag húzott síküvegezés, 0,80 m-nél nagyobb befogási méretben és legalább 0,64 m2 egybefüggő felületben. Egyrétegű, legfeljebb 4 mm vastag húzott síküvegezés, 1,40 m-nél nagyobb befogási méretben és legalább 1,96 m2 egybefüggő sokszög alakú felülettel, a sarkain a részben megadott mérettel, a robbanási túlnyomás hatásirányával ellentétes oldalon készített bemetszéssel. Egyrétegű, legfeljebb 6 mm vastag huzalbetét nélküli U profilú idomüveg-szerkezet, ha az egybefüggő megtámasztás legkisebb mérete 1,00 m x 1,50 m. Egyrétegű, legfeljebb 4 mm vastag, cementkötésű szálerősítésű síklemez, 1,00 m-nél nagyobb befogási mérettel és megtámasztással, sokszög alakú felülettel, a sarkain a részben megadott méretű, a robbanási túlnyomás hatásirányával ellentétes oldalon készített bemetszéssel. 51
A hasadó felületek nagysága A hasadó felület nagyságát – ha a felület az előző képen megadott felületek valamelyike – a következő számítással kell meghatározni, a különleges esetek figyelembevétele nélkül.
Ah = fh · V ahol: Ah – a hasadó felület nagysága, m2; fh – fajlagos hasadó felületi tényező, m2/m3; V – a helyiség beépítetlen térfogata, m3.
52
A hasadó-nyíló felületek szerkezetei Hasadó-nyíló felületként alkalmazható szerkezetek Azok a hasadó-nyíló felületként minősített szerkezetek vagy a minősített szerkezeteknek megfelelően kialakított szerkezetek, amelyek felületegységre eső súlya 80 kg/m2-nél kisebb és megnyílási nyomásuk 1 kN/m2 alatt van, alkalmazhatók hasadó-nyíló felületként. A hasadó-nyíló felületek megnyílási nyomása – ha ezt egyéb igények nem növelik (betörésvédelem, technológiai túlnyomás stb.) – a beépítési helyükön várható szélszívás 10%-kal biztonsággal növelt értékénél ne legyen nagyobb.
53
A hasadó-nyíló felületek nagysága A hasadó-nyíló felület nagyságát, ha a felület a 4. fejezet szerinti, a következő számítással kell meghatározni, a különleges esetek figyelembevételével:
Ahn = fhn · V ahol: Ahn – a hasadó-nyíló felület nagysága, m2; fhn – a fajlagos hasadó-nyíló felületi tényező, m2/m3; V – a helyiség beépítetlen térfogata, m3.
54
