VÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám
A víztisztítás a mechanikai szennyezıdés eltávolításával kezdıdik ezután a még magas szerves és lebegı anyag tartalmú szennyvizek mesterséges vagy természetes biológiai folyamatok révén történı tisztítása a biológiai szennyvíztisztítás.
A biológiai szennyvíztisztítás a mikroorganizmusokban lejátszódó biokémiai reakciókon alapul.
A biológiai tisztítás feladata a szennyvízben megmaradó lebegı szerves részecskéknek, valamint az oldott és kolloidális szerves szennyezıdéseknek biokémiai folyamatok segítségével történı lebontása.
A biológiai szennyvíztisztítást két fajtára bontható, természetes illetve mesterséges eljárásra.
A mesterséges tisztítás lényege az, hogy a mikroorganizmusok tevékenységéhez szükséges feltételek mesterségesen emberi beavatkozás után teremtıdjenek meg. A természetes és mesterséges folyamatok alapfolyamatait tekintve lényegében azonosak és technológiailag kombinálhatóak, de a mesterséges berendezések segítségével azonban a folyamatok kisebb helyen és gyorsabban játszódhatnak le, amelynek az ára a magasabb energia és üzemeltetési költsége
A BIOLÓGIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS FAJTÁI
Attól függıen, hogy a mikroorganizmusok mőködésükhöz oxigént igényelnek-e, beszélhetünk aerob, illetve ha nem igényelnek, akkor anaerob mikroorganizmusokról, és ennek megfelelıen aerob illetve anaerob tisztításról.
Az aerob és az anaerob szennyvíztisztítás során a szennyvízben található szerves anyagokat használják fel energiatermelésre
Lebontási termékeik, például szén-dioxid, metán, kén-hidrogén, ammónia stb.
AEROB ÉS ANAEROB KÖRÜLMÉNYEK
A kis terheléső rendszerek a csepegtetı testes rendszerek, ahol a hatásfok 85-92%, a nitrogén tartalom csökkentése 40 % körüli. A közepes terheléső rendszereket legfeljebb 200 m3/d szennyvíz terhelés mellett állítjuk rendszerbe, a nitrogén csökkentés hatásfoka kisebb mint a kis terheléső rendszereknél, 25 % körül, a rendszert recirkulációval és utóülepítés kiegészítéssel szokták üzemeltetni. A nagy terheléső rendszereket a legalább 200 m3/d szennyvízmennyiség felett kell beállítani, egyszeres vagy többszörös iszap recirkulációt alkalmazhatnak a hatásfok növelése érdekében
A BIOLÓGIAI TISZTÍTÓ RENDSZEREK CSOPORTOSÍTÁSA
Folyamatos üzemő berendezések az egyesített mőtárgyak, melyek a szennyvíz levegıztetésének, utóülepítésének és az iszap recirkuláltatásának ill. elvezetésének folyamatait egy mőtárgyon belül valósítják meg.
A biológiai tisztítást végzı mikroorganizmusokat, az eleven iszapot recilkuláció juttatja vissza az eleven iszapos medencébe, ezért a folyamatos recirkuláció az eleven iszapos rendszer mőködésének elengedhetetlen feltétele. A recirkuláció szükséges mértékét próbaüzem keretében az üzemeltetés során lehet meghatározni. Meg kell állapítani a visszatartható legnagyobb iszapkoncentrációt, ill. az e rendszerbıl eltávolítandó fölös iszap mennyiségét.
A RECIRKULÁCIÓ
A biológiai szennyvíztisztítás alapvetı organizmusai a baktériumok, ezek mellett szennyvízben találhatók estenként alsóbbrendő gombák is.
Mesterséges biológiai tisztítás során az algáknak nincs jelentıs szerepük
A csepegtetı testben az egysejtő állati lények faunája általában gazdagabb, mint az eleven iszapos medencéké.
Az aerob szennyvíztisztítási rendszerben többé-kevésbé makro fauna képviselıi is megtalálhatóak
A csepegtetı testeken ezek hártyapusztító faunáknak tekinthetıek, mivel a test felületén annak legfelsı rétegeiben a tápanyagdús környezetben megvastagodott mikroorganizmus hártyaanyagával táplálkoznak
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!
