VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 4/2007. (V. 2.)rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Egységes szerkezetben a módosítására kiadott 12/2007. (IX. 13.) és a 22/2007. (XII. 19) Villány Ör.-rel
A Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: - az autonómiához való jogot, - a demokratikus helyi hatalomgyakorláshoz való jogot, - az önkormányzati jogok bírósági védelméhez való jogot. A képviselő-testület – mint Villány város polgárainak közvetlenül választott döntéshozó szerve - elsődleges célja, hogy demokratikusan, szakszerűen és gyorsan intézze a helyi érdekű közügyeket. E cél megvalósítása során a képviselő-testület elvként szögezi le: - a képviselő-testület működése kizárólag demokratikus alapon történhet, - a települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választópolgárainak az érdekeit, a képviselő-testületi munkájában pártatlanul, lelkiismeretesen jár el Villány város javát szolgálva. A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezéseit Villány Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a jelen szabályzatban foglaltakkal együtt alkalmazza.
Villány Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) és 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján működésének részletes szabályait tartalmazó Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SzMSz) az alábbi rendeletet alkotja:
2
I. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS JELKÉPEI
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Villány Város Önkormányzata (2) Az önkormányzat székhelye: 7773 Villány, Baross G. u. 29. (3) Az önkormányzat működési területe: Villány város közigazgatási területe. (4) Az önkormányzat képviselő-testülete: Villány Város Önkormányzatának Képviselőtestülete. (5) A képviselő-testület hivatalának neve: Városi Polgármesteri Hivatal Villány (6) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot, mint jogi személyt a polgármester képviseli. (7) Az önkormányzat jelképei: a városi címer és zászló. A városi jelképek leírásáról, valamint azok használatának rendjéről külön helyi önkormányzati rendelet rendelkezik. (8) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A település ünnepei: - Majális - Bacchus napok (páros években) - Vörösbor Fesztivál (páratlan években) - Várossá avatás napja: július 1. (erről az ünnepről a július 1-jéhez legközelebb eső rendezvényen kell megemlékezni) (9) Az önkormányzat nemzetközi együttműködése elsősorban testvérvárosi kapcsolatok fenntartásában nyilvánul meg. Villány testvérvárosi kapcsolatot ápol
Eislingen/Fils (Németország) Staintz St. Stefán Gundersdorf (Ausztria)
3 Greisdorf Weisskirchen, Georgsberg településekkel. II. fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE A Képviselő-testület 2. §. (1)
Villány Város Önkormányzatának az Ötv-ben kötelezően előírt és az önkormányzat által önként vállalt feladat- és hatásköreit a lakosság bizalmából Villány Város Képviselő-testülete és szervei: a bizottságok, a polgármester, a polgármesteri hivatal és az önkormányzat intézményei látják el.
(2)
A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör visszavonható. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(3)
A képviselő-testület - melynek a polgármester is tagja - 10 főből áll. A polgármestert a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek kell tekinteni. A Képviselő-testület feladat- és hatásköre 3. §.
(1)
A Képviselő-testület kötelező feladat és hatásköreit „A helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköri jegyzéke” tartalmazza, amelyet az SZMSZ 1. sz. függelékének kell tekinteni. A képviselőtestület önként vállalt feladatait az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2)
A képviselő-testület a kötelező és önként vállalt feladatok eredményes ellátása érdekében együttműködik más önkormányzatokkal. A feladatok eredményes ellátása érdekében a képviselőtestület közalapítványt hozhat létre.
(3)
A képviselő-testület szabadon vállalhat közfeladatokat, melyek:
a./ megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök megvalósítását; b./ személyi, tárgyi, és pénzügyi feltételeit az éves költségvetési rendeletében biztosítja. Az önként vállalt közfeladatok konkrét tartalmát a képviselő-testület egyedi döntéssel állapítja meg. (4)
A Képviselő-testület a helyi szabályozással, és egyéb önkormányzati eszközzel vállalkozás-élénkítő környezetet teremt, továbbá – ha annak feltételei adottak – maga is közvetlenül részt vehet vállalkozásokban.
(5)
Önkormányzati döntést a Képviselő-testület, felhatalmazására a bizottsága, a helyi kisebbségi önkormányzat, a polgármester, valamint törvényben meghatározott feltételek szerint az önkormányzati társulás, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.
4 (6)
A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át
a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, hiitelfelvétel, a hitel összegétől függetlenül, kivéve a bérhitelt, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, emlékmű állítás; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása; k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő; m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv. 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; n) a munkaterv elfogadása, településfejlesztéssel és a közszolgáltatásokkal kapcsolatos hatáskörök, o) közfeladat önkéntes felvállalása, illetve megszüntetése, p./ megállapodás belföldi önkormányzattal és egyéb szervezettekkel, illetve e megállapodások felmondása, q)/ törvényben vagy a képviselő-testület egyéb rendeleteiben megállapított kizárólagos testületi hatáskörök gyakorlása, (7) A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulására ruházhatja. (8) Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók és azok gyakorlásáról az átruházás címzettje köteles a képviselő-testületnek számot adni, mégpedig: a./ egyedi, eseti hatáskör gyakorlásakor a soron következő ülésen, b./ folyamatos hatáskör gyakorlásakor a munkatervben megjelölt időben, az adott téma ület előtt történő tárgyaláskor. c./ társulás esetében társulási megállapodásban foglaltak szerint.
5 A Képviselő-testület ülésének összehívása 4. §. (1) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart, a munkatervben megjelölt időben és napirendekkel. A nyári idényben (július, augusztus) és lehetőleg december hónapban a képviselőtestület rendes ülést nem tart. (2) A képviselő-testület indokolt esetben ünnepi ülést tart. (3)
Az ülést össze kell hívni a települési képviselők ¼-ének (3 fő) vagy a képviselőtestület bizottságának az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni az ülésnapirendjét. Rendkívüli ülés összehívását a Közigazgatási Hivatal, népi kezdeményezés vagy törvényességi okból a jegyző is kezdeményezheti.
(4)
A (3) bekezdésben foglalt esetben az ülést 8 napon belül össze kell hívni.
(5) Az egyes képviselő-testületi ülések időpontjának meghatározásáról, a napirendi pontok összeállításáról és az ülések összehívásáról – a munkaterv és a testületi határozatok alapján – a polgármester gondoskodik. 5. §. (1)
A képviselő-testület középtávú célkitűzéseit a választási ciklus időtartamára szóló gazdasági programban foglalja össze. A program előkészítése során a képviselőtestület a lakosság, a társadalmi szervezetek véleményét kéri, végrehajtásáról közmeghallgatás napirendje keretében számol be.
(2)
A képviselő-testület éves munkaterv alapján ülésezik.
(3)
A munkaterv tervezetét minden év utolsó rendes ülésére a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé. A tervezettel kapcsolatosan az ülés előtti 10. napig javaslatot tehet: a) települési képviselő b) képviselő-testület bizottsága c) jegyző d) intézményvezető. e) társadalmi szervezet f) kisebbségi önkormányzat Ezen túlmenően a polgármester egyéb szervektől és személyektől is kérhet javaslatokat a munkaterv összeállításához.
(4) A munkaterv tartalmazza a./ az ülés idejét, napirendjét, előterjesztőjét b./ külön feltüntetve, hogy mely napirendi pontot terjeszt elő bizottság, illetve mely témához szükséges bizottsági állásfoglalás.
6 d./ a közmeghallgatást igénylő napirendeket, az ilyen ülések időpontjával együtt. (5)
Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni: a) az önkormányzati képviselőknek, b) a bizottságok nem képviselő tagjainak c) a munkatervbe felvett napirendi pontok előterjesztőinek d) az intézmények vezetőinek e) a polgármesteri hivatal csoportvezetőinek 6. §.
(1)
A képviselő-testület ülésére a meghívót és az írásos előterjesztést a képviselőknek az ülés időpontja előtt legalább 6 nappal, a képviselőcsoport vezetőjének legalább 8 nappal korábban kell megküldeni.1 A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit. Írásbeli előterjesztést az általános szabályoktól eltérően akkor lehet később kézbesíteni és a képviselő-testület napirendjére felvenni, ha határidőn túl merült fel olyan tény vagy körülmény, amely megtárgyalása hiányában az önkormányzatot anyagi vagy egyéb hátrány érné. Az írásos előterjesztéseket a képviselőknek a meghívóhoz mellékelni kell. A tanácskozási joggal résztvevők és egyéb érdekeltek részére a meghívó és az őket érintő előterjesztés kézbesíthető.
(3)
Csak a képviselőknek küldhetők ki azok az előterjesztések, amelyekben a képviselőtestület zárt ülést tart, illetve zárt ülést lehet elrendelni. A zárt ülés anyagát a képviselőkön kívül a jegyzőnek, aljegyzőnek, napirendet tárgyaló bizottság tagjának, a Közigazgatási Hivatal vezetőjének (megbízottjának), a napirendet előkészítő, végrehajtó személynek lehet kiadni.
(4)
Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton, az általános szabály szerinti határidő előtt is összehívható. A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak az összehívásra okot adó napirendi pontot tartalmazhatja és a képviselő-testület csak ezt a napirendet tárgyalhatja meg.
(5)
A nyilvános testületi ülések időpontjáról, helyéről és témájáról a lakosságot a tájékoztatni kell. A meghívót ezért ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal, a művelődési ház hirdetőtábláján, a Virágos utcában, lehetőleg – a tulajdonos, üzemeltető beleegyezésével – a postán, orvosi rendelőnél, gyógyszertárnál, a Fő téren lévő ABC-nél, vasúti várónál. A közmeghallgatás idejét, napirendjét lehetőleg a helyi újságban, a kábeltelevízió képújságjában is ki kell hirdetni, és a lakóházak postaládájába is teríteni kell. Az írásos előterjesztések – azon napirendek kivételével, amelyeket zárt ülésen kell tartani, vagy zárt ülés tartható - a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben megtekinthetők.
1
Módosította: 12/2007. (IX. 13.) Villány Ör. 1. § Hatályos: 2007. szeptember 13.
7 (4) A képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (telefonon, faxon, elektronikus levélben stb.) is összehívható. (5) 7. §. A Képviselő-testületi ülésre napirendi javaslatot terjeszthet elő bizottság, bármely képviselő, az önkormányzat intézményeinek vezetői, a kisebbségi Önkormányzatok elnökei, a jegyző, valamint feladatkörében a könyvvizsgáló és a belső ellenőr. 8. §. (1)
Általában írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben: a./ a képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható ügyek, b./ a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló c./ az éves munkatervben szereplő napirendi pontok esetén.
(2)
Csak írásos előterjesztés alapján tárgyalható témák: - rendelet- alkotás, - szervezet kialakítása és intézmény alapítása, megszüntetése, - helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása, - gazdasági program, munkaterv, - a képviselőtestületi hatáskörbe tartozó személyi ügyek, - önkormányzati hitelfelvétel,
(3)
A képviselő-testület ülésének előkészítésére készített írásbeli – nem tájékoztató jellegű – előterjesztésnek tartalmaznia kell a./ I. rész / Előlap - a tárgy meghatározását, - a képviselő-testületi ülés időpontját, - az előterjesztő és az előterjesztés készítőjének megnevezését, - a törvényességi ellenőrzés megtörténtét, - a tárgyban szükséges döntés formáját és módját / rendelet vagy határozat, egyszerű vagy minősített többség szükséges /. b./ II.. rész: - az előzményeket - a tárgykört érintő fontosabb jogszabályokat, - lehetőség szerint a döntési alternatívákat, azok indokait és várható hatásait, c./ III. rész: - a határozati javaslatot (egyértelmű vagy alternatív), - végrehajtási határidő megjelölését, - végrehajtásért felelős megnevezését.
8 - szükség szerint a tárgyban korábban hozott döntés hatályon kívül helyezésére , módosítására vagy érvényben tartására vonatkozó rendelkezést. (4)
A felsorolásban nem szereplő ügyek lehetőség szerint írásban, de szóban is előterjeszthetők. Indokolt esetben a polgármester elrendelheti– szóbeli előterjesztéskor – a határozati javaslat írásban történő kiadását.
(5)
Az előterjesztéseket írásban, legalább 10 nappal az ülés előtt a polgármesterhez kell benyújtani.
(6)
A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet előterjesztés és határozati javaslat összeállítására. 9. §.
Az esetleges jogszabálysértések megelőzése céljából minden előterjesztést, az ülés előtt 10 nappal, be kell mutatni a jegyzőnek. 10. §. (1)
A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen megjelent állampolgároknak határozathozatal előtt a polgármester hozzászólást engedélyezhet. A hozzászólási lehetőség kérése nem utasítható el, ha a hozzászóló, mint az adott érdekközösség (pl. lakóközösség) megbízottja az ülés előtt a polgármestertől kéri.
(2)
a./ A képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügyek tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. b./ zárt ülést rendelhet el vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené.
(3)
A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a zárt ülés elrendeléséről nem kell határozatot hozni, a polgármester hivatkozik a törvényi kötelezettségre. A (2) bekezdés b./ pontjában meghatározott esetben a zárt ülést megtartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja. A zárt ülés megtartásáról a képviselőtestület egyedileg, vita nélkül, minősített többséggel határoz.
(4)
A (2) a./ pontban meghatározott ügyekben a meghívó tervezetének elkészítésével egyidejűleg a jegyző az érintettől nyilatkozatot kér, hogy a személyét érintő ügy nyilvános tárgyalását ellenzi-e vagy sem. Ha az érintett nem nyilatkozik, zárt ülést kell tartani.
9 (5)
A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, a kisebbségi önkormányzat elnöke, a hivatal előterjesztést készítő dolgozója, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vehetnek részt.
(6)
A zárt ülésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a bizottságokra is. 11. §.
(1) A képviselőtestületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt: a./ a Közigazgatási Hivatal vezetője vagy meghatalmazottja, b./ a jegyző, aljegyző c./ a napirendre tűzött témával érintett szervezet képviselője, d./ a helyi kisebbségi önkormányzatok képviselői e./a településen működő bejegyzett pártok és civil szervezetek azon képviselői, akiket pártjuk, szervezetük erre felhatalmazással látott el. (2) Meghívottként vesznek részt a képviselőtestület ülésén az önkormányzati intézmények vezetői, a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, továbbá mindazok, akiknek jelenlétét a polgármester és a bizottságok szükségesnek tartják. A polgármester számukra és az ülésen megjelent más szervek képviselőinek szót adhat. Az ülés vezetése 12. §. (1)
A képviselő-testület ülését a polgármester, alpolgármester hívja össze és vezeti.
akadályoztatása
esetén
az
(2)
A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Adó- és Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3)
A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több, mint a fele jelen van. 13. §
(1)
Az ülés kezdetén a polgármester megállapítja a határozatképességet, javaslatot tesz a napirendre, melyről a képviselő-testület – a napirend tekintetében a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – vita nélkül , jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt.
(2)
A polgármester ezt követően tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. A polgármester tájékoztatása után a bizottságok elnökei beszámolnak a bizottság két ülés között végzett tevékenységéről és az átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről.
10 (3)
A polgármester, a bizottságok, a települései képviselők közül 3 fő, vagy a jegyző sürgősségi indítványt terjeszthet elő. A sürgősségi indítványban a kezdeményezők arra tesznek javaslatot, hogy a meghívóban napirenden nem szereplő indítványt a képviselő-testület az ülésen tárgyalja meg. Ha sürgősségi indítvány elfogadását a polgármester vagy bármely képviselő ellenzi, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. 14. §.
(1)
A képviselő-testület a 13.§. /2/ bekezdés szerinti beszámolót követően tárgyalja a az elfogadás szerinti sorrendben a napirend többi pontját és hoz döntést a kérdésekben. A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit.
(2)
A napirendi pont tárgyalását – a költségvetési rendeletet érintő, valamint a nagy horderejű, különösen összetett tárgyú előterjesztések kivételével- legfeljebb 2 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult, és a kiegészítés nem ismételheti meg az írásos előterjesztés tartalmát.
(3)
A bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök, vagy a bizottságok által megbízott tagok ismertetik maximum 5 percben, tájékoztatást adva a kisebbségi véleményeknek is. Az előadóhoz a polgármester, a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
(4)
Az előterjesztő válaszában nyilatkozik a napirendi pont vitájában elhangzott módosító indítványokkal kapcsolatos álláspontjáról is.
(5)
A vita lezárására, a hozzászólások időbeni korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6)
A terméketlen vita megakadályozása végett a polgármester: a./ javaslatot tehet a hozzászólások olyan formában történő lerövidítésére és korlátozására, hogy az egyazon nézetű képviselők egymás után fejtsék ki indokaikat és csak a még el nem hangzott kiegészítő érveket ismertessék, vagy b./ a vitás kérdéseket a testület adja ki bizottsági (ideiglenes bizottsági) egyeztetésre, előkészítésre és a határozathozatalt a testület addig napolja el, c./ saját hatáskörében vagy bármely képviselő indítványára egy alkalommal 10 perces szünetet rendelhet el, d./ időkeretet határozhat meg a napirendekhez.
(7)
Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(8)
A polgármester a vita lezárása, összefoglalása és az előterjesztő nyilatkozata után előbb a módosító indítványt, annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Módosító indítvány elfogadása esetén a módosításokkal változtatott eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
11 (9)
A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő kérdésekben is – ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.
(10) A testületi ülés időtartama legfeljebb 4+1 óra lehet. Amennyiben a képviselőtestület négy óra alatt nem tudta megtárgyalni a napirendeket, akkor a hátralévő napirendekből a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján vita nélkül határoz arról, melyik napirendet tárgyalják meg a hátralévőkből. 15. §. Az ülést levezető jogosítványai: a./ megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti és bezárja az ülést; b./ előterjeszti az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot, napirendi pontonként vezeti, majd összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat; c./ korlátozza a hozzászólások időtartamát; d./ hozzászóláskor megadja, illetve az e./ és f./ pontban meghatározott esetben megvonja a szót a jelenlevők bármelyike tekintetében; e./ figyelmezteti a hozzászólót, és felszólítja a tárgyra térésre, ha eltér a tárgyalt témától, vagy ismétli a korábban általa vagy más hozzászóló által elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja szót, de ezen döntését a képviselőtestület egyszerű többséggel felülvizsgálhatja; f./ tárgyalási szünetet rendelhet el; a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti az akadály megszűnéséig. g./ a képviselőtestületi üléshez méltatlan , testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasíthatja; ismétlődő esetben figyelmeztetés után – kivéve a képviselőt és a jegyzőt – a terem elhagyására kötelezheti; h./ berekeszti az ülést; azokat a napirendeket amelyek tárgyalása határozatképtelenség miatt elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjére. Döntéshozatal 16. §. (1) A képviselő-testület döntései: rendelet és határozat. (2)
A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az érintett képviselő az összeférhetetlenséget legkésőbb a napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor köteles bejelenteni. Az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a kizárásról a képviselő- testület minősített többséggel dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
12
(3)
A határozathozatalhoz – a minősített többséget igénylő döntések kivételével – a jelenlévő települési képviselők több mint a felének egybehangzó, a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A szavazás eredményét az ülést levezető elnök állapítja meg.
(4)
Amennyiben a testület ilyen értelmű döntést hoz, a szavazást meg kell ismételni. Ugyanazon napirendi pontról a szavazás befejezését követően újraszavazást elrendelni képviselő indítványára a testület egyszerű többségével hozott döntésével egyszer lehet.
(5)
Amennyiben az előterjesztésről határozat nem születik, a polgármester: a./ a tanácskozást 2 percben korlátozott hozzászólásokkal újra megnyitja, vagy b./ szünetet rendel el a vitás kérdések bizottsági egyeztetésére, vagy c./ javasolja, hogy az előterjesztést a képviselő-testület vegye le a napirendről és újabb előkészítés után a következő ülésén tárgyalja. Eszerint kell eljárni abban az esetben is, ha az előterjesztésről az adott testületi ülésen másodszori szavazáskor sem született határozat.
(6) (7)
Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének (6 fő) azonos tartalmú szavazata szükséges. Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez: a./ rendeletalkotás, b./ képviselő-testület szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, fegyelmi eljárás során hozott határozat, c./ önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, d./ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, e./ intézmény alapítás, intézmény megszüntetése, f./ helyi népszavazás kiírása, kitüntetések, címek adományozása, megfosztás, g./ település jogi státuszát érintő ügyek, h./
önkéntes feladatvállalás, vagyonrendeletben önkormányzati vagyonnal való rendelkezés. i./ vállalkozásban való részvétel,
meghatározott
mértékű
j./ alapítvány létrehozása és közérdekű kötelezettségvállalás tétele, valamint hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, k./ önkormányzati hitel felvétele l./ képviselő döntésből való kizárása, személye érintettség miatta, m./ zárt ülés elrendelése mérlegelési jogkörben, n./ a polgármester ellen fegyelmi eljárás elrendelése, fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítése,
13 ./ jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez, p./ a képviselő-testület feloszlásának kimondása megbízatásának lejárta előtt (Ötv. 18. §. (3) bek.) q./ keresetindítás sorozatos törvénysértő tevékenység vagy mulasztás miatt, a polgármester ellen. 17. § (1) A határozat tartalmazza a döntést, - és ahol az értelmezhető - a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős megnevezését. (2) A határozatokat évente 1-től folyamatosan kell számozni. (3) A határozatok teljes megjelölése: Villány Város Önkormányzata Képviselőtestületének 1/2006. (I.. 1.) VÖKT határozata. A képviselő-testület határozatainak rövid megjelölése: 1/2006. (I. 1.) VÖKT h.
A szavazás módja 18. §. (1)
A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A szavazás során a képviselők – ha a szavazástól nem tartózkodnak – minden esetben kézfeltartással jelezve „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak.
(2)
A képviselő-testület az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt. Titkos szavazást tarthat a 10. §. (2) bekezdésben foglalt ügyekben, eseti döntés alapján.
(3)
A titkos szavazást a képviselő-testület Jogi és Ügyrendi Bizottságának jelenlévő képviselő tagjai (szavazatszámláló bizottság) bonyolítják le. A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, melyet a szavazatszámláló bizottság tagjai írnak alá.
(4)
A polgármester és bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Név szerinti szavazásnál a képviselő-testület tagjai nevük betűsorrendje szerint szavaznak.
(5)
Név szerinti szavazást kell tartani: a./ ha azt jogszabály előírja, b./ a képviselő-testület feloszlásának kimondásáról, c./ ha a képviselő-testület tagjainak 1/3-a (4 fő) kéri, a polgármester vagy a jegyző indítványozza, illetőleg bármely bizottság kéri.
(6)
Név szerinti szavazás esetén az ülés levezető elnöke felolvassa névsort, a képviselő „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz, vagy tartózkodhat.
14 Kérdés és interpelláció 19. §. (1)
A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől alpolgármestertől, a jegyzőtől és a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.
(2) A képviselők kérdéseiket, interpellációikat a képviselő-testületi ülésen a napirendek után tehetik meg. A kérdést, interpellációt szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni. A polgármester már az ülés kezdetén közli azokat a kérdéseket, interpellációkat, amelyeket az ülést megelőzően nyújtottak be. 20. §. (1)
Minden feltett kérdésre összegyűjtve, az interpellációra pedig lehetőleg annak elhangzása után választ kell adni.
(2)
Ha az interpellációt azonnal nem lehet megválaszolni, vagy a képviselő azt az ülést megelőzően legalább 2 nappal nem nyújtotta be, legkésőbb 15 napon belül írásban kell az érdemi választ megadni. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni.
(3)
Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4)
Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, akkor az ügy kivizsgálását rendelheti el. A vizsgálat vezetésével a polgármestert, az alpolgármestert, vagy valamelyik bizottságot bízhatja meg, a vizsgálatba be lehet vonni az interpelláló képviselőt. A vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(5)
A kölcsönös informáltság érdekében az interpelláció után az ülés résztvevői bármely témában kérdést tehetnek fel, illetve bejelentéssel élhetnek. A kérdések és bejelentések idejét a polgármester megszabhatja. A válaszok, illetve bejelentések felett a testület vitát nem nyit. Ha intézkedésre van szükség, az a polgármester feladata, aki arról a legközelebbi ülésen beszámol. Jegyzőkönyv 21. §.
(1)
A képviselő-testület üléséről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a képviselő kérésére hozzászólásának szó szerinti rögzítését, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2)
A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, s az eredeti példányokhoz a jelenléti ívet és az írásban, az ülés előtt beadott interpellációkat, hozzászólásokat.
(3)
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
15 A jegyzőkönyv második példányát a jegyző az ülést követő 15 napon belül köteles a Regionális Közigazgatási Hivatal Baranya Megyei Kirendeltsége vezetőjének megküldeni, a 3. példányt – a zárt ülésen készült jegyzőkönyv kivételével - a Könyvtárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyv másolati példányait a (3) bekezdésben írt határidőben meg kell küldeni a képviselőknek is. (4)
A tanácskozás - jegyzőkönyv mellett - hangszalagon és videofelvételen is rögzíthető, amelyet a polgármester őriz és eseti felhasználásáról, kiadásáról is dönt.
(5)
A képviselő kérheti, hogy a jegyzőkönyv helyett a hangfelvételt küldjék meg számára.
(6)
A jegyző a jegyzőkönyv eredeti példányát és azok mellékleteit évente bekötteti. 22. §.
A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - a Polgármesteri Hivatalban hivatali időben betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe csak a zárt ülésen való részvételre, valamint jogszabály alapján betekintésre jogosultak tekinthetnek bele 23. §. (1)
(2) (3)
A képviselő-testület határozatáról az ülést követő 15 napon belül jegyzőkönyvi kivonatot kell küldeni a döntések végrehajtásában közreműködő személyeknek, szerveknek. A jegyzőkönyvi kivonatok megküldéséről a jegyző gondoskodik. A képviselő-testület határozatairól a Polgármesteri Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást, a rendeletekről folyamatos sorszámozású nyilvántartást vezet Különös működési szabályok 24. §.
A./ A L A K U L Ó Ü L É S. (1)Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül az újonnan megválasztott polgármester hívja össze és azt - a polgármester eskütételéig - a korelnök vezeti. (2)A Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről. Ezt követően a képviselők esküt tesznek. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő. (3)
A polgármester leteszi az esküt a képviselő-testület előtt. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.
(4)
A polgármester javaslata alapján a képviselő-testület minősített többséggel, titkos szavazással alpolgármestert választ.
(5)
A képviselő-testület dönt a polgármester, alpolgármester, képviselők javadalmazásáról. A javadalmazásról szóló döntéseket a képviselő-testület a költségvetés tárgyalásakor felülvizsgálja.
16 A polgármester illetményének, tiszteletdíjának a választást követően megállapított összege a megválasztását megelőző polgármesteri illetménye, tiszteletdíja összegénél – az 1994. évi LXIV. törvény 4. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - nem lehet kevesebb. (6) A képviselő –testület dönt a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján a bizottsági elnöki tisztségek betöltéséről. (7)
Ha a (2), (4) bekezdés szerinti választás eredménytelen, a következő ülésen kell szavazni.
B./ EGYÜTTES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS. (1)
Az együttes képviselő-testületi ülés összehívását bármely, az önkormányzat részvételével működő társulás polgármestere kezdeményezheti. Össze kell hívni az együttes ülést a társulási megállapodásban szabályozott esetekben.
(2)
Az együttes képviselő-testület működésével (összehívás, előkészítés, ülés vezetése stb.) kapcsolatos feladatokat az intézményfenntartó társulás elnöke vagy a villányi polgármester látja el, ha azt a társulási megállapodás másként nem szabályozza.
( 3 ) A képviselő-testületek testületenként külön-külön hoznak határozatot. III. Fejezet Lakossági fórumok 25. §. (1)
A képviselő-testület a munkatervben meghatározott alkalommal – de legalább évente egyszer - közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatáson a Képviselő-testületnek határozatképes létszámban jelen kell lennie.
(2)
A lakossági érdekek feltárása és egyeztetése, az igények megismerése és figyelembe vétele végett a képviselő-testület jelöli meg munkatervében, illetve egyedi döntéssel azokat a feladatokat, amelyeket közmeghallgatásra kell bocsátani.
(3)
A közmeghallgatás időpontját az ülést megelőző 15 nappal meg kell hirdetni. Külön is értesíteni kell azokat, akik a képviselő-testület ülésére meghívandók.
(4)
A közmeghallgatás szervezése a polgármester feladata.
(5)
Az ülés lefolyása: a./ az előterjesztő szóban tart ismertetést, b./ a polgármester vagy az általa felkért előadó kiemeli, rögzíti a főbb vitapontokat, a döntésre érett kérdéseket, c./ elsőként a lakosság köréből megjelentek kapnak szót, d./ ezt követően a képviselők mondják el hozzászólásaikat, amely során lehetővé kell tenni, hogy az abban érintett állampolgár nyomban reagálhasson. e./ ezt követően törekedni kell kialakítani egy közös, egységes álláspontot.
17 (6) A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni. 26. §. (1) A Képviselő-testület és a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a bizottságok saját döntéseik alapján lakossági fórumot szervezhetnek. (2) Ezen fórumok megszervezése a polgármester feladata. (3) A fórumok lefolyása a 25. §. (6) bekezdésében foglaltak szerint történik.
27. § Ötletláda (1)
Az ötletláda célja, hogy abban névvel 2 ellátva bárki elhelyezhesse a várossal kapcsolatos észrevételét, véleményét vagy segítő javaslatát. Az ötletládát a Polgármesteri Hivatal épületében kell elhelyezni.
(2)
Az ötletláda bontását a képviselő-testület két kijelölt tagja végzi minden rendes ülés végén. A közérdekű javaslatokat, véleményeket felolvassák, s azok másolatát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3)
Az ötletládában talált anyagok válaszadásra, intézkedésre hatáskörük szerint a polgármesterhez, jegyzőhöz illetve a hivatal illetékes csoportjához kerülnek. Az ötletadót 3 a válaszról, intézkedésről tájékoztatni kell. A közérdekű válaszokat a helyi lapban, s a város honlapján is el kell helyezni. Képviselőcsoportok 4 28/A. § (1) Ugyanazon párt, társadalmi szervezet jelöltjeként mandátumot szerzett képviselők tevékenységük összehangolására legalább 3 főből álló képviselőcsoportot hozhatnak létre. (2) Az ugyanazon párthoz, társadalmi szervezethez tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. Ebből a szempontból azt a képviselőt kell párthoz (társadalmi szervezethez) tartozónak tekinteni, aki: a) a párt tagja b) a párt támogatásával indult a választáson, vagy c) olyan független, illetve függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta.
2
Módosította: 22/2007. (XII. 19.) Villány Ör. 1. § Hatályos: 2007. december 19. Módosította: 22/2007. (XII. 19.) Villány Ör. 2. § (2) bek. Hatályos: 2007. december 19. 4 A címet és a 28/A §-t beiktatta: 12/2007. (IX. 13.) Villány Ör. 2. § Hatályos: 2007. szeptember 13. 3
18 (3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. (4) A képviselőcsoportból kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni. ha más képviselőcsoporthoz nem csatlakozik. (5) A képviselőcsoport megalakulását a képviselő-testület alakuló ülésén, későbbi megalakulása esetén az azt követő testületi ülésen jelenti be. A bejelentés tartalmazza a) a képviselőcsoport elnevezését, b) a megválasztott vezető és vezető helyettes nevét, c) a képviselőcsoport névsorát. (6) A képviselőcsoport megszűnését, a kizárt képviselő nevét, a képviselőcsoporton belüli személyi változást a képviselőcsoport vezetője, a kilépést a képviselő jelenti be a soron következő testületi ülésen. (7) A képviselőcsoport vezetője vagy az általa megbízott személy képviseli a képviselőcsoportot, összefogja a tagok testületi tevékenységét. (8) A polgármester a testületi ülések előkészítése, jelentősebb önkormányzati ügyek egyeztetése céljából kezdeményezheti a bizottsági elnökök vagy a képviselőcsoportok vezetőinek összehívását. Az értekezlet összehívását írásban a javasolt napirend, illetve a meghívottak körének megjelölésével a képviselőcsoportok vezetői is kezdeményezhetik. Ebben az esetben az értekezletet 8 napon belül össze kell hívni. (9) A képviselőcsoport vezetője a képviselő-testület ülésén tanácskozási szünet iránti javaslatot terjeszthet elő, napirendenként egyszeri alkalommal. A javaslat alapján a szünetet a polgármester köteles elrendelni.
IV. Fejezet A települési képviselő 28.
§.
(1)
A települési képviselőt a polgármester és a jegyző soron kívül kötelesek fogadni és igénye alapján legkésőbb 3 napon belül a szükséges felvilágosítást, adatot stb. megadni.
(2)
A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, vagy a helyi kisebbségi önkormányzat testületének az átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyben hozott döntését.
(3)
Annak érdekében, hogy a képviselők gyakorolhassák az Ötv. 19. §-ában biztosított jogokat, részükre meg kell küldeni a szervezeti és működési szabályzatot és az éves munkatervet.
(4)
A települési képviselő és az alpolgármester tiszteletdíjat nem vesz fel. A jogszabályok szerint tiszteletdíjra fordítható összeget vagy egy részét a képviselőtestület - a költségvetés elfogadásakor meghatározott - célra fordítja, a lakosság tájékoztatására azzal a megjegyzéssel, hogy az adott összeg tiszteletdíjra fordítható lenne a kijelölt cél helyett, vagy tartalékba helyezheti, és év közben dönt a felhasználásának módjáról.
19 (5)
(6)
A képviselő jogosult a képviselői munkavégzés miatt kiesett jövedelme megtérítésére. A saját gépkocsi használat költségét az önkormányzat akkor téríti meg, ha az adott uticél, feladat menetrend szerint közlekedő vonattal vagy autóbusszal nem érhető el, illetve nem végezhető el gazdaságosan. (A gazdaságosság több személy együtt utazása esetén is megállapítható.) A települési képviselő köteles: - tevékenyen részt venni a testület és annak a bizottság(ok)nak munkájában, amelyben tag, - olyan magatartást tanúsítani a köz- és a magánéletben, amely méltóvá teszi a választók bizalmára, - felkérés alapján részt venni a testületi ülés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban, - előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testületi ülésen, vagy a bizottsági ülésen való részvételben, illetve egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van, - a tudomására jutott állami szolgálati titkot megőrizni. A titoktartási kötelezettsége megbízásának lejárta után is fennáll. - kapcsolatot tartani a választópolgárokkal és a helyi szervekkel, intézményekkel, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, - a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot vita előtt bejelenteni, illetve ha mással szemben áll fenn kizáró ok, azt jelezni. - A települési képviselő köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni a polgármesternek, illetve a 2000. évi XCVI. törvény 8. §. (2) bekezdése szerint eljárni; - Köteles a 2000. évi XCVI. törvény 10/A. §. előírásai szerint vagyonnyilatkozatot tenni.
(7)
Megszűnik a képviselői megbízatás, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testületi ülésen. V. Fejezet A képviselő-testület bizottságai 29.§.
(1)
A bizottságok általános feladata a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése. A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, önkormányzati rendeletben hatósági jogkör állapíthat meg részükre.
(2)
A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3)
A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat választ. Az állandó bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottságokba a képviselő-testület külsős tagokat is választhat, akiknek bizottsági jogosítványa megegyezik a bizottság képviselő tagjaival.
20 A település polgármestere, alpolgármestere, illetőleg a polgármesteri hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke vagy tagja. (4)
A képviselő-testület meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat. Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként határozza meg.
(5) A bizottságok működési rendjüket maguk állapítják meg, ügyviteli feladataikat a Polgármesteri Hivatal látja el. A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről - a hivatal kijelölt dolgozója segítségével - a bizottság elnöke gondoskodik. 30. §. (1)
Az állandó bizottságok:
ADÓ ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG. tagok száma:
7,
(képviselő-testületi tag
4,
nem képviselő-testületi tag
3
SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS CSALÁDSEGÍTŐ BIZOTTSÁG: tagok száma
13,
(képviselő-testületi tag
6,
nem képviselő-testületi tag
5
SPORT, OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁG: tagok száma:
11,
(képviselő-testületi tag
7,
nem képviselő-testületi tag
4)
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS IDEGENFORGLAMI BIZOTTSÁG: tagok száma:
13,
(képviselő-testületi tag
7
nem képviselő-testületi tag
6
JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG tagok száma
5
képviselő-testületi tag
3
nem képviselő-testületi tag
2
21 (2) Az állandó bizottságok saját kezdeményezésükre mindazokkal a kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyeket feladatkörükben a település szempontjából alapvető fontosságúnak tartanak és javaslataikkal közvetlenül fordulhatnak a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz. A bizottságok javaslataival az érintettek kötelesek érdemben foglalkozni, s annak eredményéről a bizottságot tájékoztatni. (3) Ha a bizottság által tárgyalt ügy más bizottságot is érint együttes (közös) bizottsági ülést kell tartani, amelyen az életkorban idősebb bizottsági elnök látja el az elnök feladatait. A bizottságok ebben az esetben is külön-külön hozzák meg a határozataikat. 31. §. (1) A bizottság összehívásáról, az ülés levezetéséről a bizottság elnöke gondoskodik. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság az ülés levezetésére saját képviselő tagjai közül eseti levezető elnököt választ. Össze kell hívni a bizottságot, ha azt a képviselő-testület elrendeli, ha a polgármester indítványozza, valamint a képviselő-testületi ülés összehívásának kezdeményezésére jogosultak indítványára. A bizottság munkájában való részvételkor a képviselőkre vonatkozó kizárási okok, eljárások és körülmények értelemszerűen vonatkoznak a bizottság tagjaira is. (2) A bizottsági ülés előterjesztéseit 4 nappal az ülés előtt kell megküldeni. (3) A bizottság munkájába esetenként külső szakértőket is bevonhat. A szakértőket a bizottság indítványára a polgármester kéri fel. (4) A bizottságok működésükről kötelesek a képviselő-testület előtt beszámolni. A bizottság elnöke gondoskodik az írott és elektronikus sajtó tájékoztatásáról, a bizottság által hozott döntések és egyéb jelentős információk tárgyában. VI. Fejezet Polgármester, alpolgármester, jegyző Polgármester 32.§. (1)
Villány Város polgármestere megbízatását főállásban látja el, foglalkoztatási viszonyára az 1994. évi LXIV. törvény és a köztisztviselői törvény, valamint a helyi köztisztviselői rendelet vonatkozó rendelkezdéseit kell alkalmazni.
(2)
A polgármester: - biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, tevékenységének széleskörű nyilvánosságát, képviseli az Önkormányzatot, - feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése, - segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját, rendszeresen kapcsolatot tart vezetőtársaival, ellátja őket a napi munkához szükséges információkkal, - együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, szervezi az együttműködést a térségi önkormányzatokkal, ellátja a társulások szervezetében rábízott feladatokat,
22 - összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit, gondoskodik a képviselő-testületi döntések végrehajtásáról, - ellátja az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, az utóbbi tekintetében a közszolgálati szabályok szerint felelős. - gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket. Az átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza., - irányítja a képviselő-testület hivatalát és gyakorolja a hatáskörébe tartozó munkáltatói jogokat, az általa meghatározott –SZMSZ függelékében megjelölt körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó munkajogi intézkedések esetén. - minden hónap első és harmadik hetében hétfőn 8-16 óráig fogadónapot tart. (3)
A polgármester további feladatait és hatásköreit, valamint hatósági hatásköreit törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg. Ezeket az SZMSZ függelékeként kezelt kiadvány tartalmazza. 33. §.
A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat a speciális közszolgálati jogviszonyból adódó sajátosságoknak megfelelően. A Jogi és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot a polgármester illetményének emelésére, engedélyezi a polgármester szabadságát. 34. §. A polgármester feladatait a polgármesteri hivatal bevonásával látja el. Alpolgármester 35. §. (1)
Villány Város Képviselő-testülete – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – megbízatásának időtartamára egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2)
Az alpolgármester a polgármester irányításával, az általa meghatározott munkamegosztás szerint látja el feladatait.
J e g y z ő 36. §. (1)
A jegyző önkormányzat működésével összefüggő fő feladatai: a./ gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ellátja az ezzel összefüggő ügyviteli teendőket, a kisebbségi önkormányzatok tekintetében ellátja az együttműködési megállapodásban, és a kisebbségi önkormányzatok jogszabályi keretek között általuk kért ügyviteli teendőit. b./ a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi ülések elé kerülő előterjesztéseket, c./ döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, dönt azokban a hatósági ügyekben, melyeket a polgármester ad át,
23 d./ tájékoztatást ad a polgármesternek, testületnek, bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, e./ tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, f./ jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek a kisebbségi önkormányzatoknak és önkormányzati intézményeknek, ha döntésüknél vagy működésükben jogszabálysértést észlel, g./ gondoskodik a jegyzőkönyvek elkészítéséről, h./ szervezi a hivatal dolgozóinak továbbképzését, i././ tanácskozási joggal vehet részt a képviselő-testület bizottságának ülésén. (2) (3)
A jegyző ellátja a hatáskörébe tartozó közigazgatási feladat- és hatásköröket. A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.
E feladatával összefüggésben: a./ gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői tekintetében, a kinevezés, felmentés, vezető megbízás és visszavonása, valamint a jutalmazás tekintetében, a polgármester által megjelölt körben annak egyetértésével, b./ a jegyző előterjesztése alapján a képviselő-testület szabályozza a hivatalban az ügyrendet, a munkarendet, meghatározza a kiadmányozás rendjét, c./ ellátja a polgármesteri hivatal, mint költségvetési szerv operatív gazdálkodási feladatai irányítását, kialakítja a hivatal számviteli rendjét. 37.. §. A jegyzőt - tartós akadályoztatása esetén - az aljegyző helyettesíti. 38. §. A jegyző helyettesítésére, az általa meghatározott feladatok ellátására a képviselő-testület a jegyző javaslatára határozatlan időre aljegyzőt nevez ki. Az aljegyző a jegyző irányítása alapján, az általa meghatározott munkamegosztás szerint végzi munkáját. Polgármesteri Hivatal 39. §. (1)
Villány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat működésével, az önkormányzati igazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint a jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatok ellátására „Városi Polgármesteri Hivatal Villány” elnevezéssel egységes hivatalt tart fenn.
(2)
A Polgármesteri Hivatal jogi személyiséggel rendelkező, teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.
(3)
A Polgármesteri Hivatal a képviselő-testület szerve, hatásköre a képviselő-testület, annak bizottságai, a polgármester, valamint a jegyző hatáskörébe utalt, és általuk a hivatalra bízott feladatok ellátására terjed ki.
24 40. §. (1)
A Polgármesteri Hivatal az alábbi szervezeti egységekre tagozódik: - jegyző, - aljegyző - igazgatási csoport - pénzügyi csoport - építésügyi hatósági és műszaki csoport - városi gyámhivatal -okmányiroda A szervezeti egységeket a csoportvezetők vezetik.
(2) A hivatal feladatait - a képviselő-testület döntéseit és a jegyző javaslatait figyelembe véve - a polgármester határozza meg. (3)
A hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint ügyfélfogadás rendjét a jegyző javaslatára a képviselő-testület határozza meg. 41. §.
(1)
A jegyző évente írásban beszámol a hivatal működéséről a képviselő-testületnek.
(2)
A jegyző a hivatalban a hónap második és negyedik hetében hétfőn 8 - 16 óráig fogadónapot tart. 42. §.
A Polgármesteri Hivatal ügyrendjét (szervezeti és működési szabályzatát) az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza. VII. Fejezet Társulások 43.§. (1)
Vilány Város Képviselő-testülete más képviselő-testületekkel - önkormányzati jogait nem sértő az egyenlőség és az egyenlő teherviselés elvén alapuló társulásokat hozhat létre.
(2)
Villány Város Önkormányzata az alábbi társulásos kapcsolatban vesz részt: a./ Intézményfenntartó társulás keretében működteti a villányi közoktatási és nevelési intézményeket, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot, b./ tagja a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulásnak b./
Villány Város önkormányzati intézmények és intézményi ellátások (szolgáltatások) közös finanszírozása, igénybevétel esetén, megállapodás alapján,
c./ esetenként meghatározott közös feladatok ellátása végett együttes testületi ülések tartása.
25
VIII. Fejezet Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodása és vagyona A költségvetés 44. § (1)
Az önkormányzat az Ötv. alapján kötelező és önként vállalt feladatok ellátásáról gondoskodik, közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.
(2)
Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
képviselő-testület,
a
45. §. (1)
A képviselő-testület költségvetését évente – az Adó és Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve - rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartásról szóló törvény és kormányrendelet, az állami hozzájárulás mértékét és a finanszírozás rendjét az állami költségvetés határozza meg.
(2)
A költségvetési évet követően a polgármester zárszámadási rendeletet terjeszt a képviselő-testület elé.
(3)
A költségvetés elfogadása kétfordulós tárgyalással történik: a./ Az első forduló főbb szempontjai: - az Országgyűlés által megállapított normatívák, helyi adók és egyéb számítási adatok alapján a bevételek számbavétele, a kötelező és önként vállalt feladatok, beruházások és fejlesztések számbavétele - közös finanszírozású intézmények és szolgáltatások előirányzatainak részletes kimunkálása, b./ Második fordulóban az a./ pont ismeretében és széleskörű előzetes vélemény, felmérés, egyeztetés után a testület ülésén elfogadja részletes költségvetését, költségfelosztási tervét, megalkotja a költségvetésről szóló rendeletet.
(4)
A költségvetés tervezetében először a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósításának módozatait kell kimunkálni, majd ezt követi az önként vállalt feladatok számbevétele.
(5)
A költségvetési koncepciót, a költségvetési és zárszámadási rendelet tervezetet az Adó és Pénzügyi Bizottság, a könyvvizsgáló véleményezését követően polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.
(6)
A bizottság és a polgármester előirányzat-módosítási hatáskörét a 2. számú melléklet tartalmazza. A bizottság és polgármester hatáskörének gyakorlásáról a soron lévő rendes ülésen ad tájékoztatást a képviselő-testület részére.
26 46. § A képviselő-testület az önkormányzat és az intézmények gazdálkodását az alábbi pénzügyi szervekkel végezteti: a./ önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott önkormányzati intézmények pénzügyi gazdálkodását az intézmény gazdasági vezetője látja el, b./ a részben önálló intézmények gazdálkodását az önálló gazdálkodási jogkörű intézmény látja el, c./ minden más szakfeladat pénzügyi gazdálkodását a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportja végzi. Az önkormányzat gazdálkodása 47. §. (1)
A képviselő-testület saját gazdálkodása és intézményei pénzügyi ellenőrzéséről az alábbiak szerint gondoskodik: a./ könyvvizsgáló részvételével, b./ belső ellenőrzéssel, , a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás által foglalkoztatott megfelelő képesítésű ellenőr útján b./ az Adó- és Pénzügyi Bizottság ellenőrző tevékenységével, az általa lefolytatott vizsgálatok eredményeit testületi ülésen tárgyalja meg, d./ esetenként külső szakértő bevonásával.
(2)
A képviselő-testület folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, a vagyonváltozás, (növekedés vagy csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat és szükség esetén haladéktalanul megteszi a kellő intézkedéseket a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás biztosítására. Az önkormányzat vagyona 48. §
Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását célozzák. A képviselőtestület az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról külön rendeletet alkot.
27 IX. Fejezet Rendelet-alkotás 49. §. A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. 50. §. (1)
A rendeletek alkotását kezdeményezheti: - a polgármester, - a települési képviselők, - a képviselő-testület bizottsága, - a jegyző.
(2)
A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester - a jegyző bevonásával - a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. A rendeletalkotásra irányuló eljárás – az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel – megegyezik az előterjesztés szabályzati követelményeivel.
(3)
A képviselő-testület állást foglal a rendelet tervezetének elkészítéséről, főbb elveiről. Meghatározhatja az előkészítés menetét, az előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát vagy az előterjesztésre külön bizottságot hoz létre. A szakmai előkészítés a rendelet tárgya szerint illetékes szakbizottság és a jegyző feladata. Jogszabályban meghatározott esetben a rendelet csak a könyvvizsgáló nyilatkozatával együtt terjeszthető az érintett bizottságok és a képviselő-testület elé.
(4)
Az állampolgárok széles körét érintő rendeletek tervezeténél a képviselő-testület elrendelheti a tervezet 15 napra történő kifüggesztését vagy arról közmeghallgatást tarthat. 51. §.
(1)
A 48. §-ban szabályozott előkészítés után a tervezetet a képviselő-testület elé kell terjeszteni, a tervezett szabályozás indoklásával együtt. Az előterjesztő a képviselőtestületi ülésen tájékoztatást ad az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem hasznosított kisebbségi véleményekről.
(2)
A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
(3)
Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik, annak megtörténtét rá kell vezetni a rendelet eredeti példányára.
(4)
A képviselő-testület az önkormányzati rendeleteket évente 1-től kezdődően folyamatosan számozza. Az önkormányzati rendelet teljes megjelölése: „Villány Város Önkormányzatának 1/2006. (I. 1). rendelete”. Az önkormányzati rendelet rövid megjelölése: „1/2006. (I. 1.) Villány ör.” A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell gondoskodni. A közzététel érdekében a
(5) (6)
28 rendeletet meg kell küldeni a könyvtárnak és közzé kell tenni a település honlapján (www.villany.hu) A rendeletet a könyvtárnak is meg kell küldeni. A kihirdetés időpontjaként a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés időpontja a mérvadó. (7)
A jegyző gondoskodik a megalkotott rendeletek folyamatos karbantartásáról. Ennek érdekében indokolt esetben kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését vagy egységes szerkezetbe foglalását.
(8)
A képviselőtestület és a bizottságok folyamatosan figyelemmel kísérik a rendeletek végrehajtását és hatályosulását.
X. Fejezet Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 52.§. (1)
A helyi népszavazás és a népi kezdeményezés az állampolgároknak alkotmányos joga, amely közvetlen részvételt biztosít a hatalom gyakorlásában.
(2)
A helyi népszavazáson és népi kezdeményezésen az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult.
(3)
A helyi népszavazás, népi kezdeményezés szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
XI. Fejezet A kisebbségi önkormányzattal kapcsolatos rendelkezések 53. §. (1) Az önkormányzat a kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére feladat- és egyes hatásköreit a kisebbségi önkormányzat testületére átruházhatja. (2)
A képviselő-testület nem ruházhatja át a kisebbségi önkormányzatra: - hatósági, - közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos, - kizárólagos feladat- és hatáskörét.
(3)
Az átruházott hatáskör gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.
(4)
A kisebbségi önkormányzat az átruházott hatáskör gyakorlásáról évente legalább egy alkalommal köteles beszámolni a képviselő-testület előtt.
29 54. §. (1)
Villány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete évente költségvetési rendeletében dönt a kisebbségi önkormányzat részére tárgyévben rendelkezésre bocsátandó pénzügyi forrásokról.
(2)
A kisebbségi önkormányzat részére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához: a./ a szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a helyi kisebbségi önkormányzat használatába adja, azonban ez nem akadályozhatja az önkormányzati feladat és hatáskörének ellátását b./ megállapodásban és a jogszabályban rögzítettek szerint biztosítja a működéshez szükséges infrastruktúra (telefon, telefax, fénymásoló) használatát megállapodás szerint, c./ tanácskozási joggal részvételt biztosít a képviselő-testületi üléseken 55. §.
A Polgármesteri Hivatal a kisebbségi önkormányzat munkáját az alábbiak szerint segíti: (1) a jegyző vagy megbízottja részt vesz a kisebbségi önkormányzat ülésein, biztosítja a törvényes működéshez szükséges szakmai, jogi tájékoztatást, (2)
segítséget nyújt az éves költségvetése és zárszámadása összeállításához és végzi a bankszámlával kapcsolatos ügyintézést,
(3) a kisebbségi önkormányzat kérése szerint ellátja a kisebbségi önkormányzat ügyviteli-technikai feladatait. 56. §. Az SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Ötv. és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a kisebbségi önkormányzatok Szervezeti és Működési Szabályzatában valamint a települési és a kisebbségi önkormányzat ok közötti megállapodásban szereplő kiegészítésekkel. XII. Fejezet Záró rendelkezések 57. §. (1)
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2)
A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Villány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1998 (XI. 17.) rendelet, , valamint az azt módosító 3/2002. (VI. 8.) önkormányzati rendelet, a 2/2001. (II. 28.) önkormányzati rendelet, a 8/2001. (IX. 25.) és az 5/2006. (IV. 28.) önkormányzati rendelet, valamint a Jogi és Ügyrendi Bizottságnak átadandó hatáskörökről szóló 9/1999. (VI. 30.) önkormányzati rendelet, s az azt módosító 6/2002. (X. 31.) önkormányzati rendelet, a 8/1999.. (VI. 30.) rendelet a Polgármesteri Hivatal szervezetéről (ügyrendje).
30 58. §. (1) A Szabályzat mellékletei: 1./ a képviselő-testület önként vállalt feladatainak jegyzéke, 2./ a képviselő-testület által a bizottságokra és a polgármesterre átruházott hatáskörök és hatósági jogkörök felsorolása, 3./ a képviselő-testületi ülésre meghívandók névsora, 4./ a polgármesteri hivatal ügyrendje (2) E rendelet függeléke 1./ a helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköri jegyzéke 2./ a települési képviselők neve, címe, 3./ a bizottságok elnökeinek és tagjainak felsorolása, 4/ az önkormányzat részvételével működő társulások felsorolása
Villány, 2007. április 3.
Takáts Gyula
Kiss Sándorné dr.
polgármester
jegyző
Kihirdetve: 2007. május 2. Kiss _Sándorné dr. jegyző
31
1. számú melléklet: a 4/2007. (V. 2.) Villány ör.-hez Villány Város Önkormányzata önként vállalt feladatai: a / alapfokú művészeti oktatás b./ diák- és szabadidősport támogatása c./ járóbeteg szakorvosi ellátáshoz helyiség biztosítása d./ mezei őrszolgálat fenntartása e./ lakáscélú helyi támogatások f/ helyi értékvédelemre nyújtott támogatás g./ alapítványok, társadalmi szervezetek támogatása. h./ közérdekű munkavégzés szervezése i./ települési rendezvények szervezése j./ közösségi színtér biztosítása lakossági rendezvények számára a Gyermekek és Idősek Napközi Otthonában k./ lapkiadás
32 2. számú melléklet a 4/2007. (V. 2.) Villány ör.-hez
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT JOGKÖRÖK FELSOROLÁSA:
A BIZOTTSÁGOKRA ÉS A HATÁSKÖRÖK ÉS HATÓSÁGI
I. A Szociális, és Egészségügyi Bizottságra átruházott hatáskörök: 1./ Dönt a szociális rendeletben rá ruházott szociális ügyekben 2./ működteti a települési szociális kerekesztalt 3./ Dönt a hatáskörébe tartozó, jogalap nélkül felvett támogatások visszafizetéséről, ennek módjáról és a visszafizetési könnyítésekről. 4./ Dönt a Bursa Hungarica ösztöndíjak odaítéléséről II. Az adó- és Pénzügyi Bizottságra átruházott hatáskörök 1./
Véleményezi a költségvetési és zárszámadási rendelet tervezet, figyelemmel kíséri az önkormányzat, intézményei és gazdasági társasága költségvetésnek megfelelő gazdálkodását, szükséges esetben rendelet módosítást, illetve operatív gazdasági intézkedést kezdeményez.
2./
Irányítja és összehangolja az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának komplex pénzügyi-gazdasági ellenőrzési rendszerét. Ennek keretében önállóan beszámoltathatja az ellenőrzött szervek vezetőit a költségvetésük végrehajtásáról. Figyelemmel kíséri az ellenőrzések megállapításainak realizálását.
3./
Közreműködik az intézményi beruházások és fejlesztések körének és a ráfordítások összegének meghatározásában.
4./
Évente felülvizsgálja az önkormányzat vagyonleltárát, elemzi a vagyonváltozás alakulásának okait.
5./
Meghatározza a hitelfelvétel szükségességét, nagyságát és az igénybevétel időpontját, előkészíti a képviselő-testületi döntést.
7./
A képviselő-testület utólagos jóváhagyásával dönt az általános tartalék felhasználásáról, az átmenetileg és tartósan szabad pénzeszközök lekötéséről, valamint halasztást nem tűrő esetben az önkormányzati tulajdonú értékpapírok értékesítéséről, hasznosításáról.
8./
Egyetértési jogot gyakorol a jóváhagyott költségvetési rendelet bevételi oldalát csökkentő önkormányzati döntéseket illetően. / adócsökkentés, adókedvezmények növelése, tartozás-elengedés, stb./
9./
300.000,- Ft. értékhatárig dönt az önkormányzati – nem közös fenntartású intézmények költségvetési pótigénye ügyében.
33 10./ 5 millió forint összköltséget el nem érő önkormányzati beruházások, felújítások, tervezések esetében dönt a versenytárgyalás kiírásáról vagy mellőzéséről, elbírálja a pályázatokat és dönt a szerződéskötésről, amennyiben a pénzügyi fedezet az éves költségvetésben elkülönítetten rendelkezésre áll. Döntéséről a következő ülésen beszámol a Képviselő-testületnek. III. A Sport Oktatási és Kulturális Bizottságra átruházott hatáskörök 1./
Véleményezi a közművelődési intézmények éves munkatervét.
2./ Részt vesz az oktatási és közművelődési intézmények ellenőrzésében, értékeli és elfogadja az önkormányzat által alapított, feladatkörébe tartozó alapítványok beszámolóját, értékeli és jóváhagyja az önkormányzat által támogatott társadalmi szervezetek beszámolóját. 3./ Véleményezi az oktatási-nevelési intézmények költségvetését. IV. A képviselő-testület által a Jogi-, ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök 1/ Kezeli a képviselők vagyonnyilatkozatát 2./ Összeférhetetlenségi eljárások lefolytatása 3./ Képviselő tagjai ellátják a szavazatszámláló bizottsági feladatokat 4./ Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére 5./ Engedélyezi a polgármester szabadságának kivételét. V. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök Szociális igazgatás: 1../ Halasztást nem tűrő esetben dönt a rászoruló rendkívüli segélyezéséről, s erről a Szociális és Egészségügyi Bizottság legközelebbi üléséig tájékoztatja a bizottság elnökét. Pénzügyi igazgatás 1./
Dönt a költségvetési előirányzatok esetenkénti és év közben történő módosításáról a mindenkori költségvetési rendeletben megállapított mértékig , utólagos beszámolási és képviselő-testületi jóváhagyási kötelezettséggel,
2./
100,000,- Ft. értékhatárig dönt az önkormányzati intézmények költségvetési pótigénye ügyében, a közös fenntartású intézmények kivételével.
3./ A polgármester jogosult a bérhitellel kapcsolatos ügyintézésre, utólagos beszámolási kötelezettséggel.”
34 Egyéb hatáskörök 1./
Ellátja az önkormányzati lakásokkal kapcsolatos lakásgazdálkodási feladatokat.
2./
Gyakorolja a pénzügyi kötelezettséggel nem járó tulajdonosi jogosítványokat, amelyeket az építési törvény, a helyiséggazdálkodási törvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint a Ptk. határoz meg.
3./
Dönt az önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmények számára gyors intézkedést igénylő, pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó ügyekben. / Együttműködési megállapodás, szándéknyilatkozat, támogatási szerződés, stb./.
4./
A képviselő-testületi hatáskörbe tartozó vezetői állások betöltésére pályázatot ír ki.
5./
Gondoskodik az önkormányzatnak a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzéseit érintő felhívások elkészíttetéséről.
6./.
Elrendeli a munkatervben meghatározott, valamint azon felül szükségessé váló intézményi téma- és célvizsgálatokat
35 3. számú melléklet: a 4/2007. (V. 2.) Villány ör.-hez
A Képviselő-testületi ülésre meghívandók névsora:
1./ A Képviselő-testület tagjai, 2./ Kisebbségi Önkormányzatok elnökei, 3./ Jegyző, 4./ Pártok képviselői, 5./ Hegyközség elnöke 6./. Polgári Kör vezetője
36
4. számú melléklet a 4/2007. (V. 2.) Villány ör.-hez
Városi Polgármesteri Hivatal Villány Ügyrendje (Szervezeti és Működési Szabályzata)
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A Polgármesteri Hivatal elnevezése: Városi Polgármesteri Hivatal Villány (2) A Polgármesteri Hivatal nevének hivatalos rövidítése: Polgármesteri Hivatal (3) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 7773 Villány, Baross Gábor. u. 29. Telephelye: 7773 Villány, Baross G. u. 29./A (4) A Polgármesteri Hivatal alapító, fenntartó, felügyeleti szerve: Villány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. Alapító okiratának száma: 56/2003. (IX. 9.) számú határozat, kelte:2003. szeptember 9. (4) Alaptevékenysége: TEÁOR 75.1 Általános közigazgatás Feladatait meghatározó alapjogszabály: a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 38. § (1) bekezdés. E szerint a polgármesteri hivatalt az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására hozták létre.. A
37 polgármesteri hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat. Részletes feladat- és hatáskörét az önkormányzat SZMSZ-ének függelékét képező Hatásköri Jegyzék, valamint az önkormányzat rendeletei, határozatai határozzák meg. (5) A Polgármesteri Hivatal vállalkozási tevékenységet nem végez. (6) Feladatok, tevékenységek forrása: állami hozzájárulás, önkormányzati hozzájárulás (7) A polgármesteri hivatal sajátosságaiból adódóan feladatmutató nem határozható meg. (8) A Polgármesteri Hivatal számlaszáma: 11731142-15331263 (9) A Polgármesteri Hivatalhoz rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek: - Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat - Városi Művelődési Ház és Könyvtár -Gyermekek és Idősek Napköziotthona A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását a jegyző által kiadott gazdasági szervezet ügyrendje, és a költségvetési szervekkel kötött megállapodás és a munkaköri leírások tartalmazzák.. (10) A Polgármesteri Hivatal jogállása: Önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A költségvetési szerv vezetője és képviselője a jegyző. Kiadmányozási joga a jegyzőnek van, aki e jogának gyakorlásával a hivatal köztisztviselőjét felhatalmazhatja, képviselettel a vonatkozó szabályok szerint bízhat meg mást.
2. § Polgármesteri Hivatal illetékessége (1) Általános közigazgatási tevékenysége körében: helyi. A Polgármesteri Hivatal általános közigazgatási tevékenysége illetékességi területe – amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - Villány város közigazgatási területe. (2) Kiemelt közigazgatási tevékenysége körében: körzeti.
38 a) Kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben az eljáró hatóságok illetékességi területéről, a kijelölési eljárásról, valamint a szakmai feltételekről szóló 230/1997.(XII. 5.) Korm. rendeletben meghatározott illetékességi terület irányadó. b) Gyámügyekben és gyermekvédelmi ügyekben a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX. 10.) Korm. rendeletben meghatározott illetékességi terület az irányadó. c) Okmányügyekben az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendeletben meghatározott illetékességi terület az irányadó.
3. § A Polgármesteri Hivatal feladata (1) A Polgármesteri Hivatal alapfeladata: Villány Városi Önkormányzat Képviselő-testületének és szerveinek működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. Feladatait a képviselő-testület munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában a polgármester határozza meg a jegyző javaslatainak figyelembevételével. (2) A Polgármesteri Hivatal ellátja az önkormányzat képviselő-testülete, bizottságai, a polgármester és a jegyző feladat- és hatásköre gyakorlásához szükséges ügyek, döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. (3) A Polgármesteri Hivatal külön jogszabályban meghatározott körzeti igazgatási feladatként ellátja: a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvényben meghatározott okmányokkal kapcsolatos feladatokat, b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározott kiemelt építésügyi hatósági feladatokat, továbbá c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1957. évi IV. törvényben meghatározott gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági feladatokat.
39 A POLGÁRMESTERI HIVATAL VEZETŐI, JOGÁLLÁSUK ÉS HATÁSKÖRÜK 4. § A polgármester (1) A Polgármesteri Hivatalt a polgármester irányítja a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében. A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el. (2) A polgármester a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja, c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására, d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében, f) havonta, a hó első keddjén vezetői megbeszéléseket tart az intézményvezetők és a jegyző, aljegyző, csoportvezetők részvételével azidőszerű, önkormányzati működéshez kapcsolódó feladatok meghatározására, valamint a döntések végrehajtásának számonkérése céljából, h) rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. 5. § Az alpolgármester
(1) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el a feladatait. (2) Az alpolgármester igényelheti a rábízott feladatkör szerinti csoport közreműködését az önkormányzati ügyek előkészítése és végrehajtása során. 6. § A jegyző
40
(1) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti. (2) A jegyző a) a csoportvezetők közreműködésével elkészíti a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek minősítését, javaslatot tesz jutalmazásra, elismerő cím és kitüntetés adományozására, c) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, d) kiadja a feladat- és hatáskörébe tartozó belső szabályzatokat a vonatkozó jogszabályi előírások alapján, e) gondoskodik a Polgármesteri Hivatal működésének személyi és tárgyi feltételeiről a költségvetés által meghatározott keretek között, f) meghatározza a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek feladatait, valamint azok elhelyezését az ellátott feladatok és a létszám figyelembevételével, g) szükség szerint beszámol a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről a polgármesternek és a képviselő-testületnek, h) csoportvezetői értekezleteken meghatározza a szervezeti egységek aktuális feladatait, ellenőrzi a végrehajtást, i) biztosítja a lakosság tájékoztatását a Polgármesteri Hivatal aktuális, az állampolgárok széles körét érintő feladatairól. 7. § Az aljegyző (1) A képviselő-testület - a jegyző javaslatára – a jegyző helyettesítésére és meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki. (2) Az aljegyző feladatai: a) ellátja a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei vonatkozásában a jogi szakértelmet igénylő ügyek véleményezését, közreműködik a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések jogi véleményezésében b) ellátja az igazgatási csoport csoportvezetői feladatait c) helyettesíti a jegyzőt
41 8. § Helyettesítési rend A jegyző és az aljegyző egyidejű tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a jegyzőt a jegyző (intézkedésének lehetetlensége esetén az aljegyző) által megbízott, megfelelő képesítéssel rendelkező köztisztviselő helyettesíti. 9. § Csoportvezetők
(1) A csoportvezetők a polgármester és a jegyző iránymutatásai alapján vezetik az irányításuk alá rendelt szervezeti egységeket. (2) A vezetők kötelesek együttműködni a feladatok ellátásában. (3) A vezető a) felelős a szervezeti egység egész munkájáért, annak jogszerű működéséért, b) köteles csoportok közötti hatékony együttműködést és információáramlást biztosítani, c) rendszeresen beszámol csoport tevékenységéről a jegyzőnek, d) közreműködik a csoport dolgozóinak munkaköri leírásának elkészítésében, gondoskodik azok karbantartásáról, meghatározza a helyettesítés rendjét, f) javaslatot tesz a dolgozók képzésére, továbbképzésére, g)közreműködik az éves teljesítménykövetelmények kitűzésében és értékelésében, h) javaslattal él a szakmai és egyéb feltételek meghatározására, i) feladatkörében köteles az állampolgárok tájékoztatására a közérdeekű adatok körében, j) szükség esetén részt vesz a képviselő-testület ülésein, a feladatkörébe tartozó előterjesztés tárgyalása esetén a bizottság ülésein. A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE 10. § A Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódása (1) A Polgármesteri Hivatal a képviselő-testület szerveként egységes hivatalként működik.
42 (2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását a képviselő-testület határozza meg. (3) A Polgármesteri Hivatal szervezete csoportokra tagozódik. (4) A Polgármesteri Hivatal belső tagozódása: a) jegyző b) igazgatási csoport b) pénzügyi csoport c) építéshatósági-, műszaki csoport d) okmányiroda e) gyámhivatal 11. § A Polgármesteri Hivatal munkarendje (1) A Polgármesteri Hivatal munkarendjét, valamint az ügyfélfogadási rendjét a képviselő-testület határozza meg. Az előterjesztést a jegyző javaslatára a polgármester nyújtja be. (2) A hivatal köztisztviselőinek kötelessége a lakosság ügyeinek törvényes, eredményes és hatékony intézése, az ügyfelek tájékoztatása az üggyel kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről. (3) A hivatal heti munkaideje 40 óra. A munkaidő megszakításával a köztisztviselő számára a munkaidőn belül naponta 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. (4) A Hivatal heti munkaidő beosztása: Hétfő-csütörtök:
7,30 – 16,00
Péntek
7.30 – 13,30
A jegyző munkaidő beosztása kötetlen. 13. § A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje A Hivatal a hivatali munkaidőn belül ügyfélfogadást tart. A Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadás rendje:
43 hétfő
8,00- 11,00 13,00 – 16,00
szerda:
8,00 – 11,00 13,00 – 16,00
péntek: 8,00 -11,00 A KÖZTISZTVISELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 14. .§ Vezető beosztású munkakörök (1) A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetésére elnevezéssel adható megbízás.
csoportvezető
(2) A csoportvezetői megbízás nem feleltethető meg a Ktv. 45.§ (10) bekezdés b) pontja alapján az osztályvezetői szintnek. A gyámhivatal vezetői munkakört osztályvezetői szintű vezetői besorolásnak kell megfeleltetni. 15. § Értekezletek (1) A jegyző hetente, a hét első keddjén az aljegyzővel a csoportvezetőkkel értekezletet tart, akik beszámolnak az egyes csoportok előző munkájáról. A jegyző a megbeszéléseken tájékoztatja a csoportvezetőket a hivatal előtt álló fontosabb feladatokról, megadva egyidejűleg az azokkal kapcsolatos konkrét utasításokat is. (2) Szükség szerint, apparátusi munkaértekezletet kell tartani. Ennek célja elsősorban az elmúlt időszak munkájának értékelése, a dolgozók tájékoztatása. A munkaértekezletet továbbképzésre is fel kell használni, melynek során a fontosabb jogszabályokról, illetve a képviselő-testületek döntési utasításairól az apparátus dolgozóit tájékoztatni kell. A munkaértekezleten tisztázni kell a következő időszak fontosabb feladatait, pontosítva az egyes csoportok tennivalóit. A hivatali helyiség rendje, az iroda felszerelések használata 16. § (1) Az irodai és közös helyiségek rendjének, tisztaságának biztosítása, a berendezési tárgyak védelme, rendeltetésszerű használata minden dolgozó kötelessége. (2) A munkaidő befejezésekor valamennyi dolgozó köteles az ügyiratokat, az elzárható eszközöket gondosan elzárni.
44 A munkaidő alatt és eltávozáskor ügyelni kell a hivatali helyiség tűzbiztonságára. Munkaidőn túl a hivatali helyiségben tartózkodni általában nem lehet. Ettől eltérő engedélyt, vagy rendelkezést csak a jegyző adhat. (3) A hivatalból berendezési és felszerelési tárgyakat, eszközöket, iratokat csak a jegyző engedélyével lehet kivinni. Minden dolgozó köteles az irodaszereket, nyomtatványokat rendeltetésszerűen, a takarékosság betartásával használni. (1) Az apparátus valamennyi dolgozója köteles színvonalasan és szakszerűen ellátni a jogszabályban előírt feladatokat, végrehajtani vezetője rendelkezéseit. 17.. §. (1) A hivatal dolgozói a sajtó és rádió részére információt csak megalapozott ismeretek birtokában, a polgármester előzetes engedélyével adhatnak. (1)
Az ügyrend kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A jegyző gondoskodik arról, hogy a hivatal valamennyi dolgozója megkapja az ügyrendet.. (3) Az ügyrendben, és más szabályzatokban nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók. A nem szabályozott, de a munkarendet érintő egyes kérdésekben - egyéb rendelkezés hiányában - a jegyző dönt. 2007. március Kiss Sándorné dr. jegyző
Ügyrend mellékletei: 1./ Ellenőrzési nyomvonal 2./ Szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje 3./ Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök 4./ Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök
45 3. számú melléklet a Polgármesteri Hivatal ügyrendjéhez Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök
-
jegyző aljegyző csoportvezetők építésigazgatási ügyintézői munkakör, okmányirodai ügyintézői munkakör utalványozásra, ellenjegyzésre, intézmények ellenőrzésére jogosító ill. kötelező pénzügyi-gazdálkodási munkakör közbeszerzési eljárás bonyolításában közreműködő köztisztviselők beruházási és felújítási feladatok lebonyolítása során ellenőrzésre jogosult köztisztviselők, államigazgatási ügyben döntéshozatalra jogosult köztisztviselők
46 4. számú melléklet a Polgármesteri Hivatal ügyrendjéhez
A képzettségi pótlékra jogosító munkakörökről és képesítésekről
Minden olyan érdemi ügyintézői, csoportvezetői, vezetői munkakör, amelyben a kötelező képzettségi előíráson felül olyan – iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatási formában szerzett – államilag elismert, legalább középfokú képesítést szerez, amely a munkakör ellátását szakszerűbbé, hatékonyabbá, szélesebb látókörűvé teszi. Minden munkakörben: igazgatás-szervező, jogász Pénzügyi, gazdálkodási területen: adószakértő, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő, végrehajtási ügyintézői képesítés, pénzügyi-számviteli, gazdálkodási képesítés, belső ellenőr, közgazdász Műszaki, építésigazgatási területen: műszaki ellenőr, ingatlanforgalmi értékbecslő, településfejlesztési szakképesítés Okmányirodában: okmányirodai ügyintéző szakképesítés
47 2. számú függelék a 4/2007. (V. 2.) Villány ör.-hez
A települési képviselők neve és címe Takáts Gyula polgármester
Villány, Rákóczi u. 8.
Gere Attila alpolgármester
Villány, Fáy A. u. 17.
Csizmadiáné dr. Zeitvogel Terézia
Villány, Hunyadi u. 54.
Günzer Tamás
Villány, Déryné u. 10.
Hasznics László
Villány, Erkel u. 6.
Hegyi Béla
Villány, Dózsa Gy. u. 30.
Dr. Kottlár Gábor
Villány, Móricz Zs. u. 4.
Szabó Edina
Villány, Dr. Gyimóthy u. 6.
Tegzes Emil
Villány, Baross G. u. 20.
Tengler János
Villány, Damjanich u. 3.
48 3. számú függelék a 4/2007. (V. 2.) Villány ör.-hez
A bizottságok jegyzéke, elnökeinek és tagjainak felsorolása 1./ Adó- és Pénzügyi Bizottság: Elnöke: tagjai:
Dr. Kottlár Gábor Szabó Edina Tegzes Emil Günzer Tamás Mayer István Kecskésné Korsós Márta Bock József
2./ Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság Elnöke: tagjai:
Günzer Tamás Tengler János Hasznics László Csizmadiáné dr. Zeitvogel Terézia Szabó Edina Tegzes Emil Czigler János Deák Sándor Baumstark Mihály Bock József Amrein Ferenc Erdős László
3./ Sport , Oktatási és Kulturális Bizottság Elnöke: tagjai:
Hasznics László Günzer Tamás Szabó Edina Csizmadiáné dr. Zeitvogel Terézia Hegyi Béla Tegzes Emil Tengler János Maul Zsolt Nagy Csabáné Magonyiné Maurer Marianna Urszics Alexandra
49
4./ Szociális és Egészségügyi Bizottság Elnöke: állandó tagok:
Csizmadiáné dr. Zeitvogel Terézia elnök Szabó Edina Hegyi Béla a többi három fő képviselő tag félévenkénti rotációban, névsorban váltják egymást (polgármestert és az alpolgármester kivételével) külsős tagok: Kész Béláné Guttyán Ildikó Maurer Jánosné Horváth Gáborné (cigány kisebbségi önkormányzat) Urszity Mláden (szerb kisebbségi önkormányzat)
5./
Jogi-, Ügyrendi Bizottság:
Elnöke: tagjai:
Tegzes Emil Dr. Kottlár Gábor Tengler János Dr. Monori Tamás Spiegel Zsolt
50 3. számú függelék a 4/2007. (V. 2.) Villány ör.-hez
Az önkormányzat részvételével működő társulások
1. Villányi Oktatási Társulás (VOT) 2. Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás
