VII. Weimari Köztársaság (1919-1933) – Osztrák Köztársaság (1918-1934) – A független Írország megalakulása és alkotmányfejlődése 19. A Weimari Köztársaság alkotmányos rendszere [Tk. 393-397.] 20. Az Osztrák Köztáraság két világháború közötti alkotmányos berendezkedése [Tk. 403-404.] 17. A független Írország megalakulása és az 1937. évi ír alkotmány [Tk 386-389.] Forrás: •Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. •Dieter Gosewinkel – Johannes Masing: Die Verfassungen in Europa 1789-1949. München: C.H. Beck, 2006. •Reinhard Mußgnug: 90 Jahre Weimarer Reichsverfassung – Zum 11 August 2009. ZJS 4/2009 [http://www.zjsonline.com/dat/artikel/2009_4_201.pdf] •Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Budapest: SzIT, 2002. •Szabó István: Ausztria államszervezete 1918-1955. Budapest: PPKE JÁK, 2010.
19. A Weimari Köztársaság alkotmányos rendszere
1. Előzmények A) Az I. világháború végnapjai Németország 1918: egyre rosszabb helyzet: a háború külföldi területeken zajlik (csak KeletPoroszországban folynak német területen) Októberben a franciaországi-belgiumi nyugati front összeomlóban Matrózlázadások Kielben, Wilhelmshafenben A munkásság békét követel Berlin, Bajorország, Szászország – utcai harcok Császárellenes hangulat
B) Politikai helyzet 1917: a szociáldemokratákról (SPD) leválnak az ún.
Független Szociáldemokraták (USPD) és a Spartakusbund (radikális szárny) A leváló erők magukhoz ragadnák a munkásság vezetését: Németországban az 1917-es oroszországi szovjetforradalomhoz hasonló polgárháború fenyegetett
C) II. Vilmos letaszítása (1) II. Vilmos 1918 novemberében Belgiumban időzik,
odahaza a hadsereggel kívánna rendet tenni (a sereg azonban nem áll készen erre) a hadsereg felső vezetése és a kancellár (Max von Baden) inkább a császár lemondásában látja a megoldást Max von Baden nov. 9-én a távirati irodán keresztül bejelenti II. Vilmos lemondását, s javasolja a leendő régensnek, hogy nevezze ki kancellárnak Friedrich Ebert képviselőt s általános választáson megválasztott alkotmányozó
nemzetgyűlés fogadjon el új államformát, alkotmányt
C) II. Vilmos letaszítása (2) Max von Baden végül nem várja be, hogy megtalálják
a régenst, hanem ő maga adja át a hatalmat Ebertnek Ezzel az alkotmányt kifordítja a sarkaiból (a kancellárt a császárnak vagy a császárhelyettesnek kellett kineveznie) II. Vilmos végül 14 órakor nyilatkozatban lemond a német császári trónról (utóbb, hezitálva a porosz királyiról is, s a semleges Hollandiába menekül)
D) Kül- és belpolitikai háttér Wilson elnök: már októberben világossá teszi, hogy
monarchikus autokratákkal nem tárgyal fegyverszünetről, legfeljebb feltétel nélküli kapitulációról („szabaduljatok meg a császártól”) SPD: naponta követelik a monarchia megszüntetését Versenyfutás indul: ki tudja hamarabb kikiáltani a köztársaságot
E) Versenyfutás a köztársaság kikiáltásáért Philipp Scheidemann (SPD) a Reichstag erkélyéről
önhatalmúlag kikiáltja a köztársaságot Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg (USPD) is megteszi egy állatkerti demonstráción (de az esti lapok Scheidemannról számolnak be – övé az elsőbbség) Ellenállás sehol nem támad, sőt: Az egyes Landok monarchikus vezetőit is magával rántja a folyamat: még a népszerűek is lemondanak
F) Vita a köztársaság formájáról SPD: a labilis köztársaságot gyorsan visszavezetni
alkotmányos rendre: alkotmányozó nemzetgyűlés választandó USPD: tanácsköztársaság, amely csak a munkásosztálynak juttat hatalmat (nem akarnak általános választásokat)
G) Kettős hatalom Népmegbízottak Tanácsa: USPD javaslatára 6 fős „kollektív birodalmi kancellár” (3 főt az USPD, 3 főt az SPD delegál) Ideiglenes törvényeket is kibocsáthatott Munkás- és katonatanácsok (helyi szinten): Az USPD ezekből szeretett volna általános, a Népmegbízottak Tanácsát is irányító testületet kreálni A berlini Zirkus Busch épületében ülésező munkás- és katonatanácsot a helyi tanácsok országos képviselőjévé nyilvánítják, s felhívja a helyi tanácsokat arra, hogy válasszanak küldötteket egy „általános német tanácskongresszusra”, dec. 16-ra (ez lett volna alkotmányozó nemzetgyűlés helyett)
H) Út a Weimari Nemzetgyűléshez Az SPD ezzel párhuzamosan „Nagy Birodalmi Konferenciát” hív
össze nov. 25-re Berlinbe (a tartományok kormányzatából) Ez nov. 26-án úgy döntött, hogy alkotmányozó nemzetgyűlést kell megválasztani Ebert erre nézve részletszabályokat javasolt a Népmegbízottak Tanácsában, s ott megszavazzák (2 USPD-népmegbízott is) Az USPD által erőltetett „általános német tanácskongresszus” többsége is egyetért (a tanácsköztársasági gondolatnak nem volt igazi bázisa) Választás 1919. jan. 19.: 20. életévüket betöltött német polgárok (nők is) 421 fő SPD, Centrum, balliberális Deutsche Demokratische Partei együtt kétharmados többséget szerez és koalícióra lép USPD: 22 hely
I) A Nemzetgyűlés és műve (1) Weimar, Nemzeti Színház (a város jól védhető és
szimbolikus ereje is van: a német klasszikus művészetek fellegvára) Febr. 10.: törvény az ideiglenes birodalmi hatalomról: Amíg az alkotmányt el nem fogadják, ez a
nemzetgyűlés alkotja meg a jövendő alaptörvényt és az egyéb sürgős birodalmi törvényeket (a legalitás helyreállítása) Állambizottság (Staatenausschuss) beiktatása: a későbbi Birodalmi Tanács (Reichsrat)
I) A Nemzetgyűlés és műve (2) Birodalmi Elnök megválasztása: Friedrich Ebert Kinevezi kancellárnak Philipp Scheidemannt +
kinevezi a birodalmi minisztereket Törvényalkotás (átmeneti gazdaságra vonatkozó egyszerűsített törvényhozás – egyfajta felhatalmazási törvény az Állambizottság számára)
J) Az alkotmány elfogadása (1) Alkotmánybizottság szövegezi A tervezetet a balliberális Hugo Preuß készíti
(alkotmányjogász professzor, belügyi államtitkár) A nemzetgyűlés teljes ülése három olvasatban tárgyalja, az utolsó kettőn már csak a következő kérdésekről szavaznak: Népszuverenitás kérdései Trigonális kormányzati rendszer (a kormány a
Reichstagnak és a birodalmi elnöknek is alá van rendelve) Alapjogok Egyház Föderáció struktúrája („unitárius szövetségi állam”) Birodalmi lobogó
J) Az alkotmány elfogadása (2) Zárószavazás 1919. július 30. 262 igen, 75 nem, 1 tart. 82-en távol maradtak a szavazástól (több mint felük SPD-s) A népszavazás kérdése: Az ideiglenes birodalmi hatalomról szóló törvény tudatosan nem írja elő, hogy népszavazásra kell bocsátani: Attól tartottak, hogy a radikális baloldalnak kedvezne, amely tanácsköztársaságot akar, s botrányokat okoznának Az alkotmány így a január 19-i választáson adott felhatalmazáson alapult
2. A Weimari Alkotmány rendszere A) Föderáció Birodalomnak hívják, de fenntartja a szövetségi
jelleget Fenntartja az Ausztriával való egyesülés lehetőségét (az Osztrák Köztársaság 1918 novemberében akart is, de a szövetséges hatalmak nem engedték) Centralizált föderalizmus: kiterjesztik a szövetségi törvényhozási jogköröket (hosszú felsorolás arról, hogy mely ügyek tartoznak birodalmi hatáskörbe)
B/1) Kétkamarás TH Birodalmi Gyűlés (Reichstag): Általános választójog alapján arányos választási rendszerben választják (nincs alsó küszöb!) Az alsóház a centrális, unitárius hatalom eszköze Birodalmi Tanács (Reichsrat): Tagállamok képviselete (kormányok delegálják) Lakosságarányos szavazati jog (de a nagyobb tagállamok sem rendelkeznek az összes szavazat több mint 2/5-ödével) A küldöttek saját tagállamuk törvényhozásának felelnek Aszimmetrikus: az alsóház erősebb: A Birodalmi Tanács csak óvást emelhet a Birodalmi Gyűlés által elfogadott javaslattal szemben, de a B. Gy. ezt 2/3-os többséggel elháríthatja: az elnök vagy kihirdeti, vagy népszavazásra bocsátja
B/2) Közvetlen demokratikus intézmények Elnöki törvényplebiszcitum (törvényre vagy
alkotmányra irányul) Fakultatív törvény- vagy alkotmányreferendum (a Reichstag 1/3-ának és a választók 1/20-ának kezdeményezésére) Népi törvény- vagy alkotmányiniciatíva (választók 1/20-a kezdeményezésére) A Reichsrat és a Reichstag konfliktusa esetén az elnök plebiszcitumot rendelhet el a kérdésben A Reichstag által a Reichsrat ellenkezése ellenére elfogadott alkotmánymódosítást népszavazásra kell bocsátani, ha ezt a Reichsrat 2 héten belül kéri (alkotmányplebiszcitum)
C) Végrehajtó hatalom (1) Sem nem parlamentáris, sem nem prezidenciális (kvázi
félprezidenciális)
Birodalmi Elnök: 7 évre közvetlenül választják Parlamentfeloszlatási jog (ugyanazon okból csak egyszer) Széles szükségállapoti jogkör:
Ha egy tartomány nem teljesíti kötelességét, elnöki döntés alapján fegyverrel kényszeríthető A N. Birodalom közbiztonságának és közrendjének nagymértékű veszélyeztetése esetén azok védelmére az elnök fegyveres erőt vethet be, alapvető jogokat ideiglenesen felfüggeszthet (az intézkedéseket a B. Gyűlés kívánságára hatályon kívül kell helyezni) Szakirodalomban: szükségrendelet (Notverordnung), kivételes rendelet (Ausnahmeverordnung): a normális rendeletalkotási jogkört túllépik, a törvényekkel konkuráló, azokat lerontó szabályozás lehetősége Tagállammal szembeni végrehajtásra (Reichsexekution) 1920 és 1932 között négyszer is sor került
C) Végrehajtó hatalom (2) A Birodalmi Elnök ezen túlmenően: Kinevezi és elmozdítja a szövetségi kancellárt és a minisztereket (az alsóház hozzájárulása nélkül is!) Elnököl a kormány ülésein (íratlan szabály) Elnöki intézkedéseihez azonban miniszteri ellenjegyzés kell Felelőssége:
Politikai: B. Gy. indítványára népszavazás által tisztéből elmozdítható Alkotmányjogi: az alsóház kezdeményezésére állambíróság dönt (csak mulasztásos alkotmánysértés esetén, mert egyébként az ellenjegyző miniszter felel) Büntetőjogi: a B. Gy. hozzájárulásával felelősségre vonható rendes bűnüldöző hatóságok előtt
C) Végrehajtó hatalom (3) Kormány és kancellár: Az elnök nevezi ki őket, de a Reichstag is megvonhatja tőlük a bizalmat A kancellár viszonylag gyenge: primus inter pares, bár ő határozza meg a kormányzás politikai irányvonalát (felel érte a B. Gy. előtt) Nincs önálló, elkülönült föderális végrehajtás: a tagállamok közigazgatása hajtja végre a szövetségi törvényeket (bár a Reich irányítja, felügyeli őket)
D) Bírói hatalom Tagállami bíróságok + szövetségi legfelsőbb bíróság Staatsgerichtshof (állambíróság): A birodalmi elnök, kancellár, miniszterek jogi felelősségre vonása Szövetségi törvények állami végrehajtásával kapcsolatos, valamint a szövetség és a tagállamok közti viták eldöntése
Tervbe veszik Birodalmi Közigazgatási Bíróság felállítását,
de ez utóbb elmarad
E) Alkotmánymódosítás Mindkét kamarában 2/3-os többség szükséges A felsőházban a tagállamok 2/3-ának jelen is kell
lennie
F) Alapjogok A polgár: Törvény előtti egyenlőség, szabad költözés joga, kivándorlási jog, nemzetiségek egyenlősége, személyes szabadság, levél- és postai titok sérthetetlensége, véleménynyilvánítás szabadsága. Közösségi élet: Házasság, anyák és gyermekek fokozott védelme, nincs különbség a házasságból és a házasságon kívül született gyermek közt, egyesülési és gyülekezési jog, közhivatalviselés joga, a tisztviselők védelme (élethossziglani kinevezés). Van azonban hadkötelezettség és közteherviselés. Vallás és vallási közösségek: Minden lakos teljes lelkiismereti szabadságot élvez, szabad vallásgyakorlás, senki sem kényszeríthető valamely vallás gyakorlására, az állampolgári jogok gyakorlása és a hivatalviselés független a vallási meggyőződéstől. Művelődés és iskola: A művészetek és tudományok, s azok oktatása teljes szabadságot élveznek. Nyilvános, állami tanintézetek. Általános tankötelezettség 18 éves korig, de működhetnek magániskolák is. A nyilvános iskolák tanárai állami tisztviselőknek számítottak. Gazdasági élet: Szociális jogok, amelyek ekkortájt jelentek meg az alkotmányokban (az állam aktív tevékenységet kell hogy gyakoroljon) – emberhez méltó megélhetési körülmények biztosítandók, munkához való jog, a létminimumon való megélhetés állami biztosítása, üzemi munkástanácsok létrehozásának joga. Szerződési szabadság, tulajdon szentsége, örökléshez való jog is e fejezetben szabályoztatik, valamint a kisajátítás.
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cb/Poli tisches_System_der_Weimarer_Republik.svg/600pxPolitisches_System_der_Weimarer_Republik.svg.png
Forrás:
Forrás: http://www.teachsam.de/geschichte/ges_deu_weimar_1833/mmf/images/wrv_funktionsdiagramm.png
3. A Weimari Alkotmány bukása (1) Tényezők:
A Versailles-i Békeszerződés (1919. jún. 23.): Békediktátum, az elkeseredés már nem a volt monarchia, hanem az új köztársaság ellen fordul A Birodalom mulasztásai: A bismarcki rendszer túl sokáig tartott ki a monarchikus legitimitás mellett, s állt ellen a kormányzat parlamentarizálódásának (1871-es alkotmány: a Reichstag csak közreműködik a törvényhozásban, a kormányalakításból ki van zárva) A pártok klienseik érdekét kereső érdekcsoportok maradtak, nem vállaltak az államért a maga egészében felelősséget A Weimari Alkotmány a népszuverenitás törvénybe iktatásával olyan helyzetet teremtett, amelyben ez a régi hozzáállás nem működhetett (nem voltak rá felkészülve: a pártok ahelyett, hogy egy plurális demokrácia szellemében kooperáltak volna, ellenségeskedéseiket ápolták)
3. A Weimari Alkotmány bukása (2) A Weimari Köztársaság kormányformája: Sem parlamentáris, sem prezidenciális: A Reichstag nem tudja kikényszeríteni, hogy az Elnök egy bizonyos személyt kancellárnak vagy miniszternek nevezzen ki, de azt sem tudja megakadályozni, hogy egy kancellárt vagy minisztert elbocsásson A Reichstag úgy hitte, hogy a kormányalakításba nem kell beleszólnia (parlamentáris rendszerben kéne) Ha egy kormányzat a parlament bizalmát elvesztette, az elnök még életben tudta tartani szükségrendeletekkel A Reichstag lényegében átadta az elnöknek a döntést arról, hogy ki kormányozza az államot (a kormányzat ezután semmire sem érezte magát kötelezve a parlament felé)
3. A Weimari Alkotmány bukása (3) A kormányforma instabilitása: Egyetlen kormányzat sem tudott elég hosszú ideig hivatalban maradni ahhoz, hogy tartós eredményeket érjen el (1949-es Bonni Alaptörvény alapján az NSZK 60 év alatt 8 kancellárt látott; a Weimari Köztársaság 14 év alatt 12-t) A gazdasági világválság idején, mikor erős kormány kellett volna, a pártok civakodása volt jellemző Mivel a Reichstag nem tartotta feladatának, hogy ura legyen a kormányzatnak, a birodalmi elnöknek kellett gyakorta önkényesen kormányokat alakítani, a Reichstagot feloszlatni és szükségrendeleteket kiadni – ez a köztársaság ellenfeleinek erős érveket adott a rendszer ellenében, a közvélemény nem volt elég erős ahhoz, hogy kontrollálni tudja őket (a nép hozzászokott az elnök „diktatúrájához”, utóbb Hitler könnyedén építhette ki teljhatalmát)
20. Az Osztrák Köztársaság két világháború közötti alkotmányos berendezkedése
1. Előzmények Az I. vh. elvesztésével széteső O-M-M és Osztrák
Császárság Ausztria csak a németek lakta területekre tart igényt Kérdések: Jogutód állama legyen-e az új állam az Osztrák
Császárságnak? Mi legyen az új állam államformája? Szövetségi állam legyen vagy unitárius? Egyáltalán mi tartozzon az új állam államterületéhez? Önálló állam lesz-e, vagy csatlakozik Németországhoz?
A békeszerződés nagyban csökkenti a mozgásteret.
2. Az új osztrák állam megalapítása Az uralkodó távozott, de az 1911-ben választott Birodalmi
Tanács nem szüntette be működését (háború idején – ha nem lehet választást tartani – rendszerint törvénnyel hosszabbítják meg lejáró mandátumát) A német képviselőket tömörítő pártok Ideiglenes Nemzetgyűlést hoznak létre 1918. október 30-án Október 30-án „ideiglenes alkotmányt” fogadnak el (határozat az államhatalom alapintézményeiről) „Republik Deutschösterreich” (Német-Osztrák Köztársaság) 1919: St. Germain-i Békeszerződés: Osztrák Köztársaság Államterület: hét egykori osztrák örökös tartomány + Burgenland
3. Az „ideiglenes alkotmány” (1) Demokratikus köztársaság (szakítás a
monarchiával) Kormányzati (VH) hatalom három testületé: Államtanács (ideiglenes nemzetgyűlés bizottsága,
„kollektív államfő”) Államtanács-direktórium (katonai főparancsnokság, hivatalnokok kinevezése, utódállamokkal kötendő kormányszerződések megkötése) Államkormány (államtitkárok tárcákkal, miniszteri felelősséggel, élén: államkancellár [kvázi miniszterelnök])
1919 márciusában e hármat összevonják egy
Államkormányban
3. Az „ideiglenes alkotmány” (2) Elutasítják a jogfolytonosságot az Osztrák
Császársággal (formális értelemben; materiális értelemben viszont mégis jogutód: hatályban marad az osztrák jog, s az alkotmányjogból is sok mindent átvesznek) Szövetségi vagy unitárius állam? Korábban a szövetségi államiság több eleme hiányzott (nem
volt a tartományoknak önálló uralkodója, a Landtagok törvényeit a császár szentesítette, nem volt tartományoknak alkotmányozási autonómiája, a központi parlamentnek nem volt tagállami kamarája) Így ún. decentralizált egységes (unitárius) állam lett (lépés a szövetségi állam irányába, de még nem az: a tartományok önálló alkotmányt készíthetnek, saját közigazgatásuk is lehet, de erősebb az unitárius karakter)
4. Az 1920. évi osztrák alkotmány (1) Osztrák Köztársaság (1920-1933) [Hans Kelsen!] A) Szövetségi állam (Bund): 8 tartomány, TH és VH megosztatik Bund és tartományok között, a BH szövetségi monopólium Kizárólagos + konkuráló + alapelvi szövetségi hatáskörök (sok területen a Bund közvetlen végrehajtó hatalommal bír)
B) Törvényhozó hatalom: kétkamarás Szövetségi Gyűlés
(Bundesversammlung) Nemzeti Tanács (általános választójog alapján választják) Szövetségi Tanács (tagállamok parlamentjei választják, de szabad
mandátummal rendelkeznek)
Törvényjavaslatok az alsóházban terjeszthetők elő, a felsőháznak
csak felfüggesztő vétójoga van, az államfőnek az sem
4. Az 1920. évi osztrák alkotmány (2) C) Végrehajtó hatalom: Szövetségi Kormány (Nemzeti Tanács választja, politikailag felelős) Szövetségi Elnök (államfő, a TH két háza együttesen választja, inkább reprezentatív szereplő, a kormány tagjait nem utasíthatja)
D) Igazságszolgáltató hatalom: Minden bíróság a szövetséghez tartozik Két sajátosság: Közigazgatási Bíróság + Alkotmánybíróság
4. Az 1920. évi osztrák alkotmány (3) Közigazgatási Bíróság: Már a monarchia idején is volt, 1875-ben törvény szabályozta (mindenfajta állami, önkormányzati hatósági döntést felülvizsgálhatott, ha azt törvény nem zárta ki) Most az Alkotmány tartalmazza, egyfokú különbíróságként működik a korábbi törvény alapján (új törvény: 1930)
4. Az 1920. évi osztrák alkotmány (4) Alkotmánybíróság: 1869 óta volt Birodalmi Bíróság (hatásköri és alapjogi
bíráskodás: ha valakinek megsértették az alapjogait és minden fórumot kimerített, akkor fordulhatott a Birodalmi Bírósághoz)
Most ezt továbbfejlesztik: szövetség, tagállamok, helyi önkormányzatok közötti vagyonjogi vitákat bírált el; de államhatalmi szervek közti hatásköri vitákat is elbírált; jogszabályokkal kapcsolatos normakontrollt látott el (szövetségi és tagállami jogszabályokat is alkotmányellenesnek nyilváníthatott – ez teljesen új volt akkor Európában); választási bíróság is volt egyben; állambíróság (VH tagjaival szembeni jogi felelősség érvényesítése); speciális közigazgatási bíróság (ha a közigazgatási hatóság alapjogot sértett, akkor nem a Közigazgatási Bírósághoz, hanem az Alkotmánybírósághoz lehetett fordulni).
4. Az 1920. évi osztrák alkotmány (5)
Szinte „szélsőségesen parlamentáris” berendezkedés: Minden államhatalmi szerv végső soron a szövetségi törvényhozásból vezette le magát
5. Átfogó módosítások 1925: Bund és tartományok közti végleges
hatáskörmegosztás rögzítése
1929: a hatalom súlypontja a TH-ról a VH-ra tolódik
(elsősorban a Szövetségi Elnökre)
A Szövetségi Elnököt közvetlenül választják Kinevezi és elbocsátja a kormányt (eddig a TH választotta) Parlamentfeloszlatási és összehívási jog Kivételes elnöki jogok (törvényerővel bíró rendeletek kibocsátása vészhelyzet idején – de ehhez miniszteri ellenjegyzés kell) A felsőházat (Szövetségi Tanácsot) hivatásrendi képviselőkkel egészítenék ki (de a külön alkotmányerejű törvény nem születik meg)
6. A tekintélyelvű kormányzás bevezetése 1932: Engelbert Dolfuss kancellár tekintélyelvű
kormányzást vezet be:
TH tovább gyengül: felhatalmazást ad a kormánynak az
ország rendeleti úton való kormányzására 1934: új alkotmány: korporatív alapon szervezi át a törvényhozást
Dolfuss halála után (merénylet) utóda, Schusschnigg is
hasonló úton jár (tekintélyelvű + korporatív rendszer) Támogatják az Anschlusst, de egyenlő felek dualizmusa alapján (politikai realitása nem volt) Schusschnigg ezért 1938-ban népszavazást ír ki a kérdésről, de Hitler előbb bevonul, kormányra ülteti SeyssInquartot A népszavazáson 99,75%-os többséget kap a Németországhoz való csatlakozás
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/57/Stimmzettel-Anschluss.jpg
17. A független Írország megalakulása és az 1937. évi ír alkotmány
1. A Home Rule, az 1914-es ír autonómia-törvény Az írek tagjai voltak a brit parlament alsóházának, s
végül politikai manőverekkel elfogadtatják a törvényt Ez fenntartja a westminsteri parlament elsőbbségét, de kétkamarás parlamentet ad az íreknek Az íreknél azonban belső ellentét: Ír nacionalisták (önállóság, katolikusok) vs ulsteri
unioniták (unió, protestánsok) – elmarad a belső politikai megbékélés
2. Az 1916-os húsvéti felkelés Célja a teljes függetlenség, de leverik, vezetőit
kivégzik Ennek ellenére a republikánus mozgalom terjed: A londoni parlament ír képviselői Dublinban ír parlamentet hoznak létre és ideiglenes köztársasági kormányt alakítanak Megszervezik az Ír Köztársasági Hadsereget (Irish Republican Army – IRA)
3. Az Ír Szabad Állam létrejötte, 1921 1920: Government of Ireland Act (a brit parlament
törvénye Írország kormányzatáról): Közös tanács irányítása alatt két, külön önkormányzattal
rendelkező rész:
Ulster (hat északi megye: Észak-Írország) Többi déli terület Külön törvényhozás és igazgatás De fennmarad a westminsteri parlament szupremáciája
1921: angol-ír szerződés: London és az el nem ismert
ír köztársasági kormány között egyezség: Az Ulster nélküli Írországnak a brit domíniumok
jogállását adja: Létrejön az Ír Szabad Állam
4. Az Ír Szabad Állam jogállása és az 1922-es alkotmány (1) A) Jogállás: Domíniumi jogállás: saját TH és felelős kormány Az anyaországot a brit uralkodó által kinevezett kormányzó képviseli A brit parlament felsőbbrendű, de ritkán hoz a domínium kormányzatát érintő törvényeket
4. Az Ír Szabad Állam jogállása és az 1922-es alkotmány (2) B) Alkotmány: Az Ír Szabad Állam (Saorstát Eireann [sǝ:rstat æ:rǝn]) a Brit
Nemzetközösséget egyenrangú tagja Minden hatalom az ír néptől származik (republikánus) Átveszi a brit parlamentáris formákat, de bizonyos nemzeti sajátosságokkal: Gyengíti a miniszterelnök pozícióját az angol Prime
Ministerhez képest Bevezeti a népszavazás intézményét (népi kezdeményezés és referendum)
4. Az Ír Szabad Állam jogállása és az 1922-es alkotmány (3) TH: kétkamarás Oireachtas [ǝrahtas]: Közvetlenül választott alsóház (Dáil Eireann [dʌi æ:rǝn]), domináns Alsóház által a korábbi szenátorokból összeállított listáról választott felsőház (Seanad Erieann [ʃanad æ:rǝn], felfüggesztő vétójog, pénzügyi törvényeknél ez sem; a két kamara közti vita esetén népszavazást lehet tartani) A törvényeket a kormányzónak jóvá kell hagynia (de a
formai kritériumok teljesítése esetén nem tagadja meg) VH: alsóház által választott, neki felelős kormány: Tagjai alsóházi képviselők is
5. A népszavazás szabályai (1) Referendum: Ha a TH elfogadott egy törvényjavaslatot, akkor 7 napon belül az alsóház 2/5-e vagy a felsőház többsége 90 napra felfüggesztheti a törvény hatályát Ha ez idő alatt a felsőház vagy a választópolgárok 1/20-a kéri: népszavazásra bocsátják a törvényt Vétó karakterű, a parlamenti kisebbség eszköze Pénzügyi tárgyú törvényeket, valamint a béke, közegészség, közbiztonság megóvása szempontjából fontos törvényeket nem lehet népszavazásra vinni
5. A népszavazás szabályai (2) Népi kezdeményezés (iniciatíva): 75.000 választópolgár kezdeményezésére népszavazást kell tartani a kezdeményezők által beterjesztett törvényjavaslatokról ill. alkotmánymódosító javaslatokról (törvényiniciatíva, alkotmányiniciatíva) A TH külön törvényben lehetővé teheti azt is, hogy 50.000 választópolgár bizonyos körben törvényjavaslatokat tehessen (ha a TH nem fogadja el, akkor népszavazás dönt) Modernizációs célú eszköz
5. A népszavazás szabályai (3) Mindezeket a szabályokat a Weimari Alkotmány
inspirálta, s átmenetileg nem is léptek hatályba De 1928-ban a kormánytöbbség törölte a referendumot és a népi kezdeményezést is az alkotmányból
6. Ulster jogállása TH: kétkamarás VH: felelős, héttagú végrehajtó testület, kormányzó
7. A független Írország megalakulása, az 1937-es alkotmány
1933-ban eltörölték a brit korona iránti hűségeskü követelményét, 1936-ban megszüntették a Szenátust, 1937-ben az ír parlament új alkotmányt fogadott el: teljes szuverenitás, Írország (Éire [ére]) néven, s bár nem terjed ki autoritása a hat ulsteri megyére, de biztosítja a csatlakozás lehetőségét, 7 évre választott köztársasági elnök (névleges hatalommal), a politikai hatalom központjában az alsóház állt, ő választja a miniszterelnököt, a VH felelős a parlamentnek: parlamentáris köztársaság, a felsőház részben korporatív: a tagok egy részét a kormányfő választotta ki, a többieket az oktatást, mezőgazdaságot, munkát, ipart és a közigazgatást reprezentáló listákról választották ki, részletes alapjogi katalógus, arányos választási rendszer.
8. A népszavazás kérdése Az ellenzék (Eamon de Valera vezetésével) 1928-ban
követelte, hogy a megszüntetett népi törvénykezdeményezési jogot vezessék be újra Eamon de Valera 1932-ben miniszterelnök lett, az új alkotmányt 1937-ben népszavazásra is bocsátják (alkotmányreferendum) Az alkotmányt hatályba lépése után 3 év elmúltával csak alkotmányreferendum módosíthatja Eamon de Valera hozzáállása azonban a kormányon már megváltozott: a népi iniciatívát egyáltalán nem akarta többé bevezetni (csak felülről lehet népszavazást kezdeményezni, ill. kötelező referendum alkotmánymódosításnál)
9. Az 1937-es alkotmány sajátosságai (1) a mezőgazdasági érdekek kombinációja, a római katolikus vallás kiemelt szerepe és a morális, erkölcsi témák dominanciája A katolikus erkölcsi normák pl. a következők: a családot úgy definiálja az alkotmány, mint a társadalom természetes alapját, a szülők azon joga, hogy gyermekeiket neveljék, elidegeníthetetlen, nem lehet olyan törvényt alkotni, amely lehetővé teszi a házasság felbontását, a válást, a katolikus egyházról azt mondta az alkotmány, hogy az ír polgárok nagy többsége által vallott hit fő védelmezője.
9. Az 1937-es alkotmány sajátosságai (2) A későbbi alkotmánymódosítások és ezért a referendumok
is gyakran morális témákról szólnak (1960-as évektől): Ekkor kezdett megbomlani a társadalom hagyományos
erkölcse, vallási orientációja Pl. a katolikus egyház kiemelt „hit védője” szerepéről szóló passzust kiszavazták az alkotmányból Hatályon kívül helyezték a házasság felbontásának tilalmát Ugyanakkor több népszavazás is volt az abortusztilalom feloldásáról: az abortuszlegalizációról szóló alkotmánymódosításokat a nép elvetette
