Polgári VII. évfolyam
Meghívó „… S ôk élni fognak, élni mindörökkön, Szent lesz, örökké szent a sírgödör, A míg az eszmény ki nem hal e földön, Míg magyar szellem még magasba tör, Az igét, melyért éltet áldozának, Szívébe írták az egész hazának, Utódtól fogja hû utód tanulni: Hogyan kell élni, s hogyan lehet meghalni.” (Palágyi Lajos)
16. szám
Ajka, 2005. szeptember
Nyár végi interjú Stolár Mihály országgyûlési és önkormányzati képviselôvel
EMLÉKEZZÜNK EGYÜTT AZ ARADI VÉRTANÚKRA 2005. OKTÓBER 6-ÁN 18.30-KOR TÓSOKBERÉNDEN AZ ISKOLA ELÔTTI TÉREN ELHELYEZETT KOPJAFÁNÁL! Rieder András önkormányzati képviselô
„Osztozni jó.” És gazdaságos Lapunk 4–5. oldalán közöljük a Demokrata címû országos hetilapban megjelent, ajkai vonatkozással is bíró, véleményünk szerint botrányos ügyrôl szóló cikket. Megjegyezzük, a tényfeltáró írás folytatásaként, hogy az Újélet 8 Kft., amely lényegében a Kaszinót tartalmazza, mára már a szocialista városvezetés és személyesen Schwartz Béla döntésének, javaslatának köszönhetôen az ajkai önkormányzatnál landolt. Így városunk lakosai biztosították közvetve a „sikeres!?” tranzakció eredményét, a jövedelemszerzést adóforintjaikból, „természetesen” ismét áfa mentesen. Az ajkai adófizetôknek ez egészen pontosan hatvanhárom millió Ft-jába került. A testületi üléseket végignézve megállapítható, hogy dr. Horváth József timföldgyári lakótelepi szocialista képviselô, jogi feladatokkal megbízott alpolgármester is aktívan közremûködött eme „méltó” befejezésben.
Csintalan Sándor Ajkán! Október 11-én 18 órától a Kaszinóban (Ajka, Újélet u. 8.) az Ajkai Konzervatív Klub vendége lesz Csintalan Sándor. Jöjjenek el, hallgassák és kérdezzék a népszerû politikus-mûsorvezetôt!
Stolár Mihály és Ékes József Orbán Viktorral Ajkán Az idei nyáron nem volt uborkaszezon a hazai belpolitikában. Sôt! Mintha teljes gôzzel beindult volna a kampány. Nemzeti konzultáció, sms-kampány, Gyurcsány-telefonok… Ezek apropóján kérdeztem Stolár Mihály képviselôt, hogyan telt a nyár? – Képviselô úr! Annyi minden történt a nyáron a magyar belpolitikában, Ön mit tart a legfontosabbnak? – A nyárról az emberek többségének minden bizonnyal a pihenés, a kikapcsolódás jut az eszébe, és ez így is van jól. Kérdésében azonban ön is megfogalmazta, hogy ezen a nyáron a politikában nem volt uborkaszezon, hiszen a kormánypártok és az ellenzéki pártok is a 2006-os országgyûlési képviselô-választásokra készülnek. A kormánynak azonban nem kampányolni, hanem az ország vezetésével kellene foglalkoznia, hiszen a választópolgároktól erre kaptak felhatalmazást. Rá kellett azonban döbbenniük, hogy nem tudják megvalósítani azokat az ígéreteket, amelyekkel választást nyertek. Emlékeztetôül néhányat: Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak; nem lesz gázáremelés; ingyenesek lesznek a szív és érrendszeri megbetegedések gyógyszerei. Ezért kell hát újabb és újabb ígéreteket megfogal-
mazniuk és ezért született az sms-kampány és ezért szólnak a Gyurcsány-telefonok is. A nyarat azonban minden kormánypropaganda ellenére is beárnyékolták az érettségi és a felvételi körül kialakult botrányok, amelyre még sokáig emlékezni fogunk az ellopott tételek, majd újraírt írásbeli dolgozatok és az igazságtalan pontszámítás miatt az egyetemre vagy a fôiskolára be nem jutott felvételizôk miatt. A vizsgán, Magyar Bálinttal az élén a liberális oktatáspolitika megbukott. Még szerencse, hogy ebben a kiszámíthatatlan helyzetben a pedagógusok jól vizsgáztak, hiszen mindvégig a diákok érdekeit tartották szem elôtt! – Ajkán elég gyakori a rendkívüli testületi ülés. Mi ennek az oka? Ön – aki szélesebb rálátással is bír – hogyan vélekedik a testület, a helyi önkormányzat mûködésérôl? – Valóban rendkívüli, mondhatni követhetetlen az ülésrend Ajkán. Számtalanszor fordul elô, hogy ugyanabban az ügyben a szocialista–szabaddemokrata többség többször is politikai döntést hoz, ráadásul rövid idôn belül megváltoztatja korábbi álláspontját. Minden tiszteletem és elismerésem a hivatal dolgozóinak, mivel az újabb és újabb ötleteket sokszor órákon belül nekik kell „törvényi” keretekbe önteni. (folytatás a 2. oldalon)
2
Nyár végi interjú Stolár Mihály országgyûlési és önkormányzati képviselôvel (folytatás az 1. oldalról) Nem az ô hibájuk, hogy a törvényességi felügyeletet ellátó szervezet, több határozattal szemben is törvényességi észrevétellel élt. Megjegyzem, eddig 17 testületi ülés volt, amibôl 10 volt a rendkívüli… Ezzel amúgy nem is lenne baj, ha átgondoltan, biztonságosan és kiszámíthatóan mennének a városban a dolgok. De ez sajnos nincsen így. Mert beszélhetünk-e biztonságról, kiszámíthatóságról akkor, amikor a térségben magasabb a munkanélküliség a megyei átlagnál. Akkor, amikor a költségvetési egyensúly felborulni látszik, hiszen a felhalmozási és tôke jellegû bevételek tervezett összege 1400 millió forint és ennek csak a 6,15%-a (87 millió) realizálódott az elsô félévben. Így aztán nem csoda, hogy újabb közel 500 millió forint hitelt kellett felvenni, és folyamatosan újabb és újabb ingatlanok kerülnek eladásra. Nagyon sok építési telek került kialakításra a város területén, de ezekre nem igazán van kereslet. Nem is csoda, hiszen 6 millió forintot nagyon kevesen tudnak kifizetni. Ugyanakkor a város környékén több önkormányzat is rendkívül kedvezô anyagi feltételek mellett biztosít építési telket. – Bizonyára sok helyre, rendezvényre hívták a nyáron is. Melyeken tudott megjelenni? – A nyár elején egy országos delegáció tagjaként Helsinkiben jártam, ahol egy olyan versenyt látogattunk meg, ahol több mint 50 országból a 22 év alatti szakmunkások legjobbjai mérték össze tudásukat, nagyon sok szakmában. A látottak arról gyôztek meg, hogy Magyarországnak is csatlakoznia kell ehhez a szervezethez, mert ez a magyar szak-
képzés érdeke. Ajka térségében szinte minden településen tartottak falunapokat. Jó volt látni és tapasztalni, (Városlôd, Karakószörcsök, Borszörcsök, Iszkáz, Devecser, Halimba, Kerta, Kiscsôsz, Nagyalásony, Somlójenô, Somlószôlôs, Kislôd, Szôc, Noszlop) hogy a fiataloktól az idôsekig mennyire összetartanak, és mennyit dolgoztak azért, hogy ezek a napok egy kis idôre feledtessék az emberek és az önkormányzatok egyébként egyáltalán nem jelentéktelen gondjait. Örömmel mondtam beszédet Csehbányán, egy csodálatos trianoni emlékmû avatásán, vagy vettem részt a parlamenti válogatott tagjaként Bobán egy pályaavató kézilabda-mérkôzésen, vagy éppen nyitottam meg a Kelemen Gyula bácsi ajkai fafaragó igen nagy érdeklôdéssel kísért kiállítását Várpalotán. Itt Ajkán is nagyon sok megtisztelô meghívást kaptam a nyugdíjasklubok, civil szervezetek rendezvényeire, vagy éppen a Robinson tábor záró rendezvényeire és még sorolhatnám. – Mennyi idôt és hol töltött szabadságon? – Mint ahogy azt korábban mondtam, szinte minden napra jutott valamilyen rendezvény, volt amikor több is. Természetesen nem csak ebbôl állt a nyár, hiszen nagyon sokan kerestek fel személyes problémáikkal, amelyek általában nem voltak egyszerû esetek. Mivel családi házban lakunk, így van mindig tennivaló a ház körül. A nyár lehetôséget adott arra, hogy amire év közben nem jutott idô, azt pótoljuk. Egyébként mi nem vagyunk nagy nyaralók, itthon szeretünk pihenni. – Családja hogy tolerálja állandó elfoglaltságát?
Újabb kitûnô trükk
Kampány a város zsebére Újabb kitûnô trükk, Schwartz Bélától arra, hogyan lehet népszerûséget vásárolni Ajka költségvetésének terhére. A dolog nagyon egyszerû. Az ô célja a mostani választások alkalmával ismét a parlament. Már nem követi el a korábbi hibát, hogy csak a városban törekszik népszerûségre, igyekszik megnyerni a térségben élôk szívét. Az elmúlt négy évben a kistérségi társulás elnökeként nem sok eredményt tudott letenni az asztalra. A környékbeli falvak lakói személyesen se sokszor találkozhattak vele, mert miért is ment volna vidékre, nem volt még kampányidôszak. Most azonban ideje beindítani az úthengert! Mi lehet a leginkább népszerû? Ha pénzt ad, méghozzá mindenkinek. Elôször csak munkahelyek létrehozását támogatja Iszkázon, majd jön az újabb ötlet: aki a városból és a környékrôl legalább 3 rákszûrésen megjelenik, annak ezer-ezer Ft-ot fizet Ajka költségvetésébôl. A vidéken élôket be is szállítják a kórházba. Ezzel növekszik
az intézmény látogatottsága, az emberek meg egészségesebbek lesznek. A gesztus szép, hasznos, szükséges, és belekötni sem lehet, vagy legalább is nem illendô. Azt már ne taglaljuk, hogy ez inkább az egészségügyi tárca dolga lenne, illetve az sem világos, hogy a vizsgálatok, utóvizsgálatok költségeit ki fizeti. Az azonban biztos, hogy az ötletgazda nevét ismertté és népszerûvé teszi. A dolog szépséghibája, hogy Schwartz úr ezt nem szívjóságból teszi. Kicsit kilóg ugyanis a lóláb, hogy miért éppen a választások elôtt pár hónappal jut eszébe gesztusokat tenni a térség lakóinak, holott megtehette volna korábban is. Most sem áll jobban Ajka költségvetése, mint három évvel ezelôtt, sôt! Az adósságunk tízszerese a négy évvel ezelôttinek, egyre kevesebb jut az iskolákra, a közmûvelôdésre, vagyontárgyaink jó része dobra kerül, de az ô parlamentbe jutásáért semmi sem drága… nekünk! Fülöp Zoltán
– A gyerekek már felnôttek. A lányom második éve az ajkai Vörösmarty Gimnáziumban tanít, fiam a veszprémi szakközépiskolában az idén kezdett tanítani. Amíg egyetemi diplomát szereztek, keményen dolgoztak, mert bizony a tanulás is munka. Mivel az utóbbi években valóban sokat voltam távol, feleségemnek egyedül kellett összefognia a családot és biztosítania a biztos hátteret számunkra. Hálásak is vagyunk ezért. – Mit vár a most kezdôdött parlamenti ülésszakon a kormánytól illetve a baloldaltól? – Már túl vagyunk az országgyûlés elsô munkanapján, ami azt bizonyította, hogy a kormánynak semmi sem drága. Gyurcsány Ferenc és Kóka János is olyan hangnemet ütött meg, amire a rendszerváltozás óta nem volt példa. Azt már megszoktuk, hogy „sörétes puskával” lövik Orbán Viktor elnök urat és minket, ellenzéki képviselôket. Azt azonban nem gondoltam volna, hogy a választások elôtt ennyivel már a „golyós puska” is elôkerül, és célzott lövésekkel vesznek célba bennünket. Így aztán sok jóra senki sem számíthat. – És mit vár az ellenzéktôl, önmaguktól? – Mi nem akarunk és nem is fogunk „háborúzni”. A kormánnyal ellentétben mi még nem kezdtük el a kampányt, hiszen többek közt elôttünk még a 2006. évi költségvetés vitája. A Fidesz nyugodtan végzi munkáját, hogy aztán, amikor itt van az ideje olyan kampányt folytasson, amely megalapozza a második polgári kormány létrejöttét. Polgárdy Imre
Benzinár • Egy liter 95-ös oktánszámú benzin ára 292 Ft, ebbôl 163,5 Ft az adó. • Ma egy liter benzin adótartalma 41 forinttal magasabb, mint 2002-ben, vagyis a kormány 3 év alatt 41 forinttal emelte a benzin adóját. • Jutányos volna, ha a Gyurcsány-kormány ennek az összegnek legalább a felét visszaadná adócsökkentés formájában. Ennek érdekében a benzin adótartalmának 20–25%-os csökkentésére lenne szükség. • A Fidesz szerint a megoldás a jövedéki adó és az áfa együttes csökkentése. A jövedéki adó ma Magyarországon 10 forinttal magasabb, mint az Európai Unió minimum jövedéki adó szintje. Így 10 forintos csökkentést a magyar kormány bármikor végrehajthat. Ez az áfával együtt további 12 Ft-tal csökkentené a benzin árát. Nem igaz, hogy az Európai Unió regulái miatt nem lehet jövedéki adó mértékét csökkenteni. Lengyelországban a politikai paletta minden szereplôje egységesen követelte az üzemanyag adójának csökkentését a fogyasztók terheinek könnyítésére hivatkozva.
3
Új tanév – régi, beváltatlan ígéretek Szeptember elsejét mindig izgatottan várja tanár, diák, szülô egyaránt. A pedagógust feszíti a munkavágy, a diákoknak a társak, barátok és az esetleges új környezet miatt ver hevesebben a szíve, a szülôk pedig aggodalommal figyelik a pénztárcájukat, hogy a magas beiskolázási költségek miatt marad-e még a megtakarításokból a szeptemberi fizetésig. Minden bizonnyal így volt ez az idén is. Minden résztvevô bizakodva, reményekkel telve tekint a 2005–2006-os tanév elé, de a tapasztaltabbak a saját bôrükön érezhetik, hogy a kezdeti lelkesedés néhány hét után alább hagy, helyét átveszi a racionalitás, nem ritkán a közöny és a beletörôdés. Jól emlékszünk még az elmúlt évben bevezetett szöveges értékelésre, amibôl a szülô nem tudta meg egyértelmûen, hogy gyermeke esetleg gyengén teljesített. Nem beszélve a pedagógus többletmunkájáról, ráadásul a központi értékelôlap nem fért bele a bizonyítványba. De sokáig emlékezetes marad a világra szóló érettségi botrány is, a tételek kiszivárgása, a matematika érettségi dolgozatok újraírása, vagy az a tény, hogy egy bukott tanuló is megkezdhette az érettségit. Sok felvételizôben a nyári ponthatárok megállapítása sem múlt el nyomtalanul. De mit (nem) hozott az új tanév? Nem lett ingyenes a tankönyv – sôt jelentôsen drágult –, (Az Ajkai Szó legutóbbi számából, terjedelmi okokból kimaradt részeket kiemelten közöljük) Kedves Laci! Megint írtál. A helyi szocialisták elnökeként a jelen helyett a múlttal foglalkoztál. Elítélted az elmúlt tizenkét évet és minôsítettél. Laci! Nem ez a dolgotok. Az amortizációval vádaskodás azok szájából, akik az elmúlt negyven évben – a tisztességesen és becsületesen dolgozó emberek munkája ellenére – egy rendszert hagytak romba dôlni, nem bölcs dolog. Megtiszteltetésnek vehetném, hogy írásodban egyedüliként nevemen szólítottál. Emlékeztetlek viszont, az elmúlt tizenkét évben Csertán és Ékes urakkal együtt konszolidáltuk, késôbb építettük a várost. Nem volt könnyû feladat. Mégsem panaszoltuk mit hagytatok magatok után, pedig olyan fejvesztve hagytátok magára a várost – élen a mostani elsô számú vezetôvel –, hogy 1990 decemberében az is kérdéses volt, mibôl tudunk bért fizetni az embereknek. Mi úgy gondoltuk, nem visszafelé mutogatunk, hanem elôre nézünk. Közületek ennek sokan örültek, még többen, mások ma már hibánkként róják fel. Szerintem akkor és ott ez volt a járható út. Sokat írtál, melyeket sokan másképpen gondolunk. Egy viszont nagyon sértô volt és igaztalan. A „gazdátlan” sportcsarnokért ítél-
hiszen sok rászorulónak több településen akkor is fizetnie kell a könyvekért, ha az neki jogszabály szerint járna. Az elvileg minden diáknak járó tankönyvtámogatás összegét sem kapja meg valamennyi gyerek, azt ugyanis a legtöbb helyen átcsoportosítják az ingyenes tankönyvek fedezésére. Felmenô rendszerben megszüntetik a második szakma tanulásának ingyenességét, anyagi különbséget tesznek a nagy és kis létszámú iskolába járó diákok között, nem lett ingyenes az étke-
zés, az utazás a lakóhely és az iskola között, nem épült fel a tízezer új kollégiumi férôhely, s nem lett alacsonyabb a diákhitel kamata sem. Beharangozták a 4,5%-os pedagógus béremelést, de azt nem tették hozzá, hogy sok önkormányzatnál ennek fedezeteként elvették az eddigi kiemelkedô munkáért járó minôségi bérpótlékot. Több önkormányzat óvodákat, iskolákat von össze, zár be. Sok helyen visszavették a pedagógusoktól a túlórákat, ami nekik bércsökkenést jelent, a tanulóknak pedig kevesebb korrepetálást, felzárkóztatást, tehetséggondozást, versenyre való felkészítést. Hihetetlen, de igaz, hogy a kitûnôre érettségizett diák plusz pontok (pl. nyelvvizsga) nélkül esélytelen arra, hogy valamelyik egyetem közkedvelt szakjára bejusson. Persze költségtérítéses szakokra, több százezer forintos féléves tandíjjal gyenge, 2–3-as érdemjeggyel is be lehet jutni. Ez a liberális esélyegyenlôség! Az illetékesek természetesen tagadják, hogy a tanulás újra a szülôk pénztárcájának vastagságán múlna. A most megkezdett tanévben láthatóan sok a bizonytalanság, a kétely, de három dolog egészen biztos: 1. Tanulni idén is kell! 2. Ha most is lesz botrány, Magyar Bálint oktatási miniszter ezúttal is biztosan a helyén marad! 3. Ez után a tanév után is lesz majd vakáció! Fenyvesi Zoltán önkormányzati képviselô
Válasz Czaha Lászlónak, a helyi kormányoldal pártelnökének az önkormányzati lap elôzô számában megjelent írására tél el, tettél felelôssé, próbáltál besározni bennünket. Laci, körültekintôbb légy! A volt „alucsarnokot” a pályákkal együtt annak idején mi szereztük meg a városnak. A timföldgyár vezetésével való jó kapcsolatunknak és a hozzáállásuknak, valamint az akkori képviselô-testületi tagok szavazatainak köszönhetôen lett városi tulajdon. Így önálló sportintézménye volt Ajkának, amit ti megszüntettetek. Átvettük korrekten az ott dolgozókat, költöttünk felújításra, pl. átálltunk gázfûtésre és a parketta felújítása is megtörtént. Ha nem tudsz róla, kérdezd meg az ott dolgozókat, elmondják. Így ti nem egy raktáráruházzal vagy parlagfû mezôvel szembesültetek, ami elôfordult jó pár szocialista nagyvállalat és város esetében. De nézzük, amit mi megszereztünk a városnak – önös érdek nélkül – azt ti most hogyan teszitek kockára? Erre a sportcsarnokra akartok burkolt 300 milliós hitelt felvenni. Megkerülve a jogszabályokat, mert önkormányzatként több hitelhez már nem juttok. Egy hárommilliós kft. kezébe adnátok, amely önkormányzati kontroll nélkül végeztethetne felújítást – értsd alatta a számlák és a mûszaki tartalom ellenôrizetlenségét –, a hitelnyújtó bank pedig bejegyeztethetné rá a jelzálogot. Majd az önkormányzat tíz éven keresztül visszabérelhetné ingatlanát évi ötven millióért, hogy a társaság tudja mibôl a hiteleit fizetni és a nyereségét biztosítani. A kft. átadna 100 milliót az önkormányzatnak a haszonélvezeti jogért, hogy legyen mit gyorsan
még elköltenetek a közös jövônk terhére. A háttérben áll egy a futballhoz, a szocialistákhoz és saját magához egyaránt közeli vállalkozó. Ô az elkövetkezô tíz évben megmondhatná, ki és mennyiért lépheti át a városi sportcsarnok küszöbét. Ti azt mondjátok ez a szakértelem, sokan viszont másként hívjuk. Kockázat nélküli beruházás és profitszerzési lehetôség egyetlen fillér saját tôke mozgatása nélkül magánszemélyeknek, és feneketlen teher az önkormányzatnak. S ha a következô vezetés sokallja a kb. ötszázmilliót visszafizetni? Sebaj! Gondoljátok. Az egyik oldalon a számítás akkor is bejött, a másik oldalon a bank legfeljebb viszi a sportcsarnokot. Laci! A legbájosabb az, ahogy ti ezt, mint jelentôs sikert próbáljátok az embereknek eladni. Biztos, hogy te is így gondolod? Cikked végén különösen bántó voltál. Két dologban igazad volt. A hitel valóban nagyon ingoványos talaj, de elfelejtetted hozzátenni, pontosan ti viszitek erre a talajra a várost. Ami nem túl rejtett célzásaidból engem érint. Valóban nyertem választást és bizony megtanultam emelt fôvel veszíteni. Igaz, demokráciában a politikai vereség nem jár olyan következményekkel, mint néhány tíz évvel korábban. Sokat tanultam belôle. Most fideszes társaimmal együtt azon dolgozom, hogy ez utóbbi tapasztalattal 2006-ban te is gazdagabb légy. Üdvözlettel: Marton József
4
5
6
Milyen az új gazda? Ugye mindig azt halljuk, hogy az állam, az önkormányzat nem jó gazda? Nem tud mindenre költeni a kötelezô feladatain túl. Márpedig a Vásárcsarnok fenntartása nem kötelezô. Jobbára ilyen indokra hivatkozva adták el városunk vezetôi a létesítményt 2003-ban. Akkoriban mind az eladók, mind a vevôk azt ígérték, a tulajdonosváltás minôségi változást fog eredményezni. Talán mostanra kiderült, valójában mennyit profitáltak ebbôl az ajkai vásárlók. A tranzakció lebonyolításakor voltak különbözô kikötések és elvárások az új tulajdonossal szemben. Városunk polgármestere még azt a kijelentést is megkockáztatta az elégedetlenkedô kiskereskedôk elôtt, egy rögtönzött lakossági fórumon, hogy ha a feltételek nem teljesülnek, az önkormányzat visszaveszi az épületet. Talán érdemes volna visszaidézni az ígéreteket a képviselôk elé kerülô pályázatból: „A megvásárolt ingatlan funkcióját megtartja és vásárcsarnokként mûködteti.” (Ez csak felerészben teljesült, mert a csarnok másik felét most egy ABC foglalja el úgy, hogy a fôbejárati parkolóból csak ez közelíthetô meg egyszerûen. A piacrészhez meg kell kerülni az épületet. Szerdán és szombaton ez csak gyalog lehetséges, hiszen az árusok a hátsó bejáratnál pakolják ki a portékáikat, tehát nem lehet ott parkolni.)
„A vásárcsarnokot egy éven belül felújítja és bôvíti.” (A felújítás elkezdôdött ugyan, de miután az ABC helyén korábban levô üzlethelyiségeket sikerült átköltöztetni, abba is maradt. A bôvítés abban állt, hogy egy üzletsort elbontottak, vagyis az asztalok számát növelték az üzlethelyiségek rovására. Az elgondolás ésszerû: az elmúlt idôszakban amúgy is lecsökkent a bérlôk száma, ráadásul így kevesebb a rezsi költség.) „A jelenlegi bérlôkkel a bérleti szerzôdéses jogviszonyt a szerzôdésben foglaltak szerint folytatja.” (Ez a vállalás már régen nem aktuális, mert sokan inkább elmentek, az utóbbi idôben ugyanis olyan mértékben lecsökkent a forgalom, hogy nemcsak az üzlethelyiségek, de az asztalok bérleti díját sem tudták kigazdálkodni.) „Minimum egy évig a csarnok dolgozóit tovább foglalkoztatja.” (Tényleg csak egy év volt.) „A szerzôdéshez mellékelt vázrajzon feltüntetett 1000 négyzetméteres nagyságú területet 2004. dec. 31-ig városképi szempontból megfelelô módon lefedi és iparcikk piacként mûködteti.” (Az iparcikk piac továbbra is fedetlen. Emellett most úgy tûnik, minden logika nél-
kül keveredik egymással iparcikk, és élelmiszer. (Hol az ÁNTSZ?) A fôbejárat elôtti parkolóban nincs hely a gépkocsiknak, mert a zöldségektôl a bútorokon és edényeken át, a füstölt árun keresztül a fehérnemûig és az élô állatokig mindent lehet árulni. A korábban csak zöldségpiacként mûködô fedett területen hasonló a helyzet.) „Szerepet vállal a városközpont rehabilitációs programjában. Horizont áruház alapterületének részbeni bôvítése, kirakatfelület átalakítása, Zenit ABC tetôtér multifunkcionális hasznosítása, Horizont áruház és Zenit ABC közötti terület befedése.” (Ezekre az ígéretekre kár szót vesztegetni, mert már akkor lehetett tudni, hogy nemcsak a Polus Coop-on múlt a megvalósítás. Nem is kellett volna bevenni a szerzôdésbe, egyértelmû, hogy ennek számonkérése lehetetlen.) Mindezt hogyan értékelik az ajkaiak? Nem tudni! Sokan ugyanis átpártoltak a város szélére települt multihoz. Talán a fenti okok miatt, talán azért, mert az olcsó árakat fontosabbnak tartják, mint a minôséget. Arról nincs statisztika, hogy mennyi ember megélhetése vált ezzel a változással bizonytalanná. Valószínûleg azért, mert ezt az adatot nem lehetne sikerpropagandaként eladni. Fülöp Zoltán
Elôzzük meg a ránk leselkedô betegségeket! A jó általános közérzetet biztosító életforma legfontosabb elemei azok az értékek, melyek az egészséges életmódhoz és a betegségek megelôzéséhez kötôdnek. A prevenció az egyik legfontosabb elem, mely a betegségek megelôzésére vagy korai felismerésére irányul. A prevenció leghatékonyabban a szûrôvizsgálatokon való részvételen keresztül valósulhat meg. Ez a felismerés nem új keletû, bár sokan ezt annak hiszik. A rendszerváltás óta legmarkánsabban és törvényben leírva 2002 elején fogalmazódott ez meg, amikor is városunk volt kórházigazgatója nevét viselô ún. Mikola-féle kórháztörvény hasábjain szerepelt kiemelt helyen. Sajnos nem valósulhatott meg, hisz a szocialista kormányzás elsô intézkedései között szerepelt ennek a megsemmisítése. Ebbôl az idôszakból ered és vált immár megszokottá az emlôrák szûrése. De az élet nem áll meg. Prevencióra, eü. szûrésekre szükség van. Néhány olyan fôbb szûrôprogram, amely városunkban is mindenki számára elérhetô: Méhnyakrák szûrés, vastagbél betegségek szûrése, MMG, tüdôszûrés, szív- és érrend-
szeri betegségek szûrése, stb. Sajnos az utóbbi idôben a baloldali városvezetés ezt a programot kampánycélokra használja, pedig az emberekért tett szervezôi munka, segítô szándék, figyelmesség és ésszerû gondoskodás hosszú távon hálával köszön vissza. Ennek a munkának a túldimenzionálása viszont ellenérzést vált ki mindenkiben. Természetesen, minden politikai erônek kötelessége e nemes cél továbbvitele. Módszereiben és hatékonyságában különbségek lehetnek. Úgy gondolom, hogy egy gazdagabb egészségügyi rendszer törvényileg szabályozottan és jobb körülmények között tovább visz majd minden olyan törekvést, amely a lakosság egészségmegôrzésében hatékonyan szolgálhat. A késôbbiekben és hosszú távon a szûrôprogram széles körû megvalósítása egy közcélú alapítvány támogatásával képzelhetô el. Így az embereket anyagilag is ösztönzô, törvényesen szabályozott, szervezett struktúra valósulhatna meg. Városunk polgárai ezt joggal megérdemlik. Dr. Nagy Zoltán megyei képviselô, eü.tanácsnok
Választási ígéret: Jó hírû, neves orvosprofesszorokat hozunk a kórházba. És a valóság? Távozott orvosok: Dr. Takács Gusztáv gyermekgyógyász oszt. vez. fôorv. 2004. 07. Tatabánya. Dr. Halász László nôgyógyász 2004. 11. Pápa Dr. Mohos György sebész, gyermeksebész 2004. 03. Tapolca Dr. Molnár Csaba belgyógyász 2005. 04. Veszprém. Dr. Amer Sayour kardiológus oszt. vez. fôorv. 2005. 05. Gyôr Dr. Báló Hajnalka gyermekgyógyász residens 2005. 05. Budapest Dr. Sárvári Dalma gyermekgyógyász, ideggyógyász 2003. 09. Veszprém Dr. Szilágyi Sándor nôgyógyász - oszt.vez. fôorv. 2003. 09. Kapuvár. Dr. Szécsi János anaestheziológus-oszt.vez. fôo. 2004. 06. Budapest Dr. Hamza Ottó belgyógyász 2005.06. OMSZ
7
Becsüld a múltat, hogy értsd a jelent…
Több híradásban megjelent, hogy Padrag település ez évben ünnepli fennállása 1000. évfordulóját. Mindig nagy örömmel olvasom, ha valamelyik településen az összefogással megtartott nagyszerû rendezvényrôl tudósít a sajtó. Nálunk, sajnos ilyen rendezvényeknek ez idáig igencsak szûkében voltunk. Az ezer éves évforduló kapcsán itt volt a nagy lehetôség, hogy mi padragiak is bemutassunk múltunkat, jelenünket, és talán foglalkozhatnánk a jövônkkel is. Ennek érdekében a Civil Fórum Padragkútért Egyesület 2004. januárjában, mint ötletgazda elindította a „Millenniumi év” programsorozatának kidolgozását. A település közösségeinek, Ajka város Önkormányzatának összefogásával induló munka 40 fôs Millenniumi Szervezô Bizottság megalakításával kezdôdött. Kidolgoztuk a havi rendszerességgel lebonyolításra kerülô programokat, a személyre szóló feladatokat. A megnyitó mûsort 2005. január 22-re ütemeztük. Rendben is ment minden 2004. decemberéig. Ekkor tudtuk meg harmadkézbôl, hogy a polgármester úr elénk szervezve január 5-én millenniumi évnyitót tart Padragkúton, annak a 40 személynek a munkáját semmibe véve, akik egy éven át dolgoztak az ünnepi programokon. Többségben olyan személyek, akik tisztában vannak a település múltjával, akik átérezték, hogyan jelenjen meg az egész év a nagyközönség elôtt. Azóta minden kezdeményezésünkbe beleköt a vá-
rosvezetés. Polgármesterünk egyetértésével terveink közt szerepelt, hogy augusztus 20-án Padragon lesz a város központi ünnepsorozata, háromnapos kulturális és kézmûves kirakodó vásárral. Láttuk mi lett belôle. Valójában miért maradt el az „István, a király” címû rockopera? Helyette kaptunk polgármesterünktôl ünnepi gyûlöletbeszédet, ahol a Civil Fórum Padragkútért Egyesület volt a céltábla. Mindez folytatódott a bányásznapi ünnepség alkalmával. A szeptember 2-i ünnep nem a valódi célra szólt, hanem – mint oly sokszor – egy rosszízû kampányolás volt. Egyesületünk azért koszorúzott ott is, mert a „BÁNYÁSZTÁRSADALOM” egésze az Önök szeme láttára, fülük hallatára, 3-án a tüntetô távolmaradásuk révén – összeomlott. Így utólag visszatekintve, nem lett volna szebb, ha a mi általunk 4 éve kezdeményezett bányász emlékmûvet közös erôvel, és összefogással együtt ünnepelhettük volna? Ez lett volna, lehetett volna az a nap, amikor közös összefogással, a lakossággal együtt megmutathattuk volna mire képes Padragkút. Úgy gondolom a makacs, öntelt magatartásukra méltó választ kaptak mindazoktól a padragkútiaktól, akiknek a korábban javasolt vélemény nyilvánításától Önök elhatárolódtak. Sajnálatos, hogy ilyen kivételes évfordulót lesilányítanak a hivatali bürokrácia szintjére és olyanok kezébe adták, akik nem érzik át szívbôl, mit is jelent azok számára ez, az ünnep, akik itt élnek, ehhez a településhez kötôdnek. Mi becsüljük múltunkat, tiszteljük ôseink emlékét. Nem vagyok biztos, hogy az egzisztenciális haszonszerzés javát szolgálja a millenniumi évünknek. Éppen ezért nehezen értjük a jelent, s fôleg homályos a jövô. Tisztában vagyok azzal, hogy a következô támadást ezért a cikkért azért kapom, miért a polgári lapban jelent meg. Egyszerû a dolog. Más lehetôség nem adatik számunkra Ajkán. Molnár László
Szilánkok – Mondd Béla, a borítékra miért van ráírva, hogy Ajka az éhezô város? – Élhetô, Józsi! Élhetô! Nem tudsz olvasni? – De Béla, a pártgyûlésen mondták és nekik mindig igazuk van. Különben is, eddig nem éltünk? * – Mondd Béla, tudod mire kell vigyázni a hitelfelvételnél? – Mire Józsi? – Hogy ne neked kelljen visszafizetni a részleteket, Béla! – Józsi, ez hasonlít arra, amit a múlt héten mondtál? A százas csônél is arra kell vigyáznom, melyik végén állok? * – Mondd Béla, a hivatal elsô emelete mióta virágtartó? – Nem virágtartó az, hanem lôrés. Nem látod, Józsi? – De Béla, az még a tanácsi rendszerben volt lôrés. Vagy mégsem tudtuk a múltat végképp eltörölni?
Ajkai 56-osok: Rem Ignác
Jövôre 50 éve lesz annak, hogy egy ország nemet mondott a kommunista diktatúrának és fellázadt. A magyarság méltó emlékezésre, fôhajtásra készül, és ebbôl Ajka sem maradhat ki. Írásunkkal igazolni szeretnénk azt tényt, hogy városunkban is voltak forradalmi események, Ajkán is éltek, élnek hôsök, jelentôs személyiségek, akikre már csak homályosan emlékszünk, vagy akikrôl nem is tudtunk. A Polgári Szóban emléküket megôrizve cikksorozatot indítunk Ajkai 56-osok címmel. Rem Ignác, született 1930. február 1-jén Csingerben, meghalt 1956. november 9-én Budapesten. Az ajkai elemi, majd a devecseri polgári iskola elvégzése után Pápán tanítói, Pesten pedig földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett. 1956 ôszén a pesti Orvostudományi Egyetem Hársfa utcai kollégiumában dolgozott nevelôtanárként. Tagja volt a Petôfi Körnek. A forradalom alatt orvos-egyetemista ismerôseivel mentôkön járták az utcákat, és szedték össze a sebesülteket, halottakat. Egy orosz roham alkalmával behúzódtak a kollégium alagsorába, az orosz tankok ugyanis a mentôautókat sem kímélték. A megszállók az ablakon is belôttek sorozatot, így kapott több lövést a hasába. Mivel kórházba nem tudták eljuttatni, két nap múlva meghalt. Elôször az akadémia fala mellett temették el. Édesapja, aki a bányánál kovácsként dolgozott, nyomozott utána, de Pesten nem engedték a sírhoz sem. Egy csingeri pékmester – Guszti bácsi – segítségével sikerült liszteszsákok közé rejtve a koporsóját hazacsempészni, és itthon, jóformán titokban újra eltemetni. Emlékmûve Molnár Gábor író sírja mellett van a csingeri temetôben. Sírfelirata: Rem Ignác tanár, 1930. II. 1.–1956. XI. 9. A Hazáért meghaltál! Drága emlékedet szívünkben ôrizzük. Fenyvesi Zoltán (Az információkért köszönetet mondok Járó Sándor úrnak.)
8
Bányászok ünnepe
Szeptember elsô hétvégéjén – korábban látványos körülmények között, az utóbbi években mértéktartóbban – 55. éve ünneplik a nehéz és veszélyes földalatti munkát végzô bányászokat szerte az országban. A hazai szénbányászat leszálló ágba került a 90-es évektôl kezdôdôen, így az országban ma már csak egyetlen mûködô mélymûvelésû szénbánya maradt. Az elmúlt év a bányabezárások éve volt, hisz négy meghatározó bányavidéken fordították le a bányászkalapácsot, jelezve ezzel, hogy visszafordíthatatlanul és végleg befejezôdött a termelés. Sajnos az ajkai szénmedencében, 1997-ben Padrag, majd 2000-ben Jókai bánya is bezárt és 2004-ben Ármin bánya sem kerülhette el sorsát. A földalatti munkavégzésre specializálódott bányász szakma ismerete sajnos értéktelenné vált, megszûnt a szakmát körülvevô misztikum, amely a bányászt is különleges emberé tette. Megszûntek a munkahelyek, de maradt az az elismerés és tisztelet, amelyet hosszú évek munkájával vívott ki minden bányász a munkatársak, barátok és ismerôsök között. Az ajkai szénmedencében a közel 140 éves szénbányászat szellemi örökségét az utódoknak úgy kell megôrizni és ápolni, hogy az hûen tükrözze a bányászat jelentôségét a térségben. Meg kell ôrizni azoknak a mérnököknek, technikusoknak, vájároknak, csilléseknek és mindazoknak az emlékét, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a medence teljes szénvagyona kitermelésre
került. Nehéz ma még egy év után is érzelmek nélkül beszélni az ajkai szénbányászat befejezésérôl, hisz aki részese volt, még el sem hiszi, hogy véget ért, befejezôdött és megsemmisült mindaz, amiért korábban a föld alatt veszélyeket is vállalva oly sokat dolgozott. Dolgozott felelôsséggel, tisztességgel, szorgalommal, egymásra vigyázva, egymásban bízva. A szénbányák bezárása nem új jelenség Európában, hisz nyugaton, korábban keleten napjainkban zajló folyamatok vannak hasonló megoldatlan problémákkal együtt. Ajkán az idei bányásznap volt az elsô alkalom, amikor bánya nélkül ünnepelték a bányászokat több helyszínen és több idôpontban. A bányászat jelentôségét elismerôen az önkormányzat mellett a civil egyesületek és az érdekképviseletek is szerepet vállaltak a bányásznapi ünnepségek megrendezésében. Az ünnepségeken sokan részt vettek bányásznyugdíjasok és volt bányászok közül, de sokan voltak azok, akik megtisztelték részvételükkel a rendezvényeket. Örvendetes, hogy ebben az évben három bányászemlékmûvel gyarapodott a város, amelyeknek a költségeit nagy összefogással sikerült elôteremteni. A szénbányászat tárgyi emlékei Ajkán már a jövô számára készülnek, hogy a fiatalok és az ôket követô nemzedékek évtizedek múlva is emlékezzenek, hogy ennek a nehéz szakmának meghatározó jelentôsége volt a város fejlôdésében. A szervezôk a bányászat iránt elkötelezve sokat tettek azért, hogy a 2005. évi bányásznapi rendezvények hagyományteremtôk, színvonalasak és emlékezetesek legyenek, éppen ezért nem jó az, ha a különbözô helyszíneken szervezett, eltérô anyagi és erkölcsi támogatásban részesülô bányásznapi rendezvényekkel megosztjuk az egyébként egységes bányásztársadalmat. Vagyis a bányásznap maradjon a bányászok ünnepe, Ôk tudják, hogy összefogás nélkül, külön utakon nem juthatunk túl messze. Abban is biztos vagyok, hogy a jövôben még nagyon sok bányásznapon fogunk ünnepelni és emlékezni az ajkai bányászokra, de tegyük ezt együtt a bányász hagyományokhoz méltóan. Tamaga Ferenc
Dr. Szájer József vendégei Brüsszelben
A közelmúltban dr. Szájer József, az Európai Néppárt – Európai Demokraták Európai Parlamenti Képviselôcsoportjának alelnöke meghívásának eleget téve Jaksicsné Berta Mária és Mrena Sándor három napot töltöttek Brüsszelben, ahol a város nevezetességeinek megtekintése mellett ellátogattak az Európai Parlamentbe is. A képen Mrena Sándor köszönti Szájer Józsefet.
Dúl a vadászat Az új tanév nagy személyi változásokat hozott több ajkai iskolában. Az önállóságától korábban megfosztott Mikes iskola igazgatóját, a FIDESZ önkormányzati képviselôjét, a kitûnô szakmai munkát végzô Rieder Andrást „levadászták”. A Kossuth Lajos Általános Iskola vezetésére azért írtak ki egyetemi végzettséget, hogy a FIDESZ alelnöke ne pályázhasson, holott személyét tantestülete 100%-ban támogatta. A mészárlás itt nem ért véget, hiszen Rieder András tósoki tagintézmény-vezetôi kinevezését is visszavonatták a nyugdíjba ment igazgatónôvel. Az igazgatónô jövôjét árgus szemekkel figyeljük, ugyanis kíváncsiak vagyunk, mit ígérhettek neki ezért cserébe. Elôbb-utóbb kiderül. A „vadászat” a Bercsényi középiskolában folytatódott. Az igazgatói állásra hárman pályáztak, köztük a szintén fideszes önkormányzati képviselô és alelnök, Fenyvesi Zoltán. Az ô pályázatát tantestülete 58,6%-a támogatta. A rátermettség és a többségi támogatottság helyett a politika döntött. Az ajkai MSZP–SZDSZ–Lakásszövetkezetek koalíció javaslatára a megyei önkormányzat baloldali többsége a Bercsényiben kisebbségben maradt jelöltet nevezte ki, aki a városi március 15-i ünnepség elôtt mindenki szeme láttára végigcsókolta a szocialista városvezetést. Sokan azt mondhatják erre: ilyen a politika! Nem! Ez a visszataszító politizálás, amit a szocialista–liberális városvezetés a szakmai döntések elé helyez! Ugyanis, ha a FIDESZ is ezt tette volna az elôzô ciklusban, akkor az MSZP frakcióból Utassy István és dr. Kovács Géza nem lehetett volna iskolaigazgató. Akik szakmai kérdéseket politikai érdekeknek vetnek alá, azok nem méltóak egy város irányítására! Hajdú Ferenc
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Ajkai Csoportjának lapja Szerkesztôség címe: Ajka, Alkotmány u. 22. E-mail cím:
[email protected] Nyomda: KellerPrint Nyomda Kft. Megjelenik: 15000 példányban. Felelôs vezetô: Keller Gyula.
