Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: [email protected]

Szám: 02/211-7/2014.

ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 25-ei ülésére

Tárgy:

Beszámoló a Veszprém Megyei Önkormányzat 2010-2014 közötti időszakban végzett tevékenységéről

Előadó:

Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

Az előterjesztés összeállítását koordinálta: Dr. Imre László, megyei jegyző Az előterjesztés elkészítésében részt vett: A Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal valamennyi munkatársa Az előterjesztést megtárgyalta: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének valamennyi bizottsága

Tisztelt Közgyűlés! Az idei év őszén lassan lezárul egy négyéves önkormányzati ciklus, amikor is számot kell adni az elmúlt években végzett tevékenységről, munkáról, változásokról, eredményekről. Számvetést kell készíteni, hogy áttekintsük, honnan hová jutottunk, és alapot adjuk a következő időszak feladatainak meghatározásához. A 2010. októberében kezdődő választási ciklus legmeghatározóbb eseménye a megyei önkormányzatok életében alapvető és gyökeres változást hozott, amikor is 2011. év őszén a Parlamentben elfogadásra került, és 2012. január 1-jén életbe lépett a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Möktv.). Az Mökt. rendelkezett a megyei önkormányzatok adósságállományának állami átvállalásáról, a megyei vagyon állami tulajdonba vételéről és a korábbi megyei fenntartású intézmények állami fenntartásba adásáról. A megyei önkormányzatok új feladatait - mely elsődlegesen a területfejlesztés - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szabályozza. A megváltozott feladatellátás új szervezeti struktúra kialakítását követelte, mind az önkormányzat, mind annak hivatala tekintetében. A ciklus első évében, 2011-ben – csakúgy, mint az azt megelőző húsz esztendőben – az intézményfenntartás volt önkormányzatunk legfontosabb feladata. A 2012. év az átmenet éve volt, 2013. évre alakult ki az új jogszabályi környezet által megkövetelt munkavégzés és a 2014. év már nagyrészt a folyamatosság jegyében zajlott. A beszámolóban az önkormányzat munkájának legfontosabb területeit mutatjuk be a jogszabályi változáshoz alkalmazkodva végzett tevékenységen keresztül, áttekintést adva a múltról és jelenről.

Tisztelt Közgyűlés! Kérem, hogy a mellékelt beszámolót megtárgyalni és a következő határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen: .../2014. (IX. 25.) MÖK határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta és elfogadta a „Beszámoló a Veszprém Megyei Önkormányzat 2010-2014 közötti időszakban végzett tevékenységéről” szóló beszámolót.

2

Határidő: Felelős:

azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

Veszprém, 2014. szeptember 16.

Lasztovicza Jenő

3

A Veszprém Megyei Önkormányzat 2010-2014 években végzett tevékenysége 1. A megyei önkormányzat testületeinek tevékenysége

1.1

A megyei közgyűlés megalakulása, összetétele és működése

A 2010-es évben a Magyar Köztársaság Elnöke a 204/2010. (VII. 16.) KE. számú határozatával 2010. október 3-ára tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők általános választását. A megyei közgyűlés tagjainak létszámát az új, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény határozta meg. Ennek értelmében a közgyűlés a korábbi 40 fő helyett 18 főből állt össze, melynek tagjait nem külön 10 ezer lakos alatti települések és 10 ezer lakos feletti települések választhatták, hanem az egész megye egy választókerületet alkotott. A megyei választókerületben a különböző pártok 3 listát állítottak a korábbi 11-gyel szemben. Az új lényegesen kevesebb létszámú közgyűlésben a mandátumok párt szerinti megoszlása a következőképpen alakult: a FIDESZ-KDNP listája 12, az MSZP listája 4, a JOBBIK listája 2 mandátumot kapott. A közgyűlés alakuló ülését 2010. október 13-án tartotta, ahol ünnepélyes keretek között került sor a képviselők eskütételére és a megbízólevelek átadására. A közgyűlés Lasztovicza Jenőt a megyei közgyűlés elnökének, Kovács Norbertet foglalkozási jogviszonyban álló alelnökének, Polgárdy Imrét társadalmi megbízatású alelnökének választotta meg. Az alakuló ülésen került sor az Ügyrendi Bizottság, a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság, valamint a Gazdasági és Területrendezési Bizottság elnökének és tagjainak a megválasztására. Az alakuló ülés megkezdéséig a Fidesz-KDNP jelentette be 12 tagú, valamint a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2 tagú képviselőcsoportjának megalakulását. A Fidesz-KDNP képviselőcsoport dr. Áldozó Tamást választotta vezetőjévé, Kropf Miklóst vezető-helyettesévé. A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezetője Pusztai István, vezető-helyettese Lévai József lett, a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőcsoportjának vezetője Dobó Zoltán, vezető-helyettese Orbán Imre lett.

4

A beszámolási időszakban a közgyűlésben két alkalommal történt személyi változás. Kovács Norbert 2012. április 15. napjával, Kropf Miklós 2012. december 31. napjával mondott le a FIDESZ-KDNP megyei listáján szerzett képviselői mandátumáról, így Kovács Norbert helyett Sárvári Csaba, Kropf Miklós helyett pedig Vörös Kálmán szerzett mandátumot, majd kezdte meg munkáját a megyei közgyűlésben. A közgyűlés 2014. augusztus 14-én megtartott ülésével bezárólag 36 ülést tartott. A közgyűlés tagjainak részvétele az üléseken 67-100 % között volt, a képviselők közel 70 %–a szinte valamennyi ülésen részt vett. A közgyűlés 413 napirendet tárgyalt, 498 határozatot hozott, 81 rendeletet alkotott.

1.2

A megyei közgyűlés bizottságainak működése és tevékenysége

A képviselő-testület működését érintően az Ötv. kiemelt szerepet tulajdonít a képviselőtestület bizottságainak. A törvény 23.§ (1) bekezdése szerint a bizottság – feladatkörében – előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A bizottságoknak a közgyűlés elé kerülő előterjesztésekkel kapcsolatosan véleményező, javaslattételi szerepkörük van, ezen kívül a közgyűlés a bizottságára – törvény által meghatározott keretek között – hatáskört ruházhat át, a bizottság részére feladat- és hatáskört határozhat meg. A megyei közgyűlés e ciklusban már az alakuló ülésén megválasztotta azon állandó bizottságok tagjait, amelyek a továbbiakban is működni fognak, azonban a bizottsági struktúra megváltozatásához az akkori hatályos SZMSZ 27. §-ának módosítása vált szükségessé. A 2010. november 18-án ülésező közgyűlés a végleges bizottsági struktúra kialakításakor a korábbi nyolc bizottság helyett négy bizottság megválasztása mellett döntött. Az Oktatási, Ifjúsági és Sport, a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi, az Egészségügyi, a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság összevonásával létrejött a Humán Erőforrás Bizottság. A változtatás célja – a költségtakarékosság mellett – a különböző ágazatokhoz tartozó intézmények fenntartói irányítása során az egységes szemlét megvalósítása volt. A Nemzetközi Kapcsolatok és Turizmus Bizottsága feladatai a Gazdasági és Területrendezési Bizottsághoz kerültek át. Mindezekre figyelemmel a közgyűlés meghatározott feladat és hatáskörök önálló gyakorlására, döntéseinek előkészítésére, valamint a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére a korábbi nyolc bizottság helyett 4 állandó bizottságot hozott létre: - Ügyrendi Bizottság, - Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság, 5

-

Gazdasági és Területrendezési Bizottság, Humán Erőforrás Bizottság.

A bizottságok külső tagjainak megválasztására a 2010. december 15-ei ülésen került sor. Az Ötv. 61/A. §-a értelmében a megyei jogú városi és a megyei közgyűlés 10 tagú egyeztető bizottságot hoz létre a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására. Mindezek figyelembe vételével a Veszprém Megyei Önkormányzat 199/2010. (XI.18.) MÖK határozatával a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatával közösen működtetett Város-Megye Egyeztető Bizottság tagjainak választotta meg: Lasztovicza Jenőt, Kovács Norbertet, Polgárdy Imrét, Dr. Áldozó Tamást, és Pusztai Istvánt. A megválasztott bizottságok személyi összetétel:

A bizottság megnevezése

A bizottság elnöke, alelnöke

a bizottság tagjai

dr. Horváth József, elnök: Kropf Miklós, Orbán Imre, alelnök: Dr. Horváth Zsolt Stolár Mihály, Végh László Gaálné Vörösmarty Hári Lenke, Ellenőrzési elnök: Pusztai István, alelnök: Dobó Zoltán Végh László

Ügyrendi Bizottság

Pénzügyi Bizottság

és

Külső tagok: Reitter István Dr. Trosits Bernadett elnök: dr. Áldozó Tamás, Nagy Jenő, Gazdasági és alelnök: Gaálné Vörösmarty Papp Tamás Területrendezési Bizottság Éva Külső tagok: Herold Gábor László Leszkovszki Tibor Sági István Humánerőforrás Bizottság

elnök: Galambos Szilvia Alelnök: Stolár Mihály

Dr. Áldozó Tamás Hári Lenke Lévai József Külső tagok: Feketéné Barabás Csilla Kerecsényi Zoltán Molnár Judit Vojcskó János

6

Éva,

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2012. január 1. napján hatályba lépett 27. § (1) bekezdése értelmében a megyei önkormányzat területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. Ezen jogszabály hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezésre kerültek az Ötv. azon rendelkezései, amelyek a megyei önkormányzatok feladatairól rendelkeztek, továbbá a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény módosította a megyei önkormányzatok feladatait meghatározó ágazati törvényeket. A megyei önkormányzatok fenntartásában működő intézmények 2012. január 1től állami fenntartásba kerültek. A hivatkozott jogszabályi változások szükségessé tették a bizottsági struktúra felülvizsgálatát és módosítását. A közgyűlés 2012. február 16.-án megtartott ülésén a 4/2012. (II.16.) MÖK határozatával döntött a 191/2010. (X. 13.) MÖK határozattal megválasztott Ügyrendi Bizottság, a 192/2010. (X. 13.) és a 225/2010. (XII. 15.) MÖK határozattal megválasztott Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság, a 193/2010. (X. 13.) és a 227/2010. (XII. 15.) MÖK határozattal megválasztott Gazdasági és Területrendezési Bizottság, valamint a 198/2010. (XI. 18.) és a 226/2010. (XII. 15.) MÖK határozattal megválasztott Humán Erőforrás Bizottság visszahívásáról. Az önkormányzat megváltozott feladatellátási kötelezettségére figyelemmel a közgyűlés úgy ítélte meg, hogy a Humán Erőforrás Bizottság további fenntartása - feladatainak megszűnése miatt – nem indokolt, és a korábbi 4 helyett 3 bizottság létrehozásáról döntött 2012. március 1. napi hatállyal. Az 5/2012.(II.16.), a 6/2012. (II.16.), a 7/2012. (II.16.) MÖK határozatokban foglaltak alapján az alábbi bizottsági struktúrát alakította ki:

A bizottság megnevezése Ügyrendi Bizottság

Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság

Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság

A bizottság elnöke, alelnöke

a bizottság tagjai

dr. Horváth József elnök: Kropf Miklós, dr. Horváth Zsolt alelnök: Végh László Orbán Imre Stolár Mihály Gaálné Vörösmarty Éva elnök: Pusztai István, Galambos Szilvia alelnök: Dobó Zoltán Hári Lenke Kovács Norbert elnök: dr. Áldozó Tamás, Kovács Norbert alelnök: Gaálné Vörösmarty Lévai József Éva Nagy Jenő Papp Tamás

7

A közgyűlés bizottsági struktúrájának további változásában kiemelkedő szerepe volt annak, hogy az Országgyűlés 2012. április 2-án elfogadta a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt (a továbbiakban: Htv.), melynek célja összegyűjteni, dokumentálni, közkinccsé tenni helyi és országos jelentőségű nemzeti értékeinket. A Htv. 4. § (1) bekezdése kimondja, hogy a megyei önkormányzat megyei értéktárat hozhat létre. A Veszprém Megyei Önkormányzat - felismerve a nemzeti összetartozás, a megyei identitástudat erősítésének lehetőségét – támogatta a megye értékeinek egy megyei értéktárban történő összegyűjtését. A Közgyűlés 29/2013. (VI.27.) MÖK határozatában döntött a Veszprém Megyei Értéktár és a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága létrehozásáról. A 2013. július 5. napjával létrehozott Veszprém Megyei Értéktár működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó Bizottság összetétele az alábbiak szerint alakult:

A bizottság megnevezése Veszprém Megyei Értéktár Bizottság

A bizottság elnöke, alelnöke elnök: Dr. Horváth Zsolt alelnök: Lévai József

a bizottság tagjai Dobó Zoltán Papp Tamás Sárvári Csaba Vörös Kálmán.

1.2.1 Humánerőforrás Bizottság A bizottság feladatát 2012. februárig látta el. A Veszprém Megyei Közgyűlés a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló 2011. évi CLIV. törvény rendelkezéseiből adódóan 4/2012. (II. 16.) MÖK határozatával a Humán Erőforrás Bizottságot visszahívta. A bizottság működése során alapvető feladataként előkészítette és véleményezte a megyei önkormányzat egészségügyi, oktatási, ifjúsági és sport, kulturális, szociális és gyermekvédelmi ügyeivel kapcsolatos közgyűlési döntéseket, valamint az e témában hozott döntések végrehajtását megszervezte és ellenőrizte. Gondoskodott a megyei testnevelési, sportszervezési feladatok ellátásáról, a gyermek és ifjúsági jogok érvényesítéséről, a nemzeti és etnikai kisebbség ifjúsági szervezeteinek támogatásáról. Kapcsolatot tartott a megyében működő nemzeti és etnikai kisebbségek szervezeteivel, a kisebbségi önkormányzatok képviselőivel, valamint együttműködött a megyében tevékenykedő egyházakkal, felekezetekkel, vallási közösségekkel, különösen a megye kulturális javainak megóvása, megőrzése, ápolása érdekében. A közgyűlési döntések végrehajtása során a bizottság figyelemmel kísérte a Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány tevékenységét. 8

A megyei önkormányzat közgyűlése által átruházott hatáskörökben jóváhagyta a nevelésioktatási intézmények nevelési, illetve pedagógiai programját, valamint szervezeti és működési szabályzatát. Ellenőrizte a megyei fejlesztési terv és az oktatáspolitikai célkitűzések előkészítését, illetve megvalósulását. Döntött a sportalap felhasználásáról. Kiírta majd elbírálta az „Ifjúságbarát Önkormányzat” pályázatot, valamint döntést hozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat megyei támogatottjairól. Jóváhagyta az egészségügyi intézmény működését szabályozó dokumentumokat és beszámoltatta az egészségügyi intézmények vezetőit az intézmények működéséről. A bizottság határozta meg a megyei kulturális intézmények működtetésére vonatkozó koncepciót is, továbbá átruházott hatáskörében döntött a Szociális Munkáért, a Gyermekvédelemért, a Közoktatásért, a Sportért, a Közművelődésért, az Egészségügyért Díjak adományozásáról. A bizottság a ciklus folyamán 22 alkalommal ülésezett, melyből 3 alkalommal zárt ülést tartott. Az ülések minden alkalommal határozatképesek voltak. A bizottság tagjai az üléseken átlagosan 83,2%-os részvétellel voltak jelen. A bizottság működése során 127 napirendet tárgyalt és 339 határozatot hozott, melyek közül 167 volt véleményező, míg 172 döntést tartalmazó. A bizottság a közgyűlés által átruházott hatáskörben intézményvezetői pályázatok kapcsán 16 határozatot hozott, szakmai díjak adományozásával kapcsolatban 71 alkalommal hozott döntést. A bizottság tagjai az üléseken aktívan vettek részt, hozzászólásaikkal, véleményükkel, javaslataikkal hozzájárultak a bizottság eredményes munkájához. A bizottsági tagok a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal jegyzőjével, a hivatal irodavezetőivel, valamint a bizottság titkárával jó munkakapcsolatot alakított ki, amiért a hivatal vezetője, a hivatal nevében köszönetét fejezi ki. 1.2.2 Gazdasági és Területrendezési Bizottság A bizottság 2012 februárjáig látta el feladatát. A Veszprém Megyei Közgyűlés a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló 2011. évi CLIV. törvény rendelkezéseiből adódóan 4/2012. (II. 16.) MÖK határozatával a Gazdasági és Területrendezési Bizottságot visszahívta. A bizottság általános feladatkörének gyakorlása során javaslatokat tett a megyei önkormányzat vagyonkezelési, vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási és vállalkozási ügyeivel kapcsolatos közgyűlési döntésekre, előkészítette, véleményezte, valamint a döntések végrehajtását megszervezte és ellenőrizte. Segítette a megyei önkormányzat területrendezési, környezetvédelmi és infrastrukturális feladatainak, idegenforgalmi célkitűzéseinek ellátását, 9

koordinálta az egyes térségi feladatok feltárását és megvalósítását. Igény szerint segítette a megye települési szövetségeinek, kistérségi társulásainak európai interregionális hálózatokban történő részvételét. Feladatai közé tartozott továbbá a kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos pályázatok lebonyolításának, eredmény-megállapításának véleményezése. A bizottsághoz tartozott az épített és természeti környezet védelmével, valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatellátás csakúgy, mint a települések fejlesztési tevékenységének koordinálása. A bizottság tevékeny részt vállalt a területi információs rendszer kialakításában, valamint a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződésében. Gondoskodott a megye területén található helyi jelentőségű védett természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolásáról és saját hatáskörben döntött a Turizmusért Díj adományozásáról. A bizottság önkormányzati vagyonnal kapcsolatosan az alábbi feladatokat látta el: Az önkormányzati vagyont érintő alapvető döntéseket a közgyűlés hozta meg, azonban a közgyűlési döntésekre a javaslatot a bizottság tette, illetve egyes esetekben a közgyűlés elnöke, vagy más bizottság vagyont érintő javaslatát véleményezte. Az alábbi témák kerültek a közgyűlés elé a bizottság előzetes véleményezését követően: - ingatlanok átsorolása forgalomképes vagyoni körből korlátozottan forgalomképes vagyon körébe, - a vagyonrendelet módosítására vonatkozó javaslatok, - egészségügyi gép-műszerek átadása a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt vagyonkezelésébe, - a megyei önkormányzat és a Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. között létrejött vagyonkezelési szerződés módosítása, - a Veszprém Megyei Fűtés- és Melegvíz Szolgáltató Non-profit Kft. társasági szerződésének módosítása, - a megyei önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló önkormányzati rendelet módosítása, szolgálati lakások lakbérének megállapítása, melyre évente – általában az infláció mértékével – a lakásrendelet módosításával került sor, - egyes megyei önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítésre történő kijelölése, - a Veszprém, Megyeház tér 3. földszinti irodahelyiségek bérleti hasznosítása, - a badacsonytomaji Szegedy Róza Ház, a nagyvázsonyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a tihanyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a devecseri kastély főépülete ingyenes használati jogáról történő lemondás, - a Zirc 1914 hrsz-ú (III. Béla Gimnázium) ingatlan megosztását követően kialakuló 1914/2 hrsz-ú telek ingyenes használati jogáról lemondás, - Tulajdonosi döntés a Pápai Ingatlanfejlesztő Kft. ingatlanvásárlásáról, - a Pápai Termálvízhasznosító Zrt. alaptőke emelése, - a Bakonykarszt Zrt-ben lévő részvénycsomag elidegenítése, - a Veszprémi Petőfi Színház Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata részére történő átadása.

10

A megyei önkormányzat költségvetési koncepcióit, az éves költségvetési rendeleteket – melyek része a vagyonhasznosítási koncepció – és ezek módosításait a bizottság minden esetben megtárgyalta és véleményezte. E rendeletek a közgyűlés elnökének előterjesztésében kerültek a közgyűlés elé, melyek tartalmazták többek között az ingatlanok hasznosításából származó bevételeket, a bevételeknek a vagyon gyarapítására vonatkozó javaslatot, az ingatlanok felújítására, fenntartására, karbantartására, állagmegóvására fordítható előirányzatokat. A bizottság a közgyűlés döntését igénylő vagyoni előterjesztések véleményezésén túl a vagyonrendeletben biztosított hatásköreit önállóan gyakorolta. Döntött: - Devecser Idősek Otthona régi lift leselejtezéséről, - termőföldek haszonbérbe adásáról (nagyesztergári ingatlanok tekintetében) - üzlethelyiségek bérleti díjáról (több esetben) A bizottság a közgyűlésnek tudomásul vételre javasolta az önkormányzati vagyonátadást 2011. év végén, mivel a vagyon átadása a jogszabály erejénél fogva történt meg. A bizottság döntési és véleményezési jogkörén kívül folyamatosan figyelemmel kísérte a testületi döntések végrehajtását, a bizottsági üléseken ezekről a hivatalt számon kérte. A közgyűlési döntések végrehajtásáról a lejárt határidejű határozatokra adott jelentésekben számolt be, ezeket a jelentéseket a közgyűlés minden esetben elfogadta. A bizottság munkája során arra törekedett, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat vagyona a lehető legjobban szolgálja az önkormányzati feladatok ellátását. Fontosnak tartotta a vagyon értékének megőrzését, lehetőségek szerinti gyarapítását, de arra is nagy figyelmet fordított, hogy az önkormányzat által hatékonyan nem működtethető vagyonelemek értékesítésre kerüljenek. A bizottság közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatai: A bizottság hatáskörébe tartozó közbeszerzési feladatok 2010. szeptember 15-től – a közbeszerzési törvény újabb módosításával – jelentősen változtak. A 2010. november 18. napjától hatályos Közbeszerzési Szabályzatnak megfelelően az árubeszerzés és szolgáltatás igénybevétele esetén nettó 25 millió Ft-ot, építési beruházás esetén a nettó 80 millió Ft-ot meghaladó közbeszerzések esetén a közgyűlés elnökének a közbeszerzési eljárást lezáró döntése előtti véleményezés a feladata. A bizottság a ciklus kezdetétől 2011. december 31-ig az alábbi 3 közbeszerzési eljárás eredményét tárgyalta és véleményezte: - Informatikai eszközök beszerzése, üzembe helyezése és az ehhez kapcsolódó oktatás a TIOP-1.1.1/07 és a TIOP-1.1.1/09 pályázatokhoz kapcsolódóan, - Média felület bérlése, 11

-

A Veszprém Megyei Önkormányzat részére 1.400 millió Ft folyószámlahitel biztosítása (két alkalommal).

A 2011. év jelentős változást hozott a közbeszerzések szabályozása tekintetében. Az Országgyűlés 2011. július 11-i ülésnapján fogadta el a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényt („új Kbt.”). Bizonyos rendelkezései már 2011. augusztus 21-én hatályba léptek, de a törvény lényegi része 2012. január 1-jével lépett hatályba. Ezzel egyidejűleg a többször módosított 2003. évi CXXIX. évi törvény hatályát vesztette. A törvény változását a helyi szintű szabályozásnak is követnie kellett, a Szabályzatok rendelkezéseit összhangba kellett hozni az új Kbt. és a végrehajtására kiadott rendeletek előírásaival, így a bizottság az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén változatlanul a nettó 25 millió Ft-ot, míg építési beruházás esetén a korábbi nettó 80 millió Ft helyett a nettó 150 millió Ft-ot meghaladó értékű közbeszerzéseknél nyilvánít véleményt a közgyűlés elnökének a közbeszerzési eljárást lezáró döntése előtt. 2010-ben befejeződött Veszprém Megye Településrendezési Terve módosításának eljárása, az eljárás egyes fázisaiban a bizottság az aktuális tervfázist véleményezte. A bizottság visszahívásáig 21 alkalommal ülésezett. Az ülések minden alkalommal nyilvánosak és határozatképesek voltak. A bizottság tagjai az üléseken átlagosan 79 %-os részvétellel voltak jelen. A bizottság működése során 106 napirendet tárgyalt és 172 határozatot hozott, melyek közül 120 volt véleményező, míg 52 döntést tartalmazó. A bizottság a közgyűlés által átruházott hatáskörben közbeszerzéssel kapcsolatos ügyekben 11, vagyongazdálkodás tárgykörben 16, valamint helyi környezetvédelmi programok véleményezésében 8 alkalommal hozott döntést. A bizottság tagjai az üléseken aktívan vettek részt, hozzászólásaikkal, véleményükkel, javaslataikkal hozzájárultak a bizottság eredményes munkájához. A bizottsági tagok a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal jegyzőjével, a hivatal irodavezetőivel, valamint a bizottság titkárával jó munkakapcsolatot alakítottak ki, amiért a hivatal vezetője, a hivatal nevében köszönetét fejezi ki. 1.2.3 Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság összetételét 2012. március 1-jei hatállyal az alábbiak szerint állapította meg: Elnök: Dr. Áldozó Tamás Alelnök: Gaálné Vörösmarty Éva 12

Tagjai:

Kovács Norbert Lévai József Nagy Jenő Papp Tamás

A bizottság működése során egy esetben történt személyi változás, a közgyűlés 28/2012.(IV. 26) MÖK határozatával a képviselői mandátumáról lemondott Kovács Norbert helyére Sárvári Csabát választotta a bizottság tagjának. A bizottság legfontosabb feladatai közé tartozott a megyei önkormányzat területfejlesztési, területrendezési, környezetvédelmi, természetvédelmi, idegenforgalmi, sport és ifjúsági feladatainak ellátása, az egyes térségi feladatok feltárásának és megvalósításának koordinálása. A bizottság tett javaslatokat a megyei önkormányzat vagyongazdálkodási ügyeivel kapcsolatos közgyűlési döntésekre, véleményezte a megyei önkormányzat következő évre vonatkozó költségvetési koncepcióját, valamint az éves költségvetési tervének szakterületét érintő részét, javaslatot tett évközi módosítására. A közgyűlés döntése előtt véleményezte a megyei önkormányzat vagyonrendeletében meghatározott: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítésére, megterhelésére, gazdasági társaságba apportálására vonatkozó döntési javaslatot, valamint az 5.000.000.-Ft feletti üzleti vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó döntési javaslatot. E hatásköreit a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottsággal együtt gyakorolta. A megyei önkormányzat közgyűlése által átruházott hatáskörökben az illetékes állami főépítész megkeresésére véleményezte a területrendezési hatósági eljárásban foglaltakat, előzetes véleményt nyilvánított a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezte azok megalkotását, valamint állást foglalt a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezeteivel kapcsolatban. Feladatellátása során javaslatot tett települési önkormányzati környezetvédelmi társulások létrehozására, továbbá helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra. A bizottság véleményezte a megye területét érintő, külön jogszabályban meghatározott villamos-energiakorlátozás sorrendjét, és átruházott feladatai közé tartozott a területfejlesztési koncepció alapján a megye területére vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott energiaellátási tanulmány készíttetése, valamint a megyei térképészeti határkiigazítás véleményezése, és jogszabályban meghatározott körben döntés a földrajzi nevek megállapításáról és megváltoztatásáról. A bizottság átruházott hatáskörben működtette a Tiszta és virágos Veszprém megyéért környezetszépítési versenyt, továbbá véleményt nyilvánított a közbeszerzési eljárás keretében árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a nettó 25 millió Ft-ot, építési beruházás esetén a nettó 150 millió Ft-ot meghaladó értékű közbeszerzéseknél a közgyűlés elnökének a közbeszerzési eljárást lezáró döntése előtt.

13

2012. január 1-jével történő, a megyei önkormányzat vagyoni helyzetét érintő számos, jelentős törvényi változás miatt szükségessé vált egy új vagyonrendelet megalkotása, melyet a bizottság a közgyűlésnek elfogadásra javasolt. Az új vagyonrendelet az újonnan elfogadott jogszabályi rendelkezések értelemszerű átvezetését tartalmazta a megyei önkormányzat konszolidációs törvénnyel érintett vagyoni körére vonatkozóan. A konszolidációs törvény alapján a megyei önkormányzat elvesztette azt a vagyoni kört, amely korábban az intézmények működését biztosította. Csupán négy ingatlan, és a Hivatal működéséhez szükséges ingóságok maradtak a megyei önkormányzat tulajdonában. Az új vagyonrendelet megalkotását követően az alábbi témák kerültek a közgyűlés elé a bizottság előzetes véleményezését követően: - üzletrész átsorolása korlátozottan forgalomképes vagyoni körből forgalomképes vagyon körébe, ezt követően elidegenítésre történő kijelölése, - a megyei önkormányzatnak a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.-ben lévő üzletrésze, mint korlátozottan forgalomképes vagyonelem feltüntetése a vagyonrendelet 1. mellékletében, - a megyei önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervének jóváhagyása, - a vagyonrendelet módosítására vonatkozó javaslatok, - a megyei önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervének jóváhagyása. A bizottság a ciklusban 31 vagyonkezelési, vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási és vállalkozási ügyekkel kapcsolatos döntések előkészítésével és véleményezésével kapcsolatos előterjesztést tárgyalt. 2012-2014 közötti időszakban véleményezést igénylő közbeszerzési eljárás lefolytatására nem került sor. A bizottság területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos feladatai A bizottság segítette a megyei önkormányzat területfejlesztési, területrendezési, infrastrukturális, környezetvédelmi, az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátását, előkészítette és véleményezte az ezekkel kapcsolatos közgyűlési döntéseket, valamint átruházott hatáskörben az ilyen ügyekben döntéseket hozott. Véleményezte a kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatos közgyűlési előterjesztéseket, éves kéményseprő-ipari szolgáltatási díjak megállapítására vonatkozóan.

14

Minden évben meghirdetésre került a „Tiszta, virágos Veszprém megyéért” versenyfelhívás, melyet a bizottság írt ki és értékelt. A bizottság 2012-ben véleményezte az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció megalapozása stratégiai vitaanyagot. Gyakorolta a közgyűlés által átruházott hatásköröket. A megyei önkormányzat épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatai ellátása érdekében a bizottság számos esetben előzetes véleményt nyilvánított a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, állást foglalt a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezeteivel kapcsolatban. A Gazdasági és Területrendezési majd a Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság 2010–2014 között 6 települési önkormányzat környezetvédelmi programját és 16 település környezetvédelmi rendeletét véleményezte, a bizottsági javaslatokat a települések programjukba, illetve rendeletükbe beépítették. A bizottság a ciklus folyamán 18 alkalommal ülésezett, az ülések minden alkalommal nyilvánosak és határozatképesek voltak. A bizottság tagjai az üléseken átlagosan 90,4%-os részvétellel voltak jelen. A bizottság működése során 136 napirendet tárgyalt és 167 határozatot hozott, melyek közül 124 volt véleményező, és 43 döntést tartalmazó. A bizottság a közgyűlés által átruházott hatáskörben közbeszerzés ügyében 4, vagyonhasznosítással, vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyekben 3, helyi környezetvédelmi programok véleményezése során 8 alkalommal hozott döntést. A „Tiszta és Virágos Veszprém megyéért” környezetszépítési verseny esetében 8 alkalommal határozott a bizottság. A bizottság tagjai az üléseken aktívan vettek részt, hozzászólásaikkal, véleményükkel, javaslataikkal hozzájárultak a bizottság eredményes munkájához. A bizottsági tagok a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal jegyzőjével, a hivatal irodavezetőivel, valamint a bizottság titkárával jó munkakapcsolatot alakítottak ki, amiért a hivatal vezetője, a hivatal nevében köszönetét fejezi ki. 1.2.4 Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság A Veszprém Megyei Közgyűlés a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló 2011. évi CLIV. törvény rendelkezéseiből adódóan 5/2012. (II. 16.) MÖK határozatában foglalt személyi összetételhez képest a ciklus során további személycserék történtek a bizottságban. A közgyűlés 28/2012.(IV. 26) MÖK határozatával a képviselői mandátumáról lemondott Kovács Norbert helyére Kropf Miklóst választotta a bizottság tagjának, majd a képviselői 15

mandátumáról szintén lemondott Kropf Miklós helyett a 2/2013. (II. 14.) MÖK határozat alapján Vörös Kálmánt választotta Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság tagjává. A változásokat követően a bizottság a ciklus befejezéséig az alábbi összetételben látta el feladatait: Elnök: Alelnök: Tagok:

Pusztai István Dobó Zoltán Gaálné Vörösmarty Éva Galambos Szilvia Hári Lenke Vörös Kálmán

A bizottság általános feladatkörében figyelemmel kísérte a megyei önkormányzat költségvetés tervezési, végrehajtási és pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos döntéseinek felülvizsgálatát, a döntések végrehajtásának megszervezését. Az önkormányzatnál véleményezte az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit. Figyelemmel kísérte a költségvetési bevételek és a vagyonváltozás alakulását, valamint értékelte az azt előidéző okokat. A bizottság munkája során áttekinttette a megyei önkormányzat és a hivatal pénzügyi helyzetét, értékelte az ellenőrzések tapasztalatait. Ellenőrizte a megyei önkormányzat költségvetésében céljelleggel elkülönített költségvetési előirányzatok felhasználását. A megyei önkormányzat közgyűlése által átruházott hatáskörökben döntött a behajthatatlan követelések törléséről, a megyei önkormányzat tényleges vagy várományosi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről, valamint követelés elismeréséről. Szintén átruházott hatáskörben látta el szükség esetén az önkormányzati biztos kirendeléséről szóló, rendeletben szabályozott feladatokat. A bizottság a ciklus folyamán 38 alkalommal ülésezett, az ülések minden alkalommal nyilvánosak és határozatképesek voltak. A bizottság tagjai az üléseken átlagosan 91,4%-os részvétellel voltak jelen. A bizottság működése során 194 napirendet tárgyalt és 347 határozatot hozott, melyek közül 294 volt véleményező, és 53 döntést tartalmazó. A bizottság a közgyűlés által átruházott hatáskörben vagyonhasznosítással, vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyekben 28 alkalommal hozott döntést. A bizottság tagjai az üléseken aktívan vettek részt, hozzászólásaikkal, véleményükkel, javaslataikkal hozzájárultak a bizottság eredményes munkájához. A bizottsági tagok a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal jegyzőjével, a hivatal irodavezetőivel, valamint a 16

bizottság titkárával jó munkakapcsolatot alakítottak ki, amiért a hivatal vezetője, a hivatal nevében köszönetét fejezi ki. 1.2.5 Ügyrendi Bizottság A Veszprém Megyei Közgyűlés a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló 2011. évi CLIV. törvény rendelkezéseiből adódóan 5/2012. (II. 16.) MÖK határozatában foglalt személyi összetételhez képest a ciklus folyamán további személycserék történtek a bizottságban. A közgyűlés a képviselői mandátumáról lemondott Kropf Miklós helyett 2/2013. (II. 14.) MÖK határozatával Végh Lászlót választotta az Ügyrendi Bizottság elnökévé, Végh László helyett Dr. Horváth Zsoltot alelnökké, Horváth Zsolt helyett Vörös Kálmánt a bizottság tagjává. A változásokat követően a bizottság az alábbi összetételben látta el feladatait a ciklus befejezéséig: Elnök: Alelnök: Tagok:

Végh László Dr. Horváth Zsolt Dr. Horváth József Orbán Imre Stolár Mihály Vörös Kálmán

A bizottság legfontosabb feladatai közé tartozott a megyei önkormányzat közgyűlése és bizottságai ügyrendi jellegű, valamint a közgyűlés igazgatási ügyeivel kapcsolatos közgyűlési döntések előkészítése és véleményezése, a szervezeti és működési szabályzatnak és mellékletei hatályosulásának figyelemmel kisérése. Kapcsolatot tartott a megyében működő nemzetiségek szervezeteivel, a nemzetiségi önkormányzatok képviselőivel, támogatta és elősegítette a nemzetiségek nyelvének, kultúrájának, történelmi hagyományainak ápolását, az anyaországgal való kapcsolattartását. A bizottság munkája során véleményt nyilvánított a közgyűlés hatáskörébe tartozó, kinevezésekkel kapcsolatos döntések előtt, továbbá kivizsgálta az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést. A bizottság gondoskodott az önkormányzati képviselő és a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa, valamint gyermeke vagyonnyilatkozatának nyilvántartásáról, valamint ellenőrzéséről. Feladatai közé tartozott továbbá a megyei önkormányzati hivatal szakmai munkájának figyelemmel kísérése, a hivatal szervezeti és működési rendjének elfogadása. A megyei önkormányzat közgyűlése által átruházott hatáskörben ellátta a települési önkormányzatokhoz kapcsolódó érdekvédelmi feladatokat. Javaslatokat tett a közgyűlésnek a Veszprém Megye Érdemrendje kitüntetés, Veszprém Megye Tiszteletbeli Polgára cím adományozására, valamint megállapította a közgyűlés elnöke és alelnöke tartós akadályoztatásának tényét. 17

A bizottság a ciklus folyamán 48 alkalommal ülésezett, melyből 11 alkalommal zárt ülést tartott. Az ülések minden alkalommal határozatképesek voltak. A bizottság tagjai az üléseken átlagosan 84,5%-os részvétellel voltak jelen. A bizottság működése során 150 napirendet tárgyalt és 245 határozatot hozott, melyek közül 195 volt véleményező, és 48 döntést tartalmazó. A bizottság a közgyűlés által átruházott hatáskörben kitüntetések, szakmai díjak adományozása kapcsán 9 alkalommal hozott döntést. A bizottság tagjai az üléseken aktívan vettek részt, hozzászólásaikkal, véleményükkel, javaslataikkal hozzájárultak a bizottság eredményes munkájához. A bizottsági tagok a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal jegyzőjével, a hivatal irodavezetőivel, valamint a bizottság titkárával jó munkakapcsolatot alakítottak ki, amiért a hivatal vezetője, a hivatal nevében köszönetét fejezi ki. 1.2.6 Veszprém Megyei Értéktár Bizottság A Bizottság munkájába - a jogszabály erejénél fogva- bevonta a Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Irodáját, döntéseinek előkészítését az alábbi állandó véleményezői kör segítette: - Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára - Laczkó Dezső Múzeum - Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara - Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Veszprém Megyei Szervezete - Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatósága - Veszprém Megyei Mérnöki Kamara - Veszprémi Akadémiai Bizottság - Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarája A Bizottság egyedi ügyekben eseti jelleggel más szervezetet, szakértőt is bevont álláspontja kialakításához. A Bizottság munkaszervezeti teendőit a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal látta el, a Hivatal kijelölt ügyintézője, a bizottság titkára a Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési és Vagyongazdálkodási Iroda munkatársa. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága a létrehozása óta 23 nemzeti értéket vett fel a megyei értéktárba. A kulturális örökség kategóriába 16, a természeti környezet kategóriába 1, a turizmus kategóriába 2, az agrár- és élelmiszergazdaság kategóriába 3, az épített környezet kategóriába 1 megyei érték került felvételre. A megyei értéktár bizottság a Hungarikum Bizottság felé hat érték Magyar Értéktárba történő felvételére tett javaslatot: Ajka Kristály, Bocskai viselet, Lőrincze Lajos életműve, Polányi 18

Passió, Theodora ásványvizek, A veszprémi püspök királyné koronázási joga mint szellemi örökség. Az Ajka Kristályt és a Theodora Kékkúti és Kereki Ásványvizet a Hungarikum Bizottság felvette a Magyar Értéktárba, a Badacsonyi Kéknyelű bor és a Herendi porcelán már korábban felvételre került. Veszprém megye egy Hungarikummal büszkélkedhet, a Herendi porcelán az elsők között került be az értékpiramis csúcsán elhelyezkedő Hungarikumok Gyűjteményébe. A Veszprém Megyei Értéktárban nyilvántartott nemzeti értékek adatai a Veszprém Megyei Önkormányzat honlapján (www.veszpremmegye.hu) kerülnek közzétételre. A honlapon szerepel továbbá a jogszabályi háttér (2012. évi XXX. törvény, 114/2013. (IV.16.) korm. rendelet), a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság összetétele, működési szabályzata. A javaslatok elkészítéséhez segédanyagként található egy általános tájékoztató a Magyar Nemzeti Értékekről és Hungarikumokról, valamint Adatlap és Útmutató "Javaslat nemzeti érték Veszprém Megyei értéktárba kerüléshez". A Veszprém megyében létrehozott települési értéktárak betűrendes listája mellett a települési értéktárak felállításához is készítettünk segédanyagot: adatlapot és útmutatót. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága megalakulásáról Lasztovicza Jenő közgyűlési elnök levélben tájékoztatta a Hungarikum Bizottság elnökét, a felkért véleményezői kör tagjait, illetve megyénk polgármestereit, akiknek egyúttal felhívta figyelmét a települési értéktárak létrehozásának lehetőségére, az értékek megőrzésének fontosságára. Megyénkben 2014. szeptember 1-jéig egy tájegységi és 50 települési értéktár jött létre. A Veszprém Megyei Értéktár két jelentős eseményen mutatkozott be: 2013. szeptember 14-én, Budapesten, a Szent István Bazilika előtti téren - a Veszprém Megyei Önkormányzat szervezésében és finanszírozásával – megyénk részt vett a „Magyar Értékek” című, több ágazati minisztérium és állami szervezet összefogásaként létrehozott országos rendezvényen. A Veszprém megyei műsort a Litéri Zöldág Táncegyüttes és a Homokbödögei Művészeti Alapiskola táncosai adták elő. Megyénk pavilonját az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület ereklyéi, ifjú népművészek alkotásai díszítették, valamint egyetlen Hungarikumunk, a Herendi porcelán bemutatója színesítette megjelenésünket. Turisztikai kiadványaink közül elsősorban a témához illő Történelmi útvonalak, kulturális emlékhelyek Veszprém megyében című prospektussal népszerűsítettük értékeinket. A rendezvény megnyitó ünnepségén a Veszprém Megyei Önkormányzatot dr. Horváth Zsolt, a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság elnöke képviselte.

19

A Veszprém Megyei Önkormányzat által szervezett, 2014. április 12-13-án lebonyolított XVII. Veszprém Megyei Utazás Kiállítás önálló, 15 m2 standján díjmentesen mutatkozhatott be a Veszprém Megyei Értéktárba - a rendezvény időpontjáig - felvett tizennégy nemzeti érték. A kiállítás új színfoltja, attrakciói (Herendi porcelánfestés, fafaragás) nagy sikert arattak a látogatók körében. 2013-2014-ben a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének címzett, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottságához intézett megyei értéktárba irányuló felvételre összesen 61 javaslat érkezett. A felterjesztéseket a bizottság az előírt határidőn belül tárgyalta, az ülések közötti időszakban a javaslatok feldolgozása, a megyei értékek nyilvántartása folyamatosan megtörtént. A bizottság 2013-ban két ülést tartott, a második (december 19-i) ülésén 16 addig beérkezett, megyei értékké nyilvánításra irányuló javaslatot tárgyalt, amelyek közül ötöt felvett a megyei értéktárba. 2014-ben a bizottság négy ülést tartott, két ülésén közgyűlési napirendi pontokat, két ülésén az értéktárba benyújtott javaslatokat tárgyalta. A bizottság 54 javaslatról döntött (45 új, 9 elhalasztott) és 18-at felvett a megyei értéktárba. A bizottság tagjai az üléseken aktívan vettek részt, hozzászólásaikkal, véleményükkel, javaslataikkal hozzájárultak a bizottság eredményes munkájához. A bizottsági tagok a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal jegyzőjével, a hivatal irodavezetőivel, valamint a bizottság titkárával jó munkakapcsolatot alakítottak ki, amiért a hivatal vezetője, a hivatal nevében köszönetét fejezi ki.

20

2. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal 2010-ben a kisebbségi választás kitűzésére 83 településen, 6 kisebbség vonatkozásában, 102 esetben (44 cigány, 1 lengyel, 51 német, 2 örmény, 2 szlovák, 2 ukrán) került sor, összesen 577 jelölttel. A választás minden településen érvényes és eredményes volt. 2011. január 9-én került sor - a módosított jogszabályok alapján - a korábbi 9 helyett 7 tagú területi kisebbségi önkormányzati képviselő-testületek megválasztására. Veszprém megyében a cigány kisebbség tekintetében a Magyarországi Cigányok Független Érdekvédelmi Szövetsége és a „LUNGO DROM” Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség állított önálló listát. Az általános választásra 44 településen került sor. A területi kisebbségi önkormányzati választás eredményeként a „LUNGO DROM” 4, a MACIFÉSZ 3 mandátumot szerzett. A német kisebbség tekintetében listaállításra Veszprém megyében a Veszprém Megyei Német Önkormányzatok és Elektorok Közössége volt jogosult. Az általános választásra 51 településen került sor. Mindkét megyei testület megalakulása óta – a törvény által előírtakon túl is – rendszeresen ülésezik a felmerülő feladatok függvényében. Az elmúlt ciklusban a Veszprém Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzatnál – a MACIFÉSZ listájáról bekerült – 3 tag cseréjére került sor a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 102. § (1) bekezdése h) pontja alapján. A területi választásokkal egyidejűleg a megyében cigány és a német kisebbség tekintetében országos kisebbségi választásra is sor került. A ciklus folyamán került elfogadásra az országgyűlés által a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény. Ennek megfelelően a ciklus második felében az új törvényi szabályozásban foglalt előírásoknak megfelelően látták el feladataikat a megyében tevékenykedő területi nemzetiségi önkormányzatok. A roma, valamint a német területi nemzetiségi önkormányzatok minden év december 18-án megszervezik a megyei nemzetiségi napot a megyében élő német, lengyel, örmény, roma, szlovák és ukrán nemzetiségek részvételével. 2011-ben Tapolcán, 2012-ben Balatonalmádiban, 2013-ban Berhida-Peremartonban került sor a Nemzetiségek Napja megtartására, ahol a nemzetiségek saját hagyományaikból tartottak bemutatót. Ezen alkalommal az arra érdemesek a nemzetiségi kultúráért, közéletért végzett munkájukért elismerő oklevélben részesültek. A Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal a belső ellenőrzés során vizsgálta mindkét területi önkormányzat gazdálkodását, melynek során mulasztást nem tárt fel. A testületi üléseken ezzel kapcsolatosan az a javaslat fogalmazódott meg, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat belső szabályzatait indokolt kiterjeszteni a területi önkormányzatra is.

21

2011. február 3-án Pétfürdőn, március 7-én Adorjánházán megszűnt a roma, 2012. augusztus 3-án pedig Nagyvázsonyban a helyi német nemzetiségi önkormányzat, mivel a testület létszáma 2 főre csökkent. Mivel a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény időközi választásra nem ad lehetőséget és a 81.§ értelmében a helyi nemzetiség jogait bizonyos esetekben a területi önkormányzat gyakorolja, így került sor arra, hogy - a Veszprém Megyei Kormányhivatal megkeresésére - a nagyvázsonyi nemzetiségi tagozatos Általános Iskola beiskolázási körzetének meghatározása ügyében a területi önkormányzat gyakorolt "egyetértési" jogot. A kormányhivatal 21 általános iskola esetében kereste meg a helyi német nemzetiségi önkormányzatokat hasonló ügyben. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata tulajdonában lévő Német Közösségi Ház /Veszprém, Thököly u.11./ helyet ad - mintegy továbbképzési és kulturális megyei központ szerepét betöltve - a nemzetiségi általános iskolai pedagógusok, nemzetiségi óvónők továbbképzéséhez, az Országos Német Önkormányzat által rendezett regionális információs találkozóknak, helyi nemzetiségi klubfoglalkozásoknak, a helyi nemzetiségi önkormányzatnak és igény szerint a területi nemzetiségi önkormányzatnak is. A területi nemzetiségi önkormányzat 2012-ben részt vállalt az általános iskolai tanulók részére szervezett nemzetiségi tábor megrendezésében, melyhez 100 e Ft önrésszel és 400 e Ft pályázaton nyert összeggel járult hozzá. A tábor Városlődön 40 tanuló részvételével valósult meg. 2.1

Nemzetiségi oktatás-nevelés

2012-ben Berhidán találkoztak a nemzetiségi tagozatos óvodák gyermekei, ahol a nemzetiségi gyermekjátékokat, dalocskákat, mondókákat mutattak be. A nemzetiségi tagozatos általános iskolai tanulók részére az elmúlt két évben is megrendezésre került Városlődön a nemzetiségi kulturális vetélkedő, melyen 2012-ben 400 felett volt a résztvevők száma. A vetélkedőn próza, vers, ének, tánc és zene műfajokban szerepelhetnek a tanulók és a helyezettek az évente Mosonmagyaróváron megrendezésre kerülő területi döntőn vesznek részt. Ugod a házigazdája a megyei nemzetiségi általános iskolák részére kiírt Drámafesztiválnak, mely kétévente kerül megrendezésre. 2012-ben a rendezvénynek 174 tanuló résztvevője volt. A veszprémi Lovassy László Gimnázium nemzetiségi tagozatának tanulmányi eredménye minden évben meghaladja a hasonló intézmények országos átlagát. A tanulók minden évben sikeresen szerepelnek az OKTV nemzetiségi versenyein. Az intézmény nemzetiségi kórusa minden évben helyezéssel zárja a keszthelyi Helikon versenyeket. A tagozat 7 tanulója nyerte el eddig az Országos Német Önkormányzat által kiírt Valéria Koch díjat. Az ajkarendeki nemzetiségi önkormányzat éves rendszerességgel szervez, a nemzetiségi tagozatos általános iskolai tanulók részére, anyanyelvi versenyt, mely nagyban elősegíti a középiskolát nemzetiségi tagozaton folytatni kívánó tanulók felkészülését a felvételi vizsgára.

22

2.2

Nemzetiségi hagyományok ápolása

Évente más-más régióban kerül megrendezésre a Veszprém Megyei Nemzetiségi Gála, így 2011-ben Bakonyszücs, 2012-ben Herend adott otthont a rendezvénynek. Itt kerül átadásra az "Ehrenpreis" kitüntetés olyan személy részére, aki a megyei német nemzetiség ügyéért végzett tevékenységével arra érdemessé vált. A helyi nemzetiségi önkormányzatok éves rendszerességgel tartják településeiken a nemzetiségi napot, melyet gyakran a települési önkormányzattal közösen szerveznek. Ekkor több helyen meghívják az anyaországi partnertelepülés küldöttségét is. A hagyományápolást nem csupán a nemzetiségi önkormányzatok tartják fontos feladatnak, hanem legtöbb helyen a helyi nemzetiségi egyesületek is jelentős részt vállalnak ebben a munkában. Ezért is tartotta fontosnak a területi német nemzetiségi önkormányzat felmérni 2012 decemberében, hogy hol és milyen területen tevékenykedő egyesületek működnek a helyi nemzetiségi önkormányzatok mellett. Igen szoros a kapcsolat e téren is a nemzetiségi tagozatos oktatási intézményekkel. 2.3

Hitéleti tevékenység:

A településeken megrendezésre kerülő nemzetiségi rendezvénynek rendszeres kísérője a német nyelvű szentmise. A veszprémi Szent László templomban, a helyi nemzetiségi klub szervezésében, minden hónap 3. vasárnapján, valamint Városlődön hasonló rendszerességgel mutatnak be német nyelvű szentmisét. Nemzetiségi nyelven rendeztek 2012-ben ádventi koncertet Városlődön, Úrkúton, Márkón és Nagytevelen. A bécsi ádventi rendezvényre kapott meghívást 2011-ben a márkói, 2012-ben a veszprémi nemzetiségi kórus, mely rendezvény helyszíne a bécsi Schönbrunn volt. A Laczkó Dezső Múzeum közreműködésével Karácsonyt megelőzően 8-10 nemzetiségi településen évek óta „Christkindl” játékokkal elevenítik fel a karácsonyi hagyományokat. A megyei testületek nagy hangsúlyt fektettek és amíg lehetőség volt rá jelentős anyagi fedezetet biztosítottak a nemzetiségi települések minél szélesebb körű bemutatására. Ennek szellemében készült el a német nemzetiségi települések tablója; folyamatosan készül a nemzetiségi regiszter. 2010. március 23.-án bemutatásra került a német nemzetiségi honlap, mely a www.schwaben.hu weboldalon tekinthető meg. A honlap folyamatosan kerül feltöltésre magyar és német nyelven, ahol bemutatásra kerül többek között az 51 német nemzetiségi település földrajzi környezete, településtörténete, nemzetiségi hagyományai, szokásai, viselet- és gasztronómiai különlegességei, valamint egyházi ünnepei, aktuális eseményei.

23

A Veszprém Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2009-ben döntött honlapjának létrehozásáról, melynek kiadásait a költségvetéséből finanszírozta. A honlap a www.vmcko.hu oldalon tekinthető meg. Veszprém megyében a közösségi élet meghatározó szervezői a roma nemzetiségi önkormányzatok. A civil szervezetek kevésbé mutattak aktivitást 2011-ben. Tevékenységük inkább települési, ill. kistérségi / járási szinten érzékelhető. Megyei szintű programokat a Veszprém Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat szervezett. A nemzetiségi önkormányzatok 42 településen és megyei szinten működnek Civil szervezetek: Lungo Drom Veszprém Megyei Szervezete (elnök: Babai János) Maj Laso Trajo ( elnök: Babai János) Magyarországi Cigányok Független Érdekvédelmi Szövetsége (elnök: Kozák János) Dunántúli Cigányság Felemelkedéséért Közhasznú Egyesület ( elnök: Orsós Tamás ) Veszprém Megyei Cigányok Ifjúsági Egyesülete (elnök: Szikszai János) 2.4

Foglalkoztatás

A Veszprém Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2011-ben és 2012-ben a megyei önkormányzatnál és alirodáiban (Helyszínek 2011-ben: Ajka, Berhida, Pápa, Veszprém; helyszínek 2012-ben: Ajka, Berhida, Pápa, Sümeg, Veszprém ) a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 100 %-os támogatásával sikerült a két év alatt 12 fő 6 órás közfoglalkoztatását megoldani 6 ill. 9 hónapos időszakban. Feladatuk között elsősorban megyei szintű programok megvalósítása, szervezési és adminisztrációs munka szerepelt. Pápa városában a cigány nemzetiségi önkormányzat 2011-ben Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Pápai Kirendeltsége 90 %-os támogatásával 10 fő részére 4 órában 3 hónapos közfoglalkoztatási programot valósított meg, a résztvevőknek a roma családok mentorálása volt a feladatuk. 2012-ben az Országos Roma Önkormányzat közfoglalkoztatási programjához csatlakozva Veszprém megye több településén 15 főt alkalmaztak. A foglalkoztatottak feladata a roma lakosság munkaerőpiacra történő széleskörű bevonása, regisztráció, közfoglalkoztatás, foglalkoztatás elősegítése. A foglalkoztatás napi 8 órában történik, a foglalkoztató az Országos Roma Önkormányzat. A program 2013. március 31-ig tartott. 2.5

Közélet

A Veszprém Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat feladatának tekinti a településeken tevékenykedő nemzetiségi képviselők folyamatos tájékoztatását a pályázati lehetőségekről, a jogszabályi változásokról. A képviselők munkáját közéleti képzések, fórumok szervezésével is segítette. A Dunántúli Cigányság Felemelkedéséért Közhasznú Egyesület 2012-ben TÁMOP támogatásban részesült kistérségi önkéntes pont létrehozására, önkéntes programok megvalósítására, melyre 2012.11.01-2013.10.31-ig került sor.) 24

2012-ben Pécsre szervezett szakmai látogatást a Veszprém Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat a települési képviselők részére. 2.6

Együttműködések

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja – közfoglalkoztatási programok megvalósításában való támogatásra kötött megállapodásokat a nemzetiségi önkormányzatokkal. Továbbá aVeszprém Megyei Rendőr-Főkapitánysággal és a városi kapitányságokkal. kötött megállapodásokat is írásba foglalták. A Veszprém Megyei Rendőr-Főkapitányság TÁMOP támogatású áldozatvédelmi programjában együttműködő partner a Pápa Városi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat. A nemzetiségi önkormányzatok több együttműködési megállapodást kötöttek egymás között is közös programok megvalósítására, valamint intézményekkel, civil szervezetekkel, karitatív szervezetekkel is több megállapodás született. A Veszprém Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat megyei szintű megállapodást a Római Katolikus egyházzal kötött. 2.7

Kultúra

Szinte mindegyik roma nemzetiségi településen rendszeresen megrendezésre kerültek a hagyományőrző roma napok, így több, a roma kultúrát bemutató, azt továbbadó rendezvényt sikerült megvalósítani. Megyei szintű programok szervezésére is sor került Veszprémben, nevezetesen a HEMO-ban rendezték meg –neves előadók közreműködésével - a Veszprém Megyei Roma Kultúrális Napot és a Nemzetiségi Szakmai Napot. Évente megrendezte a nagy sikernek örvendő rendőr-cigány focimeccset. A Nagyvázsonyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat több kiemelkedő kulturális rendezvényt szervezett. 2012-ben az iskolában roma hetet tartott, a Művészetek Völgye programban a Kapolcsi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködve nagy sikerű Roma udvart működtetett, ahol az ének, a zene, a tánc, a nyelv és a gasztronómia játszott főszerepet. Minden évben megszervezik a rászoruló roma gyerekek táboroztatását, így 2011-ben Fonyódligeten, 2012-ben Zánkán üdülhetett 50-50 gyermek az Országos Roma Önkormányzat támogatásának köszönhetően. A települések is több tábort, kirándulást szerveztek gyerekek, családok részére. Csatka közelsége miatt több települési nemzetiségi önkormányzat autóbuszokkal viszi a családokat a szeptemberi búcsúra. Pápáról 2011-ben Mátraverebély-Szentkútra szerveztek zarándokutat. A területi nemzetiségi önkormányzatok kiemelt figyelmet fordítottak a népszámlálás nemzetiséget érintő kérdéseire. Települési nemzetiségi önkormányzatok segítségével 25

felkészítették az érintetteket a szenzitív kérdésekre adható válaszok fontosságára. Felhívták a figyelmet a népszámlálási adatok jövőbeni szerepére, valamint a számlálóbiztosi feladatok ellátásának lehetőségére. A nemzetiségi önkormányzatok tervei között gyakran szerepelnek olyan önként vállalt feladatok is, melyeknek megvalósítására a támogatás több éves összegyűjtésére lenne szükség, erre azonban a jelenlegi jogi szabályozás nem ad lehetőséget, ezért megfontolásra ajánlják a szabályozás felülvizsgálatát. A területi nemzetiségi önkormányzatok nehezményezik, hogy a kötelezően ellátandó feladatok között nem szerepel a hagyományápoló tevékenység. Arra kívánják felhívni a figyelmet, ha egy kisebbség elveszti anyanyelvét, elfelejti hagyományait, eltűnik a történelem süllyesztőjében. A Veszprém Megyei Önkormányzat lehetőségei szerint mindent megtesz a megyében élő nemzetiségek kulturális értékeinek, hagyományainak ápolása érdekében és hivatala útján biztosítja a területi nemzetiségi önkormányzatok szabályszerű működését.

3. A Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal tevékenysége 3.1. A Hivatal jogállása, főbb feladatai Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § -ában foglaltak értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. A polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését a képviselőtestület a szervezeti és működési szabályzatában feltünteti. A megyei közgyűlés megyei önkormányzati hivatalt hoz létre. E törvényi rendelkezésre figyelemmel 2013. január 1. napjától a Veszprém Megyei Önkormányzat szerveként a hivatal elnevezése: Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal feladata, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, valamint szervei munkájának segítése, a döntések szakmai előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, továbbá a jogszabályokban megállapított államigazgatási feladatok, megállapodás alapján együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal, továbbá a 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács munkaszervezeti feladatainak ellátása. A hivatalt a közgyűlés elnöke irányítja, vezetője és képviselője a megyei jegyző.

26

3.2. Humánerőforrás gazdálkodás, a Hivatal szervezeti felépítése, létszámának alakulása A 2010-2014 közötti választási ciklusban nyomon követhető, hogy a Hivatal szervezeti keretei a változó feladatokhoz illetve önkormányzati prioritásokhoz került kialakításra. A feladatok változása a hivatali struktúrára és a hivatali létszám alakulására jelentős kihatással volt. A ciklus kezdetén (2010. októberében) a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala megnevezéssel bíró hivatal engedélyezett létszáma 89 fő volt, és az alábbi szervezeti egységek működtek: -

-

Főjegyzői Kabinet (ezen belül: Belső Ellenőrzési Csoport, Informatikai Csoport) Elnöki Kabinet Jogi és Önkormányzati Iroda (ezen belül: Jogi Csoport, Önkormányzati Csoport) Gazdasági Iroda (ezen belül: Költségvetési Csoport, Pénzügyi Csoport, Intézménygazdálkodási Csoport) Vagyongazdálkodási, Főépítészi és Beruházási Iroda (ezen belül: Főépítészi és Beruházási Csoport, Vagyongazdálkodási Csoport) Oktatási és Közművelődési Iroda Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Iroda

Az önkormányzat pénzügyi helyzete, likviditási problémái miatt, annak érdekében, hogy a pénzügyi-gazdálkodási egyensúly fenntartható legyen, elkerülhetetlen volt a Hivatal szerkezetátalakítása és ezzel egyidejűleg a létszám csökkentése. Az önkormányzat nehéz gazdasági és költségvetési helyzetére hivatkozással, a működési költségek csökkentése és a racionális létszámgazdálkodás érdekében a közgyűlés 231/2010. (XII.15.) MÖK határozatával az önkormányzati hivatal létszámát 9 fővel csökkentette. A Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala 2011. évi engedélyezett létszáma 80 fő, a Közgyűlés részére meghatározott 2011. évi engedélyezett létszám 2 fő volt. 2011. február 1. napi hatállyal a Jogi és Önkormányzati Iroda, az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Iroda, továbbá az Oktatási és Közművelődési Iroda összevonásával létrejött a Humánerőforrás Iroda. Az irodán belül három csoport került kialakításra: Jogi és Önkormányzati Csoport, Oktatási és Közművelődési Csoport, Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Csoport. A Vagyongazdálkodási, Főépítészi és Beruházási Iroda tekintetében a Főépítészi és Beruházási Csoport két külön csoportként működött tovább, így az irodán belül 3 csoport jött létre. A szervezeti változás nem érintette a Gazdasági Irodát, a Főjegyzői Kabinetet és az Elnöki Kabinetet. A hivatal vezetésében is történt személyi változás. A közgyűlés 27/2011. (III.30.) MÖK határozatával jóváhagyta, miszerint dr. Molnár Ibolya aljegyző 2011. március 29. napjától a Humánerőforrás Iroda irodavezetői munkakörét töltötte be, és nem látott el aljegyzői feladatokat. A Hivatal aljegyzőjévé 2011. április 1. napi hatállyal a közgyűlés 28/2011. 27

(III.30.) MÖK határozatával Horvát Máriát nevezte ki. Horváth Mária 2011. december 31. napjáig látta el az aljegyzői feladatokat. Dr. Zsédenyi Imre a Veszprém Megyei Önkormányzat főjegyzője kezdeményezésére a Közgyűlés 29/2011. (III.30.) MÖK határozatával döntött közszolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséről 2011. április 18. napi hatállyal. Ezt követően pályázat útján a 37/2011. (IV.28.) MÖK határozatában a Közgyűlés 2011. május 1. napjától Dr. Imre Lászlót nevezte ki a Veszprém Megyei Önkormányzat főjegyzőjévé, aki jelenleg is vezeti a Hivatalt. Csak úgy, mint az önkormányzat működésében a Hivatali struktúrában is legnagyobb változást a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény megalkotása hozta, melynek következtében a megyei önkormányzatok intézményfenntartó feladata 2012. január 1. napjától megszűnt. A kötelező feladatok rendszerének átalakítása maga után vonta a feladatokat előkészítő, végrehajtó hivatali apparátus szükségszerű átszervezését, a hivatali létszám radikális csökkenését. A konszolidáció előkészítésével összefüggésben 2011. decemberében a hivatalban munkáltatói intézkedésen alapuló átszervezés történt, melynek következtében 8 fő munkaviszonyának megszűntetésére került sor. További 1 fő tekintetében próbaidő alatti munkaviszony megszüntetése történt, valamint 1 fő nyugdíjba vonult. Az állományi létszám tovább csökkent 3 fő munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésével, illetve 1 fő esetén a Kormányhivatal költségvetési szervéhez áthelyezéssel történő tovább foglalkoztatásával. Betöltetlenül maradt 4 üres álláshely. A Veszprém Megyei Intézményfenntartó Központba 32 álláshely átvétele történt meg, azonban a Kormánymegbízott döntése alapján 2 fő köztisztviselő átvételére nem került sor, és ezzel egyidejűleg közszolgálati jogviszonyuk a törvény alapján megszűnt. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 28.§-a alapján a Veszprém Megyei Önkormányzat a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács jogutódjává vált 2012. január 1-jétől. A Területfejlesztési Tanács 1 fő főállású alkalmazottja a jogutódlással a hivatal állományába került. A 2012. évi központi költségvetési törvényben a Veszprém Megyei Önkormányzat részére megállapított működési kiadások támogatása nem biztosított elegendő fedezetet a fenti létszámváltozásokat követően kialakult 31 fős hivatali állomány megtartására. A 28

működőképesség megtartása érdekében, a szakmai feladatok ellátásának biztosítása mellett további munkáltatói intézkedések megtétele vált indokolttá. A közgyűlés a 8/2012. (II.16.) MÖK határozatával a hivatal létszámát 24 főre csökkentette. A későbbiekben létszámot érintően kisebb változások történtek. A szervezet kialakításakor mindvégig meghatározó szempont volt az önkormányzat részére megállapított működési támogatás, mely szűkös keretet adott a kötelező feladatok ellátását szolgáló személyi feltételek megteremtésében. A Hivatalban a feladatváltozást és létszámcsökkenést követően 2012. március 1. napjától az alábbi irodák működnek: -

Elnöki Kabinet Önkormányzati Iroda Gazdasági Iroda Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési és Vagyongazdálkodási Iroda.

A Veszprém Megyei Önkormányzat 2012. évi új feladataiból adódóan megtörtént Hivatali szervezeti struktúra átalakítása után, az eltelt időszak tapasztalatai, illetve az konszolidációból eredő átalakulás alapján, egyes részterületek jelentős leterheltségének enyhítése érdekében a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján pályázat benyújtására került sor közfoglalkoztatás támogatására, mely elsősorban az irattárazási, leltározási, valamint adminisztratív kisegítő feladatok elvégzését szolgálta. Így a hivatalban 2012. évben (július 1. – december 31.) három fő, 2013. évben három 3 fő, és 2014. április 30-ig 2 fő közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatásra volt lehetőség. Kiemelést érdemel, hogy 2013-ban támogatást nyert a „Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok számára” című ÁROP 1.2.11/A-2013-2013-0011 kódszámú pályázat, melynek megvalósításához a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatalban lehetőség nyílt három területfejlesztési szakember alkalmazására a projekt megvalósításának teljes időtartamára. A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai a konszolidációt követő időszak óta egyre inkább kiszélesedtek, a folyamatos jogszabályi változások egyre jobban formálják és pontosítják az előttünk álló 2014-2020 európai uniós költségvetési ciklusra vonatkozó szerepvállalást. A kibővülő feladatok megkövetelték a Hivatal engedélyezett létszámának 2 fővel történő bővítését a vidékfejlesztés, valamint a gazdasági területen. A Hivatal engedélyezett létszáma a 4/2014. (II.13.) MÖK határozat értelmében mindösszesen 28 fő. A személyi állomány összetétele: 1 fő hivatalvezető 3 fő irodavezető, 1 fő Elnöki 29

Kabineti titkár 16 fő ügyintéző köztisztviselő, 4 fő ügykezelő és 1 fő a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó fizikai alkalmazott. Jelenleg 2 üres álláshely van a Hivatalban. A vezetők közül mindenki, az ügyintézők közül 15 fő rendelkezik felsőfokú, 2 fő középfokú végzettséggel. Jelenleg 2 fő folytat felsőfokú tanulmányokat. 12 fő rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, 13 fő közigazgatási alapvizsgával. Az ügykezelő kollégák is középfokú végzettségűek és 3 fő ügykezelő szerezte meg az ügykezelői alapvizsgát, 1 fő vizsga előtt áll. Idegennyelvtudással kapcsolatosan elmondható, hogy 15 fő rendelkezik valamilyen típusú nyelvvizsgával (nyelvvizsgák megoszlása: 2 alapfokú, 15 középfokú, 2 felsőfokú). A 273/2012. (IX.28.) Korm. rendelet részbeni hatályba lépése már 2013-ban jelentős változásokat hozott a képzési rendszerben. A változás lényege, hogy a tárgyévben valamennyi köztisztviselő köteles volt továbbképzésen részt venni. A kormányrendeletnek megfelelően elkészített éves továbbképzési tervben szereplő képzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ütemezése szerint minden vezető és köztisztviselő folyamatosan munkaköri feladataihoz kapcsolódóan teljesíti. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2011-2014 évekre szóló megújított Gazdasági Programjában kitűzött humánerőforrás gazdálkodás célkitűzései tekintetében elmondható, hogy az önkormányzat és a Hivatal vezetése a feladatokhoz, és az új helyzethez alkalmazkodni képes szervezeti struktúrát alakított ki. Egyidejűleg hangsúly helyeztek a munkavégzés hatékonyabbá tételét szem előtt tartva a szellemi és fizikai teljesítmény növelésére is, melyhez jó alapot szolgáltatott az „Az egészségre építve! című TÁMOP pályázat. A pályázat célja volt az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták és közösségi értékek elterjesztésének ösztönzése, az egészségfejlesztés színterein megvalósuló közösségi programok elterjesztése, és életminőség javítása, növelve ezzel a munkavégzés hatékonyságát, és a változáshoz történő alkalmazást. A projekt megvalósítása során a Hivatal munkatársai elsajátíthatták az egészséges életvitelhez szükséges kompetenciákat, a testi, lelki és szellemi egészségük megőrzéséhez előadásokon és különböző programokon vehettek részt. Munkahelyi egészségterv készült, melynek lapjául a hivatal dolgozóinak egészségügyi állapotfelmérése szolgált. Pszichológus tartott előadásokat, gyakorlati foglalkozásokat a testi-lelki egészség és a stressz kapcsolatáról, a stressz felismeréséről, és kezeléséről. Dr. Eőry Ajándok a 3-1-2 meridián torna jelentőségét és gyakorlati alkalmazását tanította. Elsősegélynyújtó tanfolyamon képzett mentős szakápoló elméleti és gyakorlati oktatást tartott. Az Önkormányzat azonosulva az autómentes világnap szellemiségével, a társadalom környezettudatosságát erősíteni hivatott, ezért e pályázat keretében megvalósult kerékpártúra során hívta fel a figyelmet a közösségi, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének 30

szükségességére, tárgyi támogatást nyújtva a Nemesvámosi Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai számára. A projekt legjelentősebb eseménye az ötnapos egészségtábor volt, csapatépítő, egészségmegőrző tevékenységekkel. E pályázat megvalósítása nagyban elősegítette a Hivatal kollégái számára a változáshoz történő rugalmas alkalmazkodást, a hatékonyabb munkavégzés kialakítását, egészségmegőrzésben a preventív szemlélet kialakítását.

3.3. Informatikai fejlesztések A Veszprém Megyei Önkormányzat és Hivatala informatikai fejlesztései a ciklusban az alábbiak szerint alakultak. Első lépésben a közgyűlés újonnan megválasztott tagjai részére 2010. év végén beszerzésre kerültek munkájukat elősegítő Dell Inspiron Mini NetBook-ok. A 2011. év tervezett informatikai fejlesztésének fő célkitűzése a képernyő előtti munkavégzés egészségügyi és biztonsági követelményeinek való megfelelés, valamint a szerver és a hálózat korszerűsítése volt. Egészségügyi követelményeknek való megfelelés érdekében 11 munkaállomás korszerűsítésére és biztonsági követelményeknek való megfeleltetésére került sor. 20 számítógép tekintetében volt szükséges a tárkapacitás megnövelésére. A Hivatal munkáját elősegítő kommunikációs csatornák, hálózati eszközök folyamatosan fejlesztésre kerültek. Beszerzésre került egy új redundáns szerver. Az irodavezetők munkavégzésének mobilitását segítette elő a részükre történő NoteBook beszerzés. Az év végén nagy feladatot jelentett a Megyei Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: MIK) informatikai leválásának előkészítése a Hivatal hálózatáról. Egy teljesen önálló infrastruktúra megtervezésére és kivitelezésére volt szükség. A Hivatal számítógépes állományának, szerver készletének egy része átkerült a MIK tulajdonába. Az átalakulás során további informatikai támogatás egy részét a Hivatal továbbra is szolgáltatta. A 2012. év első negyedévében a MIK létrehozásával a teljes informatikai hálózat átalakítása megtörtént, a szükséges eszközök és hálózati elemek leválasztása elkészült, két különálló hálózat alakult ki (VMÖH és MIK). Az informatikára felhasználható összeg nagy részét a hálózat átalakítására költötte a Hivatal, de emellett 4 munkaállomás korszerűsítésre is sor kerülhetett. A 2013. év fejlesztéseiben újra szerepelt egy az úgynevezett redundáns szerver kialakítása, miután a 2011 évi VMÖH-MIK szétvallásnál az akkori redundáns szerver átadásra került a MIK részére. Az év folyamán sikerült a redundáns szerver kialakítása, valamint az archiválások és egyéb mentések biztonságos tárolására egy úgynevezett NAS (Network 31

Attached Storage) hálózatra csatolható tároló beszerzése. A két eszköz (redundáns szerver, NAS) beüzemelésével a Hivatal a biztonságos és korszerű hálózat kialakítás irányába tett nagy lépést. A 2014. év célkitűzése volt a megszűnő Windows XP támogatása miatt a Hivatal számítógépes állományának felkészítése az operációs rendszerváltásra. Ennek keretében 11 munkaállomás cseréje történt meg, és beszerzésre került 18 db Windows 7 operációs rendszer is. A hálózat biztonságos működése indokolttá tette a szoftveres nyílt forráskódú tűzfal cseréjét, korszerűbb és biztonságosabb hardveres megoldásra, valamint egy új korszerűbb Windows Server 2012 R2 beszerzése is. A 2014. évben zajló választási feladatok szükségessé tették továbbá egy különálló választási hálózat kialakítását is, 8 végpont kiépítésével a biztonságos és problémamentes lebonyolítás feladatellátás érdekében.

3.4.

A hivatal ügyiratforgalma

A Hivatalban folyó munkát talán legszemléletesebben reprezentáló mutató az iktatott ügyiratok illetve a testületi döntésre előterjesztett rendelettervezetek, határozati javaslatok száma. Még akkor is igaz ez, ha például egy tájékoztató levél ugyanúgy egy iktatott ügyirat, mint az éves költségvetés előkészítésének, vagy rendelettervezet elkészítésnek szakmai anyaga. Az iktatott ügyiratok számának bemutatása mellett a hivatali létszám alakulását érzékeltető táblázat együttes értékelése adhat reális képet a munkaterhek alakulásáról.

Megnevezés

2011

2012 2013

Összesen

2014. szeptember 9-ig.

Ügyiratok száma

7243 4481 4787

4804

21.313

Határozatok száma

256

80

62

37

435

Rendeletek száma

22

26

16

9

73

Létszám alakulása

2010. október: 89 fő 2011. február: 80 fő

31

24

28

-

32

4. A megyei önkormányzat tevékenysége és a gazdasági program végrehajtása 4.1 

Területfejlesztési feladatok Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció megalapozása stratégiai vitaanyag véleményezése

A Veszprém Megyei Önkormányzat megtárgyalta „Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTFK) megalapozása stratégiai vitaanyag véleményezése” tárgyú előterjesztést. Az OFTK megalapozó munkarésze olyan stratégiai vitaanyag, mely helyzetértékelést tartalmaz, hosszú távú jövőképet és célokat jelöl ki, középtávú prioritásokat fogalmaz meg. A közgyűlés 58/2012. (IX. 20.) MÖK határozatában egyetértett az OTFK-t megalapozó stratégiai vitaanyag helyzetértékelésével, megállapításaival és célkitűzéseivel. 

2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító operatív programok véleményezése

A megyei önkormányzat 2013 decemberében véleményezte a 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító operatív programokat. Véleményezési szempont volt, hogy az egyes operatív programok megyénk céljainak megvalósításához való hozzájárulás mértéke növekedjen. 

Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciójának elfogadása

A megyei önkormányzat kidolgozta Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója feltáróértékelő vizsgálat (helyzetértékelés) dokumentációját, a közgyűlés a helyzetértékelést 2 alkalommal tárgyalta. A megyei önkormányzat kidolgozta Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója javaslattevő fázisát. A közgyűlés a javaslattevő fázist megtárgyalta, széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetésre alkalmasnak ítélte. A megyei közgyűlés elnöke szakmai és társadalmi vitára bocsátotta. A megyei önkormányzat a széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetést követően a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának egyetértésével 2013. december 19-én 62/2013. (XII.19.) MÖK határozattal fogadta el Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepcióját.

33



Veszprém Megye Területfejlesztési Programjának elfogadása

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) 2011. decemberi módosításával – amely 2012. január 1-én lépett hatályba – a jogalkotó a területfejlesztési feladatokat területi szinten a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalta. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal által kiadott módszertani segédletben megfogalmazott javaslatok és elvárások alapján került kidolgozásra a megyei területfejlesztési program stratégiai része. A tervezés következő fázisaként került sor a megyei területfejlesztési program operatív programrészének kidolgozására is. A megyék a területfejlesztési koncepciójuk és programjuk kidolgozása során teljes tervezést végeznek. Ennek megfelelően a koncepciók és területfejlesztési programok stratégiai programrésze valamennyi helyi, térségi fejlesztési szükségletet számba vett, a tervezés így a lehetséges finanszírozási forrásoktól függetlenül minden meglévő igényre reflektál. A megyei területfejlesztési program operatív programrésze ugyancsak teljes tervezéssel készül, az alábbi szempontok szerint tovább konkretizálva a térségi fejlesztési igények megfogalmazását: A Tftv. a megyei jogú város egyetértését is szükségessé teszi a megyei program elfogadásához. Veszprém Megyei Jogú Város és Veszprém megye párhuzamosan készülő fejlesztési dokumentumok összhangjának megteremtése elsődleges szempont volt. Veszprém Megye Területfejlesztési Programja 40 államigazgatási szerv és a 216 megyén belüli települési önkormányzat részére került kiküldésre véleményezés céljából, 2013. december 23-án. Az egyeztetési eljárás keretében 32 államigazgatási szerv illetve 61 települési önkormányzat küldött hivatalos véleményt a megkeresésre. A beérkezett vélemények mindegyike feldolgozásra került. A véleményekben megfogalmazott észrevételek, javaslatok, kritikai észrevételek, stb. tételesen feldolgozásra, illetve megválaszolásra kerültek a tervezők által. A közgyűlés 35/2014. (VII. 10.) MÖK határozatában megállapította, hogy a véleményezési eljárás során érkezett vélemények figyelembevételével átdolgozott Veszprém Megye Területfejlesztési Programja és az ahhoz kapcsolódó Környezeti Értékelés megfelel az jóváhagyási eljárás lefolytatására. A közgyűlés felkérte elnökét, hogy a Veszprém Megye Területfejlesztési Programját a miniszteri állásfoglalás beszerzése céljából küldje meg a Nemzetgazdasági Minisztériumba. A miniszteri állásfoglalásban szereplő javaslatok és a 2014 júliusában lefolytatott kiegészítő projektgyűjtés eredményeinek figyelembe vételével a tervező a Programot kiegészítette. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. szeptember 25-i ülésének egyik napirendje a „Veszprém Megye Területfejlesztési Programjának elfogadása” című előterjesztés.

34



Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó megyei területfejlesztési részdokumentum kidolgozása

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2014. április 17-én tartott ülésén tárgyalta a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tématerületeihez illeszkedő Veszprém megyei gazdaságfejlesztési részprogram - I. fázis dokumentációt, mely során döntést hozott a 1831/2013. (XI.14) Korm. határozat szerinti TOP indikatív forráskeret felhasználására. Május hónap során számos olyan magasabb szintű döntés született, melyek a Közgyűlés TOP tématerületeihez illeszkedő Veszprém megyei gazdaságfejlesztési részprogram - I. fázis tárgyú előterjesztés megtárgyalásakor hozott 22/2014. (IV.17.) MÖK számú határozat felülvizsgálatát igényelték. A Kormány 1298/2014. (V.5.) Kormányhatározata a megyei keretet változatlanul hagyta, Veszprém megye esetében 21.555,0 MFt; a megyei jogú városok keretét megnövelte, Veszprém Megyei Jogú Város esetében 10.875,4 MFt-ra nőtt, míg a korábban kistérségeként meghatározott keretet járási keretként fogalmazta át, járásonként kismértékben változott, figyelemmel a kistérségi és a járási határokra, de Veszprém megye korábban kistérségi, immár járási kerete összességében változatlanul 17.048,6 MFt. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 36/2014. (VII. 10.) MÖK határozatában egyetértett és továbbtervezésre alkalmasnak tartotta Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó megyei területfejlesztési részdokumentum - II. fázis dokumentációban foglaltakat. A közgyűlés támogatta Pápa város kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése vonatkozású projekt és Ajka város Szénosztályzó kulturális és közösségi térként történő kialakítása és hasznosítása projekt CLLD fejlesztésként történő megvalósítását. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tématerületeihez illeszkedő Veszprém megyei gazdaságfejlesztési részprogram kidolgozása még folyamatban van, mivel a területfejlesztési dokumentumok elkészítését támogató Államreform Operatív Program keretében megvalósuló pályázat befejezési határideje 2014. szeptember 30-ról 2014. október 31-re módosításra került. Közgyűlési elfogadására várhatóan 2014-ben megtörténik. 

A „Balaton Kiemelt Térség Területfejlesztési Koncepció javaslattételi szakasz előzetes véleményezése

Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete a 2014-2020-as EU fejlesztési ciklusra történő felkészülés jegyében elkészíttette a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 2020-ig tartó időszakra szóló területfejlesztési koncepciójának aktualizálását. A Veszprém Megyei Önkormányzat megtárgyalta a koncepcióról szóló előterjesztést és az alábbiakról határozott: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és Veszprém megyei fejlesztési elképzeléseit összevetve megállapítható, hogy az irányok minden ponton megegyeznek, árnyalatnyi különbség csak a 35

súlyukban található. A kiemelt térség fejlesztési koncepciójának munkaanyaga összhangban van a Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciójával. 4.2 

Területrendezési feladatok Veszprém Megye Területrendezési Terv elfogadása

Az Országgyűlés 2008. június 9-én elfogadta az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló 2008. évi L. törvényt. A módosított OTrT 30. § (3) bekezdése szerint a megyei területrendezési terveket 2011. december 31-ig e törvénnyel összhangba kell hozni. A megyei önkormányzat a törvényi kötelezettségnek eleget téve a Veszprém Megye Területrendezési Terv módosítási eljárását 2009 szeptemberében elindította. A módosítás tervezetét tartalmazó dokumentáció széleskörű egyeztetése 2010-ben történt. A területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásának kézhezvételét követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az 5/2011. (II. 28.) rendeletével módosította Veszprém Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2005. (V. 27.) önkormányzati rendeletét, továbbá a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 15/2011. (II. 24.) MÖK határozatával jóváhagyta a Veszprém Megye Területrendezési Tervének megyei szabályozási ajánlásait. A megyei terv a módosítást – a közgyűlési jóváhagyást – követően újból teljes körűen betöltötte a jogszabályban meghatározott szerepét az OTrT és a települések rendezési tervei közötti láncszemként. Az OTrT számos területen megváltozott. Módosultak a területfelhasználási kategóriák, a műszaki infrastruktúra elemei, a térségi övezetek fajtái és a szabályozási előírások. Az OTrT ben végrehajtott változtatások alapvetően befolyásolták a megyei terv tartalmát, ezen keresztül a településrendezési terveket is. A megyei területrendezési terv alapvetően meghatározza a megyei területfelhasználás feltételeit és műszaki infrastrukturális hálózatainak térbeli rendjét, elősegítve a területfejlesztést, valamint a területi, táji és természeti adottságok megőrzését és védelmét. A megyei terv a területrendezési tervek hierarchiájában az Országos Területrendezési Terv és a települések rendezési tervei között közvetítő szerepet tölt be. Egyrészt érvényesíti az OTrT előírásait, másrészt mozgásteret biztosít az OTrT és a településrendezési tervek között, mely a településrendezési tervek megyei véleményezésében valósul meg. A Veszprém Megyei Önkormányzat a tervezési díj 50%-ára vissza nem térítendő támogatás nyert el az illetékes minisztérium által kiírt pályázaton.

36



Az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálat véleményezése

A Belügyminisztérium 2013-ban elkészítette a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. közreműködésével az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban: OTrT) módosításának javaslatát és annak megalapozó munkarészeit. A közgyűlés a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 11. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján véleményezte az illetékességi területét érintő OTrT-t. A közgyűlési határozatban a megfogalmazott észrevételek, javaslatok az alábbiak szerint épültek be az OTrT-be - A közgyűlés a 8-as főút Veszprém város és Veszprém megye nyugati határa közötti a települések belterületén áthaladó új nyomvonal kijelölését társadalmi és környezeti szempontok alapján nem tartja elfogadhatónak. - Kezdeményezi, hogy a jelenleg hatályos OTrT szerinti közös nyomvonalvezetés maradjon meg a 8-a főút és az M8 gyorsforgalmi út érintett szakaszán. - Az OTrT a kezdeményezés szerinti nyomvonalat tartalmazza. - A közgyűlés kezdeményezi, hogy az OTrT törvény kerüljön kiegészítésre a „szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület” megyei övezetével. Veszprém megyében a kedvező széladottságok alapján szélerőművek létesítésére fokozott az igény. A telepítés szabályozására megyei területrendezési szempontból indokolt lenne. o Az OTrT-ben foglaltak a kezdeményezés szerint kiegészült. - A közgyűlés kezdeményezi, hogy az OTrT törvény a megye területén számottevő területi kiterjedésben lévő ún. roncsolt felszínek (felhagyott bányaterületek, meddőhányók, zagytározók) területrendezési kezelésére megyei övezet meghatározásával megoldást biztosítson. o Az OTrT-ben foglaltak a kezdeményezés szerint kiegészült. - A közgyűlés javasolja, hogy az Ország Szerkezeti Tervén kerüljön kijavításra: o a megyehatár – tekintettel arra, hogy 2013. január 1-től Balatonvilágos Somogy megyéhez tartozik. o a 8-as főút Várpalotai elkerülő szakaszának nyomvonala – figyelembe véve Veszprém Megye Területrendezési Tervét és az útszakasz engedélyezési terveit. -

o Az OTrT-ben a javítás megtörtént. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése – a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés j) pontjában biztosított jogával élve – kezdeményezi, hogy az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010. (V. 11.) Korm. rendeletben a11-es Győrszabadhegy – Veszprém vasútvonal

37

kerüljön átsorolásra „Regionális vasúti pályák” közé, mert a hatályos „Egyéb vasúti -



pályák” kategória nem tükrözi a vasútvonal jelentőségét. Az OTrT-ben a Győr – Veszprém vasútvonal a Székesfehérvár-Szombathely vasútvonal besorolásával megegyezően az „Egyéb országos törzshálózati vasúti pályák” között szerepel, mely kategória a hosszú távú fennmaradását jelentősen elősegítheti.

Településrendezési tervek véleményezése

A megyei önkormányzat feladata a településrendezési tervek és a megyei területrendezési terv összhangjának az előmozdítása, mely a településrendezési tervek véleményezésével érvényesül. A települések rendezési tervének elkészítése folyamatában adatokat szolgáltattunk, a tervezési és az elfogadási fázisban lévő terveket véleményeztük. Több esetben részt veszünk az eltérő vélemények államigazgatási egyeztetésén. 4.3 

Környezetvédelmi feladatok Veszprém megye környezetvédelmi programjának elfogadása

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: tv.) V. fejezet 48/B. § (4) bekezdése szerint a területi környezetvédelmi programot szükség szerint, de legalább a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) megújítását, illetve felülvizsgálatát követően felül kell vizsgálni. Az NKP –t az Országgyűlés a 96/2009. (XII. 9.) sz. határozatával elfogadta. A jogszabályi kötelezettségnek a Veszprém Megyei Önkormányzat eleget tett, a megye környezetvédelmi programjának felülvizsgálatának elvégzésére a Progressio Mérnöki Iroda Kt.vel 2010. április 19-én szerződést kötött.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 24/2011. (II. 24.) MÖK határozatában környezetvédelmi programot jóváhagyta. Veszprém megye környezetvédelmi programja 20112016 dokumentáció tartalmazza a helyzetértékelés rövidített változatát, a környezetvédelmi célokat, programokat. 

A Veszprém megyei környezetvédelmi program megvalósulása

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48/D. § (3) bekezdése alapján a megyei önkormányzat éves költségvetéséről szóló zárszámadásával egyidejűleg be kell számolni a megyei környezetvédelmi program végrehajtásának előző évi alakulásáról. A közgyűlés minden évben megtárgyalta a környezetvédelmi program előző évi megvalósításáról szóló beszámolót. A beszámoló a környezet védeleméért felelős szervek tájékoztatói alapozták meg.

38

A 2011 évi beszámolóban a vörösiszap katasztrófa által okozott károkkal és azok elhárításával kapcsolatos intézkedésekkel kiemelten foglalkozott. A 2010. október 4-én bekövetkezett ipari szerencsétlenség, a hazánkban megtapasztalt legsúlyosabb környezeti katasztrófa az „ajkai vörösiszap-katasztrófa” címen vonult be hazánk havária–történelmébe. A 2010. október 4-én bekövetkezett vörösiszap katasztrófa soha nem látott nemzeti összefogással járt. A kormány létrehozta a 11794022-22222222 számlaszámon a Kármentő Alapot. A három érintett településen Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely az újjáépítés folyamatosan történt. A Kármentő Alaphoz befolyt támogatások fel nem osztott része közösségi célokat szolgált. A közösségi célokat a három település önkormányzata meghatározta. A Kármentő Bizottság elfogadta a települési önkormányzatok megvalósíthatósági tanulmány terveit. A települések a kiviteli tervek és részletes költségvetés elfogadása után támogatási szerződéssel utólagos finanszírozással jutottak a Kármentő Alap támogatásához. A megyei önkormányzat 2010. október 6. napján, 11748007-15431954-10104002 számon alszámlát nyitott az adományok fogadására. 2011. április 7-én az adományokból befolyt számla záró egyenlege 55.754.818.- Ft volt, melynek felosztásáról a vörösiszap sújtotta területek újjáépítésére vonatkozóan a közgyűlés a 94/2011. (V. 31.) MÖK határozatával döntött. A felosztást követően Alsó-Ausztria tartomány részéről történt befizetés, melynek összege 6 097 360 Ft volt, valamint a bankszámlán lévő pénzeszközök után 480 028 Ft kamatbevétel realizálódott. Az így rendelkezésre álló pénzeszköz a 10/2013.(II.14.) MÖK határozat alapján ismételten felosztásra került a három település között. Az adományokat a következő célokra használták fel: - pályázatok előkészítése - megvalósíthatósági tanulmányok készítése - településrendezési tervek készítése - pályázati önerő biztosítása - konkrét beruházások megvalósítása - ingatlan vásárlás közösségi célokra - a Kármentő Alapból kapott támogatás kiegészítésére - települési közösségi célra - a rehabilitációt követő utólagos munkálatok megvalósítása A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése ismételten megköszöni valamennyi adományozónak a támogatását a vörösiszap katasztrófa sérültjei és önkormányzatai számára.

39

A környezeti elemek vonatkozásában az elmúlt években megyénket érintően további javulás az egészséges ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a vízbázis védelem, természeti értékeink védelme, a hulladékgazdálkodás a szennyezett vízfolyások és iparterületek megtisztítása és az iparbiztonság terén történt. 

Települési önkormányzatok véleményezése

környezetvédelmi

programjainak

és

rendeleteinek

A Veszprém Megyei Önkormányzat feladata a települési környezetvédelmi programok véleményezése a megyei környezetvédelmi programmal való egyezés vonatkozásában. A Gazdasági és Területrendezési Bizottság illetve Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság 2010–2014 között 6 települési önkormányzat környezetvédelmi programját és 16 település környezetvédelmi rendeletét véleményezte, a bizottsági javaslatokat a települések programjukba, rendeletükbe beépítették. 

Településszépítő verseny – A tiszta és virágos Veszprém megyéért verseny meghirdetése

A településszépítő verseny kiírása a települések részére már 1997 óta folyamatos. Célja az önkormányzatok ösztönzése a település környezetének színvonalas kialakítására, a lakókörnyezet esztétikus megjelenítésére. Versenyfeladatok: a parkok, zöldterületek ápolása, gyomtalanítás, virágosítás, fásítás, vízelvezető árkok rendbetétele, szemét eltakarítás. A versenyben résztvevőket a hivatal munkatársa és a Gazdasági és Területrendezési Bizottság illetve Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság tagjaiból alakult zsűri ellenőrzi, a díjazás 5 kategóriában történik, díjátadó ünnepség keretében. 2011-ben a díjátadó ünnepség Várpalotán, 2012-ban Pápa, 2013-ben Tapolcán került megrendezésre. 

Kéményseprő közszolgáltatás biztosítása

A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátása a megyei önkormányzat kötelező feladata. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátására a megyei önkormányzat 2006-ban közbeszerzési eljárást folytatott le, melynek eredményeként a Veszprém Megyei Kéményseprő-ipari Konzorciummal 10 évre megyei területi ellátási kötelezettséggel szolgáltatási szerződést kötött. A megyei közgyűlés 2010-ben és 2011-ben is megállapította a következő évre vonatkozó kéményseprő-ipari közszolgáltatás díjtételeit. A megyei közgyűlés a közszolgáltató költségelemzésekre és díjjavaslatokra, továbbá a tervezett inflációra, és ÁFA változásokra figyelemmel teljesítette díjmegállapító feladatát. 2012. július 3-án kihirdetésre került a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény. Az új jogszabály jelentős változást hozott, 2013. január 1-jétől a törvény 2. § a) pontja alapján a Veszprém Megyei Jogú Város feladatává vált a kéményseprő-ipari közszolgáltatás megye területén történő ellátása. 40

A törvény 15. § (1) bekezdése alapján az e törvény hatálybalépését megelőzően a megyei önkormányzattal a közszolgáltatás elvégzésére kötött szerződés tekintetében a megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata a jogutód. 

Balatonvilágos község Somogy megyéhez történő átcsatolása

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Balatonvilágos Község Önkormányzat Képviselő-testületének megyeváltásra – Balatonvilágos község Somogy megyéhez történő átcsatolására – irányuló kezdeményezésével kapcsolatos állásfoglalásában a közgyűlés tiszteletben tartotta Balatonvilágos Község Önkormányzat önrendelkezési jogát, sajnálattal vette tudomásul a község képviselő-testületének - jogszabályban biztosított - a település szomszédos megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezését. A közgyűlés 24/2012. (III. 29.) MÖK határozatában sajnálatát fejezte ki Balatonvilágos Község Önkormányzat döntéséért. A közgyűlés elismerte, hogy Balatonvilágos településre jelentős vonzerőt fejt ki a közeli Siófok város. A megyei szintű közigazgatási-közszolgáltatási elérhetőség egyértelműen a Veszprém megyében maradás mellett szólt. 4.4 Térségi feladatok 

Gazdaságfejlesztési feladatok

A megyei önkormányzat és a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködése 2001 óta folyamatos. Gazdasági Évnyitót tartottunk évente a Megyeháza Szent István termében, a politikai, a társadalmi és a gazdasági élet meghatározó személyiségei részvételével. A gazdasági együttműködés keretében üzletember találkozókra került sor. A közgyűlés évente napirendjére tűzte és megtárgyalta a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara éves beszámolóját, Veszprém megye gazdaságáról. 

A Veszprém Megyei Önkormányzat 2011-2014. évekre szóló gazdasági programja

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116.§-a szerint az önkormányzat hosszú távú fejlesztési elképzeléseit, gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti. A törvény értelmében a gazdasági program, fejlesztési terv a közgyűlés megbízatása időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. A program tehát az önkormányzat átfogó, az önkormányzat testülete és hivatala választási ciklusra szóló gazdasági és szakmai stratégiai tervdokumentuma, amely megalapozza a munkavégzés kereteit, meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek az önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat feladatainak biztosítását és színvonalának javítását szolgálják. 41

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 62/2011.(IV.28.) számú határozatával fogadta el a 2011-2014. évre szóló gazdasági programját, amelynek megújítása a 2012. január 1-jével történő megyei önkormányzatot érintő alapvető feladat ellátási kötelezettség megváltozása miatt vált szükségessé. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 6/2013. (II. 14.) MÖK határozatával fogadta el a megújított 2011-2014. évekre szóló gazdasági programját. 

8-as számú főút, és a megyei vasútvonalak fejlesztése

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének felkérésére a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2013 decemberében tájékoztatta a közgyűlést Veszprém megyét érintő közúti és vasúti fejlesztésekről. A közeljövőben megvalósul a 8-as út felújítása Székesfehérvártól (Székesfehérvár nyugati elkerülővel együtt) Herend nyugatig. A kivitelezés megkezdődött, illetve a kivitelező kiválasztásra került az alábbi szakaszokon: - Székesfehérvár nyugati elkerülő szakasz (Fejér megye) - Várpalota – Hajmáskér közti szakasz - Hajmáskér - 72 sz. főúti csomópont közötti szakasz - Márkó – Herend nyugat közti szakasz A kivitelezés tervezett kezdési időpontja 2014. év az alábbi szakaszokon: - Várpalota elkerülő szakasz - 72 sz. főút csomópont – Veszprém elkerülő útgyűrűje Az egyes szakaszok építésének befejezési időpontja 2015, 2016. A 8-as számú kiemelt főút fenti szakaszainak korszerűsítése tovább lendíti a Székesfehérvár Várpalota – Veszprém – Ajka innovációs tengely gazdasági fejlődését. Segíti az Ausztria felől a Balatonra irányuló turisztikai forgalom lebonyolítását és nyáron a Balaton és Székesfehérvár között segíti az M-7 forgalmának elvezetését. A 8-as számú főút osztrák határig történő korszerűsítésének elhúzódása Veszprém megye fejlődésére kedvezőtlenül hat. A Győr – Pápa – Celldömölk vasútvonal átépítése és villamosítása előtérbe került, mert a Boba – Hódos vasútvonal fejlesztés által alacsonyabb költséggel teremthető meg a kapcsolat. A Székesfehérvár – Boba vasútvonal átépítése során Székesfehérvár – Veszprém között 120160 km/h sebességű kétvágányú vasúti pálya kiépítése tervezett. 

Közösségi közlekedés

Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megye területét érintően az Északnyugatmagyarországi Közlekedésszervező Iroda szombathelyi központtal – együttműködésben a területileg honos hat volán és két vasúti szolgáltatóval – kíséri figyelemmel a mobilitási igények változásait, harmonizálja a menetrendet és készíti elő azt megrendelői jóváhagyásra.

42

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének felkérésére az Északnyugat-magyarországi Közlekedésszervező Iroda 2013 decemberében tájékoztatta a közgyűlést Veszprém megyét érintő közösségi közlekedésének aktuális helyzetéről. Az elmúlt években a közigazgatás, az egészségügy és az oktatás területén bekövetkezett változásokat a közösségi közlekedésre is befolyással voltak. A járásközpontok megközelíthetősége kiemelt feladatot jelentett a közlekedésszervezők számára. Menetrendi változtatások által minden település számára biztosított a közvetlen eljutás a járásközpontba. Településenként minimum napi 3 járatpár közlekedése biztosított menetrend szerint. A közösségi közlekedés feltételeinek javítására az alábbi fejlesztések valósultak meg. - Balatonfüred intermodális csomópont, - Pápai autóbusz állomás épületének felújítása, infó-kommunikációs eszközök telepítése, - Ajka, Bakonypölöske, Karakószörcsök, Somlószőlős, Városlőd, Vid 5 db buszöböl és 1 db buszforduló felújítása. - Veszprém Megyei Területfejlesztési Szakmai Kollégium A megyei önkormányzat területfejlesztési tevékenységének segítése, a területfejlesztésben érintett, érdekelt szereplők összehangolt fejlesztési együttműködése céljával létrehozta a Területfejlesztési Szakmai Kollégiumot. Az együttműködési megállapodás alapján a szakmai kollégium tagjai: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, Veszprém Megyei Kormányhivatal, Pannon Egyetem, Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Balaton Fejlesztési Tanács, KDRFÜ. A tanács a munkaülésein a megyei területfejlesztést érintő napirendeket a közgyűlési jóváhagyást megelőzően megtárgyalta. 

Tájékoztató a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról

A Balaton Fejlesztési Tanács rendszeresen beszámol az előző évben végtett munkájáról. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése tájékoztatókat megtárgyalta és tudomásul vette. 

Veszprém Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum

2012 júliusában megalakult a Veszprém Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum, a fórum tagjai a megyei közgyűlés elnöke és a megyei jogú város polgármestere. A fórum több alkalommal ülésezett, megtárgyalta a megyei önkormányzat közgyűlése területfejlesztési tárgyú közgyűlési előterjesztéseit. A fórum elnöki és titkársági feladatait a megyei önkormányzat látja el. 

Közép-dunántúli Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Törvény) 2012. január 1-jén hatályba lépő módosulásával létrehozta a regionális 43

területfejlesztési konzultációs fórum intézményét. A Törvény 14/A § (1) pontja alapján a megyei közgyűlések elnökei regionális területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek. A regionális területfejlesztési konzultációs fórum illetékes a regionális döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő ügyekben, összehangolta a megyei önkormányzatok döntéshozatalát és képviselte a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját. A fórum titkársági feladatait a megyei közgyűlések elnökeinek megegyezése szerinti megyei önkormányzati hivatal látta el. 2012. március 9-én Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megyék részvételével megalakult a Közép-dunántúli Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum Székesfehérváron.  A "8-as főút" Térségi Fejlesztési Tanács átalakulása A "8-as főút" Térségi Fejlesztési Tanács 1998-ban Veszprémben - felismerve a kelet-nyugati irányú közlekedési tengely fejlesztésének szükségességét - azzal a céllal alakult meg, hogy a 8-as főút teljes hosszában annak gyorsforgalmi úttá történő fejlesztését elősegítse. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2012. januári változása azonban újabb szabályozást hozott létre a területfejlesztési tanácsokról. A "8-as főút" Térségi Fejlesztési Tanács, mint „önkéntes” térségi fejlesztési tanács tagságára és működésére is új szabályozás lépett hatályba a törvény módosulásával. Az 1996. évi XXI. törvény 15. § (8) bekezdés szerint a térségi fejlesztési tanács tagjai: a) a tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlések elnökei, b) az érintett megyei közgyűlés egy-egy képviselője. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a törvény szabályozásának eleget téve a 13/2012. (II. 16.) MÖK határozatával a tanács tagjának a megyei közgyűlés elnöke mellett Stolár Mihály Ferenc képviselőt delegálta. A közgyűlés javaslata alapján a "8-as főút" Térségi Fejlesztési Tanács jóváhagyta, hogy a tanács elnökét és alelnökét határozatlan időre a Veszprém Megyei Önkormányzat adja. A közgyűlés felhatalmazása alapján, a "8-as főút" Térségi Fejlesztési Tanáccsal együttműködési megállapodás megkötésére került sor. A megállapodás alapján a tanács munkaszervezeti feladatait határozatlan időre a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala látja el. 

Tag delegálása a Közép-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanácsba

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 45/2012. (VI. 14.) MÖK határozatával a Közép-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács tagjának és a Közép-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Veszprém Megyei Területi Albizottsága tagjának Gaálné Vörösmarty Éva képviselő asszonyt delegálta. 44



A transzeurópai közlekedési hálózattal (TEN-T) kapcsolatos kezdeményezés

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 47/2012. (VI. 14.) MÖK határozatával csatlakozott a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlésének kezdeményezéséhez és felkérte elnökét, hogy a következő javaslattal forduljon a közlekedésért felelős miniszterhez: Hazánk a tagállami közlekedési miniszterek fórumán kezdeményezze, hogy a „KözépEurópai Közlekedési Folyosó (CETC-ROUTE 65)” magyarországi elemei - a Mosonmagyaróvár–Csorna–Szombathely–Nagykanizsa útszakasz, valamint - a Győr–Pápa–Celldömölk és a Zalaszentiván–Nagykanizsa–Murakeresztúr vasúti szakaszok kerüljenek bele a TEN-T gerinceként szolgáló transzeurópai közlekedési folyosók törzshálózatába.

5. A megyei önkormányzat tevékenysége az intézményrendszere vonatkozásában, a gazdasági program végrehajtása 5.1

A humáninfrastruktúra működtetése és fejlesztése

5.1.1 Az egészségügyi ágazat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2010. és 2011. között folytatta az egészségügyi ellátórendszert fejlesztő tevékenységét, amellyel a Veszprém megyei lakosság egészségügyi szakellátásának feltételeit kívánta javítani, illetve jelentős anyagi ráfordítások árán korszerűsíteni. A megyei közgyűlés jelentős döntéseket hozott az egész megyét érintő fekvőbeteg szakellátás struktúrájának átalakítása, valamint egy régiók közötti együttműködést megalapozó ellátási modell megalkotása érdekében. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése figyelembe véve a megye lakossága által megjelenített ellátási igényeket, az egészségügyi intézmények fokozatosan romló finanszírozási feltételeit, az erőforrások koncentrálása és a szervezeti racionalizálás kívánta szükségszerűség miatt ciklusokon átívelő hosszú távú stratégiát alakított ki. A Veszprém Megyei Önkormányzat, mint tulajdonos 2007. december 13-ai határozatával Sümeg Város Önkormányzatával közösen megalapította a 100%-ban önkormányzati tulajdonú Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (továbbiakban: Zrt), amely 2008. április 1-jétől átvette, és kvázi jogutódként működtette a megyei kórház és a hozzá integrált fekvő és járó-beteg kapacitásokat. A tulajdonosi jogokat a két alapító önkormányzat közgyűlése, illetve 45

képviselő-testülete gyakorolta. A működtetési forma megváltoztatásával önkormányzati tulajdonvesztés nem történt, a megyei önkormányzat ellátáshoz fűződő jogai nem csorbultak. A megyei önkormányzat több alkalommal jelentős tőkeemelést hajtott végre a Zrt-ben, amelynek következtében a 2011. december 31-jén nyilvántartott jegyzett tőkéje 1 933 500 ezer Ft volt. A szükséges rekonstrukcióra, illetve fejlesztésekre szolgáló forrásokhoz Zrt. önkormányzati támogatásból, saját bevételeiből, illetve pályázat útján európai uniós forrásból juthatott. A megyei önkormányzat igen jelentős forrást biztosított pályázati önrészként az alábbi kiemelt projektek megszerzéséhez: -

A Kórházi struktúra átalakítása, fejlesztése (TIOP-2.2.4-09/1-2010-0023) A sürgősségi ellátás fejlesztése (TIOP-2.2.2-08/2-2009-0021) "Átfogó fejlesztés a Veszprém Megyei Kórházban, konzorciális összefogással a KözépDunántúli Regionális Onkológiai Centrum létrehozásáért és az egységes regionális onkológiai ellátó hálózat kialakításáért" (TIOP-2.2.5-09/1-2010-0006)

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 196/2008. (XII. 4.) MÖK határozatában úgy rendelkezett, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt (továbbiakban: Zrt) által a Tüdőbeteg gondozóban végzett pulmonológiai szakellátást a Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézetéhez kívánja integrálni. A kötelező egészségügyi szakellátási feladatba tartozó járóbeteg tüdőgyógyászati ellátást, amelyet a többségi tulajdont képező Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt-vel kötött ellátási szerződés útján teljesít az önkormányzat, 2011. február 1-jétől a Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete alaptevékenysége körébe sorolta. 

Fogszabályozás

A Veszprém Megyei Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 69. §-a alapján köteles volt ellátni a megye területén a fogszabályozási szakellátási feladatokat. Ennek érdekében a közgyűlés a 68/2004. (VI. 17.), a 101/2009. (IX. 17.), valamint a 141/2009. (IX. 17.) MÖK határozataiban döntött a feladatok egészségügyi szolgáltatók részére történő átadásáról, melyekre feladat-ellátási, illetve közreműködői szerződéseket kötöttünk. A feladat finanszírozására a megyei önkormányzaton keresztül került sor. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi 46

CLIX. törvény 18. § (2) bekezdése 2012. január 1-jével hatályon kívül helyezte az Ötv. 69. §át, így a megyei önkormányzatnak megszűnt a fogszabályozási feladat ellátásával kapcsolatos kötelezettsége. Mivel a jogszabályok 2012. január 1-jétől nem határozták meg a feladatellátás címzettjét, és annak finanszírozását, a jogalkotási problémára felhívtuk az illetékes államtitkár figyelmét, tekintettel arra is, hogy a megyei önkormányzatnak nincs a tulajdonában és fenntartásában szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató. Fentiekre figyelemmel a megyei közgyűlés a 62/2012. (IX. 20.) MÖK határozatában kezdeményezte a Veszprém megyei fogszabályozási szakellátási feladatok – 2013. január 1jével történő – állam általi végleges átvételét. Annak érdekében azonban, hogy az átvétel – előreláthatóan hosszabb időt igénybevevő – megtörténtéig a fogszabályozási feladatok ellátása a megyében ne omoljon össze, és a feladatot folyamatosan, lelkiismeretesen ellátó szakorvosok finanszírozása biztosított legyen, az ellátást az önkormányzat 2012. december 31. napjáig fenntartotta. Jelenleg határozatlan időre, illetve az állam döntéséig vállalta. 5.1.2

A szociális ágazat

A megyei önkormányzat a 1993. évi III. törvény alapján kötelező feladatként gondoskodott a szakosított ellátások megszervezéséről, amelyek biztosítására a törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény értelmében a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodott különösen a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról, továbbá egyes szakosított ellátás körébe tartozó feladatokról. A megyei önkormányzat a szakosított ellátási feladatainak az általa fenntartott kilenc, személyes gondoskodást nyújtó, tartós bentlakást biztosító szakosított szociális intézmény működtetésével tett eleget. A megyében a közel 2 800 tartós bentlakásos intézményi férőhely közül a megyei önkormányzat összesen 1 341 férőhelyen biztosította időskorúak (köztük demens személyek), pszichiátriai betegek, fogyatékos személyek, szenvedélybetegek ápolását-gondozását, fogyatékos személyek rehabilitációs ellátását. Ezen kívül 16 férőhelyen biztosította időskorúak átmeneti ellátását, és 16 férőhelyen fogyatékos személyek nappali ellátását. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2011. február 24-én, a 18/2011. (II. 24.) MÖK határozatával döntött a megyei önkormányzat által fenntartott szakosított szociális intézmények struktúrájának átalakításáról. A megyei önkormányzat által fenntartott, bentlakást biztosító szociális intézmények egyesítéssel ellátási típusonként 2011. július 1jével összevonásra kerültek. A devecseri, a külsővati, a peremarton-gyártelepi és a szőci idősek otthonai önálló telephelyként a Pápakovácsi székhelyű idősek otthonába, a 47

lesencetomaji, a Sümeg-nyírlakpusztai és a veszprémi fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek otthonai pedig önálló telephelyként a Dáka székhelyű fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátásáról gondoskodó intézménybe kerültek beolvasztásra. Miután a 2008. július 1-től regionális módszertani feladatok ellátásával megbízott külsővati idősek otthona az átszervezést követően már nem felelt meg a regionális módszertani intézményekre meghatározott feltételekkel, kinevezése visszavonásra került. A pápakovácsi székhelyű integrált intézmény élve az ismételten meghirdetett pályázati lehetőséggel benyújtotta az ágazati minisztérium felé pályázati programját. A pozitív döntést követően a NEFMI miniszterétől kapott, 5 évre szóló kinevezés alapján 2011. július 1-től a Középdunántúli regionális szociális módszertani feladatokat a Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthonainak Egyesített Szociális és Módszertani Intézménye Pápakovácsi láthatja el. Tekintettel arra, hogy a normatív állami hozzájárulásból és az ellátottak által befizetett térítési díjból származó bevételeken felül a megyei önkormányzatnak egyéb forrásai terhére folyamatosan hozzá kellett tennie az ápolást-gondozást biztosító szakosított szociális intézményeinek működtetéséhez, elsősorban a megtakarítások elérése érdekében került sor az intézményi integrációra. A cél az volt, hogy az adminisztráció és a párhuzamosságok csökkentésével kisebb működtetési költséggel fenntartható, feladatorientált egyesített intézmények jöjjenek létre, amelyek egyben magasabb színvonalon képesek biztosítani a szolgáltatásokat. A pénzügyi megtakarításokon túl alapvető cél volt az egyes beolvadó intézmények egyedi arculatának megtartása mellett a szakmai ellátási minőség fejlesztése. Egységes szakmai szemlélet és irányítás kialakítása, a különböző telephelyek szakmai munkájának összehangolása, feladat-centrikus munkaszervezés, a dokumentációs rendszer és adminisztráció egységesítése és átláthatóbbá tétele. Az intézmények egyesítésének a lebonyolítása részeként felülvizsgálatra kerültek az egyes beolvadó intézmények által korábban megkötött szerződések. Az azonos szolgáltatás igénybevételére megkötött szerződések tartalmának és kondícióinak összehasonlítása eredményeképpen az előnytelennek minősített szerződések felmondásra kerültek. A szinte azonos (736-737) férőhelyszámmal kialakításra került két egyesített intézményben 20-25 fős műszaki/karbantartó csoportok jöttek létre. A szakmunkás dolgozók végzettségeinek megfelelően ezek a csoportok a szükséges alapanyag biztosítása mellett sokrétűen alkalmasak az intézmények székhelyén és telephelyein jelentkező karbantartási, felújítási, esetleg kisebb beruházási feladatoknak az úgymond önköltségen történő elvégzésére is. 48

A telephelyek – a centrumintézmények egységes szempontrendszere alapján – önálló szakmai programot állítottak össze, amelyet az integrált intézmény szakmai programjának részeként a közösen megalkotott új Szervezeti és Működési Szabályzattal együtt a fenntartó jóváhagyott. A centrumintézményekben és a hozzájuk kapcsolódó telephelyek vonatkozásában 2011. július 1-jéig valamennyi szabályzat egységesítésre került, így az egyesített intézmény belső ellenőrzési szabályzata, az intézményi szolgáltatást igénybevevők ellátására vonatkozó szabályzatok (pl: pénzkezelési, költőpénz kezelési szabályzat, gépjármű-használati szabályzat). Felülvizsgálatra és egységesítésre kerültek a munkaköri leírások. Az egységes intézményi-szervezeti kultúra részeként később megvalósítandó cél az egységes minőségirányítási rendszer bevezetése volt. 5.1.3

Gyermekvédelem

Az előző ciklusban a gyermekvédelmi gondoskodás alatt élő ellátottak számának folyamatos csökkenése mellett a nevelőszülői hálózat bővítése, erősítése a megyei gyermekvédelmi szakellátó rendszer átalakulását, a feladatellátás nevelőszülői ellátás irányába való eltolódását eredményezte. Miután a gyermekvédelem szakterületén a feladatellátás súlypontja áttevődött a nevelőszülői hálózat felé, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése úgy határozott, hogy annak működtetője, a Veszprém Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat kapjon nagyobb szerepet a gyermekvédelmi rendszer feladatellátásában. A 185/2009. (XII. 17.) MÖK határozat alapján 2010. február 1-jétől a Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága beolvasztásra került a Veszprém Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat megnevezésű intézménybe, és egyidejűleg az intézmény neve Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ megnevezésre változott. A beolvasztással egyidejűleg a lakásotthonok kihasználtságának figyelembe vételével ismételten döntés született több lakásotthon rendszerből való kivonásáról. A lakásotthonok bezárását követően a lakásotthoni engedélyezett férőhelyszám – beleértve az utógondozó otthoni, valamint a külső férőhelyeket is – 163 főre módosult. A Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ létrehozásával a gyermekvédelmi szakellátási feladatok ellátása továbbra is zavartalanul, a megszokott rendben, a már kialakított módon történt. Az egy intézményi irányítással rugalmasabb, az igényekhez, helyzetekhez gyorsabban, jobban alkalmazkodni tudó, egységes intézményi feladatellátás valósult meg.

49

A gyermekvédelmi szakellátó rendszer átalakulását az alábbi táblázat jól jellemzi: Év

Gyermekotthoni engedélyezett férőhelyszám

Nevelőszülői engedélyezett férőhelyszám

Összes engedélyezett férőhelyszám

Ellátotti létszám

2003. 12. 31.

301

308

609

611

2004. 12. 31.

292

308

600

581

2005. 12. 31.

288

326

614

557

2006. 12. 31.

272

319

591

528

2007. 12. 31.

248

305

553

528

2008. 12. 31.

226

349

575

530

2009. 12. 31.

204

376

580

526

2010. 12. 31.

163

368

531

468

2011. 12. 31.

163

368

531

475

A gyermekotthoni férőhelyek (lakásotthon, befogadó otthon, utógondozó otthon, külső férőhelyek) számában jelentős a csökkenés, a vizsgált időintervallumban 46%-os. A nevelőszülői hálózatban pedig 22 %-os emelkedés volt tapasztalható. Nagyobb arányú növekedés figyelhető meg a 2007. évben kidolgozott nevelőszülői program bevezetését követően. Jelentős változást mutat az ellátotti létszám alakulása is, annak csökkenő tendenciája egyértelműen látható. A csökkenés az elmúlt hét év alatt közel 20 %-os. Szükséges azonban a gyermekotthoni férőhelyeket ellátási típusonként vizsgálni, ugyanis mindegyik más funkciót lát el. A befogadó otthon – a koruk miatt (0-3 éves) különleges szükségletű gyermekeket, és fiatalkorú anyákat gyermekükkel együtt ellátó gyermekotthon – működtetése mindenképpen kiemelt feladat. A különleges lakásotthonok (gici lakásotthonok) középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekeket láttak el. A 3 különleges lakásotthon kihasználtsága 88-100 % közötti volt. Az ellátottak életkori összetétele alapján a kiskorúak száma irányában tapasztalható eltolódás, az utógondozói ellátottak (18 év felettiek) száma csökkent. E tendencia már az előző években is tapasztalható volt, így került bezárásra egy utógondozó otthon (2010. 03. 31. Nyárád), majd később egy 5 fős külső férőhely (2010. 09. 30. Veszprém). Az utógondozó otthonban a férőhely kihasználtság 75 %-os, míg a külső férőhelyeken csak 50 %-os.

50

A megye gyermekvédelmi szakellátó rendszere 8 (normál) lakásotthonban történt. Engedélyezett férőhelyszáma 95 fő. A lakásotthonban integrált elhelyezéssel láttak el különleges (enyhe fokban értelmi fogyatékos) és esetenként speciális (erősen magatartászavaros, pszichiátriai beteg) szükségletű gyermekeket is. A kihasználtság 2011. során 71-84 % közötti volt. A 8 lakásotthon közül 6 lakásotthon 2010-ben jelentős pályázati (TIOP) segítséggel felújításra került. A megyei gyermekvédelmi szakellátó rendszerben a nevelőszülői ellátás fejlesztését az önkormányzat kiemelt feladatként kezelte. A nevelőszülő toborzás, az új nevelőszülők képzése folyamatosan valósult meg. 5.1.4

Közoktatás

A 2010/2011. tanév beiskolázási eljárását követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2010. június 17-én napirendjére tűzte az osztályindítások feltételeinek vizsgálatát azokban az esetekben, ahol a jelentkezett tanulók száma a rendkívüli felvételi eljárást követően sem érte el a közoktatási törvényben meghatározott átlaglétszámot: középiskolában a 28 főt, szakiskolában a 23 főt. A közoktatási intézmények feladatarányos finanszírozási elveit rögzítő 138/2008. (IX.18.) MÖK határozat 2. pontja szerint a feladatfinanszírozási rendszerben alkalmazott mutatóktól való eltérést a közgyűlés egyedi határozattal engedélyezheti. A Közgyűlés 136/2010. (VI.17.) MÖK határozat 1. pontjában úgy döntött, hogy a közoktatási törvényben meghatározott átlaglétszám alatti osztályok indítását akkor engedélyezi, ha az induló osztályok hiányzó tanulólétszámából fakadó többletköltségek finanszírozásához a tulajdonos önkormányzatok hozzájárulnak a kieső normatíva és a normatíván felüli megyei önkormányzati támogatási költségek mértékéig. Az érintett városok (Ajka - Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium, Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium; Balatonfüred Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium; Sümeg - Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény; Tapolca - Batsányi János Gimnázium és Kollégium) polgármesterei a megyei közgyűlés elnökének megkeresésére pozitív választ adtak, és a megküldött számítások alapján vállalták a 2010/2011. tanévre szóló támogatás megfizetését. A Veszprém Megyei Önkormányzat a 2010/2011. tanévben 25 közoktatási intézmény fenntartásáról gondoskodott. Ezek közül 5 (a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium, a Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, a Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a Veszprém Megyei Egységes 51

Pedagógiai Szakszolgálat) megyei tulajdonú, a többi 20 fenntartásra átvett intézmény. A tulajdonos önkormányzatok számára nem kötelező közoktatási feladatok Veszprém Megyei Önkormányzat részére történő átadásáról szóló megállapodások Ajka, Pápa (kivéve Türr István Gimnázium és Kollégium) és Tapolca városok esetében 2011. június 30-án lejártak. A 186/2007.(XI.8.) MÖK határozat alapján a Balatonalmádi, Balatonfüred, Sümeg, Várpalota és Zirc városok önkormányzataival kötött megállapodásokat, illetve a Türr István Gimnázium és Kollégium fenntartására Pápa Város Önkormányzatával kötött megállapodást a felek határozatlan idejűre módosították azzal, hogy legalább 2007. július 1-jétől 2011. június 30-áig szólnak. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 115.§ (5) bekezdése a képviselőtestületek megválasztását követően hat hónapos határidőt jelölt meg az ugyanezen törvény 70.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására vonatkozó döntések meghozatalára. Az egyes közoktatási feladatok ellátásáról rendelkező 42/2011. (IV. 28.) MÖK határozattal a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése kinyilvánította azon szándékát, hogy a közoktatási feladatok ellátása során gyakorolni kívánja az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 93. § (1) bekezdésében meghatározott költségvetési irányítási jog keretében biztosított hatásköröket, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) bekezdésében meghatározott fenntartói irányítási jogot az alapítás (létesítés) és megszüntetés kivételével. Ajka Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az 52/2011.(III.25.) Kt. határozatával úgy döntött, hogy a Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény keretében ellátott feladatokat, valamint a Bródy Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményből leválasztandó Zeneiskola feladatellátását a 2010-2014-es önkormányzati ciklusban nem vállalja, és azokat – legkorábbi időpontban – 2011. július 1-jétől a Veszprém Megyei Önkormányzatnak működtetésre átadja. Ugyanezen határozat 3-5. pontja szerint a Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium, a Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a Bródy Imre Gimnázium, Szakközépiskola keretében ellátandó közoktatási feladatok biztosítását a 2010-2014-es önkormányzati ciklus idejére Ajka Város Önkormányzata vállalta. Az Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás területe egy részének leválasztásával 2011. január 1-jei hatállyal kialakított Devecseri Kistérség területén a pedagógiai szakszolgálati feladatok biztosítása érdekében a Veszprém Megyei Önkormányzat a Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodást a társulás által felvállalt pedagógiai 52

szakszolgálati feladatok (nevelési tanácsadás, logopédia) 2011. január 1 – 2011. június 30-áig történő ellátására. A Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a 23/2011. (V.10.) TT határozatában arról döntött, hogy 2011. június 30-át követően a kistérség területén a pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a logopédiai ellátást és a gyógytestnevelést biztosítja a kistérséghez tartozó valamennyi önkormányzat vonatkozásában. Így a Veszprém Megyei Önkormányzat feladat ellátási kötelezettsége ezen szakszolgálati feladatok tekintetében megszűnt. A nevelési tanácsadás esetében a feladat ellátása a Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat ajkai telephelyén lévő Nevelési Tanácsadóban valósult meg, melynek költségeit a Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa megtérítette. Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 325/2010.(XII.16.) Öh. számú határozatában kinyilvánította azon szándékát, hogy a Magyar - Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium felügyeletét és fenntartását 2011. július 1-jétől 2015. június 30-áig a Veszprém Megyei Önkormányzatnak átadja. Balatonfüred Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 107/2011.(IV.1.) számú határozatával úgy döntött, hogy a Lóczy Lajos Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, valamint a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium keretében ellátott feladatokat 2011. július 1-jétől vállalja. Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 35/2011.(III.17.) határozatával a Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, a Bartók Béla Zeneiskola – Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, az Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium, a Petőfi Sándor Gimnázium, a Türr István Gimnázium és Kollégium, valamint a Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretében működő Nevelési Tanácsadó intézményekben ellátott feladatokat a 2010-2014-es önkormányzati ciklusban is átadja a Veszprém Megyei Önkormányzatnak. Sümeg Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 420/2010.(XI.30.) öh. határozatával a Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény megyei fenntartásáról döntött. A 479/2010.(XII.21.) öh. határozat alapján a pedagógiai szakszolgálati feladatellátást a 2010-2014-es önkormányzati ciklusban sem kívánja ellátni. Tapolca Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 155/N/2010.(XII.10.) képviselőtestületi határozatával a Batsányi János Gimnázium és Kollégium, a Járdányi Pál Zeneiskola – Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, 53

valamint a Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat részeként működő Nevelési Tanácsadó további megyei fenntartásáról döntött. A későbbi egyeztetéseket követően a Képviselőtestület úgy határozott – 58/N/2011.(III.31.) Kt. –, hogy a Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretein belül működő tapolcai Nevelési Tanácsadó fenntartását közös megegyezéssel 2011. július 1-jei hatállyal visszaveszi a Veszprém Megyei Önkormányzattól. A Veszprém Megyei Önkormányzat és Tapolca Város Önkormányzata 2008. május 30-án megállapodást kötött egymással a Széchenyi István Szakképző Iskola 2008. II. félévtől 2011-ig tartó tanév finanszírozására. Várpalota Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 314/2010.(XI.25.) képviselőtestületi határozatával kinyilvánította azon szándékát, hogy a Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, a Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény keretei között ellátott nevelési-oktatási feladatokat a 2010-2014-es önkormányzati ciklusban nem vállalja. A Képviselőtestület a 356/2010.(XII.16.) képviselő-testületi határozatával a Várpalotai Egységes Pedagógiai Szakszolgálat fenntartásának a Veszprém Megyei Önkormányzat részére történő átadásáról döntött. Zirc Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 278/2010.(XI.29.) Kt. számú határozatával a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a 312/2010.(XII.20.) Kt. számú határozatával a Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat részeként működő zirci Nevelési Tanácsadó további megyei fenntartásáról hozott döntést. A képviselőtestületi határozatok megküldését követően egyértelművé vált az előző ciklus időszakban történt feladatellátáshoz viszonyítva, hogy a települési önkormányzatok egy intézmény/feladat (Várpalotai Egységes Pedagógiai Szakszolgálat) fenntartását/ellátását kívánják átadni a Megyei Önkormányzatnak, míg 6 intézmény/feladat (Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium, Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Bródy Imre Gimnázium, Szakközépiskola, Lóczy Lajos Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium, illetve a Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretein belül működő tapolcai Nevelési Tanácsadó) fenntartását/ellátását visszaveszik a 2010-2014-es önkormányzati ciklusra. A települési önkormányzatokkal kötött közoktatási megállapodásokban rögzítésre került, hogy a költséghatékony működéshez biztosított önkormányzati támogatás évi 35 %-át a települési önkormányzatok megtérítik. A pedagógiai szakszolgálati feladatok átvállalásával a kistérségi társulások a normatív állami hozzájárulás és a tényleges költségek közötti különbözet 70 %-ának megtérítését vállalták. 54

5.1.5 Közművelődés Az 1997. évi CXL (kulturális) törvény az alábbi közművelődési feladatok ellátására kötelezte a megyei önkormányzatot. - múzeumi szervezet (megyei múzeum) fenntartása - megyei könyvtár fenntartása - megyei közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás biztosítása Az 1996. évi LXVI. (levéltári) törvény továbbá - megyei levéltár fenntartására kötelezte a megyei önkormányzatot. A felsorolt feladatokat négy intézmény, a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, a Bakonyi Természettudományi Múzeum, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet és a Veszprém Megyei Levéltár fenntartásával látta el az önkormányzat. A feladatok ellátására korábban közművelődési-közgyűjteményi normatívát biztosított az állam, amely 2009. évben megszűnt. A 2010-2011 években a „megyei, fővárosi önkormányzatok igazgatási- sport- és kulturális feladatainak támogatása” elnevezésű központosított támogatásból részesült az önkormányzat ezekre a feladatokra. Az állami támogatás összege 2011-ben 278 millió Ft, ezzel szemben a négy közművelődésiközgyűjteményi intézmény fenntartói támogatása 448 millió Ft volt. (A korábbi közművelődési-közgyűjteményi hozzájárulás sem fedezte egyébként a kiadásokat.) Az állami támogatás folyamatos csökkenése miatt már 2007. évtől kezdődően folyamatosan költségvetési megvonásokat, létszámleépítéseket, szervezeti átalakításokat foganatosított a Közgyűlés a közművelődés területén. A területet érintő két legjelentősebb döntés 2007. és 2010. évben történt. Előbbi a múzeumi szervezetet, utóbbi pedig a megyei közművelődési szolgáltatást érintette. KDOP, illetve TÁMOP pályázati támogatással jelentős fejlesztéseket indultak el 2011. évben Balácán, illetve a múzeum székhelyének is helyet adó Török Ignác utcai épületekben (látványraktár kialakítása). Kiemelendő a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság pályázati tevékenysége, amely keretében a látogatók számának növelése érdekében attraktív fejlesztésekre, programok, kiállítások sokaságának szervezésére került sor. A megyei múzeumi igazgatóság szervezetén kívül, önálló múzeumként történt Zircen a Bakonyi Természettudományi Múzeum működtetése. A múzeum irodái, gyűjteménye és 55

könyvtára saját tulajdonú épületekben helyezkedett el, a Ciszterci Rend apátsági épülete adott helyet a kiállításnak éves bérleti díjat ellenében. A bérleti szerződés hosszú távra való megkötésével a kiállítás sorsa megnyugtatóan rendeződött, azonban jelentősen megnövelte a múzeum fenntartásának költségeit a fizetett bérleti díj (2011-ben 5 520 ezer Ft). A közművelődési területet érintő fontos döntés a Megyei Közművelődési Intézet beolvasztása volt az Eötvös Károly Megyei Könyvtárba 2010. március 1. hatállyal. A közművelődési szakfeladat könyvtáron belüli megszervezésével kapcsolatos feladatok időben és sikeresen végrehajtásra kerültek. A közművelődési megyei módszertani feladatokat a létrehozott közművelődési és módszertani csoport keretében, 2,5 fő státusszal látta el az intézmény. A csoport legfontosabb feladata a szakemberrel nem rendelkező kistelepüléseknek való szakmai segítség, tanácsadás nyújtása volt. A közművelődési statisztikai jelentések begyűjtését és feldolgozását is a csoport végezte, részt vállaltak az amatőr művészeti terület különböző – megyei szintű – eseményeinek megszervezésében, és többnyire pályázati támogatásból segítették a kistelepülések műsorellátását. Az új nevén működő Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet továbbra is ellátta a megyei könyvtár, illetve megyei módszertani központ szerepköréből fakadó feladatokat. A könyvtár beiratkozott olvasóinak száma 2010-ben 12 721 fő volt. (Az olvasók megoszlása: 60% veszprémi lakos, 20% egyetemista, 20% a megye más településének lakója.) Csökkenő tendenciájú ugyanakkor a látogatószám és a kölcsönzött dokumentumok száma. Ez részint annak hatása, hogy új dokumentumok beszerzésére egyre kevesebbet tudott az intézmény fordítani. Hagyományos megyei könyvtári módszertani feladatokat változatlan formában látta el, valamint szerződéses viszonyban részt vett 25 Veszprém környéki település könyvtári feladatellátásában. Levéltári területen a Veszprém Megyei Levéltár Veszprém, Török Ignác utca 1. alatti új székhelyének 2000-ben és a pápai levéltári épület (Széchenyi u. 20.) 2001-ben történt átadása óta jelentős változás nem történt. A levéltár a pápai egységében is megindította kutató-és ügyfélszolgálatát. A Veszprém Megyei Önkormányzat önként vállalt feladatként a Veszprémi Petőfi Színházat működtette. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (2) bekezdése d) pontja az állami átvétel alá tartozó feladatok, vagyonok és vagyoni értékű jogok alól kivételként nevesíti a megyei önkormányzat fenntartásában lévő

56

színház és előadó művészeti szervezetet. Ez a rendelkezés a Petőfi Színház vonatkozásában érintette a Veszprém Megyei Önkormányzatot. A Veszprém Megyei Önkormányzat és a Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlései által létrehozott Város-Megye Egyeztető Bizottság 2011. évi ülésein több alkalommal tárgyalta annak kérdését, hogy a városnak szándékában áll a Petőfi Színházat, illetve a színház által ellátott feladatokat átvenni. A bizottság döntése alapján létrejött egy munkacsoport, amelynek feladata volt, hogy szakértői munkát lásson el, és egyeztetéseket folytasson az intézmény pénzügyi, vagyoni, költségvetési helyzete és feladatai tekintetében. Annak érdekében, hogy az intézmény feladatátadása zökkenőmentesen bonyolódjon le, a közgyűlés a 114/2011. (VI. 23.) határozatával az intézmény gazdálkodási jogköre tekintetében 2011. július 1-étől önállóan működő és gazdálkodó szervvé alakította át, módosítva az intézmény alapító okiratát. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 227/2011. (XII.15.) MÖK határozatával döntött arról, hogy a Veszprémi Petőfi Színház fenntartását 2012. január 1-jétől átadja a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata részére. A feladat ellátása érdekében a Petőfi Színház által használt ingó és ingatlan vagyon ingyenes átadásra került a Város részére. 5.1.6

Sportfeladatok ellátása

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Testnevelési és Sporthivatalt 188/2009. (XII.17.) MÖK határozatával 2010. március 31. napjával megszüntette. A Veszprém Megyei Testnevelési és Sporthivatal jogutódja a vagyoni jogok, kötelezettségek és feladatainak ellátása tekintetében az alapító szerv, azaz a Veszprém Megyei Önkormányzat. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetésének elfogadása után a Veszprém Megyei Sporttanáccsal a megyei kötelező sportfeladatok egy részének ellátásáról és a Veszprém, Wartha Vince út 3. szám alatti ingatlan használatáról megállapodott. A Veszprém Megyei Sporttanáccsal kötött szerződés tartalmazza mindazokat a fontos és a működést alapvetően meghatározó feltételeket, amelyek a sportszervezési feladatok ellátásához szükségesek. A megállapodásban a Sporttanács látja el a következő feladatokat: a megyei verseny- és diáksport versenyek szervezését, speciális sport versenyek szervezését, kapcsolattartást az országos sport szervezetekkel, megyei sportbírók nyilvántartását, a szövetségek könyvelését, a kapott pénzeszközök felhasználásának koordinálását, ellenőrzését és elszámolását, a sporttal 57

kapcsolatos pályázatfigyelést és a pályázatok benyújtását. A fenti feladatok ellátásához a megyei önkormányzat által elfogadott költségvetésben szereplő összeget a Sporttanács számára biztosítja. A megyei önkormányzat vállalja, hogy térítésmentesen biztosítja a megyei sporttanács és szövetségei számára Veszprémben, a Wartha V. u. 3. alatti ingatlanon az irodahelyiségeket, addig míg a Veszprémi Egyetemi Nonprofit Kft-vel kötött üzemeltetési szerződés érvényben van; megállapodást kötött a Veszprémi Egyetemi Nonprofit Kft-vel, illetve az E.ON szolgáltatóval a helyiségek használatának és a közüzemi díjak költségeinek megfizetéséről; térítésmentesen használatba adja a megyei sporttanács számára a korábban a Veszprém Megyei Testnevelési és Sporthivatal leltárában szereplő ingóságokat; javaslattételi lehetőséget biztosít a Megyei Sporttanács számára a megyei önkormányzat sporttal kapcsolatos döntéseinek előkészítéséhez. Az önkormányzat a koncepcióban megjelölt sportfeladatok ellátására minden évben lehetőségeihez mérten támogatást biztosított a Sporttanács részére, mely a működési kiadások mellett, a feladatellátást segítette. A konszolidációt követően évente 750 ezer Ft támogatás került meghatározásra. A 2010. évben nem tervezett, de fontos program volt a vörösiszap károsult devecseri és kolontári gyermekek számára szervezett „Nagy vagy” játékos vetélkedő, amelyben térítésmentesen segített a TV 2 szervező stábja. A vörösiszap katasztrófa után a Hivatalban dolgozó munkatársak is segítettek, Wunsiedelből és Alsó-Ausztriából is érkeztek ifjúsági felajánlások. A megyei önkormányzat közreműködött a finn Télapó devecseri és kolontári látogatásában. Kiemelkedő esemény volt 2011-ben a Lengyel - Magyar Együttműködés Éve alkalmából megrendezett történelmi vetélkedő, amelyet 2011. szeptember 14-18. között rendeztünk Veszprémben, Csopakon, Balatonfüreden és Tihanyban. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2012. évben 5 000 ezer Ft-tal támogatta a II. Bem Program nevű négynapos lengyel-magyar történelmi diáktábor megrendezését. A sikeresen lebonyolított program tovább folytatódott, így 2013. évben minisztériumi támogatással (5 000 ezer Ft) ismételten, de kibővítve megrendezésre került a Horvát-LengyelMagyar történelmi tábor, valamint a Dél-lengyelországi Tarnow városába delegáció utaztatását szintén támogatta 500 ezer Ft-tal. A vetélkedőnek köszönhetően több száz fiatal vehetett részt a nagyszerű programokon Lengyelországból, Erdélyből, Horvátországból és hazánkból. A programok között szerepelt sétahajózás a Balatonon, táncház, kézművesfoglalkozások, filmvetítés, sportprogramok.

58

Az Önkormányzati Kupa a 2010., 2011., 2012. és a 2013. évben is megrendezésre került. Minden évben a megye különböző települései adtak otthont a rendezvény számára. A sportrendezvényen az egyes önkormányzatok, járási hivatalok, városok megválasztott képviselői és közszolgálati tisztviselői vehettek részt. Több helyszínen, több csapatversenyszámban (teremlabdarúgás, kosárlabda, sor- és váltóverseny, kötélhúzás) és több egyéni sportágban (úszás, futás, asztalitenisz, teke, tenisz, sakk, íjászat, légpuska lövészet, sudoku, szellemi vetélkedő, labdás ügyességi versenyszámok) nevezhettek a versenyzők. Több mint egy évtizedes múltra tekinthet vissza a Megyefutás rendezvénye. Minden évben különböző témában került megrendezésre a sportverseny. 2010-ben pl. az egészséges életmód jegyében. 2011-ben a Megyefutás kibővült az óvodás korosztállyal, akik közül csaknem 1500an vettek részt. Abban az évben a program az országban egyedülálló módon 5 helyszínen került megrendezésre, így Ajkán, Várpalotán, Tapolcán, Pápám, Veszprémben. Az MKB Veszprém KC (ma MKB-MVM Veszprém), mint kedvezményezettel kötött támogatási szerződés alapján a Veszprém Megyei Önkormányzat a 2010-2014. közötti időszakban is rendszeres támogatást biztosított a Klub számára az egészséges és mozgásgazdag életmód, a sportolás és a kézilabda-sportág népszerűsítésére, valamint az utánpótlás nevelésre. A Köztársaság Kupa Atlétikai verseny szintén több mint két évtizedes múltra tekint vissza, s az indulók létszáma alapján a megye legnépesebb korosztályos versenyeként tartható számon. Fiúk és lányok négy korosztályban, hat versenyszámban kapnak lehetőséget, összesen 48 versenyszámban, hogy felmérjék tehetségüket és tudásukat, versenyezzenek egymással és önmagukkal. A Veszprém Megyei Önkormányzat minden évben anyagi segítséggel járult hozzá a Kupa megszervezéséhez, tette ezt a 2010. és 2014. közötti időszakban is. 5.1.7 A Veszprém Megyei Önkormányzat szerepvállalása a turizmusban A Veszprém Megyei Önkormányzat közgyűlése 2010-ben - a Turisztikai Hivatalban végzett szakmai munka elismerése mellett - a költségvetés különösen nehéz helyzetére tekintettel 38/2010. (II. 18.) MÖK határozatával döntött a Veszprém Megyei Turisztikai Hivatal megszüntetéséről, és egyidejűleg a szakfeladat Önkormányzati Hivatalon belüli ellátásáról. Az idegenforgalommal kapcsolatos feladatellátás 2010-2011-ben a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Elnöki Kabinetének keretében, 2012. márciusától (az új szervezeti felépítést követően) a Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési és Vagyongazdálkodási Irodán belül történt. 59

A szakfeladatot jelenleg a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési és Vagyongazdálkodási Irodáján belül 1 fő idegenforgalmi referens végzi, aki ellátja a Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottsági, illetve a Veszprém Megyei Értéktár Bizottsági titkári teendőket is. Megyénk számára az idegenforgalom különös jelentőségű, térségünk a főváros után az ország legkeresettebb vidéke. A feladat fontosságára tekintettel a megye turisztikai értékeinek feltárására és bemutatására szolgáló, az előző években megkezdett munkát - a lehetőségekhez mérten – 2010-2014-ben is folytattuk. A korábbi évek során turisztikai hivatalunk által - a költségvetésben biztosított önerő és a pályázati támogatások felhasználásával - létrehozott kiadványcsaládból több általános és tematikus prospektus tartalma még ma is időszerű, így a rendelkezésünkre álló (magyar és idegen nyelvű) példányokat igénybe vesszük megyénk vonzerőinek népszerűsítésekor, illetve tovább gyarapítottuk a kiadványok sorát. Marketing célra 2009. óta sem központi, sem regionális kiírású pályázat nem volt, így Önkormányzatunk 2011-ben az önerő mellett a szolgáltatói kínálat megjelentetéséből, ill. turisztikai jellegű hirdetési felület biztosításából szerzett bevétellel valósította meg kiadványait. 2011-ben önerő felhasználásával megjelentettük Veszprém megye új turisztikai térképét, amely tartalmazta az eltelt időszakban bekövetkezett közigazgatási és a turizmussal összefüggő változásokat. Elkészítettük a Veszprém megyei rendezvénynaptár 2011 c. programfüzetet, amelynek kiadását a megyei költségvetésen túl turisztikai jellegű hirdetési bevételekből fedeztük. Az Üdülési ajánlatok Veszprém megyében 2011 című prospektusban új elemként a turisztikai szolgáltatói kínálaton túl gyalogos, kerékpáros és autós kirándulási útvonalakat is ajánlottunk. A kiadvány megjelentetésének költségét kizárólag a benne szereplőktől érkező bevételek fedezték. 2012-2014 között évente kiadtuk az Üdülési, kirándulási ajánlatok Veszprém megyében című prospektust, összesen 28 500 példányban. A megjelentetés az Önkormányzat költségvetését nem terhelte, a szolgáltatóktól származó bevétel fedezte a kiadást. A megyénk turisztikai értékeit bemutató marketingmunka részét képezik a szakmai kiállításokon történő megjelenések. 2011-ben a Veszprém Megyei Önkormányzat öt belföldi és három külföldi bemutatkozáson vett részt. Budapesten az UTAZÁS 2011 34. Nemzetközi idegenforgalmi kiállításon 14. alkalommal voltunk jelen, 21 m2-es önálló standon mutattuk be megyénk turisztikai kínálatát. A kiállítási terület bérleti díjának kifizetését a Magyar Turizmus Zrt. vállalta, a vörös iszap katasztrófának a térség turizmusára gyakorolt negatív hatást ellensúlyozandó szándékkal. Társkiállítóként a Somló Környéki Többcélú Kistérségi Társulás is részt vett a megye 60

standján, a Veszprém Megyei Önkormányzat a térítésmentes megjelenés lehetőségével segítette a térség turizmusát. 2012 és 2014 között Önkormányzatunk a budapesti UTAZÁS Nemzetközi Idegenforgalmi Kiállításon - költségtakarékossági okokból – nem önálló standon, hanem a Magyar Turizmus Zrt. Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóságának kiállítóhelyén, egy pulttal vett részt. 2011-ben három vidéki turisztikai kiállításon vettünk részt: Miskolcon és Debrecenben a Közép-dunántúli, ill. a Balaton régió társkiállítójaként, Szolnokon pedig önálló standon jelentünk meg, minden eseményen a leghatékonyabb megoldást keresve. Az IHSZ Megyék Idegenforgalmi Szövetsége Egyesület tagjai számára térítésmentes megjelenési lehetőséget szervezett Budapesten, a Tourinform főirodában, a lehetőséggel élve a főszezonban Veszprém megye is bemutatta látnivalóit, üdülési ajánlatait és programjait. Külföldi bemutatkozásokra az általunk szervezett és lebonyolított megyei utazás kiállítás viszonzásaként van lehetőségünk. A Veszprém Megyei Önkormányzattal hosszú ideje hatékony testvérkapcsolatokat ápoló Kovászna Megyei Önkormányzat meghívására 20112013-ban tavasszal Sepsiszentgyörgyön, a térség legtöbb látogatót vonzó eseményén, a Szent György Napokon mutathattuk be megyénk turisztikai kínálatát. A Nyitra Megyei Önkormányzattal már több mint tíz éves partnerkapcsolatnak köszönhetően 2011-2014. között minden év januárjában részt vettünk Pozsonyban, Szlovákia legjelentősebb szakkiállításán, augusztusban pedig a nyitrai Agrár expo mezőgazdasági és turisztikai kiállításon voltunk jelen. A Veszprém Megyei Utazás Kiállítást, a vidék egyik meghatározó, magas színvonalú idegenforgalmi szakmai eseményét a Turisztikai Hivatal megszűnését követően is megszerveztük, lehetőséget biztosítva megyénk turisztikai szereplőinek bemutatkozására, és az idegenforgalmi régiók kínálatának megismertetésére, a belföldi turizmus élénkítésére. A kiállításon kizárólag turisztikai szolgáltatók, ill. nonprofit szervezetek vettek részt. 2011-ben a Pannon Egyetem aulájában, mintegy 100 kiállító részvételével, Békés megye díszvendégi megjelenésével, színes kísérőprogramokkal valósítottuk meg a rendezvényt. 2012 óta a Lovassy László Gimnázium tornacsarnoka szolgál az esemény helyszínéül, a vendégek és a kiállítók véleménye szerint a rendezvény az új, kisebb helyen, kevesebb (5060) kiállítóval is megőrizte szakmai színvonalát, sokszínűségét. 2012-ben Balatonfüred testvérvárosát, Opatiját üdvözölhettük díszvendégként, míg 2013-ban Szlovákia jelent meg hangsúlyosabban. A rendezvényen díjmentesen önálló standot biztosítottunk a megye Tourinform irodái számára, akik térségük településeinek turisztikai vonzerőit, szolgáltatásait, rendezvényeit ajánlották az érdeklődőknek, 2013-ban a Veszprém Vármegye Bora cím birtokosai szintén térítésmentes bemutatkozási lehetőséget kaptak.

61

2014-ben 17. alkalommal rendeztük meg a szakvásárt, ahol díjmentesen önálló, 15 m2 standot biztosítottunk a kiállítás időpontjáig (2014. április 12-13.) a Veszprém Megyei Értéktárba felvett tizennégy nemzeti érték bemutatkozásához, amely nagy sikert aratott a látogatók körében. Testvérmegyéink, az erdélyi Kovászna és a szlovákiai Nyitra megye ugyancsak térítésmentes standon mutathatta be vonzerőit. A látogatók számára a kiállításra a belépés illetve a kísérőprogramokon a részvétel díjtalan. A rendezvény önfenntartó, a kiadásokat (helyszín bérleti díja, standépítés, reklám, kísérőrendezvények stb.) a kiállítói részvételi díjak fedezik, így a Veszprém Megyei Utazás Kiállítás szervezése, lebonyolítása a megyei önkormányzat költségvetését nem terheli. A turisztikai marketing munka mellett folyamatos feladatot jelent az információs tevékenység, hivatalunk idegenforgalmi referense egyúttal a megyei Tourinform irodai szerepkörből adódó teendőket is ellátja, mind hagyományos, mind elektronikus úton tájékoztatja az érdeklődőket, a partnereket, adatszolgáltatást végez a Magyar Turizmus Zrt felé és rendszeres, folyamatos munkakapcsolatot tart a 13 irodából álló megyei Tourinform hálózattal. A Turisztikai Hivatal megszűnését követően - az ügyfélforgalmat nem bonyolító – megyei Tourinform iroda fenntartói szerepét a Veszprém Megyei Önkormányzat vette át, erre vonatkozóan névhasználati szerződést kötött a Magyar Turizmus Zrt-vel. A kötelezettséggel járó feladatokat az idegenforgalmi referens végzi, a Tourinform iroda fenntartása a Veszprém Megyei Önkormányzat számára költségviseléssel nem jár. A megye Tourinform irodáinak közreműködésével 2010 -2014 között minden évben elkészült a Veszprém megyei turisztikai információk című, közel 70 oldalas, elektronikus formátumú információs kézikönyv. Az összeállítás megyénk közel száz településének idegenforgalmi vonzerőiről, szolgáltatásairól szóló hasznos információkat (elérhetőségek, nyitva tartás, belépők stb.) tartalmaz, amely nagyközönség számára önkormányzatunk honlapján is elérhető. Az idegenforgalom szereplőivel az elmúlt években is munkakapcsolatban álltunk, együttműködtünk a Balatoni és a Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóságokkal, a turisztikai desztinációs menedzsmentekkel, a Pannon Egyetem Turizmus Tanszékével, a turisztikai partnerekkel. A Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. felkérésére, az 54/2012. (IX.20.) MÖK határozat döntésének megfelelően a Veszprém Megyei Önkormányzat stratégiai partnerként részt vesz a „TRANSDANUBE” Fenntartható közlekedés és mobilitás a Duna menti turisztikai régiókban című, a Délkelet-európai Transznacionális Együttműködési Program keretében megvalósuló nemzetközi projektben.

62

A Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. célkitűzése szerint a projekttevékenység keretében a desztináció területén többek között kerékpározható utak kerülnek kijelölésre, illetve tanulmány szintjén összekapcsolnák a Duna menti EuroVelo kerékpárutat a Balatonnal. A projekt segítené a térség turisztikai értékeinek nemzetközi szintű ismertebbé válását. A Veszprém Megyei Önkormányzat az idegenforgalommal kapcsolatos feladatokat az elmúlt négy évben költségtakarékosan, de a lehetőségekhez mérten hatékonyan és színvonalasan ellátta. 5.1.9. A megyei önkormányzat nemzetközi kapcsolatai Kovászna Megye és Maine-et-Loire 2010. Február 9-12. Háromoldalú konzultatív tanácsülésre került sor Christian Rosello, Maine-et-Loire megyei alelnök, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Lasztovicza Jenő elnök úr részvételével. Az ülés során az együttműködés képviselői meghatározták a 2010-es és év programjait, illetve egyeztetésre kerültek a hosszabb távú tervek is. A felek aláírták a 2010-2013 közötti időtartamra érvényes kétoldalú (Veszprém és Maine-et-Loire közötti), illetve háromoldalú együttműködési megállapodásokat. 2011. Július 18. –július 25. Veszprém megye jól működő nemzetközi kapcsolatainak újabb fejezeteként a Kovászna megyei és Maine-et Loire megyei partnerek bevonásával került sor a gyermekvédelmi programra a Veszprém Megyei Önkormányzat költségviselésével. A projekt gyökerei 2005-re nyúlnak vissza. A háromoldalú együttműködés tartalmi elemeit meghatározó Konzultatív Tanács döntése értelmében a gyermekvédelmi csereprogram során a gyermekvédelmi gondoskodás alatt élő fiatalok lehetőséget kapnak a külföldi élményszerzésre, a kikapcsolódásra, kísérő nevelőiknek pedig tapasztalatcserére is lehetőségük nyílik. Megyénkben már a második alkalommal került megrendezésre az egy hetes program. A találkozón 18 fiatal vett részt. Mindhárom megye 6-6 gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló 14-19 év közötti fiatalnak biztosított lehetőséget a csereprogramban való részvételre. A fiatalokat kísérő nevelőkkel együtt összesen 26 fő részvételével zajlott az esemény. A fiatalok heti programjában veszprémi városnézés, állatkerti látogatás, Balatonfüred nevezetességei, a Bakonyi Természettudományi Múzeum, valamint a Tihanyi Bencés Apátság megtekintése, balatoni sétahajózás, a pápai termálfürdő, valamint a Herendi Porcelánmanufaktúra is szerepelt. A vendégek látogatást tettek a Balatonalmádiban lévő lakásotthonban, így a fiatalok találkozhattak az ott élő gondozottakkal is.

63

Kovászna 2010. Május 13-16. A Székelyföldi Sepsiszentgyörgyön nyolcadik alkalommal megrendezett Háromszéki Kolbászparádén első alkalommal vett részt Veszprém megye. A kolbásztöltésre is benevezett "Bakonyi Betyárok" nevű csapatot Márton Szabolcs, Papp Tamás és Kropf Miklós képviselők, valamint Zsebe Péter turisztikai referens alkották. A Bakony ízeit reprezentáló gasztronómiai bemutató nagy sikert aratott a közönség körében. 2010. November 18. Kovászna Megye Tanácsának elnöke részt vett a 2010. november 18-i Megyegyűlésen, ahol ünnepélyesen átadta Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy város anyagi támogatását az iszapkatasztrófa károsultjainak megsegítésére. 2011 Január 18-21. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester meghívására a nemzeti összefogás jegyében megrendezésre került „Összetartozunk” elnevezésű konferencián vett részt a Veszprém Megyei Önkormányzat delegációja. A találkozó célja az érdemi szórványstratégia életbe léptetése mellett a turizmus, illetve a kulturális, identitáserősítő programok területén történő együttműködés egyeztetése volt. 2011. június 27 és július 3. között 60 fiatal vett részt Erdélyből és a lengyelországi Tarnow városából a Csopaki Ifjúsági Üdülőben rendezett nemzetközi táborban. Maine-et-Loire 2013. Május 9. Polgárdy Imre alelnök a Megyeházán fogadta a Maine-et Loire megyei Angers városából érkezett szimfonikus zenekar tagjait. A találkozó során a vendégeknek bemutatta a Megyeházát, valamint tájékoztatót tartott a Megyei Önkormányzat tevékenységéről, információkat adott a megye történelméről, oktatásáról, kultúrájáról, gazdaságáról, turizmusáról, majd ezt követően részt vett a szimfonikus zenekar koncertjén, melyet a Gizella Napok keretében a veszprémi Várszínpadon adtak elő. Tarnów 2010. Március 7-10. A Veszprém Megyei Önkormányzatnál tette látogatást Tarnów város oktatási küldöttsége. Felkeresték a 2010. évi diákcserék résztvevőit adó iskolákat, intézményeket, egyesületeket. 2010. Március 15. A Megyeházára látogatott Tarnów város delegációja. Lasztovicza Jenő elnök úr megbeszélést tartott a delegációt vezető Maria Bilik marketing osztályvezető asszonnyal, aki tájékoztatta elnök urat arról, hogy Tarnów város tovább kívánja erősíteni a „legmagyarabb lengyel város” hagyományait, amelyet a Bem emlékpark bővítésével, a magyar-lengyel barátságot propagáló kiadványokkal és programokkal kívánnak elérni. 64

2010. Június 25-27. Polgárdy Imre alelnök részt vett lengyel partnerünk, Tarnów város megalapításának 680. évfordulójára rendezett ünnepségen. Wilfried Böhm EU főtanácsos úr az évforduló alkalmából az EU becsületzászlaját (EU Falg of Honour) adta át a városnak. A program részeként alelnök úr találkozott a Tarnówi Magyarbarátok Társaságának tagjaival és Kiskőrös város delegációjával közösen megkoszorúzta a Bem József és a Petőfi Sándor emlékműveit. 2010. Október 21-24. A Veszprém Megyei Önkormányzat delegációja vett részt a Tarnów-i Bem Iskola fennállásának 50. évfordulójára rendezett ünnepségen. A megbeszélésen Tarnów város képviselői hozzájárultak, hogy a Várpalotán kiállított Erdélyi Körképet tovább kölcsönözze Veszprém megye Kovászna megyének. Szó esett az Erdélyi Körképpel kapcsolatos jövőbeli tervekről is, amihez felajánlottuk segítségünket - festőket, a III. Béla Gimnázium művészeti tanulói közül. Ezt követően emléktábla avatáson és iskolai ünnepélyen vett részt a veszprémi küldöttség. A városi díszünnepségre a város új oktatási intézményében, a Szemináriumban került sor. Ezen jelen voltak a város, Malopolskie régió és a Lengyel Parlament vezetői, képviselői. 2011. Március 10. A Kis művész V. nemzetközi rajzpályázat Magyarországon nagy érdeklődést váltott ki, amelyet megyénk koordinált és szervezett. Összesen 721 db rajzot, vagy festményt és 15 db plasztikát, kis szobrot készítettek az 5-10 éves gyermekek. 2011. Március 30 - április 2. Andzej Kot a Tarnowi sporttagozatos általános iskola, Tereza Kot a Bem József általános iskola és Kristóf Kolaczinszkij a műszaki iskola igazgatója járt Tarnowból megyénkben. Ellátogattak a Bem József (Balatonfüred), a Dózsa György és Szilágyi (Veszprém) általános iskolákba, az egyetemre és a megye három intézményébe: a Medgyaszay István Szakképző iskola, Gimnázium és Kollégiumba, a Bánki Donát (Ajka) és Faller Jenő (Várpalota) Szakközépiskolába. Megtekintették az oktatás módszertani kiállítást Veszprémben és megnézték Balatonfüred felújított nevezetességeit a Jókai és Vaszary múzeumokat. 2011. Június 16-19. A tarnówi vezetőség és a Veszprém megyei delegáltak között lezajlott tárgyalás során a tarnówi alpolgármester hangsúlyozta, a testvérkapcsolatok keretét rögzítő együttműködési megállapodás tíz évvel ezelőtt került aláírásra, amelyet november 10-12-én, ünnepélyes keretek között szeretnének megerősíteni Lengyelország függetlenségének nemzeti ünnepén. A delegáció megtekintette a sporttagozatos iskolában megrendezett korosztályos nemzetközi labdarúgótorna záró mérkőzését, majd Kovács Norbert alelnök elismeréseket adott át az esemény résztvevőinek.

65

2011. június 27 és július 3. között 60 fiatal vett részt Erdélyből és a lengyelországi Tarnow városából a Csopaki Ifjúsági Üdülőben rendezett nemzetközi táborban. A csoport a „tolerancianapon” ellátogatott a lesencetomaji Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthonába. A programban sport-, kézműves foglalkozás és kulturális bemutató szerepelt. 2011. Szeptember 30. Kovács Norbert, a megyei közgyűlés alelnöke fogadta a lengyel Tarnów város delegációját a két szervezet közötti együttműködés 10 éves jubileumi ünnepségének egyeztetésére a veszprémi Megyeházán. A megbeszélés során érintették a közelmúltban megrendezett Magyar – Lengyel történelmi Bem vetélkedőt, melynek sikeréhez a lengyel delegáció tagjai gratuláltak. Az Erdélyi Körkép további megjelenéseit illetően jelezték, hogy Kiskőrös mellett Miskolc is érdeklődött már az alkotás kiállításának lehetőségéről. 2011. November 10-12. A Lengyel Függetlenség Napja alkalmából rendezett nagyszabású ünnepségsorozaton vett részt Lasztovicza Jenő elnök úr a lengyelországi Tarnow-ban. A megyei önkormányzat gyümölcsöző testvérkapcsolatait reprezentáló lengyelországi együttműködés immár tíz éves múltra tekinthet vissza. A tarnowi önkormányzat – hagyományteremtő szándékkal – a függetlenség napjának megünneplését 2011-ben, nemzetközi partnertalálkozóval gazdagította. Az eseményre a Veszprém megyei delegáció mellett meghívást kapott Veszprém és Kiskőrös városának küldöttsége, valamint az ukrán partneri delegáció is. Az ünnepségsorozat első állomásaként november 10-én, a delegációk jótékonysági fogadásra voltak hivatalosak, melynek során a Via Spei Hospice Ház részére történt adománygyűjtés. A látogatás második napján Nemzetközi Partnerségi Fórumra került sor a Tarnowi Kulturális Központ épületében, ahol Tarnow város és Veszprém megye 10 éves együttműködésének történetét bemutató prezentáció megtekintése után a partnerek az eredeti együttműködési megállapodást egy kiegészítő, barátságot megerősítő záradékának aláírásával látták el. 2012. április 24-27. A Veszprém Megyei Önkormányzat képviseltette magát Tarnow városában a Lengyel olimpiai sporttagozatos iskola alapításának 50. évfordulóján. Az ünnepségen felléptek a Veszprémi Dózsa György Általános Iskola tanulói is. 2012. október 24. Lasztovicza Jenő elnök úr hivatalában fogadta a Veszprém Megyei Jogú Város vendégeiként a megyénkben tartózkodó lengyel Tarnow városi delegációt, Ryszard Scigala polgármester urat, Krystyna Latala alpolgármester asszonyt, Rafal Koscien nemzetközi referens urat, Malgorzata Malec asszonyt, a Tarnowi Magyarbarátok Társasága alelnökét. A találkozó alkalmat adott arra, hogy megbeszéléseket folytassak az október 23-i ünnepségekről, valamint Veszprém megye és Tarnow város között fennálló együttműködésről. 66

2013. március 15.: Erdélyi Körkép kiállítása Miskolc városában Az erdélyi Körkép másolata, Tarnów Város Önkormányzatának hozzájárulása alapján, megyénk közbenjárásával Várpalota és Sepsiszentgyörgy után Kiskőrösön volt látható. 2013. március 15. napján a Körképet Miskolc városában állították ki. A Körkép kiállítási helyszíneit Tarnów városa és a Veszprém Megyei Önkormányzat együttműködve, egyeztetve, közösen választotta meg. Magyarországon a Körképpel kapcsolatos ügyintézést Tarnów városának felkérésével, és jóváhagyásával a Veszprém Megyei Önkormányzat végzi. Az Erdélyi Panoráma Miskolc városában 2014. március 15. napjáig volt megtekinthető, a Deák téren. 2013. szeptember 16-21. napja között Zánkán az Új Nemzedék Központban került megrendezésre immár negyedik alkalommal, a korábban Bem József nevét viselő történelmi vetélkedő a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium támogatásával és fővédnökségével, valamint a Veszprém Megyei Önkormányzat szervezésével. 2013-ban már nem csak Lengyelországból, Romániából és hazánkból, hanem Horvátországból érkező csapatokat is üdvözölhettünk Zánkán az Új Nemzedék Központban, tekintettel arra, hogy Horvátország 2013. július 1. napján az Európai Unió 28. tagállama lett. 2013. november 9. – 2013. november 11.: Veszprém megyei delegáció kiutazása Tarnów városába a Nemzeti Függetlenségi Ünnep alkalmából megrendezésre kerülő programsorozatra A tarnówi önkormányzat a függetlenség napjának megünneplését egy testvérmegyei, testvérvárosi együttműködési fórummal is gazdagította. Az eseményre a Veszprém megyei delegáció mellett meghívást kapott Veszprém és Kiskőrös városának küldöttsége, valamint az ukrán partneri delegáció is. A továbbiakban a küldöttségek tagjai együtt tettek megemlékezést, s gyújtottak mécsest az ismeretlen katona sírjánál. Gifu 2010. Március 17. A Megyeházára érkezett Kókecu Haruhiko úr, a Gifui Japán-Magyar Baráti Társaság titkára. Kókecu úr tájékoztatta Lasztovicza Jenő elnök urat a tavaly Herenden megrendezett Kato Kobee kiállítás sikeréről és pozitív visszhangjáról Japánban. Felvetette újabb együttműködés lehetőségét az ifjúsági programok terén. Elmondása szerint a Japánban ifjúsági direktíva készül a gyermekek számítógép-függésének csökkentésére, valamint a környezettudatos nevelés tárgyában. Javasolta közös elképzelés kidolgozását ilyen tematikájú nemzetközi ifjúsági táborokra, amelyekben japán gyermekek is rész vehetnének. Egy közös projekttel sikeresen lehetne pályázni EU és Japán forrásokra, illetve környezetbarát technológiát fejlesztő cégeknél.

67

2010. Október 9-10. A Pannon Egyetem Idegennyelvi Oktatási Központja és a Veszprém Megyei Magyar-Japán Baráti Társaság közös szervezésében került megrendezésre a Japán Napok programsorozat, melynek közös megnyitójára Lasztovicza Jenő elnök úr meghívta Ito Tecuo japán nagykövet urat. A program megvalósításában a fő szervezők mellett a Megyei Önkormányzat Hivatala, a Japán Alapítvány és a Japán Önkéntes Szolgálat is részt vett. A japán kultúra teljes vertikumát bemutató kétnapos rendezvényen több mint 3.500 látogató vett részt. Ezzel Magyarország leglátogatottabb japán kulturális rendezvényét sikerült megszervezni Veszprémben. 2012. március 23. Ékes József, országgyűlési képviselő társaságában a vörösiszap katasztrófa Devecseri helyszínein kalauzolta Lasztovicza Jenő elnök úr Ito Tetsuót, Japán magyarországi nagykövetét, valamint a japán Gifu prefektúrából érkező testvérmegyei delegációt. Tajvan 2010. Június 2 A megyeházára látogatott a Kínai Köztársaság (Tajvan) Parlamentjének delegációja, amelyet Ming-Shing Lii úr, a tajvani parlament alelnöke vezetett. Veszprém megye és Taoyuan megye kapcsolatának építése tárgyában mindkét fél kiemelte a kölcsönös termékbemutatók és tájékoztatók tartásának fontosságát; ezen belül a magyar borexportot, mint dinamikusan fejlődő területet. 2010. Július 2. Tajvani parlamenti delegációt fogadott Lasztovicza Jenő elnök úr hivatalában. 2010. November 12. Marietta Kao Liau tajvani képviseletvezető és delegációja adományozási céllal érkezett Veszprém megyébe. A megyeházi megbeszélést megelőzően Porga Gyula polgármesterrel a Városházán, Tajpej, a főváros és Veszprém kulturális együttműködésről tárgyalunk a Taoyuan megyével kötött testvérmegyei kapcsolatról, a gazdaságfejlesztés lehetőségeiről, valamint az EU és Tajvan közötti új vízum megállapodás várható hatásairól. Mariettra Kao Liau 20 ezer amerikai dollárt, a tajvani kormány adományát ajánlotta fel Kolontár és Devecser települések megsegítésére. A megbeszélést követően a diplomaták a két érintett településre látogattak. Lappföld 2010. Augusztus 30-31. Augusztus 30-án Talabér Márta alelnök fogadta Esko Lotvonen urat, a Lappföldi Önkormányzatok Szövetségének vezetőjét, akivel megbeszélést folytattak a megye és Lappföld aktuális helyzetéről, a testvérmegyei kapcsolat eddigi eredményeiről és jövőbeli kilátásairól. Esko Lotvonen, a Lapin Liitto, a Lappföldi Önkormányzatok Szövetsége elnöke Raimo Holster kommunikációs menedzser kollégájával tett látogatást megyénkben szeptember 29 október 1. között. Ennek keretében vett részt Lasztovicza Jenő elnök úr a Toldi Tamás 68

devecseri polgármesternél tartott megbeszélésen, majd ezt követően került sor a finn Lappset játszótér avatására az Akácfa utcai parkban. A finn partner felajánlásainak köszönhetően a jelenleg átadott játszótér hét további szakaszban kerül majd bővítésre. A vörösiszapkatasztrófa áldozatai részére szervezett gyűjtésben a szövetség mellett Rovaniemi és Sodänkyle település, a helyi egyházközség, a Mikulás, valamint finn ingatlanfejlesztő társaságok is gyűjtöttek adományokat. Nyitra 2010. November 24. Ľubomír Kleštinec, a Nyitra Megyei Krízis Központ főosztályvezetője vezetésével katasztrófavédelmi szakmai delegáció érkezett a szlovákiai testvérmegyéből. A delegációt Somfai Tamás nemzetközi kapcsolatok referense és Horák Attila polgári védelmi alezredes kísérte. A delegáció a kárterületen szerzett tapasztalatok és a kapott tájékoztatás alapján tehetett javaslatot a Nyitra Megyei Önkormányzatnak a nyújtandó segély formájáról és mértékéről. Alsó-Ausztria 2011. november 22. Az Alsó-Ausztriai Tartományi Parlament és a Veszprém Megyei Önkormányzat közötti közel húsz éves együttműködés eredményeként Ing.Hans Penznek, a parlament elnökének felterjesztése alapján az Alsó-Ausztriai Tartományi Kormányzat által adományozott kitüntetést vehetett át Dr. Zsédenyi Imre korábbi megyei főjegyző. Az ünnepségen Dr. Gálffy István, osztrák tiszteletbeli konzul társaságában vett részt Lasztovicza Jenő elnök úr. A vendégeket a tartományi parlament részéről Ing. Hans Penz elnök fogadta. Dr. Erwin Pröll tartományfőnök adta át a különböző országos és tartományi kitüntetéseket. Dr. Zsédenyi Imre, korábbi megyei főjegyző az Alsó-Ausztria Tartományáért végzett tevékenysége elismerésül vehette át a Nagy Arany Kereszt kitüntetést. A tartományfőnök köszöntőjében külön üdvözölte a Veszprém megyei delegációt, nagyra értékelve a testvérkapcsolatok jelentőségét. 2011. Július 7. Kovács Norbert alelnök meglátogatta a Tullnban megrendezett nemzetközi ifjúsági tábort és részt vett a hivatalos megnyitó ünnepségen. A táborban Veszprém és Zala megyei fiatalok vettek részt a cseh, bolgár, libanoni, szlovákiai, olasz, indiai és a házigazda fiatalok mellett. Kovács Norbert alelnök fogadta az alsó-ausztriai küldöttséget, akik az egy hetes magyarországi programban ismerkedtek Veszprém megye ifjúsági munkájával és szépségeivel. Az osztrák ifjúsági vezetőket tájékoztatta a vörösiszap-katasztrófáról és a helyreállításról.

69

2011. Szeptember 21-23. Az Alsó-Ausztriai Tartományi Parlament (Landtag) és a Veszprém Megyei Önkormányzat közel húsz éves együttműködése keretében a tartományi parlament meghívására Veszprém megyei delegáció utazott Alsó-Ausztriába. A kint tartózkodás ideje alatt a delegáció látogatást tett a Kremsi Egyetemen, a kremsi Alsó-Ausztriai Orvosi Kutató Központban, a langenloisi ún. Loisium-ban a vidékre jellemző szőlőkultúrával ismerkedhetett meg a magyar küldöttség. Az utazás másnapján a delegáció tagjai látogatást tettek a St. Pölteni Tartományi Kórházban, majd a tartományi ápolási központban. A Veszprém megyei vendégek 2011. szeptember 23-án ellátogattak a Tulln-i kórházba. 2011. Október 6. Kovács Norbert, a megyei közgyűlés alelnöke hivatalában fogadta Wolfgang Juterschniget, az Alsó-Ausztriai tartomány ifjúsági és oktatási vezetőjét és Anton Kainrathot, „Laa Thaya” körzet ifjúsági felelősét. A megyeházi látogatást követően a delegáció Tihanyban tárgyalt a Tihanyi Hajós Egylet vezetőivel nyári és téli sporttáborok szervezéséről. A tanácskozásokon részt vett dr. Gálffy István tiszteletbeli konzul is. A vendégek meghívták Veszprém megye ifjúsági delegációját a 2012. évi ifjúsági nemzetközi táborba, Tullnba. 2012. szeptember 20-21. Az Alsó-Ausztria Tartományi Parlament megyénkbe látogató delegációját fogadta Lasztovicza Jenő elnök úr. A látogatás során bemutatásra került a megyei önkormányzat új tevékenysége, valamint a 20 éves együttműködést méltató és a jövőbeli együttműködés szándékát rögzítő memorandum aláírására is sor került. A delegáció ellátogatott Devecserbe, Kolontárra, ahol a „Múlttal és jelennel” ismerkedhettek meg a vendégek. Pápán a NATO bázison kaptak ízelítőt az ott folyó munkálatokról, valamint az Esterházy kastély felújításáról és a Pápai Hús Zrt., a Várkertfürdő Zrt. sikeres tevékenységéről. A delegáció programján Polgárdy Imre alelnök is jelen volt. 2013. Június 26. Polgárdy Imre alelnök Devecserben találkozott az Ausztriából érkezett azon építész szakközépiskolásokkal, akik a vörösiszap katasztrófát követően felajánlották segítségüket az újjáépítésben. Többek között komplett, költségvetéssel rendelkező építési terveket készítettek, melyeket a város a későbbiekben fel tud használni. Jelenlegi látogatásuk célja a tájékozódás és az újjáépítés megtekintése volt. 2013. Október 24-25. Az Alsó-Ausztriai Tartományi Parlament meghívására a Veszprém Megyei Önkormányzat delegációja látogatott Alsó-Ausztriába. A több mint két évtizedes együttműködés keretében ezúttal az alábbi témákkal ismerkedhetett meg a megyei delegáció: - az Alsó-Ausztriai Tartományi Tűzoltósági Iskola feladatai, struktúrája, különös tekintettel a káros anyag kibocsátásra, önkéntes tűzoltóság veszélyes anyagok járművei - az alsó-ausztriai veszélyes hulladék- és a talajvíztisztítás, a Kwizda cég üzemzavara kapcsán - talajvíz tisztító berendezések, ivóvíz ellátás struktúrája - Marchfeld-csatorna szerepe, vízi erőmű, vizek tisztítása 70

- EVN-Wasser cég információi Alsó-Ausztria vízellátásáról - Folyószabályozási projektek példája a Dunán 2014. június 28 - július 5. között Veszprém megyei fiatalok vehettek részt az alsó-ausztriai ifjúsági táborban Tullnban. A több éve tartó, uniós projektből megvalósuló tábor keretében a gyerekek egy könyvet írnak meg a részt vevő 6 másik nemzet gyermekeivel közösen, melyet feltöltenek az internetre. Wunsiedel 2011. Április 5. Uwe Götz a Wunsiedeli Ifjúsági Kör ügyvezetője újabb adománnyal érkezett megyénkbe. Korábban a devecseri iskolának, most pedig a hidegkúti önkormányzatnak adományozott számítógépeket a körzet tanácsa. A találkozás alkalmával megbeszélést folytatott Dr. Zsédenyi Imre főjegyzővel, majd az az évi ifjúsági projekteket egyeztették Göndör József ifjúsági és sport referenssel és Háhn Károlynéval. Ezt követően került sor a számítógépek átadására, amelyet a település nevében Pénzes Erzsébet polgármester és Hegyi Róbert alpolgármester vett át és fejezte ki köszönetét a település fiataljai nevében. 2011. Augusztus 16. A Wunsiedel-i Ifjúsági Körrel lebonyolított kéthetes tábor ebben az esztendőben az önkéntesség éve alkalmából érdekes és hasznos programokkal zárult. A fiatalok ellátogattak a sümeg-nyírlaki Pszichiátriai Betegek Otthonába, ahol egy sziklakertet alakítottak ki a lakókkal közösen. Németországban is egy hasonló idősek otthonában dolgoztak egy napot. 2012. január 27. A Veszprém Megyei Önkormányzat és a Landratsamt Wunsiedel i. Fichtelgebirge közötti több mint két évtizedes együttműködés keretében 2011-ben került sor az un. „Magyar kert” kialakításával kapcsolatos egyeztetésekre, majd a projekt kiírására a megyében működő középiskolák számára. A kert létrehozásával kapcsolatban a pályázatok beérkeztek. A díjazottak terveit magyar és német zsűri értékelte, ezt követően díjátadóra került sor a Megyeháza Egry termében. 2013. Május 13-17. A Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal és a Landratsamt Wunsiedel i. Fichtelgebirge közötti több évtizedes partnerségi együttműködés keretében a német fél meghívásának eleget téve hivatalnokcserére került sor Wunsiedel körzetben. A látogatás számos hasznos információval, új elképzelésekkel gazdagította a delegációt. Bepillantást nyerhettek egy több évtizede EU-s tagország következő uniós költségvetési időszakra történő felkészülésére.

71

2014. május 19. Az idei évben is kiírásra került Wunsiedel körzetben a nemzetközi rajzpályázat. Veszprém megyéből 103 rajzot továbbíthattunk német partnereinknek. A pályázat díjátadójára 2014. május 19-én került sor a Megyeháza Szent István termében. 2014. augusztus 5-16. között zajlott le a több évtizede minden évben megrendezésre kerülő Ifjúsági Találkozó német és magyar fiatalok részvételével. A táborozók egy hetet tölthettek el Wunsiedel körzetben, majd még egy további hetet Veszprém megyében. A tábor Veszprém megyei költségeit ezúttal a Veszprém Megyei Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány 750.000 Ft-os támogatásából fedezhettük. Kirgizisztán 2011. Június 6-7. A Magyar Köztársaság Elnöke 2011. június 6-án a Sándor Palotában fogadta a Kirgiz Köztársaság elnökét, Roza Otunbajeva asszonyt. A fogadás keretében Lasztovicza Jenő elnök úr együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Kirgiz Köztársaságbeli Isszik-kul megyével. A hivatalos látogatás alkalmából adott díszvacsorára meghívást kapott és részt vett Kovács Norbert alelnök. Másnap a Kirgiz Köztársaság elnök asszonyát és delegációját fogadta Lasztovicza Jenő Wossala Györggyel Balatonalmádiban, majd Balatonfüredről egy munkaebédet követően távozott a delegáció. Guangdong 2011. Október 28. Schmitt Pál köztársasági elnök udvariassági látogatáson fogadta Huang Huahuát, Kína Guangdong tartományának kormányzóját és delegációját a budapesti Sándor Palotában, október 28-án. A megbeszélést követően a magyar államfő jelenlétében együttműködési megállapodást írt alá Lasztovicza Jenő elnök úr Huang Huahua tartományi kormányzóval. A találkozón jelen volt Ms. Gao Jian, kínai nagykövetasszony is. Az aláírt dokumentum értelmében Guangdong tartomány és Veszprém megye a kölcsönös előnyök biztosításával hosszú távú baráti kapcsolatokat kíván létrehozni, feltárva a lehetőségeket az együttműködésre a gazdaság, tudomány, technológia, oktatás, kultúra, turizmus és az egyéb kölcsönös érdeklődést érintő területeken. A megállapodás a Veszprém Megyei Közgyűlés jóváhagyta. 2013.Május 29. Polgárdy Imre alelnök a Vállalkozók Országos Szövetsége meghívására részt vett Budapesten a West End Hilton Hotelben rendezett Kínai Kereskedelmi Találkozón, melyre Veszprém megye kínai testvérkapcsolata, Guangdong tartomány delegációja is meghívást kapott. Alelnök úr megyénk fejlesztési prioritásairól, a támogatott fejlesztési lehetőségekről, ipari parkokról, logisztikai központokról adott tájékoztatást a megjelent kínai vállalkozások képviselőinek.

72

5.1.10 A Veszprém Megyei Önkormányzat részvétel alapítványok működésében A „Veszprém Megyei Önkormányzat 1990-ben alapította a Veszprém Megyei Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványt, 1991-ben a „Veszprém Megye Idegenforgalmáért Közalapítvány”-t, a „Veszprém Megye Kultúrájáért” Közalapítványt és Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatával közösen a „Veszprém Megyei Önkormányzatok a Közbiztonságért Közalapítvány”-t. 1992-ben került sor a „Veszprém Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány”, valamint több alapítóval közösen a Balácáért Alapítvány, 1993-ban tíz Veszprém megyei önkormányzattal közösen a „Veszprém Megye Tűzvédelméért 105” Közalapítvány, továbbá 1997-ben a Veszprém Megyei Jogú Várossal közösen a „Veszprém megye közoktatásáért” Közalapítvány, valamint 1998-ban Somogy és Zala megyékkel, valamint Keszthely Város Önkormányzatával közösen a Balaton Régió Európa Pont Közalapítvány megalapítására. Mivel a közalapítványok támogatására az évek során nem volt elég saját, illetve más forrás, a megyei közgyűlés törekedett a létfenntartásukat egyedül, vagy más támogatási forrásból biztosítani nem tudók megszüntetésére. Így került sor 2010-ben a Balaton Régió Európa Pont Közalapítvány, a „Veszprém Megye Idegenforgalmáért Közalapítvány”, a „Veszprém Megye Kultúrájáért” Közalapítvány, a „Veszprém megye közoktatásáért” Közalapítvány, 2011-ben a Balácáért Alapítvány és a „Veszprém Megye Tűzvédelméért 105” Közalapítvány megszüntetésére. A közalapítványok megszüntetését a társalapító önkormányzatok, illetve a társalapítók is támogatták. A még fennmaradt alapítványok alapítói joga a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (1) és (8) bekezdése értelmében 2012. január 1-jével az államra szállt. Ezt követően az 1170/2014. (III. 26.) Korm. határozat 1. mellékletének 13. pontja rendelkezett arról, hogy a „Veszprém Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány”-ban az államot megillető alapítói jogok gyakorlására a Veszprém Megyei Önkormányzatot jelöli ki. Így fentiek értelmében az alapítói jogokkal kapcsolatos döntés a továbbiakban a megyei közgyűlés hatáskörébe tartozik.

73

5.2

Létszám alakulása

A közintézményekben és a hivatalban foglalkoztatottak engedélyezett létszáma 2010. évben 2 997,35 főben került elfogadásra, mely év közben 2 961,35 álláshelyre módosult. A csökkenésben jelentős szerepet játszott a közoktatási ágazatban végrehajtott létszámcsökkentés (25,5 fő álláshely), melyet az alkalmazott feladatfinanszírozási rendszer szigorítása indokolt, ugyanis az osztályok, csoportok indítása csak a törvényileg megengedett maximális osztálylétszámokkal, csoportlétszámokkal került engedélyezésre. Amennyiben az osztály-, csoportlétszám a szabályozott alatt alakult, úgy a területileg érintett települési önkormányzatok megállapodás alapján vállalhatták azok indítását. Bármilyen új képzés, más típusú oktatás indítása csak gazdaságossági számításokkal alátámasztva a közgyűlés előzetes engedélyével történhetett. A gyermekvédelmi ágazatban végrehajtott feladatátszervezést követően 10,5 álláshely megszüntetésére került sor. Szintén létszámcsökkentés történt a közművelődés, turisztikai és sportfeladatok területén végrehajtott intézményi beolvasztások miatt. A 2011. évi engedélyezett létszámkeret megyei szinten 2 961,35 főről 2 765,65 főre csökkent, ami 6,6%-os csökkentést jelentett. A csökkenésben az 5 közoktatási intézmény települési önkormányzatok részére történő visszaadása állt (174,5 fő) legnagyobb nagyságrenddel, valamint a szociális intézmények integrációjával elrendelt 19 álláshely megszűntetése. A közművelődési és közgyűjteményi intézményeknél elrendelt létszámcsökkentés 3,25 álláshely megszüntetését eredményezte. A farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet esetén a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 233/2010. (XII. 15.) MÖK határozatával döntött a kötelező egészségügyi szakellátás feladatába tartozó járóbeteg tüdőgyógyászati ellátás farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet alaptevékenységi körébe sorolásáról, melyet a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt-vel kötött ellátási szerződés útján teljesített korábban. A Tüdőgyógyintézetnél keletkező többletfeladattal összefüggésben 28 fő alkalmazott átvétele történt meg. A konszolidáció előkészítésével összefüggésben 2011. decemberében az önkormányzat Hivatalában munkáltatói intézkedésen alapuló átszervezés történt, melyet követően - az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit figyelembe véve - további létszámcsökkentés elrendelésére került sor. Az átalakítás végrehajtását követően az önkormányzat 24 fővel folytatta munkáját, mely a feladatokkal illetve a jogszabályi változásokkal összefüggésben 28 főre bővült.

74

5.3

Feladat ellátás szerkezetének és az ellátottak számának alakulása

A Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2010. évben intézmények beolvadásáról, megszüntetéséről döntött. A Veszprém Megyei Testnevelési és Sporthivatal, valamint a Veszprém Megyei Önkormányzat Turisztikai Hivatala feladatait a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala vette át, míg a Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálatba, a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet az Eötvös Károly Megyei Könyvtárba olvadt be, így év végére 42 megyei költségvetési intézmény és két jogi személyiséggel rendelkező társulás látta el a megyei önkormányzati feladatokat. A 2010. évi költségvetést és mindezzel összefüggésben az intézményi szerkezet átalakítást alapvetően meghatározta a 2008. év közepén kialakuló, majd ezt követően 2009. évben felgyorsuló általános gazdasági válság. Az önkormányzat Hivatalán belül működő Intézménygazdálkodási Csoport, illetve a Veszprém Megyei Önkormányzat Tapolca környéki intézményei gazdasági irodája az intézmények gazdálkodását folyamatosan figyelemmel kísérte, pénzügyi, gazdálkodási feladatokra közvetlen rálátva szolgáltattak információkat a költségvetés tervezéséhez, módosításához, likviditási problémák megoldásához, továbbá a szükséges intézkedések megtételéhez. Az önkormányzati feladatok közül a közoktatási feladatok - kollégiumi ellátással együtt működési költségigénye 5 184 814 ezer Ft volt, mely 12 545 tanuló oktatását, kollégium elhelyezését jelentette. Az oktatási feladatokban a gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás költségei voltak kimagaslók 2 636 466 ezer Ft-tal, ahol az egy főre jutó átlagos teljesített kiadás 382 ezer Ft volt éves szinten. A gyermekvédelmi ágazatban a nevelőotthoni és családi házas ellátással összefüggésben 334 645 ezer Ft, a nevelőszülői ellátással összefüggésben 455 171 ezer Ft működési kiadás keletkezett 468 ellátott vonatkozásában. Fontos megemlíteni, hogy a nevelőszülői ellátási forma esetén az egy főre jutó kiadások mintegy 50%-kal alacsonyabban – 1 354 Ft/fő/év – teljesültek. A szociális feladatok közül a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása terén 719 fő ellátása történt, míg a bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás vonatkozásában 707 fő ellátását kellett megoldani. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetését 892 757 ezer Ft működési hiánnyal fogadta el, melynek összege a 2010. évi beszámoló elkészítését követően az áthozott kötelezettségek nagyságával 1 659 448 ezer Ft-tal emelkedett. A szigorú takarékosság mellett is az önkormányzat gazdálkodását 2010. évtől folyamatos likviditási gondok jellemezték. A lejárt fizetési határidejű szállítói állomány nagyságrendje 150 000-250 000 ezer Ft között mozgott, és átlagosan 1 100 000-1 300 000 ezer Ft likvid hitellel tudta biztosítani a működést. A szűkös anyagi helyzet további intézkedések megtételét követelte meg, mely érintette a Veszprém Megyei Önkormányzat Tapolca környéki intézményei gazdasági irodája megszüntetését, a közoktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati feladatokhoz kapcsolódó 75

megállapodásokban rögzített települési önkormányzati, illetve kistérségi tanácsok pénzügyi szerepvállalását. A települési önkormányzatokkal történt egyeztetések következtében a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium, az ajkai Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium, a Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a Bródy Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartói joga az alapító önkormányzatokra visszaszállt. A létszámstop fenntartása mellett a közgyűjteményi - közművelődési intézményekben 5%-os létszámcsökkentés elrendelése történt. A szociális intézményhálózat strukturális átalakításával két új integrált szociális intézmény kialakítására került sor a dákai Veszprém Megyei Önkormányzat Fogyatékos Személyek, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Integrált Intézménye, valamint a pápakovácsi székhelyű Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthonainak Egyesített Szociális Intézménye néven. A közoktatásban végrehajtott eladat átadás-átvételeket követően a teljesített működési kiadások 4 725 070 ezer Ft-on alakultak, ami 8,9 %-os költségcsökkenést jelent, míg a tanulói létszám 10 806 főre csökkent, ami 8,6 %-os csökkenés. A gyermekvédelem területén az ellátotti létszám 475 fő volt, melyhez 570 404 ezer Ft-ban kapcsolódtak a működési kiadások. A szociális intézmények esetén a működési kiadások összességében 2 440 879 ezer Ft-on alakultak 2011. évben. Az integráció féléves hatása a kiadásokban még nem volt mérhető. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény a megyei önkormányzatok átalakítását, új feladatok, új intézményi struktúra kialakítását készítette elő. A Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. §-a határozza meg, hogy a megyei önkormányzatok, mint területi önkormányzatok területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat látnak el. A 2012. évi átalakulás az új feladatokra történő felkészülést adta feladatul az önkormányzatnak. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 2011. évi CXCVIII. törvénnyel módosított 1996. évi XXI. törvény határozta meg a megyei önkormányzatok 2012-től életbe lépő területfejlesztési és területrendezési feladatait. Ezen szabályozás alapján a megszűnő Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács jogutódja a Veszprém Megyei Önkormányzat lett. A területfejlesztési tanács feladatait, vagyonát, dokumentumait, szerződéses állományát, kötelezettségvállalását és munkavállalóját a megyei önkormányzat átvette. A megyei területfejlesztési tanács az 1996–2006. években kötött TEKI, CÉDA és TFC támogatási szerződésének állományát is átadta, mely pályázatok monitoring tevékenysége és ellenőrzése a megyei önkormányzat feladatává vált.

76

A Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács tagja volt a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsnak, a Balaton Fejlesztési Tanácsnak, alapító tagja volt a „8-as főút” Térségi Fejlesztési Tanácsnak, mely tagságok jogutódlással a megyei önkormányzatra szálltak. A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megszűnésével, jogutódlásával kapcsolatos megállapodás készült, melyben a Veszprém Megyei Önkormányzat és a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség feladatátadása megtörtént. Ez a működésben azt jelentette, hogy a korábban regionális fejlesztési tanács döntési jogkörében a megyei önkormányzat közgyűlése jár el, melyhez az előkészítést és a végrehajtást az ügynökség végzi. A megyei önkormányzatok legfontosabb területfejlesztési feladatai a 2012–2013 években a megyei hosszú távú területfejlesztési koncepció és a megyei fejlesztési program kidolgozása és elfogadása. Ezen dokumentumok alapozzák meg Veszprém megye területi fejlesztését a 2014–2020 Európai Uniós költségvetési ciklusra. 5.4

Vagyonátadás

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény alapján döntött a megyei önkormányzati intézmények állami fenntartásba, és a megyei önkormányzati tulajdonban lévő ingó és ingatlan vagyonnak állami tulajdonba vételéről, ezzel együtt a megyei önkormányzat adósságállományának átvételéről. Mindezek alapján a Veszprém Megyei Önkormányzat, a Veszprém Megyei Kormányhivatal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, továbbá a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a tulajdonosi és fenntartói jogutódláshoz kapcsolódó feladatok végrehajtásának részletkérdéseiről átadás-átvételi megállapodást kötöttek. A megállapodásban a megyei önkormányzat nem egészségügyi intézményeinek (ideértve az oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, muzeális és közművelődési intézményeket, könyvtárakat, levéltárakat, alapítványokat, közalapítványokat, a gazdasági társaságokat és egyéb gazdálkodó szervezeteket, amelyek részben vagy egészben a megyei önkormányzatok tulajdonában állnak), valamint a megyei önkormányzat vagyonának átadás-átvétele került rögzítésre. Az intézményi kör átadása során minden átadásra kerülő intézmény esetében, rögzítésre került: 1. Az intézmény szervezeti formája 2. Az intézményi feladatellátás helye, valamint az, hogy az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlannak (ingatlanoknak) ki a tulajdonosa (saját tulajdonú, idegen vagy 77

3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

más önkormányzat tulajdona, állami tulajdon), az ingatlanon (ingatlanokon) milyen jogok és kötelezettségek szerepelnek (használati kötelmek, perfeljegyzések, fenntartási kötelezettségek), továbbá az intézmény fenntartására milyen finanszírozási formában kerül sor. Az adott intézmény 2011. évi normatív támogatás igénylésére, módosítására, lemondására vonatkozó adatok összegszerűen részletezve. Az intézményi érvényes szerződésállomány Az intézmény Európai Unió által, illetőleg egyéb nemzetközi forrásból finanszírozott pályázataihoz kapcsolódó folyamatban lévő vagy már teljesített, de fenntartási kötelezettséggel rendelkező szerződésállomány Az intézményi követelésállomány Az intézménynél folyamatban lévő peres ügyek Az intézményi rövid és hosszú lejáratú kötelezettségállomány kimutatása Az átadott intézményi létszám intézményenként Az átadott ingatlanok műszaki állapotát bemutató műszaki kataszter Az intézmény teljes vagyonleltára Az intézményi közbeszerzések A 2011. december 31-én fenntartott pénzforgalmi számlaszámok megjelölése és az ahhoz tartozó pénzmaradványok összege intézményenként Az adott intézményre vonatkozó intézményi költségvetés várható teljesüléséről szóló, 2011. december 31-ei fordulónappal elkészített adatszolgáltatás Az átvett intézmények, alapítványok, közalapítványok és gazdasági társaságok szállítói tartozásainak és egyéb kötelezettségeinek bemutatása

Az átadás-átvétel kiterjedt a megyei önkormányzatnak az intézményekhez kötődő valamennyi vagyonelemére, kivéve q megyei önkormányzat hivatalának működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyonra: Ingatlanok esetén: A Veszprém, Megyeház tér 1. szám alatti a Kormányhivatal használatában lévő Veszprém, 5035/A/2 hrsz-ú ingatlanból az önkormányzat és szervei, valamit az önkormányzat hivatalának elhelyezését szolgáló ingatlanok, valamint 2 db parkolóhely a belső udvaron, továbbá az épület belső udvarán található 3-as és 4-es számú ikergarázs, valamint a Veszprém, Kórház utcai 5056/2 hrsz-ú a Veszprém Megyei Önkormányzat tulajdonát képező parkoló. Ingóságok esetén: - informatikai, irodatechnikai

-

és

telekommunikációs

eszközök

(számítógépek

(hardver/szoftver), telefonkészülékek, 20 db mobiltelefon előfizetés fénymásolók, telefaxok, nyomtatók, diktafonok, közgyűlési rendezvények megtartásához kapcsolódó hangtechnikai eszközök, projektor, nyomdatechnikai eszközök stb.), iroda és egyéb helyiségekhez tartozó bútorok és berendezési tárgyak, személygépkocsik

78

Forgalmi rendszám LVD-473 LKE-330 LSG-499 LUJ-246

Típus Ford Mondeo Titanium Volkswagen Jetta Ford C-Max Ford Focus DA3

A Veszprém Megyei Önkormányzatnál vezetett számlák 2011. december 30-i pénzállománya az alábbi számlák tekintetében: - Visk település óvodájának támogatása fogadására vonatkozó számla: 11748007-101240000 - Vörösiszap sújtotta területek támogatásának fogadására vonatkozó számla: 11748007-10104002 - Megyei Önkormányzat Lakásalap elkülönített számla: 11748007-24804860 5.5

A megyei önkormányzat kötelezettség állománya

5.5.1 Hitelek Folyószámlahitel A Veszprém Megyei Önkormányzat 2005. júniusában folyószámla – hitelkeret rendelkezésre tartási szerződést kötött az OTP Bank Nyrt-vel a már meglévő számlavezetési szerződése mellé. A hitelkeret célja, hogy fedezetet nyújtson a bevételek és kiadások eltérő keletkezése miatti különbözetekre, valamint az úgynevezett kiskincstári rendszer működtetésére az intézményeknél. A 2005-2009 időszakban nem volt szükség folyószámlahitel igénybe vételére. A 2011-es évben azonban a folyószámla hitelkeret (1 400 millió Ft) igénybe vétele mellett a munkabér hitel lehívása több alkalommal megtörtént, melynek fedezete a 150 000 ezer Ft munkabér hitelkeret volt. A költségvetési elszámolási számlán rendelkezésre álló pénzkészletet meghaladó kötelezettségek kiegyenlítése a hitelkeret terhére történt, természetesen az adott évben meghatározott hitelkorlát összegéig. A hitel biztosítékát 2009. évben a Veszprém Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a saját bevételek, valamint a teljes folyószámla forgalma képezték. A 2010-2011. években azonban a már 2009. évben biztosított fedezeteken felül 432 000 ezer Ft értékben jelzáloggal terhelt ingatlanok is biztosítékként szolgáltak. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2010. évtől folyamatosan likviditási gondokkal küzdött, ezért szükséges volt a folyószámla hitelkeret folyamatos emelése. A 2011-es évben az 1 400 000 ezer Ft-ra megemelt hitelkeret teljes egészében kihasználásra került. Az Országgyűlés által 2011. novemberében elfogadott konszolidációs törvény 5. § (1) bekezdése alapján „A Magyar Állam 2011. december 30-i hatállyal átvállalja a megyei önkormányzatok 2011. december 30-án fennálló adósságát és annak járulékait.” A Magyar 79

Állam a Veszprém Megyei Önkormányzat és az OTP Bank Nyrt. Tartozásátvállalási szerződést kötött, melynek keretében a Magyar Állam 1 400 000 ezer Ft folyószámlahitel tőketartozását, 28 702 306 Ft összegű a tőketartozás után fizetett ügyleti kamatot, 1 033 366 Ft összegű kezelési költséget és 18 867 Ft összegű rendelkezésre tartási jutalékot vállalt át, továbbá 150 000 ezer Ft munkabérhitel tőketartozását és 977 083 Ft ügyleti kamatot. Beruházási célú hitelek A Veszprém Megyei Önkormányzat hitelállományában a „Sikeres Magyarországért Önkormányzati Fejlesztési Hitelprogram” keretében két beruházáshoz kapcsolódó hitel szerepelt. Ezek a beruházások: 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő 12 egészségügyi, szociális és oktatási intézmények mosodáinak korszerűsítése energia- és költségmegtakarítás céljából, 2. Baláca, múzeumi kiállítóhely közösségi-közművelődési célú épület kialakítása. Mindkét hitelszerződést az OTP Bank Nyrt.-vel kötötte meg a megyei önkormányzat. Mosodakorszerűsítés A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi, szociális és oktatási intézmények mosodáinak korszerűsítésénél a hitel felvételének célja az energia- és költségmegtakarítás volt. A beruházás keretében gépek beszerzésére és épületek építésére illetve felújítására került sor. A refinanszírozott célhitelszerződés megkötése 2005. decemberében történt, 20 éves futamidőre. A szerződés a futamidő során többször módosításra került. A Veszprém Megyei Önkormányzat egészségügyi, szociális és oktatási intézményeinek mosoda korszerűsítési beruházásának forrásösszetétele is változott. A saját forrás összege 45 493 282 Ft-ra, az igényelt hitel összege 177 656 718 Ft-ra módosult. Ezért az eredeti szerződésben foglalt törlesztési ütemterv is módosításra került. Baláca 2006. február 23-án a Veszprém Megyei Önkormányzat kedvezményes kamatozású forinthitel szerződést kötött az OTP Bank Nyrt.-vel, melynek célja Baláca, múzeumi kiállítóhely közösségi-közművelődési célú épület kialakítása. A nyitott hitelkeret összege 20 millió Ft, futamideje 20 év. A megyei önkormányzat 2 500 ezer Ft saját forrást biztosított a beruházáshoz, így a hitelkerettel együtt a beruházás bruttó bekerülési értéke 22 500 ezer Ft. A konszolidációs törvény értelmében a Önkormányzat fenntartásában működő 12 mosodáinak korszerűsítése energia- és kapcsolódó 137 077 018 Ft tőketartozást,

Magyar Állam átvállalta a Veszprém Megyei egészségügyi, szociális és oktatási intézmények költségmegtakarítás céljából felvett hitelhez és a 1 142 974 Ft ügyleti kamatot. A Baláca, 80

múzeumi kiállítóhely közösségi- közművelődési célú épület kialakítása hitelhez 16 230 000 Ft tőketartozást, 115 277 Ft ügyleti kamatot vállalt át. Mindkét beruházással kapcsolatosan megtörtént a Tartozásátvállalási szerződések megkötése, melynek értelmében a Magyar Állam átvállalta a fenti összegeket. 5.5.2 „Veszprém Megye Fejlődéséért” Kötvény A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2007. októberében a kötvény kibocsátása mellett döntött. A megyei önkormányzat szempontjából a kötvénykibocsátás mellett szólt, hogy: - lehetőség volt türelmi idő meghatározására a futamidőn belül, - zártkörű kötvény kibocsátása nem esett a közbeszerzési törvény hatálya alá, így az ebből származó bevétel viszonylag rövid idő – néhány hét – alatt realizálható volt, - a realizált bevétel könnyebben mobilizálható, mint hitelfelvétel esetén (ki kellett zárni a működésre, fenntartásra történő felhasználást). A kapott indikatív ajánlatokat a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése mérlegelte, majd az önkormányzat számára legkedvezőbb feltételeket kínáló pénzintézet ajánlatát elfogadta. A Raiffeisen Bank Zrt.-vel 2007. december 10-én forgalmazói szerződést kötött a Veszprém Megyei Önkormányzat kötvénykibocsátásáról. A kibocsátás a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 169/2007. (X.10.) MÖK határozata alapján történt, mely 5.000.000.000 Ft értékű svájci frankban denominált kötvény forgalomba hozataláról szólt. A kötvény teljes neve: Veszprém Megye Fejlődéséért Kötvény. Forgalomba hozatala zártkörűen történt. A kötvény kibocsátása az alábbi jelentősebb fejlesztési célok megvalósítását tette lehetővé: - Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. részére izotópdiagnosztikai eszközök beszerzésére támogatási kölcsön nyújtása, 103 000 ezer Ft; - Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. részére ultrahang készülék, gastroenterológiai endoszkóp és szemészeti fundus kamra beszerzése céljából tagi kölcsön nyújtására, 42 000 ezer Ft; - Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. részére a Veszprém Megyei Egészségügyi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság törzstőkéjének biztosításához, valamint a tevékenység megkezdésének előfinanszírozásához, 120 000 ezer Ft; - „A struktúraváltást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvőbeteg szakellátásban” pályázaton való részvétel 500 000 ezer Ft; - a Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium „EGT Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Program” pályázathoz szükséges saját forrás biztosítása, 70 000 ezer Ft; - a Pápai Termálvízhasznosító Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt-ben részvénytulajdon szerzése, 883 420 ezer Ft 81

-

Korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítására, 1 333 323 ezer Ft;

a 2010-2011. évi költségvetésben az önkormányzat és intézményeire vonatkozó fejlesztések közül pl.: - Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium, Veszprém KDOP pályázati forrás önerő része, 220 592 ezer Ft; - Megyei fenntartású intézmények részére iktatóprogram, 8 925 ezer Ft; - Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona, Devecser új lift telepítése, 12 112 ezer Ft. Biztosítékul a Veszprém Megyei Önkormányzat költségvetése szolgált. -

A megyei önkormányzat a kötvény kibocsátásakor működési bevételeiből biztosítani tudta a kötelezően ellátandó feladatai ellátását, így a kötvényből származó bevétel kizárólag a kibocsátást indukáló fejlesztési célok megvalósítása érdekében volt felhasználható. A 2011-es évben a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése úgy döntött a likviditás fenntartása érdekében, hogy a korábban meghatározott fejlesztési célokon túl működési kiadásokra fordítja a „Veszprém Megye Fejlődéséért” Kötvényből származó bevétel meghatározott részét. Így 2011. évben a Raiffeisen Bank Zrt-vel kötött forrás-felhasználási szerződés módosítására került sor, előbb a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 120/2011. (VI.23.) MÖK határozata alapján 500 000 ezer Ft kötvény bevételének működési célokra történő felhasználásáról, majd 2011. szeptemberében a 169/2011. (IX.29.) MÖK határozata alapján további 213 317 ezer Ft működési célú kötvény bevétel felhasználásáról döntött a közgyűlés, mindkét esetben egy éves visszapótlási kötelezettséggel. A Raiffeisen Bank Zrt., mint forgalmazó 2011. novemberében élt azon jogával, hogy a megyei önkormányzat által kibocsátott kötvény össznévértékének 80%-át 26 665 000 CHF értékű kötvényt értékesített egy úgynevezett harmadik fél, a Dexia Kommunalkredit Bank AG részére. A megmaradt 6 666 000 CHF össznévértékű kötvény továbbra is a kötvénytulajdonos tulajdonában maradt. A kötvény, mivel svájci frankban volt denominálva, ki volt téve az árfolyamváltozásnak. A 2009-2011-es években a CHF árfolyama a kötvény kibocsátásakor érvényes árfolyamához képest jelentősen megnövekedett. A 2007-es évben 150-160 Ft között mozgott a CHF árfolyam, 2011. december 28-án pedig már 251,37 Ft-ba került egy CHF. A Magyar Állam a konszolidációs törvény alapján a „Veszprém Megye Fejlődéséért” Kötvényre vonatkozóan is Tartozásátvállalási szerződést kötött. A szerződő felek a Veszprém Megyei Önkormányzat, a Raiffeisen Bank Zrt., a Dexia Kommunalkredit Bank AG és a Magyar Állam voltak. A konszolidációs törvény 5.§ (2) bekezdésével összhangban a Veszprém Megyei Önkormányzat nyilatkozatot tett a kötvénysorozat lejárat előtti visszaváltásáról. A megyei önkormányzatnak a visszaváltás napján 6 677 205 CHF, valamint 26 709 824 CHF összegben állt fenn fizetési kötelezettsége. A Magyar Állam 6 666 000 CHF névérték és 11 205 CHF felhalmozott kamat megfizetését vállalta át a megyei

82

önkormányzattól a Raiffeisen Bank Zrt. felé, valamint 26 665 000 CHF névérték és 44 824 CHF felhalmozott kamat rendezését a Dexia Kommunalkredit Bank AG felé. Összességében 2007. évben kibocsátott „Veszprém Megye Fejlődéséért” Kötvény névértéke 5 000 000 000 Ft volt. A 2011. év végén a CHF árfolyamának kedvezőtlen alakulása hatásaként értéke 8 392 497 480 Ft-ra változott. Ebből felhalmozott kamattartozás 14 084 010 Ft, a tőketartozás névértéke pedig 8 378 413 470 Ft volt. 5.5.3 Vagyonkezelési szerződések I. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2008. március 27-i ülésén döntött arról, hogy nonprofit társaságot alapít az RFV ESCO Kft.-vel együtt a megyei önkormányzat intézményei fűtés- és melegvíz-szolgáltatásának ellátására. A közgyűlés határozataiban megfogalmazta a szükséges lépéseket: - Vagyonkezelői szerződés megkötését a meghatározott intézményi kör meghatározott ingó vagyonrészére; - Zártkörű versenytárgyalás lebonyolítását a kazánhelyiségek bérleti szerződés útján történő hasznosítására. A versenytárgyalásra a Társaság meghívását határozta meg; - Közbeszerzési eljárás lebonyolítását a hőszolgáltatás beszerzésére; - Szindikátusi megállapodás megkötését, az előző szerződésekben nem szabályozott kérdések tisztázására. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése - a Medgyaszay Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, Veszprémi Petőfi Színház, Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Idősek Otthona Peremarton-gyártelep, Idősek Otthona és Módszertani Intézmény, Külsővat, Idősek Otthona, Szőc, Idősek Otthona Pápakovácsi; Dr. Magyar Károly Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona, Kamond, Batthyány Ilona Fogyatékosok Otthona, Dáka, Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona, Lesencetomaj, Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete fűtési rendszereire - mint a vagyonkezelési szerződésben foglalt leltár szerinti ingó vagyonra - kijelöléssel, ingyenesen vagyonkezelői jogot biztosított a Veszprém Megyei Fűtés- és Melegvíz Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére 15 évre. A vagyonkezelési szerződés aláírása 2008.szeptember 19-én megtörtént. A szerződéssel az Önkormányzat intézményei fűtés, melegvíz üzemeltetésével összefüggő vagyontárgyak kezelői jogát átengedte, a vagyontárgyak korszerűsítésének kötelezettségével. A vagyonkezelési szerződés a Veszprém Megyei Intézményfenntartó Központ részére átadásra került.

83

II. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 205/2007. (XII. 13.) MÖK határozatával, 2008.március 31-i hatállyal megszüntette a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet költségvetési szervét. A közgyűlés 205/2007. (XII. 13.) MÖK határozatával úgy rendelkezett, hogy a szakellátási feladat ellátását biztosító, a megyei kórház használatában lévő, önkormányzati tulajdonú ingatlanok vagyonkezelőjének a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelöli ki és vele határozatlan időre vagyonkezelési szerződést köt. A szerződés célja az volt, hogy az önkormányzat a tulajdonában álló és a feladatellátáshoz szükséges ingatlanvagyont átadja az egészségügyi közszolgáltatások működési feltételeinek biztosítása céljából, ezzel szolgálva a megye lakossága és az arra rászorulók szakszerű és hatékony egészségügyi ellátását, valamint az önkormányzati vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, továbbá értékének növelését. A Vagyonkezelési szerződés a konszolidáció végrehajtása során a vagyonátadás részét képezte a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) részére. 5.5.4 A konszolidációt követő időszak Az államháztartásról szóló törvény rendelkezései alapján az önkormányzat hiányt nem tervezhet a költségvetésében, valamint a megyei önkormányzat számláját kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezetheti, máshol pénzforgalmi számlával nem rendelkezhet. Ez a gazdálkodás szempontjából azt jelenti, hogy a megyei önkormányzat részére finanszírozási célú pénzügyi műveletek nem állnak rendelkezésre, hitelfelvételre nem jogosult, a fizetési számlákon rendelkezésre álló pénzeszközök után kamatbevétel nem érvényesíthető. Az önkormányzat gazdálkodását jelentősen befolyásolja a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény, ami az adósságot keletkeztető ügyletek szabályozásáról szól, eszerint a törvényben meghatározott adósságot keletkeztető ügyletekhez, mint például hitel-, kölcsön felvételéhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatalához az önkormányzatnak a Kormány előzetes hozzájárulása szükséges. Az éves költségvetési rendeletek elfogadásakor a Közgyűlés határozatilag döntött az adósságot keletkeztető ügyletek vállalásáról az aktuális év, és az azt követő három év vonatkozásában. Fontos megemlíteni, hogy az önkormányzat jelenlegi vagyoni helyzete, kötelezettségvállalásai, illetve saját bevételi lehetőségei sem teszik lehetővé adósságot keletkeztető ügyletek vállalását. 84

5.6

A megyei önkormányzat pénzügyi helyzete, költségvetési kiadásainak és bevételeinek alakulása, vagyon bemutatása

A megyei önkormányzat gazdálkodását nagymértékben befolyásolta az ország gazdasági helyzete, s az elmúlt évek gazdasági visszaesése érezhetően megjelent a megyei önkormányzat gazdálkodási mutatóiban is. A megyei önkormányzat bevételi lehetőségei 2008. év második felétől érezhetően visszaestek, a gazdaság általános állapotát tükrözve romlottak a bevételi lehetőségek, a gazdálkodás feltételeinek szigorodniuk kellett. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2010-ben 15 477 984 ezer Ft bevételt realizált, mellyel szemben 15 124 389 ezer Ft költségvetési kiadás állt. A 2011. évben a gazdasági válság tovább gyűrűződésével az önkormányzat rendkívül súlyos pénzügyi gondjait csak állami támogatás bevonásával tudta megoldani. A 23 043 549 ezer Ft bevétellel szemben 22 258 997 ezer Ft kiadás állt. A négy alkalommal megpályázott és elnyert „önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása” jogcímen érkezett 375 258 ezer Ft bevétel egészítette ki a nettó finanszírozás során folyósított állami támogatást a bérfizetések lebonyolításakor. A Magyar Államkincstár és a Veszprém Megyei Önkormányzat között december hónapban létrejött egyszeri megállapodás biztosított fedezetet az illetékbevétel és normatíva elszámolás mellett kipótolandó ÖNHIKI támogatás előirányzata terhére a közüzemi és élelmiszerszállítói számlák kincstári lebonyolítási számlán keresztül történő kifizetésére. Az éves bevételből 8 392 497 ezer Ft pótlólagos külső állami forrásként kapott az önkormányzat a kötvény tőke-, és felhalmozott kamattartozás megtérítésére. A megyei önkormányzat feladatrendszere 2012. évtől jelentősen átalakult, s ez érintette a költségvetés alakulását is. A konszolidációs törvény alapján a megyei önkormányzatok vagyoni elemei, vagyoni értékű jogai az állam tulajdonába kerültek, kivételt képezve az átadás-átvételi megállapodásban megjelölt, a megyei önkormányzat feladatellátásához, és a hivatal működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyoni kört. A megváltozott vagyoni kör jelentősen behatárolja az önkormányzat részére képezhető működési bevételek körét. A központi költségvetésről szóló törvény az eltelt 3 évben általános működési támogatásként 238 600 ezer Ft-ot határozott meg a Veszprém Megyei Önkormányzat számára, mely tulajdonképpen egyetlen költségvetési bevételként szolgál a feladatellátásban. Az új Államháztartásról szóló törvény 2012. január elsejétől lépett hatályba, és ennek értelmében elkülönül egymástól a megyei önkormányzat, az önkormányzat hivatala és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása.

85

5.6.1 A költségvetés bevételeinek és kiadásainak alakulása A Veszprém Megyei Önkormányzat a szűkös anyagi források mellett igyekezett olyan intézkedéseket megtenni, amellyel a biztonságos gazdálkodást fenn tudta tartani. Megtörtént az intézmények gazdálkodásának központi irányítás alá vonása, így nagyobb rálátása volt az önkormányzatnak az intézmények gazdálkodására. Racionalizáltabban történtek a kifizetések. Az önkormányzat módosította a fizetési határidőket, hosszabb teljesítési határidő átütemezését kezdeményezte a partnerekkel, ezzel igyekezett a likviditási pozícióját javítani. Az intézmények vonatkozásában működtetett kiskincstári rendszerben az intézmények bankszámlái naponta leürítésre kerültek a Veszprém Megyei Önkormányzat bankszámlájára. Mivel az intézmények gazdasági önállósága megszűnt, a kiskincstári rendszer működtetéséből adódóan a megyei önkormányzatnál történt az intézmények számláinak utalása, könyvelése, valamint beszámolóiknak elkészítése. A Veszprém Megyei Önkormányzat igyekezett a kötelező feladatait a meghatározott szinten teljesíteni. Az önként vállalt feladatait a megyei önkormányzat évről évre csökkentette. A 2010. évi költségvetést alapvetően meghatározta a 2008. év közepén kialakuló, majd ezt követően 2009. évben felgyorsuló általános gazdasági válság, amelynek hatásaival a 2010. évi költségvetés készítésénél számolni kellett. A bizonytalan piaci körülmények között romlottak a hitelfelvételi lehetőségek, nőtt a pénzügyi tranzakciók kockázata, a CHF/Ft árfolyam kedvezőtlen alakulása miatt nőtt az önkormányzat eladósodottsága. Felerősödtek az inflációs hatások, amelyek kompenzálására nem volt lehetőség. A gazdasági válság hatásaként az ingatlanpiaci forgalom is csökkent, ami a megyei önkormányzatot mind a saját ingatlanértékesítés lehetőségeinek beszűkülése, mind pedig az illetékbevétel visszaesése miatt érintette kedvezőtlenül. A megyei önkormányzat jelentősen csökkentette gazdasági részvételét az alapítványok, társadalmi szervezetek, civil szerveződések támogatásában, miután erre nem volt pénzügyi lehetősége. Az önként vállalt feladatok nagyságrendje jelentősen lecsökkent. Az intézményi működési bevételek teljesülése tekintetében az intézmények és a hivatal is a bevételek fokozása érdekében mindent megtett. Sok intézményben az ellátotti létszám csökkenés következtében csökkent az ellátotti díjak, térítési bevételek, ez magával hozta az ÁFA bevételek csökkenését is. Annak ellenére, hogy a kötvény kibocsátásából származó szabad pénzkészlet folyamatosan hasznosítva volt (értékpapír vásárlás, betétlekötés), az eredeti előirányzatokban tervezett bevétel nem teljesült. Ez részben a leköthető összeg csökkenésének, másrészt a csökkenő kamatlábaknak a hatása. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetése nem hasonlítható össze a 2011. év költségvetésével. Tapasztalati adatok hiányában a megyei önkormányzatok 2012. évi költségvetése lakosságszám alapján került meghatározásra az ellátandó feladatok köre, 86

nagyságrendje, a közgyűlés és a feladatokhoz igazodó megyei önkormányzati hivatal működéséhez szükséges források figyelembe vételével. A 2012. évi költségvetés 284 558 ezer Ft-tal került elfogadásra, a bevételek év végén 5 379 360 ezer Ft-ra emelkedtek. A kiadások 5 337 827 ezer Ft-on teljesültek. A költségvetés főösszegének jelentős változását a pénzmaradvány bevonása, ezen túlmenően a 2011. évi konszolidációból adódó elszámolások, a 2011. évi közoktatási megállapodások pénzügyi elszámolásai, pályázati támogatás, tárgyi eszközök értékesítése, valamint a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács jogutódjaként átvett pénzeszközállomány (3 144 ezer Ft) jelentette. A feladatellátás nagyságrendje és szerkezete is változott a 2012. évben: -

-

-

A konszolidációval a Megyei Intézményfenntartó Központ részére 27 önállóan működő intézmény, valamint két jogi személyiséggel rendelkező társulás került átadásra. Az önállóan működő és gazdálkodó Veszprémi Petőfi Színház irányítását Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata vette át, valamint a szintén önállóan működő és gazdálkodó farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet a GYEMSZI-hez került. Az önkormányzat átszervezését követően a 2011. év végi 82 fős engedélyezett létszám 24 főre csökkent. Az átszervezéssel megvalósult létszámcsökkentés után 2012-ben két lépcsőben került sor munkáltatói intézkedések meghozatalára. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján 2012-től a megyei önkormányzat kiemelt feladata a területfejlesztés, területrendezés, vidékfejlesztés, valamint koordináció. Ezen feladatok mellett egyes ágazati jogszabályokból eredően egyéb kötelező feladatok ellátása (turizmus, sport) szintén a megyei önkormányzatok feladatkörében maradt.

Az átszervezéssel együtt az önkormányzat finanszírozása is más alapokra helyeződött. Az intézmény fenntartáshoz kapcsolódó normatív jellegű feladatfinanszírozást felváltotta az általános működési támogatás. A Veszprém Megyei Önkormányzat működési támogatása 238 600 ezer Ft-ban került meghatározásra. Az önkormányzat igyekezett költségvetési kiadásait a megváltozott feladatok ellátásához igazodóan megtervezni, a támogatást elsődlegesen a kötelező feladatok ellátására fordítani. A 2011. évről áthúzódó kötelezettségek teljesítése azonban komoly problémát jelentett, ugyanis a bevételek folyósítása nem igazodott a kötelezettségek teljesítéséhez. Annak érdekében, hogy az önkormányzat elkerülje az önkormányzati biztos kirendelését, teljesítette az előző évi tartozásait, mind az állam felé, mind a szállítók felé. A nettó finanszírozás keretében történő támogatás folyósítása azonban nem igazodott ezen kiadások volumenéhez, így likviditási gondok jellemezték az önkormányzat gazdálkodását. A 2011. évi záró pénzállomány letéti számláról történő lehívás szabályai nem tették lehetővé a kifizetett számlák lehívását, így az áthúzódó – már teljesített – kötelezettségek megigénylésére nem nyílt lehetőség. 87

A pénzügyi egyensúly helyreállítása az alábbi tényezőknek volt köszönhető: - Az önkormányzat a végrehajtott létszámcsökkentéshez kapcsolódóan központosított támogatáshoz jutott, mely részben fedezte azok költségét. - Az előző évi közoktatási megállapodások pénzügyi elszámolásaiból származó támogatásértékű bevételeket a települési önkormányzatok jelentős részben teljesítették. - Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet megyei önkormányzatokat érintően lehetővé tette a nettó finanszírozás meghatározott ütemétől való eltérő folyósítás igénylését. Ezzel a lehetőséggel a megyei önkormányzat 2011. áprilisában élt. - A területfejlesztési feladatokkal összefüggésben elnyert „a hazai decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célú pályázati rendszer szerződésállományának átvizsgálására, utóellenőrzésére adott” támogatás egy részét a fix költségek (személyi jellegű kifizetések) teljesítésére fordította az önkormányzat figyelemmel arra, hogy a Hivatal szervezetén belül történt a pályázati támogatások egy részének felülvizsgálata. A fenti bevételi források hiányában elkerülhetetlen lett volna a megyei önkormányzati tartalék terhére való igény benyújtása, melyre vonatkozóan az önkormányzat közgyűlése előzetesen meghozta határozatát. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2013. évi feladatellátásában legfontosabb helyen a területfejlesztés, területrendezés állt. A feladatok átalakítása 2012-ben kezdődött, mely során elindult a területfejlesztéssel kapcsolatos tervezés és a felkészülés a 2014-2020-as Európai Uniós operatív programok területi szintű fogadására. Az önkormányzat gazdálkodása 2013. évben stabilitást mutatott. A bevételek 452 880 ezer Ftban teljesültek, mellyel szemben 376 732 ezer Ft-ban jelentkeztek kiadások. A 2012. évi konszolidáció adta változások, az önkormányzat részéről meghozott intézkedések kedvezően hatottak a pénzügyi egyensúlyra. Az önkormányzat általános működési támogatása a kötelező feladatokat fedezte. Az önkormányzat a 2013. év folyamán sikeresen pályázott a „megyei önkormányzati tartalék” támogatásra 22 720 ezer Ft összegben. Az általános működési támogatás felhasználása nem történt meg teljes összegben, ami azzal indokolható, hogy a területfejlesztéssel kapcsolatos jogi szabályozások végrehajtására vonatkozó határidők az év végére húzódtak, illetve a megyei önkormányzatok részére pályázati forrás állt rendelkezésre – 90 000 ezer Ft – a kötelező feladatok megvalósításához. A területfejlesztéshez kapcsolódó feladatok, továbbá egyéb jogszabályi követelmények azonban a 2014. évben illetve az azt követő években további jelentős munkát jelentenek az önkormányzat részére. Az általános működési támogatásból származó 38 807 ezer Ft maradvány visszafizetési kötelme 2014. 88

évben veszélyezteti mind a pályázati, mind az önkormányzati likviditást. A pénzügyi nehézségek ellensúlyozására az önkormányzat pályázati támogatást nyújtott be a megyei önkormányzatok részére a központi költségvetésben elkülönített megyei önkormányzati tartalékra. A 2014. I. félévi teljesítés adatokat figyelembe véve elmondható, hogy a költségvetési bevételek összesen 146 622 ezer Ft, mellyel szemben 203 949 ezer Ft költségvetési kiadás áll. A bevételek alulteljesítésében az ÁROP 1.2.11/A-2013-2013-0011 kódszámú pályázat kiadásainak teljesítése mutatkozik, azonban bevételi oldalon a támogatás folyósítása még nem történt meg az elszámolás elbírálásának időbeli eltolódása miatt. A pályázat finanszírozása az elszámolás elfogadásáig az önkormányzat működési támogatásának terhére valósult meg. Amennyiben a beadott pályázati elszámolás elbírálása a projekt lebonyolításáig nem történik meg (2014. október 31.), úgy az önkormányzat a fennálló pénzügyi kötelezettségeit, a pályázat lezárását, valamint a működést nem képes önerőből finanszírozni. Az egyéb működési bevételek tekintetében elmondható, hogy a befolyó bevételekhez ugyanazon összegben kapcsolódnak a kiadások. A gazdálkodást segítő, a feladatkört bővítő lehetőségekre, önként vállalt feladatokra csak a munkáltatói kölcsön törlesztésből, valamint a pályázatokban elszámolható – pályázati tevékenységtől független – kiadások megtérítéséből származó bevételek nyújtanak forrást. A felhalmozási lehetőségek vonatkozásában az önkormányzat a beszűkült források mellett keresi a pályázati lehetőségeket. Az eltelt három évben fejlesztési célokra négy forrás szolgált: - feleslegessé nyilvánított, selejtezett eszközök értékesítése, - "Az egészségre építve!" című TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1110 pályázat; - „Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok és a Balaton Fejlesztési Tanács számára” ÁROP-1.2.11/A-2013-20130011 kódszámú pályázat megvalósítása; valamint - a megyei önkormányzati tartalék. A vagyongazdálkodásból eredő kötelezettségek, továbbá a feladatellátáshoz kapcsolódó beruházási igények, az informatikai fejlődés adta változások követése, stb. megköveteli az önkormányzat fejlesztési feladatait, melynek forrása bizonytalan, ugyanis a feladatellátáshoz kapcsolódó egyetlen központi forrás kizárólag működési célokat szolgálhat.

89

KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat 2010-2014. évi költségvetési bevételeinek és kiadásainak alakulásáról Bevételek

Előirányzat megnevezése

2010. évi tény

2011. évi tény

Intézményi működési bevételek

2 472 258

2 119 075

Önkormányzat sajátos működési bevételei

1 768 720

1 634 097

Önkormányzat költségvetési támogatása Pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről

5 661 864

Felhalmozási bevételek Támogatások Költségvetési bevételek összesen: Belső finanszírozási célú bevételek Külső finanszírozási célú bevételek Bevételek összesen: Függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek Bevételek mindösszesen

adatok ezer Ft-ban 2014. I. 2013. évi félévi tény teljesítés

2012. évi tény 5 541

4 813

2 035

13 820 211

306 708

261 800

124 254

110 588

132 619

0

0

1 225

475 678

371 216

9 519

6 154

2 045

2 063 758

2 432 029

2 564 152

19 463

17 063

12 552 866

20 509 247

2 885 920

292 230

146 622

2 887 990

907 585

2 493 440

160 650

150 830

37 128

1 626 717

0

0

15 477 984

23 043 549

5 379 360

452 880

-306 390

-54 919

-6 662

-7 428

15 171 594

22 988 630

5 372 698

445 452

297 452

297 452

Kiadások

Előirányzat megnevezése Működési kiadások Felhalmozások

2010. évi tény

2011. évi tény

12 729 293

12 438 956

5 335 593

232 718

186 977

2 369 410

1 308 874

2 234

5 691

16 972

0

0

5 337 827

238 409

203 949

0

137 787

77 241

Pénzforgalom nélküli kiadások Költségvetési kiadások összesen:

adatok ezer Ft-ban 2014. I. 2013. évi félévi tény teljesítés

15 098 703

13 747 830

2012. évi tény

Finanszírozási célú működési kiadások

12 182

Finanszírozási célú felhalmozási kiadások

13 504

8 511 167

0

536

15 124 389

22 258 997

5 337 827

376 732

50 630

2 666 461

-2 486 012

-20 419

15 175 019

24 925 458

2 851 815

356 313

Kiadások összesen Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások Kiadások mindösszesen

281 190

281 190

5.6.2. Gazdasági társaságokban való részvétel Az önkormányzat gazdasági társaságokban való részesedése a konszolidációt követően jelentősen megváltozott, a társasági tulajdonrészek állami tulajdonba kerültek. Az új feladati struktúrával összefüggésben szerzett részesedések a Területfejlesztésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezéseiből adódnak.

90

A Veszprém Megyei Önkormányzat részesedése gazdasági és közhasznú társaságokban 2010 - 2014 években 2010. év A társaság neve, címe

2011. év

MÖK tulajdoni rész (eFt, %)

2012. év

MÖK tulajdoni rész (eFt, %)

Tulajdonrész eredete, alapítása

Jegyzett tőke, törzstőke (eFt)

BAKONYKARSZT Zrt. 8200 Veszprém, Pápai u. 41. Cg. 19-10-500133

1996.01.01 Alapítás: 150/1995. (IX.21.) MÖK határozat

886 170

14 420 (1,6%)

Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kft. 8200 Veszprém, Wartha Vince u. 1. Cg. 19-14-500015

1997.04.04 Alapítás: 30/1997. (III.27.) MÖK határozat

58 500

100 (0,17%)

58 500

100 (0,17%)

Kittenberger Kálmán Növény és Vadaspark Kft. 8200 Veszprém, Kittenberger u. 17. Cg. 19-14-500038

2001.01.01 Alapítás: 134/2000. (X.19.) MÖK határozat

410 570

10 800 (2,63%)

410 570

10 800 (2,5%)

1 683 500

1 681 666

1 933 500

1 931 666

Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő 2008.04.01 Alapítás: 205/2007. (XII.13.) MÖK határozat Rt. Tőkeemelés: 8200 Veszprém, Kórház u. 1. 56/2008. (IV.24.) MÖK határozat Cg. 19-10-500254/3 82/2008 (VI.12.) MÖK határozat 152/2008. (IX.18.) MÖK határozat 139/2011. (VI.23.) MÖK határozat

Jegyzett tőke, törzstőke (eFt)

(99,9%)

2008.04.15

8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Cg. 19-09-510296

Alapítás: 40/2008. (III.27.)MÖK határozat

Pápai Ingatlanfejlesztő Kft. Cg. 19-09-512316

2009.12.17 Alapítás: 221/2009. (XII.17.) MÖK határozat Tőkeemelés: 2010.05.17-től 72/2010. (IV.22.) MÖK határozat

189 040

96 420 (51%)

189 040

96 420 (51%)

Pápai Termálvízhasznosító Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 8500 Pápa, Várkert út 5. Cg. 19-10-500232

Adásvétel: 2009. dec. 3-án kelt adásvételi szerződések alapján Tőkeemelés: 2009.12.17

824 000

782 000 (49%)

824 000

782 000 (49%)

260

Jegyzett tőke, törzstőke (eFt)

MÖK tulajdoni rész (eFt, %)

5 160

100

Jegyzett tőke, törzstőke (eFt)

2014. I. félév

MÖK tulajdoni rész (eFt, %)

Üzletrész (eFt)

MÖK tulajdoni rész (eFt, %)

(99,9%)

Veszprém Megyei Fűtés és Melegvíz Szolgáltatató Non-profit Kft.

510

2013. év

510

(51%)

260 (51%)

220/2009. (XII.17.) MÖK határozat Balaton Térségi Terület- és Gazdaságfejlesztő Nonprofit Korlátolt 2012.01.01 Felelősségű Társaság Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács a 8230 Balatonfüred, Zsigmond u. 2. Területfejlesztésről szóló 1996. évi XXI.törvény 28.§ (1) bekezdése alapján történt jogutódlás alapján

(1,94%)

Cg. 19-09-510362 Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács a Területfejlesztésről szóló 1996. évi XXI.törvény 29.§ Kft. (3) bekezdése alapján történt jogutódlás alapján

1 000

8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 1. sz. Cg. 07-09-015143

1 000

(33,3%)

Összesen:

2 585 666

91

2 821 246

100

-

1 000

5.6.3. Az önkormányzat vagyonának alakulása A megyei önkormányzat vagyonának értéke 2010. december 31-től 2011. december 31-ig 3,3%-kal növekedett, ez a növekedés összegszerűen kifejezve 658 912 ezer Ft vagyonnövekedést jelentett. 2011. december 31-én a megyei önkormányzat összes vagyonának 49,16%-át a tárgyi eszközök, 0,39%-át a követelések, 14,9%-át a pénzeszközök alkották. Az önkormányzati ciklusidőszak kezdeti időpontjához viszonyítva a megyei önkormányzat pénzeszközeinek állománya, valamint a kötelezettségei 2012. évre jelentősen lecsökkentek, mely a konszolidációs törvény végrehajtásával magyarázható. A vagyon alakulásában a konszolidáció jelentős változást hozott, melynek következtében a 2011. és 2012. költségvetési év vagyonmérlege nem összehasonlítható. A megállapodások és vagyonátadási jelentések alapján sor került a vagyonelemek kivezetésére a megyei önkormányzat könyveiből. A megmaradt vagyon kizárólag az önkormányzat működési feltételeinek biztosítását szolgálja. Így a megyei önkormányzat törzsvagyoni körébe tartozik az önkormányzatot a Megyeháza épületének tulajdoni hányad alapján megillető vagyonrésze, valamint a Kórház utcai parkoló. A megyei önkormányzatnak az Nvtv. 5.§-ában meghatározott törzsvagyonába tartozik ezen kívül a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.-ben lévő üzletrész is, mely korlátozottan forgalomképes. A megyei önkormányzat üzleti vagyonának része a Veszprém, Szeglethy utcában lévő két iroda és a hozzájuk tartozó parkolóhelyek, melyek megállapodás alapján hasznosításra kerültek. A megyei önkormányzat üzleti vagyonát képezik továbbá az önkormányzat főkönyvi nyilvántartásában szereplő tárgyi eszközök. Az e vagyoni körbe tartozó vagyonelemek közül feleslegessé váló vagyontárgyak hasznosításából, értékesítéséből származó bevételek egészítették ki a megyei önkormányzat saját forrásait. A megyei önkormányzat vagyonának értéke 2012. december 31-től 2013. december 31-ig 5,5%-kal növekedett, ez a növekedés összegszerűen kifejezve 10 421 ezer Ft vagyonnövekedést jelentett. 2013. december 31-én a megyei önkormányzat összes vagyonának 44,94%-át a tárgyi eszközök, 2,59%-át a követelések, 46,99%-át a pénzeszközök alkották. Annak ellenére, hogy az önkormányzat pályázatok útján nyert forrásból bővítette az informatikai eszközparkját, az elszámolt 3 202 ezer Ft értékcsökkenés, valamint az üzletrész értékesítése – 100 ezer Ft – a befektetett eszközök állományi értékét 7 357 ezer Ft-tal csökkentette. 92

Az önkormányzat törekedett a takarékos gazdálkodást szem előtt tartani, mindemellett szükségessé vált a tartalék képzése annak érdekében, hogy a vállalt pályázatok finanszírozhatóak legyenek a megvalósítás teljes időszaka alatt. A megyei önkormányzat igyekezett a vagyonát a kötelező feladatok színvonalas ellátása érdekében, jó gazda módjára költségtakarékosan, értékének megőrzésével, állagának védelmével működtetni, és ehhez biztosította a karbantartáshoz, felújításhoz elengedhetetlen forrásokat. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT EGYSZERŰSÍTETT MÉRLEGE 2010-2013. években adatok ezer Ft-ban ESZKÖZÖK

2010.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök lV.Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK l. Készletek ll. Követelések lll. Értékpapírok IV.Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások

12.

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

FORRÁSOK 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

93

2012.

2013.

16 313 716 101 420 10 039 677 2 702 009 3 470 610 3 446 041 148 057 99 728

17 363 145 96 518 10 038 277 3 011 067 4 217 283 3 055 524 121 855 79 770

106 631 1 876 92 735 12 020

99 274 1 942 90 244 7 088

83 756 1 447 6 336

101 534 972 5 208

3 043 549 154 707

32 731 2 821 168

54 575 21 398

94 375 979

19 759 757

20 418 669

190 387

200 808

2010.

D) SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN 1. Tartós tőke 2. Tőkeváltozások 3. Értékelési tartalék E) TARTALÉKOK ÖSSZESEN I. Költségvetési tartalékok II. Vállalkozási tartalékok F) KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások FORRÁSOK ÖSSZESEN

2011.

2011.

2012.

2013.

8 244 191 8 656 800 - 412 609

17 407 165 7 808 213 9 598 952

114 341 281 055 - 166 714

101 298 281 055 - 179 757

2 916 850 2 916 850

2 793 817 2 793 817

41 533 41 533

95 354 95 354

8 598 716 7 589 749 727 561 281 406 19 759 757

217 687

34 513

4 156

157 605 60 082 20 418 669

73 34 440 190 387

4 156 200 808

5.6.4

Megvalósult fejlesztések évenkénti ütemezésben Adatok ezer forintban

2010. évben megvalósult beruházások • Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona, Szőc komplex akadálymentesítése (KDOP-2009-5.3.2.)(2010. évi ütem) • Laczkó Dezső Múzeum oktató és foglalkozató termének kialakítása (TIOP-1.2.2-08/1-20090003) • Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium, Veszprém KDOP pályázati forrás saját erő része • Vérellátó parkolóház létesítési alternatíváinak tanulmánya • Lakásotthonok korszerűsítésére vonatkozó TIOP 3.4.2-08/1 számú pályázathoz önrész biztosítása • Regionális Onkológiai Központ megvalósítása pályázat előkészítés • Egészségügyi gép, műszer beszerzése a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. részére (céltámogatásból) • Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona, Devecser új lift beépítése • Veszprém Megyei Önkormányzat "Batthyány Ilona Fogyatékos Személyek, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Integrált Intézménye, Dáka - konyhájának fejlesztése • Megyei fenntartású intézmények részére iktatóprogram • Pápai Ingatlanfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság részére pénzbeli hozzájárulás biztosítása • Pápai Termálvízhasznosító Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt-ben részesedés szerzése • Veszprém Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona, Lesencetomaj: földterület vásárlása kertészeti tevékenység céljára • "A Laczkó Dezső Múzeum tanulmányi raktárának kialakítása - iskolabarát fejlesztés" megnevezésű, TIOP-1.2.2-09/1-2010-0030 jelű pályázat 2010. II. félévi összege • "A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése" TIOP-1.1.1-07/1-2008-0553 számú pályázat • Akkreditált adminisztrációs és ügyviteli szoftver beszerzése (Informatikai fejlesztési feladatok támogatására biztosított állami támogatásból) • Pápai Termálvízhasznosító Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., Pápa: Szindikátusi megállapodás alapján 567 000 ezer Ft névértékű részvény ellenértékének megfizetése • Veszprém, Vár u. 6. szám alatt ingatlan értéknövelő beruházása • TÁMOP 3.1.408/2-2009-0082 pályázat Szélrózsa

32 172 33 454 407 125 3 225 921 25 677 3 603 588 625 8 925 96 420 205 000 300 300 145 7 500 567 000 1 590 6 286

2011. évben megvalósult beruházások • Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala részére gépkocsi beszerzés • "A Laczkó Dezső Múzeum tanulmányi raktárának kialakítása - iskolabarát fejlesztés" megnevezésű TIOP-1.2.2-09/1-2010-0030 jelű pályázat 2011. évi összege • Baláca Római Kori Villagazdaság és Romkert turisztikai fejlesztéséhez KDOP 2009-2.1.1/B megnevezésű pályázat 2011. évi összege • Külsővat települési szennyvíz csatornarendszerhez intézményi hozzájárulás • Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona, Szőc komplex akadálymentesítése (KDOP2009-5.3.2.)(2010. évi ütem) • Laczkó Dezső Múzeum oktató és foglalkozató termének kialakítása (TIOP-1.2.2-08/1-20090003) • Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium, Veszprém KDOP pályázati forrás saját erő része • Veszprém Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona, Lesencetomaj mosodaépület tetőtér beépítésének, irodák kialakításának megvalósítási munkái • Veszprém Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona, Lesencetomaj: földterület vásárlása kertészeti tevékenység céljára

94

18 328 104 365 73 262 7 746 45 1 530 4 980 200 500

• "Tanulói laptop program Veszprém Megyében" TIOP-1.1.1-09/1-2010-0176 számú pályázat • "A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése" TIOP1.1.1-07/1-2008-0553 számú pályázat • Veszprém Megyei Önkormányzat „Batthyány Ilona” Fogyatékos Személyek, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Integrált Intézménye, Dáka: KEOP-2011-4.9.0 Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinált pályázat előkészítése, és önrésze (önrész: 22.542 ezer Ft) • Veszprém Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona, Lesencetomaj: KEOP-2011-4.9.0 Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinált pályázat előkészítése, és önrésze (önrész: 22.857 ezer Ft) • Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona és Módszertani Intézménye, Külsővat: KEOP-2011-4.9.0 Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinált pályázat előkészítése, és önrésze (önrész: 29.131 ezer Ft) • Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona, Peremartongyártelep: KEOP-2011-4.9.0 Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinált pályázat előkészítése, és önrésze (önrész: 34.706 ezer Ft) • Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt.: tőkeemelés (139/2011.(VI.23.) MÖK határozat alapján) • Szociális intézmények részére gépkocsi vásárlás • Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém színpadtechnikai beruházása

18 872 246 733

2 075

1 450

1 200

1 200 250 000 10 314 9 541

2012. évben megvalósult beruházások • Veszprém Megyei Önkormányzat informatikai hálózat fejlesztése • Informatikai eszközbeszerzés

234 690

2013. évben megvalósult beruházások • "Az egészségre építve!" című TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1110 pályázathoz eszközbeszerzés (önként vállalt feladat) • „Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok és a Balaton Fejlesztési Tanács számára” ÁROP 1.2.11/A-2013-2013-0011 kódszámú pályázat részére eszközbeszerzés • A Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal részére Informatikai eszközök beszerzése

548 3 645

1 498

2014. évben megvalósult és folyamatban lévő beruházások • • • •

Megyei önkormányzati tartalékból kapott támogatás terhére informatikai eszközbeszerzés Megyei önkormányzati tartalékból kapott támogatás terhére gépjármű beszerzés Informatikai eszközbeszerzés Egyéb gép, berendezés beszerzés

7420 7735 1084 733

5.6.5 A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv teljesítése A megyei közgyűlés a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv megalkotásával és elfogadásával meghatározta a megyei önkormányzat vagyonával, egyes vagyonelemeivel kapcsolatos szándékait, illetve meghatározásra került, hogy a megyei önkormányzat feladatainak ellátása céljából mely vagyonelemeket, milyen módon és elvek alapján tervez hasznosítani. Középtávon fejlesztésekre nem volt lehetőség, mivel pályázati forrás nem állt rendelkezésre. A megyei önkormányzat a korlátozottan forgalomképes törzsvagyona tekintetében a kitűzött közép- és hosszú távú céljait állagmegőrzéssel, állagmegóvással és ennek érdekében folyamatos karbantartással valósította meg. 95

A megyei önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona tekintetében gyarapodást könyvelt el, mivel társasági részesedést szerzett a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.-ben. A megyei önkormányzat üzleti vagyonát a főkönyvi nyilvántartásban szereplő ingóságok, tárgyi eszközök alkotják (irodai- és informatikai eszközök, gépjárművek, műalkotások stb.), melyekkel rendeltetésszerű, felelős módon, a takarékossági szempontok előtérbe helyezésével történő gazdálkodás valósult meg, ezen belül megtörtént a szükséges mértékű gondoskodás az elhasznált eszközök selejtezéséről, pótlásáról is. Az üzleti vagyon kategóriájába tartozó gépjárműpark 1db kisbusszal bővült. 5.6.6. A Veszprém Megyei Önkormányzat pályázati tevékenysége A ciklus időszak kezdetétől 2011. december 31-ig a legnagyobb beruházási feladatok európai uniós támogatás felhasználásával valósultak meg, melyek közé sorolható a "A Laczkó Dezső Múzeum tanulmányi raktárának kialakítása - iskolabarát fejlesztés" megnevezésű TIOP-1.2.209/1-2010-0030 jelű pályázat (104 365 ezer Ft), a Baláca Római Kori Villagazdaság és Romkert turisztikai fejlesztéséhez KDOP 2009-2.1.1/B megnevezésű pályázat (129 240 ezer Ft), a "Tanulói laptop program Veszprém Megyében" TIOP-1.1.1-09/1-2010-0176 számú pályázat (19 939 ezer Ft), "A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése" TIOP-1.1.1-07/1-2008-0553 számú pályázat (271 840 ezer Ft), a zirci Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium szervezésében megvalósuló gázenergia igények kiváltása megújuló energiával című pályázat (275 240 ezer Ft), valamint a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium speciális integrációs forrásközponttá fejlesztése” KDOP-5.1.1/2F-2f-2009-0011 számú pályázat (469 891 ezer Ft). 2012. január 1-től a feladatrendszer átalakítása és a vagyoni helyzet megváltozása jelentősen meghatározta a megyei önkormányzat működési bevételének lehetséges körét. A megyei önkormányzat a racionális gazdálkodáson túl a pályázatok teljes körű feltárásával igyekezett a működőképességét biztosítani. Kiemelt figyelmet kellett fordítani a pályázati lehetőségek figyelésére és kihasználására a működés minden területén, így a megyei önkormányzat eredményesen pályázott és közel 10 millió Ft támogatásban részesült az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott „Az egészségre építve!” című, TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1110 jelű pályázatával. A megváltozott feladatok elvégzéséhez az Új Széchenyi Terv Államreform Operatív Program támogatási rendszeréhez eredményesen benyújtott „Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra” című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 jelű pályázat biztosította azon forrásokat, amelyek segítségével az önkormányzat a meghatározott 96

céljait eredményesen valósíthatta meg. A projekt közel 90 millió Ft összegű vissza nem térítendő támogatásával elkészülhetnek Veszprém megye területfejlesztési feladataihoz szükséges tervdokumentumok a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakra, összehangolva a kormányzat, a települési önkormányzatok és a társadalmi, gazdasági és civil szervezetek fejlesztési igényeit. A két pályázat keretében az együttesen 99 890 ezer Ft elnyert támogatásból 4 913 ezer Ft felhalmozási kiadásokhoz kapcsolódik, mely az önkormányzat tárgyi eszközeinek bővítését segítette. A TÁMOP pályázaton elnyert pénzből önként vállalt feladat valósult meg a Hivatal egészséges munkahely szemléletű kialakításával összefüggésben. 5.7. Belső ellenőrzési feladatok A belső kontrollrendszerek szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes működéséről a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal vezetője gondoskodott. A megyei önkormányzat belső ellenőrzési feladatainak végrehajtása a megyei jegyző közvetlen irányítása alá tartozó belső ellenőrzési egység, valamint külső erőforrások igénybevételével valósult meg. A 2010-2014. években a megyei közgyűlés által elfogadott éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok végrehajtásával valósult meg a belső ellenőrzési tevékenység. A négy év alatt egy alkalommal került az éves ellenőrzési terv módosításra. A 204/2011. (XI.30.) MÖK határozat alapján elfogadásra került a Veszprém Megyei Önkormányzat 2012. évi éves ellenőrzési terve, melyet indokolt volt hatályon kívül helyezni. Magyarország Országgyűlése a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvényben döntött a megyei önkormányzat által fenntartott intézmények állami fenntartásba, és a megyei önkormányzati tulajdonban lévő ingó és ingatlan vagyonnak állami tulajdonba vételéről. Így a 2012. évi éves ellenőrzési tervnek az állami fenntartásba került intézmények ellenőrzésére vonatkozó pontjai nem voltak végrehajthatók. Mindezek alapján, figyelemmel a Veszprém Megyei Önkormányzatnak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti új feladatkörére, valamint a megváltozott szervezeti felépítésre is, az elfogadásra került 2012. évi belső ellenőrzési terv tartalmazta: 97

- a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalánál, - a Veszprém Megyei Önkormányzatnál, - a Veszprém Megyei Német Önkormányzatnál, - a Veszprém Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzatnál tervezett ellenőrzéseket. A végrehajtásra került belső ellenőrzések száma 2010-2014. évben Az ellenőrzés időpontja

Terv szerinti ellenőrzések száma

Soron kívüli ellenőrzések száma

Összesen

2010.

27

23

50

2011.

34

15

49

2012.

11

2

13

2013.

13

0

13

2014.

(10)

(0)

Még nem került végrehajtásra

Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése Az éves (2010., 2011., 2012., 2013., 2014.) ellenőrzési feladatokat a belső ellenőrzés az éves belső ellenőrzési tervben foglaltak alapján végezte, a vizsgálatokhoz a főjegyző/ megyei jegyző által aláírt megbízólevél és részletes ellenőrzési program készült. Az ellenőrzés által tett megállapításokat, az ellenőrzést végzők jelentésben rögzítették, valamint javaslatot tettek a feltárt hibák kijavítására, illetve a hatékonyabb és eredményesebb működésre. 2010. évben a soron kívüli ellenőrzések elrendelése elsősorban a vagyonvédelem erősítésére és az intézményeknek átadott költségvetési támogatás felhasználásának gazdaságosságára irányult. Az önkormányzat nehéz pénzügyi helyzetének javítása érdekében is szükséges volt a soron kívüli ellenőrzések végrehajtása. 2011. évben a főjegyző Helyzetkép, helyzetfelmérés a Veszprém Megyei Önkormányzat szervezeteiről, működéséről, gazdálkodásáról címmel komplex vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat témakörei: a feladatellátás és szervezeti rendszer összhangját, az önkormányzat költségvetési szolgáltatás-feladatellátási helyzetének bemutatását, az önkormányzat költségvetési tervezésének és gazdálkodásának szabályszerűsége az operatív gazdálkodás minősítése, a támogatások rendszere, az önkormányzat vagyongazdálkodási rendszerének bemutatása voltak. A végrehajtásra került szervezeti átalakítások a gazdaságosabb feladatellátás érdekében történtek. Intézmény összevonásokra került sor a kulturális illetve a szociális ágazatban, az oktatási intézményekben a pedagógus létszám a gyermeklétszám 98

csökkenésével, és a megengedett legmagasabb osztálylétszámok létrehozásával csökkentésre kerültek. Kollégiumok összevonására is sor került. A 2012-2013. évben a tervezett ellenőrzések a folyamatgazdák által magas kockázati szintre sorolt témakörök ellenőrzésére koncentrálódtak, valamint figyelembevételre kerültek a vezetés információs igényei és az ellenőrzési kapacitás is. Az ellenőrzésre kijelölt témák célzottan a tárgyévre vonatkozóan lettek meghatározva annak figyelembevételével, hogy az előforduló hibákból okulva a belső kontroll rendszer hatékonyságához és eredményességének javításához járuljon hozzá. A 2014. évre 10 ellenőrzési feladat került meghatározására. Jelen beszámolóig azonban még a terv szerinti ellenőrzések nem történtek meg, de az ellenőrzésekre való felkészülés folyamata megkezdődött. A Veszprém Megyei Területi Választási Iroda a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal részeként eleget tett a 2014. április 6-án megtartott országgyűlési képviselő választás, valamint a 2014. május 25-én megtartott Európai Parlament tagjainak választásával kapcsolatosan a Veszprém megyei 4 OEVI, 54 HVI, valamint a TVI ellenőrzési kötelezettségének tekintetében. A Veszprém megyei Területi Választási Iroda a pénzügyi elszámolásokat megyei szintre összesítve felterjesztette a Nemzeti Választási Iroda részére. A pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatosan az országgyűlési képviselőválasztást érintve az NVI által elvégzett felülvizsgálatot követően 36 kérdés érkezett, amik 53 települést érintettek. Az Európai Parlament tagjainak választásával kapcsolatos elszámolások tekintetében pedig 157 kérdés érkezett. A kérdésekre egyenként válaszoltunk, ami a Veszprém megyei települések közül (216) az EP választások tekintetében 116 települést érintett. A TVI által megválaszolt kérdések az NVI által elfogadásra kerültek. Mindkét választás esetében az elszámolási különbözet utalásáról a Pvr. 9. § (4) bekezdése értelmében a Nemzeti Választási Iroda elnöke intézkedett a TVI felé, majd ezt követően az OEVI-ket és HVI-ket megillető ténylegesen felmerült többletköltségek összegei a beérkezéstől számított 8 munkanapon belül (38/2013. (XII.30.) KIM rendelet szerint) továbbutalásra kerültek. 5.7.1 A belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítása Az ellenőrzések tapasztalatait figyelembe véve, az ellenőrzések hozzájárultak a belső kontrollrendszer hatékonyságának, szabályszerűségének, és eredményességének javításához. 99

2012-2013. évben a tárgyévre vonatkozó ellenőrzések kerültek előtérbe helyezésre, ennek eredményeképpen lehetővé vált a hatékony beavatkozás, a hibák előfordulásának kiküszöbölésére való felkészülés. 5.7.2 A belső ellenőrzési tevékenység hosszú távú célkitűzései, stratégiai céljai A Veszprém Megyei Önkormányzat az egyre nehezedő pénzügyi feltételekhez alkalmazkodva jelentősen átalakította szervezeti felépítését. A belső ellenőrzés stratégiája a szervezeti változásokhoz és a szervezetre jellemző körülményekhez alkalmazkodva került átalakításra. A belső ellenőrzés fő feladata az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltoztatásával kapcsolatos feladatok maradéktalan teljesítésének ellenőrzése. A központi költségvetési, európai uniós vagy egyéb nemzetközi támogatásban való részesülés esetén az egyes meghatározásra került folyamatokban a leghatékonyabb együttműködés biztosítása.

6. Összefoglaló A gazdálkodás vizsgálata alapján megállapítható, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzete folyamatosan romlott. A megyei önkormányzatok beszűkült bevételszerzési lehetőségeivel nem csökkentek egyenes arányban a kiadásaik. A 2010-2011 években jelentős kiadásnövekedés a kötvényhez kapcsolódott. A 2012-2014. évi időszak esetében a kiadások legnagyobb arányát a működési jellegű kiadások képezték. A működéssel összefüggésben jelennek meg a Közgyűlés és a Hivatal működtetésének kiadásai, kisebb mértékű kiadások teljesültek az önkormányzat egyéb, a nem kötelező feladatai körébe tartozó célokra, megtartva az önkormányzat hagyományait (kitüntetések adományozása, Tiszta Virágos Veszprém Megyéért díj adományozása, megyéket összefogó szövetségekben való részvétel, nyújtott támogatások). A szűkös források ellenére minden évben megteremtettük a lehetőségét, hogy a legszükségesebb informatikai és egyéb eszközök beszerzését megvalósítsuk. A megyei önkormányzatot is érintő államreform végrehatását követően az önkormányzatnak nincs saját bevételszerzési lehetősége, a korábbi vagyon állami tulajdonba kerülése következtében nincs mód a vagyon hasznosítására, így az állami támogatás tekinthető a működés egyetlen biztos forrásának, ebből kifolyólag kiemelt fontosságú a pályázati lehetőségek figyelése, illetve azok kihasználása. A 2012-2014 évi gazdálkodásban biztosításra kerültek az alábbi államháztartási és számviteli alapelvek: -

pénzügyi egyensúly megtartása, működőképesség biztosítása, kötelező feladatok ellátása, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kötelező juttatások biztosítása, 100

- a közpénzek hatékony és ellenőrizhető felhasználása, - a tervezés és beszámolás teljes körűsége és nyilvánossága. A szigorú gazdálkodás mellett, a pályázati lehetőségek feltárásával, azok kihasználásával törekedtünk az önkormányzat pénzügyi egyensúlyának megőrzésre. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordított saját bevételi lehetőségek felkutatására, a bevételi források növelésére. Az egyensúly megteremtése érdekében a feladatokat rangsorolta és racionalizálta. A területfejlesztés, területrendezés terén megkezdett munkát a következő közgyűlésnek kell folytatni, de az eddigi elemzések és értékelések mindenképpen kiindulási alapot jelentenek az önkormányzat feladatellátásában, illetve gazdálkodásában. A hivatal feladata továbbra is, hogy a közgyűlési munka előkészítése mellett színvonalas szakmai munka és törvényesség minden területen biztosított legyen. A négy év során a közgyűlési tagok, külső tagok részére az SZMSZ-ben megadott határidőre rendelkezésre álltak a közgyűlési anyagok. Testületeink demokratikusan, SZMSZ szerint működtek. A Veszprém Megyei Kormányhivatal, az Állami Számvevőszék, a Magyar Államkincstár, és egyéb külső szervek sem szakmai, sem törvényességi szempontból lényeges hibát a négy éves ciklus döntései következtében nem állapítottak meg. Szeretném megköszönni valamennyi közgyűlési tagnak a négy éves ciklusban kifejtett munkáját, valamint a hivatal minden dolgozójának azt, hogy sikeresen járultunk hozzá Veszprém megye fejlődéséhez.

Veszprém, 2014. szeptember 15.

Lasztovicza Jenő

101