Verziószám: december 20

BESZÁMOLÓ „A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 2009. ÉVI CLV. TÖRVÉNY A GYAKORLATBAN” C. ÁROP-2.2.10-10-2010-004. AZONOSÍTÓ SZÁMÚ NORMATÍV PÁLYÁZAT JELENLÉTI NAPOS KÉPZÉSEIRŐL A „JOGALKALMAZÁS JAVÍTÁSA” ÁROP-2210/2010. KÓDSZÁMÚ PROJEKT KERETÉBEN VALÓSULT MEG

Verziószám: 2.0

2011. december 20.

BESZÁMOLÓ „A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 2009. ÉVI CLV. TÖRVÉNY A GYAKORLATBAN” C. ÁROP-2.2.10-10-2010-004. AZONOSÍTÓ SZÁMÚ NORMATÍV PÁLYÁZAT JELENLÉTI NAPOS KÉPZÉSEIRŐL 1. Előzmények A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV törvény (Mavtv.) 2010. április 1-jei hatálybalépésével a Magyar Köztársaságban évente keletkező kb. 800 000 minősített adat készítésére, felhasználására, tárolására és kezelésére teljesen új jogszabályi környezet jött létre, így célszerűvé vált a jogszabály alkalmazását ellátó célcsoport egységes szempontú, gyakorlatorientált felkészítése. Ezt az igényt felismerve a Mavtv. országosan egységes jogalkalmazási gyakorlatának bevezetését támogató képzés megvalósítására a Jogalkalmazás javítása c ÁROP2210/2010. kódszámú normatív finanszírozású pályázat keretében a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI) és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Nemzeti Biztonsági Felügyelete konzorciumot alapítva pályázatot nyújtott be. A konzorciumban az NKI, képzésszervezési, módszertani, tananyagfejlesztési, projektirányítási és adminisztrációs feladatok elvégzéséért, míg a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a tananyagok fejlesztéséért, továbbá a képzési indikátorszámok teljesüléséért felelt. A projekt keretében a konzorciumi partnerek célul tűzték ki, hogy hagyományos formában 1500 fő, míg a távoktatás módszertan alapulvételével további 1500 fő képzését valósítják meg. A projekt végrehajtásának első szakaszában a hagyományos képzés megvalósítására került sor, melynek tapasztalatait, összefoglaló adatait tartalmazza jelen beszámoló. 2. A képzés célja és célcsoportja A képzés célja a Mavtv. rendelkezéseinek készségszintű elsajátítása, az egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakítása. A képzés célcsoportját a központi államigazgatási szerveknél, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó központi államigazgatási szerveknél, kormányhivataloknál, nemzetbiztonsági szakszolgálatoknál és a rendvédelmi szerveknél minősített adattal dolgozó vezetők, ügyintézők és ügykezelők képezték. 3. Tananyagfejlesztési feladatok A tananyagfejlesztési feladatok keretében elkészült a tankönyv, a tananyag elsajátítását szolgáló prezentáció, valamint a gyakorlati feladatok gyűjteménye. Ez utóbbi segédanyag a hallgatók számára a tananyag elsajátítását iratmintákon és egyéb ügykezelési feladatokon keresztül volt hivatott segíteni. A tananyagfejlesztési feladatok szakmai színvonaláért a KIM Nemzeti Biztonsági Felügyelete felelt, az NKI az anyagok fejlesztéséhez módszertani támogatást nyújtott. A tananyagokat a képzések indításakor az NKI hivatalos honlapján korlátozásmentesen, bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé tettük.

4. Képzésszervezés A célcsoportok számára hagyományos, tantermi keretek között történő oktatás 55 csoportban összesen 1.563 fő számára 2011. március 21-e és 2011. október 20a között valósult meg. (Az 1563 fős képzett létszámból 537 fő képzése a nemzetbiztonsági szakszolgálatok számára kihelyezett képzések keretében kerültek megvalósításra. A személyi állomány adatainak kezeléséhez, kérdőívek kitöltéséhez a szakszolgálatok nem járultak hozzá, így a képzettek számához köthető indikátor kor-, nem, iskolai végzettség és egyéb szempontú bontása nem történhetett meg.) A képzés egyszeri 8 tanórás, frontális oktatás keretében valósult meg, mely 4 tanóra elméleti és 4 tanóra gyakorlati ismeretátadásra oszlott meg. Az ismeretek elmélyítését segítette a már korábbiakban említett tankönyv, az azzal szerves egységet képező prezentációs diasor, valamint azok a gyakorlati feladatsorok, melyek mindegyike az NKI honlapjáról voltak elérhetők. A tananyag fejlesztését, oktatását a törvény előkészítésében közreműködő gyakorlati szakemberek végezték. 5. A képzés monitoring mutatói 1. sz. táblázat a képzés monitoring mutatói A képzésben résztvevők létszáma, nemek szerinti bontása és demográfiai jellemzői (fő) Férfi képzettek száma a Közép-magyarországi régióban 307 Női képzettek száma a Közép-magyarországi régióban 587 Férfi képzettek száma országosan 360 Női képzettek száma országosan 666 Képzettek száma összesen (zárójelben a nemzetbiztonsági 1026(+537) szakszolgálatok számára kihelyezett képzések keretében felkészített létszámadata) Férfiak száma 360 Nők száma 666 A képzésben résztvevőkre vonatkozó foglalkoztatottsági adatok (fő) Foglalkoztatottak száma (ebből önfoglalkoztatók) 1026 Munkanélküliek száma (ebből tartós munkanélküli) 0 A képzésben résztvevők korösszetétele (fő) Fiatalok (15-24 év közöttiek) 7 Középkorúak (24-54 év közöttiek) 874 Idősek (55-64 év közöttiek) 142 64 év fölött 3 A képzésben résztvevők iskolai végzettségére vonatkozó adatok (fő) Általános vagy alsó-középfokú oktatást (ISCED 1 és 2) végzettek száma 0 Felső-középfokú oktatást (ISCED 3) végzettek száma 273 Középiskola utáni nem felsőfokú (ISCED 4) végzettek száma 3 Felsőfokú oktatást (ISCED 5) végzettek száma 750 Egyéb adatok (felmérve: anonim kérdőív segítségével, önkéntes adatszolgáltatás alapján) (fő) Migránsok száma 0 Kissebséghez tartozók száma 30 Fogyatékkal élők száma 9

Az adatok alapján elmondható, hogy mind a Közép-magyarországi régióban, mind pedig országosan – igazolva a közigazgatásban foglalkoztatottak nemek szerinti összetételét a női képzettek aránya jóval magasabb a férfiakénál. Az is megállapítható, hogy régiók szerint vizsgálva a képzésben résztvevők összetételét, a döntő többség a Közép-magyarországi régióból származik és csak kis hányadot tesz ki a Magyarország egyéb régiójából érkezett hallgatók száma. A résztvevők megoszlását életkor szerint vizsgálva leszögezhető, hogy a meghatározó többség a középkorú korosztályba (24-54 év), egy kis réteg az idős korosztályba, míg egy elenyésző hányad a 15-24 közötti és 64 év fölötti korosztályba tartozik. Az iskolai végzettség tekintetében a résztvevők döntő többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik, de jelentős százalékot tett ki a felső középfokú végzettségűek aránya is. 6. Tapasztalatok Az elégedettségmérő kérdőívek feldolgozását követően megállapítható, hogy az oktatók munkáját a képzés szervezését, az előadások hasznosságát és helyszínét - 1-10-ig terjedő skálán értékelve – átlagosan 9,2-es eredmény mentén értékelték a résztvevők. Az elégedettségmérő kérdőív kitöltése anonim módon történt, hiszen csak ily módon kaphattunk megközelítően valós képet a képzés sikerességéről. Az 1.563 résztvevőből 946 fő – tehát a hallgatók 60,5 %-a - töltötte ki dokumentumot. A tapasztalatokat összegezve és a mutatókat értékelve megállapíthatjuk, hogy a konzorciumi együttműködés során összességében a projekt sikeresen valósult meg. A jelenléti napos képzés mellett várhatóan 2012. április 30-ig a vonatkozó témában munkaidőalap-kímélő e-learninges tananyag is fejlesztésre, és oktatásra kerül 1500 fő részére annak érdekében, hogy az érdeklődők helyszíni és időbeli kötöttségek nélkül hozzáférhessenek a szükséges ismeretekhez, és hosszútávon biztosíthatóvá váljon a képzés fenntarthatósága.

7. A képzés létszám indikátorát alátámasztó adatok A korábban kifejtettek értelmében a képzett 1563 főből 537 fő résztvevő adatait titkosan kezeltük, mivel ők a nemzetbiztonsági szakszolgálatnál állnak alkalmazásban, így rájuk vonatkozóan semmiféle adatszolgáltatást nem teljesítettek. Ennek fényében a részletes adatokat az 1026 főre vonatkoztatva mutatjuk be. Az adatgyűjtést egyrészt a jelentkezési lapokon végeztük el, másrészt a hallgatói elégedettségre jellemző, továbbá a szenzítív adatok a hallgatói elégedettségmérő kérdőívek alapján önkéntes adatszolgáltatás mellett, anonim módon kerültek felvételre. Az egyes ábrák illeszkednek a pályázat tervezési útmutatójában a képzettek létszámára vonatkozó nemek, életkor, iskolai végzettség, foglalkoztatottság szempontjaira történt bontásához. 7.1. A képzettek létszámára, nemek szerinti megoszlására, illetékességre, iskolai végzettségre és korra jellemző adatai Az alábbiakban bemutatott adatok jellemzője, hogy azok a jelentkezési lapok alapulvételével kinyerhetőek. Az alábbiakban ezeket az adatokat mutatjuk be, elemezve alakulásukat, az országos, a köz-és kormánytisztviselők egészére jellemző adatokkal.

Az 1. és 2. számú ábra a képzettek országos és régiós megoszlását mutatja be. A két grafikon arányaiban azonos képet mutat: a női képzettek száma országosan 666 főt, az összes képzettek számához viszonyítva 64,9 %-ot tesz ki, míg a férfi képzetteké ugyanezen területen 360 fővel 35,1 %-os arányszámot tükröz. Arányaiban a Középmagyarországi régióban a női képzettek száma 587 fő (a képzettek számának arányát tekintve 65,7 %), míg a férfi képzettek száma 307 fő (a képzettek számának arányát tekintve 34,3 %). Ezek az arányszámok tükrözik a közigazgatásban foglalkoztatottakra jellemző nemek közötti megoszlást, hiszen az össztisztviselői állományban 30-70 %-os az arány a női nem javára. A 3. számú ábra a képzettek régiók szerinti illetékességére vonatkozóan tartalmaz adatokat, melyeket megvizsgálva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a Középmagyarországi régióban foglalkoztatott résztvevők száma és összes képzésben résztvevők számához viszonyított aránya 894 fő, (összes képzetteken belüli arány 87,1 %), ami messze meghaladja az ország többi régiójából képzésen résztvevők számát (132 fő, a képzettek 12,9 %-a). Az arányszámok megoszlása felülreprezántáltságot mutat a Közép-magyarországi régió javára, hiszen amíg e régióban a közigazgatásban foglalkoztatottak mintegy fele dolgozik, addig a képzésen résztvevők közül majdnem 90%-a érkezett e régió illetékességi köréből. A képzetteken belül a jelentős mértékű eltolódás tapasztalható a Közép-magyarországi régióhoz képest, ami abból fakad, hogy a képzések kizárólag Budapesten kerültek megszervezésre, így e régióban könnyebben elérhetővé vált a képzés. Reményeink szerint a tananyag távoktatás módszertanára épülő fejlesztése jelentős mértékben enyhít e felülreprezentáltságon, hiszen a fejlesztés eredményeképpen földrajzi kötöttségektől mentesen hozzáférhető lesz a tananyag, előmozdítva ezzel társadalmi esélyegyenlőség és felzárkózás folyamatának gyorsítását.

Az alábbi 4. számú ábra a képzetteket életkor szerinti megosztásban mutatja, ezek szerint 0,3 %-uk, azaz 3 fő a legfiatalabb – 15-24 év közöttiek – csoportba tartozik, 0,7 %-uk mely 7 főt jelent - pedig a legidősebb – 64 év feletti – korcsoportba tartozik. A képzésen részt vettek közül a középkorúak - 24-54 év közöttiek - legnépesebb táborába tartozik 85,2 %-uk, számszerűsítve874 fő. Jelentős létszámot képvisel még az idős korosztály – 54-64 év közöttiek – 13,8 %-kal, azaz 142 fővel. Az életkor szerinti megoszlás bemutatása uniós követelmények szerint került megállapításra, a nemzeti felmérések ennél jóval strukturáltabb adatfelvételekkel dolgoznak. (Ld. a Magyary Zoltán Közigazgatásfejlesztési Program Személyzeti hatókörével foglalkozó 3.4.1. alpontját, mely az összkormányzati tisztviselők korfáját 2010. október 1-jei hatályos állapotát mutatja be.) Mindenesetre leszögezhető, hogy a képzésben résztvevők adata korrelál a köztisztviselők korfájának 2010. októberi állapotával.

Az 5. számú ábra a képzettek megoszlását mutatja iskolai végzettség típusa szerint, 73,1 %-uk, azaz 750 fő felsőfokú végzettséggel rendelkezik, míg 26,6 %-uk, azaz 273 fő felső középfokú végzettséggel rendelkezik. Az országos össz-köztisztviselői létszám adataihoz képest a diplomás résztvevők szintén felülreprezentáltak, tekintettel arra, hogy a diplomások aránya a közigazgatáson belül mintegy 60%-ot tesz ki. A felülreprezentáltság indoka itt is a Közép-magyarországi régiócentrikusság okaira vezethető vissza, hiszen a középfokú végzettségűek jellemzően a helyi önkormányzatoknál állnak jogviszonyban.

7.2. A képzés eredményességi mutatói adatszolgáltatására alapozott szenzitív adatai

és

a

résztvevők

önkéntes

A képzésre vonatkozó elégedettségi mutatókat, illetve a résztvevőkre vonatkozó egyéb adatokat önkéntes alapon kitöltött, anoním kérdőívek segítségével csoportonként mértük fel. (A kérdőívet az 1. sz. melléklet tartalmazza.). A résztvevők nagy többsége – 1563 főből 946 fő (60,5%) - élt azzal a lehetőséggel, hogy a kérdőív kitöltésével anonim módon véleményét kifejezze a képzésről. A kérdőíven a képzés eredményességre vonatkozó értékelést 1-10-ig terjedő skálán lehetett értékelni. Az egyes értékekhez történő leírást az alábbi táblázat mutatja be. Értékek 9-10 pont 7-8 pont 5-6 pont

3-4 pont 1-2 pont

Értékek leírása Nagyon magas szintű elégedettség a képzés tartalmával, az előadó szakmai felkészültségével, illetve a képzés helyszínével. Magas szintű elégedettség a képzés tartalmával, az előadó szakmai felkészültségével, illetve a képzés helyszínével. Átlagos szintű elégedettség a képzés tartalmával, az előadó szakmai felkészültségével, illetve a képzés helyszínével. Csak részben megfelelő elégedettség a képzés tartalmával, az előadó szakmai felkészültségével, illetve a képzés helyszínével. Meg nem elégedettség a képzés tartalmával, az előadó szakmai felkészültségével, illetve a képzés helyszínével.

Arra a kérdésre, hogy mennyire felelt meg a képzés célja és az előadás a résztvevők elvárásainak, a jelenlévőkátlag 9,1 tized pontot adtak, amely nagyon magas szintű elégedettségnek felel meg. A 6. ábrán a képzés témaköreinek hasznosságát bemutató adatok szerepelnek. Látható, hogy a hallgatók leghasznosabbnak 9,1 tized ponttal, nagyon magas szintű elégedettségnek megfelelően értékelték „A minősített adatok védelmének jogi alapjai”, „A minősített adat létrehozása, a minősítési eljárás szabályai”, „A minősített adat megismerése” és „A minősített adat felhasználása” című témaköröket. Legkevésbé az „Iparbiztonság” című témakör nyerte el tetszésüket 8,1 tized ponttal, ami még éppen a nagyon magas elégedettségű kategóriába tartozik. Ennek indoka, hogy a résztvevők elenyésző hányada dolgozik e területen, így túlnyomó többségük számára érdektelen, a mindennapi gyakorlatban nem használatos ismereteket mutatnak be. A képzés témakörei hasznosságának átlaga 8,9 tized pontot ért el. Az adatok szórása 0,7 tized volt, ami azt mutatja, hogy a véleményt alkotók legkisebb és legnagyobb pontszámai között elenyésző volt az eltérés.

Az alábbi 7. számú ábra az oktatói munkával, a képzés helyszínével és szervezésével, valamint hasznosságával való elégedettség mértékét mutatja. Az átlag érték 9,2 tized, legmagasabb szintű volt az elégedettség az oktató munkájával – 9,4 tizedet kaptak - viszonylag kevéssé voltak elégedettek a képzés hasznosságát illetően – 8,8 tizedet kapott – azonban mindkét érték a nagyon magas elégedettségi kategóriába tartozik.

A migránsok, kisebbségek és egyéb hátrányos helyzetben lévő csoportok – beleértve a fogyatékossággal élő személyeket is – munkaerő-piaci integrációját és társadalmi befogadását illetően ezen csoportok képzésben való arányára az Európai Unió Szociális Alapból finanszírozott képzések esetében jelentéstéli kötelezettséget ír elő 1. Ezért az ezen témakörökre vonatkozó adatokat szintén anonim kérdőíven gyűjtöttük. Arra a kérdésre, hogy ön valamely kisebbséghez tartozónak vallja-e magát, a válaszadók 96,8 %-a -916 fő - nemmel válaszolt, és a csak 3,2 %, azaz 30 fő válaszolt igennel. Tehát a válaszadók alig 3,2 %-a tarozott valamely kisebbséghez. Arra a kérdésre, hogy ön fogyatékkal él-e, a válaszadók 99,1 %-a, 937 fő válaszolt nemmel és csak 0,9 %, vagyis 9 fő igennel. Tehát a válaszadóknak nem egész 1%-a élt valamilyen fogyatékossággal. Az önkéntes elégedettségmérés folyamán nyitott kérdésre adott válasz formájában lehetőség nyílt a kérdőíven egyéb szöveges vélemény megfogalmazására a képzéssel kapcsolatosan. Így a résztvevők itt megjegyzést tettek a képzés szervezésére, az oktatói munkára, a tananyagra és a képzés helyszínére vonatkozóan.

Lásd az Európai Parlament és Tanács 2006. július 5-i 1081/2006/EK rendeletet az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 10. cikk b), c) és d) pontja alapján. 1

Néhány jellemző észrevételt szeretnénk kiragadni a tananyagról és az oktatói munkáról, melyeket az alábbiakban közlünk:  „Konstruktív, problémamegoldó, tájékoztató előadás.”  „Az előadás világosan felépített. Az előadó felkészült, a kérdésekre rögtön tud válaszolni.”  „Gratulálok a kitűnő előadónak, hogy a viszonylag száraz anyagot színesen, érdekfeszítően adta elő.”  „Nagyon hasznos, gyakorlatias képzés volt. Az előadó nagyon felkészült, érezhető, hogy komoly gyakorlati ismeretekkel rendelkezik.”  „A gyakorlati rész nagyon hasznos és jó volt.”  „Kitűnő prezentáció, színes előadás, remek példákkal!”  „Köszönettel vettük, hogy az előadás elméleti és gyakorlati anyagát is hozzáférhetővé teszik az interneten.”  „Kitűnő prezentáció, színes előadás, remek példákkal! Hasznos a külügyi, belföldi és külföldi munkavégzéshez! Köszönjük a szervezést!”  „A tansegédlet kiválóan hasznosítható!” A képzés szervezésével kapcsolatosan is érkeztek konstruktív javaslatok az alábbiak szerint:  „A mindenkori oktató kapjon részletes tájékoztatást a képzés szervezőjétől a résztvevők köréről, munkahelyük specialitásairól a Mavtv. vonatkozásában.”  „Egy észrevételem, hogy érdemes lenne külön előadásokat tartani tisztviselőknek, külön biztonsági vezetőknek. Nem azonos szintű ismeretekre van szükségük.”

1. számú melléklet: Az elégedettségmérő kérdőív Elégedettségmérő kérdőív A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény a gyakorlatban című központi programhoz Csoport száma: ……. Képzés ideje: ……………………. Tisztelt Résztvevő! A kérdőív célja, hogy megismerjük az képzéssel kapcsolatos véleményét, kritikai észrevételeit és javaslatait. Kérjük, hogy minden kérdésre válaszoljon, és szívesen vennénk, ha egyéb észrevételeit is feltüntetné. A kérdőíven 1-10-ig terjedő skálán kell megadnia értékelését (ahol a legalacsonyabb elégedettséget az 1-es érékelés jelenti, a legmagasabbat a 10-es értékelés) Köszönjük segítségét! Mennyire felelt meg a képzés célja és az előadás az elvárásainak (11. 10)? 2. Kérjük, értékelje az előadás témaköreit, aszerint, hogy szakmai szempontból az Ön számára mennyire voltak hasznosak: (1-10) Az előadás témakörei: 1

A minősített adatok védelmének jogi alapjai

2

A minősített adat létrehozása, a minősítési eljárás szabályai

3

Felülvizsgálat

4

Felülbírálat

5

A külföldi minősített adat, valamint az EU és NATO biztonság struktúrája

.6

A biztonsági feltételek megteremtése

.7

A minősített adat megismerése

8

A minősített adat felhasználása

9

A minősített adat átadása közreműködő részére

10

Iparbiztonság

11

A Nemzeti Biztonsági Felügyelet

12

Büntetőjogi és szabálysértési szankciók

3.

Milyen mértékben volt elégedett az oktató munkájával (1-10)?

4.

Mennyire volt elégedett a képzés szervezésével (1-10)?

5.

Mennyire volt elégedett a képzés helyszínével (1-10)?

6.

Összességében mennyire tartotta hasznosnak a munkavégzésének megkönnyítése szempontjából (1-10)?

képzést

7. Javaslat, egyéb megjegyzés:

Köszönjük együttműködését! 8. Önkéntes adatszolgáltatást szolgáló kérdőív Kérjük segítse munkánkat a projekt lezárásához szükséges statisztikai információk összegyűjtésében, az alábbi adatok anonim módon történő megadásával. Kérjük a megfelelő részt aláhúzni! az Ön neme Melyik korosztályba tartozik

Ön valamely kisebbséghez vallja-e magát Ön fogyatékossággal él-e?

tartozónak

Milyen iskolai végzettséggel rendelkezik

             

férfi nő 15-24 év közötti 25-54 év közötti 55-64 év közötti 64 év feletti igen nem igen nem általános vagy alsó-középfokú oktatást végzett középiskola utáni, nem felsőfokú oktatást végzett felső-középfokú oktatást végzett felsőfokú oktatást végzett