a_falu_3_tord_01:Layout 1
9/1/11
9:59 AM
Page 3
Változó falvaink Tizenkét falurajz Kercaszomortól Nyírkarászig
Szerkesztette Beluszky Pál–Sikos T. Tamás
A AKAdémiAi KiAdó, BudAPeST
a_falu_3_tord_01:Layout 1
9/30/11
9:53 AM
Page 4
Megjelent a Selye János Egyetem, a Selye János Egyetem Kutatóintézete és a Szent István Egyetem támogatásával A szerzők kutatását az Országos Kutatási Alap T037205 témaszámon támogatta Szerzők Baj Gabriella, Bajmócy Péter, Baranyai Olga, Beluszky Pál, Csapó Tamás, Duró Annamária, Kiss Réka, Kovács András, Molnár Melinda, Osgyáni Gábor, Sikos T. Tamás, Szabó András, Szörényiné Kukorelli Irén, Virág Tünde, Zábrádi Zsolt Térképszerkesztés Bottlik Zsolt Lektorálta Enyedi György
ISBN 978 963 05 8994 9 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu Első magyar nyelvű kiadás: 2011 © Beluszky Pál–Sikos T. Tamás (szerk.) és a szerzők, 2011 A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Zrt. Igazgatója Szerkesztette: Barabás József Felelős szerkesztő: Tárnok Irén Termékmenedzser: Egri Róbert Nyomdai előkészítés: Starkiss K. A nyomdai munkálatokat az Akadémiai Nyomda K. végezte Felelős vezető: Ujvárosi Lajos Martonvásár, 2011 Kiadványszám: TK100083 Megjelent 31,675 (A/5) ív terjedelemben Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary
a_falu_3_tord_01:Layout 1
11/4/11
12:52 PM
Page 5
Tartalom
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
7
III. fejezet. Faluvizsgálataink főbb eredményei – Beluszky Pál–Sikos T. Tamás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Falvaink a „szocialista” évtizedekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A rendszerváltás faluállományra gyakorolt hatásai . . . . . . . . . . . . A falutipizálás módszere és eredményei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
11 11 13 18
III. fejezet. A falutípusok vázlatos ismertetése – Beluszky Pál–Sikos T. Tamás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I–III. falutípus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV. falutípus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V. falutípus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VI–VII. falutípus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizsgálat tanulságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
27 27 29 29 30 30
III. fejezet. A falutájak jellemzői – Beluszky Pál–Sikos T. Tamás . . . . . . . . . . . I. falutáj (Nyugat-Magyarország) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II. falutáj (A Duna mente és a Mezőföld). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III. falutáj (Somogy és Baranya megye) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV. falutáj (Tolna–Bácska). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V. falutáj (Budapest-környék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VI. falutáj (Dél-Alföld) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VII. falutáj (Észak-Tiszántúl). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VIII. falutáj (Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Nógrád megye északi része) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IX. falutáj (az Északi-középhegység déli hegylába) . . . . . . . . . . . .
5
33 35 37 40 42 44 44 47 49 51
a_falu_3_tord_01:Layout 1
11/16/11
9:03 AM
Page 6
IV. fejezet. Az egyes falutípusok, falutájak legjellegzetesebb községei. . . . . . . 1. Budakalász (I. 1. altípus, V. falutáj) – Zábrádi Zsolt . . . . . . . . . 2. Budajenő (I. 2. altípus, V. falutáj) – Kiss Réka . . . . . . . . . . . . . . 3. Vértesszőlős (I. 2. altípus, III. falutáj) – Kovács András . . . . . . 4. Jánossomorja (II. típus, III. falutáj) – Szörényiné Kukorelli Irén–Baj Gabriella . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Darány (III. 1. altípus, II. falutáj) – Szabó András . . . . . . . . . . 6. Nyírkarász (V. 1. altípus, VII. falutáj) – Bajmóczy Péter . . . . . 7. Zákányszék (V. 2. altípus, VI. falutáj) – Duró Annamária. . . . 8. Torony (VI. 1. altípus, I. falutáj) – Csapó Tamás. . . . . . . . . . . . 9. Hollókő (VI. 2. altípus, VIII. falutáj) – Molnár Melinda . . . . . 10. Alsószentmárton (VII. 3. altípus, II. falutáj) – Virág Tünde . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. Kercaszomor (VII. 1. altípus, I. falutáj) – Baranyai Olga . . . . . 12. Szakácsi (VII. 2. altípus, VIII. falutáj) – Osgyáni Gábor . . . . .
53 53 72 92 120 147 183 207 239 264 292 317 338
Epilógus – Beluszky Pál–Sikos T. Tamás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359
6
a_falu_3_tord_01:Layout 1
9/1/11
9:59 AM
Page 7
Bevezetés
A magyarországi rendszerváltozás gyökeres fordulatot eredményezett a falusi településeket formáló folyamatokban is; a mezőgazdasági népesség arányának további csökkenése, a mezőgazdasági nagyüzemek többségének felbomlása, átalakulása nyomán a magángazdálkodás uralomra jutása, az alapellátás feltételeinek változása, a munkaerőpiac újrarendeződése átformálta a szocialista éra falvainak képét, társadalmát, földrajzi jellemzőit. ez tette indokolttá, hogy megismételjük 1982-ben publikált vizsgálatunkat,1 amelyben típusokba soroltuk magyarország falvait (községi jogállású településeit), s az így nyert falutípusok kapcsán vázoltuk a falusi térségekben zajló településformáló folyamatokat. A 2007-ben publikált vizsgálatunk2 során szintén faktor- és klaszteranalízis segítségével kíséreltük meg kimutatni a 21. század elejének magyarországi falutípusait, a vidéki (falusi) térségeinkben végbemenő faluformáló folyamatokat. 27 mutató alapján, az említett matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával 7 fő falutípust nyertünk, 5 főtípuson belül pedig további 12 altípust jelöltünk ki. A nyert eredmények értékelésekor megállapítottuk: bármekkora adatbázissal, bárminő matematikai statisztikai apparátussal dolgoztunk is, csak a falvak legfőbb koordinátáit, adattá zsugorított jelenségeit vehettük figyelembe a típusalkotásnál. Nyilvánvaló, hogy egy-egy falu, egy-egy helyi társadalom helyzetét, állapotát, arculatát, összképét számos egyéb tényező is alakítja. Közülük a legfontosabbak a természeti környezet sokfélesége, a településtörténeti múlt – például egykori kisnemesi község, telepes falu, uradalmi község, tanyaközség, summásfalu vagy kézműipari település stb. –, az ipari korszakba való belesodródásuk időpontja, a hajdanvolt birtokviszonyok s így a lakosság társadalmi, vagyoni rétegzettsége, a polgárosodás előrehaladása a szocialista korszak előtt, a második világháborút követő kitelepítésben-népességcserében való érintettség. e tényezők közé tartozik to-
1
Beluszky Pál–Sikos T. Tamás: Magyarország falutípusai. mTA Földrajztudományi Kutató intézet, Budapest, 1982, 167. 2 Beluszky Pál–Sikos T. Tamás: Változó falvaink (Magyarország falutípusai az ezredfordulón). mTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2007, 461.
7
a_falu_3_tord_01:Layout 1
9/1/11
9:59 AM
Page 8
vábbá a lakosság nemzetiségi és vallási összetétele, a különféle eredetű tradíciók, mindezekből következően a lakosság értékrendje, életvitele, innovációs képessége, ízlése, sőt mai vezetőinek habitusa, vezetői képességei és így tovább. A „kemény” adatok s a korántsem a teljességre törekvően felsorolt motívumok tulajdonképpen minden egyes falvat „egyedi darabbá” formálnak; minden falu megismételhetetlen egyéniség.Végső soron tehát a mai magyarországon több mint 2800 „falutípus” létezik. mindenfajta csoportosítás, tipizálás erőszaktétel a települések egyediségén. Teljesen nyilvánvaló, hogy – az altípusok és típusok együttes számát figyelembe véve – ma nem 14-féle falu van hazánkban, hanem ezerféle.Vagyis ha ennek ellenére a falvak valamiféle „rendbe szedésére” vállalkozunk, el kell fogadnunk, hogy a községek „besorolásakor” egyéni arculatuk markáns vonásairól nem vehetünk tudomást, hogy a nyert falutípusok számos egyéni vonással rendelkező települést vonnak egy csoportba. ebből következik, hogy bárminő gondos, alapos munkával összeállított, gazdag adatbázison alapuló módszertani eljárás sem eredményezhet homogén falutípusokat. ugyancsak megfontolást igényelt, hogy a falutípusok „leírása”, az egyes típusokba tartozó községek elterjedésének térképi ábrázolása sem jellemzi egyes országrészek, tájak, kistérségek faluállományának jellegzetességeit. ugyanis az egyes térségekben a különböző falutípusok előfordulási gyakorisága, a típusok eltérő „mixe”, hálózattá szerveződésük lehetőségei és formái – pl. a kisfalvas térségekben előfordulnak-e kristályosodási pontokat képező népesebb, alapfokú intézményekkel rendelkező települések vagy nem, a városi központok távolsága, elérhetősége stb. – befolyásolják az egyes falvak helyzetét, életlehetőségeit, másrészt jellegzetes „falutájakat”, falukörzeteket hozhatnak létre. Az egyes „falutájakban” az azonos típusba tartozó községek helyzete, lehetőségei, valószínűsíthető életpályája, a helyi társadalom milyensége némiképp eltérő. ezt szem előtt tartva a 2007-ben publikált kötetben a típusok előfordulási gyakorisága,„keveredésük” képlete, a településhálózati sajátosságok alapján felvázoltuk azokat a téregységeket – „falutájakat” –, amelyek keretéül szolgálnak az egyes falutípusoknak, befolyásolják azok helyzetét. Az e kötetben közreadott esettanulmányok színhelyét is úgy választottuk ki, hogy lehetőleg minden „falutáj” képviselve legyen. (A Tolna–Bácska falutáj területéről nem készült esettanulmány.) A falutájakat jelen kötetünk iii. fejezetében röviden ismertetjük. ez vezetett arra az elhatározásra, hogy az egyes típusok legjellegzetesebbnek vélt – pontosan a típusátlaghoz közelálló – falvairól esettanulmányt készítve vessük össze a típus általunk nyert jellegzetességeit egy-egy képviselőjük állapotával, vegyük számba, hogy a típusok általános jegyei tükröződnek-e a típusokba sorolt egyes települések helyzetében. ezen elgondolás jegyében kértük fel kollégáinkat, a településföldrajz és a településszociológia neves képviselőit, hogy amennyire lehetséges, egységes szempontok alapján készítsenek állapotrajzot a falutípusok egyegy képviselőjéről, a fenti összevetést lehetővé téve. Jelen kötetünk iV. fejezete ezen esettanulmányokat tartalmazza.
8
a_falu_3_tord_01:Layout 1
9/1/11
9:59 AM
Page 9
Tudatában vagyunk annak, hogy ha elfogadjuk fenti állításunkat, miszerint minden falu megismételhetetlen egyediség, akkor csak részleges választ adhatunk az általunk feltett kérdésre: tükröződnek-e a típusjellemzők a típusba tartozó falvak helyzetében. ennek ellenére úgy véljük, hogy adalékokkal szolgálhatunk egy-egy átfogó, „deduktív” vizsgálat s az empirikus úton nyerhető faluképek viszonyára, a típusképzés lehetőségére, erényeire s hiányosságaira.
9
a_falu_3_tord_04_317-old:Layout 1
9/26/11
1:47 PM
Page 359
Epilógus
A kötetben szereplő esettanulmányok reményeink szerint tükrözik a mai magyarországi falvak sokszínű világát. cáfolják azt a gyakran hallható-olvasható felfogást, hogy a „magyar falu”, a „magyar vidék” a maga teljességében a romlás évtizedeit éli. Markáns különbségek tapasztalhatók a falvak s helyi társadalmaik helyzetében (igazolva „alapfeltevésünket”, miszerint minden község egyedi,„megismételhetetlen” képlet); egyaránt találhatók felszálló ágban lévő falvak, kiegyensúlyozott helyi társadalommal, elfogadható életkörülményekkel, munkaerő-piaci helyzettel, szolgáltatásokkal, reménykeltő jövőképpel. Nem is csak a fővárosi agglomeráció településeinek többsége sorolható e települések közé (amilyen a kötetünkben „leírt” Budakalász és Budajenő), hanem Nyugat-Magyarország legtöbb falva, még a kis lélekszámúak is, vagy azok a népesebb települések, amelyek egymaguk is boldogulnak problémáikkal – például a szolgáltatások biztosítása, gazdasági bázis teremtése, munkaerő-piaci helyzet stb. –, mint jánossomorja, vagy amelyeket a vidék új „húzóágazata”, a vendégforgalom-turizmus már számon tart, mint például Hollókő. Mások helyzetét vagy kicsinységük nehezíti – mint pl. Kercaszomorét s számos hozzá hasonló községet szerte az országban –, vagy a helyi gazdaság hiánya, az ellehetetlenült munkaerő-piaci helyzetük, s ennek következtében végletekig elszegényedett, kiszolgáltatott lakosságuk (Szakácsi, Alsószentmárton). Ahogy falvaink jelene is sokszínű, úgy jövőjük, életpályájuk, „sorsuk” is merőben eltérő lehet, s ez a jövő számos részletében nem látható előre, illetve számos megalapozatlan, előítéleteken, balvélekedéseken alapuló feltételezés forgalmazódik meg e kérdésben. (gondoljunk pl. a rendszerváltozás után gyakran hangoztatott véleményre, hogy a kárpótlások után felvirágzó családi gazdálkodás megoldja a falvak munkaerőgondjait, sőt a városokból „repatriálók” is munkalehetőségeket találhatnak a parasztgazdaságokban.) Az is kétségtelen, hogy a falvak életében – különösen az egyes községek életében – gyors változások is bekövetkezhetnek, épp kicsinységük, egyoldalú szerepkörük, kötődéseik („egy lábon állás”) következtében.
359
a_falu_3_tord_04_317-old:Layout 1
9/26/11
1:47 PM
Page 360
Ezért is szükséges, hogy falvaink „sorsát” folyamatosan figyelemmel kísérjük, tudományos igényű vizsgálódásokat végezzünk e tárgykörben. S e téren különösképp szükség van egyes falvak empirikus kutatására, mindenekelőtt folyamatos „monitoringozására”. Erre vonatkozóan több kezdeményezésről van tudomásunk. Így pl. a Szent István Egyetem (gödöllő) gazdaság- és Társadalomtudományi Kara keretében szervezett „faluszeminárium” kurzus is egyes falvak folyamatos megfigyelésébe kezdett. céljukat a következőképp fogalmazták meg: „A területi folyamatok monitoringozásának fontosságát az adja, hogy a gazdasági, társadalmi, területi törvényszerűségek általános megfogalmazása vagy csupán egy-egy idősíkban való mélyebb elemzése nem ad kellő információt a konkrét területi tervezéshez. Fontos és kívánatos, hogy a társadalmi, gazdasági törvényszerűségek általános megfogalmazása vagy egy-egy konkrét mélyfúrás eredményeinek összegzése után a területi vizsgálatok ne szakadjanak meg. A hosszabb időtávon keresztül végzett monitoringozás ugyanis lehetővé teszi, hogy a területi termeléshez elengedhetetlen részletek is feltáruljanak, az esetleg lappangó társadalmi, gazdasági feszültségeket, konfliktusokat idejében ki tudjuk szűrni. A területi monitoringozás a gazdasági-társadalmi tér aktuális problémáinak, jelenségeinek regisztrálását teszi lehetővé, elősegítve a területi tervezés folyamatát.”268
268
részlet kötetünk egyik szerzőjének, Molnár Melindának A területi folyamatok monitoringozása c. kéziratából.
360
