VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE Dr. Németh Mária Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága

Sopron, 2011. október 7.

Előadás témái •Jogszabályi háttér

Visszterhes vagyonszerzések esetén • Illeték tárgya, • Illeték alapja, mértéke, • Illetékkedvezmények, mentességek • Adóhivatali eljárás 2

Az illetékekkel kapcsolatos jogszabályok • Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) •Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) •Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII.9.) Korm.rendelet 3

Az illetékekkel kapcsolatos jogszabályok • PTK 1959.évi IV. törvény • A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény • A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény • A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény • A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény • Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 4

Illetékek Vagyonszerzési illeték Ingyenes Öröklési Ajándékozási Visszterhes vagyonszerzési Eljárási illeték Államigazgatási Bírósági Cégbírósági felügyeleti eljárási 5

Az Itv. 1. -a rendelkezik arról, hogy öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni.

Mi a vagyon? •ingatlan •ingó •vagyoni értékű jog (Itv. 102. § (1) bek. a) pont)

6

Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.

Ingó: •a fizetőeszköz, (készpénz is) •az értékpapír, •a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, (2010.I.1.) •valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog. 7

vagyoni értékű jog: •a földhasználat, •a haszonélvezet, •a használat joga, •a vagyonkezelői jog, •az önálló orvosi tevékenység működtetési joga, •az üzembentartói jog (2008.I.1.), •ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés (2008.I.1.). Nem tárgya: •bérleti jog, szolgalmi jog, tartási jog stb. 8

Az illeték tárgya visszterhes vagyonátruházás esetén (Itv. 18. § (1) bek.)

•Ingatlannak, •meghatározott ingónak, •vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. 9

vagyoni értékű jogok és ingók (Itv. 18. § (2) bek.) •az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése / megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés, •az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése, •ingónak hatósági árverésen történő megszerzése, •gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése, •közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése, 10

Az illeték tárgya visszterhes vagyonátruházás esetén (Itv. 18. § (2) bek. h) pont ) 2010.01.01.-2011.07.15.: •belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése. Jogszabályváltozás: 2011. évi XCVI. törvény 11. § ! 1 1

2011.07.15.- : •belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szöv. részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége: •épületépítési projekt szervezése, •lakó- és nem lakó épület építése, •saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése •saját tulajdonú ingatlan adásvétele. 1 2

PTK (1959. évi IV.törvény) által nevesített visszterhes vagyonszerzések útján történő szerzés • • • • •

adásvételi szerződés, csereszerződés, bírósági, hatósági határozat, árverési vétel, tartási szerződés, életjáradéki szerződés

13

„visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése” Például: –apport –végelszámolás vagyonfelosztás, gazdasági társaság megszűnése következtében bekövetkező vagyonszerzés –követelés csere ingatlanra –értékpapír csere ingatlanért –osztalék címén

1 4

Nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek: az ingatlan tulajdonosának az a vagyonszerzése: • az ingatlant terhelő haszonélvezet, használat jogának a jogosult halála, • a feltétel bekövetkezésétől függő esetén a feltétel bekövetkeztével, • a meghatározott időre kikötött haszonélvezet, használat jogának, illetve a meghatározott idő elteltével bekövetkező megszűnése. Például: életjáradéki szerződés, haszonélvezeti jog fenntartásával, határozott idő - 3 év eltelte. 1 5

Forgalmi érték (Itv. 102. § (1) bek. e) pont) Az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető. •A forgalmi érték tehát független résztvevők és átlagos piaci viszonyok között elérhető napi piaci árat jelent fő szabályként. •Forgalmi érték meghatározásánál a vagyontárgyat terhelő adósságot figyelmen kívül kell hagyni. 1 6

Forgalmi érték és áfa •Az áfa része az ellenértéknek, így a forgalmi érték részét képezi. •Az áfa összege az ár alakulására, így az ingatlan árának mértékére is hatással van, az ingatlan forgalmi értékében értékalakító tényezőként jelenik meg. •A forgalmi érték a felek között általában elérhető piaci ár, amely az áfát is tartalmazza. •Független attól, hogy az eladó vagy az adóhivatal felé fizeti meg. (fordított adózás)

1 7

Az illeték alapja A megszerzett ingatlan forgalmi értéke. Speciális esetek (csere, életjáradéki szerződés) Az illeték általános mértéke (Itv. 19. § (1) bek.) 2010.I.1. •A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%,

1 8

•Ingatlan / belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, •a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. •ingatlan résztulajdonának szerzése esetén / vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan szerzése esetén arányosítás.

•2009.12.31-ig: 10% - hatályba lépés

1 9

Lakástulajdon (Itv. 102. § (1) bek. f) pont) · a lakás céljára létesített és az ingatlannyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, · lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. 2 0

Nem minősül lakástulajdonnak azonban: · a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), · és az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak. 21

A földhivatali nyilvántartás az irányadó, ellenbizonyítás lehetősége, megdönthető (okirat, építéshatóság bontási, építési engedély, helyszíni szemle stb) A vagyontárgy minősítése tekintetében az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló állapot az irányadó. (Saját tulajdon – rendelkezés szabadsága: lebont, átminősít stb ) 2 2

Lakásszerzés illeték alapja és mértéke (Itv. 21. § (1) bek.)

Illeték alapja - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4%. (2010.I.1.), 2009.12.31-ig 2% és 6%. •Résztulajdonának (Példa ½ lakás – 2 millió forint) •Vagyoni értékű jog szerzése esetén arányosítás 2 3

Illetékkedvezmények, mentességek •Kérelemhez, nyilatkozathoz kötöttség •Feltételek vállalása, •Feltételeknek megfelelés,

•Okiratok csatolása, •Jogkövetkezmények ismerete.

2 4

Lakóház építésére alkalmas telektulajdon: Itv. 102. (1) bek. l) pont az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet. padlás, tetőtér, szerkezetkész állapotot el nem érő felépítmény • A földhivatali nyilvántartás az irányadó, ellenbizonyítás lehetősége, megdönthető. •A vagyontárgy minősítése: az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló állapot az irányadó. 2005-ig:

2 5

Lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzés feltételes illetékmentessége (Itv. 26. § (1) bek. a) pont) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak, tulajdoni hányadnak, valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. 2 6

Feltételek: •A tulajdonjog és a vagyoni értékű jog szerzőjét is megilletheti. •Magánszemély és vállalkozás is igényelheti. •Részarány szerzés, tulajdoni hányad szerzés esetén is kérheti. Beépítetlenségnek az egész ingatlanra kell vonatkoznia. Az illetékkötelezettség keletkezésekor kell fennállnia a feltételeknek – Itv. 102. § (3) bek. •10%: nagyobb, más célt szolgáló terület illetékmentes megszerzés kivédése 2 7

Feltételek: •Legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat, a nyilatkozattételi határidő meghosszabbítására nincs lehetőség. •A szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától, azaz a földhivatali bejelentéstől számított 4 év a határidő, meghosszabbítására nincs lehetőség (kivétel 2009.évi LXXVII.trv. átmeneti rendelkezései) •Lakóépület (Itv. 102. § (1) bek. s): kizárólag vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület. Felépített építményben a lakások aránya legalább 51% legyen. (iroda, üzlet stb., nem üdülő…) 2 8

•Hivatalból történik a feltételek teljesítésének ellenőrzése: a 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot.

•Ha az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére a jogerős használatbavételi engedély kiadása megtörtént, az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. 2 9

•Jogerős névre szóló használatbavételi engedély: minden feltételes mentességgel érintett adózó nevére (hé is!) •Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, a lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód köteles. (Jogelődnek biztosított határidővel.) •Adózói bejelentés: a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház felépítését.

3 0

Telekegyesítés: •Ha több telket vásárolt, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is.

3 1

Telekmegosztás: •Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. 3 2

Telekmegosztás: Példa: 2100 m2 nagyságú, 12 millió forint forgalmi értékű területet megoszt 1/3 – 2/3 arányban, beépíti a 2/3-ot. Illeték 4% illetékkulcs: 480 ezer forint 1/3 nem beépített

2/3 részre jogerős használatbavételi 160 ezer forint illeték + 320 ezer forint eredeti esedékességtől kés.pótlék illeték törlése 3 3

Feltételek nem teljesítése •Beépítés elmarad, •Ingatlant értékesítette, •Nem a vagyonszerző nevére szól a használatbavételi engedély, •Határidőn túl valósult meg, •Nem éri el a törvényben előírt 10%-ot a beépítés,

A megállapított, de meg nem fizetett illetéket eredeti esedékességtől késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. (eredeti illeték mértékkel) Nem-teljesítés: célszerű bejelenteni, kés.pótlék 3 4

Átmeneti rendelkezések 2009.évi LXXVII.törvény 213. § (2) bek. •Vagyonszerző kérelme esetén: Illetékkiszabásra bejelentés: 2004.10.01.-2009.05.31. Határidő lejárata: 2008.10.01.-2010.01.15. – 2010.01.31-ig kérelem 2010.01.15 követően lejáró ügyek: folyamatosan, a határidőig: A feltételek vállalásának határideje és az illeték felfüggesztésének időtartama: az illetékkiszabásra bejelentést követő 6 év! •2009.05.31.utáni vagyonszerzésekre, azaz jelenleg 4 év. 3 5

Hitelintézet ingatlanszerzésének visszterhes vagyonátruházási illetéke (Itv. 23/B. §) Amennyiben a hitelintézet a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor nyilatkozik, hogy az ingatlant - az illetékkötelezettség keletkezésétől számított legfeljebb hároméves időtartamra - a pénzügyi veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylettel, az adósával szembeni felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján szerezte, akkor a fizetendő illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a.

36

A három év elteltét követően az ingatlan elidegenítését az állami adóhatóság saját nyilvántartása vagy az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság megkeresése útján ellenőrzi. Amennyiben az ingatlan értékesítése nem történt meg, a vagyonszerzésre az egyébként fizetendő és a 2%-os illetékkulcs szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a hitelintézet terhére pótlólag előírja az adóhivatal. (eredeti illeték mértékkel) Nyilatkozat szükséges: árverési jegyzőkönyv 37

Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések visszterhes vagyonátruházási illetéke (Itv. 23/A. ) A ) Ingatlanalapok: (Itv. 23/A. § (2) bek.)

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével működő ingatlanalap ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a illetéket fizeti ingatlanszerzése után. Nincs továbbértékesítési kötelezettség. 38

B) INGATLANFORGALMAZÓK 2008:főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, 2009.01.23-tól: Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a, ha: • a vagyonszerző olyan, ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (ingatlanforgalmazást) végző vállalkozó, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott, •és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja. 39

B) INGATLANFORGALMAZÓK 2009.01.23-tól: Ingatlanforgalmazást előző évben végző vállalkozás: Illetékkiszabásra történő bejelentés: Előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származik, adóév 6.hónap 1.napja előtti: előreláthatólag Ingatlanforgalmazást adott adóévben kezdő vállalkozás: •adott adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származik, •tevékenység tényleges megkezdése •előtársaságot is megilleti 40

B) INGATLANFORGALMAZÓK 2009.01.23-tól: Ha a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek: 1) Működő: adóév, kezdő: adóévet követő 6.hónap 15.nap: önkéntes bejelentés: az egyébként fizetendő és a 2%-os kedvezményes illetékkulcs szerint megállapított illeték különbözetének 50%-kal növelt összeg 2) Működő: adóév, kezdő: adóévet követő 6.hónap 15.napja után: önkéntes bejelentés: Különbözet 50%-kal növelt összeg + mulasztási bírság 3) Adóhivatali ellenőrzés: Különbözet kétszerese 41

B) INGATLANFORGALMAZÓK 2009.01.23-tól: Nettó árbevétel: •Helyi adókról szóló 1990.évi C.törvény •Nem kell igazolni, adóhivatal ellenőrizheti

•Csak tulajdonjog szerzésre, vagyoni értékű jogra nem •Csak visszterhes esetén, hagyatéki hitelező esetén is •Határidő: az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, •Legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésig nyilatkozhat, 42

B) INGATLANFORGALMAZÓK 2009.01.23-tól: Továbbértékesítés ellenőrzése: Az adóhivatal az ingatlanügyi hatóság megkeresésével / saját nyilvántartása alapján hivatalból ellenőrzi. Igazolt: •bejegyzett tulajdonjog-változás, •eljárás megindítását a tulajdoni lapon széljegy, feltéve, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás a tulajdonjog-változás bejegyzésével zárul. •Jogi jelleg változhat (beépítetlen terület – üzlet) 43

B) INGATLANFORGALMAZÓK 2009.01.23-tól: •Jogkövetkezmény: a továbbértékesítés nem igazolt: •a vagyonszerzésre az egyébként fizetendő és 2%-os illetékkulcs szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. (eredeti illeték mértékkel) •Ha több önálló ingatlant alakít ki: akkor az illetékkülönbözetet - arányosítással - csak arra az ingatlanra lehet előírni, amelyet határidőben nem adott el. •Jogutódlás: jogelőd eredeti határideje 44

Példa: Egy ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozás 2009.10.05-én egy üzlethelyiséget vásárolt továbbértékesítési céllal 10 millió forintért, a földhivatalhoz a szerződést 2009.10.12-én mutatta be. •Mennyi a fizetendő illeték mértéke, ha kéri az Itv. 23/A. szerinti kedvezményes illetékkulcs alkalmazását? 10 millió X 2% = 200 ezer forint •Mi a továbbértékesítésre nyitva álló határidő? 2011.10.12. 45

•Hogyan alakul a fizetendő illeték összege, ha két éven belül nem sikerül az ingatlant továbbértékesítenie?

Általános szabályok szerint az illeték összege: 10 millió X 10% = 1.000.000 Ft (2009.12.31-ig 10%!) 2%-os illetékkulcs alkalmazásával az illeték összege: 10 millió X 2% = 200.000 Ft Különbözet 800.000 Ft A különbözet kétszerese: 1.600.000 Ft Pótlólag 1,6 millió forintot kell megfizetnie az ingatlanforgalmazónak. 46

Átmeneti rendelkezések 2009.évi LXXVII.törvény 213. § (3) bek. •Vagyonszerző kérelme esetén: Illetékkiszabásra bejelentés: 2006.10.01.-2009.05.31. Határidő lejárata: 2008.10.01.-2010.01.15. – 2010.01.31-ig kérelem 2010.01.15 követően lejáró ügyek: folyamatosan, a határidőig, LEJÁRT 2011.05.31-én. A vállalás teljesítésének határideje: az illetékkiszabásra bejelentést követő 4 év! Folyamatos a 4 éves lejárt határidők ellenőrzése.

•2009.05.31.utáni vagyonszerzésekre, azaz jelenleg: 2 év!

4 7

C) PÉNZÜGYI LíZINGET FOLYTATÓ VÁLL.

Pénzügyi lízing: Hpt. 2.mell. 11.pont Lízingbevevő jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe. 48

C) PÉNZÜGYI LíZINGET FOLYTATÓ VÁLL.

Zárt – futamidő végén tulajdonjogot szerez:

Az ingatlanok pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések esetén az illetékkötelezettség a szerződés megkötésének napján keletkezik. (Itv. 3. § (7) bek.) (Bejelentési kötelezettség, illetékkötelezettség…) •Függetlenül a futamidő tartamától! •Függetlenül, hogy a tulajdonjog csak a futamidő végén száll át. Nyílt – futamidő végén vételi jog, nem biztos, hogy

tulajdonjogot szerez: nincs illetékkötelezettség 49 a lízingszerződés megkötésének napján.

C) PÉNZÜGYI LíZINGET FOLYTATÓ VÁLL.

2010.01.01- csak engedély! Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerző a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított 2 éven belül a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja. 50

C) PÉNZÜGYI LíZINGET FOLYTATÓ VÁLL.

2010.01.01•Nincs előírt nettó árbevételi arány •Határidő: az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül •Típus: a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja, zárt végű pénzügyi lízing a feltétel

•Legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésig nyilatkozhat, •Jogi jelleg változhat (beépítetlen terület – üzlet) 51

C) PÉNZÜGYI LíZINGET FOLYTATÓ VÁLL.

2010.01.01Az adóhivatal az ingatlanügyi hatóság megkeresésével / saját nyilvántartása alapján hivatalból ellenőrzi. Igazolt: •az ingatlan-nyilvántartásba pénzügyi lízing esetén a tulajdonjog fenntartással történő vétel tényének feltüntetése, •az eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljegy, feltéve, ha az eljárás a tulajdonjog fenntartással történő vétel tényének feltüntetésével zárul. 52

C) PÉNZÜGYI LíZINGET FOLYTATÓ VÁLL.

2010.01.01•Jogkövetkezmény: ha nem igazolt: •a vagyonszerzésre az egyébként fizetendő és 2%-os illetékkulcs szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. (eredeti illeték mértékkel) •Ha több önálló ingatlant alakít ki: akkor az illetékkülönbözetet - arányosítással - csak arra az ingatlanra lehet előírni, amelyet határidőben nem adott el. •Jogutódlás: jogelőd eredeti határideje 53

Átmeneti rendelkezések 2009.évi LXXVII.törvény 213. § (5) bek. VISSZLÍZING ÁTMENETI ILLETÉKMENTESSÉGE 2009. július 9. és 2012. december 31. között – az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül – illetékkiszabásra bejelentett ügyekben mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az olyan ingatlannak a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzése, amely a lízingszerződés megkötéséig a lízingbevevő tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra. Vállalkozások részére is! 5 4

2009.évi CXVI.törvény 147. § (3) bek. VISSZLÍZING ÁTMENETI ILLETÉKMENTESSÉGE 2010. január 1. és 2012. december 31. között – az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül – illetékkiszabásra bejelentett ügyekben mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az olyan gépjárműnek, pótkocsinak a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzése, amely a lízingszerződés megkötéséig a lízingbevevő tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra. Vállalkozások részére is! 5 5

2011.évi CII.törvény (Szit. törvény) 17. § Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok illetékkedvezménye (Itv. 23/D. § (1)-(3) bek.) Hatálybalépés: 2011. július 27. Ha a Szit. tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság ingatlan tulajdonjogát, vagyoni értékű jogát, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaságban fennálló vagyoni betétjét szerzi meg, akkor az illeték mértéke 2%. 5 6

Feltétel: ha a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az állami adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatban vállalja, hogy az illetékkötelezettség napját magában foglaló adóév utolsó napján a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló nyilvántartásban történő feltüntetés (társaságkénti nyilvántartásba vétel) feltételeinek megfelel.

5 7

Elővállalkozások részére is A vagyonszerzések után a 2% mértékű illetéket fizeti a Szit. tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az állami adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatban vállalja, hogy az elővállalkozásként történő működése társaságkénti nyilvántartásba vétellel szűnik meg.

5 8

A vállalt feltétel teljesülését az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi. Amennyiben a vagyonszerző által vállalt feltétel nem teljesült, a vagyonszerzésre az egyébként fizetendő és a megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerző terhére pótlólag előírja.

5 9

2011.évi CII.törvény (Szit. törvény) 17. § Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok projekttársaságának illetékkedvezménye (Itv. 23/D. § (4)-(5) bek.) Ha a Szit. tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága ingatlan tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogát szerzi meg, akkor az illeték mértéke 2%. Feltétel: legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig csatolja a társaság nyilatkozatát, melyben az vállalja, hogy az illetékkötelezettség keletkezését magában foglaló adóév utolsó napján a társaságkénti nyilvántartásba vétel feltételeinek megfelel. 6 0

A vállalt feltétel teljesülését az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi. A vállalás meghiúsulása esetén az egyébként fizetendő és a megállapított illeték különbözetének kétszeresét, mint pótilletéket az állami adóhatóság a társaság terhére pótlólag előírja.

61

Elővállalkozás projekttársasága Ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése után 2% mértékű meghatározott illetéket fizeti az elővállalkozás projekttársasága. Feltétel: legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig csatolja az elővállalkozás nyilatkozatát, melyben az elővállalkozás vállalja, hogy elővállalkozásként történő működése társaságkénti nyilvántartásba vétellel szűnik meg ÉS elővállalkozási minőségének fennállása alatt a projekttársaságában fennálló tulajdoni illetőségét részben vagy teljesen nem idegeníti el. 62

A vállalt feltétel teljesülését az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi. A vállalás meghiúsulása esetén, valamint ha a feltétel teljesítését megelőzően a projekttársaság megszűnik, az egyébként fizetendő és a megállapított illeték különbözetének kétszeresét, mint pótilletéket az állami adóhatóság az elővállalkozás terhére írja elő.

63

Az illeték tárgya visszterhes vagyonátruházás esetén (Itv. 18. § (2) bek. h) pont) •Előzmény: 2009.12.31-ig nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek a vagyoni betét szerzése. Ingatlanok adásvétele: üzletrész adásvétel útján •2010.I.1.-2011.07.15. belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése. 6 4

2011.07.15. belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége: épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú,bérelt ingatlan bérbeadása,üzemeltetése, saját tulajdonú ingatlan adásvétele. 6 5

Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: (Itv. 102. § (1) bek. o) pont): olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), mely belföldön lévő ingatlantulajdonnal, vagy belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben legalább 75%-os - közvetett, vagy közvetlen - részesedéssel rendelkezik.

6 6

A vagyonszerzés után illetéket akkor kell fizetni, ha: •a vagyonszerző, - magánszemély vagyonszerző esetén - annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője, •az előzőekben felsoroltak - önálló vagy együttes többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, •az előző pontokban felsoroltakkal a Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezet, tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.

6 7

Illetékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a vagyonszerző illetve közeli családtagjai, gazdasági érdekeltségei tulajdonában álló vagyoni betétek összege eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.

Össze kell számítani a vagyonszerző közeli hozzátartozói és gazdasági érdekeltségei tulajdonában levő vagyoni betéteket is. 6 8

Példák: A) 2010-ben egy gazdasági társaság vagy magánszemély megszerzi egy belföldi ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjeinek 75% - 90% 100%-át. - illetékköteles B) 2011 májusában egy magánszemély megvásárolja egy belföldi ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjeinek 10%-át, de házastársa 25%, gyermeke 30%, édesapja 15%-os részesedéssel rendelkezik. (Összesen:80%) - illetékköteles 6 9

Példák: C) 2011 augusztusában egy gazdasági társaság vagy magánszemély megszerzi egy főtevékenysége szerint raktározással foglalkozó belföldi ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjeinek 80% - 95% 100%-át – nem illetékköteles D) 2011 szeptemberében egy magánszemély megvásárolja egy belföldi ingatlannal rendelkező főtevékenysége szerint saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozó társaság vagyoni betétjeinek 25%-át, de házastársa 15%, gyermeke 20%, édesapja 25%-os részesedéssel rendelkezik. (Összesen:85%) illetékköteles

7 0

Az illeték alapja A társaság tulajdonában levő ingatlanok forgalmi értékének a vagyonszerző tulajdonában álló vagyoni betétekre eső hányada. Csökkenti az illetékalapot: •5 évnél régebben, illetve 2010. január 1-jét megelőzően, •a 18. (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkezését megelőző öt éven belül, de 2010. január 1-jét követően, visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alá eső módon vagy a 26. alapján illetékmentesen, •öröklés vagy ajándékozás útján szerzett.

7 1

Példa: A) 2008-ban megszerezte egy belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozó társaság vagyoni betétjének 50%-át. 2011.09.09-én további 25%-ot szerzett. Irodahelyiség forgalmi értéke: 30 millió forint. (Jegyzett tőke, saját tőke nem meghatározó tényező.) Csökkenti az illeték alapot a szabályozás hatálybalépése előtt visszterhesen szerzett rész. 30 millió forint X 0,75 – 30 millió forint X 0,5 = 7,5 millió forint illetékalap. Illeték mértéke 4%, azaz 300 ezer forint. 7 2

Példa: B) 2010-ben 25% vagyoni betét adásvétele, 2011 októberében 50% vagyoni betét adásvétele, főtevékenység lakó- és nem lakó épület építése, belföldi ingatlanok forgalmi értéke 150 millió forint Illetékkötelezettség 2011-ben, 75%-ra. Illetékalap: 150 millió forint X 75% = 112,5 millió forint Illeték mértéke 4%, azaz 4,5 millió forint. C) Ha 25% a gyermek, 50% az édesapja és édesanyja felefele arányú tulajdona, akkor a három vagyonszerző illetékkötelezettsége egyenlő arányban: 1,5 – 1,5 – 1,5 millió forint. 7 3

Példa: D) Ha a gyermek 2009-ben szerezte ajándékozás útján a vagyoni betétet, akkor az ő szerzése után nem kell fizetni, csak a két szülő esetén az illeték 1,5 -1,5 millió forint. E) Ha a 150 millió forgalmi értékű belföldi ingatlannal rendelkező társaságban 2012-ben további 10%-os vagyoni betét szerzés történik, csökkenti az illetékalapot, amely után már fizetett illetéket (75% után 4,5 millió forintot). Illeték alapja: 150 millió X 0,85 – 150 millió X 0,75 = 150 millió X 0,1 = 15 millió forint, Illeték mértéke 4%, azaz 600 ezer forint. 7 4

Illetékkulcs 4%, a vagyoni betét ingónak minősül, a megszerzett ingatlan típusa nem meghatározó. Példa: F) A szülők 50-50%-os üzletrészükből 10-10%-ot eladnak gyermekük részére 2011 októberében egy olyan vállalkozás esetén, ahol a főtevékenység saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása és a belföldi ingatlanvagyon, amely csak lakásokból áll, forgalmi értéke 100 millió forint.

Illetékalap: 100 millió X 0,2 = 20 millió forint Illeték mértéke 4%, azaz 800 ezer forint. 7 5

Egyenesági öröklés, ajándékozás illetékmentessége (Itv. 16. § (1) bek. i) pont és Itv. 17. § (1) bek. p) pont) Mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész.

Mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék. Hatályos: 2010.08.16-tól. Kiterjed: szülő-gyermek-unoka-nagyszülő-dédszülő-dédunoka Nem terjed ki: házastárs, testvér egyéb rokon. 7 6

Példa: G) A szülők a gyermeküknek ajándékozzák a kizárólagos tulajdonukban álló vállalkozás 20%-át.

A szerzés illetékmentes az Itv. 17. § (1) bek. p) pontja alapján. Mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék. Hatályos: 2010.08.16-tól. 7 7

Kapcsolt vállalkozások közötti vagyoni betét átruházás illetékmentessége (Itv. 26. § (1) bek. t) pont) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Hatályos: 2010.08.16. 7 8

Bejelentési kötelezettség (Itv. 91. § (4) bek.)

• a feltétel teljesülése esetén • akinek vagyonszerzésével a feltétel teljesült. • bejelentéssel egyidejűleg közölni a 18. (4) bekezdésben érintett személyek közül azoknak az azonosító adatait (név, adóazonosító jel vagy adószám), melyek a vagyonszerzéssel érintett társaságban további vagyoni betétekkel rendelkeznek. • nyomtatvány: VBBA adatlap: papíralapon vagy elektronikusan (www.nav.gov.hu Letöltések Nyomtatványkitöltő programok) •a bejelentési kötelezettség jogszabály szerint illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik. •cégbírósági adatszolgáltatás Art. 3.sz. melléklet N) pont 7 9

Kedvezményezett eszközátruházás illetékmentessége (Itv. 26. § (1) bek. q) pont ) Kedvezményezett eszközátruházás fogalma: Tao. 4. § 23/b. az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) - megszűnése nélkül - legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra (az átvevő társaságra) annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében; önálló szervezeti egység: egy társaság olyan részlegének összes eszköze és kötelezettsége (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), amely részleg szervezeti szempontból független, a hozzá tartozó vagyonnal működni képes egységet képez. 8 0

Kedvezményezett eszközátruházás illetékmentessége (Itv. 26. § (1) bek. q) pont ) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: ingatlannak illetve a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétnek a Tao törvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás keretében történő átruházása, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: •az átruházó az átruházás évében és az azt megelőző két naptári évben nem vette igénybe a 23/A. szerinti kedvezményes illetékmértéket •és a 26. (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett illetéktartozással nem rendelkezik, 8 1

•az átruházott eszközöknek a pénzeszközök és pénzkövetelések összegével csökkentett értékében az ingatlanok és a 18. (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétek értékének aránya az átadáskor és az átadást legalább 6 hónappal megelőzően lezárt utolsó adóév utolsó napján nem haladja meg az 50%-ot, •az átruházó társaság legalább két üzletággal rendelkezik, melyek az átruházást megelőző két teljes, 12 hónapos adóévben önálló üzletágként működtek, •az átvevő társaság vállalja, hogy az átruházás évét követő 2. naptári év végéig nem veszi igénybe a 23/A. szerinti kedvezményes illetékmértéket, 8 2

Kedvezményezett eszközátruházás (Itv.26. § (1) bek. q) pont) A vagyonszerző a feltételekről a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az adóhatóságnál. Jogkövetkezmény: amennyiben a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tesz, illetőleg vállalását nem teljesíti, az adóhatóság az általános szabályok szerint megállapított illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. 8 3

ÁTALAKULÁS ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE Visszatekintés: - 2009.12.31. Itv. 26. § (1) bek. h) pont Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő gazdálkodó szervezet(ek) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek). Egyesülés: beolvadás, összeolvadás Szétválás: kiválás, különválás 8 4

ÁTALAKULÁS ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE Átalakulás: Itv.18.

(1) – (2) bek.: általános szabályok

Új mentességi jogcím: 2010.01.01. – Itv. 26. § (1) bek. g) pont Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a TAO törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés.

8 5

kedvezményezett átalakulás: (Tao 4. § (23/a): az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (Tao 4. § 32/a. pont) vesz részt, ha •a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt, és legfeljebb azok együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, •szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban, •az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be. 8 6

ÁTALAKULÁS ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE 2010.01.01. – Itv. 26. § (1) bek. h) pont Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett részesedéscsere keretében történő vagyonszerzés.

8 7

kedvezményezett részesedéscsere: (Tao 4. § 23/c.) az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság részesedést szerez egy másik társaság jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a jegyzett tőkéjét képviselő értékpapír(oka)t, üzletrész(eke)t bocsát ki, és az(oka)t, valamint - szükség esetén - legfeljebb az átadott összes értékpapír, üzletrész együttes névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagjának (tagjainak), részvényesének (részvényeseinek), feltéve, hogy a megszerző társaság a jogügylet révén megszerzi a szavazati jogok többségét vagy, ha a jogügylet előtt a szavazati jogok többségével már rendelkezett, azt tovább növeli. 8 8

Hatálybalépés: 2009.évi LXXVII.törvény 213. (1) bek. A hatálybalépést követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni. Illetékkötelezettség keletkezése – vagyonszerzés napja: átalakulás: cég által megadott nap – átalakulás cégbíróság általi bejegyzése Illetékkkiszabásra történő bejelentés cégbírósági bejegyzés napjától.

határideje: 8 9

2010.01.01-től érvényes szabályok: átalakulás 2009. cégbírósági bejelentés 2009. cégbírósági bejegyzés 2010.

átalakulás 2009. cégbírósági bejegyzés 2009. adóhatósági bejelentés 2010. : 2010.01.01-től hatályos Csak a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képező vagyontárgyakra (ingatlan, gépjármű stb.) 9 0

ÁTALAKULÁS ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE egyéni cég – egyszemélyes kft. - 2009.12.31.: mentes az Itv. 26. § (1) bek. h) pont alapján. 2010.01.01. – Illetékköteles, nem terjed ki rá a mentesség 1) Egyéni vállalkozó – egyéni cég Egyéni cég nem átalakulással jön létre, hanem alapítással. Evectv. Egyéni cég nem minősül társaságnak. – Tao 2. § (2) bek. a) és j) 2) Egyéni cég – gazdasági társaság az Itv. 26. § (1) bek. g) és h) pont esetén: Tao. 4. § 32/a. pont szerinti társaság és társaság között a feltétel! Egyéni cég nem minősül társaságnak. – Tao 2. § (2) bek. a) és j) 3) Ha az Evectv. 38. (1) bek. alapján az egyéni céget törölték a cégnyilvántartásból – nem önálló jogalany - vagyonmozgás nem történt. 4) Egyéni cég kivonja a vállalkozásból a vagyontárgyat – magánszemély lesz a tulajdonos - illetékköteles

9 1

GÉPJÁRMŰ ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE:

Gépjármű (Itv. 102. (1) bek. i) pont): olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz - a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivételével -, amelyet beépített erőgép hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő. Pótkocsi (Itv. 102. (1) bek. j) pont) gépjárművel történő vontatásra készült jármű, teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, valamint lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét - külön jogszabály - hatósági nyilvántartásba vételhez köti.

Ideiglenesen kivont, rossz állapotú stb. – gépjármű Véglegesen kivont: ingóság Illeték mértéke: visszterhes vagyonszerzés

Gépjármű tulajdonjoga: • hajtómotor hengerűrtartalma alapján: 18 forint / cm3 • az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú motorkerékpár esetén: 24 forint / cm3 • kizárólag elektromos hajtómotor: a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 400 forint; • Wankel hajtómotor: a kamratérfogat minden megkezdett cm3 után 36 forint.

Pótkocsi tulajdonjoga: megengedett legnagyobb össztömege < 2500 kg: 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint.

Z ideiglenes rendszám – Itv. 24. § (6) bek. Nem kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés átvezetésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri, mindaddig, míg a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását nem kéri vagy a gépjárművet belföldön nem értékesíti. Hatályos: 2011. 07.15-től

94

Speciális bejelentési kötelezettség: Itv. 76. (1) bek: • OKMÁNYIRODA • NAV gépjármű vagyonszerzési illeték számla • szerződés keltétől számított 15 napon belül, • késedelmes bejelentés: mulasztási bírság az állami adóhatóság határozattal szabja ki, • ha gépjármű-forgalmazó, akkor az Itv. 26. § (1) bek. l) pontja szerinti illetékmentességről szóló adóhivatali határozat, • bejelentési kötelezettség illetékmentesség esetén is fennáll – gépjármű-forgalmazók, pénzügyi lízing... 95

Gépjármű-forgalmazók és pénzügyi lízinget folytató vállalkozások illetékmentessége (Itv. 26. § (1) bek. l) pont) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése: • előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott (gépjármű-forgalmazó), • Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése. 96

adóévente nyilatkozat: Működő vállalkozó: ha a nyilatkozattételre az adóév hatodik hónapjának 1. napja előtt kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevételének megoszlása alapján előreláthatólag gépjármű-forgalmazónak minősül. kezdő vállalkozó: arról nyilatkozhat, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból fog származni.

97

GÉPJÁRMŰFORGALMAZÓ • Ha a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek: 1) Működő: adóév, kezdő: adóévet követő 6.hónap 15.nap: önkéntes bejelentés: a meg nem fizetett illeték 50%-kal növelt összeg 2) Működő: adóév, kezdő: adóévet követő 6.hónap 15.napja után: önkéntes bejelentés: a meg nem fizetett illeték 50%-kal növelt összeg + mulasztási bírság 3) Adóhivatali ellenőrzés: különbözet kétszerese Nincs továbbértékesítési, lízingbeadási kötelezettség

98

Új építésű lakás illetékkedvezménye (Itv. 26. § (1) bek. f) pont) Vállalkozás is igénybe veheti! Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. 9 9

Új építésű lakás illetékkedvezménye (Itv. 26. § (1) bek. f) pont) 15 és 30 millió forint forgalmi értékű lakás esetén: Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor az Itv. 21. (1) bekezdés szerint megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt. 1 0

Új építésű lakás illetékkedvezménye (Itv. 26. § (1) bek. f) pont) •Vállalkozó által •Újonnan épített (Itv. 102. § (4) bek. ) •Csak tulajdonjog szerzés •Csak lakásingatlanra (üzletre, garázsra nem) •15 M < forgalmi érték < 30 M 4% •30 M felett : nem jár az illetékmentesség •Részarány - arányosítás •Itv. 26. § (1) bek. f) pont vagy Itv. 21. § (5) bek. 1 0

Példa 12 M forintért - egy új lakás ½ tulajdoni hányada 2 millió forint 2% = 40.000 Ft 10 millió forint 4% = 400.000 Ft Összesen: 440.000 Ft 26. § (1) bek. f) –arányos rész: 7,5 millió forint 2 millió forint 2%= 40.000 Ft 5,5 millió forint 4%= 220.000 Ft Kedvezmény összesen: 260.000 Ft Fizetendő: 180.000 Ft Kontroll:(12-7,5)X4%=180.000 Ft

102

Cserét pótló vétel illetékkedvezménye (Itv. 21. § (5) bek.) Nem terjed ki vállalkozásokra!

Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.

1 0

ILLETÉKMENTESSÉGEK Tárgyi: illeték tárgyára vonatkozó mentesség: nem kell illetéket fizetni Személyes: fizetésre egyébként kötelezett mentessége, az illetéket a mentes féltől követelni nem lehet. Teljes személyes illetékmentességben részesül: további feltételek nélkül: 5. (1) a Magyar Állam, •a helyi önkormányzatok és azok társulásai, 104

Feltételes illetékmentesség •a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,

•a társadalmi szervezet, a köztestület, •az egyház, egyházi intézmény, •az alapítvány, a közalapítvány is, •a vízgazdálkodási társulat, •a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, 105

Feltételes illetékmentesség: ha a vagyonszerzést megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Közigazgatási hatósági, bírósági eljárás kezdeményezésekor illetve gépjármű, pótkocsi szerzésekor nyilatkoznia kell a feltételek teljesüléséről.

Egyéb vagyonszerzés esetén az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi. 106

Ha jogosult lett volna rá, de megfizette, az adóvisszatérítés szabályai alapján visszakérheti, a kérelmet az eljáró közigazgatási hatóságnál vagy bíróságnál kell benyújtani. Ha a vagyonszerzési illetékkötelezettség keletkezésére és illetékkiszabásra bejelentésére június 1-jét megelőzően kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Ha a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek: július 1. napjáig adóhatóság felé jelzés: •az illeték pótlólagos megfizetése, •nincs adóbírság. 107

ADÓHIVATALI ELJÁRÁS ILLETÉKÜGYEKBEN HATÁSKÖR A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII.9.) Kormányrendelet 10. (1) bek. A NAV, mint állami adóhatóság hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – meghatározott eltérésekkel – első fokon az adóigazgatóságok járnak el. 108

ILLETÉKESSÉG (273/2010. (XII.9.) Korm.rendelet 46. §) A visszterhes vagyonátruházási illeték: ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki: –az ingatlan található, –egy szerződésben több ingatlan: első helyen megjelölt ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog –a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél állandó / hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, – székhelye, / hiányában telephelye, illetőleg a tevékenység gyakorlásának helye található. – Amennyiben az adózó belföldön nem letelepedett, úgy az illetéket az

109

Észak-budapesti Adóigazgatóság szabja ki.

Visszterhes vagyonátruházási ILLETÉKKÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE (Itv. 3. §) –a szerződés megkötése napján, –árverési vétel esetében az árverés napján, –ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági, hatósági határozattal történő megszerzése esetén a határozat jogerőre emelkedése napján, –egyéb esetben a vagyonszerzéskor keletkezik. –a szerződés megkötésének napja az irányadó az ingatlanok, illetve gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések esetén is. 110

Ügyvédi ellenjegyzés időpontja nem értékelhető körülmény. A hatósági jóváhagyástól (engedélytől, hozzájárulástól, tudomásulvételtől) függő vagyonszerzési jogügylettel kapcsolatban az illetékkötelezettség a jóváhagyás - több hatósági jóváhagyás esetén az utolsó jóváhagyás - napján keletkezik. 111

Ez irányadó akkor is, ha a szerződés érvényességéhez harmadik személy beleegyezése szükséges. (Elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat megtétele harmadik személy jóváhagyásának nem minősül.) Elővásárlási jog miatt előírt jegyzői kifüggesztési eljárás időtartama nem hosszabbítja meg a bejelentésre előírt 30 napos határidőt. A felfüggesztő vagy bontó feltételtől, illetőleg a kezdő határidő bekövetkezésétől függő szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik. 112

BEJELENTÉS ILLETÉKKISZABÁSRA (Itv. 91. §) Az ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával.

113

BEJELENTÉS ILLETÉKKISZABÁSRA Art. 21. § B400 adatlap: vagyonszerzéssel kapcsolatos egyes adatok adóhatósághoz történő bejelentésére. •a vagyont szerző személy adóazonosító száma, ennek hiányában magánszemély esetén a természetes személyazonosító adatai és lakcíme, más adózó esetén a neve, székhelye, •illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés ténye, •a megszerzett vagyon forgalmi értéke, •nyilatkozhat az őt megillető illetékkedvezményre, mentességre vonatkozó adatokról. •Hiánypótlás, ha nem: földhiv.eljárás elutasítás 114

A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. Például: Vagyoni betét visszterhes vagyonszerzése Üdülőhasználati jog szerzése 115

A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az ilyen másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti.

Ha 30 napon túl jelenti be, bejelentési kötelezettségét elmulasztja, hiányosan teljesíti, mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető. bejelentési kötelezettség - illetékmentes vagyonszerzésre is 116

MULASZTÁSI BíRSÁG – Art. 172. § Az adózó ha késedelmét nem menti ki, a fizetendő illetéken felül, az Art.-ban meghatározott mértékű mulasztási bírságot kell megállapítani: magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig. Az Art. 172. § (6) bek. alapján nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Az Art. 172. § (21) bek. alapján mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli: • az eset összes körülményét, •az adózó mulasztásának súlyát, gyakoriságát, • az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi. Kérelem terjeszthető elő a körülményekkel! 118

Az ingatlanügyi hatóságnak az adóhivatalhoz történő irattovábbítását az Itv. 92. (1) bekezdése határozza meg. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal együtt az érkezését követő nyolc napon belül kísérőjegyzékkel továbbítja az állami adóhatósághoz. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően határozatát megküldi az állami adóhatóságnak. 119

ADÓHIVATALI ÜGYINTÉZÉS Ket.-Art.-Itv. A Ket. szabályainak illeték- és adóügyekben történő alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha az Itv. vagy az Art. speciális szabályt az adott kérdésre nem tartalmaz, azaz a Ket.-től eltérően nem rendelkezik.

Az Art. 5. (2) bekezdése alapján adóügyekben nem kell alkalmazni a Ket. eljárás megindítására (azaz az ügyfél értesítésére, módjára, tartalmára) vonatkozó szabályait. Adóazonosító szám képeztetés, ha szükséges, hivatalból. 120

FORGALMI ÉRTÉKMEGÁLLAPíTÁS (Itv. 69-71. §) Az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél köteles bejelenteni a jogügylet bejelentésekor, ha e kötelezettség őt terheli. Más esetben az állami adóhatóság felhívására kitűzött határidő alatt kell a forgalmi értéket bejelenteni. Az illeték alapját forintban kell megállapítani. Az idegen állam pénznemében megjelölt értéket az illetékkötelezettség keletkezésekor az MNB hivatalos devizaárfolyama alapján kell forintra átszámolni. 121

Ha a forgalmi értéket •a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, •vagy a feltüntetett, illetőleg bejelentett érték az állami adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Ha az értéket ítélet állapította meg, azt az állami adóhatóság nem bírálhatja felül.

122

Az állami adóhatóság a forgalmi értéket –helyszíni szemle, –összehasonlító értékadatok alapján, –az illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata ismeretében –szükség esetén külső szakértő bevonásával - állapítja meg. Forgalmi értékmegállapítás jogszabályi 40/2006. (XII. 25.) PM rendelet, az Itv. 68.-72. -a, az Art. 126. -a alapján végzi.

háttere:

123

A feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek illetéke (Itv. 23/C. §) Amennyiben ingatlan tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzése esetén az ellenszolgáltatás értéke nem éri el a forgalmi érték 50%-át, az ellenszolgáltatás és a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke 50%-ának különbözete után az Itv. 12. szerinti ajándékozási illetékmértékkel megállapított illetéket kell fizetni. •Felén túli sérelem – bíróságok gyakorlata •Vételár és a forgalmi érték 50%-a közötti összeg után ajándékozási illeték •Kivétel: ingatlant terhelő és átvállalt tartozás 124

Ajándékozási illetékkulcsok III.csoportbeli adózó (VÁLLALKOZÁSOK) esetén Itv. 12. § (1) bek. b) pont

18 millió forintig 18 és 35 millió forint között 35 millió forint felett

Általános

Lakás

21% 30%

10% 21%

40%

30% 125

Példa: Egy üzlet vételára 5 millió forint, forgalmi értékét az adóhivatal 20 millió forintban állapította meg, az eladó és a vevő is vállalkozás. Ajándékozási illetékalap: 20/2-5= 5 millió forint Visszterhes illetékalap: 20-5=15 millió forint. Fizetendő illeték: Ajándék után: 5 millió X 21% = 1.050.000forint, Visszterhes rész után: 15 millió X 4% = 600.000 forint, összesen 1.650.000 forint. 126

ELTÉRŐ FOGALMAK FIZETÉSI MEGHAGYÁS – I. FOKÚ HATÁROZAT (Itv. 78. § (1) bek.) A kiszabás alapján fizetendő illetékről - ideértve a mulasztási bírságot is - fizetési meghagyást (határozatot) kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat. A 16. (1) bekezdésének i) pontja vagy a 17. (1) bekezdésének p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása esetén az állami adóhatóság fizetési meghagyás kibocsátása helyett döntését az ügyiratra jegyzi fel. 127

FIZETÉSI MEGHAGYÁS – I. FOKÚ HATÁROZAT •Jogszabályi hivatkozások •Illeték alapja, mértéke •Illetékkedvezmény, mentesség elbírálása: kérelemhez kötöttség! •Számítás módja •Hova-mikor-mennyit: összeg, számlaszám •Jogkövetkezmények: késedelmi pótlék •Fellebbezés lehetősége •Ügyintéző elérhetősége, ügyszám, adóaz.sz. 128

ELTÉRŐ FOGALMAK – ILLETÉKELŐLEG (Itv. 77/A.§ ) Nincs tulajdonjog bejegyzés, földhivatali határozat: Ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget köteles fizetni. Az illetékelőleg fizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a vételár teljes kiegyenlítéséig az eladó a tulajdonjogát fenntartja. A fizetési meghagyás az illetékelőleg összege erejéig fellebbezésre való tekintet nélkül, végrehajtható okiratnak minősül. 129

Visszterhes vagyonszerzési jogügylet 1) ILLETÉKELŐLEG: 1.1) csak okirat, de nincs tulajdonjog bejegyző határozat fizetési meghagyás FMH 1.2) tulajdoni lap megérkezésekor: különbözetről: fizetési felhívás 2) VÉGLEGES ILLETÉK Tulajdonjog bejegyző határozattal érkezik fizetési meghagyás FMH jogerő – esedékesség 130

Illeték megfizetése •adóhatóság által nyilvántartott adót az adózónak adónként, a megfelelő adószámlára •bírságot, a pótlékot külön számlára kell megfizetni. •A számlaszámokat a fizetési meghagyás, határozat is tartalmazza, de elérhető a NAV honlapján is. •vagyonszerzési illeték: az adott megyei / fővárosi illetékek adónem számlaszámára kell teljesíteni, •az adóhivatalnál indított illetékköteles eljárások (például fellebbezés, fizetési kedvezményi eljárás stb.) Adóhatósági eljárási illeték számlára 131

Illeték megfizetése •az adóazonosító számot az átutalási megbízáson fel kell tüntetni, mert a befizetések elszámolása így biztosítható az adózó adófolyószámlájára, elmaradása vagy hibás közlése a befizetett összeg késedelmes vagy téves elszámolásával járhat, •külföldről érkező utalásoknál a SWIFT és IBAN kódok NAV honlapján

132

Jogkövetkezmények •Mulasztási bírság •Késedelmi pótlék •Adóbírság •Egyéb, Itv.-ben szabályozott Fizetési kedvezményre irányuló eljárás és végrehajtási eljárás: Az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó fizetési könnyítés, mérséklés iránti ügyben, illetőleg végrehajtási ügyekben az adózó adóügyeiben eljáró megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el. 133

Bírósági eljárási illeték (Itv. 74. §) •illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton, •kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt. •10.000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján: készpénz-átutalási megbízás útján / átutalással / bankkártyával •Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani! •Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság. 134

Összegzés - Itv. jogszabályváltozások:

2010.01.01.: Visszterhes vagyonszerzéseknél az általános kulcs 4% lakásnál 2 és 4%. (Itv. 19. § (1) bek. és 21. § (1) bek.) Vagyoni betét visszterhes szerzés illetékkötelessé válása (Itv. 18. § (2) bek. h) pont) Átalakulás illetékmentességének változása (Itv. 26. § (1) bek. g) és h) pont) 2010.08.16.: Egyenesági öröklés és ajándékozás illetékmentessé válása (Itv. 16. § (1) bek. i) pont és 17. § (1) bek. p) pont) 135

2011.01.01.: 35 év alatti fiatal első lakástulajdon szerzésekor 12 havi pótlékmentes részletfizetési lehetőség (Itv. 26. § (15) bek.) 2011.07.15.: Vagyoni betét visszterhes szerzése csak meghatározott főtevékenységeket folytató vállalkozásokra terjed ki (Itv. 18. § (1) bek. h) pont) Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadása (Itv. 24. § (6) bek.) Fizetési meghagyás kiadásának mellőzése egyenesági öröklés és ajándékozás esetén (Itv. 78. § (1) bek.) Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok, elővállalkozása, projekttársasága, elővállalkozás projekttársaságának kedvezményes illetékmértéke (Itv. 23/D. § ) 136

Összegzés: B400-as adatlap pontos kitöltése, Kérelemhez kötöttség – jogkövetkezmények miatt Okiratban kedvezmény/mentesség jelzése Illetékkedvezményre, mentességre irányuló kérelem alapeljárásban történő előterjesztése, Igazolások csatolása

Bejelentési kötelezettség határidőben történő teljesítése, 137

•Nem teljesítés azonnali bejelentése (4 éves lakótelek – pótlékszámítás) •Nyilatkozatban foglaltak nem teljesülés bejelentése (Itv. 23/A. , 26. § (1) bek. l) pont, 5.§) •Levelezési cím X2 nem kereste – kézbesítési vélelem

•Ügyvédi meghatalmazás, kézbesítési megbízott: csak földhivatal vagy illeték - adóhivatali eljárás 138

Köszönöm a figyelmet! www.nav.gov.hu