Vállalati környezetmenedzsment

Vállalati környezetmenedzsment A „Környezetvédelem” c. tárgyhoz műszaki menedzser hallgatók számára Kötelező irodalom: Órai előadásjegyzet. Ajánlott irodalom: Kósi, K.-Valkó, L.: Környezetmenedzsment (Typotex Kiadó, 2006.)

2010. Miskolci Egyetem, Vegyipari Gépek Tanszéke

1

V, Mannheim: Környezeti menedzsment

Környezetvédelem a vállalati gyakorlatban 1.A vállalatok és a környezeti kihívás. 2.Gazdasági szereplők reagálása a környezeti kihívásokra. GDP, környezeti hatás és ökointenzitási mutató 3.Technológiai választási lehetőségek/hierarchiák 1. „csővégi” technológiák 2. megelőző technológia 4.Vállalatok környezetvédelmi szervezete és tevékenységi területei 5.Vállalati környezeti menedzsment 6.Vállalati környezetvédelmi teljesítmény 7.Környezetvédelmi mutatók a vállalatoknál 8.Innovatív környezetvédelmi stratégia 2


Alapfogalmak

Környezeti hatás: A környezetben végbemenő mindennemű változás –akár káros, akár hasznos- amely egészben vagy részben a szervezet környezeti tényezőitől származik (MSZ EN ISO 14001). Környezeti tényező: Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel (MSZ EN ISO 14001). Környezeti teljesítmény: Egy szervezet irányításának mérhető eredményei a környezeti tényezők tekintetében. 3


Vállalati környezetvédelmi szervezet Formái: Funkcionális szervezet Divizionális szervezet Mátrix szervezet

4


Vállalati környezetvédelmi szervezet tevékenységi területei

1. Környezetvédelmi érdekek érvényesítése a vállalati politikában. Környezetbarát termékek, szolgáltatások, technológiák stb. 2. Folyamatos ellenőrzés (emissziók). Berendezések, alkalmazottak felkészítése a környezetvédelmi veszélyhelyzetekre. 3. Környezetvédelmi image javítása. 4. Gondoskodás a jogszabályok, rendeletek betartásáról.

5


Vállalati környezetmenedzsment fogalma Célja, a mindennapi eszközök megtalálása a hatások valós mérésére és a gazdasági-társadalmi hatások fenntartható módon történő kezelésére. A környezeti menedzsment nem korlátozódhat a „falakon belülre”! Felmerülő kérdések: 1. Milyen a jó környezeti menedzsment? 2. Mennyire képes a menedzsment kézben tartani és uralni a vállalat endogén és exogén környezeti kockázatait? (a környezeti menedzsment minősítése) 3. Milyen a jó környezeti menedzser? 6


A környezetmenedzsment fő területei Többdimenziós célrendszer (környezeti, ökológiai, társadalmi és piaci célorientáció). Az ökológiai irányultság a szervezeti magatartás alapvető céljaként fogalmazódik meg, ami a környezetterhelések megelőzésére és csökkentésére megtett gyakorlati intézkedésekben realizálódik. Szervezeten és funkciókon túlmutató jelleg. Integrált problémamegoldás valamennyi termék- és technológiaterületeken. A környezetmenedzsment elsősorban azokra a funkcionális területekre érzékeny, amelyek a vállalkozás-piac-társadalom metszéspontban találhatók. Proaktív stratégia. 7


A vállalati környezeti menedzsment alapelvei I. (Nemzetközi Ker. Kamara, ICC Charta. 1991) 1.Kiemelt vállalati cél. A környezet védelme és az azt szabályozó környezeti menedzsment a vállalati célok között a legfontosabbak közé tartozik. A megfelelő környezeti menedzsment meghatározó feltétele a vállalat fenntartható fejlődésének. 2. Integrált menedzsment. A környezetvédelmi programokat és környezetbarát gyakorlatot minden üzleti tevékenységben érvényesíteni kell, mint a menedzsment összes funkciójának alapvető elemét. 3. Folyamatos javítás. A vállalatnak érdeke a környezeti image folyamatos javítása, ezért a környezeti politikának számításba kell vennie a technikai fejlődést, a tudomány állását, a fogyasztók igényeit és a társadalom elvárásait. 4. Az alkalmazottak folytonos képzése, ösztönzése. Az alkalmazottakat nevelni, gyakorlatoztatni kell annak érdekében, hogy tevékenységüket a környezet iránti kellő felelősséggel és a környezet védelme iránti elkötelezettséggel végezzék. 8


A vállalati környezeti menedzsment alapelvei II.

5. A projektek előzetes környezeti értékelése. Előzetes hatásvizsgálat. A környezeti hatást minden új tevékenység, projekt megkezdése előtt, a szállítás, illetve a gyártás megkezdése, a termékek várható környezeti hatásait a gyár területének az elhagyása előtt értékelni kell. 6. Termék- és szolgáltatási felelősség. Olyan termékeket és szolgáltatásokat kell kifejleszteni, amelyeknek nincs káros környezeti hatásuk, biztonságosak a folyamatos használatban, energia és természeti erőforrás felhasználásuk hatékony, visszaforgathatóak vagy biztonságosan hulladéklerakóba helyezhetőek. 7. Fogyasztói tanácsadás. A fogyasztókat, az elosztó hálózatot és a lakosságot tájékoztatni kell. 8. Létesítmények és a tevékenységek. A tervezéskor figyelemmel kell lenni a várható energia és nyersanyag felhasználási hatékonyságát. A kedvezőtlen környezeti hatásokat és a hulladékok keletkezését a minimálisra kell csökkenteni. 9


A vállalati környezeti menedzsment alapelvei III. 9. Kutatások. A felelős vállalati menedzsment megrendelője és támogatója olyan kutatásoknak, amelyek a vállalat működéséhez szükséges alapanyagok felhasználását minimalizálják, és a gyártási folyamatok kedvezőtlen környezeti hatásait, káros emisszióit csökkentik. 10. A szennyezés megelőzését szolgáló megközelítés. Elővigyázatosság. A gyártást, a termékeket és szolgáltatásokat a kor műszaki és tudományos felismeréseinek a szintjén úgy kell összhangba hozni, hogy megakadályozható legyen a környezet degradálódása. 11. Vállalati külső kapcsolatok. A környezetbarát menedzsment elveit a vevőik és a szállítóik is elfogadják és alkalmazzák. 12. Üzemzavarok és balesetek. Veszélyelhárítás terveket és kapcsolódó veszélyelhárító szolgáltató intézményeket kell létrehozni, fel kell készíteni a hatóságokat és a környező lakosságot a lehetséges balesetek kockázataira. 10


A vállalati környezeti menedzsment alapelvei IV. 13. Technológia transzfer. A jó környezeti menedzsment segíti a környezetbarát technológiák és vezetési módszerek elterjesztését az ipari és a közösségi ágazatokban. 14. Közreműködés közös erőfeszítésekben. Közreműködés a társadalmi környezetpolitika kimunkálásában és megvalósításában. A környezeti tudat fejlődésének elősegítése. 15. Nyitottság. A vállalatoknak vállalniuk és válaszolniuk kell a tevékenységük (termékeik és szolgáltatásaik, technológiáik) hatásával kapcsolatban felmerülő környezeti problémákra, a tovaterjedő és globális problémákat is figyelembe véve. 16. Tájékozottság és tájékoztatás. A környezeti állapot mérése, a rendszeres környezeti auditálás, a tények értékelése és összevetése a követelményekkel és a jogi normákkal. A menedzsment köteles tájékoztatni az érintetteket tevékenysége környezeti hatásairól. 11


A vállalati környezetmenedzsment hibái 1. A vállalat nem ismeri fel a környezeti kihívásban rejlő üzleti lehetőségeket. Alul vagy túlbecsülés. Kiszorulás a környezetvédelmi piacról. Jövőbeli veszteségek. 2. A vállalat túlértékelheti a környezeti kihívás korlátait. Kieséshez, bukáshoz vezet. Hibás személet: A környezetvédelemre „csak több pénz kell”, ahelyett, hogy gazdasági előny származna belőle. Vállalaton belüli ellentétek! 12


A „jó” vállalati környezetmenedzsment 1. Alapelvek, charták betartása. 2. EMAS-rendszer Cél: Olyan környezetmenedzsment rendszer kidolgozása, amelyet alkalmazva a vállalatok javíthatják a környezeti teljesítményüket. Az EMAS rendeletek célja a környezeti teljesítmény állandó, folyamatos javítása, melynek elérése érdekben alakítja ki és működteti a rendszert a vállalat. EMAS I. 1836/93/EK rendelet. (Útmutató a követendő környezeti menedzsment rendszerre vonatkozóan, ami 21 cikkelyt tartalmaz). EMAS II. 761/2001/EK rendelet. (ISO 14001 nemzetközi szabvány követelményeinek átvétele) 3. ISO 14000-es szabványcsalád (A vállalat megfelelő környezeti menedzsment rendszert működtet). 13


Az EMAS-rendszer vállalati követelményei 1. A környezeti teljesítmény folyamatos javítása. 2. A vonatkozó hatályos környezetvédelmi jogszabályi követelmények és hatósági kötelezések teljesítése. 3. A követelmények szerint megvalósított, független harmadik fél általi hitelesítés és nyilvántartás. 4. A környezeti politika, program, a működő rendszer és a környezeti teljesítmény előírt adatainak, információinak nyilvánosságra hozatala. 5. Kommunikáció a külső és a belső érdekelt felekkel. TÖRTÉNELEM: 1993. EMAS I. bevezetése 1993-tól LIFE projektek indítása. LA-EMAS bevezetése. LACE, PIE (Partnership in EMAS) 1998. EURO-EMAS (Anglia) 2001. Rectite II EMASSER projekt V, Mannheim: Környezeti menedzsment 14 2001. 03. 19. EMAS II. bevezetése

Az ISO 14000-es szabványcsalád hatályos szabványai

15

ISO 14001:2004

Környezetközpontú irányítási (KIR). Követelmények és irányelvek.

rendszerek alkalmazási

ISO 19011:2002

Útmutató minőségirányítási környezetközpontú irányítási auditjához.

és/vagy rendszerek

ISO 14020:2000

Környezeti címkék és nyilatkozatok. Általános elvek.

ISO 14021:1999

Környezeti címkék és nyilatkozatok. Saját nyilatkozatot tartalmazó környezeti állítások.

ISO 14024:1999

Környezeti címkék és nyilatkozatok. I. típusú környezeti címkézés. Alapelvek és eljárások.

ISO 14031:1999

Környezetközpontú irányítás. A környezeti teljesítmény értékelése. Útmutató.


Környezetmenedzsment rendszerek (KMR) eszközei Életciklus-elemzés: A környezeti menedzsment egyik egyre több területen alkalmazott eszköze. (angol neve Life Cycle Assessment -LCA). Az utóbbi időben az érdeklődés középpontját jelenti. Végleges választ ad a legtöbb környezetvédelemmel kapcsolatos problémára. Az ipari gyártó cégek az LCA használatától annak igazolását várják, hogy környezetvédelmi szempontból termékeik a legkiválóbbak. A környezetvédők az LCA-ban látják a segítséget ahhoz, hogy szakmailag megalapozott környezetvédelmi döntések születhessenek. Jóságát a bevitt adatok milyensége határozza meg. 16


LCA

17


LCA A folyamatban a termék teljes életciklusát szem előtt kell tartani, a nyersanyag kibányászásától kezdődően a termelési, energia előállítási és a szállítási folyamatokat, az elosztási, raktározási, értékesítési, felhasználási és a lehetséges újrafelhasználási szakaszokat, egészen addig, amíg a maradék hulladék anyagot ártalmatlanítják. A kapcsolódó folyamatok kombinációja során regisztrált kimeneti és bemeneti mennyiségek képezik az életciklus leltárt. Következő lépésként egy hatás analízisben meg kell vizsgálni az egyes anyagféleségek felszabadulása, felvétele által keltett különféle környezeti hatásokat. (Bonyolultabb eredmények, mint az életciklus leltár esetében). Az életciklus felmérésben a különböző környezeti hatások nagy halmazát a mutatók egy kisebb halmazába kell tömöríteni. 18


LCA Környezeti hatások (amelyek figyelembe kerülnek): Üvegháztartás Ózonréteg vékonyodása Savasodás Eutrofizáció Szmog Toxikus anyagok Szintek: Fogalmi LCA-szint Egyszerűsített LCA-szint Részletes LCA-szint Módszer: Eco-indicator 99. (MSZ EN ISO 14042:2001 megfelelően) 19


szabványnak

Ökológiai mérleg Olyan elemzési módszer, amely lehetővé teszi, hogy az élő környezetünknek okozott különböző ártalmakat a fentiekben ismertetett elveken felbecsüljük. Célja, hogy közös nevezőre hozza az összes olyan ökológiai hatást, amely anyagok felhasználásából származik, lett légyen szó akár termelésükről vagy ártalmatlanításukról. A szóban forgó mérleg tehát a környezetnek okozott ártalmakat veszi számba, oly módon, hogy valamennyit egyetlen dimenzióban mutatja be és egységes ökológiai indexekkel fejezi ki. Ökológiai mérleg készítése: Egy adott termék teljes életmenetének elemzése, a termék életmenete során létrejövő ökológiai hatások, valamint ezek következtében létrejövő környezetterhelések felmérése. 20


Ökológiai mérleg vázlata a környezetből ⇓ nyersanyag kitermelés szállítás termelés kereskedelem használat hulladék hasznosítás hulladék lerakás ⇓ a környezetbe 21


Ökológiai mérleg készítése Az ökológiai mérleg dimenziói: 1. a tárgyi, azaz anyag- és energiamérleg, a „függőleges” dimenzió 2. a hatásmérleg 3. a társadalmi következményekkel meghatározott dimenzió 4. gazdasági tényezők. A „kétdimenziós” (1, 2) ökológiai mérleget a 3. és a 4. dimenzió bővíti ki termékvonal elemzéssé. Lépések: 1. Célmeghatározás 2. Tárgyi mérleg „leltár” elkészítése 3. Hatásmérleg elkészítése 4. Mérleg értékelése 5. Optimálási elemzés 22


Üzemi környezetmérleg és környezetvédelmi auditálás Üzemi környezetmérleg: • Kizárólag az üzemen belüli anyag- és energiaátalakulási folyamatokkal foglalkozik, beleértve a mennyiségi és minőségi környezeti hatások elemzését is. • Részletesen elemzi az üzemben végrehajtott gyártási folyamatokat, ami szükségszerűen azok ökológiai termékmérlegeit is magában foglalja. Környezetvédelmi auditálás: Célja a vállalati tevékenység folyamatos ökológiai továbbfejlesztésének ösztönzése. A távlati cél pedig az, hogy a hatósági auditálások szerepét idővel a vállalati önellenőrzés vegye át. 23


Környezetvédelmi auditálás Audit: A menedzsment olyan eszköze, amely a szervezetet, a vállalati menedzsment tevékenységét és a környezeti teljesítményt szisztematikusan, dokumentált módon, rendszeresen és objektíven értékeli. Auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek. Környezetvédelmi audit: A vállalatvezetés és a menedzsment eszköze. Rendszerezett, dokumentált, meghatározott időközönként megismételt objektív értékelés a környezetvédelmi szervezet és menedzsment hatékonyságáról, ill. a rendelkezésre álló eszközök működéséről. 1. Eredményre irányuló auditálás (állapotfelmérés, átvilágítás) 2. Rendszerorientált auditálás 24


Vállalati környezetvédelmi teljesítmény a vállalati környezetvédelmi teljesítményről csak akkor kapunk teljes képet, ha a szennyezést és az ökológiai hatásokat leíró mennyiségi mutatók mellett a vállalat alapfolyamatainak működését jellemző mutatókat is kidolgozunk (pl. környezetvédelmi beruházások, környezetvédelmi képzés stb.) ha kísérletet teszünk a vállalat ún. környezetvédelmi képességeinek felmérésére. kiépült környezetvédelmi irányítási rendszer: a különböző vállalati környezetvédelmi intézmények rendszere (környezetvédelmi igazgató, bizottság, stratégia, képzés, az üzleti partnerek vizsgálata, kommunikáció stb.) A vállalati környezetvédelmi teljesítmény értékelése tehát nem alapulhat csupán a termelés során felhasznált anyagok és energia, illetve a működés okozta szennyezések mérésén, ezt ki kell egészítenie az olyan szemléletű mutatóknak, melyek azt értékelik, hogy a vállalat milyen mértékben integrálta a környezetvédelem szempontját általános irányítási rendszerébe és tevékenységébe. 25


Környezetvédelemi Mutatók a vállalatoknál Környezetvédelmi Tevékenység Mutatója azt jelzi, hogy a vállalat végzett-e az elmúlt három évben környezetvédelmi beruházást, és vásárolt-e környezetvédelmi szolgáltatást más vállalattól. Környezetvédelmi Innováció Mutatója azt jelzi, hogy a vállalat végez-e környezetvédelmi termék- vagy technológiai innovációt, illetve általában figyelembe vesz-e környezetvédelmi szempontokat termék- és technológiafejlesztései során. Innováció a környezetvédelem és a verseny-képesség valódi egymásra találásának terepe, mely a környezetterhelés csökkentését ígéri. Környezetvédelmi termék- vagy technológiai fejlesztés a környezeti kockázatok minimalizálásának („tiszta” technológiák és termékek) és/vagy a hatékonyság növelésének (azaz a nyersanyag- és energiafelhasználás, valamint a káros anyag kibocsátás csökkentésének) útját jelentheti. 26


Vállalati környezetmenedzsment

Recommend Documents