IR O D A LO M
Таблицы смертносми и средней пролмсителы/ости ж изни населения СССР. 1958— 59 гг. (A Szovjetunió lakosságának 1958— 59. évi halandósági és v árh ató átlagos életk o r-táb lája.) Госстатиздат Ц С У СССР. Moszkva, 1962. 27. pp. A Szovjetunió lakosságának 1958— 59. évi halandósági tá b lá já t a Szovjet unió K özponti S tatisztik ai H iv a ta lá n a k Népesség- és Egészségügyi Statisztikai O sztálya állíto tta össze A . M . Voszlrikoua és V. V. Szaharova vezetésével, a H iv atal K özponti Gépi A datfeldolgozó Á llom ásának részvételével. A végső szerkesztést P. G. Podjacsih, a Szovjetunió K özponti S tatisztikai H ivatala kollégium ának ta g ja végezte. A tá b la összeállításához az 1959. ja n u á r 15-i népszám lálásnak a lakosság korösszetételére vonatkozó a d a ta it, az 1958. és 1959. években m eghaltak korösszetételére vonatkozó a d a to k a t és az 1955— 1959. években születettek a d a ta it h aszn álták fel. Az életkor szám bavételének pontatlanságaiból adódó korakkum uláció jóval kisebb v o lt, m int az összes megelőző népszám lálások során. E zt és a m eghaltak és életb en m arad o ttak k o rstru k tú rá já b a n m utatkozó ingadozásokat különböző m ódszerekkel k iegyenlítették. A 45— 99 évesek szám ainak kiegyen lítéséhez pl. B. Sz. Jaszlrem szkij „mozgó parabolák m ódszerét” használták fel. Az 5— 89 évesek elhalálozási valószínűségeinek kiszám ítása a
form ula felhasználásav al tö rté n t, ah ol M x az 1958-ban x-éves k o ru k b an m eghaltak szám át, M ’x az 1959-ben x-éves k o rukban m eghaltak szám át, S x az x-éves korú szem élyeknek az 1959. évi népszám lálás adataiból v e tt szám át jelen tik . Ez, az ism ert összefüggések kap csán , term észetesen befolyásolta a táb la összes vonatkozó tö b b i m u ta tó já t is. A 0— 1 évesek elhalálozási valószínűségét a q0 = 9o + k 0 képlet felhasználásával szám ították ki, amiből
N 1 az 1957-ben születettek szám át, N 0 az 1958-ban születtek szám át, N -.\ az 1959-ben születettek szám át, M l az 1958. évi nem zedékből 1958-ban (vagyis 1 éves koruk előtt) meg h a lta k szám ának és az 1959. évi nem zedékből 1959 folyam án (vagyis 1 éves k oruk betöltése előtt) m eghaltak szám ának az összegét, Mh0 az 1957. évi ú jszü lö tt nem zedékből 1958-ban 1 éves koruk betöltése elő tt m eghaltak szám ának és az 1958. évi ú jszü lö tt nem zedékből az 1959ben 1 éves koruk betöltése elő tt m eghaltak szám ának az összegét jelenti. Az 1, 2, 3 és 4 évesek, v alam in t a 90 évesek és idősebbek elhalálozási valószínűségét m ás m ódszerekkel szám íto tták ki.
IR O D A L O M
127
A halandósági tá b la külön a városi és külön falusi lakosság és m indkét típuson belül külön a férfiak és külön a nők szerinti bontásban (valam int város-falu és a k ét nem szám ára összevontan) is elkészült. A táblákhoz íro tt bevezető tan u lm án y az 1896— 1897. és az 1926— 1927. évi halandósági viszo nyokkal (a nem ek és 0-tól 5 évig éves, 5-től 80 évig 5 éves kor szerinti bontás b an m eg ad o tt elhalálozási valószínűségekkel és v árh ató átlagos élettartam m al) és a Szovjetunió, v alam in t az A m erikai E gyesült Államok, Anglia és F rancia ország halandósági viszonyaival (táblázatos form ában csupán a várh ató á t lagos élettartam m al) való összehasonlításokat is tartalm az. Ezekből az összehasonlításokból k itű n ik , hogy a csecsemők 1958— 59. évi elhalálozási valószínűsége az 1926— 27. évinél 4,6-szor kisebb. Különösen nagyarán y ú , 8— 9-szeres az 1— 5 éves gyerm ekek halandóságának csökke nése. A 6— 24 évesek halandósága 3— 6-szor, a 25— 65 éveseké több m int k é t szer volt kisebb 1958— 59-ben m int 1926— 27-ben. A nők halandósága, az 1 és 2 évesek kivételével nagyobb m értékben csökkent m int a férfiaké. A 0— 1 éves falusi gyerm ekek halandósága nagyobb m int a megfelelő korú városiaké, pontosabban a fiúk halandósága ugyanazon szintű, a leányok halandósága viszont falun nagyobb. A 20— 45 éves férfiak halandósága városban és falun kb. egyform a, az idősebb férfiaké viszont a városokban m agasabb m int a falvakban. A 20— 40 éves nők halandósága falun, az idősebbekké a városban m agasabb. A v árh ató átlagos éle tta rta m a m últhoz képest m inden korévben meg növekedett. K ülönösen feltűnő ez a csecsemők esetében, ahol az 1926— 27. évhez képest 1,5-szörös, 1896— 1897. évhez képest pedig több m int kétszeres emelkedés tap asztalh ató . A nők v árh ató átlagos élettartam a, a 2 évesek nem enkénti egyform a nagyságának kivételével, m inden korévben m agasabb a férfiakénál. A születéskor v árh ató átlagos é le tta rta m az 1958— 59. években a Szovjet unióban némileg alacsonyabb volt m in t az A m erikai E gyesült Á llam okban, A ngliában és Franciaországban, az összes töb b i korévekben viszont m aga sabb volt m int az A m erikai E gyesült Á llam okban, a 2-nél m agasabb kor években m agasabb m in t Franciaországban és az 5 éves és idősebb korosztá lyokban m agasabb m int A ngliában, am i a csecsem őhalandóság (az első világ h áb o rú t megelőző évek ó ta az A m erikai E gyesült Á llam okénál több m int kétszer gyorsabb csökkenési ütem ének dacára) némileg kedvezőtlenebb alak u lásának következm énye. A halandósági tá b la felhasználási lehetőségei közül a bevezető tanulm ány a lakosság halandóságának elm élyültebb tanulm ányozásán kívül a népesség előreszám ításokkal és az életbiztosítási pénzügyi kalkulációkkal kapcsolatos elhasználást emeli ki. v ^ O R C U TT , G. H ., G R E E N B E R G E R , M ., K O R B E L J R I V L I N , A . M . : Microanalysis of Socioeconomic Systems : a Sim ulation Study. (T ársa dalm i-gazdasági rendszerek mikroelemzése : szimulációs tanulm ány.) H arp er and B rothers, New York, 1961. X V III. 425. p. A könyv főtárgya a népesedés alakulásának olyan előreszám ítása, amely figyelembe veszi a dem ográfiai változók és a gazdasági tényezők kö zö tt fenn álló összefüggéseket. Ezzel k apcsolatban a szerzők rá m u ta tn a k arra, hogy legújabban m indinkább előtérbe nyom ulnak olyan ku tatáso k , amelyek a népesedés és a közgazdaság fejlődése k ö zö tti korrelációt törekednek feltárni. U gyanakkor a dem ográfia m űvelői m indinkább hangsúlyozzák a népesedési prognózisokkal kapcsolatban azt a körülm ényt, hogy ezek explicit alakban foglalják m agukban a gazdasági helyzet alakulásából származó ráh atáso k at is. E nnek a felad atn ak a m egvalósítását lehetővé teszi legújabban az a körül m ény, hogy a közgazdaság ún. h á z ta rtá si m odelljét sikerült kellő részletesség ben kidolgozni. Az ilyen m ikroökonom iai m odellek figyelem be veszik az egyes h á z ta rtá sok, m int döntési egységek, m a g a ta rtá sá t a gazdasági helyzet különböző tényezőivel való összefüggésükben. E m odellekkel kapcsolatos vizsgálatok főképpen az ún. szimulációs m ódszeren alapulnak. E módszer lényege, hogy
128 valam ely gazdasági szektor re p rezen tatív m intájában a társadalm i folyam at egyes fá'zisait azok lényeges sajátosságainak figyelem bevételével elektronikus számológépek közvetítése révén a valósághoz híven lejátszatják. Az így létre jövő m odellfolyam at m ozzanatainak lemérése számszerű képet ad a reális változások törvényszerűségeiről úgy, hogy ezek segítségével a valóságos folya m at jövő alakulására vonatkozó prognózis elkészíthető. A könyvben tárg y alt m odell különlegessége, hogy az alapvető dem ográfiai változóknak (házasodás, születés, halálozás stb.) elsődleges szerepet biztosít. A modell döntésegységei, vagyis az egyes változások alanyai kétfélék : nem házas egyének és házaspárok. A döntésegységekkel kapcsolatosan vizs gált dem ográfiai m ozzanatok az ún. eredm ény (output)-változók : a halálo zások, házasságkötések, válások és születések. E változókat befolyásoló moz zanatok : az ún. tényező (input)-változók egyrészt endogén jellegűek : pl. nem, életkor, családi állapot stb. m ásrészt exogén jellegűek : pl. fejenkénti reáljövedelem . A modell keretében tan u lm án y o zo tt folyam atok időegysége a hónap, te h á t az eredm ényváltozók alakulása havonkénti adatok szerint részleteződik. A m odellben szereplő függvénykapcsolatok általában sztochasztikus jellegűek. Pl. a halálozások havi szám át a halálozási valószínűség függvénye adja meg, am elynek p aram éterei : a nem , faji jelleg (fehér vagy nem fehér népességhez való tarto zás), életkor ; to v áb b á a m ortalitás trendjének figye lem bevétele céljából a valószínűségi függvény a n ap tári hónapok ad atai szem pontjából lineáris jellegű. A házasodás tekintetében a m odellfolyam at három fázisból áll. Az első fázisban a házasulási valószínűséget kifejező függ vény alapján k iv álasztást nyernek a nem házasok közül azok az egyének, pl. férfiak, akik az adott hónapban házasságot kötnek. A házasodási való színűség param éterei : a házasuló egyén neme, faji jellege, életkora, családi állapota, to v áb b á a gazdasági helyzet befolyásának jellemzésére a fejenként rendelkezésre álló reáljövedelem nagysága. A házasodási m odellfolyam at m ásodik fázisában a házasodás szem pontjából figyelembe jövő nők különböző sajátosságainak (életkor, családi állapot stb.) valószínűségei konkretizálódnak. E z t lehetővé teszi a házasuló férfiak és nők életkora, valam int családi állapota k ö zö tt fennálló korreláció, am elynek sokváltozós regressziós függvénye az em pirikus adatokból m eghatározható. Végül a harm adik fázisban a nem házas nők közül az em lített valószínűségi, illetőleg regressziós függvények alapján a tényleg házasulok nyernek kiválasztást. A házasságok megszűnése tek in tetéb en à halálozások m ellett külön problém át jelent a válások figyelem bevétele. E zt a válási valószínűség bevezetése teszi lehetővé, am elynek p a ra m éterei elsősorban a házas felek ism érvei, továbbá a házassági ta rta m , végül a fejenkénti diszponibilis reáljövedelem . A születések m egállapítására a szü letési valószínűség szolgál, am elynek param éterei a szülő nők életkora, az előző születések szám a, to v á b b á az utolsó születés, illetőleg első szülésnél a házasságkötés ó ta eltelt id ő tartam . E m lítést érdem el végül, hogy a külön böző valószínűségi függvények m indegyike a szezonális változásokat kifejező indexet is tartalm az p aram éter gyanánt. A különböző dem ográfiai változások (pl. halálozás) állal é rin tett egyének kiválasztása a m intasokaság figyelem be jövő tag jai közül véletlen számok segítségével tö rtén ik az a d o tt h ó n apnak megfelelő valószínűségi függvény értéke szerint. Ily m ódon a kezdeti m intasokaságból kiindulva a halálozások, házasságkötések, stb. szám a m inden egyes hónapra vonatkozóan megállapí tá st nyer. A kezdeti m intasokaságnak az egész népességet kétféle szem pont ból kell reprezentálnia. Egyrészt a m intasokaságban szereplő tagok egyéni ism érvei (nem, életkor, stb.) szerinti m egoszlásának az egész népesség ilyen jellegű összetételével kell egyeznie. M ásrészt az egyéneknek a családok szerint való kom binációkban te h á t a házasfeleknek életkor, házassági ta rta m a gyer m ekeknek szám uk és életkoruk szerinti ugyanolyan hányadokban kell szere pelniük, m int az eredeti népességben. A könyvben ism e rte te tt vizsgálatokban a kezdeti m intasokaságban 4580 egyén szerepelt, ami az Egyesült Államok 1950. évi népességéhez viszonyítva 6.6423.10- 5 nagyságú h án y ad o t jelent. A könyv m ásodik felében a szerzők az előzőkben ism erteti elvek szerint felép ített to v áb b i modellek p roblém áit tárgyalják. Az egyik ilyen modell a
129 dolgozó népesség állom ányának alakulására vonatkozó prognózis szerkeszté sére alkalm as. Más m odellek a dem ográfiai m ozzanatok által a társad alm i gazdasági jelenségekre gyakorolt befolyások törvényszerűségeinek sajátossá gait és alakulását teszik lem érhetővé. Ide tarto zik a fogyasztási egységek, illetőleg a családfők részéről kölcsönök felvételére, liquid ak tívák kézben ta rtá sá ra és bizonyos tartó s jav ak (pl. lakóházak, autom obilok stb.) beszer zésére irányuló kereslet modellje. E kereslet lényeges m eghatározói között szerepelnek : a fogyasztó életkora, családi állapota, házas egyéneknél a házas ság ta rta m a , a gyerm ekek szám a és életkora. Végül a szerzők vázolják a fő iskolai képzettség megszerzése irán ti kereslet alakulásának hasonló típusú m odelljét. Összefoglalóan m eg állap íth atju k , hogy a könyv szerzői ú ttörő m unkát végeztek a dem ográfiai és társadalm i-gazdasági m ozzanatok közötti kapcso latok törvényszerűségeinek feltárása érdekében. Az eddig elért eredm ények, v alam in t hasonló jellegű egyéb tan u lm án y o k kétségtelenné teszik, hogy a szimuláción alapuló m ikrom odellek segítségével végzett k u ta tá so k még igen nagy fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek, és a dem ográfiai tudom ány to v á b b fejlesztése szem pontjából igen jelentős szerepet fognak betölteni. S O K O Ł O W S K I, K A Z I M I E R Z : Odpływ ludności ze wsi. (A falusi népesség elvándorlása.) W arszaw a, 1961. 182. pp. Sokołowski könyvének h at fejezete gazdag tényanyag és vonatkozó szakirodalom alapos ism erete alapján a falusi népesség elvándorlásának igen sok kérdésére terjed ki. A könyv bevezető fejezete a vizsgált jelenség lengyelországi tö rtén etét és a társad alm i rendszerrel való összefüggéseit, a második fejezet az elvándor lás és az elvándorlók fa jtá it ill. jellegzetességeit és a falu elhagyásának körül m ényeit tárg y alja. A harm adik fejezet az elvándorlás okaival, a negyedik az elvándorlásnak a népgazdaság egészére, az iparra, a m ezőgazdaságra és m a gukra az elvándorlókra gyakorolt h atásáv al, az ötödik a falu és a m ezőgazda ság jövőjével és az elvándorlással kapcsolatban követendő gazdaságpolitiká val, a hatodik a falusi népesség, a m ezőgazdasági népesség és a mezőgazdasági fo glalk o ztato tt népesség világszerte tap a sz ta lh a tó csökkenésének egymáshoz v iszo n y íto tt ütem ével foglalkozik. A falusi népesség elvándorlásának fő okai gyanánt (egyéb okok m ellett) a szerző a m ezőgazdasági népességnek a nem m ezőgazdaságihoz képest csök kenő jövedelm eit, az élelm iszerkereslet alacsony jövedelem elaszticitását, az élő m unka irán ti szükséglet csökkenését emeli ki és elemzi. Az egy m ezőgazdasági fo g lalk o ztato ttra ju tó jövedelem nek a tö b b i nép gazdasági ág egy fo g lalk o ztato ttjára ju tó jövedelem hez v iszonyított nagy sága közel m inden országban, ahol a falusi népesség elvándorlása megfigyel hető (a h áború és a gazdasági h an y atlás időszakait kivéve) hosszabb távon csökken. Lengyelországban a m ezőgazdaság és a társad alm asíto tt erdőgazda ság fog lalk o ztato ttain ak átlagos havi keresete szintén évek óta 20— 30% -kal alacsonyabb az ipari fo g lalk o ztato ttak vonatkozó kereseténél. Részletesen foglalkozik a szerző a m ezőgazdasági term ékek iránti keres let jövedelem elaszticitásának csökkenésével is. Számos szerző és a d a t (főleg jövedelem elaszticitási eg y ü tth ató ) b e m u ta tá sa révén bizonyítja, hogy az élelm iszerkereslet számos országban a jövedelem növekedésnél lassabban nő, am i nem közöm bös a m ezőgazdasági népesség létszám ának és az összes fog la lk o zta to tta k szám án belüli arán y án ak alakulása szem pontjából. E m ellett a gazdagabb országokban hosszabb táv o n az egy lakosra ju tó élelmiszerszükség let abszolút nagysága is csökken. Az Enciclopaedia Britannica szerint Angliá b an 1950-ben ez kisebb volt m int 1850-ben. K ülön-külön alfejezet foglalkozik az élő m unka irán ti kereslet csökkené sének a m ezőgazdasági népesség szám ának alakulására gyakorolt hatásával. A könyv m ajdnem m inden oldalát számos, szerző áltál használt szak irodalom ra és a d ato k ra vonatkozó bibliográfiai utalás, idézet és m agyarázat kíséri.
130
I R OD A LO M
J A M E S , E. : Women at Work in Twentieth Ccnturg B ritain. (A nők foglal k o z ta to ttsá g a a huszadik századi A ngliában.) The Manchester School of Economic and Socicd Studies. Vol. X X X . No. 3. Septem ber 1962. 283 — 299 pp. A n y u g ati országokban is egyre nagyobb érdeklődés kíséri a női m unkaerő alak u lásán ak kérdését, különösen ennek jövőbeli tren d jeit. Az érdeklődés egyik következm énye a női m unkaerő m últbeli alakulásának k u ta tá sa , a fog la lk o z ta to tt nők arán y a változásainak figyelemmel kísérése, a változások okainak elemzése. A n y u g ati országokban általában a 15 —64 éves férfiak m integy 90% -a kereső, míg a foglalkoztatott nők arán y a országonként 10 — 40 % k ö zö tt változik. Jam es tan u lm án y a az a k tív kereső női népesség szám ának és arán y án ak alak u lását m u ta tja be. A női foglalkoztatottsági arán y A ngliában és W alesben 1881 és 1951 k ö zö tt lényegében nem válto zott, 25,5 —27,4% kö zö tt m ozgott, az utóbbi értéket 1957-ben érte el. (A M unkaügyi M inisztérium becslése sze rin t 1961-ben m integy 30% .) Noha a foglalkoztatottsági arán y nem v áltozott, a női m unkaerő különféle dem ográfiai jellem zők szerinti összetétele m élyre h ató an m ódosult. E nnek okai között a szerző elsősorban a nemi arán y t, a családnagyságot és a korm egoszlás m ódosulását említi. A hajadon nők korábbi viszonylag m agas foglalkoztatottsági arán y a lassan csökkent, egyre több a foglalkoztatott házas nők szám a. A női m unkaerő foglalkozási ág ankénti korm egoszlását vizsgálva a szerző m egállapítja, hogy a 20 éven aluliak legnagyobb arányban a biztosítás, a kereskedelem és hitel gazdasági ágban v an n ak foglalkoztatva, míg a legkisebb a fiatalok arán y a a tudom ányos jellegű foglalkozásokban. Á ltalában a 20 éven aluliak arán y a az összes fog lalk o ztato tt nők kö zö tt 16% , a 20 —39 éveseké 40% , a 40 —59 éveseké 38% , a 60 éves és idősebbekké 6% volt 1960-ban. Idősor ban szemlélve feltűnik, hogy a h á z ta rtá si alk alm azottak aránya több m int felével csökkent, az ad m in isztratív foglalkozásúak és gépírónők arán y a pedig többszörösére növekedett 1881 és 1957 között. Több olyan iparágban, ahol a term elékenység nagym értékben em elkedett (textilipar, ruházati ipar, stb.) szintén erősen csökkent a női fo g lalk o ztato ttak aránya. 1951-ben a dolgozó nők legnagyobb arán y b an irodai m unkakörökben, a kereskedelem ben, a szolgál tatásb an dolgoztak, míg 1881-ben közel 40% -uk háztartási alkalm azott volt, vagy a tex til- és a ru h ázati ip arb an dolgozott. A szerző részletesen ism erteti a női és a férfi m unkások közötti ism ert bérkülönbségeket, v alam in t az egyes iparágakban dolgozó nők kereseti viszo nyait. Befejezésül a női m unkaerő jövő alakulására ható tényezőkkel foglal kozik. M egállapítja, hogy a házassági kor előretolódása, a gyerekek korai megszülése a 20 —30 éves női m unkaerők szám át csökkentheti, em ellett a term elékenység emelkedése sok nőt kiszorít azokban az iparágakban, am elyek ben m ár jelenleg is csökken a fo g lalk o ztato ttak szám a. Az idősebb korcsopor to k b an a női fo g lalk o ztato ttak szám a feltehetőleg szintén csökkeni fog, ha a családok tartó s fogyasztási cikkekkel való ellátottsága te líte tté válik. A szerző vélem énye szerint a női m unkaerők szám a a jövőben nem növekszik nagyobb arán y b an , b ár bizonvos m értékű növekedéssel feltétlenül számolni kell. V . G y . M IL L E R , A N D R E A S D R. P. D. : Die wirlschaftlichen Ausw irkungen des Bevölkerungswachstums. (A népességnövekedés gazdasági hatásai.) Schweizerische Zeilschri/t fü r Volkswirlschafl und Statistik 98. 1962. 3. 253— 275 p. A dem ográfiai és gazdasági jelenségek összefüggésével foglalkozó elméle tek tö rté n e ti áttek in tése arra m u ta t, hogy m ár a X IV .—X V . században fel léptek a népességnövekedés gazdasági h a tá sá t pozitiven és negatíven érté kelő felfogás képviselői s m in d k ét nézet bizonyos m ódosulásokkal a m odern tá rsa d a lm a k b an is érvényesül. Az a kérdés, hogy a népességnövekedés kedvezően, vagy kedvezőtlenül befolyásolja-e a népesség jelen gazdasági helyzetét és jövő k ilátásait, nem válaszolható meg általánosságban, az a d o tt körülm ények figyelem bevétele
131 nélkül. A népesedési és gazdasági jelenségek összefüggése közvetlenebb az agrártársad alm ak b an m int az iparilag fejlett népességeknél és a kapcsolat iránya is ellentétes. A n y u g at- és észak-európai országok népességének szaporodása a 30-as években annyira lelassult, hogy m ár nem b izto síto tta volna a népesség repro dukcióját, sőt F ranciaországban term észetes fogyás m u tatk o zo tt. Ez a te n dencia azonban m ár közvetlenül а II. világháború előtt lassú, m ajd a világ háború u tán roham os em elkedésbe csapott át és ezt követően a nettó repro dukciós eg y ü tth ató viszonylag m agas szinten stabilizálódott. Svájc népességfejlődésének b eható vizsgálata arra m u ta t, hogy az 1938ban k észített előrebecslést a valóságos fejlődés teljesen m egcáfolta. À bekövet k ezett népességnövekedés eléggé élesen k ét szakaszra b o n th ató : az első szakaszban — 1960-ig — a gyerm ek és ifjúkorúak száma em elkedett, a m áso dikban — 1961— 1975-ig — a 20— 64 évesek korcsoportjában jelentkezik a népességtöbblet. E tényeknek megfelelően a népességnövekedés gazdasági téren je le n t kező h a tá sa is eltérő. Az első szakaszban a családok növekedése, a m ásodikban a családok szám ának emelkedése v árh ató , am i az első periódusban az ag rár term ékek irá n ti kereslet, illetve a m ásodikban a lakás és a ta rtó s fogyasztási cikkek irán ti kereslet m egnövekedését vonja m aga u tán. A gazdasági terv e zésnek szám olni kell a kereslet szerkezetének és nagyságának várh ató válto zásával és m ár a beruházásoknál figyelembe kell ezt venni. Végső k ö v etk eztetésk én t M iller szerint a m odern ipari társadalom ban a népességnövekedés tisztán gazdaságilag tek in tv e pozitiven értékelendő, m ert hozzájárul a teljes foglalko ztato ttság fenn tartásáh o z, a m ultiplikátor hatáson keresztül a nem zetgazdaság bővüléséhez, valam int az életszínvonal em elke déséhez. E gyidejűleg azonban felmerül a túln ép esedett Svájc víziója, am ivel kapcsolatban szerző felidézi Ansley J . Coale nézetét, aki szerint a teljes foglalkoztatottság fenn tartásáh o z és az életszínvonal emeléséhez más, jobb m egoldást kell találni, m int am ilyen a népesség szám ának erőteljes növekedése. B. L. A . Z IÓ Ł K O W S K I, J A N U S Z : Socjologiczne aspekty przemian ludnościowych na ziemiach zachodnich. (A dem ográfiai jelenségek szociológiai aspektusai a len gyel n y u g ati országrészeken.) Ruch Prawniczy, Ekonomiczny i Socjolo giczny, Varsó —Poznan, 1962. 3. sz. 255 —284. p. Az 1960. évi lengyel népszám lálás szerint 7,7 millió em ber élt Lengyel országnak azokban a részeiben, am elyeket a m ásodik világháború u tá n sze reztek vissza N ém etországtól, és am elyeket általáb an „n y u g ati terü letek n ek ” vagy nyugati és északi vajdaságoknak neveznek. A nyugati területek lakossága 1939-ben kissé nagyobb v o lt a m ainál. A m ásodik világháború befejeződése kor ezek az országrészek a teljes pusztulás képét m u ta ttá k : az ipar 70% -a, a városi épületek 54% -a, a vidéki épületek 27,5 %-a elpusztult a háború folya m án. A nem ek arán y a ezeken a területeken szinte teljesen megfelel az országos aránynak , te h á t nem m utatk o zik a tipikus „kolónizációs” jelleg, am elynek egyik ism ertetőjegye éppen a férfiak túlsúlya. A nyugati területek korössze té te lé t a fiatal korosztályok nagy túlsúlya jellemzi. Az országrész dem ográfiai képének kialakulásában igen nagy szerepet já tsz o tta k a vándorlások. Már a m ásodik világháború előtt m egfigyelték a ném et lakosság körében a „ L a n d flu c h t” és az „O stflucht” jelenségét, vagyis a városok, és főképpen a nyugat-ném etországi ipari központok felé irányuló vándorlást. A m ásodik világháború hatalm as lökést ad o tt ennek a jelenség nek. K örülbelül 5 millió ném et m enekült el a front közeledésekor és 2,2 millió n ém etet telep ítettek ki a h áború u tá n i években. H elyükre 4,5 millió lengyelt telepítettek le, akik részben Lengyelország régi területeiről, részben a Szovjet unióból, részben Franciaországból és más európai állam okból szárm aztak. Ezek a vándorlási m ozgalm ak a m ai napig fo ly tató d tak , b ár sokkal kisebb m éretekben. A szerző ezután a lengyel n y u g ati területekre irányuló vándorlás jellegét vizsgálja k é t m ásik olyan terü lettel — N yugat-N ém etországgal és Izraellel —
132 összehasonlítva, am ely hasonlóan nagy em bertöm egeket fogadott be. Izraelt soha sem lá to tt k ulturális heterogenitás jellemzi, a bevándorló lakosság a világ legkülönbözőbb részeiből szárm azott, a Német Szövetségi K öztársaság ban viszont a bevándorlók etnikailag, nyelvileg és m űveltség szem pontjából azonos, nagy többségben levő népességbe kellett hogy beolvadjanak. A len gyel nyugati területeken viszont a helyi lakosság (az 1948. évi lakosságnak közel egyötöde) nem gyakorolt nagyobb h álást a bevándorlókra, az utóbbiak voltak a dinam ikus elem az alkalm azkodási és integrációs folyam atokban. A szakirodalom ban különböző kifejezésekkel jelölik meg a bevándorlók beilleszkedését új környezetükbe. Az E gyesült Á llam okban az „asszim iláció” szót használják, jellem zően, mivel a folyam at lényegében az újonnan érkezők am erikanizálódásából áll. A lengyel nyugati területeken helyesebb „ tá rsa dalmi integrációról” beszélni, mivel nem az egyes bevándorló csoportok „elnyeléséről” , hanem kölcsönös egym ásrahatásról, alkalm azkodásról van szó. A szerző hangsúlyozza, hogy a nyugati területek új lakosságának társa dalmi integrációjában különösen fontos szerepet já tsz o tt az a körülm ény, hogy a nyugati területeken a term észetes népszaporodás még az európai viszonylatban igen m agas lengyelországi országos arányszám nál is sokkal nagyobb volt, ennek következtében m a a helyben születettek szám a 3,1 millió, vagyis a lakosság 40% -a. A 0 —24 évesek nemzedéke, am ely lényegében itt n ő it fel, a nyugati területeken a lakosság felét alkotja. A nagy népszaporodás okai : elsősorban az országrész lakosságának fiatal volta, ezen kívül az az érdekes tényező, hogy a városi lakosság igen nagy pusztulása következtében az új városi lakosok nagy része Lengyelországban, és főképpen a nyugati területeken falvakból vagy kisvárosokból szárm azott és részben m egőrizte a vidéki szokásokat. A term észetes népszaporodás az utóbbi években roha mosan csökkent. Ez szoros kapcsolatban áll a városiasodással és az igények ezzel párhuzam os növekedésével ; ezeknek az igényeknek kielégítését a na gyobb gyerm ekszám nagyon m egnehezíti. A nyugati területek népszaporodása azonban ennek ellenére is igen nagy még. A fiatat nem zedékek alkalm azkodását, „társadalm i integ ráció ját” a szerző a nyugati területek iskoláiban az 1941. és 1943. között született, m indkét nem hez tartozó fiatalság körében végzett ankét eredm ényeivel szem lélteti. 52 iskolából 1450 választ k a p ta k , az anyag tehát elég nagy ahhoz, hogy meg bízhatóan reprezentálja a nyugati területek ilyen korú fiatalságát. A b a rá t választással kapcsolatos kérdésből k itű n t, hogy az azonos országrészből való szárm azás alig befolyásolja a baráti kapcsolatok kialakulását. .4 tanulóknak több m int 90% -a nagyobb érzelmi k ö tö ttséget érez jelenlegi lakóhelyéhez, m int születési helyéhez. Csak 30% -uk kíván az iskola bevégzése u tán a régi lengyel területekkel kapcsolatba kerülni (m unkavállalás, stb. ú tján ), ezeket is k o n k rét foglalkozási vagy családi m otívum ok vezetik. A m egkérdezettek többsége úgy lá tja , hogy nagyobb érvényesülési lehetőségei vannak a nyugati területeken. Jellem ző, hogy csak egyetlen válaszoló fejezett ki aggodalm akat a nyugati területek jövőjével kapcsolatosan a ném et revizionista törekvések m iatt. ^ ^ The Population and Labour Force о/ A sia, 1950— 80. (Népesség és m unkaerő Á zsiában, 1950 —80.) International Labour Review, 1.X X N VI. évf. 4. sz. 1962. okt. 3 4 8 -3 6 8 . p. A cikk Ázsia népességének alak u lását és m unkaerő helyzetét ism erteti az 1950 —60-ra vonatkozó ad ato k , illetve becslések alapján és ezekből kiindulva előrebecslést ad 1980-ig terjedően. Az ázsiai országokat a Szovjetunió kivételével tárg y alja és földrajzi fekvésük szerint csoportosítja őket. Az 1980-ig terjedő népességelőrebecslések azon a feltevésen alapulnak, hogy az 1950 —1960. évek közötti állapotok v áltozatlanok m aradnak. Az ázsiai országokra — term észe tesen csak átlag k én t — érvényes 2,2% -os évi term észetes szaporodást szin tén v álto zatlan n ak tételezi fel. Az egyes ázsiai országok népességi viszonyai sok tekintetben eltérőek. K ína népessége 1960-ban 686 millió volt, s a 2,3% -os szaporodási arán y szám figyelem bevételével m ár 1977-ben elérheti az 1 m illiárd főt. Jap án évi
133
népességszaporulata ezzel szemben a gyorsan csökkenő születési arányszám következtében 1,2%. A világ egyik legnagyobb népességnövekedése T aivanszigeten tap a sz ta lh a tó (3,8% ) a kiugróan m agas term ékenység (4 0 -5 0 % ,,-es) és az igen alacsony, halálozási arányszám (7 —1 l 0/n0-es) m iatt. Indiában — b ár a term ékenység igen m agas — a 30 °./00-es halálozási arányszám következtében a term észetes szaporodás egyelőre csak 1,9% , am ely a közeljövőben v árh ató an nőni fog a halálozásoknak a term ékenységnél nagyobb ütem ű csökkenése következtében. Dél-Közép Ázsia egy részének és Dél-Kelet Ázsia nagyobb részének népességi a d atai csak töredékesek, nagy részük csak becsléseken alapul és így némi fenntartással kell fogadni őket. E becslések szerint feltehető, hogy P akisztán és Indonézia rövidesen a világ legnépesebb országai közé fognak tarto zn i, 1980-ra elérik a t40 milliós lélekszám út. Dél-Nyugat Ázsia országairól, Ciprus, Izrael és Törökország kivételével, még igen keveset tudunk (főleg az arab területekről), e helyeken népszám lálás még nem volt. A becs lések szerint ez Á zsiának a leggyorsabban népesedő területe. Megjegyzendő, hogy területe sűrű településre alkalm atlan és m ai népsűrűsége (14/km 2) a legalacsonyabb Á zsiában, szemben pl. a Dél-Közép Ázsiai 109/km 2-rel. A cikk m ásodik felében ism erteti Ázsia m unkaképes korú népességének viszonyait. B ár a m unkaképes korú népesség közé — figyelembe véve az ázsiai népek korösszetételét és fennálló o k tatási rendszerét — a 12 —60 éveseket kellene sorolni, a nem zetközi összehasonlíthatóság kedvéért m egm arad a szokásos 15 —64 évig terjedő csoportosításnál. Ázsiában a m unkaképes korú népesség arán y a az egyes országokban 50 —70% között mozog, átlagosan 57,4% . A m unkaképes korúak által e lta rto tt lakosság főleg fiatalkorúakból áll, akiknek aránya az egész népességhez viszonyítva a legtöbb ázsiai népes ségben közel 95% . A viszonylag elvárosiasodott területeken (pl. Macao, Ja p á n , K uw ait, Aden) csak 140 —Í60 fogyasztó esik 100 term előre, de pl. a Fülöpszigeteken és Jo rd án iáb an m ár 190 —200 fő. Ez az arány önm agában nagy problém át jelen t a lakosság szükségleteinek kielégítése terén és ehhez járul még, hogy e viszonylag fiatal népességet m agas term ékenység, m agas halá lozási és m egbetegedési arányszám és rövid életkor jellemzi. A m unkaerőhelyzettel kapcsolatban a cikk m egállapítja, hogy az ázsiai m unkaképes korú népességnek kb % része tek in th ető gazdaságilag ak tívnak, és ezeknek az össznépességhez való aránya 28 —53% között mozog, átlagosan 42,4% , abszolút szám ban m integy 713 millió fő. Az arányszám nak ilyen széles értékközben való ingadozását elsősorban a gazdaságilag ak tív nők arán y szám ában észlelhető nagym értékű különbségek okozzák, melyek az egyes ázsiai társad alm ak igen különböző szociális és gazdasági szokásaiból erednek. Országról-országra változik annak a k ritériu m a is, hogy m it tekintenek gazda sági tevékenységnek. E gy sor m uzulm án országban kevés gazdaságilag ak tív n ő t m u ta tn a k ki, h olott — különösen falvakban — általában részt vesznek a term elésben. A nők részvételi arányszám a 2,2 —51,1% között, a férfiaké 47 —60% k ö zö tt mozog. Á zsiában a m unkaerő gazdasági ágak szerinti megoszlásáról m egbízható képet alkotni nehéz, m ivel az országok kevesebb m int egyharm ada k észített 1950 —60 között erre vonatkozóan sta tisz tik á t. Ennek ellenére m ajdnem biztos, hogy az egyes országokban kevés kivétellel a mezőgazdaság a fő fog lalkozási ág, am ely sok esetben elérheti a kétharm ados részarányt is. K ivételt képez pl. Izrael, Ja p á n , Hongkong, ahol ez az arán y jóval 50% a la tt van, de például T örökországban, P akisztánban eléri a 8 0 —95% -ot. A m unkaerő gazdasági ágankénti m egoszlásának Á zsiában várh ató válto zásával foglalkozva a cikk a japáni helyzet 80 évre visszamenő ism ertetéséből indul ki. Ez időszak a latt itt a m ezőgazdaságban dolgozók részaránya 82% -ról 42% -ra esett, ami évi kb. 0,5% -os csökkenést jelent, a szolgáltatási ágakban dolgozók részaránya pedig ezalatt három szorosára n ő tt, az iparban dolgozóké négyszeresére. Bizonyos, hogy a jövőben a többi ázsiai országban is alapvető változások fognak bekövetkezni e téren, b ár az egyes országokban a gazda sági stagnálás időszaka hosszabb ideig is elhúzódhat. Indiában például a m ezőgazdasági népességnek a század elején tap asztalt aránya mind a mai napig lényegében nem v álto zo tt. F. Á
134
IRODALOM
DR. R A IC S J E N Ő : A perinatalis károsodások jelentősége a később m a n i fesztálódó megbetegedések genezisében és a megelőzés kérdése. (Значение пери натальны х извреж деиий в генезисе проявляю щ ихся позж е заболе ваний и вопросы превенции. The significance of perinatal injuries in the genesis of later m anifesting disorders and the problem of prevention) Orvos képzés, X X X V II. évf. 1962, 46 p. A perinatalis m o rtalitás okainak elemzése során a szülés előtt, a la tt, valam in t azt követő tíz napon belül m anifesztálódó, a m agzat ill. az újszülött halálához vezető körülm ényeket vizsgálják. Az adatfelvételek így egyrészt a szülést követő első tíz n a p ra terjed n ek ki, m ásrészt csak a halálos kim enetelű eseteket értékelik. Szerző felhívja a figyelm et, hogy a perinatalis károsodások nem m indegyike vezet feltétlenül a m agzat, ill. az ú jszü lö tt elhalásához, hanem a károsodások jelentős százalékban a tíz napos életkoron, sőt a kisgyerm ekkoron túl is m anifesztálódhatnak. E m ia tt feltétlenül figyelembe kell venni azokat a méhenbelüli életben elszenvedett á rta lm a k a t, am elyek m ajd csak a későbbi élet években v álnak nyilvánvalókká és am elyek az egyén te sti és szellemi kifej lődésére m aradandóan rán y o m ják bélyegüket. Ezek a későbbi károsodások túlnyom ó részben cerebrális és m entális defektusokban nyilvánulnak meg (imbecill, debilis, szellemileg visszam aradott, epilepsziás stb. gyermekek). L étrejö ttü k b en a szerző kiem eli az a n y á t ért különböző terhesség a la tti be h atá so k a t, m egbetegedéseket. E zután szerző röviden beszám ol a Nem zetközi G yerm ekközpont (Centre In tern atio n al de l’Enfance) 1961. évi konferenciáján elhangzott előadásokról. (Az an ten atalis és perinatalis károsodások megelőzése.) A tan u lm án y a to v áb b iak b an kiem eli, hogy a perinatalis m ortalitás és károsodás népegészségügyünk, népszaporodásunk és preventív m unkánk alapvető problém ája. A problém a m egoldására ism erteti a terhesgondozás új felad atait és azok végrehajtásához ú tm u ta tá st ad. Estimates of the future working population. (A dolgozó népesség jövőbeni alakulásának előrebecslése.) Economic Trends. 1962 szeptem beri száma (No. 107) II— IX pp. Az A n n u a l Abstract of Statistics m ár több éve közöl az E gyesült K irály ság lakossága szám ának, kor- és nem ek szerinti összetételének jövőbeni alaku lására vonatkozó a d a to k a t, a dolgozó népesség szám ának előrebecsléséről azon b a n ez a cikk az első közlem ény. A foglalkoztatottság előrebecslésének alap jait képező dem ográfiai előre szám ítások a 15 éves és idősebb népesség szám ának, 5 éves korcsoportok szerinti, v alam in t férfiak, a nem házas (férjezetlen, özvegy és elvált) nők és férjezett nők szerinti m egoszlásának az 1961— 1972. évekre vonatkozó évközepi alakulására terjednek ki. A dolgozó népesség szám ának 1972-ig te r jedő előreszám ítása során a cikk a születések szám át m ellőzhetőnek, ugyan akkor a halandóság és a vándorm ozgalom jövőbeni alakulásán kívül a nem házas és férjezett nőknek a házasságkötési mozgalom által befolyásolt és az „ a k tiv itá si arányszám okkal o k k al” k apcsolatban álló jövőbeni alak u lását fi gyelem be veendőnek ta rtja . A cikk a korspecifikus halálozási arányszám ok fokozatos, a 45 évesnél fiatalab b ak esetében gyorsabb, a 45 évesek és idősebbek esetében lassúbb csökkenésével számol. A vándorm ozgalom alakulásával k a p csolatban 1962 közepétől 1963 közepéig 50 000 főnyi bevándorlási tö b b letet és ennek a bevándorlási tö b b let-arán y n ak az 1975— 1976. évig való állandósulá sá t tételezi fel. A férjezett nők részarán y át illetően a legutóbbi években meg figyelt házasságkötési arányszám oknak a nemek arán y a v árh ató alakulása alapján ném ileg módosuló jövőbeni alakulásával számol. A népességelőreszám ítás a d a ta i alapján N agy-B ritanniában a 15 éves és idősebb férfiak szám a az 1962. évi 19 106 ezer fővel szemben 1972-ben 20 304 ezer főt fog kiten n i, a 15 éves és idősebb nem házas (férjezetlen, özvegy és elvált) nők megfelelő szám ai : 7 627 ezer és 7 558 ezer, a 15 éves és idősebb férjezetteké pedig : 13 295 ezer és 14 378 ezer. Az E gyesült K irályság egészére
I R O D A L O M
135
v o n a tk o z ta tv a e számok a férfiak esetében 19,597 ezer és 20,822 ezer, a nem házas nők esetében 7 891 ezer és 7 834 ezer, a férjezett nők esetében pedig 13 565 ezer és 14 655 ezer fő t tesznek ki. A 15 éves és idősebb dolgozó népesség 1972. évi szám át a N agy-B ritann iára v o n a tk o z ta tv a a cikk az 1962. évi 24 867 ezer fővel szemben 25 820 ezer főre becsli. E b b ő l a 15 éves és idősebb férfiak az 1962. évi 16 476 ezer fővel szem ben 17 018 ezer főt, a megfelelő k orú nem házas nők az 1962. évi 3 989 ezer fővel szem ben 3 567 ezer főt, a megfelelő korú férjezett nők pedig az 1962. évi 4 402 ezerrel szem ben 5 235 ezer fő t tennének ki. Az E gyesült K irályság egészére v o n a tk o z ta tv a a megfelelő szám ok a következőképpen alak u ln án ak : 15 éves és idősebb a dolgozó népesség egé szére vonatkozóan 25 442 ezer és 26 427 ezer, a megfelelő korú férfiakra vo natkozóan 16 868 ezer és 17 424 ezer, a megfelelő korú nem házas nőkre vo natkozóan 4 113 ezer és 3 695 ezer, a megfelelő korú férjezett nőkre v o n a t kozóan pedig 4,464 ezer és 5,308 ezer fő. A cikket követő táb lá z a to k ezeket az a d a to k a t 1962-től 1972-ig minden évre vonatkozóan és a férfiak, a nem házas és a férjezett nők szerinti bo n tás sal kom binálva, a népességelőreszám ítás adataih o z hasonlóan, 15 éven felül 5 éves korcsoportonkénti b o n tásb an is közlik. A különböző nem ű (nőknél családi állapotú) és korú dolgozók szám ának az előrebecslése az igen sok körülm ény á lta l befolyásolt „ a k tiv itási arán y szám ok” előrebecslése alapján tö rté n t. A cikk ism erteti az „ a k tiv itási arán y számok” előreszám ítása során figyelem be v e tt főbb m egfontolásokat és a szá m ításokhoz felhasznált „ a k tiv itá si arán y szám o k ” tá b lá z a tát. A dolgozó né pesség népgazdasági, ill. foglalkozási ágak k ö zö tti m egoszlásának problem ati k á já t a cikk nem érinti. V E
I N D E X 25.191
D E M O G R Á FI A M eg je le n ik n e g y e d é v e n k é n t F e le lő s s z e rk e s z tő : d r. S z a b a d y E g o n S z e rk e s z tő s é g : B u d a p e s t, K ö z p o n ti S ta tis z tik a i H iv a ta l, I I . B u d a y L á szló u. 1. T e le fo n : 35 8 -5 30 K ia d ó h iv a ta l : B u d a p e s t I I . K e le ti K á ro ly u tc a 1 8 /b . T e le fo n : 358-530 K ia d ja : a S ta tis z tik a i K ia d ó V á lla la t F e le lő s k ia d ó : H a jd ú G y ö rg y n é T e rje s z ti a M a g y a r P o s ta . E lő fiz e th e tő a P o s ta K ö z p o n ti H ír la p Ir o d á n á l ( B u d a p e s t V. J ó z s e f n á d o r t é r 1 .) és b á rm e ly p o s ta h i v a ta ln á l. E lő fiz e té s i d íj fél é v re 32 , — , egész é v re 6 4 ,— F t . C se k k s z á m la s z á m : e g y é n i 61 2 7 2 , k ö z ü le ti 61 066 (v a g y á tu ta lá s a z M N B 8. sz. fo ly ó s z á m lá já ra ) 6 3 .0 2 6 8 A th e n a e u m N y o m d a , B u d a p e s t
