V. GÖDÖLLŐI ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOS NAPOK NEMZETKÖZI KONFERENCIA & KTIA_AIK_ c. pályázat ZÁRÓKONFERENCIA

V. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Napok

Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Gödöllő 2015. október 21-22.

V. GÖDÖLLŐI ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOS NAPOK NEMZETKÖZI KONFERENCIA & KTIA_AIK_12-1-2012-0012 c. pályázat ZÁRÓKONFERENCIA

2015. október 21-22. Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar

SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR SZENT ISTVÁN UNIVERSITY FACULTY OF AGRICULTURAL AND ENVIRONMENTAL SCIENCES

V. GÖDÖLLŐI ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOS NAPOK 5TH SCIENTIFIC DAYS OF ANIMAL BREEDING IN GÖDÖLLŐ

ELŐADÁSOK ÉS POSZTEREK ÖSSZEFOGLALÓ KÖTETE BOOK OF ABSTRACTS OF PRESENTATIONS AND POSTERS

Gödöllő 2015. október 21-22.

2

Kiadja: Publishes:

Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Gödöllő Szent István University Faculty of Agricultural and Environmental Sciences Gödöllő

A kiadvány szerkesztői: Editors of Book: Bényi Erzsébet igazgatási ügyintéző Pajor Ferenc egyetemi docens Póti Péter egyetemi docens Tőzsér János egyetemi tanár

A szerkesztőség címe: Address of Editors:

2100 Gödöllő, Páter K. út 1. Tel.: 00-36-28/522-000/1632 E-mail: [email protected]

Készült: Printed: Szent István Egyetem, Egyetemi Kiadó ISBN: 978-963-269-510-5 Gödöllő 2015. október

3

A KONFERENCIA SZERVEZŐI: ORGANISERS OF THE CONFERENCE:

Mezőgazdaságért Alapítvány Gödöllő, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztési Szakkollégium, MTA Agrártudományok Osztályának Állatnemesítési, -tenyésztési, Takarmányozási és Gyepgazdálkodási Tudományos Bizottsága

4

A KONFERENCIA TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA: SCIENTIFIC BOARD OF THE CONFERENCE: Dr. Altbäcker Vilmos egyetemi docens, ELTE TTK, Etológia Tanszék Dr. Bárdos László egyetemi tanár, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő Dr. Béri Béla egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Agrár Centrum Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő Dr. Gáspárdy András egyetemi docens, Állattenyésztési Csoport, Szent István Egyetem, Állatorvostudományi Kar Dr. Gulyás László egyetemi docens, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Dr. Györkös István egyetemi magántanár, osztályvezető, Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom Dr. Holló István egyetemi tanár, Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Dr. Horn Péter egyetemi tanár, akadémikus, Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Dr. Horvainé dr. Szabó Mária egyetemi docens, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő Dr. Illés B. Csaba egyetemi tanár, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gödöllő Dr. Jávor András egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Agrár Centrum Dr. Kovács Alfréd egyetemi docens, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő Dr. Kovácsné Gaál Katalin egyetemi tanár, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Dr. Kozák János egyetemi tanár, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő Dr. Lehota József egyetemi tanár, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gödöllő Dr. Mészáros Gyula c. egyetemi docens, Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft., Gödöllő Dr. Mézes Miklós egyetemi tanár, akadémikus, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő Dr. Miklósi Ádám tudományos főmunkatárs, ELTE TTK, Etológia Tanszék Dr. Nábrádi András egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Agrár Centrum Dr. Pajor Ferenc egyetemi docens, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő Dr. Polgár J. Péter egyetemi docens, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Dr. Póti Péter egyetemi docens, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő Dr. Schmidt János egyetemi tanár, akadémikus, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaságés Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Dr. Stefler József egyetemi tanár, Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Dr. Szabó Ferenc egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Dr. Szemán László egyetemi docens, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő Tóthné dr. Maros Katalin egyetemi adjunktus, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő Dr. Tőzsér János egyetemi tanár, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő Dr. Urbányi Béla egyetemi docens, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő 5

TÁMOGATÓINK: SPONSORS: KIEMELT TÁMOGATÓNK

A konferenciánk megvalósításában a KTIA_AIK_12-1-2012-0012 azonosítószámú pályázat közreműködött.

TOVÁBBI TÁMOGATÓNK

6

TARTALOMJEGYZÉK Plenáris előadások

10

Tuboly Tamás: AZ ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁG JÁRVÁNYVÉDELMI KOCKÁZATAI ÁLLAT-ORVOSI SZEMSZÖGBŐL 11

Mézes Miklós: 12

MIKOTOXINOK ÁTVITELE AZ ÉLELMISZERLÁNCBAN

Hidas András: A PROBIOTECHNOLÓGIAI ALKALMAZÁSOK LEHETŐSÉGEI AZ ÁLLAT-TARTÁSBAN

13

Állattenyésztés-tudomány I. szekció

14

Annus Kata, Kovács Endre, Sáfár László, Gáspárdy András: A MAGYAR CIGÁJA BEHELYEZÉSE AZ EURÓPAI JUHOK KÖZÉ AZ ANYAI EREDET SZERINT (MTDNA CR) 15

Balázs Orsolya, Némethné Biacsics Edit, Gulyás László, Hegyi Judit: TEHÉNTEJJEL TÖRTÉNŐ TENYÉSZETBEN

GIDANEVELÉS

EGY

GYŐR-MOSON-SOPRON

MEGYEI

16

Bérci Balázs: MAGYARORSZÁGON FELLELHETŐ LÓFAJTÁK KÖZÜL HÁROM FAJTÁNAK BEMUTATÁSA ÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA, BEVÉTELEK ÉS KÖLTSÉGEK TÜKRÉBEN

A

17

Bokor Beáta, Póti Péter, Pajor Ferenc, Tóth Gábor, Abayné Hamar Enikő, Tőzsér János: KÜLÖNBÖZŐ GENOTÍPUSÚ JUH FAJTÁK TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

EGYES

HIZLALÁSI

ÉS

VÁGÁSI

18

Díaz Fernández Daniel, Csízi István: 19

DELELŐERDŐK A JUHTARTÁS SZOLGÁLATÁBAN

Gál Zoltán, Hiripi László, Horváth András, Hoffmann Orsolya Ivett: A SZARVASMARHA OLTÓGYOMOR GENETIKAI VIZSGÁLATA

BAL

OLDALI

HELYZETVÁLTOZÁSÁNAK

20

Hajdú Péter, Tóthné Maros Katalin, Horvainé Szabó Mária: 21

A HIDEGVÉRŰ LOVAK SZEMÉLYISÉGÉNEK VIZSGÁLATA

Hajnáczki Sándor, Péter Norbert, Stilling Ferenc, Fürjes Zsuzsanna, Benyovszky Béla Mihály, Szentes Szilárd. Szőke Péter, Wichmann Barnabás, Penksza Károly: 22

A BÜKKI NAGYMEZŐ VEGETÁCIÓJÁNAK VÁLTOZÁSA

Kézér Fruzsina Luca, Kovács Levente, Szenci Ottó, Tőzsér János: AZ EMBER-SZARVASMARHA INTERAKCIÓK SZÍVMŰKÖDÉSI VONATKOZÁ-SAINAK VIZSGÁLATA 23

Kovács Levente, Kézér Fruzsina Luca, Tőzsér János, Szenci Ottó: KÜLÖNBÖZŐ VÉRMÉRSÉKLETŰ IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSE

ÉS

REAKTIVITÁSÚ

TEHENEK

VEGETATÍV

24

Lencsés Enikő, Kovács Attila, Dunay Anna, Mészáros Kornélia: A HACCP RENDSZER VÁLTOZÁSAI AZ AUTOMATA FEJŐROBOT BEVEZETÉSÉVEL EGY TEJGAZDASÁG PÉLDÁJÁN 25

Mikó Józsefné Jónás Edit, Kis István, Farsang Alexandra: HOLSTEIN FRÍZ TEHENEK KÜLLEMI TEJTERMELÉSSEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN

PARAMÉTEREINEK

VIZSGÁLATA

A

26

Nagy Máté Farkas, Prágai Andrea, Pajor Ferenc, Bodnár Ákos: ELŐZETES ADATOK ALPAKÁK NAPI AKTIVITÁSÁHOZ ÉS VISELKEDÉSÉHEZ EGY HAZAI GAZDASÁGBAN 27

Oláh János, Egerszegi István, Szabó Mária, Csízi István, Jávor András, Monori István: KÜLÖNBÖZŐ FAJTÁJÚ ANYAJUHOK IVARZÁSINDUKCIÓJA A FŐ TERMÉKENYÍTÉSI IDŐSZAKON KÍVÜL 28

Ónodi Gábor, Váradi István, Ottó Barbara: AZ IPOLYVECEI SZÜRKEMARHA TÉLISZÁLLÁS KIALAKÍTÁSA TELEP-REKONSTRUKCIÓVAL

7

29

Ónodi Gábor, Váradi István, Zámbó Sándor: 30

ÖKOLÓGIAI BEMUTATÓ GAZDASÁG TERVEZÉSE NATURA 2000 TERÜLETEN

Penksza Károly, Szentes Szilárd, Hajnáczki Sándor, Sutyinszki Zsuzsanna, Péter Norbert, Stilling Ferenc, Asztalos Júlia, Szőke Péter, Wichmann Barnabás, Pajor Ferenc, Póti Péter: GYEPGAZDÁLKODÁSI MARHA-LEGELŐKÖN

VIZSGÁLATOK

BALATON-FELVIDÉKI

MAGYAR

SZÜRKE-

31

Péter Norbert, Hajnáczki Sándor, S.-Falusi Eszter, Uj Boglárka, Stilling Ferenc, Szőke Péter, Wichmann Barnabás, Penksza Károly: MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA ÉS VÍZI BIVALY LEGELŐK VIZSGÁLATA A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK TERÜLETÉN

32

Tóth Gábor, Bodnár Ákos, Gulyás László, Abayné Hamar Enikő, Póti Péter, Pajor Ferenc: A SZOMATIKUS SEJTSZÁM HATÁSA A JUHTEJ ÖSSZETÉTELÉRE ÉS MENNYISÉGÉRE

33

Állattenyésztés-tudomány II. szekció

34

Bódi László, Thieu Ngoc Lan Phuong, Kovácsné Gaál Katalin, Konrád Szilárd, Barta Ildikó, Kisné Do thi Dong Xuan, Szentes Katalin Ágnes, Szalay István, Lencsés György: A TOJÁSOK FIZIKAI MINŐSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ TYÚKÁLLOMÁNYOKBAN 35

Debnár Viktória Johanna, Kerekes Andrea, Torda Orsolya, Altbäcker Vilmos, Bodó Szilárd: SPERMAVÉTEL ÉS MÉLYHŰTÉS MÓDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSA ÜREGI NYÚL EX SITU GÉNBANK SZÁMÁRA 36

Győri Zsolt, Balogh Péter, Huzsvai László, Novotniné Dankó Gabriella: „ÓVODÁSÍTÁS” A FIAZTATÓBAN, A VÁLASZTÁSI STRESSZ-HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE IRÁNYULÓ TARTÁSTECHNOLÓGIAI RENDSZER VIZSGÁLATA 37

Jilly Bertalan: HÁZTÁJI ÉS MAGÁNGAZDASÁGI HASZONGALAMB-TARTÁS JÖVEDELMEZŐSÉGE, FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ HATÁSA

FEJLESZTÉSE,

38

Molnár Zsuzsanna Réka, Nyíri András, Pajor Ferenc, Póti Péter: TECHNOLÓGIAI REKONSTRUKCIÓ HATÁSA A KOCÁK TELJESÍTMÉNYÉRE ÉS A HÍZÓK HÍZÉKONYSÁGI TULAJDONSÁGAIRA

SZAPORASÁGI

39

Salamon, Attila; John P. Kent: DOUBLE-YOLKED EGGS EXPAND OUR UNDERSTANDING ON EGG FORMATION, OVULATION AND FERTILITY 40

Szalai Tamás, Loksa Gábor, PintérKrisztina, Szalai Dániel, Saláta Dénes: A MÉHCSALÁD (A. MELLIFERA) HŐSZABÁLYOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA TÉLEN

41

Szili Viktor: 42

A MAGYAR SERTÉSTARTÁS KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE

Takács Marianna: A 2015. ÉVI NAPRAFORGÓMÉZ MENNYISÉGÉNEK ALAKULÁSA KAPTÁRTÍPUSOK ÉS A MÉHANYA ÉLETKORÁNAK FÜGGVÉNYÉBEN

KÜLÖNBÖZŐ

43

Tempfli Károly, Kovács Bálint, Posgay Miklós, Simon Zoltán, Bali Papp Ágnes: AZ ADIPONECTIN GÉN EXPRESSZIÓJA MANGALICA, MANGALICA×DUROC ÉS MAGYAR NAGYFEHÉR SERTÉSEK IZOM- ÉS ZSÍRSZÖVETÉBEN 44

Vinkler Béláné: A HAZAI SERTÉSTARTÁS VAGYONI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA 2007-2013 KÖZÖTT 45

Élelmiszertudományi szekció

46

Balogh Sarolta, Heincinger Mónika ,Szabó Rubina, Bódi László, Drobnyák Árpád, Kustos Károly, Kovács-Weber Mária: ALTERNATÍV KERESZTEZÉSEK TOJÁSVIZSGÁLATA

47

Csikós Ádám, Tisza Ákos, Simon Ádám, Gulyás Gabriella, Jávor András, Czeglédi Levente: FAJAZONOSÍTÁS HÚS- ÉS SAJTTERMÉKEKBŐL PCR-EGYSZÁLÚ DNS KONFORMÁCIÓ POLIMORFIZMUS (PCR-SSCP) ÉS DNS SZEKVENÁLÁS ALKALMAZÁSÁVAL 48

8

Kovács Alfréd: A KATONÁK ÉLELMISZER ELLÁTÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HÚSÉTELEKRE, A RÓMAI LÉGIÓKTÓL A KORSZERŰ HADSEREGEKIG 49

Oravecz Titanilla Éva: 50

A MAGYAR MÉZ MINŐSÉGI GARANCIÁJA

Oravecz Titanilla Éva: ÉLELMISZERBIZTONSÁG A KINCSES-BILLEGE CSALÁDI MÉHÉSZETÜNKBEN

51

Ózsvári László, Fodor István, Bódi Barbara, Kasza Gyula: 52

FRISS HAL ÉS HALTERMÉKEK FOGYASZTÁSA MAGYARORSZÁGON

Pajor Ferenc, Bodnár Ákos, Weidel Walter, Polgár J. Péter, Póti Péter: 53

HIGIÉNIAI VIZSGÁLATOK KECSKETEJBEN

Szabó Rubina Tünde, Drobnyák Árpád, Héver Tímea, Farkas Gábor, Weber Mária: KÜLÖNLEGES FOGYASZTÓI ÖSSZEHASONLÍTÁSA

MINŐSÉGŰ

PECSENYECSIRKÉK

HÚSMINŐSÉGÉNEK

54

Tisza Ákos, Jávor András, Czeglédi Levente: ÁLLATI EREDETŰ ÉLELMISZEREK EREDETIGAZOLÁSÁBAN ALKALMAZOTT DNS ALAPÚ MÓDSZEREK ÉRZÉKENYSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE 55

Weber Mária, Szabó Rubina Tünde, Drobnyák Árpád, Bukovics Csaba, Podmaniczky Béla: A TOJÁSHÉJSZILÁRDSÁG TUDOMÁNYOS ÉS GYAKORLATI SZEMMEL

56

Zimborán Ágnes, Heincinger Mónika, Szabó Rubina Tünde, Bódi László, Drobnyák Árpád, Kustos Károly, Kovács-Weber Mária: ŐSHONOS MAGYAR TYÚKFAJTÁKRA ALAPOZOTT NEMESÍTÉS. Végtermék-előállító 57

keresztezések húsminőség vizsgálati eredményei

9

PLENÁRIS ÜLÉS PLENARY MEETING

10

AZ ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁG JÁRVÁNYVÉDELMI KOCKÁZATAI ÁLLATORVOSI SZEMSZÖGBŐL Tuboly Tamás Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és mikrobiológiai Tanszék 1078 Budapest, István u. 2. [email protected] Összefoglalás Állategészségügyi szempontból az élelmiszerlánc-biztonság alapvetően két pilléren nyugszik: az egészséges, emberi fogyasztásra alkalmas minőségű élelmiszerek előállításán és az élelmiszer alapanyagok előállítására felhasznált állatok védelmén, beleértve a fertőző betegségeket. Az állatorvos felelőssége, hogy az utóbbiak előfordulási lehetőségeit felmérve megelőzze, és ha kell, kezelje a járványos betegségeket. Ennek érdekében fel kell tárni a jelentős kockázati tényezők forrásait, és a megszerzett ismeretek helyes értelmezésével kockázatcsökkentő stratégiákat kell kidolgozni. Az újonnan megjelent kockázati tényezők között jelentős szerepet töltenek be a klímaváltozással kapcsolatos járványok, a táplálkozási szokások átalakulásával együtt járó új fertőzési források és minden olyan globális politikai esemény, amely elősegíti a fertőző betegségek határon átnyúló terjedését. Számos példa bizonyítja azt, hogy egyes vírusos betegségek, mint például az afrikai sertéspestis, milyen jelentős károkat tudnak okozni egy ország élelmiszer előállító szektorában. A keleti irányból évről évre hazánkhoz is egyre közelebb jutó kórokozó az eddig érintett területeken helyenként a sertésállomány 50-70%-os pusztulását eredményezte. Vannak azonban olyan kórokozók, mint például a parvovírusok vagy circovírusok, amelyek már hazánkban is kiterjedten előfordulnak, és nem okoznak ugyan látványosan pusztító kórképeket, mégis olyan mértékben sújtják a sertésipart, hogy az helyenként a gazdaságos termelést teszi kérdésessé. Ezeknek a kórokozóknak a folyamatosan megújuló variánsaival szemben csak a technika modern eszközeinek a bevetésével lehet védekezni. Epidemiological risks of food chain security from a veterinary aspect Abstract Food chain security from a veterinarian point of view is based on two pillars: the production of healthy food made available and suitable for human consumption and the protection of food producing livestock from diseases. The responsibility of veterinarians is to assess the likely locations of these diseases and if necessary treat the epidemic situations. In order to successfully do that it is essential to map the source of such infectious risks and by correctly interpreting the obtained knowledge work out strategies in order to minimize the risks. Significant role among the emerging risks is played by the epidemics due to the global change of climate, novel food consumption customs, and any global political event that may help transboundary spread of infectious diseases. Several examples show that some viral diseases like for example African swine fever that is currently approaching our region, and getting closer year after year can be responsible for devastating losses. The virus through its journey from the East had produced up to 50-70% loss in the swine population of some affected countries. We do however have other viruses like parvo- and circoviruses already present in our country that are widespread and do not cause spectacular losses but burden significantly the swine industry. The only chance to match the constantly emerging variants of these viruses is by the use of available modern tools and technologies.

11

MIKOTOXINOK ÁTVITELE AZ ÉLELMISZERLÁNCBAN Mézes Miklós Szent István Egyetem, Állattudományi Alapok Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1. [email protected] Összefoglalás A takarmánynövényeket fertőző penészek megfelelő körülmények között mikotoxinokat is termelnek, amelyek az állatok számára állategészségügyi kockázatot, míg az állati terméket fogyasztók számára élelmiszerbiztonsági veszélyt jelentenek. Az egyes mikotoxinok állati eredetű élelmiszerekben való megjelenése eltérő mértékű, amelynek oka részben az állati szervezetben való eltérő mértékű metabolizmusuk, valamint az állati szövetekben való tárolódásuk mértéke. A fontosabb takarmánynövényekben és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló mikotoxinok közül az afaltoxin B1 és annak hidroxilált származéka, a tejjel és a tojással kiválasztódó aflatoxin M1, jelentős élelmiszerbiztonsági kockázatot hordoz, mert az átvitel mértéke jelentős. A Fusarium penészek által termelt mikotoxinok, így a deoxinivalenol, a T2- és HT-2 toxin, valamint a zearalenon csak alacsony kockázatú, mert az állati eredetű élelmiszerekben nem, vagy csak kismértékben jelennek meg. A fumonizinek ugyanakkor jelentősebb kockázatot hordoznak, mert felszívódásuk mértéke ugyan kicsi, de az szervezetben hosszú időn keresztül tárolódnak, így az állati eredetű élelmiszerekben is kimutathatók. Hasonlóképpen jelentős élelmiszerbiztonsági kockázata van az ochratoxin A-val szennyezett takarmány etetésének is, mert ez is jelentős mértékben akkumulálódik egyes állati eredetű élelmiszerekben.

A kutatás a KTIA_AIK_12-1-2012-0012 projekt támogatásával valósult meg.

Transfer of mycotoxins in the food chain Abstract Mould infection of the feed plants may produce mycotoxins in adequate environmental condition. Those mycotoxins cause health risk for farm animals and those have food safety risk concern for human consumers with animal origin foods. Occurrence of mycotoxins in animal origin foods is different because the different rate of metabolism and accumulation of mycotoxins in farm animals and their edible tissues. Among the important mycotoxins in feed plants and consequently in animal origin foods the highest danger is the presence of aflatoxin B1 and its hydroxylated metaolite, excreted with milk or egg, aflatoxin M1, because the high carry-over rate. Mycotoxins of Fusarium moulds, such as deoxynivalenol, T-2 and HT-2 toxin, and zearalenone, has lower human food safety risk through animal origin foods, because of their low carry-over and accumulation rate. In contrary, another fusariotoxin, fumonisin, may arise higher food safety risk, because its absorption rate is low, but accumulate effectively in edible tissues for a long period of time, therefore fumonisins can be found in animal origin foods. Similarly, feeding farm animals with ochratoxin A contaminated diet a higher rate of accumulation can be found in some edible tissues of farm animals.

The research supported by the KTIA_AIK_12-1-2012-0012 project.

12

A PROBIOTECHNOLÓGIAI ALKALMAZÁSOK LEHETŐSÉGEI AZ ÁLLATTARTÁSBAN Hidas András SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet 2100 Gödöllő, Páter K.u.1. [email protected] Összefoglalás Az új generációs probiotikumok már nem csak 1-2 jó hatású mikroorganizmuson alapulnak, hanem olyan fajkombinációkon, amelyek erős szimbiotikus közösségeket alkotnak, ami a gyártásban, tárolásban (stabilitásban) és a hatásokban is új léptékű megközelítést jelentenek. Ezek a megoldások nem csak a bélflóra javításával, de a környezeti mikroflóra áthangolásával is jelentősen hozzájárulnak mind az állati jóllét, mind a termelés hatékonyságának, biztonságának a javításához. Ilyen előnyös hatások lehetnek: ammónia termelődésének visszaszorítása, legyek elmaradása az állattartó telepekről, folyamatos alom és istállókezeléssel a patogének versengésen alapuló kiszorítása. Takarmány kiegészítőként a takarmányértékesítés javítása, emésztőszervrendszeri problémák enyhítése jelent előnyöket, de a takarmányok tartósításában is nagy lehetőség körvonalazódik. A munkánkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított Kutató Kari Kiválósági Támogatás – 9878/2015/FEKUT azonosító számú pályázat támogatta.

Probiotechnological applications in animal husbandry Abstract New generation of probiotics provides not only 1-2 beneficial microbe species, but a species combination, which forms strong symbiotic community, giving completely new solutions in the manufacturing, storage (stability) and applications. Beside of the improved microflore in the digestive system these approaches may regulate the environmental microflore and may have a high impact on animal welfare, production efficiency and safety. Such a beneficial effects can arise with regular treatment of the litter and the houses: ammonia emission reduction, keeping the flies away, competetive exclusion of the pathogenes. Improved feed efficiency ratio and digestion function can be expected as a feed additive, but feed preservation applications are look to be also promising.

13

ÁLLATTENYÉSZTÉS-TUDOMÁNY I. SZEKCIÓ ANIMAL HUSBANDRY I. SESSION

14

A MAGYAR CIGÁJA BEHELYEZÉSE AZ EURÓPAI JUHOK KÖZÉ AZ ANYAI EREDET SZERINT (MTDNA CR) Annus Kata1, Kovács Endre1, Sáfár László2, Gáspárdy András1 1 2

Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, 1078 Budapest, István u. 2. Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége, 1134 Budapest, Lőportár u. 16. [email protected] Összefoglalás

A cigája régi őshonos juhfajtánk. A ritka háziállataink megőrzése során kulcsfontosságú a minél nagyobb genetikai változatosság megőrzése. Elsőként vizsgáltuk e juhfajta genetikai változatosságát a mitokondriális DNS szekvencia alapján, valamint hasonlítottuk össze a génbanki szekvenciákkal. Kutatásunk a fenntartható, családon belüli szelekció megvalósításához szolgál támpontul. A törzskönyv szerinti ún. ősi őshonos cigája családok leszármazottaitól (valamint két másik fajtaváltozattól, összesen 81 egyedtől) DNS mintákat gyűjtöttünk 2014-ben. A mitokondriális DNS kontroll régiójában 98 pozícióban találtunk nukleotid eltérést. Mivel az egyedek közti eltérések csak néhány nukleotidra korlátozódtak, a cigája fajta anyai genetikai háttere egységesnek tűnik. A genetikai vizsgálat eredménye megerősítette a családok/nyájak fajtatörténetből ismert eredetét. A mintáink 94 %-a az európai juhokra jellemző B haplocsoportba tartozott (42 esetben teljes egyezést mutatva a génbanki referenciával: DQ852175.1). Ez a tény a magyar cigája európai juhokkal közös anyai eredetét igazolja. Az anyai oldal előtérbe helyezése azért is válik fontossá, mert a nőstények nagyobb számban és hosszabb ideig vesznek részt a tenyésztésben, mint a hímek, így a genetikai változatosság megőrzésének nagyobb mértékben lehetnek a letéteményesei.

Insertion of Hungarian Tsigai into the sheep of Europe according to maternal origin (mtDNA CR) Abstract The Hungarian Tsigai is an old traditional sheep breed. On the course of preservation of these rare domestic animal breeds the maintenance of a greater genetic diversity is essential. We firstly analysed the genetic variability in this sheep breed based on the mitochondrial DNA (mtDNA) sequence, and compared it to the sequences of GenBank. The investigation was carried out in order to serve data for a sustainable within family selection. The DNA samples were taken from the descendants of the so called eldest families based on herd booking (and from two more breed variants, altogether from 81 individuals) in 2014. The control region of mtDNA showed nucleotide deviation at 98 sites. However, the differences among the individuals were limited to few loci; so the maternal genetic background of the Tsigai breed seems to be unified. The genetic information confirmed the origin of the families/flocks known from the breed history. Ninety-four percent of the samples belonged to the ovine haplogroup B (in 42 cases with full matches with the reference of GenBank, DQ852175.1). This fact proves that the Hungarian Tsigai shares the maternal origin with European sheep. A more intense focusing on the maternal side is motivated also by that the females are present at greater number than the males, they remain in breeding for a longer period of time respectively, so they can be the depositaries of realization and maintenance of genetic diversity at larger extent.

15

TEHÉNTEJJEL TÖRTÉNŐ GIDANEVELÉS EGY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI TENYÉSZETBEN Balázs Orsolya1, Némethné Biacsics Edit2, Gulyás László3, Hegyi Judit1 1

Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Gazdaságtudományi Intézet 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2. 2 9226 Dunasziget, Cikola u. 99. 3 Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Állattudományi Intézet 9200 Mosonmagyaróvár Vár 4. [email protected]

Összefoglalás A kecsketartás és tenyésztés a Föld egyik legdinamikusabban fejlődő állattenyésztési ágazata. Az Európai Unióban a világ kecskeállományának csupán az 1,6 %-a található, ugyanakkor itt állítják elő a világ éves kecsketejtermelésének a 13,2%-át. Az európai kecsketenyésztésről általánosságban elmondható, hogy a többi fejlődő országhoz képest jobban specializálódott a tejtermelésre. Az európai tejelő kecsketenyésztés szempontjából így fontos kritérium lett, hogy az anyák értékesíthető tejmennyiségét növelni lehessen, ezt a mesterséges gidanevelő módszerekkel lehet elérni. A rendszer Európában és a tengerentúli országokban már elterjedt, azonban Magyarországon még nem általános. A mesterséges gidanevelés főleg tejpótló tápszerekkel történik mind Európában, mind a világ más részein. A lehetséges megoldások között szerepelhet továbbá a választott gidák és gödölyék tehéntejjel történő felnevelése is. Egy Győr-Moson-Sopron megyei tenyészetben folytattunk kísérletet a tehéntejjel történő utódnevelésre, amelyhez kontrollcsoportként kecsketejjel nevelt gidákat és gödölyéket vontunk be. Kid rearing with cow’s milk in a Győr-Moson-Sopron county farm Abstract Goat breeding is one of the most dynamic developing sector of animal breeding. In the Europian Union the world’s goat herd is found only 1,6%. At the same time 13,2% of the world’s annual goat milk production are produced here. In general european goat breeding is specialized in milk production much rather than the other developing countries. The european milk goat breeding has been so important criterion that realizable amount of milk of mothers could be increased. So it can be achieved the certificial foster kids methods. This system is already current in Europe and the overseas countries but in Hungary it isn’t general yet. The artificial kid rearing is happening mainly milk replacer formulas in Europe and in other parts of the world. Furthermore the possible solution will be referenced the kid rearing with cow’s milk. We conducted an experiment with cow’s milk to kid rearing in a Győr-Moson-Sopron country. We are included in a control group which is contained bred goat milk kids.

16

MAGYARORSZÁGON FELLELHETŐ LÓFAJTÁK KÖZÜL HÁROM FAJTÁNAK A BEMUTATÁSA ÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA, BEVÉTELEK ÉS KÖLTSÉGEK TÜKRÉBEN Bérci Balázs Nyugat-Magyarországi Egyetem 9200 Mosonmagyaróvár, Vár u. 2. [email protected] Összefoglalás Mint ahogy azt a cím is tükrözi, Magyarországon több lófajta lelhető fel, ebből 3 fajtát a Shagyaarabot, az arab telivér és az angol telivér fajtát vizsgálom. A 3 fajta tenyésztési szempontból nem, vagy csak kis mértékben tér el egymástól, viszont tenyészérték becslése, illetve tenyésztési eredményeit bevételei fogják meghatározni. A vizsgálat során 6 év statisztikáját vizsgáltam. A minta nagysága ménesi szintet tükröz, hiszen ezen fajták a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. tulajdonában lévő, arab és angol telivér ménest reprezentálják. Sok olyan ismérv van, amely torzítólag hatna az összehasonlításokra, ha több tenyésztőt vagy ménest vizsgálnánk, de jelen esetben az ismérvek kizárhatóak, hiszen egy ménest, egy gazdasági társaságot vizsgálunk A számviteli elszámolás (Számviteli Politika) ugyanaz mindhárom fajtánál, tehát a költségek és bevételek, átminősítések, értékcsökkenés elszámolások, stb. egzakt értékek. Az előadásomban azt kívánom bemutatni, hogy a költség mutatók hasonlóak lehetnek fajtánként, viszont a bevételi mutatók nagyban különbözhetnek, amit viszont a fajta és annak piaci helyzete is meghatározhat.

Presentation and comparison of three of the horse breeds found in Hungary, in light of revenues and costs Abstract As it is reflected in the title as well, several horse breeds can be found in Hungary, herein I am going to analyse 3 of that, the Shagya Arabian, the Arabian and the English Thoroughbred breeds. In terms of breeding, the 3 breeds do not or only slightly differ from each other, estimation of the breeding value and breeding results will however be determined by its revenues. In the course of the research, I analysed the statistics of 6 years. The sample size reflects the herd size, since these breeds represent the English and Arabian thoroughbred herd owned by the Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. (“Bábolna” National Herd Estate Ltd.). There are several criteria that could bias the comparisons if multiple breeders or herds were involved in the research, the criteria may however be excluded in the present case since a single herd, a single business association is subjected to the research. Accounting treatment (Accounting Policy) is the same for all three breeds, meaning that the costs, revenues, reclassifications, depreciation settlements, etc. are exact values. What I would like to present in my presentation is that the cost indicators may be similar for each breed but the revenue indicators may differ greatly, which can be determined by the breed itself and its market position.

17

KÜLÖNBÖZŐ GENOTÍPUSÚ JUH FAJTÁK EGYES HIZLALÁSI ÉS VÁGÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Bokor Beáta, Póti Péter, Pajor Ferenc, Tóth Gábor, Abayné Hamar Enikő, Tőzsér János SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1. [email protected] Összefoglalás A húshasznú állatok tenyésztésénél cél a növekedési erély, a kedvező ellenálló képesség megőrzése mellett minél jobb minőségű és gazdaságos hústermelés. A hazai juhállomány döntő többségét alkotó magyar merinó elsősorban a kissúlyú (16-22 kg élősúlyú) bárány előállításra alkalmas. Kísérletünk során három fajta (magyar merinó, német húsmerinó és német feketefejű húsjuh) kosbárányainak intenzív, teljes értékű takarmánykeverékkel történő hizlalása során vizsgáltuk a bárányok növekedését, összehasonlítottuk a hízékonysági adatokat, majd vágást követően a vizsgáltuk a húskitermelési és húsminőségi paramétereket. A vizsgálatunk szerint a húsfajtájú bárányok választási súlya statisztikailag igazolható eltérést mutatott a magyar merinó kosbárányok átlagos súlyához (20,28 kg) képest. A magyar merinó átlagos napi súlygyarapodási mutatói (338 g/nap) meghaladták SZÉKELY és DOMANOVSZKY (1999) által közétett magyar merinó kosok hizlalás alatti átlagos súlygyarapodására vonatkozó 1996-1998-as évi adatokat, amely 284-319 g/nap volt. Kiemelkedő volt a német feketefejű bárányok átlagos súlygyarapodása 381 g/nap. A vizsgálatba vont fajták közül a német feketefejű bárányok növekedési intenzitása meghaladja a merinó fajtákét. A vágást követően a bárányok vágási százalékában nem volt jelentős különbség (német húsmerinó 54,79%, magyar merinó 52,04%). Közel azonos értéket mértünk az átlagos sütési veszteség esetében is. Vizsgálatunk eredményeiből megállapítható, hogy intenzív tartási-, takarmányozási körülmények esetén a magyar merinó fajta eredményei megközelítik a német húsmerinó hízékonysági adatait. A munkánkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított Kutató Kari Kiválósági Támogatás – 9878/2015/FEKUT azonosító számú pályázat támogatta.

Comparing fattening and slaughtering characteristics of sheep breeds with different genotypes Abstract The aim of breeding sheep for meat is to maintain growth rate and resistance in parallel with quality and economic production. The Hungarian Merino, which most of the Hungarian domestic stock consists of, is primarily suitable for lightweight (16-22kg) lamb production. In this study we examined male lambs of three breeds (Hungarian Merino, German Mutton Merino, German Blackheaded Mutton) during an intensive fattening with complete feed mixture. We analysed lamb growth, fattening results and parameters of meat turnout and quality based on slaughterhouse data.According to our research the weaning weight of meat type lambs significanty differed from the average weaning weight of Hungarian Merino lambs (20,28 kg). The average daily weight gain of Hungarian Merino lambs (338 g/day) exceeded the concerning data from 1996-1998 (284-319 g/day), published by SZÉKELY és DOMANOVSZKY (1999). German Blackheaded Mutton lambs showed outstanding average daily weight gain (381 g/day). Among the examined breeds German Blackheaded Mutton lambs showed greater intensity of growth than the Hungarian Merino. The cutting percentages did not deviate significantly (German Blackheaded Mutton: 54,79%, Hungarian Merino: 52,04%). The cooking loss was also almost the same in the two cases. To sum up, our findings reveal that in case of intensive housing and feeding conditions Hungarian Merino results approach German Blackheaded Mutton fattening index. 18

DELELŐERDŐK A JUHTARTÁS SZOLGÁLATÁBAN Díaz Fernández Daniel1, Dr. Csízi István2 1

Debreceni Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. 2 Debreceni Egyetem ATK Karcagi Kutatóintézet 5300 Karcag, Kisújszállási út 166.2 [email protected] Összefoglalás

A Magyarországon is jelentkező kedvezőtlen klimatikus változások fokozottan érvényesek a legelőre alapozott juhtartásban. Prognosztizálhatóan egyre fontosabb feladat lesz a juhok termelő komfortzónájának biztosítása az eredményes állatitermék előállítás érdekében. A hőségnapokon, valamint a reggeli és az esti legeltetés közötti, kérődzésre fordított időszak helyszínének optimalizálása alapvető a tartástechnológia szempontjából. Kísérletünkben Conrad WH2080 típusú rádiójel vezérlésű időjárásjelző állomás segítségével folyamatosan rögzítettük egy nyárfás delelőerdő és egy mélyalmos juhhodály felszíni, illetve 1 méteres magasságban mért hőmérsékleti, páratartalmi, valamint légáramlási értékeit. Eredményeinkkel műszeresen is alátámasztottuk a delelőerdő jótékony hatását a legelőre alapozott juhtartásban. Shelterbelts int he service of sheep farming Abstract The harmful effects of the climate change induce an even greater challenge in terms of sheep farming in Hungary. Predictably in order to ensure the effectiveness of animal producing, we have to create appropriate conditions to the sheeps and keep them in their comfort zone. From the point fo view of animal husbandry it is essential to choose the perfect area and optimize the surroundings during the heat days and the rumination period between two grazings. In our experiment – using a Conrad WH2080 type radio-controlled weather station – we continuously recorded and evaluated the datas of temperature, air humidity, and air flow rates at the surface and at the height of 1 meter in a poplar shelterbelt and in a deep bedded barn. The results based on precise instrument confirm the positive impacts of shelterbelts in extensive sheep farming.

19

A SZARVASMARHA OLTÓGYOMOR BAL OLDALI HELYZETVÁLTOZÁSÁNAK GENETIKAI VIZSGÁLATA Gál Zoltán1, Hiripi László1, Horváth András2, Hoffmann Orsolya Ivett1 1

Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Mezőgazdasági Biotechnológiai Intézet 2100 Gödöllő, Szentgyörgyialbert utca 4. 2 Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Nagyállatklinika 2225, Üllő, Dóra major [email protected] Összefoglalás

Tejelő szarvasmarha állományok 1-7 %-ában előforduló betegség az oltógyomor bal oldali helyzetváltozása (LDA). Kialakulását takarmányozási és anyagforgalmi okain kívül - egyebek mellett genetikai okokra vezetik vissza. Habár ismert, hogy a betegség kialakulásában a genetikai hajlam fontos szerepet tölt be, ennek ellenére keveset tudunk a betegséget kialakító genetikai tényezőkről. Feltételezhetően a motilin gén egy promóter változata köthető a betegséghez. A motilin gén szabályozó régiójában található egy SNP, mely szerepet játszhat a betegség kialakulásában. Kutatásunk során szeretnénk bebizonyítani, hogy valóban ez a promóter változat köthető a betegség kialakulásához. Kutatásunk célja, hogy elvégezzük a motilin gén promóterének funkcionális vizsgálatát. In vitro luciferáz riporter assay segítségével egér fibroblaszt sejtekben mérnénk a mutációt hordozó, és a mutációt nem tartalmazó promóter közötti fehérje expressziós különbséget. A promóter változatok in vivo tesztelésére olyan egérvonalakat hozunk létre, amelyekben a motilin promóter egy riportergén expresszióját szabályozza. A CRISPR technológiával létrehozott egerekben összehasonlítjuk a mutációt hordozó motilin gén promóter régiójáról expresszálódó fehérje szintjét a mutáció mentes promóterről expresszálódó fehérjeszinttel. A kísérletek eredményeképpen in vivo is alátámaszthatjuk, hogy a motilin promóterében lévő SNP befolyásolja a génexpressziót és ezáltal hozzájárulhat az LDA kialakulásához.

Genetic analisys of the Left-sided displacement of the abomasum Abstract Left-sided displacement of the abomasum (LDA) is a common dairy cattle disease where abomasum starts bloating and displaces to the sinistral abdominal wall. The etiology of the LDA is multifactorial, the two main factors are the abomasal hypomotility and the disfunction of the intrinsic nervous system. The LDA is associated with high yielding, intensively fed dairy cows in late or early gestation lactation. It is known that the genetically influence is important in the development of the disease, the genetic background of the disease is unclear. A single nucleotide polymorphism in the first non-coding exon of motilin gene showed significant association with the disease, but there is no functional study of the role of the SNP. In this study we would like to prove SNP is responsible for the development of the disease. First we would like to perform functional promoter analysis with motilin promoter (mutated, non mutated) in in vitro experiments. We also would like to test the promoter activities in luciferase reporter assay. In vivo we would like to create transgenic mouse founders which express reporter gene driven by the mutated or non-mutated bovine motilin promoter. To create transgenic mice we use a CRISPR KI technology. We will compare the protein and mRNA expression level of the reporter gene to compare the strength of the promoter variants. Our results could confirm in vivo that the SNP in the motilin promoter region plays a significant role in the development of the LDA.

20

A HIDEGVÉRŰ LOVAK SZEMÉLYISÉGÉNEK VIZSGÁLATA Hajdú Péter, Tóthné Maros Katalin, Horvainé Szabó Mária Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1. [email protected] Összefoglaló A lovak mindennapjainkban betöltött szerepe igen sokat változott az elmúlt évszázadok során, azonban használhatóságukat mindig is nagymértékben meghatározta az, hogy miként viselkednek egy adott helyzetben. Napjaink lóhasználata igen sokrétű, és míg a harcászatban vagy a mezőgazdaságban való alkalmazásuk a háttérbe szorult, a sport-és versenycélú tenyésztés, a hobby lótartás vagy akár a terápiás lovagoltatás más-más elvárásokat támaszt az egyedekkel szemben. Az etológián belül az állati személyiség kutatás az elmúlt évtized egyik kiemelt területe. Ma már minden etológus szakember elfogadja azt a megállapítást, hogy – az emberekhez hasonlóan – az állatoknak is van személyisége, ami veleszületett adottságaik (vérmérséklet vagy temperamentum) és az egyedeket érő környezeti hatások eredőjeként jelentkezik. A személyiség vizsgálatok alapját az adja, hogy az állatok esetében is megfigyelhetőek olyan egyedi viselkedési különbségek, melyek időben és szituációk között is állandóak. A leggyakrabban vizsgált személyiség komponensek közé tartoznak például az aktivitás, félősség, kíváncsiság, agresszivitás vagy a szociabilitás. A lovak személyiségének mérésével kapcsolatos vizsgálatok kimutatták, hogy a fajta, a használat vagy akár a tartásmód is nagymértékben befolyásolhatja egy adott egyed személyiségét (H AUSBERGER et al., 2004). Az elsősorban igavonó erejükért tenyésztett hidegvérű lótípusok a legtöbb ember számára jellegzetes testalkatukról és legendás nyugodtságukról ismertek. A vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy a hidegvérű fajtacsoportba tartozó egyedek jóval nyugodtabbak, mint melegvérű társaik (LLOYD et al., 2008; Graf et al., 2014). Mindez – úgy tűnik – kihat a tanulékonyságukra is, ugyanis a hidegvérű lovak a tanulási képességeket vizsgáló tesztekben is felülmúlták élénkebb vérmérsékletű társaikat (NICOL, 2002). A magyar hidegvérű fajta sajátteljesítmény vizsgálatának része a – módszer szubjektivitásából fakadóan hibákkal terhelt – viselkedésbírálat. A hibák kiküszöbölését és a bírálat objektívvé tételét egy öt fázisból álló személyiségteszt bevezetésével kívánjuk elérni.

A munkánkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított Kutató Kari Kiválósági Támogatás – 9878/2015/FEKUT azonosító számú pályázat támogatta.

Personality research of the cold-blooded horses Abstract In the past centuries the everyday role of the horses changed a lot, but their usability was always determined by their reaction in a given situation. Nowadays, the utilization of horses is very diverse, while their use for agricultural and military purposes greatly reduced, the sport and racehorse breeding, the utilization of therapy and leisure riding claim different expectations. The research of the animal personalities is a special domain within the discipline of ethology. Nowadays ethologysts accept the statement that the animals – like the human race – have personality, which is composed of the genetic background – as temperament – and the environmental influences. The researches of the animal personality based on the observation that there are behavioural differences between the individuals which do not change in different situations, and in different ages. The most often analyzed personality components are activity, fearfullness, curiosity, agressiveness or sociability. The studies about the researches of the horses personalities revealed that the breed, the utilization and the housing have significant effects on the horses’ personality (HAUSBERGER et al., 2004). The cold-blooded types – were used mainly for agricultural work – are well-known about their typical physique and legendary calmness. The researches obviously certificate that the draft horses are much more quiet than the warm-blooded ones (LLOYD et al., 2008; GRAF et al., 2014). These have an impact on their teachability, as in the tests about the learning ability, the cold-blooded horses surpass the warm-blooded ones (NICOL, 2002). Assesment of the behaviour of horses, is part of the hungarian cold-blooded horse breed’s breeding performance testing. As it is a subjective judgement we would like to make it more objective and to remove the possible mistakes. Int he near future we pla to try an objective personality test for the horses. In order to measure different personality components of the individuals our test would containe five different phases.

21

A BÜKKI NAGYMEZŐ VEGETÁCIÓJÁNAK VÁLTOZÁSA Hajnáczki Sándor, Péter Norbert, Stilling Ferenc, Fürjes Zsuzsanna, Benyovszky Béla Mihály, Szentes Szilárd. Szőke Péter, Wichmann Barnabás, Penksza Károly SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytani Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. [email protected] Összefoglaló A Bükk hegység központi részén – a Bükk-fennsík egy részén - terül el a Nagymező. Egykor a területen montán bükkösök és kisebb foltokban felritkuló, füvesedő tisztások, mogyorócserjések, a töbrök peremén hideg-kontinentális reliktum sztyepprét foltok, a töbrökben szőrfű gyepek, a víznyelőkben magaskórós társulások váltották egymást. Ez az értékes gyep emberi beavatkozásra jött létre, fenntartásához antropogén beavatkozásra van szükség. A terület az ötvenes évek elejétől a híres szilvásváradi lipicai ménes legelője volt. Itt található a ménes nyári szállása, melynek környezetében a gyakori taposás és intenzív legelés a növényzet degradálódásához vezetett. A karámtól távolabbi területek értékes növényfajainak fenntartásához hozzájárult a legeltetés, sőt pozitívabb hatással volt a vegetációra, összehasonlítva a Nagymező elkerített, kaszált részével. 1974 óta állnak rendelkezésre cönológiai felvételezésekből nyert adatok, melyekből látszik, hogy az elmúlt 20 év alatt a Nagymező jelentősen változott. A sztyepprétek kiterjedtek, a franciaperjés hegyirétek egy része szálkaperjés rét lett, valamint a szőrfűgyepek visszaszorulóban vannak. A változások az elmúlt években felgyorsultak, hiszen a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság 4 éve nem legeltet, és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság sem végez beavatkozást a területen. A kaszálás is a múlté és a terület nagy része két éve leégett. A legutóbbi vizsgálataink alapján elmondható, hogy a cserjésedés megindult, és a magasabb szálfüvek kerültek túlsúlyba. A munkánkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított Kutató Kari Kiválósági Támogatás – 9878/2015/FEKUT azonosító számú pályázat támogatta.

Vegetation investigated on Nagymező Abstract The Nagymező is part of the Bükk Plateau which can be found in the centre of the Bükk Mountains. Formerly the area was dominated by montane beech forest with patches of hazel-groves and grassy glades. The Nagymező, a strictly protected area, is part of the Bükk National Park. Human intervention is needed to its maintenance, as it was formed anthropogenically. The area was the pasture of the famous lipicai stud from the early 1950s. Intensive grazing and trampling lead to the degradation of the vegetation near the corral. However further from the corral grazing helped the survival of valuable plant species and had more positive effects on the vegetation than mowing. We have coenological data about the area from 1974 which shows that the Nagymező has changed a lot in the last 20 years. The area of steppes increased while nardus swards declined. Changes became faster in the last four years as the area is not grazed and the Bükk National Park makes no intervention. Most of the area burnt down two years ago. Our current study shows that shrubs are spreading and the ratio of tall grasses has increased.

22

AZ EMBER-SZARVASMARHA INTERAKCIÓK SZÍVMŰKÖDÉSI VONATKOZÁSAINAK VIZSGÁLATA Kézér Fruzsina Luca 1,2, Kovács Levente 2, Szenci Ottó 2,3, Tőzsér János 1 1

Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1. 2 MTA-SZIE Nagyállatklinikai Kutatócsoport, 2225 Üllő-Dóra major 3 Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Haszonállat-gyógyászati Tanszék és Klinika, 2225 Üllő – Dóra major [email protected] Összefoglalás A szarvasmarha és az ember kapcsolatát vizsgáló tanulmányok az állatok viselkedésének és szívműködésének jellemzésével megerősítették, hogy a rendszeres pozitív bánásmód csökkentheti a mindennapi beavatkozások (pl. rektális vizsgálat) okozta stresszt. A jó ember-állat kapcsolat a stressz-szint mérséklésén keresztül az állatok jóllétére és termelési mutatóira is kedvező hatással lehet. A gondozók és az állatok ismétlődő érintkezése az állatokat menekülésre, az ember elkerülésére, vagy épp a gondozó megközelítésére, felkeresésére ösztönözhetik. Utóbbi lehetővé téve az állatok könnyebb kezelhetőségét. Az állatokkal való nem megfelelő bánásmód okozta félelem és az ebből adódó stressz hatással van a szívműködésre is, amelyet szívritmussal és a szívritmus-változékonyság egyes mutatóival pontosan meghatározhatunk. Korábban az embertől való félelem és a nyugalmi vegetatív idegrendszeri tónus közötti alapvető összefüggéseket etetőasztalnál végzett megközelítési teszt során vizsgáltuk. Eredményeink iránymutatóak, azonban az egyedenként eltérő stressz-reaktivitás (megküzdés) és az állatokkal való bánásmód összefüggéseinek pontos megértéséhez további, az ember és az állat érzelmi reaktivitását együttesen és komplexen értékelő vizsgálatok szükségesek. Folyamatban lévő vizsgálatunk során különböző félelmi teszteket (megközelítési-, kötött-, új tárgy-, és aréna teszt) végzünk hét hónapos vemhes üszőkön, amelyek kiválasztása során fontos értékmérő a termékenyítések száma és a megfelelő egészségi állapot. Kísérletünk célja annak kiderítése, hogy az ember viselkedése és az állat felé közvetített érzései mennyiben befolyásolják a különböző stressz-megküzdéssel jellemezhető állatok viselkedését és szívműködését az egyes helyzetekben. A munkánkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított Kutató Kari Kiválósági Támogatás – 9878/2015/FEKUT azonosító számú pályázat támogatta.

Evaluation of associations between human-cattle interactions and cardiac activity of the animals Abstract Studies on human–cattle relationships investigating animal behavior and cardiac function have confirmed that the regular positive handling decreases stress caused by daily routine procedures, such as transrectal examination. The positive relationship between people and animals could have a favorable effect on welfare and production by reducing stress levels. To the repeated contact with humans (e.g. farm staff, veterinarian or the herdsmen), animals may respond with escape behavior, avoidance or approaching people. The latter allowing the easier handling of animals. Inadequate (rough or aversive) handling of animals resulting impaired function of the cardiac autonomic activity due to fear and stress, which can be accurately determined by means of heart rate and certain parameters of heart rate variability. Recently, we have determined the essential relationships between fear from humans and the basal tone of the autonomic nervous system using an approaching test at the feeding bunk. Our results are promising; however, more complex studies are required on the parallel evaluation of the emotional (re)activity of men and animals towards the understanding of the associations between human handling and bovine coping styles. In the present study, we performed special (fear, approaching, restraint, arena, novel object) tests on seven month pregnant heifers. Selection of animals was based on fertility index and health status. The main goal of this study was to find out whether human behavior and emotions to the animals have an impact on cardiac function and behavior of animals with different coping styles in response situations.

23

KÜLÖNBÖZŐ VÉRMÉRSÉKLETŰ ÉS REAKTIVITÁSÚ TEHENEK VEGETATÍV IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSE Kovács Levente1,2, Kézér Fruzsina Luca1,2, Tőzsér János2, Szenci Ottó1,3 1

MTA-SZIE Nagyállatklinikai Kutatócsoport, 2225 Üllő-Dóra major Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1. 3 Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Haszonállat-gyógyászati Tanszék és Klinika, 2225 Üllő – Dóra major [email protected] 2

Összefoglalás Vizsgálatunk célja eltérő személyiséggel jellemezhető tehenek vegetatív idegrendszeri működésének leírása volt különböző helyzetekben. Kutatásunkban a szívritmus mellett a vegetatív idegrendszeri tónust leíró szívritmus-változékonyság mutatóit határoztuk meg 282 tejelő tehén esetében kisebb és nagyobb állatlétszámú telepeken. Az állatokat vérmérsékletük és az ember közeledésére adott viselkedési reakcióik alapján csoportosítottuk és hevesen reagáló, illetve visszahúzódó csoportokat különítettünk el. A szívműködési mutatókat az állatok fekvő testhelyzetében és fejés közben rögzítettük, utóbbit az állatok számára ismeretlen személy jelenlétében (stresszhelyzet). Az ideges vérmérsékletű tehenek szimpatikus aktivitása nagyobb, paraszimpatikus tónusuk fekvés és fejés közben egyaránt kisebb volt, mint a nyugodt állatoké. A nyugalmi szívritmus-értékek nem különböztek az ember közeledésére hevesen válaszoló és visszahúzódó állatok között. A nyugalmi vegetatív idegrendszeri tónus jelzőszámai a visszahúzódó tehenek nagyobb paraszimpatikus és kisebb szimpatikus aktivitását tükrözték. Fejés során sem a szívritmusban, sem pedig a szívritmus-változékonyság mutatóiban nem találtunk különbséget a két csoport között. A munkánkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított Kutató Kari Kiválósági Támogatás – 9878/2015/FEKUT azonosító számú pályázat támogatta.

Autonomic nervous system activity of dairy cows with different temperament and reactivity Abstract The aim of this study was the characterization of cardiac autonomic activity under different conditions in cows with different individual characteristics. For this purpose, we investigated heart rate and ANSrelated heart rate variability (HRV) parameters of dairy cows (N = 282) on smaller- and larger-scale farms grouped by (1) temperament and (2) behavioural reactivity to humans (BRH). Animals with high BRH scores were defined as impulsive, while animals with low BRH scores were defined as reserved. Cardiac parameters were calculated for undisturbed lying and for milking bouts, the latter with the presence of an unfamiliar person (stressful situation). Sympathetic tone was higher, while vagal activity was lower in temperamental cows than in calm animals during rest. During milking, higher sympathetic and a lower vagal activity was found in temperamental cows compared to calm ones. Basal heart rate did not differ between BRH groups. Differences between basal ANS activity of impulsive and reserved cows reflected a higher resting vagal and lower sympathetic activity of reserved animals compared to impulsive ones. There was no difference either in heart rate or in HRV parameters between groups during milking. These two groupings allowed to draw parallels between personality and ANS activation during both rest and milking in dairy cows.

24

A HACCP RENDSZER VÁLTOZÁSAI AZ AUTOMATA FEJŐROBOT BEVEZETÉSÉVEL EGY TEJGAZDASÁG PÉLDÁJÁN Lencsés Enikő, Kovács Attila, Dunay Anna, Mészáros Kornélia Szent István Egyetem, Gazdálkodás és Társadalomtudományi Kar, Üzleti Tudományok Intézete [email protected]

Összefoglalás A tanulmány fő célja, hogy bemutassa az automatizált fejési rendszer fő munkafolyamatait. A fejőrobot Józsefmajorban a Szent István Egyetem Kísérleti és Tangazdaságában található, melynek fő terméke a friss tej. A fejőrobot használata egyedülálló mind Magyarországon, mind Európában. A HACCP rendszer tíz évvel ezelőtt került bevezetésre a tejminőségének növelése és az Uniós jogszabályoknak való megfelelés céljából. A fejőrobot használata pedig a HACCP rendszer alkalmazásában is változásokat okozott: egyszerűbb és biztonságosabb lett a fejés. Ezen kívül csökkent a fizikai stressz és a biológiailag kritikus pontok mennyisége. A fejőrobot használata kettős előnnyel párosul: egyrészt segíti a vállalati folyamatok hatékonyabb irányítását, másrészt csökkenti az állatokat érő stresszhatásokat.. Ezen kívül pedig növeli az élelmiszerbiztonságot. A tanulmány további célja, hogy meghatározza a költségek változását a fejőrobot bevezetésével a tejgazdaságban.

Changes of HACCP System in a dairy farm due to the installment of automatic milking system

Abstract The main aim of this study summarizes the steps of work of an automatic milking system. The milking system has been installed in Józsefmajor Experimental and Demonstration Farm of the Szent István University of Gödöllő, a dairy farm that produces raw milk. The use of automatic milking robot is unique in Hungary and in Europe. The HACCP System was installed ten years ago to improve the quality of the produced milk and to meet the EU requirements. The installation of milking robot has made milking process more simple and safe and also changed the steps of the HACCP System. On the other hand, due to the fully automatic milking process less physical and biological critical points may occur. The use of the automatic milking system resulted double impacts: in one hand, it helps to harmonize the milking, feeding and relaxing period of the herd, and in the other hand, it makes the compliance with food safety regulations easier. A second aim of the paper is to define the possible cost-benefit changes resulted by the use of automatic milking system in the dairy farm.

25

HOLSTEIN FRÍZ TEHENEK KÜLLEMI PARAMÉTEREINEK VIZSGÁLATA A TEJTERMELÉSSEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN Mikó Józsefné Jónás Edit1, Kis István2, Farsang Alexandra3 1

SZTE MGK, Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet, 2SZTE Tangazdaság Kft, 3Puskintej Kft 1,2 6800 Hódmezővásárhely Andrássy út. 15., 36635 Szegvár III. külterület 9. [email protected] Összefoglalás

A gazdasági haszonállatok küllemi bírálatának célja, hogy megtaláljuk a számunkra ideális küllemű egyedeket a meghatározott hasznosítási irány függvényében. Ez fontos a holstein-fríz szarvasmarhák esetében is, hiszen csak a kiváló szervezeti szilárdsággal rendelkező egyedektől várhatunk hosszú, hasznos élettartamot, kimagasló termelést. A fajta történetében a tejre történő szelekció háttérbe szorított más, esetenként másodlagos értékmérőket. Ennek következtében általánosan leromlott a tehenek láb és tőgyegészségügyi állapota. A szerzők holstein-fríz szarvasmarhák tőgyének küllemi adatait elemezték Csongrád megye két tejtermelő szarvasmarha telepén. Összefüggést kerestek a küllemi paraméterek alakulása (tőgy lineáris tulajdonságai, valamint a fő bírálati osztályok és a végsőpontszám) és a tőgyek morfológiai állapota között. Azok a tehenek voltak nagyobb számban a nem megfelelő tőgyű egyedeknél, melyeknek első laktációs lineáris értékei rosszabbak voltak. A laktációszám emelkedése a legtöbb funkcionális pontszám alakulását hátrányosan befolyásolta. Megállapították, hogy a küllemi paraméterek kedvezőtlenebbek azoknál a teheneknél melyeknek tőgy negyed száma kettő vagy három volt. Ez a probléma felhívja a figyelmet a tőgy állományának javítására, a szelekció fontosságára, valamint a bírálati eredmények hatékonyabb felhasználására. Investigation of the conformation parameters in case of Holstein-friezes in relation with milk production Abstract The aim of the conformation system of economic livestock is to find individuals with ideal appearance depending on the determined way of utilization. This is important in the case of Holstein-friezes as well because we cannot wait long, useful longevity and outstanding production without excellent systemic balance. In the history of this type the selection for milk played down other occasional secondary plummets. In consequence the health condition of udder and feet is generally run-down. Authors analyzed data regarding udder appearance parameters of Holsteinfriezes in two milk farm in Csongrád county. They searched for coherence between the conformation of appearance parameters (linear properties of udder, main classes of criticism and final point) and the morphological condition of udders. Those cows were in bigger amount regarding ones with inappropriate udder which did not have good linear values of first lactation. Increasing of lactation number impaired the conformation of most functional points. It has been found that appearance parameters formed unfavorably in the case of cows what’s quarter udder number was two or three. This problem attracts theattention for improving the stand of udder, the importance of selection and more efficient utilization of the results of criticism.

26

ELŐZETES ADATOK ALPAKÁK NAPI AKTIVITÁSÁHOZ ÉS VISELKEDÉSÉHEZ EGY HAZAI GAZDASÁGBAN Nagy Máté Farkas, Prágai Andrea, Pajor Ferenc, Bodnár Ákos Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1 [email protected] Összefoglalás A szerzők hazai, zártkertben tartott alpakák (kanca: n=6; csődör: n=4) napi aktivitását és társas viselkedését elemezték, áprilisi megfigyelések alapján. Cél volt megfigyelni, hogy az egyes napszakokban mely viselkedéselemek fordulnak elő és milyen arányban. Emellett feljegyezték az állatok reakcióit az egyes szélsőséges környezeti tényezőkre, továbbá viselkedésük érdekes megnyilvánulásait is. A vizsgálathoz egy hazai alpaka telep biztonsági kamerájának felvételeit használták, így zavarás nélkül tudták figyelni az egyedeket. Április hónap összes napján, 4 időpontban jegyezték fel az állatok aktuális viselkedését. Az alpakákkal kapcsolatos etológiai vizsgálatokat tárgyaló szakirodalmak száma nagyon kevés, ezért minden fontosnak ítélt és érdekes eseményt feljegyeztek, amit a vizsgálat idején tapasztaltak. Eredményeik alapján elmondható, hogy a vizsgált hónapban a legelés (két ivar átlagában 41-51%), a pihenés/kérődzés (két ivar átlagában 15-22%) és mozgás (két ivar átlagában 17-27%) viselkedéselemek fordultak elő legtöbbször. Mindkét ivarnál a délelőtti és déli időszakban figyeltek meg hosszabb legelési viselkedést. Az állatok pontosabb napi ritmusának meghatározásához további, a többi évszakra kiterjedő hasonló vizsgálatokra van szükség. A munkánkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított Kutató Kari Kiválósági Támogatás – 9878/2015/FEKUT azonosító számú pályázat támogatta.

Preliminary data on daily activity and behaviour of alpacas on a hungarian farm Abstract This article provides data for daily activity and social behaviour of alpacas (mare: n = 6; stallion: n = 4), based on observations at April. Our goal was to observe the occurrences and proportion of the behaviour elements at different parts of the day. In addition, reactions of the animals to the extreme environmental factors (heavy rain, very strong wind) were also recorded. Recordings of a security camera were used to collect data at a Hungarian alpaca farm. Using the security camera, we could observe the animals without external interference. Current behaviour of the animals was recorded 4 times on each day of April. There is only few numbers of literatures about behavioural studies of alpacas. Therefore, it was important to record all the interesting events, which were occurred during the investigation. Based on our results one can tell, that the proportion of grazing behaviour (4151% in average of both sexes), proportion of resting/ruminating behaviour (15-22% in average of both sexes) and proportion of moving behaviour (17-27% in average of both sexes) was the highest during the investigated month. Highest proportion of grazing behaviour was observed in the morning and midday period at both sexes. Further and similar studies need to define the daily rhythm of the animals in other seasons, too.

27

KÜLÖNBÖZŐ FAJTÁJÚ ANYAJUHOK IVARZÁSINDUKCIÓJA A FŐ TERMÉKENYÍTÉSI IDŐSZAKON KÍVÜL Oláh János1, Egerszegi István2, Szabó Mária1,3, Csízi István3, Jávor András1, Monori István3 1

Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. 2 Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1. 3 Debreceni Egyetem, Agrártudományi Központ, Karcagi Kutatóintézet 5300 Karcag, Kisújszállási út 166. [email protected] Összefoglalás

A vizsgálatunk célja, az ivarzás-indukciós kezelés alkalmazásának összehasonlító elemzése öt juhfajta esetében tenyész-szezonon kívül. A kísérletbe összesen 236 anyajuhot vontunk be: dorper (n=46), fehér dorper (n=23), suffolk (n=90), ile de france (n=58) és berrichon du cher (n=19). A kísérlet tenyészidőszakon kívül (április-május) történt. Az ivari ciklus indukálásához gesztagén tartalmú hüvelyszivacsot használtunk. A behelyezést követő 14. napon eltávolítottuk az anyákból a hüvelyszivacsot, és ezzel egy időben minden anyajuh (400-500 NE) PMSG injekciót kapott. Ezután 3036 órával történt meg a természetes termékenyítés, majd 45-60 nappal később ultrahangos vemhességellenőrzést végeztünk. Az ivarzás indukciós kezelést követő pároztatás után a suffolk anyák 57,8%-a bizonyult vemhesnek, ez az arány 75,5%-ra nőtt az utópároztatással. A berrichon du cher juhoknak 67%-a bizonyult vemhesnek, de az utópároztatásban valamennyi berrichon du cher jerke vemhesült. A dorper anyák 74%-a, a fehér dorper anyák 70%-a, az ile de france anyák 69%-a lett vemhes az ivarzás szinkronizálás után. A szaporasági ráta berrichon du cher esetében 1,29, suffolknál 1,56, ile de francnál 1,62, a dorpernél 1,67 és a fehér dorpernél pedig 1,22 volt. A kísérlet bizonyítja, hogy az ivarzás indukciós kezelés sikeresen alkalmazható a vizsgált fajtáknál, amelynek gazdasági előnyeit is igazoltuk.

Oestrus induction treatment in different sheep breeds out of the breeding season Abstract Aim of the study was to compare effectiveness of oestrus induction treatment in five sheep breeds out of the breeding season. Alltogether 236 ewes were used in the trial: Dorper (n=46), White Dorper (n=23), Suffolk (n=90), Ile de France (n=58) és Berrichon du Cher (n=19). The treatment was performed out of the breeding season in April-May. For oestrus induction gestagen sponges were used (Chronogest®, Intervet, 30 mg FGA). After 14 days sponges were removed and 400-500IU eCG were injected immediately. 30-36 hours after eCG application natural mating was performed. Pregnancy was checked by ultrasound 45-60 days after mating. Pregnancy rate was 57.8% in Suffolk and it reached 75.5% after remating ewes in consequitive cycle. In Berrichon du Cher the same parameters were 67% and 100% respectively. Pregnancy rate was 74% in Dorper, 70% in White Dorper and 69% in Ile de France breeds. Prolificacy rate was 1.29 in Berrichon du Cher, 1.56 in Suffolk, 1.62 in Ile de France, 1,67 in Dorper and 1.22 in White Dorper ewes. It could be concluded that oestrus induction treatment could be used successfully in these breeds out of the breeding season with further benefits.

28

AZ IPOLYVECEI SZÜRKEMARHA TÉLISZÁLLÁS KIALAKÍTÁSA TELEPREKONSTRUKCIÓVAL Ónodi Gábor1, Váradi István1, Ottó Barbara2 1

Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1. 2 Duna-Ipoly Nemzeti Park, 1121 Budapest, Költő utca 21. [email protected] Összefoglalás

Az Ipolyvecén szürkemarhák számára elkészült téli szállás (Ipolyvecei Major) tervezése, amellett, hogy a szürkemarhák sajátos igényei számára kellett megfelelő életteret teremteni, különlegesen sokféle környezetbe illesztési feladatot is felvetett. Poszterünk az ezekkel kapcsolatban felmerült igények és megoldások változatait, a végül megszületett megoldásokat mutatja be. A létesítmény azoknak a marháknak és szaporulatuknak téli elhelyezésére készült, amelyek Ipolyvece közigazgatási területén, az Ipoly ártéri legelőin tartózkodnak az év vegetációs időszakában, áprilistól október végéig. A tervezési terület egy a '60-as évek elején létesült állattartó telep telkeinek és épületeinek egy része, amely a '90-es évek elején lezajlott privatizáció során lett elválasztva a telep többi részétől, és került a jelenlegi üzemeltető kezelésébe. A telep a Börzsöny hegység ellaposodó, ÉNY-i lejtőjén helyezkedik el, amelyet a falu beépített területét határoló vasúti töltés határol a lejtésirányra merőlegesen, lefolyás nélküli völgyet képezve. A terület alatt kiemelten érzékeny felszín alatti vízbázis található, amely tény különleges védelmi intézkedéseket tesz szükségessé a felszín igénybevételének, környezeti terhelésének korlátozására.

Building a winter shelter of Hungarian Grey Cattle as livestock farm reconstruction in Ipolyvece Abstract Besides creating a living place satisfying the unique demands of Hungarian grey cattle the planning of a winter shelter constructed in Ipolyvece (Ipolyvece Farm) has raised exceptionally diverse tasks as regards of fitting the shelter into the environment. This article introduces the different versions of related demands and answers as well as the finally approved solutions. The facility has been constructed for the winter housing of those cattle and their offsprings that live in and around the municipal area of Ipolyvece, i.e. in the alluvial pastures of the Ipoly river during the growing season (from April until the end of October). The area involved in the planning process includes some plots and buildings of an animal husbandry facility built in the early 1960s. These real estates have been detached from the other parts of the farm and given to the current operator as a result of the privatisation process of the early 1990s. The installations are situated in the mild North-western slope of Börzsöny mountains. This slope is bounded by a railroad embankment running around the built-up area of the settlement. The embankment is perpendicular to the slope thus creating a valley where the runoff of water is not ensured. A particularly sensitive groundwater supply can be found below the area; this fact makes special protective measures necessary in order to restrain the utilisation and environmental impact of the surface area.

29

ÖKOLÓGIAI BEMUTATÓ GAZDASÁG TERVEZÉSE NATURA 2000 TERÜLETEN Ónodi Gábor, Váradi István, Zámbó Sándor Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1. [email protected] Összefoglalás A Poroszló község külterületén található Graefl-féle szecessziós vadászkastélyhoz tartozó bemutató mezőgazdasági major tervezésére kapott megbízást a SZIE MKK Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézete. A korábban nagy állattartási hagyományokkal (bivaly, szimentáli tehenészet) rendelkező, mára elpusztult major jelenleg Natura 2000 különleges madárvédelmi területen található. A tervezési program szerint a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum turisztikai kínálatát egészíti ki az őshonos magyar állatfajták bemutatására alkalmas új mezőgazdasági major, ugyanakkor a vadászkastélyt látogató vendégek egészséges, bio élelmiszerek önellátását is szolgálni fogja az összesen 11 hektárral rendelkező mintagazdaság. A bemutató major tervezésénél a legfontosabb feladat olyan állattartó épületek tervezése volt, melyek kielégítik az ökológiai állattartás igényeit, illetve az, hogy a látogató csoportok mind az istállókban, mind a kifutókban meg tudják tekinteni a sok fajból és sok fajtából álló állatállományt. A bemutató állattartó épületek kiegészülnek a látogatók fogadására és előadások tartására alkalmas terekkel, valamint az állattartással összefüggő tároló és takarmány feldolgozó épületekkel. Fontos tervezési szempont volt a tervezett beruházás integrálása a természetvédelmi oltalom alatt álló Natura 2000 védettségű kastélyparkba úgy, hogy a tervezett funkciók ne zavarják a különleges madárvédelmi terület jelölőfajainak életterét.

Ecological Demonstration Farm Planning In Natura 2000 Sites Abstract The Environment and Land Protection Institute of SZIE – MKK has been commissioned to design a demonstration croft belonging to the Graefl Art Nouveau hunting lodge, which could be found in the periphery of the village of Poroszló. The croft – now ruined – used to pride itself with a huge amount of livestock (including bulls, simmental cattle, etc.) and could be found in a Natura 2000 special bird-protection area. According to the designing program the Lake Tisza Ecocentre of Poroszló shall be extended by this place of interest, where tourists may see native Hungarian animal species. Furthermore, the guests visiting the hunting lodge may enjoy healthy, organic food produced on the 11 acres of land belonging to the demonstration farm. The most important part in the designing process has been the task of designing farming buildings that would supply and satisfy the needs of the organic livestock farming. Furthermore, to make it possible for tourist groups to see the different varieties and species of farm animals both in the stables and in the runways. The demonstration farm buildings are supplemented with spaces where groups of tourists may gather and/or where lectures may be held, and also with storage and forage processing buildings. It has also been considered during the designing process that the future project is to be integrated into the fields of the hunting lodge, which are under the protection on Natura 2000, in a way that the planned functions must not interfere with the territory of the species living throughout this unique bird-protection area.

30

GYEPGAZDÁLKODÁSI VIZSGÁLATOK BALATON-FELVIDÉKI MAGYAR SZÜRKEMARHA-LEGELŐKÖN Penksza Károly, Szentes Szilárd, Hajnáczki Sándor, Sutyinszki Zsuzsanna, Péter Norbert, Stilling Ferenc, Asztalos Júlia, Szőke Péter, Wichmann Barnabás, Pajor Ferenc, Póti Péter Szent István Egyetem, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. [email protected] Összefoglalás A vizsgált Balaton-felvidéki szürkemarha-legelőkön, különböző legeltetési terhelés mellett (túllegeltetett térszín), kiegészítő legelőn (alullegeltetett térszín), itatók környékén végeztünk gyepgazdálkodási vizsgálatokat. Ezen túl kaszálót és kontroll területeket is mintáztunk. A legeltetési idény során 5 alkalommal történtek a vizsgálatok. Mintaterületenként 5 cönológiai felvételt készítettünk 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva Braun-Blanquet (1964) módszere szerint. Az intenzíven legetetett legelőkön a produkció a folyamatos állattartás miatt csak akkor tud nagyobb értéket adni, amikor az állatokat a kiegészítő vagy más legelőre hajtják át. A vizsgált kiegészítő legelő állateltartóképessége volt a legnagyobb. A legeltetési idény során a folyamatos állattartás miatt a legelő területén változott meg leginkább a fajösszetétel. Általánosságban megállapítható, hogy a nyár végére a pázsitfüvek arányának csökkenésével párhuzamosan a pillangósok mennyisége nőtt. A takarmány tápanyagtartalma a legelőn volt a legjobb (nagyobb fehérje- és kisebb rosttartalom) és a kiegészítő legelőn a legrosszabb. A munkánkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított Kutató Kari Kiválósági Támogatás – 9878/2015/FEKUT azonosító számú pályázat támogatta.

Forage managed investigation on the Hungarian grey cattle pasture in Balaton Uplands Abstract Sample areas can be found in the Tapolcai Basins. Phytosociological samples were collected: 32 ha grassland stand with low intensity grazing (under-grazed pasture), 38 ha overgrazed pasture, 34 ha meadow (hayfield) and the stand where animals drinking. The areas were suitable for following up the changes of vegetation and production in every grazing season of a year. 5 pieces of 2×2 m phytosociological samples were examined on each sample area, prepared according to the BraunBlanquet method (1964). The overgrazed pasture carries a low forage value and contains a high number of weed species, despite the spectacularly high total number of plant species, consequently, grazing pressure has to be decreased. Although the number of species is lower in the hayfield, species composition and ability for forage supply is much better, showing that the proper management of the area is taken here. The dry matter content (fibre content, energy and protein concentration of forage) was the highest of the sample collected in the grazing area.

31

MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA ÉS VÍZI BIVALY LEGELŐK VIZSGÁLATA A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK TERÜLETÉN Péter Norbert, Hajnáczki Sándor, S.-Falusi Eszter, Uj Boglárka, Stilling Ferenc, Szőke Péter, Wichmann Barnabás, Penksza Károly SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, Növénytani Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. [email protected] Összefoglaló A Kiskunsági Nemzeti Park területén található Kelemen-szék cönológiai vizsgálatát végeztük. A cönológiai vizsgálatok több alkalommal készültek el egy évben bivaly és magyar szürke szarvasmarhával vegyesen legeltetett, illetve kontroll területeken. A vizsgált területeket a Borhidiféle relatív növényökológiai mutatók (Borhidi 1995) közül az NB (nitrogén igény relatív értékszámai) és a WB (relatív talajvíz- ill. talajnedvesség indikátor számai) alapján értékeltük (az elején többes szám, innen egyes szám, szerintem ezt egységesíteni kellene). A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását Simon (2000) szerint, a szociális magatartástípusok (SZMT) alapján elvégzett értékelést pedig Borhidi (1995) alapján végeztük el. Az adatok értékelése az összes vizsgált terület esetében egyrészt az élőhelyekre vonatkozóan a természetességi állapot figyelembevételével, másrészt pedig az előforduló fajok relatív ökológiai mutatói alapján történt. A kitűzött célok között szerepelt a vizsgált területek növényi összetételének részletes bemutatása, a legeltetés, illetve felhagyásának hatására a gyep összetételében bekövetkezett változások felmérése és természetvédelmi vonatkozásai, a legeltetés védett, illetve gyomfajok megjelenésére kifejtett hatása, valamint a legeltetés, mint természetvédelmi élőhelykezelés vizsgálata. A fajösszetétel vizsgálata során megállapítható, hogy a bivalyokkal és magyar szürke szarvasmarhákkal legeltetett területeken a természetességi állapot szempontjából kedvezőbb volt a gyep összetétele a kontroll területekéhez képest. A kutatást támogatta „A fenntartható természetvédelem megalapozása magyarországi Natura 2000 területeken (Svájci-Magyar Együttműködési Program, Végrehajtási Megállapodás száma: SH/4/8), valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított Kutató Kari Kiválósági Támogatás – 9878/2015/FEKUT azonosító számú pályázatok.

32

A SZOMATIKUS SEJTSZÁM HATÁSA A JUHTEJ ÖSSZETÉTELÉRE ÉS MENNYISÉGÉRE Tóth Gábor1, Bodnár Ákos1, Gulyás László2, Abayné Hamar Enikő1, Póti Péter1, Pajor Ferenc1 1

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, H-2100 Gödöllő,Páter Károly út 1. 2 Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar H-9200 Mosonmagyaróvár, Vár út 2. [email protected] Összefoglalás

Az Európai Unió egyes országaiban, főként Magyarországon a juhszektor elsődleges terméke a hús és gyapjú csak ezek után következik a tej, holott a juhtej és a belőle készült termékek keresettek a világpiacon. A célunk az volt, hogy értékeljük hazai viszonyok között lacaune fajtájú anyajuhok laktációs tejtermelését és a tej beltartalmának egyes paramétereit a szomatikus sejtszámmal összefüggésben. A vizsgálatokat 2013-ban végeztük, minden egyed laktációja alatt három minta került begyűjtésre és elemzésre. Eredményeik azt mutatják, hogy a szomatikus sejtszám nagysága szignifikáns hatással volt a juhtej tejcukor tartalmára és elektromos vezetőképességére. Bizonyítottuk, hogya szomatikus sejtszám nagysága és a laktációs tejtermelés (r=-0,38), továbbá a tejcukor (r=-0,58) egymással negatív korrelációban van. Ezzel ellentétben pozitív (P<0,01) korrelációt állapítottak meg a szomatikus sejtszám és a fehérjetartalom (r=0,35), valamint a pH érték (r=0,45) és az elektromos vezetőképesség (r=0,37) között. Egyértelművé vált, hogy a szomatikus sejtszám nagysága statisztikailag igazolható mértékben hatással van a termelt tej összetételére, mennyiségére, fizikai és higiéniai tulajdonságaira. A munkánkat a KTIA_AIK_12-1-2012-0012 és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított Kutató Kari Kiválósági Támogatás – 9878/2015/FEKUT azonosító számú pályázatok támogatták.

Effect of somatic cell count on milk composition and production Abstract In some countries of the European Union, especially in Hungary meat and wool are the first products of sheep-breeding sector, the next one after these is the milk, although milk and dairy products are sought after on world market. Therefor our aim was to evaluate milk production during lactation, and some parameters of milk composition from Lacaune ewes according to somatic cell count. Examinations were performed in 2013, three samples were collected and analysed from each animal during lactation. Our results have shown the somatic cell count had a significant effect on the lactose content and electrical conductivity of the sheep milk. It was confirmed that negative correlation was found between SCC and lactose (r=-0.58) and lactation milk production (R=-0.38). Conversely positive correlation (P<0.01) was found between SCC and protein content (r=0.35), pH value (r=0.45) and electrical conductivity(r=0.37). It has become clear that somatic cell count has a significant effect on sheep milk production, milk composition and physical and hygienic parameters.

33

ÁLLATTENYÉSZTÉS-TUDOMÁNY II. SZEKCIÓ ANIMAL HUSBANDRY II. SESSION

34

A TOJÁSOK FIZIKAI MINŐSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ TYÚKÁLLOMÁNYOKBAN Bódi László1,2, Thieu Ngoc Lan Phuong1,2, Kovácsné Gaál Katalin2,3, Konrád Szilárd2,3, Barta Ildikó1,2, Kisné Do thi Dong Xuan1,2, Szentes Katalin Ágnes2,4, Szalay István1,2, Lencsés György2 1

Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK), 2100 Gödöllő, Isaszegi út 200. Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete (MGE), 2100 Gödöllő, Isaszegi út 208. 3 Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Állattudományi Intézet, Baromfi- és Sertéstenyésztési Intézeti Tanszék 4 Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Halgazdálkodási Tanszék [email protected] 2

Összefoglalás Négy tyúk genotípus: az őshonos sárga magyar tyúkfajta mosonmagyaróvári és gödöllői tenyészete (SMO, SMG), 2 kettőshasznú tyúkfajta (new hampshire – NHS és fehér plymouth – WPM) és a Hy-Line barna tojóhibrid (HYL) állományaiban vizsgáltuk a tojások fizikai minőségét és a tulajdonságok közti összefüggéseket. A vizsgált paraméterek: a tojás súlya, hossza és szélessége, a tojásprofil index, a fehérje és a sárgája súlya, a tojáshéj szilárdsága, súlya és vastagsága. A genotípus hatása a tojássúly, a szélesség és hosszúság, továbbá a tojásprofil index és a tojássárgája aránya esetében szignifikáns volt. A sárga magyar tojók hosszabb tojásokat tojtak, nagyobb sárgája aránnyal, mint a többi genotípus. Az SMG csoport által termelt tojások szignifikánsan könnyebbek voltak az NHS, WPM és HYL tojásoknál, ugyanakkor héjszilárdságuk szignifikánsan meghaladta az SMO és a HYL tojásokét. Pozitív kapcsolatot találtunk a tojássúly és a tojáshosszúság, a tojássúly-tojásszélesség között, negatív korrelációt pedig a fehérjesúlysárgájasúly között minden csoportban. A tojássúly és a tojáshéj súlya illetve vastagsága közötti korreláció az NHS és WPM tojásokban negatív volt. Az eredmények arra utalnak, hogy a súly kivételével a fizikai tulajdonságok megegyeznek vagy jobbak a szelektálatlan őshonos tyúkfajták tojásaiban, mint a szelektált fajtáktól vagy a tojóhibridtől származókéban, melyek közül kiemeljük a tojássárgája arányát, a héjszilárdságot és a tojássúly és tojássárgája súlya közti összefüggéseket.

Comparing physical quality of eggs between different chicken types Abstract 4 chicken genotypes: 2 stocks of indigenous Yellow Hungarian chicken breed, Mosonmagyaróvár and Gödöllő (SMO and SMG), 2 dual purpose breeds (New Hampshire – NHS and White Plymouth – WPM) and Hy-Line brown layer hybrid (HYL) were used to study physical quality of eggs of different types of chicken. Egg weight, egg height, egg width, egg shape index, egg white-, egg yolk-, eggshell weight, strength and thickness, as well as correlation of these traits were examined. Statistical analyses showed significant effect of genotype on most of egg quality traits. Yellow Hungarian layers produced longer eggs with higher egg yolk % than NHS, WPM and HYL. SMG eggs were markedly lighter than NHS, WPM and HYL eggs. However, SMG eggshell was significantly stronger than SMO and HYL. Significant positive correlations between egg weight-egg height; egg weight-egg width and negative ones between egg white weight-egg yolk weight were found in all groups. Additionally, there were significant negative correlations between egg weight, eggshell weight and eggshell thickness of NHS and WPM eggs. Results of this study suggest that all physical traits except egg weight are the same or seem better in the eggs of the unselected local breed (Yellow Hungarian) than of selected breeds or the layer hybrid. Among the superior traits of local breed, egg yolk ratio, eggshell strength or the correlation between egg weight and egg yolk weight should be stressed.

35

SPERMAVÉTEL ÉS MÉLYHŰTÉS MÓDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSA ÜREGI NYÚL EX SITU GÉNBANK SZÁMÁRA Debnár Viktória Johanna1, Kerekes Andrea1,2, Torda Orsolya3, Altbäcker Vilmos4, Bodó Szilárd1,2 1

Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés- tudományi Intézet, 2103 Gödöllő, Páter Károly út, 1., 2 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, 2100 Gödöllő, Szent-Györgyi Albert utca 4., 3 Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A., 4 Kaposvári Egyetem, 7400 Kaposvár, Guba Sándor utca 40. [email protected] Összefoglalás

A vizsgálat célja egy üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) ex situ génbank létesítése számára megfelelő spermagyűjtési és mélyhűtési eljárás kidolgozása volt. A kísérletben résztvevő állatokat egyedileg, ketrecekben tartottuk. A bakokat a műhüvellyel történő spermavételre szoktattuk, kezdetben színes törpe anyákat használva fantom nősténynek. Később az állatokat átszoktattuk rex gereznából kialakított fantomra való ugrásra. Az ondó koncentrációját Makler kamrával határoztuk meg, a motilis és termékenyítőképes hímivarsejtek arányát Kovács- Foote féle festéssel értékeltük. A mélyhűtési helyszínre történő szállítás körülményeit is vizsgáltuk. A hűtve (16 °C) két órán át szállított, Weitze-Trissel 1:1 arányban hígított minták ivarsejtjeinek mozgékonyságát CASA-val határoztuk meg. A legalább 50% motilitást mutató mintákat módosított Besenfelder- féle eljárással mélyhűtöttük. Az élő és termékenyítőképes sejtek aránya a fagyasztási károsodás hatására 27,3%ptal csökkent. A spermamélyhűtési eljárást üregi nyúlon a házinyúl fajtákhoz hasonló eredményességgel tudtuk végrehajtani. A fagyasztott sperma in vivo termékenyítőképességét mesterséges termékenyítéssel teszteltük. A kutatást támogatja: Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított Kutató Kari Kiválósági Támogatás – Research Centre of Excellence - 9878/2015/FEKUT, OTKA K109252, NAIK-MBK KFI BOD06 Development of a semen collection and cryopreservation method for establishing an ex situ gene bank in wild rabbits Abstract The aim of study was to develop a reliable semen collection and cryopreservation method for gene banking in European wild rabbit (Oryctolagus cuniculus). The animals are kept in cages individually. The bucks were trained for ejaculation into an artificial vagina. The device is handheld beneath a dwarf female with the open end pointed in a caudal direction or placed to a phantom prepared from fur of a rex rabbit. The concentration of semen was counted by a Makler chamber. The ratio of motile and fertile sperm cells was determined by Kovacs-Foote staining. The condition of delivery of semen samples to the place of cryopreservation was studied as well. The motility of sperm cells obtained from cooled (16 °C) and diluted samples (Weitze-Tris 1:1), delivered for 2 hours was determined by CASA. Semen samples (at least 50% sperm motility) were cryopreserved using modified Besenfelder’s freezing protocol. The ratio of live sperm cells with competence of fertility were reduced with 27,3% due to cryodamage. The semen freezing technique in wild rabbit resulted same efficacy as at the livestock breeds. The competence of fertility of cryopreserved semen was tested in vivo applied artificial insemination.

36

“ÓVODÁSÍTÁS” A FIAZTATÓBAN, A VÁLASZTÁSI STRESSZ-HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE IRÁNYULÓ TARTÁSTECHNOLÓGIAI RENDSZER VIZSGÁLATA Győri Zsolt1, Balogh Péter2, Huzsvai László2, Novotniné Dankó Gabriella1 1

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattenyésztéstani Tanszék; 2Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kutatásmódszertani és Statisztika Tanszék 4032 Debrecen, Böszörményi u. 138 [email protected]

Összefoglalás A választási procedúra és az új falkatársakkal való összekerülés a malacok számára stresszt jelent. Kísérletünk célja olyan tartástechnológiai rendszer vizsgálata, amely lehetővé teszi a malacok számára a választás előtti szocializációt. A kísérletben 28 kocát és malacait (n=302) figyeltünk. A kocákon kondícióbírálatot, valamint hátszalonna vastagság mérést végeztünk a fiaztatóba történő betelepítéskor. A fialások idején malaconként mértük a születési súlyt, figyeltük az elhullásokat. Négy kísérleti csoportot alakítottunk ki (n=16 alom), az egymással szemben levő 4 fiaztatót a malacok 20-21. életnapján összenyitottuk („óvodás” csoport). Ekkor a kocák maradtak a fiztató kutricába, de a malacok át tudtak járni a többi bokszba is és így 4 koca malacai ismerkedtek meg egymással (kb.40-40 malac). A fiaztatóban videón rögzítettük a kocák és malacok viselkedést, a kísérleti csoportban a kocákat és malacaikat különböző színnel jelöltük. A választás a malacok 26-28 napos kora között történt. A 4 kísérleti csoport egy-egy azonos fakkba került, míg a kontrol almok malacai vegyes csoportokba kerültek a battériára. A malacok súlymérése születéstől 7 hetes korukig hetente történt. A videofelvételek, illetve a battérián történt személyes megfigyeléssel értékeltük ki az állatok viselkedését. A súlygyarapodásban nem volt szignifikáns különbség a csoportok között, de etológiai eredményeinkkel szeretnénk alátámasztani az „óvodás” technológiai rendszer állatvédelmi, állatjóléti előnyeit.

„Kindergarten” keeping-system in farrowing house: effect on reducing the weaning-stress Abstract The process of weaning is a multifactorial stressor, in which nutritional, social, physical and psychologic stressors are combined. The aim of this study was to examine the effect of litter’s let-together system (“kindergarten”) in the farrowing house before weaning on after-weaning weight development and behavior. In the experiment we examined litters of 28 sows (n= 302 piglets). Experimental groups: One week before weaning (20th -21st day) we opened 4 adjacent farrowing pens together. The sows stayed in their cradles, but the piglets could walk, move and get to know each other for a week. The sows were marked different color on their back; all the piglets had a number as well, fit to their mothers’ color. Continuous video footage was collected in the farrowing house till weaning, while in the rearing crates personal observation occurred for behavioral analyses. After weaning the piglets from experimental groups were housed to the same rearing crates. Control groups: the piglets stayed in their own farrowing pen till weaning. After weaning the piglets were put mixed (according to size) to 3 different rearing crates (n= 41 piglets/group). The piglet’s body weights were measured at birth and every week till 7th life-week. However, there were no significant differences in weight gain between the control and experimental groups, recent work suggested the beneficial effect of “kindergarten” system in the farrowing house in animal welfare aspects.

37

HÁZTÁJI ÉS MAGÁNGAZDASÁGI HASZONGALAMB-TARTÁS FEJLESZTÉSE, JÖVEDELMEZŐSÉGE, FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ HATÁSA Jilly Bertalan Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet 2100 Gödöllő Páter Károly út 1. [email protected] Összefoglalás A vágógalamb előállítás célja, hogy a vevőkör elvárásainak megfelelő minőségű, mennyiségű, konyhakész galambhús kerüljön a fogyasztók asztalára. Ehhez egyre nagyobb teret kell, hogy kapjon a céltudatos tenyésztői munkával előállított, intenzívebb tartást igénylő hústípusú galambfajták, hibridek felszaporítása, a korszerű tartási módok célközönséggel való megismertetése, a szaporulat jól szervezett felvásárlása, iparszerű feldolgozása és értékesítése. A háztáji körülmények között alacsony beruházási költséggel megvalósítható haszongalamb előállítás az ezzel foglalkozó családok húsellátását segíti, míg a felesleges mennyiség értékesíthető. Az I. osztályú minőségű, konyhakész vágógalamb (0,45-0,55kg/db) hazai szinten előállított mennyiségének tízszerese is eladható napjainkban a nyugat-európai és az arab piacokon. Különösen olyan vidéki, alacsony képzettségű, kis jövedelmű vagy állástalan személyek számára jelentene ez hónapról hónapra jövedelmet, akiknek a lakó-, ill. mozgáskörzetében nincs elegendő munkalehetőség. Nagyobb mennyiségű (magángazdasági méretű), I. osztályú vágógalamb előállítása már egy-egy személy állandó foglalkoztatását is szükségessé teheti. Az előállítás iránt érdeklődőket hatékonyan segítheti a tanfolyamos képzés, míg e folyamat más részeiben érdekelteket a rendszeres szaktanácsadás, informálás. Ez a kölcsönös előnyöket biztosító integráció segítségével mindenkinek hasznos. DEVELOPMENT, PROFITABILITY AND EMPLOYMENT-ENHANCING EFFECT OF HOUSEHOLD AND PRIVATE PIGEON BREEDING Abstract The purpose of squab producing is to supply the retail trade with ready-to-cook meat pigeons meeting the highest requirements of customers. To achieve this, more emphasis should be laid on modern keeping and breeding methods, and on acquainting future breeders with meat pigeons requiring intensive technologies, developed through purposeful breeding activities, and on multiplying the breeding population. It is also vital to implement an organised system of purchasing young pigeons for processing and distributing on an industrial scale. Ten times the amount of 1st class quality ready-to-cook squab (0.45-0.55kg/pigeon) currently produced in Hungary could be exported to Western European and Arab markets. Low investment production of utility pigeons on small farms may help to provide farming families with meat, while any surplus production may be sold. Producing large amounts of 1st class squab may necessitate the full-time employment of a worker, bringing some improvement in the national employment situation and an increase in the income of the families. Those who are interested in producing squab can be helped efficiently by training courses, while those interested in other phases of the processes of production can be aided by permanent consultation with or information from extension services. This would be useful for all the parties involved in a well-organised, mutually beneficial cooperation.

38

TECHNOLÓGIAI REKONSTRUKCIÓ HATÁSA A KOCÁK SZAPORASÁGI TELJESÍTMÉNYÉRE ÉS A HÍZÓK HÍZÉKONYSÁGI TULAJDONSÁGAIRA Molnár Zsuzsanna Réka, Nyíri András, Pajor Ferenc, Póti Péter Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1. [email protected] Összefoglalás A sertések termelőképessége genetikailag kódolt, amelyet csak az igényeiknek megfelelő környezet biztosításával tudunk maximálisan kihasználni. A környezeti hatás azért jelentős, mert a sertések termelőképességének akár kétharmadát is befolyásolhatja azáltal, hogy a nem kielégítő környezeti feltételekhez való alkalmazkodás az állat számára többlet energiával jár, amely révén a termelése csökken. Ezek alapján tehát, a termelés hatékonyságának alapja, egy olyan tartástechnológia, amellyel maximálisan kihasználható az egyedek genetikai képessége. Jelenleg hazánkban a legtöbb üzemelő sertéstartó telep az 1960-70-es években épült, így technológiája napjainkra már igen elavulttá vált. Ezek az iparszerű termelésre berendezkedett, szakosított sertéstelepek túlzott mértékben igénybe veszik az állatok alkalmazkodó képességét, ezáltal komoly mértékben rontják a sertések reprodukciós, felnevelési és hizlalási teljesítményét. Ezzel párhuzamosan pedig a tenyésztői munkának eredményeképp a jelenlegi, intenzív termelésre használt fajtáinak/hibridjeinek környezeti igényei is megváltoztak. Vizsgálataink célja, egy olyan sertéstelep értékelése, ahol a termelési adatokkal igazolható, hogy a kiváló tenyésztői munka mellett milyen pozitív hatásai lehetnek a technológiai újításoknak a sertéstartás jövedelmezőségére. A munkánkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított Kutató Kari Kiválósági Támogatás – 9878/2015/FEKUT azonosító számú pályázat támogatta.

Effect of resconstruction of housing technology on reproduciton traits of sows and their offspring fattening traits Abstract The generating capacity of pigs coded genetically, which we can take maximum advantage of providing an appropriate environment for their needs. The environmental effect is important because two-thirds of pig-producing has indipended. can be affected by.The animals need extra energy in the poor environmental conditions consequently the production is reduced. Therefore, We should use a breeding technology, which We can trade on the maximizes genetic potential of animals. Hungarian pig farms built in the 1960-70s so nowadays technology has become quite obsolete. These industrial pig farms demand for excessive adaptation of the animals, it’s caused lower reproduction of swine, rearing and fattening performance. In parallel, the enviromental needs also changed of the varieties and hybrids species. In our study we want to demonstrate that new technology can be shown a higher production data. Consequencly, We prove that the positive effects of technological innovations became profitable in the pig-breeding.

39

DOUBLE-YOLKED EGGS EXPAND OUR UNDERSTANDING ON EGG FORMATION, OVULATION AND FERTILITY Attila Salamon1,2 and John P. Kent2 1

School of Biology and Environmental Science, University College Dublin, Science Center West, Belfield, Dublin 4, Ireland 2 Ballyrichard House, Arklow, Co. Wicklow, Ireland [email protected] Abstract

Double-yolked (DY) eggs have provided new insights into the process that determine (a) ovulation, (b) egg composition (c) fertility (d) incubation and the value of the comparative approach in biology. Small DY eggs are produced at the onset of laying by young birds, while larger DY eggs occur at the end of lay. At the onset of lay one cannot distinguish a DY egg from single-yolked (SY) eggs by size alone. 41.73% of DY duck eggs fall within the normal SY duck egg weight range (75-104.9 g). In DY duck eggs, produced at the onset of laying, the fertility of yolks is low, which is attributed to their smaller size (70% of a SY duck egg yolk). Such small yolks are probably early ovulated and may be immature. Interestingly, small SY eggs – that have low fertility too – produced at the onset of laying have yolks similar in size to those in DY eggs. Thus the lower fertility of eggs (SY and DY) at the onset of laying is related to yolk size and the maturity of such yolks should be examined.

A kétszikű tojások kibővĺtik ismereteinket a tojásképződésről, az ovulációról és a termékenységről Összefoglalás A kétszikű tojások kutatása új információkkal szolgált olyan biológiai folyamatokról, amelyek meghatározzák az ovulációt, a tojásösszetételt, a termékenységet, a keltethetőséget és bizonyítja az összehasonlító jellegű biológiai kutatások jelentőségét. A fiatal tojók a tojószezon kezdetén viszonylag gyakran tojnak kis kétszikű tojásokat, míg a tojóidőszak végén inkább nagy kétszikű tojások fodulnak elő. A tojószezon kezdetén a kétszikű tojások nem különböztethetőek meg egyszerűen méret alapján az egyszikű tojásoktól. Kacsáknál a kétszikű tojások 41.73%-a beleesik az egyszikű tojások átlagos méret tartományába (75-104.9 g). A tojószezon elején tojt kis kétszikű kacsatojások termékenysége alacsony, ami valószínűleg a kisméretű szik következménye (egyszikű tojás szikméretének a 70%-a). Ezek a kisméretű szikek valószínűleg éretlenek és korai ovuláció eredményei. Érdekes módon a tojószezon kezdetén előfodulnak kis egyszikű tojások is – melyek termékenysége szintén alacsony – és ezek szikmérete hasonló a kétszikű tojásokban található szikek méretéhez. Tehát a tojószezon elején tojt egy és kétszikű tojások alacsony termékenységét a tojások kis szikmérete befolyásolja és ezen szikek érettségének vizsgálata hasznos lenne.

40

A MÉHCSALÁD (A. MELLIFERA) HŐSZABÁLYOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA TÉLEN Szalai Tamás1, Loksa Gábor2, PintérKrisztina3, Szalai Dániel1, Saláta Dénes1 1

Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1. 2 Lakitelek Népfőiskola, 6065 Lakitelek Felsőalpár 3. 3 Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1. [email protected] Összefoglalás

A mézelő méhcsaládok hőszabályozása a mérsékelt éghajlati öv legtöbb országában kiemelkedő jelentőségű az áttelelésben. A téli méhfürt túléli a zord klimatikus és meteorológiai körülményeket is. Számos tanulmány született a méhegyedek és a méhcsalád hőmérséklettel kapcsolatos viselkedéséről, mindazonáltal a környezeti és a hőmérsékleti összefüggések tisztázása további vizsgálatokat igényel. 2012/13-ban, Gödöllőn, december 5. és február 26. között a külső környezet és a méhcsalád hőmérsékletének változását 30, illetve 15 perces gyakoriságokkal vizsgáltuk. A teljes periódusban a méhcsalád belső hőmérsékletének átlaga 22,5 °C, míg a külső értéké -0,66 °C volt. A telelő fürt és a külső hőmérséklet között egyértelmű összefüggést tapasztaltunk. A külső hőmérséklet emelkedésével azonos tendenciákat figyeltünk meg a méhcsaládban is. A telelés sikerét veszélyezteti, ha a hőmérséklet nő, vagy mechanikai zavarás történik. A kellően sűrű hőmérsékleti adatrögzítés segítheti a méhcsaládok viselkedésének megértését a környezeti alkalmazkodási folyamatban. Study on the thermoregulation of the colony (A. mellifera) in winter Abstract The thermoregulation of the honeybee colony in most countries in the moderate climate is essential for the overwintering. The winter cluster can survive under hard climatic and meteorological conditions. There are many studies on the individual bee and colony behaviour, however the influence of the environment and temperature need further observations. Between 5 December and 26 February 2012/13, at Gödöllő we studied the temperature of the environment and the colony with 30 and 15 minutes frequency. During the whole period the mean temperature inside and outside the colony was 22,5 and -0,66 degree C, respectively. Clear relation was found between the winter cluster- and outside temperature. Similar trends could be followed when the outside temperature rose in the colony at different intervals. Due to temperature rises or mechanical disturbances the success of overwintering may decrease. High frequency temperature recordings can help to understand the reaction and behaviour of the colonies through the environmental adaptation process.

41

A MAGYAR SERTÉSTARTÁS KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE Szili Viktor Agrárgazdasági Kutató Intézet, Ágazati Költség- és Jövedeleminformációs Osztály 1093 Budapest, IX. Zsil utca 3-5. [email protected] Összefoglalás Jelen publikációm során a hazai sertéstartás helyzetét kívántam feltárni a tesztüzemi rendszerben résztvevő üzemek számviteli és naturális adatai alapján. Vizsgálataimat az ágazati szintű adatgyűjtés két ágazatára terjesztettem ki, a kocatartásra és a sertéshízlalásra. Felhasználva egy a sertéstartás ökonómiájával foglalkozó szervezet – az InterPIG – adatait, nemzetközi viszonylatban is megpróbáltam értékelni a hazai termelők sikerességét. A vizsgálatokat az FADN (Farm Accountancy Data Network, azaz a tesztüzemi rendszer) adatbázisa alapján végeztem, amely az Európai Unió 27 tagállamában körülbelül 80 000 mezőgazdasági üzem adatait tartalmazza, ami csaknem 6,4 milliós alapsokaságot jelent. Az üzemek számviteli és pénzügyi adatai alapján több mint 150 mutatóval ad képet a kiválasztott régiókról és gazdálkodási típusokról. Egyes tagországokban – úgy, mint Magyarországon – nem csupán üzemi szinten kerülnek az adatok feldolgozásra, hanem ágazati szinten is. Kutatásom során legmeghatározóbb mértékben ezekre az ágazati szintű adatokra építettem. A tesztüzemi adatokra alapozva és egyéb adatforrások igénybevételével a 2012 és 2014 közötti időszakban tapasztalt helyzetet elemeztem. Vizsgáltam a költség-jövedelem helyzet elemzéséhez szükséges főbb mutatók alakulását, a mintát több szegmensre osztva az üzemek közti különbségeket, valamint néhány korrelációs együtthatót is. Reményeim szerint a cikk segítségével a szektorban tevékenykedők és a kutatók reálisabban látják a hazai sertéstartás helyzetét, és eredményeim felfednek néhány kitörési pontot a magyar gazdálkodók számára.

The cost- and income situation of the Hungarian pig breeding Abstract The aim of my researches was to explore the present situation of Hungarian pig breeding sector using available financial and natural data. I have chosen two sectors for the elaboration of this analysis, the sow keeping and the pig fattening. For the comparison of the domestic situation with international data, I used the data of InterPIG, an international organization in the field of economics of pig breeding. I carried out my analyses based on the database of FADN (Farm Accountancy Data Network), which contains the data of roughly 80 000 agricultural enterprises in the 27 member states of the European Union, and which represents a population of 6.4 million farms. This database provides information about the structural, financial and accountancy data of farms by 150 different indicators of the different regions, sizes of farms and types of farming. In some countries – such as Hungary – the data are processed not only at farm level, but also on sectoral level. I have token consediration these sectoral datas in the most significant extent during my work. My analysis was based on FADN data and other data sources for the period between 2012 and 2014. I examined the changes of the key indicators for the cost-income analysis, I divided the sample into several segments, I explored the differences and also created some correlation coefficients. I hope that the article can help for the Hungarian farmers and the resarchers to see the domestic pig breeding situation more realistically, and reveals some break points for this sector.

42

A 2015. ÉVI NAPRAFORGÓMÉZ MENNYISÉGÉNEK ALAKULÁSA KÜLÖNBÖZŐ KAPTÁRTÍPUSOK ÉS A MÉHANYA ÉLETKORÁNAK FÜGGVÉNYÉBEN Takács Marianna Debreceni Egyetem Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola 4032 Debrecen Böszörményi út 138 [email protected] Összefoglalás Napjainkban egyre több problémát okoznak a szélsőséges időjárási viszonyok a méhésztársadalomban: a méz mennyiségét, és a családok tavaszi fejlődését illetően. Az idei akácszezont hűvös és csapadékos időjárás jellemezte, illetve talajmenti fagy okozott károkat. A másik fő méhlegelőről történő hordás idején az időjárás kedvezően alakult. Jelenlegi kutatásom célja, hogy a Nagy-Boczonádi fekvőkaptárban és a rakodókaptárban összehasonlítsam a napraforgóméz mennyiségének alakulását. A vizsgálatban olyan családok vesznek részt, melyekben a méhanya életkora eltérő. 5 Nagy-Boczonádi (kétcsaládos) kaptár és 10 rakodókaptár családjait vontam be a vizsgálatba. A méhanyák életkorát az adott év méhanyajelölőszíne alapján tudom megkülönböztetni. 2015ben a méhanyajelölőszín a kék. Nagy-Boczonádi kaptárban lévő családok esetén a méhanyák évjárata 2012, 2013, 2014, 2015. Rakodókaptárban lévő családok esetén pedig 2013, 2014, 2015-ös évjáratú anyákkal dolgozom. Rakodókaptárak esetén a családonkénti hordás 20 kg feletti értéket is ért el, azonban fekvőkaptár esetén 17 kg volt a maximum. A méhészet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírmada település határában található, mely a 41-es számú főút felől közelíthető meg. A látogatott méhlegelőket illetően kétprofilú a méhészet: napraforgó és akác. Akác idején a méhészet helyben marad, azonban napraforgót illetően minden évben vándorolni kell. A vándorlást az indokolja, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található napraforgó táblák kisméretűek, illetve rossz minőségű talajon a napraforgó kevésbé mézel.

Differences in the volume of sunflower honey produced in 2015 based on the different types of beehives and queen bee’s age Abstract Nowadays more and more problems are caused by extreme weather conditions for the beekeepers society: both in the honey production and in the developments of the colonies in spring. This year’s acacia season is characterized by a cool and rainy weather and the ground frost caused damage. At the time of the other main bee pasture carring the weather was favorable. The aim of the current research is to compare the volume of the sunflower honey of Nagy-Boczonádi lying hives and the loarder-type hives. The study included families where the queen bee’s age was different. Five Nagy-Boczonádi lying hives (two-family) and 10 loarder-type hives were included in the study. The age of the queen bees was distinguished on the basis of the current year queens marker color. In 2015 the queens marker color was blue. In the case of families in Nagy-Boczonádi lying hives the vintage of queen bees: 2012, 2013, 2014 and 2015. In the loarder-type hives the vintage of queen bees: 2013, 2014 and 2015. In case of loarder-type hives reached over the limit of 20 kg per family is, however, a case of lying hives 17 kg was the maximum. The beekeeping is located in Nyírmada in Szabolcs-Szatmár-Bereg county, and accessible from the main road No. 41. The beekeeping uses two kind of bee pastures: sunflowers and acacia. During the acacia season the beekeeping is staying in place, but during the sunflower season should wander every year.

43

AZ ADIPONECTIN GÉN EXPRESSZIÓJA MANGALICA, MANGALICA×DUROC ÉS MAGYAR NAGYFEHÉR SERTÉSEK IZOM- ÉS ZSÍRSZÖVETÉBEN Tempfli Károly1, Kovács Bálint1, Posgay Miklós1, Simon Zoltán2, Bali Papp Ágnes1 1

Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Állattenyésztési Intézet, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 4. 2 Olmos és Tóth Kft., 4025 Debrecen, Hatvan u. 6. [email protected] Összefoglalás

A zsírsejtek által termelt fehérje hormonnak, az adiponectinnek szerepe van a glükoneogenezis gátlásában, valamint a zsírsavak oxidációjának serkentésében. Fajtatiszta szőke mangalica, durockal keresztezett mangalica és fajtatiszta magyar nagyfehér (MNF) hízók hátszalonna és izomszövetéből gyűjtöttünk mintákat az adiponectin gén (ADIPOQ) expressziójának meghatározásához. Az RNS-izolálást TRIzol módszerrel végeztük, az expresszió értékelése ΔΔCt módszer alkalmazásával, β-actin referenciagénnel normalizálva történt. Az ADIPOQ mindhárom vizsgált csoportnál a zsírszövetben volt aktívabb (P<0,05). A fajtatiszta és keresztezett mangalica, valamint a MNF hátszalonna minták esetében nem volt szignifikáns (P>0,05) különbség a gén kifejeződésében, bár a MNF egyedeknél állapítottuk meg a legalacsonyabb értékeket. Az izombeli kifejeződést illetően a fajtatiszta és keresztezett mangalica esetében szignifikánsan (P<0,05) nagyobb volt az expresszió a MNF-hez viszonyítva. Az ADIPOQ nagyobb izombeli kifejeződése hozzájárul a mangalica fajtára jellemző kiemelkedő intramuszkuláris zsírtartalomhoz. Adiponectin gene expression in muscle and fat tissues of Mangalica, Mangalica×Duroc, and Hungarian Large White pigs Abstract The adipocyte-secreted protein hormone adiponectin plays roles in the regulation of gluconeogenesis and the oxidation of fatty acids. Muscle and backfat tissue samples were collected from purebred and Duroc crossbred Blond Mangalica and Hungarian Large White (HLW) pigs at an abattoir in order to determine the expression level of adiponectin (ADIPOQ) gene in the different breeds and tissues. The RNA isolation was carried out by means of the TRIzol protocol, and the expression was normalised to β-actin reference gene and was analysed by the ΔΔCt method. In each of the three groups, the ADIPOQ expression was significantly higher (P<0.05) in backfat tissues compared to that in muscle samples. There was no significant (P<0.05) difference between the ADIPOQ expression in backfat tissues of purebred and crossbred Mangalica and HLW; however, lowest expression was detected in HLW samples. Muscle ADIPOQ expression was significantly (P<0.05) higher in purebred and crossbred Mangalica than in HLW. Variations in muscle ADIPOQ expression can contribute to intramuscular fat accumulation differences between Mangalica and HLW.

44

A HAZAI SERTÉSTARTÁS VAGYONI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA 2007-2013 KÖZÖTT Vinkler Béláné Budapesti Metropolitan Főiskola, Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Kar, Gazdálkodástudományi Intézet [email protected]

Összefoglalás A tanulmány a kritikus helyzetben levő hazai sertéságazat jelenlegi pénzügyi-gazdasági hátterét vizsgálja. A magyar sertéságazat mindig jelentős volt, a hazai húsellátásban valamint a külpiacokon is meghatározó szerepet töltött be. Jelenleg azonban a sertéságazat az egyik legsúlyosabb helyzetben lévő hazai agrárágazat, egyrészt az ingadozó takarmány árak miatt, másrészt a magas önköltséget eredményező termelési feltételeik következményeként. Jelenleg évente 2,7 millió sertésnek megfelelő mennyiségű import érkezik be az országba. A tanulmány a magyarországi sertéstartók helyzetének értékelésével foglalkozik az Agrárgazdasági Kutató Intézet által működtetett magyarországi tesztüzemi rendszer 2007 és 2013 közötti üzemsoros adatbázisa alapján. A tanulmány a sertéságazatban működő gazdaságok pénzügyi helyzetét a gazdasági, a vagyoni, a jövedelmezőségi és hatékonysági mutatók segítségével vizsgálja, hiszen a gazdasági növekedésük kulcsa a termelékenység, ami a versenyképesség egyik forrása is.

Financial analysis of the Hungarian pig sector between 2007 and 2013

Abstract The study analyses the present financial and economic situation of the Hungarian pig sector. The Hungarian pig farming sector has played an important role in the past decades both in the domestic meat supply and in exports. Unfortunately, as a result of the high and fluctuating feeding stuff prices and the high production costs, the pig sector is one of the less successful players of the Hungarian agriculture. At the present, the amount of imports approximately equals 2,7 million pigs. The paper focuses on the evaluation of the present situation of Hungarian pig producers based on the primary database of the Hungarian FADN system in the years between 2007 and 2013, which was provided by the Institute on Agricultural Research. The calculations in the analyses were taken according to the capital assets, the profitability and efficiency indicators of the different agricultural enterprises and farmers, as these indicators are among the most important factors of competitiveness.

45

ÉLELMISZERTUDOMÁNYI SZEKCIÓ FOOD SCIENCE SESSION

46

ALTERNATÍV KERESZTEZÉSEK TOJÁSVIZSGÁLATA Balogh Sarolta1, Heincinger Mónika1,4,Szabó Rubina1, Bódi László2,3, Drobnyák Árpád1,2, Kustos Károly1,4, Kovács-Weber Mária1 1

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. 2 Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK), 2100 Gödöllő, Isaszegi út 200. 3 Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete (MGE), 2100 Gödöllő, Isaszegi út 208. 4 LAB-NYÚL Tenyésztő Szaktanácsadó Kereskedelmi Kft. 2100 Gödöllő, Malomtó u. 8. [email protected] Összefoglalás

Magyarországon jelenleg szinte teljes mértékben a nagy termelésű, iparszerű termelésre alkalmas baromfifajták terjedtek el, míg az őshonos magyar fajták sorsa néhány elhivatott tenyésztő és génbank kezében van. Az intenzív genotípusokkal és módszerekkel előállított termékek ugyanakkor gyenge minőségűek, a fogyasztói igények pedig változnak – az emberek egyre nagyobb aránya hajlandó a némileg drágább, de jobb minőségű termékeket megvásárolni. Ezen termékek előállításában játszhatnak szerepet az őshonos baromfifajták, amelyek alkalmasak a szabadtartásos technológiához, hiszen az évszázadok során jól alkalmazkodtak a Kárpát-medence körülményeihez. Vizsgálataink célja az őshonos magyar tyúk (sárga magyar) fajta és magyar hibrid vonalak (Bábolna Harco és Tetra HB Color), valamint ezek keresztezéséből előállított konstrukciók tojástermelési és tojás minőségi tulajdonságainak felmérése volt. A keresztezések kialakításának ugyan a húsminőség javítása az elsődleges célja, de természetesen a tojásminőség alakulása is fontos szempont. Az egyes genotípusok tojástermelését illetve a különböző tojás minőségi paramétereket vizsgáltuk: tojástermelés egy tojóra vetítve, tojáshossz és -szélesség, ezekből tojásindex, tojástömeg, tojáshéj szín és vastagság valamint a törőerő (tojáshéj szilárdság). A továbbiakban célunk kiválasztani a tojásminőség szempontjából legjobb genotípust, valamint kialakítani a legjobb tartásmódot. A munkánkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított Kutató Kari Kiválósági Támogatás – 9878/2015/FEKUT azonosító számú pályázat támogatta.

Egg production and quality traits of alternative terminal crosses Abstract Almost the entire Hungarian poultry production based on the intensive hybrids with high productivity – on the other hand the indigenous poultry breeds are crowded out from the production and from the market. However the product quality of intensive genotypes is poor, the consumers’ demand changes, more and more people are willing to buy more expensive, but better quality products. The indigenous breeds could play important role in special quality production, being able for free rage keeping as they adapted well to the environmental conditions of the Carpathian basin. The aim of this study was to estimate the egg production and egg quality traits of the indigenous Yellow Hungarian chicken breed, Hungarian hybrid lines (Bábolna Harco and Tetra HB Color) and their crosses. Although the goal of the crosses is improving the meat quality, the egg quality is also an important viewpoint. The egg production and different egg quality parameters of the genotypes were measured: egg production per layer, egg height and width, egg profile index, egg weight, eggshell colour, thickness and strength. Our further goal is to select the genotype with best egg quality, and elaborating the best keeping and feeding technology.

47

FAJAZONOSÍTÁS HÚS- ÉS SAJTTERMÉKEKBŐL PCR-EGYSZÁLÚ DNS KONFORMÁCIÓ POLIMORFIZMUS (PCR-SSCP) ÉS DNS SZEKVENÁLÁS ALKALMAZÁSÁVAL Csikós Ádám, Tisza Ákos, Simon Ádám,Gulyás Gabriella, Jávor András,Czeglédi Levente University of Debrecen, Institute of Animal Science, Biotechnology and Nature Conservation 4032 Debrecen, Böszörményi str. 138. [email protected] Összefoglalás Az elmúlt években az élelmiszerekből molekuláris biológiai módszerekkel történő fajazonosítás kiemelkedő fontosságúvá vált. Az Európai Unió területén bekövetkező élelemiszerhamisítási botrányok világítottak rá ezeknek a módszereknek a fontosságára. PCR-SSCP és DNS szekvenálás alkalmazásával vizsgáltunk kereskedelmi forgalomból származó élelmiszereket. Ezekből a termékekből izoláltunk DNS-t, majd a mitokondriális 12S rRNS gén 278 bp hosszúságú szakaszát szaporítottuk fel. Az amplikonokat magas hőmérsékleten és formamid jelenlétében egyszálúsítottuk, majd nem denaturáló közegben, eltérő konformációjuk alapján poliakrilamid gélen választottuk el. A gélen lévő DNS sávokat ezüstfestéssel tettük láthatóvá. A vizsgált 12 hús- és 6 sajttermék esetében a PCR-SSCP módszer elvégzése után DNS szekvenálást is végeztettünk. A PCR-SSCP vizsgálat alapján megállapítottuk, hogy 12 hústermékből 6, 6 sajttermékből 3 tartalmazott a címkézésen nem jelölt fajt. Ezeket az eredményeket a DNS szekvenálás is megerősítette. Az eredmények a PCR-SSCP módszer alkalmazhatóságát bizonyítják. Továbbá a PCR-SSCP módszer alacsonyabb költségekkel jár, mint a DNS szekvenálás vagy a real-time PCR technika alkalmazása, így egy könnyebb és olcsóbb alternatívát teremt az élelmiszerekből végzett fajazonosítás végrehajtására.

Species identification in meat and cheese products by PCR-single strand conformation polymorphism (PCR-SSCP) and dna sequencing Abstract In recent years species identification in foodstuffs by molecular biological methods have received more attention than in the earlier decades. The food adulteration scandals have highlighted to the importance of species identification techniques. In our study foodstuffs were analysed by PCR-SSCP and DNA sequencing techniques. Samples were originated from hypermarkets. DNA was extracted from foodstuffs. After DNA isolation we have amplified 278 bp region of 12S rRNA gene of mitochondrial genome. Amplified fragment was denaturated by high temperature and presence of formamide before SSCP. Denaturated PCR amplicons were separated by non-denaturing polyacrylamide gelelectrophoresis. DNA bands were visualized by silver-staining method. After PCR-SSCP analysis the non-denaturated PCR amplicons of 12 meat and 6 cheese products were analyzed by DNA sequencing. After PCR-SSCP analysis 6 meat products of 12 samples and 3 cheese products of 6 samples revealed to contain undeclared species. These results were confirmed by DNA sequencing that it showed the same results in the same samples. These results demonstrated that PCR-SSCP method is a reliable technique for species identification analysis in foodstuffs. Furthermore the PCR-SSCP method is a low cost method compared to than DNA sequencing or real-time PCR techniques.

48

A KATONÁK ÉLELMISZER ELLÁTÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HÚSÉTELEKRE, A RÓMAI LÉGIÓKTÓL A KORSZERŰ HADSEREGEKIG Kovács Alfréd SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet 2100.Gödöllő, Páter K. u.1. [email protected] Összefoglalás A történelem során folyamatosan igazolódik, hogy a hadseregek katonáinak egészsége, jó kondíciója legalább olyan fontos feltétel, mint a fegyverzet, vagy a lőszerek korszerűsége, hatékonysága. A seregtestek, alegységek mozgékonyságának, gyors reagáló képességének, magas harcértékének, valamint fegyelmezett harckészségének fenntartása nagyfokú szervezettséget igényel. Hatalmas különbség a korábbiakhoz képest, hogy a katonák fizikai állapota, lelkesedése, döntő fontosságú volt a csaták, háborúk kimenetele szempontjából. Ma a fegyverzetek, s az egyéb modern harcászati eszközök sokat módosítottak a katonák szerepén. Az élelmiszer alapanyagok közül a kenyér, a hús, valamint az egészséges ivóvíz premisszát jelent ma is. A vágóállatok beszerzése, szállítása, levágása, továbbá elkészítése a hadsereg szervezési funkcióinak kb. 1/3-át teszik ki napjainkban is. Látványos fejlődés mutatkozik az élelmiszerek feldolgozásában és szolgáltatásában /központi főzés, sütés, kiosztás/, valamint a katonák által cipelt élelmiszer csomagok súlyának csökkenésében, összetételének megváltozásában. Míg a római légiókban egy katona folyamatosan 7-9 kg súlyú élelmiszert és ivóvizet hordott magával, addig a jelenlegi ún. túlélő egységcsomagok átlagsúlya csupán 1kg. A munkánkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított Kutató Kari Kiválósági Támogatás – 9878/2015/FEKUT azonosító számú pályázat támogatta.

Food provision of soldiers from roman legions to the modern armies with special regard to the meat type meals Abstract In the course of history the health and good condition of soldiers in the armies are fluently proved to be at least so important terms, as the armament, or the modernization and efficiency of ammunition. The maintenance of mobility and ability of fast reaction and high fighting value and disciplined keenness of regiments and subunits claims a considerable organization. A great difference is in comparison with previous situation that physical condition and enthusiasm of the military men were decisive important in point of view for outcomes of battles and wars. Nowadays the armaments and other new battle instruments modified dramatically the role of soldiers. Today among the basic food materials the bread and meat and tha healthy drinking water have also a priority. Recently the obtaining and transport and slaughtering moreover the preparation of slaughtered animals take also about 1/3 from total organizing activity in an army. Spectacular development seems in the processing and furnishing of foods /centralized cooking and roasting and distribution/ and to reduce the weight and to exchange the content of meal packs. Till in a Roman legion a legionary soldier carried always 7-9 kgs food and drinking water on, untill the weight of an actually useful meal pack takes just about 1kg.

49

A MAGYAR MÉZ MINŐSÉGI GARANCIÁJA Oravecz Titanilla Éva Szent István Egyetem, Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1. [email protected] Összefoglalás A magyar mezőgazdaság egyik nemzetközi jelentőségű, nagy szaktudást és élőmunkát igénylő ágazata a méhészet. A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1%-át, az állattenyésztésnek mintegy 3 %-át adja. Elemzésemben a magyar méhészeti ágazat jellemzőit összegzem, vizsgálom az időről időre kipattanó mézhamisítási botrányok hatásait. Élelmiszerbiztonság témában bővebben foglalkozunk a méhekre ható káros hatásokkal, a méhek egészségének szinten tartásával és védelmével, a méhészeti termékek és a méhcsalád higiénia szempontjaival és magával a méz útjával. A magyarországi élelmiszerbiztonságra vonatkozó adatokat elemezzük, miközben a magyarországi méhészeti termékek széles választékát is bemutatjuk élelmiszerbiztonsági szempontok alapján. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a 118/2013 (XII.16.) VM-rendelet, 21. §-a alapján „A méz fizikai-kémiai tulajdonságai elemzésének támogatása” jogcímnek eleget téve, közforgalomban lévő mézeket vizsgáltatott be, amelyek eredményeit részletesen bemutatjuk előadásunkban. A minőségellenőrzés eredményeit több évre visszamenőleg vizsgáltuk, a méhészeti termék laboratóriumi paramétereit, valamint a megengedett határértékeket is elemeztük. Vizsgáltuk a mézek HMF (Hidroximetil-furfurol), fruktóz, glükóz és szacharóz tartalmát, diasztáz enzim aktivitását és természetes az eredetiségüket is. A hamisítás kimutatásánál az idegen enzim és az idegen cukor jelenlétét kerestük a mézben, mivel a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/10 sz. előírása szerint: a fogyasztói forgalomba kerülő mézhez vagy az emberi fogyasztás céljára készült termékekben való felhasználás során nem adható a mézhez más élelmiszerösszetevő vagy mézen kívüli egyéb anyag. A méznek mindenféle idegen szerves vagy szervetlen anyagtól mentesnek kell lennie.

The premium quality guaranteed of the Hungarian honey Abstract Apiary is a sector in the Hungarian agriculture with an international importance, that needs great competence and manpower. Apiary gives 1 % of the Hungarian agricultures’ gross value of production, 3 % of the stockraising. In my analysis I summarize the Hungarian apiary sector's properties and investigate the effect of honey adulteration. Food safety issues, environmental impacts, bee health care, hygiene of bee products are also presented. We analyze the data regarding Hungarian food safety, while a wide range of Hungarian bee products are also presented in that aspect. The Hungarian Bee-keeping Association tested honey sold in various outlets, according to the 21. §., 118/2013 (XII.16.) VM-Decree. We will get a closer look at this species question, which is about the honey safety. We examinated the results of the quality controls and several products' laboratory parameters and limits are also presented. We examined the HMF (Hydroxymethylfurfural), fructose, glucose and sucrose content, diastase activity and the originality of honey. In case of the food adulteration we looked for foreign enzyme and sugar. According to the Codex Alimentarius Hungaricus (1-3-2001/10): The honey which is made for human consumption or is sold to consumers, should not be broadened by other food ingredient or any other material than the honey itself. The honey must be devoid of any organic or inorganic matter.

50

ÉLELMISZERBIZTONSÁG A KINCSES-BILLEGE CSALÁDI MÉHÉSZETÜNKBEN Oravecz Titanilla Éva Szent István Egyetem, Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1. [email protected] Összefoglalás Méhészetünk 5 éves fejlődését mutatjuk be, élelmiszerbiztonsági szempontok alapján külön tárgyalva a termelési technológiákat és mutatókat, a megtermelt méhészeti termékeket, illetve piaci tevékenységünket. A méztermelés élelmiszerbiztonsági kérdését a méhegészségügy helyzetével vonjuk párhuzamba. Beszélünk a konvencionális és biotechnológia előnyéről, esetleges hátrányáról. Érintjük a fajtakérdést, a méhkirálynő tenyészthetőségéről szerzett gyakorlati szaktudást, amely az őshonos Pannon méh tenyészthetőségéről jelez vissza adatokat. Élelmiszerbiztonság témában bővebben foglalkozunk a méhekre ható káros hatásokkal, a méhek egészségének szinten tartásával és védelmével, a méhészeti termékek és a méhcsaládok higiénia szempontjaival, illetve magával a méz útjával. A magyarországi élelmiszerbiztonságra vonatkozó adatokat elemezzük, miközben a magyarországi méhészeti termékek széles választékát is bemutatjuk élelmiszerbiztonsági szempontok alapján. Tárgyaljuk egy-egy termék laboratóriumi paramétereit, valamint a megengedett határértékeket is elemezzük. A piaci értékesítési területeken vizsgáltunk a fogyasztói magatartásokat, amelyek szerint egy-egy termék vagy termelő a fogyasztók kedvencévé válhat. Felmértük a mézhamisítási botrányok hatásait fogyasztóink körében. Részletesen bemutatjuk a fogyasztók méhészeti termékekkel és a termelővel szemben elvárt minőségi, etikai és piaci igényeit. Méz- és méhészeti termékkóstolást teszünk lehetővé, hazai termelők és külföldi, nálunk kevésbé ismert termékek íz világát hozzuk el, hogy ki-ki a saját érzékszervi vizsgálata alapján dönthesse el, mi az, ami számára fontos és ízletes. Ebben a témakörben, szakmai vizsgálatokra, az Országos Magyar Méhészeti Egyesületre, valamint egy helyi méhész gyakorlati és elméleti tudására támaszkodunk.

Food safety in the Kincses-Billege apiary Abstract Our apiary's 5 years development is presented in its market access method and the enrichment of its theoretical knowledge in regard to food safety. The apiary's production indicators, bee products and market activity are all demonstrated. The food safety aspect of honey production is investigated from the perspective of bee health care. Advantages and disadvantages of both the conventional and the biotechnological methods are examined. We will get a closer look at the species question, which is about practical knowledge on the breeding of the bee queen, which in this case gives feedback data about the Pannonian bee. Regarding the topic of food safety we also present the environmental impacts, bee health care, hygiene of bee products and bee colonies as well as the path that the honey takes before it finally reaches its customers. We analyze the data regarding Hungarian food safety, while a wide range of Hungarian bee products are also presented in that aspect. Several products' laboratory parameters and limits are also presented. We examinated consumer habits in different sales areas which may adumbrate whether the product will become a customer's new favourite or not. The customers' ethical, qualitative and commercial expectations are also presented as well as the effects of the honey adulteration scandals. The tasting opputinity of honey and bee products is a part of our presentation as we offer both national and foreign producers' honey to taste personally, which may show you an unkown savour. We rely on professional researches, the Hungarian Bee-keeping Association and a local

beekeeper's theoretical and practical knowledge.

51

FRISS HAL ÉS HALTERMÉKEK FOGYASZTÁSA MAGYARORSZÁGON Ózsvári László1, Fodor István1, Bódi Barbara2, Kasza Gyula2 1

2

Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, 1078 Budapest, István u. 2. Corvinus Egyetem, Élelmiszer-tudományi Kar, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. [email protected]

Összefoglalás A fogyasztói igények a halhús, haltermékek vonatkozásában dinamikusan változtak Magyarországon a rendszerváltás után. Piackutatásunk során felmértük a hal- és haltermékek fogyasztói megítélését, fogyasztásuk és vásárlásuk gyakoriságát, szempontjait, valamint a halfogyasztási ismereteket és szokásokat. A fogyasztói felmérést nagy elemszámú, kérdőívre alapozott személyes megkérdezésessel valósítottuk meg 2014 szeptemberében és októberében. Az édesvízi hal képe a fogyasztók tudatában egy rendkívül egészséges, viszonylag drága és bonyolultan elkészíthető termék, amely átlagosan ízletes. A háztartások többségében havi rendszerességgel fogyasztanak valamilyen halhúst. A halfogyasztás gyakoriságát az iskolai végzettség szintje, a családon belül 15 év alatti gyerek jelenléte és a jövedelem szignifikánsan befolyásolja. Kedvenc halételükként legtöbben a rántott halat, valamivel kevesebben a halászlevet említették. A halételek elkerülésének leggyakoribb oka a szálkától való félelem, valamint a nagyon változó minőség. Vásárláskor a fogyasztók leginkább az élő, friss halat részesítik előnyben, legkevésbé a süthető vákuumtasakos, konyhakész halat és a nyers, előre ízesített, mikrózható halat kedvelik. Friss hal vásárlása esetén elsődleges szempont a frissesség és az íz, de a termék ára szintén fontos tényező. A csomagolt haltermékek esetében a legfontosabb szempontnak a haltermék ízét, árát és eltarthatósági idejét tartják a megkérdezettek. A halfajok közül a legtöbb válaszadó a pontyot, a tonhalat, a keszeget és a hekket ismerte és legnagyobb arányban a lazacot, pontyot, tonhalat, pisztrángot és hekket kedvelte. The consumption of fresh fish and fish products in Hungary Abstract The consumer demand for fish and fish products has intensively been changing in Hungary since the change of the economic system. In our market research we surveyed the frequency of buying and consumption of fish and fish products, and the consumer knowledge, perceptions and consumption patterns. The survey had a large consumer sample size and was conducted by using questionnaire which was administered in person between September and October 2014. The consumer image of the freshwater fish is an exceptionally healthy, relatively expensive, averagely delicious product that is difficult to make ready to eat. In most households fish is consumed once a month. The frequency of fish consumptions is significantly influenced by the education level of the family members, the presence of a child under 15 years old in the family and the household income. The favourite fish dishes for most consumers are breaded fish and fish soup. The main reasons for refusal of fish dishes are the fear of fish-bones and the very varying quality. The consumers mostly prefer to buy the fresh, live fish, and least prefer to purchase the ready-to-cook, vacuum-packed fish products and the raw, but flavoured, microwaveable fish. The freshness and the flavour are the primary aspects when the consumers buy fish, but the price also plays an important role. Concerning the packed fish products their flavour, price and shelf life are the most important purchasing factors. Regarding the fish species most respondents know carp, tuna, bream and hake, and the highest proportion of them like salmon, carp, trout and hake.

52

HIGIÉNIAI VIZSGÁLATOK KECSKETEJBEN Pajor Ferenc1, Bodnár Ákos1, Weidel Walter1,2, Polgár J. Péter2, Póti Péter1 1

SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, H-2100 Gödöllő, Páter Károly út 1. 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, H-8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 16. [email protected]

Összefoglalás A szerzők a kecsketej higiéniai tulajdonságait értékelték tejelő kecskék laktációja során. A tejmintákat négy alkalommal egy árutermelő telepről származó, alpesi fajtájú kecskéktől vették. A vizsgálat során értékelték a szomatikus sejtszám a kecsketej bakteriális állapotának összefüggéseit. A mintagyűjtés után meghatározták a tej szomatikus sejtszámát, valamint felületi szélesztési módszerrel a tőgygyulladást előidéző baktériumfajokat mutattak ki. Megállapították, a tejminták átlagosan 64%-ából lehetett kimutatni ún. minor tőgypatogén fajokat (koaguláz-negatív Staphylococcusok, Corynebacterium sp.). Továbbá a tejben előforduló patogén baktériumfajok jelentős hatással voltak a tej szomatikus sejtszámának alakulására, megnövelve azt a baktériumfajokra pozitív tejmintákban.

A munkánkat a KTIA_AIK_12-1-2012-0012 és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított Kutató Kari Kiválósági Támogatás – 9878/2015/FEKUT azonosító számú pályázatok támogatták.

Hygienically investigations in goat milk Abstract The aim of this research was to evaluate the goat milk hygienically traits during lactation period. The milk samples were taken four times of lactation period from Alpine goats on a commercial dairy farm. At the investigation, evaluated the relationship between somatic cell count and pathogen bacteria species prevalence. After sampling, measured the milk somatic cell count and pathogen bacteria species by surface plate methods. Based on our results, the teat form has effect on the hygienic status of goat milk quality. On average 64% of the milk samples of goats had minor udder pathogen bacteria species (coagulase-negative Staphylococcus, Corynebacterium sp.). Moreover, the prevalence of pathogen bacteria species has a great impact on the milk somatic cell count, increased the amount of cells in the bacteria species positive milk samples.

53

KÜLÖNLEGES FOGYASZTÓI MINŐSÉGŰ PECSENYECSIRKÉK HÚSMINŐSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Szabó Rubina Tünde1, Drobnyák Árpád1,2, Héver Tímea, Farkas Gábor, Weber Mária1 1

Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1 2 Haszonállat-génmegőrzési Központ, 2100 Gödöllő Isaszegi út 200. [email protected] Összefoglalás

Munkánk során különböző fajtájú, különleges minőségű csirkehúst hasonlítottunk össze. A kereskedelmi forgalomból származó brojlercsirkét, illetve két francia fajtát (Bresse, elzászi területen nevelt Label Rouge hibrid) és két őshonos magyar csirkét (fekete és fehér erdélyi kopasznyakú) vizsgáltunk. Az állatok mellhúsán egyforma vizsgálatokat végeztünk. Célom volt objektív körülmények között megvizsgálni, hogy e termékek különböznek-e, s ha igen, akkor – a vizsgált tulajdonságok esetében – miben a hazaitól. Összességében annak felmérése volt a cél, hogy a két őshonos fajta (fekete és fehér kopasznyakú) esetében elérhető-e hasonló tartási körülmények között a megfelelő minőség. A vizsgálataink során megmértük (pH mérés, vezetőképesség mérése, fogyasztók számára fontosabbnak tartott sütési- és hűlési veszteség mérése, csepegési veszteség illetve porhanyósság vizsgálat). Mindemellett organoleptikus vizsgálatokat is végeztek nagyhírű éttermek séfjei. Ezek a mérések részben a várakozásoknak megfelelő eredménnyel szolgált, részben viszont számunkra is meglepő eredményt adtak. A vizsgálatokból és azok eredményeiből megállapítható, hogy a vizsgált hazai csirkék legalább annyira jó, sokszor jobb eredményeket mutattak, mint a francia csirkék. A munkánkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított Kutató Kari Kiválósági Támogatás – 9878/2015/FEKUT azonosító számú pályázat támogatta.

Compare meat quality of different special roast chickens Abstract In our study, we have compared special quality chicken meats from different variety. Broiler chickens from commercial market, two French (Bresse, Label Rouge hybrid) and two old Hungarian chicken variety (black and white Transylvanian naked neck chickens) were investigated. Our aim was to compare these products in objective circumstaces and find out which meat parameters are better in case of the old Hungarian chicken varieties. All in all, we have estimated the meat quality of black and white Transylvanian naked neck chickens. Meat quality parameters - pH, electrical conductivity, kitchen technical losses: cooling and cooking loss (important to consumers), drip loss and friability - were analysed in the breast of the chickens. Moreove, chefs from famous restaurants did organoleptic testing. We got expactable and surprising reasults too. It is concluded that the meat quality of the old Hungarian chickens could be similar or better than the Frence varieties.

54

ÁLLATI EREDETŰ ÉLELMISZEREK EREDETIGAZOLÁSÁBAN ALKALMAZOTT DNS ALAPÚ MÓDSZEREK ÉRZÉKENYSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE Tisza Ákos, Jávor András, Czeglédi Levente Debreceni Egyetem, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. [email protected]

Összefoglalás Az állati eredetű élelmiszerek eredetigazolásával foglalkozó kutatások szerepe jelentősen emelkedett az utóbbi években, ugyanis előfordul az a kereskedelmi gyakorlat, hogy a profit növelés érdekében a fogyasztókat tudatosan megtévesztik. A gazdasági kár okozása csak egy részét képezi a megtévesztésnek, a legjelentősebb veszélyt az egészségügyi vonzata képezi, illetve nem elhanyagolhatóak a vallási irányzatok húsfogyasztással kapcsolatos problémái sem. Gazdasági szempontból a kár főként abból következik, hogy a jó minőségű termékeket gyengébb minőségű alkotókkal helyettesítik. Az állati eredetű élelmiszerek minőségéről számos módszer képes pontos leírást adni, de a legjelentősebbnek a DNS alapú vizsgálatok bizonyulnak, mivel gyors, specifikus, nagy érzékenységű és költséghatékony azonosítást tesznek lehetővé. A leggyakrabban használt DNS alapú módszerek a faj specifikus PCR, valós idejű PCR, multiplex PCR, PCR-restrikciós fragmenthossz polimorfizmus, PCR-egyszálú konformációs DNS polimorfizmus és a kapilláris elektroforézis. A korszerű vizsgálati módszerek között főleg a kimutatási határ/érzékenység tekintetében van különbség. Az irodalmi áttekintés célja ezen PCR alapú DNS technikák összehasonlító elemzése a kimutatási határ/érzékenység tekintetében.

Comparing the sensitivity of DNA based methods used in the authentication of foods of animal origin Abstract Animal species identification became an important issue in the last decades, because in commercial practice in order to increase profit, consumers are consciously misleaded. Economic damage is only a part of the deception, the most significant threat is health implication, and do not forget to mention religious trends. In economic terms the damage is arises from the fact that high-quality products are replaced with lower-quality ingredients. There are many methods able to give an exact description of the quality of food of animal origin. Among them the DNA based methods are the most significant, since these techniques are rapid, specific, highly-sensitive and cost efficient. Species specific PCR, Real time PCR, multiplex PCR, PCR-RFLP, PCR-SSCP and CE are the most commonly used methodologies. Limit of detection/sensitivity are different in these techniques. The aim of this review is the comparative analysis of PCR-based DNA methods, regarding the detection limit/sensitivity.

55

A TOJÁSHÉJSZILÁRDSÁG TUDOMÁNYOS ÉS GYAKORLATI SZEMMEL Weber Mária1, Szabó Rubina Tünde1, Drobnyák Árpád1,2, Bukovics Csaba1, Podmaniczky Béla3, 1

Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1 2 Haszonállat-génmegőrzési Központ, 2100 Gödöllő Isaszegi út 200. 3 AgriSearch Hungary Kft., 2119 Pécel, Hősök útja 85. [email protected] Összefoglaló

A héjproblémák miatt nagy gazdasági kiesést okoz a kereskedelmi forgalomba nem hozható tojások aránya. Egyik fő kérdés, hogy mely tényezők vannak hatással a tojáshéj szilárdságára, és hogyan lehet az ezekkel kapcsolatos problémákat kiküszöbölni. Másik fő kérdés, hogy mikor milyen erőhatások érik a tojást a forgalmazás során. Ennek felderítésére két tojáshéj szilárdságot vizsgáló módszert alkalmaztunk, melyekkel modellezni kívántuk a tojásra ható azon erőket, amelyek a tojásra hatnak a megtojás pillanatától a fogyasztó asztaláig. Célunk volt a mérési módokat aszerint is elkülöníteni, hogy melyik alkalmasabb egy tojóállomány tojásai héjszilárdáságának felmérésére. A két tojáshéj-szilárdság meghatározási módszer (tömörítési nyomólap és tűszonda) összehasonlításán alapult vizsgálatunk, melyek reprodukálják a tojást érő különböző mechanikai hatásokat, a kereskedelmi lánc során. Az tojásokra ható erőhatások és a csomagolóanyagok vizsgálata termékfejlesztési folyamatokat is megtámogathatnak a jövőben. Úgy gondoljuk, hogy a tűszondás módszer adott pillanatban alkalmasabb lehet egy állomány jellemzésére, azonban a tömörítési nyomólappal történő rendszeres vizsgálat segíthet feltárni a kritikus időszakokat, esetleges tartás- vagy takarmányozás-technológiai, egészségügyi problémákat. A munkánkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított Kutató Kari Kiválósági Támogatás – 9878/2015/FEKUT azonosító számú pályázat támogatta.

Eggshell strenght scientical and practical aspects Abstract Unmarketable eggs with wrong eggshell quality make a huge economic loss. The main question is, which are the factors affecting the strength of the eggshell and how can we overcome all the interrelated causes of these problems. Another question is, when and where can force reach the egg through the distributon. Therefore we have used two methods for testing eggshell strength, to model the forces which affect the eggs from the moment of lay to the table of the consumer. Our aim was to compare which method would be more suitable to estimate eggshell strength of layer stock. Our two methods were compression plate and needle probe to test the eggshell strength so we could reproduce the various mechanical forces affecting the eggs during the commercial chain. This force knowledge and the measurement of the packaging materials give opportunity to generate the area of product development in the future. The needle probe can be a practical choice of the moment to characterize a layer stock. However, the regular use of the compression plate can expand the critical periods or forage, hygenic problems.

56

ŐSHONOS MAGYAR TYÚKFAJTÁKRA ALAPOZOTT NEMESÍTÉS Végtermék-előállító keresztezések húsminőség vizsgálati eredményei Zimborán Ágnes1, Heincinger Mónika1,4, Szabó Rubina Tünde1, Bódi László2,3, Drobnyák Árpád1,2, Kustos Károly1,4, Kovács-Weber Mária1 1

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. 2 Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK), 2100 Gödöllő, Isaszegi út 200. 3 Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete (MGE), 2100 Gödöllő, Isaszegi út 208. 4 LAB-NYÚL Tenyésztő Szaktanácsadó Kereskedelmi Kft. 2100 Gödöllő, Malomtó u. 8. [email protected] Összefoglalás

A kísérletben őshonos magyar tyúkfajtákat (kendermagos, sárga, fogolyszínű) kereszteztünk intenzív hibrid vonalakkal (Bábolna Harco, Tetra HB Color). Az értékes húsrészek vágáskori és vágás utáni tulajdonságait vizsgáltam: vágási kihozatal, értékes húsrészek aránya, pH, szín, konyhatechnikai veszteségek és nyíróerő értékek meghatározása. Célunk annak megállapítása volt, melyek azok a keresztezések, amelyekben a minőségben javulást okozott a keresztezés és végtermék előállítás céljából érdemesek a további vizsgálatokra. A vizsgálatok intenzív körülmények között zajlottak, így az őshonos fajták előnyös tulajdonságai nem jelentkeztek minden esetben előnyként. A termelési paramétereik várakozásainknak megfelelően alacsonyabbak lettek az intenzív vonalakénál. Egyéb (pl.: húsminőségi) paraméterek esetében az iparszerű termelés és szelekció során leromlottak a hibridekben, a keresztezés következtében újra javulás tapasztalható. Ez az eredmény jelzi, hogy a keresztezett állományok alkalmasabbak lehetnek alternatív tartásmódra. A kiválasztott keresztezéseken további vizsgálatokat végzünk, eltérő tartástechnológiai és takarmányozási körülmények között. A végtermék-jelölt elismerése után minőségi élelmiszer állítható elő gazdaságosan, ezzel ismét termelésbe vonhatjuk őshonos értékeinket. A munkánkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított Kutató Kari Kiválósági Támogatás – 9878/2015/FEKUT azonosító számú pályázat támogatta.

Upgrading based on old Hungarian chicken breeds Expose breeding candidates on the base of meat quality results Abstract Indigenous Hungarian chicken breeds (Speckled, Yellow, Partridge Colour Hungarian) were crossed with intensive lines (Bábolna Harco, Tetra HB Color). Carcass and meat quality of the crossbred offsprings were examined. The examined parameters were: slaughter loss, cooking and dropping loss, ratio of valuable body parts, pH, meat colour, W-B shear force. The goal of our study was to select the crosses with better performance and meat quality, so they should be worthwhile for further examinations. It is remarkable that our trial was carried out under closed, intensive conditions, some of the beneficial features of old breeds did not appear advantageous. Production parameters, as it was expected, were lower than these parameters of intensive lines. Other parameters (e.g. meat quality) could be improved by the crossings – those are declined due to industrial production and selection in intensive hybrids. This result shows that crossbred stocks should be more usable in alternative keeping systems. Continuing the experiment the chosen crossings will be tested under different keeping and feeding conditions. If the terminal crossing should be approved, farmers could product special quality, valuable food by using this genotype, and indigenous genetic sources could be used again in economic production. 57