Útmutató Hitelintézetek számára az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által előírt konszolidált biztosított betétadat előállításához
Változat: 5. verzió Készült: 2016. november 10. Hatályba lépés: 2017. február 1.
Országos Betétbiztosítási Alap
Előzmény A PSZÁF-OBA-MNB-Bankszövetség-Szektor képviselőiből álló munkacsoport 2009. október 5-én véglegesítette a „Konszolidált Adat Rekordszerkezetének Leírása” c. dokumentumot, mely az Útmutató mellékletéül szolgál. Jelen változat az alapszámlához való hozzáférésről, az alapszámla jellemzőiről és díjazásáról szóló 262/2016. (VIII.31.) Korm. rendelet és a Hpt. 209. § (9)-(10) bekezdésében foglaltak, valamint a 2014/49/EU Irányelv 14. cikkében meghatározott betétbiztosítási rendszerek közötti együttműködési megállapodásokról kiadott EBA Iránymutatások alapján szükséges módosításokat, a korábban kiadott Útmutatóval egységes szerkezetbe foglalva tartalmazza. (Figyelem! A változásokat a szövegben vastagon, döntve és aláhúzva emeltük ki! A.
A konszolidált adat előállításánál figyelembe veendő főbb kritériumok: 1. Egy ügyfélhez egy konszolidált adat tartozik hitelintézetenként. 2. Csak pozitív összegek lehetnek feltüntetve, negatív tőke- és (visszaírásra váró) kamatösszeget lejárt követelésként kell kimutatni, amennyiben az ügyféllel kötött szerződés alapján ez lejárt követelésnek minősül. 3. A kártalanítás (bruttó) összege nem lehet több a Hpt-ben szereplő kártalanítási értékhatárnál. Az OBA számára készülő konszolidált adat (nettó adat), a kártalanítás (bruttó) összege csökkentve a kamatadóval, az egészségügyi hozzájárulás (továbbiakban: Eho) összegével és a bank lejárt, beszámításra kerülő (ld. B/6. pont) követeléseivel. 4. Összege magyar forintban értendő. 5. Nem biztosított ügyfelekről (Hpt. 213. §) nem készülhet konszolidált adat, azokat előtte az adatszolgáltató hitelintézetnek ki kell szűrnie. 6. EUR-ban meghatározott kártalanítási összeghatár forintosítása: a kártalanítás kezdő időpontját (minden más esetben az adat előállítás értéknapja értendő) megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. 7. Devizabetétek forintosítása: a kártalanítás kezdő napját (minden más esetben az adat előállítás értéknapja értendő) megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. 8. A konszolidált adat előállításáért és helyességéért az előállításra kötelezett hitelintézet (tagintézet) felel.
B.
A konszolidált adat előállítása az alábbi lépésenként történik: 1.) Jogosult ügyfelek kiválasztása: a) Betétesek: A tagintézet összegyűjti a kártalanításra jogosult ügyfeleket az adatállományából. (Nem biztosított betétek és betétesek kiszűrése a Hpt. 212-213. §-ai alapján.) b) Kedvezményezett állítása esetén a feltétel megvalósulásáig a betét elhelyezője a tulajdonos, a megvalósulást követően pedig már a kedvezményezettet kell tulajdonosként feltüntetni. Figyelem! A konszolidált adatban kedvezményezett megjelölés nem szerepelhet! c) Gyámhatósági betét esetén a betét tulajdonosa a gondnokolt személy. Figyelem! A gyámhatósági betéteken alapuló kártalanításnál minden esetben szükséges gyámhatósági határozat, ezért a gyámhatósági betéteket az adatállományban a 3.6 mezőben „G”típusúként kell feltüntetni. d) Start-számla esetén a betét tulajdonosa a kiskorú személy. Figyelem! A Start-számlán alapuló kártalanítás összege kizárólag a MÁK-hoz utalható át, más kifizetési mód nem lehetséges, ezért a Start-számlákat az adatállományban a 3.6 mezőben „S”típusúként kell feltüntetni. e) Alapszámlaként kell feltüntetni azokat a betéteket, melyeket a 262/2016. (VIII.31.) Kormányrendelet alapján vezet a hitelintézet. f) Elhalálozás: A betétes elhalálozása esetén, ha a tagintézetnek nem áll rendelkezésére a betét sorsát rendező jogerős határozat, az OBA számára átadott adatokban az elhalálozott személyt és betéteit
2
Országos Betétbiztosítási Alap
az adatszerkezet „Típus” mezőben „E” jelöléssel kell szerepeltetni (2.2. mező). Jogerős határozat megléte esetén az örökhagyó betétjének (betéteinek) összegét fel kell osztani az örökösök között, de a jogerőre emelkedéstől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig – a kettő közül a későbbi időpontig – azt külön betétnek kell tekinteni. Figyelem! Ha örökösként szereplő személynek az adott hitelintézetnél saját tulajdonú betétje is van, akkor a saját betétjét és az örökölt betét(rész)eket a fenti időpontokig külön kell számítani. (Vagyis ez esetben az örököst a 100 000 EUR-nak megfelelő forintösszeg annyiszor illetheti meg, ahány örökhagyótól örökölt betétet. Több örökös esetén az örökhagyó utáni, legfeljebb 100 000 EUR-nak megfelelő forintösszeget, fel kell osztani az örökösök között). A fenti időpontok eltelte után a saját és az örökölt betétet (vagy a betétrészt) össze kell vonni. Példa: 1 örökhagyó és 1 örökös esetén: Örökhagyó betétje 150.000 euró
Örökös saját betétje 80.000 euró
Örököst megillető kártalanítási összeg 180.000 euró
2 örökhagyó és 1 örökös esetén: 1. Örökhagyó betétje 150.000 euró
2. Örökhagyó betétje 150.000 euró
Örökös saját betétje 80.000 euró
Örököst megillető kártalanítási összeg 280.000
1 örökhagyó és 2 – 50-50%-os részesedésű – örökös esetén: Örökhagyó betétje 200.000 euró
1. Örökös saját betétje 100.000 euró
2. Örökös saját betétje 80.000 euró
1. Örököst megillető kártalanítási összeg 150.000
2. Örököst megillető kártalanítási összeg 130.000
Ha a betéten haszonélvezet áll fenn, akkor minden egyes örökös esetén a rá eső betétrészt zároltként kell feltüntetni. (Hivatkozás: Hpt. 214. § (13) bekezdés) g) Egyéni vállalkozó: Ha ugyanazon személy egyéni vállalkozóként is és magánszemélyként is szerepel a nyilvántartásban, külön személyként cégként („C” típusba sorolva), eltérő azonosítószámon kell szerepeltetni ugyanazon személynek az egyéni vállalkozóként és a magánszemélyként elhelyezett betéteit, nyitott számláit. Figyelem! Az őstermelő nem egyéni vállalkozó, ezért az őstermelőt nem lehet külön személyként szerepeltetni. 2.) Biztosított termékek kiválasztása: a) Az adott ügyfél betétei/betétrészei közül össze kell gyűjteni az OBA által biztosítottakat (Hpt. 212. §). Ezek közül az adatközlésben a hitelintézetnek nem kell feltüntetnie a 2003. január 1. – 2015. július 3. között kibocsátott saját kötvényt, ha annak kezelése nem a hitelintézetnél történik. b) Betétek/betétrészek kiválasztása Az adott ügyfél betéteit/betétrészeit össze kell gyűjteni és betétenként/betétrészenként az adatállományban fel kell tüntetni. c) „Ország/Fióktelep kódja” mezőben a hitelintézetnek azt az országkódot kell feltüntetnie, ahol a betétet megnyitották. Azon hitelintézeteknek, amelyek nem létesítettek más EGT-államban fióktelepet, minden betét(rész) esetén „HU” jelölést kell feltüntetniük. (3.2.) [Hivatkozás: Hpt. 209. § (10) bek.] d) Az adatállományban minden betétet/betétrészt külön-külön kell feltüntetni. Ha egy hitelintézet pl. okiratos betéteket gyűjtőszámlán kezel, akkor a ”Számlaszám” mezőben (3.3.) kell a gyűjtőszámlát
3
Országos Betétbiztosítási Alap
feltüntetni, az „Ügylet azonosító” mezőben (3.4.) pedig az okiratok számát, okiratonként különkülön betétként. Ugyanez vonatkozik a tartós betétekre is. Az egyedi betétazonosítónál a gyűjtőévben megnyitott bankszámla számát, az ügyletazonosítónál a lekötések azonosítóját kell feltüntetni. 3.) Speciális adatközlések (3.7. pont): a) Ha a hitelintézet egyesülésben vett részt, akkor fel kell tüntetnie az adatközlés megfelelő sorában azt, hogy az adott betétet az egyesülés időpontja előtt melyik hitelintézetnél helyezték el. (Hivatkozás: Hpt. 214. § (10) bek.) b) Ha a hitelintézet más hitelintézettől betétállományt vett át, akkor fel kell tüntetnie az adatközlés megfelelő sorában, hogy a betétállomány átruházás időpontja előtt melyik hitelintézetnél helyezték el. (Hivatkozás: Hpt. 214. § (10) bek.) c) Örökölt betét(rész) esetén, ha az külön betétnek minősül, az adatközlés megfelelő sorában kell feltüntetni a jogerős határozat típusát, számát és idejét. d) Ebben a mezőben kell feltüntetni a Hpt. 214/A. §-a alapján elkülönített számlán kezelt betéteket. Mindegyik fenti esetben a betétes – a Hpt-ben meghatározott időtartamig – külön-külön jogosult kártalanításra a mindenkori értékhatár szerint. 4.) Egyenleg- és kamatszámítás: a) Minden egyes számla és betét (forint és deviza) vonatkozásában először meg kell állapítani a kártalanítás kezdő napjára (minden más esetben az adat előállítás értéknapja értendő) vonatkozó (pozitív) tőkeegyenleget. Ezután ki kell számolni az utolsó kamatfizetési nap és a kártalanítás kezdő napja között eltelt időszakra fizetendő (pozitív) ügyleti kamatot. Figyelem! Folyószámláknál az utolsó tőkésítéstől a napi tőkeösszeg alapján kell kiszámolni a kamatot. b) Lekötött betéteknél a szerződés szerinti kamattal kell számolni a kártalanítás kezdő napját megelőző nap végéig (minden más esetben az adat előállítás értéknapja értendő) függetlenül attól, hogy a lekötés időtartama még nem járt le, azaz az előjegyzett kamatot nem lehet automatikusan figyelembe venni. Diszkont jellegű kamatozás esetén szintén az időarányos összeget kell számításba venni. c) Előre kamatozó betétek esetén a pozitív tőkeegyenlegből le kell vonni a meg nem szolgált időtartamra vonatkozó, szerződés szerinti kamatösszeg kamatadóval és Eho-val csökkentett részét. d) 2003. január 1. és 2015. július 3-a között kibocsátott kötvény/letéti jegy esetén a névértéket és a kamatot, illetve diszkont kötvény esetén az aktuális értéket kell feltüntetni. e) Nyereménybetét esetén nem kell kamatot számítani, kizárólag a betét névértékét lehet feltüntetni. f) Az OBA által biztosított kötvény, valamint letéti jegy tőkeösszegeként a lekötött pénzösszeget, kamataként a lekötési hozamot kell beírni. g) Tartós befektetési számlán kezelt betét, gyámhatósági betét és Start-számla esetén az adó és Eho összege nulla. 5.) Összesítés és limitfigyelés: a) Forintosítani, majd összesíteni kell az ügyfél valamennyi folyószámlájának és betét(rész)ének kamattal növelt összegét kamat és tőke, valamint jogcímenkénti bontásban. Figyelem! Az egyéni vállalkozó betétjének tőke- és kamatösszegét nem kell összevonni a magánszemélyként elhelyezett betétjének tőke- és kamatösszegével. b) Zárolt összeg esetén jogcímenként, a jogcímekhez tartozó összegeket kell figyelembe venni. Pénzmosás alapos gyanúja miatti zárolt összeget kell feltüntetni a 3.17. mezőnél, külön kell kimutatni a lakáscélú hitel fedezeteként zárolt összeget a 3.18. mezőnél, valamint az egyéb okból (pl. kártyaterhelés, tevékenység végzéséhez szükséges zárolás) zárolt összeget a 3.19. mezőnél. (Ha az egész betét zárolt, akkor a tőke + kamat együtt értendő.)
4
Országos Betétbiztosítási Alap
Figyelem! Zárolni csak a betét összegéből lehet a betét tőke+kamat mértékéig. c) A levonás után kell a jogcímenkénti kártalanítási értékhatárt figyelembe venni. Az OBA általi kártalanítási összeg személyenként és jogcímenként (lásd. B/3. pont) nem lehet nagyobb, mint a törvényben meghatározott – a B.3.a)-b) pont szerinti betéteknél 100 000 EUR-nak megfelelő, a B.3.c) betéteknél a 100 000 EUR-nak az örökösre jutó hányada szerinti, B.3.d) pont szerinti betétek esetén a 150 000 EUR-nak megfelelő – forint összeg. Figyelem! Példa a B.3.d.) pont szerinti betéteknél számítandó kártalanítási értékhatárra: Normál betétek összege 80.000 euró 120.000 euró 80.000 euró
Elkülönített betét összege 40.000 euró 50.000 euró 150.000 euró
Kártalanítási értékhatár 120.000 euró 150.000 euró 150.000 euró
d) Közös betétek esetén meg kell vizsgálni, hogy hány százaléka tartozik adott ügyfélhez és csak a tulajdoni rész százalékában, arányosan kell figyelembe venni a betét kamat-, illetve tőkerészét. Figyelem! Ha a nyilvántartási rendszerben a tulajdoni hányad nem szerepel, akkor a tulajdonosok között egyenlő arányban kell a betétrészt megállapítani. e) A közösségi betét 2015. július 3-tól kikerül a Hpt-ből. Ezért a továbbiakban „T” típusú betétes nem szerepelhet az adatállomány 2.2. mezőjében. Az átmeneti időszak alatt bekövetkező kártalanítási eljárásoknál ilyen esetben az OBA egyenként vizsgálja meg a többszörös kártalanítási jogosultságot. f) A közjegyzői, végrehajtói, ügyvédi letéti, őrzési tevékenységhez kapcsolódóan a hitelintézetnél nyitott számlák (ún. letéti számlák) – több számla esetén valamennyi számla külön-külön – a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősülnek a közjegyzőnek, végrehajtónak, ügyvédnek a hitelintézetnél lévő más betéteitől (ún. saját jogú betét). Ennek megfelelően a kártalanítási értékhatárt a saját jogú betét(ek)re és a letéti számlákra – letéti számlánként külön-külön – kell figyelembe venni. 6.) Kártalanítási sorrend A kártalanítási értékhatár alkalmazása során a következő sorrendben kell figyelembe venni az azonos jogcímhez tartozó tételeket: 1. Fióktelepnél euróban elhelyezett betét(ek) tőkeegyenlege 2. Fióktelepnél az adott ország devizanemében elhelyezett betét(ek) tőkeegyenlege 3. Fióktelepnél egyéb devizában elhelyezett betét(ek) tőkeegyenlege 4. Start-számlák egyenlege 5. TBSZ betétek (tőke+kamat) (Hivatkozás: Szja tv. 67/B. § (11) bekezdése). 6. Folyószámlák tőkeegyenlege 7. Egyéb betétek (lekötött betétek, 2015. július 3. előtt kibocsátott kötvények, letéti jegyek) tőkeösszege 8. Folyószámlák bruttó kamata 9. Egyéb betétek (lekötött betétek, kötvények, letéti jegyek) után járó bruttó kamatösszeg Bruttó összeg kiszámítása: A fenti pontok alapján kell kiszámítani egy ügyfélnek – ha rendelkezik a B/3.-ban hivatkozott betéttel, akkor azokra külön-külön jogcímenként kell megállapítani – a folyószámlái és betétjei után járó ún. bruttó összeget. Ez az OBA kártalanítási kötelezettsége. 7.) Levonások: A bruttó összeget csökkenteni kell: a) Kamatjövedelem-adó és Eho: a kártalanítási bruttó összeg kamattartalmára eső és levonandó kamatjövedelem-adóval és az Eho-val (amennyiben az a kártalanítási bruttó összegbe tartozó
5
Országos Betétbiztosítási Alap
betétek kártalanítási sorrendje alapján kamatjövedelem-adó, illetve Eho megfizetésére kötelezett) b) Beszámítás: a tagintézet felé a kártalanítás kezdő időpontját megelőző napig lejárt ügyfél tartozás összege vehető figyelembe. (Hivatkozás: Hpt. 215. § (1) bek.) Beszámítani csak akkor lehet, ha az adott személynek van betétje, aminek alapján kártalanítás illeti meg. A beszámítás alapján a hitelintézet megkapja a beszámított követelését (vagy annak egy részét, ha a kártalanítási összegek a teljes követelést nem fedezik), a betétes(ek) pedig vagy csökkentett összegű kártalanítást kap(nak), vagy nem kap(nak) kártalanítást (ez utóbbi akkor következik be, ha a beszámítandó összeg nagyobb vagy egyenlő, mint a kártalanítás összege). A hitelintézet dönti el, hogy kivel szemben él a beszámítási jogával: a főadós, az adóstárs, a készfizető kezes ellen, vagy megosztja közöttük a követelés összegét. Két dolog nem lehetséges: az, hogy mindhármuk betétjével szemben a teljes összeget beszámítsa a hitelintézet, illetve egyenként akkora összeg beszámítását jelentse be, amelyek együttesen meghaladják a hitelintézet követelésének összegét. 8.) Konszolidált adat kiszámítása: A fizetendő kamatadó és Eho, valamint a lejárt követelések levonása után maradt összeg a nettó, konszolidált adat (2.31.), melyet a kártalanítás megkezdését követően (a Hpt-nek megfelelően) az OBÁ-nak, egyéb esetben – kérésre – az MNB-nek ellenőrzés céljából meg kell küldeni ügyfelenkénti és jogcímenkénti bontásban elkészített, formailag az „OBA Konszolidált Adatstruktúra” leírásnak megfelelő KBB adatállományt. Bruttó összeg – Zárolt összeg (jogcímenkénti értékhatár megállapítása) – Kamatjövedelem-adó – Eho – Lejárt követelések = Konszolidált adat A konszolidált biztosított betéti adat előállításakor előfordulhatnak további, itt példaként nem említett esetek. Ilyenkor a Hpt. ide vonatkozó rendelkezései és az OBA iránymutatásai az irányadóak. C.
Konszolidált Adat rekordszerkezetének leírása Országos Betétbiztosítási Alap
6