ÚJHARTYÁN Településrendezési terv alátámasztó munkarészek ÚJHARTYÁN TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

ÚJHARTYÁN Településrendezési terv alátámasztó munkarészek

ÚJHARTYÁN TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. Telefon: 267 05 08, 267 70 78, Telefax: 266 75 61 Em.: [email protected] Hp.: www.pestterv.hu

Budapest, 2012. március hó

Törzsszám:2-10-617

Filenév:U_TRT_alatamaszto_mr.doc

0

Dátum:2011_augusztus


Tervezői törzsszám: 2-10-617 Projektvezető:

Tájrendezés, környezetalakítás, zöldfelületek: Településtervezés, építészet:

Közlekedés:

Közművesítés:

BURÁNYI ENDRE ügyvezető BURÁNYI ENDRE okleveles táj- és kertépítész mérnök TR1 01-5014/02 /07 TT/T, TK 01-5014/12 MAKKAI KRISZTINA Okl.településmérnök Okl. városépítésivárosgazdasági szakmérnök TT/12 01-4921

RHORER ÁDÁM Okl.építőmérnök Okl. városépítésivárosgazdasági szakmérnök K1d-1-Tell, KÉ-SZ, KÉ-TTell, KÖ-T HANCZÁR ZSOLTNÉ Okl.gépészmérnök Okl. városépítésivárosgazdasági szakmérnök TRe-T, TRh-T, TRv-T BÍRÓ ATTILA Okl.építőmérnök 01-2456, VZ-T

Szerkesztés, számítógépes feldolgozás:

MAKKAI KRISZTINA

Ügyvezető igazgató

SCHUCHMANN PÉTER

MEGBÍZÓ A megbízói konzultáció:

KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT, ÚJHARTYÁN SCHULCZ JÓZSEF, POLGÁRMESTER GÖNDÖRNÉ FRAJKA GABRIELLA, JEGYZŐ RUTTERSCHMIDT ZOLTÁNNÉ, ELŐADÓ

Budapest, 2012. március hó



1



SZÖVEGES ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK:

I. ELŐKÉSZÍTÉS ÉS HELYZETFELTÁRÁS ...........................................................................3 1.1. Bevezetés.........................................................................................................................3 1.2. Tervezést megalapozó dokumentumok ........................................................................3 1.3.Tervmódosítást befolyásoló egyedi önkormányzati döntések ....................................3 1.4. Településrendezési tervelőzmények .............................................................................5 1.6. Tervmódosítást befolyásoló Területrendezési tervelőzmények .................................6 1.7. Vizsgálati összefoglaló ...................................................................................................5 1.

REGIONÁLIS ÖSSZEFÜGGÉSEK ................................................................................................ 5

2.

FŐBB TELEPÜLÉSI STATISZTIKAI ADATOK ................................................................................ 5

3.

A TELEPÜLÉSI ADOTTSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA .................................................................... 5

II. ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK .........................................................................................9 2.1. Területfejlesztési irányelvek, általános feltételek ........................................................9 III. JAVASLATOK ..................................................................................................................11 3.1. Beépítésre szánt területek............................................................................................13 3.1.1. Lakóterületek (L) 3.1.2. Településközpont vegyes területek (Vt) 3.1.3. Gazdasági területek (Gksz, Gip) 3.1.4. Különleges területek (K)

14 15 15 22

3.2. Beépítésre nem szánt területek ...................................................................................22 3.2.1. Zöldterületek 3.2.2. Erdőterületek 3.2.3. Mezőgazdasági területek 3.2.4. Közlekedési területek (KÖ) 3.2.5. Vízgazdálkodási területek (V) 3.2.6. Különleges, beépítésre nem szánt területek (Kk)

22 22 24 24 24 24

4. Települési értékvédelem..................................................................................................26 4.1. MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME ............................................................................................................... 26 4.2. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM ............................................................................................. 26

5. Táj- és környezetalakítás, környezeti értékelés.............................................................27 6. Közlekedési javaslat ........................................................................................................34 7. Közműfejlesztési javaslat ................................................................................................35 TERVLAP JEGYZÉK: ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Rajzszám KF-V KF-E


Rajz megnevezése Víziközművek Energiaközművek


2

Méretarány M= 1: 8 000 M= 1: 8 000



I. ELŐKÉSZÍTÉS ÉS HELYZETFELTÁRÁS

1.1. Bevezetés A megbízás Újhartyán Önkormányzata 2010-ben megbízta a Pest megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft-t (továbbiakban: PESTTERV) Településrendezési tervének felülvizsgálatával és módosításának elkészítésével. A tervezési munka 2011-ben indult, a szükséges előkészítő eljárások lebonyolításával. AZ Önkormányzat a Településrendezési terv módosítása mellett döntött, melynek céljai az alábbiak: − a jelenleg hatályos településrendezési eszközök elfogadása óta megváltozott jogszabályok következményeinek érvényesítésére, − a Településszerkezeti terv (TSZT) felülvizsgálata és módosítása, − a Helyi Építési Szabályzat előírásainak szükséges kiegészítése, és a 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet figyelembevételével szükséges átdolgozása − a 2/2005.(I.11.) Kormányrendeletnek megfelelő „környezeti vizsgálati” (KV) eljárás szükségességének eldöntésére vonatkozó szakmai előkészítés, − a Képviselő-testület Településfejlesztési és Településfejlesztési Bizottsága által meghozott TRT módosításról szóló határozatokban rögzített módosítási igények.

1.2. Tervezést megalapozó dokumentumok Tervezési szempontok,Településfejlesztési Koncepció A tervi megoldások kidolgozásában a 80/2006.(IX.14.) sz. határozattal elfogadott településfejlesztési koncepció megfelelő alapot biztosított a tervmódosításhoz. A Településrendezési terv módosítása Településfejlesztési Koncepcióban (TfK) foglaltakkal összhangban van, a TfK módosítását a tervmódosítás nem igényli. A Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célkitűzések egy részének elérésére a most készülő Településrendezési terv módosítása megoldást ajánl. -

A területigényes fejlesztési elképzeléseket igyekeztünk úgy kijelölni, hogy az megfeleljen az OTRT és a PMTrT területrendezési terv előírásainak és átlátható településképet eredményezzen. A község még fennmaradt karakteres építészeti értékeinek megőrzését a helyi értékvédelmi rendelet megalkotása segíti elő, melyet az örökségvédelmi hatástanulmány alapoz meg.

1.3.Tervmódosítást befolyásoló egyedi önkormányzati döntések Településszerkezeti terv módosítása1: 1. Kakucs felőli elkerülő út felülvizsgálata a 46109 jelű út és a Monori utca (095/1 hrsz) között kb. 1,16 km hosszúságban. 2. Tervezett lakóparkon áthaladó kb. 1,16 km hosszúságú tervezett gyűjtőút felülvizsgálata.(a tervezett útnyomvonal törlésre kerül). Törölt tervezési program. (A tervlapon nem jelenik meg) Áthúzással jelölve az eredeti megbízásban szereplő, de a tervezés során a tervezési feladatok közül törölt programpontok; félkövér betűtípussal kiemelve a tervezési folyamat konszenzusos eredménye (az áthúzással jelzett szövegrészek a véglegesített anyagból kimaradnak).

1



3



3. A 102/3 hrsz-ú országos közúton, az Újhartyán, Szőlősor utca folytatásában a tervezett lakóterületre átjutást biztosító körforgalom, felüljáró, stb. lehetőségeinek vizsgálata. Törölt tervezési program. (A tervlapon nem jelenik meg) 4. Jelenleg erdőként nyilvántartott 0111/30 hrsz-ú terület (~3,9ha) közlekedési övezetbe sorolása. Egyeztető tárgyalás figyelembevételével kereskedelmi-szolgáltató területfelhasználásba (Gksz) kerül. 5. 0119/1 hrsz-ú Gksz területfelhasználásba tartozó ingatlan (3.9191 m2) létjogosultságának felülvizsgálata. A területfeljlesztés visszavonása, Mezőgazdasági területbe kerül. 6. 06/38 hrsz-ú mezőgazdasági terület (8055 m2) átsorolása kereskedelmi (Gksz) övezetté. 7. 016/51 hrsz-ú (1.0340 m2), valamint 016/52 hrsz-ú (2.5270 m2) ingatlan átsorolása tervezett erdőből Gksz övezetbe telephely létesítése céljából. (a tervkészítés időszakában a területfelhasználás és övezetváltás nem történik meg). Törölt tervezési program. (A tervlapon nem jelenik meg) 8. 022/61-67 hrsz-ú ingatlanok jelenleg Lf övezetbe tartoznak. Ezen területek újra gondolása. (cél az erdősáv növelése és lakóterületként történő hasznosítás) Összterület: 2.3752 m2. A területen a lakóterület mellett tervezett véderdőterület. 9. M5 autópálya és 4606 jelű út találkozásánál a község belterületén található Gksz övezet felülvizsgálata. Törölt tervezési program. (A tervlapon nem jelenik meg) 10. 016/88 hrsz-ú jelenleg mezőgazdasági területfelhasználásának és övezetének felülvizsgálata. (A területen lakóház és udvar található). A terület mezőgazdasági területfelhasználásba kerül. 11. 016/38 hrsz-ú ingatlan tervezett Gksz övezetbe tartozik. Ezen övezetet különleges területi bővítése a kialakult helyzetnek megfelelően. Gokart pálya létesült a volt szórakozóhely (jelenlegi autómosó) mögött, egy belterületi fuvarozói telephely kihelyezésével kiegészítve, mely az Étv 9.§(4) szerinti egyeztető tárgyalás alapján kereskedelmiszolgáltató területfelhasználásba (Gksz) kerül. 12. 068/38 és 068/39 hrsz-ú ingatlanok tervezett erdőterületből átminősítése ipari gazdasági területbe (Gip) 13. A hírközlés vezetékeinek térképen való ábrázolása (Matáv kábel – az alaptérkép szerint) Törölt tervezési program, nem rendezési feladat (A tervlapon nem jelenik meg). 14. A Helyi védelemre javasoltak körének kibővítése (Hősök tere) 15. Megvizsgálandó a belterület É-i határában a 097/10, 097/12, 097/13, 02/65, 66, 67, 68, 69, 70, 72, 73, 74 hrsz. területen mezőgazdasági területen közpark/vagy lakóterület kialakításának lehetősége. A vizsgálat és az alternatívák kidolgozása megtörtént, de eredménye negatív: törölt tervezési program (a tervlapon nem jelenik meg). 16. A belterület É-i határában jelenlegi mezőgazdasági területen lakó funkció kialakításának lehetősége a 010/23 hrsz. területen. 17. A Szobor utca 20. sz. alatti 384 hrsz. ingatlan övezeti besorolását az Lke-2 építési övezetből Gksz területfelhasználásba sorolása cukrászüzem üzemeltetése céljából. 18. a 060/131, 060/132 hrsz Vt terület (1,5 ha), valamint a 060/155- /157, 050/3-4 hrsz. Lke terület (1,9 ha) átsorolása Gksz területfelhasználásba. 19. a 067/41-/42 hrsz. – ipari park területek zárványában levő erdőterület – ipari övezeti átsorolása, ~8,5 ha-on. 20. A biológiai aktivitásérték csökkenés kompenzálására kijelölendő terület lehatárolása. Tervezett véderdő. A szabályozási terv, valamint helyi építési szabályzat módosítása: 1. Kakucs felőli elkerülő út felülvizsgálata a 46109 jelű út és a Monori utca (095/1 hrsz) között kb. 1,16 km hosszúságban. 4. Jelenleg erdőként nyilvántartott 0111/30 hrsz-ú terület (~3,9 ha) megfleleő telephelyi közlekedési vagy gazdasági - övezetbe sorolása. Egyeztető tárgyalás figyelembevételével kereskedelmi-szolgáltató övezetbe (Gksz) kerül. 6. 06/38 hrsz-ú mezőgazdasági terület (8055 m2) átsorolása gazdasági - kereskedelmi övezetté. 7. 016/51 hrsz-ú (1.0340 m2), valamint 016/52 hrsz-ú (2.5270 m2) ingatlan átsorolása tervezett erdőből GKSZ övezetbe telephely létesítése céljából. (a tervkészítés időszakában a területfelhasználás és övezetváltás nem történik meg). Törölt tervezési program. (A tervlapon nem jelenik meg) 8. 022/61-67 hrsz-ú ingatlanok jelenleg Lf övezetbe tartoznak. Ezen területek újra gondolása. (cél az erdősáv bővítése és lakóterületként történő hasznosítás mellett)



4



9. M5 autópálya és 4606 jelű út találkozásánál a község belterületén található GKSZ övezet felülvizsgálata. Törölt tervezési program. (A tervlapon nem jelenik meg) 10. 016/88 hrsz-ú jelenleg mezőgazdasági területfelhasználásának és övezetének felülvizsgálata. (A területen lakóház és udvar található). 11. A 016/96, 016/42 hrsz-on (gokart pálya létesült a volt szórakozóhely mögött 0,6 ha), egy belterületi fuvarozói telephely kihelyezésével kiegészítve tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területen (016/95, 016/42 hrsz-on mintegy 1,5 ha-on). 12. 068/38 és 068/39 hrsz-ú ingatlanok tervezett erdőterületből átminősítése ipari gazdasági területbe (Gip). 15. A belterület É-i határában a 097/10, 097/12, 097/13, 02/65, 66, 67, 68, 69, 70, 72, 73, 74 hrsz. területen mezőgazdasági területen közpark vagy lakóterület kialakításának lehetősége. Törölt tervezési program. (A tervlapon nem jelenik meg) 16. A belterület É-i határában jelenlegi mezőgazdasági területen lakó funkció kialakításának lehetősége a 010/23 hrsz területen. 17. A Szobor utca 20. sz. alatti 384 hrsz ingatlan övezeti besorolását az Lke-2 építési övezetből Gksz építési övezetbe sorolása cukrászüzem fenntartása céljából, A fentiek figyelembevételével döntött a Község Képviselő testülete a Településrendezési terv módosításáról. A tervezés során néhány kisebb módosítás történt, amelyeket a későbbiekben ismertetünk. E módosítások a területfelhasználási változás által érintett területet az eredeti tervezési programhoz és a közigazgatási egyeztetési dokumentációban foglalt területekhez képest nem növelik, sőt, egyes programpontok törlése miatt a módosítási területek összességében csökkennek, amellett, hogy egyes területi lehatárolások – az időközben végrehajtott telekalakítások figyelembe vétele miatt – rajzolata módosult. A fent jlezett eltérések az Étv 9.§(4) szerinti egyeztető tárgyalás alapján kerültek véglegesítésre.

1.4. Településrendezési tervelőzmények Településrendezési tervelőzmények A település jelenleg hatályos Településrendezési eszközei: A 80/2006.(IX.14.) sz. határozatszámmal elfogadott Településfejlesztési Koncepció (TFK), A 114/2007.(X.30.) SZ. Kt. határozat Újhartyán Község Településszerkezeti tervéről (TSZT), valamint a 11/2007.(X.31.) SZ. Kt rendelete a Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási terveiről (HÉSz). A rendelet hatályos tervlap mellékletei az alábbiak: - SZT-1/M jelű övezeti tervlap a belterületre vonatkozóan - SZT-2/M jelű övezeti tervlap a külterületre vonatkozóan A tervelőzményt – Újhartyán Község jelenleg hatályos Településrendezési tervét és Helyi Építési Szabályzatát - 2007-ban szintén a PESTTERV Kft készítette. Újhartyán Önkormányzatának célja, egységes szerkezetű és hatályos jogszabálykövető Településrendezési terv Helyi Építési Szabályzatát készítése. A Képviselőtestület megvizsgálta hatályos TFK-jának összhangját az igényelt módosításokkal és megállapította, hogy ezek átvezetéséhez a TFK módosítása nem szükséges. Ezt 13/2011.(I.27.).sz. Kt. Határozatában rögzítette (csatolva a cd-dokumentációelőzményi iratokat tartalmazó mappájában). Egyéb kapcsolódó előzmények, források, tervelőkészítés A településrendezési tervezési munka megindítása során az 1997. évi LXXVIII. tv. 9. § (2) be. b) pontjával összhangban a tervek véleményezésében érdekelt közigazgatási szerveket megkerestük. A visszaérkezett válaszlevelekből megismert előzetes véleményekben foglaltak tervezés során hasznosítható elemeit figyelembe vettük.



5



A TRT módosítás megalapozásához szükséges fenti megkeresések 2+1 körben történtek meg, a tervezési program időközben történt kiegészítése miatt. A 0-körös eljárás és a KV-szükségességét megalapozó eljárás első kiegészítése a tervezési program időközbeni módosulása miatt, a Megbízó kezdeményezésére; majd egy újabb kiegészítésre, az Állami Főépítész eltérő véleményes egyeztető tárgyaláson tett jogszerűségi észrevétele miatt. A kiegészítések alkalmával újabb tervezési szempontok nem merültek fel. Az Étv. 9.§. (2) bek. alapján érkezett munkaindító válaszleveleket a cd-dokumentáció külön mappájában dokumentáltuk (összefoglaló táblázata az egyeztetési anyagban is megtalálható). A megkeresésre 25 szerv válaszolt, ezek közül 18 kíván részt venni a terv egyeztetési eljárásában (az alábbi táblázatban kiemelve). A fentiek alapján e 18 egyeztető partnernek javasoljuk kiküldeni az egyeztetési tervanyagot. A KV lefolytatását a DINPI tartotta első körben megfontolandónak, majd a külön lefolytatott egyeztetést követően hozzájárult a terv KV nélküli elkészítéséhez. Megkerestük a környezet védelméért felelős szerveket a tervhez esetlegesen készítendő környezeti vizsgálat (KV) szükségességét illetően. Válaszleveleikben foglalt véleményük, továbbá az ezt követően lefolytatott külön egyeztetés (DINP Ig.) alapján a KV lefolytatását nem javasoltuk. Erre vonatkozóan az önkormányzat meghozta állásfoglalását 144/2011.(VII.28.) Kt sz. Határozatában (csatolva cd-dokumentációban), miszerint a KV lefolytatása nem szükséges. Ugyanakkor párhuzamosan készítjük a település környezetvédelmi programját (TKP) is, amelynek megalapozásához felhasználtuk a fenti előzetes állásfoglalásokban foglalt véleményeket is, továbbá kérdőíves felmérést is végeztünk a lakosság körében. Természetesen a TKP előkészítésének illetve készítésének eredményeit is hasznosítottuk – kölcsönösen - a rendezési terv készítése során.

1.6. Tervmódosítást befolyásoló Területrendezési tervelőzmények Területrendezési tervelőzmények A település területét az alábbi területrendezési tervek érintik: − Országos Területrendezési Terv (OTrT) − Pest megye Területrendezési Terv (PMTrT) Az Országos Területrendezési Terv és Pest megye Területrendezési Tervet egyaránt figyelembe vettük, mint mértékadó területrendezési tervek. A PMTrT-t és az OTrT között a 2008 évi OTrT módosítás óta némi eltérés tapasztalható. A terv készítése során a tervezett terület-felhasználási változások kiterjedésének meghatározásánál vizsgálni kell a tervezett tervmódosítások és a 21/2006. (IX.08.) PM Kgy. sz. rendelettel jóváhagyott PMTrT, valamint az 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Terv előírásai közötti összhangot. A tervmódosítási javaslatok ellenőrzéséhez az OTrT és a PMTrT alábbi kivonatai szolgáltatnak további segítséget:



6



Kivonat az Ország hatályos Szerkezeti tervéből

OTrT Szerkezeti terv, Újhartyán érintettsége: − − − − − − − − −

100 - 500 ha közötti települési térség Erdőgazdasági térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Gyorsforgalmi út Főút Transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal 400 kV-os távviteli hálózat távvezeték elemei Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték



7



ÚJHARTYÁN KÖZSÉG KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉT ÉRINTŐ OTRT ÖVEZETEK /2008/ Országos ökológiai hálózat övezete

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

Felszíni vizek vízminőség- védelmi vízgyűjtő területének övezete

A 2008 évi OTrT módosítás országos övezetekre vonatkozó szabályai: (hatályos 2008.július 19-től) Országos ökológiai hálózat övezete: 13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 13/B. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete



8



16. § Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. Kivonat Pest megye Közgyűlésének 21/2006 (IX. 18. ) Pm. Sz. rendeletével jóváhagyott Pest Megye Területrendezési Terve Megyei Szerkezeti Tervéből

A PMTrT területfelhasználási tervlapjával összhangban a következők kötelező előírások vonatkoznak Újhartyán területére a Térségi szerkezeti terv alapján: - az erdőgazdálkodási térséget (678 ha) legalább 85 %-ban (576 ha) erdőterület kategóriába kell sorolni; - a megye mezőgazdasági térségen belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a külterjes mezőgazdasági térséget (994 ha) legalább 75%-ban (745 ha) mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni. A fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki - hagyományosan vidéki települési térség (555 ha) a városias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható, - a vízgazdálkodási térséget (15 ha) legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A OTrT térségi területfelhasználási kategória szerint: a következők előírások vonatkoznak Újhartyán területére, illetve a településrendezési terv módosítására: 6.§.(1) e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható.



9



A „települési térséget” érintő lehatárolás változások összefoglaló kartogramja (2006-2012.) – jelmagyarázatát l. alább



0



A fenti Pm TrT ábra jelmagyarázata: Újhartyán 2006-ban hatályos TSZT a hatályos PMTrT–től való eltérése (piros hálós) Újhartyán 2007 évi tervmódosításának PMTrT által engedélyezett fejlesztéssel élő - a Hagyományosan vidéki települési térség területfelhasználásba szánt - területei: (kék hálós) Újhartyán 2012 évi tervmódosításának PMTrT által engedélyezett fejlesztéssel élő - a Hagyományosan vidéki települési térség területfelhasználásba szánt - területei: (lila hálós) Korrekció szükséges a jóváhagyott PMTrT 2006 évi tervmódosítása kapcsán: - A belterülethez kapcsolódóan az akkor (2006.) hatályos TRT alapján mintegy ~16 ha eltérés realizálható, ezért a hagyományosan vidéki települési térség korrekciója szükséges a PMTrT hatályos megyei szerkezeti terv módosításakor2. (A PMTrT és a hatályos településszerkezeti terv eltérése a két tervműfaj léptékének eltéréséből és a két terv különböző alaptérképi részletességéből adódik). A 2007. évi tervmódosítás PMTrT által engedélyezett fejlesztéssel élő - a Hagyományosan vidéki települési térség területfelhasználásba sorolt területei: Erdőgazdasági térségből igénybe vett beépítésre szánt területek összesen: 14,2 ha Külterjes mezőgazdasági térségből igénybe vett beépítésre szánt területek összesen:52,8 ha A 2012. évi tervmódosítás PMTrT által engedélyezett fejlesztéssel élő új- a „Hagyományosan vidéki települési térség” területfelhasználásba szánt - területei: 6. számú terület: Az Arany J. utca folytatásában a belterület Ny-i határában helyezkedik el a 06/38 hrsz-ú mezőgazdasági területen. (8055 m2) A tervjavaslat kereskedelmi övezetbe sorolása át. 0,8 ha - 12. számú terület: A belterület É-i határa közelében a 405 számú út mellett helyezkedik el 068/38 és 068/39 hrsz-ú területen. Tervezési cél a tervezett erdőterület átminősítése ipari gazdasági területbe (Gip). 0,5 ha - 16. számú terület: A belterület É-i határában a Monori út mentén található lakó funkció kialakításának céljára a 010/23 hrsz területen, 0,2 ha-on. - 4. számú terület: Jelenleg erdőként nyilvántartott 0111/30 hrsz-ú terület (~3,9ha) közlekedési övezetbe sorolása. Egyeztető tárgyalás figyelembevételével kereskedelmi-szolgáltató övezetbe (Gksz) kerül. - 11/b. terület:016/95, 016/42 hrsz-on tervezett Gksz területfelhasználás kialakítása fuvarozói telephely céljára 1,5 ha-on. Tehát 2012-ben összesen a Külterjes mezőgazdasági térségből igénybe vett beépítésre szánt területek:6,9 ha -

(Az egyéb beépítésre szánt terület kijelölések illetve átsorolások a hatályos települési térségi besoroláson belül tervezettek.)

2

A Pm TrT módosítása jelenleg folyamatban, egyeztetés alatt áll



0



A PMTrT Szerkezeti Terv és a 2011 évi TRT módosítás területi mérlege Újhartyánt érintően: A PMTrT-ben meghatározott, a települést érintő megyei területfelhasználási kategóriák

Hagyományosan vidéki települési térség Külterjes mezőgazdasági térség Belterjes mezőgazdasági térség Erdőgazdálkodási térség Vízgazdálkodási térség Igazgatási terület összesen:

A PMTrT-ben meghatározot t, Területnagysá gok (ha)

A hatályos terv (2006) Pm TrT – től való eltérése meghatározott, Területnagyságo k (ha)

PMTrT alapján beépítésre nem szánt területek beépítésre igénybe vehető területei (ha)

2007 évi tervmódosítás során igénybevett új beépítésre szánt területek (ha)

2012 évi tervmódosítás során igénybevett új beépítésre szánt területek (ha)

555

570

-

994

988,5

247 ha

-52,8 ha

-1,5 ha

192,7

-------

-----

-----

------

-----

-----

678

668,5

100 ha

-14,2 ha

-5,4 ha

80,4 ha

15

15

0ha

-

0 ha

2242

2242

-

-

További beépítésr e szánt területfel használá s céljára igénybe vehető területek (ha) -

2242

PMTrT Térségi szerkezeti terv alapján megállapítható hogy a módosítással érintett területek jelentős része a hagyományosan vidéki települési térség területfelhasználási kategóriájába tartozik, és a beépítésre nem szánt területfelhasználási igények az előírt határértékeket nem haladják meg. A fentiek alapján e tervdokumentációban rögzített módosítási javaslatokkal kapcsolatban megállapítható, hogy azok a Pest megye 21/2006. (IX.08.) PM Kgy. sz. rendelettel jóváhagyott PMTrT tervlap előírásaival összhangban vannak. ÚJHARTYÁN KÖZSÉG KÖZIGAZGATÁSI ÉS TERVEZÉSI TERÜLETÉT ÉRINTŐ PMTrT ÖVEZETEK: Közig. Tervezési Melléklet sz.: ter. területek X/Országos övezetek Kiemelten fontos érzékeny természeti terület --2.01 X övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség --2.02 --védelmi terület övezete Felszíni vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő --2.03 X területe Kiváló termőhelyi adottságú szántó övezete ----2.04 Térségi övezetek Országos ökológiai hálózat részét képező megyei --2.05 X övezetek Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete ----2.06 Tájképvédelmi terület övezete ----2.07 Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat --2.08 X alá vonható terület* Rendszeresen belvízjárta terület övezete 2.09 X X 12.sz. ter Hullámtér és nyílt ártér övezete --2.10 X Csúszásveszélyes terület övezete ----2.11 Vízeróziónak kitett terület övezete ----2.12 Széleróziónak kitett terület övezete --2.13 X Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete ----2.14



1





2



ÚJHARTYÁN KÖZSÉG KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉT ÉRINTŐ PMTrT ÖVEZETEK /2006/ PM TrT: Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete

PM TrT: Felszíni vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő terület övezete

PM TrT: Országos ökológiai hálózat részét képező megyei övezetek

PM TrT: Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület*

PMTrT: Rendszeresen belvízjárta terület övezete

PMTrT: Széleróziónak kitett terület övezete



3



A 2006. évi PMTrT módosítás megyei övezetekre vonatkozó szabályai: 15.§. Országos ökológiai hálózat részét képező megyei övezetek: (1) Az országos ökológiai hálózat részét képező megyei övezetek: a. Védett természeti terület övezete b. Ökológiai zöld folyosó övezete (2) A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket - ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják - földkábelben kell elhelyezni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. 16.§. Védett természeti terület övezete: Védett természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető. 17.§. Ökológiai (zöld) folyosó övezete: Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté. 20. § Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (1) A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetben regionális hulladéklerakó hely csak külön jogszabályokban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján helyezhető el. (2) Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy: a) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen, b) védett természeti területen, illetve ökológiai (zöld) folyosó területén, c) erdőben, d) kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területeken, e) rendszeresen belvízjárta területeken, f) eróziónak kitett és csúszásveszélyes területen, g) a településrendezési eszközeiben beépítésre szánt területként kezelt területeken, továbbá azok határaitól 500 m-es körzetben, h) honvédelmi és katonai érdeket szolgáló területen és annak 500 m-es körzetében, i) regionális jelentőségű veszélyeshulladéklerakó és radioaktív hulladéklerakó 1000 m-es körzetében j) az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülőtér 13 km-es körzetében, k) hullámtér és nyílt ártér körzetében regionális hulladéklerakó hely nem jelölhető ki. 21.§.Rendszeresen belvízjárta terület övezete (1) A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. (2) Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki. 22. §.Hullámtér és nyílt ártér övezete A hullámtér és nyílt ártér övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 25. §. Széleróziónak kitett terület övezete (1) Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések helyi településrendezési eszközeiben, amely a szélerózió mértékét csökkenti. (2) Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődlegesen védelmi célú rendeltetésbe kell sorolnia. Az erdőművelési ágban nyilvántartott földterületek művelési ága nem változtatható meg. (3) Az övezetben a szőlő-, gyümölcs, rét- és legelő művelési ágban nyilvántartott földrészletek művelési ága nem változtatható meg. Ültetvény megszüntetése esetén az újratelepítésig gyepesítéssel kell a területet hasznosítani.

Az övezeti tervlapok alapján megállapítható, hogy Újhartyán közigazgatási területét a PMTrT és OTrT alapján hét térségi övezet érinti, de a tervmódosítás területeit a Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete, és a rendszeresen belvízjárta terület övezete érinti közvetlenül. Erre az övezetre vonatkozó előírásokat az OTrT és a PM TrT tartalmaz. Az övezeti tervlapok alapján megállapítható, hogy a PM TrT alapján a Rendszeresen belvízjárta terület övezete a tervmódosítással érintett terület beépítésre szánt területfejlesztéseinek egy területét érinti (12. számú terület). A Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete pedig a beépítésre nem szánt területfejlesztéseinek 8 számú területét és a 6-os számú beépítésre szánt területet érinti.



4



1.7. Vizsgálati összefoglaló 1. REGIONÁLIS ÖSSZEFÜGGÉSEK Újhartyán Pest megye dél-keleti részén, Budapesttől és Kecskeméttől közel egyenlő távolságra fekszik az M5-ös autópálya mellett, mint az „Ország közepe kistérség” egyik jelentős települése. Újhartyán privilegizált helyzetbe került területfejlesztési szempontból, elsősorban az M5 autópálya, a 405. sz. főút kiépítése és ezek újhartyáni csomópontja révén. Ehhez járult az a tudatos településfejlesztési tevékenység, melynek révén közmű-infrastrukturális szempontból fogadóképessé vált a település nagyobb léptékű beruházások telepítésére is. A település tagja az Ország Közepe elnevezésű 10 tagból álló Önkormányzati Társulásnak. (Újhartyán, Hernád, Inárcs, Kakucs, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újlengyel, Örkény, Dabas) Újhartyánon az alapfokú intézményi funkciók és a lakosságot ellátó szolgáltatások ugyan javarészt megtalálhatók, viszont a középfokú funkciók többségének elérésére és a kórházi ellátás tekintetében csak a kistérségi központban, Dabason, valamint a Fővárosban és Kecskeméten van lehetőség. A térség egyik legfontosabb gazdasági –társadalmi fejlesztési iránya, kitörési lehetősége a gazdasági fejlesztés és az ehhez kapcsolódó ingatlanfejlesztések, mivel a térség a főváros közelében autópálya mellett található. Ebbe a sorba illik a tervezett további gazdasági területfejlesztés is, amely megvalósulása esetén a helyi és kistérségi munkahelyteremtő képességet növeli és ezzel párhuzamosan lakónépesség növekedést generálhat. Turisztikai és rekreációs célú fejlesztési szándékkal a település és térsége számára a horgásztó és pihenőhely kialakítása ill. visszaállítása a lakosság szabadidőeltöltési lehetőségét növeli.

2. FŐBB TELEPÜLÉSI STATISZTIKAI ADATOK Az alábbi statisztikai adatokat az önkormányzati bocsátotta rendelkezésre: Az elmúlt évek lakónépességének alakulását figyelve kis mértékű növekedési folyamat mutatkozik.

2000 2732

LAKÓNÉPESSÉG ALAKULÁSA ÚJHARTYÁNBAN SZÁMA 2001 2002 2003 2004 2005 2729 2712 2713 2700 2699

2009 2755

Az elmúlt évek lakásszám alakulását figyelve jelentősebb mértékű növekedési folyamat mutatkozik. A 2000. évi lakásszám 1008 db. A 2006. évi lakásszám 1055 db. A 2009. évi lakásszám: A lakásszám növekedés mennyiségét a használatbavételi engedélyek száma jóval meghaladja, mivel a belterületi üres telkek elfogytak és a meglévő építési telkein a régi épületek helyett jelentős számú új épület épült.

3. A TELEPÜLÉSI ADOTTSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS Újhartyánban a településszerkezet gerincét a Fő utca alkotja, mely a régi térképek szerint az 1700-as évektől a település első utcája volt. Ez az utca a szomszédos településsel, Inárcs-Kakuccsal teremt összeköttetést. A falu a későbbi években tovább épült ettől az úttól északra, a Fő utcával párhuzamos, derékszögű hálós utcarendszerrel. Újhartyán belterületének legjelentősebb része lakóterület, kevés intézménnyel és zöldterülettel. A kisebb intézmények és üzletek főleg a lakóépületekben helyezkednek el. A település központját részben a Fő utca (igazgatási és egészségügyi intézmények), részben a Hősök tere jelenti. Itt található a művelődési ház és az áruház, ahol a településközpont kialakítása



5



folyamatban van és a településközponti szerepkör betöltésére alkalmassá válik. A faluközpont területére megvalósíthatósági tanulmány is készült. A községben jellemző a hosszú lakótelkes beépítés 20 m körüli telekszélességgel és 50 m-nél nagyobb telekmélységgel. Nagy kiterjedésű aprótelkes területek nincsenek, csak kisebb területeken jelent meg az aprótelkes beépítés. A település beépült területein az oldalhatáron álló fésűs beépítés a jellemző, az intézményterületeket pedig szabadon álló beépítési mód jellemzi . Az épületállomány túlnyomó többségét a lakóépületek alkotják, de gazdasági épületek is megtalálhatók a telkeken, mivel a lakás és a gazdálkodás igénye alapvetően összefonódik. A jelenlegi külterületen az M5-ös autópálya keleti oldalán lévő területek egy részére részletes szabályozási terv készült, ahol az ipari park létesítése elkezdődött és jelenleg 8 fejlesztő cég telepedett meg és ad munkahelyet kb. 400-500 embernek.

TÁJI- TERMÉSZETI KÖRNYEZETI, ZÖLDFELÜLETI ADOTTSÁGOK Újhartyán község a Dabasi („Ország közepe”) Kistérség központi fekvésű települése, közigazgatási területe Dabas, Kakucs, Csévharaszt, Újlengyel és Hernád településekkel határos. A terület természeti adottságait meghatározza földrajzi fekvése: Újhartyán területe az Alföld nagytáj Duna-Tisza közi síkvidék középtáj Pilis-Alpári homokhát kistáj északnyugati határán fekszik, valamennyi egyéb Pest megyét érintő alföldi kistáj (Pesti hordalékkúp-síkság, Csepeli-sík, Kiskunságihomokhát) találkozási pontja közelében. A kistájra (és a kapcsolódó alföldi kistájakra is) általánosan megállapított természeti adottságok közül Újhartyán területén is jellemző a kis relatív szintkülönbségekkel és minimális lejtőértékekkel jellemezhető síkvidéki fekvés, a gyenge termőképességű, laza homokos feltalaj, a szűkös vízrajzi adottságok, az országos átlagnál aridabb kontinentális klíma. A terület vízrajzi adottságai a térség egészére jellemző képet mutatnak: természetes vízfolyás és állóvíz nem található, a visszaállításra tervezett Hernádi-csatorna duzzasztásával kiépített tározó kiszáradt, az egyéb belvízelvezető csatornák, árkok is jobb esetben is csak időszakos vízfolyások, melyek a Dunavölgyifőcsatorna révén a Duna vízgyűjtőjéhez kapcsolják a területet. A kistáji átlagnál kedvezőbb a település erdősültségi aránya (20 % felett), és műszaki infrastruktúra sűrűségi mutatója, ez utóbbi elsősorban az M5 autópálya és a 405 sz. út közelmúltbani megépülésének, illetve a magas szintű közművesítettségének köszönhetően. A közigazgatási terület legnagyobb része (mintegy 60 %) mezőgazdasági művelés alatt áll, a mezőgazdasági területek zöme a belterület körül, illetve a közigazgatási terület nyugati felén (dabasi határ) koncentrálódik. A mezőgazdasági területek művelési ág-szerkezete viszonylag változatos, a hagyományos kisüzemi művelési mód magas aránya miatt. Az uralkodó szántó művelési ágon (~50 %) belül magas a kertművelésű területek aránya, ezen belül is az intenzív művelésű, részben fóliával fedett zöldségkertészeteké. Fóliás kertészetek a belterület lakótelkein is nagy számban találhatók. A gyepek részaránya viszonylag alacsony (10 %), ültetvények –a dabasi határnál levő szőlő kivételévelcsak szórványban fordulnak elő. A termőhelyi adottságok a megyei átlagnál kedvezőtlenebbek, a mezőgazdasági területek, és ezen belül a szántóterületek átlagos aranykorona értéke 12,5 AK/ha érték körül van. A szántók több mint 2/3-a a 4-5. osztályba tartozik, ennél jobb (3. o.) csak a földek 10 %-a. A külterületen több mezőgazdasági telephely (volt Tsz major és egy új sertéshizlalda) található. A volt központi Tsz-major az autópálya csomópont keleti oldalán van, jelenleg vegyes ipari hasznosítású, mezőgazdasági tevékenység, állattartás nem folyik benne, területén található a községi gázfogadó. A külterület északkeleti részén levő összefüggő erdőterületen elszórtan 5 telepből álló baromfinevelő rendszer épületegyüttesei találhatók (négy, egyenként tíz baromfiistállóból, és egy nyolc ólból álló telephely), jellemzően kihasználatlanul. Felmerült ezek közül az egyiknek sertéstelepként való hasznosítása. A külterületek területarányát tekintve második legjelentősebb hasznosítási módja az erdőgazdálkodás, az erdőművelési ágú területek aránya az összes külterület több mint 23 %-a. Az erdőterületek zöme a közigazgatási terület keleti felén helyezkedik el. Az autópályától keletre levő területrész uralkodó területfelhasználási módja az erdőművelés. Az autópályától nyugatra levő terület déli részén található néhány nagyobb erdőtömb, a mezőgazdasági területek között. Az erdők elsősorban mesterséges állományok, telepített erdők, elsődleges rendeltetésük szerint a laza homoktalajt megkötő véderdők.



6



Az erdőterületek közel 90 %-a 4-5. osztályú, termőhelyi minőségükre jellemző átlagos kataszteri tiszta jövedelmük nem éri el az 5 AK/ha értéket. A beépített területek túlnyomó része természetszerűen a mintegy 256ha-nyi központi belterületre és az Ipari Park területére koncentrálódik, de jelentős a külterületi beépítések területe is. Ezek elsősorban a már említett mezőgazdasági telephelyek, továbbá az autópálya-csomóponthoz kapcsolódó létesítmények: a volt autópálya-üzemmérnökség (AKA-telephely), és a panzió épületei. Lakó- és gazdasági épületek megjelenése a külterületen nem jellemző. A külterület nyugati részén, a hernádi út mellett, kis kápolnaépület (az újjáépített Mária-kápolna) található, mezőgazdasági területek között. A külterület területfelhasználási és szerkezeti elemei közül a közlekedési és közműlétesítmények területi kiterjedésüknél jóval nagyobb jelentőséggel bírnak. A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartozó közutak közül legjelentősebb az útdíjas M5 Budapest-Szeged (-Röszke) autópálya és ennek 405-ös főúti, újhartyáni csomópontja. A csomóponthoz csatlakozik az Ipari Park feltáróút rendszere és az autópályát kezelő társaság (AKA Rt.) telephelye. Az autópályahálózathoz kapcsolódik a külterület keleti részén haladó 405.jelű főút, mely az M5. újhartyáni csomópontjától indulva a településeket elkerülve teremt kapcsolatot a 4.sz. főúttal. Ezzel párhuzamosan halad a 4606.j. út régi nyomvonala, felfűzve a keleti irányban fekvő településeket (Újlengyel. Nyáregyháza, stb.). A 405.sz. út nyugati folytatása a 4606.j. összekötő út Újhartyánt elkerülő szakasza, mely Dabasnál teremt kapcsolatot az 5.sz. főúttal. Az alacsonyabbrendű úthálózat elemei közül északi irányban a 46.109.j.út nyújt összeköttetést Kakucs és az inárcsi autópályacsatlakozás felé, déli irányban ugyanez az út Hernád felé. A külterületen viszonylag sűrű, közel derékszöges rendszerű dűlőúthálózat található, ezek jellemzően burkolat és műtárgyak nélküli földutak. A község külterületét fontos regionális közműhálózati nyomvonalak keresztezik. Az autópálya keleti oldalán, azzal nagyjából párhuzamosan nagynyomású gázvezetékek haladnak. Másik védőterületigényes földvezeték-pár a község délnyugati külterületét K-Ny irányban átszelő olaj és termékvezeték. A község északkeleti külterületét közel K-Ny irányban keresztezi egy 400 kV-os és egy 120 kV-os elektromos légvezeték. Külterületen levő jelentősebb közműlétesítmények a telephelyeken találhatók: a központi major területén gázfogadó, az AKA telephelyén vízmű található. Az autópályától keletre levő erdőterületek zárványában levő helyi települési szilárdhulladék-lerakóhely lezárása megtörtént. A település környezeti állapota kedvezőnek minősíthető, a jelentősebb szennyezőforrások hiánya, a magas fokú közművesítettség és táji- természeti adottságai alapján. A terület talajviszonyaira jellemző az alacsony kötöttség és humusztartalom, nagy víznyelőképesség és gyenge víztartóképesség, valamint a szegényes ásványianyag összetétel. A talajok veszélyeztetése szempontjából ezért elsődleges a szélelhordás, a defláció veszélye, szennyezése szempontjából a gyenge pufferkapacitása (kemikália-megkötő képessége). A szennyeződés érzékenységet befolyásoló talajvízszint általában a felszínhez közel, -1,5–5 m mélységben helyezkedik el, jellemzően közbenső vízzáró réteg nélkül. Ennek ellenére a talajok felszíne száraz a talajvízzel nincs kapcsolatban, a terület jelentősebb felszíni vízkészlettel pedig nem rendelkezik. A település mélyebb fekvésű részei belvízveszélyesek, a veszélyeztetettség mértéke összességében mérsékelt (lokálisan jelentkezik). A területen kitermelhető ill. nyilvántartásba vett ásványianyag-kincs nem található, néhány kisebb spontán homokgödörből gyenge minőségű építési homokot hordtak el. A földfelszín és a talajvízkészlet szennyezése nem jelentős a kommunális szennyvízcsatorna hálózat megépülése óta. Potenciális szennyezőforrásként a községi felhagyott kommunális szilárdhulladék-lerakóhely említhető, ez azonban szennyeződés-érzékenységi szempontból a községben általánosan jellemző kedvezőtlen adottságú területekhez képest megfelelőbb, mélyebb talajvízszintű és kötöttebb altalajú területen került kialakításra. A településen szervezett kommunális hulladékgyűjtő rendszer üzemel, hulladéklerakás jelenleg már nem folyik az igazgatási területen, a hulladékok a dabasi térségi telepre kerülnek. A felhagyott szeméttelep rekultivációra vár. A településen szennyvízelvezető csatornarendszer üzemel, a tisztítótelep Kakucson található. Egyéb talaj- és talajvízszennyezéssel járó hatásként csak a közúti gépjárműforgalom légszennyezésének kiülepedése, illetve a burkolatokról elfolyó szennyezett csapadékvizek említhetők. Ezzel a hatás elsősorban az M5 autópálya és a 405.sz. főút mentén érvényesül, a nagyrészt mezőgazdasági művelés alatt álló területeken.



7



Levegőszennyezési forrásként ugyancsak a fenti tényezők veendők figyelembe: a közúti közlekedés, az állattartó telepek és a lezárt hulladéklerakóhely hatásai. A potenciálisan légszennyező telephelyek (a szeméttelep és a baromfinevelő telepek) kellő távolságban és megfelelő tájolásban vannak a belterülettől, bűzhatásuk és egyéb emissziójuk védendő területet nem érint, erdőterületbe ágyazott elhelyezkedésük környezetvédelmi szempontból is kedvező. Az üzemelő új sertéstelep a belterülettől megfelelő távolságban és irányban (a külterület déli részén) található. A közúti forgalom az M5 és 405.sz. úton a legjelentősebb, forgalmi terhelésük folyamatosan növekvő. Környezetvédelmi, zajvédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontból kedvező e két felsőbbrendű út külterületi vezetése, légszennyező és zajhatásuk a belterületet nem terheli. Ugyancsak kedvező az M5 autópálya csomópontjához csatlakozó 4606.sz. út (ÁNF=3570 E/d) települést elkerülő vonalvezetése. A belterületen áthaladó alsóbbrendű (46.109 j.) út forgalma környezetvédelmi szempontból határérték túllépést nem eredményez, zavaró hatások csak esetileg, egy-egy nagyobb teherjármű áthaladásakor érzékelhetők. Környezetvédelmi szempontból célszerű lenne ennek az átmenő forgalmi iránynak is kihelyezése a belterületről, ez a javaslat azonban egyéb okokból jelenleg nincs napirenden. Lokális problémaként jelentkeznek a belterületen egyes kommunális – vendéglátó- és szórakoztatóipari - zajforrások időszakos hatásai. A természeti környezet állapota kedvezőnek minősíthető annak ellenére, hogy a község területén igen kevés a védett és védelemre tervezett természeti terület, illetve érték. Ellenben az előző, jelenleg hatályos terv készítése óta számos ökológiai hálózathoz tartozó terület kijelölése történt meg: az országos ökológiai hálózathoz (OÖH) tartozó magterület-, ökológiai folyosóhoz sorolt terület- és pufferterület övezeteiben, valamint a Natura2000 európai hálózathoz tartozó területek. A külterület legfőbb ökológiai értéke viszonylag magasfokú (közel 25 %-os) erdősültsége. Emellett kedvező a gyepek 10 % körüli aránya is. Kedvezőtlen ökológiai jelenség a nagytérség egészében regisztrálható kiszáradás, mely a talajvízszint leszállásában és a felszíni vízkészletek elapadásában jelentkezik. Ennek sajnálatosan szélsőséges megjelenése a területen a Hernádi-csatornán épített medertározó évekkel ezelőtti kiszáradása, amelynek rekonstrukciója az utóbbi években felmerült. A tervelőzmény természetvédelmi szempontból vizsgálandó területként jelölte a külterület északkeleti, gyepes-erdős részét, mely tágabb térségi szinten a csévharaszti borókás természetvédelmi terület „szomszédsága” (Akasztóhegy alatti Pusztapótharaszt dűlő egy része: 0112-0130 hrsz. térsége), - a terület jelenleg az OÖH pufferterületéhez sorolt. Az OÖH intenzívebben védett övezetei a külterület nyugati sávjában („Hernádi patak völgye”), illetve középső – északi területén kerültek kijelölésre. Ezek közül az északnyugati területegység „többszörösen védett”: az OÖH magterületi besorolás mellett a terület nagyrésze a Natura2000-es listán is szerepel és magában foglalja az ex lege védett lápos területeket (011/38 hrsz. egy része, 011/39-40 hrsz.) is. A település zöldfelületi rendszere ugyan funkcionális szempontból hiányos, a közparkok kis területe miatt, de ökológiailag megfelelő, a település falusias jellegének megfelelő kertes-családiházas településszerkezete és a gondozott egyéb közterületi zöldfelületek – utcafásítások, útmenti zöldsávok mennyiségének és minőségének köszönhetően. Környezetvédelmi és területfelhasználási szempontból korlátozást illetve tiltást jelentő védőterületek, a közutak (autópálya 100, egyéb közút 50 m) és vízmedrek (10 m) védőtávolságán túl a regionális közművezetékek biztonsági övezete, mely a nyomvonaltól mért 17-55 m között változik, közműfajtánként. Más jellegű védelmet igényel a régészeti lelőhelyek területe, melyet a Nagykőrösi Arany János Múzeum adatszolgáltatása alapján tüntettünk fel a tervlapokon, a lelőhelyeket a kulturális örökségvédelmi hatástanulmány írja le. A már említett, használaton kívüli szeméttelep, állattartó telepek 500 - 1000 m-es védőtávolsága jelenleg nem aktív. Az új sertéstelepre hatóságilag megállapított védőtávolság nem áll rendelkezésre, a terv javasolja levegőtisztaság-védelmi szempontból az 500 m-es védőterület kijelölését. Az Ipari Park területén csak környezetüket nem zavaró gazdasági tevékenységek folynak és a továbbiakban is csak védőterületet nem igénylő telephelyek tervezettek.



8



II. ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK 2.1. Területfejlesztési irányelvek, általános feltételek

ÁLTALÁNOS TERVJAVASLATOK, ELVEK A Településszerkezeti tervben foglalt fejlesztési elképzelések megvalósulása esetén a település szerkezete az alábbiak szerint fog megváltozni, illetve kiegészülni: - A szerkezeti terv módosításának keretében jelentősebb úthálózat fejlesztés nem szerepel. A község belső (gyűjtőút) hálózata lényegében kialakult, megfelelő színvonalú kiépítéssel és fenntartással a jövőben is alkalmas a belső forgalom gyűjtésére és elosztására. Ha a tervezett fejlesztések megvalósulnak, a jelenlegi utakra támaszkodva ezek a területek is lényegében kiszolgálhatók lesznek. - A településen kijelölt új gazdasági funkciójú területek kijelölésével nő a gazdasági funkciójú területek nagysága. Az új gazdasági célú területfejlesztések új építési övezetek generálását irányozzák elő. - Az új lakóterület fejlesztésre kijelölt terület 1 db telekszám növekedést generál, ezért mértéke elhanyagolható. - A különleges területfelhasználási kategóriába sorolt területek bővítése beépítésre nem szánt különleges területként gyarapodik. - A külterületek területfelhasználása – a fejlesztéssel érintett területek illetve az erdő és mezőgazdasági területek korrekciójával, kiegészítésével – kismértékben változik. Az erdőterületek nagysága némileg növekszik, a mezőgazdasági területek kismértékben csökkennek. Ezen változások kapcsán biológiai aktivitásérték kompenzációs területek kijelölésére csak kismértékben van szükség (- mintegy 20 ha, elsősorban az ipari parkon belüli erdősáv pótlása valamint néhány új beépítésre szánt területi kijelölés miatt). A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK: A területi fejlesztések műszaki, környezeti és gazdasági szempontból szigorú feltételekhez kötötten, a fejlesztésben érdekeltek finanszírozásában valósíthatók meg: −

a terület beépítésre szánt területkénti hasznosítása (művelési ágból való kivonás), beépítésre szánt területkénti alkalmassága − A terület-felhasználási egységeket a tervezett szerkezeti elemek és terület-felhasználás figyelembevételével, valamint a terület adottságai alapján a továbbtervezés során építési övezetekre, illetve övezetekre kell felosztani. − A tervlapon feltüntetett védőterületeknek, a terület-felhasználásra gyakorolt hatásait az érintett építési övezetek és övezetek kialakításánál figyelembe kell venni (közlekedés és közmű infrastruktúra védőtávolságai) és e távolságokat biztosítani kell a megváltozó területfelhasználási környezetben is. − A tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges előfeltételeket (pl.: szakvélemények, előközművesítés, stb.) a megvalósítás előtt biztosítani kell. − A fejlesztési területek zöldfelületi rendszere egészüljön ki a szükséges funkcionális értékű növényzet telepítésére és fenntartására alkalmas területekkel. A gazdasági területeken belül törekedni kell a minél nagyobb zöldfelületi arányra. A telkeken belüli védő zöldsávok kialakításának célja: - a szomszédos telkeken folytatott különböző gazdasági tevékenységek és telephelyek elválasztása, a telephelyek tájba - településképbe illesztése, - a telephelyeken folytatott tevékenységekből eredő esetleges zaj- és légszennyezés terhelések (porártalom, stb.) csökkentése.



9



A védőzöldsávon belül, olyan többszintes növényállományt kell kialakítani, mely a terhelésre kevésbé érzékeny, s egész évben megfelelő védelmet biztosít. A fa- és cserje fajok telepítésénél törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint azok a tájra jellemző fajokból kerüljenek kiválasztásra. A védőzöldsávok folyamatos fenntartásáról és szükség szerinti fejlesztéséről gondoskodni kell. Az önkormányzat a tervezési programban szereplő mindegyik fejlesztési elképzelést támogatja, de nem kívánja közösségi forrásokból finanszírozni az egyéni érdekeltségű fejlesztések forrásigényét. Az önkormányzat által állított feltétel az, hogy a fejlesztési lehetőségek biztosításáért cserében a területtulajdonosok minden, a településfejlesztéssel és rendezéssel kapcsolatban felmerülő költséget viseljenek (pl. művelésből való kivonás, továbbterveztetés, közlekedési és közmű infrastrukturális előkészítés, biológiai aktivitásérték kompenzálás) és a fejlesztéseket szabályszerűen, a tervek megfelelően hajtsák végre. A tényleges beépítés csak ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítésével válik majd lehetővé az egyes területeken. Az önkormányzat és a tulajdonosok megállapodása az építési törvény sajátos jogintézményében megtalálható településrendezési szerződés (Étv 30/A§) keretei között megvalósítható.



10



III. JAVASLATOK Ebben a fejezetben területfelhasználási kategóriánként ismertetjük a kidolgozott rendezési megoldások lényegi elemeit. Újhartyán közigazgatási területe építési szempontból beépített, illetőleg beépítésre szánt (már beépített illetve további beépítésre kijelölt), valamint beépítésre nem szánt területre osztható. A beépítésre szánt területek jellemzően a település belterületi, a beépítésre nem szánt területek pedig jellemzően a település külterületi részei. A település tervezett területe az alábbi területfelhasználási egységekre osztható:

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületek: Vegyes területek: Gazdasági területek:

Különleges területek:

falusias lakóterületek kertvárosias lakóterületek településközponti vegyes területek kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek, ipari gazdasági területek Horgászcentrum területe (rekreációs terület) Temető területe Sportpálya területe Vendéglátó terület Mezőgazdasági üzemi terület

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési területek M5 autópálya és az egyéb közúti közlekedési területek Közműterületek Energia- és viziközmű telephelyek Zöldterületek: Közparkok, közkertek Mezőgazdasági területek Általános és kertes mezőgazdasági területek Erdőterületek Erdők és fásított területek Vízgazdálkodási területek Kisvízfolyások, árkok – csatornák, víztározó Különleges beépítésre nem szánt Speciális sport célú terület (gokart pálya) területek



11



VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS -ELSŐ MEGKERESÉS- EREDMÉNYE ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI SZÁNDÉKOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL REALIZÁLT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI MÓDOSÍTÁST IGÉNYLŐ FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

Beépítésre szánt területi növekménnyel járó változás

sorszám

Terület (ha)

Terület (hrsz.)

6.

0,8 ha

06/38

7.

--

-

12.

0,5 ha

068/38 és 068/39

16.

0,2 ha

010/23

19.

~8,5 ha

067/41-/42 hrsz.

4.

3,9 ha

0111/30

11./b

1,5 ha

016/95, 016/42

Összesen: Beépítésre szánt területen belüli területfelhasználás változás

15,4 ha 17.

0,07 ha

384

18.

1,5+1,9= 3,4 ha

060/131-132 060/155- /157 050/3-4

9.

Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (Gksz) Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (Gksz)

~3,5 ha 5.

3,9 ha

Összesen:

Beépítésre nem szánt területen belüli területfelhasználás változás

Kertvárosias lakó (Lke) Településközpont vegyes (Vt), Kertvárosi. lakó (Lke)

A felülvizsgálat során a tervezett módosítás törlődött

Összesen: Beépítésre szánt terület visszaminősítése beépítésre nem szánt területté

TSZT Terület-felhasználás módosítás hatályos tervezett Mezőgazdasági Kereskedelmi-szolgáltató (M) (Gksz) A felülvizsgálat megállapította, hogy a tervezett módosítás törlődik a tervezési feladatokból Erdőgazdasági Ipari gazdasági (E) (Gip) Mezőgazdasági Falusias lakó (M) (Lf) Erdőterület Ipari (E) (Gip) Kereskedelmi-szolgáltató Erdőgazdasági gazdasági (E) (Gksz) Erdőgazdasági Kereskedelmi-szolgáltató (E) gazdasági (Gksz)

0119/1

Kereskedelmiszolgáltató gazdasági (Gksz)

Mezőgazdasági terület (M)

3,9 ha 1.

----

-----

Szerkezeti változás, nyomvonal korrekció

2.

----

-----

A felülvizsgálat során a tervezett útnyomvonal törölve

3.

----

-----

8.

1,3 ha

022/61-022/68

Mezőgazdasági (M)

Erdőgazdasági (E)

10.

1,5 ha

016/88

Erdőgazdasági (E)

Mezőgazdasági (M)

11./a

0,6ha

016/96-/42

Erdőgazdasági (E)

Különleges (gokart) (Kkg)

15.

-------

20.

~23,1 ha

Összesen:

A tervezett útnyomvonal módosítás nem indokolt

097/10-/13, 02/65-/70, 02/72-/74 099/1-9 0101/7-18 0101/21, /23

A felülvizsgálat megállapította, hogy a tervezett módosítás törlődik (Mezőgazdasági terület marad) (M) Mezőgazdasági (M)

Erdőgazdasági (E)

~26,5 ha

AZ ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS EREDMÉNYE ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI SZÁNDÉKOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL REALIZÁLT SZABÁLYOZÁSI TERVI MEGOLDÁSOKAT IGÉNYLŐ FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Ter. sorszáma

Terület (ha)

Érintett hrsz.

4.

3,9 ha

0111/30

6.

0,8 ha

06/38

11.

0,6+1,5= 2,1 ha

016/95-/40-/42

12. 16.

0,5 ha 0,2 ha

068/38 és 068/39 010/23

17.

0,07 ha

384


ÖT/SZT Övezet módosítás HATÁLYOS TERVEZETT Gazd.: KereskedelmiErdőgazdasági (E) szolgáltató (Gksz) Gazd.: KereskedelmiMezőgazdasági (M2) szolgáltató (Gksz) Különleges (gokart) (Kkg) és Mezőgazdasági (M2) Gazd.: Kereskedelmiszolgáltató (Gksz) Erdőgazdasági (E) Ipari gazdasági (Gip) Mezőgazdasági (M2) Falusias lakó (Lf) Gazd.: KereskedelmiKertvárosias lakó (Lke) szolgáltató (Gksz)


12



3.1. Beépítésre szánt területek Az új beépítésre szánt területfejlesztések megvalósulása esetén a település beépítésre szánt területfelhasználás változással érintett területe összesen ~15,4 ha, a mai TSZT szerint kijelölt belterületnek (257 ha) a terv távlatában mintegy 6%-a. Az ezen felül jelentkező közel 3,5 ha övezeti átminősítés a beépítésre szánt kategórián belüli ö területfelhasználási változás. Ezeket számadatokat csoportosításban.

összesíti

az

alábbi

táblázat,

területfelhasználási

egységek

szerinti

T E R Ü L E T I M É R L E G (mely a településszerkezeti terv változásait összesíti) A BEÉPÍTÉSRE SZÁN TERÜLETEK NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS VÁLTOZÁSÁNAK MEGOSZLÁSA TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGENKÉNT

Területfelhasználási egység fajtája

Falusias lakóterület Kertvárosias lakóterület Lakóterületek összesen: Településközpont vegyes terület Különleges terület (beépítésre szánt) Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Ipari-gazdasági terület Gazdasági területek összesen: ÖSSZESEN


A tervezett új beépítésre szánt fejlesztési terület és a jelenlegi belterület (257 ha) egymáshoz viszonyított nagysága (%) 0,07

Az átminősített beépítésre szánt területek nagysága összesen (ha)

A tervezett új beépítésre szánt területek nagysága összesen (ha)

-

0,2 -

-

-

-

-

-

-

3,47

6,2

2,4

0,2

-

9,0 3,47

0,07

3,5 15,2

3,47 ha

15,4 ha


13

5,90 5,97 (~6) %



3.1.1. Lakóterületek (L) A település meglévő és tervezett családiházas beépítésű lakóterületeit a falusias, Lf és Lke jelű területfelhasználási kategóriába és építési övezetbe sorolja a terv. Tervezett állapotban is a falusias lakóterületek teszik ki Újhartyán belterületének jelentős részét. A falusias lakóterületeken a hagyományos falusias telekhasználatot és beépíthetőséget biztosítja az OTÉK. A falusias lakóterület lehetővé teszi a területen mezőgazdasági tevékenységek folytatását (lakóterületet nem zavaró határértékekkel) és üzleti, kereskedelmi funkciót is magába foglal. A lakóterületek fejlesztése és beépítésének mértéke a jelentkező igényektől függ. A települési Önkormányzat alapvető szándéka, hogy a már meglévő lakóterületek ellátási színvonala növekedjék és a lakóterületté újonnan és már átminősített területrészeken a település mai adottságaival összhangba hozható, jobb minőségű beépítés jöjjön létre.

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSON ALAPULÓ FEJLESZTÉSEK SZABÁLYOZÁSI TERVI MEGOLDÁSA 16. számú terület: A tervmódosítással érintett terület a belterület É-i határában a Monori út mentén található (010/23 hrsz.) Tervezési cél a 010/23 hrsz. Monori út menti telekből 1 db 2000 m2 telek területfelhasználás és Lf (falusias lakó) övezet kialakítása. A jelenleg hatályos (jóváhagyott) Településszerkezeti terv területfelhasználási besorolása kertes mezőgazdasági (M), a hatályos Szabályozási tervben kertes mezőgazdasági (M2) - terület. A terület nagysága 0,2 ha. A tervezési területhez közvetlenül lakó, és mezőgazdasági övezetbe sorolt területek csatlakoznak. A terület az építési telek kialakításának feltételeit kielégíti. A tervmódosítással érintett terület jelenleg mezőgazdasági területként hasznosított, a funkciója azonban nem sért sem régészeti, sem építészeti, sem ökológiai értékeket. A területnek a HÉSZ előírásai szerinti Lf-4 övezeti besorolása tervezett: Övezeti jel Lf-4 Beépítési mód Szabadon álló Az építési telek legkisebb területe (m2) 2000 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 20 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 4,5 A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) 3,0 A lakó funkciójú beépítéséhez igazított TSZT-módosítás kivonat Sz z4

5

Sz

S Sz

3 /2 01 01

4

22

/ 01 5 01 S z 09

kp

4 7/ 1

R4

Lf Sz

/4 01 051

Sz

4

Lf


Sz

6

4

S 4 Sz

Sz

1301

95

097/12

Sz

00 13 0 2 5/

4

0

95

5

MMo onn oorr iiuu ..

Sz

95 5/ 18 95 5/ 17 95 5/ 16 95 5/ 15 95 5/ 14 95 5/ 13

4

6

z4

5/ 23

Sz

95 5/ 21 95 5/ 22

S

1 /2 01 01

5 Sz

z4

A terület légifotója


14



3.1.2. Településközpont vegyes területek (Vt) A településközpont vegyes területeken funkció tekintetében a közintézményeken, intézményeken kívül más szolgáltató vállalkozások is találhatók. Ezeken a településközponti részeken alakult ki Újhartyán mai belterületének legintenzívebben beépített és legurbanizáltabb központi településrésze. Ezeken a területeken a szerkezeti és szabályozási terv általában vegyes területfelhasználást tesz lehetővé, kereskedelmi-szolgáltató, igazgatási, oktatási-művelődési, egészségügyi és lakó funkciójú épületek helyezhetők el itt. A terület viszonylagos tágassága és zöldterület, közpark kiépülése lehetővé teszi a kompaktabb településközpont kiépülését. A község rendelkezik a főbb településközponti funkciókat magába foglaló településközponttal, és a további intézményfejlesztési lehetőségek kielégítése a mai intézményterületeken és azok környezetében megoldhatók. A tervmódosítás további településközponti területeket nem jelöl ki de, az intézmények telkén további bővítési lehetőségeket biztosít a Helyi építési szabályozásban előírásain keresztül. A tervezett területhasználati és övezeti besorolások iránymutató jellegűek lehetnek az Önkormányzat részére. A területrendezési előírások miatt újabb vegyes területfelhasználású terület nem jelölhető ki a településen, mivel megyei tervi besorolása szerint „hagyományos települési térségbe” tartoznak beépítésre szánt területei3. A hatályos tervben kijelölt Vt területeket a 18.sz. módosítás csökkenti, leírását l. a tervezett Gksz területeknél (benzinkút melletti terület).

3.1.3. Gazdasági területek (Gksz, Gip) A helyi gazdasági és kereskedelmi-szolgáltató munkahelyek mára részben a lakótelkeken, részben az önálló vállalkozási célú telkeken valósultak meg. A tisztán vállalkozási célú telephelyek a régi telephelyek hasznosításával, és új területek igénybevétellel valósultak meg. A településszerkezeti terv módosítása egy része irányul a tervezett gazdasági területek növelése. A helyi munkahelyteremtés fokozása érdekében a korábban igénybevett gazdasági területek fejlesztése és új fejlesztési területek kijelölése is cél. A gazdasági területek kijelölésénél a Településszerkezeti terv a települési adottságokat az önkormányzati és fejlesztői elképzeléseket egyaránt figyelembe veszi. A tervmódosítás az ipari és kereskedelmi-szolgáltató funkciójú telkek iránt jelentkező igények színvonalas kielégítését irányozza elő a meglevő lehetőségeket és fejlesztői helyigényeket figyelembe véve. A módosított helyi építési szabályzatban az új gazdasági célú fejlesztések tevékenységeihez illeszkedő új építési övezet kialakulása várható.

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSON ALAPULÓ FEJLESZTÉSEK SZABÁLYOZÁSI TERVI MEGOLDÁSA 6. számú terület: A tervezési terület az Arany J. utca folytatásában a belterület Ny-i határában helyezkedik el. Tervezési cél a jelenlegi mezőgazdasági terület területfelhasználási és szabályozási tervi kereskedelmi-szolgáltató gazdasági célú módosítása mintegy 0,8 hektáron. (a 06/38 hrsz. jelenleg mezőgazdasági szántó művelési ágban van) A jelenleg hatályos (jóváhagyott) Településszerkezeti terv területfelhasználási besorolása mezőgazdasági terület (M), a hatályos Szabályozási tervben szintén mezőgazdasági terület (M2). A gazdasági területfejlesztés Újhartyán község egyik fejlődő részén található. A tervezési területhez közvetlenül gazdasági, falusias, erdő és mezőgazdasági területek csatlakoznak. A területen 3

Az előírás várhatóan módosul a Pest m. TrT folyamatban levő felülvizsgálatának lezárását követően



15



környezetet nem zavaró szolgáltató üzem, és a tulajdonos számára lakóház kialakítását tervezik. A tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági beépítés helye építészeti szempontból is megfelelő a település környezeti adottságaihoz. A tervezett más irányú felhasználása nem sért sem építészeti, sem ökológiai értékeket. A területfejlesztést a vállalkozói igények területi és funkcionális növekedése, valamint foglalkoztatási szándéka indokolja, melyet az önkormányzat támogat. A hatályos TSZT gazdasági területe

37

21 2/ 1

16 2

06 /

Gksz

16 8

L

1

E

16 7

06/40

02 2/ 7 2/ 8

L7

5

16 5

Sz 4

16 3

39

Sz 4

16 6

38

110

Sz 4

16 1

06 /

2

Sz 4

49 21 4/ 2/ 1 2

Sz 4 Sz 3

21

06 /

Sz 3

15 8

1

Sz 4

Sz 4

/ 15 9

Sz 4

Sz 3

16 4

Sz 4

/ 15 9

0 06 6/ 3 4 /3 5 36

Sz 4

A tervezett gazdasági funkciójú terület légi fotója

A tervezés során figyelembe kell venni: A területen legalább 10 m-es építési telken belüli zöldfelületi védelmet kell biztosítani a szomszédos lakóterületek irányába, a közút mentén meglévő erdősáv legalább 50%-ban megtartandó, a közvetlenül csatlakozó lakótelkek felé kiegészítendő. Összességében elmondható, hogy terület adottságai (elhelyezkedése, fekvése) alkalmassá teszik a szabályozási tervben és helyi építési szabályzatban szereplő meglévő Gksz-1 övezet előírásain keresztül kereskedelmi-szolgáltató funkció betöltésére. A közeli (kapcsolódó) területek épület állománya megfelelő. A tervezési és kapcsolódó gazdasági terület beépítési paramétereinek tervezete Övezeti jel: Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) Szintterületi mutató:

Gksz-1 Szabadon álló 1500 40 6,0 3,0 30 0,8

12. számú terület: A módosuló terület a belterület É-i határa közelében a 405. számú közút mellett helyezkedik el. Tervezési cél a jelenlegi erdőterület területfelhasználási és szabályozási tervi besorolás ipari gazdasági célú módosítása mintegy 0,5 hektáron (hrsz.: 068/38, 068/39 mezőgazdasági terület, legelő művelési ágban van). A hatályos Településszerkezeti terv területfelhasználási besorolása erdő terület (E), a hatályos Szabályozási tervben szintén erdő terület (véderő övezet: Ev), a területen azonban meglévő erdő nem található. A gazdasági fejlesztés a terület környezetében megvalósult ipari területeket egészítené ki, biztosítana területbővítést. A tervezési területhez közvetlenül ipari területek csatlakoznak. A tervezett ipari gazdasági beépítés helye építészeti szempontból is megfelelő a település környezeti



16



adottságaihoz. A tervezett más irányú felhasználása nem sért sem építészeti, sem ökológiai értékeket. A területfejlesztést a vállalkozói igények területi és funkcionális növekedése, valamint foglalkoztatási szándéka indokolja, melyet az önkormányzat támogat. A tervezett gazdasági funkciójú terület légi fotója

A tervezett TSZT gazdasági területe

088/11 R5

089/1 078/5

8/ 06 E0

34

Kv

01 02

/ 3L95

/ 38

/4

068

06 8

8/14

Gip L5

088/12

0102/5

A tervezés során figyelembe kell venni: 405 út és regionális földvezeték védőtávolságán belül elhelyezkedő terület, ezért ezek korlátozó előírásai betartandók a beépítés során Összességében elmondható, hogy terület adottságai (elhelyezkedése, fekvése) alkalmassá teszik a szabályozási tervben és helyi építési szabályzatban szereplő meglévő Gip-1 övezet előírásain keresztül az ipari funkció betöltésére. A tervezési és kapcsolódó gazdasági terület beépítési paramétereinek tervezete Övezeti jel: Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m)

Gip-1 Szabadon álló 1500 35 10,0 4,0

18. számú terület: A tervezett lakópark ÉK-i szélén, a benzinkút mellett a 060/131, 060/132, 060/155-/157, 050/3-4 hrsz. és környezetének (~3,4 ha) Gksz övezeti átsorolása (Lke és Vt övezetből), gazdasági – szolgáltató telephely létesítése céljából. Jelenleg mezőgazdasági terület, művelési ág szerinti besorolása: szántó, művelés alatt nem áll, részben már udvar, parkoló, illetve anyag lerakatként használt parlag terület. A jelenleg hatályos (jóváhagyott) Településszerkezeti terv területfelhasználási besorolása lakó terület (Lke), a hatályos Szabályozási tervben Ev erdő és mezőgazdasági terület (M2). A gazdasági területfejlesztés keretében a településszerkezeti tervben gazdasági – szolgáltató telephely valósulna meg a meglévő benzinkút és parkoló mellett. A tervezési területhez közvetlenül jelenlegi mezőgazdasági, tervezett lakóterületek csatlakoznak. A tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági beépítés helye építészeti szempontból is megfelelő a település környezeti adottságaihoz. A tervezett más irányú felhasználása nem sért sem építészeti, sem ökológiai értékeket. A fejlesztést a vállalkozói igények hosszútávú területi és funkcionális növekedése, valamint foglalkoztatási szándéka indokolja, melyet az önkormányzat támogat.



17



A tervezett gazdasági funkciójú terület légi fotója

2 98

1

22

0/ 15 0 6

z

Parkoló

S

05

Ft5

9/ 2 36 8/ 05

060/131 Udvar

6

060/155 z

z S 7 S z z 7 7

S

z

Lke Lke

L5 L5

L

S

6

20

L5

6

120

4

7

E E

9/

z

S

6

S

8/

05

18.

Gksz Gksz 060/129

z

05

E E 3

F5

060/130

060/156 060/157 Sz 6

5

4

0/

1

2

E E

2

060/132

z

058/61

6

E E

9

1/

0 05 50/ z 7 0/ 3 4 0 7 S z 05 5 0 7 0 / /6 7 05 0 0 5 0 /9 5 0 /8 0 5 0 /1 0 5 0 /1 0 2 0 0 5 /1 3 0/ 0/14 S z 7 S15 S

8

06

S

7

1251/2

51 /1

7

99

12

10

6

05

99 3

3

4

5

06

22 9/ 27

/2 3 95

98

98

3/ 23

98

46

46 9/ 29

9

46

98

0

9/ 30 46

9/ 36 9/ 32

46

46

9/ 33

98

0

46

99

99 99

98

Vt Vt sss0uuuu6uu...... 0sss 2 aaacccccc6 /1 ipipipip iippaaa 0/15 4 PPPPPPiippip Vt Vt 2 0

98

98

49

98

9/ 37

4

A tervezett TSZT gazdasági területe

A tervezés során figyelembe kell venni: A területen legalább 10 m-es építési telken belüli zöldfelületi védelmet kell biztosítani, az esetlegesen csatlakozó lakóterületi fejlesztés miatt meglévő útcsatlakozáson keresztül megközelíthető terület Összességében elmondható, hogy terület adottságai (elhelyezkedése, fekvése) alkalmassá teszik a területfelhasználás módosítására a kereskedelmi-szolgáltató funkció kialakítására. A terület felhasználása, beépítése szabályozási terv készítése és elfogadása alapján történhet.

19. számú terület: A 067/41-/42 hrsz. – ipari park területek zárványában levő erdőterület – ipari övezeti átsorolását igényli a tulajdonos ~8,5 ha-on. A jelenleg hatályos (jóváhagyott) Településszerkezeti terv területfelhasználási besorolása erdő terület (E), a hatályos Szabályozási tervben véderdő (Ev). A gazdasági területfejlesztés a terület környezetében megvalósult ipari területeket egészítené ki, biztosítana területbővítést. A tervezési területhez közvetlenül ipari területek csatlakoznak egyik oldalról, másik oldalról M2 területek. A tervezett ipari gazdasági beépítés helye építészeti szempontból is megfelelő a település környezeti adottságaihoz. A tervezett más irányú felhasználása nem sért sem építészeti, sem természetvédelmi értékeket. Tájvédelmi, ökológiai szempontból kedvezőtlen, mivel meglévő és tervezett beépítésre szánt terület zöldfelületi tagolását szolgálta, ezért az átsorolás csak ökológiai feltételek teljesítése (csereerdősítés, biológiai aktivitásérték kompenzáció) esetén támogatható. A fejlesztést a vállalkozói igények területi és funkcionális növekedése, valamint foglalkoztatási szándéka indokolja, melyet az önkormányzat támogat. A tervezett gazdasági funkciójú terület légi fotója

A tervezett TSZT gazdasági területe E0 0 69 /2

Sz 5 Sz 5 S Sz z 5 Sz 1 205 5

5 L3

F 5

Sz 4 Sz 4

120

m

Sz 5

Sz 5 4

0 12

1 00

0 6 9 /2 5 E0

L 6 0 6 7 /4 2 E0

Sz 5 S

Gip Gip Gip Gip Gip Gip 1 1 0 0 /1 8

0 69

L 6

1 1 0 0 /1 4

m 1 00

/2

L 6

/ 11 00 11 1 1 0 0 /1 7 1 1 0 0 /1 3

1 1 0 0 /1 6

0 6 9 /2 3

L 6

Sz 4

/9

1 1 0 0 /8

L 6

Sz 4

1 10 0

Gip Gip Gip Gip Gip Gip

0 /2 0

Sz 4

1 10

1 1 0 0 /5 1 1 0 0 /2

Sz 5

0 6 9 /2 2

Sz 4

E E

2/ 07

III/A ÜTEM

Sz 4

E0

Sz 4

Sz 4

19.

E0

0 69 06 /1 Sz 9 9 0 6 /2 0 5 9 /2 Sz 1 5 Sz 5 Sz 5

2

E0

F6

06 9 0 6 /1 4 9 0 6 /1 5 9 0 6 /1 6 9 /1 06 7 9 /1 8

E0 /5

Sz 4

0 67

1 1 0 1 /2

Sz Sz 4 Sz 4 4

M

E0

0 7 0 /1

0 6 9 /1 2

Sz 5

1 1 0 1 /1

0 7 0 /1 1 5

E0 0 7 0 /1 1 4

/1

0 6 7 /4 1

120

1107

E0

E E E E E E

0 69

Sz 5

E0

Sz 5

Út


Sz 5

3

06 0 69 9 /4 Sz 0 69 /5 4 /6 Sz 06 9 Sz 4 0 6 /7 4 9 /8 S Sz z 0 6 0 69 Sz 4 Sz 4 0 69 9 /1 /9 L 0 Sz 5 /1 Sz 1 Sz 4 5 5 Sz Sz 5 4 5 S Sz z 5 5

/1 0 674 /1

0 6te 7 /3 An n n1a to ro n y

Sz 5

0 6 7 /6 4

Sz 5

0 67

1 20

/3 1 10 6 let n te rü ítetl e Be ép et te rül /2 tl e n 1 10 6 Be ép íte ül e t

Út

n te rü le t Gip Gip Gip Gip Gip Gip

Sz 4

Sz 4 0 6 9 /1 Sz 6

Sz 5


1

Sz Sz 5 5

/5

1 20

0 1 0 2 /5

67

1 1 0 0 /1 9 0

L 6

E E E E E E

1 20

1


Sz 5

Sz 5 KÖu KÖu KÖu KÖu KÖu KÖu


18



A tervezés során figyelembe kell venni: Az Ipari Park területén belül elhelyezkedő terület. A terület geometriai adottságai miatt nem építhető be, ezért csak a szomszédos telekkel együttes telekalakítás után vehető igénybe. Mivel meglévő és TSZT-ben is erdő övezetbe sorolt területet vesz igénybe, csak megfelelő csereeredősítéssel és a biológiai aktivitásérték veszteségének pótlásával hajtható végre a területfelhasználási átsorolás. Célszerű a meglévő erdőállomány legalább 1/3-ának megtartása a terület rendezése során. A fenti feltételekkel elmondható, hogy terület adottságai (elhelyezkedése, fekvése) alkalmassá teszik a településszerkezeti tervben szereplő Gip jelű ipari területfelhasználás betöltésére. A terület felhasználása, beépítése szabályozási terv készítése és elfogadása alapján történhet. 17. számú terület: A tervezési terület a Szobor utca 20. szám alatt helyezkedik el (hrsz.: 384). Tervezési cél a jelenlegi kertvárosias lakóterület területfelhasználási és szabályozási tervi kereskedelmi-szolgáltató gazdasági célú módosítása mintegy 0,07 hektáron. A tervezési területhez közvetlenül lakó területek csatlakoznak. A telken cukrászüzem kialakítása várható. A tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági beépítés helye építészeti szempontból is megfelelő a település környezeti adottságaihoz. A tervezett más irányú felhasználása nem sért sem építészeti, sem ökológiai értékeket. A területfejlesztést a vállalkozói igények területi és funkcionális növekedése, valamint foglalkoztatási szándéka indokolja, melyet az önkormányzat támogat. Összességében elmondható, hogy terület adottságai (elhelyezkedése, fekvése) alkalmassá teszik a szabályozási tervben és helyi építési szabályzatban szereplő új Gksz-2 övezet előírásain keresztül kereskedelmi-szolgáltató funkció betöltésére. Tervezett új Gksz-2 övezet: Övezeti jel: Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) Szintterületi mutató:

Gksz-2 Szabadon álló 700 40 6,0 3,0 30 0,8

11/b. számú terület (déli rész): A tervezési terület a dabasi közigazgatási határ mentén a 4606 számú út mellett helyezkedik el. Tervezési cél a jelenlegi mezőgazdasági terület területfelhasználási és szabályozási tervi beépítésre szánt, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági célú területfelhasználási és övezeti módosítása közel 1,5 hektáron. A jelenleg hatályos (jóváhagyott) Településszerkezeti terv területfelhasználási besorolása tervezett erdő terület (E), a hatályos Szabályozási tervben mezőgazdasági terület (M2). A 016/38 hrsz. alatt megvalósult gazdasági (Gksz) övezetbe sorolt gazdasági rendeltetésű létesítmény és a spontán kialakult gokart pálya mellett a belterületről kitelepülő fuvarozási telephely számára biztosítana kihelyezési lehetőséget. A tervezési területhez közvetlenül mezőgazdasági területek csatlakoznak. A tervezett fuvarozó telephely beépítés helye a védőtávolságokat és megközelítést figyelembe véve megfelelő a település környezeti adottságaihoz. A tervezett más irányú felhasználása nem sért sem építészeti, sem ökológiai értékeket. A telephely belterületről való kitelepülése jelentős mértékben szolgálja a települési környezetvédelmi érdekek érvényesítését. Megközelítése a dabasi határútról biztosítható. A területfejlesztést a vállalkozói igények területi és funkcionális növekedése, valamint foglalkoztatási szándéka is indokolja, melyet az önkormányzat támogat.



19



F1

M M

Sz 5

016/38 Sz 6

3/ 3 03

Sz 6

et 5 ül t er Ft F t4

3/ 5 03 Sz 5 Sz

7

Sz 6

6/ 43

6

01 6/ 45

Sz

7

7

01 L

E

0

Sz

5

E E

6/ 46

5

L

01

5

Sz

L

6

Sz

Sz

5

5

Sz

11/b.

Sz

5

L

6/ 44

01

01

S

6/ z 5 95

Sz 6

E E

Sz 6

01

Gksz Gksz

4

5 Ft

03 5 Sz

6

6/ 42

01

6/ 41

Sz

Sz

6

5

11/a. Sz

6

sí t ot t

03

Kkg Kkg

01 01 6/ 6/ 4 96 0

01

m

Fá

3/ 4

4

15. 15. 15. 15. 15. 15.

35

L

-5 0

4/ 2

L 4

Sz

50

0 1 6/

Sz 5

Gksz Gksz

013/1 Sz 5

DA B 46 AS 06

/7 033

Sz 5

3/ 6

013/2

A tervezett (különleges és) közlekedési funkciójú terület (11.b) légi fotója

S Sz Sz 6 6

A tervezett TSZT (különleges és) közlekedési területe

5

5

5

Összességében elmondható, hogy terület adottságai (elhelyezkedése, fekvése) alkalmassá teszik a szabályozási tervben és helyi építési szabályzatban szereplő közlekedési Gksz övezet előírásain keresztül a közlekedési telephelyi funkció betöltésére. A telephely lehatárolásánál figyelemmel kell lenni a tájvédelmi hatóság azon előírására, hogy beépítése a közig határt 50 m-nél jobban nem közelítheti meg és ez a védőterület lehetőleg véderdőként tartandó fenn (egyébként a hatályos TSZT-nek megfelelően, vagy telken belüli védőzöldsávként). (A kialakult gokartpálya övezetileg is elkülönül, tervezett besorolása: beépítésre nem szánt különleges (sport) terület: Kkg. Ismertetését lásd a beépítésre nem szánt különleges területeknél.) Tervezett új Gksz-3 övezet: Övezeti jel: Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)



20

Gksz-3 Szabadon álló 5.000 10 7,5 3,0 35



/Fent beillesztve az időközben lezajlott telekalakítás dokumentumai, amelynek alapján lehetővé vált pontosítani az egyeztetési tervben szereplő elvi lehatárolást./

4. számú terület: A megbízói igény a jelenleg erdőként nyilvántartott 0111/30 hrsz-ú terület (~3,9 ha) kereskedelmiszolgáltató gazdasági területfelhasználásba és övezetbe sorolása. A jelenleg hatályos (jóváhagyott) Településszerkezeti terv területfelhasználási besorolása erdő terület (E), a hatályos Szabályozási tervben egyéb (gazdasági célú) erdő (E). A telephelyi célú fejlesztés a belterületen környezetvédelmi okokból el nem helyezhető teherforgalmi járműtelep kialakítását célozza. A tervezési területhez közvetlenül erdőterületek csatlakoznak, jelenleg maga is erdő, amelynek kivonására a tulajdonos az engedélyt megszerezte. A tervezett telephely kialakítás helye településrendezési – építészeti, települési környezetvédelmi szempontból is megfelelő. A tervezett felhasználás nem sért sem építészeti, sem természetvédelmi értékeket, de erdőgazdálkodási, tájvédelmi, ökológiai szempontból kedvezőtlen, mivel meglévő erdő terület igénybevételével jár, ezért az átsorolás csak ökológiai feltételek teljesítése (csereerdősítés, biológiai aktivitásérték kompenzáció) esetén támogatható. Javasolt a telephely előrelátó megtervezésével a meglévő faállomány egy részének megtartása, amely később a parkoló terület árnyékolásával a terület használati és környezeti értékét is növelné. A fejlesztést a vállalkozói igények területi és funkcionális növekedése, valamint foglalkoztatási szándéka indokolja, melyet az önkormányzat támogat. A tervezett TSZT közlekedési telephelyi területe 0 11

E E E E E E

11 01

E

4.

0

01

/ 33 E

E

0

0 1 /2

E

11 01

Gksz Gksz Gksz

4 1 /4

A tervezett telephelyi funkciójú terület légi fotója

0 11

0 1 1 1 /4 3

0 11

20. 20. 20. 20. 20. 20.

4 1 /3

0

/ 16

0 11 01

0

E

12

/ 17

0 1 1 1 /4 2

0 11

10 01

8 1 /1

/3 E

0

E E E

0 1 1 1 /1 9 E0

0

0 /2

0

0 82

/3

0 11

E0

0

12

0

12

0

12

0

12

E

E

0 11

0 1 /3


A tervezés során figyelembe kell venni: A 405.sz. főút mellett elhelyezkedő terület, ezért a vonatkozó védőtávolsági előírások betartásával hasznosítható (kerítés, építmények elhelyezése, beépítés, stb.). Mivel meglévő és TSZT-ben is erdő övezetbe sorolt területet vesz igénybe, csak megfelelő csereeredősítéssel és a biológiai aktivitásérték veszteségének pótlásával hajtható végre a területfelhasználási átsorolás. A fenti feltételekkel elmondható, hogy terület adottságai (elhelyezkedése, fekvése) alkalmassá teszik a településszerkezeti tervben szereplő Gksz jelű telephelyi felhasználás betöltésére. Tervezett új Gksz-3 övezet: Övezeti jel: Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)



21

Gksz-3 Szabadon álló 5.000 10 7,5 3,0 35



3.1.4. Különleges területek (K) A település igazgatási területén több olyan területhasználat található, mely az OTÉK-nak megfelelően a különleges területek közé sorolható. A különleges területek közös és lényeges jellemzője, hogy a környezetükre gyakorolt hatásuk jelentős, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek. Ezeket a különleges területhasználatokat eltérő beépítési és területhasználati (környezeti) igényeik miatt a szerkezeti és a szabályozási terven is eltérő területfelhasználási kategóriákba és építési övezetekbe is soroltuk. A tervelőzményben Újhartyán területén a különleges területek Ksp jelű területfelhasználási egységébe a sportpálya, Khc jelű területfelhasználási egységébe a tervezett horgászcentrum terület, Kt jelű területfelhasználási egységébe a temetők területe, és Kkv jelű területfelhasználási egységébe a különleges vendéglátóipari terület került besorolásra. A tervmódosítás beépítésre szánt különleges területi módosítást nem tartalmaz, - a tervezett különleges területi módosítás (11.sz.: „gokart pálya”) a beépítésre nem szánt különleges területi kategóriába sorolt.

3.2. Beépítésre nem szánt területek 3.2.1. Zöldterületek Közparkok (Zkp) A község jelentős belterületi zöldfelülettel rendelkezik, de zöldterületekben (közparkokban) szegény. Ezen a helyzeten javítana a meglévő kijelölt zöldterülethez és a belterülethez is közvetlenül kapcsolódó extenzív közpark kialakítása. A zöldterületi kijelölés a tervmódosítás miatt bekövetkező biológiai aktivitás érték vesztés kompenzálása érdekében is kedvező lenne, azonban a javasolt terület (15.sz.) jelenlegi földhivatali besorolása az átsorolást nem teszi lehetővé, - ezért ez a javaslatra a későbbiekben (a soron következő tervmódosításban) célszerű visszatérni. Mivel a rendezési terv ezt most nem tartalmazza, javasolja a párhuzamosan készülő települési környezetvédelmi programnak (TKP) hogy ezt távlati lehetőségként szorgalmazza.

3.2.2. Erdőterületek A 4., 12. és 19. sz. módosítás miatt erdősítésre alkalmas területek kijelölése szükséges mintegy 13 ha-on. A tervezett erdőterületek mértéke ennél valamivel nagyobb, mivel a biológiai aktivitás érték veszteség miatt ennél valamivel nagyobb (mintegy 23 ha) erdősítés szükséges. Kismértékű erdőterület növeléssel jár a 8.sz. módosítás, ahol a tervezett lakóterület mögötti zárványterület erdősítése javasolt (~0,5 ha). A további tervezett új erdőterületek külterületen, a 0101/21,/23 illetve a 0101/4 - /18 hrsz., jelenlegi gyenge termőhelyi adottságú mezőgazdasági területeken helyezkednek el (20.sz. módosítás). 8. számú terület: A tervmódosítással érintett terület a belterület D-i határában a Hernád utca végén található (022/61022/68). Tervezési cél a 022/61-022/68 hrsz. terület kijelölt lakóterülettel határos részén erdősáv kialakítása 1,3 ha-on 4606–os út mentén. A javaslat a környezetvédelmi cél mellett megoldja a lakóterületi bővítés esetén fennmaradó hulladékterület ökológiailag legmegfelelőbb hasznosítását is. A jelenleg hatályos (jóváhagyott) Településszerkezeti terv területfelhasználási besorolása mezőgazdasági (M), a hatályos Szabályozási tervben szintén mezőgazdasági (M2) - terület. A terület nagysága 1,3 ha. A tervezési területhez közvetlenül lakó, és mezőgazdasági övezetbe sorolt területek csatlakoznak. A tervmódosítással érintett terület jelenleg mezőgazdasági területként hasznosított, a funkciója azonban nem sért sem régészeti, sem építészeti, sem ökológiai értékeket.



22



Az erdő funkcióhoz igazított TSZT-módosítás kivonat 6/ 33

86

6/ 32 86

6

86

6/ 31

86

86

6/ 36

86

6/ 38

6/ 37

86

86

86

8

86

6/ 24

86

04

022/68

R5

0 10 2

/3

4

4 z

030 R5

0/

S

z

4

10

S

z

4

S

z

4

S

S

S

/9

30

03

03

R5

0/ 8

0/ 7

R5

z

z

4

S

5 03

0/ 6

03

0/

M M

8 0 /1

03

z

4

03

S

z

0/ 4

4

S

z

03

4

S

z

0/ 3

4

S

z

S

4

z

02

2/

78

6/ 23

3

77 2/

86 86

6/ 20

6/ 19

ssszzzzz uuuuuu.....

1

E E

Lf Lf

KKKKK

eee 6/ e 39 errttrttétté ééé

1/

/79


6/ 35

RRR Róó R óóózzzzzsss sssaaa 8 6 aau uuuu 6/ ... 34

6/ 41

86

6/ 17

86

86

S

z

3

8. Lf Lf

6/ 16

86

3

3

z

z

S

S

86

6/ 18

3 z S

Zkp Zkp

86

3 z S

4

3

6/ 10 86 6/ 11 86 6/ 12 86 6/ 13 86 6/ 14 86 6/ 15

03

02

32

022/59

86

6/ 2 6/ 22 1

0 0 2 2/ 02 22/5 5 2/ 1 S 02 52 z 3 02 2/53 S z 2/ 3 54 S 02 z 3 2/ 55 02 R 3 02 2/5 6 2/ S 57 z 3 02 S z 2 S 3 2 z 02 /60 3 2/ S z S 61 2 02 3 z 3 2/ 62 02 0 S z 2 2 3 02 /64 2/63 2/ S z 65 3 32 02 5 2/ S 66 z 3 02 86 2/ 6/ 5 67

z

3

32

0 22

6/ 1

A tervezés során figyelembe kell venni: A telepítés a csereerdősítési kötelezettség teljesítésén túl biológiai aktivitásérték egyensúlyi és települési környezetvédelmi célokat is szolgál, a meglevő és a tervezett lakóterületnek is védelmet nyújt. Összességében elmondható, hogy javasolt terület adottságai (elhelyezkedése, fekvése) alkalmassá teszik a szabályozási tervben és helyi építési szabályzatban szereplő erdőterületi övezet előírásain keresztül az erdőterületi funkció betöltésére. 20. számú terület: A tervmódosítással érintett terület a belterület ÉK-i határában található (0101/21, /23 illetve a 0101/4 /18 hrsz., 099/1-9), mintegy 23 ha-t érint, jelenleg részben művelt, részben mélyfekvésű mezőgazdasági terület. Tervezési cél a 1-7. és 9-19.sz. módosítások negatív BAÉ hatásainak kompenzálása az erdő terület növelésével. A helykijelölés a települési környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével történt, levegőtisztaság- és zajvédelmi szempontból is kedvező hatású, a tőle D – Dny-i irányban lévő belterület, lakóterületek és fóliás mezőgazdasági területek (kertek) szélvédelméhez nagyban hozzájárul. Új tervezett erdőterületek TSZT-módosítás kivonat

Sz 6

0

E E E E

4

0 10

4 Sz 4 5 Sz Sz 5 4 Sz Sz 4 4 z5 z S Sz S 4 4 4 Sz z Sz 5 3 S 4 Sz 3 Sz z 5 z4 0 S S Sz z S 4 1 /2 z5 Sz 4 3 S 0 10 Sz 3 Sz 4 R4 z5 z S 4 S Sz z 3 S z5 4 z S z S 3 S z4 z5 z S S S /21 0 97 3 5 /1 5 01 1 z z 4 S 0 S 3 z Sz S 3 5 0 9 7 /1 0 Sz z 4 Sz R4 S 4 z S 4 5 4 Sz Sz R Sz 4 2 1 /2 5 4 0 10Sz Sz /4 1 0 0 15 Sz 1301 R4 02 R3 00 /6 R 13 0 4

1/

m

0 10

E E E 0

11

0 10

E E E

1/

10

0 10

1 /9 0 10

1/

8

0 10

1 /7

3 Sz

/2

1/ 09

4 Sz

5 /1

4

/1

4

55

30

1

Sz

0 91

6 Sz

/2

3 3 Sz

9

0 91

z6

/2

8

1/ 09

6 Sz

4 Sz z4 0 91S 4 / Sz

3

4 Sz

7

Lf Lf Lf Lf Lf Lf

16.

S

/1

Lf Lf Lf Lf Lf Lf

0 10

6 Sz

4 Sz 3 1 /2

6

/1

0 2/

61 0 2/ 6 0 2/ 0

M M M M M M

0 97

63 0 2/ 3 Sz 3 Sz

3 Sz 3 Sz 3 Sz

3 Sz 3 Sz 3 Sz 3 Szz 3 33 S SSzz 3 Szz 3 S Sz S

E E E

4 Sz

/1

M M M

/3 0 91 3 Sz

0 10 2

1.

9 55

Sz

MM MM M ooo M M MM

R4

4 Sz 4 Sz 4 Sz

/ 13 01 2 01 1 /1 0 10

oonnnon oonnooriooriri onnon 9 55 ooriroirriuuiriruui.uu. . uuu /1 .. .. .. 8

0 9 7 /9 Sz 4

20.

4

0 10

4 1 /1

9 55

0

34 0 2/ 3 3 2

48 7 0 2/ 2/ 4 0

0 96

8 7/ 09 4 Sz

M M M

0 10

9 55

11

3 Sz 3 Sz

4 Sz

0

6 1 /1 5 1 /1 0 10

1

0 9 7 /7

S

0 10

Sz

8 1 /1

09 7 /1

4 4 Sz z 4 S 4 Sz

z5

0 10

m

5 11

4 Sz

0 10

4 Sz 4 Sz

5

/ 17

/190 01E 01

Sz

4 Sz

/1

5 Sz 5 Sz 5 Sz z 5 S

01 01

5

R4

Sz 0 97

/6 0 97 4 Sz

4 4 Sz 4 Sz 4 Sz

5

11 5

/3 0 97 4 4 Sz / 4Sz 4 7 09 Sz /5 0 97

E E E E E E

5 Sz

/6 0 99 /5 0 99 /4 0 99 /3 0 99

4 Sz

Sz

/7

/2 0 99 /1 0 99

4 Sz

5

/8 0 99

4 Sz

E

L 4

0 99

11

E

E E E E E E

/9

11 5

0 99

CCSS UU K K KKAA

5

/1

S

11 5

0 99


3 Sz 27

3 Sz Sz

6S

0 91

3 3 Sz

4

4 Sz

1 /2 09

3

z

1

/2

M M M

5

0

(Az erdősítésre tervezett terület meglevő és tervezett erdőkhöz kapcsolódik, az ökológiai hálózathoz tartozó területet nem érinti, ezek mezőgazdasági területként maradnak fenn.)



23



3.2.3. Mezőgazdasági területek 10. számú terület: A tervmódosítással érintett terület a külterület dabasi határában a 016/88 hrsz. területen lévő mezőgazdasági terület. Itt megvizsgálandó a felépült lakóház fenntartásának lehetősége. Felmerült a lakóterületi átsorolás lehetőséges, vagy a mezőgazdasági övezeti besorolás fenntartása. A terv az utóbbit javasolja, mivel a lakóterületi feltételek nem biztosíthatók maradéktalanul. A módosítás ugyanakkor formálisan a TSZT szerinti (tervezett) erdőterület csökkentésével jár, miután a valós mezőgazdasági területfelhasználást tartja fenn. Kismértékű mezőgazdasági terület igénybevétellel jár a 16.sz. módosítás (1 lakótelek kialakítása, ~ 0,1 ha), valamint a 8.sz. módosításban a tervezett erdőterület mezőgazdasági zárvány terhére történő növelése (0,5 ha). Ennél valamivel nagyobb (0,8 ha) a belterület nyugati széléhez kapcsolódó gazdasági telephely kijelölése. Egyéb mezőgazdasági területek övezeteit illetően nem tervezett változtatás. Települési szinten összességében jelen módosítások miatt a mezőgazdasági területek mintegy 1,4 ha-os csökkenésével számolhatunk, ugyanakkor az 5.sz. módosítás következtében 3,9 ha beépítésre szánt terület kerül visszaminősítésre, mezőgazdasági területbe (a terület nyilvántartás szerint jelenleg is mezőgazdasági terület, kivonása, átsorolása nem történt meg). Így a mezőgazdasági összterület TSZT szinten nem csökken, sőt statisztikailag 2,5 ha-os növekedés mutatható ki.

3.2.4. Közlekedési területek (KÖ) Az előző tervfázisban (Egyeztetési terv 2011.) speciális közúti közlekedési övezetbe (közlekedési telephelyek területe) javasolt területek végül is gazdasági övezetbe kerültek, az eltérő véleményeket tisztázó tárgyalás állásfoglalása alapján, - így ilyen közlekedési övezet nem kerül kialakításra. A terv kisebb jelentőségű közlekedéshálózati módosításai az egyeztetési tervnek megfelelőek: ezek közül legjelentősebb az északi települési elkerülő út kedvezőbb nyomvonalra helyezése.

3.2.5. Vízgazdálkodási területek (V) A vízgazdálkodási területek övezeteit illetően nem tervezett változtatás.

3.2.6. Különleges, beépítésre nem szánt területek (Kk) 11. számú terület (északi része): A tervezési terület a dabasi közigazgatási határ mentén a 4606 számú út mellett helyezkedik el. Tervezési cél a jelenlegi mezőgazdasági terület területfelhasználási és szabályozási tervi különleges célú módosítása mintegy 0,6 hektáron (016/40, /41, /42 hrsz. mezőgazdasági terület, szántó művelési ágban van). A jelenleg hatályos (jóváhagyott) Településszerkezeti terv területfelhasználási besorolása erdőgazdasági terület (M), a hatályos Szabályozási tervben mezőgazdasági terület (M2). A különleges terület kijelölés keretében a 016/38 hrsz. megvalósult telephely területéhez kapcsolódóan kiépített gokart pályának biztosítana fennmaradást és némi területbővítést. A tervezési területhez közvetlenül mezőgazdasági területek csatlakoznak. A tervezett különleges beépítés helye építészeti szempontból is megfelelő a település környezeti adottságaihoz. A tervezett más irányú felhasználása nem sért sem építészeti, sem ökológiai értékeket. A területfelhasználás és övezetváltást a már kialakult gokart-pálya funkció indokolja, melyet az önkormányzat támogat.



24



A tervezett különleges funkciójú terület légi fotója S Sz Sz 6 6

A tervezett TSZT különleges területe (11/a) F1

M M

Sz 5

016/38 Sz 6

3/ 3 03

Sz

5

sí t ot t Fá

Ft F t4

3/ 5 03 5 Sz Sz

7

Sz

6

6/ 43

6

01 6/ 45

Sz

7

7

6/ 46

E E

01 L

E

0

Sz

5

5

L

01

5

Sz

L

6

Sz

Sz

5

5

Sz

11/b.

Sz

5

L

6/ 44

01

01

S

Sz

6/ z 5 95

6

E E

Sz

6

01

Gksz Gksz

4

5

03 5 Sz

6

Sz

6/ 41

Sz

Sz

6

5

11/a.

6/ 42

01

Ft

03

Kkg Kkg

01 01 6/ 6/ 4 96 0

01

m

ter

ül

et 5

Sz

3/ 4

4

15. 15. 15. 15. 15. 15.

35

L

-5 0

4/ 2

L 4

Sz 6

50

0 1 6/

6

Gksz Gksz

013/1 Sz 5

DA B 46 AS 06

/7 03 3

Sz 5

3/ 6

013/2

5

5

5

A tervezés során figyelembe kell venni: A terület a 4606.j. közút mellett fekszik, az út 50 m-es védőtávolságát biztosítani kell. A terület lehatárolása az igényelt 50 m-es tájképvédelmi védőtávolságot nem érinti. Összességében elmondható, hogy terület adottságai (elhelyezkedése, fekvése) alkalmassá teszik a szabályozási tervben és helyi építési szabályzatban szereplő új Kkg övezet előírásain keresztül az különleges funkció betöltésére. A tervezett beépítésre nem szánt különleges terület beépítési paramétereinek tervezete: Az övezet jele: Kkg Beépítési mód

Szabadon álló

Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)



25

5000 2,0 4,5 65,0



4. Települési értékvédelem 4.1. Művi értékek védelme A Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány a 2007 évi tervmódosítás alátámasztó munkarészeként a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletben foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően készítettük el, melyet most külön dokumentáltunk. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) műemlék-nyilvántartása szerint Újhartyán területén egyetlen műemléki védelem alatt álló épület található. Fõ u. 2. hrsz: 496 R.k. templom, barokk, 1776. A Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány művi és régészeti szakági munkarész értelmében a településszerkezeti és szabályozási tervlapokon ábrázolásra kerültek a nyilvántartott régészeti lelőhelyek, műemlék és helyi védelemre javasolt értékek. Jelen tervmódosítás keretében az önkormányzati döntésben szerepelt a Helyi védelemre javasoltak körének kibővítése, mely a Hősök terét hrsz:494 területi védelem alá kívánja helyezni. Továbbá a faluházat egyedi helyi védelemben kívánja részesíteni (hrsz:339/2). A település jelenleg nem rendelkezik helyi értékvédelmi rendelettel. A Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány felülvizsgálta a módosítással érintett területeket és elemezte az ott található kulturális szempontból védendő értékeket, ami segítséget nyújthat a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásában. A helyi (települési) szintű művi és természeti értékvédelem előírásait egy helyi rendelet keretébe célszerű foglalni. Jelen tervmódosítás keretében a az örökségvédelmi törvény 66.§. (1) bekezdése értelmében és a KOH hivatal előzetes nyilatkozatának hiányában: „Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett.”

4.2. Táji és természeti értékvédelem A tervmódosítás során törekedtünk meglévő a táji – természeti értékek maradéktalan megtartására és védelmére. A meglévő természeti értékű területek az országos Ökológiai Hálózathoz (OÖH) illetve a Natura2000 európai jelentőségű ökológia hálózathoz tartoznak. Ezeket a területeket a beépítési terület növelést célzó módosítási javaslatai nem érintik, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, amelyek tiltják (illetve korlátozzák) e területeken a beépítésre szánt területek kijelölését. A módosítási javaslatok közül egy területfelhasználási övezeti átsorolás érint az OÖH-hoz tartozó jelenlegi mezőgazdasági területet, az átsorolás azonban egy másik beépítésre nem szánt övezetbe, a zöldterületi kategóriába tervezett. A mélyebben fekvő, mezőgazdaságilag kevésbé értékes 15.sz. módosítási területen ökológiai park, természetközeli állapotában meghagyandó és extenzív eszközökkel rendezendő külterjes közpark kijelölését javasoltuk. A park kialakításnak célja a terület ökológiai – természeti értékeinek bemutatása, ismeretterjesztő eszközök kihelyezése, tanösvény kialakítása. A terület jelenlegi morfológiai, természeti adottságainak részletes felmérése alapján lehet elkészteni az öko-park kialakítását megalapozó tanulmánytervet, tekintettel arra is, hogy a terület az OÖH ökológiai folyosó övezetéhez tartozik. A park kialakítása jelenleg lekerült a napirendről, miután a terület földhivatali nyilvántartása ezt nem teszi lehetővé és a szükséges átminősítés időben nem történt meg. A DINPI által kifogásolt másik, OÖH pufferterületét érintő átsorolás (4.sz.) előzetesen téves földrajzi azonosítóval rendelkezett, helyes helyrajzi száma (0111/30 hrsz.) alapján nem érinti az OÖH-t. Az OÖH-t érintő 1.sz. közúti nyomvonal felülvizsgálat nem az előzetes véleménykérésben tévesen feltüntetett „megyetervi” útszakaszra, hanem a Kakucs felőli elkerülő útszakaszra vonatkozik. A felülvizsgálat során az OÖH-t érintő szakasz módosítását nem javasoljuk, rövid módosítandó



26



szakasza az ökológiai folyosón kívül van, a módosítással csomópontja távolabb kerül az ökológiailag értékesebb területtől. A tervezés során felmerült módosítási javaslatok közül a 15.sz. terület egyik hasznosítási alternatívája ütközött a természetvédelmi érdekekkel. A terület az OÖH ökológiai folyosó övezetéhez tartozik, tulajdonosainak igénybejelentése alapján azonban az Önkormányzat határozatot hozott lakóterületi hasznosításáról és belterületbe vonásáról, ami törvényi előírásokba ütközik. Erre felhívtuk az Önkormányzat figyelmét, de megbízói igényre szövegközi ábraként szemléltettük az átsorolási igényt, csatolva a tárgyi határozatot (a tulajdonosok által igényelt változat). A tervlap a területet a jelenlegi övezeti besorolással tartalmazza, miután sem a szükséges megállapodás, sem a szükséges átminősítés nem realizálódott. A terv egyéb módosítási javaslatai kisebb – nagyobb közvetlen és közvetett táji – tájképvédelmi hatásokkal járhatnak. A legközvetlenebb hatások a meglevő erdőterület igénybevételével járó fejlesztéseknél következnek be. Ezek ugyan természetileg értékes állományokat nem érintenek, de a táj képét és ökológiai jellemzőit hátrányosan befolyásolják. Ezeken a területeken az erdő művelési ágból való kivonás és a fakivágás előtt meg kell vizsgálni, hogy megtartható-e a meglévő állomány egy része, figyelemmel a telek későbbi hasznosítására is. Emellett természetesen gondoskodni kell a szükséges mértékű csereerdősítésről és a biológiai aktivitásérték pótlásáról is. Az új beépítésre kijelölt területek esetében meg kell felelni a tájbaillesztés követelményeinek. Mivel az új beépítésre szánt területek jellemzően a belterületen vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó területeken helyezkednek el, ez a követelmény a településképbe, az utcaképbe való illeszkedés követelményeinek való megfeleléssel teljesíthető. A külterületen szórványjelleggel megjelenő beépítéseknél a beépítési paraméterek mértéktartó meghatározásával és a zöldfelületi takarás előírásával javasoljuk elérni a tájbaillesztést.

5. Táj- és környezetalakítás, környezeti értékelés A tervmódosítás keretében javasolt településszerkezeti és területfelhasználási változtatások összességükben, települési szinten nem eredményeznek jelentős eltéréseket, de lokális szinten jelentkeznek környezeti hatások. A várható környezeti hatások szerint csoportosíthatók a tervezett beavatkozások. Ezek minősítésénél elsősorban az alábbi szempontokat vettük figyelembe: - a módosítás településszerkezeti (esetlegesen tájszerkezeti) hatása - a területfelhasználási változtatás iránya (jelleg és intenzitás szerint) - a várható környezeti hatás erőssége (a várható tevékenység függvényében) - az érintett terület (átsorolt terület és hatásterület) nagysága - a hatásviselő terület érzékenysége (védett terület érintettsége). A várható környezeti hatásokat erősségük szerint 3 osztályba soroltuk: - jelentéktelen - nem jelentős – közepes - jelentős, intézkedést igénylő. A minősítés előtt összefoglaljuk és röviden leírjuk a módosítási javaslatokat. Jellegük szerint csoportosítottuk a módosításokat, aszerint, hogy TSZT módosítást vagy a TSZT módosítás mellett HÉSz módosítást is igényelnek-e a változtatások4: Településszerkezeti terv módosítás eredeti témakörei: 1. Kakucs felőli elkerülő út felülvizsgálata a 46109 jelű út és a Monori utca (095/1 hrsz) között kb. 1,16 km hosszúságban. 2. Tervezett lakóparkon áthaladó kb. 1,16 km hosszúságú tervezett gyűjtőút felülvizsgálata. 3. A 102/3 hrsz-ú országos közúton, az Újhartyán, Szőlősor utca folytatásában a tervezett lakóterületre átjutást biztosító körforgalom, felüljáró, stb. lehetőségeinek vizsgálata. 4

A feladatlista sorszámozása az előzetes anyagokhoz képest némileg változott



27



4. Jelenleg erdőként nyilvántartott 0111/30 hrsz-ú terület (~4 ha) közlekedési övezetbe sorolása, jármű telephely létesítése céljából. 5. a 0119/1 hrsz-ú tartozó ingatlan (3.9191 m2) Gksz területfelhasználási létjogosultságának felülvizsgálata, javasolt visszaminősítése mezőgazdasági területté. 6. 06/38 hrsz-ú mezőgazdasági terület (8055 m2) átsorolása kereskedelmi övezetté. 7. (016/51 hrsz-ú (1.0340 m2), valamint 016/52 hrsz-ú (2.5270 m2) ingatlan átsorolása tervezett erdőből Gksz övezetbe telephely létesítése céljából) – a módosítás ezen a helyen törlésre került, a telephely a 11.sz. módosítási területen alakítható ki, közlekedési övezeti besorolással. 8. 022/61-67 hrsz-ú ingatlanok jelenleg Lf övezetbe tartoznak. Ezen területek újra gondolása (cél az erdősáv meghagyása és lakóterületként vagy mezőgazdasági területként történő hasznosítás). Javaslat: a lakóterületi + erdőterületi besorolás TSZT szintű fenntartása, összterülete 2.3752 m2. 9. M5 autópálya és 4606 jelű út találkozásánál a község belterületén található Gksz övezet felülvizsgálata. 10. 016/88 hrsz-ú jelenleg tervezett erdőövezeti besorolásának felülvizsgálata (a területen lakóház és udvar található / javasolt övezet: M2. 11. 016/38 hrsz-ú Gksz övezetbe tartozó ingatlan melletti gokart pálya kialakult helyzetnek megfelelő övezeti átsorolása (beépítésre nem szánt különleges területi övezetbe, a meglévő szórakozóhely mögött), továbbá egy belterületi teherfuvarozási telephely kihelyezése a Gksz övezethez kapcsolódó 016/40-/42 hrsz-re és megfelelő övezeti átsorolása (javasolt: közlekedési telephely, Köu övezet) 12. 068/38 és 068/39 hrsz-ú ingatlanok átminősítése tervezett erdőterületből ipari gazdasági területbe (Gip) 13. A hírközlés vezetékeinek térképen való ábrázolása (Matáv kábel) 14. A Helyi védelemre javasoltak körének kibővítése (Hősök tere) 15. A belterület É-i határában a 097/10, 097/12, 097/13, 02/65, 66, 67, 68, 69, 70, 72, 73, 74 hrsz. ökológiai folyosóhoz tartozó mezőgazdasági területen biológiai(BAÉ)kompenzációs zöldterület kialakításának lehetősége /javasolt övezet: extenzív öko – park/. 16. A belterület É-i határában jelenlegi mezőgazdasági területen lakó egy lakótelek kialakításának lehetősége a 010/23 hrsz területen (Monori u.,~0,1 ha). 17. A Szobor utca 20. sz. alatti 384 hrsz. ingatlan övezeti besorolását az Lke-2 építési övezetből Gksz építési övezetbe sorolása cukrászüzem üzemeltetése céljából 18. A tervezett lakópark ÉK-i szélén, a benzinkút és a parkoló mellett a 060/131, 060/132 hrsz Vt terület (1,5 ha), valamint a 060/155- /157, 050/3-4 Lke terület (1,9 ha) átsorolása Gksz területfelhasználásba, gazdasági – szolgáltató telephely létesítése céljából. 19. a 067/41-/42 hrsz. – ipari park területek zárványában levő erdőterület – ipari övezeti átsorolása, ~8,5 ha-on. 20. A biológiai aktivitásérték csökkenés kompenzálására alkalmas /erdősítendő/ terület kijelölése. A szabályozási terv, valamint helyi építési szabályzat módosítás eredeti témakörei: 5. Jelenleg erdőként nyilvántartott 0111/31 hrsz-ú terület (3.0946 m2) kereskedelmi szolgáltató övezetbe sorolása. 6. 06/38 hrsz-ú mezőgazdasági terület (8055 m2) átsorolása lakó és kereskedelmi övezetté. 8. 022/61-67 hrsz-ú ingatlanok jelenleg Lf övezetbe tartoznak. Ezen területek újra gondolása. (cél az erdősáv bővítése és lakóterületként történő hasznosítás) Összterület: 2.3752 m2 9. M5 autópálya és 4606 jelű út találkozásánál a község belterületén található Gksz övezet felülvizsgálata. 10. 016/88 hrsz-ú jelenleg mezőgazdasági tervezett erdőterületi felhasználásának és övezetének felülvizsgálata (a területen lakóház, udvar és kert található). 11. 016/38 hrsz-ú ingatlan tervezett Gksz övezetbe tartozik. Ezen övezetet kibővítése a 016/40-/42 hrsz. területen a kialakult helyzetnek megfelelően (gokart pálya létesült a meglévő telephely mögött), egy belterületi fuvarozói telephely kihelyezésével kiegészítve (016/41-/42 hrsz.). 12. 068/38 és 068/39 hrsz-ú ingatlanok átminősítése tervezett erdőterületből ipari gazdasági területbe (Gip). 15. A belterület É-i határában a 097/10, 097/12, 097/13, 02/65, 66, 67, 68, 69, 70, 72, 73, 74 hrsz. területen mezőgazdasági területen közpark kialakításának lehetősége. 16. A belterület É-i határában jelenlegi mezőgazdasági területen lakó funkció kialakításának lehetősége a 010/23 hrsz területen. 17. A Szobor utca 20. sz. alatti 384 hrsz ingatlan övezeti besorolását az Lke-2 építési övezetből Gksz1 építési övezetbe sorolása cukrászüzem kialakítása céljából, valamint a 11.pontnál említett közlekedési telephely kihelyezés (belterületről külterületre).



28



A fenti feladatlista szerint döntött a Község Képviselő testülete a településrendezési terv módosításáról és eredetileg erre kértük meg a véleményező szervek állásfoglalását a KV készítés szükségességéről. A tervezés során a 3. és 13.sz. feladatok lekerültek a listáról, mivel ezek nem a településrendezési terv hatáskörébe tartoznak, így ezeket a későbbiekben várható környezeti hatásaik szerint sem minősítjük. Ugyancsak nem minősítendő a 2.sz. nyomvonal felülvizsgálata, mivel az lekerül a TSZT-ről. A 7.sz. módosításban igényelt telephely kialakítás átkerült a 11.sz. módosítás területéhez, ahol szerkezetileg kedvezőbb formában és kisebb BAÉ veszteséggel alakítható ki. A tervezés során történt programmódosulások ügyében ismételten megkértük a véleményező szervek állásfoglalását a KV készítés szükségességéről. A véglegesített tervmódosítási javaslatok várhatóan különböző mértékben hatnak a környezetükre. A bevezetőben ismertetett szempontrendszer szerint minősítve ezeket5, az eredményeket az alábbiakban foglaljuk össze (- dőlt betűvel írva a minősítés összefoglalását). /1/

elenyésző (jelentéktelen) környezeti hatású módosítási javaslatok: - (1) Kakucs felőli elkerülő út felülvizsgálata a 46109 jelű út és a Monori utca (095/1 hrsz.) között - a felülvizsgálat eredményeként a nyomvonal lényeges módosítására a terv nem tesz javaslatot, környezetileg legérzékenyebb, ökofolyosót keresztező rövid szakasza nem helyezhető kedvezőbb nyomvonalra. Kismértékű módosítás az autópálya keresztezés előtt lehetséges, ez a szakasz azonban környezeti szempontból indifferens. - (10) a 016/88 hrsz-ú mezőgazdasági területen meglévő lakóház és udvar tervezett erdőövezeti besorolásának felülvizsgálata - a meglévő állapot fenntartása javasolt. A tervezett erdőterületi átsorolás illetve az erdősítés nem valósult meg, így valós területhasználati változás nem történik. - (11) 016/38 hrsz-ú Gksz övezethez csatlakozó gokart pálya különleges övezeti átsorolása, a kialakult helyzetnek megfelelően - a meglévő állapot fenntartása javasolt. A tervezett erdőterületi átsorolás illetve az erdősítés nem valósult meg, így valós területhasználati változás nem történik. - (8) a 022/61-67 hrsz-ú területek Lf övezeti besorolásának felülvizsgálata - a felülvizsgálat eredményeként a besorolás megváltoztatása nem javasolt, így környezeti hatásváltozás nem feltételezhető. - (9) M5 autópálya és 4606 jelű út találkozásánál a község belterületén található Gksz övezet felülvizsgálata – övezetmódosítás nem javasolt; - (16) a 010/23 hrsz. mezőgazdasági területből lakótelek kialakítás - a módosítás területi kiterjedése jelentéktelen (1 lakóteleknyi), érzékeny területet nem érint.

/2/

nem jelentős – közepes környezeti hatású módosítási javaslatok: - (5) a 0119/1 hrsz-ú ingatlan (3.9191 m2) Gksz övezeti besorolásának felülvizsgálata, mezőgazdasági átsorolása: - a jelenlegi állapot szerint, környezeti hatása a BAÉ javítása szempontjából kedvező; - (6) a 06/38 hrsz-ú mezőgazdasági terület (8055 m2) átsorolása gazdasági kereskedelmi övezetbe – meglévő mezőgazdasági terület kismértékű igénybevételével; - (12) a 068/38 és 068/39 hrsz-ú ingatlanok átminősítése tervezett erdőterületből ipari gazdasági területbe (Gip) – meglévő erdőterület kivágását nem igényli, jelenleg mezőgazdasági terület, - (17) jelenlegi kertvárosias lakóterület egy telkének kereskedelmi-szolgáltató gazdasági célú módosítása mintegy 0,07 hektáron. (Szobor u., hrsz. 384, cukrászüzem) – kis területre (1 telekre) kiterjedő, kisebb jelentőségű változtatás, de lakóterületi hatásait kontrollálni kell, - (18) a tervezett lakópark ÉK-i szélén, a benzinkút és a parkoló mellett a 060/155 hrsz. és környezetének (~3,4 ha) Gksz övezeti átsorolása (Lke és Vt övezetből), gazdasági – szolgáltató telephely létesítése céljából – a tömb átsorolása.

/3/

jelentős környezeti hatású, intézkedést igénylő módosítási javaslatok: - (4) Jelenleg erdőként nyilvántartott 0111/30 hrsz-ú terület (~3.9 ha) „közlekedési szolgáltató” övezetbe sorolása, járműtelephely létesítése céljából – meglevő erdő igénybevételével jár, csak csereerdősítéssel és BAÉ kompenzációval engedélyezhető;

5

Az értékelést munkaanyagban táblázatos – pontozásos módszerrel végeztük, a munkaközi táblázatot a dokumentáció nem tartalmazza, csak annak szöveges értékelését



29



- (11) belterületi teherfuvarozási telephely kihelyezése külterületi 016/40 -/42 hrsz. egy részére és gazdasági (Gksz) övezeti átsorolása – kedvező környezeti hatása érvényesül a belterületi terhelés megszüntetésével, külterületen érzékeny területet nem érint, meglévő telephelyhez kapcsolódik, de a BAÉ egyenleget rontja; - (15) a községszéli mélyfekvésű területeken biológiai(BAÉ)kompenzációs területek kijelölését (~4,7 ha) javasoltuk /övezet: extenzív közpark - kedvező környezeti hatása érvényesülhetett volna, az ökológiailag értékes terület védelme és a BAÉ kompenzáció révén, - de eljárási okokból a terület jelenlegi mezőgazdasági besorolásával marad fenn; - A 15.sz. terület tulajdonosainak részéről igényként merült fel a 02/65-/74 hrsz. 2 telektömb belterületi lakótelekként való hasznosítása. Mivel a telkek az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetéhez tartoznak, az igény nem elégíthető ki (az OTrT törvény módosítása nélkül), a jogszabályi előírás szerint ugyanis az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az alternatíva esetleges megvalósulása súlyos környezeti következménnyel járna: ökológiailag értékes élőhely végleges megszüntetését, az ökológiai hálózat határmódosítását eredményezné. Ez negatív biológiai érték (BAÉ) hatásain túl effektív természetkárosítással is járna – semmiképpen nem javasolható. Helyette a terv a BAÉ-et növelő ökológiai közpark kialakítását javasolta, a terület természeti értékeiről tájékoztató, figyelemfelhívó tanösvény, ökopark kialakításával. A terület azonban jelenlegi mezőgazdasági besorolásával marad fenn, mivel a szükséges földminőségi átminősítés elmaradt. - (19) a 067/41-/42 hrsz. – ipari park területek zárványában levő erdőterület – ipari övezeti (Gip) átsorolását igényli a tulajdonos ~8,5 ha-on – az átsorolás jelentős meglévő erdőterületet vesz igénybe és beépítést tagoló zöldsávot szüntet meg, csak az erdőterület pótlásával és a BAÉ kompenzáció feltételével engedélyezhető. Célszerű lenne a meglevő faállomány egy részének a megtartásáról is gondoskodni. - (20) a fenti tervmódosítások negatív BAÉ hatása miatt szükséges kompenzáció, gyenge mezőgazdasági adottságú területek erdősítése révén. Tervezett: ~23 ha erdő – az átsorolás magasabb ökológiai értékű (többszintes, fás) növényállomány lehetőségét biztosítja, amelynek elhelyezkedése települési környezetvédelmi szempontból is a legkedvezőbb.

További táj- és környezetrendezési, zöldfelületi javaslatok összefoglalása A szabályozási terv készítést is igénylő területek megoldandó zöldfelületi és környezeti problémái igen eltérő jellegűek. Egyetlen közös jellemzőjük, hogy jelenleg mezőgazdasági területként nyilvántartott, de jellemzően művelés alatt nem álló külterületeket vesznek igénybe. A tervezett lakóterületeken a közterületek megfelelő zöldfelületi kialakítása szükséges, ami itt gyakorlatilag az utcai zöldsávok, fasorok telepítését jelenti. Az ehhez szükséges szabályozási szélességeket a tervek biztosítják. A meglévő erdőterületeket érintő átsorolások csak – a megfelelő hatósági eljárásban meghatározott – csererdősítési kötelezettség teljesítése után realizálhatók. Amennyiben „csak” tervezett erdőterületek átsorolása merül fel, abban az esetben is szükséges a BAÉ kompenzációról gondoskodni, csakúgy mint minden beépítésre nem szánt terület rovására történő átsorolás esetében, az alábbi számításoknak megfelelően. A tervezett gazdasági célú területeken (iparterület) elkészítendők a kert- és tereprendezési tervek, amelyek alapján biztosítandó a szabályzatban előírt zöldfelületi arányok minőségi kialakítása. Az ipari park területén levő, illetve az azt határoló területek faállománya a további részletes tervezés során felmérendő és értékelése alapján differenciáltan megtartandó. Fontos, a szabályzatban előírt zöldfelületi arány mennyiségi biztosítása mellett a zöldfelületek kertépítészeti terv szerinti, többszintes kialakítása, a fás növényzet telepítése. Az ipari parkba ékelődő erdőterület átminősítése (19.sz. mód.) esetén szükséges megvizsgálni a tényleges igénybevétel előtt a faállományt és javaslatot tenni annak részbeni megtartására, a kialakítandó ipari telkek zöldfelületi arányának biztosítása érdekében. (A terület alakja miatt valószínűleg nem alkalmas jelen állapotában a beépítésre, csak a környező területekkel együttes telekalakítás után. A megtartandó növényzet a szabályozási és a telekalakítási tervek készítése során határozható meg.)



30



Valamennyi területen természetszerűen biztosítandó a környezet szennyezését kizáró szintű közműés közüzemi szolgáltatások kiépítése és biztosítása, különös tekintettel a szennyvizek zártrendszerben való gyűjtésére és a keletkező hulladékok gyűjtésére és elszállítására. A terv megfogalmazza azt a tájvédelmi előírást, hogy a közigazgatási határ menti 50 m-es sávban új beépítés nem engedélyezhető. Amennyiben ez a sáv átsorolással érintett, telken belüli, legalább 50%ban fás – cserjés védőzöld felületként alakítandó ki, a közig határ felőli oldalon. Erre HÉSZ külön előírást fogalmaz meg.

Tájékoztató a környezeti vizsgálat (KV) előkészítéséről és a Környezeti Értékelésről A terv előkészítő eljárásának részeként megtörtént (2+1 lépcsőben) a környezet védelméért felelős szervek 1/2005.(I.11.) sz. Kr-nek megfelelő megkeresése és előzetes véleményük beszerzése a KV szükségességét illetően. A várható környezeti hatások megítélése nem érte el azt a szintet, hogy a KV lefolytatása indokolt lenne. A szakhatóságok véleménye alapján az Önkormányzat meghozta állásfoglalását a KV szükségtelenségéről. Az erről szóló 144/2011.(VII.28.) sz. Kt. határozatot a dokumentációhoz csatoltuk. A terv környezetalakítási alátámasztó munkarésze a KV környezeti értékelési tematikájának alapján készült. Készítése során több részterület övezeti besorolását mérlegeltük. Javaslatunk alapján néhány, eredetileg gazdasági övezeti átsorolás helyett beépítésre nem szánt kategóriájú átsorolásra tettünk javaslatot, de ezek helyett minimális beépíthetőségű gazdasági övezetbe kerülnek a területek, szakhatósági vélemények alapján. Ezek a 4. és 11. sz. akcióterületek, ahol a járműtelephelyeket gazdasági övezetbe, a meglévő gokart pályát beépítésre nem szánt különleges területbe javasoljuk besorolni. Környezetvédelmi szempontból kedvező, hogy az eredeti program szerinti 7.sz., tervezett erdő helyén igényelt gazdasági területi átsorolás törlésre került és helyette a 11.sz. módosítási területre került át, beépítésre nem szánt telephelyként. Ugyancsak kedvező, hogy a 10.sz., beépítésre szánt területi átsorolási igény mellőzhető, a terület jelenleg, mezőgazdasági övezeti besorolásának megtartásával. Egy részterületre vonatkozóan vált szükségessé a felmerült alternatívák egyeztetési tervi dokumentálása: a 15.sz. terület jogszabályokkal összhangban levő átsorolása mezőgazdaságiból extenzív zöldterületbe (javasolt változat), ellentétes esetben belterületi lakóterületbe (tulajdonosi változat). A változatok környezeti értékelésének eredménye egyértelmű, miután az érintett terület az OÖH ökológia folyosó övezetéhez tartozik, amelyen belül semmilyen beépítésre szánt terület sem jelölhető ki. A tulajdonosi változat szövegközi dokumentálásra azért volt mégis szükség, mert a Képviselőtestület a tulajdonosok igényére határozatot hozott a belterületbe vonásról. E határozat fenntartása vagy visszavonása a terv államigazgatási véleményezésének függvénye. Táj- természetés környezetvédelmi szempontból természetesen csak a zöldterületi átsorolás támogatható. Ellenkező esetben a terv előkészítő (0-körös) eljárását is meg kell ismételni, mivel ez az – ökológiai hálózatot érintő – beépítésre szánt területi átsorolás nem szerepelt a terv eredeti programjában. A környezeti szempontból preferált, javasolható átsorolás a beépítésre nem szánt területfelhasználáson belüli övezet átsorolás: természetvédelmi célú közpark (ökopark). A kérdéses terület végül is mezőgazdasági övezetben marad, miután a földhivatal szerint „az átlagosnál jobb minőségű termőterület. Ezért bármilyen átsorolás csak a terület valós természeti állapotához igazított átminősítés után kezdeményezhető, - jelen eljárás keretében nem.

A módosítások hatása a település biológiai aktivitásérték egyenlegére A biológiai aktivitásérték (BAÉ) változása Újhartyán TSZT módosításnak esetében a hatályos terv és a tervezett módosítások összevetésével határozható meg. A BAÉ változás mértéke a módosított 9/2007.(IV.3.) ÖTM rend. 1.sz. mellékletében közzétett értékmutatók, valamint a változással érintett területek szorzataként számítható. A változás mértéke lehet pozitív, pl. előzetesen beépítésre szánt terület beépítésre nem szánt övezeti átsorolása esetén, vagy negatív, jellemzően ellenkező esetben. Amennyiben az összes változás egyenlege negatív értéket ad, gondoskodni kell ennek kompenzációjáról, mivel az Étv előírja, hogy települési szinten a BAÉ nem csökkenhet. A számítást az alábbi táblázat tartalmazza.



31



Módosítás sorszáma 4 5 6 8 10 11 12 15 16 19

20

Hrsz. és jelenlegi Tervezett területfelhasználási területfelhasználási besorolása és mutatója besorolása és mutatója 0111/30 hrsz. E 9,0 Gksz 0,4 0119/1 hrsz. Gksz 0,4 Má 3,7 06/38 hrsz. Má 3,7 Gksz 0,4 022/61-67 hrsz. része, Má 3,7 E 9,0 016/88 hrsz E 9,0 M 5,0 016/40-/42 hrsz. E 9,0 Gksz 0,4 016/40-/42 hrsz. E 9,0 Kkg 6,0 12 068/38-/39 hrsz E 9,0 Gip 0,4 A: Zkp 8 (+E) 097/10, 097/12-/13, 02/6570, 72-74 hrsz. M 3,7 (B: Lf 2,4 +M 010/23 hrsz. M 3,7 Lf 2,4 067/41-/42 hrsz. E 9,0 Gip 0,4 Mindösszesen

Mutató különbözet

Területe (ha)

BAÉ egyenleg *(+/-) -8,6 3,9 -33,5 +3,3 3,9 +12,9 -3,3 0,8 -2,6 +5,3 0,5 +2,6 -4,0 1,5 -6,0 -8,6 1,5 -12,9 -3,0 0,6 -1,8 -8,6 0,5 -4,3 +4,3 4,7 +20,2 -1,3 1,0 -1,3)** -1,3 0,2 -0,3 -8,6 8,5 -73,1 14,5-134,5 30,7 = - 120,0 Szükséges kompenzáció ~ + 120 0101/4-/18,/21-/23, 099/1-/9 E 9,0 +5,3 ~23,0 121,9 +1,9 hrsz. M 3,7 */a BAÉ tizedekre kerekítve/ **elvetett alternatíva, az összesítésben nem szerepel**

A fenti táblázatban nem szereplő 1-3,9,13,14,17. és 18. sorszámú módosítások nem járnak a BAÉ egyenlegre ható területfelhasználási változással (nyomvonalakkal kapcsolatos módosítások és beépítésre szánt területen belüli kisebb jelentőségű övezetmódosítások). **/A 15.sz. módosítás kettős kalkulációja az A és B változatára is ki volt dolgozva, de az összesítésben nem szerepel, mivel törlésre került./ A 7.sz. módosítás törlése BAÉ szempontból egyértelműen kedvező, mivel tervezett erdőterületet vett volna igénybe. Összességében a BAÉ egyenleg negatív értéket mutatna, - elsősorban a 19-es, valamint a 4. és 11.sz. módosításoknak köszönhetően - ezért gondoskodni kell a szükséges kompenzációról, a táblázat utolsó sora szerinti ~120–as BA Értékben, ami több, közel 23 ha erdőterület telepítésével érhető el (jelenlegi mezőgazdasági területen). Ennek lehetséges és a Megbízó által is elfogadott módja a belterület – Kakucsi igazgatási határ – M5 autópálya közötti háromszögben javasolt erdősítés, jelenlegi, gyenge adottságú mezőgazdasági területen („20.sz. módosítás”). Itt a terv mintegy 23 ha új erdősítést javasol. A tervezett erdősítés települési környezetvédelmi szempontból a legkedvezőbb hatású, mind az uralkodó szélirány, mind az autópálya környezeti ártalmainak mérséklése szempontjából, jól védi a tőle déli – délnyugati irányban fekvő belterületet és fóliás kerteket. Jól kiegészíti továbbá a hatályos TSZT zöldfelületi – erdőterületi szerkezetét, meglévő és tervezett erdősávokhoz is kapcsolódik, az ÖOH-tal határos, de annak területét nem érinti.

TERMÉSZETVÉDELMI JAVASLAT Táj- természetvédelmi szempontból a területfelhasználási változással érintett területek eltérő jellegűek, de közös jellemzőjük, hogy védett illetve védelemre tervezett területeket nem érintenek, ökológiai hálózathoz tartozó területet (egy esetben) kismértékben érintenek. A lakóterület bővítések, illetve a gazdasági területi és egyéb (közlekedési, különleges) telephelyi bővítési területek ökológiai és mezőgazdasági szempontból is értéktelen területeken tervezettek. Az ipari park távlati bővítésének területén az építési helyek konkrét lehatárolása során biztosítani kell a meglevő faállomány védelmét, illetve a terület rendezése során a faállomány gyarapítását. A terv, TSZT tervlapon is lehatárolt, természeti védettségi kategóriái: - Országos Ökológiai Hálózat (OÖH) - ökológiai folyosó övezete, - pufferterületi övezete; - Natura2000 hálózathoz tartozó területek (különleges természet-megőrzési terület); - ex lege védett lápterületek.



32



A tervlap lehatárolja az Országos Ökológiai Hálózathoz (OÖH) tartozó területeket, ezek magukban foglalják a korábban (a tervelőzményben) „természeti területként” jelzett két nagyobb külterületi foltot is – a belterülettől k-i irányban egy kiszáradó mélyfekvésű homokpusztai típusú területet (PusztaPótharaszt-) és ny-i irányban egy mélyebben fekvő, ugyancsak kiszáradó gyepes területet. Ezek védelme az OÖH részeként biztosított. Természetvédelmi szempontból kiemelt figyelmet érdemel a 15.sz., - OÖH ökológiai folyosóhoz tartozó - terület tulajdonosi igényre felmerült esetleges beépítése, amely a jelen törvényi előírásokkal ütközik, megvalósítása jelentős természetvédelmi érdeksérelemmel járna, az OÖH csökkentését feltételezné. Ezért a terv az érintett terület zöldterületi átsorolását javasolta, így az OÖH érintettsége pozitív irányúnak minősíthető – az átsorolás azonban a jelenlegi földnyilvántartási helyzetben nem kezdeményezhető, mezőgazdasági területben marad. Ez ökológiai szempontból megfelelő. A tervlapokon átvezettük a jelen tervmódosítással ugyan nem érintett, de az időközben hatályba lépett természetvédelmi (ex lege: 011/39,/40; Natura2000: 06/70,/71, 08, 09/3-/29, 011/39-42 hrsz.) lehatárolásokat is. A DINP Ig. által megküldött természetvédelmi adatszolgáltatás ábramelléklete az alábbi:

A terv megfogalmazza azt a - DINP Ig. által is kért - tájvédelmi előírást, hogy a közigazgatási határ menti 50 m-es sávban új beépítés nem engedélyezhető, ez a sáv legalább 50%-ban védőzöld felületként alakítandó ki.



33



6. Közlekedési javaslat A település alapvető úthálózati szerkezete a módosítás során nem változik. A leginkább meghatározó elemek (M5 autópálya, 405. sz. főút, illetve folytatásában a Dabas felé vezető 4606 j. összekötő út) továbbra is jelenlegi nyomvonalán marad, a módosítások nem érintik. Az autópálya, mint fő forgalmi nyomvonal az elmúlt években beállt, így viszonylag véglegesen kialakult a községet érintő úthálózati elemek forgalmi terhelése is. A 4. sz. főút fokozatos kiépülésével (négysávosításával) a 405. sz. főút fokozatosan elveszti az M5 autópályára ráhordó jellegét és inkább a fekvése szerinti tényleges funkciót kezdi ellátni, azaz (a 4606 j. összekötő úttal együtt) a megye fontos K-Ny irányú útjává válik. Ezt a szerepet fogja erősíteni, ha a megyei terv szerint megvalósul a 31. sz. főúttal kapcsolatot biztosító, Nagykátát keletről elkerülő út és a 405. sz. főút kapcsolata a Nagykáta-Albertirsa útszakasz kiépítésével. Ennek az útvonalnak a továbbépítési lehetősége is szerepel a megye területrendezési tervében, amely útvonalnak az adonyi Duna-híd esetleges megépítése esetén lesz csak jelentősége. Ennek az útvonalnak a község területére eső szakaszát ábrázolja a szerkezeti terv módosítása a 4606 j. ök. útból kiágazva. A jelenleg érvényes szerkezeti terv tartalmazza a 46.109 j. bekötőútból kiágazó, a községet északkeletről elkerülő nyomvonalat. Ezáltal az országos úthálózatban egyre nagyobb szerepet játszó 4606 j. összekötő útról (és közvetve az M5 autópályáról) érkező célforgalom a jövőben részben elvezethető (az ipari parkon keresztüli teherforgalmi tereléssel, meglévő autópálya felüljáró felhasználásával) település jelenlegi főutcájának terhelése részlegesen csökkenthető. (Az előzetesen felmerült délnyugati elkerülő-utat nem tartalmazza a hatályos terv és a módosítás jelenlegi programjában sem szerepel.) Távlatilag számolni kell a 4606 j. összekötő út forgalmának növekedésével és forgalmi szerepének felértékelődésével, ezért külterületi – szakasz jellege továbbra is biztosítandó. Az útszakasz Pest megyei TrT-ben is szereplő hálózati szerepének növekedése esetén meg kell oldani a hernádi úti csomópont forgalmi terhelésnek és közlekedésbiztonsági szempontoknak megfelelő átépítését, valamint az úttól délre levő fejlesztési terület különszintű gyalogos – kerékpáros kapcsolatának biztosítását a központi belterülettel. Településszerkezeti terv módosításainak közlekedési szempontjai, következményei és javaslatai (a módosítás száma szerint:) 1. A 46108 jelű Kakucsi út és az M5 felüljárója közötti elkerülő út nyomvonalát a felüljáróhoz csatlakozó szakaszon javasoljuk módosítani, a Monori utcai csomópontot célszerű körforgalomként kialakítani. 2. A tervezett lakópark gyűjtőútja nyomvonalát csak a lakóparkkal együtt lehet megfelelően meghatározni, - fölösleges a meg nem tervezett lakóterület gyűjtőútját előzetesen rögzíteni, célszerű a TSZT-ben szereplő nyomvonalat törölni. 3. A tervezett lakóterület kapcsolatainak meghatározása a lakóterület terveivel együtt lehetséges, az országos (távlatban főút) külterületi jellegének megfelelő csomóponttávolság biztosításával, majdani részletes forgalmi vizsgálatok alapján. 4. A 0111/30 hrsz. terület (tervezett gépjárműtelephely) gazdasági övezetbe sorolása megfelelő, közúti kapcsolata kialakítható. 5. Nincs közlekedési következménye. 6. Nincs közlekedési következménye. 11. A tervezett gépjárműtelephely gazdasági övezetbe sorolása megfelelő, közúti kapcsolata kialakítható, a Dabasi határon húzódó közútról megoldható. A 8-10. és 12-19. sz. módosításoknak nincs közlekedési vonzata. A település közúthálózata a tervmódosítás miatt nem változik, az útcsatlakozások a vonatkozó szabványok szerint alakítandók ki. Az autópálya újhartyáni szakaszát illetően megemlítendő, hogy az újhartyáni csomópont térségének felújítása a tervmódosítással párhuzamosan zajlott és megépült a csomópont ÉNy-i oldalán a zajárnyékoló fal, a község belterületének zajvédelme érdekében. Szükséges ennek lezárása az autópálya csomópont térségében.



34



7. Közmű javaslat Újhartyán jelenlegi közműellátása -hasonlóan a térség és az ország szinte valamennyi településéhezfolyamatos fejlődés eredménye. A 90-es évek végére kiépítésre került a villamosenergia ellátás mellett az ivóvíz, a szennyvízcsatorna, a földgáz, a vezetékes távközlés és a kábel TV hálózat is. Ezzel a település belterületén ma már a teljes közműellátás biztosított, míg külterületen lévő ingatlanok számára legfeljebb a villamosenergia áll rendelkezésre közüzemi közmű szolgáltatásként, a többi közműigényt egyedi, helyi megoldással elégítik ki. A korábban jóváhagyott rendezési terv egyes településrészekre vonatkozó területfelhasználásának, illetve szabályozásának módosítását szeretné a település. A Képviselőtestület által elfogadott településfejlesztési koncepcióban 18 db olyan fejlesztési területrészt jelöltek ki, amelynek a területfelhasználásának módosítását, ebből 13 területrészen új szabályozási javaslat készítését szeretnék. A szerkezeti terv módosítását, illetve a szabályozási terv módosítását igénylő fejlesztési szándékok két irányban is jelentenek közműfejlesztési feladatokat. Egyrészt a szerkezeti terv módosítását igénylő területfelhasználási változtatással érintett területrészen meglévő, vagy már iparági tervezetben szereplő, tervezett közmű halad át, amely közműfejlesztési feladatot jelent, mivel vagy a védelméről kell gondoskodni, vagy a kiváltását kell megoldani. Másrészt a szabályozási terv módosítását igénylő hasznosítási javaslat megvalósításához új közműigények társulnak, amelynek ellátási lehetőségét is közműfejlesztési javaslat keretében kell vizsgálni. A településszerkezeti terv módosítását igénylő tervezett fejlesztési szándékok várható közműfejlesztési feladatai fejlesztési területenként: 1. Kakucs felőli tervezett új elkerülő út A tervezett út nyomvonala keresztez egy 20 kV-os villamos légvezetéket és egy D160 KPE átmérőjű szennyvíz nyomóvezetéket is. Ezek esetleges kiváltási igényével vagy a nyomóvezeték védelmének biztosítási igényével számolni kell. A tervezett út külterületen halad. Közműfejlesztési igényként jelentkezik a csapadékvíz elvezetés megoldás igénye, melyet műszaki-gazdasági szempontok alapján mérlegelve nyílt árkos rendszerben célszerű kivitelezni. Befogadó, illetve a csapadékvizek továbbvezetését a csatlakozó utak vízelvezető árkai segítségével lehet megoldani. A tervezett út külterületi szakasz, így a közvilágítás kiépítési igénye nem várható. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az út ~680 m hosszú szakasza vízbázis védelmi területen halad át, amely út-szakasznál a vízbázis védelmét biztosító előírásokat is be kell tartani. (a 2-3. sorszámon tervezett fejlesztési szándék időközben törlésre került) 4. Jelenleg erdőként nyilvántartott 0111/30 hrsz-ú terület (3,9 ha) gazdasági (Gksz) övezetbe sorolása (kamionparkoló létesítése) tervezett A kiválasztott területen sem meglevő, sem ismert tervezett közmű nem halad át. A település külterületére tervezett kamionparkoló kialakításához közműves csatlakozásként csak villamosenergia ellátás kiépítése javasolt. A villamosenergia elsődleges világítási, de egyéb szociális célú (használati melegvíz, fűtés-hűtés-főzés-melegítés) energiaigények kielégítésére is alkalmas. A villamosenergia ellátás a legközelebbi 20/0,4 kV-os transzformátorról kiépítendő kisfeszültségű hálózattal oldható meg. A felmerülő egyéb közműigények helyi közműpótlóval (házi kút, vagy víztároló,vízzáróan kivitelezett szennyvíztároló, palackos-tartályos PB) kielégíthetők. A tervezett új funkció, a kamionparkoló ellátására közműfejlesztési igényeként jelentkezik még a csapadékvíz elvezetés megoldása. A kamionparkoló területén belül a szénhidrogén szennyezés előfordulási lehetőségére tekintettel vízzáró burkolatot kell építeni, amelyről a csapadékvizek összegyűjtése megoldható. Az összegyűjtött vizeket szénhidrogén- és hordalékfogó műtárgy



35



átvezetéssel lehet továbbengedni. A továbbszállítás nyílt árkos vízelvezetéssel oldható meg, csatlakoztatva a település természet alakította vízelvezetési rendszeréhez. 5. 0119/1 hrsz-ú kereskedelmi-gazdasági (Gksz) területfelhasználásra tervezett ingatlan (3,9 ha) létjogosultságának felülvizsgálata (visszasorolása mezőgazdasági területté) A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású terület korábbi tervben javasolt területhasznosítási módosítása ezidáig nem valósult meg. Ma már nem is tartják indokoltnak a területfelhasználás változtatását, így a korábbi területhasznosítási javaslatra térnének vissza. A beépítésre nem szánt területhasznosítás így közműfejlesztést nem igényel. 6. 06/38 hrsz-ú mezőgazdasági terület (8055 m2) átsorolása kereskedelmi-gazdasági (Gksz) övezetté. A módosításra tervezett területen meglévő 20 kV-os légvezeték halad keresztül, amelyet a továbbtervezés során figyelembe kell venni. A beépítési terv alapján vagy ki kell váltani, vagy a védelmi igényét kell kielégíteni. A fejlesztési terület javasolt új területfelhasználása teljes közműellátás biztosítását igényli. Az ehhez szükséges közműhálózati csatlakozások (víz, csatorna, villamosenergia és gáz) a terület környezetében rendelkezésre állnak, azok meghosszabbításának megoldásával kielégíthetők. (a 7. sorszámon tervezett fejlesztési szándék időközben törlésre került) 8. 022/61-67 hrsz-ú ingatlanok jelenlegi tervben falusias lakóövezetbe (Lf) sorolják. Célszerű ezen területek újra gondolása. (cél az erdősáv meghagyása és csak a fennmaradó rész lakóterületként történő hasznosítás) (Összterület: 2,3 ha) A jelenlegi mezőgazdasági (M) hasznosítású, korábbi rendezési tervben lakóterületi (Lf) fejlesztésre javasolt terület egy részét, az út menti sávját célszerű erdő övezetbe sorolni és a 031/1 hrsz-ú út menti maradék területen kapcsolódva a szomszédos lakóterületi hasznosítású telkekhez új lakótelkeket lehet kialakítani. A lakóterületi hasznosítás teljes közműellátást igényel, ami könnyen megoldható a szomszédos terület ellátására már kiépített hálózatokról, azok továbbépítésével. 9. M5 autópálya és 4606 jelű út találkozásánál a község belterületén található kereskedelmigazdasági (Gksz) övezet felülvizsgálata (módosítás nem történik). A módosításra tervezett területet keresztezi az iparági tervekben szereplő tervezett nagynyomású földgáz szállítóvezeték. Ennek várható nyomvonalát és biztonsági övezetét a továbbtervezés során figyelembe kell venni. A tervezett gazdasági célú területfelhasználás teljes közműellátást igényel, ami könnyen megoldható a már meglévő hálózatokról, azok továbbépítésével. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez a fejlesztéssel érintett terület vízbázisvédelmi területen fekszik, ezért az arra vonatkozó előírásokat is teljesíteni kell. 10. 016/88 hrsz-ú jelenleg mezőgazdasági területfelhasználásának felülvizsgálata. (A területen lakóház és udvar található)

és

övezetének

A vizsgált terület beépítésre nem szánt területen fekszik, ezért közművesítést nem igényel, de a terület kiemelt vízbázis védelmi területen van, így ennek figyelembevételével, az arra vonatkozó előírások betartásával történhet a továbbtervezés. E korlátozó adottság miatt az állattartás csak korlátozott mértékben lehetséges, valamint a keletkező szennyvíz tárolása, kezelése nem szennyezheti a talajt, talajvizet. Bár a terület javasolt hasznosítása, külterületi fekvése és beépítésre nem szánt hasznosítása nem igényel közüzemi közműellátást. A területen lévő lakóház közműigényét a villamosenergián kívül helyi közműpótlókkal (házi kút, zárt szennyvíztároló medence, palackos gáz stb.) is ki lehet elégíteni.



36



Korszerűbb ellátás lehetőségét kínálja a viszonylag közeli 11-es számú fejlesztési terület, amelynél a javasolt funkcióváltás megvalósításához a teljes közműellátás biztosítása szükséges. Az ahhoz kiépített közműcsatlakozások továbbépítése ennek a területnek is legalább a részleges közműellátási megoldását (egészséges vezetékes ivóvízellátás kiépítését) tenné lehetővé. 11. 016/38 hrsz-ú ingatlan tervezett kereskedelmi-gazdasági (Gksz) övezetbe tartozik. Ezen övezet különleges területi (Kkg) bővítése a kialakult helyzetnek megfelelően (11.a: gokart pálya létesült a meglévő szórakozóhely mögött). A gokart pálya melletti területre gépjármű telephely kialakítását tervezik (11.b: gazdasági övezetbe sorolással) A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású, korábban jóváhagyott terven erdő fejlesztésre javasolt területből -a kereskedelmi-gazdasági (Gksz) területhez közvetlen kapcsolódva- különleges sportterület és közlekedési célú terület kerül kialakításra. A létesítmény kapcsolódik a már szükséges ellátással rendelkező gazdasági területhez, így a közműellátását is célszerű annak segítségével megoldani. Mint javasolt beépítésre nem szánt területhasznosítás, közműellátási kötelezettsége csak villamosenergia vonatkozásában javasolt. 12. 068/38 és 068/39 hrsz-ú ingatlanok tervezett erdőterület átminősítése ipari gazdasági területbe (Gip) A fejlesztésre javasolt területen halad át a meglévő nagynyomású földgáz szállítóvezeték, amelynek nyomvonalát és biztonsági övezetének helyigényét, mint területfelhasználást korlátozó tényezőt, a továbbtervezésnél figyelembe kell venni. A terület tervezett új ipari-gazdasági célú hasznosítása teljes közműellátást igényel, amelynek kiépítését a meglévő hálózatok továbbépítésével kell és lehet megoldani. 13. Az elektronikus hírközlés vezetékeinek térképi ábrázolásának megoldása (módosítás nem történik). A település szerkezeti tervében is meghatározó tényezőként az optikai kábelhálózatnak a szerepeltetését, pótlását célszerű oldani. Feltétele, hogy rendelkezésre álljon a geodéziája. 14. A Helyi védelemre javasoltak körének kibővítése (Hősök tere) Közműfejlesztési feladatot közvetlenül nem jelent, de igényelheti a meglévő közműlétesítmények (vezetékek) településképpel harmonizált átépítését, áthelyezését. Ennek megoldásai részletes vizsgálatok alapján dolgozhatók ki. 15. A belterület É-i határában a 097/10, 097/12, 097/13, 02/65, 66, 67, 68, 69, 70, 72, 73, 74 hrsz területen mezőgazdasági területen közpark kialakításának lehetősége. A zöldterület kialakítás elvi lehetősége fennáll, de adminisztratív okokból jelenleg nem aktuális, gyakorlatilag nem kezdeményezhető. Meg kell jegyezni, hogy a fejlesztésre tervezett terület vízbázis védelmi területen van, így a tervezésnél az arra vonatkozó előírásokat is figyelembe kell venni. Jelenlegi mezőgazdasági besorolásával marad fenn. 16. Vizsgálandó a belterület É-i határában jelenlegi mezőgazdasági (M) területen egy lakó telek (Lf) kialakításának lehetősége a 010/23 hrsz. 2000m2-es részén. A területfelhasználás módosítására javasolt területen áthalad 20 kV-os villamos légvezeték és nagyközépnyomású gázvezeték is. Ezek nyomvonalát és biztonsági övezetét a továbbtervezés során, mint adottságot, figyelembe kell venni. Az új beépítés megvalósításánál vagy az áthaladó közművek védelmi igényét kell kielégíteni megfelelő távolságtartással, vagy a kiváltásukról kell gondoskodni. A terület tervezett új hasznosítási javaslata teljes közműellátást igényel, amelynek kiépítését a meglévő hálózatok továbbépítésével kell megoldani. A fejlesztésre javasolt terület vízbázis védelmi területen fekszik, ezért a közművek tervezésénél a vízbázis védelmét szolgáló előírásokat is figyelembe kell venni.



37



17. A Szobor utca 20. sz. alatti 384 hrsz ingatlan övezeti besorolását az Lke-2 építési övezetből Gksz-1 építési övezetbe sorolása cukrászüzem kialakítása céljából A területfelhasználás módosítására javasolt terület tervezett új hasznosítása, ugyanúgy mint a korábbi rendezési tervben, teljes közműellátást igényel. A területet közrefogó Homok és Liget utcában minden közmű megtalálható, így azokról a teljes közműellátáshoz szükséges csatlakozások kiépíthetők. A fejlesztésre javasolt terület vízbázis védelmi területen fekszik, ezért a közművek tervezésénél a vízbázis védelmét szolgáló előírásokat is figyelembe kell venni. 18. A 060/155 hrsz. és környezetének kereskedelmi-gazdasági (Gksz) övezeti átsorolása lakóterületi (Lke) és Vt övezetből A tervezett fejlesztési területen iparági tervek alapján nagynyomású földgáz szállítóvezeték átvezetését tervezik. A továbbtervezés során, annak nyomvonalának és biztonsági övezetének helyét, a tervezett új hasznosítással egyeztetni szükséges. A terület tervezett új hasznosítása a korábbi hasznosítási javaslattal azonosan teljes közműellátást igényel, amely a meglévő közműhálózatok továbbépítésével megoldható. 19. A 067/41-/42 hrsz. –ipari park területek zárványában levő erdőterület– ipari övezeti átsorolása, ~8,5 ha-on. A területfelhasználásának módosítására javasolt területen jelenleg közmű nem halad keresztül. A tervezett új hasznosítása teljes közműellátást igényel. A tervezett ellátó vezetékek a meglévő közhálózatokhoz kapcsolódva, onnan továbbépítve tudják majd a területet ellátni. 20. A biológiai aktivitásértékre negatív hatású változások kompenzálására mintegy 23 ha erdőterület kijelölése tervezett. A kompenzációnak közművonzata nincs. A szabályozási tervi módosítást közműfejlesztési feladatai:

igénylő

tervezett

fejlesztési

szándékok

várható

Az egyes funkcióváltó fejlesztési területekre javasolt szabályozás alapján a megengedett maximális beépítési lehetőség megvalósítása esetén, annak a tervezett funkciójához szükséges közműellátás kielégítéséhez várható új közműigények a következők:

Fejlesztési területek 1. 2-3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.


vízigény m3/nap

-5,8 28,5 16,6 21,6 1,9

keletkező szennyvíz villamosenergia igény földgáz igény m3/nap kW/nap nm3/h Többlet közműigénye nincs Törölve -990,3 -Többlet közműigénye nincs 5,2 256 53,3 Törölve 25,7 316,7 76 14,9 736 153,3 Többlet közműigénye nincs 19,4 960 200 1,7 126 26,3 Egyéb fejlesztési feladat Egyéb fejlesztési feladat Törölve


38



16. 17. 18. 19. 20. Összesen

4,7 1,6 12,7 35,7

4,3 1,4 11,5 32,1 közműigénye nincs 139,3

154,7

52,5 70,4 566,4 2380

12,6 14,7 118 495,8

7593,5

1387,3

A fejlesztési területek megvalósításával egyidejűleg várható a település már beépített területén is az ellátási hiányok pótlási igénye és a korszerűsítésekkel járó többlet közműigények jelentkezése. A közműhálózatok fejlesztési javaslatában mindkettő irányból eredő –azaz az új fejlesztések és a már beépített területeknél jelentkező többlet- igények kielégítését biztosítani kell. A két irányból jelentkező közműigények összesítve a következők:

új fejlesztés igényei kerekítve meglevő beépítés igényei összesen Ebből: rövidtávon 5% távlati 30%

vízigény

keletkező szennyvíz

villamosenergia igény

földgáz igény

m3/nap 155,0 286,0 441,0

m3/nap 140,0 197,0 337,0

kW/nap 7600,0 2100,0 9700,0

nm3/h 1390,0 700,0 2090,0

22,1 132,3

16,9 101,1

485,0 2910,0

104,5 627,0

A tervezett új fejlesztések teljes körű megvalósítása és a már beépített területen belül jelentkező többlet igények tényleges jelentkezése csak fokozatosan, nagyobb távlatban várhatóak. Ezek az igények a szolgáltatók számára csak tájékoztatásra alkalmasak, hogy ágazati fejlesztési koncepciójuk készítésénél ezt, mint távlatilag várható felfutási igény, figyelembe tudják venni. Reálisan a tervezés távlatáig (15 év) a távlatra prognosztizált igényeknek csak a töredéke –tervezői tapasztalatok alapján kb a 30 %-a- fog ténylegesen jelentkezni. A hálózatfejlesztési javaslat készítésénél csak a tervezés távlatáig kielégítendő igényeket kell figyelembe venni. A közművenkénti fejlesztési javaslatok Vízellátás A település vezetékes vízellátását az Újhartyán Községi Vízmű Üzemeltető Kft. biztosítja. A szolgáltató telephelye, egyben a vízmű telke a Szalma utcai 724/4 hrsz-ú telek, amelyen üzemelnek a település vízbázisát jelentő vízmű kutak és a 100 m3-es hidroglóbusz is. A 2 fúrt kút 150 és 170 m talpmélységű, melyeknek összes vízkivételi kapacitása 1200 m3/d, ezzel a vízmű a község számára a tervezés távlatáig, a várható többlet igényeket is figyelembe véve, elégséges kapacitással rendelkezik. A kutak által adott víz vas- és mangántartalma magas, ezért a kitermelt víz tisztítására vas- és mangántalanító berendezést üzemeltetnek. A kutak hidrogeológiai védőidoma kijelölésre került. A vízellátást 1996-ban kezdték kiépíteni és már 2004-ben a belterületen teljes körű volt az elosztóhálózat kiépítettsége. Ennek ellenére a statisztikai nyilvántartás alapján 2010. jan. 1-én a lakásoknak csak a 83 %-a csatlakozott a közüzemi vízellátó hálózatra. A közüzemi hálózatra nem csatlakozó ingatlanok vízellátása saját házi kútról történik. A tervezett fejlesztéseknél várható új és a meglévő fogyasztóknál várható igénynövekedés a tervezés távlatáig 441 m3/nap többlet vízigényre prognosztizálható. Ezt a várható többlet igényt a szolgáltató a vízbázisáról, annak a rendelkezésre álló kapacitásából, szolgáltatni tudja, de a fogyasztók ellátásához az elosztó hálózatát fejlesztenie kell. Az új fejlesztési területek ellátását a meglévő települési hálózat továbbépítésével lehet megoldani. Az új fejlesztési területek ellátására építendő vezetékeket min. NÁ 100-as méretű vezetékkel kell megépíteni, anyaguk műanyag anyagú cső legyen. A vezetékekre a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében föld feletti tüzivíz csapokat kell felszerelni. Az egyes beruházásoknál jelentkező tüzivíz ellátásra, ha a közhálózatról vételezhető víz mennyisége nem elégséges, akkor helyi kiegészítő beruházással kell a megfelelő tüzivíz ellátást biztosítani.



39



Vízelevezetés Szennyvízelvezetés A településen a szennyvízelvezetésre üzemelő vákuumos szennyvízelvezető hálózatot 1998-ban kezdték kiépíteni, és 2009-ben a kiépítettsége már település szintűvé vált. A statisztikai adatok szerint 2010. január 1-én a lakások 89 %-a csatlakozott a szennyvízelvezető hálózatra, amely jelzi azt is, hogy többen csatlakoznak a szennyvízhálózatra, mint a vezetékes ivóvíz hálózatra. Ennek ellenére a lakások 11 %-ából (kb 118 ingatlanon) a keletkező szennyvizet házi gyűjtőmedencébe gyűjtik, amelynek döntő hányada szikkasztóként üzemel, csak kisebb hányadban vízzáróan kivitelezett. A vízzáróan kivitelezett szennyvíztározó medencékben összegyűlt szennyvizeket szippantó kocsikkal szállíttatják a kijelölt leürítő helyekre. A szikkasztóként üzemelő medencékből ma is kb napi 8 m3-nyi szennyvíz szikkadhat a talajba, szennyezve a talajt és a talajvizet, veszélyeztetve ezzel a település saját vízbázisát és a házi kutak vízminőségét. A szennyvízgyűjtő hálózattal összegyűjtött szennyvizet Kakucs-Újhartyán határán lévő 600 m3/nap kapacitású, Nairam típusú biológiai, mély levegőztetéses technológiájú szennyvíztisztító telep, amely a település teljes szintű bekötöttségét követően összegyűjtött és az új fejlesztési területekről érkező szennyvizeket is fogadni fogja, amennyiben az időközben kiterheltté válik, akkor annak bővítésével fogják biztosítani a fogadó készséget. Az új fejlesztési területekről a szennyvízelvezetést, ahol lehet gravitációs, ahol szükséges ott vákuumos rendszerű gyűjtőhálózat kiépítésével kell megoldani. Az új hálózattal érkező szennyvizeket a kiépített vákuumos hálózat fogadja és továbbítja a szennyvíztisztító telepre. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A településen nyílt árkos felszíni vízelvezető rendszere zömmel szikkasztó árok, de vannak, amelyekből a víz a gravitáció segítségével tovább folyik. A település a Duna vízgyűjtőjén fekszik. A vizeket a Duna-völgyi főcsatorna gyűjti össze és szállítja a Dunába. A településről az U-III. csatorna és az U-II. csatorna, valamint a Hernádi (U-I.) csatorna gyűjti össze a túlfolyó vizeket. A település központi részén a közelmúltban korszerű, jó területhasznosítást lehetővé tévő és esztétikus zárt csapadékcsatorna épült ki. A meglévő árkok döntően burkolat nélküliek és a talajadottságok alapján a csapadékvizek gyorsan el tudnak szikkadni. A település csapadékvíz elvezetésére a nyílt árkos rendszer továbbépítését javasolható, zárt csapadékcsatornák létesítése célszerű a település központjában közlekedésrendezési és esztétikai célokból, valamint a gazdasági célú területhasznosítású területeken, hogy a kocsi telekre való behajtását egyszerűbben és gazdaságosabban lehessen megoldani. A csapadékvíz elvezető rendszer kiépítését hidraulikai számításokkal igazolt tervek alapján javasoljuk kiépíteni. A tervekre a vízjogi engedélyeket be kell szerezni. Energiaellátás A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes energiahordozók használata -bár a vezetékes földgáz megjelenésével párhuzamosan szorul ki a település energiaellátásából- várhatóan még hosszabb távon is jelentős szerepet fog betölteni a település energiaellátásában. A villamosenergia továbbra is a világítás és technológiai energiaigények kielégítését szolgálja. A földgáz komplex hasznosításával a termikus energiaigények teljes körű kielégítésére alkalmas, felváltva a környezetet erősebben szennyező nem vezetékes energiahordozók szerepét. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra egyaránt jellemző. A PB használata, a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. A megújuló energiahordozók hasznosítási igényét is ki kell emelni. A településen a nap-, a szél- és a talaj energiájának hasznosításával a fenntarthatóság gazdaságossága javítható. Ezek hasznosítására jellemzően telkenként biztosított a lehetőség, épületgépészeti eszközök segítségével. Villamosenergia ellátás A település villamosenergia ellátását az ELMŰ-ÉMÁSZ Zrt. biztosítja. Újhartyán villamosenergia ellátása középfeszültségen, 20 kV-os hálózat segítségével megoldott. A középfeszültségű hálózat több táppontból is táplálkozik, ezek a településhez közel eső Felsőbabádi 120/20 kV-os alállomás és a Monori 120/20 kV-os alállomás, ahonnan táplált 20 kV-os vezetékek látják el a térség villamosenergia



40



ellátását. A település belterületétől északra kelet-nyugat irányban áthalad az AlbertirsaSzázhalombatta 400 kV-os szabadvezeték hálózat nyomvonala, amelyet a tervezés során, mint területfelhasználást korlátozó adottságot kell figyelembe venni. Az alállomásokról induló 20 kV-os szabadvezeték hálózatok táplálják a település fogyasztói transzformátor állomásait. A területfejlesztési javaslatban szereplő új beépítések várható villamosenergia igénye és a meglevő beépítés igénynövekedése a tervezés távlatáig 9700 kW-ra prognosztizálható, amely igényt a meglévő hálózati rendszerről, illetve annak a továbbépítésével ki lehet elégíteni. A jelentkező új igények tényleges ellátásának műszaki-gazdasági feltételeiről az üzemeltető a konkrét igénybejelentéskor fog nyilatkozni. A fogyasztói transzformátor-állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, légkábeles vagy szabadvezetékes formában. A település fejlődési igénye (a közterületekkel való gondosabb gazdálkodás, az arculat iránti igényesség) azonban szükségessé teszi, hogy legalább fokozatosan, távlati megvalósítási szándékkal, a villamosenergia ellátás kiépítése is igényesebb legyen. Először az új építési területeknél kell az igényesebb kivitelezést megvalósítani, a vezetékeket földalatti elhelyezéssel kiépíteni. A föld alá telepítés során felszabaduló terület utcafásításra nyújt lehetőséget, amely a látványjavításon kívül, a mikroklíma javítását is szolgálja. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A település közvilágításának fejlesztése jelentős szerepet kap. A közlekedés biztonság szolgálatán kívül, a vagyon és közbiztonság fokozott védelmét és az ipari, vállalkozási területek térségében a reklámozási igényeket is ki kell elégíteni a közvilágításnak. Földgázellátás Újhartyán földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ DSO Kft. A gázellátás táppontja az újhartyáni MOL gázátadó állomás. Az átadótól indul egy nagy-középnyomású földgázvezeték a környező települések ellátására, mely Újhartyántól északra, külterületen húzódik. Erről a vezetékről ágazik le az Újhartyánt ellátó, Monori utcában húzódó nagy-középnyomású vezeték, mely az 525/2 hrsz-ú telken lévő nyomásszabályozót látja el gázzal. A nyomásszabályozó után az elosztóhálózat középnyomású, hálózati kiépítése vegyes (kör-és ágvezetékes). A település közigazgatási területén a nagynyomású földgázszállító vezetékeken kívül termék és olaj szállítóvezetékek is áthaladnak, továbbá már ismert iparági fejlesztési szándékok is ismertek, amely során újabb szállítóvezeték építése is érinteni fogja a település területét. Ezeknek a szállítóvezetékeknek a nyomvonalát és a biztonsági övezeti terület igényét is mint korlátozó helyhez kötött adottságot kell kezelni, mivel jelentős állóeszköz értékük miatt kiváltásuknak kicsi a valószínűsége. Legfeljebb rövid szakaszon nyomvonal korrekciójuk valósítható meg. A statisztikai adatok alapján 2010. jan. 1-én a lakásállomány 99,1 %-a csatlakozott a gázelosztó hálózatra. A fogyasztók 99,1 %-os gázellátottsága mellett a meglévő fogyasztók további rácsatlakozása nem okoz jelentős fogyasztásnövekedést, és hálózatbővítési igényt. A területfejlesztési javaslat a tervezés távlatáig 2090 Nm3/h többlet gázigény fellépése várható. Az új igények kielégítéséhez az elosztóhálózat fejlesztése, továbbépítése szükséges. Az üzemeltető a konkrét igénybejelentéskor határozza meg az ellátás biztosításának műszaki-gazdasági feltételeit. Elektronikus hírközlés Vezetékes elektronikus hírközlési létesítmények Újhartyán vezetékes távközlési ellátását jelenleg a 90-es években a MONORTEL Rt. biztosította, amelynek utódja a UPC Zrt. lett, de ma már szolgáltatóként jelen van az Invitel és a Magyar Telekom Zrt., valamint további kisebb szolgáltatók is. A Budapest szekunderközponthoz tartozó Monor primerközpont a vezetékes távközlési ellátás bázisa. A település 29-es körzetszámmal csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz, biztosítva ezzel a kedvező távközlési lehetőséget. A vezetékes távközlési ellátottság 66 %, teljes körűnek tekinthető, mivel az igények kielégítettek. A vezetékes távközlési hálózat légvezetékkel épült ki. A jelentkező új igények a közterületek nyomvonalán elhelyezett távközlési hálózatról, építendő bekötéssel, illetve a hálózati rendszer továbbépítésével elláthatók. A szükséges hálózati csatlakozás kiépítését a szolgáltató saját beruházásként biztosítja.



41



A településen jelenleg 4 nyilvános távbeszélő hely üzemel, segítve ezzel az ellátottságot, de újabb nyilvános beszélőhelyek kialakítása is ajánlott nagyobb intézmények, kereskedelmi létesítmények térségében. A településen a kedvező műsorvétel biztosítására kiépítették a kábel televízió hálózatot. A kiépítést a 90-es évek legvégén kezdték, de ma már az ellátottság 66,7 %, azaz az igények kielégítettek. A fejlesztési területek számára is a kedvező műsorelosztást szolgáló hálózat továbbépítése javasolt. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési létesítmények Újhartyánon valamennyi vezeték nélküli táv- (Magyar Telekom, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A tervi módosítások a hírközlési létesítményeket és viszonyokat nem érintik.



42



SZÖVEGES MELLÉKLET Önkormányzati állásfoglalás a Környezeti Vizsgálat (KV) szükségtelenségéről



43


ÚJHARTYÁN Településrendezési terv alátámasztó munkarészek ÚJHARTYÁN TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Recommend Documents