Új Ptk. – mire figyeljünk a napi gyakorlatban 2014. JÚNIUS 12. DR. HARKA ÖDÖN
Joganyagok 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) 2013. évi CLXXVII. Törvény (Új Ptké.) 2013. évi CCLII. Törvény egyes törvényeknek az új
Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról („Ptk. saláta”) – 177 jogszabály módosult 2013. évi CCXXI. törvény a hitelbiztosítéki nyilvántartásról Külön jogszabályok: átalakulásról, szomszédjogokról stb.
Hatályba lépés 2014. március 15.
(egyes kivételekkel, pl. tulajdonjog) Főszabály szerint az ezt követően keletkezett kötelmekre, jogi tényekre vonatkozik, de dologi jogoknál a már megkötött jogviszonyokra is; Régi Ptk. továbbélése (nincs automatikus módosulás vagy módosítási kötelezettség - kivéve jogi személyek/gazdasági társaságok); Alávetés lehetséges, illetve módosítások már új Ptk. hatálya alá kerülnek.
Kötelmi jog – Szerződés létrejötte • Szerződés • •
• •
tartalmát képezik a felek közötti & üzletági szokások (de kizárható); Ajánlati kötöttség beáll automatikusan (kifejezett nyilatkozattal kizárható); Eltérő elfogadásból szerződés, szóbeli szerződésből módosított írásbeli szerződés - kivéve, ha tiltakozik a másik fél; „Counterpart” aláírás, szerződés tartalma több okiratban = írásbeli szerződés; Lényeges kérdésekben akkor szükséges a megállapodás, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy enélkül nem szerződne;
Főbb változások 3. – Általános szerződési feltételek Csak az minősül ászf-nek, ahol egyedileg nem tárgyalták
meg a feltételeket (ászf-t alkalmazó fél köteles bizonyítani az egyedi megtárgyalást); Külön tájékoztatás és kifejezett elfogadás szükséges a jogszabályoktól / szokásos gyakorlattól eltérő, illetve a korábban alkalmazottól eltérő feltételek esetén; Kifejezett elfogadás kell a külön jogcímen esedékes pénzbeli követelés (a főkötelezettség teljesítéséért az ellenszolgáltatáson felül járó követelés, pl.: kezelési költség) beszedésére feljogosító feltételhez; Ütköző ászf-ek szabályai (a nem ellentmondó rendelkezések mindkét ászf-ből bekerülnek a szerződésbe)
Főbb változások 4. - Szerződésszegés Akadályközlési kötelezettség Arányos visszatartás Érdekmúlás esetén felmondás / elállás Előzetes szerződésszegés Fedezeti szerződés Kártérítési felelősség, szigorúbb szabályok • előreláthatósági korlát • ellenőrzési körön kívüliség • elvárhatósági korlát • ingyenes szerződésekre eltérő szabályok (felelősségi feltétel a kötelezett szándékossága, ill. súlyos mulasztása) Felelősség korlátozása lehetővé válik (Szerződéses felelősségvállalás mértéke korlátozható (szándékos, egészségben/életben okozott kárért való felelősség kivételével), azaz súlyos gondatlansággal bűncselekménnyel okozott kár esetén is! Kikerül az arányossági követelmény (régi Ptk. 314.§) • • • • • •
Főbb változások 5. -Érvénytelenség • Jogszabályba ütközik a szerződés, ha jogszabály
célja az elérni kívánt joghatás megtiltása VAGY a jogszabály kifejezetten előírja a semmisséget. • Feltűnő értékaránytalanság – nem megtámadható, ha
felismerhette, vagy annak kockázatát vállalta; • Biztosítéki célú vételi jog, engedményezés érvénytelen. • Preferált
az érvényessé nyilvánítás (ha oka megszűnt vagy megszüntethető) – felek akaratából is történhet (kiküszöböléssel vagy megerősítéssel
Főbb változások 6. – Szerződések átruházása Eddig: engedményezés és tartozásátvállalás (két külön
ügylet) Új Ptk.: cizellált rendszer: A követelések és a jogok átruházása is a tulajdonjog átruházásával azonos logika szerint. A követelés és a jog átruházásához is jogcím szükséges. Adásvétel és ajándékozás tárgya dolog mellett nem dologi jellegű vagyoni jog és követelés is lehet. Követelések esetén a birtokátruházásnak /ingatlannyilvántartási bejegyzési engedélynek az engedményezés, jogok esetén pedig a jogátruházás felel meg. A követelés átruházására önállósított szerződéstípus, a faktoring épül.
Főbb változások 7. – Engedményezés Jogi lépések megkettőzése: Követelés-átruházási jogcím ( kötelező ügylet) + engedményezés (rendelkező ügylet) Engedményező felelőssége: Nem kell szabályozni az engedményező felelősségét, ez a kötelező ügyletből ered, ha nem teljesít: szerződést szeg (Eladó, vagy ajándékozó jog- és kellékszavatossága szerint) . Jövőbeli követelés átruházására lehet kötelezettséget vállalni, de még nem létező követelést nem lehet engedményezni. Ha az alapul szolgáló jogviszony már létezik, a még ténylegesen létre nem jött követelés is engedményezhető. Engedményezés kizárása: A követelés engedményezését kizáró kikötés harmadik személlyel szemben hatálytalan, az olyan kikötés pedig semmis, amely e szerződésszegés esetére felmondási jogot biztosít vagy kötbérfizetési kötelezettséget ír elő. Az engedményezést kizáró kikötések érvényesek és relatív hatályúak (követelés átszállását nem tudják megakadályozni, de egyéb jogkövetkezménnyel járhatnak).
Főbb változások 7. – Engedményezés 2. Értesítés:
Engedményező kell, hogy megtegye, vagy engedményezési okirat is lehet, ami az engedményest is megjelöli. Értesítés joghatása ( a követelés már az engedményezéssel átszáll): Nincs teljesítési joghatása, tehát nem az értesítés váltja ki, hogy a kötelezett az engedményesnek teljesítsen. Teljesítési (fizetési) utasítás: A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap eltérő teljesítési utasítást. Ezt követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően köteles teljesíteni, az ettől eltérő teljesítés esetén viseli a kétszeri teljesítés veszélyét. A teljesítési utasítás megadására jogosult: - Engedményező - Engedményes: ( - ha a kötelezett értesítését követően kerül sor, és az értesítés megjelölte az engedményest akkor kizárólag az engedményes - ha a teljesítési utasításra a kötelezett értesítését megelőzően kerül sor, az engedményes engedményezési okirattal kell, hogy igazolja, hogy a követelést rá engedményezték. )
Főbb változások 8. – Tartozásátvállalás Tartozásátvállalás a régi és az új kötelezett, valamint a jogosult
háromoldalú szerződése (nem érinti a tartozásátvállalás gyakorlatát).
Előzetes hozzájárulás: A jogosult a tartozásátvállaláshoz a
hozzájárulását előzetesen is megadhatja. Az előzetes jognyilatkozat: visszavonható/ visszavonhatatlan is lehet.
Teljesítésátvállalás: a régi kötelezett és az átvállaló szerződése,
amelyben az átvállaló arra vállal kötelezettséget, hogy esedékességkor a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló tartozását az átvállaló fogja teljesíteni. A felek között hatályos, a jogosult és az átvállaló között nem hoz létre jogviszonyt, így a jogosult nem követelheti a tartozás teljesítését az átvállalótól. Az átvállaló nemteljesítése esetén az eredeti kötelezett szerződésszegés címén fordulhat szembe az átvállalóval.
Tartozáselvállalás: a jogosult értesítésével történő teljesítésátvállalás.
Nem alanycsere: a régi adós nem szabadul. K
Különbség: tartozáselvállalás esetén az átvállaló és a jogosult
közvetlen jogviszonyba kerül, a jogosult az átvállalótól is követelheti a tartozás teljesítését.
Főbb változások . – Jogátruházás Új szabály: a vagyoni jogok általában forgalomképesek ( pl. iparjogvédelmi jogok, sportoló játékjoga) Kivétel: ha jogszabály kizárja (szerzői vagyoni jog főszabálya, de vannak kivételek), vagy a jog természetéből adódik (személyhez fűződő jogok). Kötelező ügylet: jogcím (adásvétel, vagy ajándékozás) + Rendelkező ügylet: jogátruházás: az átruházó és az új jogosult szerződése, amellyel az új jogosult az átruházó helyébe lép. = engedményezés , de nincs kötelezetti értesítés Lajstromozott jogok átruházása: ha van közhiteles nyilvántartás ( iparjogvédelmi jogok) a jog átszállásához a jogátruházáson felül a jogosult változásának a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges).
Főbb változások 10. – Szerződések átruházása Fogalom: Nem külön-külön kötelezetti és jogosulti jogutódlás, hanem a
fél teljes szerződési pozíciójának átruházása. A szerződésátruházás sui generis háromoldalú szerződés: kilépő+belépő+maradó fél.
Joghatása: az eredeti szerződő fél szabadul a jogviszonyból, amely a
szerződésbe belépő fél és az eredeti szerződés másik fele között marad fenn. (Egyéb jogviszonyból eredő kifogások nem érvényesíthetők.)
A szerződésbe belépő felet mindazok a jogok megilletik és mindazok a
kötelezettségek terhelik, amelyek a szerződésből kilépő felett megillettek, illetve terheltek →a szerződésbe belépő fél felel a szerződésből kilépő fél által okozott károkért.
Biztosítékok:
Főszabály: A szerződést biztosító mellékkötelezettségek a szerrződésátruházással megszűnnek. De! : a szerződést biztosító mellékkötelezettségek az új szerződő félre is átszállhatnak. Előzetes hozzájárulás megadható, ekkor a későbbi szerződésátruházás kétoldalú megállapodássá válik és hatályossá válik a maradó féllel szemben, ha értesítik. Háttérszabály: az engedményezés és a tartozásátvállalás
Főbb változások 10. – Szerződések átruházása Fogalom: Nem külön-külön kötelezetti és jogosulti jogutódlás, hanem a
fél teljes szerződési pozíciójának átruházása. A szerződésátruházás sui generis háromoldalú szerződés: kilépő+belépő+maradó fél.
Joghatása: az eredeti szerződő fél szabadul a jogviszonyból, amely a
szerződésbe belépő fél és az eredeti szerződés másik fele között marad fenn. (Egyéb jogviszonyból eredő kifogások nem érvényesíthetők.)
A szerződésbe belépő felet mindazok a jogok megilletik és mindazok a
kötelezettségek terhelik, amelyek a szerződésből kilépő felett megillettek, illetve terheltek →a szerződésbe belépő fél felel a szerződésből kilépő fél által okozott károkért.
Biztosítékok:
Főszabály: A szerződést biztosító mellékkötelezettségek a szerrződésátruházással megszűnnek. De! : a szerződést biztosító mellékkötelezettségek az új szerződő félre is átszállhatnak. Előzetes hozzájárulás megadható, ekkor a későbbi szerződésátruházás kétoldalú megállapodássá válik és hatályossá válik a maradó féllel szemben, ha értesítik. Háttérszabály: az engedményezés és a tartozásátvállalás
Főbb változások 11. - Elévülés • Írásban „korlátlanul” megváltoztatható (növelhető,
csökkenthető) tartama, csak kizárni nem lehet; • Nem szakítja meg az írásbeli felszólítás, és hitelezői igénybejelentés (kivéve csődeljárásban); • Bírósági eljárás is csak jogerős, érdemi ítélettel (jogerős fizetési meghagyás, egyezség is!) szakítja meg – de! az eljárás tartama alatt nyugszik az elévülés; • Végrehajtható határozat esetén: nem csak a végrehajtási cselekmények, megegyezés is megszakítja;
Köszönöm szépen a figyelmet!
