Új Mustármag A Bethánia CE Szövetség hírlevele

Új Mustármag A Bethánia CE Szövetség hírlevele

2011. november

„Legyen derekatok felövezve, és lámpásotok meggyújtva. Ti pedig legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják, mikor tér vissza Uruk...”

Tartalom: 4 6 8 9 12

Víz a betlehemi kútból Ne feledkezzünk meg a lényegről - andventi gondolatok What would Jesus wear - amit a pólód mond rólad Találkoztam a szeretettel Ajándékozz karácsonyra Fénysugarakat!

IMATÉMÁK Imádkozzunk Tóth Győzőné Gorzó Éva testvérünkért, hogy adjon számára az Úristen erőt súlyos betegségének hordozásához, valamint férjének Tóth Győzőnek erőt és kitartást beteg feleségének ápolásához.

HÍREK December 4-én délután 16:00 A Belső Józsefvárosi Ref Gyülekezetben „A kárhozatból szabadított meg Krisztus a Vele való közösségre” c. tartott előadást Hajdu Zoltán, „Víz a betlehemi kútból” c. megújító órat tartott Miklóssy József a megújító óra szolgálatát teljes terjedelemba a következő oldalakon olvashatják.

Imádkozzunk a Gileád Karácsonyon részt vevő és szolgáló testvérekért. Adjunk hálát a 2011-es esztendőért, a próbatételekért, tanításokért, ajándékokért egyaránt. (Szívesen vennénk, ha a testvérek eljuttatnák szerkesztőségünkben imakéréseiket, hogy a következő számban közzétehessük őket telefonon: +36-20-416-1434 e-mailben: [email protected])

PINCE A30 AKTUÁLIS PROGRAMOK Dec 31-én Ifjúsági Szilvesztert szervezünk 14-34 év közötti fiatalok számára. Igei alkalom, beszélgetés, játék, zene, zsíros kenyér stb. A helyiség befogadóképessége miatt kérjük előre jelezd részvételedet Berényi Richárdnál a +36-20-775-9067 Jan 21. szombat 17:00 Kenya est – Az erdélyi CE-s fiatalok által szervezett kenyai önkéntes programról tart izgalmas vetítéssel egybekötött beszámolót néhány Kenyában járt fiatal. Várunk minden érdeklődőt.

PINCE A30 ÁLLANDÓ PROGRAMOK Szerdánként 14-19 óra között, lépj le hozzánk kávézni, internetezni, játszani vagy beszél­getni. 19 órától pedig vitatkozz, kérdezz, keressük együtt Istent ifióránkon! Csütörtökönként 7-8 óra között Reggeli csendes percek. Suli elött fogyassz el egy péksütit és egy teát, közben a leki táplálékot se feledd. Lehetőséget biztosítunk csendességed megtartására és imádságra, egy „belső szobában”. Pénteken 16 órakor kezdődik a közösségi bibliatanulmányozó óra, előtte 15,30-tól imaalkalom. (Figyelem! A megszokott időponttal ellentétben télen nem 17 órakor kezdünk!) Cím: 1094 Budapest, IX. ker. Angyal utca 30. – pince lejárat az utcafronról www.facebook.hu/pince.a30

December 5-11. között hétfőtől vasárnapig minden nap 18:00-tól a Vajai Református Egyházközségben evangálizációt tartott Kovács Mihály és Hajdu Zoltán. Január 1-én 16 órakor kezdődik a Budapesti CE Szövetség következő hónap első vasárnapi csendes-délutánja a Salétrom u. 5. sz. alatti ref. gyülekezeti teremben. Várjunk szeretettel minden kedves érdeklődőt megújító óránkra és Új Évi köszöntő alkalmunkra.

Tudtad, hogy... a Pince A30-ban elérhető a Koinónia és a Harmat Kiadó könyvei?

HETI ALKALMAINK Budapesten a VIII. kerület Salétrom u. 5. alatti gyülekezeti teremben: - Minden hónap első vasárnapján 16 órától csendes délután és megújító óra. - Megújító óra van minden hó első vasárnapján. Debrecenben: - Vasárnap 16 órái kezdettel közösségi bibliaóra a nagytemplomi ref. gyülekezeti teremben. (Kálvin tér 17.) - Szerdán 14,30-tól bibliaóra az Idősek Otthonában. (Pallagi út 9.) - Csütörtökön 17– 19 óráig bibliaóra Dr. Németh József lakásán. (Postakert u. 4.) Hajdúböszörményben a Bocskai téri ref. gyülekezet termében: - Pénteken 16,00 órai kezdettel bibliaóra.

Hajdúszoboszlón a Szeretetotthonban: - Hétfőn 15,00 órai kezdettel bibliaóra. Miskolcon a Kossuth Lajos utcai ref. gyülekezet II. em.-i kistermében: - Hétfőn 16,00 órakor kezdődik a bibliaóra. - Minden hónap utolsó hétfőjén ugyanebben az időben megújító óra van. Szegeden Dr. Juhász Imréné lakásán (Pillich Károly u. 27/a): - Szerdán 16 órai kezdettel bibliaóra. Vaján a gyülekezeti kisteremben: - Csütörtökön 17 órai kezdettel gyülekezeti bibliaóra. - Minden hónap első hétfőjén 18 órakor CE megújító óra.

Víz a betlehemi kútból

GILEÁD HÍREK Gileád karácsony Piliscsabán: Isten kegyelméből az idén is szeretnénk együtt készülni a karácsonyra, az egyedülálló, vagy lelki közösségre vágyó testvérekkel pedig együtt ünnepelni a karácsonyt családias, testvéri körben. Az alkalom két részre lesz bontva: 19-e hétfőtől 22-e csütörtökig lesz a Gileád karácsony. Ezt követően azokkal, akik lelki, testvéri közösségben, családias hangulatban, házias ízek mellett, beigli illattal, halászlével fűszerezve szeretnék tölteni az ünnepet, december 27-ig együtt maradnánk a tavalyi évhez hasonlóan, és együtt díszítenénk fel a karácsonyfát. Azokat is szeretettel várjuk, akik egy-két napra tudnak jönni. Az eljutásban előzetes megbeszélés után segítünk. A költségeket perselypénzből kívánjuk fedezni. A téma megválasztásával Nagy György Jenőné Erzsike néni lp. testvérünket bíztuk meg. A Gileád kuratóriuma nevében: Bogyó András és Hajdu Zoltán

Víz a betkehemi kútból Budapest

2Sám 23,13 - 17 Ez a történet egyike azoknak a Bibliánkban megörökítetteknek, amelyek Dávidról és kiváló vezéreiről szólnak. Itt három vitézről van szó, akik még Saul előli menekülése közben az elsők között álltak Dávid mellé. Kb. 400 embernek lett a vezére Dávid ott az Adullám-barlangnál. Már felkent király, de történetünk idején még szegény, nélkülöző bujdosó, mert Saul király úgy tekint rá, mint trónkövetelőre, és meg akarja őt ölni. Ebben az időben a filiszteusok özönlöttek be erre a vidékre, nyilván azzal a szándékkal, hogy raboljanak, és leigázzák Izraelt. Saul csapatait még nem vonta össze ellenük, így azok ott táboroztak a völgyben, és előőrseik Betlehemnél állomásoztak. Sokszor van manapság is ilyen zavaros helyzet, amikor külső ellenség szorongatja Isten népét, ugyanakkor belső viszály is megosztja. A hivatalos vezetők féltékenyen őrzik a maguk hatalmát, és feleslegesen üldözik azokat a hívő embereket, vagy hívő csoportokat, akikkel pedig

inkább össze kellene fogniuk a külső ellenség ellen. Ilyen körülmények között következtek be a leírt események. Mi is történt? Azt olvassuk, hogy nyári aratási időben Dávid eltikkadt, a közelben lévő betlehemi kút vizére gondolt és felsóhajtott: „Ki hoz nekem ivóvizet a betlehemi kútból?” Ő gyermek és ifjú korában sokszor merített ebből a kútból. Sok emlék kötötte korábbi otthonához, és ehhez a hűs vizet adó kúthoz. Visszagondolt a szép időkre. De most kívánságának teljesülése lehetetlennek látszott, mivel a kúthoz vezető utat a filiszteusok előőrse zárta el. És ekkor e három vitéz és jó barát összebeszélt, hogy meglepik leendő királyukat, most még csak vezérüket. Átvágták magukat a filiszteusok táborán, vizet merítettek a kútból, és odavitték Dávidnak. Mi a lelki üzenete e 3 férfi tettének? Látjuk, hogy nagyon szerették Dávidot, hiszen életüket kockáztatták azért, hogy kívánságát

teljesítsék. Meghallották Dávid feltörő sóhaját, amit talán csak félhangosan mondott. Ott voltak Dávid közelében, életközösségben voltak vele, figyeltek rá, tőle tanultak bátorságot meríteni Istenbe vetett hitéből. Mert Dávid nem adta fel, biztos volt abban, hogy amit Isten megígért, azt teljesíti. Ebből a hitből éltek ők is. Ők az előképei azoknak a hívőknek, akik az Úr Jézust mindenek felett való Királyuknak tartják, mindig közelében akarnak lenni, figyelnek szavára, lesik kívánságát, keresik, hogy hogyan tudnának kedvére tenni, „mindig azt cselekedni, ami őnéki, az én Megváltómnak kedvére van…” – ahogy azt fogadalmunkban elmondjuk. Valóban ilyenek vagyunk, akik lesik, hogy mi az Úr kívánsága? Ha igazán közösségben vagyunk vele, akkor az a vágyunk, hogy teljesítsük minden kívánságát. Az Úr Jézusról olvassuk, hogy fennhangon így szólt: „Szomjazom!” Ott a kereszten, amikor érettünk szenvedett, még az utolsó szó, az „az elvégeztetett” előtt. Így olvasható a Jn 19,28-ban: „…tudva, hogy már minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az Írás így szólt: ’Szomjazom.” Ezt is azért mondta ki, hogy beteljesedjék az írás, amelyben Isten Szentlelke előre megmondta, hogy nem lesz ott senki a kereszt alatt, aki egy korty üdítő friss vizet adna az Isten Fiának, és csak a kivégzetteknek járó ecetet nyújtják majd neki. Milyen kevés az a szív ma is, aki Krisztusnak, a mindenség Urának kedvét keresi, kívánságát lesi, és teljesíti. Az Úr Jézus ma is szomjazik. Ó, nem vízre, hiszen abban ő most már nem szűkölködik, hiszen Ő maga az élet vizének forrása. Ő kínálja azt, és gazdagon adja mindenkinek, aki vágyik rá. De szomjazik a szeretetünkre, az odaadó szí-vünkre, hálaáldozatunkra, hogy ezeket oda vihesse az Atya elé, mert ez dicsőíti őt.

5

A betlehemi víz története azzal végződött, hogy Dávid nem itta meg, hanem áldozatul kiöntötte az Úrnak. Micsoda pocsékolás ez – mondja az emberi gondolkodás - a szomjúságot megszüntető, nehezen szerzett vizet kiönteni a földre! De Dávid úgy tekintett arra a vízre, mintha az a három barátjának a vére, élete lett volna, hiszen megölhették volna őket. Neki sokkal többet jelentett az a szeretet, odaszánás, ami ezekben az emberekben volt, ami őket tettük véghez vitelére indította, mint a víz élvezete. Magatartásában alázatos volt. Úgy érezte, hogy ő nem érdemel ilyen áldozatot, ez csak az Úr Istent dicsőítheti, csak Ő érdemli ezt az odaszánást. Dávid vízkiöntése Istent dicsőítő hálaáldozat volt azért is, hogy az Úr őmellé ilyen, önmagukat nem kímélő, az Úr ügyéért életüket is odaszánó embereket adott. Dávid az ő harcát úgy tekintette, mint az Úr harcát ellenségei ellen. Ezért minden dicsőség, amit kapott az Urat illette meg. Példát adott nekünk is, hogy minden dicsőséget Urunknak adjunk. A mi Urunk Jézus is az Atyát dicsőítette mind tetteivel, mind szavaival. Ő kereszthalálát is az Atyának felajánlott illatáldozatnak tekintette, amit helyettünk csak Ő végezhetett el, hogy mi bűnbocsánatot kapjunk. Az Atya is megdicsőítette őt, amikor feltámasztotta a halottak közül, „és olyan nevet adott neki, amely minden névnél nagyobb, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon… és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.” (Fil 2,9-10). Urunk ma is szeretetünkre szomjazik. Életünk odaszánásával dicsőítsük mi is Istenünket! 2011. december

Miklóssy József

6

Ne feledkezzünk meg a lényegről adventi gondolatok

Hogyan készülnek a karácsony ünnepére otthon és a gyülekezetben, erről kérdeztük Tokodi Lászlót, a Miskolc-Perecesi Református Gyülekezet gondnokát és feleségét Tokodiné Baji Tímeát, a gyülekezet presbiterét. Az Advent, mint misszió Az egész világ közeledik karácsony felé. Nem biztos, hogy minden ember tudja a valódi üzenetét ennek az ünnepnek. Divatossá váltak a képeslapok, a receptek, népszerű az adventi kalendárium, és sokan készítenek adventi koszorút is. Ám sokszor a hétköznapi teendők közepette elfeledkezünk a lényegről: az Úr Jézus Krisztus születéséről. Ez számomra az ún. első advent. Úgy gondolom, van egy második is, mégpedig az, amikor a szívünkben születik meg Jézus Krisztus. Az a célunk, hogy a gyülekezetben mindenki eljusson idáig.

A gazdasági válság nagyon sok embert érint, sokak életét megnehezíti. Az erkölcsi válság mégis sokkal nagyobb a gazdaságinál. Az emberek szomjúhozzák a szeretetet és a törődést, igénylik, hogy foglalkozzanak velük, és hogy meghallgassák őket. Ebben az időszakban sokkal nyitottabbak az emberek, jobban eljönnek a gyülekezet közösségébe, hogy együtt, közösen készüljenek karácsonyra. Ez egy olyan időszak, amikor nekünk is „résen kell lennünk” a misszióval kapcsolatban, hogy el tudjuk mondani, át tudjuk adni advent valódi üzenetét. Ilyenkor kell akár a családban, akár a gyülekezetben bizonyságot tenni arról, akit mi várunk, az Úr Jézus Krisztusról. Akivel találkozhatunk idén karácsonykor is, és befogadjuk a szívünkbe, hogy igazi adventünk legyen. És tudjuk várni, hogy mikor jön majd az Úr ítélni eleveneket és holtakat.

Ne feledkezzünk meg a lényegről - adventi gondolatok

7

Odafordulunk egymás felé, így külön gondolunk a gyülekezet idősebb tagjaira is, akiket házi istentisztelet keretében meglátogatunk. Az adventi családi délután nagyon sok szülőt vonz a gyülekezetbe a gyerekekkel együtt. Látjuk, hogy megszólíthatóak ezek a fiatal szülők, és ily módon próbáljuk bekapcsolni őket a gyülekezet vérkeringésébe. Próbálunk olyan alkalmakat szervezni, például az Imasétát, amikor képekkel és igékkel adjuk át mi az, hogy várakozásban él

a keresztyén ember. Az életérzést, hogy nekünk reménységünk van, hogy minden nap lehet újat kezdeni. Ne a válság irányítsa életünket, hanem az Úr! Így hozzuk egymást közelebb a krisztusváráshoz.

„Bár egész évben advent lenne…” Fontos, hogy a gyülekezet mellett a családban is több időt fordítsunk egymásra. Otthon minden vasárnap meggyújtunk egyegy gyertyát. Elcsendesedünk, elgondolkodunk és beszélgetünk. Az ünnep közelebb hozza a családokat. Részünkről nem az ajándékvásárlás, és nem a világ szerinti csillogás a fontos. Mi Jézus Krisztusra várunk. A világ szerinti dolgok nem fontosabb dolgok az életünkben, mint amiről az ünnep szól. Az ad-

vent emellett lelki feltöltődést is jelent számunkra. Én is azt tapasztalom egyébként, amit a feleségem. A készülődés időszakában valóban könnyebben megszólíthatóak az emberek, nyitottabbak és jobban odafigyelnek egymásra. Bár egész évben advent lenne…

Tokodiné Baji Tímea, a Miskolc-Perecesi Református Gyülekezet presbitere és a Bethánis CE Szövetség választmányának tagja

Tokodi László, a Miskolc-Perecesi Református Gyülekezet gondnoka

8

What would Jesus wear?

Találkoztam a Szeretettel!

Amit a pólód mond rólad…

Az öltözködésünk az önkifejezésünk eszköze, beszél rólunk, mielőtt még bármit mondanánk. Ha csak leugrunk a sarki pékségbe reggelit venni, alig törődünk ruházatunkkal, sietősen magunkra rántjuk kedvenc farmerünket és valamelyik fehér pólónkat, míg egy randevúra, színházba vagy tárgyalásra készülődve hosszas válogatás, tükör előtti ruhapróba előzi meg a végső, az igazi kompozíció megtalálását. Vágyunk arra, hogy viseletünk tükrözze személyiségünket és a helyzethez, partnereinkhez való hozzáállásunkat, de néhány ruhanemű még ennél is konkrétabb üzenetet hordoz, feliratos pólók és pulóverek által tesszük közhírré, hogy épp az ELTE-re járunk, Dream Theater rajongók vagyunk, vagy Jézushoz tartozunk. Élő transzparensként testünkön hordozzuk azokat a mondanivalókat, amelyek számunkra fontosak, meghatározzák identitásunkat, vagy azokat, amelyeket egyszerűen csak viccesnek tartunk. Az utcán sétálva szembejön velünk sok „Goodbye Kitty”, „Magyar vagyok, nem turista”, „Mi csak sakkfigurák vagyunk az élet sakktábláján” feliratú beszédes póló, újabban felfigyelhetünk e jelenség keresztény változatára is. „God Wants You To be Saved!”, „Do you have a faithbook?”, „Jesus. I'm lovin’ him” típusú pólódumákra vajon szükség van-e egy keresztény fiatalnak hite kifejezéséhez? Milyen hatást váltanak ki ezek az üzenetek a többi emberből? Vajon Jézus felvenne ilyen pólót? A hit mindenkinek a személyes meggyőződése, magánügye, és mint ilyet, szeretjük inkább magunkban dédelgetni, másokra nem ráerőltetni a sajátunkat, nem exhibicionista módon megélni, nehogy értékét veszítse. Hiszen lehet, hogy egy-egy vicces firka a hit mélységes titkait nevetségesen könnyű-

vé teszi, az igazgyöngyöt ócska papírcsomagolóba rejti. Mondhatjuk azt is, ha a hit belülről fakad, akkor nincs szükség arra, hogy ilyen külsőséges, hivalkodó módon bizonygassuk a világnak s a többi kereszténynek, hogy az valódi, igaz. Akkor mégis, miért e divat? Ha egy kis időre félrerakjuk véleményünket, esetleges előítéletünket a tárggyal kapcsolatban, egészen más szemszögből vizsgálhatjuk az ügyet. Gondolhatjuk azt, ha a hit a szív mélyéről fakad, természetes és nem erőszakos, hogy szeretnénk megosztani az örömünket mindenkivel, nem válogatva a módok között, szavakkal, cselekedetekkel, pólódumákkal. Testünket hirdetőtáblává tenni nem nagy áldozat azért, hogy immáron ismerősé, ismeretlené, s ne csak a miénk legyen az értékes üzenet. Hogy a módszer túl egyszerű, hétköznapi?! Igaz, de lehet, hogy pontosan ez a cél, mindenki számára érthetővé és világossá tenni azt, amiről a vallásos nyelv beszél. Végül hogy mit kezdünk ezzel a jelenséggel, elvetjük, vagy felemeljük, egyéni döntés kérdése. Lehet, hogy valaki számára ez is csak újabb divatőrület, másnak személyes vallástétel. Szabadok vagyunk úgy öltözni, úgy gondolkozni, ahogy akarunk. Nem tudhatjuk, hogy Jézus felvenne-e egy kegyes pólót, de bárhogy döntünk is, fontos, hogy jó lelkiismerettel, képmutatás nélküli tegyük.

Hajduk Zsófia

Közös(s)Ég Magazin Dunamelléki Református Egyházkerület www.kozos-eg.hu

Egészen pontosan a Jézus szeretetével. Már sokszor találkoztunk. Nem vagyok rá méltó, de megajándékozott vele. Találkoztam a szeretettel a nagyszüleim, a szüleim életében. Találkoztam vele örömben, bánatban, életem 52 esztendejében. Kisfiú voltam, amikor édesapám halálos beteg volt. Az orvos kérte édesanyámat, hogy vigye be a kórházba édesapám fekete ruháját. Letérdeltem az ágyam mellé és imádkoztam az Úr Jézushoz, hogy adja még vissza nekünk. Visszaadta, újból találkoztam a Szeretettel. Még 15 évre visszakaptuk édesapámat. Hittem benne, hogy az Úr Jézus meghallgatta az imádságomat. Nem mindig úgy történt, ahogy én akartam. A szülő se mond minden alkalommal igent a gyermekének. De akkor is találkoztam a szeretetével, amikor nemet mondott. Öt éves volt a kisfiúnk, amikor eltemettük. Leírhatatlan fájdalom volt, de akkor is találkoztam a szeretetével, mert megvigasztalt és vigasztal a mai napig. Sok betegségemből felépültem. Azt hittem, már több nem lesz. De még ezután jött a „nagy kaland”. A rosszindulatú daganat. Ilyen még nem volt. Lépésről lépésre, napról-napra újból a Jézus szeretetével találkoztam. Egy kis gusztus kell a történetemhez, de aki ismeri ezt a betegséget, annak nem jelent problémát. 2010. június 27. Rosszul voltam. A szószéken álltam. Minden erőm elfogyott. Nem bírtam elolvasni a Mi Atyánk-ot, csak félig. Nem fájt semmim, nem volt eszméletvesztés, csak annyi erőm se volt, hogy megszólaljak. Kapaszkodtam, hogy össze ne essek . Felszaladtak hozzám a presbiterek. Saját lábamon mentem le, de ők tartottak. Találkoztam a Szeretettel. A fér-

9

fiak karja a Jézus kinyújtott karja volt. Ha elájulok és kizuhanok a magas szószékből, nagyon összetöröm magam. A Jézus szeretete vigyázott rám. Nem a véletlen, meg a szerencse. Ezek a szavak Isten csúfnevei. A véletlen szó nincs is benne a Bibliában. Nem. Nem a véletlenen múlott, hanem az Ő vigyázó szeretetén. Nem a véletlen volt, hanem az Ő védő szeretete. Néhány nap múlva kiderült, hogy nagyon rossz a vérképem. Elkezdődtek a vizsgálatok. Ultrahang, CT, tükrözés. Az utóbbinál elhangzott a félelmetes kijelentés. Rosszindulatú daganat a vastagbélben 25 cm magasan a sigma rectum határon. A tükrözést végző főorvos közölte: a daganat rosszindulatú, de operálható, és nem kell a sztóma, - nem kell kizsákolni kívülre a vastagbelet mert a rosszban az a jó, hogy van ez a kb. 25 cm. Nem a Jézus szeretete? Operálható és nem kell a sztóma. Attól mindenki fél hasonló helyzetben, még ha 20-30 évet is lehet vele élni. Ismét találkoztam a szeretettel. A daganat befelé terjed, szűkíti a bél keresztmetszetét. Ha bélelzáródás keletkezik, akkor mégis kell a sztóma. Az operációra minél előbb szükség van. Elkezdődött a versenyfutás az idővel. Nyár van. Az orvosok szabadságon vannak. Egyetlen akut problémám volt: jártányi erőm alig volt. Itthon nem bírtam elmenni a garázsig, csak ha közben megálltam pihenni. Rettenetes fájdalom gyötört a daganat irányában a hátamban. Még várni kell a CT-re, a szövettani eredményre. 2010. augusztus 19. Beköltöztem a kórházba. A műtét tervezett napja augusztus 23. Gyakori vérkép ellenőrzés. A vérképem a daganat ellenére nem romlott. Sőt, emelkedtek a lehangoló értékek. Ez is egy csoda volt. Még annak el-

10

CE-s fiatalok Kenyában

lenére is csoda volt, hogy kaptam 6 db ún. vas-injekciót néhány héttel korábban. Az én főorvosom pontosan augusztus 23-án reggel érkezett és én voltam az első, akit operált. Volt addig néhány nap. Az ügyeletes főorvos azt mondta: igyak mindennap keserű sót, nehogy az utolsó napokban kapjak elzáródást. Az isteni szeretetet láttam ebben a gondoskodásban. A műtét előtti estén kiderült, hogy kevés a káliumszint a vérben. Egész éjszaka kaptam a káliumot infúzióban. Ennek hiányában elmaradhat az operáció. Az éjszakás orvos vette észre ezt a problémát. Nagyon figyelmes volt. És ez is rám áradó szeretet egy fiatal, lelkiismeretes orvosban. Pihenni vágytam az utolsó éjszakán, de másképpen alakult. Még reggel hat órakor volt az ötödik és egyben utolsó beöntés. Főorvos úr azt mondta a nővérkéknek: „Angyalkáim öt beöntést a tiszteletes úrnak, hogy jól kitisztuljon.” Nagyon fáradtan készültem reggel a műtétre. A műtét közben nem volt semmi komplikáció. Deo Gratias! A műtét után újabb vérkép ellenőrzés. Csoda. Az értékek nem romlanak. Amikor megjött a szövettani eredmény szeptember 7-én, hazajövetelem napján –, abból kiderült, a 12 nyirokmintából 1, azaz egyetlen pozitívnak bizonyult. Ez már áttétet jelent. Másoknak kevesebb mintából 2-3 is pozitív vagy négy is. Elgondolkodtam, mire való nekem ez az egyetlen, árva pozitív nyirokcsomó. Rájöttem, arra való, hogy ezzel tartson alázatban az Úr Jézus. Ezzel alázatban tud tartani. Olyan, mint egy fék - Deo volente - Deo gratias! Néhány hét múlva kezdődött a kemoterápia.. Iszonyatos volt. a fellegekig emelkedett a vérnyomásom. Kijött egy golyva a nyakamon. A legborzasztóbb a csont –és ízületi

CE-s fiatalok Kenyában

fájdalom volt. A szervezetem hőérzete felborult. Mindig úgy fáztam, úgy éreztem, megfagyok. A szobatársaim mind jól viselték a kemoterápiát, csak én fetrengtem a szoba közepén éjszakánként. A vérképet a kemoterápia sem rontotta. A harmadik kezelés után abbamaradt a kemoterápia. Egy öreg barátom azt mondta: az is lehet az isteni gondviselés jele, hogy nem bírtam. Egy orvos így szólt hozzám: „Van neked magasabb patrónusod, majd Ő vigyáz rád!” Ez így van a mai napig. Hat hónapja vigyáz rám. Az eredmények nem mutattak rosszindulatú elváltozást. Gyakran van CT, ultrahang és vérvizsgálat. A kemoterápia alatt is találkoztam a szeretettel. A hétágyas szobában csak kettőnknek nem volt sztómája. Nagy ajándék volt! Laus viventi Deo! Hogy mi lesz később. Minden Jézusnál van. Ahogy Dániel mondta: „Ha nem tenné is, más Urat nem szolgálunk, nem imádunk. Ő meg tud minket szabadítani, de ha nem tenné is, … akkor is bele kapaszkodom.” Szeretnék olyan hűséges lenni, mint Dániel próféta volt. Soli Deo Gloria! A kemoterápia az időközi szünetekkel együtt hét hétig tartott. De még tovább tartott a mellékhatása. Az említetteken kívül állandóan szédültem, reszketett a kezem, bizonytalan volt a járásom. Sokáig nem tudtam autót vezetni. De találkoztam a szeretettel. Gyenge voltam, nehezen erősödtem és alig bírtam járni. A lábamat a kezemmel raktam az autóba magam után. Vagy volt, aki berakta, mert angyalokat rendelt mellém az Úr Isten. A kezelések után még csak ülve tudtam prédikálni. November 17-én, Újdombrádon a templomban észrevettem, hogy több erő van a lábamban, mint addig. Nagyon boldog voltam!

11

November 22-én reggel végre állva prédikáltam Dombrádon. Nagyon boldog voltam! Igaz, még sokáig kapaszkodtam a szószékbe és még ma is előfordul, de legyen dicsőség érte Jézusomnak, aki mind a mai napig velem van. Először azt az Igét kaptam tőle: „Én adok neked orvosságot és bekötözöm sebeidet.” Másodszor azt ígérte, hogy megerősíti a lábaimat és így is történt. Kiváló, lelkiismeretes orvosokkal és ápolókkal találkoztam a betegségem ideje alatt. Tudom, hogy nagyon sokan imádkoztak értem. Nagyon köszönöm mindenki imádságát. Visszatekintve úgy érzem, mindent pontosan intézett az Úr. Nála minden a helyén volt. Semmi nem volt véletlen. Az időpontok változása, vizsgálatok eltolódása, emberi mulasztások, minden az Ő kezében volt, és mindez beépítve az Ő akaratába és tervébe. Legyen áldott a drága Neve! Deo Gratias! Te Deum Laudamus! (2010. december 17.) Utóirat tíz hónap múlva. Hogy éltem meg az egészet? Őszintén bevallom, nagy félelemmel. Kiderült, hogy nem az vagyok, akinek hittem magam. Könnyen kifosztott régi ellenségem, de velem volt és velem van a Leghűbb Barátom. Kegyelméből jól vagyok és még itt tart, mert még tanítani akar, sok fogyatékosságomra rámutatni. És közben ajándékba adta az 53. születésnapomat. Áldott legyen! Sipos Kálmán Református lelkipásztor

Tudtad, hogy... a Hallelúja énekeskönyvet volt alkalom amikor 30 000 példányban nyomtatta a Bethánia CE Szövetség nyomdája?

12

Könyvajánló Fénysugarak – Megjelent a Bethánia CE Szövetség iratmissziójának gondozásában a Fénysugarak napi Bibliaolvasó kalauz 2012-es első félévi kiadása. A könyvben Kárpát-medencei szerzők segítenek megérteni a Isten napról napra számodra is elkészített üzenetét. Megrendelhető a [email protected] e-mail címen vagy 1094 Budapest, Angyal utca 30. címen. A kiadvány önköltségi ára 500.- Ft., melyet iratmissziónk részére adományként lehet eljuttatni OTP banknál veszetett számlaszámunkra: 11708001-20525725 közleményben kérjük tüntessék fel: ”iratmisszió – Fénysugarak”

A Koinonia Kiadó és Harmat Kiadó könyvei elérhetők a Bethánia CE Szövetség iratterjesztésében és megrendelhetők az e-mailben: [email protected] és telefonon: +36-20-416-1434 A választék megtekinthető: www.koinonia.ro és www.harmat.hu weboldalakon.

Lelkiszolgálat Háza – Piliscsabán, Budapesthez közel, 53 férőhellyel 11 szobával, két előadó teremmel, melegítő konyhával és étkezővel, ingyenes wifi szolgáltatással, óriási parkosított kerttel és barátságos árakkal várjuk gyülekezeti, ifi, valamint iskolai csoportok jelentkezését. Kérünk minden kedves olvasónkat, terjessze a fenti lehetőséget gyülekezetében, lelkészek, tanárok, hitoktatók, ifivezetők között. Köszönjük! info: www.lszh.org vagy Hajdu Zoltán gondnoknál +36-30-946-8970

Impresszum: Új Mustármag, megjelenik havonta, ingyenes Levelezési cím: 2040. Budaörs, Kisfaludy u. 39. e-mail: [email protected] Felelős kiadó: Bogyó András Szerkesztői bizottság: Bogyó András, Dobó Márta, Füle Balázs, Miklóssy József Adományokat köszönettel elfogadunk. Számlaszámunk: 11708001-20525725

Tudtad, hogy... a CE Szövetséget 1881 február 2-án alapította Francis E. Clark? Hírlevelünk nyomdai gyártásában a Percprint Digitális Nyomdai Műhely segít nekünk. www.percprint.hu