„Új időknek új dalai…” A megújulás ideológiái a XX. századi nevelésügyben A 75 éves Mihály Ottó köszöntésére
Trencsényi László, 2014. Debrecen, Staféta tábor (a 30 éves Megújuló Iskola tábor emlékére)
A konzervatív ethosz „ {a tanító} a divatot nem majmolja, várakozását mérsékeli…a tanügyekben őrizekedik minden időelőtti rohamos változástól…ha változást hoz be, ezt, amennyire lehetséges, régi alakjában meghagyja, sőt régi nevét is megtartja…. ” (Král József katholikus népnevelői tükör, 1861.)
Premodern – modern – posztmodern kihívások az iskola előtt
Mindhárom jelző igaz a XX. század nevelésügyére. A kérdés: melyik válasznak van relevanciája?
„A gyermek évszázadának” kezdetén
Az „Új” kultusza
„Új Isten szól hozzátok…” „Mindenki újakra készül…” „Pusztuljatok, bilincses iskolák” „Rádobni mindent, ami antik, ócska…” „Új világot építünk…” Új tudás a gyerekvilágról Gyermektanulmány „Sokan vannak, akik „új pedagógiai rendszer” kialakulását a pedológiától várják.” Molnár Oszkár: Bevezetés a gyermektanulmányba, Kolozsvár, 1913. 47.o. Új helyzet a gyerekvilágban Modernizáció, nagyvárosi urbanizáció - a „gyerekkor” kialakulása
Új iskola (Vág Ottó nyomán)
1889 New school – Abbotsholme (az elnevezés nem „értéktartalmú”, mégis a nyitány jelképe 1898 L’education nouvelle 1899 Új Iskola Nemzetközi Irodája (Ferriere) 1914 Új Iskola Budapesten 1921 Liga (Decroly, Neill) 1922 „Na putyah k novoj skole”
Intermezzo I. Klebelsberg-szövegekben nem találtam az „új” jelzőt.
Holnapra megforgatjuk? avagy az a bizonyos „kovács” Az új nevelés kérdései Faragó László – Kiss Árpád, 1949 (ONI)
„A
társadalmi tudatosság mai fokán azonban lehetségessé válik egy kívánatos állapot, egy új társadalmi rend célként való tételezése. Épp ezen a módon, az új, társadalmasított, dolgozó ember kialakításán munkálkodva járulhat hozzá a nevelés kívánatos társadalmi átalakulásunk előmozdításához… a nevelői célokat nem a régi nemzedékek hagyományaként vesszük át, hanem azok a társadalom új vezetőrétegeinek forradalmi törekvéseiből, tehát már egy új társadalom akaratából fakadnak…. {…} annyira kívánatos társadalmi megújhodásunkat szolgálja….(228.o.)
Intermezzo II. Balatonfüred 1956? A Kónya Albertnek küldött felkérő levélben „új ipari forradalom” és a hozzátartozó „modern és szocialista ember új műveltségi arculata” szerepel. A konferencia retorikájában az új, a megújítás kifejezés nem jelenik meg, erősebb a „helyreállítás”, „korrekció” szólama.
Intermezzo III./A Új iskolának új didaktikát! 1962. SZKP tézisei : közoktatási rendszer átszervezése „Lipecki pedagógusok” , Zankov (a régi alsós tanterv egyhangú, primitív, kevés anyag: helyette többet!) Új oktatási módszerek – didaktikai kutatómunka új módszere -előfeltétele az új ember felnevelésének /24.o./ 1966. A hazai szaksajtóban az új, a megújítás kifejezések jelentősen megszaporodnak. - Nagy József Új utak… címmel számol be Szovjetúnió-beli élményeiről a Peagógiai Szemlében.(Galperin, Talizina, Zankov, ill.: „a szovjet társadalom egyre hangosabban sürgeti a változásokat… ) - Freinet, Aebli, Kodály, Domokosné, - Gáspár, Gazsó-Tímár 1967. MPT /újjá/alakulás
Intermezzo III/B. Pierre Juquin: Újjáépítjük az iskolát (reconstruire) FKP: „gyökeres és következetes átalakítás” 1.
Egyenlőtlenség, lemorzsolódás, iskola és életgyakorlat egybekapcsolása Egyenlőség, minőség, szabadság
Intermezzo III/C
Bálint-Gubi-Mihály: A polgári nevelés radikális alternatívái (Bp., 1981) Dewey,J., Holt.J., Illich, I., Neill.A., Silbermann, Ch., Reimer, E., Freire, P. és mások új iskola – szabad iskola – alternatív iskola – nyitott iskola – közösségi iskola
Úton a „fordulat és reform” felé
(Vázlat a szocialista nevelőiskoláról. OPI 1983.) Alternativitás és pluralizmus a pedagógiában. Ifjúsági Szemle, 1987/2. Fordulat és pedagógia. Köznevelés 1988-89. Alkura és együttműködésre alapozott iskola. Edukáció. 1990. Az iskola humanizálása – gyermeki jogok – oktatási törvény. IFA. 1992. Diskurzív kontinuitás a reformpedagógiai elődökkel
Intermezzo IV.
A megújulás,megújhodás felértékelődik „Csak reformot ne” Deme Tamás:re - form
Intermezzo IV.
A megújulás,megújhodás felértékelődik „Csak reformot ne” (Lukács-Kozma, OI) Deme Tamás:re - form
Megújúló iskola 1985-1989. •
Fadd-Dombori, Búbánatvölgy, Lepence, Fonyód, Geszt
•
Loránd, Mihály, Gáspár, Szebenyi, Somorjai Ildikó, Bernáth József, Böjte Józsefné, Fábry Béla, Kocsis József, Friss Péter, Papp György, Trencsényi László
•
Zsolnai József , Varga Tamás, Gabnai Katalin, Hollós Róberné, Páldi János, Spolár János
•
Csáky László (dombóvári Molnár György), Szalai Imre (Kaposvári Toldi), Vitáris József és Zsuzsa, Annási Ferenc, Baráth Tibor, Cseh Györgyi, Csirke Ernő,Péter Eta, Kissné Király Piroska, Vályi Gábor, Vatai Annamari, Rákly Lászlóné, Kaptay Ági, Bicsánszky József, Nagy Gyula, Duray Éva, Novák Pál, Krisztován Sándor, Nagy Sándor, Szerb József,Dankó Zsuzsa, Somogyi Béla, Somogyiné Víg Éva
„Tanulás önállóan és csoport tagjaként”
Új, flexibilisebb curriculumra van szükség A tudást, a tudásstruktúrákra koncentrálva átfogóbb, komplexebb tantárgyakba kell rendezni, A tudás átadása helyett elsősorban a tudás megszerzésének képességét, a tudásforrások kezelését, az információk kiválasztásának-értékelésének-selejtezésének képességét kell fejleszteni, Olyan tanítási stratégiákat kell kimunkálni és alkalmazni, amelyek a tanulókat az önálló és a csoport tagjaként történő tanulásra ösztönzik. (OI, 1991.)
Autonómia és humanitás Az értékszocializáció területén végrehajtandó fordulat lényege, hogy az eddigi, a személyiséget elszürkítő szocializációs gyakorlatot egy személyiséget építő, személyiséget gazdagító gyakorlattal váltsunk fel. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a szocializációs gyakorlat átalakításával egy időben az eddigieknél nagyobb tér nyílik a társadalmi-gazdasági életben is az emberek számára az autonóm és felelősségteljes cselekvésre. Ennek közvetlen feltételeit a legfontosabb szocializációs ágens, a pedagógus számára csak a mainál függetlenebb iskola teremtheti meg. Egy komfortos, az egyének különbözőségéből kiinduló működést produkáló, a személyiség tiszteletét gyakorló társas viszonyaiban gazdag, humanizált iskola. (Köznevelés, 1990)
„A vasedényhez képest” avagy a Zöld könyv „megújítás-képe” – a diszkontinuitás ideológiájának megjelenése Az oktatás megújítása – Magyarország jövője a tét! (ZK 2008 – Fazekas-KöllőVarga: 7.o.) Húsz évvel ezelőtt nyolcadikos gyerekeink {természettudományban}a nemzetközi mezőny első helyén álltak – (1984-ben léptek iskolába – T.L.) (ZK 8.o.) Magyarország oktatási rendszere hosszú időn keresztül viszonylag jól teljesített, egyes korszakokban és egyes területeken nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő eredményeket mutatott fel. Az egyetlen tankönyvre épülő, lényegében változatlan, évtizedek tanítási tapasztalatain keresztül csiszolódó rendszer a maga korlátai között megbízhatóan működött. A folyamatos romlást, a lassú leszakadást nem jelezték látványos megrázkódtatások. Mára azonban a problémák olyan tömege halmozódott fel, amelyekkel feltétlenül foglalkozni kell (ZK 10.o.) …A decentralizáció ilyen irányú felkészültséggel nem rendelkező pedagógusok tömegeit ösztönözte, kényszerítette helyi tantervek írására. Kipróbálatlan tankönyvek sokasága árasztotta el az iskolát… (ZK. 10.o) Halaszthatatlan feladat az új folyamatok elindítása… újra kell értelmezni az iskola küldetését (11.o.)
Ped. fülkefor 2009. ősz. Környei Lillafüreden: Az iskolarendszer újjáépítésére vcan szükség 2011. tél: Köznevelési törvény indoklása:a magyar iskola megújul (hatékony, nemzeti, értékalapú, nevelésközpontú)
