SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR TŰZVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI INTÉZET
SZAKDOLGOZAT
Krupp Márton Tűzvédelmi szakmérnök szak Levelező tagozat 2012
SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR TŰZVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI INTÉZET
A zenés, táncos szórakozóhelyek biztonságosabbá tétele
Konzulens:
Készítette:
……………………………
……………………………
Németh Attila
Krupp Márton
Tűzoltó hadnagy
Tűzvédelmi szakmérnök szak
Fővárosi Katasztrófavédelmi Igaszgatóság
2012
TARTALOMJEGYZÉK
1
2
3
4
BEVEZETÉS ........................................................................................................2 1.1
Előszó .............................................................................................................2
1.2
A téma aktualitása ...........................................................................................3
1.3
Célkitűzés .......................................................................................................4
ESETTANULMÁNYOK .....................................................................................6 2.1
Szórakozóhelyek tüzei.....................................................................................6
2.2
Magyarország, Budapest - a West-Balkán tragédia (2011.01.15.) .................. 12
2.3
Németország, Duisburg - Love Parade fesztivál esete (2010.07.24.) .............. 14
A MENEKÜLÉS PSZICHOLÓGIÁJA............................................................. 16 3.1
Tömegpánik kialakulása ................................................................................ 16
3.2
Tömegpánik elkerülése .................................................................................. 18
3.3
Kiürítés ......................................................................................................... 20
HAZAI ELŐÍRÁSOK ........................................................................................ 24 4.1
Szórakozóhelyek típusai ................................................................................ 24
4.2
Az OTSZ szórakozóhelyekre vonatkozó egyedi előírásai............................... 25
4.3
23/2011. (III.8) BM rendelet egyedi előírásai ................................................ 32
5
NFPA AJÁNLÁSAI ........................................................................................... 34
6
SZÓRAKOZÓHELYEK ELLENŐRZÉSE ...................................................... 37
7
KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ........................................................................... 39
8
TŰZVÉDELMI OKTATÁS............................................................................... 43
9
ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................................... 45
10 IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................... 46 11 INTERNETES FORRÁSJEGYZÉK ................................................................. 47 12 VÉGJEGYZÉK .................................................................................................. 48
1
1 BEVEZETÉS 1.1 Előszó Szakdolgozatom címe: A zenés, táncos szórakozóhelyek biztonságosabbá tétele. Okleveles építészmérnökként a témát és az azzal kapcsolatosan felmerülő veszélyek elhárításait hasznosnak, fontosnak tartom. A dolgozat témavezetésében törekszem arra, hogy az összes potenciális veszélyforrásra kitérjek, és mindemellett bemutassam az ezek elhárítására megfogalmazott jogszabályi hátteret, illetve azon kiegészítő intézkedéseket, melyek betartása mellett a komoly veszélyhelyzetek elkerülhetőek. Az egyik legbizonytalanabb veszélyforrás maga a szórakozni vágyó fiatal tűz esetén kialakuló
kiszámíthatatlan,
pánikszerű
viselkedése.
Dolgozatom egyik
célkitűzése olyan módszerek, intézkedések kidolgozása, melyek a pánik kialakulásának lehetőségeit
csökkentik.
A
fiatalok
körében
a
témával
kapcsolatban
egy
közvéleménykutatást végeztem, melyben választ kerestem arra, hogy mennyire ismerik az alapvető tűzvédelmi szabályokat és mennyire figyelnek oda saját és társaik biztonságára.
A témával kapcsolatosan alkalmazandó fontosabb tűzvédelmi jogszabályok: 28/2011. (IX.6.) BM rendelet: Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ). 1996. évi XXXI. törvény: A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról (továbbiakban Tűzvédelmi Törvény). 39/2011. (XI.15.) BM rendelet: A tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól. 30/1996. (XII.6.) BM rendelet: A tűzvédelmi szabályzat készítéséről.
23/2011. (III.8) BM rendelet: A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről.
2
1.2
A téma aktualitása Az utóbbi évtizedben megszaporodtak a szórakozóhelyek kialakításával
kapcsolatos szabálytalanságok és az ezzel összefüggésben kialakuló tűzesetek. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy sorra nyílnak az olyan zenés-táncos helyek, melyek egy volt bérház pincéjét vagy egy ipari csarnok belterét használják fel. Ezen építmények átalakítása során, mivel eredeti funkciójuk más, a projektben részvevő tervezők sorra kompromisszumos megoldásokra kényszerülnek, hogy a hatályos jogszabályoknak és a megrendelő által elvárt költségkereteknek is megfeleljenek. A tűzmegelőzéssel kapcsolatos érvényben lévő létesítési jogszabályok - OTSZ - kellően szigorúak a témával kapcsolatban, de részben kiegészítésre, pontosításra szorulnak. A használatba vételi eljárás után átvett létesítmény üzemeltetéséért a tulajdonos a felelős. Amennyiben az üzemeltető vagy a rendezvény szervezője nem körültekintően működteti a tervezett épületet - illetve egy vagy több biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírást figyelmen kívül hagy -, úgy könnyen kialakulhat olyan szituáció, hogy az anyagi kár mellett személyi sérülés, súlyosabb esetben haláleset is bekövetkezhet. A közelmúlt tragédiái miatt a Belügyminisztérium a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló rendelet által igen komoly előírások betartására kötelezi a szórakozóhely üzemeltetőjét és a rendezvény szervezőjét. Az elmúlt
évben
végrehajtott
számos
tűzoltói
ellenőrzés
sorra
tárta
fel
a
szabálytalanságokat; kirívó esetekben pénzbüntetés mellett a szórakozóhely működési engedélyét is bevonták addig, amíg annak előírásoknak megfelelő átalakítása meg nem történt. A rendelet hatályba lépése óta a sorozatos ellenőrzéseknek és az azokat követő tűzvédelmi szankcióknak köszönhetően a szabálytalanságok mennyisége hónapról hónapra csökken.
3
1.3 Célkitűzés A tűz elleni védekezés közfeladat. A tűzvédelem egy több szereplős rendszer, mely akkor tud harmonizáltan működni, ha a résztvevő személyek a vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat, a tűz- és káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki
mentéssel
feladatrendszerben
kapcsolatos
mindenkinek
kötelezettségeiket tisztában
kell
ismerik.
lennie
azzal,
A hogy
komplex milyen
jogszabályoknak kell megfelelnie és azok hogyan teljesíthetőek. A tűzvédelem részei az abban résztvevő szervek / személyek feladatai: Tűzmegelőzés: “A tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység.1” Résztvevők köre: építészmérnök / tűzvédelmi szakértő / üzemeltető / rendezvényszervező
/
katasztrófavédelmi kirendeltség katasztrófavédelmi
hatósági osztálya. Tűzoltás feladata: “A veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása, és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének az elhárítása.1” Résztvevők köre: biztonsági személyzet / üzemeltető / rendezvényszervező / tűzoltóság és az általuk a helyszínre rendelt szervezetek / szakértők A tűzoltás megkezdésekor a helyszínen tartózkodnak a veszélyeztetett menekülő vendégek is, akik bár nem rendelkeznek tűzvédelmi szakmai előképzettséggel, a tűzoltás vezető kérésére a tűzoltásban történő segédkezésre kötelezhetőek.
4
Tűzvizsgálat: “A tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység, amelynek célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére és a mentési beavatkozási feltételek javítására.1” Résztvevők köre: tűzoltóság és az általuk a helyszínre rendelt szervezetek/ szakértők.
Az engedélyezési eljárás szereplői jogszabályokban meghatározott végzettséggel rendelkező, a szakmájukban jártas mérnökök és köztisztviselők. A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló rendelet hatályba lépése óta az engedély köteles rendezvényeknél a szervezők kénytelenek bevonni tűzvédelmi szakértőket, így a szabálytalanságok száma rohamosan csökken. A tűzvédelemért felelős személyek, ha minden jogszabályi háttérrel tisztában vannak, és azokat következetesen betartatják az üzemeltetővel, a tragédiák elkerülhetőek. A korábban felsorolt résztvevők körében egy elem megbízhatósága bizonytalan. A szórakozóhelyen tartózkodó vendégektől nem várható el, hogy a tűzvédelmi jogszabályokkal tisztában legyenek, illetve az sem, hogy az általuk látogatott szórakozóhelyek tűzriadó és kiürítési tervét pontosan ismerjék. Azonban tűzvédelmi előadássorozat keretein belül figyelmüket a várható veszélyekre fel lehet hívni. A zenés, táncos szórakozóhelyeket úgy lehet biztonságosabbá tenni - a jogszabályok és előírások következetes betartásán túl -, hogy a vendégek körében kitörő pánik kialakulásának lehetőségét minimálisra csökkentjük vagy megszüntetjük. Így elkerülhetőek lennének az olyan balesetek, melyek nem a valós veszély következtében alakulnak ki, hanem az alulinformáltság, a tévképzetek és a tömeghatás generálnak.
5
2 ESETTANULMÁNYOK 2.1 Szórakozóhelyek tüzei Az alábbi lista a szórakozóhelyeken 1990-2010 között bekövetkezett tragikus kimenetelű tűzeseteket veszi sorra.2
Év
Hely
sérültek (fő)
elhunytak (fő)
2009
Perm, Oroszország
160
150
2009
Bankok, Thaiföld
222
66
2008
Shenzen, Kína
88
43
2006
Pattaya, Thaiföld
54
8
2004
Buenos Aires, Argentína
714
194
2003
Rhode Island, USA
230
100
2002
Lima, Peru
100
25
2002
Caracas, Venezuela
0
47
2002
Saigon, Vietnam
0
33
2001
Tokió, Japán
3
44
2001
Volendam, Hollandia
130
10
2000
Luoyang, Kína
50
309
2000
Mexikó város, Mexikó
27
20
2000
Jiaozuo, Kína
0
74
1998
Göteborg, Svédország
0
63
1996
Quezon, Fülöp-szigetek
95
192
1995
Kína
0
51
1994
Lianing, Kína
0
234
1993
Buenos Aires, Argentína
0
17
1990
New York, USA
0
87
1990
Zaragoza, Spanyolország
0
43
6
A világ tíz legnagyobb szórakozóhelyen bekövetkező tűzesetét tanulmányozva az alábbi következtetésekre lehet jutni: Legjellemzőbb tűzforrások:
zárttérben alkalmazott pirotechnika
szemetesbe dobott cigaretta vagy gyufa
elektromos zárlat (pl.: hangtechnika, DJ pult, mikrohullámú sütő)
szándékos gyújtogatás
Tűz terjedésének okai:
éghető beépített bútorok / mobíliák / dekoráció
éghető hangszigetelés
nincs automatikus oltórendszer telepítve (nincs rá jogszabályi kötelezés, így az üzemeltetők nem jellemző, hogy kialakítják)
Kiürítés gátló tényezők:
befogadóképesség túllépése
késik a tűzjelzés
nincs kiépítve megfelelő szélességű menekülési útvonal
az utólagosan kialakított szórakozóhelyek alaprajza nem áttekinthető; a termeket szűk folyosók kötik össze, így a menekülési útvonal nem egyértelmű
a menekülési útvonalak nincsenek megfelelően kivilágítva
a menekülésre szánt ajtókat bizonyos esetekben bezárva (leláncolva) tartják
menekülők nem használják a vészkijáratokat
a menekülésre szánt ajtók rossz irányba nyílnak és nem a megfelelő nyitási mechanizmussal vannak ellátva ( pánikzár )
a vendégek pánikba esnek
hő- és füstelvezetés hiányában a füst a tájékozódási képességet csökkenti
az emberek elesnek, ezzel akadályt képezve a többiek számára
a túlterhelt kijáratnál az emberek beszorulnak és élő falként a menekülést mindenki számára ellehetetlenítik 7
A tűz keletkezésének lehetősége nagyban csökkent az 1999. évi XLII. törvény módosításának - a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól - hatályba lépése óta. A törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben, így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken is. Ezzel a szemetesbe dobott izzó cigarettavég által okozott tüzek száma minimálisra csökkenhet. Tűzforrásként azonban továbbra is veszélyt jelentenek a pirotechnikai show elemek, az elektromos meghibásodásból származó tüzek és a szándékos gyújtogatások.
1. fénykép - a bemutatott a fényképen USA, Warwick - a Station Night Club tűzeste látható, ahol a nézők a show részének hiszik a dekoráció lángolását.3 A tűzzel, mint veszélyforrással továbbra is számolnunk kell. Egy szerkezetekkel határolt helyiségben kialakított klubban a zárt térre jellemző tűzfejlődés három szakasza egyértelműen megjelenik. Az első növekedési szakaszra jellemző, hogy az átlaghőmérséklet viszonylag alacsony és az égés a meggyulladás közvetlen környezetére terjed ki. Magas füstfejlesztő képességű anyagok alkalmazásakor a helyiség akár 3-5 perc alatt is megtelik füsttel, ezzel lehetetlenné téve a meneküléshez szükséges tájékozódást. Körülbelül 10-15 perc alatt a hőmérséklet 150 cm magasan is eléri a 150 oC-ot (menekülés lehetetlenné válik), majd bekövetkezik a flash over – a teljes lángba borulás. 8
A második szakaszban a lángok átterjednek az összes éghető anyagra és kitöltik a zárt tér teljes térfogatát. A harmadik hanyatlási szakaszban az éghető anyag hiánya miatt a hőmérséklet a csúcshőmérséklet 80%-ára lecsökken, majd a tűz, ha az összes éghető anyagot felemésztette, elalszik. A cél természetesen az, hogy a kiürítés az első szakasz első harmadában megtörténjen és ideális esetben a tűzoltók vagy a beépített oltórendszer ugyanezen szakaszban beavatkozzon az oltás megkezdésével. Ehhez az szükséges, hogy a tűz detektálása a tűz korai fázisában megtörténjen. A tüzet vagy a helyszínen tartózkodók vagy az automatikus tűzjelző rendszerek észlelik. A tűzjelző rendszer telepítése művelődési rendeltetés esetén 300 fő befogadóképesség felett kötelező. Az automatikus oltó rendszerek telepítése nem előírás, ezért jellemzően ezek a rendszerek nem kerülnek kialakításra. A szórakozóhely funkciójából adódóan az egyszerű füstérzékelők rengeteg téves riasztást okoznak. A hőérzékelők alkalmazása azok detektálási idejük lassúsága miatt nem előnyös, így a füstérzékelők egy új generációja ajánlott: a kettős optikai füstérzékelők. Az intelligens jelfeldolgozási (ISP) technológiával működő automatikus tűzjelzők kihagyva az emberi tényezőket a leggyorsabb módon jelzik a tüzet, miközben minimálisra csökkentik a hamis riasztások számát. A tűzérzékelés után a kiürítés megkezdését minél hatékonyabb módon kell tudtára adni az érintetteknek. A tűzjelző rendszert úgy kell kialakítani, hogy áramtalanítsa a DJ pultot, így a zene nem tudja elnyomni a riasztásért felelős hangjelzők figyelmeztető jelzéseit. A tűzjelző központ automatikusan leállítja a tűz és füst terjedését elősegítő szellőzőrendszerek működését, miközben a hő- és füstelvezető rendszereket és az árammal működő biztonsági és menekülési útirányjelző fényeket aktiválja. A tűz oltását, amennyiben automatikus oltórendszer nem került kiépítésre vagy az a tüzet nem tudta megfékezni, a helyszínre érkező tűzoltók végzik. A tűzoltók a beavatkozás előtt a szórakozóhely tűzriadó tervét áttanulmányozzák. A terv információt tartalmaz a szórakozóhely alaprajzi elrendezéséről - központi elzárók, vízszerzési elhelyezkedéséről, kiürítési útvonalakról – és a főbb veszélyforrásokról. Ezek ismeretében megkezdik a felderítést és azon személyek mentését, akik önerejükből nem tudták elhagyni az épületet. A sikeres tűzoltást követően a helyszínt biztosítják és a tűzvizsgálatot végzők munkáját segítik.
9
2.1
USA, Warwick - a Station Night Club tűzesete (2003.02.20.) 230 fő sérülését és 100 ember halálát okozta a Station Night Clubban történt
tragédia, mely az Egyesült Államok legnagyobb szórakozóhelyen kitört tűzesete. A zenekar által használt pirotechnikai látványelemek okozták a tüzet, melyek meggyújtották a falakon és mennyezeten elhelyezett gyúlékony hangszigetelő táblákat. A színpad egy perc után lángba borult. A helyiséget, a műanyag hab nagy füstfejlesztő képessége miatt, öt és fél perc alatt teljesen elárasztotta a füst, így ezután a menekülés lehetetlenné vált. A meneküléshez rendelkezésre álló időt csökkentette, hogy a vendégek percekig azt hitték, hogy a nagy lángok szintén a show részei. A klubból összesen 132 vendég menekült meg sértetlenül. A tűzjelző rendszer időben detektálta az amúgy is egyértelmű veszélyt, azonban automatikus oltórendszer nem volt telepítve és így a tűzoltók viszonylag gyors kiérkezése sem tudta a tragédiát megfékezni. A tömeg nem használta a lehetséges vészkijáratokat, hanem szinte mindenki az általa ismert főbejáraton keresztül igyekezett elhagyni az épületet. A szűk kijárati folyosóban feltorlódtak és egymást taposták halálra az emberek.4
2. ábra - a bemutatott alaprajzon a menekülési kijáratok és a tűz illetve füst által elhalálozott vendégek száma látható5
10
3. fényképsorozat – a Station Night Club színpad NIST által készített próbatűz fejlődése6
A tragédiához vezető hibák: Belsőépítész / tűzvédelmi szakértő / üzemeltető: éghető hangszigetelést alkalmaztak. Pirotechnikus: olyan magas szikracsóvát tervezett, mely elérte a gyúlékony mennyezetet vagy a show elemet nem pirotechnikus telepítette. Automatikus oltórendszer teljes hiánya Vendégek: a pánikszerű menekülés közben nem vették figyelembe a vészkijáratokat, csak a főbejáratot, így a kiürítéshez szükséges idő nem volt elég a klub elhagyására.
11
2.2 Magyarország, Budapest - a West-Balkán tragédia (2011.01.15.)
2011. március 8-án jelent meg a Magyar Közlönyben a Belügyminisztérium 23/2011 sz. rendelete a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről. A közvetlen kiváltó ok, mely a kormányt a rendeletalkotásra sarkallta a 2011. január 15-én bekövetkezett West-Balkán tragédia, ahol három személy vesztette életét, 14-en pedig megsérültek. A jelenleg is érvényes előírások szerint - diszkók esetében maximum négy fő számítható egy négyzetméter alapterületre. Ennek alapján akár 5000 személy befogadására is alkalmas lenne a létesítmény. A szórakozóhely kiürítése négy belső- és egy külső lépcsővel oldható meg, így a kiürítési idő a létszámot körülbelül 1600 főre korlátozza. Ehhez képest közel 3000 embert engedtek be az épületbe, mely gondatlanság és hiba volt a szervezők és a biztonságiak részéről. A tömeg kialakulásához hozzájárult, hogy a ruhatárhoz vezető lépcsőházban az emberek sorban álltak, mert a beléptető kapunál egymás után engedték be őket. A nem tisztázott körülmények végzetes egybeesése volt, hogy ekkor indult meg a tömeg az emeletről, szemben a felfelé igyekvő fiatalokkal. A két irányból érkező emberáradat találkozása okozta a tragédiát. A tömegben kialakuló nagy nyomás az áldozatok fulladásos halálát okozta. A rendezvény szervezői az ügyészség szerint lényegében egyet sem tartottak be a tevékenységükre vonatkozó jogszabályok és előírások közül.7
12
2. fénykép - a rendezvény megközelítésre és annak elhagyására szolgáló lépcsőházban feltorlódó pánikba esett tömeg.8
A tragédiához vezető hibák: Rendezvényszervező: az 1600 fő helyett 3000 fő feletti jegyet értékesített, ezzel túlterhelte a létesítményt. Biztonsági személyzet: az egyébként zsúfolt lépcsőházba sorra engedte be az újabb vendégeket, ezzel elősegítve a tömeg és a később bekövetkezett pánik kialakulását. Vendégek: téves információkat követve pánikszerűen menekülni kezdtek.
13
2.3 Németország, Duisburg - Love Parade fesztivál esete (2010.07.24.)
A világ legnagyobb techno fesztiválján agyontaposták egymást az emberek, mely 541 fiatal sérülését és 21 halálát okozta. A tömegszerencsétlenség nyomán a német hatóság szigorította a nagy tömegrendezvényekre vonatkozó biztonsági előírásokat. A fesztivál helyszínéül egy használaton kívüli 110 ezer négyzetméter nagyságú teherpályaudvart választottak, ahol legfeljebb 220 ezer állóhely biztosítható. A rendező cég azonban körülbelül 500 ezer látogatóval számolt, miközben az engedélyek 250 ezer fő befogadásáról szóltak és egyes becslések szerint a rendezvényen több mint egy millióan vettek részt. Ekkora tömeg biztonságos befogadására nem volt alkalmas a helyszín. A rendelkezésre álló 155 méter széles menekülési útvonal szélesség messze nem közelítette meg a vonatkozó német törvényben foglalt 600 vendégre számított 2,00 méteres biztonságos keresztmetszetet. Az engedélyben számított 250 ezer fő esetén 500 métert írhatott volna elő a tűzvédelmi hatóság, de ezt nem tette meg, mert tapasztalataik szerint a tömeg egyharmada amúgy nem szorul vészkijárat igénybevételére.9 A pánik a rendezvény közelében, az egyetlen bejáratként használható 300 méter hosszú szűk alagútban tört ki. A szűk területen az emberáradat összesűrűsödött. Többen a kialakuló veszélyt észlelve vissza akartak volna fordulni, azonban az aluljáró szűknek bizonyult, így nem lehetett se előre, se hátra menni. A rendezvényre tartó és az azt elhagyó emberek körében pánik, dulakodás tört ki, egymást taposták. A mentősök a nagy tömegben nehezen tudtak eljutni az alagútban levegőt alig kapó sérültekhez.
14
3. fénykép - a bemutatott a fényképen a rendezvény megközelítésre és annak elhagyására szolgáló szűk alagút bejárata látszik.10 A tragédiához vezető hibák: Rendezvényszervező / tűzoltóság / önkormányzat: a helyszín méretei nem voltak elégségesek a várható embermennyiség befogadására. Rendezvényszervező / rendőrség / biztonsági személyzet: a 250.000 fő helyett 1.000.000 fő feletti tömeget engedett a helyszínre, mellyel túlterhelte a helyszínt és a kiürítési keresztmetszetet.
15
3 A MENEKÜLÉS PSZICHOLÓGIÁJA 3.1 Tömegpánik kialakulása „A tömeghisztéria a pszichológiában annak a jelenségnek adott név, amikor ugyanazok a hisztériás tünetek egyszerre egynél több embernél jelentkeznek.”11 A tömeg reakciója nem jósolható meg az egyénektől külön-külön elvárt viselkedésből, mert nem ilyen jellegű az összefüggés. A pánik kialakulása attól függ, hogy az egyéneknek mennyi és milyen információi vannak a kialakuló veszélyről és erre hogyan reagálnak. Egy tűzeset vagy az embertömegek szűk helyen történő összetorlódása alkalmával a pánik viselkedési formája könnyen felszínre törhet. A pánikba eső egyének jellemzően alkalmazkodni képtelen és könyörtelen tömegmagatartást tanúsítanak. A tömegben kialakuló pánik okozta fejvesztés gyakran halálos kimenetelű balesetekhez vezet, mert az egymásra nem figyelő egyének eltiporják egymást menekülésük közben. Mindehhez vegyük hozzá: a pánik során kialakuló irracionális viselkedésen nem segít, hogy a szórakozóhelyen jelenlevő fiatalok jelentős része alkohol vagy drog befolyása alatt lehet, így elrugaszkodva a realitásoktól, nem adekvát módon cselekszenek. Ha a passzív és aktív védekezési mechanizmusok nem biztosítottak a pánik kialakulása után, a katasztrófát nagyon nehéz elkerülni. A tömeg viselkedésének nemzetközileg is elismert magyar kutatói, az ELTE Biológiai Fizika tanszéken Vicsek Tamás vezetésével, régóta foglalkoznak a tömeg mozgásának és szinkronizációjának kutatásával.
16
A menekülés karakterisztikus tulajdonságait a következőképpen összegezték: „(1) az emberek jelentősen gyorsabban mozognak vagy próbálnak mozogni a normálisnál; (2) lökdösődni kezdenek, így az emberek közti kölcsönhatások fizikai természetűvé válnak; (3) egy útszűkületben való mozgás - különösen a keresztülhaladás - koordinálatlanná válik; (4) a kijáratoknál ívképződés és elakadás figyelhető meg; (5) torlódások alakulnak ki; (6) az összezsúfolt tömegben a fizikai kölcsönhatások összeadódnak veszélyes nyomást okozva ezzel, amely elég egy acélkorlát elgörbítéséhez vagy egy téglafal ledöntéséhez; (7) a menekülést tovább lassítják az elesett vagy sérült személyek, akik akadályt képeznek; (8) az emberek hajlandóságot mutatnak a tömegmagatartásra, azaz arra, hogy azt tegyék, amit a többiek; (9) a pótkijáratok gyakran vagy elkerülik a menekülők figyelmét, vagy nincsenek megfelelően kihasználva.”12
2.ábra - a veszélyeztetett tömeg szűklátókörű viselkedését ábrázolja, ahol a menekülő emberek az ismert útirányokat használják.
17
3.2 Tömegpánik elkerülése A fejlődő kommunikációval és a javuló közlekedési lehetőségekkel a tömeges rendezvények száma és a befogadóképessége egyre nő, így az ezzel kapcsolatos balesetek száma is megszaporodott. A mérnökök folyamatosan dolgoznak ki újabb és újabb módszereket a tömeg mozgásának, viselkedésének modellezésére, hogy a szerencsétlenségek prognosztizálhatóak és elkerülhetőek legyenek. A legfontosabb, hogy az emberek megfelelő mennyiségű információt kapjanak a lehetséges menekülési útvonalakról. Ezért részint a szervezők, részint a jól felkészített, láthatósági mellényt viselő biztonsági személyzet a felelős. A személyzet egymással, valamint a vezetéssel történő biztonságtechnikai kommunikációs kapcsolattartása elengedhetetlen. A tömegpánikot - ha már kialakult - igen nehéz megakadályozni, azonban ha van egy-két határozott fellépésű józan személy, aki hatással tud lenni a tömegre, igen sokat segíthet. A 2008-ban közzétett leeds-i egyetem kutatásai szerint a tömeg befolyásolására elég, ha minden huszadik ember kap valamilyen instrukciót. A túlélési esélyt növeli, ha nem követjük a többieket, mert minél többen válnak ki a tömegből, annál jobban csökken a belső nyomás.
3.2.1 Tömegpánik elkerülése szabadtéren
Kutatók kidolgoztak olyan számítógépes programokat, melyek képesek a tömeg mozgásának előzetes modellezésére, így már a rendezvények előtt megállapítható, melyek lehetnek az esetleges veszélyzónák, és ez alapján elkészíthetőek a kiürítési, segítségnyújtási tervek is.13 Megoldást jelenthetnek a különleges beléptető kapuk, amelyek különböző íves folyosókba terelik a résztvevőket. Így nem alakulhatnak ki olyan találkozási pontok, ahol az emberek ellentétes irányba haladnak egymással. Mindezek mellett olyan videokamerás megfigyelő rendszereket is tesztelnek, melyek valós időben követik nyomon az eseményeket és ezzel lehetőséget adnak a szervezőknek arra, hogy veszélyhelyzet esetén bármikor beavatkozhassanak. A hardverhez már telepíthetők olyan szoftverek, amelyek képesek különböző szempontok (emberek száma, viselkedése, mozgása stb.) alapján előre jelezni a kritikus gócpontokat. 18
Tehát a rendezvények biztosítására, illetve a tragédiák elkerülésére a fejlődő számítógépes informatikát sokkal jobban ki lehetne, és ki is kell használni.14
4. fénykép – mobil íves folyosók kiépítése a tömeg haladási irányainak különválasztására.15
3.2.2 Tömegpánik elkerülése zárttérben
A tömegpánik elkerülése zárt térben más típusú problémákat vet fel. Egy szerkezetekkel határolt térben automatikusan bezártság érzetet okozhat, ha a környezetben az emberek száma feldúsul. Míg egy szabadtéri rendezvényen az ég felé nézve az érzet csökkenthető, addig egy kis belmagasságú pinceklub ezt tovább fokozza. Emellett egy adott veszélyhelyzetben vagy zárlat hatására a világítás főkapcsolója leold, ekkor a rendezvényterem a természetes fényforrások nélkül sötétségbe borul. Ennek hatására a pánikot növelő bezártság érzet halmozottan érvényesül, mely csak a vész-, irányfények és hangjelzők jól tervezett elhelyezésével csökkenthető. A kijáratok és a menekülő utak geometriai kialakítása is gondos tervezést igényel. A kijáratok felé zúduló emberek eltorlaszolják a kijáratot, mert - mint a Vicsek Tamás által készített tanulmányban olvasható - a gyorsan mozgó menekülő emberek szabad részecskékként
19
modellezhetően viselkednek és félkörösen a szűkületnél beszorulnak, és így jóval kevesebben jutnak át a kijáraton, mint amikor normális tempóban mozognak. Ezért célszerű lekerekített akadályokkal lassítani a mozgást, hogy az ajtókon a menekülők már mérsékelt sebességgel haladjanak át. Bár a menekülési időt ezzel növeljük, de megakadályozzuk azt, hogy a vendégek eltapossák egymást.
3.3 Kiürítés Az épületek létesítésekor benyújtott tűzvédelmi tervfejezet kötelező tartalmi eleme az épület kiürítésének megfelelőségi igazolása. A vonatkozó jogszabályi előírásokat az OTSZ 5. rész XXVIII. Kiürítés fejezete tartalmazza. A tűzvédelmi szakhatóság mindig kiemelt figyelmet fordít e tervfejezetre, mert a legfontosabb tűzvédelmi alapvetés az emberi élet biztosítása. Ebben rögzítik a kiürítési útvonalakat (szintenkénti alaprajzok) és a kiürítést segítő berendezések - irányfények, vészkijáratok – helyét.
3. ábra – Jate Klub kiürítési terve. 16
20
Az OTSZ-ben meghatározott, egyszerű matematikai módszer több évtizedes múltra tekint vissza. A számításhoz elég meghatároznunk a benn tartózkodók számát, azok vonulási sebességét, a menekülési útvonalak hosszát, a meneküléshez igénybe vehető nyílászárók szélességét és megállapítható, hogy a jogszabályban előírt normaidőn belül képesek-e elhagyni az épületet a benn tartózkodó személyek. A tapasztalati úton meghatározott értékek - melyeket a jogszabály alkalmaz - sok esetben elégségesek és igazak, azonban a módszer egyszerűsége nem nyújt lehetőséget arra, hogy figyelembe vegyük a tűz fejlődését, illetve a meneküléshez rendelkezésre álló időt befolyásoló tényezőket. A fejlődő, számítástechnika központú világ egyre inkább nyit a mérnöki szemléletű módszeren alapuló kiürítés-számításra. A számítógépes tűzmodellezési szoftverek egymással szoros összefüggésben álló bonyolult összefüggéseket is tudnak értékelni és szimulálni. A program - pl.: National Institute of Standars and Technology (NIST) által kifejlesztett cella elvű Computational Fluid Dynamics (CFD) elvű Fire Dynamics Simulator (FDS) - figyelembe veszi a tűz fejlődésének alakulását az éghető beépített és berendezési tárgyak függvényében. Ezzel modellezni tudja a helyiségben a hőmérséklet és a füstkoncentráció alakulását. Így egyértelműen megadható a meneküléshez rendelkezésre álló idő, melynek letelte után a hőmérséklet eléri a 150 oCot vagy a füstkoncentráció a halálos dózis mennyiséget. Ez az idő egybe vethető a helyiség geometriai kialakításából és az emberek mennyiségéből, összetételéből következő meneküléshez szükséges idővel, melyet kiürítést modellező programokkal is elkészíthetünk.
21
A kiürítés folyamata több szakaszból áll. A dőlt, vastagon szedett időtartamokat az OTSZ számítási módszere nem képes figyelembe venni. Esemény
Számítási idők
1. Gyulladás
Tűzfejlődés (hőmérséklet, füstkoncentráció)
2. Felfedezés
Érzékelés, felfedezés (detektálás)
3. Hangriasztás
Tűzjelző rendszer, riasztási rendszer
4. Hangriasztás értékelése
Reakció idő (életkor függő)
5. Kiürítés megindulása
-
6. Kijáratok elérése
Haladási szakasz (életkor/zavartság függő)
7. Kijáratokon való áthaladás
Várakozási szakasz
4. ábra – mérnöki szemléletű épület kiürítésének logikája. 17 A meneküléshez szükséges idő részeként a detektálási, riasztási és reagálási időt tudjuk csökkenteni, így a biztonsági tartalékidő értéke nő. A tűz detektálását az automatikus tűzjelző rendszerek végzik, melyek az évek során a legkülönbözőbb fejlődési úton haladva tökéletesedtek.
22
Bár a számítógépes modellek azon tényezőket - legfejlettebbek már az emberi viselkedést a tűz esetén, a füst, hő és a láthatóság csökkenésének hatásait - is figyelembe veszik, melyeket az OTSZ nem vizsgál; azonban a rendelkezésre álló adatbázisok és programok jelenleg nem teszik lehetővé a gyors és pontos kiürítés modellezést. A szimulációk a mozgásról realisztikus képet adnak, melyek a kiürítés megtervezéséhez nagymértékben hozzájárulhatnak, így a döntések meghozatalához megfelelő támpontot adhatnak.18 A tűzfejlődést és kiürítést modellező programok összehangolásával meghatározható az optimális kiürítés feltétele. A modellek felépítése azonban nehézkes, speciális szakismereteket és adatbázist igényel, melyek jelenleg nem állnak rendelkezésre. A szimulációk használata egyelőre nem előírás, de a közeljövőre prognosztizálható, hogy a számítógépes tűz-modellezés veszi át a tűzvédelmi jogszabályok merev előírásait, hiszen az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is már nyitott a szimulációkkal történő bizonyításra. Most csak akkor alkalmazzák, ha egy épület a tűvédelmi szabályok bizonyos részeinek nem felel meg, de tulajdonosa szerint alternatív megoldása legalább ugyanolyan vagy még biztonságosabb az abban foglaltaknál. Természetesen a modellek akkor fognak elterjedni az engedélyezési eljárások bizonyító erejű módszereként, ha a számítási metódust az azt ellenőrző hatósági ügyintéző érdemben értékelni tudja. Ehhez a módszer oktatása elengedhetetlen mind felhasználói, mind ellenőri oldalon.
23
4 HAZAI ELŐÍRÁSOK 4.1 Szórakozóhelyek típusai A lentebb összeállított lista a szórakozóhelyek lehetséges megvalósulási formáit veszik sorra. A sorrendet úgy állítottam össze, hogy a rájuk vonatkozó jogszabályi vonatkozásokban felfedezhető szigorúbb előírásoknak megfelelő kialakítások a listán később szerepelnek: I.
SZABADTÉRI RENDEZVÉNYEK:
a. szabadtéri rendezvény 1000 fős létszám alatt, b. szabadtéri rendezvény 1000 fős létszám felett, II.
ZÁRTTÉRI RENDEZVÉNYEK:
1. talajszint feletti rendezvények c. ponyvaszerkezet alatt tartott rendezvény, d. tömegtartózkodásra alkalmas ponyvaszerkezet alatt tartott rendezvény, e. újonnan épült szórakozóhely,
felszín
feletti
nehéz
szerkezetű
épületben
kialakított
f. tömegtartózkodásra alkalmas újonnan épült felszín feletti nehéz szerkezetű épületben kialakított szórakozóhely, g. meglévő felszín feletti nehéz szerkezetű épületben kialakított szórakozóhely, h. tömegtartózkodásra alkalmas meglévő felszín feletti nehéz szerkezetű épületben kialakított szórakozóhely, 2. talajszint alatti rendezvények i. meglévő nehéz szerkezetű épület alatt kialakított felszín alatti szórakozóhely, j. meglévő nehéz szerkezetű épület alatt kialakított tömegtartózkodásra alkalmas felszín alatti szórakozóhely, k. meglévő nehéz szerkezetű középmagas épület tömegtartózkodásra alkalmas felszín alatti szórakozóhely.
24
alatt
kialakított
4.2 Az OTSZ szórakozóhelyekre vonatkozó egyedi előírásai Zenés, táncos rendezvény definíció szerint: „rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvánosan meghirdetett, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott – de nem kifejezetten népzenei, vagy népzenei feldolgozásra épülő – zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a közönség kifejezetten táncolás céljából vesz részt, és a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezzen.”19 Az itt tárgyalt speciális jogszabályi vonatkozások a témával kapcsolatban fogalmaznak meg követelményeket, azon szórakozóhelyekre fókuszálva, melyek befogadó képessége legalább 50 fő. Az általános építményekre vonatkozó előírások nem kerülnek elemzésre. 1) Létesítési paraméterek Ebben a kontextusban a létesítési paraméterek alatt a hely geometriai kialakítását / alaprajzát, annak befogadóképességét és a beépített szerkezetek tűzvédelmi megfelelőségét értem. 2) Hő- és füstelvezetés Definíció szerint a hő- és füstelvezetés: „olyan műszaki megoldás, amely tűz esetén alkalmas a helyiségben vagy tűzszakaszban keletkezett, vagy oda behatolt hőnek, füstnek és égésgázoknak szabadba való elvezetésére.”20 3) Kiürítés Definíció szerint kiürítés alatt „a tűz által veszélyeztetett helyiségben, tűzszakaszban, épületben lévő személyek eltávozását (eltávolítását)”21 értjük. 4) Tűzoltóság beavatkozását biztosító követelmények A tűzoltás feltételeinek biztosítása elsősorban a felvonulási terület szabályos kialakításán és az oltáshoz szükséges oltóanyag meglétén múlik. 5) Használati szabályok Az rendezvényszervezőre vonatkozó előírások az üzemelés közben. 25
4.2.1 Szabadtéri rendezvények egyedi előírásai Az OTSZ megfogalmazása szerint, minden nem helyiségnek minősülő térséget – beleértve a nyitott fedett tereket –szabadtérnek tekintünk, ahol tevékenységet végeznek. Létesítési paraméterek A rendezvény szervezője által készített tűzvédelmi előírásoknak tartalmazniuk kell a rendezvény helyszínének léptékhelyes helyszín-, vagy alaprajzát, a helyszínen elhelyezett sátrak, mobil árusítóhelyek (mozgóboltok), asztalok, székek és a menekülési útvonalak
feltüntetésével.
A
hatóságok
előtt
tisztáznia
kell,
a
rendezvény
befogadóképességét. A beépített szerkezetekre vonatkozó előírások szabadtéri rendezvényeknél nem követelmény, hiszen határoló szerkezetek nem létesülnek. Hő- és füstelvezetés Szabadtéren
lefolytatott
rendezvény
esetén
hő-
és
füstelvezetésről
gondoskodnunk nem kell. Kiürítés Szabadtéri
rendezvények
veszélyeztetett
területei
négy
percen
belül
kiüríthetőnek kell lennie. A várható nézőközönség létszámát figyelembe véve 1000 résztvevőnként legfeljebb 50 méterenként 2,5 méter széles menekülési lehetőségeket kell biztosítani, melyeket a gyors és biztonságos menekülés érdekében – a napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény esetén - világító vagy utánvilágító biztonsági jelekkel jelölni kell. A jelölések legkisebb méretét az OTSZ 1200 × 600 mmben határozza meg a jól láthatóság miatt.22 A rendezvény hangosítását úgy kell megoldani, hogy a tervezett nézőközönség számára kialakított terület bármely pontján hallható legyen, így lehetőség nyílik arra, hogy veszély esetén a szervezők utasításokat adhassanak a vendégek számára. Tűzoltóság beavatkozását biztosító követelmények A rendezvény szervezője a léptékhelyes helyszínrajzon jelölnie kell a sátrakat, mobil árusítóhelyeket, az oltóvíz szerzési helyeket, a tűzoltó gépjárművek szükséges közlekedésére szolgáló útvonalakat, a rendezvény helyszínén a résztvevők mozgásának
26
koordinálása céljából kialakított pontokat. Ez nagyban segíti a tűzoltóság hatékony munkáját, hiszen előre tudnak informálódni az összetett, sokszor több tízezer négyzetméter alapterületen megrendezett esemény belső alaprajzi kialakításáról, és ezzel a beavatkozást időben meg tudják kezdeni. Használati szabályok „A 10 000 fő résztvevőt meghaladó szabadtéri rendezvények szervezőinek irányítási pontot kell létrehozni, ahol legalább a rendezvény főszervezője, a rendezvény biztonsági vezetője és a rendőrség, mentők, katasztrófavédelmi igazgatóság, tűzoltóság intézkedésre jogosult vezetői végeznek irányítói feladatokat, a kommunikációs lehetőségekről – tömegtájékoztatás – gondoskodnia kell.”23 Az OTSZ előírja, hogy a rendezvények területén telepített projektorokon, kivetítőkön a terület menekülési útvonalait, biztonsági tájékoztató pontjait be kell mutatni a rendezvény megkezdése előtt, a rendezvények szünetében és a rendezvények végén. A vizuális és auditív adatközlésnek ilyetén formája az egyik legfontosabb fóruma a tájékoztatásnak. 4.2.2 Zárttéri rendezvények egyedi előírásai A zárt térnek vannak határoló, tartó és egyéb szerkezetei, így erre az OTSZ követelményeket ír elő. A szerkezetekre vonatkozó általános előírások tűzállósági fokozat és szintszám alapján az OTSZ 16. melléklet első hat táblázata tartalmazza. Létesítési paraméterek Az egyedi követelmények elsősorban azon helyiségekre és építményekre vonatkoznak, melyek tömegtartózkodásra alakítottak ki, azaz 300 fő befogadására alkalmasak. Ez esetekben a rendeletek külön szabályozással élnek. A 253/1997. (XII. 20.) kormányrendeletben megfogalmazottak szerint a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség kiürítéséhez igénybe vett folyosók és közlekedők minimális szélessége 1,65 méter. Egy meglévő épületnél ezen szélesség nem mindig biztosítható, így ellensúlyozó biztonsági intézkedéseket kell betervezni. A menekülési útvonal leszűkítése – a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig – a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet.24 A menekülési útvonal a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig leszűkíthető. A tervező a létesítés alóli eltérési engedélyt a tűzvédelmi hatóságtól kérheti.25
27
A tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségek menekülési útvonalai mentén a fal- és mennyezetburkolatának A1 vagy A2 minősítésűnek kell lennie. A tartósan elhelyezett B–F tűzvédelmi osztályba tartozó installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok az elhelyezéssel érintett fal- vagy a padló felületének 15%-ánál nagyobb mértékű részét borító elhelyezését, csak az I. fokú tűzvédelmi hatósági engedéllyel kérheti a belsőépítész tervező.26 A szórakozóhely teljes területén olyan dekorációt szabad alkalmazni, mely égéskésleltetéssel, lángmentesítéssel ellátott. Az előírás betartása sok helyen problémát okoz, hiszen a használatba vétel után egy nem engedélyköteles belsőépítészeti átalakítás során történő változtatások sok esetben nem veszik figyelembe a jogszabályokat és az első tűzoltó ellenőrzésig vagy tűzesetig nem derülnek ki a szabálytalanságok. Hő- és füstelvezetés Az előírt helyeken alkalmazandó hő- és füstelvezetés szabályos kialakítása az egyik legfontosabb intézkedés. Ezzel tudjuk biztosítani a vendégek számára a menekülési útvonalak biztonságos használatát, beleértve a beépített szerkezetek hőterhelésének minimalizálását is. A hő- és füstelvezetés hatékony kialakítása késlelteti vagy megakadályozza menekülési útvonalakon a füstkoncentráció és a hőmérséklet egészségre káros értékének (150 oC) kialakulását. A levegő átöblítése a helyiségen csak úgy működik, ha a légutánpótlás hatásos nyílásfelülete azonos a hő- és füstelvezetők hatásos nyílásfelületével. A talajszint felett kialakított rendezvénytermeknél a hő- és füstelvezetés természetes és mesterséges úton is biztosítható. Az OTSZ 539.§ szerint a menekülési útvonalak hő- és füstelvezető hatásos nyílásfelülete az alapterület 1%-a, de legalább 0,3 m2-nek kell lennie. Fontos változás az 2011. október 6-án kiadott OTSZ ben, hogy ha a kiürítés az első szakaszban megvalósul, és az épület rendelkezik automatikus tűzjelző berendezéssel, nem kell hő- és füstelvezetésről gondoskodni. Ez gyakorlatilag azokra a kis klubokra alkalmazható, melyek az épület tűzállósági fokozatától függően 1,0-1,5 -2,0 perc alatt kiüríthetőek.
28
Kiürítés Ahhoz hogy a közönség pánikreakció kialakulását mérsékeljük vagy elkerüljük biztonsági világítást és menekülési útirányt jelző rendszert kell létesíteni minden 50 főt meghaladó helyiségben. A szórakozóhelyeken a biztonsági jeleket alacsonyan is kell telepíteni. Az alacsonyan telepített biztonsági jeleknek legalább 30 méter hosszúságban - vagy a helyiség ennél kisebb a teljes hosszon - kell az útirányt mutatniuk és 5 méter távolságból felismerhetőnek kell lenniük. Az alacsonyan telepített biztonsági jelek kialakítása azért nagyon fontos, mert a tömegben vonuló személy a padlóra telepített utánvilágító kivitelű piktogramokat könnyebben meglátja, mint a falra szerelt középmagasan vagy magasan telepített jelzéseket, melyeket saját menekülő társai és a sűrű füst takarhat el. Emellett a menekülési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket elősegítő más olyan megoldásokat kell alkalmazni, mely a területen elhelyezkedő különféle tárgyak kontúrjait láthatóvá teszik.27 Tűzoltóság beavatkozását biztosító követelmények Budapest belvárosában a meglévő középmagas bérházak pincéiben kialakított szórakozóhelyek tűzoltási felvonulási területén, valamint a tűzoltói vízszerzési helyeken gépjárműparkolót kialakítani nem lehet. Ez sok esetben nem kerül felfestésre vagy az autósok nem tartják be a korlátozást és a tűzoltóság a felderítéssel párhuzamosan a helyszínen parkoló autók eltávolításával kezdik a beavatkozást, csökkentve a tűzoltásra fordítandó energiáikat.
29
4.2.2.1 Talajszint feletti rendezvények 4.2.2.1.1 Ponyvaszerkezetű építmények egyedi előírásai
A zenei fesztiválokon előforduló egy-két hétre felállított sátrakra az OTSZ nem ír elő követelményeket, mert definíció szerint, csak a 9 hónapon keresztül fennálló ponyvával
fedett
közösségi
építmények
számítanak
tűzvédelmi
szempontból
ponyvaszerkezetű épületeknek, melyek befogadóképessége nem haladhatja meg a 400 főt28. Bár a nagyobb fesztivál szervezői kikérik a tűzoltóságok véleményét sátraik kialakítására és azok elhelyezésének távolságára, ez mégsem jellemző. Az, hogy a rendelet nem foglalkozik ezekkel az épületekkel nem szerencsés, mert jellemzően a rendezők ilyen felépítményekkel oldják meg a fesztiválok fedett színpadi sátrait, melyeknél tűz esetén a veszélyes folyamatok ugyanúgy kialakulhatnak. Az egyedi előírások tehát a 9 hónapnál tovább felállított OTSZ szerint definiált ponyvaszerkezetű építményekre vonatkoznak. Létesítési paraméterek Ahol a ponyvaszerkezet alatt 300 főnél kevesebben tartózkodnak, a ponyvára tűzvédelmi osztályba sorolást nem ír elő a szabályzás, így bármely forgalomba hozott anyag alkalmazható. A tömegtartózkodás céljára szolgáló építmény héjazata legalább C–s2,
d0
tűzvédelmi
osztályúnak
kell
lennie,
mely
követelményre
kevés
ponyvagyártónak van tűzvédelmi tanúsítványa.29 Kiürítés Az OTSZ 415. § alapján a kijáratok számát (minimum 2 db) és a kijáratok szélességi méretét úgy kell kialakítani, hogy az 300 fő alatti befogadó képességű 2,0 perc alatt, míg a tömegtartózkodás célját szolgáló építmény esetén 1,0 perc alatt kiüríthető legyen. Hő- és füstelvezetés A hő- és füstelvezetés csak a zárt tömegtartózkodás célját szolgáló ponyvaszerkezetű épületeknél megoldandó feladat, a 300 fő alatti befogadó képességűeknél nem. A füstelvezetést úgy kell megoldani, hogy a kiürítést ne akadályozza.30 30
4.2.2.1.2 Csarnokszerkezetű építmények egyedi előírásai Létesítési paraméterek Az OTSZ 411.§ szerint „a tömegtartózkodású csarnoképület tetőfödémének térelhatároló szerkezete 60 kg/m2 felülettömeg alatti, akkor a térelhatároló szerkezet fölötti hőszigetelés legalább A2–s1, d0 kategóriába tartozó anyag lehet”. Az előírás olyan esetekben lehet érdekes, amikor egy korábbi ipari csarnokot alakítanak át szórakozóhellyé és a csarnok zárófödémét trapézlemezzel oldották meg, melyen könnyen éghető polisztirol hab hőszigetelés van. Ilyen esetekben a hőszigetelést teljes felületen a követelményeknek megfelelő ásványgyapottal kell helyettesíteni.
4.2.2.2 Talajszint alatti rendezvények egyedi előírásai Az OTSZ megfogalmazása szerint, az a helyiség, melynek a padlófelülete a terepszint alatt helyezkedik el, arra a következő egyedi előírások vonatkoznak. Létesítési paraméterek Talajszint alatt általában akkor alakítanak ki szórakozóhelyet, ha egy meglévő bérház vagy irodaház alagsorát használják fel. Ilyen esetekben az eltérő funkciókból adódóan a szórakozóhelyet külön tűzszakaszként az épület többi részétől leválasztva létesítik. A megengedett tűzszakasz nagyságot bár 50%-kal csökkenteni kell az OTSZ 348. §-a szerint, ez nem jelent problémát, mert a jellemzően középmagas lakóépületek pinceszintjén kialakított szórakozóhelyek alapterülete a meglévő geometriai kialakítás miatt adott és a 600-800 m2-t nem haladja meg.
31
Hő- és füstelvezetés A talajszint alatt kialakított rendezvénytermeknél a hő- és füstelvezetés szinte csak mesterséges úton biztosítható. Az OTSZ 538. §-a szerint a pinceszinti helyiségek hő- és füstelvezetőinek hatásos nyílásfelülete a helyiség alapterületének 1%-a. A hő- és füstelvezetés 50 m2-nél kisebb alapterületű kis kluboknál elhagyható. A 100 m2-nél kisebb EI30 minősítésű tűzgátló bejárati ajtóval felszerelt pincehelyiségnél az elvezetés szintén elhagyható. A tűzgátló nyílászárót üzemszerűen zárva kell tartani, mely egy forgalmas
szórakozóhely
bejárataként
funkcionáló
ajtónál
nem
biztosítható
követelmény.
4.3 23/2011. (III.8) BM rendelet egyedi előírásai A Belügyminisztérium 2011. március 8-án (2011. június 14-én lépett hatályba) önálló: a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló rendeletet adott ki, hogy a West Balkán tragédiához hasonló események ne következhessenek be. A kormányrendelet hatálya a szabadtéren egyidejűleg 1000 főt meghaladó, a zárt térben 300 főt meghaladó zenés, táncos rendezvénynek otthont adó helyiségeire, illetve azon tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építményre terjed ki, melyben szórakozóhelyet létesítenek. Ez utóbbi hatály alá vonása azt jelenti, hogy egy egyértelműen tömegtartózkodásra szolgáló bevásárlóközpontban kialakítani kívánt maximum 300 befogadására alkalmas szórakozóhely (pl.: a Mammut Bevásárló- és Szórakoztató Központban kialakított Jam Pub) is a rendelet hatálya alá esik. A tömegtartózkodásra
szolgáló
helyiségeket
tartalmazó
létesítmény
biztonságát
befolyásolja a kis befogadóképességű szórakozóhely kialakítása is. Bár a tűz kialakulásának esélye nem függ a szórakozóhely befogadó képességtől, azonban a létesítményben terjedő tűz, mint veszélyforrás, a teljes épületre vetítendő. A rendelet a rendezvények megtartását engedélyhez köti, mely engedélyezési eljárás során a szakhatóságok (tűzoltóság, ÁNTSZ) bevonásra kerülnek. Az engedélyezés során tisztázandó a helyszín alapterülete, annak befogadóképessége. A megengedett maximális befogadóképességet igazolni kell OTSZ szerinti kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon. 32
A rendelet kötelezővé teszi a biztonsági terv és a tűzvédelmi szabályzat szakszerű elkészítését. A tűzvédelmi szabályzat alapján elkészített biztonsági terv tartalmazza a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét. Tisztázza a helyszínen bekövetkező baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervet és az ezért felelős koordináló
biztonsági
személyzet
megnevezését,
létszámát
illetve
azok
tevékenységének leírását.31 100 vendég után 2 fő, minden további 100 vendég után 1-1 szakképzett biztonsági ember szükséges a rendezvény biztosítására. A beléptető személyzetnek mindig tudnia kell a szórakozóhelyen tartózkodók aktuális létszámát. A 30/1996. (XII. 6.) BM rendeletben foglaltak szerint az 50 főnél több személyt fogadó szórakozóhely tűzvédelmi szabályzatának részeként el kell készíteni és állandóan hozzáférhető helyen kell elhelyezni a tűzriadó tervet, melynek tartalmaznia kell a tűzjelzés és kiürítés (kiürítési terv), illetve a tűzoltóság riasztásának módját és a helyiségek megengedett maximális befogadóképességét. Az üzemeltető felel azért, hogy a szórakozóhely honlapján és a helyszínen jól látható helyen kifüggesztve a biztonsági terv és a tűzriadó terv elérhető legyen. A vendégek így könnyen tájékozódhatnak, esetleg felkészülhetnek arra, hogy mi a teendő tűz esetén. A rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szintén kötelesek pontos tájékoztatást adni a szervezők.
33
5 NFPA AJÁNLÁSAI Az Amerikai Nemzeti Tűzvédelmi Szövetség (National Fire Protection AssociationNFPA) 2006-ban összefoglaló tanulmányt készített a szórakozóhelyeken keletkező tűzesetekről. A közel 50 oldalas írás sorra vesz négy katasztrofális következményekkel járó tűzesetet – köztük a Station Night Clubban (USA, Warwick) történteket is taglalja - , melyek tanulságaként pontokba szedve javaslatot fogalmaz meg ezek elkerülésére.32 A magyar előírások ezen ajánlásoknak részben megfelelnek, részben kiegészítésre vagy szigorításra szorulnak. 1.)
Az összes szórakozóhelyet a hatályos jogszabályoknak megfelelően át kell alakítani. Rendszeres ellenőrzéseket kell végrehajtani, melyek biztosítják a jogkövető rendezvényszervezést. A magyar jogalkotás 23/2011. (III.8.) BM rendeletben foglaltakkal ezt biztosítja.
2.)
Minden újonnan kialakított és minden meglévő 100 fő befogadására képes szórakozóhelyen automatikus oltórendszer kiépítése javasolt. Az OTSZ-ben ilyen előírás nincs. A témában megfogalmazott legszigorúbb előírás, hogy a művelődési rendeltetésű épületekben - ha a befogadóképesség meghaladja a 300 főt - tűzjelző rendszert kell kiépíteni.Természetesen a hatóság tűzjelző- és oltó rendszerekre is írhat elő követelményeket a határozatában, de jogszabályba iktatva azok kikerülhetetlenekké válnának.
3.)
Gyúlékony hangszigetelő hab illetve egyéb éghető anyag beépítve vagy dekorációként használva semmilyen formában nem javasolt. Az OTSZ a szórakozóhelyek általános tereire égéskésleltetett/lángmentesített dekoranyagok, illetve független laboratórium által igazolt a vonatkozó műszaki követelmény szerinti legalább 3-as osztálynak megfelelő függönyök alkalmazását engedélyezi. Ezzel megakadályozza azt, hogy a színpad vagy a tánctér felett olyan éghető installációkat helyezzenek el, melyek pillanatok alatt lángra kapva hozzájáruljanak a tűz gyors terjedéséhez.
34
4.)
A pirotechnikai látványelemeket, csak az automatikus oltórendszerrel felszerelt helyeken lehet alkalmazni úgy, hogy a geometriai kialakítás figyelembe vegye a szikracsóva hatótávolsága és az installációk közötti távolságot. A technika hatótávolságának a kétszeresénél közelebb nem lehet éghető anyag. A magyar jogalkotás 155/2003. (X.1.) a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló kormány rendeletében részletesen foglalkozik a témával. A rendelet
előírja
középületben
felhasznált
technika
telepítéséért
felelős
pirotechnikus bevonását, aki meghatározza milyen töltetsúlyú pirotechnika alkalmazható és kijelöli a védőtávolságokat. A védőterületen, csak igazolt, megfelelően lángmentesített díszlet, anyag helyezhető el. Az előírások között nincs olyan előírás, mely azt fogalmazná meg, hogy automatikus oltó rendszert kellene kiépíteni azokban a helyiségekben, ahol pirotechnikát alkalmaznak, azonban a tűz oltásához szükséges számú és típusú tűzoltó készülék elhelyezésére kötelez.33 5.)
A kiürítés első szakaszára 1,50 percnél többet nem lehet számolni. A magyar jogalkotás OTSZ-ben foglaltakkal ezt biztosítja.
6.)
A főbejárati ajtó szélességét úgy kell meghatározni, hogy a helyiségben megengedett maximum létszám 2/3-a menekülés céljából igénybe tudja venni feltorlódás nélkül. Ilyen előírás nincs a magyar jogszabályokban, de bevezetése indokolt lehet, hiszen a tanulmányokból és az esettanulmányokból is kiderül, hogy a helyismerettel nem rendelkező vendégek nagy része pánik esetén menekülésre a főbejárati ajtót használja.
7.)
A menekülési utakon minden menekülésre igénybe vehető kijárati, vészkijárati ajtónál menekülési útirány jelző rendszert kell kiépíteni. A magyar jogalkotás OTSZ-ben foglaltakkal ezt biztosítja.
35
8.)
Kutatásokat kell folytatni arról, hogy a szórakozóhelyeken kézi tűzoltó készülékek elhelyezése hol a legoptimálisabb és ezzel együtt a biztonsági személyzetet is fel kell készíteni azok használatára.
9.)
A tűzoltást és életmentési munkálatokat végző szervek együttműködését a kommunikációs csatornák fejlesztésével segíteni kell.
10.) További kutatásokat kell folytatni arról, hogy jobban megértsük az ember vészhelyzetekben tanúsított magatartását. 11.) A tűz- és kiürítés modellező programokat tovább kell fejleszteni.
36
6 SZÓRAKOZÓHELYEK ELLENŐRZÉSE A 1032/2011. (II.28.) kormányhatározatban 2011. június 30-ai határidővel a kormány elrendelte a zenés, táncos szórakozóhelyek fokozott hatósági ellenőrzését. A tűzoltóságok a társhatóságokkal országszerte 2279 tűzvédelmi ellenőrzést hajtottak végre 2011 év végéig. A kiemelt időszakban (2011. május 30-ig) végzett 1691 ellenőrzéseken tapasztalt hiányosságok miatt sok helyszínen utóellenőrzésre volt szükség, azonban a korábban tapasztalt hiányosságokat sok esetben már megszüntették. A hatóság elsősorban az engedélyben meghatározott befogadóképességnek történő megfelelést, annak ellenőrzésének módját, a biztonsági személyzet létszámát, a kiürítési feltételeket ellenőrzi és a szabálytalanság súlyosságának mértékében tűzvédelmi bírságot szab ki. Ha a vendégek száma a befogadóképességet 15 %-kal meghaladja, vagy a vészkijáratok zárva vannak, a folyó rendezvényt az ellenőrzést végző hatóság azonnal megszüntetheti. “A tapasztalt hiányosságok miatt 601 esetben hatósági felhívást adtak ki, 307-szer hatósági kötelezéssel éltek, 108 esetben tűzvédelmi bírságot, 145 esetben helyszíni bírságot szabtak ki.”34. „Az ellenőrzések során tapasztalt, és jellemző hiányosságok az alábbiak voltak: -
a kiürítési útvonalakon elhelyezett nyílászárók nem a kiürítés irányába nyíltak;
-
a vészkijáratként számon tartott ajtók a rendezvény ideje alatt zárva voltak vagy különböző anyagokkal eltorlaszolták azokat;
-
a kiürítési útvonalakon a hő- és füstelvezetés hiányzott, vagy éghető burkolatot helyeztek el;
-
a dolgozók tűzvédelmi oktatását nem tudták igazolni;
-
a
villamos,
illetve
villámvédelmi
berendezések
időszakos
tűzvédelmi
felülvizsgálatát nem tudták igazolni; -
tűzoltó készülékek nem voltak, vagy időszakos felülvizsgálatuk hiányzott;
-
a fali tűzcsapok felülvizsgálata hiányzott;
-
a tűzvédelmi szabályzat, illetve tűzriadó terv hiányzott, vagy nem volt naprakész, illetve az ezekben foglaltak gyakoroltatása sem történt meg;
-
nem volt működési engedély;
-
a menekülési útvonalon biztonsági világítás vagy nem volt, vagy áramtalanítás után nem működött.”35
37
27 szórakozóhelyet zárattak be a kiürítés feltételeit közvetlenül akadályozó hiányosság, vagy a létszám jelentős túllépése miatt. A sorozatos ellenőrzések, a tűzvédelmi bírságok és a működési engedélyek elvétele az üzemeltetőket jogkövető magatartásra sarkallta. A legtöbb helyen a korábbi hiányosságokat megszüntették és láthatóan törekszenek a rendezvények biztonságos lebonyolítására azzal, hogy előzetesen egyeztetéseket folytatnak a szakhatóságokkal. Az ellenőrzés-sorozat tehát pozitív hatással volt a tűzvédelem helyzetére. Összefoglalóan elmondható, hogy a tűzvédelmi hiányosságok, szabálytalanságok száma csökkent.
1.grafikon – Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által készített grafikon, mely a szabálytalanságok tendenciális csökkenését mutatja be a 2011-es évben. 36
A kormányhatározatban megfogalmazott fokozott hatósági ellenőrzés után a kormányrendelet a tűzoltóságoknak (a szakhatóságokat bevonva) évenkénti kétszer nyitva tartási időben és egyszer azon kívüli kötelező helyszíni kontrollt ír elő. A hatályba lépés óta a korábban hiányzó, a tűzoltóság által végzett helyszíni biztonsági ellenőrzések még most is tárnak fel hiányosságokat, szabálytalanságokat, de természetesen mennyiségében töredékével kevesebbet a korábban tapasztaltakhoz képest.
38
7 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS A felmérésben résztvevő nyolcvan - jellemzően húsz és harminc év közötti - fiatal a következőket válaszolta szórakozási szokásairól, félelmeiről: 1.) Az
elmúlt
évek
szórakozóhelyi
és
szabadtéri
rendezvények
balesetei
megváltoztatták-e szórakozási szokásait? db
%
igen
15
19%
nem
65
81%
A megkérdezettek 4/5-ének szokásait nem változtatták meg a West-Balkán tragédiához hasonló eseménysorok, a fiatalok nem lettek körültekintőbbek az elmúlt időszakban. 2.) Mennyire érzi magát biztonságban a tömegrendezvényeken? db
%
a tömegrendezvények megijesztenek
10
12%
nem érzem magam biztonságban
11
14%
biztonságban érzem magam
36
45%
eszembe se jutott a biztonságommal foglalkozni
23
29%
A megkérdezettek körülbelül fele biztonságban érzi magát a médiában olvasott tömegszerencsétlenségek ellenére. Érdekes adat, hogy a válaszadók 1/5-e nem is foglalkozik saját biztonságával.
39
3.) Mennyire veszti el biztonságérzetét, ha a rendezvényen tömeg alakul ki? 1-5-ig tartó intervallumon az 1 azt jelenti, hogy biztonság érzetét egyáltalán nem befolyásolja, ha a rendezvényen tömeg alakul ki. db
átlag
80
2,49
A válaszok vegyesen alakultak. Elsősorban a személyiségtől, a nemtől és a testalkattól függ, ki mennyire fél a tömegben attól, hogy elnyomják. Az erős testalkatú, magas férfi biztonságérzetét a tömeg nem befolyásolja, míg egy törékeny, alacsony nő pánikba eshet attól, hogy a nála magasabb társai önhibájuktól függetlenül elszigetelik, és ezzel elveszti kapcsolatát a környezetétől. 4.) Tart-e attól, hogy a tömegből akkor sem tud kiválni, ha szeretne? db
%
igen
37
46%
nem
43
54%
Az igen és nem válaszok közötti közel egyenlő eloszlása az előző kérdéskor elemzett testalkat szerinti szélsőségek miatt alakult ennél a kérdésnél is így. 5.) Mennyire fél attól, hogy tűz üt ki a szórakozóhelyen? db
átlag
80
1,87
A megkérdezettek alapvetően nem félnek attól, hogy tűz üt ki a helyen, ahol szórakoznak. A pozitív morál arra vezethető vissza, hogy Magyarországon az ilyen típusú a tűzesetek a jó szabályozás miatt igen ritkák.
40
6.) Ismeri-e a meglátogatott szórakozóhely tűzriadó tervét? db
%
igen
3
4%
nem
77
96%
A válaszolók közül gyakorlatilag senki nem ismeri az általa látogatott szórakozóhely tűzriadó tervét. A megkérdezettek nagy része nem is tudta, hogy létezik ilyen terv. Tűzvédelmi előadássorozat keretein belül lehet felhívni figyelmüket a dokumentum és legfőképp a kiürítéssel kapcsolatos szabályok fontosságára. 7.) Veszély esetén melyik irányba menekülne? db
%
amerre a tömeg megy
13
16%
ahol bejöttem a szórakozóhelyre
34
43%
használom a vészkijáratokat és követem az irányfényeket
57
71%
8.) Ha a főbejáratnál a tömeg torlódását észlelné, keresne-e alternatív kijárati lehetőségeket? db
%
igen
76
95%
nem
4
5%
41
9.) Bízik-e abban, hogy a vészkijáratok nyitva vannak? db
%
igen
71
89%
nem
9
11%
10.) Ha használná a vészkijáratokat, szólna-e menekülő társainak, hogy kövessék, ezzel csökkentve a főbejáratnál kialakuló tömeget? db
%
igen
77
96%
nem
3
4%
A megkérdezettek körülbelül fele a főbejárat felé menekülne, döntő többségük pedig társaiknak szólva a vészkijáratokat használná, ha a főbejáratnál torlódást észlel. Ez az adat megnyugtató, bár kétséges és vizsgálandó, hogy pánik esetén a válaszok eloszlása ugyanilyen képet adna-e. 11.) Mennyire érzi hasznosnak, hogy a középiskolás korosztály tanrendjének keretein belül olyan előadássorozat kapjon helyet, mely felhívja a figyelmet a szórakozóhelyeken várható biztonságtechnikai illetve tűzvédelmi veszélyekre? 1-5ig tartó intervallumon az 1 azt jelenti, hogy egyáltalán nem tartja hasznosnak tűzvédelmi előadássorozatot tartani középiskolások részére. db
átlag
80
4,12
A középiskolát maguk után hagyó 20-30 év közötti fiatalok jelentős része úgy érzi, hogy a tűzvédelmi oktatás hasznos lenne a 15-18 éves korosztály részére.
42
8 TŰZVÉDELMI OKTATÁS A szórakozóhelyeken bekövetkezett tragédiák a korábban tárgyalt tömegpánik kialakulására vezethetőek vissza, amely elsősorban a bizonytalanságból és az információ hiányából ered. A tűzvédelmi ellenőrzéseknél feltárt hiányosságok, szabálytalanságok azt támasztják alá, hogy a vendégek jogosan nem bízhattak a szórakozóhelyek biztonságos kialakításában. A 2011-es év során észrevehető egy tendenciális javulás: a jogkövető magatartás és az azt következetesen fenntartó éves hatósági ellenőrzések biztosítják, hogy a szórakozóhelyeken a vendég biztonságban érezze magát. Tűzvédelmi oktatás keretein belül a középiskolás korosztályban tudatosítani kell azt, hogy veszélyhelyzet esetén milyen viselkedési normákat illetve alapvető szabályokat kövessenek. Így - ha az üzemeltetők, rendezvényszervezők betartanak minden előírást és a vendégek a tűzvédelmi oktatáson elhangzottaknak megfelelően járnak el - nem alakulhat ki olyan szituáció, mely tragédiához vezethet.
43
Az oktatásnak - mely általános tűzvédelmi utasításnak is értelmezhető - a következő pontokat kell tartalmaznia:
Lehetőség szerint mielőtt elmegy szórakozni, az interneten olvassa el a helyre vonatkozó tűzriadó tervet és tanulmányozza a kiürítési szabályzatot a menekülési útvonalak végig követésével!
1. TŰZ KELETKEZÉSÉNEK ELKERÜLÉSE ÉRDEKÉBEN
A szórakozóhelyen nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely tüzet vagy robbanást okozhat.
A szemetes kosarakba tűzgyújtásra alkalmas tárgyat dobni tilos!
Dohányozni, csak az arra kijelölt szabadtéren szabad!
2. TŰZRIADÓ ÉS KIÜRÍTÉSI UTASÍTÁS
Aki tüzet észlel, azonnal jelezze a biztonsági személyzetnek, illetve a közvetlen környezetében lévőknek!
A rendelkezésre álló eszközökkel lehetőség szerint kezdjék meg a tűz oltását, illetve a kiürítést a kihelyezett kiürítési rajzoknak megfelelően.
A menekülés sebességét a lehetőségeknek megfelelően válassza ki, hogy a lassabban közlekedőket ne lökje fel és a bejáratoknál ne alakulhassanak ki tömörülési gócpontok, melyek az ajtók áteresztő képességét csökkentik!
Kerüljék a pánikot, a tömörülést a lépcsőházakban, illetve a kijárati ajtóknál!
Ha a főbejáratnál tömeg feldúsulását észleli, keressen alternatív menekülési útvonalat és váljon ki a tömegből!
Bízzanak a vészkijáratok akadálymentes nyithatóságában és kövessék az oda vezető irányfényeket!
Szólítsa fel és irányítsa társait, hogy használják a rendelkezésre álló szabad vészkijáratokat!
Menekülés közben a többieket ne lökje fel!
A már elsodort társait segítse fel!
Ha elhagyta az épületet, attól minél jobban távolodjon el, hogy társai is kiléphessenek a biztonságos szabadtérre!
44
9 ÖSSZEFOGLALÁS A dolgozat témája: a zenés, táncos szórakozóhelyek biztonságosabbá tétele. A dolgozat témavezetése törekszik arra, hogy az összes potenciális veszélyforrást és az azok elhárítására megfogalmazott jogszabályi hátteret, kiegészítő intézkedéseket bemutassa. A bevezetésben a dolgozat rámutat a téma aktualitására, mely a balesetek előfordulási gyakoriságára és az elmúlt évtizedben észlelhető tömegrendezvények számának rohamos növekedésére vezethető vissza. Célkitűzésként megfogalmazhatjuk azt, hogy a szórakozóhelyek tervezésében, kivitelezésében, használatában és annak ellenőrzésében részt vevő magánszemélyeknek és szervezeteknek tökéletesen tisztában kell lenniük a saját és másoktól elvárható feladataikkal. Az esettanulmányok bemutatják a történelemben előforduló alulszabályzásból, emberi mulasztásból, tervezési vagy használati hibákból származó tűzeseteket, illetve a tömegrendezvényeken
bekövetkezett
emberi
életeket
követelő
tragédiákat.
A
diplomamunka részletesen foglakozik a rendezvényeken kialakuló embertömeg pszichológiájával, a tömegpánik felszínre törésével és az azt megelőző intézkedésekkel, hiszen az egyik alapvető feladat, hogy a pánik jelenség kialakulásának lehetősége a minimálisra csökkenjen. Felhívja a figyelmet a tömeg mozgásával, kiürítésével és a tűz fejlődésével foglalkozó kutatásoknak és a számítógépes modellek fejlesztésének fontosságára. A zenés, táncos szórakozóhelyek hazai előírásainak bemutatásával folytatódik az értekezés, mely a különböző szórakozóhely alaptípusokra vonatkozó létesítési és használati szabályait veszi sorra azok értelmező elemzésével együtt, majd az Amerikai Nemzeti Tűzvédelmi Szövetség által készített: A szórakozóhelyek tűzesetei című tanulmányában megfogalmazott ajánlásokat értelmezi a magyar jogalkotás tükrében. Az elmúlt egy évben tartott hatósági ellenőrzések gyakorlatilag minimálisra csökkentették a korábban előforduló szabálytalanságokat és a rendezvényszerezőket jogkövető magatartásra sarkallta, ezzel elérve azt, hogy a szórakozóhelyek valóban biztonságos helyekké váltak. A záró fejezetben a közvéleménykutatás rávilágít arra, hogy a fiatalok szórakozási szokásait az elmúlt évek tragédiái nem változtatták meg, így számukra tematikus tűzvédelmi oktatás ajánlott, melynek tartalmi pontjaival zárul a dolgozat.
45
10 IRODALOMJEGYZÉK a)
1996. évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
b)
23/2011. (III.8.) BM rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről
c)
28/2011. (IX.6.) BM rendelet: Országos Tűzvédelmi Szabályzat
d)
39/2011. (XI.15.) BM rendelet: A tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól.
e)
30/1996. (XII.6.) BM rendelet: A tűzvédelmi szabályzat készítéséről.
f)
155/2003. (X.1.) Kormány rendelet: tevékenységek felügyeletéről
g)
Veres György: Kiürítés számítógépes modellezése, Védelem: katasztrófa- és tűzvédelmi szemle, 2011. XVIII. évfolyam 3. szám (2011-06-01)
h)
Robert F. Duval: NFPA Case Study: Nightclub Fires, 2006
i)
Dirk Helbing, Farkas Illés és Vicsek Tamás - A MENEKÜLÉSI PÁNIK DINAMIKAI TULAJDONSÁGAINAK SZIMULÁCIÓJA - Fizikai Szemle – 2000.október –L. évfolyam 10.szám
46
a
polgári célú
pirotechnikai
11 INTERNETES FORRÁSJEGYZÉK j)
Wipipédia:http://en.wikipedia.org/wiki/The_Station_nightclub_fire 2012.05.01
k)
http://listverse.com/2010/03/08/top-10-modern-night-club-fires/ 2012.05.04.
l)
Wikipédia:http://hu.wikipedia.org/wiki/Trag%C3%A9dia_a_WestBalk%C3 %A1n_sz%C3%B3rakoz%C3%B3helyen - 2012.04.11.
m)
http://hvg.hu/vilag/20110117_duisburgi_love_parade - 2012.04.14
n)
http://emlekekroluk.mindenkilapja.hu/html/23245720/render/hirek 2012.05.01
o)
http://www.rnw.nl/english/article/love-parade-ends-tragedy - 2012.05.01.
p)
http://nol.hu/belfold/20110118tomegpanik__mintha_auto_nehezedne_a_mell kasra - 2012.04.14
q)
http://www.trafficforum.org/crowdturbulence - 2012.05.01.
r)
http://www.jateklub.hu/klub - 2012.05.01.
s)
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_sajto_olvas&ki d=375 – 2012.04.29.
47
-
-
12 VÉGJEGYZÉK 1
1996. évi XXXI. törvény 4. §
2
http://www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan388.pdf -2012.04.30. - Veres György
Kiürítés számítógépes modellezése 3
Wipipédia: http://en.wikipedia.org/wiki/The_Station_nightclub_fire -2012.05.01.
4
Wipipédia: http://en.wikipedia.org/wiki/The_Station_nightclub_fire -2012.04.14
5
http://www.nfpa.org/assets/files/pdf/research/case_study_nightclub_fires.pdf -2012.05.04.- NFPA Case Study: Nightclub Fires by Robert F. Duval, Senior Fire Investigator, 6
http://listverse.com/2010/03/08/top-10-modern-night-club-fires/ - 2012.05.04.
7
Wikipédia:http://hu.wikipedia.org/wiki/Trag%C3%A9dia_a_WestBalk%C3%A1n_sz%C3%B3rakoz%C 3%B3helyen - 2012.04.11. 8
http://emlekekroluk.mindenkilapja.hu/html/23245720/render/hirek - 2012.05.01.
9
http://hvg.hu/vilag/20110117_duisburgi_love_parade - 2012.04.14
10
http://www.rnw.nl/english/article/love-parade-ends-tragedy - 2012.05.01.
11
http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6meghiszt%C3%A9ria – 2012.04.14
12
Dirk Helbing, Farkas Illés és Vicsek Tamás A MENEKÜLÉSI PÁNIK DINAMIKAI TULAJDONSÁGAINAK SZIMULÁCIÓJA Fizikai Szemle – 2000.október –L. évfolyam 10.szám 13
http://nol.hu/belfold/20110118-tomegpanik__mintha_auto_nehezedne_a_mellkasra - 2012.04.14
14
http://www.sg.hu/cikkek/75971/szimulaciokkal_a_tomegpanik_ellen - 2012.04.14.
15
http://www.trafficforum.org/crowdturbulence - 2012.05.01.
16
http://www.jateklub.hu/klub - 2012.05.01.
17
http://hadmernok.hu/2009_2_veres.pdf - 2012.04.30. - Veres György és Szilágyi Csaba TÖMEGTARTÓZKODÁSÚ ÉPÜLET KIÜRÍTÉSÉNEK VIZSGÁLATA II. 18
http://www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan388.pdf -2012.04.30. - Veres György
Kiürítés számítógépes modellezése 19
23/2011. (III.8.) BM rendelet módosító - 94/2011. (VI. 28.) BM rendelet
20
28/2011. (IX.6.) BM rendelet: 6. § 15. értelmező definíció
21
28/2011. (IX.6.) BM rendelet: 6. § 17. értelmező definíció
22
28/2011. (IX.6.) BM rendelet: 595. §
23
28/2011. (IX.6.) BM rendelet: 596. §
24
28/2011. (IX.6.) BM rendelet: 575. §
25
28/2011. (IX.6.) BM rendelet: 575. §
26
28/2011. (IX.6.) BM rendelet: 375. §
48
27
28/2011. (IX.6.) BM rendelet: 396. §
28
28/2011. (IX.6.) BM rendelet: 421. §
29
28/2011. (IX.6.) BM rendelet: 412. §;414. §
30
28/2011. (IX.6.) BM rendelet: 416. §
31
23/2011. (III.8.) BM rendelet: 8. §
32
http://www.nfpa.org/assets/files/pdf/research/case_study_nightclub_fires.pdf -2012.05.04.- NFPA Case Study: Nightclub Fires by Robert F. Duval, Senior Fire Investigator, 33
155/2003. (X.1.) Kormány rendelet: Pirotechnikai biztonsági szabályzata
34
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_sajto_olvas&kid=375 – 2012.04.29.
35
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_sajto_olvas&kid=230 – 2012.04.29.
36
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_sajto_olvas&kid=375 – 2012.04.29
49
NYILATKOZAT A SZAKDOLGOZATRÓL
Alulírott
név:
Krupp Márton
születési hely, idő:
Budapest, 1984.06.07.
lakcím:
Budapest, 1116 Hunyadi Mátyás út 12.
tagozat:
Tűzvédelmi szakmérnök levelegő tagozat
Neptun-kód:
A50ZAO
a jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem: az általam elkészített
a zenés, táncos szórakozóhelyek biztonságosabbá tétele című szakdolgozat önálló munkám eredménye. A dolgozat elkészítése során betartottam a szerzői jogvédelmi szabályokat, az idézésre és a forrás megjelölésére vonatkozó előírásokat.
Budapest, 2012. 06. 04. ………………… Krupp Márton a hallgató aláírása
50
