Ára: 100 Ft
Közéleti idõszakos kiadvány
III. évfolyam 4. szám 2006. augusztus
Tûzoltó verseny 2006 Nagy örömünkre szolgált, hogy ez évben is helyet adhattunk a tûzoltók szakmai vetélkedõjének a telephelyünkön, az ún. volt Volán Telepen. A tavalyi rendezvényhez hasonlóan most is nagyon látványos volt a tûzoltóautókkal végzett ügyességi verseny, illetve az égõ autóból a személyek kimentése. Sajnos - mivel még csekély közismertségnek örvend ez a rendezvény - kevés „külsõ szemlélõ” láthatta személyesen a tûzoltók talpraesettségét, versenyszellemét és fegyelmezettségét. Ezúton is szíves figyelmébe ajánlom mindenkinek, hogy tekintse meg személyesen is a következõ ilyen rendezvényt, melyet próbálunk egyre ismertebbé tenni. Erõt, egészséget kívánok a „lánglovagok” további munkájához! Takács Zoltán
Tûzoltók versenye Mezõtúron (2. oldal)
Szólunk még: 150 éves az Újvárosi Általános Iskola 4. old. Akiért a harang szól 10. old. Klebelsberg Kunó oktatáspolitikája 7. old. Egészségügyi tanácsok... 11. old. Kirándulás Tündérkertbe 9.old. Megalakult a Túri Olvasóegylet 12. old.
2.
Mezõtúri Híradó
2006. augusztus
Tûzoltók versenye Mezõtúron Június 21-én immár második alkalommal került megrendezésre Mezõtúron a volt VOLÁN telepen a Jász- Nagykun- Szolnok „Megyei tûzoltó szakmai vetélkedõ”. A szakmai vetélkedõnek már hagyományosan a TAKÖV Belföldi és Nemzetközi Szállítmányozó Kft. adott otthont. Takács Zoltán a Kft. igazgatója elmondta, hogy szívesen adott helyet a rendezvénynek, ezzel is segítve a tûzoltók bemutatkozását, felkészülését, versenyét. A verseny során a tûzoltók számot adhattak elméleti és gyakorlati felkészültségükrõl, valamint a korábbi kapcsolatok erõsítésére is volt lehetõség. A jól sikerült rendezvényen részt vett a megye minden tûzoltó parancsnoksága, a versenyt felügyelte a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A verseny gyõztese: Szolnok megyei jogú város Hivatásos Önkormányzati Tûzoltósága 2. helyezett: Jászberény 3. helyezett: Tiszafüred lett.
Mentés közben
Liszkai Zoltán tü. alezredes Mezõtúr Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóság parancsnoka, Takács Zoltán a TAKÖV TRANSZ kft. igazgatója, Ifj.Takács Zoltán, Csomós Mátyás a Jász - Nagykun - Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatója, polgárvédelmi ezredes, Kelemen Sándor tü. alezredes, Tiszafüred HÖT parancsnoka Lévai Kálmán tü. alezredes, Karcag HÖT parancsnoka
- Patkós -
Mi lesz veled érdekvédelem? Kísértetiesen hasonlít az MSZP és a szakszervezetek viszonya a Horn kormány választási idõszakához. Az MSZOSZ vezetõi tagadják az együttmûködést, de a napilapok információi szerint biztosnak tûnik a választási megállapodás a jelenleg hatalmon lévõ kormánnyal. Példa rá Nagy Sándor a hajdani pártállami szakszervezeti fõvezér, aki a Horn kormány elõtti kampány idõszakában kötött együttmûködési megállapodást az MSZP-vel. Ezzel elárulta az általa képviselt munkavállalókat, a saját érvényesülése érdekében. Ebben az idõszakban (1994-1998) több szakszervezeti vezetõ bekerült a kormányba, Nagy Sándor azóta is ott zsírosodik államtitkári beosztásban. Akkor azt ígérték, hogy a nyugdíjasok ingyen utazhatnak repülõgéppel Európába, ígérték, de nem teljesült. Azt nem ígérték, hogy felemelik a nyugdíjkorhatárt, de megcsinálták, sajnos. Képzelje magát ebbe a helyzetbe az a Lendvai Ildikó, aki Thürmer Gyula közvetlen munkatársa volt a rendszerváltás elõtt. Párttársaikkal szívükön a vörös csillaggal, rajta sarló kalapáccsal, arccal kelet, a nagytestvér felé fordulva. Most pedig reformerként tetszelegve a vörös csillagot taposva száznyolcvan fokot fordulva vadkapitalistává válásukkal, arccal nyugat felé. Szükség lenne egy erõs, független érdekvédõ szervezetre az oktatásban. Sajnos a szakszervezetek csak szimbolikus jelentõségûek, formálisak. Egyre több helyen rákényszerítik a dolgozókat a
munkástanácsok megalakítására, ezzel egy idõben aláírási ívekkel bizonyítottan saját akaratukkal kiléptek a szakszervezetbõl. A munkástanácsok formális érdekvédelmi szervezetté minõsültek, háttértámogatás nélkül. Megszûnt az érdekvédelem, mert a tulajdonos, vagy a vállalati vezetõk rendelkeznek a nekik megfelelõ, általuk kijelölt munkástanácsot vezetõ személyek jogaival. Valójában ki képviseli a munkavállalókat? Hol van a szakszervezet, a szakszervezeti függetlenség? A demokráciánkban van még mit tenni a munkajog területén. Nyugdíjas
2006. augusztus
Mezõtúri Híradó
Kormányozni minek, avagy a sulykolás hatalma Szerény véleményem szerint a jobboldal választási vereségét részben saját hibáinak, részben azonban a média kontrollálatlan és kontrollálhatatlan hatalmának köszönheti. Nem szabad azonban szó nélkül elmenni amellett, hogy manapság a média emel fel politikusokat és dob a süllyesztõbe, a média az, amely egyes pártokat a tenyerén hordoz, másokat karanténba zár és ellehetetlenít. A média 95%-nak az MSZP-SZDSZ duó a kenyéradó gazdája, így balliberális befolyásoltságú, balliberális szellemiséget hordoz magában, a balliberális világnézet erõsítését, a társadalom balliberális szemléletnek megfelelõ teljes átformálását, s ezzel párhuzamban a nemzeti oldal mozgásterének, befolyásolási-potenciáljának leszûkítését és örök-ellenzékiségük bebetonozását hivatott végrehajtani. A média ma a legfõbb hatalom hazánkban. Tekintettel annak rendkívül egyoldalúságára ma odáig jutottunk, hogy a baloldali kormányzat nem tud egyetlen baklövésébõl sem rosszul kijönni, mert véleménymanipulátorok, politológusi gúnyába bújtatott megmondóemberek reggeltõl-estig fényezik hõn szeretett vezérüket és annak pártját, miközben a Fidesz vagy Orbán Viktor legapróbb hibájából, félreérthetõ nyilatkozatából is fõbenjáró bûnt kreálnak azonnal és teleordítják vele az országot-világot. Mindez önmagában még nem lenne olyan nagy probléma, ha meglenne a megfelelõ súlyú ellenzéki média, amely kiolthatná az elõbbiek hatását. De nincs! Nincs, s így sérül az állampolgárok alapvetõ alkotmányos joga is, a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz való jog. Egész egyszerûen arról van szó, hogy a jobboldal alig képes eljuttatni üzeneteit a társadalomnak, ami mégis eljut, az nem jobbról jut el, hanem a ballib médiától, szövegkörnyezetébõl kiforgatva, ártó szándékú, lejárató célzatú kreálmányok formájában. A jobboldalnak nincs földi sugárzású televíziója, ezeknek három is akad. Három tv, amely a legutolsó falu és a legutolsó tanya legutolsó házába is eljut, anélkül hogy mûholdvevõt kellene felszerelni, vagy anélkül, hogy elõ kellene fizetni rá. Ebbõl a közszolgálatinak mondott tv-vel van tulajdonképpen a legkisebb baj, az ugyanis mindig a hatalmon lévõk szekerét tolja, csak ne nevezze magát közszolgálatinak, amikor rendre 3-4 köztudottan balos politológussal szokták kielemezgetni az egyes politikusi nyilatkozatokat. A két kereskedelmi adó mentségére balról azt szokták felhozni, hogy az független, a nézettség és a profit motiválja õket, stb. Az igaz, hogy profitorientáltak, de az nem, hogy függetlenek lennének a politikától. Nagyonis elkötelezettek õk az MSZP-SZDSZ tandemnek. Még 1997-ben, a Horn-kormány idején lettek kiosztva a földi sugárzású frekvenciák, majd az Orbán-kormány elleni folyamatos áskálódásaik meghálálásaként, illetve a Fidesz visszatértétõl való félelmében 10 évre szóló szerzõdésüket még a választások elõtt meghosszabbította a kormány meghosszabbított kezeként funkcionáló ORTT azért, hogy ha a Fidesz mégis visszatérne a hatalomba, biztosítva legyen a terep a baloldal újabb lejárató hadjáratához, az esetleges jobboldali kormányzati eredmények kisebbítéséhez. Az említett csatornák hírmûsorai egyoldalú szelekció eredményeként állnak össze. Maguk a szerkesztõk is nyilvánvalóan politikai lojalitás alapján vannak összeválogatva, amely önmagában biztosítja a regnáló ballib elit kényének-kedvének megfelelõ tömeg(félre)tájékoztatást. Ezek a szerkesztõk aztán eldöntik mibõl legyen hír egy jól meghatározható szempont alapján. Ez pedig következõ: mi az amit el kell hallgatni, és mi az, amit vezetõ hírré kell avanzsálni és aztán sulykolni napokig, hetekig. Ha a baloldalnak kényelmetlen-kellemetlen dolog kerül napvilágra a jobboldali sajtóban, akkor a megszokott sorrendben elõbb letagadják (Orbán hazudik!), késõbb kénytelen-kelletlen beismerik és szerecsenmosdatnak (Na jó, úgy volt, de ez csak apró „pontatlanság”, nem úgy viszont a Zorbán-bányák!), végsõ esetben bekenik az ellenfelet is saját mocskukkal (Ha már mi nem tudunk tisztára mosakodni, ti se legyetek tiszták! Az Áder is ott dumcsizott a brókerrel, nem?). A másik probléma a manipulatív hírmûsorok mellett, a rengeteg igénytelen gagyi-mûsor és az, hogy az értékteremtõértékörzõ mûsorok (pl. történelmi, természettudományos, kulturális
3.
ismeretterjesztõ mûsorok) számûzve vannak a kereskedelmi médiákról, arra való hivatkozással, hogy senkit sem érdekelnek. A közélet iránt érdektelen emberekhez kizárólag az említett három adó jut el. Ilyen médiaviszonyok közepette fordulhatott az elõ, hogy az a Medgyessy-Gyurcsány kormány, amely baloldali értelmiségi körökben sem letagadva a módszerváltás óta leggyengébb teljesítményt nyújtja, mégis ismét bizalmat kapott a szavazóktól. Az a Gyurcsány kapott négy évre mandátumot, aki a lépegetõsdin kívül semmilyen kormányzati teljesítményt felmutatni nem tud, ellenben megtöbbszörözték a kormányzati propagandára juttatott pénzeket rögtön miután kormányt alakított a puccskirály. Másfél éven keresztül folyamatosan sztárolták a pápai gyereket az összes szóba jöhetõ baráti médiában (közszolgálati, kereskedelmi), még a bulvársajtóban is rendszeres szereplõ lett, s közben végig road-show-zta az országot, egyetemektõl sörfesztiválokig mindenütt terjesztette a saját hülyeségeit. Nem kormányzott, helyette
megüzente, hogy majd elkezd kormányozni, ha rászavaznak, folyamatosan szerepelt, a csapból is õ folyt, sulykolta agyrémeit a köztársaságról, az igazságosságról, a bátorságról, stb. Márpedig Goebbels óta tudjuk, hogy a sulykolás hatásos népbutító eszköz. Ráadásul a baráti média hathatós segítségével valóságos személyi kultusz alakult ki körülötte. Márpedig akit szeretnek, annak szavát még sulykolás nélkül is igaznak veszik a hívek. Meglátásom szerint tehát rendkívül szoros kapcsolat van a hazai médiaviszonyok és a választási eredmények között. Épp ezért hiba a Fidesz részérõl, amiért 1998-2002 között naivságból, vagy hozzá nem értésbõl ezt a nemzeti oldal számára rendkívül hátrányos felállást megváltoztassa a javunkra, az most más kérdés, hogy sikerült volna-e. Épp ezért kell egy jobboldalinak mindig legalább kétszer annyit teljesítenie és legalább kétszer annyira vigyáznia minden egyes szavára, mert különben õmaga, vagy pártja rögtön össztûz alá kerül, energiáját felõrli a védekezés, a mentegetõzés, miközben a másik oldal az eredményes figyelemelterelõ hadmûveletnek köszönhetõen nyugodtan folytathatja a színfalak mögött kétes üzelmeit. Sajnos mára oda jutottunk, hogy a balliberális média kegyeinek, s rajta keresztül a balliberális kormányzatnak is meg kell felelni, ha nem akarjuk, hogy a társadalom idomítható, lázítható, az elõbb említett fogyasztó szemléletû részét végletesen ellenünk hecceljék. Ez pedig egy tûrhetetlen állapot, amely elõbb-utóbb saját értékeink feladását és a nemzeti tábor erodálódását fogja eredményezni. A fentiek alapján úgy gondolom, hogy nincs más mód, mint kiharcolni a frekvenciák újraelosztását, ha kell zsarolással, a 2/3os törvénymódosítások megszavazásáért cserébe. Nem tûr halasztást, már így is az utolsó órában vagyunk! Mostanában a kormánypárti sajtó és a kormánypárti politikusok behízelgõ nyilatkozataiból is leszûrhetõ, hogy nagyon kellene nekik a saját szemetük eltakarításához, a megszorításokhoz - amit reform névre kereszteltek - a Fidesz szavazata, hát éljen a zsarolási potenciáljával. Vessen véget az úriembereskedésnek és álljon a sarkára! A pragmatista gondolkodás sokkal erõsebb képviseletét várom a Fidesztõl, és azt, hogy merjen kemény lenni, az érdekünkben, 2,3 millió szavazója érdekében, a nemzeti tábor megmaradása, s gyarapodása érdekében. A ballibekkel pedig ne is foglalkozzon, õk addig fogják támadni, míg létezik. Nekik nem tud úgyse megfelelni, ha mégis, akkor pedig nagy a baj! szókimondó
4.
Mezõtúri Híradó Új beruházások
2006. augusztus
150 éves születésnapját ünnepelte az Újvárosi Általános Iskola Mily csodálatos, hogy városunk ilyen becses intézmény tulajdonosa lehet, mint az Újvárosi Általános Iskola! A tanulók, volt diákok, pedagógusok és az iskola dolgozói idõt, fáradtságot nem kímélve készültek az iskola születésnapjára. Az ünnepi hét az Iskolatörténeti Kiállítás megnyitójával vette kezdetét. Mindazok - akik „öreg” újvárosi diákok, tanárok voltak - felidézhették emlékeiket a kiállított tárgyak, taneszközök, fotók megtekintése alkalmával. Ezt követõen Petõfi szavalóverseny
Szélerõmû: E hónap végén, jövõ hónap elején elindul a szélkerék, Mezõtúr új látványossága. A megtermelt energiát a város hasznosítja majd.
Alsórészi utak A csatornázás után új útburkolatot kapott az Alsórészen több utca, többek között a képek alapján a Kiss János utca, Martinovics utca, Munkácsy utca, Budai Nagy Antal utca. Elgondolkodtató, hogy a szûk, kis utcák legyenek egyirányúak, így az út minõsége is hosszabb ideig kiváló maradna. kép és szöveg: Patkós Éva
következett, ahol tanulóink szép sikereket értek el. Másnap színvonalas mûsort tekinthettünk meg, melynek alkalmából az iskola volt tanulói léptek fel, igen nagy tetszést aratva a közönség soraiban. Különösen tetszett Szendrei Lajosné elõadása a piros pöttyös labdáról. A történet segítségével mindenkit visszaröpített a régi gyermekkorba. Majd következett négy csodálatos revütáncos hölgy, akik vidám táncmûsort adtak elõ. A mûsor zárásaként az Old Boys együttes adott koncertet, s teremtett jó hangulatot a nézõk között. A szombati napon Dr. Draskovits Dénes polgármester emléktáblát avatott fel az iskola fennállásának 150. évfordulója tiszteletére. Ezen ünnepi alkalomból az iskola öregdiákjai nevében hangzottak el köszöntõk, valamint az iskola történetét idézte fel Magyar Béla volt igazgató. Tóthné Kara Judit iskolaigazgató az iskola dolgozói nevében köszöntötte az ünneplõ közönséget. Néhány öregdiák pár szóban emlékezett meg a régmúlt idõkrõl, a volt diáktársakról, akik ebben az iskolában folytatták tanulmányaikat, értek el kimagasló eredményeket, sikereikkel öregbítik az iskola hírnevét. A megemlékezés sorozat zárásaként 1500 méteres emlékfutást rendeztek az iskola tiszteletére, majd családi sportvetélkedõvel zárult a program. Emlékezetes élményben volt része mindazoknak, akik részt vettek az iskola fennállásának ünnepségén! TAMINA
2006. augusztus
Mezõtúri Híradó
5.
Nyertesekrõl, vesztesekrõl A küzdelem végén legtöbbször világos az, hogy ki gyõzött és ki veszített. De, hogy ne legyen kétség ki is hirdetik. Gyõztes rendszerint csak egy van, a vert mezõnyben akárhányan is lehetnek. A vereség érzete azonban különbözõ. Az egyik elfenekelt azért boldog, milyen jó, hogy nem verték agyon. A másik szomorú, önmarcangoló, hamut szór a fejére, keresi a felelõsöket (többet is talál), mert csak hajszállal maradt el a gyõzelemtõl. Így van ez a sportban és így a politikában is. Példának okáért az Újpest focistái gyászolnak, mert csak másodikok lettek a bajnokságban, ráadásul az utolsó mérkõzés döntött. A REAC ünnepel, mert sokáig kiesõjelölt volt, s most érzi a siker örömét, mert bennmaradt. De találhatnánk példákat a futball világbajnokság résztvevõi között is. A politikában is emberek vannak (vannak emberek is) akár a sportban, miért is lenne ott másképpen. A FIDESZ nagyon készült a választási gyõzelemre, a többség számára kedvezõbb programot alkotott, sokáig esélyes is volt, de a második helyét úgy éli meg, mintha kiesett volna a Parlamentbõl. Felelõsek persze már vannak, a belsõ egymásnak feszüléseket a mérsékelt bölcsebb erõk még féken tartják, de a felülemelkedést csak remélni lehet. A meglepetés-csapat az MDF magabiztos, lám õk tudták, megmondták és megcsinálták, ott vannak a Parlamentben. Csak a kívülállóknak esett le az álluk a csodálkozástól. Csõdöt mondtak a politológusok, az újságírók és minden más vélemény alkotók, de Schmuck Andorék tudták. 80 - 100 ezres titkos hadsereg a Tisztelet Társaság bevetése nem nagyon volt publikus. Mindenki tanulhat belõle: a politikában nem nyílt kártyákkal kell játszani, mert az az ellenfélnek kedvez. A gyõzelem a fontos, az alkalmazott eszközök milyensége elfelejtendõ. Az MDF „sikere” úgy kezdõdött, hogy kb. két éve Dávid Ibolyáék elkezdték a FIDESZ elleni támadás sorozatot, egyre nagyobb hévvel és gyakorisággal ütöttek, olykor fricskáztak, máskor rúgtak. Az MDF élvonalbeli politikusainak nagy részének és a tagság nem tudni milyen - de jelentõs - hányadának ez a „modern stílus” nem igazán tetszett, hiszen az MDF akkori parlamenti jelenléte mindenki által tudottan - éppen a FIDESZ-szel történt szoros választási együttmûködés eredményeként vált lehetségessé. Az MDF fennmaradása, illetve megerõsítése tekintetében tehát két egymással szemben álló felfogás alakult ki. Az ellentétek elmérgesedtek, és a D.I. körül csoportosuló erõk kerekedtek felül, amelynek többek között az lett a következménye, hogy a 24 fõs parlamenti csoportjuk nyolc fõre csökkent. Így vágtak neki a 2006-os országgyûlési képviselõ választásnak. Az elõjelek rosszak voltak, az 5%-os parlamenti küszöb elérését senki nem prognosztizálta. Mégis sikerült, mégis boldogok a külsõ segítség életmentést jelentett, a tagság elolvadásán nincs idõ búslakodni, új szavazókra számítanak. Ki tudja, honnan? A mezõtúri MDF-et sem kerülte el az ellentétek hullámverése. A párttagok többsége a FIDESZ-szel való együttmûködés folytatása továbbfejlesztése mellett foglalt állást, (még az ellentétek országos méretûvé alakulását megelõzõen), de az elnök asszonynak szánt ilyen tárgyú írásbeli figyelmeztetés is csak a Katona Kálmánnal folytatott késõ estébe nyúló vitáig jutott el, eredményt
nem hozott. A választási kampány idõszakára Mezõtúron a tagok túlnyomó többsége kilépett, illetve kilátásba helyezték kilépésüket. Fájdalmas döntés volt! Az MDF-s parlamenti képviselõk körében dúló harc következtében Lezsák Sándor, a „lakitelki sátor” házigazdája is a kizárás sorsára jutott, s vele együtt az MDF több régi parlamenti nyerõembere is. A kizárt és kilépett politikusok Lezsák Sándor vezetésével újra szervezõdtek és létre hozták a Nemzeti Fórum Egyesületet (tehát nem pártot, ami a jobboldal további megosztását eredményezte volna). A kezdeményezés magához vonzotta az MDF-bõl kiváltak java részét, és országos szervezetet alakítottak ki. A választási kampányban a Nemzeti Fórum a FIDESZ-t támogatta viszonzásképpen az országgyûlési képviselõ választáson is elinduló Nemzeti Fórumosok élvezték a FIDESZ támogatását. Igen eredményesen, hiszen az N.F. jelöltjei a választóktól átlagosan a legtöbb szavazatot kapták, megelõzve minden más szervezetet, a gyõztes MSZP-t is. Az egyéni választó kerületben többen bekerültek a Parlamentbe (pl. Lezsák Sándor, Font Sándor, Balsai István, és a közelmúltban fájdalmasan elveszített Horváth Balázs is). A Nemzeti Fórumnak Mezõtúron is van szervezete (ügyvezetõje Nagy József), sõt a mezõtúriak egy része alkotó módon részt vett a Szolnok megyei szervezet létrehozásában. Visszatérve az írás elején felvetett gondolathoz: úgy véljük, hogy a gyõzelem nem csupán az ellenfél legyõzésével, vagy a létszámfölény kivívásával érhetõ el, hanem azzal is, ha sikerül szinten tartani, vagy fejleszteni (a még mindig csak alakulóban lévõ) demokráciánk színességét, sokoldalúságát, hiszen a törekvések túlzott egységesülése a demokrácia szegényedéséhez, sorvadásához vezet. Ebben viszont szeretnénk sokakkal egyet érteni! Kara Miklós
6.
Mezõtúri Híradó
Tisztelt Olvasó! Korábbi számunkban már beszámoltam a Túri Polgári Kör éves (2006 nyári-2007 áprilisi) programjáról, melyben központi szerepet kapott a „Beszéljük meg, gondolkodjunk együtt” címmel indított rendezvénysorozatunk. Minden hónap elsõ szerdáján gyûltünk, gyûlünk össze állandó helyszínünkön a Katolikus Általános Iskolában 17.00-tól. Eddig három lakossági fórumot tartottunk, a résztvevõk a témák avatott képviselõitõl naprakész, korrekt válaszokat kaptak kérdéseikre. Összejöveteleink azt a célt szolgálják a lakosság részére, hogy problémáinkra megoldást találjunk, közvetítve azt illetékes hivatalokhoz kérdéseiket, gondolataikat vagy akár ötleteikkel, gondolataikkal, elképzeléseikkel beleszólhatnának városunk építésébe, szépítésébe. Ennek megfelelõen több témakört érintve mintegy társadalmunk minden részére kiterjedõen próbáltuk összeállítani a fórumok témaköreit! Ismételten tájékoztatom a kedves olvasókat az eddigi (közép-, felsõfokú- és felnõttképzés, egészség, sport, nyugdíjasok helyzete, szociális ellátások) és az elkövetkezendõ rendezvényeink fõ irányvonalairól!
Vaktyúk nemzet Megcsináltuk…! Õk kormányoznak, mi meg a hátsó ülésen sikítunk, s várjuk a szakadékot! A szakadék mély és sötét. Ki tudunk kapaszkodni? Vagy jó nekünk ott is? Semmi gond, végigsírjuk a kereskedelmi TV-bõl a nyakunkba csöpögõ brazil sorozatokat, este röhögünk a falubolondja Gyõzikén, s ropogtatjuk a kínai fokhagymával bekent pirítóst és iszunk rá egy kis szlovák tejet. Reggel veszünk egy Magyar Nemzetet, harsányan röhögünk, hogy már megint az államháztartási hiánnyal riogatnak, majd összegyûrjük és nyilvánosan elégetjük. Gyurcsány tanár bácsi én készültem! Jó tanulóként elõveszek egy Népszabadságot, és beleolvasva elbizonytalanodom. A balliberális sajtó gyöngyszeme a választások utáni elsõ perctõl kezdve megvilágosodott, egymás után ontja a segélykérõ kiáltásait, hogy homokviharba került a magyar gazdaság, csikorognak a kerekek. De kérem, és a „dübörgõ gazdaság” meg, hogy „ideje megbarátkoznunk a gondolattal, hogy fantasztikusan sikeresek vagyunk”? „Szegény” Lendvai Ildikó is elszepegte az együtt érzõ újságíróknak, hogy: Talán egy kicsit túlköltekeztünk! Kedves Ildikó, elfogyott a narancsos bukta, elszállt a választási gyõzelemre benyakalt pezsgõ mámora, nyakatokba zuhant a nyers valóság? A nyers valóságot nem láttátok? Süket fülekre talált a külföldi pénzintézetek és Európai Unió megrovása? Vagy az intõ szavakat nem hallottátok a „dübörgõ gazdaságtól”? Volt merszetek csak választási gyõzelem után bejelenteni, hogy összehoztátok Európa legnagyobb államháztartási deficitjét? Ja, kérem, nem akartatok minket összezavarni ilyen apró tényezõvel, inkább hazudtatok, hogy meg tudjátok kaparintani a hatalmat. Ennyire nem néztetek minket felnõtteknek! Megcsináltátok! S komor csend. Zárt ajtó mögötti tárgyalások, se kormány, se program. S közben a balliberális sajtó napról napra újabb és újabb gazdaságelemzõ cég elemzését jelenteti meg, akik harsogva sulykolják a fejünkbe hazánk súlyos gazdasági helyzetét. Reformokra van szükség, világosodnak meg a koalíciós elmék, sõt ki merik jelenteni, hogy a rendszerváltás óta eltelt 16 év felelõs a kialakult pénzügyi csõdhelyzetért. És a „vidám
2006. augusztus
- aug. 02. Turizmus, mezõtúri turisztikai látványosságok - szept. 06. Városfejlesztés, beruházások megvalósítása - okt. 04. Mezõgazdaság helyzete - nov. 08. Óvodai, általános iskolai képzési rendszer - dec.06. Egyház, kultúra, hagyományok megõrzése, ünnepi készülõdés - jan. 03. Demokrácia hazánkban - febr. 07. Jogi, adóügyi tanácsok - márc. 07. Nõk helyzete - ápr. 04. Családok, gyermekek helyzete Rendezvényeink ajtaja mindenki elõtt nyitva áll, szeretnénk ha minél több érdeklõdõt ismerhetnénk meg, gondolkozhatnánk együtt a szüleink, gyermekeink és saját jövõnk szebbé, boldogabbá tétele miatt és azért is, hogy egyenrangú uniós állampolgárok lehessünk. Mindenkit sok szeretettel vár a Túri Polgári Kör. Dr. Csellár Zsuzsanna barakk”évtizedei alatt felvett nyugati hitelek, amely nagyságát „szegény” Németh Miklósnak kellett bevallani? Jönnek a reformok, nyugtatnak, s távolról fehér vitorlaként feltûnik Bokros Lajos. Száj keseredik, bicska nyílik a zsebben, s felrémlik a „jótékony” Bokros-csomag rémképe. Megtanultuk a leckét, balliberális kormány esetén, ha pénzügyi válság van, csak megszorítások lehetnek. Tömeges elbocsátások a közszférában, lényegtelen mennyi közülük a baloldali szavazó. Sakkban kérem, nemes tett a parasztáldozat! Riogatnak az adó emelésével, az egészségügy fizetõssé tételével, és ami borzalom, a nyugdíjkorhatár felemelésével. Készülj magyar, jön az újabb, gerincedet roppantó megszorítások hosszú sora. Kedves baloldali magyarok, nem láttátok elõre? Vaktyúkként szavaztatok? Akkor álljatok a sor elejére és vigyétek a terhet Ti! Ta.Ta.
Gyurcsányi „szösszenetek” Azt írja a miniszterelnök, már nem is annyira lelkes híve a vizitdíjnak. A megvilágosodás elõzménye pedig nem más, mint hogy Gyurcsány elolvasott egy, a témáról szóló cikket a Népszabadságban. A kormányfõnek néha a Magyar Nemzetet is kellene olvasnia. Talán még merészebb következtetéseket levonva is szolgálhatná a haza üdvét. Idézet a miniszterelnöktõl: „Amikor miniszterelnök-jelölt lettem, azt mondtam a barátaimnak, hogy segítsenek abban és szóljanak, ha azt látják, hogy kezdek meghülyülni.” Gyurcsány ünnepélyesen átadott egy vasúti aluljárót Gyõrben, amelyet a város önerõbõl és hitelbõl, állami segítség nélkül készített el. Na, onnan kellett volna ünnepélyesen elkergetni a miniszterelnök urat. „Nem hazudtam, csak nem bontottam ki az igazság minden részletét.”
2006. augusztus
Mezõtúri Híradó
Klebelsberg Kunó oktatáspolitikája költségvetési szempontból Klebelsberg Kunó oktatáspolitikai téren létrehozott alkotásai eléggé közismertek, de kevésbé köztudottak annak financiális vetületei. Hogyan sikerült a vesztes I. világháború után - a területének 2/3-át, a lakosságának jóval több, mint felét vesztett országnak - az azóta sem megismételt kulturális beruházás anyagi alapját elõteremteni? Mindezt annak ellenére, hogy az országnak komoly háborús jóvátételt kellett fizetnie a gyõzteseknek a nyersanyagforrást jelentõ területek elszakítása után. Ennek az oktatási fejlesztésnek a lelke és motorja Klebelsberg Kunó kultuszminiszter volt, aki 1875. november 13-án született. Németes hangzású neve ellenére magyar környezetben nõtt fel, hiszen az osztrák származású katonatiszt édesapja korán meghalt. Így az édesanyja magyar családja nevelte fel. Kezdetben a családi hagyományokat követve õt is katonatiszti pályára szánták, de õ ennek ellenállt, ez a család által nyújtott anyagi támogatás menyiségén meg is látszott. A jogi egyetemet Budapesten végezte, de áthallgatott a bécsi és a párizsi Sorbonne egyetemre is. 1898-ban avatták jogi doktorrá Budapesten. Hivatalnoki pályán indult, egész habitusa jobban hasonlított egy hivatalnok polgárra, mint egy klasszikus arisztokratára. Kezdetben miniszterelnökségi fogalmazó, majd osztálytanácsos nemzetiségi ügyekben, 1910 és 1914 között közigazgatási bíró, 1914-tõl kultuszminisztériumi államtitkár. Az I. világháború alatt. I. Ferenc József király belsõ titkos tanácsosa nemzetiségi ügyekben, 1917-ben a miniszterelnökségen államtitkár és Kolozsvár városának képviselõje. Tisza István lemondásakor vált meg államtitkári posztjától. A Tanácsköztársaság idején bujkál, majd csatlakozik az Antibolsevista Comité-hez és Bethlen István köréhez. Ettõl kezdve a politikai pályájuk együtt haladt. Klebelsberg Sopron képviselõje, az Egységes Pártnak pedig alapító tagja. 1921. december 3-án belügyminiszterré nevezik ki. Barátai visszaemlékezéseikben többször említik azt a kijelentését, miszerint ez a beosztás felel meg a legjobban az alkatának. Minisztersége idején alkotják meg az új választójogi törvényt. 1922. december 3-án a vallási és közoktatási tárcát kapja meg, Vass József utódjaként. Szeged egyik kormánypárti képviselõje 1926-tól 1932-ben bekövetkezett haláláig. A vesztes háború, a két forradalom és az ország szétdarabolása, gazdasági kifosztása és katonai lefegyverzése miatti erkölcsi válságból kereste a kiutat a korabeli politikai elit és annak egyik legkiválóbb képviselõje Klebelsberg Kunó. Félve a bolsevizmus újbóli elõretörésétõl világosan látta, hogy eszmével szemben csak egy másik eszmét lehet állítani, egy ideológiával szemben csak egy másik ideológia veheti fel a küzdelmet hatékonyan. Az ellenforradalmi rendszer a nemzet és a kereszténység eszméire támaszkodott. A kultuszminiszter ki is jelentette: „Akinek a lelkébõl kiveszett minden nemzeti tudat, kiveszett annak tudata, hogy a múlt milyen erköl-
7.
csi és jogi kincsesháza a népe életében.” A másik komoly érv az oktatás fejlesztése mellett a trianoni területveszteség által kiváltott revíziót támogató „kultúrfölény” koncepciója volt. Óvni kell ennek a túlzottan negatív megítélésétõl, mert a korszakban a környezõ országok is komoly oktatás- és kultúrafejlesztésbe kezdtek. Így Magyarországnak ahhoz is rohannia kellett, hogy egyhelyben maradhasson. Néhány szó az oktatás korabeli állapotáról. Az 1920-as évek elején a hétmillió-nyolcszázezres magyarországi népességbõl a teljes analfabéták száma a tanköteles kortól számítva egymillió-kilencszázezer volt, a lakosság 15%-a. A térség országai közül ez az arány Jugoszláviában és Romániában 50%-ot is elért. Lengyelországban pedig 27% volt. Az 1920-21-es tanévben a tanköteles korú gyerekek 14, 5 %-a végezte el az V. és a VI. osztályt és a tanköteles gyerekek 22%-át nem íratták be az elemi iskolába. Az 1926. évi VII. törvény alapján 6 év alatt 50 millió pengõ beruházással 5 ezer objektumot hoztak létre. Sikerült befejezni a még az I. világháború elõtt elkezdett debreceni egyetemet, Pozsonyból Pécsre telepíteni az egyetemet, illetve Kolozsvárról Szegedre telepíteni az egyetemet. Különösen Szegedhez kötötték erõs érzelmi szálak Klebelsberget. Az itteni beruházásokat hosszan lehetne sorolni. A Templomtér és környéke kutatólaboratóriumok, gyógyászati klinikák, Szeged Polgári Iskolai Tanárképzõ, stb. Fontos célként jelentkezett a kultúra decentralizálása. Elgondolásaiban fontos szerep jutott a vidéki nagyvárosoknak. A cél az volt, hogy csökkentve a Budapest-centrikusságot, - amely még a történelmi Magyarországra volt méretezve - a vidéki nagyvárosok is erõs politikai, gazdasági, adminisztratív és kulturális központokká nõjék ki magukat. Ezen városok fejlesztésére igen jelentõs pénzügyi eszközöket harcolt ki, ezért a pénzügyminiszter a legkellemetlenebb miniszternek nevezte a kultusztárca vezetõjét. A Bethlen kormány költségvetésében az 1920-as évek közepén a kultusztárca részesedése meghaladta az összköltségvetés 10%-át. Az 1926-1927. évi költségvetésben ez az arány 15,44 %. Ez jelentõs változás a korábbiakhoz képest. Csak összehasonlításul a századforduló utáni években 1,5-2 % körül mozgott az oktatásra fordított pénzösszeg aránya. Ehhez a pozitív változáshoz Klebelsbergnek csatákat kellett vívnia, hiszen sokan felesleges költekezésnek tekintették a kultúrára, mûvelõdésre fordított pénzt. Amikor az 1926-os népiskolai akció megindult, a kultuszminiszter az igazságosabb teherelosztás érdekében kijelentette: „…akinek az ország területébõl tekintélyes része van, vagyis aki egy nemzeti vagyon tekintélyes részének ura, tekintélyes részt vállaljon magára a kulturális terhekbõl.” Végzetesen elhibázottnak tartotta az elitkultúra és a tömegkultúra szembeállítását. „Vétek szembeállítani azt a két szempontot, hogy mit teszünk a magyar kultúrának a fejlesztéséért és mit teszünk a tömegek mûvelõdéséért, hiszen a kettõ elválaszthatatlanul összefügg. A magas kultúrának a laboratóriumában dõl el a nemzet mûvelõdésének a sorsa, különben elõfordulhat, hogy a magyar néptanító is kint a falun és a tanyán csak idegen mûveltségnek lehet utazó ügynöke.” Korabeli számítások szerint 3.850 tanterem hiányzott a... (folytatása a köv. oldalon)
8.
Mezõtúri Híradó
(folytatás az elözõ oldalról) ...mezõgazdasági népességû településeken. A tanköteles korúak közül 200.000 gyermek be sem fért az osztálytermekbe. 1 millió 90 ezer volt a teljesen írástudatlanok száma a 11 éven felüliek között. Az 1926. évi VII. törvényben elfogadott terv 3.475 új tanterem és 1.525 tanítói lakás felépítését írta elõ. Ennek költségét 176 milliárd papírkoronában határozta meg. A kiadások 48%-át az állam biztosította (85 milliárd papírkoronát), továbbá 22,7 milliárd (13% ) összegû rövidlejáratú kölcsönt kívánt biztosítani a helyi építési tényezõknek. Az 1926-ban bevezetett pengõbe átszámolva az 5.000 népiskolai objektum építési költsége 51 millió pengõ volt, amelybõl az állam 25 milliót vállalt magára. Ez az anyagi források szûkössége miatt csak a 6 osztályos elemi iskolát tette lehetõvé. Az 1920/21-es tanévben az elemi iskolai tanulóknak 14,5%-a tanult felsõbb osztályokban, míg az 1930/31-es tanévben az I. osztályba beiratkozottak 18%-a tanult még a VI. osztályban. A tanerõk száma az 1924/25 tanévi 16.556-ról 19.299-re emelkedett, a tanulók száma is nõtt, így az egy fõre jutó diákok aránya csak kicsit javult.1930-ban az összes iskola (6.856 ) 46,7 %-a egytanítós iskola volt, 24,3 %-a pedig kéttanítós. Az iskola nélküli települések száma 1925-ben 205 volt, ami 1928-ra 167-re csökkent. Az új iskolák 57 %-a egyházi, 29%-a állami, 12,8 %-a pedig községi alapítású volt. A súlyos terhek és a kemény megpróbáltatások ellenére sikerült olyan intézményrendszert létrehozni, amelynek áldásos hatásai még napjainkra is kihatnak. Végezetül néhány idézet a mai kor embere számára is érvényes gondolat Klebelsberg Kunótól: „Egy nemzet naggyá csak akkor lehet, ha kebelén önálló kutatás folyik.” „Valójában a történelem nem retrospektív, a múltba visszatekintõ kíváncsiság csupán, hanem hatalmas erkölcsi erõ, melynek az ismerete és szeretete a lélekbõl kivész, akkor a nemzet olyan, mint az emlékezõtehetségét vesztett ember, aki nem okul, hanem oktalanul rohan a veszedelembe, a vesztébe.” „Olyan ország még nem volt, amely azért ment volna tönkre, mert kulturális célokra áldozott.” „Ne feledjük, hogy a magyar hazát elsõsorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá.” „A demagógia ellen csak egy szérum van: a kultúra.” Az olyan politikai erõ, amelyik az ezer éves történelmi múlt örökösének tartja magát, s felelõsséget érez a nemzet, a haza jövõje iránt, - az tartozzon bármelyik oldalhoz is - nem tekinthet el a fenti gondolatok figyelembe vételétõl. Kudlacsek Zsigmond
2006. augusztus
Egy aktuális ima a mindennapokban
Mennyei Atyánk! Azért jöttünk ma ide a színed elé, hogy bocsánatodat kérjük és iránymutatásodat, vezetésedet keressük. Tudjuk, hogy Igéd szerint, jaj azoknak, akik a rosszat hívják be, de épp ez az, amit mi eddig tettünk: elvesztettük belsõ egyensúlyunkat és értékeinket a fejük tetejére állítottuk, igaz ránk ugyanis, hogy: - kétségbe vontuk Igéd abszolút igazságát és ezt pluralizmusnak neveztük, - más isteneket imádtunk, és ezt multikultúrának hívtuk, - házunkba engedtük a perverziókat, és elneveztük másságnak, - kizsákmányoltuk a szegényeket, és ezt piacgazdaságnak mondjuk, - a lustaságot, a tunyaságot megjutalmaztuk, és ezt jólétnek hívjuk, - az erkölcsöt, az egyszerûséget és a kötelességtudást lekicsinyeltük, megvetettük, és ezt az egyén szabadságjogának kiáltottuk ki, - meg nem született gyermekeinket anyáik méhében öltük meg, és ezt nõi szabadságnak neveztük, - gyermekeink hitre, erkölcsre, kötelességtudásra és fegyelemre nevelését elmulasztottuk, és azt öntudatra nevelésnek, a gyermek jogainak hívtuk, - visszaéltünk a hatalommal, és ez szerintünk politika, - kívántuk szomszédink tulajdonát, és ezt ambíciónak neveztük, - magunk körül a légkört profán dolgokkal és erõszakkal szennyeztük be, és ez szerintünk a szabadság kifejezõdése, - elõdeink idõtálló értékeit kigúnyoltuk, és azt mondjuk erre, hogy felvilágosodottak vagyunk. Vizsgáld meg Istenünk, ismerd meg mai szívünket, tisztítsd meg minden vétektõl és tegyél szabaddá, alkotóvá, hogy Benned új emberré születhessünk, Jézus Krisztus nevében, Amen.
2006. augusztus
Mezõtúri Híradó
9.
fotó: Takács Antal
Kirándulás Tündérkertbe Június 30. és július 6. között egy autóbusznyi jókedvû társaság vágott útnak, hogy felfedezze Erdély csodálatos tájait, megismerkedhessen, és barátságot köthessen ottani székely emberekkel, megkóstolhassa azt a sok-sok finom étket, amivel a gondos házigazda, a hozzá betérõket megvendégeli. Azok, akik már többször indultak e hosszú útra, várták, mikor találkozhatnak végre a jó barátokkal, akiket már egy kerek éve nem láttak. Akik most elõször vállalkoztak erre az útra csodálva nézték Torda, a Mezõség, Kalotaszeg, a Marosszék, Székelyföld megejtõen szép tájait. Sétáltunk a tordai-hasadékban, gyönyörködve a hatalmas sziklákban, és a rohanó Aranyos- patakban. Megismerhettük a kolozsvári Szent Mihály templomot, Mátyás királyunk gyönyörû lovas szobrát, valamint a szülõházát. Kerestük az ismerõs neveket a sírokon a házsongárdi temetõben. Marosvásárhelyen a Kultúra palotája különösen a tükörterem - mindenkit ámulatba ejtett. A palotában kapott helyet a Képzõmûvészeti Múzeum, ahol megcsodálhattuk Barabás Miklós, Paál László, Munkácsy Mihály és Feszty Árpád festményeit. Felfedeztük milyen tiszta, szép, rendezett, igazi magyar város Székelyudvarhely, ahol megtaláltuk a Benedek Elek Tanítóképzõ Fõiskolát, s a Tamási Áron Líceumot. Megtekintettük a 2002-ben épült szoborparkot, ahol a magyar történelem nagyjainak szobrai állnak. Felkerestük Orbán Balázs sírját, gyönyörködtünk a székelykapu-sorban, mely a sírhoz vezetõ utat mutatja. Megemlékeztünk Farkaslakán Tamási Áronról, Székelykeresztúron Petõfi Sándorról, s láttuk azt a vén körtefát, amely alatt írta utolsó versét a segesvári csata elõestéjén. Jártunk Segesváron, megcsodáltuk a vár épületeit, amelyek még felújításra várnak. Bebújtunk a föld alá a sótengerbe Parajdon, megcsodáltuk a korondi mesterek csodálatos munkáit, jártunk Szovátán, ahol a fürdõig - Medve-tó, Mogyorós-tó - a századfordulón épült nyaralók mutatják egyre szépülõ arcukat.
Láttunk két gyönyörû tavat, a Szent Anna-tó és a Gyilkos-tó igazi gyöngyszemei Erdélynek. Óriási szerencsénk volt, mert a Békásszorost úgy tudtuk bejárni, hogy ragyogó napsütés köszöntött ránk. (Nem úgy, mint tavaly, amikor a szakadó esõben néztük meg a szorost. Így jó ez, mind a két arcát megmutatta a természet, s nem tudom megmondani melyik a vonzóbb, mert mind a kettõ igazi.) Csíksomlyón megnéztük a Mária kegytemplomot, felsétáltunk arra a domboldalra, ahova a pünkösdi búcsújárásra érkeznek az emberek (ebben az évben 6oo ezren voltak). Széjjelnézve a tájon magunk elé képzeltük azt a sok-sok magyart, akik ugyanazért élnek, ugyanazt vallják a világról. Milyen különös - sok száz kilométert teszünk meg azért, hogy erõsebben érezzük azt, hogy mennyire szeretjük a magyar tájakat az országhatáron kívül is! Sokan gondolták ezt az útitársak közül, s bizony sokszor láttam könnycseppet a szemekben. A szálláshelyünkön - Bucsin-tetõn - aztán már vártak a régi ismerõsök, barátok. Kezdõdött a nagy esti beszélgetés, a világ dolgairól. Õk elmondták, hogyan látják a magyarországi eseményeket, mi kérdeztük õket az ottani életükrõl, arról, hogyan gondolkodnak rólunk, mi a véleményük a magyarországi magyarokról. Tanulságos beszélgetések voltak ezek, szívbõl beszéltek az emberek, nyíltan, nem kertelve, úgy , hogy mindent megérthettünk a szavakból. A jónak is vége szakad egyszer, s mi már hazafelé tartunk, amikor a buszsofõrünk igazi meglepetést tartogat számunkra: a kalotaszegi Bánffihunyadon kívül-belül megcsodálhatunk egy csodaszép templomot, mely kalotaszegi varrottasokkal van díszítve. Igazi ajándék ez nekünk, ugyanúgy, mint az egész út, köszönet érte a szervezõknek. S ha valaki netán kedvet kapott volna egy jó kirándulásra, jövõre ismét megyünk, legyen az útitársunk! Patkós Éva
10.
Mezõtúri Híradó
EMLÉKEZZÜNK Akikért a harang szól Július 22-én ünnepeltük Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári gyõzelmét. Ennek a fényes gyõzelemnek az ünnepléseként szombaton (július 22-én) délben a harangok hosszabb ideig hirdették a törökverõ magyar, Hunyadi János gyõzelmét. Emlékezzünk arra, mi is történt abban az évben 550 évvel ezelõtt Magyarországon, milyen veszélyekkel állt szemben Hunyadi János, s az országunk. 1453-ban II. Mehmed szultán elfoglalta Konstantinápolyt, ezzel az ezeréves Bizánci Birodalom megszûnt. Várható volt, hogy a török sereg hamarosan Magyarország ellen indul, az ország védelmének erõsítése érdekében azonban csak tervek születtek. A szultán készülõdésérõl 1456. márciusától folyamatosan érkezõ hírek ellenére az országos hadak gyülekezését az aratás utánra, augusz-
MEZÕTÚRI SÉTA Volt-nincs járda Ez az utca egy kis köz a város szívében, mégis fontos lenne, ha itt a járda hamarosan elkészülne, hiszen a rossz idõ beálltával nem lehet majd erre közlekedni. Egy szûk hónap múlva a mûvészeti hét alkalmából rendezett Kálvin téri rendezvényekre nem lehet majd ezen az „utcán” járni. Kálvin téri csendélet: Ez a kis tér igencsak elhanyagolt állapotban áll a város központjában. Gondot kellene fordítani rá, hiszen ez a tér többet érdemel. Kérjük az illetékeseket: az egyházat és az önkormányzatot, viselje gondját jó gazda módjára mindannyiunk megelégedésére, gondolva arra is, hogy a városunkba érkezõ turisták is látják ezt a rendezetlen állapotot.
2006. augusztus
tus 1-jére halasztották. A közvetlen veszély két embert sarkallt azonnali cselekvésre: H u n y a d i magánhadserege összegyûjtésébe kezdett, K a p i s z t r á n János ferences szerzetes pedig az ország legveszélyeztetettebb déli megyéiben toborzott kereszteseket. II. Mehmed közel százezer fõt számláló, jól felszerelt hada június végén körülfogta Nándorfehérvárt, amelyet Hunyadi sógora, S z i l á g y i Mihály védelmezett 7000 fõnyi õrség élén. Tíz nappal az ostrom kezdete után, július 14-én Hunyadi véres hajócsatában lángba borította a dunai török hajóhadat, és bejutott az ostromlott várba. A folyamatos ágyúzástól romhalmazzá változott Nándorfehérvár ellen a szultán július 21-én általános rohamot indított, bevenni azonban nem tudta. A következõ napon vívott döntõ ütközetben a keresztes hadat is bevetették. A véres öldöklésben a török sereg olyan súlyos veszteségeket szenvedett, hogy az éjszaka folyamán minden felszerelést hátrahagyva, menekülésszerûen visszavonult. A törökök üldözésére nem került sor, mert a táborban pestisjárvány tört ki, amelynek augusztus 11-én Hunyadi is áldozatul esett. Fegyvertársa Kapisztrán János két hónappal késõbb, a szerémségi Újlakon fejezte be életét. A diadal Európa szerte nagy visszhangot keltett. III. Callixtus pápa elrendelte, hogy minden délben szólaljanak meg a harangok, hirdetve a dicsõséges gyõzelmet. Patkós Éva
Hirdetõtábla Szépülõ fõterünk egy csúnya színfoltja ez a hirdetõtábla. Jó lenne a táblát újrafesteni, az aktualitását vesztett plakátoktól megtisztítani, vagy az egész táblát egy új, a környezetbe jobban illeszkedõvel kicserélni.
Gátoldal - Égig érõ gyomtenger Hatalmas gyom fogadja a nézelõdõket, a horgászokat a Berettyó mindkét oldalán a gátakon. Az õsz folyamán „gyors és alapos munkával” vágtak ki fákat, hogy a Kikötni tilos táblát jól láthassák a fantom hajósok. Most a Vízügyi Igazgatóságnak talán a gyomirtásban kellene ilyen gyorsan jeleskednie. kép és szöveg: Patkós Éva
2006. augusztus
Mezõtúri Híradó
11.
Recept-ajánló
Pikánsan töltött csirke Az egész család számára különleges húst készíthetünk, ha ízletes zöldségtöltelékkel gazdagítjuk. A szárnyasok kevés sírt, de sok fehérjét tartalmaznak. A zöldség, különösen a paprika, C-vitaminban gazdag. Hozzávalók: 1 csirke (kb. 1,5 kg), só õrölt fehér bors, 1 szelet fehér kenyér, 1-1 piros és zöld paprika, 2 szál szárzeller, 1 szál rozmaring, néhány szál petrezselyem, 1 ev. olívaolaj, 2 ev. konzervkukorica, 50 ml húsleves, 2 ev. olvasztott vaj, és még fogvájó. Elkészítése: A csirkét kívül-belül alaposan megmossuk, szárazra töröljük. Sóval és borssal ízesítjük. A kenyeret kockákra vágjuk. A paprikát megmossuk, kockákra vágjuk. A zellert meghámozzuk és vékony szeletekre vágjuk. A rozmaringot, petrezselymet megmossuk, és száruk nélkül összevágjuk. A kenyérkockákat forró olajban kissé megpirítjuk, kivesszük. A zöldséget az olajban megpároljuk, majd hozzáadjuk a kukoricát és a húslevest. Fedõ nélkül közepes lángon öt percig pároljuk. Sóval és borssal ízesítjük, hozzáadjuk a kenyeret és a fûszereket. A sütõt 200 C fokra bemelegítjük. A kissé kihûlt zöldségkeveréket a csirkébe töltjük. A nyílást fogvájóval összetûzzük. Megkenjük a csirkét a vajjal. Melle részével felfelé tepsibe tesszük, és a sütõben (gáz 3-4. fokozat) kb. 40 percig sütjük. Közben többször meglocsoljuk a levével. Jó étvágyat kívánunk! - Patkós -
Egészségügyi tanácsok nyárra..... A korábban hûvös, hideg nyarat jóslók, jól melléfogtak, hiszen hetek óta kellõen igénybe vette szervezetünket a hõség, melyre mindenki másként reagál. Fontos mindannyiunknak, hogy a folyadék-bevitelt jelentõs mértékben növelni kell a fokozott verejtékezés miatt! A korlátlanul fogyasztható ásványvíz, a kisbabáknak a bébivizek, cukormentes üdítõitalok, teák, limonádé a legjobb szomjoltóak ilyenkor. Felhevült testtel túlságosan lehûtött, klimatizált helyiségbe ne menjünk, mert hirtelen meghûlést eredményezhet! Utazásnál se törekedjünk a túl klimatizálásra, illetve óvjuk gyermekeinket, magunkat a huzattól! A strand nyújtotta élmény, az otthoni pancsolás nagy örömet jelent gyermekeinknek, amelyet itt a nyár ki is kell használni, néhány szabály betartása mellett. Többször engedjük kicsinyeinket a vízbe rövidebb idõszakokra. A vizes fürdõruhát azonnal le kell cserélni szárazra, alaposan meg kell törölközni és természetesen fontos a vízmentes lábbeli is! Délelõtt 11.00 és délután 16.00ig ártalmas a napon tartózkodni! Ezt valóban tartsuk be, fel kell hívni a figyelmet, hogy ebben az idõszakban a napsugárzás ártalmas! Tévhit, hogy ha bekenjük testünket magas számú fényvédõ faktorral védve vagyunk! A leégéstõl igen, de nem a káros sugárzástól! A nagy melegben figyeljünk arra is, hogy csak frissen készített hidegkonyhai ételeket, süteményeket fogyasszunk lehetõleg, illetve a gyümölcsöket alaposan mossuk meg különös figyelmemmel a dinnyehéjára! Azt se felejtsük el, hogy kedvenc csemegéi vagyunk a darazsaknak, szúnyogoknak, kullancsoknak. Utóbbi komoly betegségek forrása lehet, ezért testünkrõl azonnal el kell távolítani! A szúnyogok ellen bõrnyugtató krémeket használjunk, illetve hálózatról mûködtetõ szúnyogirtókat! Aki érzékeny a rovarcsípésre ebben az idõben hordja magával természetesen allergia ellenes szerét! Végezetül, ha nyaralni indulunk az utazó patikánk az elõbbiekben említetteken kívül, tartalmazzon: láz-, fájdalom-, hányáscsillapítót, gyulladáscsökkentõt akár tabletta vagy szirup formájában, gondolva esetlegesen fellépõ hasmenés esetén bélnyálkahártya védõ és regeneráló szereket! Nagyon jó pihenést, kellemes nyarat kíván minden olvasónak: Dr. Csellár Zsuzsa
Könyvajánló
Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok Kedves könyvszeretõk, tisztelt olvasók. Bagyinszki Zoltán a Magyar Történelmi Családok tiszteletbeli tagja 25 év alatt felkeresett 600 kastélyból egy csokorra valót nyújt át. A több ezer hazai kastélynak a fele már eltûnt, romos, romló állapotú. Volent Katalin grafikái ezekbõl keltenek életre párat a könyv lapjain. A másik felét történelmünk, kultúránk fennmaradásra ítélte, örömünkre! Az évszázadokon át épülõ, alakuló úri lakok, rezidenciák, paloták csodálatos építõmûvészeti, díszítõmûvészeti alkotások. A kornak, stílusnak, tájegységnek megfelelõ nemesi-polgári életterek, a kastélyok egyre szélesebb érdeklõdésre tartanak számot. A kastély minden, a kultúra szintézise: mûalkotás, fotótéma, olvasmány, esztétikai élmény, úti cél, történelem, muzeális érték, az arisztokrácia világa, nemzeti büszkeség, a magyar igényesség és hatalom jelképe. A képeket kiegészítõ „olvasható” szöveg, a térkép kellemes órákat szerez majd az olvasóközönség számára, sõt látogatásra, további kutatásra is invitál. Kastély nélkül szegényebb volna a világ, kevesebb a mûvészet, egysíkúbb a magyar táj. Remélem lesz, aki útnak indul, s e szép könyv segítségével ismerkedik a történelmi Magyarország kastélyépítészetével, a fõúri családok egykori életterével. Kellemes utazást, jó szórakozást kívánok! Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. Debrecen, 2005. - Patkós -
Mezõtúri Híradó
12. Vicc-sarok
Tréfák Erdélybõl Trianon Trianonban tárgyalnak az országok további sorsáról a világháború után. A tárgyalás közepén jelentkezik a magyar küldött, hogy szólni kíván. Felszólítják. -Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat. A többiek nem igazán értik, kérdi az elnök, szeretné-e a magyar, ha a hozzászólást jegyzõkönyvbe vennék-e. -Á nem kell. Csak úgy mondtam… A tárgyalás folytatódik, megint szólni kíván a magyar: -Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpátmedencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat. Megint megkérdezik, jegyzõkönyvbe akarja-e vetetni? Mondja: -Nem kell, csak úgy mondtam… A tárgyalás folytatódik, a magyar megint szólásra kér engedélyt: -Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat. A román küldöttnek már vörös a feje, üvöltve kifakad: -De hisz akkor mi még itt sem voltunk!! Mire a magyar: -Na, ezt vegyék jegyzõkönyvbe! Nyelvlecke Az öreg székely bácsi bemegy a nyelviskolába, mondván, hogy szeretne héberül megtanulni. A tanár értetlenkedve kérdi: -Miért akar maga ebben a korban héberül megtanulni? -Mert ha meghalok, és a mennyországba kerülök, szeretnék beszélgetni az Istennel. -És mi van, ha a pokolba kerül? -Románul már tudok… Álom Székely bácsika reggel felébredvén aszongya: -Hej, anyjuk, óly' szépet álmodtam! -Mi volt az apjuk? -Képzeld, Bukarestben voltam! -S mi abban a szép, kend? -Hát az, hogy útlevél kellett hozzá… A legjobb orvosság Házsártos, veszekedõs anyósa volt a csíkföldi székelynek. Tudván ezt, üzent neki a helyi patikus, hogy van egy jófajta orvossága ez ellen. A székely elment hozzá a szerért, s a patikus adott neki két hatalmas pofont. -Na ezt adja be az anyósának, mert az õ bajára ez a legjobb orvosság. Legközelebb, amikor az anyós megint elkezdett kárpálni, a székely szó nélkül képen teremtette. S lám az orvosság hatott, az asszony elcsöndesedett. Amikor a székely ismét elment a gyógyszertárba, a patikus megkérdezte: -No, használt a múltkor a gyógyszer? -Hogy használt-e? Mihelyst beadtam egy porciót, nyomban meggyógyult. A másodikra - s ezzel képen teremtette a patikust - már nem is volt szükségem, hát visszahoztam. Hadüzenet A székelyek hadat üzennek a kínai császárnak. Válaszul a császár elküldi seregét megnézni, kik azok a székelyek, mert még nem hallott róluk. Azonmód meg is érkeznek Máréfalva határába és látnak ott két parasztot kaszálni. A vezér megszólítja az egyiket: -Mi vagyunk a kínai császár serege, azért jöttünk, hogy leromboljuk a székely birodalmat. -Hányan vagytok? -2,5 millióan. És ti? -Húszezren. -És nem is aggódtok? Megvakarja erre az állát a székely és a társához fordul. -Te komám, erre tényleg nem gondoltunk. Hova a fenébe temetünk el ennyi embert?
2006. augusztus
MEGHÍVÓ A Túri Polgári Kör tisztelettel meghívja önt augusztus 2-án 17 órára a Katolikus Általános Iskolába a „Beszéljük meg, gondolkodjunk együtt” címû rendezvénysorozatunk következõ elõadására, melynek témája a turizmus, a mezõtúri turisztikai látványosságok. Tisztelettel a Túri Polgári kör
Üzenet az Olvasónak! „Eltiport nemzet újjászülethetik, De öngyilkos nemzetre Nincs feltámadás!” (Kossuth Lajos)
F E L H Í V Á S! „Még van lelke Árpád nemzetének!” A fenti Vörösmarty-idézetet bizonyítja egy lelkes mezõtúri fiatalember kezdeményezése. Globalizálódó világunk hatalmas veszélye a nemzettudat, múltunk, magyarságtudatunk, a követendõ erkölcsi értékrend háttérbe szorulása, majd teljes elvesztése. Ez a felismerés vezette Kalóczkai Sándort, amikor a benne megfogalmazott elképzelést közzétette, és Mezõtúr város lakosságát társként hívta, hogy az emberekbõl ki ne vesszenek, sokakban pedig kialakuljanak ezek az értékek, ifjúságunkat pedig feltétlenül ebbe az irányba kell nevelni. A Túri Olvasóegylet céljai: az 1843-as alapítású Túri Központi Olvasóegylet közösségépítõ, közmûvelõdést elõsegítõ és véleményt formáló szellemiségét a jelen kor körülményeihez alkalmazkodva tovább vinni, könyvtár, CD és DVD tár létrehozása, újságok, folyóiratok járatása, elõadók meghívása, filmvetítés, vacsorák, közös kirándulások szervezése. Feladatának tekinti az Egylet, hogy a határainkon túl élõ magyarsággal keresse a kapcsolatokat, nemzetünk, történelmünk, a nemzeti emlékezet tudatosítása, nemzeti-, népi hagyományaink ápolása, nevezetes évfordulókról való megemlékezés, a Szent Korona tan terjesztése. Isten áldása kísérje a kezdeményezõt munkája során, az eredmények megvalósításához erõt, egészséget, kitartást, bizakodást, sok-sok anyagi és erkölcsi támogatót kívánunk. Kérjük a város lakosságát, minél többen kapcsolódjanak be ebbe a nemes munkába! Az Olvasóegylet megalakításának kezdeti lépései folynak. A létrejövõ Egylet munkáját a Mezõtúri Híradó is támogatja, újságunkban rendszeresen hírt adunk a rendezvényekrõl és a végzett munkákról. A Mezõtúri Híradó szerkesztõsége
Mezõtúri Híradó - kiadja a Túri Polgári Kör - Közéleti idõszakos kiadvány. eng. szám: 2.2.4/1269/2003. Felelõs szerkesztõ Patkós Éva tel.: 06-30/655-57-16; e-mail:
[email protected]
