2008. m ár cius
I. é vfolya m 2. szá m
önkormányzat
Továbbtanulás diákszemmel Középpontban Salgótarján költségvetése Díjazták a legeredményesebb sportolókat városunk
Beköszöntő
A polgármester válaszol
Tisztelt Olvasók! Kedves Salgótarjániak! Örömmel fogadtam kérdéseiket, közülük most néhányra van lehetőségem válaszolni. Az érintendő témák a következők: a Megyei Rendőrfőkapitányság Balassagyarmatra költözésének kérdése, a helyi turizmus kezelése, a munkahelyteremtés problematikája és a Napsugár Tagóvoda bezárásáról felmerült hírek tisztázása.
Tartalom 3
Egészségünk – Kórház az ország szélén
4
Közélet – Továbbtanulás 2008-ban
6 Interjú – Székyné dr. Sztrémi Melinda 7 Múlt-kor – Salgótarján egykor és most 8 Lencsevég – Hírek képekben 10 Tarjáni arcok – A Múzeum téri Panteon 11 Önkormányzat – Fontos hírek, információk 14 Sport – A 2007-es év legeredményesebb sportolói és csapatai 15 Kultúra – A Vertich Színpadstúdió és az IMPRO’-Színpad
A Megyei Rendőrkapitányság Balassagyarmatra költözéséről hivatalos információm nincs, így erről érdemben nyilatkozni nem tudok. Természetesen a város vezetése számára is fontos, hogy jelentős megyei intézmények a megyeszékhely területén működjenek, ennek érdekében a tőlünk telhetőt meg is tesszük. Ezért támogatjuk a Megyei Könyvtár működését évi 47 millió Fttal, a megyei fenntartású Baglyasalján épülő idősotthont évi 25 millió Ft-tal. A városvezetés a turizmust húzó ágazatnak tekinti. Ennek részeként terveink között a Tóstrand fejlesztése kiemelt feladatként jelenik meg, melyhez már feltártuk a lehetséges hazai és Interreg forrásokat, másrészt megkerestünk befektetőket, akikkel tárgyalásokat folytatunk az együttműködési lehetőségekről. De ide tartozik a várost átszelő észak-dél irányú kerékpárút projektje is, elkészültével ugyanis térségünk biciklitúrák központjává válhat. A munkahelyteremtés szintén kiemelt feladatunk. A teljes képhez azonban látni kell, hogy a magas munkanélküliségi mutató ellenére kevés a szakképzett munkaerő Salgótarjánban. A jelenlegi segélyezési rendszer mellett ugyanakkor nehéz a leszakadó rétegek
munkához szoktatása. Ezen a területen országos változtatására van szükség, valamint a munka becsületének helyreállítását sem lehet tovább halogatni. Az sem mellékes, hogy Salgótarjánnak az ipari parkban mindösszesen 6,5 hektár szabad területe van a befektetők számára, a 2., 3. ütemként megjelölt területek gyakorlatilag alkalmatlanok ipari park funkcióra. Mivel a városnak nincsenek további szabad területei, a bővítés újabb feltárásokat igényel. Rátérve a Napsugár Tagóvoda bezárásával kapcsolatos hírekre, elmondhatom, hogy jelenleg nem tervezzük az intézmény felszámolását. A február 12. közgyűlés, amely a 2008. évi városi költségvetésről döntött, intézkedési tervében meghatározta a város intézményhálózatának felülvizsgálatát. A közgyűlés az elemzés elkészülte után dönt az intézményhálózat esetleges átszervezéséről. Remélem sikerült megválaszolnom a felmerült kérdéseket, továbbra is várom leveleiket,
Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester
Kedves Olvasó! Először köszönetemet szeretném kifejezni azért a sok kedves reakcióért, amely a Városunk első számát övezte. Másodszor nagyon örülök, hogy a Várostörténeti Feladvány ekkora sikert aratott, rengeteg megfejtés érkezett. A helyes válaszokat és a nyertesek névsorát az Önkormányzat rovatban közöljük. S hogy mivel készültünk ebben a hónapban? Csak a legizgalmasabbakat emelem ki: olvashat a Szent Lázár Megyei Kórházban uralkodó helyzetről és az elmúlt hetek városi híreiről. Közélet rovatunkban riportot közlünk a továbbtanulásról, diákok mesélnek a tandíjjal járó, családjaikat sújtó nehézségekről, a Kultúra oldalon pedig bemutatunk két helyi színtársulatot. A 6. oldalon interjút talál Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármesterrel, akivel az önkormányzat 2008-ra tervezett teendőiről, a város költségvetéséről és a közelgő népszavazásról beszélgettem. Lakatos Kati főszerkesztő Megjelenik havonta, 10 000 példányban; 2008/2. mutatványszám Kiadja: Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 3100 Salgótarján, Múzeum tér 2. Szerkesztőség: Városi TV, Salgótarján, Fő tér 5.; E-mail:
[email protected]; Főszerkesztő: Lakatos Katalin Nyomdai munkák: Polár Stúdió; Eng. sz.: B/PH/96/N/90 ISSN 1215-1440; Felelős vezető: Bencze Péter
2
városunk
Egészségünk
Kórház az ország szélén
V
A tarjáni beteg
árosunkban járt február elején Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. Célja a vizitdíj, kórházi napidíj és tandíj népszerűsítése volt. Sokan szerettek volna vele személyesen találkozni, a szervezők által meghirdetett fórum keretein belül eldiskurálni az egészségügyi helyzetről. A kormányautó közeledtekor azonban a sátor előtt felsorakozott a rendőri osztag és a remélt nyílt beszélgetés helyett, a sátor megközelítésére vonatkozó tilalom lépett életbe. Aztán megérkezett a miniszter asszony és vele együtt kezdetét vette a füttykoncert, amely nagyjából ki is tartott a „reformer” távozásáig. Addigra viszont már felállt a testpáncélos bevetési alegység sorfala, így a csalódottságuk miatt még inkább felbőszített állampolgárok azon keresztül fejezték ki nemtetszésüket: ki tojással, ki paradicsommal, ki bekiabálással célozta meg a távozó kormánytagot. Közben a zajos Fő tértől északra, a Szent Lázár Megyei Kórházban osztályvezető főorvosok, szakorvosok, ápolók és nővérek utolsó erejükből küzdenek az aktuális kórházi rendszerből kihozni a lehető legjobbat. Gyógyítani próbálnak. Tenni feladatukat, amelyhez a feltételeket egyre ritkítják, egyre szigorúbb szabályokat hoznak. – 600 ágy mellé kell széfet szerelnünk – mondja Kaszás Erika, a kórház gazdasági igazgatója. Még a gyerekágyak mellé is. Ez körülbelül 4-4,5 millió forintunkba fog kerülni. A szigorú ellenőrzések miatt viszont nem kerülhetjük meg a dolgot, muszáj megvennünk a széfeket, hiszen a kormány a szakmai minimumfeltételek közé sorolta – folytatja. Mennyi gyógyszerre, pelenkára lenne elég négy és fél millió forint! Gondoljunk bele a következő szituációba: a gyerekosztályon Eyaad doktortól megtudom, hogy egyetlen újraélesztő gépüket alapítványi pénzből vették. Pedig megléte annak is kötelező, csak pénz nem volt rá, meg kellett várni, még összegyűlik az adományokból. Amikor életmentő gépeket felajánlásból vesz a kórház, akkor mi szükség széfre? És főleg mi szükség széfre a gyermekosztályon? Mit őriznek majd
benne a beteg lurkók? Ugyanakkor a gyerekosztályon – ahogy az összes osztályon a Szent Lázár Kórházban - nincs elég orvos, nővér, néha ágy sem. A koraszülött osztályon rendszeresen osztozkodni kell az inkubátoron, az orvosok lelkét nyomja a gyötrelmes döntés meghozatala: ki, mikor feküdhet a biztonságot jelentő búra alatt. Hangsúlyozom, gyermekekről van szó…A jövőnkről, akik, majd ha felnőnek, okos, tanult emberként a társadalmat építik. Ezen túl a rendszer még több dilemmát állít gyógyítóink elé. A pénzkorlát miatt ugyanis limitálniuk kell a beavatkozások, vizsgálatok számát. Az egészségpénztár – amelybe ugyebár legtöbbünk hosszú évek alatt már rengeteg pénzt befizetett – a volumenkorlát bevezetése óta nem az elvégzett tevékenység után fizet, hanem egy előre meghatározott összeget utal át. Ennek nagyságáról az osztályok általában utólag szereznek tudomást, így még lehetőségük sincs mérlegelni saját korlátaikat; de még ha lenne is: Ön szerint eldönthetik azt a parlamentben, hogy Salgótarjánban hány koraszülött jöhet világra vagy hány szívinfarktusost szállíthatnak be? A kórházban járva, a mindennapi munkában részt vevőkkel beszélgetve
és a körülményeket szemlélve egyre inkább úgy érzem, meggondolatlan, tapasztalatokon nem alapuló döntések sorozata születik. A sürgősségin nincs pénz gumikesztyűre, sebtapaszra, az ápolók kimerültek, egy leterhelt orvos ügyel, a tempó lassú, a betegek idegesek. De a reform óta desszert is jár az ebéd mellé, az igaz, hogy a betegek többsége nem eszi meg, és a túró rudikat meg kell semmisíteni. Nem egyszerűen kidobni, hanem szakszerűen, drága pénzért meg kell semmisíteni. Ördögi kör, ami a kórház napjait jellemzi, a szakemberek szerint kikerülni belőle csak többletforrással lehetne. Akkor javulnának a betegellátás feltételei, akkor szívesen jönnének Salgótarjánba az elismert szakemberek és szolgálnák a helyi lakosokat. Horváth Ágnes azért járt Salgótarjánban, hogy meggyőzze a helyieket arról, hogy a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj jó. Szerinte szükségünk van rá, ebben van felemelkedésünk. A miniszter asszony nyilván nem ismeri a nógrádiak életkörülményeit, ők ugyanis a Fő téren felháborodottan nyilatkozták: – Harminchatezer forintos nyugdíjból igenis sok 300 Ft! Miért kell ezzel is sújtani a szegény embert?! – Egy betegség kezelésére nem elég egy vizitdíj befizetése, mert küldözgetnek ilyen-olyan vizsgálatra, mindért külön fizetni kell. Tegnap voltam orvosnál a feleségemmel, 1800 forintunkba került. Hol van az a sok pénz, amit eddig a járulékainkkal befizettünk?! Akkor azt kérjük vissza! De a miniszter asszonyhoz nem jutottak el az efféle gondok-bajok. Ő töretlen lendülettel siet végig a rendőrfal által védve autójáig és robog tovább kampányolni. Mindeközben a Fő tértől északra, a Szent Lázár Megyei Kórházban emberek születnek, halnak meg, lábadoznak és számolgatnak: mennyit is kell majd fizetni a kórházi ágyat elhagyva.
városunk
3
Közélet
Nagy kihívás előtt állnak a végzős középsikolások
S
algótarján középiskoláiból évről-évre szép számmal jelentkeznek céltudatos diákok felsőoktatási intézménybe. Idén azonban megcsappant a továbbtanulási kedv, a tandíj miatt sokan nem tudják, miből fogják finanszírozni egyetemmel járó költségeiket. A kocka el van vetve, február 15-én éjfélkor lejárt a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés határideje. Az érintettek túl vannak a dilemmán, hogy hogyan tovább, melyik intézményt válasszák. Most már csak a sikeres érettségi és felvételi választja el őket főiskolás éveiktől. Ezt az időszakot korábban a fiatalok legszebb éveinek nevezték. Amikor kinyílt előttük a világ, szórakozhattak, belekóstolhattak az értelmiségi létbe, képezhették és kipróbálhatták magukat. Ehhez képest ma a professzorok csodálkoznak a kialvatlan szemek láttán, hiszen az ő idejükben nem volt szükség ösztöndíj mellé kiegészítő jövedelem után nézni. Hogy él ma egy főiskolás? Tanulás mellett keményen dolgozik, hogy finanszírozni tudja a családtól távoli életet, az utazást, a tankönyveket. Így kevesebb idő jut tanulásra, pedig elsősorban azzal az ábránddal tanulunk tovább, hogy az adott területen jó szakemberré váljunk. Mikecz Annamária (20) második évfolyamos a SOTE ETK ápolás-betegellátás szakán, dietetikus szakirányon. Ő még azon szerencsések közé tartozik, akiknek nem kell tandíjat fizetni, de családjának ennek ellenére is állandó problémát jelent budapesti taníttatása. – Úgy érzem, a kormány minket állít be rossz fényben, mintha élősködők lennénk, akik mások pénzén tanulnak. A szüleim becsületes adófizetők, ha sikerült bejutnom államilag támogatott képzésre, akkor miért ne tanuljak? Egyébként tandíj nélkül is nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Az albérletem 25 ezer forint, a diákhitel erre el is megy. Utazásra kb. 12 ezer forintot költök - megjegyzem, nem is olyan rég ingyen utazást, nyelvvizsgát, jogosítványt ígértek a diákoknak – kajára heti 5 ezer forint megy el, és akkor nem ettem minden nap főtt ételt. Mindig van fénymásolni való, szükség van könyvtárjegyekre, melyek szintén több ezer forintos tételek, és akkor még nem vettem meg egyetlen tankönyvet sem. Szóval, ha nem megyek
Továbbtanulás
el moziba, színházba, és ruhát egyáltalán nem veszek, akkor is belekerül egy hónap 75-80 ezer forintba. Ebből maximum 40 ezer körül számíthatok egyetemi juttatásra, persze, csak ha nagyon jó átlagot teljesítek – részletezi Annamari.
A busz drága, de utazni muszáj A fiatal lány húga idén első évfolyamos a Budapesti Gazdasági Főiskolán, ő szeptembertől már köteles lesz fizetni. – Nem tudom mi lesz, ha marad a tandíjas rendszer. Hiába akarok dolgozni suli mellett annak érdekében, hogy besegítsek a családnak, egyszerűen nincs rá időm. Minden nap koraestig iskolában vagyok, éjjel nem mehetek el dolgozni, aludnom kell. Rengeteg laboros órám van, ahol minden percben koncentrálnom kell, nehogy butaságot csináljak vagy valamit hibásan jegyezzek fel. Az órákról mértéktelenül hiányozni nem lehet, részvétel nélkül egyébként is képtelenség megtanulni az anyagot. Szóval döntenem kell, munka vagy tanulás, esetemben a kettő összeegyeztethetetlen – mondja. – Pedig milyen könnyedén mondják a parlamenti képviselők, hogy simán megkereshetünk tanulás mellett 100 ezer forintot – szól közbe Tőzsér Viktor (21), az egri főiskola hallgatója. Én dolgozom szinte minden hétvégén, hétköznapokon gyakran éjszakázom, de annyi pénzt mégsem keresek. És még a
Így látja egy felvételi előtt álló középiskolás… „Nem is tudom, hol kezdjem. Talán ott, hogy a mai árak és fizetések mellett a tandíj óriási terhet jelent a diákok és szüleik számára. A magyar családok nagy része még a jelentkezési lapot sem tudja feladni (három hely 9000 Ft, minden további jelentkezés 2000 Ft). Nagyon sok osztálytársam ezért eleve be sem adta, egyrészt a csekkek miatt, másrészt, ha fel is veszik az egyébként majdnem kitűnő tanulót államilag támogatott képzésre, nem ér vele semmit, mert a harmadik félév után azt is fizetni kell. Bár nem annyit, mint költségtérítéses képzésen, de neki már ez is megterhelő. Tegyük fel, hogy a család mégis lemond 3-4 napi friss kenyérről, és gyermekük jelentkezik három iskolába pl. jogi szakra (államilag támogatott: kb. 100 000 Ft/ félév, költségtérítéses: kb. 250 000 Ft/ félév). Szuperül érettségizik, nyelvvizsgája ugyan nincs, mert hát az is pénzbe kerül, de rendszeres gyermekvédelmi segélyben részesül, így kap plusz 20 pontot. Így van –a hasamra ütök - 427 pontja, bekerül államilag támogatott képzésre. A kollégiumba nem fér már be – ami talán jobb is neki, az ott uralkodó állapotok miatt -, az albérletbe a szülők minden vagyonukat belerakják. Diákunknak két választása van: 1. munkát keres 2. diákhitelt vesz fel. Vegyük az első esetet. Diákunk reggel a sarki kisboltban kenyeret pakol, iskola után sportcsarnokot takarít, hétvégén pedig a Mekiben Wc-t pucol. Akárhonnan is nézem, a munkákért kapott pénz éppen csak elég arra, hogy diákunk egyen, igyon, mosakodjon, füzetet vegyen. És hol van még akkor a tandíj?! Persze ne felejtsük el, hogy államilag támogatott képzésre jár, így csak a harmadik félévtől kell fizetnie. Mire oda jut, hogy három félév alatt összeszed egy félévi tandíjat, a sok munka és stressz miatt romlik az átlaga, így hopp...átkerül költségtérítéses képzésre. Na, ez már még nagyobb baj, kérem szépen, mert ott már többet kell fizetni, de neki nincs annyi pénze...pápá egyetem. Vagy éppenséggel felveheti a diákhitelt, aminek ki tudja, mi lesz a vége. És ezzel át is tértem a kettes pontra. Diákunk tanul, eszik, iszik, mosakszik, néha benéz egy buliba is. Elvégzi az egyetemet, megkapja a diplomát, a család örül, hogy egy szem gyermeküknek mostantól nem kell nélkülöznie. És ekkor jön a felismerés: nem kap munkát. Mert hát Magyarországon a friss diplomások nem igazán tudnak elhelyezkedni. Diákunk kétségbeesik, hisz hitelt vett fel, megszűnt a tanulói jogviszonya, fizetni nem tud. És láss csodát, új értelmiségi diákunkkal a város legmocskosabb kocsmájában találkozhatunk csaposként. Persze reggel ugyanúgy megy kenyeret pakolni, este csarnokot takarítani, satöbbi, satöbbi...”
4
városunk
Közélet
2008-ban
tanulás kárára is megy. De nekem muszáj dolgoznom, támogatnom édesanyámat. Ha még tandíjra is félre kéne raknom, nem tudom, miből fizetné a számlákat. A fiatalok egy része tehát elvégezve a gimnáziumot nincs abban a helyzetben, hogy szülei szárnyai alatt maradjon. Sőt, ahogy főiskolás srác is mondja, előfordul, hogy a szülők olyan helyzetbe kerülnek, hogy szükségük van gyermekük segítségére. – Ha én alkalmatlan vagyok esztergályosnak, de affinitást érzek a gazdálkodáshoz, akkor miért ne abban képezzem magam, amiben a legjobbat tudom kihozni magamból. Csak bennem él az a naiv ábránd, hogy az én sikerem az ország sikere is kell, hogy legyen? - teszi föl a kérdést Viktor. A Nógrád megyei családok döntő többsége nehéz anyagi körülmények között él. Így vannak ezzel az általam megkérdezett diákok is: családjukban 25-30 ezer forint körül mozog az egy főre jutó jövedelem. – Sajnos ezen a környéken ez teljesen normális – mondja Detti (19), a helyi Pénzügyi- és Számviteli Főiskola első éves hallgatója. Nekem nem kell albérletet és úti költséget fizetnem, mert helyben járok főiskolára, de nem választhatja mindenki ezt az irányt. Véleményem szerint a vidéki fiatalok óriási hátrányból indulnak a fővárosiakkal szemben. Magamon látom, mennyivel kevesebbet kell ráfordítanom így, hogy Tarjánban lakom, mint annak, akinek Detti reméli, hamarosan családjától távol kell meg- enyhülnek gondjai állnia a helyét. Néhányan mondják, hogy nem olyan nagy összeg évente az a pár százezer forint. Hát, én azt gondolom, annak könnyű, akit el tudnak tartani a szülei, akinek iskola után nem dolgozni kell, hanem beülhet a könyvtárba tanulni – fejti ki Dénes Bernadett. Ráadásul – folytatja – azt is figyelembe kell venni, hogy sokan csak a területi közelség miatt jelentkeznek a PSZF-re, mert van, aki nem teheti meg, hogy messzebbre járjon suliba. Ezért inkább kompromisszumot köt még akkor is, ha nem vonzza annyira a pénzügyek világa. Félő, hogy ha ilyen mértékben csökken a helyi főiskolai tanulók száma a kormányzati intézkedések miatt, akkor hamarosan a PSZF-et is bezárás fogja fenyegetni. – A tandíj egyenlő a kevésbé tehetősek ellehetetlenítésével – veszi át a szót Viktor. Még ha csak arra kéne megkeresni a pénzt! De nem ez a magyar valóság. Tandíj nélkül is állandó anyagi gonddal küzdenek a családok. Könnyű olyan országokkal példálózni, ahol egy havi minimálbérből több féléves tandíjra futja. Itt sokan a rezsi kifizetésére is hitelt vesznek fel. S hogy mi a helyzet a megemelt támogatásokkal, diákhitellel? – A diákhitel kondíciói romlottak, azt pedig egyáltalán nem tapasztaljuk, hogy emelkedtek volna a támogatások. Én tavaly havi 15 ezer forint szociális támogatást kaptam, idén ugyanazokra az adatokra havi 3500 Ft-ot határoztak meg – mondja Viktor. – A jegyzettámogatást teljesen megszüntették, eddig sem volt sok, pár ezer forint, de most már az sincs - teszi hozzá Annamari. – Emellett például az anatómia tankönyv 30 ezer forintba kerül. A kezembe sem vehettem…
Szakértői vélemény Simon Tibor, a Salgótarjáni Önkormányzat Oktatási, Kulturális és Sportbizottságának elnöke
A taníttatás megtérülő állami befektetés A felsőoktatási rendszer átalakításának értelmében a kormány megszüntette az államilag finanszírozott képzést és bevezette a tandíjat. Így akik államilag támogatott képzésben vesznek részt, azok tandíj - hivatalos nevén képzési hozzájárulás - fizetésére kötelezettek. Ez jelenleg alapképzésben minimum 105 ezer Ft/év, mesterképzésben 150 ezer Ft/év, de az intézmények eltérhetnek az összegtől. Egyidejűleg bevezették azt a szabályt, hogy a hallgató tanulmányi eredményétől függően kikerülhet az államilag támogatott képzésből, és költségtérítésessé válhat. Ekkor a hallgató tanulmányai teljes költségét maga köteles fedezni. Ez gyakran eredményezi majd azt, hogy a diák kénytelen lesz tanulmányait abbahagyni, mert nem lesz képes az akár több millió forintos költségtérítés megfizetésére. Maga a tandíjfizetési kötelezettség felmenő rendszerben lép életbe, csak azokra vonatkozik, akik 2007-ben voltak elsőévesek, nekik a harmadik félévtől, 2008 szeptemberétől kell fizetni. Vannak azonban kivételek is. Így pl. nem kell tandíjat fizetni a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő hallgatóknak, illetve a miniszteri ösztöndíjjal rendelkező külföldieknek. A korábbi rendszerben is létezett a költségtérítéses képzés, ugyanakkor volt egy réteg, amely bár magasabb felvételi ponthatár mellett, de államilag támogatott képzésben vehetett részt. El kell mondanom, hogy egyes kimutatások szerint a tandíj hírére drasztikusan esett a felsőoktatásba jelentkezők száma. Ez azt mutatja, hogy a tandíjat az utazási, lakhatási, megélhetési költségek mellett a családok egy része már nem tudja az egyébként jó képességű gyermeke tanulására fordítani. A tehetséges, de nem annyira jó módú családból érkező gyerekek kiszorítása a felsőoktatásból rontja oktatási rendszerünk színvonalát is. Kimutatott tény, hogy az államilag finanszírozott, nappali alapképzések színvonala magasabb, mint a hasonló, költségtérítéses képzéseké. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a diák fizet - mert megteheti -, attól ő még sem tehetségesebb nem lesz, sem jobban nem fog tanulni. Magyarországon a jövedelmeket érő adó és egyéb járulék elvonások Európában az élmezőnybe tartoznak. Jogos elvárás tehát, hogy az állam az elvonások terhére óvodától az első diploma megszerzéséig ingyenesen biztosítsa a tanulás lehetőségét minden polgára számára. A tanulás sokszorosan megtérülő befektetése az országnak a későbbiekben fizetett magasabb adó, a társadalom számára történő értéktermelés és a munkanélküliség csökkentése révén. Egy diplomás ezen csatornákon keresztül, rövid idő alatt visszafizeti tanulmányi költségeit az államnak.
városunk
5
Interjú
Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere
„Nehéz év elé nézünk”
Az állam fokozatos kivonulása az önkormányzati szektorból többlet feladatokat ró a településekre. 2008-ban tehát Salgótarjánban is komoly finanszírozási nehézségekre lehet számítani. A megoldást jelentő egyensúlyos költségvetés elkészült, melynek szigorú betartásával még megőrizhető a város működőképessége. – Február 12-én a közgyűlés elfogadta a 2008-as év költségvetését. Mennyire volt nehéz összeállítani a programot? – Nagyon, a végleges változat hosszas tárgyalások, egyeztetések eredményeként született meg. A város igényei mellett figyelembe kellett vennünk az újabb megszorításokat, a normatíva folytonos változtatásával az állam ugyanis pártállástól függetlenül sújtja az önkormányzatokat. Hol csökkenti, hol átalakítja a finanszírozási rendszert. Ezt tette 2007-ben és 2008ban is. Legszembetűnőbb ez az oktatásban, amely a legmeghatározóbb az egyes ágazatok közül. A teljesítményfinanszírozásra való kötelező áttérés eredményeként – ha a költségvetési törvény teljesítménymutatós számítási táblázatát vesszük alapul – Salgótarjánban 81 általános iskolai pedagógus „fölösleges” a rendszerben az előző tanévi kötelező óraszámemelés után is. – Ez vezethet akár intézmények bezárásához is? – Kidolgoztunk egy intézkedési tervet, melynek értelmében fel fogjuk mérni, milyen ésszerű átalakítások jöhetnek szóba. Egyetlen intézményt sem szeretnénk bezárni, de konkrétumokról csak az intézményhálózat felülvizsgálata után érdemes beszélni. – Úgy tűnik, az állam próbál kivonulni a fontos ágazatok finanszírozásából… – Így van, s ez a legfőbb oka annak, hogy nehéz év elé nézünk. A gondoskodó állam kötelező feladata lenne az oktatás és az egészségügy finanszírozása, e két szakterület ellátását központi finanszírozásból kellene megoldania. Ehelyett az önkormányzatokra bízza az ellátási területet, de nem finanszírozza le teljes egészében, hanem ránk hárítja a feladatellátás költségeit. A középiskola még csak rendben is volna. Ott, ha megszorításokkal is, de fedezi a központi költségvetés a kiadásokat. Az általános iskolai oktatásban kb. 50 %-os az állami finanszírozás, míg az óvodai nevelésben ez az arány már csak kb. 30 %. De ezen túl, az SZJA helyben maradó részének csökkentésével is tetten érhető az állam kivonulása az önkormányzati ellátó rendszerből. Ezek a tételek kb. 700 millió Ft. kiesést jelentenek Salgótarján esetében 2008-ban. – Mely területekre szán komolyabb összeget idén az önkormányzat? – A kultúra, a sport és az oktatás területein a kötelezőeken túl is vállalunk
6
városunk
feladatokat, melyek finanszírozásáról nem gondoskodik a központi költségvetés. A sport támogatására az elfogadott sportkoncepció értelmében 25 millió Ft támogatást fogadott el önkormányzatunk a 75 millió mellett, melyet a Létesítmény és Sport kht. támogatásával a létesítmények üzemeltetésére, az egyes sportegyesületek természetbeni támogatására fordít önkormányzatunk. A közművelődés területén még aggasztóbb a helyzet: a kormányzat az önkormányzat feladataként egyetlen közművelődési intézmény fenntartását írja elő, ennek költségei elenyészőek ahhoz képest, amit városunk vállal a két színházbérlettel, a rendezvények sorával, a civil szervezetek rendezvényeivel, műhelymunkájának biztosításával. Erőn felül teljesít tehát városunk, amikor egyensúlyos költségvetésében ezekre a feladatokra elkülönítette támogatási eszközeit, s folyamatosan ledolgozza az évek óta görgetett és felhalmozott működési hiányt. – Ha már a hiánynál tartunk, mit gondol, hogyan lehet ilyen körülmények között ledolgozni a felhalmozott deficitet? – A folyamatot megállítani csak a városi működési struktúra teljes átalakításával lehet, ezért is fogalmazódott meg úgy a már említett intézkedési tervünkben, hogy 2008-ban az intézményhálózat teljes felülvizsgálatára van szükség. Ehhez kapcsolódik természetesen a többségi tulajdonú cégek szervezeti átalakítása és más, a költséghatékonyságot és a racionális működést szolgáló intézkedések is. Tudomásul kell venni, hogy a város intézményhálózata közel hatvanezer főre tervezett, míg a mai lakosságszám alig éri el a negyvenezret. A város működtetését ehhez a számhoz kell igazítani. – Mit gondol a közelgő népszavazásról? Milyen hatással lehet a város mindennapjaira? – Először is el kell mondanom, sajnálattal töltenek el a kampány során kialakult incidensek. Hangsúlyozom, nem tudom, mit követtek el Salgótarján lakói, hogy az egészségügyi miniszternek felfegyverzett stábbal kellett városunkba érkeznie. A stílus méltán bőszítette fel a polgárokat. Elszomorít, hogy ma Magyarországon ilyen szinten merik korlátozni az emberek szabadságát. A népszavazásról polgármesterként azt vallom, minden salgótarjáninak kötelessége véleményt nyilvánítani a kérdésekben. A demokrácia legrégebbi eszközével élni
alkotmányos jogunk. Szükségtelen talán az ókori demokráciára, a cserépszavazásra utalni, hogy megértsük ezen intézmény jelentőségét. Mi magyarok ritkán éltünk ezzel a lehetőséggel, hiszen bíztunk abban, hogy választott képviselőink – a képviseleti demokrácia intézményét komolyan véve – valóban a nép érdekeit képviselik. Amikor azonban ez megdőlni látszik, a népnek joga van élni ezen közvetlen demokráciára utaló eszközzel, a szabad véleménynyilvánítás jegyében. – Azért most a pártpolitikus véleményét is hallottuk, jól gondolom? – Természetesen nagyon nehéz a szerepeket szétválasztani, hiszen párttámogatással kerültem a polgármesteri székbe, 2007 decembere óta pedig a Fidesz Nógrád megye 1. sz. választókerületének elnöki teendőit is én látom el. Ez a politikai szerepvállalás – bár nem törekedtem rá – új kihívást, több feladatot jelent, ugyanakkor összeegyeztethető, bizonyos esetekben elválaszthatatlan választott képviselői és polgármesteri feladataimtól. – Ezért vállalt szerepet a népszavazási kampányban Tarlós István mellett? – Igen, és azért, mert Salgótarján polgármestereként felelősséget kell vállalnom azokért az emberekért, akik alacsony nyugdíjból vagy fizetésből élnek, gyermeket nevelnek, kemény fizikai munkát végeztek – bányászként, nehézipari munkásként. A tarjániak méltán várják el az államtól, annak megtestesítőjeként a kormánytól, hogy gondoskodjon az egészségükről, a gyermekeik, unokáik oktatásáról. Véleményem szerint nem hárítható ez a feladat sem az önkormányzatokra, sem a magánszférára. Nem megoldás e tekintetben sem az önkormányzati ellátás, pláne nem a privatizáció. Az államnak meg kell találni azokat a forrásokat, amelyek segítségével e kötelező állami feladatok elláthatók. A nyugati demokráciák vagy Japán ennek jelentőségét már régen felismerték. Mi – salgótarjáni lakosok és városvezetők egyaránt - hiába dolgozunk erőn felül, ha a parlamentben véleményünket, szükségleteinket figyelmen kívül hagyva hoznak döntéseket.
Múlt-kor
Salgótarján képekben
egykor és most
városunk
7
Lencsevég
HÍREK • KÉPEK • HÍREK • KÉPEK • HÍREK • KÉPEK • HÍREK • KÉPEK Reneszánsz Hét a Madáchban
„Színház egész Európa”
Nemzetközi Színházi Fesztivált rendeztek Salgótarjánban, melyre a lengyelországi Kluczborkból és a németországi Königsbrunnból érkeztek diákok. A találkozó házigazdája a Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola volt. A fesztivált az Európai Unió 2005-ben induló Comeniusprogramja keretében rendezték meg. A színjátszóknak Rómeó és Júlia történetét kellett átdolgozniuk azzal a megkötéssel, hogy a történet egy lengyel lányról és egy német fiúról szóljon. Az eredmény három érdekes feldolgozás lett. Mindegyikben van szerelem, konfliktus, dráma - kellő mennyiségű diákhumorral fűszerezve. A darabokat a projektben résztvevő valamennyi országba elviszik. A premier február 8-án Lengyelországban, Opoleban volt, a salgótarjáni díszbemutatóra február 22-én került sor a József Attila Művelődési és Konferencia Központ színháztermében. A nagysikerű rendezvény megnyitóján a nemzetközi kapcsolatról Székyné dr. Sztrémi Melinda elmondta, sokkal több, mint országok közötti viszony. Híd, mellyel megnyílik az út a gyermekek számára egymás kultúrájának megismeréséhez. A Nemzetközi Színházi Fesztivál záróeseménye március – Böjtelő havának 18. napján kezdetét veszi a Reneszánsz Hét a nyolcadikán Németországban lesz, ami nem jelenti a közös munka végét, Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolában a szittya nép szellemi ugyanis a tanárok és a diákok már most gondolkodnak a folytatáson. gazdagodását és mulatozását szolgálva - így hirdették ki az egyhetes rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitását az intézmény aulájában február 18-án délelőtt. A kor hangulatát és életérzését idéző programsorozatot már második alkalommal rendezték meg a madáchosok. Az idei Reneszánsz Hét központi témája a lovagkor volt. Így a programban a műveltségi vetélkedő, a dalnokverseny, a villámsakk-bajnokság és az árnyjáték mellett lovagi torna is szerepelt. A kínálatból a képzőművészet sem hiányzott. Az intézmény Fayl Frigyes galériájában a megyei rajzversenyen résztvevő diákok alkotásaiból rendeztek kiállítást. Az emeleten pedig a Kökényesdi-Pap család „Bőrtárgyak és egyéb ékességek” című gyűjteményét tekinthették meg az érdeklődők. A Reneszánsz Hét február 22-én középkori farsangi mulatsággal zárult.
Elismerés a sportolóknak
Füttykoncert fogadta a minisztert Hangos fogadtatásban volt része Horváth Ágnes egészségügyi miniszternek február 14-i salgótarjáni látogatásán. A liberális politikus rendőrök és kormányőrök biztostásával érkezett meg a helyi SZDSZ által szervezett programra. A kampánysátorban a tervek szerint vércukorszint- és vérnyomásmérésre, filmvetítésre és lakossági fórumra került volna sor, azonban oda csak keveseket engedtek be. A miniszterasszony szakmai megbeszélést folytatott helyi orvosokkal, és a Szent Lázár Megyei Kórház gazdasági igazgatójával, Kaszás Erikával. - Megalakult a Nógrád Megyei Liberális Egészségügyi Kabinet, melynek feladata a helyi sajátosságok és igények megvitatása illetve azok eljuttatása az SZDSZ elnöksége felé – jelentette be a megjelent sajtóképviselők előtt Horváth Ágnes. Továbbá kifejtette álláspontját a népszavazási kampánnyal kapcsolatban is. A meglehetősen feszült helyzetből adódóan a mobil kampánysátor a megjelent választópolgárok többsége számára tehát kihasználatlan maradt. Horváth Ágnest rohamrendőrök sorfala által biztosítva, szolgálati esernyők alatt kísérték autójához.
8
városunk
A Sportcsarnok felújítása miatt idén új helyen, a József Attila Művelődési és Konferencia Központ színháztermében került megrendezésre február 23-án a 12. sportdíj-átadó gála. A rendezvény a Medalion Táncsport Egyesület keringőjével kezdődött, amely a sportcsarnokbeli sportbálok hangulatát hivatott idézni. A nyitótánc után sor került a díjak átadására, majd Székyné dr. Sztrémi Melinda köszöntötte a kitüntetetteket. A polgármester asszony beszédében ismertette az önkormányzat által kidolgozott sportkoncepció sarkalatos pontjait és megerősítette a hallgatóságot abban, hogy a város minden tőle telhetőt megtesz a tehetségek felkarolása érdekében. Az eseménnyel részletesen foglalkozunk Sport rovatunkban.
Lencsevég
HÍREK • KÉPEK • HÍREK • KÉPEK • HÍREK • KÉPEK • HÍREK • KÉPEK Vállalkozói fórum a városházán
Salgótarján az Utazás Kiállításon Folytatva a tavalyi kezdeményezést, városunk idén is önálló standként jelent meg az Utazás Kiállításon. A város a Tourinform Iroda szakmai segítségével készült a rendezvényre. Külön erre az alkalomra megjelent egy kiadvány Ezerarcú természet címmel, amely bemutatja a völgyvárost övező csodálatos természeti környezetet. A nyitónapon, február 28-án, az Észak-Magyarországi Régió bemutatkozása során Székyné dr. Sztrémi Melinda kiemelte a térség azon jellegzetességeit, melyek csalogatók lehetnek a turisták számára. Így a kerékpár- és gyalogtúra-lehetőségeket, a 2008-ban megrendezésre kerülő programokat. Kiemelte a Tarjáni Tavasz kulturális rendezvénysorozatát, a május elsején kezdődő, újszerű négy napos fesztivált, melyen a könnyűzene és a sörsátor lesz a legmeghatározóbb elem, illetve az újra Salgótarjánban megrendezendő ugrógálát és a tavalyi évben is nagy sikert aratott bokszgálát.
A Salgótarján Kártya bevezetése áprilisra várható, az addigi előkészítési folyamat egyik legfontosabb feladata a program iránt érdeklődő vállalkozók tájékoztatása. Ők lesznek ugyanis a pontkibocsátó- és elfogadó helyek, ahol a Salgótarján Kártyával rendelkező városlakók jelentős kedvezményeket vehetnek igénybe. Éppen ezért február 20-án, a városházán, a Stellum Marketing Kft. Stark István ügyvezető igazgató vezetésével vállalkozói fórumot tartott, ahol az érdeklődők megismerkedhettek a program részleteivel, választ kaphattak felmerülő kérdéseikre. – A napokban megkezdtük a személyes tárgyalásokat a helyi cégekkel, intézményekkel. Örömmel mondhatom, nagy nyitottság érzékelhető a programmal kapcsolatban – mondta el Szikora Tibor, a Kártyaprogram helyi kapcsolattartója.
2008
A már hagyományosnak tekinthető tavaszi kulturális programsorozat számos érdekes rendezvénnyel várja az érdeklődőket. Márciustól júniusig több művészeti ágban és műfajban elismert produkciókat láthat a közönség. Bár a már kézen forgó programfüzet tartalmazza a Tarjáni Tavasz részletes információit, a bőség zavarától szenvedőknek adunk néhány ötletet, mit nem szabad kihagyni. • Nőnapon, március 8-án 19 órakor Giuseppe Verdi: Traviata – opera keresztmetszetét hallhatjuk a József Attila Művelődési és Konferencia Központ színháztermében. • Március 26-án a soproni Petőfi Sándor Színház jóvoltából kerül színpadra a JAMKK-ban Presser-Sztevanovity-Horváth nagysikerű musicalje, A padlás. Az előadások két időpontban tekinthetők meg, 14 és 19 órakor. • Szintén a József Attila színpadán április 3-án 19 órakor Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból című darabját láthatja a nagyérdemű. Szereplők: Détár Enikő és Rékasi Károly. • Április 11-én a Költészet Napja alkalmából a József Attila szobornál tartott, 16:30-kor kezdődő városi ünnepség után,17 órakor, a JAMKK színháztermében Szarka Gyula Alku című zenés játéka várja az érdeklődőket. A jeles nap kísérőrendezvényeként 10-én 16:30-tól a megyei könyvtárban író-olvasó találkozó lesz. Vendég Mizser Attila.
Programbemutató fórum Teltház előtt mutatta be február 28-án a JAMKK színháztermében a Fidesz frakcióvezetője – Navracsics Tibor – és a Fidesz-KDNP Népjóléti Kabinetjének vezetője – Soltész Miklós – a Fidesz Erős Magyarország című programját. A közönség megismerhette az ország jelenlegi, elszomorító gazdasági helyzetét és azt a megoldási lehetőséget, amelyet a frakció kormányra lépésekor megvalósítana a fejlődés érdekében. Székyné dr. Sztrémi Melinda a prezentáció előtt szólt az egybegyűltekhez és jelentette be azt az örömteli hírt, hogy Soltész Miklós közreműködésével hamarosan egy kamionnyi németországi adomány érkezik a Szent Lázár Megyei Kórház és a rászoruló salgótarjáni családok számára. A program végén a jelenlévők fórum keretein belül tehették fel kérdéseiket a politikusoknak.
városunk
9
Tarjáni arcok
Ismerjük meg a Múzeum téri Panteont!
E
sküvő, okmányirodai ügyintézés – események, melyeket rend szerint a városházán intézünk. Gyakran járunk a Múzeum téren, de sokunk talán még egyszer sem állt meg az üvegfal előtti szobroknál. Pedig az alkotások Salgótarján jeles személyiségeit ábrázolják, akik aktív részesei voltak a múltbéli völgyváros mindennapjainak. A panteoni sétát nem pótolja, de első körben ismerjük most meg közösen Szilárdy Ödön, Dr. Dornyai Béla és Kovács Nándor munkásságát! Szilárdy Ödön, az 1948-49-es szabadságharc résztvevője, a Gömör megyei Sajó-Lenkén született 1832. augusztus 2-án. Forradalmi szerepvállalása miatt büntetésül besorozták az osztrák hadseregbe. 1851-től gömöri birtokán gazdálkodott. A konzervatív gondolkodású, kiváló gazdálkodásról nevezetes „salgótarjáni nábob” Jankovich Antal örököse, Jankovich Erszébet férjeként kapcsolódott be a szénbányászatba. A megyei és községi jelességek szívesen látott vendégei voltak házának, itt vitatták meg a fontos, megyét érintő kérdéseket. Támogatója volt a meginduló szénbányászatnak, részvényese lett a Salgótarjáni Vasfinomító Társulatnak. Vasútépítési tervekkel is foglalkozott. Az egyik legkarakterisztikusabb vezető embere volt Salgótarjánnak. Közéleti munkássága széleskörű: tagja a megyebizottságnak, a Balassagyarmati Takarék és Hitelintézet, a Salgótarjáni Takarékpénztár valamint a Salgótarjáni Villamossági Rt. elnöke, a községi képviselőtestület tagja. Szilárdy Ödön 1912. október 13-án hunyt el Salgótarjánban. A sajólenkei családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Dr. Dornyay Béla Keszthelyen született 1887. március 25-én. Gimnáziumi tanulmányait Tatán, Vácon és Keszthelyen végzete a piaristák nevelése alatt, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult. A diploma megszerzése után tanári munkája mellett tudományos kutatással kezdett foglalkozni, 1913-ban doktori címet szerzett. Pályázat útján került az alakuló salgótarjáni magángimnáziumhoz 1923-ban és 17 éven keresztül élte tudós gimnáziumi tanár életét. Folyamatosan jelentette meg cikkeit szakfolyóiratokban, a helyi lapban írásokat közölt a város múltjáról. 1933-tól indította útjára Salgótarjáni Könyvek című sorozatát. A város helytörténeti irodalmát Dornyay Béla 67 tanulmánnyal gazdagította. Három múzeumot alapított, hétnek volt munkatársa. Tevékenyen vett részt a Salgói Menedékház létrehozásában. A keszthelyi Balaton Múzeumból ment nyugdíjba 1948-ban. Munkás éveinek termése a több mint 400 cikk, tanulmány. 1965. április 5-én hunyt el Budapesten. Salgótarjánban iskola és dombormű is őrzi emlékét. Kovács Nándor a Gömör megyei Rozsnyón született 1841. május 15-én. A hazaszeretet meghatározó élményét a családból hozta magával. Iskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Papi pályára lépett, 1864-ben szentelték fel. Pályáját a püspöki irodán kezdte, majd Rimaszombaton lett tanítókáplán. 1881-ben választották a mátrai egyházkerület jegyzőjévé. 1894-től a kerület alesperese lett, majd Markovics Márton apátplébános halála után a salgótarjáni plébánia vezetésével bízták meg. Legfontosabb célkitűzésének az összefogást tekintette. 1898-ban kereszteskomlói címzetes préposti címet és királyi kitüntetést kapott. Ezzel ismerték el Salgótarjánban elindított munkáját: felújíttatta a plébániát és a templomot. A kiváló egyházi személy, népszerű szónok, a köztiszteletben álló egyéniség népszerű alakja volt a városnak. 1905. február 3-án hunyt el. Salgótarjánban, a régi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Múlt havi Várostörténeti Feladványunk helyes megfejtése a következő:
1. Salgótarján 1922. január 27-én lépett városi rangra. 2. A város a bányászat és a vaskohászat iparágaknak köszönhetően indult fejlődésnek. 3. Az első városi tanács 11 fővel működött. 4. Salgótarján város első polgármestere Dr. Förster Kálmán volt. 5. Salgótarján város első közigazgatási tanácsnoka Bodó János volt. 6. A lavina áldozatául esett leventék úti célja a Nagy-Pietrosz vagy akkori nevén Horthy-csúcs volt. 7. Az Új Gimnázium 1966-ban épült fel. 8. Salgótarján új díszpolgára Herold László. 9. Salgótarján és egyben az ország első iskolagalériája 1967-ban alakult meg. Nyerteseink, akik egy-egy Salgótarján – Képeskönyv a városról című kiadványt kapnak: Dr. Béres Istvánné, Godó Dávid, Auth Péter, Lakatos Ferenc, Tátrai Lászlóné. Köszönjük a sok helyes megfejtést, gratulálunk a szerencsés nyerteseknek!
10
városunk
Önkormányzat
Tájékoztató a 2008. március 9-ére kitűzött országos ügydöntő népszavazással kapcsolatos tudnivalókról A népszavazáshoz kapcsolódó, a lakosság széles körét érintő kérdésekben az alábbiakról tájékoztatom: A Magyar Köztársaság Elnöke 27/2008. (I.24.) KE sz. határozatával 2008. március 9-re országos ügydöntő népszavazást tűzött ki az alábbi kérdésekben: 1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni? 2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni? 3. Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük? A szavazás alkalmával az adott szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a szavazókör névjegyzékében szerepel. Szavazás külföldön Ha a szavazás napján Ön külföldön tartózkodik, a Magyar Köztársaság nagykövetségén vagy főkonzulátusán szavazhat. A külképviseleti névjegyzékbe vételét személyesen vagy meghatalmazottja útján 2008. február 22-ig kérheti a helyi választási iroda vezetőjétől. Ajánlott levélben úgy, hogy az 2008. február 22-ig megérkezzen a helyi választási irodába. Szavazás igazolással Ha a szavazás napján Ön Magyarországon, de nem a lakóhelyén tartózkodik, igazolással szavazhat az azon megjelölt település erre kijelölt szavazóhelyiségében. Az igazolással a szavazás napját megelőzően a helyi választási irodában vagy a szavazás napján az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben kérheti névjegyzékbe vételét. Igazolást személyesen vagy meghatalmazottja útján 2008. március 7-ig kérhet a helyi választási iroda vezetőjétől. Ajánlott levélben úgy kérhet igazolást, hogy a kérelem 2008. március 4-ig megérkezzen a lakóhelye szerinti helyi választási irodába. Az igazolás kiadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell: az igazolást kérő nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, annak a településnek a nevét, ahol a szavazás napján tartózkodik. A levélben kért igazolást a választópolgár által megjelölt magyarországi címre, tértívevénnyel küldi meg a választási iroda. Szavazás mozgóurnával Ha Ön mozgásában gátolt, kérésére - Magyarországon - mozgóurnával szavazhat. Mozgóurna csak írásban kérhető. Mozgóurnát a szavazás napja előtt a helyi választási irodától, a szavazás napján a lakóhelye szerinti szavazatszámláló bizottságtól lehet kérni. A népszavazással kapcsolatosan a 32/422-381-es telefonszámon kérhetnek és kapnak további tájékoztatást a Helyi Választási Irodától. A Helyi Választási Iroda vezetőjének címe: 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.
dr. Kádár Zsombor jegyző, HVI vezető
Salgótarjáni választókerületek és szavazókörök 1. számú választókerület 1. Salgóbánya Idősek Napközi Otthona, Vár út 7. Árpád út, Balassi út, Deák F. út, Derencsényi u., Dornyay u., Eresztvény btp., Eresztvény alsó btp., Eresztvény felső btp., Eresztvény turistaház, Fácán u., Fecske u., Felső Vár út, Galamb u., Gólya u., Jókai sor, Kutas puszta, Madách Imre út, Medvesi út, Mikes Kelemen út, Nádas u., Orgona u., Salgó puszta, Salgó Hotel, Szapolyai János út, Toldi út, Törökvész út, Turistaház, Újbánya telep, Vár út, Várberek u., Zsombékos utca 2. Somoskő Művelődési ház, Vároldal u. 2. Bajza József u., Csörgő btp., Juhász Gyula u., Kőbánya u., Köves u., Lovassy László köz, Magyar btp., Medves puszta, Nyerges u., Partizánok u., Perczel Mór u., Sátorhegy u., Somoskői u., Szemere Bertalan u., Vároldal u., Wesselényi u. 2. számú választókerület 3. Beszterce ltp. Tagiskola, Beszterce tér 4. Camping út, Csillag u., Gedőci u., Görbe u., Hold u., Medves krt. 33-71., Medves krt. 92-től végig (páros+páratlan), Teraszos u., Tóstrand hétvégi tp., Tóstrandi sportpálya, Ybl M. út 53-63, 89, 861. 4. Beszterce ltp. Tagiskola, Beszterce tér 4. Beszterce tér, Gyermekkert u., Medves krt. 2-90., Ybl M. út 102-től páros oldal végig 5. Beszterce ltp. Tagiskola, Beszterce tér 4. Ybl M. út A2-44. (páros számok), Ybl M. út 46-52. (páros+páratlan), Ybl M. út 54-100. (páros sz.) 6. Beszterce ltp. Tagiskola, Beszterce tér 4. Füleki út 146-tól végig (páros+páratlan), Gedőc puszta, Madzsar József u., Medves krt. 5-31/H., Sebaji út, Ybl M. út 1-45/A2 3. számú választókerület 7. Egészségügyi és Szociális Közp., Füleki út 41. Báthori István út, Béke krt., Füleki út 1-144. (páros+páratlan), Kőműves köz, Mikszáth Kálmán út, Ruhagyári út, Zrínyi Miklós út 8. Körúti Tagóvoda, Fáy A. krt. 35. Fáy A. krt. 2-34. (páros+páratlan), Fáy A. krt. 36, 38, 40-90. (páros), Kékkői u., Vadaskert, Vadaskerti út 9. Körúti Tagóvoda, Fáy A. krt. 35. Fáy A. krt. 35-39., Fáy A. krt. 92-től páros oldal végig, Gazdasági u., Gizella u., József rakodó, Kercseg u. Losonci utca 15-69., Losonci utca 82-től páros oldal végig., Móricz Zsigmond út, Vasúti őrházak 92.
városunk 11
önkormányzat
Salgótarjáni választókerületek és szavazókörök 4. számú választókerület 10. Rónabánya telepi Kultúrotthon, Vasas út 1. Asztalos János út, Határőr út, Szilváskő puszta, Vasas út 11. Rónafalu Kultúrotthon, Rónai u. 28. Farkasbükk út, Fénykő út, Rónai út, Vajda János út 12. Zagyvarónai Művelődési ház, Zagyva u. 3. Budavölgy utca, Csernyik völgy, Dér utca, Harmat utca, Homok utca, Kisponyi puszta, Kovács Gáspár Tanya, Liliom út, Margittáró u., Nagyponyi puszta, Ötvözetgyár út, Petikláza, Rudolfi út, Salakhegy út, Tarjáni út, Vadvirág utca, Zagyva út 36, 38., Zagyva út 43-tól végig (páros+páratlan) 13. Zagyvarónai Művelődési ház, Zagyva u. 3. Fáy A. krt. 35-39., Fáy A. krt. 92-től páros oldal végig, Gazdasági út, Gizella út, József rakodó, Kercseg út, Losonci utca 15-69., Losonci utca 82-től páros oldal végig., Móricz Zsigmond út, Vasúti őrházak 92. 5. számú választókerület 14. Kanizsai D. Eü-i Tagintézmény, Acélgyári út 73. Bátki József u., Bugát Pál út, Építők u., Fenyves út, Hamuhegy, Izsó Miklós út, Kisfaludy Sándor út, Művész köz, Pécskő puszta, Rózsa Ferenc út, Salgó út 31-39., Salgó út 54/A-tól végig (páros+páratlan), Somogyi Bacsó út, Táncsics út, Tározó u., Zalka Máté út 15. Kanizsai D. Eü-i Tagintézmény, Acélgyári út 73. Akácos út, Alpári Gyula út, Béke út, Borbély Lajos u., Határ út, Hegyi út, Ilona út, Jónách krt., Kandó Kálmán út, Kaszinó sor, Kohász Stadion, Nádasdi krt., Pécskő köz, Salgó út 1-30. (páros+ páratlan), Salgó út 32-52. (páros), Zagyvai rakodó 16. Petőfi S. Tagiskola, Acélgyári út 24. Acélgyári út, Dózsa György út 6. számú választókerület 17. Balassi B. Könyvtár, Kassai sor 2. Alkotmány út, Aradi út, Kassai sor, Kossuth Lajos út, Liget út, Losonci utca 1-14. (páros+páratlan), Losonci utca 16-80. (páros), Május 1. út, Mártírok útja, Meszes köz, Meszes u., Pipishegy u., Szent István tér, Világos puszta 18. Keresk. és Vend. Középisk., Zemlinszky út 4. Ady Endre út, Aknász út, Bajcsy-Zs. út 1-93. (páratlan), Bajcsy-Zs. út páros oldal végig, Bányász út, Bartók Béla út, Bem u. páratlan oldal végig, Bem u. 22-től páros oldal végig, Fazekas Mihály út, Fürdő út, Karancs út 11-42. (páros+ páratlan), Karancs út 44-68. és 78., Katona József út, Kővár út, Kun u., Nap u., Nyár u., Öreg József telep, Zemlinszky Rezső u. 19. Regionális Vízmű, Karancs út 80. Alsó Idegér út, Bereczki Máté út, Berkenye köz, Corvin út, Domb u., Dugdel-puszta, Erdész út, Felső Idegér út, Gerber Frigyes köz, Gyurtyános, Karancs út 43-67. (páratlan), Karancs út 69-77. (páros+páratlan), Karancs út 79-től végig (páros+páratlan), Kővirág u., Mezei út, Szeder köz, Virágos u. 7. számú választókerület 20. Madách I. Gimnázium, Arany J. út 12. Arany János út 1-15., Főtér, Március 15. u. 14-től páros oldal végig., Március 15. u. páratlan oldal Rákóczi út 1., 2-10-ig páros+páratlan, 11., 17. 21. Madách I. Gimnázium, Arany J. út 12. Arany János út páros oldal, Arany János út 17. és 21-től páratlan oldal végig, Kistarján út, Klapka György u., Mérleg u., 22. SITI (TIT) épülete, Klapka út 4. Arany János út 19–19/A, Kissomlyó u., Március 15. u. 2-12., Pécskő út 8-tól páros oldal végig 8. számú választókerület 23. Gagarin Ált. Iskola, József A. út 2. Berzsenyi D. út, Hunyadi krt., József A. út, Kazinczy F. út, Pécskő út 0-6., Pécskő út páratlan oldal 24. Gagarin Ált. Iskola, József A. út 2. Damjanich út, Erdőalja köz, Hargita krt., Meredek utca, Munkácsy út, Vereckei utca 25. Mesekert Tagóvoda, Meredek u. 33-35. Munkás út, Szent Flórián tér, Szerpentin út 9. számú választókerület 26. II. Rákóczi F. Tagisk., Rákóczi u. 25-27. Bem utca 0-12., Erzsébet tér, Játszó u., Lőwy Sándor út, Múzeum tér 27. II. Rákóczi F. Tagisk., Rákóczi u. 25-27. Alagút utca, December 8. tér, Úttörők út 28. II. Rákóczi F. Tagisk., Rákóczi u. 25-27. Rákóczi út 10. 5. lh., 12., Rákóczi út 19-48. (páros+páratlan), Tanács út 10. számú választókerület 29. Somlyó Bányatelepi Óvoda, Somlyói út 14. Áfonya utca, Almafa utca, Barack utca, Bimbó utca, Bodza u., Borbolya u., Ciklámen utca, Csille köz, Galagonya utca, Gesztenye utca, Hanga utca, Hérics utca, Ibolya utca, Jázmin utca, Kikerics utca, Kökény utca, Körtefa u., Málna utca, Meggyfa utca, Mogyoró utca, Nefelejcs utca, Pipacs utca, Ribizli utca, Sástó puszta, Somlyói út 6-tól végig (páros+ páratlan), Szilvafa utca, Szőlő utca, Teréztáró utca, Vájár utca, Virág utca, Völgyhíd utca, Zsálya utca 30. Kultúrotthon Forgách A. telep 100. Dobó Katica köz, Dobó Katica út, Egri utca, Forgách A. telep, Forgách A. út 45-53., Forgách A. út 54/B-től végig (pár.+páratlan), Irinyi J. út, Kazári út, Kovácshegy köz, Liszt F. út, Mikóvölgyi út, Somlyói út 0-4. (pár.+ páratlan), Szérűskert 1-13., Szérűskert 29-39., Szérűskert 41-től végig (pár.+ páratlan), Sziget puszta, Téglagyár köz, Vasvári P. út 27-től páratlan oldal 31. Gépip. és Épip. Szakk.Isk., Rákóczi út 60. Állomás út, Baglyasi út, Faiskola út, Forgách Antal út 1-44/A. (páros+ páratlan), Forgách Antal út 46-54/A., Fülemüle út, Gárdonyi Géza út, Huta utca, Kertész utca, MÁV külső vasútállomás, Munkásotthon tér, Nagy-Sándor J. út, Pályaudvar út, Rákóczi út 51-től végig (pár.+páratlan), Szenes út, Szérűskert 2-12.(páros), Szérűskert 14-28. (pár.+ páratlan), Szérűskert 30-40. (páros), Újakna telep, Újaknai út, Vásártér út, Vasöntő út, Vasút út, Vasvári P. köz, Vasvári P. út 1-25., Vasvári P. út páros o. 11. számú választókerület 32. Bóna Tagisk. (Kultúrotthon), Petőfi u. 96. II. András Király út, Bóna Kovács Károly út, Dűlő utca, Erkel köz, Erkel út, Frankel Leó út, Furák Teréz köz, Jakubi utca, Kakukk József út, Katalin utca, Kis utca, Kisvasút utca, Nyárjas puszta, Somoskői tanya, Temető út 33. Bóna Tagisk. (Kultúrotthon), Petőfi u. 96. Bajcsy-Zs. út 97-től páratlan oldal végig, Külterület, Petőfi út, Régiposta utca 12. számú választókerület 34. Arany J. Tagiskola, Budapesti út 66. Akna telep, Bercsényi Miklós út, Blaha Lujza út, Déryné út 1-15/B, Hősök útja 2-18., Makarenkó út 33-tól végig (páros+ páratlan), Radnóti köz, Radnóti Miklós út, Szánas Alja 35. Arany J. Tagiskola, Budapesti út 66. Déryné út 17-25., Déryné út páros oldal, Hársfa út 1-11., Hársfa út 2-8., Hősök útja 1-31., Zöldfa út 7-től végig (páros+ páratlan) 36. Női Hajléktalan Szálló, Hősök u. 35. Centrál köz, Hársfa út 10-től páros oldal végig, Hársfa út 13-31., Hősök útja 20/A-42., Hősök útja 33-65., Zöldfa út 1-5., Zöldfa út 2-6. 13. számú választókerület 37. Arany J. Tagiskola, Budapesti út 66. Barátság utca, Gagarin utca, Gorkij krt. 1-62. (páros+páratlan), Gorkij krt. 64-72. 1.lh., Gorkij krt. 78., Makarenkó út 2-6., Makarenkó út 8-20. (páros+páratlan) 38. Arany J. Tagiskola, Budapesti út 66. Csehov utca, Frigyes krt., Gorkij krt. A11., Gorkij krt. 63-71., Gorkij krt. 73-77. (páros+páratlan), Gorkij krt. 79-82. (páros+páratlan), Makarenkó út 1-7., Nyírfácska utca, Vasúti őrházak 39. Borbély L. Középiskola, Csokonai u. 21. Batsányi út, Bródy Sándor út, Csokonai út, Eötvös Lóránd út, Esze Tamás út, Haris köz, Honvéd út, Kölcsey utca, Rózsafa út, Szabó Ervin út, Tóth tanya, Vasúti őrházak páratlan házszámok 14. számú választókerület 40. Borbély L. Középiskola, Csokonai u. 21. Egressy Béni út, Kálmán I. út, Lakatos Péter út, Mandula utca, Nagymező út, Patakpart utca, Réka köz, Sugár út, Vasúti őrházak 84., Viola utca 41. Gerelyes E. Művelődési Ház, Gorkij u. 1. Budapesti út, Csalogány utca, Csókás krt., Csókás puszta, Gorkij krt. 83-85/B., Jenő utca, Kér utca, Keszi utca, Kinizsi Pál út, Kormos puszta, Kotyháza puszta, Kürtgyarmat utca, Megyer utca, Nyék utca, Park út, Patak út, Szécsényi út
12
városunk
önkormányzat
Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetéséről február 12-i közgyűlésen elfogadott költségvetésről összességében keresztül ellátandó feladatokra 27 millió forint támogatás irányul, A elmondható, hogy jelentős kiadást racionalizáló, hatékonyság- a Nógrád Megyei Önkormányzat „Baglyaskő” Idősek Otthonában növelő intézkedés figyelembevételével alakult ki. Már a koncepció nappali- és átmeneti ellátás működtetésére 18 milliót különített el kialakításának időszakában is látszott, hogy az Önkormányzat 2008. évi költségvetésének feltételrendszere nem lesz kedvezőbb a 2007. évitől. Az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvény igazolta azt a várakozást, hogy az önkormányzatok forrásszabályozása a központi költségvetés hiányának a csökkentése és az Európai Unió által megkövetelt konvergencia feltételeknek való megfelelés jegyében alakult ki. Ahhoz, hogy ennek ellenére elfogadható feltételrendszerű költségvetési terv alakulhatott ki, az előző év eredményes teljesítése és a tervezési időszakra jellemző kemény munka jelentősen hozzájárult. Továbbá a tavalyi évből sikerült szabad forrásokat áthozni 2008-ra, így ez is javította az idei költségvetés induló pozícióját. A tervezett finanszírozási rendszer helyzetét azonban egy sajátságos külső körülmény jelentősen rontja. A Pénzügyminisztérium iránymutatása szerint a költségvetés jelenleg 40879 lakónépesség figyelembe vételével számol. Népességünk Salgótarjánban 2007-hez képest 569 fővel csökkent, ami hasonló a nyolcvanas évek vége óta tartó tendenciához. Objektív szükségszerűségként kell értékelni, hogy a népességcsökkenés fennmaradásával párhuzamosan csökken a gyermekek- és nő a nyugdíjasok-, valamint szociálisan rászorulók száma. A 2008. évi költségvetésről szóló koncepció a leglényegesebb területen, vagyis a működési szektorban 900 millió forint nagyságrendű fedezetlenséggel számolt, figyelemmel az ágazatok által a feladatellátáshoz igényelt forrásokra, illetve a számított állami támogatásokra. A működési területen a tervezési időszakban több feszültségpont jelentkezett. Ilyen például a központi források csökkentése miatti 151 millió forintos SZJA és normatíva kiesés, melynek nagy része az oktatási normatívák csökkentése miatt keletkezett. Ide tartozik a 232 millió forintos dologi kiadás számított növekedése, a béremelésekre fordított 209 millió forint és a 210 millió forintos rövidlejáratú hitel visszafizetési többlete is. A feszültségpontok és fedezetlenségek miatt a költségvetés egyensúlyára a tervezési folyamatban kellett megtalálni a megoldást. Ezért készült el a költségvetéshez kapcsolódó intézkedési terv. A főbb tervezési tételek és elvek alapján Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetési mutatói a következők: Működési oldal A terület legfőbb problémáját az jelenti, hogy miközben a források korlátozottak, a kiadás, a kötelezően ellátandó feladatok száma egyre növekszik. Ebből következően a fedezetlenség évek óta egyre növekvő mértékben jelentkezik, amely pedig egyre erőteljesebb megszorító intézkedéseket kényszerít ki az önkormányzattól. Az intézmények részére rendelkezésre bocsátott 2008. évi anyagi források szűkösek, ezért a vezetőknek nagyon racionális gazdálkodást kell folytatni. A kemény költségvetési követeléseknek való megfelelés az előző évekhez képest fokozottabb vezetői felelősséget és menedzser szemléletű irányítást követel meg. A költségvetés szociális és egészségügyi fejezet A működésre és a különféle ellátások finanszírozására a fejezet rendelkezésére álló főösszeg 1.331 millió forint. Ezen belül egészségügyi alapellátásra 113 millió forint irányul, amelyhez az Egészségbiztosítási Pénztár 95 millió forint összegben biztosít forrást anyatejgyűjtésre, a védőnői hálózatra, az iskolaorvosi ellátásra és az önkormányzat tulajdonában lévő orvosi rendelők működtetésére. Mivel ezek a források önmagukban nem elegendőek, az önkormányzat más forrásaiból 18 millió forinttal egészíti ki azokat. Szociális segélyezésre és gyermekvédelmi feladatok támogatására, figyelemmel az előző év tapasztalatai szerint meghatározott rászorulti létszámra, 975 millió forint áll rendelkezésre. Az ágazathoz kapcsolódóan a Salgótarjáni Többcélú kistérségi társuláson
az önkormányzat. A közoktatási fejezet Az oktatás, nevelés területeinek rendelkezésére álló főösszeg 3.906 millió forint. Ez elsősorban a közvetlenül jelentkező személyi juttatás, a munkaadói járulék és a dologi kiadások finanszírozására irányul. Ezt 10 millió forint központosítottan felhasználható oktatási előirányzat egészíti ki, amely különféle intézményi ellenőrzésekre, értékelésekre, a közoktatás-fejlesztési tervből adódó feladatokra áll rendelkezésre. A költségvetés céltartalékában az oktatást érintően 79 millió forint elkülönített előirányzat szolgál. Ez szakmai és informatikai fejlesztésre (12M), testvérvárosi iskolai kapcsolatra (0,5M), iskolabusz működtetésére (0,5M), sajátos nevelési igényű gyermekek integrált képzésére (10M), tankönyvtámogatásra (34M), érettségi és szakmai vizsgáztatásra (12M), kiemelkedő színvonalú oktatói munka elismerésére (5M) és intézményvezetők jutalmazására (5M) fordítható. Városüzemeltetési feladatok A leglényegesebb feladatok és ráfordításaik: Kommunális feladatokra – vagyis utak, hidak, parkok fenntartására, temetőfenntartásra, vízgazdálkodásra, köztisztaságra, közvilágításra - a költségvetés összegében 370 millió forint került elkülönítésre. Ez 29 millió forinttal több az előző évinél, ugyanakkor a feladat is egyre több, így ez az összeg nem finanszírozza teljes egészében a működést. A megoldás érdekében hatékony feladatellátásra és a kölcsönös előnyökön alapuló közcélú foglalkoztatásra kell törekedni ezen a területen. Ezen túlmenően, amennyiben megtakarítást okoz, a privát szektor szerepvállalása is kívánatos e közfeladatok ellátásában. A gyorsjavító szolgálaton keresztül elvégzendő feladatokra 9 millió forintos előirányzat került elkülönítésre. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások üzemeltetési költségeire 2008-ban 304 millió forint áll rendelkezésre, a Garzonház felújításához igénybe vett hitel törlesztésére 34 millió forintot került elkülönítésre. A nem lakás célú helyiségek üzemeltetésére 59 millió forint előirányzat szolgál. Ezek üzemeltetése jelentős nyereséget hoz az önkormányzatnak, a bérleti díjakból ugyanis éves szinten 133 millió bevétel keletkezik. Felhalmozási oldal Erre a területre 775 millió forint áll rendelkezésre, amely az éves költségvetés 7,5 %-a. Az év közbeni pályázati forrásokkal együtt tovább növelhető az a szint, amely a település fejlődését biztosítja. Jelentősebb kiadási előirányzatok ezen a területen a következők: - sportcsarnok rekonstrukció: 301 millió forint - új központi temető bővítése: 110 millió forint - kombinált csatornatisztító gépjármű beszerzése: 63 M forint - 21-es főút városi elkerülő szakaszához kapcsolódó önkormányzati feladatok: 45 millió forint - Integrált városfejlesztési stratégia: 23 millió forint Ezeken kívül a városi utakkal, lépcsőkkel, épületekkel kapcsolatos felhalmozási feladatokra összességében 107 millió forint jelenik meg a költségvetésben. Ez leginkább pályázati önerőre elég, a megvalósításokhoz külső forrás is szükséges. Előkészítő szakaszban tart, így csupán 5 millió forint jelenik meg a Kodály Zoltán Tagiskola rekonstrukciójára. A kivitelezés 2009-ben várható, ha eredményes lesz az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a hazai központú költségvetési irányzatból vissza nem térítendő támogatásra irányuló pályázat és a közbeszerzés. A költségvetés a saját erő biztosítására a 2009. évre vonatkozóan 290 millió forint hitel összegű hitelszerződés megkötésére ad engedélyt. A költségvetésben pénzellátási kockázat csökkentésére 20 millió forint működési tartalék elkülönítésére került sor a céltartalékban.
városunk 13
sport
Díjátadó gála a JAMKK-ban
A 2007-es év legeredményesebb sportolói és csapatai
A
felújítás alatt álló Sportcsarnok helyett idén a József Attila Művelődési és Konferencia Központban köszöntötte Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata az elmúlt év legeredményesebb sportolóit és csapatait. Az immár hagyományosnak tekinthető, 12. alkalommal megrendezett eseményen a helyszínváltozás miatt a sportbál ugyan elmaradt, az ünnepélyes díjátadó után viszont fergeteges show szórakoztatta a közönséget. Felnőtt női kategóriában Papp Ildikó atléta és duatlon versenyző - edzője: Kadlót Zoltán -, férfiben pedig Nagy György íjász - edzője: Manga János - kapták meg a jeles kitüntetést. Az atléta hölgy így egymást követően ötödik alkalommal lett Salgótarjánban az év legeredményesebb sportolója. Ifjúsági korcsoportban Egri Balázs atléta - edzője Máté Csaba és Kadlót Zoltán - valamint Koós Brigitta tájfutó, hegyikerékpáros - edzője: Koósné Nagy Judit és Kovács Norbert - vehették át a díjat. A csapatok közül a Wamsler SESalgótarján kosárlabda csapata bizonyult a legjobbnak, edzőjük Dániel Tamás. A különdíjat a SASE leány teniszcsapata kapta, mint a legeredményesebb utánpótláscsapat. Trénerük Rozgondi Pál. A díjátadó után Székyné dr. Sztrémi Melinda köszöntötte a jelenlévőket. A polgármester asszony elmondta, nagy örömére szolgál, hogy Salgótarjánban ilyen sok eredményes sportoló van. Ezért is dolgozták ki a sportkoncepciót, mely-
nek keretein belül igyekeznek minél több ágazatot támogatni. A sport felkarolását az önkormányzat önként vállalja, kiemelt feladatának tekinti, ezért is döntött úgy a közgyűlés, hogy 25 millió forintot költ idén sportra. A megemelt összeget pályázati úton fogják szétosztani az egyesületek között. – Az egyesületek financiális támogatása mellett a városvezetés fontos feladata a létesítmények felújítása is. Ebben a szellemben kapott támogatást az uszoda, épül a sportcsarnok és újítják az intézményi sportudvarokat – mondta Székyné dr Sztrémi Melinda. Ezt követően kiemelte a várost átszelő észak-dél irányú kerékpárút projektjét, majd ismertette azon sportágakat, melyeket kiemelten kezel az önkormányzat. Ezek a következők: futball, ökölvívás, úszás, triatlon, kosár- és kézilabda, atlétika. – A szervezők bejelentették, hogy idén ismét Salgótarjánban kerül megrendezésre az ugrógála – közölte a polgármester. Végül megköszönte a sportolók kitartását,
edzőik és családjaik támogatását, majd reményét fejezte ki afelől, hogy 2008 legeredményesebb sportolóit már egy új, modern sportcsarnokban, báli körülmények között köszöntheti. A polgármesteri köszöntő után fergeteges színpadi show szórakoztatta a közönséget, melynek keretében felléptek az Axamo Team, a Medalion Társastánc Klub, Oláh József harcművész és a Romhányi SE teremkerékpárosai.
Egri Balázs atléta és edzője Kadlót Zoltán
Papp Ildikó atléta és duatlon versenyző
Nagy György íjász, Salgótarjáni Skorpió SE
Wamsler SE-Salgótarján kosárlabda csapata Koós Brigitta tájfutó és hegyikerékpáros
14
városunk
SASE leány teniszcsapata: Bálint Sára Réka, Szentes Réka, Varga Viktória
kultúra
Eregetik szárnyaikat Salgótarján színtársulatai Színház születik A Vertich Színpadstúdió 2004 óta része városunk kulturális életének. Vezetője T. Pataki László, akit nemrégiben a Magyar Kultúra Lovagja és a Salgótarjánért Emlékérem elismerő címekkel tüntettek ki. – A stúdió a Polgári Kör javaslatára alakult meg és hirdetett meghallgatást fiatalok számára. Az első csapat 15-20 fővel indult, melyhez egy évvel később újabb színházkedvelő fiatalok csatlakoztak – mondja az író-rendező. Immár közös erővel, 2005. április 28-án bemutatták Szép Ernő Május című darabját, melyet hatalmas siker övezett. Idő közben a stúdiósok létszáma folyamatosan bővült, a korosztály is változatosabbá vált, s újabb darabokat vittek színre. Így többek között Marschalkó Zsolt Zsarnokölők című történelmi groteszkjét, a Brémai muzsikusok megzenésített mesejátékát, illetve kisebb-nagyobb etűdöket. – A stúdió fontos tulajdonsága, hogy nem színjátszó körről van szó, hanem egy épülő színházról, melynek stádiumai vannak. Fő feladata, hogy a tagok elsajátítsák a színészmesterség alapjait, beleértve a színpadi mozgást, a színpadi fogásokat is. De célunk a beszédtechnika fejlesztése, a tiszta artikuláció, a színpadi hang megtalálása, annak begyakorlása is – avat be a részletekbe a stúdió vezetője. A lelkes csapat próbáit a József Attila Művelődési és Konferencia Központ színpadán tartja, heti kétszer, 3-4 órában. Természetesen az aktuális darab bemutatása előtt a próbák sűrűsödnek, olyankor igyekeznek minél több időt munkával tölteni. – Salgótarjánban sajnos csak egy színpad áll a csoportok rendelkezésére, ezért nem tudunk annyit próbálni, mint szeretnénk. Ebből adódóan nem lehet minket egy profi színházi társulattal összehasonlítani, de mindent megteszünk, hogy elnyerjük a közönség szeretetét. A Vertich Színpadstúdió együttműködésben áll a losonczi Kármán József Színházzal, ezáltal több lehetőség nyílik a helyi és a szlovákiai fiatalok számára. A színpadstúdióval olyan rendezők dolgoznak együtt, mint Molnár Ernő, Gáll Ernő, Susán Ferenc, Skoda Róbert és természetesen maga T. Pataki László. A csapat jelenleg egy Kopit darab bemutatására készül, melynek címe Jaj, apu, szegény apu…A premier május 28-án lesz a József Attila Művelődési és Konferencia Központban. Kőműves Kelemen, főpróba 2007
Zsarnokölők, 2007
Önszerveződő csodacsapat Első bemutatójuk a Salgói vár tövében volt, ahol sajátos feldolgozásban adták elő a Kőműves Kelemen című népballadát. A Nagyné Hajdú Györgyi vezetésével működő IMPRO’-Színpad drámapedagógiai alapokra épül, következő bemutatójukat március végére tervezik. Két éve szerveződött az a lelkes társaság, amely tavaly nyáron egyedülálló produkcióval rukkolt elő. A Kőműves Kelemen ballada feldolgozása sosem könnyű feladat, főleg, ha kellékek nélkülözése és a színészcsapat alacsony létszáma nehezíti a munkát. – Azt hiszem, sikerült frappánsan megoldanunk a dolgot, a háttérben álló vár adta magát, a kellékeket pedig mozgással és ritmus-játékkal váltottuk ki – meséli az IMPRO’-Színpad vezetője. A társulat bár önkormányzati támogatásban részesül – ezért próbálhatnak hetente egyszer ingyen a SITI-ben -, költségvetésük mégis olyan csekély, hogy jelmezeiket maguknak készítik. – Ez nem jelent számunkra problémát, hiszen ezzel csak jobban összekovácsolódik a csapat. Viszont ahhoz, hogy a tehetségeket megfelelően tudjuk képezni, hogy komolyabb projekteket tudjunk megvalósítani, nagyobb anyagi bázisra lenne szükségünk. Állandó gond a próbák helyszíne, sajnos nekünk nincs színpadunk, sokszor személyesen lobbizom a csapatért – avat be Györgyi. – A tizenegy fővel működő színpad jelenleg Vekerdy Tamás Kamaszkor körül című könyvét alapul véve készül új előadására, melyben kamaszkori élethelyzetet járnak körbe improvizáción alapuló bemutatókkal. – A lustaság, szerelem, hazugság és a „ki vagyok én” témáit érintjük, Vekerdy pszichológiai könyvét Janikovszky Éva irodalmi írásaival színesítve. Minden történetet mi magunk helyezünk át színpadra, ezáltal teljesen egyedi darabokkal állunk a közönség elé. Terveim között szerepel az új darab iskolai színpadokon történő bemutatása is, amellyel célunk a drámapedagógia népszerűsítése a diákok körében – mondja a pedagógusként is dolgozó társulatvezető. Az IMPRO’-Színpad foglalkozásain ugyanis nemcsak a színészmesterség alapjai sajátíthatók el, hanem a résztvevők egy komplex személyiségfejlesztő tréningen találhatják magukat. – Nagyon hiszek a drámapedagógia jótékony hatásaiban. Egy kamasz életében különösen sokat jelent, ha sikerül megismernie önmagát, kihozni magából a maximumot, megtanulni magabiztosan kommunikálni, bízni a másikban. Ezért szeretném, ha a módszer minél többekhez eljutna.
városunk 15
Salgótarján, Fő tér 4. telefon: (06 32) 520 400
