Ph.D. Programme in Sociology
THESIS SUBMITTED
Péter Balogh Counterfinality in development policy? An economic-sociological analysis of the EU-funds to the above-titled Ph.D. dissertation
Supervisor: Dr. Habil. Zoltán Szántó CSc professor
Budapest, 2012
1
Institute of Sociology and Social Policy
THESIS SUBMITTED
Péter Balogh Counterfinality in development policy? An economic-sociological analysis of the EU-funds to the above-titled Ph.D. dissertation
Supervisor: Dr. Habil. Zoltán Szántó CSc professor
© Balogh Péter
2
Contents 0. Research background and justification ............................................................................ 4 1. Data and methods ............................................................................................................. 5 1.1 Presenting the applied quasi-experimantal designs .................................................... 5 1.2 Statistical controll ....................................................................................................... 6 1.3 Further considerations................................................................................................. 6 2. Results of the dissertation (listed) .................................................................................... 6 2.1 Introduction – objectives and possibilities.................................................................. 6 2.2 The problem of being beneficiary............................................................................... 7 2.2.1 Results from the analysis of the development funds in the micro-regions of South-Great-Plain ......................................................................................................... 7 2.2.2 Results from the empirical analysis of the OPRD-projects of NDP ................... 8 2.2.3 Results from the empirical analysis of the priority projects................................ 8 2.2.4 Results from the interviews ................................................................................. 9 2.3 The problem of decentralization ................................................................................. 9 2.3.1. Results from the analysis of the projects of the NDP and NHDP...................... 9 2.3.1.1. The micro-level impact of decentralization on the support rate of the projects of beneficiary micro-regions and settlements .............................................................. 9 2.3.1.2. The macro-level impact of decentralization on the sum of funds in the beneficiary micro-regions and settlements................................................................. 10 2.4 The problem of social capital and development policy ............................................ 10 2.4.1 Results from county-level analysis.................................................................... 10 2.5 Administrative differences, administrative changes ................................................. 11 2.5.1 Results from the analysis of the OPRD-projects of NDP in the micro-regional hierachy ...................................................................................................................... 11 2.5.2. Results from the analysis of all the NDP- and NHDP-projects about the change of the regulatory context............................................................................................. 11 3. Summary of conclusions ................................................................................................ 12 4. Main references .............................................................................................................. 12 5. Own publication in the field........................................................................................... 25 5.1 Professional book, chapter ........................................................................................ 25 5.2 Peer-reviewed journal ............................................................................................... 25 5.3 Other: conference presentations................................................................................ 25 5.4 Other: workshop-publications................................................................................... 26 5.5 Professional conference-papers in abstract-volumes with ISBN.............................. 26
3
0. Research background and justification In my research I am interested in the patterns and territorial equivalences in the distribution of EU development resources (see Crescenzi (2009) and Lóránd (2011)). The dissertation presents the results of my examinations in this field. The relevance of this topic comes from the fact that from 2004 there are possibilities in Hungary too raise financial supports offered by EU development programmes, thus it is reasonable to expect unintentional consequences in the respect of these resources’ distribution. During the exploration of this problem, with the theory of the new economic sociology in the background, I interpret the system of development policy as something that intends to help common goods to come into being (see Olson (1997)) – preventing the common bad situation come into existence (see Hirschman (1995)) – when it employs institutional devices (see Elster (1997) in order to enforce territorial equalization principle in the central regulation of resources’ allocation (see Stigler (1989b)). My preliminary assumption is although that the state fails to succeed (see Tullock (2005)) causing counterproductive effects (see Szántó (2006), Merton (2002)). In the research I build on previous studies considerably which discuss (see Konrád – Szelényi (2000)) and empirically show (see Vági (1991) and (1982)) reproduction of inequalities in examination of domestic territorial development policy. I introduce the institutional system under examination – in general (see Benedek (2006)), on the level of the EU (see Forman (2000), Kengyel (2008), Hansen (1974), Horváth (2001), Szigeti (2007)) putting an emphasis on its special characteristics in Hungary. I argue that changes caused by entering the EU can be considered a strong institutional rearrangement (see Csite – Kovách (2002), Kovách – Kučerová (2006), Kovách (2008)) but the main characteristics and patterns of competing for development resources did not changed considerably therefore questions raised by previous studies still remain (see Voszka (2006)). To put the proper questions I relay on the results of the relevant previous researches. I give groups of questions which are tested empirically on the basis of reviewing Hungarian region-developing system’s legislative environment: 1. The effect of beneficiary status as a manifestation of institutional regulation (seeCresenzi (2009), Lóránd (2011), OTK (2005), TTT (1996) and (1999)). 2. The relation of decentralization and resource allocation (see OTK (2005): 112-113, TTT (1996), TTT (1999), Forman (2000), Kengyel (2008)). 3. The relevance of social capital in development policy (see Birch – Whittam (2008), Orbán – Szántó (2006), Füzér – Gerı – Sik – Zongor (2006)). 4. Other administrative factors (urban-hierarchy, changes of the legislative environment and micro-regions) (see Ladányi – Szelényi (2010) [2005], OTK (2005), TTT (1996) and (1999)). The novelty in setting these problems is that in my examination institutional classifications are involved which are fixed as a principle to be applied by the current development policy. The main goal of my dissertation is to examine the effect of these factors that is, to examine the fulfilment of aims which are set by the regulator itself. I do not intend to examine what effect development resources have on certain economic-social problems. It would be difficult to specify anyway because the change of municipal structure is a protracted process, it cannot be judged by human standards (see Fekete (2010a):35). I only intend to form a notion empirically of whether the distribution of development resources has a counterproductive effect or not. In this way the research contributes to coming to know the factors and
4
mechanisms which determine the distribution of development-politic resources on the one hand, and to helping future planning processes on the other. 1. Data and methods In my research I reanalyze statistic data already existing applying qualitative methods (interviews, content analysis). My databases are complex since I completed them one after another with the territorial backwardness’ relevant indicators and additional pieces of information in order to have the possibility to make calculations containing control variables for the sake of the real connections and models with high internal validity.1 I use data obtained with this procedure mainly in cross-section tests for the factor of time is not present right on the level of data processing. Nevertheless, the time factor appears indirectly because examining the effect of decentralization essentially is comparing resource distributional patterns of planning periods – of the EU. Data are available typically on the level of projects, micro-regions or counties and are aggregated either from the beginning or in consequence of the analysis. Accordingly the units of the analysis are projects, micro-regions (the division depending on the period concerned), counties (and Budapest) or settlements – if we aggregate project-level data to municipal or higher level data. In the course of establishing databases I use holistic kind of pieces of information, that is, I do not take sample of population: I collect data about all the units so I make a statistic reanalysis referring to the whole population. 1.1 Presenting the applied quasi-experimantal designs To test the relation between variables I use comparison of averages, correlation calculation, logistic and linear regression method. The latter one makes us capable to show the relation between variables with the help of a single indicator unambiguously (see Moksony (2006):54). Averages’ comparison can be done by the method ‘non-equivalent control group design’ based on the comparison of a test group and a control group (see Moksony (2005):68). This method has a substantial weakness: it is not suitable to eliminate the original differences in the composition of the two groups thus they serve alternative explanation (see Moksony (2005):70). The possible solutions are the followings: 1. We employ control variables in the model (for details see statistic control in the quasiexperimental patterns later) which eliminate the differences in the groups’ composition to bring the groups onto the same level. 2. To detect the original differences we examine the groups before the intervention. ‘Comparative change design’ typically makes time factorial comparison possible but even so, elements of uncertainty remain (trend’s effect) in the reasoning. A solution for this the problem of uncertainty is the expansion of examination in time. With this step however, we arrive at ‘control time series design’ that is based on the extension of period taken into account (see Moksony (2005):74). The possible differences in trend of the two series of time can be eliminated by this method (see Moksony (2005):73).
1
I do not generalize data but examine the real situation therefore I do not take statistic significance into account.
5
1.2 Statistical controll As for testing methods, real experiment is the most suitable regarding causality-tests because these tests are the best regarding internal validity thanks to randomization. When we control alternative explanations statistically – that is, in the case of quasi-experiment tests – we get weaker internal validity. There is a method named ‘regression discontinuity design’ however that helps to get a level of internal validity similar to the experimental methods but without the help of randomization (see Moksony (2005):99). The point in this method is that in addition to the variable indicating intervention’s effect (T that has two possible values one of which signs the test group while the other signs the control group.) another control variable is present in the egression equation (X that shows the development status of territorial units in the present examination) (see Moksony (2005):102): Ŷ=b0+b1T+b2X In the present research T shows the beneficiary status regulated by decrees, X shows the aggregated development indicator of the micro-region (e.g. with main component analysis). In the light of the possible analytical methods reviewed above and statistic data concerning the social problem under examination (they are usually from cross-section analysis) I use non-equivalent control group design and – because of its insufficiency – regression discontinuity design in the course of data-processing. 1.3 Further considerations In the course of data-processing and interpretation of the results I intend to pay special attention to that territorial analysis has its own methodology and system of means which – as for my present purpose – is in connection with the use of statistic data in territorial analysis (see Dusek (2004), T.E. (2005)). This is because in the statistic analysis of territorial inequalities the indicators have different values – that is they show minor or major inequalities – depending on what territorial unit we have as the basis of analysis. This mechanism coming from the choice of the given territorial unit is named scales effect (see Dusek (2004):115). Ts direction of distortion is systematic and tendentious – in the case of simpler statistic means and correlation. Using the same statistic method we can see that the higher aggregation level we test, the less territorial inequalities can be shown (see Dusek (2004):117, 119). The changeability of territorial units results in another problem, the zoning effect. It derives from the fact that a given territorial unit can be divided into subparts of the same number in alternative ways. Statistic analysis on alternative divisions results in different degree of territorial inequality (see Dusek (2004):118-119). Thus we need to interpret empirical results of this research with respect to the distortion effect of zoning effect.
2. Results of the dissertation (listed) 2.1 Introduction – objectives and possibilities Vági Gábor distinguishes three approaches for the examination of development plicy’s territorial concern (see Vági (1972)). 1. Accepting development policy’s aims declared we judge execution ‘right’ or ‘false’ depending on whether it satisfies its own purposes which we are agreeing with or not.
6
2. We do not accept its purposes but treat them as objects of examination. In the course of the analysis we study the relation of purposes and their realization but without the categories of ‘right’ and ‘false’ or any qualification. 3. We only make description of development policy’s objective results and changes without any relationship to the purposes (see Vági (1972):13). As for the present research – and data-processing presented below – I use the second approach in the examination of EU development resources to reveal the effects of – territory-based – institutional regulations. I treat purposes as set by development policy itself, and my aim is to examine these regulations’ realization. That is, I intend to make some kind of immanent critique. According to my assumption introduced above in detail I expect that institutional regulations fail or create inequality dimension in the distribution of development resources at least.2 If my assumption can be supported by empirical results then according to Stigler (1989b: 351) we can assume having revealed the intended consequences of the inteventions. During data-processing I consider the problems mentioned above one by one empirically. It is a circular logic however, if we discuss the problem of beneficiary status in the first place - and with the use of the most databases – and it reappear in the course of discussing other problems. For example, we examine decentralization effect in terms of the rate of allocated resources to beneficiary micro-regions and settlements; we connect the problem of social capital with territorial backwardness and the distribution of civil services; by discussing effects of other static and dynamic administrative factors we get back to the beneficiary status – extending its frames. 2.2 The problem of being beneficiary 2.2.1 Results from the analysis of the development funds in the micro-regions of SouthGreat-Plain 1. The micro-regions lagged behind perform weaker than the others; institutional regulation does not help beneficiary micro-regions into a better position. 2. As for rural development, beneficiary micro-regions perform weaker than the others regarding competition for rural development. Institutional regulations have no equalizing effect in terms of distinction of beneficiary micro-regions. 3. The increase of disadvantaged (beneficiary) settlements’ proportion reduces the efficiency of development policy – ROP projects seem to be a group of exceptions. These results show that backwardness and disadvantages of beneficiary micro-regions and settlements cannot be reduced by institutional regulations, that is, the contra-productive character of institutional regulations cannot be excluded.
2
It is important to note that present dissertation does not intend to express the role of development resources in (macro)-economic and social development numerically. The only purpose here is to examine inequalities existing already within development institutional system. So our data are not suitable to form an opinion about the effects of these inequalities on actual economic indicators or social differences.
7
2.2.2 Results from the empirical analysis of the OPRD-projects of NDP 1. Non-beneficiary (non-disadvantaged) settlements in beneficiary micro-regions raise funds to the highest degree, while beneficiary (disadvantaged) settlements in non-beneficiary microregions raise funds to the least degree. 2. The average amount of financial support is larger in beneficiary micro-regions in general than it is in non-beneficiary micro-regions (in the case of both beneficiary and nonbeneficiary settlements). 3. As for beneficiary micro-regions, the average sum of the paid financial support is larger but it is less steep. The effect of support’s rate is more significant in the case of beneficiary settlements. That is, disadvantaged (beneficiary) settlements close up with the developed (non-beneficiary) settlements but within the real scope of support’s rate there is no possibility for that. 4. As for non-beneficiary micro-regions, the paid amount of financial support is larger and increases more steeply in the case of non-beneficiary settlements. That is, disadvantaged settlements fall behind in disadvantaged areas. 5. The amount of paid financial support is much larger in the case of beneficiary settlements which are in beneficiary micro-region and it increases more steeply. That is, beneficiary settlements in non-beneficiary micro-regions are much less in the position to raise funds than beneficiary settlements in beneficiary micro-regions. In the case of NFT ROP projects we can say in general: 6. There is only one case which has a favourable result: it is the beneficiary status’s effect on the rate of financial support. In other cases beneficiary micro-regions are disadvantaged. Calculations based on different types of micro-regions have the following result: 7 Differences are increasing, given that projects for which beneficiary settlements in nonbeneficiary micro-regions apply regarding both support’s rate and sum of support paid are disadvantaged. Therefore we can talk about territorial polarization of support and opening of development scissors. 2.2.3 Results from the empirical analysis of the priority projects 1. There are significant differences in the relation of advanced projects and territorial dimension – it was observed that applications from the Middle-Hungarian Region and nationwide projects have a reasonably better chance for gaining the beneficiary status; and that the increasing number of disadvantaged micro-regions in a county reduces the chance for support. 2. The distribution of sums of support applied in the scope of advanced projects is rather extreme, two tendencies can be shown: a) The increase of claimed support improves the chance for support b) The amount of claimed support that is larger than the average claim regarding the whole population reduces support. It is noteworthy, however, that the direction of claimed support’s effect is different depending on where the project application comes from. 3. As for the embeddedness of advanced projects in power-politics:
8
a) High politics is a necessary component of gaining support b) Political resources’ effect on the success of the advanced project is not constant but shows changeability. 2.2.4 Results from the interviews Further calculations proved the following statements: 1. The favourable effect of institutional regulations is not real – it is a real advantage on the level of tenders but this favourable effect disappears on a territorial aggregated level – so it can be taken as a regulation or development trap that is in connection with the inequalities of project-generating. 2. Behind this phenomenon we find a combination of several manifestations of a general lack of resources. a) The lack of financial resources directly results in the lack of one’s own resources needed for tenders on the one hand, and credit-worthiness too on the other. b) Limited cultural resources (from the factual knowledge to the experiences obtainable in the course of a competition) coming – partially at least - from the lack of financial support restrict the possibilities of making proper application to compete. c) Poor social resources – which only partially source from political embeddedness, their source can be a well-functioning, stable competing activity – limits the possibility of enforceing interests and immediate learning of relevant pieces of information. 2.3 The problem of decentralization 2.3.1. Results from the analysis of the projects of the NDP and NHDP 2.3.1.1. The micro-level impact of decentralization on the support rate of the projects of beneficiary micro-regions and settlements 1. The average support’s rate in the case of projects from beneficiary micro-regions and settlements is a little bit higher but 2. Regarding ROP(s) in the case of NFT, that is, in a non-decentralized distribution system the support’s intensity is stronger. 3. In the scope of ROP projects a higher rate of support can be revealed in the case of a decentralized system regarding beneficiary micro-regions and settlements. Decentralization as a distinctive resource-organizing and –allocation mechanism has a favourable micro-level effect regarding the beneficiary status while an unfavourably effect regarding ROP developments, but in the scope of regional development operative program beneficiary micro-regions and settlements have advantages in a decentralized system. To sum up, as for average rate of support in projects, disadvantaged micro-regions and settlements are in a better position with a decentralized system regarding resources given specifically on territorial basis.
9
2.3.1.2. The macro-level impact of decentralization on the sum of funds in the beneficiary micro-regions and settlements 1. The rate of support arriving at beneficiary micro-regions and settlements are higher in a decentralized system. 2. The participation of ROP(s) too is larger in a decentralized system (UMFT) regarding paid supports 3. Whereas examining the rate of development resources obtained by beneficiary microregions and settlements in the scope of regional development operative programs we get the opposite result, that is, it is higher in a non-decentralized distribution system, NFT. Considering beneficiary micro-regions and ROP developments on their own as single factors, decentralized development distribution has a favourable effect on the sum of obtained financial support. 4. Considering both of them at the same time, however, - that is, examining supports obtained by beneficiary micro-regions and settlements within regional development operative programs as the main area of decentralization and regionalism – decentralized system proves to be less favourable and less efficient system. 2.4 The problem of social capital and development policy 2.4.1 Results from county-level analysis 1. Simple models with two variables: a) The high number of beneficiary micro-regions reduces the sum of support obtained (with 163 million Ft on average) b) At the same time, the number of civil services increases NFT-supports realized (with 6.5 million Ft by each civil service on average) 2. The model containing controlvariable shows significant differences in the results: a) The increase of beneficiary micro-regions’ proportion increases financial support for a given territorial unit (with 48.3m Ft on average) b) The increase of civil services’ number too increases the sum of financial support (with 6.3m Ft on average) 3. As for the relation between variables, the following facts are relevant: a) There are fewer civil services in disadvantaged areas b) When the number of civil services increases, the degree of disadvantage of the given area decreases 4. According to the results of the interaction model based on these observations I make the following statements: a) The increase of beneficiary micro-regions’ number strengthen the effect of civil services b) In order to increase the financial support given to a territorial unit by the number of beneficiary micro-regions as institutional regulation, we need average number – 1035 – of civil services or more.
10
2.5 Administrative differences, administrative changes 2.5.1 Results from the analysis of the OPRD-projects of NDP in the micro-regional hierachy 1. The central status within a micro-region an administrative factor became an inequality dimension because projects from such settlements have the advantage of higher rate and sum of support. The validity of these basic relations is supported by cleared models which control the number of beneficiary settlements and population-urbanization features of micro-regions. They indicate a higher rate (with nearly 3% on average) and a larger sum of support in the case of projects from central settlements (with 78.5m Ft on average). There is a significant difference in the case of central settlements regarding beneficiary status of micro-regions: 2 The central status in a beneficiary micro-region has a negative effect while it has a positive effect in a non-beneficiary micro-region, thus the examined administrative factor does not open wider development scissors in the disadvantaged areas. 3 The paid sum of financial support nevertheless is higher in central settlements without respect of development status of micro-regions. It increases inequalities of development resources because it causes a stronger growth in the areas (micro-regions) with higher capacity of fund raising (disadvantaged areas). The measured change of paid financial support regarding rate of support shows that 4 The central settlements of beneficiary micro-regions are in a better position than that of nonbeneficiary micro-regions in the case of an increasing rate of support. On the bases of the averages estimated by models non-central settlements obtain a lower sum of financial support than central settlements. 5 Although there is a tendency of compensation of lagging behind, the real scope of financial support is not enough for them to deploy. 6 As for different kind of micro-regions, the increasing rate of financial support has a positive effect on the realization of paid financial support in the beneficiary micro-regions’ central areas while it has a negative effect in the non-beneficiary micro-regions’ central areas. 7 As a result of all these effects we can say that the sum of paid financial support is higher in general in beneficiary micro-regions than in non-beneficiary micro-regions, and central settlements have stronger capacity to raise funds irrespective of micro-regions’ development status.3 2.5.2. Results from the analysis of all the NDP- and NHDP-projects about the change of the regulatory context 1. Changing micro-region has a benefit on the level of projects, since 2. its effect on the rate of support is favourable – what is more, cumulative – in the respect that projects from micro-regions which had a beneficiary status previously and still have get a higher rate of financial support. 3
Present results do not answer the question whether projects from the centrum of micro-regions have a positive effect on development for a wider environment of the given centrum or not. (The results from Vági Gábor’s research do not support th existence of such a positive effect.)
11
3. Continuous beneficiary status originated from a long lasting disadvantaged status has a positive effect on the rough averages of paid financial support but 4. Models with control-variable give different results, namely, projects from beneficiary micro-regions come off worse (they realize lower sums of paid financial support) but their disadvantage is smaller if the micro-region was beneficiary previously (!). 5. Although changing micro-region in itself increases the rate and sum of projects’ financial support, it is true mostly for micro-regions newly funded. 6. It has the benefit of getting into a micro-region if the settlement was beneficiary previously as well but changing from a previously developed (non beneficiary) micro-region to a beneficiary one has disadvantages.
3. Summary of conclusions As for the beneficiary status, it does not have a positive effect when we examine it in form of territorial aggregation because we cannot measure higher fund-raising capacity in beneficiary settlements and micro-regions. On the other hand, projects from beneficiary settlements and micro-regions realize higher rate and average sum of financial support – on the level of projects. This pattern result in a special, contradictory situation, namely, competitors are interested in becoming disadvantaged for the sake of beneficiary status. This interest is supported by the phenomenon that in order to get a higher rate of support and more favourable conditions beneficiary settlements and competitors get involved in developments in the settlements’ cooperation on project level and changing micro-regions. The ability of absorbtion is weaker on the aggregated level of settlements and micro-region, in connection with the results show that the system of resource-allocation of which purpose is exactly to help local characteristics to have a role in the planning procedure of projects making development strategies more adequate has an ambivalent result at least. That is because while the rate of financial support arriving at beneficiary settlements and microregions is higher in a decentralized system and the participation of ROP(s) too is higher in a decentralized distribution system (UMFT) regarding paid financial supports, within the regional development operative program(s) that is the main area of decentralization and regionalism the financial support obtained by beneficiary settlements and micro-region is lower in the case of decentralized resource allocation. The effect of beneficiary status is tinged by administrative factors because it is not the beneficiary micro-regions where the central position status opens wider the development scissors on the one hand and it makes inequalities of financial support stronger by causing a stronger growth in the areas (micro-regions) which originally have a stronger capacity of fund raising (disadvantaged). Finally, examinations revealed another factor in connection with tendencies of fund raising in beneficiary areas: social capital and civil services. According to the data, the positive effect of civil services on fund raising gets stronger by the increasing number of beneficiary microregion and there is a minimum number of civil services necessary for the beneficiary status as an institutional regulation to increase the financial support of a given territorial unit.
4. Main references Antal L. (1976): A tartalomelemzés alapjai. Budapest: Magvetı Kiadó 12
Azzopardi, Rose Marie (2011): Lipari and the Impact of the European Social Fund. What Future for Cohesion Policy? An Academic and Policy Debate. Regional Studies Association Conference 2011. (papers) Forrás: http://www.regional-studiesassoc.ac.uk/events/2011/mar-slovenia-papers.asp (letöltve: 2012. április 3.) Babbie, Earl (1999): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó Baranyi Béla (2006): A perifériaképzıdés területi aspektusai Magyarországon. In Baranyi B.Nagy J. (szerk.): Területfejlesztés, agrárium és regionalitás Magyarországon. Debrecen: Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum-MTA Regionális Kutatások Központja, 33-47. Barca, Fabrizio (2009): An Agenda for a Reformed Cohesion Policy. A place-based approach to meeting European Union challenges and expectations. Independent Report. Forrás: http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2009_2014/documents/regi/dv/barca_report_/b arca_report_en.pdf (letöltve: 2012. július 5.) Bartus Tamás-Lannert Judit-Moksony Ferenc-Németh Szilvia-Papp Z. Attila-Szántó Zoltán (2005): A fejlesztéspolitikai intézkedések társadalmi hatásainak vizsgálata. Budapest: TÁRKI Rt. Forrás: www.tarki.hu, www.fejlesztepolitika.gov.hu Letöltve: 2006. 11. 14. Batterbury, Sarah C. E. (2006): Principles and Purposes of European Union Cohesion Policy Evaluation. Regional Studies, 40 (2): 179-188. Beenstock, Michael–Daniel, Felsenstein (2008): Regional Heterogenity, Conditional Convergence and Regional Inequality. Regional Studies, 42 (4): 475-488. Benedek József (2006): Területfejlesztés és regionális fejlıdés. Cluj-Napoca: Presa Universitara Clujeana. Berky Tamás–Kullmann Ádám (2011): Institutional Aspects of the Deveoplment of Peripherial Micro-regions. What Future for Cohesion Policy? An Academic and Policy Debate. Regional Studies Association Conference 2011. (papers) Forrás: http://www.regional-studies-assoc.ac.uk/events/2011/mar-slovenia-papers.asp (letöltve: 2012. április 3.) Birch, Kean – Whittam, Geoff (2008): The Third Sector and the Regional Development of Social Capital. Regional Studies, 42 (3): 437-450. Bocz János (2009): A nonprofit szektor strukturális átalakulása Magyarországon. A magyar nonprofit szektor az 1990-es évek elejétıl a 2000-es évek közepéig. Ph.D. értekezés. Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet Szociológia Doktori Iskola elektronikus könyvtár: http://phd.lib.unicorvinus.hu/375/01/bocz_janos.pdf Bod Péter Ákos (2006): Bevezetés a gazdaságpolitikába. Budapest: Aula Kiadó Boda Zsolt (2003): Global Environmental Commons and the Need for Ethics. Society and Economy. 2, 213-224. Bódi Ferenc (2008a): Bódi Ferenc: A helyi szociális ellátórendszer – LOSS. In Bódi Ferenc (szerk.): Helyi szociális ellátórendszer. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete, 11-16. Forrás: http://www.mtapti.hu/innotars/losskonyv.html Bódi Ferenc (2008b): Forrásallokáció és fejlettség. In Bódi Ferenc (szerk.): Helyi szociális ellátórendszer. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete, 257-278. Forrás: http://www.mtapti.hu/innotars/losskonyv.html Bódi Ferenc-Fekete Attila (2007): A területfejlesztési források térbeli eloszlása az Európai Uniós csatlakozás elıtti idıszakban. Területi Statisztika, 47 (2): 123-134. 13
Bourdieu, P. (2006): Gazdasági tıke, kulturális tıke, társadalmi tıke. In Lengyel György-Szántó Zoltán (szerk.): Gazdaságszociológia. Budapest: Aula Kiadó, 132-146. Bradley, John (2006): Evaluating the Impact of European Union Cohesion Policy in Lessdeveloped Countries and Regions. Regional Studies, 40 (2): 189-199. Brandsma, Andries–Gardiner, Ben–Kancs, d'Artis (2011): RHOMOLO: A Dynamic General Equilibrium Modelling Approach to the Evaluation of the EU's Regional Policies. What Future for Cohesion Policy? An Academic and Policy Debate. Regional Studies Association Conference 2011. (papers) Forrás: http://www.regional-studiesassoc.ac.uk/events/2011/mar-slovenia-papers.asp (letöltve: 2012. április 3.) Bródy András (2005): A multiplikátor és története. Közgazdasági Szemle, 52. (4) 402-416. Bugarszki Zsolt - Eszik Orsolya - Soltész Ágnes - Sziklai István (2010): „Egy lépés elıre, kettı hátra”. A nagy létszámú intézmények kitagolása és az önálló életvitel támogatása Magyarországon, az Európai Unió strukturális alapjainak felhasználásával. Budapest: Soteria Alapítvány–ELTE Társadalomtudományi Kar. A tanulmány az Interneten elérhetı: http://www.box.net/shared/m0bj8yoq2l Camagni, Roberto–Fratesi, Ugo (2011): The Territorial Cohesion Objective within European Cohesion Policies from a Territorial Capital Perspective. What Future for Cohesion Policy? An Academic and Policy Debate. Regional Studies Association Conference 2011. (papers and presentations) Forrás: http://www.regional-studiesassoc.ac.uk/events/2011/mar-slovenia-papers.asp (letöltve: 2012. április 3.) Carter, C.-Faminow, M.D.-Loyns, R.M.A.-Peters, E. (1998): Az intervenció okai a kanadai mezıgazdaságban. In Fertı I.-Éder T. (szerk.): Az agrárpolitika gazdaságtana. Válogatott tanulmányok. Budapest: Századvég Kiadó, 305-317. Christopoulou, Ioli (2011): Cohesion Policy: Contributing to Sustainable Development? What Future for Cohesion Policy? An Academic and Policy Debate. Regional Studies Association Conference 2011. (papers) Forrás: http://www.regional-studiesassoc.ac.uk/events/2011/mar-slovenia-papers.asp (letöltve: 2012. április 3.) Coleman, J. S. (2006): A társadalmi tıke az emberi tıke termelésében. In Lengyel GyörgySzántó Zoltán (szerk.): Gazdaságszociológia. Budapest: Aula Kiadó, 109-131. Crescenzi, Riccardo (2009): Undermining the Principles of Concentration? European Union Regional Regional Policy and Socio-economic Disadvatage of European Regions. Regional Studies, 43 (1): 111-133. Crescenzi, Riccardo (2009: Undermining the Principle of Concentration? European Union Regional Policy and the Socio-economic Disadvantage of European Regions. Regional Studies, 43 (1): 111-133. Czagány László – Mozsár Ferenc (1992): A közgazdaságtan alapjai I. Szeged: József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Csaba Iván–Tóth István György (1999): A jóléti állam politikai gazdaságtana. In Csaba IvánTóth István György (szerk.): A jóléti állam politikai gazdaságtana. Budapest: Osiris Kiadó - Láthatatlan Kollégium, 7-41. Csáky György (2009): A fejlesztı állam új felfogásban. A fejlesztı állam az elmúlt másfél évtized nemzetközi szakirodalmában. In Csáky György (szerk.): A látható kéz. A fejlesztı állam a globalizációban. Budapest: Napvilág Kiadó, 13-33. Csatári Bálint: A magyar vidék térségi tagolódása. I. Vidéki térségek és vidéki települések. Típusalkotás. Kecskemét: MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete
14
Csengıdi Sándor–Csite András–Felföldi Zoltán–Juhász Miklós (2006): Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv forráselosztási mechanizmusai. Hét kistérség fejlesztési tapasztalatai. Európai Tükör, 11 (9): 74-92. Csite András - Kovách Imre (2002): Vidéki történet. In: Kovách Imre (szerk.): Hatalom és társadalmi változás. A posztszocializmus vége. Szociológiai tanulmányok. Budapest: Napvilág Kiadó, 219-308. Dabinett, Gordon (2011): Promoting Territorial Cohesion and Understanding of Spatial Justice. What Future for Cohesion Policy? An Academic and Policy Debate. Regional Studies Association Conference 2011. (papers) Forrás: http://www.regional-studiesassoc.ac.uk/events/2011/mar-slovenia-papers.asp (letöltve: 2012. április 3.) Del Bo, Chiara–Florio, Massimo–Sirtori, Emanuela–Vignetti, Silvia (2011): Additionality and Regional Development: are EU Stuctural Funds Complements or Substitutes of National Public Finance. What Future for Cohesion Policy? An Academic and Policy Debate. Regional Studies Association Conference 2011. (papers and presentations) Forrás: http://www.regional-studies-assoc.ac.uk/events/2011/mar-slovenia-papers.asp (letöltve: 2012. április 3.) Dövényi Zoltán-Tolnai Gy. (1993): A munkanélküliség regionális kérdései Magyarországon. In Enyedi György (szerk.): Társadalmi-területi egyenlıtlenségek Magyarországon. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó, 143-174. Dusek Tamás (2004): A területi elemzések alapjai. ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék Regionális Tudományi Tanulmányok 10. kötet. Budapest: ELTE Regionális Földrajzi Tanszék: MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport Elster, Jon (1997): A társadalom fogaskerekei. Budapest: Osiris Kiadó Enyedi György (1996): Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet idıszakában. Budapest: Ember, település, régió sorozat Eser, Thiemo, W.–Nussmueller, Eva (2006): Mid-term Evaluations of Community Initiatives under European Union Structural Funds: A Process between Accounting and Common Learning. Regional Studies, 40 (2): 249-258. Esposti, Roberto–Buselotti, Stefania (2008): Impact of Objective 1 Funds on Regional Growth Convergence in the European Unios: A Panel-data Approach. Regional Studies, 42 (2): 159-173. Ezcurra, Roberto–Pascual, Pedro–Rapún, Manuel (2006): Regional Specialization in the European Union. Regional Studies, 40 (6): 601-616. Faludi, Andreas–Peyrony, Jean (2011): Cohesion Policy Contributing to Terrirotial Cohesion – Scenarios. What Future for Cohesion Policy? An Academic and Policy Debate. Regional Studies Association Conference 2011. (papers) Forrás: http://www.regionalstudies-assoc.ac.uk/events/2011/mar-slovenia-papers.asp (letöltve: 2012. április 3.) Faluvégi A.-Tipold F. (2007): A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek 2007. évi besorolása. Területi Statisztika 10. (47) évf. (6.), 523-540. Feeny, David–Berkes, Fikret–McCay, Bonnie J.–Acheson, James (2005): A közlegelık tragédiája: huszonkét évvel késıbb. In Pataki György–Takács-Sánta András (szerk.): Természet és gazdaság. Ökológiai közgazdaságtan szöveggyőjtemény. Budapest: Typotex Kiadó, 142-163.
15
Fekete Attila (2001): A területi különbségek enyhítésére tett kormányzati kísérletek. In Bódi Ferenc (szerk.): A helyi szociális ellátórendszer vidéken. Budapest: Agroinform Kiadóház, 181-193. Fekete Attila (2008a): A hátrányos helyzető települések infrastruktúrájának fejlıdése 1990 után. In Bódi Ferenc (szerk.): Helyi szociális ellátórendszer. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete, 221-236. Forrás: http://www.mtapti.hu/innotars/losskonyv.html Fekete Attila (2008b): Kedvezményezett települések Magyarországon 1949-2004. In Bódi Ferenc (szerk.): Helyi szociális ellátórendszer. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete, 239-256. Forrás: http://www.mtapti.hu/innotars/losskonyv.html Fekete Attila (2010a): Alulnézetbıl. Vélemények a lokális fejlesztésrıl. A falu. 25. (3). 35-46. Fekete Attila (2010b): Vidéki körkép (Válogatás a helyi és térségi esettanulmányokból). A falu. (25) 4: 31-37. Ferge Zsuzsanna (1980): Társadalompolitikai tanulmányok. Budapest: Gondolat Kiadó Ferry, Martin – Gross, Frederike – Bachtler, John – McMaster, Irene (2007): Turning Strategies into Projects: the Implementation of 2007-13. Structural Funds Programmes. Improving the Quality of Structural Funds Programming through Exchange of Experience. IQ-Net Thematic Paper, 20 (2). University of Strathclyde (U. K.), European Policies Research Center. Forrás: http://www.eprc.strath.ac.uk/iqnet/downloads/IQNet_Reports(Public)/ThematicPaper20(2)Final.pdf (letöltve: 2012. augusztus 14.) Fiorino, N. – Ricciuti, R.(2007): Legislature size and government spending in Italian regions: Forecasting the effetcts of a reform. Public Choice, 131 (1-2): 117-125. Florio, Massimo (2006): Cost-benefit Analysis and the European Union Cohesion Fund: On the Social Cost of Capital and Labour. Regional Studies, 40 (2): 211-224. Forman Balázs (2000): Regionális politika az Európai Unióban. Budapest: VÁTI Forman Balázs (2001): Az Európai Unió strukturális és elıcsatlakozási alapjai. Budapest: Európai Bizottság Magyarországi Delegációja Füzér Katalin-Gerı Márton-Sik Endre-Zongor Gábor (2005): A társadalmi tıke növelésének lehetıségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. Fejlesztéspolitika társadalmi hatásai 4. Budapest: TÁRKI Rt. Füzér Katalin-Gerı Márton-Sik Endre-Zongor Gábor (2006): Társadalmi tıke és fejlesztés. In Kolosi Tamás-Tóth István György-Vukovoch György (szerk.): Társadalmi riport 2006. Budapest: TÁRKI, 335-350. Gardiner, Ben–Martin, Ron–Tyler, Peter (2004): Competitiveness, Productivity and Economic Growth across the European Regions. Regional Studies, 38 (9): 1045-1067. Forrás: http://www-sre.wu-wien.ac.at/ersa/ersaconfs/ersa04/PDF/333.pdf (letöltve: 2012. augusztus 16.) Gazsó Ferenc (2008): Közoktatás a zárványtársadalomban. In Bódi Ferenc (szerk.): Helyi szociális ellátórendszer. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete, 129-144. Forrás: http://www.mtapti.hu/innotars/losskonyv.html Gerschenkron, A.: A gazdasági elmaradottság történelmi távlatból. In: Lengyel György-Szántó Zoltán (szerk.): Gazdaságszociológia. Budapest: Aula Kiadó, 64-81. Gil, Daniel–Pereira, Margarida–Teixeira, José Alfonso (2011): The Multi-Scale Approach of Territorial Cohesion: an Analysis from the Eurpean Periphery. What Future for Cohesion Policy? An Academic and Policy Debate. Regional Studies Association
16
Conference 2011. (papers) Forrás: http://www.regional-studiesassoc.ac.uk/events/2011/mar-slovenia-papers.asp (letöltve: 2012. április 3.) Granovetter, M (2006): A gazdasági intézmények társadalmi megformálása: a beágyazottság problémája. In Lengyel György-Szántó Zoltán (szerk.): Gazdaságszociológia. Budapest: Aula Kiadó, 32-47. Gyáni Gábor (2002): Történetírás és statisztika: Kapcsolatuk forgandó sorsa. In Gyáni Gábor: Történészdiskurzusok. A múlt ösvényén sorozat. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 22-35. Gyáni Gábor (2002): Történetírás és statisztika: Kapcsolatuk forgandó sorsa. In Gyáni Gábor: Történészdiskurzusok. A múlt ösvényén sorozat. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 22-35. Hankiss Elemér (1997): Állam és közérdek. In Gombár Csaba-Hankiss Elemér-Lengyel László (szerk.): És mi lesz, ha nem lesz? Tanulmányok az államról a 20. század végén. Budapest: Korridor Politikai Kutatások Központja Hankiss Elemér (2004): Társadalmi csapdák. In Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák és diagnózisok. Tanulmámyok a hetvenes évekbıl. Budapest: Osiris Kiadó, 13-52. Hansen, Niles M. (ed.) (1974): Public Policy and Regional Economic Development. The Experience of Nine Western Countries. Cambridge, Mass: Ballinger Publishing Company Hardin, Russel (1998): A kollektív cselekvés mint megegyezéses, N szereplıs fogolydilemma. In Csontos László (vál.): A racionális döntések elmélete. Budapest: Osiris Kiadó-Láthatatlan Kollégium, 191-208. Helland, L. – Sørensen, R. J. (2009): Geographical redistribution with disproportional representation: a polito-economic model of Norvegian road projects. Public Choice, 139 (1-2): 5-19. Hirschman, Albert O. (1995): Kivonulás, tiltakozás, hőség. Hogyan reagálnak vállalatok, szervezetek és államok hanyatlására az érintettek? Budapest: Osiris Kiadó Horváth Gyula (2001): Az Európai Unió strukturális és kohéziós politikája. In Horváth Gyula (szerk.): Az Európai Unió strukturális és kohéziós politikájának szabályozása. Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, 13-39. Hutkai Zsuzsanna (2009): Az önkormányzatok pályázati eredményei regionális dimenzióban. Területi Statisztika, 12(49) (6): 628-646. Janky Béla (2008): Méltányosság, egyenlıtlenségek és bizalom. In S. Nagy Katalin – Orbán Annamária (szerk.): Értékek és normák interdiszciplináris megközelítésben. Budapset: Gondolat, 304-316. Jasay, Anthony de (2002): Az állam. Budapest: Osiris Kiadó Johnson, David B. (1999): Közösségi döntések elmélete. Bevezetés az új politikai gazdaságtanba. Budapest: Osiris Kiadó, 236-244. K.D. 2007: A Kormány döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv akcióterveitıl (2007). Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Forrás: http://www.nfu.hu/_a_kormany_dontott_az_uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_akcioterv eirol Kárpáti Zoltán (1992): A területi egyenlıtlenségrıl és az önkormányzat lehetıségeirıl. In Gáthy Vera (szerk.): Leltár. Budapest: MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Központja, 19-25.
17
Kasza, Artur (2011): Insitutional Cohesion and the Implementation of Regional Policy in Poland. What Future for Cohesion Policy? An Academic and Policy Debate. Regional Studies Association Conference 2011. (papers abd presentations) Forrás: http://www.regional-studies-assoc.ac.uk/events/2011/mar-slovenia-papers.asp (letöltve: 2012. április 3.) Kemény–Janky (2004): Települési és lakásviszonyok. Beszélı, 9 (4): 96-111. Forrás: http://beszelo.c3.hu/04/04/13kemeny.htm (letöltve: 2012. május 28.) Kemmerling, Achim – Stephan, Andreas (2002): The Contribution of Local Public Infrastructure to Private Productivity and its Political Economy: Evidence from a Panel of Large German Cities. Public Choice, 113 (3-4): 403-424. Kemmerling, Achim–Bodenstein, Thilo (2006): Partisan Politics in Regional Redistribution. Do Parties Affect the Distribution of EU Structural Funds across regions? European Union Politics, 7 (3): 373-392. Forrás: http://peer.ccsd.cnrs.fr/docs/00/57/17/31/PDF/PEER_stage2_10.1177%252F146511650 6066264.pdf (letöltve: 2012. augusztus 7.) Kengyel Ákos (2001): A fejlettségi különbségek mérséklıdése az Európai Unióban. In Horváth Gyula (szerk.): Az Európai Unió strukturális és kohéziós politikájának szabályozása. Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, 148-156. Kengyel Ákos (2008): Kohézió és finanszírozás. Az Európai Unió regionális politikája és költségvetése. Budapest: Akadémiai Kiadó Kertesi Gábor-Ábrahám Árpád (1996): A munkanélküliség regionális egyenlıtlenségei Magyarországon 1990 és 1995 között. Közgazdasági Szemle. 43. évf. (7-8). 653-681. Kirbiš, Monika (2011): The Importance of European Funds in reducing Disparities in Development between European Regions and Creating an Optimal Model for Absorption of European Funds. What Future for Cohesion Policy? An Academic and Policy Debate. Regional Studies Association Conference (papers). Forrás: http://www.regional-studies-assoc.ac.uk/events/2011/mar-slovenia/papers/Kirbis.pdf (letöltve: 2012. augusztus 14.) Kollár Kitti–Káposzta József–Nagy Adrienn–Nagy Henrietta–Vudiné Prohászka Viktória (2011): Do the Structural and Cohesion Funds represent real means of development in the least-developed territories of Hungary? What Future for Cohesion Policy? An Academic and Policy Debate. Regional Studies Association Conference 2011. (papers) Forrás: http://www.regional-studies-assoc.ac.uk/events/2011/mar-slovenia-papers.asp (letöltve: 2012. április 3.) Konrád György-Szelényi Iván (2000): Urbanizáció és területi gazdálkodás. Szeged: JGYF Kiadó Kovách I. (2008): Önkormányzati hatalom, projektesítés és az új kormányzás. In Bódi F. (szerk.): A területfejlesztés útjai az Európai Unióban. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete, 113-128. Kovách Imre – Kučerová, Eva: The project class in Central Europe: The Czech and Hungarian Cases. Sociologia Ruralis, 46 (1): 3–21. Kovách Imre-Nagy Kalamász Ildikó (2006): Társadalmi és területi egyenlıtlenségek. In Kovách Imre (szerk.): Társadalmi metszetek. Hatalom, érdek, individualizáció és egyenlıtlenség a mai Magyarországon. Szociológiai tanulmányok. Budapest: Napvilág Kiadó, 161-177. Krippendorf, K. (1995): A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Budapest: Balassi Kiadó 18
Krugman, Paul (2003): Földrajz és kereskedelem. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Kullmann Ádám (2009): A regionális gazdaságfejlesztés eszközrendszere és magyarországi alkalmazása. PhD értekezés. Budapest: ELTE. Forrás: http://teo.elte.hu/minosites/ertekezes2009/kullmann_a.pdf (letöltve: 2012. július 16.) Ladányi János (2010 [1975]): Fogyasztói árak és szociálpolitika. In Ladányi János (szerk.): Egyenlıtlenségek, redisztribúció, szociálpolitika. Válogatott tanulmányok (1975-2010). Budapest: Új Mandátum Kiadó, 13-33. Ladányi János (2010 [2000]): Az üldözésrıl gondoskodó önkormányzatok. In Ladányi János: Egyenlıtlenségek, redisztribúció, szociálpolitika. Válogatott tanulmányok 1975-2010. Budapest: Új Mandátum Kiadó, 451-460.) Ladányi János (2010 [2009a]): Létezett-e a szocialista típusú urbanizációs modell? In Ladányi János: Egyenlıtlenségek, redisztribúció, szociálpolitika. Válogatott tanulmányok 19752010. Budapest: Új Mandátum Kiadó, 410-420. Ladányi János (2010 [2009b]): Kompország az Európai Unióban. In Ladányi János: Egyenlıtlenségek, redisztribúció, szociálpolitika. Válogatott tanulmányok 1975-2010. Budapest: Új Mandátum Kiadó, 779-789. Ladányi János–Szelényi Iván (2010 [1997]) Szuburbanizáció és gettósodás. In Ladányi János: Egyenlıtlenségek, redisztribúció, szociálpolitika. Válogatott tanulmányok 1975-2010. Budapest: Új Mandátum Kiadó, 423-450. Ladányi János–Szelényi Iván (2010 [2005]): Az újrakörzetesítés társadalmi ára. In Ladányi János: Egyenlıtlenségek, redisztribúció, szociálpolitika. Válogatott tanulmányok 19752010. Budapest: Új Mandátum Kiadó, 712-721. Ladányi János–Virág Tünde (2010 [2009]): A szociális és etnikai alapú lakóhelyi szegregáció változó formái Magyarországon a piacgazdasági átmenet idıszakában. In Ladányi János: Egyenlıtlenségek, redisztribúció, szociálpolitika. Válogatott tanulmányok 19752010. Budapest: Új Mandátum Kiadó, 712-722-748. Lamperth M. (2008): Az önkormányzati reform és a kistérségi integráció szerepe a felzárkóztatásban. In Bódi F. (szerk.): A területfejlesztés útjai az Európai Unióban. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete, 11-30. Lengyel Imre (2003): Verseny és területi Magyarországon. Szeged: JATEPress Kiadó
fejlıdés.
Térségek
versenyképessége
Lengyel Imre-Mozsár Ferenc (2002): A külsı gazdasági hatások (externáliák) térbelisége. Tér és Társadalom. XVI. évf. 2002. 1-20. o. Forrás: internet. Lóránd Balázs (2009): Konvergencia és fejlesztéspolitika az Európai Unióban és Magyarországon. A területi differenciáltságot befolyásoló hazai fejlesztéspolitika értékelése az I. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázati forrásainak allokációja alapján. Doktori értekezés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar. Forrás: http://www.rphd.ktk.pte.hu/files/tiny_mce/File/Vedes/Lorand_Balazs_disszertacio.pdf (letöltve: 2012. július 6.) Lóránd Balázs (2011): Performance and Effectiveness of the Cohesion Policy – Evaluation of the Allocation Mechanisms. What Future for Cohesion Policy? An Academic and Policy Debate. Regional Studies Association Conference 2011. (papers) Forrás: http://www.regional-studies-assoc.ac.uk/events/2011/mar-slovenia-papers.asp (letöltve: 2012. április 3.)
19
Lıcsei Hajnalka (2010): Területi növekedési pályák Magyarországon, 1990-2008. Doktori értekezés. Budapest: ELTE Forrás: http://teo.elte.hu/minosites/ertekezes2010/locsei_h.pdf (letöltve: 2010. augusztus 7.) Lıcsei Hajnalka (2010): Területi növekedési pályák Magyarországon, 1990-2008. Doktori értekezés. Budapest: ELTE Forrás: http://teo.elte.hu/minosites/ertekezes2010/locsei_h.pdf (letöltve: 2010. augusztus 7.) Lırincz László (2007): A járadékszerzés elmélete. Kormányzás, közpénzügyek, szabályozás. 1, 105–125. Mačys, Gediminas (2007): Cohesion and Competitiveness of Regions in Lithuania. Regional. Regions in Focus Conference (papers). Forrás: http://www3.mruni.eu/~int.economics/3nr/Macys.pdf (letöltve: 2012. augusztus 4.) Marelli, Enrico (2007): Specialisation and Convergence of European Regions. The European Journal of Comparative Economics, 4 (2): 149-178. Forrás: http://eaces.liuc.it/18242979200702/182429792007040203.pdf (letöltve: 2012. augusztus 16. Martin, Philip (2000): The Role of Policy in the Process of Regional Convergence. Regional Development Policy and Convergence in the EU Conference. European Investment Bank. (papers). Forrás: http://econ.sciences-po.fr/sites/default/files/martinp/EIB2.pdf (letöltve: 2012. augusztus 4). Martin, Ron–Tyler, Peter (2006): Evaluating the Impact of the Structural Funds on Objective 1 Regions: An Exploratory Discussion. Regional Studies, 40 (2): 201-2010. Matkowski, Zbigniew–Próchniak, Mariusz (2004): Real Economic Convergence in the EU Accesion Countries. European Association for Comparative Economics Studies (EACES) 9th Bi-Annual Conference: Development Strategies - A Comparative View (papers). Forrás: http://www.bus.bton.ac.uk/eaces/papers/5e3.pdf (letöltve: 2012. augusztus 16.) Merton, Robert K. (1968): The Matthew Effect in Science. The reward and communication systems of science are considered. Science, 159 (3810); 56-63. Forrás: http://www.garfield.library.upenn.edu/merton/matthew1.pdf (letöltve: 2011. március 25). Merton, Robert K. (2002): Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Budapest: Osiris Kiadó Moksony Ferenc (1985): A kontextuális elemzés. Budapest: KSH Népességtudományi Kutató Intézetének Demográfiai Módszertani Füzetei 3. Moksony Ferenc (2003): Születési régió és öngyilkosság. Létezik-e az önpusztítás területi szubkultúrája? Demográfia, 46 (2-3): 203-225. Moksony Ferenc (2005): A hatáselemzés módszerei. In A fejlesztéspolitikai intézkedések társadalmi hatásainak vizsgálata. Budapest: TÁRKI, 41-112. Forrás: http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a766.pdf Letöltve: 2007. június 2. Moksony Ferenc (2006): Gondolatok és adatok. Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenırzése. Második kiadás. Budapest: Aula Kiadó Moksony Ferenc (2009): Összefoglaló mutató létrehozása – átlagolás és fıkomponenselemzés. Hogyan hozhatunk létre több különbözı változóból egyetlen összefoglaló mutatót? Átlagolás és fıkomponenelemzés. (Módszertani jegyzet). Kézirat. (Elérhetı a szerzı elızetes engedélyével honlapjáról.)
20
Molnár Ernı–Pénzes János–Radics Zsolt (2011): The Spatial Aspects of the Allocation of European Development Resources in Hungary between 2004 and 2010. What Future for Cohesion Policy? An Academic and Policy Debate. Regional Studies Association Conference 2011. (papers) Forrás: http://www.regional-studiesassoc.ac.uk/events/2011/mar-slovenia-papers.asp (letöltve: 2012. április 3.) Nagy Henrietta–Káposzta József–Nagy Adrienn–Kollár Kitti (2011): Have the regional inequalities increased or decreased in the Hungarian regions due to the Structural and Cohesion Funds or not? What Future for Cohesion Policy? An Academic and Policy Debate. Regional Studies Association Conference 2011. (papers) Forrás: http://www.regional-studies-assoc.ac.uk/events/2011/mar-slovenia-papers.asp (letöltve: 2012. április 3.) NÁKT 2007: Átrajzolják a kistérségi térképet. Népszabadság, 2007. október 19. Forrás: http://www.nol.hu/archivum/archiv-468406 Nemes Nagy J.-Tagai G. (2009): Területi egyenlıtlenségek, térszerkezeti determinációk. Területi Statisztika, 12 (49) évf. (2): 157-169. Nemes Nagy József (2003): Gazdasági-társadalmi súlypontok és mozgásuk az ezredvégi Magyarországon. Területi Statisztika 6 (43). évf. (1.) 3-14. Nemes Nagy József (2005): Fordulatra várva – a regionális egyenlıtlenségek hullámai. In Dövényi Zoltán-Schweizer Ferenc (szerk.): A földrajz dimenziói. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Földrajzi Kutatóintézet, 141-158. Nemes Nagy József-Kullman Ádám-Fekete Attila-Szabó Pál (2000): A területi fejlıdés „állami” és „piaci” útjai az 1990-es években. Területi Statisztika. 3 (40). évf. (3.) 203220. North, Douglass (1990): Institutions, institutional change, and economic performance. Cambridge: Cambridge University Press Nyikos Györgyi (2011): Aktualitások a fejlesztéspolitika területérıl. Kondicionalitás és eredményorientáltság, illetve kohéziós politika versus területfejlesztés. Területi Statisztika 14 (51.) évf. (1) 38-51. Obádovics Csilla-Kulcsár Kálmán (2008): Tartós munkanélküliség vidéki térségekben. In Bódi Ferenc (szerk.): Helyi szociális ellátórendszer. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete, 205-220. Forrás: http://www.mtapti.hu/innotars/losskonyv.html OGY67 (2007): 67/2007. (VI. 28.) országgyőlési határozat a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveirıl, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerérıl Forrás: http://www.complex.hu/kzldat/o07h0067.htm/o07h0067.htm Olson, M. (1998): A mezıgazdaság kizsákmányolása és támogatása. In Fertı I.-Éder T. (szerk.): Az agrárpolitika gazdaságtana. Válogatott tanulmányok. Budapest: Századvég Kiadó, 257-266. Olson, Mancur (1987): Nemzetek felemelkedése és hanyatlása: gazdasági növekedés, stagfláció és társadalmi korlátok. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó Olson, Mancur (1997): A kollektív cselekvés logikája. Közjavak és csoportelmélet. Budapest: Osiris Kiadó Orbán Annamária (2006): Community actions for collective goods. An interdisciplinary approach to the internal and extrernal solutions to collective action problems. The case of Hungarian condominiums. Budapest: Akadémiai Kiadó
21
Orbán Annamária-Szántó Zoltán (2006): A társadalmi tıke koncepciója. In Szántó Zoltán: Analitikus szemléletmódok a modern társadalomtudományban. Tanulmányok a gazdaságszociológia és a politikai gazdaságtan néhány kortárs elméleti irányzatáról. Budapest: Helikon Kiadó, 137-155. OTK
(2005): Országos Területfejlesztési http://www.nfu.hu/orszagos_teruletfejlesztesi_koncepcio
Koncepció.
Forrás:
Pálné Kovács Ilona (2009): Régiók és fejlesztési koalíciók. Politikatudományi Szemle, 18 (4): 37-60. Perger Éva (2009a): Az EU kohéziós támogatások felhasználásának intézményrendszere és a forrásfelhasználás hatékonysága, eredményessége. Budapest: ECOSTAT Kormányzati Gazdaságés Társadalom-stratégiai Kutató Intézet. Forrás: http://www.kozigkut.hu/doc/perger_09szept.pdf (letöltve: 2012. augusztus 9.) Pike, Andy–Rodríguez-Pose, Andrés–Tomaney, John (2007): What Kind of Local and Regional Development and for Whom? Regional Studies, 41 (9): 1253-1269. Pokol Béla (1997): Szociológiaelmélet. Budapest: Felsıoktatási Koordinációs Iroda Polányi Károly (1976): Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet. Tanulmányok. Budapest: Gondolat Kiadó Polverari, Laura (2011): The Effectiveness of Cohesion Policy Implementation: Conflicting Accountabilities and Accountability/Efficiency Trade-offs. What Future for Cohesion Policy? An Academic and Policy Debate. Regional Studies Association Conference 2011. (papers) Forrás: http://www.regional-studies-assoc.ac.uk/events/2011/marslovenia-papers.asp (letöltve: 2012. április 3.) Pupek E. (2008): Nemzeti stratégiák az Európai Unió kohéziós politikájának megvalósításáért. In Bódi Ferenc (szerk.): Helyi szociális ellátórendszer. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete, 279-294. Forrás: http://www.mtapti.hu/innotars/losskonyv.html Putnam, Robert D. (2006): Egyedül tekézni: Amerika csökkenı társadalmi tıkéje. In Lengyel György-Szántó Zoltán (szerk.): Gazdaságszociológia. Szöveggyőjtemény. Budapest: Aula Kiadó: 207-219. Salamon, Lester M.-Anheier, Helmut K. (1995): Szektor születik. A nonprofit szektor nemzetközi összehasonlításban. Budapest: Nonprofit Kutatócsoport. Salamon, Lester M.-Anheier, Helmut K. (1999): Szektor születik II. Összefoglaló egy nemzetközi nonprofit kutatás második szakaszáról. Budapest: Civitalis Egyesület Samuelson, P. A.-Nordhaus, W.D. (2005): Közgazdaságtan. Budapest, Akadémiai Kiadó Sik Endre (2006): Tıke-e a kapcsolati tıke, s ha igen, mennyiben nem? Szociológiai Szemle 2, 72–95. Sólyom Z. (2007): Reformlépték: kistérségi válások és új házasságok. ÖN-KOR-KÉP, 17. évf. 159. (4), 6-7. (Elérhetı: http://www.onkorkep.hu/17_04/pdf/200704_web.pdf) Somlyódyné Pfeil Edit (2006): Nemzetállami várospolitikák és az Európai Unió policentrizmus koncepciója. Tér és Társadalom, 20 (4): 31-47. Stigler, George J. (1989a): A közgazdászok hagyományos elmélete az állam gazdasági feladatairól. In Kertesi Gábor (vál.): Piac és állami szabályozás. Válogatott tanulmányok. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 313-324.
22
Stigler, George J. (1989b): Az állami szabályozás elmélete. In Kertesi Gábor (vál.): Piac és állami szabályozás. Válogatott tanulmányok. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó: 325-352. Szabics Lilla-Márványkövi Ferenc (2004): Szegény, szegényebb, legszegényebb: az önhikisséget befolyásoló tényezık vizsgálata magyarországi települési önkormányzatok körében. In Regionalitás és társadalmi egyenlıtlenség. Zárójelentés. Budapest: TÁRKI, 221-247. Forrás: www.tarki.hu Szakadát László (1996): Új idık – szelecskék. Az új intézményi közgazdaságtan magyarországi elterjedése. Közgazdasági Szemle 43. évf. (5), 431-436. Szántó Zoltán (2006): A társadalomtudományi magyarázat szintjei: módszertani individualizmus és a racionális cselekvés típusai. In Szántó Zoltán: Analitikus szemléletmódok a modern társadalomtudományban. Tanulmányok a gazdaságszociológia és a politikai gazdaságtan néhány kortárs elméleti irányzatáról. Budapest: Helikon Kiadó, 9-37. Szántó Zoltán-Orbán Annamária (2006): Douglass North és az intézményi változás politikai gazdaságtana. In Szántó Zoltán: Analitikus szemléletmódok a modern társadalomtudományban. Tanulmányok a gazdaságszociológia és a politikai gazdaságtan néhány kortárs elméleti irányzatáról. Budapest: Helikon Kiadó, 88-103. Szelényi I. (1990ba): Társadalmi egyenlıtlenségek az államszocialista redisztributív gazdaságokban. In Szelényi I.: Új osztály, állam, politika. Budapest: Európa Könyvkiadó, 165-202. Szelényi I.-Manchin R. (1990): Szociálpolitika az államszocializmusban. In Szelényi I.: Új osztály, állam, politika. Budapest: Európa Könyvkiadó, 203-257. Szelényi Iván (1990a): Új osztály, állam, politika. Budapest: Európa Könyvkiadó 440 Szepesi Balázs–Szőrszabó Péter (2006): Indikátorok használata az ÚMFT végrehajtásának és hatásainak nyomon követése és értékelése céljából. Európai Tükör, 11 (9): 101-112. Szigeti Ernı (2007): Az állam területi és helyi szervei, mőködésük térbeli keretei. IV. Budapest. Forrás: http://www.kszk.gov.hu/data/cms19144/16_resztan_szigeti_kataszter_070625d.pdf Szörfi Béla (2004): Gazdasági növekedés és felzárkózás: elméletek és tanulságok. KOPINTDATORG Mőhelytanulmányok 41. Budapest: KOPINT-DATORG. Forrás: http://www.kopint-tarki.hu/kiadvanyaink/muhely/mt41.pdf (letöltve: 2010. augusztus 7.) T.E. (2005): Területi egyenlıtlenségek. In Regionális elemzési módszerek. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék Regionális Tudományi Tanulmányok 11. kötet. Budapest: ELTE Regionális Földrajzi Tanszék – MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport (A forrás az Interneten is hozzáférhetı: http://geogr.elte.hu/REF/REF_Kiadvanyok/REF_RTT_11/RTT-11-03teregyenlotlenseg.pdf. Letöltve: 2010. március 28.) Torkos Veronika (1992): A területi elmaradottság értelmezése és új jelenségei. In Gáthy Vera (szerk.): Leltár. Budapest: MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Központja, 25-33. Tóth István György (1991): A társadalmi (elosztási) igazságosság problémája. Szociológiai Szemle, 1 (1): 151-171. TTT (1996): 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl. Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600021.TV
23
TTT (1999): A területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1999. évi XCII. Törvény (1999) Tullock, Gordon (2005): Public goods, redistribution and rent seeking. Cheltenham, UK; Northampton, MA, USA: Edward Elgar Publishing Limited Vági Gábor (1972): Az infrastrukturális beruházások és a tanácsi fejlesztések területi alakulása 1959-tıl a IV. ötéves terv idıszakáig. Elıtanulmányok „A falu társadalmi struktúrájának és a falusi életmódnak a változásai” címő témához, 11. sz. füzet. Budapest: MTA Szociológia Kutató Intézet Vági Gábor (1982): Versengés a fejlesztési forrásokért. Területi elosztás – társadalmi egyenlıtlenségek. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Vági Gábor (1991): „Mit ér” egy község? „Mit ér” egy megye? (A tanácsi fejlesztések intézményi szerkezetérıl). In Vági G. (Radnóti Sándor – szerk.): Magunk, uraim. Válogatott írások településekrıl, tanácsokról, önkormányzatokról. Budapest: Gondolat Kiadó, 125-146. Vandermotten, Christian–Halbert, Ludovic–Roelandts, Marcel–Cornut, Pierre: (2008): European Planning and the Polycentric Consensus: Wishful Thinking? Regional Studies, 42 (8): 1205-1217. Vécsei Pál (2011): A 2006 és 2010 közötti területi politikai szerkezetváltozás és a területi reálfolyamatok összefüggésének alakulása. In Tardos Róbert–Enyedi Zsolt–Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 383-407. Forrás: www.valasztaskutatas.hu (letöltve: 2012. április 22.) Vicsek L. (2006): Fókuszcsoport. Elméleti megfontolások és gyakorlati alkalmazás. Budapest: Osiris Kiadó Virág Tünde (2009): Szegények a kistelepülések fogságában – a szociálpolitika mindennapi gyakorlata egy hátrányos helyzető térség településein. Esély, 20 (4): 38-54. Forrás: http://www.esely.org/kiadvanyok/2009_4/02virag.pdf (letöltve: 2012. május 29). Voszka Éva (1993): Jelentések az alagútból. A redisztribúció újraéledése. Budapest: Pénzügykutató Rt. Voszka Éva (2006): Uniós támogatások – a redisztribúció új szakasza? Külgazdaság 50. (6): 8-30. Weber, Max (1994): A közösségek gazdasági kapcsolatai (gazdaság és társadalom) általában. In Lengyel György-Szántó Zoltán (szerk.): A gazdasági élet szociológiája. Budapest, Aula Kiadó, 7-15. West, Tina – Ostrom, Elinor (1993): Consent and the Provision of Local Public Goods and Services: Some Reflections from Ghanaian and Nigerian Experiences. In Jenkins, Jerry Sisk, David E. (eds.): Development by Consent. The Voluntary Supply of Public Goods and Services. San Francisco: ICS Press, 79-115. Winters, L. A. (1998): A mezıgazdasági támogatás úgynevezett „nem gazdasági” célkitőzései. In Fertı I.-Éder T. (szerk.): Az agrárpolitika gazdaságtana. Válogatott tanulmányok. Budapest: Századvég Kiadó, 113-149.
24
5. Own publication in the field 5.1 Professional book, chapter Balogh Péter [2005]: A Gazdálkodók Szabadföldi Képzésének (FFS) hatása a gazdálkodói gyakorlatra. In Dr.Csányi Erzsébet (szerk.): Horizont és tudásmódok. Válogatás a III. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia humán tárgyú dolgozataiból. TDK Könyvtár 4. Vajdasági Magyar Felsıoktatási Kollégium. Újvidék. Balogh Pétet [2009]: Célellentétes hatások a fejlesztéspolitikában? A Dél-Alföldi Régió területfejlesztési forrásainak vizsgálata. In Jancsák Csaba-Nagy Gábor Dániel-Szőcs Norbert (szerk.): Céhem vándorkönyvei. Tanulmányok a 60 éves Pászka Imre tiszteletére. Belvedere Meridionale. Szeged. 9-27. Balogh Péter [2010]: Civilek, fejlesztéspolitika és területi konfliktusok. Kísérlet a nonprofit szféra fejlesztéspolitikában betöltött szerepének empirikus feltárására. In Jancsák CsabaNagy Gábor Dániel-Pászka Imre (szerk.): Állandó párbeszédben. A szegedi mőhely tisztelgése Utasi Ágnesnek. Belvedere Meridionale-DARTKE. Szeged. 14-37. Balogh Péter [2012]: Kiegyenlítıdés, kiélezıdés? – empirikus tények Csongrád megyében. In Rácz Attila (szerk.): Város és vidéke II. Településszociológiai tanulmányok. Belvedere Meridionale. Szeged. (megjelenés alatt) Balogh Péter [2012]: Fejlesztéspolitikai forrásabszorpció, társadalmi rozsdásodottság és gazdasági teljesítmény az Európai Unióban. In Balog Iván et al. (szerk.): A szociológia szemüvegén keresztül. Tanulmányok Feleky Gábor 60. születésnapjára. Belvedere Meridionale. Szeged. (megjelenés alatt) 5.2 Peer-reviewed journal Balogh Péter [2009]: Kontraproduktivitás a fejlesztéspolitikában? A kiemelt projektek empirikus vizsgálata. Szociológiai Szemle, 19 (2): 79-102. Balogh Péter [2010]: Multiplikátor civilek? Kísérlet a nonprofit szféra fejlesztéspolitikában betöltött szerepének empirikus feltárására. Civil Szemle, 2010/1. 57-75. Balogh Péter [2012]: Adminisztratív különbségbıl területi egyenlıtlenség – újfent? EU-s területfejlesztési források a kistérségi hierarchiában. Belvedere Meridionale. Történelem és társadalomtudományok. 24 (1): 36-57. 5.3 Other: conference presentations Balogh Péter [2004]: A Gazdálkodók Szabadföldi Képzésének (FFS) hatása a gazdálkodói gyakorlatra. (szekció-elıadás) III. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia, Zenta. (Vajdasági Magyar Felsıoktatási Kollégium) Balogh Péter [2009]: Fejlesztéspolitika és célellentétes hatások. (szekció-elıadás) Változás.Válság.Váltás.Hu. A Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciája, Debreceni Egyetem. (Magyar Szociológiai Társaság) Balogh Péter [2010]: Civilek, fejlesztéspolitika és területi konfliktusok. (szekció-elıadás) Konfliktus és társadalmi innováció. A Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciája, Wesley János Lelkészképzı Fıiskola. (Magyar Szociológiai Társaság) Balogh Péter [2011]: A területfejlesztés intézményi szabályozásának kvantitatív hatásvizsgálata. (plenáris elıadás) SPSS Nyári Iskola, Szeged. (Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképzı Kar) Balogh Péter [2011]: Kiélezett helyzetek: területi hátrányok. (szekció-elıadás) Kollektív traumák, határhelyzetek, természeti és társadalmi katasztrófák. A Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciája és közgyőlése, Miskolci Egyetem. (Magyar Szociológiai Társaság)
25
Balogh Péter [2012]: Területi progresszió vagy regresszió? – Területi egyenlıtlenségek a területfejlesztési politikában. (szekció-elıadás, elfogadott absztrakt) A Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciája, Közép-Európai Egyetem (CEU), Budapest. (Magyar Szociológiai Társaság) 5.4 Other: workshop-publications Balogh Péter–Bandár Márton–Guirado, Inez–Kovács Sára [2005]: Ördöngösfüzes településfejlesztési koncepciója. (Erasmus Intensive Programme – Local Development Training 2005: Ördöngösfüzes) (Elérhetı: http://web.unicorvinus.hu/antropologia/ordongos/) 5.5 Professional conference-papers in abstract-volumes with ISBN Balogh Péter (2010). Civilek, fejlesztéspolitika és területi konfliktusok. In Paksi Veronika– Tibori Tímea (szerk.): Konfliktus és társadalmi innováció. A Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciája és közgyőlése. (2010. november 5-7., Wesley János Lelkészképzı Fıiskola). Absztraktok/Abstracts. Magyar Szociológiai Társaság. Budapest. (elektronikus kiadás, 16. o., ISBN 978-963-88633-1-7). Balogh Péter (2011): Kiélezett helyzetek: területi hátrányok. In Bakos Ádám–Kund Attila– Paksi Veronika–Tibori Timea–Turai Katalin (szerk.): Kollektív traumák, határhelyzetek, természeti és társadalmi katasztrófák. A Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciája és közgyőlése. (2011. november 11-13., Miskolci Egyetem). Absztraktok/Abstracts. Magyar Szociológiai Társaság. Budapest. (elektronikus kiadás, 13. o. ISBN 978-963-88633-2-4).
26
