TERVEZET. a környezeti zaj- és rezgésvédelemről szóló jogszabály csomagról

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM Iktatószám: KvVM/KJKF/911/2007.

TERVEZET a környezeti zaj- és rezgésvédelemről szóló jogszabály csomagról

Budapest, 2007. június

Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

EGYEZTETÉSI

LAP

A) Állami szervek egyetért

nem ért egyet

észrevételt tett

határidőben nem adott véleményt

ÖTM EüM SZMM FVM GKM HM IRM KüM OKM PM MeH MeH Fejlesztéspolitikáé rt felelős kormánybiztos MeH Koalíciós Koordinációért felelős államtitkár MeH Gazdasági és Társadalompolitik ai Titkárság LÜ Állampolgári Jogok Országgyűlési biztos Adatvédelmi biztos Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Központi Statisztikai Hivatal Gazdasági Versenyhivatal Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Jegyzők Országos Szövetsége Magyar Faluszövetség Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Budapesti Külső Kerületek Önkormányzati Szövetsége Magyar Mérnök Kamara Magyar Építész Kamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége Országos Kereskedelmi Szövetség Magyar Környezetvédelmi Egyesület Környezetvédelmi Szolgáltatók Szövetsége REFLEX Környezetvédő Szövetség Levegő Munkacsoport Magyar Természetvédők Szövetsége Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága Független Ökológiai Központ Közép- és Keleteurópai Regionális Környezetvédelmi Központ Villamosenergia-ipari Társaság Szövetsége Gönczöl Alapítvány Magyar Madártani és Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


Természetvédelmi Egyesület Magyar Bútor és Faipari Szövetség Országos Asztalos- és Faipari Szövetség Magyar Nyomdász Szakmai Szöv Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Vállalkozók Országos Szövetsége Életfa Környezetvédők Szövetsége Hűtő és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége E-Misszió Természetés Környezetvédelmi Egyesület Technológiai és Környezetvédelmi Bizottság vezetője Magyar Mélyés útépítő Társaság Amerikai Kereskedelmi Kamara (American Chamber of Commerce in Hungary)

Pécsi Zold Kör Gaja Környezetvédő Egyesület Magyar Építőanyagipari Szövetség Nimfea Egyesület Védegylet

Joint Venture



VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Előzmények Jelenleg a környezeti zaj és rezgésvédelemre vonatkozó szabályokat az alábbi rendeletekből álló jogszabály-csomag határozza meg: a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet, a zaj és rezgésbírságról szóló 2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezés, a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet és az egyes ipari termékek zajvédelmi minőségtanúsításáról szóló 7/1991. (IV. 26.) KTM rendelet. A jogszabály-csomag hatályba lépése óta ugyan több alkalommal módosult, azonban a zaj- és rezgésterhelési határértékek kivételével lényegi kérdésekben nem változott. A hatályba lépésükkor európai szinten is színvonalasnak számító rendeletek a jogszabályi környezet változása, az EU-hoz való csatlakozásunk, illetve a társadalmi igények átformálódása miatt mára elavulttá váltak. A jogalkalmazás során számos olyan jogi és szakmai kérdés merült fel, amelyekre a jelenlegi rendelkezések alapján nem adható kielégítő válasz. Jelenleg az Országgyűlés előtt van az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat (T/3096). A javaslat 2008. január 1-jével hatályon kívül helyezi – többek között – az 1989. október 23. előtt alkotott MT rendeleteket és OKTH rendelkezéseket, így a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendeletet, valamint a zaj és rezgésbírságról szóló 2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezést is. A fenti problémák megoldása érdekében vált szükségessé a hatályos zaj- és rezgésvédelemről szóló rendelet csomag felülvizsgálata és egy új, korszerű rendeletcsomag kidolgozása.

II. Tartalmi összefoglaló A jogszabály a munkahelyen kívül elszenvedett mesterséges eredetű zajártalmak és mechanikai rezgések elleni védelem szabályait fogalmazza meg. Ennek keretében egyrészt a gazdasági célból folytatott tevékenységek végzői és a közlekedési létesítmények üzemeltetői számára állapít meg kötelezettségeket; másrészt a települési önkormányzatok számára adja meg a zaj ellen fokozott védelmet igénylő területek kijelölésére vonatkozó szabályokat; harmadrészt pedig a zajtól védendő területek zajforrások irányába való terjeszkedését kívánja megakadályozni. A jogszabály biztosítani kívánja, hogy a zajt okozó ipari vagy szolgáltató tevékenységet végző telephelyek létesítésére, üzemeltetésére csak abban az esetben legyen lehetőség, ha a képesek teljesíteni a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket és rájuk a környezetvédelmi hatóság zajkibocsátási határértéket állapított meg. A jogalkalmazók támogatása érdekében részletesen megadja a létesítésre irányuló engedélyezési tervek zajvédelmi munkarészének tartalmi követelményeit. A szabályozás értelmében az üzemeltetés során fellépő határérték feletti kibocsátás esetén a környezetvédelmi hatóság zajbírságot vet ki és ezzel együtt a zajforrás Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


üzemeltetőjét zajvédelmi intézkedési terv benyújtására, majd pedig annak végrehajtására kötelezi. Ha az előbbi eszközök alkalmazása nem hozza meg a kívánt eredményt, a hatóság a tevékenységet korlátozásával vagy megtiltásával élhet, a közüzemi létesítményeknél pedig, fokozottan zajos területet jelöl ki. A szabályozás – a korábbiakhoz hasonlóan – zajbírság megfizetésével szankcionálja a határértéket maghaladó zajterhelést okozó építési vállalkozásokat. Más részt azonban rövid ideig, a hatóság külön előírásaink betartása mellett lehetővé teszi a határérték alóli felmentést, ha az építés folyamán műszakilag megoldhatatlan a zaj határérték alá csökkentése. A közutak, vasutak, repülőterek létestése ugyancsak a zajterhelési határérték betartásához kötődik. Üzemeltetésük során fellépő határértéket meghaladó zajterhelés esetén intézkedési terv, súlyos esetben környezetvédelmi felülvizsgálat elkészítésére, illetve a benne foglalat zajcsökkentő intézkedések megvalósítására kerül sor. A közutak, vasutak mentén a jogszabály lehetőséget ad zajgátló védőövezet kijelölésére a zajtól védendő környezet és a közlekedési létesítmény közti megfelelő védőtávolság biztosítása érdekében. Környezetvédelmi hatóságként a zajt illetve rezgést okozó tevékenység jellegétől függően – igazodva az eddigi gyakorlathoz – az illetékes természetvédelmi, környezetvédelmi és vízügyi felügyelőséget vagy a települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. A fentieken kívül tartalmazza a zaj- illetve a rezgésterhelési hatásterület megállapításának módjára vonatkozó szabályokat, valamint a jelentősebb ipari és szolgáltató tevékenységek végzéséhez kapcsoló szállítási tevékenység zajának minimalizálása érdekében hozott szabályokat is. III.

A kormányprogramhoz való viszonya

A szabályozás összhangban áll a kormányprogram Tisztább és Egészségesebb Környezet programpontjában vázolt elképzelésekkel. IV.

Várható szakmai hatások

Az új szabályozás a korábbi kizárólag épületek védelmére irányuló szabályzás helyett bizonyos típusú területeken (üdülő és egészségügyi terület) a teljes ingatlant védi. A határértékek mértéke alapvetően nem változik, de a légi közlekedéstől származó zajnál kiegészül maximálisan megengedhető zaj mértékével. Mindezek a változások a környezet magasabb szintű védelmét kívánják biztosítani. A szabályozás a korábbinál többféle eszközt ad a környezetvédelmi hatóság számára a jogsértő magatartás visszaszorítására. Az intézkedési terv készítésére és annak végrehajtására vonatkozó kötelezés várhatóan jelentősebb környezetvédelmi eredménnyel jár, mint pusztán a zajbírság kiszabása. Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


A jogszabály bevezetése elősegíti, hogy a hatósági eljárás országos szinten egységes keretek között valósuljon meg. A színvonalasabb munkavégzést támogatják azok a rendelkezések, amelyek bizonyos szakvélemények elkészítését szakértői engedélyhez kötik. A ügyfelek számára a különböző kérelmekkel szemben támasztott követelmények egyértelművé válnak. V.

Várható gazdasági hatások

A jogszabály-csomag bevezetése államháztartási szinten nem okoz plusz kiadásokat. A bírságból befolyó összeg továbbra sem jelentenek számottevő bevételi forrást a központi költségvetés számára, azonban helyi szinten már számottevőek lehetnek. A gazdasági szereplőknek a tervezet abban az esetben jelent gazdasági terhet, ha jogsértő magatartást tanúsítanak. Az ipari és szolgáltató létesítményekre kivethető bírság mértéke az 1983ban megállapított tételhez képest nő, azonban a közlekedési létesítményekre vonatkozó bírság megszűnik. A korábbi bírságtételekhez képest újabb jogcímek is megjelennek a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek elmulasztása miatt. A bíráság összege az eddiginél nagyobb visszatartó erőt jelent, azonban nem jár a vállalkozás ellehetetlenülésének veszélyével. A kisebb volumenű, jelentős környezeti hatásokat nem okozó vállalkozások gazdasági terheink enyhítését szolgálja a jogszabálynak az a rendelkezése, ami szerint a hatásterület nagyságát fő szabályként elegendő vélelmezni, így az előzetes állapotfelmérés költsége nem jelentkezik kiadásként a vállalkozónál. VI. Várható társadalmi hatások A szabályozási téma területnek - az egészséges környezethez való alkotmányos jog megvalósítása – köszönhetően, a rendelet-csomag bevezetésének társadalmi fogadtatása várhatóan pozitív lesz. A hatósági munka gyorsítását, az ügyek egységes megítélését szolgáló rendelkezések, előmozdíthatják a zöldhatóságok általános megítélésének javulását. VII.

Kapcsolódások

A tervezetben foglaltak teljes mértékben megfelelnek a Nemzeti Környezetvédelmi Programban a környezeti zaj elleni védelem területén megfogalmazott céloknak és azok megvalósítását kiemelt mértékben szolgálják. IX.

Fennmaradt vitás kérdések

X.

Javaslat a sajtó tájékoztatására Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


Az előterjesztés kommunikációja Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő kommunikáció Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban):

Igen X X X X

Nem

X X

XI. Megjegyzések A tervezet nem tartozik a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004.(IV.27.) Korm. rendelet illetve a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III.16.) Korm. rendelet hatálya alá, tehát mentesek a bejelentési kötelezettség alól.



1. számú Melléklet a KvVM/KJKF/911/2007. számú kormány-előterjesztéshez

A Kormány .../2007. (.....) Korm. rendelete a környezeti zaj – és rezgés elleni védelem szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36.§-ára figyelemmel és a 110. § (7) bekezdésének a) f) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - azokra a tevékenységekre, létesítményekre terjed ki, amelyek környezeti zajt illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya: a) közterületi rendezvényre; b) a munkahelyi zaj- és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre, c) a nem gazdasági vagy szakmai céllal folytatott tevékenységre, d) közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre, e) az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre. Fogalom-meghatározások 2. § E rendelet alkalmazásában: a) védendő (védett) környezet: védendő terület és védendő épület, helyiség, amely emberi tartózkodásra, tevékenység végzésére szolgál, és ahol az emberi tevékenység zavarásának vagy az emberi egészség védelme érdekében a környezeti zaj, rezgés mértékét korlátozni kell; b) környezeti zaj: a levegőnek a védendő környezetben észlelhető, olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely a védendő környezetben észlelhető; c) környezeti rezgés: környezeti rezgésforrástól származó, a szilárd test olyan mértékű és minőségű ismétlődő rugalmas alakváltozása, amely a védendő környezetben levő épület szerkezetén keresztül hat az ott tartózkodó emberre; d) környezeti zaj-, vagy rezgésforrás: üzemi, építési, szabadidős, közlekedési és egyéb létesítmény, gép, berendezés, illetőleg olyan tevékenység, ami a védendő környezetben környezeti zajt, vagy környezeti rezgést okoz; e) építési zaj-, vagy rezgésforrás: olyan építőipari tevékenység, ami környezeti zajt vagy rezgést okoz; Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


f) közlekedési zaj-, vagy rezgésforrás: közlekedési útvonal (közút, közforgalom elől el nem zárt magánút, vasúti pálya, vízi út, valamint a repülőtér) üzemeltetése, kezelése; g) környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője: a vasúti pályahálózatot és annak tartozékait, vasúti üzemi létesítményt működető vasúti társaság, a közút kezelője, a vízi út fenntartója, a repülőtér üzemben tartója, az üzemi vagy szabadidős zaj-, rezgésforrást jelentő létesítményt, gépet, berendezést működtető személy; h) szabadidős zaj-, vagy rezgésforrás: környezeti zajt, rezgést előidéző kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítmény, és az előbbi célú tevékenység valamint az előbbi célra használt berendezés, gép; i) üzemi zaj-, vagy rezgésforrás: az e), f) és h), pontokban felsorolt tevékenységek kivételével a környezeti zajt, rezgést előidéző, termelő-, szolgáltató tevékenység, vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt, rezgést előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve a termelő, szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó, telephelyen belüli – közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő – járműműködtetés, járműmozgás, rakodás; j) veszélyes mértékű környezeti zaj: olyan környezeti zaj, ja) amely meghaladja a zajszennyezettség (a továbbiakban: zajterhelés), illetőleg zajkibocsátás megengedett határértékét; jb) amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, vagy jc) az olyan környezeti zaj, rezgés, amely azonos körülmények között nem ismételhető, és – jb) és jc) esetben – érzékszervi észleléssel megállapíthatóan az ember nyugalmát zavarja; k) veszélyes mértékű környezeti rezgés: olyan környezeti rezgés, amely meghaladja a rezgésszennyezettség (a továbbiakban rezgésterhelés) megengedett határértékét; l) alapzaj: a környezeti zajforrás hatásterületén a forrás működése nélkül az egyéb zajforrások által okozott zajterhelés; m) megfelelő passzív akusztikai védelem: az épületek védendő helységeire vonatkozó belsőtéri zaj határérték kielégítését biztosító épületszerkezetek kialakítása, szerkezeti elemek beépítése; n) közlekedési vonalas létesítmény: közút és vasút; o) zajgátló védőterület: a közlekedési zajforrást a védendő környezettől elválasztó olyan területsáv, amely kiterjedésével, a rajta lévő terepalakulatokkal, növényzettel, zajtól nem védendő épületekkel a forrástól eredő zajterhelést a védendő környezetben a határértékre csökkenti; p) védendő (védett) terület: a településrendezési terv szerinti pa) lakó-, üdülő, vegyes terület pb) gazdasági területnek azon része, amelyen zajtól védendő épület áll, pc) különleges területek közül az oktatási központok területei, az egészségügyi területek és temetők területei továbbá, q) védendő (védett) épület, helyiség: qa) Kórtermek és betegszobák, qb) Kórházak, rendelőintézetek kezelő- és műtőhelyiségei, qc) Egyéb orvosi rendelő- és kezelőhelyiségek, qd) Tantermek, előadó- és foglalkoztató termek bölcsődékben, óvodákban és oktatási intézményekben; ülés- és tárgyalótermek; könyvtári olvasótermek; tanári szobák; hivatali épületek irodahelyiségei, qe) Lakószobák lakóépületekben, qf) Lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben, qg) Étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben, qh) Szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei, Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


qi) Éttermek, eszpresszók, qj) Kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei; várótermek, qk) Tűzoltóság iroda és háló helyiségei; r) közüzemi létesítmény: közüzemi szerződés alapján közüzemi szolgáltatást végző létesítmény; s) védendő homlokzat: zajtól védendő épületnek az a homlokzata, amin zajtól védendő helyiség nyílászárója található. Általános rendelkezések 3. § (1) Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni. (2) A kibocsátási-, vagy a terhelési határértékek túllépését a zaj- és rezgésterhelési határértékekről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint kell nagymértékűnek, vagy jelentősnek minősíteni. 4. § (1) Környezeti zaj- vagy rezgésforrás kibocsátását, az ettől származó terhelést, valamint az alapzaj értékét a külön jogszabályokban1 meghatározott mérési, számítási módszerrel kell meghatározni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott mérési módszertől eltérő módszer csak abban az esetben alkalmazható, ha a) nincs jogszabályban rögzített mérési vagy számítási módszer, b) a jogszabálytól eltérő módszer pontosabb eredményt ad és a mérést, illetve számítást végző ezt bizonyítja. (3) A környezetvédelmi hatóság a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét. 5. § A környezeti zajforrás hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület. 6. § (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: 1

zaj

forrás

25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet, zajkibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló KvVM rendelet Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha az alapzaj is legalább 10 dB-lel alacsonyabb mint a határérték. b) egyenlő az alapzajjal, ha az alapzaj kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB. c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha az alapzaj nagyobb, mint a határérték d) zajtól nem védendő környezetben egyenlő a zajforrásra vonatkozó legnagyobb mértékben védendő területre megállapított zajterhelési határértékkel. (2) A környezeti zajforrás hatásterületének megállapítása során a) beépítetlen területen a számítást illetve a mérést másfél méteres magasságra kell elvégezni, b) beépített területen a számítást illetve a méréseket arra a magasságra kell elvégezni, ahol a hatásterület a legnagyobbnak adódik és van zajtól védendő homlokzat. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti területen belül épülethomlokzatonként be kell mutatni a zajterhelés mértékének függőleges metszetét is, ha a zajtól védendő épületek legalább háromszintesek. (4) A környezeti zajforrás hatásterületének lehatárolásakor azt a napszakot kell figyelembe venni, ami alapján a hatásterület nagyobbnak adódik.

7. § (1) A környezeti zajforrás hatásterületét a 6. § szerinti méréssel, számítással kell meghatározni a) előzetes vizsgálati eljárásban, b) környezeti hatásvizsgálati eljárásban, c) egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, d) környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásban, vagy e) ha a környezetvédelmi hatóság előírja. (2) A környezetvédelmi hatóság abban az esetben írja elő a hatásterület mérés illetve számítás szerinti meghatározását, ha a rendelkezésére álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a zajforrás hatásterülete nagyobb, mint a vélelmezett hatásterület (5. §). (3) Ha az (1) bekezdés c) pontjában foglalt eljárást az (1) bekezdés b) pontjában foglalt eljárás előzi meg, akkor a korábbi eljárásban megállapított hatásterületet kell figyelembe venni. (4) A környezetvédelmi hatóságnak – a tevékenység illetve létesítmény jellegétől függetlenül – a 6. § szerint mért, számított területet kell hatásterültnek tekinteni, ha ennek nagyságát az eljárás során a kérelmező bemutatja. 8. §



A jelentős környezeti hatással járó tevékenységhez kapcsolódó szállítási, fuvarozási tevékenység hatásterülete az a terület, amelyen a szállítási, fuvarozási tevékenység a külön jogszabályban2 megállapított mértékű járulékos zajterhelés-változást okoz és a tevékenység megvalósítási helyszínétől 50 km távolságon belül helyezkedik el. 9. § A környezeti rezgésforrás hatásterülete az a terület, ahol a forrástól származó környezeti rezgés külön jogszabályban meghatározott - rezgésterhelés növekedést okoz.

Létesítéssel kapcsolatos zaj és rezgés elleni védelmi követelmények 10. § (1) A környezeti zaj-, illetve rezgésforrást úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj-, vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. (2) Védendő a) területeket úgy kell kijelölni hogy a külön jogszabály3 szerinti zajterhelési határértékek b) épületet, helyiséget úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a külön jogszabály4 szerinti belső téri zajterhelési határértékek teljesüljenek. (3) Ha a létesítmény hatásterületét e rendelet vagy hatósági határozat szerint méréssel vagy számítással kell meghatározni, akkor - a tervezés során - meg kell állapítani a tervezett állapotot megelőző alapzaj mértékét és e vizsgálat eredményét csatolni kell a létesítés iránti kérelemhez. (4) Az engedélyezési tervben szereplő zaj- és rezgésvédelmi intézkedéseket és a környezetvédelmi hatóság által előírt zaj- vagy rezgéscsökkentő műszaki megoldásokat a zaj- és rezgésforrás üzembe helyezésének illetve használatbavételének időpontjára meg kell valósítani. (5) Azokban az engedélyezési eljárásokban, ahol a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el, az eljáráshoz benyújtott dokumentációnak zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia. A munkarész tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza. (6) A jelentős környezeti hatással járó tevékenységekhez kapcsolódó szállítási, fuvarozási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy hatásterületük a lehető legkisebb legyen. A kapcsolódó szállítás, fuvarozás zajterhelésére tekintettel a környezetvédelmi hatóság a tevékenység végzésének feltételeként előírhatja a meghatározott útvonal betartását. 2

A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló .../2007. (...) KvVM-EüM r. A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló .../2007. (...) KvVM-EüM r. 4 A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló .../2007. (...) KvVM-EüM r. 3



Üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozó szabályok 11. § (1) Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni. (2) Ha az üzemeltető az (1) bekezdése szerinti kötelezettségét elmulasztja, a környezetvédelmi hatóság -megfelelő határidő tűzése mellett - felhívja annak teljesítésére. (3) Nem kell környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha a) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, épület vagy helyiség vagy b) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületének határvonala a számítások, illetve mérések alapján a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan határvonalán belülre esik és a telekingatlant a zajforrás üzemeltetőjén kívül más személy nem használja. (4) A környezeti zajkibocsátási határértéket a külön jogszabályban5 előírtak szerint – hatósági határozatban – kell megállapítani. (5) Ha a kérelmező a zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó – az (1) bekezdés szerinti – kérelmét visszavonja, a környezetvédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja, kivéve ha a kérelmező a létesítésre irányuló kérelmét is visszavonta. 12. § (1) Ha a 11. § (3) bekezdésében megállapított feltételek a tevékenység folytatása során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a környezetvédelmi hatósághoz. (2) A kérelem alapján a környezetvédelmi hatóság: a) környezeti zajkibocsátási határértéket állapít meg és előírja annak teljesítési határidejét, b) rezgésterhelés okozója részére előírja a rezgésterhelési határérték teljesítésének határidejét. (3) Ha a környezetvédelmi hatóság olyan tények birtokába jut, amely a kibocsátási határérték megállapítását teszi szükségessé, akkor hivatalból indult eljárás keretében megállapítja a kibocsátási határértéket és az üzemeltetőt az eljárás lefolytatásához szükséges adatok szolgáltatására kötelezi.

5

Üzemi vagy szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértéke megállapításának és zajkibocsátási ellenőrzésének módjáról szóló KVM rendelet Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


(4) Ha a kérelmező a zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó – az (1) bekezdés szerinti – kérelmét visszavonja, a környezetvédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja. (5) A környezeti zajforrást üzemeltető (a környezeti zajforrásnak minősülő tevékenységet végző), a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, ami határérték-túllépést okozhat, 15 napon belül, külön jogszabályban6 foglalt eljárás szerint (bejelentő lapon) köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A környezetvédelmi hatóság a változásjelentés alapján, amennyiben szükséges, a meglévő határozatot módosítja, vagy visszavonja, illetve új kibocsátási határértéket állapít meg. (6) Az üzemeltető személyének változása esetén mind a korábbi, mind az új üzemeltető köteles bejelenteni a változás tényét a környezetvédelmi hatóságnak a változást követő 15 napon belül. Építési zaj és rezgésforrás működtetésével kapcsolatos előírások 13. § A kivitelező a zaj és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység teljes időtartama alatt köteles betartani. 14. § (1) A kivitelező felmentést kérhet a külön jogszabály szerinti, nappali időszakra vonatkozó zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól. a) egyes építési időszakokra, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető; b) építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységre. (2) A kérelemben meg kell jelölni a felmentés indokát, a felmentéssel érintett időszak kezdő és végnapját, a zaj csökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit. (3) A környezetvédelmi hatóság a zajterhelési határérték alóli felmentést engedélyező határozatában az építőipari tevékenység napi, heti időbeosztására és a munkavégzés teljesítményére vonatkozóan is írhat elő korlátozást. (4) A környezetvédelmi hatóság az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetét, valamint az építésügyi hatóságot az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásba szakhatóságként bevonja.

6

Üzemi vagy szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértéke megállapításának és zajkibocsátási ellenőrzésének módjáról szóló KVM rendelet Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


Közlekedési vonalas létesítmény létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos előírások l5. § (1) A közlekedési zaj- és rezgésforrás engedélyezési tervének zaj- és rezgésvédelmi dokumentációjában igazolni kell, hogy a külön jogszabály7 szerinti követelmények teljesülnek. (2) Ha az üzemelő közlekedési zaj- és rezgésforrás által okozott zaj jelentős mértékben meghaladja a külön jogszabály szerinti közlekedési zajtól származó határértékeket, akkor a környezetvédelmi hatóság a) a közlekedési létesítmény mindenkori üzemeltetőjét környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezi, b) a közlekedési hatóságnál kezdeményezheti a közlekedési létesítmény mindenkori üzemeltetőjének kötelezését az útburkolat cseréjére, felújítására, javítására, a kötött pálya korszerűsítésére, javítására, továbbá forgalomszervezési- és egyéb zaj- és rezgéscsökkentő intézkedések megtételére. A csendes övezet és a zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület 16. § (1) A települési önkormányzat a) lakó-, üdülőterületen, különleges területek közül az egészségügyi területen és az oktatási központ területén, rendeltetése miatt zaj elleni fokozott védelmet igénylő létesítmény körül csendes övezetet b) közterület zöldterületén, továbbá erdőterületen valamint zajvédelmi szempontból fokozottan védett területet jelölhet ki. (2) A kijelölést megelőzően a kijelölésre szánt területre – a települési önkormányzat választása szerint –mérésekkel igazolt alapállapot felvételt vagy külön jogszabály szerinti zajterhelési zajtérképet kell készíteni. (3) A kijelölés kezdeményezésére a csendes övezetek esetében a zaj elleni fokozott védelmet igénylő intézmény üzemeltetője vagy fenntartója is jogosult. (4) A kijelölésre abban az esetben kerülhet sor, ha a terület belsejében észlelhető nappali zajterhelés mértéke legalább 10 dB-vel alacsonyabb, mint a terület határán észlelhető zajterhelés vagy az üdülőterületekre vonatkozó nappali határérték teljesül.

7

.../2007. (…) KvVM-EüM rendelet Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


17. § (1) A települési önkormányzat a 16. § (1) bekezdés szerinti fokozott védelem érvényesítése érdekében a) kijelölt terület zajterhelését befolyásoló források működését térben, időben, gyakoriságban korlátozhatja, tilthatja, illetve ha valamely zajforrás működésének korlátozására, tiltására más hatóság jogosult, kezdeményezheti a szükséges intézkedések megtételét, b) amennyiben a kijelölésre közterületen került sor, helyi rendeletben szabályozza a közterület felhasználásának zajvédelmi szabályait. (2) Olyan tevékenység, illetve létesítmény, amely új környezeti zajforrás keletkezésével jár csak akkor létesíthető, ha hatásterülete a fokozottan védett területen vagy csendes területen kívül esik. (3) A zajvédelmi szempontból fokozottan védett területen, csendes övezetben az önkormányzat helyi rendeletben a külön jogszabályban meghatározott határértékeknél szigorúbb zajterhelési határértéket állapíthat meg. A szigorítás mértéke legfeljebb 5 dB, de az így megállapított követelmény nem lehet alacsonyabb az üdülőterületekre külön jogszabályban megállapított határértéknél. (4) Csendes övezet vagy zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelöléséről értesíti az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget. Zajgátló védőterület 18. § (1) Zajgátló védőterület kijelölését közlekedési vonalas létesítmény üzembentartója kérelmezheti. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a zajgátló védőterületre vonatkozó számítások kiinduló adatait és a számítási paramétereket, b) a számítás módszerét a vonatkozó jogszabályra való hivatkozással, c) az alkalmazott számítástechnikai program megnevezését, d) a pontosságot, a számítás eredményét befolyásoló tényezők, jellemzők ismertetését, e) a számításokat végző szakértő engedélyének számát, f) az egyes övezetekbe tartozó ingatlanok felsorolását (utca, házszám, helyrajzi szám), g) a számított övezeti határokat térképen ábrázolva. (3) Nem kell a kérelemben a (2) bekezdés a)–e) pontjában felsoroltakat ismertetni, ha az övezethatárok számításának alapját képező külön jogszabály szerinti zajterhelési zajtérképeket a környezetvédelmi hatóság korábban jóváhagyta, és a zajtérkép jóváhagyása, valamint a kérelem benyújtása között még nem telt el két év. (4) Az övezet határokra vonatkozó számításokat a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló jogszabály szerint kell elvégezni. Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


(5) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az üzembentartó azt követően terjesztheti elő, hogy a közlekedési vonalas létesítmény építési engedélye jogerőre emelkedett. (6) Ha kérelem benyújtására: a) a forgalomnak való átadást megelőzően, vagy a forgalomnak való átadást követően egy éven belül kerül sor, akkor a tervezett forgalmat, b) a forgalomnak való átadást követően egy és három év között kerül sor, akkor az utolsó év forgalmát, c) a forgalomnak való átadást követő három év után kerül sor, akkor az utolsó három év forgalmának átlagát, vagy a környezetvédelmi hatóság által a kérelem benyújtásához képest legfeljebb két évvel korábban jóváhagyott zajterhelési zajtérképet kell figyelembe venni az övezet határok megállapításánál. 19. § (1) A zajgátló védőterületet a beadott kérelem szakértői véleménye alapján a környezetvédelmi hatóság határozatban jelöli ki. A környezetvédelmi hatóság a határozatot az helyi települési önkormányzat jegyzőjének is megküldi. (2) Zajgátló védőterületet csak zajtól nem védett környezetben lehet kijelölni. (3) A zajgátló védőterület meghatározásakor a közlekedési terület határán belül lévő területet nem kell figyelembe venni. (4) A kijelölő határozatnak tartalmazni kell: a) a zajgátló védőterület kijelölt övezeti határait (beépített belterületen az utcavonalakkal, illetve telekhatárokkal, külterületen a zajszint görbék térképi megjelenítésével, valamint az azonosításra alkalmas méretadatokkal, koordinátákkal meghatározva) b) az egyes övezetekbe eső ingatlanok (utca, házszám, helyrajzi szám) övezetenkénti tételes felsorolását, c) az egyes övezetekre vonatkozó tilalmakat, korlátozásokat. (5) Az üzemeltető – a zajgátló védőterület által érintett önkormányzattal egyeztetve – a zajgátló védőterület határait a település belterületén és egyéb beépítésre szánt területén a kialakult beépítési vonalakhoz, illetve telekhatárokhoz igazítja. 20. § (1) A kijelölő határozatnak a zajgátló védőterületen belül a számított mértékadó zajterhelés függvényében az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utak és főutak mentén A-D jelű, az országos közúthálózatba tartozó mellékutak mentén A-E jelű övezeteket kell kijelölnie a 4. számú melléklet szerint. (2) A zajgátló védőterület kijelölt övezeti határait a beépített belterületen az utcavonalakkal, illetve telekhatárokkal, külterületen a zajszint görbék térképi megjelenítésével, valamint Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


azonosításra alkalmas méretadatokkal, koordinátákkal kell meghatározni. A zajgátló védőterület határainak meghatározásakor a számított határvonalhoz képest a legközelebbi utca tengelyvonaláig terjedhet a módosítás. A zajgátló védőterület valamely pontját (területét), amely a rá meghatározott nappali és éjszakai mértékadó zajterhelés alapján eltérő övezetbe tartozna, a zajterhelés szempontjából kedvezőtlenebb (zajosabb) övezetbe kell besorolni. 21. § (1) A zajgátló védőterület kiterjedését módosítani kell, ha a közlekedési vonalas létesítmény üzembentartója vagy a települési önkormányzat kérelmezi, és a kijelölést szükségessé tevő zajforrás kibocsátásában történő változás azt indokolttá teszi. (2) A módosítás iránti kérelemre a 18. § (2)-(4) és (6) az irányadó azzal, hogy ha a módosítást a települési önkormányzat kéri és az adott területre nem áll rendelkezésre 18. § (6) bekezdés c) pontja szerinti zajterhelési zajtérkép, akkor a számításhoz felhasznált forgalmi adatokat a vasúti pályahálózatot működető vasúti társaságtól, illetve a közút kezelőjétől kell beszerezni. (3) A közlekedési vonalas létesítmény üzemben tartójának a zajgátló védőterület kijelölését követően tízévenként kezdeményeznie kell a zajgátló védőterület újbóli meghatározását. Az újbóli meghatározás során az első kijelölésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A zajgátló védőterület soron kívüli módosítása esetén a következő tízéves periódust a soron kívüli övezetkijelölést tartalmazó határozat időpontjától kell számítani. 22. § (1) A kijelölt zajgátló védőterület meg kell szüntetni, ha: a) a közlekedési vonalas létesítmény üzemben tartója kérelmezi; b) a közlekedési vonalas létesítmény forgalmi viszonyaiban vagy a zajterjedési viszonyokban bekövetkező tartós változás miatt a kijelölés a továbbiakban nem indokolt, c) a közlekedési vonalas létesítmény megszűnik. (2) A kijelölés visszavonását az (1) bekezdés b) pontja alapján – a vonalas közlekedési létesítmény üzemben tartója mellett – a települési önkormányzat is kérheti. Az (1) bekezdés c) pontja alapján a környezetvédelmi hatóság, hivatalból indít eljárást és az ügyben egyszerűsített határozatot hoz. Intézkedési terv 23. § (1) Ha a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy a) a szabadidős vagy üzemi zajforrás által okozott zaj a zajkibocsátási vagy b) a közlekedési létesítmények által okozott zaj a zajterhelési határértéket túllépi, akkor a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi. (2) Ha a környezetvédelmi hatóság az intézkedési tervet jóváhagyja, az üzemeltetőt határidő kitűzésével a benne szereplő intézkedések megvalósítására kötelezi. Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


(3) Az intézkedési tervet a környezetvédelmi hatóság abban az esetben hagyja jóvá, ha - a közüzemi létesítmények üzemeltetőinek kivételével - az üzemeltető bemutatja, hogy az általa tervezett intézkedések biztosítják a zajkibocsátás határértékre való csökkentését.

24. § (1) Az intézkedési terv tartalmazza: a) zaj csökkentésére tervezett intézkedéséket, b) azok várható eredményét, c) az intézkedések végrehajtásának tervezett időpontját. (2) Közüzemi létesítményeknél, ha a zajszint nem csökkenthető a határértékre, az intézkedési tervnek tartalmaznia kell a fokozottan zajos terület (26. §) kijelöléséhez szükséges adatokat: a) a fokozottan zajos területre vonatkozó számítások kiinduló adatait és a számítási paramétereket, b) a számítás módszerét a vonatkozó jogszabályra való hivatkozással, c) az alkalmazott számítástechnikai program megnevezését, d) a pontosságot, a számítás eredményét befolyásoló tényezők, jellemzők ismertetését, e)) a számításokat végző szakértő engedélyének számát, f) az egyes övezetekbe tartozó ingatlanok felsorolását (helyrajzi szám), g) a számított övezeti határokat térképen ábrázolva. (3) A közüzemnek biztosítania kell, hogy az érintett ingatlantulajdonosok az intézkedési terv tervezetébe – a környezetvédelmi hatóságnak történő megküldés előtt - betekinthessenek és arra észrevételt tehessenek. A közüzem üzemeltetője az intézkedési terv tervezetét a lakossági észrevételek alapján átdolgozza. 25.§ (1) Ha az üzemeltető az intézkedési tervet kijelölt határidőre nem vagy csak részben hajtja végre, illetve a zaj az intézkedések ellenére is túllépi az előírt határértéket a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet: a) 1-6 dB túllépés között korlátozhatja, b) 6-10 dB túllépés között felfüggesztheti, c) 10 dB túllépés felett megtilthatja. (2) Ha a jelentős határérték-túllépés már nem áll fenn, az (1) bekezdés szerinti intézkedést a kötelezettségszegés teljes megszüntetése előtt a korlátozás elrendelője a) 10-6 dB-re csökkentett túllépés között enyhítheti, b) 0-6 dB-re csökkentett túllépés között feloldhatja. Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


Fokozottan zajos terület 26. § (1) A környezetvédelmi hatóság az intézkedési tervet (24. §) jóváhagyó határozatban fokozottan zajos területnek minősíti a védendő környezetnek azt a részét, amelyik beleesik a zajterhelést okozó közüzemi szolgáltató (közüzemi létesítmény) hatásterületének abba a részletébe, amelyen belül a zajterhelés nem csökkenthető a határérték szintjére. (2) A fokozottan zajos területen a határérték túllépésének mértéke szerint, a 4. számú mellékletben meghatározott övezeteket kell kijelölni. (3) A határozatnak tartalmaznia kell: a) a fokozottan zajos terület kijelölt övezeti határait (beépített belterületen az utcavonalakkal, illetve telekhatárokkal, külterületen a zajszint görbék térképi megjelenítésével, valamint az azonosításra alkalmas méretadatokkal, koordinátákkal meghatározva), b) az egyes övezetekbe eső ingatlanok (utca, házszám, helyrajzi szám) övezetenkénti tételes felsorolását, c) közüzemi létesítményre vonatkozó szennyezettségi határértéket, d) az érintett ingatlantulajdonosok e rendelet szerinti jogait és kötelezettségeit.

27. § (1) Fokozottan zajos terület A-E jelű övezetében új lakóépületek, szállodák és szállójellegű épületek, kórházi és egyéb egészségügyi épületek, temetők, iskolák, egyetemek és kutatóintézetek (a meteorológiai állomások és obszervatóriumok kivételével), hivatali épületek létesítése céljából nem adható ki: a) telekalakítási engedély, b) elvi építési és építési engedély, c) fennmaradási engedély, amennyiben az engedélyezési eljárásra az építési engedély hiánya miatt került sor, d) rendeltelés megváltozására irányuló engedély. (2) Fokozottan zajos terület A-E jelű övezetében annak kijelölésekor meglévő, az (1) bekezdésben felsorolt épületek engedélyköteles bővítése akkor engedélyezhető, ha benyújtott engedélyezési tervek tartalmazzák a belső téri zajhatárértékek teljesülését biztosító megfelelő passzív akusztikai védelemre tervezett megoldását. (3) Fokozottan zajos terület F-G jelű övezetében új lakóépületek, szállodák és szálló jellegű épületek, kórházi és egyéb egészségügyi ellátását nyújtó épületek, iskolák, egyetem és kutatóintézetek (a meteorológiai állomások és obszervatóriumok kivételével) hivatali épületek, Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


létesítése a zajgátló védőterületben annak kijelölésekor meglévő épületek engedélyköteles bővítése, átalakítása ilyen célra akkor engedélyezhető, ha a benyújtott engedélyezési tervek tartalmazzák a belső téri zajhatárértékek teljesülését biztosító megfelelő passzív akusztikai védelmet.

28. § A fokozottan zajos területen élő személyeket érő zajterhelést az 29-32. § szabályainak alkalmazásával enyhíteni kell. 29. § (1) A közüzem üzemeltetője a fokozottan zajos területet kijelölő vagy újból kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől számított 12 hónapon belül benyújtja a lakosságot érő zajterhelés csökkentése érdekében az ingatlanok zaj-csökkentésével kapcsolatos intézkedések ütemezését. Az ütemezést a környezetvédelmi hatóság hagyja jóvá. (2) A fokozottan zajos területen, az annak kijelölésekor meglévő, jogerős építési engedéllyel rendelkező védendő lakó- és üdülőépület tulajdonosának igényelése alapján a közüzemi szolgáltató (a zajforrás üzemeltetője) köteles biztosítani épületek megfelelő passzív akusztikai védelmével, hogy az épületekben a külön jogszabály szerinti belsőtérre vonatkozó zajterhelési követelmények teljesüljenek. (3) A fokozottan zajos terület kijelölését követően létesített, vagy bővített védendő épületek esetén az építtetőt terheli a megfelelő passzív akusztikai védelem megvalósításának kötelezettsége. 30. § A fokozottan zajos területen fekvő ingatlanok tulajdonosai a zajvédelmi intézkedésekre vonatkozó igényeket a fokozottan zajos terület kijelölésétől számított 6 hónapon belül jelenthetik be a közüzemi létesítmény üzemeltetőjének. 31. § (1) A közüzemi létesítmény üzemeltetője a fokozottan zajos terület e rendelet szerinti első kijelölése után, az övezeten belül kijelölt legnagyobb zajterhelésű övezetben az igénybejelentéstől számított 3 éven belül köteles gondoskodni megfelelő zajvédelmi intézkedések végrehajtásáról. Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


(2) Minden további, kisebb zajterhelésű, kijelölt övezet esetében övezetenként további három éven belül kell végrehajtani a zajvédelmi intézkedéseket. Óvodák, iskolák, egészségügyi, kulturális és szociális létesítményekkel kapcsolatos zajvédelmi intézkedések végrehajtásának határideje legfeljebb 2 év. (3) A fokozottan zajos terület későbbi felülvizsgálatából, módosításából eredő új zajvédelmi igényeket a bejelentéstől számított 3 éven belül ki kell elégíteni. 32. § (1) Amennyiben a fokozottan zajos terület rendezési terv szerinti besorolása megváltozik és ez a fokozottan zajos területet kijelölő határozat módosítását vagy visszavonását teszi szükségessé, a környezetvédelmi hatóság erről hivatalból indult eljárás keretében gondoskodik. Fokozottan zajos területen fekvő ingatlanok tulajdonosai a 30. § szerint nyújthatják be igényeiket. (2) A fokozottan zajos területet kijelölő határozatot a környezetvédelmi hatóság módosítja, ha a közüzemi létesítmény kibocsátásában történt változás indokolttá teszi. (3) A fokozottan zajos területet a környezetvédelmi hatóság megszünteti, ha a kijelölést szükségessé tevő közüzemi létesítmény megszűnik. A fokozottan zajos területre, zajgátló védőterületre vonatkozó építési és területfelhasználási általános előírások 33. § (1) A fokozottan zajos területen és zajgátló védőterületen a külön jogszabály szerinti területfelhasználási egységek és építmények az e rendeletben foglalt korlátozásokkal jelölhetők ki, illetve létesíthetők. (2) Települések – 4. sz. melléklet szerinti – fokozottan zajos területének A-E jelű övezetében, zajgátló védőterületének A-C jelű övezetében nem jelölhető ki zajtól védendő terület. (3) Települések fokozottan zajos területének F-G jelű övezetében, zajgátló védőterületének D-E jelű övezetében csak olyan zajtól védendő terület jelölhető ki, amire a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesülnek.



34. § A repülőterek környezetében létesítendő fokozottan zajos terület, zajgátló védőterület kijelölésének, működtetésének és megszüntetésének részletes szabályait külön jogszabályok8 határozzák meg. Zaj- és rezgésbírság 35. § (1) A környezetvédelmi hatóság zaj-, illetőleg rezgésvédelmi bírság fizetésére kötelezi a környezeti zaj-, rezgésforrás üzemeltetőjét, ha az üzemeltető a) az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket - a határozatban megállapított teljesülési határidőt követően - túllépi, b) az építési zajforrás esetén a zajterhelési határértéket túllépi, c) a rezgésterhelési határértéket túllépi, d) a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, e) a zaj, rezgés elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változás bejelentési kötelezettségét nem, vagy nem megfelelően teljesíti, f) az épületen belüli, jogszabályban megállapított zajterhelési határértékeket túllépi. (2) Az (1) bekezdés f) pontjában foglalt bírság abban az esetben szabható ki, ha a zajforrás és a zajtól védendő helyiség azonos vagy egymással egybeépített épületben található. (3) Az (1) a), b) és c) pontja szerinti bírság az intézkedési terv végrehajtásának ideje alatt nem szabható ki. 36. § A környezetvédelmi hatóság a 35. § szerinti bírságolandó magatartásról való tudomásszerzésétől számított 1 éven túl, illetve a bírságolandó magatartás tanúsításától számított öt éven túl nem szabhat ki bírságot. Ha azonban a magatartás jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg, a bírságolás elévülése mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll. 37. § A zajbírság megállapításához a környezetvédelmi hatóságnak – külön jogszabály szerinti zajvizsgálatot kell elvégezni.

8

176/1997. (X. 11.) Korm.rendelet 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM-HM Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


38. § (1) A zajbírságot a bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. (2) A 35. § (1) bekezdés a), b) pontjai szerinti zajbírság 6 havonta ismételhető. (3) Ismételt zajbírság kiszabásához nem szükséges vizsgálatot végezni, ha a) a zajforrás működésében, illetve zajkibocsátásában az előző vizsgálat óta nem történt változás, és b) a zajforrás hatásterületén nem történt olyan változás, ami az ismételt vizsgálatot indokolná. 39. § (1) Üzemi vagy szabadidős zajforrás esetén a zajbírság összegét – ezer Ft-ra kerekítve – a 3. számú melléklet 1. pontja alapján kell meghatározni. (2) A zajbírság összegét a környezetvédelmi hatóság - a zaj csökkentése érdekében tett intézkedések mérlegelésével - 0,8-tól 1,2-ig terjedő szorzók alkalmazásával módosíthatja. 40. § (1) Ha a bírságolandó magatartás építésügyi tevékenység, akkor a zajbírság összegét – ezer Ft-ra kerekítve – a 3. számú melléklet 2. pontja szerinti 2. összefüggés alapján kell megállapítani, ha a zajokozás a) a jogszabály szerinti zajterhelési határértéket, vagy b) a környezetvédelmi hatóságnak a zajterhelési határértéktől eltérően megállapított követelményértékét meghaladja. (2) Ha a legnagyobb túllépés az éjszakai (22 – 06 óra közötti) megítélési időben következik be, akkor a zajbírság összegét másfélszeres szorzó alkalmazásával kell megállapítani. (3) A zajbírság havonta ismételhető, ha az ellenőrző környezetvédelmi hatóság ismételt zajvizsgálattal megállapítja, hogy a határérték túllépése továbbra is fennáll. 41. § (1) Épületen belüli, jogszabály szerinti rezgésterhelési követelményérték túllépése esetén a rezgésbírság összegét ezer forintra kerekítve a 3. számú melléklet 3. pontja alapján kell meghatározni. (2) A rezgésbírságot a nappali és az éjszakai időszakra külön-külön kell kiszámítani, és a kettő közül a nagyobb összeget kell kiszabni. Az éjszakai időszakban a vizsgált helyiségek közül csak Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


azok a helyiségek számíthatók be a bírság meghatározásakor, amelyeket rendeltetés szerint éjszaka is használnak. (3) A rezgésbírság megállapítását megelőzően a környezetvédelmi hatóság – külön jogszabály szerint - megalapozó vizsgálatot végez. (4) A rezgésbírság összegét a környezetvédelmi hatóság, a rezgés csökkentése érdekében tett intézkedések mérlegelésével, 0,8-tól 1,2-ig terjedő szorzók alkalmazásával módosíthatja. (5) A rezgésbírság 3 havonként ismételhető. (6) Ismételt rezgésbírságot megalapozó vizsgálatnál nem szükséges vizsgálatot elvégezni, ha a rezgésforrás a) működésében az előző vizsgálat óta nem történt változás és b) hatásterületén nem történt olyan változás, ami az ismételt vizsgálatot indokolná.

Környezetvédelmi hatóság kijelölése 42. § (1) Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a települési önkormányzat jegyzője, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője gyakorolja az alábbi esetekben: a) az 1. számú melléklet szerinti tevékenységek; továbbá b) a külön jogszabályban meghatározott, épületek védendő helyiségeiben előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó; valamint c) a külön jogszabályban meghatározott, épületekben emberre ható rezgés-követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben ca) valamennyi, az adott épületen belüli, illetve cb) az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén a melléklet szerinti tevékenységeknél. (2) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség gyakorolja az első fokú hatósági jogkört a) az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá az 1. számú mellékletben felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon a telephelyen történő együttes végzése esetén, b) valamennyi előzetes vizsgálat köteles, környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyében, c) a zajgátló védőövezetekkel és a fokozottan zajos területekkel kapcsolatos eljárásokban.



Zaj- és rezgésvédelmi szakértő kötelező megbízása 43. § Környezeti zaj illetve rezgés elleni védelemre jogosító szakértői engedéllyel rendelkező személyt illetve ilyen személyt foglalkoztató szervezetet kötelező megbízni vagy alkalmazni a külön jogszabályban előírtakon túl: a) egységes környezethasználati engedély iránti kérelem zajvédelemi munkarészének kidolgozásához, b) környezeti hatástanulmány zajvédelmi munkarészének elkészítéséhez, c) zaj- és rezgés elleni védelemről szóló intézkedési terv készítéséhez, d) megfelelő passzív akusztikai védelem tervezéséhez, e) zajgátló védőterületek kijelölése iránti kérelem elkészítéséhez, f) csendes terület, zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek kijelölésének előkészítéséhez, ha a kijelölésre szánt területre nem készült külön jogszabály szerinti zajterhelési zajtérkép, g) önkormányzati /helyi zajvédelmi rendelettervezet műszaki előkészítéséhez. Átmeneti és záró rendelkezések 44. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésekor már üzemelő, zajkibocsátási határértékkel nem rendelkező létesítmények esetében a 11. § (1) bekezdésben foglalt zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet a rendelet hatályba lépésétől számított 1 éven belül kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz. (3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet, valamint annak módosításáról szóló aa) 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. sz. melléklete 14. pontjának d) alpontja, ab) 24/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 5. és 11. §-a, ac) 47/2004. (III. 18.) Korm. rendelet 14. és 15. §-a, és ad) 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. §-a; illetve b) az egyes ipari termékek zajvédelmi minőségtanúsításáról szóló 7/1991. (IV. 26) KTM rendelet, valamint az azt módosító 142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet 8. §-ának (3) bekezdése, c) a zaj és rezgésbírságról szóló 2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezés.



1. számú melléklet a . /2007. (...)Korm. rendelethez A települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügyek A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3073/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01 növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások, 02 erdőgazdálkodás, 03 halászat, halgazdálkodás, 41 épületek építése, 42 egyéb építmények építése 43 Speciális szaképítés 45 gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása 46 nagykereskedelem 47 kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár) 55 szálláshely szolgáltatás 56 vendéglátás 58 kiadói tevékenység 59 film, videó gyártás, televízió műsor gyártása, hangfelvétel kiadás 60 műsor összeállítás, műsorszolgáltatás, 62 információ technológiai szolgáltatás, 63 információs szolgáltatás, 69 Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység, 70 Üzletvezetési, vezetői tanácsadás, 71 Építészmérnöki tevékenység, műszaki vizsgálat, elemzés 72 Tudományos kutatás, fejlesztés 73 Reklám, piackutatás 74 Egyéb szakmai, tudományos műszaki tevékenység 75 állategészségügyi ellátás 77 kölcsönzés, operatív lízing 78 munkaerőpiaci szolgáltatás 80 biztonsági, nyomozói tevékenység 81 építmény üzemeltetés, zöldterület kezelés 82 adminisztratív, kiegészítő, egyéb üzletei szolgáltatás, 85 oktatás 86 humán egészségügyi-ellátás 87 bentlakásos nem kórházi ápolás 88 szociális ellátás bentlakás nélkül 90 alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység, 91 könyvtári, levéltári múzeumi egyéb kulturális tevékenység, 92 szerencsejáték fogadás, 93 sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység, 94 érdekképviselet 96 egyéb személyi szolgáltatás Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


2. számú melléklet a ... /2007. (...)Korm. rendelethez Az engedélyezési terv, változásjelentés zaj és rezgés elleni védelmi dokumentációjának tartalmi követelményei 1. Az üzemi és szabadidős zajforrás létesítésekor készítendő terv zajvédelmi dokumentációjában 1.1. ismertetni kell és térképen be kell mutatni a várható hatásterületen a zaj ellen védendő területek, épületek helyét, a tervezett zajforrás ezekhez viszonyított pontos helyzetét, 1.2. ismertetni kell a hatásterületen elhelyezkedő ingatlanok rendezési terv szerinti besorolását, 1.3. amennyiben a zajforrás hatásterültét e jogszabály vagy a környezetvédelmi hatóság előírása alapján méréssel illetve számítással kell meghatározni, a közölni kell a hatásterület méréssel illetve számítással meghatározott alapzaj értékeit is. 1.4. meg kell adni a megítélés helyén várható zajkibocsátás értékét a nappali és — szükség esetén — az éjszakai időszakra egyaránt, 1.5. meg kell adni azokat az irányokat (területeket, épületeket), ahol zajcsökkentési intézkedések nélkül is határérték alatti zajkibocsátás várható, 1.6. meg kell jelölni azokat az irányokat (területeket, épületeket), ahol zaj csökkentés nélkül határértékeket meghaladó zajkibocsátás várható, és meg kell adni a határérték túllépés várható mértékét, 1.7. meg kell adni a zaj csökkentésre alkalmazható módszerek (eszközök, megoldások, intézkedések) leírását, a javasolt módszerektől várható zajcsökkenés elemzését, 1.8. ki kell mutatni, hogy a tervezett zajvédelmi megoldások megvalósításával a zajkibocsátás teljesíti a védelmi követelményeket, 1.9. A 11. § (5) szerinti közlekedési eredetű zajterhelésnél ismertetni kell a lehetséges alternatívák bemutatásával a kapcsolódó szállítás környezetre gyakorolt hatását és ezek közül meg kell adni a legkevesebb zajkibocsátással járó szállítási útvonalat. A zajvédelmi munkarészt részletes számítással kell megalapozni. 2. Ha az engedélyezési terv készítésekor nem állnak rendelkezésre azok az adatok amelyekből a 1.5.– 1.9. pont szerinti számítások, műszaki becslések elvégezhetőek, akkor az engedélyezési tervben azokat az intézkedéseket, követelményeket kell meghatározni, amelyeket a további tervezéskor (például a kiviteli terv készítésekor) kell elvégezni, illetve megtartani. Ezek lehetnek például: a zajforrások egyedi zajkibocsátási követelményei, a várhatóan szükséges műszaki zajcsökkentési intézkedések (például zajvédő fal, tokozás). 3. Ha a forrás működésével összefüggésben olyan zajok keletkezésére is számítani lehet, melyekre zajterhelési határérték nem vonatkoztatható [lásd a rendelet 2.§ j) 2. pontját], akkor az ezek elleni hatékony védelemre is ki kell terjednie az engedélyezési tervnek, vagy szakvéleménynek. 4. Közlekedési zaj- és rezgésforrás engedélyezési tervének zajvédelmi munkarészében Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


4.1. meg kell határozni a hatásterületen lévő védendő területekhez, épületekhez viszonyítva a tervezett zajforrás pontos helyzetét, 4.2. ismertetni kell a hatásterületen elhelyezkedő védendő terület zajvédelmi besorolását 4.3. a tervezett forrás zajkibocsátásának jellemzőit a távlati (15 évvel későbbi időpontra számított) forgalom alapján kell meghatározni, közölni kell a számítás alapját képező forgalmi adatokat is, 4.4. ismertetni kell a védendő területeken a meglévő alapzaj és a várható zajterhelés nagyságát a nappali és az éjszakai időszakra egyaránt, 4.5. meg kell határozni azokat a zajcsökkentési intézkedéseket, amelyekkel a terhelés mérsékelhető, illetve a zajvédelmi követelmények teljesíthetők, 4.7. ha kültéri védelmi intézkedésekkel nem lehet a zajvédelmi követelmények szükséges mértékű teljesítését biztosítani, akkor meg kell adni a követelmény várható túllépésének helyét, kiterjedését (a túllépéssel érintett védendő épületek, területek pontos megnevezésével) és mértékét (épületszintenként is), a túllépéssel érintett lakások számát, az összes érintett lakásszámhoz viszonyított arányát, 4.8. ismertetni kell a védendő helyiségek belső zajvédelmi követelményeinek teljesítésére alkalmas műszaki megoldásokat, beleértve a szellőzés zajvédelmi szempontú megoldásait is, és akusztikai számításokkal igazolni kell a beltéri zajterhelési követelmények teljesülését, 5. Ha a meglévő közlekedési zaj forrás okozta zajterhelés határérték feletti, akkor az útvonal vagy létesítmény korszerűsítésének, útkapacitás bővítésének engedélyezéshez a zajcsökkentés lehetőségeire vonatkozó konkrét megoldási és programozott megvalósítási tervet is készíteni kell. 6. Környezeti rezgésforrás engedélyezési tervének rezgésvédelmi munkarészében, vagy a rezgésvédelmi szakvéleményben 6.1. meg kell határozni a tervezett rezgésforrás védendő épületekhez, helyiségekhez viszonyított pontos helyzetét, 6.2. ismertetni kell az érintett, védendő épületek rezgésvédelmi szempontú besorolását és a védendő helyiségeikre érvényes rezgésterhelési követelményeket, 6.3. meg kell jelölni azokat a helyiségeket, amelyekben rezgéscsökkentési intézkedés nélkül a határértéket meghaladó rezgésterhelés várható, 6.4. meg kell határozni a rezgéscsökkentésre alkalmazható módszereket, az alkalmazásuktól várható rezgése csökkenés mértékét, 6.5. ki kell mutatni, hogy a tervezett rezgésvédelmi módszerek alkalmazásával a rezgésterhelés kielégíti a vonatkozó követelményeket, 6.6. ha a meglévő közlekedési forrástól származó rezgésterhelés határérték feletti, a bővítés, rekonstrukció engedélyezési tervében a rezgéscsökkentés lehetőségeire konkrét megoldási és programozott megvalósítási tervet is készíteni kell, 6.7. a rezgésvédelmi munkarészt szükség esetén részletes számítással, vagy összehasonlító mérés eredményének bemutatásával kell megalapozni, 6.8. a terhelési követelmények betartásához szükséges rezgésvédelmi intézkedések megvalósítására elkülönített költségvetési fejezetet kell készíteni. 7. Védendő épületben vagy azzal szomszédos épületben létesíteni tervezett zaj forrás engedélyezési tervében, illetve a zajvédelmi szakvéleményben Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


7.1. meg kell határozni a befoglaló épületben és más szomszédos épületben a zajforrás hatása által érintett védendő helyiségeket, 7.2 a vonatkozó épületakusztikai szabvány, vagy műszaki előírás felhasználásával meg kell határozni a zajforrás és a védendő helyiségek közötti épületszerkezetek szükséges hangszigetelési követelményeit. 7.3. meg kell határozni a védendő helyiségek meglévő és várható zajterhelését a nappali és az éjszakai időszakra egyaránt, 7.4. szükség esetén a zaj forrás és a védendő helyiségek közötti térelválasztások hangszigetelését méréssel kell megállapítani. A mérési eredményeket akkor lehet elfogadhatónak tekinteni, ha a mérés a vonatkozó épületakusztikai szabvány, vagy műszaki előírás szerinti, 7.5. ha az épületszerkezetek hangszigetelése, vagy a várható zajterhelés nem felel meg a követelményeknek, akkor meg kell határozni a szükséges zajcsökkentési, illetve épületakusztikai intézkedéseket, és igazolni kell, hogy ezek végrehajtása a követelmények teljesülését eredményezi, 7.6. részletes számítással kell megalapozni a zajvédelmi munkarész, vagy szakvélemény megállapításait, 7.7. alkalmazni kell e melléklet 3. pontjában foglaltakat is. 8. Ha az engedélyezési terv készítésekor nem állnak rendelkezésre azok az adatok (például a zajforrások típusa, zajkibocsátási jellemzői, pontos elhelyezése), amelyekből a 8.3.–8.6. pontok szerinti számítások, műszaki becslések elvégezhetőek, akkor az engedélyezési tervben azokat az intézkedéseket, követelményeket kell meghatározni, amelyeket a további tervezéskor (például a kiviteli terv készítésekor) kell elvégezni, illetve megtartani. Ezek lehetnek például: a zaj források egyedi zaj kibocsátási követelményei, a várhatóan szükséges műszaki zaj- és rezgéscsökkentési, illetve épületakusztikai intézkedések stb.



3. számú melléklet a .. ./2007. (.)Korm. rendelethez

A zaj- illetve rezgésvédelmi bírság kiszabására vonatkozó számítási szabályok 1. pont 1.a) Üzemi vagy szabadidős zajforrás által lakóterületen, vegyes területen, különleges területek közül az oktatási központok területén vagy gazdasági területen a védendő homlokzatok előtt okozott zajkibocsátási határérték túllépés esetén a zajbírságot az alábbi összefüggéssel kell kiszámítani:

(

)

B = 160.000 ⋅ 1,5 ⋅ TÜK + N ⋅ C A ⋅ C B

(1.1. összefüggés )

,ahol: - B: az üzemi vagy szabadidős zajforrás zajbírsága beépített területen, - TÜK: a zajkibocsátási határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben, - N: a zajkibocsátási határérték túllépésével érintett védendő homlokzat mögött elhelyezkedő helyiségek száma, 2

⎡15 − ( N ) ⎤ CA = 1− ⎢ ⎥ ; ha N < 15 db., egyébként CA = 1 ⎣ 15,7 ⎦

(1.2 összefüggés)

2

⎡ 6 − TÜK ⎤ CB = 1 − ⎢ ⎥ ; ha TÜK < 6 dB, egyébként CB = 1 ⎣ 5,6 ⎦

(1.3 összefüggés)

1.b) Üzemi vagy szabadidős zajforrás által temetőben, üdülőterületen, különleges területek közül az egészségügyi területeken okozott zajkibocsátási határérték túllépés esetén a zajbírságot az alábbi összefüggéssel kell meghatározni:

B = 240.000 ⋅ TÜK ⋅ C B

(1.4. összefüggés)

,ahol - B: az üzemi vagy szabadidős zajforrás zajbírsága beépítetlen területen, - TÜK: a megállapított zajkibocsátási határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben, - CA az 1.2. összefüggés szerinti módosító tényező, - CB az 1.3. összefüggés szerinti módosító tényező , 1.c) üzemi vagy szabadidős zajforrás által a védendő helyiségekben okozott határérték túllépés esetén a zajbírság összegét az alábbi összefüggéssel kell meghatározni:

(

)

B = 160.000 ⋅ 1,5 ⋅ TÜK + N ⋅ C A ⋅ C B

(1.5. összefüggés )



,ahol: - B az üzemi vagy szabadidős zajforrás Ft-ban kifejezett zajbírsága, - TÜK a zajtherlési határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben, - N a zajterhelési határérték túllépésével érintett védendő helyiségek száma, - CA az 1.2. összefüggés szerinti módosító tényező, - CB az 1.3 összefüggés szerint módosító tényező. 2. pont Építési zajforrás által okozott zajterhelési vagy zajkibocsátási határérték túllépés esetén a bírság összegét az alábbi összefüggéssel kell meghatározni: B = 50.000 TÉP CB

(2.összefüggés)

ahol - B: az építési zajforrás zajbírságának Ft-ban megállapított összege, - TÉP: a zajterhelési határérték vagy a környezetvédelmi hatóság által megállapított követelményérték legnagyobb túllépésének mértéke dB-ben, - CB: az 1.3. összefüggés szerinti módosító tényező. 3. pont Környezeti rezgésforrás által okozott rezgésterhelési határértéket túllépés esetén, a bírság összegét az alábbi összefüggéssel kell kiszámítani:

B = 80.000 ⋅ k ⋅ N

(3. összefüggés)

,ahol - B: a rezgésbírság Ft-ban megállapított összege, - k: napszaktól függő tényező: nappal megállapított túllépés esetén: k=1, éjszaka megállapított túllépés esetén: k=2 - N: azon védendő helyiségek száma, ahol a rezgésterhelési határérték nem teljesül.

4. pont Az alábbi pontokban felsorolt bírság megfizetésére köteles, aki (az a szervezet):



a) a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek – ide nem értve a zajkibocsátási határérték betartására irányuló kötelezettséget- nem tesz eleget: b)a zaj, rezgés elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változás bejelentési kötelezettségét nem, vagy a hatóság hiánypótlási felhívása ellenére sem megfelelően teljesíti:

100 000,-Ft,

50 000,-Ft



4. számú melléklet a . . ./2007. (...)Korm. rendelethez

Zajgátló védőterület és a fokozottan zajos területek övezeti besorolása Övezet A jelű övezet: B jelű övezet: C jelű övezet: D jelű övezet: E jelű övezet: F∗ jelű övezet: G∗jelű övezet:

LAM mértékadó A-hangnyomásszint Nappal (06-22 h) Éjszaka (22-06h) Leq, M>75 Leq, M>65 65>Leq, M>60 75>Leq, M>70 70>Leq, M>65 60>Leq, M>55 65>Leq, M>60 55>Leq, M>50 60>Leq, M>55 50>Leq, M>45 45>Leq, M>40 55>Leq, M>50 40>Leq, M>35 50>Leq, M>45



2. számú mellékelt a KvVM/KJKF/911 /2007. számú kormány-előterjesztéshez ……/2007. (…) KvVM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. §-ának (3) bekezdésében és 110. §-a (8) bekezdésének m) pontjában foglalt felhatalmazások alapján a következőket rendeljük el: 1. § Az üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken az 1. számú melléklet tartalmazza. 2. § Az építési zajforrástól származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a 2. számú melléklet tartalmazza. 3. § (1) Az egyes közlekedési zajforrástól származó zajterhelés nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti határértékeket. (2) A 3. számú melléklet határértékeinek megváltozott terület-felhasználású területeken a meglévő közlekedési zajforrástól származó zajterhelésre is, új közlekedési zajforrás létesítése esetén pedig a meglévő védendő területen is teljesülniük kell. (3) Meglévő közlekedési útvonal vagy létesítmény (zajforrás) korszerűsítése, útkapacitás bővítése utáni állapotra a 3. számú melléklet határértékei érvényesek. 4. § (1) Az 1., a 2. és a 3. számú mellékletekben a zajtól védendő területeken meghatározott zajterhelési határértékeknek a) az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő azon homlokzata előtt, melyen legfeljebb 45 dB beltéri zajterhelési határértékű helyiség (4. számú Melléklet) nyílászárója van, az egyes épületszintek padlószintje felett 1,5 m magasságban a nyílászárótól általában 2 m-re, aa) ha a nyílászáró és a zajforrás távolsága 6 m-nél kisebb, akkor e távolság zajforrástól számított 2/3 részén, de a nyílászáró előtt legalább 1 m-re, ab) ha a nyílászáró környezetében 4 m-en belül hangvisszaverő felület van, akkor a nyílászáró és e felület közötti távolság felezőpontjában, de a nyílászárótól legalább 1 m-re, ac) ha a zajforrás a vizsgált homlokzaton van, akkor a nyílászáró felületén, b) az üdülőterületek és temetők teljes területén, Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


kell teljesülniük. (2) Az épületek (épületrészek) azon homlokzata előtt, melyen 45 dB-nél nagyobb beltéri zajterhelési határértékű helyiség (4. számú Melléklet) nyílászárója van, az (1) bekezdés a) pontja szerinti helyeken a zajterhelés nem haladhatja meg jelentős mértékben az 1., a 2. és a 3. számú mellékletek szerinti határértéket. 5. § (1) Zajtól védendő épületek zajtól védendő helyiségeire vonatkozó zajterhelési határértéket a 4. számú melléklet tartalmazza. (2) A zajtól védendő épületeket úgy kell megtervezni, hogy valamennyi épületen belüli és épületen kívüli zajforrástól származó együttes zajterhelés ne haladja meg a 4. számú mellékletben szereplő határértékeket. (3) Zajtól védendő épületek használatba vételét követően a 4. számú mellékletben szereplő határértékek ellenőrzése során, csak a védendő épülettel azonos épületben elhelyezkedő üzemi vagy szabadidős zajforrások zajkibocsátása vehető figyelembe. (4) Az (1) bekezdés szerinti zajforrásoktól származó zajhatás legnagyobb A hangnyomásszintje LTHMAX az LAMMAX legnagyobb megítélési szintre – az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zajterhelés kivételével – a 4. számú Melléklet szerinti terhelési határértékeknél 15 dBlel nagyobb érték, a 4. számú Melléklet 1, 5, 6 szerinti helyiségekben éjjel 10 dB-lel nagyobb érték. 6. § (1) Az emberre ható környezeti rezgéstől védendő épületeket, azok helyiségeit, és az ott megengedhető terhelési határértékeket az 5. számú melléklet tartalmazza. (2) Az 5. számú mellékletben foglalt határértékek csak az épületekben tartózkodó emberekre ható rezgésekre vonatkoznak, nem érintik a más jogszabályok, előírások alapján megállapított határértékeket, követelményeket. Nem vonatkoztathatók határértékként az épület szerkezeti károsodását vagy a telepített berendezések működési zavarait okozó rezgésekre. 7. § (1) A terhelési határérték túllépése jelentős, ha a) zaj esetén 10 dB-nél nagyobb mértékű, b) rezgés esetén az AM túllépése 4-szeresnél, az Amax túllépése 2-szeresnél nagyobb. (2) A terhelési határérték túllépése nagymértékű, ha a) zaj esetén 6 dB-nél nagyobb mértékű, b) rezgés esetén az AM túllépése 2-szeresnél nagyobb. Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


(3) A terhelési határérték túllépése tartós, ha hat egymást követő hónap alatt a folyamatosan fennáll. (4) A kacsolódó szállítási tevékenység hatásterület meghatározásánál változást figyelembe kell venni, ha mértéke a 2 dB értéket eléri. A számítás esetén a kerekítés nélküli értéket kell figyelembe venni. 8. § (1) Amennyiben a vonatkozó határértékek ellenőrzését a külön jogszabályok vagy a mellékletekben hivatkozott, irányadó referenciaszabványok szerint végzik el, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az e rendelet szerinti zajvizsgálatokkal szemben támasztott követelményeknek. (2) Amennyiben a vonatkozó határértékek ellenőrzését nem a mellékletekben hivatkozott jogszabályok vagy irányadó referenciaszabványok szerint végzik, úgy a vizsgálatot végzőnek bizonyítania kell, hogy az alkalmazott eljárások műszakilag egyenértékűek az irányadó referenciaszabványokat alkalmazó eljárásokkal és a választott módszer azokkal azonos eredményt ad. 9. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1.-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a zaj – és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet hatályát veszti. (2) E rendelet előírásait, a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.



1. számú melléklet a …./2007. (…...) KvVM-EüM együttes rendelethez

Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Sorszá m 1. 2. 3. 4.

Zajtól védendő terület

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű, különleges területek közül az oktatási központok területe és temetők Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) Nappal 06-22 óra 45

éjjel 22-06 óra 35

50

40

55

45

60

50



2. számú melléklet a …./2007. (…...) KvVM-EüM együttes rendelethez

Építőipari tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) ha az építési munka időtartama SorZajtól védendő terület szá m

1. 2.

3. 4.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási központok területei és a temetők Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület

1 hónap vagy kevesebb

1 hónap felett 1 évig

1 évnél több

nappal 06-22 óra 60






65

50

60

45

55

40

70

55

65

50

60

45

70

55

70

55

65

50



3. számú melléklet a …/2007. (….) KvVM-EüM együttes rendelethez A) A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre Sorszám

1.

2.

3.

4.

Zajtól védendő terület

Üdülőterület, különleges területek közül az, egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási központok területei és temetők Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület

kiszolgáló úttól lakóúttól származó zajra



55

(dB) az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól; a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi másodrendű főutaktól, gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól; vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától; repülőtértől, illetve helikopterállomástól, leszállóhelytől származó zajra nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra

az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól;a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól és belterületi elsőrendű főutaktól; autóbusz-pályaudvartól; vasúti fővonaltól és pályaudvarától; repülőtértől, illetve helikopterállomástól, -leszállóhelytől származó zajra

nappal 06-22 óra

éjjel 22-06 óra

55

45

60

50

45

60

50

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

65

55

65

55



B) Az átrepülési zajtól származó maximális A-hangnyomásszint (LAmax) megengedett értéke 1) Repülőterek zajgátló védőövezetén kívül eső területeken:

Határérték az LAmaxszintre Sorszám 1 2 3 4

(dB) Zajtól védendő terület Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási központok területei és temetők Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület

Nappal 5h-24 h 65

Éjjel 0-5 h 55

70

60

70 75

60 65

2) A külön jogszabály9 szerint a repülőterek körül kijelölt zajgátló védőövezeten belüli területeken: Övezet10

Határérték az LAmaxszintre (dB)

A jelű övezet: B jelű övezet: C jelű övezet: D jelű övezet: E jelű övezet:

Nappal 5h-24 h 90 90 85 80 75

Éjjel 0-5 h 80 80 75 70 65

176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól 9

Értelmezése a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló a 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet 3. §-a szerint 10



4. számú melléklet a ..../2007. (…...) KvVM-EüM együttes rendelethez

A zaj terhelési határértékei épületek zajtól védendő helyiségeiben Sorszá m 1. 2.

Zajtól védendő helyiség

Kórtermek és betegszobák Kórházak, rendelőintézetek kezelő- és műtőhelyiségei 3. Egyéb orvosi rendelő- és kezelőhelyiségek 4. Tantermek, előadó- és foglalkoztató termek bölcsődékben, óvodákban és oktatási intézményekben; nem ipari épületekben található ülés- és tárgyalótermek; könyvtári olvasótermek; tanári szobák; hivatali épületek irodahelyiségei 5. Lakószobák lakóépületekben 6. Lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben, tűzoltóság háló helyiségei 7. Étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben 8. Szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei 9. Éttermek, eszpresszók 10. Nagy- és kiskereskedelmi épület eladóterei, vendéglátó épület vendéglátó helyiségei; várótermek;

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) nappal 06-22 óra 35

éjjel 22-06 óra 30 35 40 40

40 45

30 35 45 50 55 60



5. számú melléklet a …/2007. (….) KvVM-EüM együttes rendelethez

Az emberre ható rezgés terhelési határértékei épületekben Sorszá m 1. 2.

3.

4.

5.

Rezgésterhelési határérték (mm/s2)

Épület, helyiség

Rezgésre különösen érzékeny helyiség (pl. műtő) nappal Lakóépület, üdülőépület, 06-22 óra szociális otthon, szálláshely-szolgáltató épület, kórház, szanatórium lakó- és pihenőhelyiségei éjjel 22-06 óra Kulturális, vallási létesítmények nagyobb figyelmet igénylő helyiségei (pl. hangversenyterem, templom); bölcsőde, óvoda foglalkoztató helyiségei; orvosi rendelő Művelődési, oktatási, igazgatási és irodaépület nagyobb figyelmet igénylő helyiségei (pl. tanterem, számítógépterem, könyvtári olvasóterem, tervezőiroda, diszpécserközpont); színházak, mozik nézőterei; magasabb komfortfokozatú szállodák közös terei Kereskedelmi, vendéglátó épület eladó, illetve vendéglátó terei; sportlétesítmények nézőtere; középületek folyosói, előcsarnokai

AM 3

A0 3,6

Amax

10

12

200

5

6

100

10

12

200

20

24

300

30

36

600

100



3. számú melléklet a KvVM/KJKF/911/2007. számú kormány-előterjesztéshez

…/2007. (……) KvVM rendelet Üzemi vagy szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértéke megállapításának és a zajkibocsátás ellenőrzésének módjáról

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. §-ának (3) bekezdésében és a 110. §-a (8) bekezdésének m) pontjában foglalt felhatalmazások alapján a következőket rendelem el: 1. § (1) Üzemi és szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértékét (a továbbiakban: zajkibocsátási határérték) az 1. számú mellékletben meghatározott módon a zajforrás hatásterületére kell megállapítani. (2) Azokra a zajtól védendő épületekre, amelyek csak bizonyos napszakban vagy a szezonálisan használnak csak a használat időtartamára kell zajkibocsátási határértéket megállapítani. (3) Az üzemi létesítmény zajkibocsátását a rendszeresen (évente legalább tizenkét alkalommal) előforduló legnagyobb környezeti zajkibocsátású üzemelési állapot alapján kell értékelni. (4) A zajkibocsátási határértéket megállapító határozatnak a külön jogszabályban foglaltakon kívül tartalmaznia kell: a) a rendelkező részben: aa) zajkibocsátási határérték mértékét külön az éjjeli és a nappali időszakra, ab) a zajforrás közetlen hatásterületén elhelyezkedő, zajtól védendő területek, helyrajzi számát, a védendő épületek címét, ac) a zajkibocsátási határérték teljesülésének pontos helyét, b) az indoklásban: ba) a zajforrás hatásterületén található védendő területek település rendezési terv szerinti besorolását, bb) a zajforrás hatásterületén elhelyezkedő épületek Építményjegyzék11 szerinti besorolását. 2. § (1) A zajkibocsátási határérték iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti űrlapon kell benyújtani. 11

9006/1999. (SK. 5.) KSH közlemény az Építményjegyzékről. Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


(2) Amennyiben külön jogszabály vagy a környezetvédelmi hatóság előírása értelmében a zajforrás hatásterületét méréssel vagy számítással kell meghatározni és a környezetvédelmi hatóságnál még nem áll rendelkezésre, a zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell: a) a tervezett állapotot megelőző alapzaj mértékére irányuló vizsgálat eredményeket, b) a hatásterület számításra vonatkozó eredményeket. 3. § A zajkibocsátási határérték megállapítása után minden olyan, az üzemi és szabadidős zajforrás területén bekövetkező változást, ami a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, a zajforrás üzemeltetője a 3. számú melléklet szerinti bejelentőlapon köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. 4. § (1) Az üzemi és szabadidős létesítmény zajkibocsátásának, illetve a zajkibocsátási határértéke teljesülésének ellenőrzésére való vizsgálat módszerét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. (2) (3) (4)

Joghatással járó zajmérés csak hitelesített és 1. pontosságú zajmérő műszerrel végezhető. Joghatással járó zajmérésről mérési jegyzőkönyvet kell készíteni. A mérési jegyzőkönyv tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet tartalmazza. 5. §

Ez a rendelet 2008. január 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.



1. számú melléklet a …../2007. (…) KvVM rendelethez A zajkibocsátási határérték megállapításának módszere 1.1

A zajkibocsátási határérték megállapítása

A zajkibocsátási határértéket (LKH) a következők szerint kell meghatározni. 1. Üzemi és szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértéke megegyezik a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékkel, ha közvetlen hatásterülete nem áll fedésben más üzemi vagy szabadidős zajforrás közvetlen hatásterületével. LKH = LTH LTH a zajtól védendő területen a külön jogszabály∗ szerinti zajterhelési határérték, 2. Ha több, zajkibocsátási határértékkel még nem rendelkező üzemi vagy szabadidős zajforrás határterülete fedésben áll, akkor a zajkibocsátási határértékét az alábbi képlet segítéségével kell megállapítani: LKH = LTH - KN dB ,ahol KN = 10 lg N, de legfeljebb 5 dB. ,ahol N

azon üzemi vagy szabadidős zajforrások száma, beleértve az eljárás tárgyát képező zajforrást is, amelyek közvetlen hatásterülete a üzemi vagy szabadidős zajforrás közvetlen hatásterületével fedésben áll.

3. Amennyiben határértékkel rendelkező üzemi vagy szabadidős zajforrás hatásterülete fedésben áll, a zajkibocsátási határérték kérelem tárgyát képző üzem- vagy szabadidős zajforrással, a kérelmező részére megállapított határérték: LKH = LTH - 5 dB

∗

8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


4. A 2. és a 3. pont szerinti számítási módszerétől abban az esetben kell eltérni, ha valamennyi érintett üzemi vagy szabadidős zajforrás üzemeltetője közös kérelmet nyújt be a zajkibocsátási határérték megállapítására vagy módosítására, és abban számszerűen megjelölik az egyes üzemeltetők által kért zajkibocsátási határértéket. A zajkibocsátási határértéket ebben az estben úgy kell megállapítani, hogy a zajforrásoktól származó együttes zajterhelés ne haladja meg a 2. illetve a 3. szerint megállapítható zajkibocsátási határértékek összegét.



2. számú melléklet a …../2007. (…) KvVM rendlethez KÉRELEM Üzemi -, szabadidős létesítmény zajkibocsátási határértékének megállapítására

A........................................................................................................., mint I. fokú környezetvédelmi hatóság részére. A ............................ sz. rendelet ..................... alapján kérem a zajkibocsátási határérték megállapítását az alább megnevezett üzemi, szabadidős12 zajforrásra. 1.

A kérelmező (üzemeltető): neve: KSH száma: székhelye: ügyintéző neve: telefonszáma:

KÜJ szám: 2.

Üzemi-, szabadidős zajforrás, amelyre a zajkibocsátási határértéket meg kell állapítani: megnevezése: címe: telephely EOV koordinátái: KTJ száma:

3. 12

A kérelem indoka13: A megfelelõ aláhúzandó. Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


a) új üzemi-, szabadidős zajforrás létesítése b) az üzemelés közben bekövetkezett változások miatt a hatásterület és ezzel együtt a védendő területek, épületek megváltoztak c) a településrendezési tervben bekövetkezett változások miatt a védendő területek, épületek köre megváltozott, d) a településrendezési tervben bekövetkezett változások miatt a védendő területek, épületek zajvédelmi besorolása megváltozott, c) e)

üzemeltető személyben változás következett be. egyéb:..............................................................

4.

A zajforrás ( a tervezett, illetve a meglévő létesítményben folytatott tevékenység, alkalmazott technológia, helyhez kötött, vagy mozgó berendezés, üzemi-, szabadidős zajforrásnak minősülő tevékenység) rövid leírása, ismertetése:

5.

Az üzemi-, szabadidős zajforrás működési rendje: a) Műszak, vagy nyitva tartási-, működési idő

Technológia elnevezése

Zajforrás Zajforrás jele elnevezése

A zajforrás működési helye

Zajforrás működési ideje nappal éjjel -tól, -ig -tól, -ig

b) Szezonális (nyári, téli, vagy más) működési rend: c) Nem rendszeresen működő zajforrásokra vonatkozó adatok (pl. Szükség áramforrások Technológia elnevezése

13

Zajforrás Zajforrás jele elnevezése

A zajforrás működési helye

Zajforrás működési ideje (h/év)

A megfelelõ válasz aláhúzandó Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


6. a zajforrás hatásterületén elhelyezkedő ingatlanok felsorolása: Ingatlan helyrajzi száma

Közterület elnevezése

Házszám

A védendő épület Építményjegyzék szerinti besorolása

A kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Kelt:......................................

Cégszerű aláírás:..................................



3. számú melléklet a …../2007. (…) KvVM rendelethez JELENTÉS üzemi-, szabadidős zajforrás14 zajkibocsátásának megváltozásáról A........................................................................................................., mint I. fokú környezetvédelmi hatóság részére. A ........................................ számú rendelet ................................ alapján bejelentem, hogy az alább megjelölt üzemi-, szabadidős zajforrás működési területén - a zajkibocsátási határérték megállapítását követően - a határérték mértéke és teljesülése tekintetében változás következett be. 1.

A bejelentő (üzemeltető) neve: KSH száma: székhelye: ügyintéző neve: telefonszáma: KÜJ szám:

2.

Az üzemi-, szabadidős zajforrás (ahol a változás történt) megnevezése: címe: EOV koordinátája: KTJ azonosító száma:

3. A zajkibocsátási határértéket megállapító határozat (ha volt II. fokú határozat, úgy annak is) száma és kelte:

14

A megfelelõ aláhúzandó Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


4.

A változás időpontja:

5.

A változás oka15:

- új zajforrás (üzemrész, gép, hangosító berendezés stb.) üzembe helyezése, - új zajos, vagy a korábbinál zajosabb tevékenység kezdése, - zajforrás cseréje zajosabbra, - zajforrás áthelyezése, - a telekhatáron, illetve azon belül a zaj terjedését befolyásoló változtatások (épületbontás, -építés, -tereprendezés stb.) - a műszak, vagy működési idő megváltozása, - egyéb változás:...................................................... 6.

A változás részletesebb leírása:

A bejelentésben közölt adatok a valóságnak megfelelnek:

Kelt:............................................ .......................................... cégszerű aláírás

A bejelentéshez mellékelni kell (ha van) a változás előtti és a változást követő zajkibocsátás vizsgálati eredményét és a vizsgálatról készült szakvéleményt.

15

A megfelelõ(k) aláhúzandó(k) Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


4. számú melléklet a …../2007. (…) KvVM rendelethez Az üzemi-, szabadidős és építési zajforrás zajkibocsátásának ellenőrzési (vizsgálati és értékelési) módszere 1. A vizsgálat előkészítése 1.1 A méréssel vizsgált terület kijelölése A méréssel vizsgált terület a zajforrás hatásterületén belül elhelyezkedő terület. A méréssel vizsgált terület annyi részterületre oszlik, ahányszor megváltozik a zajforrás zajkibocsátási határértéke a 2. § (1) bekezdés szerint, illetve ahány különálló zajkibocsátási határérték került a környezetvédelmi hatóság által megállapításra. 1.2 A mérési pontok kijelölése a méréssel vizsgált területen A mérési pontokat a zajtól védendő terület zajkibocsátási határérték megtartási kötelezés hatálya alá eső részén kell kijelölni. A mérési pontok számát a vizsgálat céljának megfelelően (üzemi létesítmény zajkibocsátásának meghatározása, értékelése, a környezetvédelmi hatóság által megállapított zajkibocsátási határérték teljesülésének ellenőrzése) kell megválasztani, de a vizsgálat céljától függetlenül legalább annyi mérési pontot kell kijelölni, hogy a kritikus pont minden egyes részterületen kiválasztható legyen. Kritikus pont: a zajkibocsátási határérték megtartási kötelezés hatálya alá eső terület (részterület) azon megítélési pontja, ahol a vizsgált üzemi-, illetve szabadidős zajforrás kibocsátásától eredő megítélési szint a legnagyobb. 1.3 Kiegészítő mérési pontok Ha a vizsgált zajforrás működési körülményeinek esetleges későbbi igazolása szükségessé teszi (például szórakozóhelyek, vagy más, az üzemeltető által befolyásolható zajkibocsátású létesítmények zajkibocsátásának vizsgálatakor) kiegészítő mérési pont jelölhető ki a létesítmény meghatározó zajforrása által keltett zaj ellenőrzésére, illetve dokumentálására alkalmas, a vizsgálatot végzők által meghatározott helyen. 1.4 Az üzemi létesítmény működési körülményének megválasztása A zajforrás vizsgálatát e rendelet 1. § (3) bekezdése szerinti rendszeresen előforduló, legkedvezőtlenebb üzemelési állapotban, vagy ilyen üzemelési állapot számításba vételével kell elvégezni. Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


Ha a létesítmény, illetve annak a zajkibocsátást döntően meghatározó zajforrásai a megítélési időtartamban folyamatosan, vagy szabályozott (meghatározott-, illetve meghatározható-) módon szakaszosan üzemelnek, akkor a mérés elvégezhető az üzemeltető személyes közreműködése, személyes jelenléte nélkül is. Ebben az esetben a mérés során, vagy -az üzemeltető távollétébena mérést követően, az ellenőrző zajmérést végző nyilatkozatot köteles kérni az üzemeltetőtől, amely szerint a mérés ideje alatt nem fordult elő a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemelési, működési körülmény. Vitás esetben a mérést az üzemeltető jelenlétében, vagy más alkalommal, az üzemeltető előzetes értesítése után meg kell ismételni. Ha a létesítmény zajkibocsátását döntően meghatározó zajforrások működése a tevékenység igényének megfelelően változik, vagy ha a vizsgálat időtartamában ezek nem működnének, akkor a mérés elvégezhető az üzemeltető közreműködésével úgy, hogy a zajforrásokat egyenként, vagy meghatározott összetételben működtetik, és a zajkibocsátásra jellemző mennyiséget az üzemeltető nyilatkozata alapján, az 1. § (3) bekezdés szerinti legkedvezőtlenebb üzemelési állapotra határozzák meg. Ha az érintett lakosság a működési körülményekről eltérően nyilatkozik, akkor a értékelést ennek megfelelően is el kell végezni, és ezt a jegyzőkönyvben, szakvéleményben rögzíteni kell. Ha a zajforrás, vagy annak egy része épületben helyezkedik el és ezen épület nyílászárói nyithatók, akkor azokat, illetve azok szellőztetésre használt részét a mérés alatt nyitva kell tartani. Vitás esetben a mérést nyitott és csukott nyílászárók mellett is el kell végezni. 2. A mérés lefolytatása A mérés folyamán (a mérőberendezés kiválasztásánál, a mérési pont és időtartam megválasztásánál, a mérési eredmények meghatározásánál, beleértve az alapzajt és a zaj esetleges impulzusos, vagy keskenysávú jellege miatt szükséges kiegészítő mérési eredményeket is stb.) az MSZ 18150-1 vonatkozó előírásai szerint kell eljárni. 3. A meghatározandó zajjellemzők A vizsgálat eredményeként minden mérési ponton a vizsgált üzemi létesítmény zajkibocsátására jellemző, az MSZ 18150-1 előírásai szerinti LAK megítélési szintet kell meghatározni. 4 A vizsgálat eredményének értékelése A vizsgálati eredményeket az üzemi létesítmény zajkibocsátási határértékével kell összehasonlítani. A zajkibocsátás minősítését a kritikus pontra vonatkozó vizsgálati eredmény pontosságától függőn, az MSZ 18150-1 vonatkozó előírásai szerint kell elvégezni. Megjegyzés: Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Több részterület esetén az értékelést a részterület kritikus pontján meghatározott megítélési szint és a részterületre vonatkozó zajkibocsátási határérték összehasonlítása alapján is el kell végezni.

5. számú melléklet …../2007. (…) KvVM rendelethez Mérési jegyzőkönyv tartalmi követelményei Joghatással járó zajmérés mérési jegyzőkönyvének az alábbiakat kell tartalmazni: 1) 2) 3) 4) 5) 6)

a mérést végző szervezet vagy személy nevét és címét, a zajmérés elvégzésére megbízást adó szervezet vagy személy megnevezését és címét, a vizsgált létesítmény megnevezését és pontos helyét, a vizsgálat célját, a mérés időpontját, a vizsgált helyszín részletes leírását (a vizsgált területen található védendő és nem védendő épületek és építmények felsorolása és funkciója, a be nem épített területek felsorolása, funkciója), 7) a mérési pontok jelét, helyét, magasságát és jellegét táblázatos formában, 8) a vizsgált területen elhelyezkedő védendő helyiségek rendeltetését, 9) a zajtól védendő terület rendezési terv szerinti besorolását, 10) a zajforrások megnevezését, helyét, működési rendjét, 11) közlekedési vonalas létesítmények vizsgálatánál a mérés idejére jellemző forgalomszámlálási adatokat, 12) a meteorológiai körülményeket a mérés ideje alatt (szélerősség, szélirány, hőmérséklet, csapadék viszonyok), 13) a zaj terjedését befolyásoló tényezőket (növényzet, domborzati viszonyok, árnyékolás, talaj minőség), 14) az egyes mérések elvégzésének módját, 15) a vizsgálati időt, részidőket és az egyes mérések időpontjait, 16) a helyszíni mérések eredményeit, ideértve az alapzajra vonatkozó mérési eredményeket is, 17) a mérési adatok feldolgozásának módszerét, számítási eljárásokat, részeredményeket, korrekciós tényezőket, 18) a mérését befolyásoló esetleges körülményeket, 19) a vizsgálat eredményeit (beleértve a zajbírság megalapozásához szükséges adatokat,), 20) a méréshez használt műszerek és berendezések típusát és gyártmányát, 21) a zajmérő műszer pontosságát, hitelesítési bizonylatának másolatát, 22) egy helyszínrajzot, amelyen a zajforrások, a védendő területek, épületek és azok szintjeinek száma, valamint a mérési pontok helye azonosítható módon fel van tüntetve, 23) a mérési jegyzőkönyv aláírásának dátumát, 24) a mérésért felelős személy nevét és aláírását.



ELŐTERJESZTÉS I. Előzmények Jelenleg a környezeti zaj és rezgésvédelemre vonatkozó szabályokat az alábbi rendeletekből álló jogszabály-csomag határozza meg: a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet (a továbbiakban MT rendelet), a zaj és rezgésbírságról szóló 2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezés, a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöMEüM együttes rendelet és az egyes ipari termékek zajvédelmi minőségtanúsításáról szóló 7/1991. (IV. 26.) KTM rendelet. A rendelet csomag hatályba lépés óta a jogszabályi környezet és a jogszabályokkal szemben támasztott követelmények erőteljesen megváltoztak. A jogszabály csomagnak számos olyan elavult jogalkotási elveket követő vonása van, ami nem felel meg a mai kor igényeinek: hiányzik a rendelet hatályának egyértelmű deklarálása, nincsenek fogalom meghatározások, illetve a végrehajtási rendeletek megalkotására sok esetben a MT rendelet ad felhatalmazást. Annak ellenére, hogy megszűnt a szabványok kötelező alkalmazása, a zajvédelem területén számos olyan előírás található még ma is szabványokban, ami rendeleti szintű szabályozást igényelne (pl. a zajkibocsátási határérték megállapításának módja, zajmérési jegyzőkönyv tartalmi követelményei, a különböző létesítmények zajkibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó szabályok stb.). Ugyancsak problematikus, hogy a rendelet csomag elemei nem követték minden esetben a horizontális jogszabályok új előírásait. A legjelentősebb problémát ebből a szempontból a hatásterület fogalmának és meghatározási módszerének hiánya jelenti. Az utóbbi kérdésnek különös aktualitást ad a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló a 2004. évi CXL. törvény hatályba lépése, ami a hatásterülethez bizonyos esetekben ügyféli jogköröket is társít. Az időközben hatályba lépő vagy módosuló jogszabályok számos párhuzamos, a jogszabálycsomag rendelkezéseinél részletesebb előírást tartalmaznak. Ezek közül ki kell emelni „a légi közlekedésről” szóló 1995. évi XCVII. törvényt és a végrehajtási jogszabályait, amelyek a légijárművek zajvédelmi minőség tanúsítására, a repülési zajra, illetve a repülőterek környezetében kijelölésre kerülő zajgátló védőövezetre az MT rendeletnél részlétesebb szabályokat tartalmaznak. Az egyéb jogszabályok ugyancsak az MT rendeltnél kielégítőbb mértékben rendezik a zöldhatóság közreműködését a területrendezési tervek meghozatalában. A területi szervek gyakran kifogásolják, hogy a zajvédelmi tervfejezetek összeállítása, így a kérelmezők vagy kötelezettek gyakran rossz színvonalú dokumentációkat nyújtanak be a Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


zöldhatósághoz elbírálásra. Egy ez irányú szabályozás bevezetése mindenképpen indokolt, mivel ezzel a hatósági munka mennyisége lényegesen csökkenthető, az ügyintézési idő pedig lerövidíthető lenne. Mind a gazdálkodó szervezetek, mind pedig a hatóság részéről problematikus, hogy a különböző ügyfajtákban benyújtandó kérelmek, egyéb dokumentációk tartalmi követelményei tisztázatlanok vagy nem kellőképpen részletezettek. Az előbbi hiányosság pótlása lerövidítené az ügyintézési időt, a hatósági munka mennyisége csökkenne, és a kérelmezők számára is egyértelmű helyzetet teremtene. A közterületén megtartott rendezvényekre és a nem gazdasági jellegű tevékenységek végzésénél a település mértékétől, illetve egyedi sajátosságaitól (pl. gyógyhely) függően a társadalmi igények rendkívül különbözőek. A rendelet csomag szabályozási rendszeréből adódóan az ilyen jellegű panaszokat nem képes hatásosan kezelni, mivel szabályai alapvetően határértékhez köthető, meghatározott helyen, rendszeresen folytatott tevékenységekre alkalmazhatók. A jelenlegi szabályozás alapján kiszabható bírság összege rendkívül alacsony, a zajvédelmi beruházások költségével nem összemérhető, így nincs visszatartó ereje. II) A környezeti zaj illetve rezgés elleni védelem szabályairól szóló kormányrendelet A környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 31. § (1) szerint „a környezeti zaj és a rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energiakibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak.” Ehhez igazodva a jogszabály-csomag alapvető célja, hogy széles körű, átfogó zajvédelmi szabályokat fogalmazzon meg, egyrészt a gazdasági tevékenységek végzőire másrészt a közlekedési létesítmény üzemeltetőire. A szabályozás alapvetően határértékhez köthető, meghatározott helyen, rendszeresen folytatott tevékenységekre alkalmazható, a közterülten megtartása kerülő rendezvények zajvédelmi problémáinak kezelésére azonban nem alkalmas. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a közterületen megtartott, zömében alkalmi rendezvények által okozott zajvédelmi problémák csak részben vezethetők vissza mesterséges zajforrásokra, a helytelen emberi magatartás, a hangos beszéd legalább ugyanilyen mértékben zavarja a környéken élők nyugalmát. A várható zajterhelés mértéke a zaj jellege miatt nem jósolható meg előre, így a közterület-használat zajvédelmi okokból való megakadályozására nincs jogalap. A rendezvények által okozott zaj mértéke gyakran meghaladja a vonatkozó határértéket, megtartásukhoz mégis társadalmi igény fűződik. A vonatkozó szabályok megalkotása országos szinten nem, csak a helyi szinten a különböző társadalmi igények mérlegelésével valósítható meg. A problémák kezelése a zajt okozó tevékenységek térbeli és időbeli korlátozásával a helyi környezetvédelmi vagy a közterület felhasználására vonatkozó rendeletekkel biztosítható. Ugyancsak nem alkalmas a jogszabály a gazdasági tevékenységi körön kívül, magánszemélyként végzett tevékenységek kontrolálására. Ezekben az esetekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény birtokvédelemmel kapcsolatos rendelkezései nyújtanak lehetőséget a birtoklásban való zavarás megszüntetésére. Emellett helyi rendeletben is elképzelhető bizonyos Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


tevékenységek (fűnyírás, stb) térbeli, időbelei korlátozása rugalmasan igazodva a helyi igényekhez. A helyi zajvédelmi szabályok megalkotására a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény ad felhatalmazást az önkormányzatok számára. A jogszabály fogalmai közül kiemelést érdemel a zajtól védendő terület, épület és a helyiség meghatározása. Az itt megadott definíció „az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet illetve az „Építményjegyzékről” szóló 9006/1999. (SK 5.) KSH közlemény fogalmait használva határozza meg mindazokat a területeket, épületfajtákat, illetve helyiségeket, amelyeket a zaj ellen különböző mértékű védelemben kell részesíteni. Azt, hogy a különböző zajtól védendő területeket, az azokon elhelyezett épületeket, a zajtól védendő helyiségeket milyen típusú és mértékű védelem illeti meg, a zaj és rezgésterhelési határértékekről szóló …/2007. (…) KvVM-EüM rendelet egyértelműen meghatározza. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 15. § (2) értelmében: „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a létesítménnyel kapcsolatos, illetve a tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban ügyfél a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója.” A hatásterület bemutatását írja elő „a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról” szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet is. A zajterhelési illetve rezgésterhelési hatásterület egységes értelmezése érdekében a tervezet konkretizálja a zaj- illetve rezgésforrás hatásterületét, megadja a meghatározás módját. Fő szabályként a 7. § (1)-ban fel nem sorolt eljárásokban a létesítmények hatásterületét, elegendő a jogszabálynak megfelelően vélelmezni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a tevékenységek döntő többségénél a telekhatártól számított 100 m-es távolságot elérve a zaj olyan mértékben csillapul, hogy az ezen kívül eső területekre gyakorolt hatása elhanyagolhatóan kicsi. A hatásterület vélelmezése egy olyan szakmailag kielégítő, egyszerű megoldás, ami egyben jelentős költség-megtakarítást jelent a vállalkozók, közszolgáltatók számára. Konkrét számításokat és az ehhez szükséges háttérterhelés mérést csak a jogszabályban felsorolt nagyobb volumenű tevékenységekhez kötődő eljárások során, illetve abban az esetben kell elvégezni, ha a környezetvédelmi felügyelőség a rendelkezésére álló adatok (pl.: stratégiai zajtérképek, egyéb a terület zajterhelési alapállapotára vonatkozó felmérés, az engedélyezési terv zajvédelmi munkarésze) alapján azt állapítja meg, hogy a vélelmezett 100 m nincs összhangban a valós helyzettel. Emellett valamennyi eljárásban maga a kérelmező is bemutathatja a hatásterület nagyságát. „A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról” szóló 314/2005 (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében nem csak a környezetre jelentős hatást gyakorló létesítményeknek hatásait kell bemutatatni, hanem a kapcsolódó műveletek - ideértve az építéshez, megvalósításhoz szükséges szállítás – környezetre gyakorolt hatásait is. A szabályozás támpontot ad ahhoz, hogy a létesítmények által generált forgalom zajhatásait milyen mérték fölött és mekkora távolságig indokolt vizsgálni. Az itt meghatározott 2 dB-nél kisebb mértékű Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


zajterhelés növekedés érzékszervi úton nem észlelhető és élettani folyamatokban sem okoz számottevő változást. A létesítésre vonatkozó fő szabályok a jelenleg hatályos rendelet csomaghoz képest nem változnak. A létesítésre vonatkozó engedélyezési eljárás során továbbra is bizonyítani kell, hogy a határértéket a működés során keletkező zajhatások nem haladják meg. Ugyancsak fennmarad a zajkibocsátási határérték iránti kérelem benyújtásának kötelezettsége. A jogszabály biztosítani kívánja, hogy a zajt okozó ipari vagy szolgáltató tevékenységet végző telephelyek létesítésére, üzemeltetésére csak abban az esetben legyen lehetőség, ha a képesek teljesíteni a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket és rájuk a környezetvédelmi hatóság zajkibocsátási határértéket állapított meg. Ennek elérése érdekében az eredetileg kérelemre induló zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló eljárást a környezetvédelmi hatóság indokolt esetben akkor is folytatja, ha az üzemeltető kérelmét visszavonja. A jogalkalmazók támogatása érdekében a rendelet részletesen megadja a létesítésre irányuló engedélyezési tervek zajvédelmi munkarészének tartalmi követelményeit, a kapcsolódó miniszteri rendelet pedig a zajkibocsátási határérték iránti kérelemre forma-nyomtatványt tartalmaz. A korábbi szabályozás szerint, ha a tervező vagy kivitelező nyilatkozott a zajterhelési határérték teljesülésről, a felügyelőség eltekintett a zajkibocsátási határérték megállapításától. A jogalkalmazás tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyilatkozat önmagában nem elégséges bizonyítási eszköz a tényállás tisztázásához. Emellett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló a 2004. évi CXL. törvény 50. § (5) szerint csak törvény írhatja elő, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza. A tervezet ennek megfelelően a korábbihoz hasonló nyilatkozat-tételi lehetőséget nem tartalmazza. A létesítésre vonatkozó előírásokhoz hasonlóan a meglévő létesítményekre vonatkozó, jelenleg hatályos zajvédelmi követelmények pontosítására kerül sor, a szükséges módosításokkal és kiegészítésekkel. A jelenlegi gyakorlat szerint a hatóságok utólagos beavatkozása általában műszeres zajvizsgálatra alapozott bírság kivetéséből illetve a felülvizsgálatra való kötelezésből áll. Emellett a zajcsökkentési intézkedési terv benyújtására és megvalósítására irányuló kötelezés előírása is kívánatos. Ugyancsak szükségesnek látszik, hogy a hatóság számára legyen jogszabályi lehetőség arra, hogy a zajforrás üzemeltetőjét zajmérés vizsgálat elvégzésére kötelezze. A tervezet ellentétben az MT rendelettel nem írja elő zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelem benyújtását építési tevékenységre. Az üzemi illetve szabadidős zajforrásoknál a kérelem benyújtását az indokolja, hogy a zajkibocsátási határérték megállapítását a környezetvédelmi hatóság bizonyos esetekben (hatásterület átlapolása esetén) a zajterhelési határértékből számítással állapítja meg. Az építési tevékenységek hatásterülete időben jelentős mértékben változik, nehezen becsülhető, előre nem állapítható meg, hogy mikor kerül átfedésbe egy másik építési tevékenységgel. Ennek megfelelően fő szabályként a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló …/2007 (…) KöM-EüM együttes rendeletben megadott zajterhelési határértékek betartásáról kell gondoskodni. Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


A szabályozás rövid ideig, a hatóság külön előírásaink betartása mellett lehetővé teszi a határérték alóli felmentést, ha az építés folyamán nem oldható meg a zaj határérték alá csökkentése. A felmentésre a továbbiakban a nappali órákban lesz lehetőség. A rendelet az újonnan létesülő közlekedési létesítmények kapcsán zajterhelési határértékeknek való megfelelést tűzi ki követelményként. Új elemet jelent, hogy a tervezet a már működő létesítmények zajcsökkentése érdekében jelentős mértékű túllépés esetén (10 dB feletti túllépés esetén) környezetvédelmi felülvizsgálat, az ennél kisebb mértékű túllépés esetén pedig (lásd: 23. § (1)) intézkedési terv készítését és végrehajtását írja elő. A szabályozás célja egyrészt a zajvédelmi szempontból különösen érzékeny létesítmények, másrészt a lakosság által csendes pihenésre használt parkok, zöldterületek magas szintű védelme. A zaj ellen fokozottan védett területekre vonatkozó szabályok a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 49/2002/EK irányelv 8. cikkében szereplő célkitűzések megvalósítását is szolgálják. Az utóbbi rendelkezés szerint a stratégiai zajtérképek alapján készülő intézkedési tervek egyik célja az, hogy megvédjék a háborítatlan területeket a zaj fokozódásával szemben. A zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület és a csendes övezet kialakítására vonatkozó helyi zajvédelmi szabályok megalkotására „a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvény 1991. évi XX. törvény 85. §-a ad felhatalmazást az önkormányzatok számára. Az MT rendelet csak a fokozottan védett terület és a csendes övezet kijelölésének lehetőségét tartalmazta. A rendelet megadja a csendes övezet és zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat és rendelkezik azoknak az intézkedéseknek a köréről, amelyek a területek védelme érdekében hozhatók. A szabályozás célja, hogy a csendes övezetek és a zaj ellen fokozottan védett területek kijelölésére csak olyan területen kerüljön sor, ahol az ehhez szükséges feltételek adottak, a kijelölést követően azonban a területeket fokozott szintű védelem illeti meg. A zajgátló védőövezet célja, a vonalas közlekedési létesítmények és a zajtól védendő területek közti megfelelő védőtávolság biztosítása. A szabályozás azt - a jelenleg gyakori - jelenséget kívánja megelőzni, hogy az eredetileg környezetvédelmi szempontból kellő gondossággal kijelölt nyomvonalak, illetve környezetvédelmi céllal épült elkerülő utak a lakott területek terjeszkedése miatt környezetszennyező létesítményekké váljanak. „A környezeti zaj kezeléséről és értékeléséről” szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet megfelelő alapján készülő stratégiai zajtérképek megfelelő alapot szolgáltatnak a zajgátló védőterületek kijelölésére, ezért ezek elkészítése esetén egyéb szakmai alátámasztó dokumentumokra nincs szükség. A zajgátló védőövezet kijelölésére irányuló eljárás a közlekedési létesítmény üzemeltetőjének kérelmére történik. Amennyiben a kijelölést a zajforrás üzemeltetője nem kéri és a település zajforrás irányába való terjeszkedése miatt a határértékek nem teljesülnek, az üzemeletetőnek számolnia kell a jogkövetkezményekkel (intézkedési terv illetve környezetvédelmi felülvizsgálat készítése, zajcsökkentő intézkedések végrehajtása).



Tekintettel arra, hogy zajgátló védőövezet csak zajtól nem védett környezetben (védendő területet vagy védendő épületet nem tartalmazó ingatlanon) jelölhető ki és az ingatlanok használatát nem korlátozza, valamint az ingatlan-nyilvántartásban nem keletkeztet ilyen irányú bejegyzést, ezért az ingatlan tulajdonosokat kártalanítás nem illeti meg. A csendes övezetekhez hasonlóan a zajgátló védőövezetek vonatkozásában is rögzítésre kerültek a kijelölésre vonatkozó szabályok, így különösen a kijelölési feltételek, az eljárási szabályok, illetve a zajgátló védőövezetre eső területekre vonatkozó előírások. Új elemet jelent a szabályozási rendszerben az intézkedési terv készítésére és végrehajtására való kötelezés. A rendelkezés célja, hogy a környezetvédelmi hatóság számára olyan eszközök álljanak rendelkezésre, amelyek közvetlenül a szennyezés visszaszorítást tűzik ki célul. A tervek elsősorban az intézkedések megvalósítási határidejének kitűzése miatt fontosak, hiányukban a környezetvédelmi hatóság a zaj csökkentéséhez szükséges időtartamot nem tudja reálisan megállapítani. A közüzemű létesítményeknél bekövetkezhet olyan állapot, amikor az általuk okozott zaj határértékre való csökkentése nem oldható meg. Ebbe a kategóriába elsősorban a gázmotorral utólag felszerelt hőtermelő központok tartoznak. Tekintettel arra, hogy az általuk végzett szolgáltatás a lakosság számára nélkülözhetetlen, ezért a többi üzemi vagy szabadidős szolgáltatáshoz hasonló szankció (a tevékenység korlátozása, tiltása vagy megszüntetése) esetükben nem alkalmazható. 2006-ban országos szinten három olyan közüzemi létesítmény volt (valamennyi kivétel nélkül hőszolgáltató létesítmény), aminek a zajkibocsátása a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség mérései alapján a védendő épületeknél meghaladta a zajkibocsátási határértéket. A túllépés összesen 60 lakást érintett. A fokozottan zajos területek tömeges kijelölésére tehát nem kell számítani. A fokozottan zajos területen élők védelme érdekében, amennyiben az ingatlan tulajdonos ezt igénylik, passzív akusztikai védelmet (pl.: nyílászáró csere) kell biztosítani. Ennek költségeit a szennyezőnek, azaz a közüzemi létesítmény üzemeltetőjének kell fedezni. Emellett kívánatos az, hogy a települési önkormányzat ne jelöljön ki zajtól védendő területet olyan helyen, ahol az egészséges életfeltételek nem adottak. A bírság mértéke alapvetően – a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően - a határérték túllépés mértékétől és az érintettek számától függ. A bírságot kiszabó hatóság az alapbírság összegét megfelelő indokok alapján, a megadott szempontok és keretek között továbbra is módosíthatja, de kisebb mértékben, mint amit a jelenlegi szabályozás megenged. A „mulasztási” bírságra is külön bírságtételek kerülnek meghatározásra. A tervezet a korábbi gyakorlatot követve, továbbra is megosztja az első fokú hatósági jogkört a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek és a jegyző között, de a felügyelőség jogköre kiegészül a zajgátló védőövezetekre és fokozottan zajos területekre vonatkozó eljárásokkal. Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


Korábban a TEÁOR lista szerint meghatározott, jegyzői hatáskörébe tartozó ügyek a tervezet szerint már a 2008. január 1.-től hatályos NACE Rev. 2 rendszerében vannak meghatározva. A jegyzői hatáskörbe tartozó tevékenységek annyiban térnek el a korábbi jogszabályban felsorolt tevékenységektől, hogy a „hulladékkezelés, szennyvízkezelés, szennyeződésmentesítés” a továbbiakban felügyelőségi hatáskörbe tartozik. A környezetvédelmi hatóságok tapasztalata azt mutatja, hogy bizonyos különleges szakértelmet kívánó ügyfajtáknál a kérelmek, megalapozó anyagok szakmai színvonala nem kielégítő. Az ilyen esetekben a hiánypótlási felhívások miatt a hatósági munka mennyisége indokolatlanul megnő vagy a települési önkormányzatok olyan döntéseket hoznak, ami szakmailag megalapozatlan vagy - szélsőséges esetben - megvalósíthatatlan igényeket támaszt. Az előbbi problémák megoldása érdekében indokoltnak látszik bizonyos szakmai előkészítő munkákat szakértői engedély meglétéhez kötni. A tervezet hatályon kívül helyezi a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendeletet, az egyes ipari termékek zajvédelmi minőségtanúsításáról szóló 7/1991. (IV. 26) KTM rendeletet, valamint a zaj és rezgésbírságról szóló 2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezést. Az egyes ipari termékek zajvédelmi minőségtanúsításáról szóló 7/1991. (IV. 26.) KTM rendelet hatályba lépese óta az EU számos olyan irányelvet léptett hatályba, amelyek bizonyos termékek piacra bocsátásának feltételeként zajkibocsátási határérték betartását, garantált zajszint feltüntetési kötelezettséget vagy zajvédelmi típusbizonyítvány beszerzését tették kötelezővé. Ilyen jellegű szabályozás vonatkozik a háztartási gépekre és a szabadban használt berendezések, munkagépek egy részére, valamint egyes jármű fajtákra (motoros légijárművek, személy- és tehergépkocsik, kedvtelési célra használt vízi járművek, stb.). A közösségi jogalkotásnak köszönhetően egyre több berendezés került ki a jogszabály hatálya alól, így mára már csak a vasúti járművekre, a vízi járművek egy részére és a helyi kötöttpályás járművekre vonatkozik. A hazai járműgyártás visszafejlődése miatt a jogszabály hatálya alá tartozó járműveket a vásárlók külföldről szerzik be. A rendeletben előírt zajszint feltüntetési kötelezettség így magát a vásárlót, mint importőrt terheli, holott a jogszabály célja éppen az lenne, hogy a vásárlásnál a zajvédelmi szempontok is figyelembe vehetők legyenek. A tématerület jellegénél fogva közösségi szintű szabályozást igényel, visszavonását javasoljuk. III. A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló KvVM-EüM együttes rendelet A jogszabály alapvetően a jelenleg hatályos zaj- és rezgésterhelési határétkekről szóló rendelet16 szisztémáját kívánja megőrizni, de a bevezetése óta felmerült számos jogalkalmazási problémát orvosolni próbálja. A közlekedési létesítmények vonatkozásában pontosításra kerül a közutak besorolása, így egyértelművé válik, hogy az egyes útkategóriákhoz tartozó utak milyen mértékű zajkibocsátást okozhatnak. A védelem mértéke a korábbi szabályozáshoz képest nem változik, azonban az üdülő területeket 16

8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


valamint különleges területek közül az egészségügyi területeket a korábbi épület- alapú védelem helyett terület-alapú védelem illeti meg. Emellett, a környezet magasabb szintű védelme érdekében, az eddig alkalmazott, egyenértékű (átlagos) hangnyomásszintre vonatkozó határérték mellett a légi közlekedési zajra a legnagyobb megengedett hangnyomásszint is szabályozásra kerül. IV. Üzemi vagy szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértéke megállapításának és a zajkibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló KvVM rendelet Jelenleg a zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó szabályok egy szabványban találhatók. A rendelet a szabványban rögzített módszert veszi át a szükséges változtatások bevezetésével. Emellett egységes, kötött formátumú zajkibocsátási határérték iránti kérelmet vezet be, aminek alapvetően az a célja, hogy a jogalkalmazókat segítse. A közlekedési zaj mérésére vonatkozó előírásokat a tavaly hatályba lépett a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló rendelet17 rendezi, ez a jogszabály csak az üzemi és szabadidős létesítmények zajvizsgálati módszereit tartalmazza a vonatkozó szabványokat kiegészítve. A jogszabály rendelkezik a vizsgálat előkészítéséről, lefolytatásáról, az eredmények értékeléséről és közléséről.

Fentiekre tekintettel kérem az előterjesztés elfogadását.

Budapest, 2007. június ”..…”

Dr. Fodor Gábor

17

25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet Készítette: Dr. Izsáné dr. Somogyi Lilla, Parászka Viola Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Bibók Zsuzsanna, Dr. Nemes Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László


HATÁROZATI JAVASLAT

A Kormány megtárgyalta és elfogadta a környezeti zaj – és rezgés elleni védelem szabályairól szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1. számú mellékletét képező kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.


TERVEZET. a környezeti zaj- és rezgésvédelemről szóló jogszabály csomagról

Recommend Documents