TERMÉSZETISMERET 310 TERMÉSZETISMERET 5 6. ÉVFOLYAM

TERMÉSZETISMERET _________________________________________________________ 310

TERMÉSZETISMERET 5 – 6. ÉVFOLYAM

TERMÉSZETISMERET _________________________________________________________ 311 CÉLOK ÉS FELADATOK A természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1–4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot. Célja az 1–4. évfolyamon megalapozottak

továbbfejlesztése

mind

az

elemi

természettudományos

megismerés

módszereinek, mind az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások tekintetében. Célja, hogy a tanulók képessé váljanak a természet jelenségeinek elemi szintő értelmezésére. A tantárgy vizsgálódásának középpontjában ezért nem az egyes természettudományok alaptételei, hanem az élı- és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet állnak. A megismerés lényege, hogy a környezet állandóan változó, komplex, egészleges rendszer, ezért a tantárgy alkalmas arra, hogy megalapozza a környezet fenntarthatóságának társadalmi igényét az életkori sajátosságoknak megfelelı szinten. Az iskolai nevelés-oktatás kiemelt célja a személyes boldoguláshoz,

fejlıdéshez

szükséges

kulcskompetenciák

kialakítása,

fejlesztése.

A

természetismeret tantárgy ismerettartalma alapján a cél elsıdlegesen a természettudományos kompetencia megalapozása, az önálló és társas (csoportos) tanulás, kezdeményezıképesség kialakítása, fejlesztése. Az 5–6. évfolyamon tanuló gyermek természettudományos gondolkodását jobbára még a szemléletes képi tartalmak jellemzik, de ebben az életkori szakaszban már megalapozódnak annak absztrakt kategóriái is. Ugyanakkor a valóságos természeti folyamatok, összefüggések, törvényszerőségek megértéséhez szükséges térbeli és idıbeli elvonatkoztatás képessége egyre árnyaltabb és biztosabb képzetek kialakítását teszi lehetıvé. Az elemi természettudományos nevelés fontos feladata tehát a konkretizálásra és általánosításra építve az elvonatkoztatás képességének alapozása, az egyszerő absztrakt fogalmak, ítéletek és következtetések használatának megtanítása. Továbbra sem törekszünk azonban az elvont tudományos fogalmak meghatározására, definíciószerő megtanítására. Ebben az életkori szakaszban

a

természettudományos

gondolkodáshoz

szükséges

képességeket

kell

megalapoznunk. Tanult ismeretek alapján elvárható, hogy a gyermek egyre biztosabban igazodjék el közvetlen, majd távolabbi - magyarországi, kárpát-medencei, európai - környezetében, a közvetlenül, majd

TERMÉSZETISMERET _________________________________________________________ 312 közvetetten megismerhetı természeti folyamatok, történések körében. Fontos feladat a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hagyományok tudatosítása, az ápolásukra történı nevelés. Kulcskompetenciák fejlesztése A hatékony és önálló tanulás a motiváció folyamatos fenntartására, a figyelem összpontosítására épül. Kívánatos ezért, hogy a gyermek a természetismeret tantárgy képzési folyamatában találkozzék az értelmes, összefüggésekre épülı tanulás eljárásaival, gyakorolhassa azokat egyénileg és társaival együttmőködve is. A társakkal való kooperáció lehetıvé teszi a közösségi beilleszkedés, a szociális kompetencia megalapozását, a kezdeményezıképesség, a kreativitás és a kommunikálás szintjének fejlıdését. A diákoknak legyen módjuk egyéni érdeklıdésük kielégítésére, örömteli megismerési, tanulási élmények szerzésére. Ezek elısegítése érdekében segítsen a tantárgy az iskolán kívül szerzett ismeretek feldolgozásában is (projekt munka, terepi csoportos megfigyelések). A természetismeret tanítása során a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, valamint a helyes környezeti attitődök, magatartás, értékrend alakítására nagy figyelmet fordítunk. Elısegítjük a környezetért felelıs életvitel szükségességének megértését. Támogatjuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntéseik meghozatalában, segítjük környezettudatuk, felelısségérzetük fejlıdését. Mind a természetismeret tanulása során elsajátított ismereteknek, mind a gondolkodási képességeknek biztonságos alapot kell képezniük a természettudományos kompetencia megalapozásához, a késıbbi természettudományos tantárgyak – a fizika, a kémia, a biológia és egészségtan, illetve a földrajz – elsajátításához. A természeti és társadalmi-gazdasági környezetben lezajló kölcsönhatások megfigyelése, észlelése, értelmezése kiváltja a gyerekekben a kritikus és kíváncsi attitődöt, felkelti az érdeklıdést a környezet és a fogyasztói társadalom problémái iránt, elısegíti a megoldás keresésének igényét. Kulcskompetenciákra épülı kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A természetismeret tanítás célja, hogy a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket megalapozza. Ennek érdekében fontos a gyermekek tevékenykedtetése, a közvetlen tapasztaláson alapuló ismeretszerzés megvalósítása. A tanulási tartalmak elsajátításának így a

TERMÉSZETISMERET _________________________________________________________ 313 tanulók maguk is aktív részeseivé kell, hogy váljanak, s az értékek megnevezése és azonosítása során énképükbe integrálják az újabb és újabb ismereteket. Hon- és népismeret A természetismeret tárgy lehetıséget nyújt hazánk természeti földrajzának, és társadalmigazdasági életének bemutatására az életkori sajátosságoknak megfelelı szinten. Megismerteti a tanulókkal a városi és falusi környezet és mindennapi élet sajátosságait, hagyományait és különbözıségeit. Megalapozza a diákokban a nemzettudatot, hazaszeretetet. Elısegíti a természeti és társadalmi környezet megismerését, kölcsönös egymásra hatásuk felismerését, az emberi tevékenységek környezet- formálásának és átalakításának felelısségét. Környezettudatosságra nevelés Törekednünk kell a környezettudatos, a környezetért felelısséget érzı, a környezettel szemben „gazda szemlélető” magatartás kialakítására. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megırzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete és szeretete, a környezeti károk megelızésére való törekvés váljék meghatározóvá. Értsék meg a természeti környezet védelmének szükségességét a fenntartható gazdaság- és fejlıdés érdekében. Kiemelt feladatunk a megismerési képességek fejlesztése. A tanulók váljanak nyitottá a természet szépségei, értékei, illetve a környezeti problémák iránt. Legyenek képesek a természeti, és az ember alkotta környezetrıl különféle módon szerzett ismereteiket egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerő vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, megtervezni, és azok eredményeit elemezni, kiértékelni. Legyen gyakorlatuk a különbözı természeti tárgyak, élılények, jelenségek minıségi és mennyiségi jellemzıinek elemi szintő összehasonlításában, mérésében, az adatok ábrázolásában. Ismerjék és használják a vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, és kezeljék azokat balesetmentesen, környezetkímélı módon. Szerezzenek gyakorlottságot a mindennapi életben elıforduló mérésekben, a hosszúság, az őrtartalom, a sőrőség, a nyomás, a hımérséklet és az idı mértékegységeinek használatában. Tájékozottak legyenek a természettudományos megismerés folyamatáról, a természettudományok fejlıdésérıl. Tudják, hogy a természettel kapcsolatos ismereteiket felkészültségüknek megfelelı könyvek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió adásainak hallgatása, nézése, a számítógépes kapcsolatteremtés révén is fejleszthetik, de sok téves nézettel is találkozhatnak.

TERMÉSZETISMERET _________________________________________________________ 314 Tudjanak önállóan problémákat megfogalmazni a környezetükre vonatkozólag, beszámolni a saját tapasztalataikról, álló- és mozgóképekrıl, történetekbıl, leírásokból, a különbözı kommunikációs eszközökbıl szerzett ismereteikrıl önállóan. Tudjanak írásban válaszolni ismereteiknek megfelelı szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjanak egyszerő jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket vázlatosan ábrázolni. Legyenek tájékozottak arról, hogy a természettudományok milyen meghatározó szerepet töltöttek be új kérdések felvetésében és az emberiség problémáinak megoldásában, az élet minıségének javításában. Értékeljék, tiszteljék a tudósok kiemelkedı eredményeit, kitartó szorgalmát. A tanulás tanítása Tegyük érdekeltté tanulóinkat a természeti környezet ismereteinek befogadására. Motiváljuk ıket minél több közvetlen tapasztalatszerzés biztosításával (tanulmányi séták, kirándulások, erdei iskola, kísérletek, film- és képvetítés). Az eredményes tanulás módszereinek és technikáinak elsajátíttatása során biztosítsuk a csoportos tanulást, a kooperatív csoportmunka lehetıségét. Erısítsük a megfigyelési, megnevezési, és felismerési képességeket, a memória és gondolkodási kultúra fejlıdését. Törekedjünk a gondolkodási képességek: a rendszerezés, a tapasztalatszerzés, az összefüggések felismerésére és a problémamegoldás (analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás) fejlesztésére, és a mindennapokban történı felhasználására. Tudják a tanulók ismereteiket megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságokat a lényegtelentıl elkülöníteni, a jellemzı tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Megfigyeléseiket, tapasztalataikat a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudják megfogalmazni és önállóan, rajzban és írásban rögzíteni. Tanári segítséggel legyenek képesek tájékozódni egyszerőbb enciklopédiákban, lexikonokban, tudjanak ismeretekhez jutni különbözı szöveges és képi ismerethordozókból, az elektronikus médiából. Tudjanak térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni. Tudják magyarázni az egyszerő természeti jelenségek és folyamatok okait, az egyszerőbb technikai eszközök (hımérı, csapadékmérı, szélkanál, szélzsák) mőködését. Tanári segítséggel tudják összehasonlítani a környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat, változásokat. Legyenek képesek a megfigyelt és megvizsgált élılények életmódjára, testfelépítésére, az élettelen és az élı környezetükhöz főzıdı kapcsolataikra vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére. Tudják felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteiket.

TERMÉSZETISMERET _________________________________________________________ 315 Testi és lelki egészség Értessük meg a tanulókkal, hogy környezetük állapota saját egészségükre is hatással van, igényeljék az egészséges életkörülményeket. Ismereteik ébresszék rá, ıket, hogy maguk is felelısek a környezet egészséges állapotának fenntarthatóságáért. Ismertessük meg a háztartás, az iskola, a közlekedés egészséget, testi épséget veszélyeztetı leggyakoribb tényezıit. Az egészséges életmódra nevelés a prevenció, a betegségek elkerülése mellett az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére is neveljen. Differenciált tanulásszervezési szempontok A természetismeret tanítása során részesítsük elınyben az olyan szervezési megoldásokat, amelyek elımozdítják a tanulás belsı motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését (pl. projekt tanítás, közvetlen szemléltetés természeti környezetben, az információs és kommunikációs technikák, a számítógép felhasználása). A tanulásszervezés meghatározó szempontja legyen a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. A tanítási folyamat megszervezése segítse elı a tanulók elızetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetıséget esetleges tévedéseiknek korrigálására és tudásuk átrendezıdésére. A tanulási-tanítási folyamat alkalmazza az együttmőködı (kooperatív) tanulás

technikáit,

formáit:

osztálymunkában,

csoportoktatásban,

a

tanulók

páros

tevékenységének megszervezésével. Építsen a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének elıtérbe állítására. Érvényesüljön a tanulásszervezés egyik fı elve és teendıje a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenırzésben, az értékelésben. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása szükséges a különleges bánásmódot igénylı, sajátos nevelési igényő gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdı tanulók nevelésének, oktatásának eredményes megvalósításához.

TERMÉSZETISMERET _________________________________________________________ 316 FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek -

A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei, illetve a környezeti problémák iránt. Legyen képes a természeti és az ember alkotta környezetrıl különféle módon szerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerő vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, megtervezni és azok eredményeit elemezni, kiértékelni. Legyen gyakorlata a különbözı természeti tárgyak, élılények, jelenségek minıségi és mennyiségi jellemzıinek elemi szintő összehasonlításában, mérésében, az adatok ábrázolásában.

-

Ismerje és használja a vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, és kezelje azokat balesetmentesen, környezetkímélı módon. Szerezzen gyakorlottságot a mindennapi életben elıforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az őrtartalom, a sőrőség, a nyomás, a hımérséklet és az idı mértékegységeinek használatában. Tudja ismereteit megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságokat a lényegtelentıl elkülöníteni, a jellemzı tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Megfigyeléseit, tapasztalatait a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudja megfogalmazni és önállóan, rajzban és írásban rögzíteni. Tanári segítséggel legyen képes tájékozódni egyszerőbb enciklopédiákban, lexikonokban, tudjon ismeretekhez jutni különbözı szöveges és képi ismerethordozókból. Tudjon térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni.

-

Tudja magyarázni az egyszerő természeti jelenségek és folyamatok okait, az egyszerőbb technikai eszközök mőködését. Tanári segítséggel tudja összehasonlítani a környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat, változásokat. Legyen képes a megfigyelt és megvizsgált élılények életmódjára, testfelépítésére, az élettelen és az élı környezetükhöz főzıdı kapcsolataikra vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteit.

-

Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy ı maga is felelıs a természet jövıjéért, a környezet egészséges állapotának fenntarthatóságáért. Becsülje meg

TERMÉSZETISMERET _________________________________________________________ 317 környezetének értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelızésére, önmaga és társai védelmére. Tájékozottság az anyagról -

Ismerje a környezetében elıforduló legfontosabb - különbözı szervezıdési szintő - anyagok alapvetı tulajdonságait. Ismeretei tegyék lehetıvé az élvezeti és kábítószerek (szeszesital, dohány, kábítószer) elutasítását. Ismerje fel a környezetét szennyezı leggyakoribb folyamatokat és anyagokat.

Tájékozódás az idıben – az idı és a természeti jelenségek – Szerezzen gyakorlatot az idı mérésében, a különbözı folyamatok idıtartamának becslésében. –

Értse, hogy az idı múlásával természeti és társadalmi környezete is változik.

–

Tudja, hogy vannak megfordítható és nem megfordítható folyamatok.

Tájékozódás a térben – a tér és a természeti jelenségek –

Ismerje a világtájakat, tudja azokat a valóságban és a térképen azonosítani.

–

Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén.

–

Ismerje Magyarország elhelyezkedését Európában és a Földön.

–

Ismerje hazánk tájainak, életközösségeinek legfontosabb jellegzetességeit, ismerje fel a fıbb felszínformákat.

–

Ismerje hazánk legjellemzıbb élılényeit.

Tájékozottság a természettudományos megismerésrıl, a természettudomány fejlıdésérıl –

Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelı könyvek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió adásainak hallgatása, nézése, a számítógépes kapcsolatteremtés révén is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat.

–

Tudjon önállóan problémákat megfogalmazni a környezetére vonatkozólag. Tudjon önállóan beszámolni a saját tapasztalataiból, álló- és mozgóképekbıl, történetekbıl, leírásokból, a különbözı kommunikációs eszközökbıl szerzett ismereteirıl. Tudjon írásban válaszolni ismereteinek megfelelı szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjon egyszerő jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket vázlatosan ábrázolni.

TERMÉSZETISMERET _________________________________________________________ 318 –

Legyen tájékozott arról, hogy a természettudományok milyen meghatározó szerepet töltöttek be új kérdések felvetésében és az emberiség problémáinak megoldásában, az élet minıségének javításában. Értékelje, tisztelje a tudósok kiemelkedı eredményeit, kitartó szorgalmát.

A TANULÓK MUNKÁJÁNAK ELLENİRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE A természetismeret tanításakor arra kell törekedni, hogy az ellenırzés, értékelés módszertanilag legyen változatos és fogja át a tanuló valamennyi tanórai, és a tárggyal kapcsolatos tanórán kívüli tevékenységét. Az ellenırzés során a tanulók teljesítményérıl, különbözı tevékenységeirıl szerzünk információkat. Ez történhet: –

Folyamatos megfigyeléssel (milyen a tanulók érdeklıdése, aktivitása, figyelme, ismeretszerzı képessége, ismeretalkalmazása stb.);

–

Szóbeli feleltetéssel, mely ebben az életkorban még beszélgetéses formában, valamint kérdésekre adott válaszokkal történik a leggyakrabban, de törekedni kell arra is, hogy a tanulók ismereteiket, tapasztalataikat, megfigyeléseik lényegét összefüggıen el tudják mondani;

–

Írásbeli ellenırzéssel, azaz feladatlapokkal, mérılapokkal és vázlatrajzok készíttetésével;

–

Gyakorlati feladatok, önálló kutatómunka (ábraelemzés, kiselıadás, sajtófigyelés…) elvégeztetésével.

Az ellenırzést mindig kövesse a konkrét teljesítmény, a topográfiai tájékozottság és a tantárgyhoz való viszony körültekintı és változatos értékelése (számszerő, szöveges…).

TERMÉSZETISMERET _________________________________________________________ 319 5. ÈVFOLΥAM Heti óraszám: 2 óra Belépı tevékenységformák –

Konkrét fogalmak kialakítása egyszeri és rendszeres észlelés, megfigyelés, vizsgálat, egyszerő kísérlet alapján.

–

A vizsgált történések közül a természeti jelenségek megkülönböztetése másoktól.

–

Konkretizálás és általánosítás a megfigyelt jelenségekre építve.

–

A megismert természeti jelenségekben az anyag változásainak alapfokú értelmezése.

–

Az egyszerő jelenségek okszerő magyarázata.

–

A szöveges és képi információk értelmezése, rendszerezése, egyszerő következtetések megfogalmazása.

–

Egyszerő mérések és kísérletek önálló elvégzése és eredményeik értelmezése.

–

A tanulói tevékenységek anyag- és energiatakarékos megvalósítása.

–

Iránymeghatározás térképen, tájékozódás, egyenes vonalú távolságmérés.

–

A fıbb felszínformák bemutatása példák alapján, álló- és mozgóképen, térképen.

–

Információk nyújtása közvetlenül a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával, valamint közvetve, ismeretterjesztı kiadványok, képek, filmek, modellek segítségével.

–

A

környezetben

megfigyelt

élılényekre

vonatkozó

köznapi

ismeretek

természettudományos szemlélető bıvítése és rendszerezése. –

Szabatos fogalomhasználat konkrét fogalmi szinten.

–

A megismert élılények testfelépítése és életmódja közötti alapvetı összefüggések felismertetése.

Témakörök I. Megismerési módszerek fejlesztése II. Környezetünk élıvilága: Gyümölcseink, zöldségféléink III. Az idıjárás és az éghajlat elemei IV. Tájékozódás a térképen, térképismeret V/A. A földfelszín változása: A folyóvizek és a tavak V/B. A földfelszín változása: A természet erıi VI. Környezetünk élıvilága: Háziállatok és a ház körül élı állatok

TERMÉSZETISMERET _________________________________________________________ 320 I. Megismerési módszerek fejlesztése Tartalom –

Megfigyelés, vizsgálódás adott szempont szerint, a megfigyelést segítı egyszerő eszközök használatával.

–

Megfigyelések,

vizsgálatok,

kísérletek

tapasztalatainak

értelmezése,

egyszerő

megfogalmazása, rögzítése, ábrázolása. –

Az alapvetı fizikai változásokat jellemzı mennyiségek mérése, egyszerő kísérletek reprodukálása.

–

Alapfokú tájékozódás a térben, a valóság és annak képi, térképi ábrázolása révén.

–

A rész és egész viszonyának értelmezése.

–

Oksági

kapcsolatok,

összefüggések

felismerése,

egyszerő

magyarázata

példák

segítségével. –

Információszerzés ismeretterjesztı természetismereti kiadványok, térképek, 108 filmek segítségével.

–

A könyvtár, a bemutatóhelyek és a valóságos környezet információforrásként való felhasználása.

II. Környezetünk élıvilága: Gyümölcseink, zöldségféléink Cél Ismerjék meg a tanulók a: –

legfontosabb gyümölcseinket, zöldségféléinket, termesztésüket, környezeti igényüket, kártevıiket és az ellenük való védekezés különbözı formáit;

–

a gyümölcsök, zöldségfélék jelentıségét az egészséges táplálkozásban.

Tartalom –

A szilvafa. Az almafa

–

A szılı

–

A paradicsom és a paprika

–

A sárgarépa és a petrezselyem

–

A fejes káposzta. A vöröshagyma

–

A burgonya

–

A májusi cserebogár és fejlıdése


Gyümölcseink, zöldségféléink jelentısége az egészséges táplálkozásban

–

A környezetbarát növénytermesztés

Követelmények –

Ismerjék a tananyagban szereplı zöldség-és gyümölcsfélék jellegzetes szerveinek nevét

–

A részeik alapján is ismerjék fel a legfontosabb zöldség-és gyümölcsféléket.

–

Ismerjék a tanult termések felépítését, részeik nevét.

–

Tudják rajzzal is ábrázolni a megismert zöldség-és gyümölcsfélék fıbb jellegzetességeit és terméseiket.

–

Ismerjék a tananyagban szereplı növények fı termesztési körzeteit, a növények és az élettelen környezet kapcsolatát, az egyes növények igényeit az élettelen környezeti tényezıkkel szemben.

–

Tudják a tananyagban szereplı gyümölcs- és zöldségfélék jelentıségét az egészségünk megırzésében és az egészséges táplálkozásban.

–

Legyenek

képesek

a

megismert

növényeket

megadott

szempontok

alapján

összehasonlítani, csoportosítani, azonosságokat és különbségeket felismerni. –

Szerezzenek tapasztalatokat az ember környezet-átalakító munkájáról, a vadon élı ısök és belılük nemesített fajták összehasonlításával a növénynemesítı munka alapjairól.

–

Ismerjék lakóhelyük környékének legfontosabb termesztett növényeit.

–

Szerezzenek tapasztalatokat a növényi részek vizsgálatában és az ehhez szükséges eszközök biztonságos használatában.

–

Tudják a gyümölcs- és zöldségfélék károsítóinak nevét és az általunk okozott károkat.

–

Ismerjék a kártevık elleni védekezés szükségességét, a vegyszeres és a környezetbarát növényvédelem különbözı formáit.

III. Az idıjárás és az éghajlat elemei Cél –

Ismerjék meg a tanulók a levegı és a gázok jellemzıit, a levegı nyomását.

–

Alakuljon ki a tanulók érdeklıdése a körülöttünk lezajló idıjárási jelenségek megfigyelése és magyarázata iránt.

–

Ismerjék meg a tanulók: az idıjárás és az éghajlat elemeit, az egyes elemek kialakulását.

–

Lássák az idıjárás és az éghajlat közötti különbséget


Alakuljon ki a tanulókban felelısségteljes magatartás a szélsıséges idıjárási viszonyok által okozott vészhelyzetekben.

Tartalom –

Az idıjárás elemei. A napsugárzás jellemzıi.

–

Felmelegedés, hıterjedés, hımérséklet.

–

A hımérséklet észlelése, mérése.

–

A hımérséklet napi és évi változása, a hımérséklet ingadozása.

–

Halmazállapot-változások a természetben: olvadás és fagyás, párolgás és lecsapódás.

–

A szél fogalma, iránya.

–

A csapadék keletkezése, csapadékformák. A szélsıséges idıjárási viszonyok által okozott hazai veszélyhelyzetek (árvíz, villámcsapás, erdıtőz, szélvihar, hóvihar) és azoknak megfelelı veszélyhelyzeti magatartás.

–

Az éghajlat fogalma.

–

Hazánk éghajlatának jellemzıi.

Követelmények –

Ismerjék a levegı tulajdonságait, fontosabb alkotórészeit.

–

Legyenek

képesek

egyszerő

kísérletek

elvégzésére

a

levegı

térfogatának,

összenyomhatóságának és nyomásának kísérleti igazolására. –

Tudják a légnyomás eredetét.

–

Ismerjék a tanulók az idıjárás és az éghajlat fogalmát, tudjanak közöttük különbséget tenni.

–

Ismerjék az idıjárást alakító legfontosabb tényezıket.

–

Tudják, hogy a napsugárzás hogyan melegíti fel a levegıt, s mi az oka annak, hogy az évszakonként és napszakonként más-más a felmelegedés mértéke.

–

Legyenek tisztában a napi, a havi és az évi középhımérséklet kiszámításának a módjával, valamint a napi és az évi hıingással.

–

El tudják mondani, hogyan alakul ki a szél, ismerjék a szélirányokat.

–

Tudják az ábra alapján elmondani a víz körforgását.

–

Ismerjék a csapadékképzıdés folyamatát, valamint a különbözı csapadékfajtákat és szerepüket a gazdasági életben.

–

Jellemezzék az évszakokat az idıjárásuk szerint.


Ismerjék hazánk tájainak az éghajlatát.

–

Tudják, hogyan kell viselkedni a szélsıséges idıjárás okozta veszélyhelyzetekben.

IV. Tájékozódás a térképen, térképismeret Cél –

A térképolvasás és a térképhasználat készségszintre történı fejlesztése térkép segítségével.

–

Tudjanak a tanulók természetben térkép és tájoló segítségével tájékozódni.

–

Ismerjék meg a tanulók a mágneses kölcsönhatás alapvetı jelenségeit.

Tartalom –

A térkép fogalma, méretaránya, jelrendszere.

–

Irány és távolság meghatározása, mérés települési, közlekedési és turistatérképen.

–

Helymeghatározás ismert terepet bemutató térképen, turistatérképen, közigazgatási térképen.

–

Keresıhálózat, kilométer-hálózat használata a térképen, tájékozódás a fı világtájak alapján.

–

A magasság meghatározása (leolvasása).

Követelmények –

Tudják, mi a méretarány és a vonalas mérték. Legyenek tisztában ezek szerepével.

–

Ismerjék a szintvonalas ábrázolást.

–

Ismerjék a leggyakoribb térképjeleket.

–

Tudjanak keresıhálózat alapján földrajzi helyeket megkeresni a térképen, irányt és távolságot meghatározni, mérni a települési, közlekedési és turistatérképen.

–

Legyenek képesek egy tetszıleges gyalogtúra útvonalának a megtervezésére a turistatérkép segítségével.

–

Ismerjék meg egyszerő kísérletek végzésével a mágneses pólusok közötti vonzás és taszítás jelenségét.

–

Tudják, hogy a Földet mágneses mezı veszi körül.

–

Kísérleteik és megfigyeléseik alapján tudják helyesen értelmezni a tájoló mőködését.

TERMÉSZETISMERET _________________________________________________________ 324 V/A. A földfelszín változása: A folyóvizek és a tavak Cél –

Ismerjék meg a tanulók a folyadékok tulajdonságait, és a testek úszását, lebegését.

–

Ismerjék a folyók útját a forrástól a torkolatig.

–

Tudják, hogy mikor mennyi víz van a folyókban, és mi ennek az oka.

–

Legyenek tisztába azzal, hogy miért folynak a folyók.

–

Tudják, hogy hogyan alakulnak ki a tavak, és miért pusztulnak el.

–

Alakuljon ki a tanulókban az a felismerés, hogy a tiszta víz milyen óriási érték, és váljon életformává ennek megırzése.

Tartalom –

A víz körforgása és felszínformálása a természetben.

–

Folyóvizek, állóvizek.

–

A folyók vízjárása

–

A folyók útja: a forrás, a vízgyőjtı, a vízválasztó, a torkolat.

–

Vizeink hasznosítása

–

A víz tisztítása egyszerő módszerekkel.

Követelmények –

Legyenek képesek egyszerő kísérletek elvégzésére, ezeken keresztül ismerjék meg és rendszerezzék a folyadékok tulajdonságait.

–

Végig tudják követni egy folyó útját a forrástól a torkolatig.

–

Ismerjék a csapadékmennyiség és a vízfolyások mérete közti összefüggést.

–

Meg tudják állapítani a térképen a folyásirányt, tudjanak következtetni arra, melyik a folyóvíz jobb és bal partja.

–

Ismerjék a vízgyőjtı terület és a vízválasztó fogalmát. Ezeket terepasztal-modellen ismerjék is fel.

–

Tudják, mit jelent a vízjárás, bıvebben ismerjék az ingadozó folyók vízjárását. Jellemezzék a hazai folyók vízmennyiségét évszakonként.

–

Ismerjék a hazai folyók áradásának és apadásának okait.

–

Tudják, mi az összefüggés a folyók vízjárása és a csapadék idıbeni eloszlása között.

–

Ismerjék az összefüggést a felszín és a folyók esése között.

–

Tudják jellemezni a hegyvidéki és a síkvidéki vízfolyásokat.


Ismerjék a tavak jellemzıit és a pusztulásuk folyamatát.

–

Legyenek tisztában a tó, a fertı, a mocsár és a láp fogalmával, és tudjanak különbséget tenni közöttük.

–

Ismerjék vizeink gazdasági jelentıségét és a víztisztítás legegyszerőbb módját.

–

Értsék meg, hogy a tiszta víz mindannyiunk számára kincs, és kötelességünk takarékoskodni vele!

V/B. A földfelszín változása: A természet erıi Cél –

Ismerjék fel a tanulók az ıket körülvevı felszínformákat.

–

Ismerjék meg a külsı és belsı erık együttes, ellentétes és állandó munkáját és annak eredményeit.

–

Tudják értelmezni az egyszerő felszínformákat kialakulásuk szerint.

–

Ismerjék fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztetı tevékenységét.

–

Értsék meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelısek.

Tartalom –

A hıingadozás és a fagyhatás felszínalakító hatása.

–

A szél és a csapadék felszínformáló munkája.

–

A felszínformák: a hegységek és alföldek kialakulása.

–

A legjellemzıbb kızetek tulajdonságai.

–

A talaj keletkezése, jellemzıi.

–

A talaj védelme.

–

Az emberi tevékenység felszínformáló hatása.

–

A táj arculatának védelme.

–

Felelıs magatartás a természetben.

Követelmények –

Ismerjék a külsı és belsı erık munkájának eredményét.

–

Tudja értékelni az egyszerő felszínformákat kialakulásuk szerint.

–

Ismerjék a hegységképzıdés formáit.

–

Tudják jellemezni a vulkáni hegyeket és a kızetanyagukat.

–

Ismerjék a győrıdés és vetıdés folyamatát.


Tudják megkülönböztetni a hegységeket szerkezetük alapján és a magasságukból adódó formakincsük szerint.

–

Ismerjék a győrthegység és a röghegység legjellemzıbb formakincsét.

–

Tudják, hogy a hegységek külsı képét elsısorban a magasság határozza meg.

–

Ismerjék az idıjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket.

–

Tudják hogy az egyes magasságokon melyik külsı erı a legjellemzıbb felszínformáló.

–

Tudjanak jellemzı tulajdonságokat mondani megfigyelt kızetmintákról.

–

Találjanak összefüggést a kızetanyag a külsı erık és a felszín formakincse között.

–

Sorolják fel a külsı erıket.

–

Ismerjék az aprózódás jelentıségét a felszín alakulásában.

–

Ismerjék a külsı erık építı és pusztító tevékenységét.

–

Ismerjék fel az egyes külsı erık által létrehozott formakincseket: U-alakú völgy, V-alakú völgy, szurdok, hordalékkúp, kısivatag, homoksivatag, delta torkolat.

–

Csoportosítsák a síkságokat magasságuk alapján.

–

Ismerjék az alföld és a fennsík közötti különbségeket.

–

Tudják, mi a medence és a völgy.

–

Ismerjék a talaj keletkezését, jellemzıit és a talajpusztulás legfontosabb okait.

–

Legyenek tisztában azzal, hogy az ember milyen mértékben alakította át a környezetét.

–

Képesek legyenek elkülöníteni a jótékony és környezetromboló beavatkozásokat.

VI. Környezetünk élıvilága: Háziállatok és a ház körül élı állatok Cél Ismerjék meg a tanulók: –

A háziállataink és ház körül élı állataink testfelépítését, életmódját, szaporodását

–

A ház körül élı, betegségeket terjesztı állatokat

–

Néhány, kedvtelésbıl tartott állatot

–

Az állattenyésztés egészségügyi, környezetvédelmi, és a legfontosabb állatvédelmi szabályait

Tartalom –

A házisertés


A szarvasmarha

–

A házityúk

–

A házikacsa

–

A kutya és a macska

–

A háziegér és a patkány

–

A füsti fecske és a veréb

–

A legfontosabb állatvédelmi szabályok

Követelmények –

Ismerjék meg a tananyagban szereplı állatok testfelépítését, életmódját és szaporodását.

–

Ismerjék fel és nevezzék meg a háziállatokat és a ház körül élı állatokat egy-egy jellegzetes szervezeti sajátosság alapján (végtag, koponya, fogazat).

–

Tudják

a

megismert

állatokat

megadott

szempontok

alapján

csoportosítani,

összehasonlítani, az azonosságokat és különbségeket felismerni testfelépítésükben, életmódjukban, szaporodásukban. –

Legyenek képesek rajzzal is kifejezni a legfontosabb szervezeti sajátosságokat.

–

Tudják a tananyagban szereplı háziállatok jelentıségét az egészséges táplálkozásban.

–

Ismerjenek meg néhány ısi magyar háziállat fajtát (szürkemarha, mangalica).

–

Tudják, hogy a lakókörnyezet néhány állata veszélyes betegségeket terjeszt.

–

Tudják, hogy az emberi települések környékén számos élıhely van, melyben növények és állatok találják meg életfeltételeiket.

–

Ismerjék meg az állatvédelem legfontosabb szabályait, és a mindennapi életben ezeket a szabályokat tartsák is be.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI –

Legyenek képesek konkrét természeti formák, tárgyak, élılények és egyszerő jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élıszóban, rajzban és írásban. Tudják felidézni a természeti és az ember által létesített környezetére vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E következtetéseket levonni.

képzetek alapján tudjanak ítéleteket alkotni,


Legyenek képesek a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Fogalmazzák meg, milyen az aktuális idıjárás. Tudják a tanult mértékegységek alkalmazásával a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Tudják megkülönböztetni a különbözı halmazállapotokat, és értsék azok változását. Jellemezzék az évszakokat idıjárásuk szerint. Ismerjék az idıjárást kialakító legfontosabb tényezıket. Jellemezzék éghajlatunkat. Ismerje az idıjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket.

–

Tudják értelmezni az egyszerő felszínformákat kialakulásuk szerint. Tudjanak jellemzı tulajdonságokat mondani megfigyelt kızetmintákról. Ismerjék fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztetı tevékenységét. Értsék meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelısek.

–

Tudják

megkülönböztetni

leggyakoribb

gyümölcseinket,

zöldségnövényeinket.

Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezzék azokat. Ismerjék a táplálkozásunkban betöltött szerepüket. –

Ismerjék fel a települési környezet leggyakrabban elıforduló állatait és a háziállatokat. Legyenek tisztában az állatvédelem jelentıségével, erkölcsi szabályaival.

TERMÉSZETISMERET _________________________________________________________ 329 A

NEM

SZAKRENDSZERŐ

OKTATÁS

FEJLESZTÉSI

TERÜLETEINEK

MEGVALÓSÍTÁSA 5. ÉVFOLYAMON Évi 19 óra Témakörök, tartalmak

Óraszám

Gyümölcs- és zöldségféléink és károsítóik

5

Az idıjárás és az éghajlat

5

Tájékozódás a térképen

5

4

Ház körül élı állatok

Fejlesztendı képességek - megfigyelıképesség fejlesztése - emlékezıképesség fejlesztése - ábraelemzı képesség fejlesztése - szövegértı olvasás képességének fejlesztése - képek, ábrák elemzése - szövegértelmezı- képesség fejlesztése - ellenırzés, önellenırzés fejlesztése - ellenırzés, önellenırzés fejlesztése - egyszerő kísérletek elvégzése, következtetések levonása - tájékozódási képesség fejlesztése - tájékozódás tájoló segítségével - feladatmegoldások - emlékezıképesség fejlesztése - megfigyelı, összehasonlító képesség fejlesztése - önálló tapasztalatszerzés igényének kialakítása - verbális kommunikáció fejlesztése kiselıadásokban

TERMÉSZETISMERET _________________________________________________________ 330 6. ÈVFOLΥAM Heti óraszám: 1 óra (Integrálva az Egészségtan tantárgy, melynek követelményrendszere az Egészségtan címszó alatt szerepel) Belépı tevékenységformák –

A jelenségrıl szerzett tapasztalatok összevetése a tanulók már meglévı képzeteivel, fogalomalkotás az analógiás, az elemzı gondolkodás fejlesztése által.

–

Természeti folyamatok és egyszerőbb összefüggések felismertetése, magyarázata, bizonyítása, általánosítás és egyszerő elvonatkoztatás.

–

Felkészítés az önálló és együttmőködı ismeretszerzésre, feladat- és problémamegoldásra a különbözı ismerethordozók, információforrások alkalmazásával.

–

Az anyag mérhetı tulajdonságainak, kölcsönhatásainak és változásainak elemi szintő értelmezését segítı bemutatások, kísérletek, modellek alkalmazása, megtervezése, elvégzése a baleset-, tőz- és környezetvédelmi szabályok betartásával, a tapasztalatok kiértékelése (a víz öntisztulása, a füves területek és erdık pusztulása).

–

A hazai tájak élıvilágának – jellemzı társulásainak és fajainak – ökológiai szemlélető jellemzése, a hazai élı- világ sokféleségének, értékének bemutatása.

Témakörök I. Megfigyelési módszerek fejlesztése II. Hazai erdık életközössége III. Vizek, vízpartok életközössége IV. A füves területek életközössége Nemzeti parkjaink, védett természeti értékeink A hazai élıvilág kutatóinak munkássága I. Megfigyelési módszerek fejlesztése Tartalom –

Folyamatos megfigyelés, vizsgálódás több kiválasztott szempont szerint.

–

Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása.


Alapfogalmak helyes használata a tapasztalatok értékeléséhez, alapmérések (távolság és hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sőrőség, hımérséklet és idı), a mértékegységek pontos használata.

–

Egyszerő kísérlet megtervezése, beállítása, elvégzése, a tapasztalatok önálló rögzítése és értelmezése.

–

Balesetvédelem, tőzbiztonság, a tőzoltás szabályai.

–

Alapfokú, biztonságos tájékozódás a térben, térképen és földgömbön, tájékozódás az idıben a folyamatok lezajlása alapján.

–

Információszerzés természetismereti kiadványok, térképek, földgömb, film, könyvtár, bemutatóhelyek, elektronikus média és a valóságos környezet által.

II. Hazai erdık életközössége Cél A tanulók ismerjék meg: –

A hazai erdık kialakulásának környezeti feltételeit

–

Erdeink jellemzı növényeit, állatait, azok testfelépítését, életét

–

Az erdıt, mint életközösséget, az élılényeinek kapcsolatát egymással és az élettelen környezeti tényezıkkel

–

Az erdık védelmének szükségességét, az erdık pusztulásának okait

Tartalom –

A hazai erdıtípusok és kialakulásuk környezeti feltételei.

–

A tölgy, bükk, fenyıerdık uralkodó fáinak szervezeti felépítése, alkalmazkodásuk.

–

Cserjék az erdıben

–

Az erdı gombái és virágtalan növényei

–

Az erdı aljnövényzetében élı virágos növények

–

Élet az avarban és az erdı talajában

–

Az erdıben élı legjellemzıbb emlısök, madarak, hüllık és kétéltőek

–

Az erdı ízeltlábú állatai

–

Az erdı, mint életközösség

–

Az erdı jelentısége, védelme

Követelmények


Ismerjék a hazai erdık fıbb típusait (tölgyesek, bükkösök, fenyvesek, láperdık, ártéri erdık, nyárasok, borókások), földrajzi elhelyezkedésüket az erdı élılényeire ható élettelen környezeti tényezık jellemzıit.

–

Tudják a leggyakoribb erdıt alkotó fák, az erdıben élı cserjék és virágos növények nevét, szervezeti felépítését, gombák jelentıségét a tápanyagok lebontásában.

–

Ismerjék meg az erdı talajában élı néhány élılény nevét, jelentıségüket.

–

Tudják az erdıben élı leggyakoribb állatok nevét, testfelépítésüket, életmódjukat, szaporodásukat.

–

Tudjanak példákat mondani a testfelépítés és az életmód közötti kapcsolatra.

–

Tudják rajzban, írásban és szóban is kifejezni az élılények testfelépítésének fıbb jellegzetességeit.

–

Szerezzenek ismereteket arról, hogy az erdı élılényei önmagukban nem élhetnek meg, életközösséget alkotnak.

–

Tudjanak táplálkozási láncot összeállítani az erdı élılényeibıl.

–

Ismerjék, mely emberi beavatkozások veszélyeztetik az erdı életét.

–

Tekintsék értéknek, fontos nemzeti kincsnek az erdı életközösségét.

–

Szerezzenek tapasztalatokat az erdı életével kapcsolatos ismeretterjesztı irodalom használatában, a rendelkezésre álló információkat használják fel önállóan ismereteik bıvítésére.

–

Ismerjék meg lakóhelyük környékén elıforduló természetes és telepített erdıket.

–

Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhelyük környéki erdık környezeti állapotáról, esetleg a szükséges védelmi intézkedésekrıl.

III. Vizek, vízpartok életközössége Cél A tanulók ismerjék meg: –

A hazai álló- és folyóvizek jellegzetes élıhelyeit, néhány itt élı növény- és állatfaj testfelépítését, életét

–

Vizeket, vízpartokat mint életközösséget, az élılények egymásra utaltságát és kapcsolatát az élettelen környezeti tényezıkkel

–

A vizek, vízpartok életközösségeinek védelmét


A vizek szennyezését és következményeit

Tartalom –

Jellegzetes vízi élıhelyek

–

A vizek mikroszkopikus élılényei

–

Növények a vízben és vízparton

–

Vizeinkben élı gerinctelen és gerinces állatok

–

A vízi, vízparti életközösségek

–

A vizek szennyezése és a vizek védelme

Követelmények –

Tudják a hazai vizek, vízpartok legjellemzıbb növényeinek és állatainak nevét, testfelépítését, életmódját, szaporodását

–

Tudjanak példákat mondani az élılények környezethez való alkalmazkodására, a testfelépítés és az életmód közötti kapcsolatra

–

Ismerjék az élılények közötti táplálkozási kapcsolatokat, tudjanak táplálkozási láncot készíteni a témakörben megismert élılényekbıl

–

Tudják, mely emberi beavatkozások veszélyeztetik a vizek, vízpartok életközösségét, ismerjék meg a szennyezı forrásokat és a vízszennyezés következményeit

–

Lássák be, hogy a hazai vizek védelme csak nemzetközi összefogással, együttmőködéssel valósítható meg

–

Tudják, hogy a vizek életközösségében a vízminıséget a vizek öntisztuló képessége biztosítja

–

Ismerjék meg a lakóhelyük környékén elıforduló természetes vagy mesterséges vízi, vízparti életközösséget

–

Tanulmányi kirándulásokon szerezzenek tapasztalatokat a lakóhely környéki vizes élıhelyek környezeti állapotáról, a vizek esetleges szennyezıdésérıl, a vizek védelmének helyi lehetıségérıl

–

Legyenek képesek a vizek, vízpartok élıvilágával foglalkozó ismeretterjesztı irodalom önálló ismeretszerzı forrásként való felhasználására

–

Tekintsék értéknek a hazai vizes élıhelyeket, és a vizek tisztaságát.

TERMÉSZETISMERET _________________________________________________________ 334 IV. A füves területek életközössége Nemzeti parkjaink, védett természeti értékeink A hazai élıvilág kutatóinak munkássága Cél A tanulók ismerjék meg: –

A hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételeit

–

A füves területeken élı legjellemzıbb növényeket, állatokat, azok testfelépítését, életét

–

A füves területet, mint életközösséget

–

A füves területek pusztulásának okait, védelmét

–

A nemzeti parkok jelentıségét az élı és élettelen természeti értékeink megóvásában

–

A hazai élıvilág kutatóinak tevékenységét.

Tartalom –

A hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételei, típusai

–

A füves területek növényeinek testfelépítése, alkalmazkodása a környezethez

–

A füves területek állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása

–

A füves területek életközössége: anyagforgalom, táplálkozási hálózat, az élettelen környezeti tényezık hatása

–

A füves területek pusztulásának okai, a füves területek védelme

–

A nemzeti parkjaink jelentısége

–

A hazai élıvilág híres kutatói

Követelmények –

Ismerjék meg a hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételeit, a füves területeink típusait, földrajzi elhelyezkedését.

–

Tudják, hogy hazánk füves területeink nagy része másodlagos rét, az emberi tevékenység nyomán jött létre.

–

Ismerjék, hogy az ıshonos füves területeink nagy természeti értékeket képviselnek.

–

Tudják a különbözı füves területeken élı leggyakoribb növényeknek a nevét, testfelépítését, a környezethez való alkalmazkodás különbözı formáit.

–

Tudják a füves területek leggyakoribb állatainak a nevét, testfelépítésüket, életmódjukat, szaporodásukat.


Ismerjék meg, hogy a füves területek élılényei is életközösséget alkotnak, amelyben a termelı, fogyasztó és lebontó szervezetek együttesen biztosítják az életközösség anyagforgalmát.

–

Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhely környéki füves területek életérıl.

–

Ismerjék a hazai füves területek életét bemutató ismeretterjesztı irodalmat, használják azokat önállóan ismeretforrásként.

–

Ismerjék meg a füves területek pusztulásának okait, a nagy természeti értékeket képviselı, ıshonos füves területeink földrajzi elhelyezkedését.

–

Végezzenek egyszerőbb megfigyeléseket, vizsgálatokat, kísérleteket a lakóhely környéki füves területeken.

–

Ismerjék nemzeti parkjaink létesítésének jelentıségét az élıhelyek és az élılények védelmében.

–

Tudják nemzeti parkjaink földrajzi elhelyezkedését.

–

Ismerjék meg a hazai élıvilág kutatásában kiemelkedı tudósok nevét, munkásságuk jelentıségét.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI –

Tudjon a tanuló a konkrét környezeti jelenségekbıl általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerje fel és értse meg a vizsgált jelenségekben, folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, törvényszerőségeket. Legyen képes alapvetı méréseket elvégezni, és a mért adatokat értékelni. Ismerje fel ezek közül azokat, amelyek veszélyesek lehetnek, tudja elkerülni azokat! Bemutatás után legyen képes egyszerő kísérleteket fegyelmezetten és a balesetvédelmi, érintésvédelmi, tőzvédelmi szabályok betartásával megismételni, a tapasztalt jelenséget elmondani.

–

Elemi szinten tájékozódjon a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használja a térképet egyszerő földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjon adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi térképekrıl. Tudja felsorolni a kontinenseket és óceánokat. Legyenek egyszerő, szemléletes képzetei a földrajzi övezetekrıl.

–

Ismerje fel jellemzı álló- vagy mozgóképrıl és leírás alapján hazánk nagytájait, lakókörnyezetének néhány nevezetes települését, az ország fıvárosát.


Tudja felidézhetı képzetei segítségével jellemezni a hazai életközösségeket. Tudjon egyszerő táplálékláncokat bemutatni. Ismerje a legjellegzetesebb hazai növény- és állatfajok testfelépítését, életmódját. Értse meg a természet védelmének jelentıségét.

SZEMPONTOK A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ –

A természettudományos megismerés eszközeinek használatát, alkalmazott módszereit csak sok gyakorlás útján sajátíthatják el tanítványaink. A készségfejlesztés okán elsısorban formatív szemlélető értékelési módszereket és helyzeteket használjunk. Fontos figyelembe vennünk, hogy új megfigyelı, kísérleti eszközök tanulói alkalmazásakor az eszközbiztonság kialakulásáig a gondolkodás nemritkán a tárgyi-cselekvéses szintre esik ismét vissza. Ha nem biztosítunk kellı gyakorlási lehetıséget, akkor elıadódhat, hogy a tanulók eszközhasználati képességének fejletlensége a tananyag ismeretét elfedi, s így gyengébb eredményt produkálnak valódi tudásuknál.

–

Az

új

tanulási

helyzetek

(csoportmunka,

terepgyakorlat,

könyvtárhasználat,

bemutatóhelyek meglátogatása) erıs érzelmi motiváltsága olykor a tanulók figyelmét a tananyagról, a követelményrıl magára a helyzetre, az élményre viszi át. A környezethez illeszkedı és az úgynevezett „szabadég”iskolai tanulási formákhoz (pl. terepgyakorlat, projekt, erdei iskola) kötıdı megismerés sajátos módszertanát érdemes elsajátítani az ilyen szervezések elıtt.

TERMÉSZETISMERET _________________________________________________________ 337 A

NEM

SZAKRENDSZERŐ

OKTATÁS

FEJLESZTÉSI

TERÜLETEINEK

MEGVALÓSÍTÁSA 6. ÉVFOLYAMON Évi 19 óra Témakörök, tartalmak

Óraszám

A hazai erdık életközössége

9

A füves területek életközössége Nemzeti parkjaink, védett természeti értékeink A hazai élıvilág kutatóinak munkássága

10

Fejlesztendı képességek - élı és élettelen környezeti tényezık kölcsönhatása - önálló tapasztalatszerzés igényének kialakítása - emlékezıképesség fejlesztése - ábraelemzı képesség fejlesztése - szövegértı olvasás képességének fejlesztése - manuális képességek fejlesztése a növényi és állati részek vizsgálatában, a szükséges eszközök helyes használata - szövegértelmezı- képesség fejlesztése - könyvtárhasználati ismeretek elmélyítése - ellenırzés, önellenırzés fej lesztése - verbális kommunikáció fejlesztése kiselıadásokban (nemzeti parkok, a hazai élıvilág neves kutatói) - rendszerezı képesség fejlesztése

TERMÉSZETISMERET 310 TERMÉSZETISMERET 5 6. ÉVFOLYAM

Recommend Documents