Szám: 35830/585-1/2016.ált.
Tárgy:
Természetes személy tűzvédelmi bírság ügye
Ü. i.: Tel.: E-mail:
... ... ...
HATÁROZAT Természetes személy (lakcím) cím szám alatt keletkezett tűz ügyében tűzvédelmi jogszabályi rendelkezés megszegése miatt 20.000,- Ft, azaz húszezer forint tűzvédelmi bírsággal sújtom, valamint ingatlanhoz üzemeltetését a szabálytalanság megszüntetéséig
tartozó
égéstermék-elvezető
megtiltom. A pénzbírságot a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számú letéti számlájára jelen határozatom jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizetheti meg késedelmi pótlék mentesen. A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a „tűzvédelmi bírság” megnevezést, jelen határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól kell felszámítani. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában elrendelem a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását. Felhívom a figyelmét, hogy a tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. Felhívom az érintettek figyelmét, hogy az üzemeltetést csak a szabálytalanság megszüntetésének tűzvédelmi hatóság felé történő igazolását követően kiadott hatósági engedély birtokában lehet ismételten megkezdeni.
A határozat égéstermék-elvezető üzemeltetésének tiltásra vonatkozóan fellebbezésre tekintet nélküli azonnal végrehajtható. A határozat – az abban foglalt kötelezettség nem teljesítése esetén – végrehajtható, melynek keretében esetenként 5.000,- Ft-tól (azaz ötezer forinttól) természetes személy esetén
500.000,- Ft-ig (azaz ötszázezer forintig), jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 1.000.000,-Ft-ig (azaz egymillió forintig) terjedő eljárási bírság kiszabásának van helye. Amennyiben az égéstermék-elvezetőt a tilalom ellenére tovább üzemeltetik, vagy engedély nélkül azt ismét üzembe helyezik, az ingatlan tulajdonosával szemben 5.000,Ft-tól (azaz ötezer forinttól) 30.000,- Ft-ig (azaz harmincezer forintig) terjedő tűzvédelmi bírság szabható ki. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak címzett, a hatóságomhoz benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell. A határozat elleni fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. A fellebbezési eljárás illetékét a fellebbezési iraton illetékbélyeggel, vagy a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 10033001-00283614 számú előirányzat felhasználási-keretszámlájára átutalással, az átutalás közleményrovatában az ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye, valamint az ügyszám feltüntetésével kell megfizetni. A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az eljáró hatóság az illetéket kizárólag akkor tekinti megfizetettnek, ha az illetékköteles iraton az állami adóhatóság igazolja az illetékkiszabásra történő benyújtás tényét. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult GyőrMoson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
INDOKOLÁS A Győr-Moson Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kapuvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2016. március 28-án helyszíni ellenőrzést tartott Természetes személy (lakcím) cím szám alatt kéménytűz káresemény ügyében. A jegyzőkönyvben az alábbiak kerültek megállapításra: A faelgázosító kazán a pincében volt. A füstcső körül a szigetelés izzott, lánggal való égés nem volt. A kazánt üzemeltették. Új kéménybe volt bekötve, amelynek még nem volt a közszolgáltatótól szakvéleménye, az égéstermék-elvezető ellenőrzését még nem végezték el. A helyszíni ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyv készült, mely az ügyfél részére 2016. 03. 31-én 35830/585/2016.ált. ügyiratszámon megküldésre került. A jegyzőkönyv alapján megállapításra került, hogy az érintett kéményről szóló műszaki felülvizsgálattal nem rendelkeznek.
Az ügyfél a szabálytalansággal kapcsolatban 2016. március 28-án nyilatkozatot tett (ügyiratszám: 35830/585/2016.ált.), miszerint: „A kéményről a KÉTÜSZ KFT-től szakvéleményt még nem kértünk.”
Fenti cselekedetével megszegte a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 9. § (3) a) pontjának előírásait.
Mely szerint: „Az ingatlan tulajdonosa köteles a 6. § (2) bekezdésében meghatározott műszaki vizsgálatokat megrendelni, 6. § (2) A közszolgáltató a közszolgáltatás keretében elvégzi az ingatlan tulajdonosa által megrendelt égéstermék-elvezetővel kapcsolatos kötelező műszaki vizsgálatokat. Az időlegesen használt ingatlanok esetében az ingatlan tulajdonosának megrendelésére időszakonként kell elvégezni az (1) bekezdés a)–e) pontjában foglaltakat. (1) A közszolgáltatás során a közszolgáltató sormunka keretében időszakonként köteles elvégezni b) az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát,” A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. § (1) bekezdése alapján „A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 2-9., 13-17., 19-20., 2226., 31-32. és 38. sorában rögzített szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező.” A Korm. rendelet 1. melléklet 42. pontjában meghatározott tűzvédelmi szabálytalanság: „a tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt egyéb előírások megszegése”, mely esetén a kiszabható tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke 20.000 Ft, legnagyobb mértéke 60.000 Ft. A bírság mértékének megállapításánál figyelembe vettem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94/A. § (1) bekezdésében foglaltakat, miszerint „Ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé – ide nem értve a 61. § szerinti eljárási bírságot –, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.”
Súlyosbító körülményként értékeltem, hogy a fenti tűzvédelmi előírás megszegése közvetlen veszélyt jelent az ott lakókra és a beavatkozó egységekre egyaránt. A bírság összegének megállapításánál enyhítő körülményként értékeltem, hogy az ügyféllel szemben korábban bírság kiszabására nem került sor, ezért a kiszabható minimális összeget szabom ki. A fentiek alapján a tűzvédelmi jogszabály megszegése miatt 20.000,- Ft tűzvédelmi bírságot szabtam ki. A késedelmi kamat mértékét, valamint a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 43. § (3) bekezdése határozza meg, illetve biztosítja. A Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése alapján „A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.” A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 347/2012. (XII. 11.) Kormányrendelet 1. § (2) bekezdés e) pontja alapján e) olyan égéstermék-elvezető használata, amelynél a jogszabály szerinti műszaki vizsgálatot nem végezték el, élet-és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének minősül. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 9/A. § (1) bekezdése alapján „A tűzvédelmi hatóság, a Ksktv. 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást követően a szabálytalan állapot megszüntetéséig megtiltja az égéstermék-elvezető üzemeltetését.” A fentiek alapján a cím alatti égéstermék-elvezető (kémény) üzemeltetését a tűzvédelmi követelmények teljesítéséig megtiltottuk. A határozat égéstermék-elvezető üzemeltetésének tiltására vonatkozóan a Ket. 101. § (5) bekezdés a) pontja alapján fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítottuk, tekintettel arra, hogy a helyszínen tapasztalt szabálytalanság életveszéllyel fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges volt. A határozatban foglaltak nem teljesítése esetén a végrehajtásról és a foganatosításról a Ket. 101. § (6) bekezdése, a Ket. 134. § d) pontja, valamint a Ket. 61. § (1)-(3) bekezdése alapján adtam tájékoztatást. A tűzvédelmi bírság kiszabásának lehetőségét Korm. rendelet 9/A. § (2) bekezdése biztosítja, a bírság összegét a Ksktv. 12. § (2) bekezdés f) pontja határozza meg. Az eljárás megindításáról történő értesítés a Ket. 29. § (4) bekezdés b) pontja alapján mellőzésre került, tekintettel arra, hogy az eljárás megindításától számítva 8 napon belül érdemi döntés született. Döntésem a fenti jogszabályhelyeken alapul.
Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Határozatom a Ket. 71. § (1) bekezdésén, a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11. §-án alapul. Hatáskörömet a Korm. rendelet az 1. § (1) j) pontja, valamint 8. § (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. A Ket. 98. § (1) bekezdése értelmében az első fokon hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek van helye, melyet a Ket. 102. § (1) bekezdése szerint annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amelyik a megtámadott döntést hozta. A Ket. 99. § (1) bekezdése alapján a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezés elbírálására a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján az Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogosult. A fellebbezési eljárásra a Ket. 102-105. §-a az irányadó. A fellebbezési illeték összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, megfizetésének módját a 73. § (1) és (7) bekezdése határozza meg. Kelt, Kapuvár, 2016. március 31. Kiadmányozó
Záradék Készült: 3 példányban Terjedelme: 5 oldal Kapják: 1. Érintett ingatlan(ok) tulajdonosa: Természetes személy (lakcím) 2. Kéményseprő-ipari közszolgáltató: KÉTÜSZ Kapuvár Kft. (9330 Kapuvár, Damjanich u. 9.) 3. Irattár