Települési ismeretek

Települési ismeretek Felhasznált forrásmunka: Ónodi G. (2008): Terület- és településfejlesztés, SZIE MKK KTI jegyzet Csapóné Felleg Á. (2001): Települési környezetvédelme, KM

• A település az ember, az emberi társadalom létformája, a természeti feltételek és adottságok, a társadalmigazdasági jelenségek és folyamatok, valamint műszaki-építészeti elemek együttes és egymásra kölcsönösen ható tényezőinek térbeli koncentrációja • Települések - a népesség koncentrálódásának olyan sajátos pontjai, amelyeket három funkcionális kapcsolati rendszer tart össze: – a termelés, – elosztás, ellátás és – az igazgatás.

Települések típusai – Falu – Tanya – Község – Város

A települések társadalmi típusai

A települések funkcionális típusai

Urbanizáció • Az urbanizációnak alapvetően két, időrendben is elhatárolódó eleme a városodás és avárosiasodás. • Urbanizáció szakaszai: – I. szakasz: a városrobbanás – II. szakasz: koncentráció (viszonylagos decentralizáció jelei) – III. szakasz: dezurbanizáció – IV. szakasz: reurbanizáció (újravárosiasodás)

Antik görög városok • Szervezési vezérelv az egészség szeretete és védelme, • Hegyoldalakba épültek keskeny utcák gazdaságos területhasználat szabálytalan alaprajz • Rétegvonalakkal párhuzamos főutcák, lépcsős keresztutcák, • Nagyméretű piac, középületek rendszere • Fejlett szolgáltatás – köztisztaság, városgazdálkodás, lakásfenntartás

Antik római városok • szabályos alaprajzú telepített városok, • városalapítás vallási szertartás szerint – város kijelölése, megszentelése, • fallal körülvett város, • a határokon városfalak emelése, • derékszögű útrendszer, • a főutak a várost négy részre osztották, városkapuk a főirányok négy végpontjában.

• Típusai: – falusi telep, – törzsi székhely, – fallal körülvett város.

• Épülettípusai: – földszintes, belsőudvaros – a gazdagok számára – átriumház, – soklakásos emeletes bérház – a szegények részére

A középkori városok • fallal körülépítettek – a magánháborúk elleni védekezés miatt, • kis alapterületűek – gazdaságos területhasználat, • szűk utcák, zegzugos vonalvezetéssel, zsákutcák tömege, • keskeny, magas, többemeletes házak, • népessége kicsi, • a kézművesipar, a kereskedelem központjai, • az egyes foglalkozások egy helyre települtek, • a munkahely és lakóhely egy épületben – földszinten a műhely, az emeleten a lakás, • városközpontban – közösségi lét építményei – a templom, a piac, a városháza, • kényelem, higiénia tekintetében elmaradottak voltak.

Howard városépítési elmélete (1902) – „Holnap Kertvárosai” • alapvető célkitűzése – a kertes város, • párhuzamos körkörös sávok, köztük zöldsávval, amelyben az alapfokú intézmények kapnak helyet, • a kör középpontjában a városi park és városi szintű közintézmények, • eleven a kapcsolat a környező mezőgazdasági területekkel és tájjal, • lakókörnyezeti intézményellátás, • új, a szabad területi norma meghatározása – 10m2/fő, • ezenkívül lakosonkénti közparkszükséglet kimunkálása,

Települések alaprajzi rendszere • Falusias alaprajzi rendszerek: – magányos, – csoportos: szabálytalan alaprajzú, soros település.

• Városi települések alaprajzi rendszere: • „nőtt város” és „telepített város” – gyűrűs-sugaras rendszer (Bécs, Budapest, Párizs) – legyezőszerű rendszer (Karlsruhe) – derékszögű rendszer (Babilon, ókori római városok, Los-Angeles, New York) – derékszögű átlós rendszer (Hamburg, Bologna, London) – szabad vezetésű rendszer (Tapolca, Salgótarján, Veszprém)

Különböző tanyatípusok

A települések területfelhasználási rendszere • • • • • • • •

Lakóterület Ipari terület Zöldterület Közlekedési terület Közcélú építési terület Közműterület Kertgazdasági és mezőgazdasági terület Különleges területek

• Az infrastruktúra olyan gazdasági feltételek gyűjtőneve, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a termelési folyamatokban, de közvetve (sokszor alapvetően) befolyásolják a termelés fejleszthetőségét. Ezek általában közösségi jellegű (kommunális) szolgáltatást nyújtó létesítmények és az azokat tartósan működésben tartó szervezetek. • A települési infrastruktúra a település határain belül vagy annak vonzáskörzetében lakó, tartózkodó népességet szolgáló intézmények, gazdasági és ellátó tevékenységek és ezek feltételeinek összehangolása.

A települési infrastruktúra nagy szektorai: • • • • • • • •

lakásállomány, a közösségi szolgáltatások ellátására, közvetítésére alkalmas intézmények, létesítmények, a lakossági igényeket kielégítő javító-szolgáltató szervezetek, kisipari műhelyek, a közüzemi szolgáltatások létesítményi és hálózati rendszerei, a települési környezet védelmére hivatott létesítmények, berendezések, a településen belüli szállítás-közlekedés hálózati és létesítményi rendszerei, az üdülés-pihenés céljait szolgáló intézmények, létesítmények, a települések fenntartását, üzemeltetését szolgáló építmények, létesítmények.

Infrastruktúra ágazatai Az infrastruktúra termelő jellegű legfontosabb ágazatai: • Anyagi szolgáltatást nyújtó ágazatok – Energiaszolgálatás (elektromos, gáz, hőenergia) – Szállítás, közlekedés (termeléssel kapcsolatos, termeléssel kapcsolatos személyszállítás) – Vízgazdálkodás (aktív: ipari vízellátás, öntözés, passzív: lecsapolás, szennyvíztisztítás) – Távközlés (telefon, telex) – Tűzvédelem

• Nem anyagi szolgáltatást nyújtó ágazatok: – Szakoktatás, nevelés (alapfokú, közpfokú, felsőfokú) – Egészségvédelem (munkavédelem, munkahelyi ártalom elleni védelem) – Múzeumok (műszaki technika) – Kiállítások (ipari ágazati, vállalati termelő jellegű) – Kutatás (tudományos intézetek, vállalati kutatás) – Nemzetközi tapasztalatcsere.

Az infrastruktúra fogyasztási jellegű legfontosabb ágazatai

• Anyagi szolgáltató ágazatok: – Ipari és kommunális vízellátás, – Távfűtés, – Személykölekedés nagy része, – Társadalombiztosítás, – Lakásgazdaság, – Zöldfelületek, – Egészségvédelem (egy része), – Környezetvédelem.

• Nem anyagi szolgáltató ágazatok: – közművelődési hálózat (színház, mozi, kultúrház, könyvtár) – tömegkommunikációs eszközök (rádió, televízió) – balesetvédelem, – közbiztonság (egy része) – honvédelem nagy része.

Területi egységek

• Európai Tanács 3 fokozatú területi statisztikai rendszer : NUTS • Nomenclature of Units of Territorial Statistics = Statisztikai Területi Egységek Jegyzéke

• NUTS 3-as szint: megyék és Budapest • NUTS 4-es szint: KSH körzetek, kistérségek szintje • NUTS 5-ös szint: települések

• Területrendezés: Az országra, illetve térségeire kiterjedően a terület-felhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, s ebből kifolyólag az erőforrások feltárása, a táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása, értékelése, területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak, valamint fejlesztési koncepciók és programok műszaki-fizikai rendszerének kidolgozása.

• Területrendezési terv: Az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét. Mindezt úgy, hogy figyelembe veszi az ökológiai elvek érvényesítését, a műszakiinfrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a terület-felhasználás rendszerét.

• Településrendezés: Azon tevékenységek összessége, melyek célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.

• Településszerkezeti terv: Olyan dokumentum, mely tartalmazza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és a térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett.

Településszerkezeti terv szabályai • A települési önkormányzatoknak a településszerkezeti tervet az építési törvény hatálybalépésétől számítva: 5 illetve 10 éven belül ((általános vagy összevont rendezési terv meglététől függően) kell megalkotni. • 10 évenként felülvizsgálat (ha kell módosítás, új terv) • Egyeztetési kötelezettség (szomszédos települési és megyei önkormányzattal) • Formai követelmény (rajzi és szöveges részek, település nagyságának megfelelő méretarányú térképen ábrázolás). • Terület típusok meghatározása (bel- és külterületek, közterületeket és tagozódásuk, a meglévő és a tervezett infrastruktúra-hálózatok) • Területhasználatot befolyásoló tényezők feltüntetése

A területrendezés célja • Fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése • Innováció térbeli terjedésének elősegítése • Társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása • Az egyes térségek, területek közötti jelentős gazdasági, infrastrukturális, kulturális különbségek mérséklése • További válságterületek kialakulásának megakadályozása • Az ország térszerkezete és településszerkezete harmonikus fejlődésének elősegítése

A területrendezés feladata • Környezeti adottságok feltárása és értékelése • A környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területhasználatnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének – az ágazati koncepciókkal összhangban történő – megállapítása • Az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása

A területrendezés eszközei • Területfejlesztést és területrendezést szolgáló központi költségvetési előirányzat • Területi pénzügyi kedvezmények • További pénzalapok, előirányzatok • Minisztériumok területfejlesztésre fordítható kerete • Címzett és céltámogatások • Területi kiegyenlítő pénzeszköz • Önkormányzatok által biztosított források, kedvezmények • Területfejlesztési célú hitelek, segélyek

A településrendezés célja • A települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.

A településrendezés feladata • A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával: • meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit; • a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett; • biztosítsa a település (településrészek) megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét.

A területrendezést befolyásoló tényezők •

Természeti erőforrások, természeti környezet – – – –

Termőföld Ásványkincsek Víz, csapadék Hő- és fényviszonyok

A területrendezést befolyásoló tényezők •

Társadalmi tényezők – – – – –

Népesség száma Aktivitási arány Demográfiai folyamatok Szociális helyzet Humáninfrastruktúra

A területrendezést befolyásoló tényezők •

Gazdasági tényezők – Vállalkozói kedv Æ vállalkozások száma területi egységenként, 1000 főre jutó vállalkozások száma – Beruházás megoszlása területi egységenként, 1000 lakosra jutó beruházás értéke – GDP (összes ill. egy főre jutó) – Munkanélküliség

A területrendezést befolyásoló tényezők •

Épített környezet – Települések – Utak, hidak – Gátak, stb.

A településrendezés eszközei • a településfejlesztési koncepció, amelyet a települési önkormányzat képviselő-testülete határozattal állapít meg; • a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg; • a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg.

A területrendezés intézményi háttere •

Központi állami szervek – Országgyűlés (OGY) a) Elfogadja az országos területfejlesztési koncepciót, az országos és kistérségi területrendezési terveket, éves költségvetést. b) Beszámoltatja a kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról, a pénzügyi források felhasználásáról, területfejlesztési és rendezési tevékenységéről. c) Meghatározza a kiemelt térségek körét, az önkormányzati feladatokat és azok forrását.

A területrendezés intézményi háttere – Kormány a) Előkészíti az Országos Területfejlesztési Koncepciót, országos jelentőségű területrendezési terveket, területfejlesztési támogatások irányelveit, pénzügyi eszközöket. b) Összehangolja a területfejlesztési célokat szolgáló pénzügyi eszközöket. c) Pénzügyi támogatást nyújt. d) Beszámol az országgyűlésnek. e) Gondoskodik az országos területi információs rendszer működtetéséről.

A területrendezés intézményi háttere – Országos Területfejlesztési Tanács a) Közreműködik a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában. b) Részt vesz a területfejlesztési politika kialakításában, országos és térségi fejlesztési programok és az országos infrastruktúra terezés összehangolásában. c) Véleményező, javaslattevő és koordináló testület. d) Elnöke a területfejlesztésért felelős miniszter.

A területrendezés intézményi háttere •

Területi szervek és feladataik – – – – –

Regionális Fejlesztési Tanács Térségi Fejlesztési Tanács Megyei Területfejlesztési Tanács Megyei Önkormányzat Területfejlesztési Önkormányzati Társulás