Távközlő Hálózati Komponensek MAGÁN ÉS KÖZCÉLÚ HÁLÓZATOK
S Z O LG Á L T A T Ó
HELYI HÁL ÓZAT
BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar
Átviteli hálózatok karakterisztikája • Kapcsolat: analóg - digitális • Hálózatok: nyilvános - zárt célú • Átviteli közeg: vezetékes - rádióhullámú műholdas • Sebesség: keskenysávú (600 bps alatt) beszédsávú - szélessávú • Működési mód: szimplex - félduplex - duplex • Átviteli mód: szinkron - aszinkron
T Á V K Ö Z L ÉS I
FELH A SZN Á LÓ
Á T V IT E L N Y IL V Á N O S C S A TO R N Á K O N
(P R IV Á T )
PR O TO K OLLO K M U L TIP L E X E LÉ S M O D EM
Nyilvános hálózatok • Távbeszélő hálózat • • •
Hangátviteli hálózat (adatátvitelre is felhasználva) PSTN - Nyilvános kapcsolt telefonhálózat Kapcsolt és bérelt vonalak
• Adat hálózatok •
a.) Csomagkapcsolt hálózat (X.25)
•
b.) Áramkör kapcsolt (X:21)
• • • • •
PSDN - Csomagkapcsolt adat hálózat Elfogadható árak/ válaszidők közép és hosszútávolságra közepes mennyiségű adatra (interaktív feldolgozás esetén) nemzetközi kapcsolatokban
• CSDN - Áramkör kapcsolt adatátvitel • Hang/adat hálózat
• ISDN - Integrált Szolgáltatású Digitális hálózat
X.400. Üzenetkezelő rendszer
MHS (Message Handling System - üzenetkezelő rendszer) Elvárások: – Összeállítás: üzenetek és válaszok összeállításának folyamata. – Továbbítás: üzeneteknek a kezdeményezőtől a fogadóig való továbbítás. – Jelentés: kezdeményező informálása, hogy mi történt a levelével – Átalakítás: megjelenítés képernyőn, printeren, faxon, etc. – Formattálás: megjelenő üzenet formátuma milyen legyen – Rendelkezés: Vevő lehetőségei az üzenet kezelésére törlés, tárolás, etc. – Postaládák, a különböző levelek tárolására – Elosztási lista előállításának lehetősége
1
Az üzenetküldés alapstruktúrája: P1
Boríték
+
X.400 ajánlások • 1984 - CCITT Red Book
Tartalom
• Inter Personal Messaging - Személyek közötti üzenetváltás
• 1988 - CCITT Blue Book • Üzenettárolás, Szétküldési lista , Könyvtárak
Személyek P2
Kitõl Kinek Tárgy
Fejrész
Közötti Üzenetváltás
Itt van a ...
Törzs
• CCITT X.400 ajánlás (1988) • ISO kód: 10021 (A CCITT és az ISO közös fejlesztése.)
X.400 rendszer modell és szolgáltatási elemek
X.400 elektronikus levelezési szabvány • definiálja az üzenet csere szabályait – – – – –
boríték formátumot tartalom formátumot információ formátum üzenetkézbesítés üzenetszállítás
• Végfelhasználói interfészekre nem vonatkozik a szabvány.
X.400 szolgáltatási elemek • UA: (user agent), felhasználói ügynök • MTA: (message transfer agent), üzenettovábbító ügynök "tárol-továbbít" • MTS: (message transfer service), üzenettovábbító rendszer • P1 (MTA-MTA / MTS envelope): (A P1 protokoll a boríték leírását tartalmazza) • P2 (UA-UA / IPMS header): (A P2 protokoll a fejrészt és a törzset definiálja) • P3 (UA-MTA (Ha az ügynökök külön gépen futnak)) • P4 (UA-MS)
USER MHS
P2
UA MTS P1
P1
MTA
MTA MTA MTA
UA USER
Felhasználói ügynök - User Agent – felhasználói program (levelek megnyitása, elküldése, üzenetek összeállítása, postaládák kezelése) – kapcsolattartás az üzenettovábbító rendszerrel - üzenetek fogadásáról és kézbesítéséről – kapcsolattartás az üzenettárolóval.
2
Üzenettovábbító ügynök -
További funkciók
Message Transfer Agent • üzenet vétel a küldőtől • szintaxis ellenőrzése • ha rossz, megjegyzéssel visszaküldi, ha jó akkor egy időbélyeget és üzenetazonosítót tesz hozzá • címzett postaládájának vizsgálata (nem helyi felhasználó esetén másik üzenettovábbító ügynöknek továbbít; helyi kézbesít: sorba állít / postaládába tesz; ha kell: visszajelzi az üzenet leszállítását)
Távoli működéshívás szolgálat (remote operation services) • távoli működés hívása egy másik számítógépen • a távolról hívott művelet eredményének visszaküldése a hívóhoz • hibaüzenet visszajuttatása a hívóhoz • távoli működéshívás ismeretlenként való visszautasítása
• • • • •
Formátum átalakítás. Karakter kódkonverzió. Kódolás. Titkosítás. Aláírás (digitális) kezelés.
ÁLTALÁNOSÍTÁS • AZ ELEKTRONIKUS ADATCSERE (EDI) AZ ÜZENETCSERE SPECIÁLIS ESETE. AZ EDI AZ X.400 ALAPJAIBÓL NŐTT KI - ÚGY, HOGY AZ ÜZENET RÉSZ RÖGZÍTETT FORMÁTUMOT HORDOZ.
Üzenetkezelésre vonatkozó ajánlások • • • • • • • •
X.400 Elektronikus levelezés, üzenetkezelés: rendszer-modell, szolgáltatások X.401 Elektronikus levelezés, üzenetkezelés: alapszolgáltatások és opcionális felhasználói lehetőségek. X.408 Elektronikus levelezés, üzenetkezelés: kódolási szabályok X.409 Elektronikus levelezés, üzenetkezelés: szintakszis X.410 Elektronikus levelezés, üzenetkezelés: remote működés és megbízható átviteli szolgáltatás X.411Elektronikus levelezés, üzenetkezelés: üzenet-átviteli réteg X.420 Elektronikus levelezés, üzenetkezelés: felhasználói agent réteg X.430 Elektronikus levelezés, üzenetkezelés: Teletex terminálok hozzáférési protokollja
EDI - Electronic Data Interchange
3
EDI - Electronic Data Interchange • Strukturált (feldolgozható) üzleti adatok • elektronikus cseréje • egyezményes üzenetformátumokkal és szabványokkal • üzleti partnerek között.
EDI Ambiciózus célok: • elosztott rendszerek különböző alkalmazási rendszerekkel, • híd szervezetek, rendszerek és kultúrák között. Þ A rugalmasság elengedhetetlen.
EDI - AZ IGÉNY • A nagy adatbázisok fejlődése → osztott adatbázishozzáférés, (nagyméretű, nagy kiterjedésű elektronikus szervezeti információ erőforrás-gazdálkodás)
• Az intelligens munkaállomások fejlődése → nagyteljesítményű (saját, vagy elosztott) alkalmazások lehetősége - különböző helyekről különböző típusú információk
EDI • Amikor két üzleti partner kommunikál elektronikus úton: – két számítógépes alkalmazói program kommunikál – esetleg különböző eszközöket használva – elektronikus kommunikációs (távközlő) hálózat segítségével – az év bármely napján, a nap bármely órájában.
EDI Az adatcsere független kell legyen • az alkalmazott eszközöktől, • az alkalmazói programoktól • és a választott kommunikációs hálózattól.
EDI - fő alkalmazási területek • E-kereskedelem • Üzlet-üzlet integráció • Extranet
(szöveget, grafikát, képet, stb.)
• Szervezeti méretű információs hálózat: a hangsúly az adatokról az információra helyeződött • Szövegfeldolgozók elterjedése → a felhasználó nem byteokban hanem dokumentumokban gondolkodik
4
EDI - Szabványok
Web-EDI
• EDIFACT • X12
Web-EDI
XML/EDI
• Szerver oldali megoldás. Az Interneten Web
• XML: Extended Markup Language • Rugalmas (template a feldolgozási szabályra). • Internet technológia. • Általános célú eszköz. • Extranet integráció.
(HTML)
form-okat
forgalmaz.
kliens oldali alkalmazás integráció.) • Kis vállalatok számára elfogadható.
Példa alkalmazás: elektronikus tőzsde
HTML Extranet
(Nincs
Példa alkalmazás: elektronikus tőzsde
XML Extranet
5
Példa alkalmazás: elektronikus tőzsde
EDI rendszer struktúrája "a" PARTNER ALKALM AZÁS
"b" PARTNER Saját formátum
ß
Ý
ENGEDÉLYEZÉS
Módosított formátum
ß
ENGEDÉLYEZÉS Ý
TRANSZLÁCIÓ
Szabványos formátum
TRANSZLÁCIÓ
Mit. mikor, hova
KOMMUNIKÁCIÓ
ß
Ý
KOMMUNIKÁCIÓ ß
Ý
HÁLÓZAT
TCP/IP, SNA, OSI, ...
HÁLÓZAT
Üzenettovábbító rendszer
Þ pl. TCP/IP
ß
XML/EDI architektúra Integráció a szervezeten belül és kívül.
ALKALM AZÁS
Ý
pl. SNA Þ
VAN
EDI TRANSZLÁCIÓ
EDI ENGEDÉLYEZÉS
• egyszeres interfész sok alkalmazás (így sok partner) között • elkülöníti a vállalaton belüli és a vállalatok közötti alkalmazás-kommunikációk követelményeit • általában külön programcsomag végzi
• egyszeres interfész sok alkalmazás és a transzlátor között • az adatok "előformázását" végzi, olyan formátumra, amelyet a transzlátor kezelni képes • általában ez felhasználói kódú • új alkalmazásokba már integrálható
EDI KOMMUNIKÁCIÓ
EDI HÁLÓZAT
• Partner(ek) (vagy egy VAN szolgáltatás) kiválasztása • Kapcsolat felépítése és bontása • A hálózat(ok) használata az adatcserére • Gyakran egy File Transfer Program
• Az aktuális információ szállítása a hálózaton keresztül • X.25, OSI, TCP/IP, SNA, BSC, stb., ... • Két partner esetén: pont-pont kapcsolat • Szponzor és partnerei esetén: csillag hálózat • EDI közösség esetén: teljes kapcsolt hálózat
6
EDI VÁLLALATKÖZI KULCSPONTOK • • • • • • • •
Adatleírás Adatformátum Sok résztvevő Nemzetközi környezet Törvényi szabályozás Heterogén rendszerek és hálózatok Időzónák, nemzeti munkaszüneti napok, stb. Nem-EDI partnerek
Þ SZABVÁNYOK ÉS ADATCSERE EGYEZMÉNYEK
EDI VÁLLALATON BELÜLI KULCSPONTOK • Információ-áramlási folyamat • Hibalehetőségek csökkenése • Költségek követhetősége • Interfész a meglevő alkalmazásokhoz • Alkalmazások cseréje az EDI kedvéért • Vállalati léptékű management Þ ÚJ ELJÁRÁSOK, ÚJ STÍLUS
INFORMÁCIÓ-HOZZÁFÉRÉS • Minden feljogosított személy, függetlenül földrajzi elhelyezkedésétől hozzáférjen a szervezet elektronikusan kódolt információihoz, • alkalmazások sokaságából választhasson. • Az információs rendszerek következő generációja: elosztott rendszere(ke)n keresztül – – – – –
X.500. - elektronikus directory
kezel adatokat nyomtatási szolgáltatásokat, intelligens megjelenítést, döntéstámogató rendszereket, adminisztrációs rendszereket, stb.
X.500. - elektronikus directory • CCITT X.500 ajánlás. (1988) • OSF és DCE – Open Software Foundation: közös kutatás-fejlesztés a nyílt, hordozható alkalmazói szoftverkörnyezetért – operációs rendszerek közös alapfunkciói (OSF/1) – rendszer menedzsment (DME)
X.500. • elosztott számítási környezet (DCE) – directory – Cell Directory Service, – Global Directory Service
7
Felhasználói követelmények • integrált directory funkciók irodai és más alkalmazásokban
A directory információs modell User
User
User
DUA
DUA
DUA
(egy bejegyzés azonosítása után a hozzá tartozó információk közvetlenül elérhetők kell legyenek az összes alkalmazás - pl. naptár, jegyzet, stb. számára),
• directory adatok kicserélhetősége különböző számítógéprendszerek között (egyszerű és titkos legyen, implementációtól függetlenül),
DAP
• rugalmas adatforrás-kezelés (helyi vagy távoli adatelérés - a válaszidőtől eltekintve ugyanaz),
• egyszerű adat-adminisztráció, • hibatűrő és hatékony másolási mechanizmus
DAP
DSP
DSA
DSA
DIB
DIB DSP
(egy műveleti hiba
csak egy helyen okozhat adatvesztést, pl. refresh, ill. update esetén),
DSA
• biztonságos, de rugalmas adat-elérési szabályozás, • rugalmas kommunikációs technikák.
Az információs modell elemei
DIB
A directory információs fa. (DIT) Gyökérkönyvtár
• • • • •
DUA = Directory User Agent DSA = Directory System Agent DAP = Directory Access Protocol DSP = Directory System Protocol DIB = Directory Information Base
Austria
Bejegyzés struktúra modell (Entry Structure Model) Bejegyzés Attributum
***
Attributum
Attributum Attributum tipus
Attributum
Érték
Attributum érték(ek)
érték(ek)
Érték
***
Magyarország
GG Co.
Egy objektumot directory bejegyzés reprezentál, Egy bejegyzés információkat (attribútumokat) tartalmaz az objektumról, DIB: minden directory információ együttese.
Attributum
Italia
Marketing
Kutatás
Kovács
• Hierarchikus struktúra
Relative Distinguished Name (RDN) • RDN: egy bejegyzést azonosít a directory fában, a közvetlenül felette levő bejegyzéshez viszonyítva. Célszerű készen rendelkezésre álló információkból konstruálni (pl. az attribútumokból).
Érték
8
RDN példa • RDN = (személynév, Kovács János) • vagy • RDN = (személynév, Kovács János), (beosztás, ügyintéző) A közvetlenül felette levő bejegyzéshez képest egyedinek kell lennie!
Példa: Objektum típusok • • • • • • • •
- rendszer attribútum típusok - elnevezés - földrajzi név - szervezeti típus - kifejtő típus - postai címzés - távközlési címzés - biztonsági attribútum
Séma, objektum. • Séma: a directory elemeit egymáshoz rendelésének módja. Szabályok és a komponensek definíciói adják meg.
Directory szolgálatok Olvasás típusok • olvasás (read entry) • összehasonlítás (compare attributes) • elhagyás (abandon) Keresés típusok • keresés • listázás
Directory szolgálatok Módosítás típusok • bejegyzés hozzáadása (add entry) • bejegyzés eltávolítása (remove entry) • bejegyzés módosítása (modify entry) • RDN (Relative Distinguished Names) módosítása.
ELEKTRONIKUS KERESKEDELMI RENDSZEREK
9
E-kereskedelem E-kereskedelem ≠ Internet, Web
E-kereskedelem • Célok:
• Az e-kereskedelem 2/3-a ma: üzlet - üzlet típusú • Lehetőségek: • Administration - Business • Business - Business • Business - Consumer • Administration - Administration
E-kereskedelem • Tipikus következmények:
– – – –
több, újabb ügyfelek, kevesebb papírmunka, piacra jutási idő csökkentése, egyszerűbb, gyorsabb kommunikáció a partnerekkel, – kisvállalat is kiléphet a globális piacra, – 24 órás, heti 7 napos üzem.
E-kereskedelem • Az informatikus feladata: – Olyan műszaki lehetőségeket, opciókat felkínálni, amelyek kielégítik az üzleti célokat. – Az Internet meghozta a nem-EDI dokumentum és üzenetcsere lehetőségét – A-B, B-B, B-C és A-A viszonyban is.
– üzleti folyamatok (marketing, árurendelés, számlázás, pénzmozgás, leltár, szállítás, stb.) átalakítása (reengineering), – biztonsági rendszer felülvizsgálata, átalakítása, – esetleg: a vállalati LAN/WAN áttervezése, átalakítása.
E-kereskedelem • E-kereskedelmi rendszer: – Elektronikusan továbbított szabványos üzleti tranzakció elemek. (pl. megrendelés, szállítmányozási okmányok, ajánlatok, számlák, stb.) – Az adatcsere ma még tipikusan pont-pont viszonyban működik. DE: az elosztott, sokszereplős e-kereskedelmi rendszerben ez nem tartható.
10
E-tranzakciók • Hagyományos architektúra: – Privát VAN biztosítja az adatcserét. (pont-pont) – A partnerek ugyanahhoz a VAN szolgáltatóhoz tartoznak! – A szolgáltató garanciát vállal az akciókra.
E-tranzakciók • VAN kulcsszolgáltatások: – titkosság, – integritás, – sérthetetlenség, – azonosíthatóság.
E-kereskedelem • Mai követelmény:
E-kereskedelem • Az Internet gyengeségei:
– különböző VAN szolgáltatók partnerei,
– biztonság,
– pont-pont és pont-sokpont viszonyban is folytathassanak üzleti tranzakciókat.
– garantált szolgáltatás (QoS), – megbízhatóság, – teljesítmény.
BIZTONSÁG az e-kereskedelemben. • A kapható megoldások és eszközök nincsenek az e-kereskedelemre optimalizálva. (pl. tűzfal) Þ egyedi tervezés
BIZTONSÁG az e-kereskedelemben. • Kulcspontok: – tűzfalak, – adatkódolás, dekódolás, – kulcsgazdálkodás, – partner azonosító mechanizmus, – hozzáférés-szabályozás, – vírusvédelem,
11
BIZTONSÁG az e-kereskedelemben.(2)
BIZTONSÁG az e-kereskedelemben.(3)
• Kulcspontok (folyt):
• Biztonsági protokollok:
– e-keresk. menedzsment eszköz, – auditálás, monitorozás, riasztási eljárások, – egyszerű előfizetési módszer, – behatolásfigyelés,
– SSL (secure socket layer) – Web környezetben terjed
– S-HTTP (secure HTTP) – Web környezetben terjed
– S-MIME (secure MIME) – e-mail, mail engedélyezett alkalmazások
– fizikai biztonság,
– SET (secure electronic transmission).
– tanácsadás.
– Stb. …
– hitelkártya környezetben
SET (Secure Electronic Transmission)
SET (Secure Electronic Transmission)
• Együttműködtethetőség az ekereskedelemben. (Interoperability)
• A SET nyílt szabvány.
• Két alapvető folyamat:
• Az Interneten terjed.
• Sokrésztvevős környezet (protokoll).
• Fizetési folyamat • Tanúsítási (visszaigazolási) folyamat,
SET (Secure Electronic Transmission)
SET (Secure Electronic Transmission)
• Mit biztosít?
• Biztonsági szolgáltatások:
– az üzenet integritását,
– a fizetési adatok titkossága,
– a pénzügyi adat eredetiségét,
– a rendelési adatok bizalmassága,
– az érzékeny adat kódolását.
– bankszámla adatok (pl. kártyaszám) azonosíthatósága, (digitális aláírás), – kereskedő azonosíthatósága, (digitális aláírás), – fizetési folyamat integritása, – különleges célú tanúsítások.
12
BIZTONSÁG az e-kereskedelemben. • Digitális aláírás szabvány: X.509 v3
AJÁNLÁSOK a nyílt architektúrájú integrált alkalmazási környezetre
EPHOS és GOSIP • AJÁNLÁSOK a nyílt architektúrájú integrált alkalmazási környezetre • CÉL: a globálisan elterjeszthető, nyílt, biztonságos alkalmazások szabványos kereteit megteremteni • EPHOS - ISO és CCITT ajánlások alapján. • A GOSIP USA és UK ajánlás.
A GOSIP architektúrája
EPHOS. Elemei: • • • •
dokumentum formátum karakterkészlet EDI (OSI, EDIFACT) virtuális terminál (ISO VT) • fájl transzfer (ISO FTAM) • üzenetkezelő rendszer • névtár
• • • • •
helyi hálózatok kábelezés LAN/WAN hálózatmenedzselés operációs rendszerek (POSIX) • adatbázis lekérdezés • biztonság • tranzakció feldolgozás
GOSIP profilok
• T-profil: távközlési profil. (Az OSI alsó 4 rétegével foglalkozik.)
• A-profil: alkalmazási profil. (Az OSI felső 3 rétegével foglalkozik.)
• F-profil: formátum profil. (A dokumentum és adatcsere formátumait határozza meg.)
• C-profil: karakter profil (A karakterkészletet definiálja.)
• S-profil: "általános" profil. (Biztonság, forgalomirányítás, címzés, menedzsment.)
13
A GOSIP modell a protokollok szerint
AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK STRATÉGIAI TERVEZÉSE
KÖVETELMÉNYEK A SZERVEZETTEL SZEMBEN •a működési hatékonyság növelése •a szolgáltatások minőségének javítása •a működési költségek jobb ellenőrzése •a vezetés ellenőrző képességének javítása
A tervezés • Tervezés: különböző tevékenységek szervezése bizonyos eredmények elérése céljából. • Cél: egy üzletet, vállalkozást a jövőnek építeni, a változásokat követve és menedzselve.
•ugyanazzal az erőforrással többet
A tervezés • stratégiai • taktikai • operatív szinteken valósul meg.
Stratégia • Elvek gyűjteménye: mi vagy mivé lesz a vállalat? Minden szervezetnek van stratégiája, még ha informális, kimondatlan is.
A menedzsment határozza meg a stratégiát, => prioritások a tevékenységekben, az erőforrások felhasználásában.
14
Tipikusan a stratégia irányulhat
Taktikai tervezés.
• pénzügyi eredményre, • produktivitásra -"termék-vezérelt" szervezet
• A specifikációk konkrét szintje. A stratégia specifikus implementációjára irányul. A hosszútávú elképzeléseket kidolgozható, diszkrét lépések sorozatává bontja, amelyek közvetlenül elérhetők és menedzselhetők. Ezek a lépések mérhető erdeményekre kell, hogy vezessenek.
(nagy befektetés és hosszú termék-élet)
• a piac-vezérelt vállalat rugalmasságának fokozására (rövid életű termékek és szolgáltatások)
Operatív tervezés • A fizikai implementálás szintje. Kitűzi a megvalósítás fő mérföldköveit, konkrét menetrendet rendel hozzájuk, megtervezi a személyi és materiális költségeket (a szükséges munkaerővel, eszközökkel, megrendelésekkel, stb. foglalkozik).
STRATÉGIAI • • • • •
hosszabb távra (3-5 év) szolgál széles spektrumot fog át szervezeti célkitűzések által vezérelt előretekintő, de elérhető a vezetés elkötelezett iránta
Tervezési szintek STRATÉGIAI
TAKTIKAI
OPERATIV
Koncepcionális
Fejlesztési
Végrehajtási
Vállalati szint
Főosztály szint
Osztály szin
Általános irányítás Hosszútávú
Termék
Feladat
Középtávú
Rövidtávú
Stratégia és terv SZERVEZETI MŰKÖDÉSI STRATÉGIA INFORMÁCIÓS STRATÉGIA INFORMÁCIÓS RENDSZER TERVEI
15
MI INDOKOLJA A STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉST?
A STRATÉGIA TERVEZÉSI CIKLUS
• az informatika beépül a szervezet működésébe. • az ir nagy befektetést jelent, amit • változásra kell tervezni (időállóság), • erőforráskorlátok • többet és jobbat akarás
BEHATÁROLÁS (a projekt kiterjedése)
Stratégiai tanulmány
FELÜGYELET, hangolás
KIVITELEZÉS TERVEZÉSE
A TERVEZÉS LÉNYEGE
Tervek Infrastruktúra
Három alapkérdésre kell választ keresni: • Hol vagyunk most?
Koncepciók
Inf. stratégia Projektek
• Hová igyekszünk?
Hol vagyunk?
• Hogy jutunk el oda?
Miből ismerjük fel, hogy odaértünk? A tervek módosulnak, mert • változnak a célok • új lehetőségek tárulnak fel
Hogy jutunk el oda?
Hova igyekszünk?
A STRATÉGIA MEGHATÁROZÁSA ALTERNATÍVA
ALTERNATÍVA
Az elgondolások közös nevezőre hozása
ALTERNATÍVA
• Stratégiaismertető • Működési modellek a szervezetre • Irányítási és technikai koncepciók • Tervvázlatok a kivitelezéshez
16
A stratégiai tanulmány főbb részei
A stratégiaismertető dokumentum tartalma
• A szervezet működési környezetének leírása. • Célkitűzések és fontossági sorrendjük. • A szervezet működésének modellje. • A létező rendszerek felülvizsgálata. • Alkalmazási lehetőségek. • Alternatívák információs rendszerekre.
• A szervezet működési környezete és fejlődési iránya. • Az informatika szerepe és lehetőségei. • Az előrevezető út és annak megközelítése. • A szervezet számára várható előnyök. • Erőforrások, tervek, irányítás. • Műszaki-technológiai irány.
A STRATÉGIAI PROGRAM ALKOTÓ ELEMEI
A stratégiai program végrehajtása
• Új alkalmazások illetve a meglevők átalakítása. • Infrastruktúrafejlesztés. • Szervezeti működési változások. • Felmérések, tanulmányok.
• Irányítási koncepció: Pl. Pénzügy, munkaerő, beszerzés, biztonság, stb.
• Műszaki koncepció: Pl. Szabványok, rendszerfejlesztés, rendszerarchitektúra, kommunikációs hálózatok, üzemeltetés, minőség.
• A kivitelezés: magalapozása: stratégiai igény tervezése: taktikai megközelítés. Felügyelet, hangolás és felülvizsgálat.
AZ INFORMATIKA STRATÉGIAI IRÁNYA • Az informatika behatol minden részlegbe. • Könnyű hozzáférhetőség a számítógépes adatokhoz. Integrált rendszerek Infokommunikációs technika Szervezeti szintű adatbázis Virtuális magánrendszerek Adathozzáférés külső rendszerekből
• A felhasználó tulajdonosi jogokat kap. • Központi (távoli) informatikai funkció nyújt szolgáltatásokat.
A STRATÉGIA LEGYEN: • műszakilag megvalósítható, • pénzügyileg reális, • irányítható, • érthető.
17
