TARTJUK A SZAVUNKAT A választási vállalások teljesítése,

TARTJUK A SZAVUNKAT A választási vállalások teljesítése, 2002–2004

2

Tisztelt Olvasó! Magyarország európai integrációja, hazánk visszatérése Európa érték- és érdekközösségébe hosszú folyamat: a rendszerváltással vette kezdetét és folytatódik azt követően is, hogy május elsején Magyarország az Európai Unió tagja lett. A mögöttünk hagyott idő alatt mi, magyarok megtanultuk, hogy hazánk uniós tagsága nem önmagában értelmezhető cél, sokkal inkább eszköz – igaz, minden korábbinál hatékonyabb eszköz – arra, hogy befejezhessük Magyarország felzárkózását a modern, európai országokhoz. Tudjuk, ehhez változás és változtatás kell az élet oly sok területén: politikai kultúránktól az úthálózaton át, egészen az egészségügyig. Kormányom a változtatást önmagán kezdte: alternatívát mutatunk a régimódi, sokszor erőszakos és megosztó politizálással szemben, ami az elmúlt években kezdte eluralni közéletünket. A kiadvány, amit a kedves Olvasó most kezében tart, csupán eszköze, médiuma annak a modern, európai politizálásnak, amely Magyarország európai érdekérvényesítéséhez is nélkülözhetetlen lesz. Ez a kiadvány számadás, ha tetszik: elszámolás. A modern Európában megszokott, sőt elvárt forma, idehaza talán még újszerű. Számomra azonban természetes, hogy kormányzati ciklusunk félidejénél számot adjak a választópolgároknak azon ígéretek teljesítéséről, amelyek ismeretében egykor megadták nekünk a felhatalmazást közös ügyeink intézésére. Őszinte, mellébeszélés nélküli számvetést állítottunk, amelynek alapján tiszta lelkiismerettel nézhetünk azok szemébe, akik két évvel ezelőtt megtiszteltek bizalmukkal. Az elszámolás bizonysága annak, amit ki-ki a hétköznapokban maga is tapasztalhat: Magyarország ma higgadtabb, és derűsebb, életminőségét, gazdaságát tekintve fejlettebb ország, mint a kormányváltáskor volt. Magyarország ma demokratikusabb, modernebb és igazságosabb ország, mint két éve volt. Az eredmények okot adnak a bizakodásra, de nem arra, hogy elbízzuk magunkat. Dolgunk van. Immár nemcsak idehaza, de Európában is. Ez a felelősség szabja meg számomra a jövő feladatait.

Jól tudjuk: még többet kell tennünk azért, hogy új munkahelyeket teremtsünk. Ezért is tettük programunk egyik legfontosabb elemévé az ország gyorsforgalmi úthálózatának fejlesztését, azon belül is elsősorban az autópályaépítéseket. Európai tapasztalataink ugyanis azt mutatják, minden kilométernyi jó minőségű és megfizethető sztráda több befektetőt vonz, több új munkahelyet képes teremteni, mint amire az állam közvetlenül képes volna. Nemcsak új munkahelyeket kell teremteni, hanem meg kell őrizni a régieket is. A világgazdaságában ma éles a verseny. A magyar gazdaság pedig csak akkor lehet sikeres, ha „karbantartott” és folyamatosan gyarapodó szaktudásukon keresztül versenyképesek lesznek maguk a munkavállalók is, akik nemzetgazdaságunkat működtetik. Ezért szentelünk a korábbinál nagyobb figyelmet és több forrást a képzés, a felnőttoktatás lehetőségeinek bővítésére.

3

Különösen sokat kell még tennünk azért, hogy az emberek tovább és egészségesebben, jobb életminőségben éljenek, mint a huszadik század gyakran rossz lelki és fizikai állapotban lévő magyarjai. Ezért fogtunk hozzá a kórházak és mentőállomások felújításához, a műszerek és a mentőautók cseréjéhez, és ahhoz, hogy a gyógyítók végre anyagi megbecsülésben is részesüljenek. És ezért visszük végig az egészségügy korszerűsítésének nagyívű programját. Az Európai Unió már tagságunk legelső éveiben megsokszorozza lehetőségeinket. Az EU 2006-ig mintegy 1350 milliárd forintra egészíti ki az ország modernizálására szánt hazai forrásokat. Ahhoz, hogy ezt a pénzt minél nagyobb arányban legyünk képesek mindannyiunk hasznára fordítani, bátor, de reális tervek, komoly és jól megírt pályázatok szükségesek. A modern, európai országokban ugyanis nem a kormányok, vagy az állam szabja meg a jövő irányait, hanem maguk a polgárok. Az állam dolga „csupán” az, hogy

mindebben megbízható, kiszámítható társként támogassa őket. Ezért az előttünk álló évek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy a kormány folytassa eddigi gyakorlatát, és ne csak ösztönözze, de infrastruktúrával, anyagi forrásokkal, hozzáférhetővé tett szaktudással segítse is az életképes, szakszerűen megírt pályázatok elkészülését, az Európa kínálta lehetőségek kiaknázását. Az esélyt, amit uniós tagságunk jelent, közösen küzdöttük ki. Élni vele csak közösen, együttműködéssel tudunk. Sok sikert Magyarország! 2004. május

Medgyessy Péter, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke

Tartalom Demokratikus jogállam, önkormányzatok, közigazgatás (1–18.) .................................................................................... 4. Munkavállalók, vállalkozók (19–30.) ..............................................................................................................................11. Szociális biztonság, család, nyugdíjasok, lakás (31–47.) ...............................................................................................19. Egészségügy (48–55.) .................................................................................................................................................... 26. Oktatás (56–66.)............................................................................................................................................................ 30. Mezőgazdaság (67–76.) ................................................................................................................................................. 34. Környezet, közlekedés (77–83.) ..................................................................................................................................... 38. Értelmiség (84–88.) ....................................................................................................................................................... 42. Külpolitika, határon túli magyar kisebbség (89–92) ...................................................................................................... 44.

4

Visszaállítjuk a demokratikus jogállamot „Kormányom véget vet a hatalmaskodásnak, az önkényeskedésnek. Magyarországon újra demokratikus jogállamot teremt.”

1. „Kezdeményezzük új alkotmány kimunkálását, a választójogi törvény módosítását, az országgyűlési képviselők számának csökkentését, felelősségük növelését, munkájuk számonkérését.” • Az Alkotmánynak az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz, a népszavazáshoz szükséges módosítása megtörtént. 2003 decemberében az Országgyűlés elfogadta az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló törvényt. Az Alkotmány módosításával szélesedett a helyi választójog, és a kormány benyújtotta az önkormányzati választásokról, valamint a kapcsolódó választási eljárásról szóló módosító törvényjavaslatot is. • Elkészült és az Országgyűlés előtt fekszik az uniós ügyekben a kormány és az országgyűlés viszonyát szabályozó törvényjavaslat. Ez egyaránt módot nyújt a parlamentarizmus szabályai szerinti országgyűlési ellenőrzésre, valamint arra, hogy a kormány megfelelően képviselje a nemzeti érdekeket az uniós intézmények döntéshozatali eljárásaiban. • Az Országgyűlés előtt fekszik a jogalkotás rendjéről, a nemzetközi szerződéskötési eljárásról, az Alkotmánybíróságról és az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat. Ezek jelentős alkotmányjogi fejlesztést jelentenek, anélkül, hogy formálisan új alkotmányozási folyamatról beszélhetnénk. • 2004 februárjában a miniszterelnök kezdeményezte a kisebb parlament létrehozását valamint a köztársasági elnök közvetlen választását. A kisebb parlamentről elkezdődött a koalíciós egyeztetés, a kormánypártok tárgyalóasztalhoz hívták az ellenzéket is.

2. „A társadalmi párbeszéd intézményesítése, a civil szervezetek, az egyházak, a kisebbségek és az érdekképviseletek ellenőrző szerepe érdekében kezdeményezzük a parlament második kamarájának létrehozását.” • Az Országgyűlés előtt fekszik a kisebbségi törvény átfogó reformja, amely rendezi a kisebbségi önkormányzatok jogállását, megyei szinten is létrehozza az önkormányzataikat, továbbá biztosítékot teremt arra, hogy valóban csak a kisebbség tagjai döntsenek saját önkormányzataik megválasztásáról. A hazai közjog jelentős fejleménye lesz a kisebbségi regisztráció, amelyet az érintettek jelentős többsége támogat. • A társadalmi párbeszéd intézményeinek működése helyreállt, s a kormány kezdeményezi a Gazdasági Szociális Tanács, valamint az Európai Unióban való hatékony érdekérvényesítést biztosító Magyarország Európában Tanácskozás életre hívását. • A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény nagymértékben javítja a civil szervezetek és autonóm állampolgári kezdeményezések működési feltételeit. Az alapprogram létrehozása önmagában bizonyítja, hogy a kormány a civil társadalmat autonóm partnernek tekinti. 3. „Szavatoljuk a bíróságok függetlenségét és az igazságszolgáltatás működésének zavartalanságát. Helyreállítjuk a bírói mérlegelés jogát. Felállítjuk a táblabíróságokat, gyorsabbá és hatékonyabbá tesszük az igazságszolgáltatást.” • Megkezdődött az ítélőtáblák és fellebviteli főügyészségek felállítása, 2003-ban Budapesten, Pécsett és

5

Szegeden, 2005 januárjában pedig Győrött és Debrecenben kezdik meg működésüket. • Megkezdődött az új Polgári Törvénykönyv és a Büntető Törvénykönyv kidolgozása. A Büntető Törvénykönyv már végrehajtott módosításai ismét biztosítják a bírák mérlegelési jogát a büntetések kiszabásakor. • 2003 júliusában, illetve novemberében, két lépcsőben sor került a bírák és ügyészek fizetésének 50%-os emelésére. • Törvény biztosítja, hogy az Országos Igazságügyi Tanács és a legfőbb ügyész önállóan készítse el a fejezet költségvetését, és azt a kormány változtatás nélkül, a költségvetés részeként terjeszti a parlament elé. • Az igazságszolgáltatás átfogó reformjának keretében jelentős intézkedésekre került sor: újjászerveződött

a pártfogó felügyelő rendszer, és elfogadásra került a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája; előkészítés alatt áll a bírói, ügyészi életpálya biztonságát garantáló szabályozás, valamint a büntetés-végrehajtás intézményi reformja; a kormány két új, korszerű, magántőke bevonásával építendő börtön létrehozásáról döntött. 4. „Kormányom tiszteletben tartja a sajtószabadságot, megszünteti a hatalom beavatkozását a tömegtájékoztatás ügyeibe.” • A kormány helyreállította a közszolgálati médiumok törvényes működését, eltörölte a készülékhasználati díjat. • A kormány benyújtotta az Országgyűléshez a médiatörvény jogharmonizációs célú módosítását.

6

5. „Kormányom védelmezi a gondolkodás, a lelkiismeret és a vallás, a gyülekezés és a tiltakozás szabadságát. Az állam és az egyház szétválasztásának alkotmányos elveivel összhangban nem avatkozunk az egyházak belső életébe. Szövetséget ajánlunk a hívőknek, és támogatjuk az egyházakat. A család joga, hogy eldöntse: részt vegyen-e a gyermek a hitoktatásban.”

• A parlament elfogadta a 2003. évi CXXV. törvényt, amely átfogóan szabályozza az egyenlő bánásmód követelményét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Ezzel a kormányzat eleget tett alkotmányban foglalt kötelezettségnek. A törvényben foglaltak megvalósítására Országos Esélyegyenlőségi Program készül, amelyet az Országgyűléshez nyújtunk be elfogadásra.

• Az állam világnézetileg semlegesen működik, nem avatkozik az egyházak hitéleti tevékenységébe, de támogatja szociális, kulturális, egészségügyi tevékenységüket.

• 2003-ban az országgyűlés elfogadta a jogi segítségnyújtás intézményének létrehozásáról szóló törvényt. 2004 áprilisától az igazságügyi tárca felügyelete alá tartozó intézményrendszer biztosítja, hogy a szociálisan rászorulók ingyenes jogi tanácsadást és eljárást, jogi képviseletet kapjanak. A szintén az IM által működtetett roma antidiszkriminációs ügyfélszolgálati hálózathoz roma polgárok fordulhatnak jogi segítségért az őket ért diszkriminációs esetekkel kapcsolatban.

• Az egyházak társadalmi szerepének elismerését jelzi, hogy ismét a MeH-hez tartozik az állam és az egyházak kapcsolatának fejlesztése. • Az egyházak fenntartásában, illetve kezelésében működő közművelődési, kulturális intézmények rendszeres és megkülönböztetett támogatásban részesülnek. Befejeződött a Bazilika csaknem 3 évtizeden keresztül tartó teljes felújítása, 2004-ben pedig megindul a Mátyás-templom rekonstrukciója.

• A jogvédelem fontos és új eleme a családon belüli erőszak megakadályozása, az agresszív családtag távoltartása. Ezt szolgálja az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat.

• Mind 2003-ban, mind 2004-ben nőtt az egyházak támogatása. 2004-ben az egyházak kiegészítő támogatása a személyi jövedelemadó 0,8%-áról 0,9%-ára emelkedik, s tovább nő a nem állami humánszolgáltatók támogatása.

7. „Kormányom érvényt szerez a nemzeti és etnikai kisebbségek alkotmányos jogainak. Kezdeményezzük a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtését.”

6. „Kezdeményezzük a jogvédelem erősítését, a kisebbségi törvények módosítását, javítunk a cigányság helyzetén. Olyan jogi tanácsadó rendszert hozunk létre, amelynek segítségével a rászorulók ingyenesen kaphatnak szakszerű eligazítást, és – ha szükséges – jogi képviseletet.”

• Egyeztetések kezdődtek a pártok között a parlament létszámának csökkentéséről. Medgyessy Péter miniszterelnök felvetette, hogy ennek a munkának a keretében a pártok tárgyaljanak a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtéséről. A választójogi reform részeként kerülhet sor a kisebbségek parlamenti képviseletének rendezésére.

• Számos területen nőtt a cigányság integrációját szolgáló programok költségvetési támogatása, a leginkább érintett szaktárcáknál külön szervezeti egységek (romaügyi miniszteri biztos) jöttek létre. A MeH-en belül Roma ügyekért felelős politikai államtitkárság biztosítja a koordinációt, melynek munkáját az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Roma Integrációs Igazgatósága is segíti. A Romaügyi Tanács, Cigányügyi tárcaközi bizottság irányításával a kormány új, a romák esélyegyenlőségét elősegítő középtávú programot dolgozott ki.

8. „Elhatároljuk magunkat minden politikai szélsőségtől. Fellépünk a fajgyűlölő, szélsőséges nézetek, akciók ellen.” • Egyértelművé vált a kormány elhatárolódása a szélsőséges nézetektől. Az ilyen nézetekkel szembeni hatékony és a többségi társadalmi akaratnak megelelő fellépést a kormány mindig a gyülekezés alkotmányos jogának tiszteletben tartásával valósítja meg.

7

9. „Kormányom határozott lépéseket tesz, hogy közéletünk kulturált legyen. Magatartásunkkal is tanúsítjuk, hogy van tisztességes politika és vannak tisztességes politikusok. Újabb árkok ásása helyett betemetjük azokat, amiket mások ástak. Semmit sem veszünk el abból, ami jó, de esélyt akarunk adni azoknak is, akiknek eddig nem volt.”

• A közigazgatási reform feladatainak meghatározására a kormány Koordinációs Bizottságot hozott létre. A közigazgatási rendszer korszerűsítésének célja: a) a hatékony, minőségi szolgáltatásokat nyújtó, „polgárbarát” közigazgatás; b) az állam demokratikusabb működése, a döntési szintek decentralizálása (regionális-kistérségi önkormányzatok).

• A kormány kormoly erőfeszítéseket tett és tesz a békés politikai légkör kialakításáért, de konszenzuskereső törekvéseiben ritkábban volt partner az ellenzék, mint azt az ország érdekei megkívánták volna.

• A regionális önkormányzati rendszer kialakítása – amely egyben államszervezeti reformot is jelent – több cikluson átnyúló feladat, amely egy sor kétharmados törvény módosítását is jelenti. A kormány kísérletet tesz arra, hogy az átalakítás koncepciójáról négypárti politikai konszenzus jöjjön létre, és e hoszszabb távon megfogalmazott célok alapján kerüljön sor a már ebben a ciklusban megtehető, elsősorban a területfejlesztés intézményrendszerének átalakítására vonatkozó lépésekre.

• A politikai gesztusok sorába illeszkedve – ígéretéhez híven – a kormány semmilyen, az előző kormány által biztosított jogszerű juttatást nem vont vissza, még azokon a területeken sem, ahol támogatáspolitikájában más elveket (pl. családtámogatás) kíván képviselni. Így továbbra is megmaradt a:  családi adókedvezmény;  diákhitel;  lakáshitelek támogatása (csak a társadalom igazságérzetét

sértő, a közpénzeket herdáló, a magas jövedelműeket indokolatlanul támogató elemek korrekciójára került sor).

• Folyik a közigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényjavaslat kidolgozása, szakmai és társadalmi vitája. A változtatás célja: egyszerűsíteni az államigazgatási eljárásokat.

11. „Kormányom vállalja a közigazgatási reform befejezését, az államigazgatási eljárások egyszerűsítését, a közigazgatási egyezség bevezetését. Továbbra is számítunk a közszolgálatban dolgozó szakemberek munkájára.”

• Minden ellenkező híresztelés ellenére nem volt tisztogatás a minisztériumokban. A munkájukat végző köztisztviselőkre a kormány politikai nézeteiktől függetlenül számít, szakmai munkájukat elismeri. Ugyanakkor a kormány pontosította a főtisztviselői kar kinevezésének feltételeit, a korábbi politikai megfontolások helyett ezek szigorításával szabott gátat a politikai klientúra építésének; a hatékony és takarékos állam kialakítása érdekében 2003 végén 10 százalékkal csökken a központi közigazgatás és intézményei létszáma, csökken a vezetői szintek száma, egységessé és nyilvánossá válnak a gépkocsi és mobiltelefon használat szabályai; a kormány átfogó programot készít elő az olcsóbb, de a polgároknak magasabb színvonalú ellátást biztosító állam megteremtésére.

• A reform szakmai-tudományos megalapozását szolgálta az IDEA-program elindítása. A gyakorlati tapasztalatok megszerzésére hat helyszínen indultak kistérségi modellkísérletek.

• A kormány előterjesztése alapján a Parlament elfogadta a kistérségi társulásokról szóló törvényt, amely segít megoldani a kicsi és hátrányos helyzetű önkormányzatok problémáit.

10. „Átfogóan rendezzük a civil szervezetek támogatásának rendszerét.” • A Nemzeti Civil Alapprogram keretében 2004-től jelentősen nő a civil szervezetek támogatása. A költségvetés az 1%-os felajánlásokkal megegyező összeggel járul hozzá működésükhöz, ami várhatóan 6-7 milliárd forint támogatást jelent.

8

12. „Biztosítjuk a közigazgatás elérhetőségét: ahol indokolt, a hét minden napján, akár a nap 24 órájában is. Egyszerűsítjük és humanizáljuk az állam és az emberek kapcsolatát az adóigazgatásban, a vámeljárásokban, a pénzügyi ellenőrzésben, az egészség- és nyugdíjbiztosításban.” • A közigazgatási eljárás szabályainak módosítása, az e-kormányzat, e-önkormányzat egyaránt az állam és az állampolgár kapcsolatának minőségét kívánja megváltoztatni. A hatékony ügyintézést szolgálja a kiterjesztett okmányirodai rendszer is. • A közszolgáltatások színvonalának emelését szolgálja a különböző ellátások korszerűsítési programjainak felgyorsítása, a közszférával szembeni teljesítménykövetelmények kialakítása. 2004-ben minden okmányiroda bekapcsolódik az internetes ügyintézési rendszerbe. Az Európa Terv kapcsán a kormány célul tűzte ki a középületek gyermekbarát átalakítását és a gyermekekkel kapcsolatos ügyek soron kívüli intézését. 13. „Felszámoljuk az önkormányzatok pártszínek szerinti megkülönböztetését, újraindítjuk a pártsemleges, közös – kormányzati és önkormányzati – fejlesztési programokat.” Az önkormányzatok pártszínek szerinti megkülönböztetése megszűnt, ezt jól mutatja a címzett és céltámogatások elosztása, illetve a különböző pályázatok elbírálása. • 2003-ban jelentősen nőtt az elsősorban a közalkalmazotti béremelések fedezetét szolgáló működési támogatás. Tavaly növekedtek viszont a közvetlenül a területi felzárkóztatást szolgáló források. Ezek elsősorban az elmaradott kistérségek – ezen belül is a 42 leghátrányosabb helyzetű – településeinek fejlesztési támogatását szolgálják. • 2004-ben jelentősen, 23%-kal – a 4-es metró és a fővárosi kerületek belterületi útjainak szilárd burkolattal történő ellátása figyelembevételével 45%-kal – bővül az önkormányzatoknak a közszolgáltatások színvonalának emelésére fordítható fejlesztési támogatása.

14. „Megerősítjük az önkormányzatok pénzügyi, gazdasági önállóságát. Ennek érdekében lényegesen több adóbevétel kerül a helyi önkormányzatokhoz. Növeljük az SZJA befizetés helyben maradó részét, az önkormányzatok rendelkezésére bocsátjuk a teljes gépjárműadót, megteremtjük részesedésüket a központi költségvetésbe befolyó áfából is.” • Nőtt az önkormányzatok részesedése az adóbevételekből. Az SZJA bevételekből a helyben maradó rész a korábbi 5%-ról 10-re emelkedett és a gépjárműadó is teljes egészében az önkormányzatokat illeti. • A 2003. évi költségvetési törvényben az országgyűlés jelentősen növelte a helyi önkormányzatok bevételeit: 260 milliárd forinttal, közel 30%-kal nőtt az állami támogatások és átengedett személyijövedelemadó-bevétel összege. Ez a növekmény teljes egészében fedezte az 50%-os közalkalmazotti béremelés 2003. évi kiadási többletét, s külön alap biztosított segítséget a bérproblémákkal küzdő településeknek. • 2004-ben az önkormányzatok 2 530 milliárd forintos bevétellel gazdálkodhatnak, több mint 6%-kal többel, mint 2003-ban. Ezen belül 1.239,9 milliárd forint a központi költségvetésből származó bevételük (állami támogatások és hozzájárulások, átengedett személyi jövedelemadó), közel 10%-kal, 108,4 milliárd forinttal magasabb, mint 2003-ban. Ez a támogatásnövekmény a szolgáltatások színvonalának megőrzése mellett lehetőséget ad többek között:  a szociális ellátások 6,3%-os emelésére  az iskolai étkeztetés növekvő támogatására, a rendszeres

gyermekvédelmi támogatásra szoruló gyermekek ingyenes óvodai étkeztetése mellet ingyenes bölcsődei étkeztetésük biztosítására is  az ingyenes tankönyvellátás szélesítésére  a szociális intézményekben a gyógyszerek áfa-kulcs emelkedésének kompenzálására  polgármesterek január 1-jei béremelésére  a helyi tömegközlekedés támogatására  az önkormányzatok szociális-oktatási feladatait biztosító normatívák a béremelés fedezetét is biztosító emelésére

9

 a lakossági energia-áremelés kompenzálására (a lakásfenn-

A pótlék nagysága január 1-jétől:

tartási támogatás minimális összege havi 1000 Ft-ról 2500 Ft-ra emelkedett, és a jogosultság normatívvá vált)  az infrastrukturális különbségek területi kiegyenlítésére  a kistérségi fejlesztések és kistérségi társulások ösztönzésére  Az EU-s fejlesztési pályázatokon való részvételhez szükséges saját forrás kiegészítésére  a budapesti 4-es metró megépítéséhez nyújtott támogatásra �  Fővárosi kerületek belterületi útjainak burkolására.

• A tűzoltóság vonulós állományába tartozók veszélyességi pótléka 2004. január 1-jétől az illetményalap 45%-a.

15. „Kormányom a közbiztonság érdekében a Belügyminisztériumot önálló közigazgatási és rendészeti ágazatra választja szét. Felújítjuk a rendőrségi konszolidációs programot, korszerűsítjük a rendőrség technikai rendszerét. Kiemelt béremelést nyújtunk a rendőröknek, segítjük lakásügyeik megoldását. Jelentős létszámemeléssel megerősítjük a lakosság biztonságát közvetlenül védelmező rendőrkapitányságokat, folytatjuk és befejezzük a rendőrőrsök kiépítését.”

16. „Végigvisszük a haderőreformot. Helyreállítjuk a katonai pálya tekintélyét, támogatjuk a reform veszteseit. 2006-ig megszüntetjük a sorkatonai szolgálatot. Önkéntes, hivatásos hadsereget hozunk létre.”

• 2003-ban központi intézkedések eredményeképpen elsősorban a helyi rendészeti szervek, kapitányságok, tűzoltó szervezetek és határőr-kirendeltségek dolgozóinak keresete emelkedett. A hivatásos állomány szolgálati jogviszonyára vonatkozó törvény módosítása július 1-től a helyi fegyveres szerveknél is illetménypótlékot állapít meg, aminek eredményeképpen 7000 tiszt illetménye emelkedett 8%-kal (átlagosan 8-10 ezer Ft-tal), több mint 23 ezer tiszthelyettesé pedig 6%-kal (átlagosan 6 ezer Ft-tal). Ismét jár a tűzoltóknak veszélyességi pótlék – az illetményalap 22,5%-a –, amit a tűzoltók január 1-éig visszamenőleg kaptak meg. • 2003 júliusától a szolgálati törvények hatálya alá tartozók lakáshiteleire is kezességet vállal az állam, ami a köztisztviselőkhöz hasonlóan jelentősen megkönynyíti az érintettek lakáshoz jutását. • 2004. január 1-jétől emelkedik a rendvédelmi szervek helyi szintű szerveinél szolgálatot teljesítők pótléka.

 Felsőfokú végzettségűeknél  Középfokú végzettségűeknél

15% 10%

• 2003-ban 335 darab járőr és helyszínelő személygépkocsit szerzett be a rendőrség. A „látható rendőrség” programjának végrehajtásával 2003 és 2005 között 2000 fővel emelkedik a rendőrkapitányságok hivatásos állománya.

• A védelmi felülvizsgálat eredményeinek megfelelően megkezdődik a haderő átalakítása, korszerűsítése. Az átalakítás 10 éves programja összhangban van a még az előző kormány idején, 2002 tavaszán elfogadott, és azóta az új kihívásokhoz igazított Nemzeti Biztonsági Stratégiával, de lényeges változás, hogy már 2004– 2006 között jelentős lépéseket kíván tenni a korszerű – modern és finanszírozható – hadsereg kialakítása érdekében. Ennek részeként 2004-ben az utolsó sorkatona is leszerel, és helyüket hivatásos hadsereg veszi át. • A minisztérium és a honvédség létszáma a jelenlegi 43 500 főről 2004-ben

37 500 főre

2006-ra

35 000 főre

2013-re

30 000 főre csökken.

• Korszerűsödik a haditechnika, koncentrálódnak a fegyvernemek: 2006-ig több bázis, kiképző- és logisztikai központ bezárásra kerül. A használaton kívüli laktanyákat a kormány hasznosításra az önkormányzatoknak adja.

10

17. „Kormányom radikálisan átalakítja a sporttörvényt. A minőségi sport támogatását az alapoktól biztosítjuk.” • 2004-ben megszületett az új sporttörvény, amely csökkenti a sport irányításának centralizáltságát, nagyobb szerepet ad az autonóm szervezeteknek, összhangot teremt más törvényekkel. A törvény alapján felállítandó Nemzeti Sporttanács június végén alakul meg. • 2004-ben átfogó sportutánpótlás-nevelési program indult hét sportágban, mely kiválasztásra és mérésre alapozva a minőséget helyezi előtérbe. • A Nemzet Sportolója cím első 12 kitüntetettje a Magyar Sport Napja alkalmából 2004. május 6-án kapta meg az elismerést.

18. „Kormányom törvény- és adóhatóság előtti egyenlőséget biztosít állampolgári és politikai értelemben egyaránt. Társadalmi ellenőrzés alá rendeljük a közpénzek felhasználását. Kezdeményezzük a tények feltárását, a korrupciós ügyekben a felelősségre vonást. Új törvényt kezdeményezünk az APEH-ről. Létrehozzuk az állampolgárok adó-ügyeiben felelős parlamenti biztos intézményét. Azonnali hatállyal megszüntetjük az APEH-kommandókat.” • Az MFB tevékenységének módosítása, a közbeszerzési törvény alkalmazása, és az üvegzseb-törvénycsomag (amely több törvény módosításával a magánszférába is követhetővé teszi a közpénzek útját) együttesen biztosítják a közpénzekkel és a közvagyonnal történő átlátható, ellenőrizhető gazdálkodást. Az üvegzsebtörvény hatékony végrehajtása érdekében a kormány határozatban rögzítette az államháztartás, a költségvetési szervek átláthatóbb, nyilvánosabb működéséhez szükséges korszerűsítési feladatokat. • A nemzetközi előírásokkal összhangban megszűnt a költségvetésen kívüli, ellenőrizhetetlen finanszírozás és gazdálkodás. Az államháztartás részévé vált az autópálya-finanszírozás, a korábban az MFB-n keresztül történt kifizetések. (A tavalyi államháztartási hiány egy jelentős része az előző kormány pénzügyi „örökségének” rendezéséből fakadt.) • Kormányzati befolyástól mentesen működik az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés, érvényesül az állampolgárok törvény és adóhatóság előtti egyenlősége. • Az adónyomozók az APEH-től ismét a rendőrség kötelékébe kerültek.

11

Megerősítjük a munkavállalók jogait „Kormányom biztosítja és kiterjeszti a munkavállalók jogait. Megerősíti az állam szociális felelősségét. A gazdaságban is érvényesíti az azonos és egyenlő elbánás elvét.”

19. „Elősegítjük 3-400 ezer új munkahely létrehozását.” • 2002–2003 fordulóján megállt a foglalkoztatás 2001 végén megkezdődött visszaesése. 2003-ban a foglalkoztatásban jelentkező struktúraváltás ellenére ismét emelkedett a foglalkoztatottak száma, a negyedik negyedévben már 64 ezerrel több embernek volt munkája, mint egy évvel korábban. Csak közvetlen kormányzati munkahelyteremtő beruházások révén 10.500 új munkahely jött létre. Míg az előző hónapokban a foglalkoztatottak számának növekedésével együtt, ha kis mértékben is, de – éppen a növekvő gazdasági aktivitást jelezve – az álláskereső munkanélküliek száma

is emelkedett, 2003 második félévében már az ő létszámuk is csökkent 2002. hasonló időszakához képest. • 2003-ban a foglalkoztatási helyzet kedvező irányú változásában már jelentős szerepet játszottak a Medgyessykormány gazdaság és foglalkoztatáspolitikai intézkedései. Így többek között:  A személyi jövedelemadó-csökkentés révén a béremelés ter-

hein az állam osztozik a munkáltatókkal. A reálbérek gyors növekedése így nem okozott a versenyképességet rontó hirtelen tehernövekedést a vállalkozóknak, nem csökkentette foglalkoztatási szándékaikat.  Jelentősen nőtt a közmunkaprogramok támogatása, a közcélú foglalkoztatás. Míg ennek összege az előző kormány idején csupán évi 2 milliárd forint volt, addig ezt az új kormány már 2002-ben 2,5 milliárddal emelte, 2003-ban pedig az EU forrásaival együtt közel 6 milliárd forint szolgálta a közmunkavégzést. Az önkormányzatok 2003-ban 13 milliárdot fordíthattak közcélú foglalkoztatásra.  A kormány jelentősen csökkentette az alkalmi munkavállalás közterheit, melynek hatására megduplázódott az Alkalmi Munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, 70%-kal nőtt az eladott közteherjegyek értéke.  Új támogatások ösztönzik az újbóli munkába állást: a munkanélküli járadék 270 napos folyósítását követően az aktívan állást keresők újabb 180 napig, ha 45 éven felüliek, 270 napig álláskeresést ösztönző juttatást kapnak, ami az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 85%-a, ma havi 18 530 Ft; a képzésben részt vevő, legalább három eltartottal rendelkező munkanélküliek keresetpótló juttatásának összege a duplájára emelkedett.  Kiemelt támogatást kapnak a romák és a 45-50 év feletti munkavállalók foglalkoztatását segítő programok.  Az FMM és az IHM 2003-ban 1,3 milliárd forintot fordított 1370 új távmunkahely létrehozására.

12

• 2004-ben a gazdaságpolitika és a foglalkoztatáspolitika közös törekvése a foglalkoztatás stabilitásának megőrzése és erősítése, a foglalkoztatási és aktivitási színvonal növelése, a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése, a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően meghatározó humánerőforrás fejlesztése. • 2004-ben a nagy fejlesztési programok megindításával, az Európai Unió fejlesztési forrásainak felhasználásával, a vállalkozások beruházásainak, fejlesztéseinek támogatásával a gazdaságpolitika egésze új munkahelyek létrehozását, a foglalkoztatás bővítését ösztönzi.

 2003-ban a hozzájárulási kötelezettség terhére a válla-

latok 60 ezer saját munkavállalót képeztek 3,8 milliárd Ft-ért. 2004-ben a képzésbe bevont munkavállalók száma 65 ezer főre, a felhasznált támogatás 4,1 milliárdra emelkedik.  Az „Élhetőbb Faluért” program a leghátrányosabb helyzetű települések foglalkoztatási helyzetén javít. A program keretében 2004-ben 120 millió forint értékben indulnak speciális programok.

• Szakértők szerint önmagában az EU-s fejlesztések megvalósítása 2006-ig mintegy 100 ezer új munkahelyet teremt.

• Külön adókedvezmények ösztönzik a foglalkoztatást:  Beruházási értékhatár nélkül igénybe vehető a fejlesztési

adókedvezmény foglalkoztatást bővítő beruházásoknál, ha a foglalkoztatottak száma 300 (hátrányos térségben 150) fővel nő és 20%-ban pályakezdőket alkalmaznak.  A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása és a rehabilitációs hozzájárulás emelése. A megváltozott munkaképességűeket alkalmazó kisvállalkozók jelenleg a minimálbér felével, 2004-től a minimálbér teljes összegével csökkenthetik az adóalapot.  A szakképző iskolákban tanulók utáni kedvezmény növelése. A szakképző iskolában tanuló alkalmazottat foglalkoztatók 2003-ban hatezer forinttal csökkenthették adóalapjukat, 2004-től ez a minimálbér 20 százaléka is lehet.  A GYES-en, GYET-en lévők és az 50 éven felüli tartós munkanélküliek foglalkoztatása esetén nem kell a 3450 forint fixösszegű egészségügyi hozzájárulást befizetni.

• A foglalkoztatáspolitika közvetlen eszközeinek bővülése révén 2004-ben több mint 3 milliárd Ft szolgál a közmunka-programokra. Az önkormányzatok által szervezett közcélú foglalkoztatásra 15,2 milliárd forint jut. • 2003-tól új elemként jelenik meg a költségvetésben a felnőttképzés fejlesztése Támogatás

Fő / ezer

2003

0,5 Mrd Ft

35 000

2004

2,9 Mrd Ft

30 000

20. „Járulékkedvezménnyel ösztönözzük a 45 éven felüli nők és az 50 éven felüli férfiak újrafoglalkoztatását.” A különböző támogatásoknál előnyben részesítik a 4550 év feletti munkanélkülieket foglalkoztatókat. • A 2003 júliusától bevezetett álláskeresést ösztönző juttatás a munkanélküli járadék folyósítási idejét követően 6 hónapig nyújt további ellátást, de a 45 éven felüliek esetében 9 hónapig. • 2004 januárjától az 50 éven felüli tartós munkanélkülit foglalkoztató munkáltatónak nem kell megfizetnie az EHO-t. 21. „Biztosítjuk, hogy a bérek vásárlóértéke 25%-kal növekedjen.” • 2002–2003-ban kiugróan emelkedett valamennyi munkavállaló jövedelme, 2002-ben 13,6%-kal, 2003-ban 9,2%kal nőttek a reálbérek, s ezzel két év alatt a keresetek vásárlóértéke 25%-kal emelkedett. (Nagy különbséget mutat azonban a verseny- és a közszféra helyzete: míg a versenyszféra reálkereset-növekedése két év alatt várhatóan 16–17%, addig a közszféráé kb. 35% lesz.) • 2004–2006 között a reálbérek az elért magas színvonalat megőrizve, sőt növelve, évi 1–2%-kal emelkedhetnek.

13

A költségvetési prognózis szerint: 2004-ben

0–1%-kal

2005-ben

1–2%-kal

2006-ban

2–3%-kal

23. „A jelenlegi 20, 30, 40 százalékról 13, 25, 40 százalékra mérsékeljük a személyi jövedelemadót. Az adózási jövedelemsávok megváltoztatásával is csökkentjük az adóterheket.”

Személyi jövedelemadó

• A reálbérek a 2002–2006 közötti öt évben együttesen mintegy 32–33%-kal nőnek. Ha azt vizsgáljuk, hogy a Medgyessy-kormány intézkedései nyomán mennyivel emelkedik négy év alatt a munkavállalók reálkeresete, és a 2002-es reálbér-növekedésből csak a közalkalmazotti béremelés és az adójóváírás növekedésének hatását, vagyis a reálbér-növekedés felét tekintjük az új kormány eredményének, a reálbérek 25%-os növelésére vonatkozó ígéret akkor is teljesül.

• 2002/2003-ban a kormány jelentősen csökkentette a személyi jövedelemadó terhelést – az adóköteles jövedelmek átlagos terhelése 22%-ról 20,7%-ra mérséklődött –, de a személyi jövedelemadó sávjai nem változtak.  3000 Ft-ról 9000 Ft-ra nőtt az adójóváírás összege, 2002

szeptemberétől adómentes a minimálbér.  Szélesedtek az adósávok, az adójóváírást 1,35 millióig tel-

jes egészében, 1,95 millióig pedig részlegesen igénybe lehet venni.

• 2004-től tovább szélesednek a sávok és csökkennek az adókulcsok is (18, 26, 38%-ra). A bérek adóterhelése minden jövedelmi sávban csökken.

Járulékok 22. „Azonnali hatállyal visszahelyezzük jogaikba a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti intézményeit. Újra életre keltjük a kormány és az érdekképviseletek közötti egyeztetések rend szerét.” • Újra érdemi a párbeszéd a szociális partnerek – kormány, munkáltatók, munkavállalók – között. 2002 nyarán a legfontosabb országos megállapodások színtereként ismét megalakult az Országos Érdekegyeztető Tanács. Kölcsönös kompromisszumok árán mind 2002-ben, mind 2003-ban sikerült megállapodást kötni a következő évi minimálbérről, és az ajánlott béremelés mértékéről. Intézményes érdekegyeztetési fórummá vált a Közalkalmazottak Munkaügyi Tanácsa és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács. • Rendszeres a konzultáció a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel, gazdasági kamarákkal. A kormány együttműködési megállapodást kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint az Agrárkamarával.

• 2003-ban nem változott a munkavállalók által fizetett járulékok mértéke, az továbbra is 12,5% maradt, módosult viszont belső összetétele, a magánnyugdíj-pénztári befizetések emelése érdekében. (8,5%-ra nőtt a nyugdíjjárulék, 1%-ra csökkent a munkavállalói járulék és 3% maradt az egészségügyi járulék). A nyugdíjjárulék-fizetés felső határa a várható bruttó béremelésnek megfelelően 7,5%-kal emelkedett. • 2004-ben 1 százalékponttal nőtt az egészségügyi járulék mértéke. A nyugdíjjárulék-fizetés felső határa jelentősen, 26%-kal, az átlagkereset két és félszereséről annak háromszorosára emelkedik.

Adó- és járulékterhelés együttesen • Két év alatt a bérek adóterhelésének csökkenése és a járulékterhek 2004. évi emelkedése együttesen  változatlan bérek mellett egészen havi 260 ezer forintig a ter-

helés csökkenését eredményezte;  növekvő bérek mellett pedig 200 ezer forintig a terhelés csök-

kenését, a felett kis mértékű növekedését eredményezte.

14

(1) adó- és járulékterhelés az átlagkereset szintjén kormányváltáskor

38,3%

2004-ben

35,9%

25. „Nem kell majd személyi jövedelemadót fizetni a minimálbérek után.” • 2002 szeptemberétől adómentessé vált a minimálbér. 2003-ban úgy nőtt 15,9%-kal a minimálbér nettó öszszege, hogy nem változott a bruttó összege.

(2) adó- és járulékterhelés az átlagkereset 65%-án kormányváltáskor

30,5%

2004-ben

24,6%

(3) adó- és járulékterhelés a minimálbér szintjén kormányváltáskor

24,5%

2004-ben

13,5%

(4) adó- és járulékterhelés az átlagkereset háromszorosán kormányváltáskor

43,6%

2004-ben

46,7%

24. „Megszüntetjük a vállalkozók tételes egészségügyi hozzájárulását, egyszerűsítjük az adózást.” • 2003-ban 1050 Ft-tal (3450 Ft-ra) csökkent a tételes egészségügyi hozzájárulás. 2004-ben a részmunkaidős, illetve tartós munkanélküliek foglalkoztatásának ösztönzése érdekében nem kell megfizetni a GYES-en, GYET-en lévők esetében, illetve 45 éven felüli tartós munkanélküli foglalkoztatása esetén. Az OÉT-en történt megállapodás alapján 2005-ben további 1200 Ft-tal, 2250 Ft-ra csökken az EHO, 2006-ban pedig megszűnik, az ígéret tehát teljesül. • Az adózás egyszerűsítését szolgálja az EVA 2003. évi bevezetése. Az egyszerűsített vállalkozási adót 2003-ban évi 15 millió, 2004-ben pedig már évi 25 millió forint árbevételig lehet választani. • Az adózás rendjéről szóló új törvény számos ponton erősíti az adózók jogait, 2005-től széles körben válik lehetővé az elektronikus adóbevallás.

• 2004-ben 6%-kal 53 000 Ft-ra nőtt a minimálbér bruttó összege. A munkáltatók és a munkavállalók megállapodását a kormány azzal segítette elő, hogy egy új, kiegészítő adójóváírás bevezetésével 2004-ben is adómentes a minimálbér. A minimálbér nettó összege 2004-ben – az egészségügyi járulék egy százalékpontos növekedése mellett – 4,8%-kal emelkedik. • Két év alatt a minimálbér nettó összege 21,4%-kal emelkedik, miközben a munkáltatókat terhelő bérköltség – a tételes egészségügyi hozzájárulás csökkenését is figyelembe véve – mindössze 4%-kal nő. 26. „Kezdeményezzük a Munka Törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatát és módosítását.” • Már az első száz napban sor került a Munka Törvénykönyvének módosítására, amely többek között ismét kimondja, hogy az egyik heti pihenőnapnak kötelezően vasárnapra kell esnie és a vasárnap végzett munkáért a dolgozót pótlék illeti meg, illetve helyettesítési díj jár a mások helyett végzett munkáért. A szakszervezetek ismét szabadon gyakorolhatják jogosítványaikat. • A Munka Törvénykönyve 2003. tavaszi módosítása a jogharmonizációs kötelezettségek mellett számos ponton a munkavállalók jogait sértő hazai gyakorlaton kívánt változtatni. A módosítás növelte a munkaügyi ellenőrzés jogkörét és a kiszabható bírság mértékét is. • Létrehoztuk az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) rendszerét, mely 2004. május 1-től lépett működésbe. Ez a rendszer megteremti a munkaerőpiac átláthatóságának feltételeit, hozzájárul a munkavállalók biztonságához.

15

27. „A 2002–2006 közötti kormányzati ciklusban 38, 2010-ig 36 órára csökkentjük a heti, kötelező munkaidőt.” • A munkaidő-csökkentésre vonatkozó elképzeléseket az Országos Érdekegyeztető Tanács keretében kell kidolgozni. 28. „Új, lényegesen magasabb kereseteket biztosító bértáblát és szociális juttatási rendszert vezetünk be a közszolgálatban.” • 2002 szeptemberében életbe lépett a közalkalmazottak új, egységes illetménytáblája, amely átlagosan 50%-os béremelést biztosított több mint 650 ezer dolgozónak. • 2003. július 1-jétől megvalósult a köztisztviselők béremelésének 2. lépcsője, amely az illetmények to-

vábbi 15-20%-os emelkedését eredményezi. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 2003. évi módosítása számos új kedvezményt biztosít (ügykezelők visszaszervezése, ruházati költségtérítés emelése, nyelvvizsgapótlék emelése, a lakáshoz jutást segítő állami kézfizető kezesség a jövőben a 110 ezer köztisztviselő mellett a 60 ezer hivatásos állományú alkalmazottra is kiterjed). • Két lépcsőben – júliusban és novemberben – együttesen 50%-kal emelkedett a bírák és ügyészek fizetése. Megkezdődött az egységes közszolgálati törvény előkészítésének munkája. • A költségvetés másfél év alatt – a közalkalmazotti béremeléssel, a köztisztviselői béremelés 2003. évi második ütemének megvalósításával és a bírák-ügyészek fizetésének emelésével – mintegy 500 milliárd forinttal járult hozzá a közszféra kereseti színvonalának

16

növeléséhez. Hosszú évek óta először a közszférában dolgozók átlagkeresete – munkájuk társadalmi fontosságát kifejezve – meghaladja a versenyszférában dolgozókét. A közszférában dolgozók átlagkeresete a versenyszférában dolgozók keresetének százalékában 1999.

99,2%

2000.

97,5%

2001.

103,0%

2002.

117,4%

2003.

126,6%

• 2004-ben a közszférában dolgozó mintegy 850 ezer munkavállaló keresete is megőrzi reálértékét, az ehhez szükséges béremelés forrását a költségvetési támogatás mellett részben munkaszervezéssel, a közpénzekkel való szigorú takarékossággal maguknak az intézményeknek kell megteremteniük.

idejűleg emelkedett a legmagasabb jövedelműeknek a közterhekhez történő hozzájárulása. Az átlagkereset háromszorosának megfelelő jövedelemmel rendelkező 2002-ben fizetése 43,6%-át fizette ki adóban és járulékban, addig 2004-ben közterhei ennél 3% ponttal magasabbak lesznek, jövedelme 46,7%-át teszik majd ki. • Hasonló elvek vezetik a kormányt a szociális ellátások növelésében. A minden gyermekhez eljutó ellátások emelése, a rászorulóknak biztosított új juttatások, a nyugdíjak felzárkóztatása, a lakástámogatási rendzszer korrekciója egyaránt a szociális igazságosság és a szolidaritás érvényesülését jelzik. • 2002–2003-ban két év alatt a GDP várható mintegy 6–7%-os növekedése mellett a reálbérek 24, a nyugdíjak reálértéke 16–17%-kal emelkedik. 2004–2006 között a reálbérek évi 1–2%-os, a nyugdíjak reálértékének – a 13. havi nyugdíj bevezetésének köszönhetően – ennél dinamikusabb, évi 2–3%-os növekedése mellett: • 2002–2006. közötti öt év együttes növekedése GDP Reálbér Nyugdíj reálértéke

20% 32–33% 28%

29. „Szociálpolitikánkat a társadalmi igazságosság, a fenntartható szociális gyarapodás, a gyengék védelme és a szolidaritás vezérli. Mindenki számára biztosítjuk a tisztességes megélhetés lehetőségét. Szavatoljuk, hogy a gazdaság növekedésével arányosan javulnak az életkörülmények, minden kereső rétegben nőnek a jövedelmek.”

30. „Felszámoljuk a politikai megkülönböztetést a pályázatok, a Széchenyi-tervből elnyerhető támogatások elosztásában. Normatívvá tesszük a vállalkozói támogatásokat.”

• A kormány bér- és adópolitikai intézkedéseinek hatására 2003–2004-ben elsősorban az átlagos és az átlag alatti keresetűek nettó pozíciója javult. 2002– 2004-között az átlagkereset adó- és járulékterhelése 38,3%-ról 35,9%-ra, az átlagkereset 65%-ának megfelelő jövedelemé 30,5%-ról 24,6%-ra, a minimálbéré pedig 24,5%-ról 13,5%-ra mérséklődött. Ezzel egy-

Alapvető változás következett be a vállalkozók támogatásában. Az előző kormány közvetlen, vissza nem térítendő pályázati támogatásai helyett/mellett a valamennyi vállalkozás számára elérhető, elsősorban a beruházást, fejlesztést ösztönző normatív adókedvezmények és kedvezményes hitelek váltak a versenyképesség erősítésének fő eszközévé.

17

• 2003-ban mérséklődött a vállalkozások adóterhe, nőtt a fejlesztések támogatása.  A személyi jövedelemadóterhelés csökkenésével mérséklő-

dött a vállalkozókra nehezedő bérnyomás. A nettó keresetek növekedése meghaladja a bruttó keresetekét.  Kedvezőbbé vált az osztalékadózás • A kisvállalkozások megerősödését, terheinek mérséklését jelenti az EVA lehetőségének megteremtése.  A személyi jövedelemadóban és a társasági adóban is meglévő ún. kisvállalkozói kedvezmény (beruházásaik értékével évi 30 millió forintig csökkenthetik az adózás előtti eredményt) a szoftver termékekre és az ingatlanfelújításra, bővítésre is kiterjed.  Az EU szabályaival harmonizálva sor került a fejlesztési adókedvezmény szabályainak módosítására. Igénybevételének általános értékhatára 10 milliárd forintnyi beruházás maradt, de a hátrányos helyzetű térségekben 5 milliárdról 3 milliárdra csökkent.  A szélessávú internetszolgáltatást biztosító fejlesztésekhez, és az önálló környezetvédelmi beruházásokhoz a fejlesztési adókedvezmény már 100 millió forinttól jár.  Kedvező megállapodást sikerült elérni az EU-val a korábbi beruházási kedvezmény igénybevételéről. Az érintett vállalatok esetében csak a 2003-tól igénybevett támogatásaik alapján határozzák meg, hogy még meddig, s milyen öszszegben jogosultak a kedvezmény érvényesítésére.  A vállalatok lehetőséget kaptak adómentes fejlesztési tartalék képzésre. Az adózás előtti nyereség 25 %-a, legfeljebb 500 millió forint ún. fejlesztési tartalékba helyezhető és ezzel csökken a társasági adó alapja. A tartalékba helyezett összeget az adózó négy éven belül beruházásra köteles felhasználni.  Külön kedvezményként a vállalkozások már a 2002. évi nyereségük 20 %-át, legfeljebb 500 millió forintot adómentesen eredménytartalékba helyezhették, ha azt 2004. végéig beruházásra fordítják.  Széles körben vált lehetővé a gyorsított amortizáció. Minden 2003-ban és 2004-ben beszerzett vagy előállított teljesen új gépberendezés, felszerelés után (a járművek és ingatlanok kivételével) 50 %-os értékcsökkenési leírás alkalmazható, vagyis két év alatt írható le a korábbi 3–7 év helyett. Hasonlóan 50 %-os kulcs érvényesíthető a szellemi termékekre is.

• A vállalkozások adóterhei – túl a személyi jövedelemadó csökkenés jelentette megtakarításon – 2003-ban mintegy 60-80 milliárd forinttal mérséklődtek.

• A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében alapvető céllá vált a pénzügyi szolgáltatásokhoz, a hitelekhez való hozzájutás támogatása. Bővült a Széchenyi-kártya hitelkerete. • A köz- és a magánszféra együttműködésével megvalósuló fejlesztési programok indulnak (PPP). • A 2003 februárjában meghirdetett Európa Terv további hitelprogramokkal erősíti a vállalkozások versenyképességét, mérsékli a tőkehiányt:  Technológiai Felzárkóztatási Hitelprogram – 150 milliárd  40 milliárd forintos fejlesztési tőkeprogram  a magyar vállalkozók határon túli befektetéseinek támogatá-

sa – a Corvinus Rt. alaptőke-emelése 10 Mrd forintra.

• 2004-ben tovább csökken a vállalkozások normatív adóterhe és bővül a fejlesztéseket ösztönző kedvezmények köre:  a társasági adó 18%-ról 16%-ra csökkent  a 2004-től keletkező veszteség korlátlan ideig elhatárolható  a helyi iparűzési adónál a befektetett pénzügyi eszközök és

a kamatbevételek 50%-a levonható az iparűzési adó alapjából, az érdekegyeztetésben született megállapodás alapján pedig a helyi iparűzési adó 25%-a levonható a társasági adó alapjából  a visszafogott béremelkedés és a személyi jövedelemadó csökkentése révén nem emelkedik lényegesen a vállalkozások bérterhe. Az ÉT-ben kötött bérajánlás alapján 7-8%-os bruttó béremelkedés már biztosítja a nettó keresetek 6-7%-os növekedését, s ezzel a bérek reálértékének megőrzését, 0,5-1%-os növekedését. A minimálbérről szóló megállapodást a kormány a kiegészítő adójóváírás bevezetésével, a jövő évi adómentesség megteremtésével segítette elő.  Kedvezőbbé váltak a fejlesztési adókedvezmény szabályai: a) az értékhatár 10 milliárdról 3 milliárdra csökken, a hátrányos térségekben 3 milliárdról 1 milliárdra, a létszámnövelési feltétel 500 főről 100-ra csökken (hátrányos térségben 50 főre); b) beruházási értékhatár nélkül igénybe vehető, ha a foglalkoztatottak száma 300 (hátrányos térségben 150) fővel nő és 20%-ban pályakezdőket alkalmaznak; c) a szélessávú internet-eléréshez, illetve a környezetvédelmi beruházásokhoz hasonlóan az élelmiszer-higiéniai beruházásoknál is már 100 millió forint elegendő a jogszerzéshez; d) az adókedvezményt az eddigi 5 év helyett 10 évig lehet igénybe venni.

18

 Az adómentes fejlesztési-tartalék képzés lehetősége az ér-

dekegyeztetésben született megállapodás alapján 2004-től az egyéni vállalkozókra is kiterjed.  2004-től a középvállalkozások is igénybe vehetik az új beruházásokhoz korábban csak a mikro- és kisvállalkozásoknak biztosított adóalap kedvezményt.  A kisvállalkozások beruházási hiteleihez kapcsolódó – a kamat 40%-át érintő – adókedvezmény felső határa 5 millióról 6 millióra emelkedik.  Emelkedett a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása és a rehabilitációs hozzájárulás, valamint a szakiskolai tanulók utáni kedvezmény.  2004-ben a GYES-en, GYET-en lévők és az 50 éven felüli munkanélküliek foglalkoztatása esetén a vállalkozások mentesülnek a tételes egészségügyi hozzájárulás teljes összegének fizetési kötelezettsége alól. Az érdekegyeztetésben született megállapodás alapján 2005-ben 1 200 Ft-tal csökken az EHO, 2006-ban pedig megszűnik.  A társaságiadó-fizetés szabályainak 2004. évi módosítása összességében több mint 60 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál az előző évhez képest.  Szélesedik az EVÁ-t igénybe vevők köre: a 15 milliós árbevételi határ 25 millióra emelkedik; Pénzügyi vállalkozások (pl. biztosítási ügynökök) is választhatják; nem kizáró tényező, ha már van 10%-ot meghaladó részesedése más evás vállalkozásban; Nem kell minden évben megismételni a bejelentkezést.

• A vállalkozásfejlesztést és a beruházás-ösztönzést szolgáló előirányzatok 2004-ben:  Beruházás-ösztönzési célelőirányzat: 11,7 Mrd Ft  Kis- és középvállalkozói célelőirányzat: 18,8 Mrd Ft  Turisztikai célelőirányzat: 10,6 Mrd Ft

• Az Európa Terv részeként 2003-ban megindult hitelprogramok keretében a kihelyezésekre jórészt 2004ben kerül sor:  150 milliárd forintos Európa Technológiai Felzárkóztatási hi-

telprogram.  A tőkehiánnyal küzdő vállalatok számára indított 40 milliárd

forintos tőkepótló hitelprogram.  A Corvinus Rt. – az üvegzsebtörvény szigorú szabályai-

nak megfelelő átalakítását követően – 2004-ben kezdte meg a határon túl terjeszkedni kívánó vállalkozások támogatását.

19

Megteremtjük a szociális biztonságot “Ez a kormány megteremti a feltételeket ahhoz, hogy tisztességes munkával minden család elegendő jövedelemhez jusson, és a munkával töltött évek után aktív, biztonságos időskor következzen.”

31. „Kormányom megállítja és visszafordítja a társadalom kettészakadását. Olyan, kiszámítható társadalombiztosítási rendszert építünk fel, amely megfelelő segítséget nyújt a munkanélküliség, a betegség, az anyaság és az időskor idejére. Megőrizzük az elmúlt évek családtámogatási rendszerének eredményeit, és a szolidaritási hálót megerősítve átalakítjuk a társadalmi újraelosztás rendszerét.”

32. „Felemeljük az anyasági támogatást, 10 ezer forinttal megemeljük a GYES-t, munkaviszonyként ismerjük el a GYES-en és a GYED-en eltöltött időt.”

• A száznapos programok keretében, illetve 2003– 2004-ben végrehajtott intézkedések már valóban egy új típusú, a szolidaritást, a felzárkózást, esélyteremtést szolgáló szociális rendszer felé mutatnak.

• A GYES összege – összhangban a nyugdíjminimum emelkedésével – 8,4%-kal, 1 700 Ft-tal nőtt. A szaktárca a kormányprogrammal összhangban a GYES és az ápolási díj összegének a minimálbérhez történő igazítását tervezi.

2003-ban • Januárban 50%-kal, emelkedett az anyasági támogatás, ikerszülés esetén pedig az eddigi kétszeresére.

20

• Az ismert bírósági döntések végrehajtásaként a kormány összesen 35 milliárd forintot juttatott el több mint 350 ezer kismamához. (Ez átlagosan csaknem 100 ezer forint többletet jelentett személyenként.) 2004-ben • A különböző, gyermekneveléshez kötött, a nyugdíjminimum százalékában meghatározott anyasági támogatások januárban a nyugdíjemelés mértékének megfelelően, 6,3%-kal nőnek. A GYES összege 1 400 Ft-tal emelkedik, vagyis két év alatt 3 100 Ft-tal. • A GYED összegének felső határa nem változik, továbbra is 83 000 Ft. A gyors béremelés hatására emelkedik az ellátás átlagos összege, és az adóváltozások eredményeképpen a nettó összege is. 33. „A nagymama-GYES mellett fenntartjuk a nyugdíjjogosultságot is.” • A kormány második száznapos programjának részeként 2002 decemberétől a nyugdíjas nagyszülők nyugdíjuk folyósítása mellett is jogosulttá váltak unokájuk gondozása esetén a GYES-re. Ezzel segíthetnek családjuknak a gyermeknevelésben. A nyugdíj melletti GYES biztosítása több ezer nagyszülő (jelenleg 4000 fő, ebből nyugdíj melletti igénybe vevő 3000 fő) számára teszi lehetővé jövedelme kiegészítését. (Távlatilag ez az ápolási díjra is kiterjedhet). 34. „Egyszeri 20 százalékkal megemeljük a családi pótlékot és az iskoláztatási támogatást. A gyermekét egyedül nevelő szülőnek 25 százalékkal magasabb családi pótlékot adunk”. Családi pótlék 2002–2003-ban: • 2002 szeptemberétől 20%-kal emelkedett a családi pótlék összege. Ismét egységessé vált a családi pótlék intézménye. (Az előző kormány a 6 éven fe-

lüliekét iskoláztatási támogatásnak nevezte át, és iskolalátogatáshoz kötötte. Ez utóbbi betartása ellenőrizhetetlen volt). Bevezetésre került a 13. havi családi pótlék intézménye, amely az ellátás további több mint 8 %-os emelését jelenti. Az egyedülállók korábban is magasabb családi pótléka nem lett arányaiban több. • A rendszeres gyermekvédelmi támogatás összege 400 Fttal emelkedett (gyerekenként 4 200-ról 4 600 Ft-ra). 2004-ben • Átlagosan 5,5 százalékkal nő a családi pótlék összege. A tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülő családi pótléka közel 20 százalékkal emelkedik. • A rendszeres gyermekvédelmi támogatás összege gyerekenként havi 500 Ft-tal, az idei 4 600 Ft-ról 5 100 Ft-ra, 11%-kal emelkedik. 2004-től a rendszeres gyermekvédelmi támogatás összege a mindenkori nyugdíjminimum 22%-a, emelése a jövőben automatikusan követni fogja annak emelkedését. 35. „Hozzáférhetővé tesszük a támogatást azon dolgozók számára is, akik nem tudják teljes egészében igénybe venni a családi adókedvezményeket.” • A választási ígéretnek megfelelően megmaradt a családi adókedvezmény intézménye, de összege nem emelkedett. A szociális támogatások igazságosabb elosztása érdekében a minden gyermekhez eljutó családi pótlék növelése vált ismét a gyermekes családok támogatásának fő eszközévé. • Csökkent a családi adókedvezmény igénybevétele. Öszszege 2002-ben 83 milliárd volt, 2004-ben várhatóan 67 milliárd lesz. Ennek oka, hogy az átlag és átlag alatti keresetűek adója jelentősen csökkent. (2001-ben 76 milliárd, 2002-ben az évközi emelés hatására már 127 milliárd, 2004-ben pedig már 222 milliárd forint lesz az adójóváírás összege.)

21

36. „Az érintettek visszakapják a tőlük 1999-ben törvénytelenül elvett 52 milliárd forintot. Ez átlagosan 19 ezer forint személyenként.” • 2002 júliusában több mint 3 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő kapta meg egyszeri juttatásként azt a 19 000 Ft-ot, amit a FIDESZkormány 1999-ben a törvényi előírások módosításával elvett tőlük. A kormány az idős emberek kárpótlására összesen 60 milliárd forintot fordított. • 2002-ben a miniszterelnök vezetésével újjáalakult az Idősügyi Tanács. A Tanács a miniszterelnök tanácsadó, konzultatív testületeként részt vesz a nyugdíjasokat érintő döntések előkészítésében. 37. „Olyan, kiszámítható társadalombiztosítási rendszert építünk fel, amely megfelelő segítséget nyújt az időskor idejére”. • A Medgyessy-kormány az 1997-ben széles társadalmi egyetértéssel elfogadott törvény előírásainak betartásával, és a reálisan várható ár- és bérprognózisok alapján határozza meg a nyugdíjemelés mértékét.  2003 januárjában 5%-os fogyasztói áremelkedés és

11,8%-os nettó keresetnövekedés alapján 8,4%-kal emelkedtek a nyugdíjak. Hosszú évek óta először, novemberben nem a tervezettnél gyorsabb fogyasztói áremelkedés miatt került sor a nyugdíjak januárig visszamenőleges újabb 2,2%-os emelésére. A nyugdíjasok fogyasztói árindexe 2003-ban nem érte el az 5%-ot, a korábban vártnál gyorsabban emelkedtek viszont a nettó keresetek. A 2003. évi kiegészítésre, szemben a 2000–2001. évek gyakorlatával nem azért került sor, mert a gyors áremelkedés miatt veszélybe került a nyugdíjak reálértékének megőrzése, hanem azért, hogy a magasabb reálbér-növekedésnek megfelelően a nyugdíjak vásárlóereje is a tervezettnél gyorsabban, 5,8% helyett az 53. heti nyugdíjjal és az özvegyi nyugdíjemeléssel együtt 8%-kal emelkedjen.  2004-ben a költségvetés a tervezett 5,8%-os fogyasztói áremelkedés és a nettó keresetek 6,8%-os növekedése alapján a nyugdíjak januári 6,3%-os emelését tartalmazza. És természetesen, ha akár a bérek, akár az árak emelkedése gyorsabb lesz a tervezettnél, a törvény betűjének és szelle-

mének megfelelően novemberben januárig visszamenőleg kiegészítő nyugdíjemelésre kerül majd sor.

• A mai fiatalok és a jövőbeni nyugdíjasok anyagi biztonsága érdekében a Medgyessy-kormány ígéretének megfelelően megerősítette a magánnyugdíj-pénztárakat. Az 1997-ben elfogadott nyugdíjreform alapján már az előző kormánynak 6%-ról 8%-ra kellett volna emelni a magánnyugdíj-pénztári befizetéseket. Ehelyett 6%-on befagyasztotta – havi mintegy 5 000 forinttal csökkentve ezzel a fiatalok jövőbeni nyugdíját – és számos más eszközzel rendítette meg az öngondoskodásba vetett bizalmat. A garanciarendszer megerősítése mellett a kormány 2003-ban 6-ról 7%-ra, 2004-ben pedig 8%-ra emelte a magánnyugdíj-pénztári befizetéseket. Ezzel – ha négy év késéssel is – megvalósítja a társadalmi konszenzussal megalkotott törvény előírását, helyreállítja a törvényekbe vetett bizalmat. 38. „Bevezetjük a 13. havi nyugdíjat” • 2003-ban megkezdődött az ígéret megvalósítása. November második felében kapták kézhez a nyugdíjasok egyhavi emelt nyugdíjuk negyed részét, az 53. heti nyugdíjat. Ennek átlagos összege 12 500 Ft, ez összesen 34,2 milliárd forinttal növelte a nyugdíjasok jövedelmét. • 2004-ben két részletben – május és november hónapban – történő kifizetéssel kétheti (53. év 54. heti), 2005-ben háromheti, 2006-ban pedig a teljes 13. havi nyugdíjat kapják meg az idős emberek. • A 13. havi nyugdíj bevezetése egyúttal azt is jelenti, hogy a törvény szerint járó nyugdíjemelésen felül 2003–2006 között évente 2,1–2,1%-kal, összesen 8,3%-kal magasabb nyugdíjemelésre kerül sor. 39. „A nyugdíjak emelése nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt áremelkedéshez fog igazodni.” • A kormány, amennyiben szükséges, a jövőben is minden év novemberében a nyugdíjasok fogyasztását terhelő tényleges áremelkedésnek megfelelően korrigálja visszamenőleg az év elején végrehajtott nyugdíjemelés mértékét.

22

40. „Visszaállítjuk a méltányossági nyugdíjemelés lehetőségét.”

42. „Rugalmassá tesszük a nyugdíjba vonulás lehetőségét.”

• 2002 nyarától a legnehezebb élethelyzetben lévő nyugdíjasok ismét kérhetik nyugdíjuk méltányosságból történő emelését, amit az előző kormány megszüntetett.

• Folyamatban van a rugalmasabb nyugdíjba vonulásra lehetőséget adó átfogó javaslat előkészítése.

• 2002–2003-ban összesen közel 2 milliárd forintból 360 ezer nyugdíjas nyugdíjának havi 2-3 ezer forintos emelésére nyílt lehetőség. A 2004. évi költségvetés további 750 millió forintot szán arra, hogy a lehető legtöbb nyugdíjemelési kérelmet ki tudják elégíteni. (Az emelést azok kérhetik, akiknek a nyugdíja nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét. Bár az emelés nem jár kötelezően, hanem a körülmények mérlegelésével adható, a kormány minden, a feltételeknek megfelelő igényt megpróbál kielégíteni, ezért az emelés végrehajtására csak a források függvényében kerülhet sor, előnyben részesítve a hosszú szolgálati idővel rendelkezőket, a 70 éven felülieket és a rokkantakat.) 41. „50%-kal emeljük az özvegyi nyugdíjat.” A kormány két lépcsőben, 2003–2004-ben teljesíti a saját jogú nyugdíj mellett özvegyi nyugdíjban is részesülő több mint félmillió idős embernek tett ígéretét. • 2003-ban a saját nyugdíj mellett özvegyi nyugdíjban részesülők özvegyi nyugdíjának összege, és a megözvegyülők ellátásának a mértéke 25%-kal emelkedett. Az emelés átlagosan 2.600 Ft többletet jelentett, az átlagosan 11 ezer forintos ellátás összege 14 ezer forintra emelkedett. (Éves szinten ez újabb 17,1 milliárd forint többletjövedelmet jelentett az érintetteknek). • 2004 novemberében újabb 20%-kal, 25%-ról 30%-ra nő az özvegyi nyugdíj összege, illetve mértéke, évi 19 milliárd forint újabb többletet biztosítva. • 2004 végén tehát az érintett özvegyi ellátásra jogosultak elhunyt házastársuk nyugdíjának már nem csupán 20%-ára, hanem 30%-ára számíthatnak, ami 50%-kal magasabb, mint volt 2002-ben.

• Több tízezer ember korábbi nyugdíjba vonulását teszi viszont lehetővé, hogy a 2009-ig érvényes átmeneti szabályok szerinti előrehozott és a csökkentett öszszegű előrehozott nyugdíjba menőknél a szükséges szolgálati időhöz már nem csak az 1947 előtt született nőknél és az 1940 előtt született férfiaknál lehet hozzászámolni a gyermekkedvezményt – a gyermekenként 1, maximum 3 évet, fogyatékos gyermeknél a gyermekenként 1,5 évet. 43. „Kormányom a nyugdíjas szervezetekkel közösen alakítja ki a nyugdíjemelés új rendszerét.” 2002-ben a miniszterelnök vezetésével újjáalakult az Idősügyi Tanács. A tanács a miniszterelnök tanácsadó, konzultatív testületeként részt vesz a nyugdíjasokat érintő döntések előkészítésében. A nyugdíjemelés új mechanizmusára vonatkozó egyeztetéseknek is ez lehet a fóruma. 44. „Kiszélesítjük a közgyógyellátásban részesülők, és a rendszerbe kapcsolt gyógyszerek körét.” • A tárca most dolgozza ki a közgyógyellátás új rendszerét, amely a jövőben elsősorban nem a közgyógyellátásban rendelhető gyógyszereket kívánja korlátozni, hanem a beteg éves keretét határozná meg, másrészt a gyógyszerrendelést egy kézbe, a családorvoséba központosítaná (ez utóbbi már megvalósult a 28/1993. (II.17.) Korm. Rendelet módosításával). • A szociális törvény 2003. évi módosítása meghatározta azt a jövedelemhatárt, amelynél alacsonyabb összegben az önkormányzatok nem állapíthatják meg a méltányossági közgyógyellátás jövedelemhatárát (a nyugdíjminimum 150, egyedülállóknál 200%-a).

23

45. „Biztosítjuk a nyugdíjasok számára a kulturális lehetőségeket, megkönnyítjük a munkavégzést és a munkavállalást.”

46. „800 ezer, illetve 1,2 millió forintra emeljük a gyermekenként járó lakástámogatást.” Lakásépítési kedvezmény

• Nem módosult a nyugdíj melletti bérjövedelmek adózására vonatkozó kedvezmény. • A második száznapos program részeként 2002. decemberétől a nyugdíjas nagyszülők nyugdíjuk folyósítása mellett is jogosulttá váltak unokájuk gondozása esetén a GYESre. A nyugdíj melletti GYES biztosítása több ezer nagyszülő (jelenleg 4000 fő, ebből nyugdíj melletti igénybe vevő 3000 fő) számára teszi lehetővé jövedelme kiegészítését. (Távlatilag ez az ápolási díjra is kiterjedhet.)

• 2002 decemberében egy gyermek után 500 ezer, a második és harmadik gyermek után 1,1+1,1 millióra emelkedett a családok lakásépítési kedvezményének összege, amit két gyermek után az állam megelőlegez. • 2004 áprilisától egy gyermek után 800 ezer, a második és harmadik gyermek után 1,2+1,2 millióra emelkedett a lakásépítési kedvezmény összege.

24

• Ugyancsak 2004 áprilisától a megelőlegezett lakásépítési kedvezmény igénybevételére vonatkozó korhatár 35 évről 40 évre emelkedett. Megelőlegezett lakásépítési kedvezmény esetén a házaspárok a két gyermek megszületését 3+3 év helyett 4+4 évre vállalhatják. Lakás-takarékpénztári támogatások • A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény módosítása nyomán az állami támogatás összege évi 36 ezerről 72 ezer forintra növekedett. A lakáshitelek kamattámogatása • 2003-ban módosultak a kamattámogatás feltételei. Az állam a luxusigények kielégítése és a befektetési

célú lakásvásárlások kivételével továbbra is jelentős összegű – jövedelmi helyzettől független, a felvett hitel nagyságával növekvő mértékű – támogatást ad a lakáshitelek kamattámogatásának formájában. A lakáshitel törlesztő részletéhez nyújtott adókedvezmény • 2004-től módosul a lakáshitel adókedvezménye. A módosítás nem érinti a valóban első otthonukat megszerző vagy a gyermekvállalás miatt nagyobb otthonra vágyó átlagos és átlag alatti jövedelmű családoknak az otthonteremtés legnehezebb első öt évében nyújtott támogatást. A lakáshitel jelenlegi, minden szociális megfontolástól függetlenül 20 évre biztosított évi 240 ezer forintos összegben járó kedvezményének összege  új lakásnál 40%, maximum évi 120 ezer Ft, 15 milliós hitelig;

25

 használt lakásnál 30%, maximum évi 120 ezer Ft, 10 milli-

ós hitelig;  évi 3,4 millió Ft jövedelemig teljes összegben, 4 millióig csökkenő mértékben jár, ennél nagyobb jövedelemnél megszűnik. Azoknál az adózóknál, akiknek házastársa GYES-en van, ez a jövedelemhatár 1 millió forinttal emelkedik (4,4–5 millió);  5 évig érvényesíthető, egy lakás után.

47. „Négy év alatt 150-180 ezer lakás épül, ebből legalább 25 ezer állami támogatással készülő önkormányzati bérlakás lesz. 2006-ra bérlakáshoz juthat minden mai igénylő. A rászorulók téli fizetési gondjainak enyhítésére bevezetjük a „tél-nyár” számlát.” Lakásépítés 2002-ben

31 511 lakás

2003-ban

35 543 lakás épült.

• 2004-ben várhatóan 40 000 lakás épül a költségvetés prognózisa szerint. Bérlakásépítés • A közvetlen állami támogatás mellett a bérlakáspiac kialakulásának elősegítésével biztosítható, hogy bővüljön a bérlakások száma. 2002-ben 20 Mrd Ft, 2003-ban 10 Mrd Ft, 2004-ben pedig 7 milliárd forint költségvetési támogatás áll rendelkezésre az önkormányzati bérlakásépítés közvetlen támogatására. 2003-ban a pályázatoknál a korábbi 70-80%-ról 50-70%-ra módosult az állami támogatás aránya (a magasabb támogatás a hátrányos helyzetű településeket illeti meg). Rászorulók lakásfenntartási támogatása • A rászorulók lakással kapcsolatos rezsikiadásainak mérséklése érdekében 2004-től – a szociális törvény módosításával – az önkormányzatok által adható lakásfenntartási támogatás minimális összege havi 1 000 Ft-ról 2 500 Ft-ra emelkedik, s ennek forrásaként 3 milliárd fo-

rinttal nő az önkormányzatok költségvetési támogatása. A nyugdíjas háztartásokban pedig a minden év novemberében kifizetésre kerülő, idén 53. heti, 2006-ban már 13. havi nyugdíj jelent segítséget a télen megnövekvő rezsiköltségek kifizetéséhez. • A kormány fontosnak tartja, hogy enyhítse a lakosság leginkább rászoruló, szociálisan hátrányos helyzetben lévő rétegeinek terheit. Ezt segíti egy olyan intézkedéscsomag, amely biztosítja a lakosság közüzemi díjtartozásával és hiteltartozásával kapcsolatos adósságok konszolidációját. A kormány által elfogadott program 2005. január 1-jével indul, és többféle eszköz – hitelelengedés, adósságkezelés, fogyasztásmérők – egyidejű alkalmazásával segíti a hátrányos helyzetű családokat.

26

Valódi egészségügyi reformot hajtunk végre “Célunk, hogy a magyarok éljenek minél tovább, éljenek minél több évet egészségesen, és javuljon az egészségügyi szolgáltatások színvonala: legyen hatékonyabb, kulturáltabb és emberibb.”

48. „Kormányom nemzeti programot indít annak érdekében, hogy az egészség mindenki számára elérhető legyen.”

49. „Haladéktalanul hozzálátunk a kórházak és a többi egészségügyi intézmény rendbetételéhez.” A gyógyító-megelőző ellátás támogatása

• Elkészült a megújult népegészségügyi program, az egészség évtizedének Johan Béla programja. Jelentős lépések történtek a súlyos válságban lévő egészségügy konszolidálása érdekében, 2002-ben 150, 2003-ban 170 milliárddal nőttek az egészségügyre fordított közkiadások. 2004-ben az egészségügyi reformnak az irányított betegellátási modellre alapozott folytatása, a magántőke bevonása és az Európai Unió támogatásával várhatóan megvalósuló fejlesztések adnak lehetőséget az ellátás színvonalának további emelésére.

• A kormány 2002-ben a költségvetés módosításával 50 milliárd forinttal egészítette ki az egészségügyi intézmények finanszírozását. • A 2003. évi költségvetés eredetileg a megemelt 2002. évi előirányzathoz képest további 136 milliárd forint többletet biztosított a gyógyító-megelőző ellátásra, megteremtve ezzel az előző év szeptemberében végrehajtott 50%-os béremelés forrását is.

27

• A 2004. évi források 42,5 milliárd forinttal haladják meg a 2003-as eredeti előirányzatot.  2004-től az Egészségbiztosítás finanszírozza a mentési felada-

tokat (17,5 milliárd Ft), a ritka műtéti ellátásokat (1 milliárd Ft).  Mintegy 6 milliárd forintra tehető az ÁFA-kulcs változásából

a sürgősségi betegellátás fejlesztése. Reális esély van arra, hogy a benyújtott EU-pályázatok elfogadása esetén 22,6 milliárd forint beruházás szolgálja az egészségügyi infrastruktúra fejlesztését az elmaradott régiókban.

fakadó költségnövekedés.  18 milliárd forint áll rendelkezésre fejlesztésekre.

• Két és fél év alatt, a kétéves költségvetés eredeti 2002. évi előirányzatához képest összességében 55%-kal nőnek a gyógyító-megelőző ellátásra fordított közkiadások. A gyógyító-megelőző ellátás eredeti költségvetési előirányzatai 2002.

430 milliárd Ft

2003.

615 milliárd Ft

2004.

665 milliárd Ft

• 2002. végén mintegy 3 milliárd forintos támogatással adósságkönnyítési program indult a súlyosan eladósodott kórházak helyzetének rendezésére. Ebben a programban azok az intézmények vehettek részt, amelyek vállalták működésük racionalizálását. • A tavalyi és az idei évben összesen 24 kórház rekonstrukciója kezdődött, illetve kezdődik meg. Közel 40 mentőállomás felújítása és 7 új állomás építése indul el. Folytatódik és 2006 elejéig befejeződik – a területi egészségügyi feladatokat is ellátó – Honvéd Kórház rekonstrukciója. 50. „Elérjük, hogy senki ne betegedjen meg azért, mert szegény, és senki ne szegényedjen el azért, mert beteg. Jobb műszerek beállításával javítjuk a gyógyítás feltételeit és a betegek komfortját.” • 2003-ban közel 15 milliárd forint fordítható egészségügyi szakmai programokra, fejlesztésekre. • 2004-ben 6,2 milliárd forint szolgál az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére. Folytatódik a műszercsere és komfortosítási program, a mentőszolgálat és

• 2 milliárd forint költségvetési támogatással olyan gépműszer program indult 2003-ban, és folytatódik 2004ben, amely a magántőke bevonásával (lízing, szolgáltatás vásárlás stb.) mintegy 15 milliárd forintnyi radiológiai illetve anaesthesiológiai és intenzív terápiás eszköz beszerzését teszi lehetővé, és a szakmai befektetőknek kiírt pályázat révén szolgáltatásvásárlással három év alatt jelentősen növeli a daganatos betegségek gyógyításához szükséges PET vizsgálatok számát. • 2004-ben 40 milliárd forintos Egészségügyi Fejlesztési Hitelprogram segíti a vállalkozások fejlődését, a járóbeteg-ellátás privatizációját. Ebből 25 milliárd Ft az egészségügyben dolgozókból alakult társaságok tulajdonszerzését segíti legfeljebb 15 éves lejáratú, kedvező kamatozású hitellel, 15 milliárd forintból pedig az egészségügyi kis- és középvállalkozások fejlesztéseihez, beruházásaihoz lehet 4–15 éves futamidejű hitelt nyújtani. • A betegek közérzetének javítása, a kulturált körülmények biztosítása érdekében 1 milliárd Ft-os támogatással kórházi komfort program valósult meg, amely a jövőben is folytatódik. • Szerkezetváltás és a hatékonyabb gyógyítást elősegítő finanszírozási intézkedések szolgálják a jobb betegellátást:  2004-ben már 2 millió lakosra terjed ki az irányított beteg-

ellátási modellkísérlet  Kórházon kívüli ellátás erősítése: egynapos sebészeti ellá-

tások befogadása; otthoni szakápolás fejlesztése; az egészségügyi és szociális szolgáltatások modellszerű integrálása; az otthoni és a gyógyintézeti HOSPICE ellátás fejlesztése (300 millió Ft elkülönítve); fogászati prevenció fejlesztése (200 millió Ft elkülönítve).  A népegészségügyi szűrővizsgálatok keretében tovább folytatódik a lakossági emlő- és méhnyak-szűrés, új elemként a vastagbélrák-szűrés modellprogramjai kerülnek bevezetésre.

28

51. „Minden magyar állampolgárnak alapvetően közpénzből kell hozzájutnia a számára szükséges egészségügyi ellátáshoz. A többi ágazatot meghaladó mértékben növeljük az egészségügy költségvetési támogatását.” • 2002–2003-ban a többi ágazatot meghaladó mértékben, több mint 300 milliárd forinttal nőtt az egészségügy költségvetési támogatása. 2004-ben az egészségügyi reform folytatása és az uniós források felhasználása járul hozzá az egészségügyi ellátás színvonalának emeléséhez. • 2004-ben a természetbeni ellátások – a gyógyító-megelőző ellátás, a gyógyszertámogatás – kiadási előirányzata 905 milliárd forint, ami 5,2%-kal haladja meg a 2003-as várható kiadást. 52. „Első lépésként 50 százalékkal növeljük az egészségügyi dolgozók bérét. Négyévente minden ápolónak egy évi bérével egyenlő hűségjutalmat adunk.” • A kormány késlekedés nélkül, 2002 szeptemberében végrehajtotta az egészségügyi dolgozók 50%-os béremelését, amely önmagában jelzi, hogy a kormány milyen kiemelkedő jelentőséget tulajdonít az egészségügyben dolgozó orvosok, ápolók megbecsülésének. Egy húsz éve dolgozó szakápoló 2002. elején mindössze 56 300 Ft-ot, az átlagkereset 46%-át kapta, mai 86 800 Ft-os garantált illetménye eléri az átlag 64%-át. Még jelentősebb a növekedés az orvosok fizetésénél. Egy pályakezdő szakorvos 2002. elején 71 100 Ft-ot keresett, ami az átlag fizetés 58%-a volt, mai kezdő fizetése 127 200 Ft, az átlagkereset 93%-a. 20 éves munkaviszony után egy szakorvos ma már nem csupán az átlagkereset 74%-át elérő 91 200 Ft fizetésre számíthat, garantált illetménye idén már 20%-kal meghaladja az átlagkeresetet, 163 200 Ft. • A 2004. évi költségvetés tartalmazza az orvosok ügyeleti díjának májustól életbe lépő új, az unióval harmonizált szabálya miatti emelésének összegét. A jogállási törvényből eredő kötelezettségek fedezetére biztosított 10 milliárd forintból 2,5 milliárd forint

a sürgősségi betegellátó rendszer racionális átszervezését szolgálja. • A kormány megteremti a szükséges gazdasági alapokat az ápolónők hűségjutalmának bevezetéséhez. 53. „Kezdeményezzük 3–400 új háziorvosi, 2–300 új gyermek-háziorvosi körzet kialakítását. Központilag finanszírozzuk a területi ügyeleti rendszer létrehozását. Elérjük, hogy a háziorvosi és szakorvosi vizsgálatokra előre tervezhető időpontokban, várakozás nélkül kerülhessen sor.” • A várakozási idő csökkentésére, a bejelentkezés rendszerének bevezetésére folynak kísérletek. • A háziorvosi körzetek számának gyarapítása érdekében növekedett a háziorvosi finanszírozás mértéke, melynek eredményeként a körzetek száma emelkedni kezdett. • A háziorvosi rendszerben 2003. évben kötelező előírás lett a programozott módon történő betegfogadás (előjegyzés és érkezési sorrend alapján), melynek eredményeként csökkent a rendelőkben a várakozási idő. Ennek megvalósításához jelentős pótlólagos forrást biztosított a kormány. • A sürgősségi ellátó rendszer reformját biztosító jogszabály várhatóan még idén hatályba lép. 54. „Megállítjuk a betegeket terhelő gyógyszerköltségek növekedését, ingyenessé tesszük a szívés érrendszeri megbetegedések, valamint a csontritkulás kezelésére szolgáló gyógyszereket.” • A szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők kezelésére szolgáló koleszterinszint-csökkentők 2003 őszétől kiemelt (90%-os) támogatásban részesülnek. • 2002 nyarán a kormány 46, majd év végén újabb 10 milliárddal emelte a korábban hamis inflációs prognózissal megtervezett gyógyszertámogatási keretet. A tényleges felhasználás 209 milliárd Ft volt.

29

• A megemelt összeghez képest a 2003. évi előirányzat 8 milliárdos növekedést biztosított, majd év közben további 25 milliárddal emelte a gyógyszerkassza támogatását. 2003-ban a gyógyszerkassza tényleges kiadása 242 milliárd, úgy, hogy a gyártókkal megkötött megállapodás alapján a túllépés összegét 12 milliárdot a termelők befizetnek a gyógyszerkasszába. 2003-ban a betegeket terhelő kiadások növekedése nem haladja meg az infláció átlagos mértékét. • 2004-ben a 2003-as eredeti előirányzathoz képest 12,6 százalékkal, 239 milliárd Ft-ra nő a gyógyszerek támogatása. A gyógyszertámogatás tervezett új – a piaci szereplők együttműködésén, az ellenőrzés és érdekeltség erősítésén, a pazarlás megszüntetésén alapuló – rendszerének kell biztosítania a megfelelő színvonalú ellátást, a beteg embereket terhelő térítési díjak elfogadható mértékét. • A 2004-es gyógyszer-támogatási előirányzat 56 százalékkal haladja meg a 2002-es eredeti előirányzatot. A gyógyszertámogatás eredeti költségvetési előirányzatai 2002.

153 milliárd Ft

2003.

217 milliárd Ft

2004.

239 milliárd Ft

• A betegeket és az idős embereket terhelő gyógyszerkiadások növekedési ütemének csökkentésére és a rohamosan növekvő egészségbiztosítói gyógyszerkiadások növekedésének mérséklésére, a kormány 2004-ben 180 napra 15 százalékkal csökkentette a megnövekedett gyógyszerárakat, és új, átfogó megállapodásra törekszik a piaci szereplőkkel. A tárgyalások már elkezdődtek, a kormány hosszú távú és tartós, a betegek érdekeit szem előtt tartó megoldásra törekszik.

55. „Átfogó programot indítunk az allergiát okozó, káros növények ellen. Megszervezzük, hogy négy év alatt negyedére csökkenjen a parlagfűvel borított terület.” • A parlagfű-mentesítés több tárca együttműködését követeli. Az Országgyűlés eseti bizottságának jelentését követően várhatóan még az idén tárcaközi és megyei koordinációs bizottság alakul a védekezés összehangolására. • 2003-tól lehetőség van arra, hogy a polgárok adójuk egy százalékát a parlagfű-mentesítésre illetve a népegészségügyi program megvalósítására ajánlhassák fel.

30

Európai színvonalra fejlesztjük az oktatást „Kormányom támogatást nyújt az oktatás, a képzés és továbbképzés európai színvonalú fejlesztéséhez.”

56. „Az iskolakezdés terheihez hozzájárulva, augusztus hónapban mindenkinek kéthavi családi pótlékot fizetünk.” • 2002 augusztusában bevezetésre került a 13. havi családi pótlék. Minden évben az iskolakezdéskor a családok kéthavi családi pótlékot kapnak. 57. „Bevezetjük az ingyenes étkezést az önkormányzati bölcsődékben és óvodákban.” • 2003 szeptemberétől a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult gyermekek számára ingyenes-

sé vált az óvodai étkezés. Jóval szélesebb körben vált normatívvá 2003 januárjától a rászorulók kedvezményes étkeztetésének támogatása a közoktatás intézményeiben. Valamennyi rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult, három- és többgyerekes vagy beteg és fogyatékos gyereket nevelő családban élő gyermek egységesen 50 %-os étkezési kedvezményben részesül. • 2004-ben 4,2 milliárd forinttal, 25 milliárdra nő a gyermekek iskolai és óvodai étkezésének támogatása, fedezetet biztosítva csaknem 400 ezer óvodás és iskolás 50%-os kedvezményes és több mint 100 ezer óvodás ingyenes étkezésére.

31

• Jövőre a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultak számára már a bölcsődében is ingyenes lesz az étkezés. A rászorultsági elv érvényesítése szociálpolitikai szempontból indokolt.

59. „Megvalósítjuk az „érettségi+3” programot: a középiskolai bizonyítvány mellé ingyenesen megszerezhető lesz a nyelvvizsga, a gépjárművezetői jogosítvány és a számítógép használói bizonyítvány.”

58. „Ingyenessé tesszük a tankönyveket az általános iskolák első nyolc tanévében.”

• 2003-tól a kormány átvállalja az utolsó éves közép- illetve szakiskolásoknak magas színvonalú számítógépes ismereteket nyújtó szakmaként elismert számítógépkezelői, vagy európai színtű felhasználói ECDL vizsgájának díját.

• A 2003–2005 között megvalósuló program – összhangban a kormányprogrammal – szociális szempontok szerint a középiskolákra is kiterjesztve biztosítja a tankönyvek ingyenességét. Már 2003 szeptemberében a gyermekek mintegy 40%-a ingyen jutottak a tankönyvekhez: a közoktatás 1–12. évfolyamán a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevelő vagy a három és több gyermekes családokban élő gyermekek, valamint az egyedülálló szülők gyermekei. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult egy-két gyermekes családok gyermekei pedig 2003ban az 1–4 osztályban, 2004-ben az 1–8 osztályban, 2005-ben pedig már mind a 13 évfolyamon szintén ingyen kapják a tankönyveiket. • 2004-ben tovább bővül az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak száma. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra szoruló egy-két gyermekesek már nem csupán az 1–4, hanem az 5–8 osztályban is ingyen kapják könyveiket. A tankönyvek 5%-os ÁFÁ-ját is figyelembe véve jelentősen, 3 milliárd forinttal mintegy 8 milliárdra nő a tankönyvtámogatás, ami 2004-ben 660 ezer gyermeknek biztosít ingyenes ellátást. A program jövőre is folytatódik: kiterjed a 9–13. évfolyamokra és összességében közel 750 ezer gyereket érint. • Az ingyenes tankönyvellátásban részesülők támogatása 2004-ben differenciálttá válik, jobban illeszkedve az adott évfolyamok tankönyvigényeihez: 1–4. évfolyamon

6 000 Ft

5–8. évfolyamon

9 600 Ft

9–13. évfolyamon

12 000 Ft

• A 2003/2004-es tanévtől kezdve a közép- és szakiskolások visszakapják sikeresen letett nyelvvizsgájuk díját is. 2004-től az önkormányzatok támogatásában jelenik meg ennek forrása, évi 500 millió forint. 60. „Kiteljesítjük a Sulinet programot. Az a célunk, hogy minden közoktatási intézményben legyen számítógép- és internet-hozzáférés.” • 2003-ban több mint 3 milliárd forinttal, 5,5 milliárd forintra nőtt a Sulinet program támogatása, 2004-ben is több mint 4 milliárd forint szolgál közoktatás fejlesztési célokat, ezen belül a Sulinet működtetését, technológiai fejlesztését. • A Közháló Program Sulinet alhálóján keresztül 2005-re minden magyar iskolának lesz internet-elérése. • A Sulinet digitális Tudásbázis program elindításához kapcsolódóan megkezdődött a közoktatási tananyagok digitalizálása, digitális oktatási segédanyagok létrehozása. A programhoz kötődően a pályázaton nyertes középiskolák 3,3 milliárd Ft értékben multimédiás prezentációs eszközöket kapnak. • A számítógépek otthoni elterjedését segíti, hogy a pedagógusok, a felsőfokú vagy felnőttképzésben résztvevők mellett 2003-tól azok a szülők is évi 60 ezer forintig leírhatják adójukból a számítógép beszerzésére fordított kiadásaikat, akiknek a gyermeke tanuló vagy főiskolaiegyetemi hallgató. 2004-től kibővül a jogosultak köre: már nem csak az oktatásban érintettek, hanem valamennyi, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély igénybe veheti a Sulinet-Expressz nyújtotta, évente maximum 60 ezer forintos adókedvezményt.

32

61. „A közoktatásban, a szakképzésben és az iskolarendszeren kívüli oktatásban egyaránt bővítjük az informatikai, és az idegen nyelvi ismeretek elsajátításának lehetőségeit.” • A számítógépes illetve nyelvvizsga díjának átvállalása mellett széleskörű program indult a fiatalok nyelvi képzésének fejlesztésére. • 2005-től a középiskolában idegen nyelvből letett emelt színtű érettségi vizsga már nyelvvizsgával lesz egyenértékű. • A közoktatási törvény módosítása alapján a középiskolák 2004-től nyelvi, informatikai előkészítő évfolyamokat („0-dik év”) indíthatnak. Az előkészítő évfolyamok részére 76 500 Ft/fő kiegészítő normatív támogatás jár. Ez az összeg eléri a jelenlegi kéttannyelvű osztályok finanszírozási szintjét. • Az Oktatási Minisztérium 2003-ban elindított Világ-nyelv programja lehetővé teszi, hogy a nyelvtanulás terén Magyarország behozza több évtizedes lemaradását. 62. „Ingyenessé tesszük az állandó lakóhely és az iskola közötti utazást.” • A lakóhely és az iskola közötti utazást egyelőre a korábbi mértékben támogatja az állam. Az ígéret megvalósítása a következő évek gazdasági teljesítményével összhangban történhet. 63. Tízezer új kollégiumi helyet teremtünk, felújítjuk a meglévő kollégiumi épületeket, a felsőoktatásban beindítjuk a „Collegium-21” programot. • 2003-ban elkészült az a program, amely a magántőke részvételével (PPP) 2006-ig 10 ezer új kollégiumi férőhelyet létesít. • 2004-ben 50%-kal, 33 000 forintról 50 000 forintra nő a hallgatók lakhatási támogatása, jelentősen javítva mintegy 135 ezer egyetemista és főiskolás

lakhatási körülményeit. 2004-ben a költségvetési források változatlan ütemezése mellett milliárdos nagyságrendben indulnak el a kollégiumi és más felsőoktatási beruházások. 64. „Diákhitelekkel és ösztöndíjakkal, kedvezményes tankönyvekkel és jegyzetekkel javítjuk a hátrányos anyagi helyzetű családok fiataljainak esélyeit a felsőfokú képesítések megszerzésére. 30 százalékkal megemeljük a hallgatói normatívát, és ezzel lehetővé tesszük az ösztöndíjak nagyobb emelését.” • 30%-kal emelkedett az államilag finanszírozott képzésben résztvevő mintegy 170 ezer fiatal ösztöndíját biztosító ún. hallgatói normatíva.

33

• Megszűnt a Postabank monopóliuma a diákhitelek nyújtására. 7 kereskedelmi banknál és több mint 100 takarékszövetkezetnél lehet igényelni, havi maximális összege 21 000 Ft-ról 25 000 Ft-ra emelkedett. 65. „Költségvetési eszközökkel támogatjuk, hogy a fogyatékos gyerekek a társadalom egyenrangú tagjává válhassanak.” • 2003-ban jelentősen, 40%-kal emelkedett a fogyatékos gyermekek, tanulók kollégiumi ellátásához járó külön normatíva, a fogyatékkal élő hallgatók jogai a felsőoktatási törvény módosításával bővülnek. A felsőoktatási intézményekben a fogyatékossággal élő hallgatók számára 100 000 Ft/fő kiegészítő normatívát nyújtunk a 2004. évi normatív finanszírozási rendszerben. • Felismerve, hogy a környezeti és munkafeltételeket kell elsődlegesen módosítani, költségvetési és Phare-forrásokból 2004-ben mintegy 1,3 milliárd forintot biztosítottunk pályázati keretekben arra, hogy az akadálymentes közlekedést a gyermekek számára a középületekben és sportlétesítményekben lehetővé tegyük. 66. „Egyszeri, jelentős béremelést adunk a pedagógusoknak, majd az országos átlagot meghaladó mértékben garantáljuk a bérek és más juttatások folyamatos növelését.” • 2002 szeptemberében sor került – óraszámemelés nélkül – a pedagógusok 50%-os, differenciált béremelésére. • 2004-ben a normatívák a költségvetéshez benyújtott módosító indítványok elfogadásával biztosított növekedése a források takarékosabb és hatékonyabb felhasználása mellett a pedagógusok reálkeresetének megőrzését teszi lehetővé. Emellett 2004-ben jelentősen emelkednek a pótlékok:  A pedagógusok minőségi bérpótléka 2004 szeptemberétől

havi 3 900 Ft-ról 5 000 Ft/hó-ra emelkedik. A növekedés 28,2 százalék.

 Az osztályfőnöki pótlék összege, amely jelenleg 2000–2500

Ft, 2004-ben legalább kettő és félszeresére nő szeptembertől. Ez az intézkedés közel 70 ezer osztályfőnököt érint.  A pedagógus továbbképzés támogatása fejenként évente 15 000 Ft-ra nő.  A pedagógus díszoklevelek juttatásai adómentessé válnak. Ide tartoznak az arany-, gyémánt-, vas-, illetve rubin-diploma adományozásával együtt járó pénzbeli elismerések. Az intézkedés évente több ezer pedagógust érint.

34

Virágzó mezőgazdaságot teremtünk „Kormányom felvirágoztatja a mezőgazdaságot és a magyar vidéket.”

67. „Olyan kiszámítható agrárpolitikát hirdetünk, amely új piacszabályozással megteremti az értékesítés és a jövedelemszerzés biztonságát. Kiszámítható, és a termelőknek tartós biztonságot nyújtó agrárrendtartást vezetünk be. Egyszerű, igazságos és korrupciótól mentes támogatáspolitikát alkalmazunk. Helyreállítjuk az agártermelők működési- és versenyképességét.”

• Az európai uniós tagság eredményeképpen gyökeresen átalakul a támogatások forrása. A 293 milliárd forintból:  54%-ot, 157 milliárd forintot a költségvetés;  46%-ot, 136 milliárd forintot pedig már az Európai Unió biz-

tosít;  közvetlen támogatás 76 milliárd Ft;  piaci támogatás 18 milliárd Ft;

• 2003-ban az agrár- és vidékfejlesztési támogatások hazai forrásból 11, a SAPARD-források figyelembevételével 21%-kal, 235 milliárd forintra nőttek. • Az elmúlt évek elmaradását követően tavaly működőképessé tettük a SAPARD-programot, akkreditáltuk a SAPARD hivatalt, több menetben bővültek a program által biztosított lehetőségek. • 2003 márciusában elfogadásra került az új agrárpiaci rendtartásról szóló törvény. A támogatási rendszer már részben azonossá vált az EU agrártámogatásaival, amely a termelői biztonságot szolgálja. Alapvetően új és az agrárium szereplőinek pénzügyi helyzetét segítő szabály, miszerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek – egyes jövedéki termékek kivételével – kereskedelmében 30 napos fizetési határidőt ír elő a törvény. Ugyancsak a termelők és feldolgozók védelmét erősíti, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek lakossági célú kereskedelmi értékesítési ára nem lehet alacsonyabb, mint a szerződésben meghatározott számlázott átadási ár. • 2004-ben 293 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatás szolgálja az agrártermelők versenyképességének növekedését. Ez az összeg 50 milliárd forinttal magasabb, mint a 2003-as, és 36 milliárd forinttal haladja meg az agrárfejlesztésről szóló törvény szerinti GDP arányos növekedés melletti összeget.

 Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 17 milliárd Ft;  Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 11 milliárd Ft;  SAPARD 14 milliárd Ft.

• Koppenhágában sikerül elérni, hogy az unió támogatását hazai forrásból kiegészíthessük. 2003-ban elfogadásra került az az országgyűlési határozati javaslat, amelyben a kormány kötelezettséget vállal a 2004. évi 25%-os EU-s közvetlen kifizetések 30 százalékpontos kiegészítésére. • Az EU közvetlen támogatásainak kifizetése az egyszerűsített területalapú támogatási rendszerben történik, 4,5 millió hektár a támogatásra bejelentett mezőgazdaságilag művelt terület. Az így elérhető kb. 17e Ft/ha támogatás a nemzeti kiegészítő támogatással a szántóföldi növényeknél 35 eFt/ha körüli összeget jelent. • A közös agrárpolitika magyarországi intézményrendszerét – rendkívüli mértékű elmaradást örökölve – az elmúlt időszakban gyors ütemben fejlesztettük. Létrejött a kifizető ügynökség (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal), felállt az állatok Egységes Nyilvántartási és Azonosító Rendszere és befejezéséhez közeledik a gazdaregisztráció és a parcellaregiszter adatbázisának feltöltése. E munkák eredményeképpen biztosíthatóvá vált az EU-támogatások fogadása.

35

68. „60–80 milliárd forint költségvetési támogatással egyszeri adósságkezelő programot hirdetünk a gazdálkodóknak.”

beruházásokat tesz lehetővé. A korábbi években az agrártámogatásoknak átlagosan 25%-a szolgálta a fejlesztéseket, 2003-ban ez az arány 30%-ra nőtt.

• A kormány elengedte az 1993–95 között, visszafizetési kötelezettséggel felvett agrárberuházási támogatások még hátralévő törlesztőrészleteit és kamatait. Ez a döntés az összesen 1,8 milliárd forint elengedésével 1100, 80%-ban egyéni gazdának az adósságcsapdából történő kikerülését biztosította.

• A forgóeszközhiteleket illetően jelentős előrelépés, hogy az élelmiszertermékek értékesítését segítő EXIM-Bank által nyújtott hitelekhez kamat- és kezességvállalást, a MEHIB által nyújtott, nem piacképes biztosításokhoz biztosítási díj-térítést vehetnek igénybe az érintettek, a támogatás összege egy év alatt 200 millió Ft-ról 1 milliárd forintra nőtt.

• 2002 végén a kormány 60 milliárd forintot fordított egyrészt a termelők éven belüli adósságainak rendezésére (45 milliárd), valamint az aszály- és árvízkárok enyhítésére (15 milliárd), ami mintegy 150 ezer termelő gondjait enyhítette. • A természeti csapások – aszály és fagykár – hatásainak mérséklésére a kormány 2003-ban 10 milliárd forintos kárenyhítő támogatást és 50 milliárd forint kedvezményes kamatozású hitelt nyújtott. • 2003-ban az Európa Terv keretében hároméves, 12,5 milliárd forint támogatást biztosító program indult a kedvezőtlen térségekben gazdálkodók éven túli hitelterheinek mérséklésére, ami közel 1500 mezőgazdasági vállalkozó számára 25 milliárd adósság törlesztését teszi lehetővé. 69. „Megújítjuk a tőkepótló hiteleket. Pótoljuk az elmúlt évtizedben elmaradt fejlesztéseket. Felújítjuk a forgóeszközhitelek rendszerét. A családi gazdaságokat elsősorban az áruhitelek rendszerével segítjük, miközben fenntartjuk a korábban adott támogatásokat.” • 2003-ban kamattámogatás formájában folytatódott a tőkepótló, éven túli lejáratú hitelek támogatása, egyes hitelekhez pedig kezességvállalás és költségvetési viszontgarancia kapcsolódott. • Az elmaradt fejlesztések pótlására tavaly több mint 50 milliárd forintra növekedett a beruházási támogatás, ami az eddigi legnagyobb összegű, mintegy 160-170 milliárd Ft értékű, nem csak szintentartó, hanem fejlesztési

• A családi gazdaságok támogatása alapvetően beolvadt az általános támogatási rendszerbe, kivételt képez a területalapú támogatás (amelynél 7000 Ft/ha helyett 9000 Ft/ha támogatás vehető igénybe), valamint a birtokfejlesztési célú hitelek kamattámogatása (10% pontos támogatástöbblet). • 2004-ben elindult, és április végére lezárult egy 160 milliárd forintot meghaladó hitelprogram, amely a gazdák uniós felkészülését segíti. • Ez évben a családi gazdaságok számára tervezett könnyítő változtatás a mezőgazdasági tevékenységből származó árbevételi határ eltörlése, a foglalkoztatható létszám növelése és az Európa Terv Agrárhitel programjának kezdeményezése a hitelmutató számításánál.

36

70. „Kormányom azonos versenyesélyeket biztosít minden mezőgazdasági vállalkozási formának.” • A különböző támogatásoknál megszűntek a politikai szempontú, indokolatlan megkülönböztetések. 71. „Az őstermelők adómentességének felső határát 500 ezer forintra emeljük. Biztosítjuk, hogy az őstermelők nyugdíjjogosultságot szerezhessenek és legyen egészségbiztosításuk.” A mezőgazdasági őstermelők adómentes bevételi határa: 2002.

250 000 Ft

2003.

400 000 Ft

2004.

600 000 Ft

• 2003-tól valamennyi mezőgazdasági kistermelő kedvezményes adózási értékhatára – a családi gazdálkodókhoz hasonlóan – 6 millió forint, és a falusi vendégfogadásból évente 600 ezer forint bevétel adómentes. A termelés biztonságát erősíti, hogy adómentessé vált az 5 évnél hosszabb idejű haszonbérleti szerződésből származó bevétel is. • 2004-ben valamennyi regisztrált egyéni mezőgazdasági vállalkozó jogosulttá válik értékcsökkenési leírás alkalmazására és a családi gazdálkodókhoz hasonlóan a tárgyi eszközök (föld) beruházási költségét egy összegben elszámolhatja. • 2004-től az őstermelők is nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék fizetésére és ennek alapján ellátásra jogosultak. 72. „A föld eladása helyett a tulajdonost és a használót egyaránt védő bérleti rendszert ajánlunk. Ösztönözzük, hogy a nyugdíjasok és a betegek hosszú távú bérleti szerződést kössenek – számukra életjáradék típusú szerződést dolgozunk ki. A földjüket tartósan bérbeadóknak részleges, vagy teljes adómentességet adunk.”

• A termőföldről szóló törvény módosítása helyreállította a földtulajdonosok jogait, lehetővé vált, hogy elsősorban azok a gazdák juthassanak földhöz, akik azt ténylegesen meg is akarják művelni, és megteremtődött a földhasználat – köztük a haszonbérlő – biztonsága. Az egyenlő esélyek és lehetőségek biztosítására egységessé tettük a bérleti időtartam felső határát, 20 évben meghatározva azt. Társadalmi ellenőrzés alá került a Nemzeti Földalap. A törvény módosítása megteremtette az átlátható, nyilvános, ellenőrzött működés szabályait. • A földvásárlás támogatása mellett a kormányzati politika a föld biztonságos, kiszámítható haszonbérletét kívánja ösztönözni. Ennek egyik fontos eszköze, hogy 2003-tól az 5 évnél hosszabb haszonbérleti szerződésből származó jövedelem adómentessé vált. • A Termőföldért Életjáradékot I. pályázati kiírás szerződéseit nagyrészt már megkötötték. Életjáradékot közel három és félezer fő kap majd, átlagosan havi 34 269 forint értékben. A pályázati kiírás alapján az állam mintegy 9 500 hektár termőföldterület tulajdonjogát szerezte meg, melyből 779 hektár erdő. • Az NFA kezdeményezi a földforgalom növelése és a birtokméretek optimalizálása érdekében egyes, 10 ha alatti bérelt területek eladását és folytatja a birtokegyesítési és birtokrendezési célú földcseréket, adás-vételeket. 73. „Megkülönböztetés nélkül megvásároljuk az alanyi jogú üzletrész-tulajdonosok üzletrészét, orvosoljuk az elmúlt években elkövetett súlyos igazságtalanságokat.” • A kormány befejezte a mintegy 63 Mrd Ft értékű mezőgazdasági szövetkezeti külső- és nyugdíjas üzletrészvásárlást. Elődje kötelezettségvállalását megvalósítva megteremtette a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt álló szövetkezetek üzletrészei megvásárlásának pénzügyi fedezetét és lebonyolította azt. • A kormány tervezi, hogy a felvásárolt üzletrészeket rendkívül kedvezményes feltételekkel – korrigált, 43 milliárd Ft névértéken – vételre ajánlja fel az érintett 572

37

szövetkezet tagjainak, alkalmazottainak és az integrációban résztvevőknek. Az értékesítés lebonyolítása késik azon szövetkezetek számára, amelyekben az állami tulajdonrész elérte a 25%-ot, a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény módosításával vált lehetővé a különböző támogatási programokban való részvétel, feloldva az állami részarány kizáró okát.

76. „A megfelelő méretű kistelepüléseken állami forrásból fedezzük az alapfokú oktatás, az egészségügy és a szociális alapellátás költségeit. Bekapcsoljuk ezeket a településeket a közlekedés országos rendszerébe. Támogatjuk az ivóvíz- és csatornahálózat, valamint a hulladékgyűjtés és -kezelés kiépítését.”

• A méltányosság jegyében a kormány ígéretet tett arra, hogy kárpótlásban részesíti a már felszámolt szövetkezetek volt üzletrész-tulajdonosait és az alanyi üzletrész-tulajdonosokat is. Ezzel párhuzamosan szükséges a szövetkezeti törvény módosítása vagy új szövetkezeti törvény megalkotása.

• A felsorolt célok a vidék- és területfejlesztés során, valamint az önkormányzatok támogatásánál megjelennek.

74. „Közvetlen állami támogatásokat adunk a beszerző és az értékesítő szövetkezetek, valamint a piacra jutást segítő szervezetek létesítéséhez és működéséhez.” • A közös piaci fellépést lehetővé tévő szervezetek, azaz a zöldség-gyümölcs szektorra jellemző termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ), a beszerző és értékesítő szövetkezetek (BÉSZ) és a termelői csoportok 2004-ben 7,2 Mrd Ft támogatást kapnak (ebből 2,9 Mrd Ft az előző évről determinált) működési és fejlesztési célokra. A támogatásnak köszönhető, hogy mintegy 100 TÉSZ alakult már meg. • Különösen fontos fejlődésük az EU-csatlakozást követően, hogy a magyar gazdák közösen jelenhessenek meg a közösség értékesítési és beszerzési piacain. 75. „Kormányom helyreállítja a szakértelem becsületét, ösztöndíjakkal bővíti a továbbtanuló vidéki fiatalok körét. A kedvezőtlen adottságú térségek községeiben letelepedő, fiatal szakemberektől átvállaljuk a diákhitel törlesztését. Kedvezményes kölcsönt és támogatást adunk a hátrányos helyzetű falvakban letelepedő fiatal szakembereknek.” • Az Európa Terv keretében pályakezdő, fiatal agrárszakemberek foglalkoztatásának támogatására, valamint mezőgazdasági szakmai továbbképzésre és átképzésre lehet pályázni.

• A még megfelelő méretű települések alapellátása teljes költségeinek átvállalása nem történt meg. Kétséges, hogy erre – a kistérségi fejlesztéssel összefüggésben – egyáltalán szükség van-e. A most formálódó közigazgatási-, illetve területfejlesztési reform elsősorban a kistérségek szintjén kíván magas színvonalú szolgáltatásokat biztosítani.

38

Fejlesztjük a közlekedést, kiemelt figyelmet fordítunk a környezetre „Kormányom felszámolja a közlekedés, a vízgazdálkodás és a környezetvédelem fejlesztésében elődje által okozott késedelmeket.”

77. „Meggyorsítjuk az autópályák, a városokat elkerülő, a kis településeket bekötő utak építését, a kombinált fuvarozási rendszer kialakítását, a víztisztító hálózatok megépítését, a vasút villamosítását. 800 km új autópályát és autóutat építünk. Hozzálátunk a 4-es metró építéséhez, a budapesti közlekedési körgyűrű befejezéséhez.” • Az Európa Terv megvalósításaként kormányhatározat tartalmazza a közúthálózat – beleértve a gyorsforgalmi úthálózat, valamint az elkerülő utak – hosszú- (2015-ig) és középtávú (2006-ig) feladatait. 2003–2006 között a középtávú programnak megfelelően:  431 km autópálya épül meg közbeszerzéssel  425 km hosszon megkezdődik a kivitelezés

d) 2006-ig megépülő szakaszok (257 km): M0 gyorsforgalmi út további szakaszai (11 km); M3-as Nyíregyházáig és Nyíregyháza elkerülő (61 km); M35-ös Debrecenig és Debrecen elkerülő (47 km); M6-os Budapest és Dunaújváros között (60 km); M7 Zamárdi–Balatonszárszó, Ordacsehi–Balatonkeresztúr,

Nagykanizsa–Becsehely, illetve Letenye–országhatár között (58 km); M70 Tornyiszentmiklós–országhatár (1 km); M8-as Dunaújváros–Dunavecse között a Duna híddal együtt (9 km); M9 51-es és 54-es sz. főutak között (10 km).

e) Megkezdett és 2007-ben átadásra kerülő szakaszok: M0, M6, M43 (200 km.)

 803 km autópálya építésének előkészítése folyik, illetve indul el.

A középtávú program részeként: a) átadott szakaszok (94 km):  2002. december: M3 Füzesabony–Polgár között (60+5 km)  2003. július: M9 Szekszárdi új Duna híd + autóút (20 km)

• A kormány erőfeszítései eredményeként 2004. március 12-étől az M5-ös autópálya Budapest–Kiskunfélegyháza szakaszára is érvényessé vált az országos autópályamatrica. Ezzel végre lezárult a több éve húzódó „AKAügy”, és elkezdődhetett a Kiskunfélegyháza–Szeged szakasz építése is.

2003. december: M30 Emőd–35-ös sz. út között Miskolc felé

(9 km)

• A vasút villamosítása tovább folyik, részben EU támogatással.

b) átadás előtt álló szakaszok 2004 végéig (56 km): M3 Polgár–Görbeháza (12 km) M30 35-ös sz. út–Miskolc (15 km) M7 Becsehely–Letenye (9 km) M70 Letenye–Tornyiszentmiklós (20 km)

c) 2005. decemberig átadásra kerül: M0, 4-es elkerülő, M5, M7, (89 km)

• Az Országgyűlés által elfogadott 2004-es költségvetés elsőbbséget biztosít a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének, ami a versenyképesség növelésének, új munkahelyek teremtésének és a régiók felzárkóztatásának is előfeltétele. 2004-ben 352,5 milliárd forint szolgálja a közlekedés országos hálózatának fejlesztését:

39

 197 milliárd Ft áll rendelkezésre a gyorsforgalmi úthálózat

fejlesztésére  10 milliárd Ft új gyorsforgalmi utak építésének előkészítésére  32 milliárd Ft az EU támogatásával megvalósuló útfejlesztésekre  71 milliárd Ft az útfenntartás és fejlesztés feladataira  14,8 milliárd egyéb fejezeti forrás vasúti, közúti és általános logisztikai beruházásokra.

• A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi törvény biztosítja a program végrehajtásának feltételeit, azzal, hogy 2005-ben 327, 2006-ban 347 és 2007-ben 415 milliárd forint forrást határoz meg a gyorsforgalmi utak építésére. • A kormány 2003 májusában döntött a 4-es metró első – az Etele tértől a Baross térig terjedő – szakasza építési munkáinak megkezdéséről. Az építkezés költségeinek 70%-át a kormány, 30%-át pedig a főváros biztosítja. A főváros egyúttal megkezdi a 4-es metró második, a Baross tértől a Bosnyák térig terjedő szakaszának

előkészítő munkálatait. 2004-ben 15,8 milliárd forint költségvetési támogatás biztosítja az első szakasz építésének megkezdését. • 2004-ben 8,45 milliárd forint támogatást kapnak a helyi tömegközlekedést fenntartó önkormányzatok. • A zsáktelepülések feltárását szolgáló bekötőút építési program a területfejlesztési elképzelések között szerepel. A 2003-ban létrehozott 12 md Ft-os Kistérségi és településfelzárkóztatási célelőirányzat egyik kiemelt célja a zsáktelepülések térségi kapcsolatainak erősítése. 2004-ben a korábbi négy alap (vállalkozási övezetek, kistérségi támogatási, felzárkóztatási és területfejlesztési célfeladatok), illetve a hét hátrányos helyzetű megye részére lehatárolt összegek összevonásával létrejött 22,5 milliárd forintos Terület- és régiófejlesztési célelőirányzatból lehet támogatást igényelni. 78. „Az 1,2 millió hektáros erdőtelepítési program részeként 300 ezer hektár erdőt telepítünk.” • Az agrártámogatások között szerepel az erdőtelepítés, ebből nagyobbrészt a mezőgazdasági művelésből kikerülő területeken valósul meg erdőtelepítés. A Vásárhelyi Terv részét képezi a Tisza ártereiben az eredeti erdőligetek helyreállítása. • A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás 2004. évi pályázata keretében az önkormányzatok és civil szervezetek belterületi faültetés támogatására pályázhatnak. 79. „2004-ben befejezzük a Tisza és mellékfolyói teljes körű árvízvédelmi rendszere, valamint a Duna –Tisza köze kiszáradását gátlóhálózat megépítését, zöld folyosót hozunk létre.” • A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló programot (Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése) a kormány 2003 októberében elfogadta, a szükséges törvénymódosítások kidolgozása megkezdődött.

40

• 2004-ben 8 milliárd forintos támogatással megkezdődik a Vásárhelyi Terv megvalósítása, amely nem csupán a Tisza mentén élők árvízi biztonságát teremti meg, de egyben új lendületet ad a térség terület- és vidékfejlesztésének. 2004–2007 között a Vásárhelyi Terv keretében 130 milliárd forintnyi beruházás valósul meg, aminek fele közvetlenül az árvízvédelmet, másik fele vidékfejlesztési, tájgazdálkodási, infrastruktúra fejlesztési célokat szolgál. • Elkészült a Duna–Tisza közi homokhátság vízháztartásának biztosítására vonatkozó cselekvési program. A kormány-előterjesztésben szereplő feladatok – az érintett tárcákkal egyeztetetten – két területre helyezik a hangsúlyt:

• Az elkövetkező öt évben mintegy 10 milliárd Ft költségvetési támogatással – és emellett körülbelül ugyanennyi európai uniós forrás felhasználásával – elérhető lesz a Duna–Tisza közi hátságon bekövetkezett kedvezőtlen természeti változások hatásainak jelentős mérséklése. • A kormány már 2004. évben is szükségesnek tartotta források biztosítását a programhoz: összesen 399,5 millió Ft költségvetési támogatást kell az egyes tárcáknak biztosítania Bács-Kiskun megyei önkormányzattal való megállapodás alapján. Ezen kívül az elkövetkezendő időszak kormányzati feladatainak összehangolására a kormány szükségesnek tartotta tárcaközi bizottság, s az alföldi miniszteri biztos intézményének megalakítását.

 a lakosság életminőségének javítása, a hátság népesség-

megtartó képességének növelése, a mezőgazdasági termelés biztonságának növelése, szerkezetváltás szorgalmazása,  a vízgazdálkodási helyzet hatékony javítása, az 1999-es Cselekvési Programban megfogalmazottakkal szemben a hangsúlyt a vízpótlás helyett a vízvisszatartási lehetőségek kiépítésével a térség gazdálkodásának jobbítására, a természeti állapot megóvására helyezi, és az intézkedésekhez szükséges források biztosítását segíti elő.

80. „Kezdeményezzük a természeti környezet fokozott védelmét. Kulturált kirándulóhelyeket, közterületeket, közintézményeket, tiszta lakóhelyeket teremtünk. Ennek érdekében az önkormányzatok és a civil szervezetek bevonásával „Tegyünk együtt a környezetért” mozgalmat indítunk. Pályázatokat írunk ki, versenyeket rendezünk, díjakat alapítunk, rendezzük a civil szervezetek támogatási problémáit.” • A Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzatból (KöViCe) pályázatok útján tevékenységükhöz a települések és a zöldszervezetek is kapnak támogatást. • A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Turizmus Rt., Tiszta Magyarországért elnevezéssel környezetszépítő versenyt hirdetett meg 2004-ben. A felhívás célja, hogy a lakosság és a civil szervezetek bevonásával az önkormányzatok tisztítsanak meg egy-egy közterületet. A programban részt vevő legeredményesebb önkormányzatok pénzdíjat kapnak, amelynek összegét további környezetszépítő munkára fordíthatják. • A Balaton fejlesztéséről szóló kormányhatározat alapján a későbbiekben az egész országban használható, a kulturális turizmust megalapozó, a valós természeti és kulturális értékeken alapuló módszertani alapcsomagot dolgoz ki a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.

41

81. „Befejezzük a tízezernél több lakosú települések csatornázását. Költségvetési eszközökkel támogatjuk a kisebb települések hasonló beruházásait.”

83. „Környezetbarát technológiák bevetésével mérsékeljük a környezetterhelést és a környezeti károkat, segítjük a természeti környezet megőrzését.”

• A regionális fejlesztési tanácsok és a KöViCe forrásaiból az önkormányzatok, önkormányzati társulások, közműveket üzemeltető szervezetek pályázhatnak fejlesztési pénzekre: a vízellátás javítását célzó beruházások megvalósítására, csatornaépítésre, szennyvízelhelyezésre és tisztításra, a vízbázisok védelmére irányuló beruházásokra és a csapadék elvezetését szolgáló létesítmények építésére.

• A környezetterhelés csökkentését a fejlesztéspolitika egészében kell érvényesíteni. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással érvényesülnek az európai normák és előírások, és jelentős adókedvezmények támogatják a környezetvédelmi beruházásokat.

• Az önkormányzatok címzett- és céltámogatásainak kiemelt prioritása a települések szennyvízelvezetésének és tisztításának megoldását szolgáló beruházások támogatása. 2003-ban 18,8 milliárd forint összegű céltámogatással és 11,1 milliárd forint összegű címzett támogatással összesen több mint 60 milliárd forint értékű szennyvíz-beruházás indulhatott meg. 82. „Felszámoljuk az illegális hulladék-lerakóhelyeket.” • A nem megfelelően kialakított és üzemeltett lerakók bezárása, rekultiválása, illetve felszámolása érdekében PHARE segítséggel felmértük és nyilvántartásba vettük a települési hulladéklerakókat. • Azon lerakóknak, amelyek a hulladékgazdálkodási törvény hatályba lépésekor (2001. január 1.) üzemeltek, felülvizsgálati eljárást kellett lefolytatniuk. A felülvizsgálat eredményeképpen csak az a lerakó folytathatja tovább a működését, amely a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, műszaki védelemmel ellátva működik. A Kövice keretében a települések támogatást kaphatnak a hulladéklerakók felülvizsgálatának elvégzéséhez, az intézkedési és rekultivációs tervek kidolgozásához. • Az eddig elfogadott 12 ISPA projekt és a Kohéziós Alap támogatással megvalósuló komplex regionális hulladékkezelő projektek mindegyike tartalmazza a régi lerakók megfelelő lezárását és szükség esetén felszámolását.

• 2004-től az Európai Unió megnyíló támogatásai révén jelentősen emelkedik a környezetvédelmi beruházások támogatására fordítható összeg. A hazai pályázatok a jövőben elsősorban a kistelepülések gondjainak megoldását szolgálják, az EU támogatásával pedig a környezetvédelmi nagyberuházások megvalósítására nyílik lehetőség. • A vállakozói szféra növekvő – de hosszú távon megtérülő – környezetvédelmi kiadásait állami és EU támogatási rendszereken keresztül csökkentjük, pályázati lehetőségekkel ösztönözzük a vállalkozásokat a környezetvédelmi beruházásokra. • 2004-ben két új ÖKO-adó érvényesíti a „szennyező fizet” elvet: az energiaadó, valamint – a levegő-, a talaj-, illetve a vízterhelésekre vonatkozó – környezetterhelési díj. A környezetterhelési díj bevezetése a vállalkozásokat környezetbarát technológiai fejlesztésekre ösztönzik, melyek eredményeképpen csökken a környezet terhelése. • A környezetvédelmi és vízügyi célokra fordítható kormányzati fejlesztési források 2004-ben összesen 92,3 milliárd forintot tesznek ki.

42

Méltó körülményeket teremtünk az értelmiség számára “Célunk az, hogy a kutatás-fejlesztés tekintetében elérjük, vagy legalább megközelítsük azt a szintet, amely az EU tagállamokban átlagos.”

84. "Kormányom társadalmi szerepükhöz méltó élet- és munkakörülményeket, nyugalmat, függetlenséget, szabad és erős intézményeket biztosít az értelmiségnek, a tudomány képviselőinek, a nemzeti kultúra teremtőinek és formálóinak." • 2004. január 1-jétől létrejött a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap. Ennek forrását részben a korábbi műszaki fejlesztésre, nemzeti kutatásra biztosított előirányzatok átcsoportosítása, részben pedig a vállalkozások innovációs járuléka teremti meg. A központi költségvetés és az alap együttesen mintegy 55 milliárd Ft-tal támogatja a kutatást-fejlesztést. (Az e célra előirányzott összeg 2002-re több mint 60, 2003-ra pedig több mint 64 milliárd Ft volt.) • A filmtörvény alapján megalapított Mozgókép Mestere díj az ország nemzetközi hírnevéhez jelentős mértékben hozzájáruló, kiemelkedő munkát végző szakemberek méltó elismerését szolgálja. • A filmtörvényben biztosított lehetőségek járulnak hozzá ahhoz, hogy Magyarországon épülhet fel a világ legnagyobb filmstúdiója. 85. „Kiszabadítjuk az értelmiséget az állami függőség és kényszervállalkozás csapdájából. Ennek érdekében átalakítjuk adózásuk és társadalombiztosításuk szabályait.” • Az EVA bevezetése jelentős segítséget és egyszerűsítést jelent a szabadfoglalkozású értelmiségiek, írók,

újságírók számára. A Munka Törvénykönyvének legutóbbi módosítása már tett lépéseket a látszat vállalkozásokkal szemben, de radikálisabb fellépés maguknak az érintetteknek az ellenállását is kiváltaná.

43

86. „Az adók csökkentésével segítjük, hogy ki-ki könnyebben juthasson a művelődés és a kultúra forrásaihoz.” • A legkedvezményesebb, 5%-os kulcsba kerültek a könyvek, kifejezve a társadalom preferenciáját. Az unió követelményének megfelelően 2004-ben a tankönyvek ÁFA kulcsa 0-ról 5%-ra nőtt. Ez az emelkedés azonban a gyermekek több mint 50%-át nem érinti, mivel számukra a tankönyvek ingyenessé váltak. • A kulturális intézmények, elsősorban a színházak helyzetét könnyíti, hogy 2004-ben az ÁFA változások hatásának ellentételezésére 2 milliárd forint támogatást kapnak. • A filmtörvény kedvezményes adójogi környezetet biztosít a filmiparban történő befektetések ösztönzésére. • Számos adón kívüli eszköz teszi hozzáférhetőbbé a kultúrát:  A diákcsoportok számára az ingyenes utazás biztosítása az

88. „Hozzájárulunk a magyar film, színház, szépirodalom, a képzőművészet, a zene- és táncművészet, az építészet és a fotóművészet mecenatúrájának bővítéséhez.” • Az Országgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta a film törvényt. • 2003-ban különböző formában minden eddiginél több, 5,5 milliárd forint szolgálta a filmszakma támogatását, amit a Sorstalanság megfilmesítésére további 920 millió forint egészít ki. • A kulturális és üzleti szereplők közötti intézményesített együttműködés elősegítése érdekében szervezetet hoztunk létre, melynek célja, hogy ösztönözze az üzleti és civil szféra kultúraszponzoráló hajlandóságát. • Az Európa Terv részeként 2004-ben tovább emelkedik a magyar film támogatása, amelyet a filmszakma szervezetei már nemcsak a gyártás, hanem a forgalmazás támogatására is fordíthatnak.

országos múzeumok meglátogatásakor.  Az állami múzeumok állandó kiállításainak ingyenessége

2004. május 1-jétől.  A kulturális értékek digitalizációja és ingyenes hozzáférésének biztosítása az interneten.

87. „Országos programot indítunk a falusi és városi művelődési házak működésének felújítására, új közösségi házak létrehozására.” • 2003-ban az előző évinél három és félszer nagyobb összeg, 700 millió forint szolgálja a nemzeti közművelődési és könyvtári hálózatfejlesztési programot. 2004-ben ez az összeg várhatóan – SAPARD-forrásokkal kiegészítve – 1250 millió forintra növekszik. • A második száznapos program részeként közel 1 milliárd forintos pályázat került kiírásra annak érdekében, hogy minden településen biztosítva legyen a számítógép, az internet közösségi elérése. A pályázaton teleházak, iskolák mellett könyvtárak, kulturális intézmények vehettek részt.

• Már folyik az előkészítése a Nemzeti Audiovizuális Archívum létrehozásának. 100 milliós fordítói program indult a magyar irodalom európai megismertetésének elősegítésére. • Az Európa Terv által meghirdetett programok – állami múzeumok ingyenessége, a Millenáris Park továbbépítése, a Magyar Design Központ létrehozása, a Modern Művészetek Múzeuma – egyaránt a magyar kultúra és művészet megismerését és fejlődését hivatott előmozdítani.

44

Magyarország tekintélye és a magyar kisebbség érdekében “Én közjogi értelemben tízmillió magyar állampolgár miniszterelnöke leszek, és ugyanakkor tizenötmillió magyar ember iránt érzek felelősséget a világban.”

89. „Kormányom erősíti Magyarország stabilizáló szerepét Közép- és Kelet-Európában. Javítja viszonyát a környező államokkal, és a területükön élő magyar kisebbség jogainak érvényesítése érdekében rendszeresebbé és kiszámíthatóbbá teszi az államközi együttműködést.” • Közép-Európában Magyarország ismét a regionális stabilitást erősítő tényezővé vált. Szomszédsági és regionális politikánk teljes összhangban van az EU elképzeléseivel, s hatékonyan szolgálja a határon túli magyar kisebbség érdekeit. • Az aradi Szabadság-szobor újbóli felállítása és az északerdélyi autópályáról született döntés a szimbólumok és a gyakorlat oldaláról is bizonyítják, hogy hazánk és Románia között bizalmi kapcsolat alakult ki és sikerült túllépni a történelmi ellentéteken. • Szlovákia tekintetében a magyar közösség egyik legfontosabb célkitűzése teljesül a révkomáromi önálló magyar egyetem felállításával, amelynek létrehozását a magyar költségvetés 2004-ben jelentős összeggel segíti. • Küszöbön áll a magyar nemzet európai keretek között történő újraegyesítése. EU-tagállamként Magyarország európai stílusban, hatékonyan tudja elősegíteni a határon túli magyarság érdekeinek érvényesülését. Helyreállt a bizalom a magyar kormány és a határon túli magyar pártok és szervezetek viszonyában. A határon túli magyaroknak szánt pénzügyi segítséget átláthatóan, ellenőrizhető módon folyósítjuk. • A kedvezménytörvény az európai kisebbségi jogvédelem továbbfejlesztésére irányuló sikeres vállalkozás-

ként is felfogható. A törvény módosításával megnyílt az út a törvény végrehajtása, vagyis a határon túli magyaroknak szánt oktatási és kulturális támogatások tényleges folyósítása előtt. A kedvezménytörvény mai formájában eurokonform, ennek következtében az EU-csatlakozást követően is változatlan formában lesz alkalmazható. • A schengeni vízumpolitikához úgy igazodtunk, hogy a határon túli magyarokkal való kapcsolattartás nem nehezedett meg, a magyar állampolgárok pedig minden korábbinál kevesebb kötöttséggel utazhatnak a szomszédos államokba. Ezzel párhuzamosan a kapscsolattartás fizikai infrastruktúrája terén – határátkelők, észak-erdélyi autópálya – konkrét és kézzelfogható előrelépés történt. 90. „Támogatjuk a magyar vállalkozók határon túli befektetéseit.” • Az Európa Terv keretében 10 Mrd Ft-ra emelkedik a Corvinus Rt. alaptőkéje, így a mainál jóval hatékonyabban tudja majd támogatni a magyar vállalkozók határon túli befektetéseit. 91. „Kollégiumi helyeket biztosítunk a magyar fiataloknak, kezdeményezzük a határon túli magyarok érdekeinek intézményes képviseletét az anyaországban.” • 2003-ban közel háromszorosára, 1,3 milliárd forintra nőtt a határon túli magyar kisebbség oktatási-kulturális támogatására, tanulmányi ösztöndíjaira elkülönített költségvetési összeg. 2004-ben ennek nagysága 1 milliárd forint.

45

92. „Helyreállítjuk Magyarország nemzetközi tekintélyét, a külpolitika elősegíti nemzeti érdekeink érvényesítését.” • A magyar külpolitika sikeres. Magyarország teljes körűen integrálódott az euro-atlanti közösségbe, KözépEurópa stabilitásának megkerülhetetlen szereplője, mintegy garanciája, és a határon túli magyar közösségek megmaradása, gyarapodása és politikai képviselete terén is összehasonlíthatatlanul kedvezőbb a kép, mint az elmúlt 85 évben bármikor. Aktivitásunk és euro-atlanti tagságunk révén minden korábbinál kedvezőbb nemzetközi érdekérvényesítő pozíciókkal rendelkezünk. • A magyar külpolitika három prioritása az EU- és NATOtagság megkívánta kiigazításokkal ugyan, de továbbra is érvényes: 1. Magyarország teljes körűen integrálódott az euro-atlanti közösségbe. Aktív partnerek és megbízható szövetségesek vagyunk Európában és a transz-atlanti viszonylatban egyaránt. 2. Jószomszédi kapcsolatokra, regionális együttműködésre törekszünk szomszédainkkal.

3. Támogatjuk a határon túli magyar kisebbségeket nemzeti önazonosságunk megőrzésében, szülőföldjükön való boldogulásukban. Aktívan hozzájárulunk az európai kisebbségvédelem továbbfejlesztéséhez. A Kormány öt legfontosabb külpolitikai eredménye: Európai Unió • 2002. decemberének közepén, híven az Unió korábban jóváhagyott menetrendjéhez és a kormányprogramhoz, eredményesen, méltányos feltételekkel zártuk le a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. 2002 májusa és a 2002. decemberi koppenhágai csúcsértekezlet között eltelt hónapokban a kormány szinte minden speciálisan magyar érdekű kérdésben javítani tudott az ország pozícióin. A csatlakozás pénzügyi mérlege hazánk számára már a tagság első évétől pozitív. • A Kormány beterjesztése alapján teljesültek az EU-tagság hazai jogi feltételei, többek között az Alkotmány módosítása, a népszavazás lebonyolítása, valamint az EP választásokra való felkészülés. Megerősítettük

46

az integrációs folyamat parlamenti ellenőrzését az Országgyűlés Integrációs Nagybizottságának életre hívásával, és törvény készül a az OGY és a Kormány EU-ügyekben történő együttműködésének szabályozásáról. Megteremtődtek a tagállamként való működés személyi, tárgyi és intézményi feltételei (Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság, és Állandó Képviselet felállítása az EU mellett).

Regionális és szomszédságpolitikánk • Közép-Európában Magyarország ismét a regionális stabilitást erősítő tényezővé vált. Szomszédsági és regionális politikánk teljes összhangban van az EU elképzeléseivel. Egyben sikerült elkerülnünk új választóvonalak kialakulását a kibővült EU keleti és déli határai mentén. Magyarságpolitika

• 2003. április 16-tól aktív megfigyelőként részt vezszünk az EU intézményeinek munkájában. Sikeresen jelenítettük meg a magyar érdekeket az EU Alkotmányos Szerződésének kidolgozása során, amelynek bizonyítéka a kisebbségi jogokra tett utalás szerepeltetése a szövegtervezetben. Aktívan hozzájárulunk az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikájának alakításához, amelyet a Balkánnal és Ukrajnával foglalkozó magyar és kétoldalú kezdeményezések sora tükröz. Ezek közül kiemelkedik a szegedi folyamat megújítása és kibővítése, valamint az ukrajnai önkormányzatok és civil szféra megerősítését szolgáló nyíregyházi folyamat beindítása. Az USA-hoz és a NATO-hoz fűződő viszonyunk • Tisztáztuk szövetségesi viszonyunkat a NATO-val és az Amerikai Egyesült Államokkal. Helyreállítottuk partnereink bizalmát. Az USA-val ismét rendszeres a legmagasabb szintű párbeszéd. El tudtuk kerülni az Európa és Amerika közötti választás kényszerét. A NATO prágai csúcsértekezletén Magyarország aktívan hozzájárult, hogy a Szövetség újabb 7 taggal, köztük három közvetlen szomszédunkkal bővüljön, erősítve hazánk biztonságát. • Egyértelművé tettük, hogy Magyarország biztonságának védelme nem az ország határainál kezdődik. 2004-től a magyar katonák is részt vesznek a NATO „szupercsapatában”, az ún. NATO Reagáló erőkben, valamint az afganisztáni stabilizációs műveletben. Erőinkhez mérten részt veszünk az iraki békefenntartásban és folyamatos diplomáciai lépéseket teszünk a transzatlanti szolidaritás megerősítése, valamint a terrorizmus megfékezéséhez szükséges nemzetközi egység fenntartása érdekében.

• Küszöbön áll a magyar nemzet európai keretek között történő újraegyesítése. EU-tagállamként Magyarország európai stílusban, hatékonyan tudja elősegíteni a határon túli magyarság érdekeinek érvényesülését. Megnövekedett aktivitás a meghatározó bilaterális kapcsolatokban • Lényegesen növekedett külpolitikánk bilaterális relációkban mutatott aktivitása. Ennek részeként sikerült új fejezetet nyitni a magyar-orosz kapcsolatokban, így megoldást találtunk olyan régóta hozódó kérdésekre, mint a rudkinói katonai temető, az adósság visszafizetése és nem utolsó sorban 40%-kal növekedett a magyar export. • 2003-ban indult meg az ázsiai diplomáciai offenzíva (Kína, India, Japán), amelynek célja a kapcsolatokban rejlő potenciál jobb kihasználása e gyorsan fejlődő országokkal. A gyakorlatban bizonyítottuk tehát, hogy az EU-tagság nem jelent befelé fordulást.

47

Bővebb információ: www.miniszterelnok.hu, www.europaterv.hu

Kiadja a Miniszterelnöki Hivatal