TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék Óraterv csoportbontással Angol tagozat műveltségi területei 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Angol nyelv 3. Történelem és állampolgári ismeretek 4. Matematika 5. Informatika 6. Természetismeret 7. Fizika 8. Biológia 9. Kémia 10. Földrajz 11. Ének-zene 12. Rajz és vizuális kultúra 13. Technika és életvitel 14. Testnevelés 15. Osztályfőnöki

2. oldal 3. oldal 4. oldal 5. oldal 22. oldal 33. oldal 45. oldal 72. oldal 80. oldal 87. oldal 94. oldal 103. oldal 115. oldal 122. oldal 132. oldal 147. oldal 159. oldal 176. oldal

2

ANGOL TAGOZAT FELSŐS TANTERVEK

Angol tagozat óraterve

Tantárgyak magyar nyelv és irodalom történelem angol nyelv matematika informatika környezetismeret természetismeret fizika biológia kémia földrajz ének rajz és vizuális kultúra technika és életvitel testnevelés osztályfőnöki

összesen:

1. 2. 3. 4. oszt. oszt. oszt. oszt. 5. oszt.

8. 7. 6. oszt. oszt. oszt.

8

8

7,5

7,5

4,5

4,5

4

4,5

-

-

-

-

2

2

2

2

2

2

2

4

5

5

5

5

5

5

4,5

4

4

4

4

4

-

-

0,5

1

1

1

1,5

1,5

1

1

1,5

2

-

-

-

-

-

-

-

-

2,5

2,5

-

-

-

-

-

-

-

-

2

1,5

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

1

1

1

1

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

-

-

-

-

0,5

0,5

0,5

0,5

25,5

25,5

22 22 22 25

A kék szín a bontott órákat jelzi.

3

29 29

ANGOL TAGOZAT FELSŐS TANTERVEK

Angol tagozat műveltségi területei Tantárgyak

5. oszt.

magyar nyelv és irodalom

4,5

4,5

ebből: tánc és dráma 0,5

ebből: tánc és dráma 0,5

történelem angol nyelv matematika informatika

fizika biológia kémia földrajz ének

7. oszt. 4 ebből: ember és társadalomismeret 0,5 tánc és dráma 0,5

8. oszt. 4,5 ebből: ember és társadalomismeret 0,5 tánc és dráma 0,5

2

2

2

2

5

5

5

5

4

4

4

4

1

1

1,5

1,5

2,5

-

-

2,5

természetismeret

6. oszt.

ebből: ember a természetben 1,5 Földünk és környezetünk 1

ebből: ember a természetben 1,5 Földünk és környezetünk 1

-

-

2

1,5

-

-

1,5

1,5

-

-

1,5

1,5

-

-

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

rajz és vizuális kultúra

1

1

1

ebből mozgókép is médiaismeret 0,5

technika és életvitel

1

1

1

1

testnevelés

2,5

2,5

2,5

2,5

0,5 életvitel és

0,5 életvitel és gyakorlati ismeretek

29

1

osztályfőnöki 0,5 ember a

0,5 ember a

természetben

természetben

gyakorlati ismeretek

25,5

25,5

29

összesen:

4

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

1. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1.1.

CÉLOK ÉS FELADATOK

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek/tehetnek a szociális érésben, önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. A tanítás beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti föl az érzelmi kapcsolatok iránti igényüket, átélhetik a szolidaritás, az együttműködés érzését és élményét is. A nyelv és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelő, ezzel is az önismeretet elősegítő nevelés; a játékosság, az alkotóképesség fejlesztő támogatása, az életkorra jellemző érdeklődés, kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önművelés felé - mind ezt szolgálja. Sok lehetőséget nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok. az ok-okozati viszonyok feltárására. A magyar nyelv és irodalom tanítása az 5-8. évfolyamban egységes kerettantervi anyagra - a belépő tevékenységformákban és a témakörökben - egymásra épül. De a két szakasz több vonatkozásban el is tér egymástól. Az 5-6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az 5-6. évfolyam irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon is, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatok megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét. Alapvető feladatoknak tekintjük még: - olyan képességek fejlesztését, amelyek lehetővé teszik az értelmes kifejező beszéd és az olvasás-írás használatát, - a kommunikációs helyzetekben való kulturált viselkedést, - felkelteni az olvasás, az irodalom iránti érdeklődést - felkészíteni az irodalmi élmény befogadására, értelmezésére . A 7-8. évfolyam már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása: a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok módot adnak erre. A fölkészítésnek elő kell segítenie mind az irodalmi kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi műveltséghez tartozó tudás elsajátítását, mind a saját régió, a lakóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzők fölfedezését a mindennapokban, a tárgyi és az emberi környezetben. 1.2.

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bővülő követelmény a szóhasználat a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessége, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának ismerete. A szövegértés fejlesztése az iskolai képzés szintjeinek megfelelően az eredményes tanulás és önképzés föltétele. A kellő mélységű szövegértés az alapja az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás. A szövegértéssel szorosan összefügg a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbéli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése. Ehhez elengedhetetlen az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagodása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása. A szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése kiemelkedően fontos feladat. Ez magában foglalja a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakításán kívül a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítását. Az elsajátítandó műfajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelő fogalmazásig, a szóbeli felelettől a kiselőadásig terjed. Mindez többféle képesség együttes meglétét kívánja meg: élőszóban a helyes hangképzést, beszédlégzést, a szöveg-. és mondatfonetikai eszközök biztonságos használatát, írásban pedig a tanulási igényeknek megfelelő íráskészséget, rendezett, olvasható írást. A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes feladata, de jelentős szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. Például olyan szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével, mint a lényegkiemelés, tömörítés, szöveg kiegészítése, jártasság a verbális és vizuális információ együttes 5


kezelésében. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián alapuló információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is. A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása kiemelkedő feladata az anyanyelvi nevelésnek. Ebben a képzési szakaszban meghatározó a leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, kezdetben a fölismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén, valamint a nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. A jól elsajátított leíró nyelvtani ismeretek adják a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntésnek és a helyesírási biztonságnak az alapját. Az irodalmi művek feldolgozásában feladat annak megláttatása, hogy a mű jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A grammatikai, jelentéstani ismeretek nemcsak az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tételét, az irodalmi művek jobb megértését szolgálják, hanem segítik az idegen nyelvek tanulását is. Az eredményes nyelvi ismeretnyújtásnak együtt kell járnia a nyelvszemlélet gazdagodásával: a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének fölismerésével, értékeinek megőrzésére vállalt felelősséggel. Az irodalomoktatás legfőbb célja az olvasóvá nevelés. Ennek feltétele, hogy az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást nyújtsanak ahhoz a fölismeréshez, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az irodalomértés alapvető feltétele a szövegelemző eljárásokban való tájékozottságon kívül annak belátása is, hogy az irodalmi jelentés a szövegből, illetve a mű és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok alkalmasak arra, hogy fogékonnyá tegyék a 10-14 éves diákokat érzelmeik és élettapasztalataik gazdagítására, erkölcsi ítéletalkotásra, lehetőséget adjanak a véleményalkotásra és nyilvánításra. Az irodalomolvasás motivációját megerősítheti a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Az irodalmi műveltség része a klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai műveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzőik tudatosítása; az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése különféle műfajokban, más művészeti ágakban. Az irodalmi művek jobb megértésének és a kommunikációs képességek fejlődésének fontos terepe a drámajáték, a dramatizálás, színdarabok előadása. Az irodalmi műveltség magában foglalja az ítéletalkotás képességét a népszerű irodalom szerepéről, értékéről, sajátos eszközeiről is. Az irodalmi nevelés célja, hogy fölkeltse a tanulókban az önálló olvasmányválasztás igényét, a tárgyalt művekről önálló véleményalkotásra buzdítsa őket és a művekkel kapcsolatos érzelmeik, gondolatai olyan megfogalmazására, amely a személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességét egyaránt bizonyítja. A kötelező és a kiegészítő anyag kapcsolata: A kiegészítő anyag megválasztásánál a legfontosabb szempont az, hogy szervesen kapcsolódjon a törzsanyaghoz, kiegészítse, árnyaltabbá tegye a tanulók tudását, ismereteit. Pl.7 osztályban a ritkább szóalkotási módok segítik a tanulókat abban is, hogy megértsék a szóalkotás jelentőségét. Fontos az is, hogy éljünk a koordináció lehetőségével. A más órákon tanultakat is felhasználva kiegészíthetjük a tanultakat: pl. történelem, művészettörténet, idegen nyelv. A tanítási módszerekről: Megválasztásuknál több szempontot is figyelembe kell venni: a célt, a fejlesztési követelményeket, a gyermekek tudását, terhelhetőségét (pl. életkori sajátosságokat) stb. Adott tananyaghoz a legmegfelelőbb(Leggyorsabban célt érőt kell választani.)A módszer legyen hatékony, az is fontos, hogy sokrétű, sőt érdekes legyen. Pl. mesemondás, improvizációs gyakorlatok, dramatizálás, kommunikációs játékok, nyelvi –nyelvtani játékok, könyvtári kutatómunkák stb. .A hatékonyságot segítik, a tanári magyarázatot kiegészítik a különböző segédeszközök: könyvek, tananyagok, illetve a digitális tábla használata. Gyakran élünk a páros vagy csoportmunka lehetőségével is. A tanári értékelés is fontos tanító-nevelő módszer. Végül a tanári egyéniség is befolyásolhatja a módszer kiválasztását. A hallássérült és a beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során fellépő fejlesztési feladatok Komplex nyelvi fejlesztésre van szükség, speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi kommunikáció mind teljesebb értékű elsajátításának céljából. Nagyothalló gyermek esetében minden évfolyamon szükséges az egyéni anyanyelvi nevelés biztosítása, melynek célja a nagyothalló gyermekek szükségleteihez igazított nyelvi korrekció, különös tekintettel a beszédérthetőség javítására, a nyelvi megnyilvánulások szintjének minél jobb közelítésére a halló gyermekek kommunikációjához. A műveltségi terület speciális fejlesztési részterületei valamennyi évfolyamon: a) Hallás-, ritmus-, mozgásnevelés Közvetlenül a hallássérülést és annak következményeit tantárgyi keretekben, egyénre tervezett fejlesztési programmal lehet csökkenteni, kompenzálni. Speciális tevékenykedtetés célozza a beszédhallás, a hangos beszéd további komponenseinek - mozgási, ritmikai - fejlesztését. A fejlesztési program az egyéni adottságok figyelembevételével készül. Az elért teljesítmények az egyéni adottságok miatt nagy eltérést mutatnak, közös követelményrendszerének meghatározása nem indokolt. b) Beszédhallás-nevelés Speciális eljárásokkal valamennyi anyanyelvi tantárgy keretében megjelenik. További alkalmazása minden tantárgy, foglalkozás keretében szükséges. c) Helyes ejtés 6


Döntően a hangzásilag érthető beszéd komplex kialakítása, fejlesztése céljából az egyén adottságaihoz igazodóan, individuális keretek között folyó foglalkozás. A fejlesztés az egyéni anyanyelvi nevelés keretei között történik hagyományos és modern technikai eszközök, speciális módszerek alkalmazásával. d) Szájról olvasás A beszédhallás elégtelensége vagy hiánya miatt a beszédértés vizuális formáját jelenti. Kiemelt feladata a nyelvi kombinációs készség, a vizuális emlékezet fejlesztése. e) Jelnyelv Sajátos, alapvetően szocializációs funkciójú, a nyelvi kommunikációt vizuális úton közvetítő forma (augmentációs kommunikáció) oktatása a 7. évfolyamtól valamennyi tanuló számára kívánatos. f) olvasás-, írástanítási módszerként beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztató-elemző, illetve a diszlexiaprevenciós olvasástanítási módszer ajánlott; g) a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezendők; h) az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik. Fejlesztési követelmények hallássérült és beszédfogyatékos gyermekeknél: A műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során komplex nyelvi fejlesztés is történik, speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi kommunikáció mind teljesebb értékű elsajátításáért. Minden évfolyamon szükséges az egyéni anyanyelvi nevelés biztosítása, melynek célja a hallássérült és beszédfogyatékos gyermekek szükségleteihez igazított nyelvi korrekció, különös tekintettel a beszédérthetőség javítására, a nyelvi megnyilvánulások szintjének minél jobb közelítésére a halló gyermekek kommunikációjához. A nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, az olvasás-írás eszköz szintű használata, a nyelvi érintkezés formáinak bővítése: tágabb tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban, árnyaltabb alkalmazás, a műveltségi területek és témák tartalmának megfelelő fogalmak értő használata, a szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, a kommunikációs szándéknak megfelelő nyelvi formák megválasztása. 1.3.

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

1.4.

kompatibilitás a kerettantervben megjelölt tananyaggal a tanulócsoport értelmi- érzelmi fejlettsége a tanulócsoport befogadási és figyelmi állapota használhatóság ( áttekinthető, egyértelmű feladatok, összefoglaló táblázatok stb.) tartósság érdeklődést felkeltő kivitel TANÓRÁN KÍVÜLI TANTÁRGYI TEVÉKENYSÉGEK -

1.5.

A SZÁMONKÉRÉS KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI -

1.6.

könyvtárlátogatás ( iskolai, kerületi Szabó Ervin, OSZK ) színházlátogatás múzeumlátogatás drámapedagógiai foglalkozások

a fogalmak ismerete, értelmezése összefüggő témák kifejtése szóban vagy írásban önálló vagy csoportos megfigyelések gyűjtőmunka kiselőadás házi dolgozat írása a tanult fogalmak, ismeretek alkotó módon történő tudatok alkalmazása témazáró írásbeli dolgozat megírása memoriterek

A MAGYAROS MUNKAKÖZÖSSÉG EGYSÉGES ÉRTÉKELÉSI ÉS MÉRÉSI RENDSZERE

A szaktárgyi mérés időpontja minden tanév májusában van. Ennek anyaga egy komplex felmérés, ami tartalmazza az egész évfolyamot érintő irodalomelméleti kérdéseket, esetleges szövegértés feladatokat, műelemzéssel és memoriterekkel kapcsolatos feladatokat; valamint leíró nyelvtani és helyesírási kérdéseket. Magyar tantárgyból félévente minimum 4 érdemjegyet kell adni. A témakörök zárásakor témazárót íratunk, a többi számonkérés szóbeli és/vagy írásbeli formában történik. Félévente egy tanulónak legalább egy alkalommal szóban kell felelnie. Egy tanévben legalább két tanórai fogalmazást ír meg egy osztály. A beszédfogyatékos és hallássérült gyermekeknél a sérülés súlyosságát figyelembe véve differenciálva élünk az egyéni elbírálás/ felmentések lehetőségével. Számonkéréseknél mindig az írásos formát helyezzük előtérbe. A SNI gyermekekre az 7


iskolánk helyi tantervében megfogalmazott minimum követelmények vonatkoznak. A különböző tartalmak, képességek kialakulásának útjai, módjai és kialakulásuknak időtartama egyéni szükségletek alapján módosulhat.. Az érdemjegyek adása a következő: Piros jegy adható témazáró nagydolgozatra, Kék jegy adható írásbeli vagy szóbeli feleletre, Zöld jegy adható órai és/vagy szorgalmi munkára, valamint a fogalmazás munka külalak (íráskép) osztályzatára. Fekete jegy adható a nem szakrendszerű képzés keretein belül szerzett osztályzatokra. Hiányos munka esetén minden 3.-5. alkalom után elégtelen (1) osztályzatot kell adni (amíg a tanuló nem pótolja elmaradt munkáját, a hiányok száma automatikusan nő). Órai, vagy szorgalmi munkára minden 3.-5. alkalom után adható jeles (5) osztályzat. Az írásbeli felmérések értékelése irodalomból és nyelvtanból egységesen a következő: 40%-ig 1 41-60 % között 2 61-80% között 3 81-90% között 4 91-100% között 5 Ezen kívül a tantárgyakon belüli értékelések a következők: Tollbamondás / helyesírás értékelése hibaszámok alapján történik. Minden hiba 1 hibapontot ér. A teljesen azonos hibák csak egyszer kerülnek levonásra. A szöveg terjedelmétől és nehézségétől függően: 3 hibapontig 5 4-6 hiba 4 7-9 hiba 3 10-12 hiba 2 13 hiba és afölött 1 Fogalmazások helyesírásának értékelése 5.osztály: 1. fogalmazás 0-10 hibapontig 5 11-20 hibapontig 4 21-30 hibapontig 3 31-40 hibapontig 2 41 hiba és afölött 1 2. fogalmazás

0-5 hiba 5 6-10 hiba 4 11-15 hiba 3 16-20 hiba 2 21-25 hiba 1 Összes többi fogalmazás, minden évfolyamon 0-3 hiba 5 4-6 hiba 4 7-9 hiba 3 10-12 hiba 2 13 hiba és afölött 1 Fogalmazások tartalmi értékeléseinek szempontjai - A címnek és a megadott műfajnak megfelelő a szöveg tartalma - A mondatok egymással összefüggenek. - Stílusa, szóhasználata megfelelő. - A szöveg kerek, tagolt, lezárt egész. - Formai követelményeket betartja - Nyelvhelyességi szempontok alapján elfogadható - Terjedelme a megadottnak megfelelő Fogalmazások külalakja - olvashatóság - áttekinthetőség - szabályos javítás Memoriter feleleteknél: - 5: hibátlan. Kifejező elmondás (egy tévesztés vagy megállás), - 4: 2-3 hibázás, tévesztés, megállás, - 3: végig pontatlanul mondja, vagy csak félig tanulta meg a szöveget, - 2: a fél szöveget mondja el, azt is hibákkal, - 1: nem tudja, nem tanulta meg a szöveget. 8


Olvasás, szövegértés mérésénél: - 5: felolvasás közben olvasástechnikai és helyesejtési hibát nem ejt, a könyvben előforduló szövegeket önállóan feldolgozza, - 4: ha felolvasás közben hibát vét, tudja önállóan javítani, - 3: felolvasás közben legfeljebb 3 újrakezdési vagy más olvasási hibát ejt, - 2: felolvasás közben legfeljebb 5 újrakezdési vagy más olvasási hibát ejt. 1.7.

5. évfolyam

Éves óraszám: 167 (93 irodalom, 74 nyelvtan) heti óraszám: 4,5 1.6.1.

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK

Kulturált nyelvi magatartás A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése - a korábban elsajátított ismeretek felidézésével. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására. Helyzetgyakorlatok: a helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően. A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben. Szövegértés Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különböző témájú művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása. Memoriterek kifejező előadása. A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával. A nyelvi eszközök és a jelentés viszonyának fölismerése, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb művekben. Az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegek jelentésének feltárásában. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A leírás, a jellemzés különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben. Szövegalkotás Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással. Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, szólások). Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetőségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével. Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész - rész, közel - távol, részletező - egybenlátó).A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). Tanulási képesség Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása. Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan. Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással. Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban. A hangképzési sajátságok megfigyelése. Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédbe, művészi szövegmondásban. Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban. Hangutánzó, hangulatfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése; fogalmazási gyakorlatok a gyűjtött anyaggal. Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmű szavak kapcsolatáról. A szójelentés értelmezése különféle célú és műfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben. Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeiből származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére és helyes használatuk a különféle beszédhelyzetekben. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Szövegelemző gyakorlatok a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklődésére számot tartható alapvető irodalmi témák részletesebb megbeszélése. Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmika gyakorlatok. Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplők kapcsolatának (egymásra hatásának, együttműködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása. Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai művekben, népköltészeti és műköltészeti 9


alkotásokban. A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott művekben, például szerkezet, képiség, ritmika, az ismétlődés különféle formái, a túlzás. Látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása, elsősorban szóban. Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb. 1.7.2. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK Magyar nyelv (74 óra) TÉMAKÖRÖK Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben Kommunikáció 12 óra

Hangtan 18 óra

TARTALMAK A jó szóbeli felelet, vázlatírási technikák, fogalmazási kalauz: elbeszélés, leírás, jellemzés, önálló ismeretszerzés lehetőségei. A felelet és az írásos beszámoló. Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről. A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata. Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szövegkiegészítés szóban. A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények. Ábécé és betűrend.

Szavak szerkezete 12 óra

Szavak szerkezete, toldalékok típusai, felismerése, megnevezése. A szótag és az elválasztás.

Helyesírás 22 óra A szavak jelentése és szerkezete 8 óra

Helyesírásunk alapelvei, A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései. Helyesírási gyakorlatok. A hangalak és a jelentés viszonya: egy- és többjelentésű szavak, rokon és ellentétes jelentésű, azonos alakú és hasonló alakú szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások.

Könyv- és könyvtárhasználat 2 óra

Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban: könyvek (ismeretközlő és szépirodalmi szöveg), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia). Szótárhasználati gyakorlatok.

Irodalom (93óra) TÉMAKÖRÖK Mesék, népdalok 30 óra

Petőfi Sándor: János vitéz 29 óra

Mitológiai és bibliai történetek 10 óra Versek 12 óra Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk 12 óra

TARTALMAK Mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A nép- és műmesék jellemzői motívumai, fordulatai, hőstípusai. Gyakori mesetípusok: állatmese, varázsmese, tündérmese, tréfás mese. Négy-öt népdal, ütemhangsúlyos verselés. Petőfi Sándor életútja; A János vitéz keletkezésének története; Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hős, a kaland, az erkölcsi választások. Az ütemhangsúlyos verselés; költői eszközök A világ teremtése; Ószövetség, Újszövetség, Válogatás más népek mitológia gyűjteményéből. A líra alapfogalmai válogatott versek tükrében, például Petőfi Sándor: Az Alföld, Arany János: Családi kör, Rege a csodaszarvasról, egyéb művek). A regény elolvasása, a cselekmény utólagos felidézése, a szereplők jellemének megértése. az epikus művek szerkezeti egységeinek felfedezése. A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban

Tevékenységek Dőlt betűkkel jeleztük a tánc-dráma, illetve ember és társadalom modulokból beépülő tevékenységformákat beszéd- és légzőgyakorlatok dramatikus játékok mesemondás, mese átalakítása olvasmányélmény megfogalmazása szóban és írásban szövegelemzés: a mű szerkezete, tagolása szöveg és vizuális lehetőségek együttes felhasználása a közlésben jellemzés készítése hősökről 10


-

leírás készítése tájról, tárgyról, személyről tájleírás nézőpontváltással verstani gyakorlatok vita magatartásokról, szereplők cselekedeteiről helyesírási gyakorlatok ritmikai gyakorlatok készségfejlesztés szótárhasználat gyakorlása project-feladatok beépülő drámapedagódiai tevékenységformák (például: könyvtári ismeretek, játékos gyakorlatok során az alapvető drámai kifejezési formák elsajátítása. A mindennapi élet és különböző történetek szituációinak közös elemzése. A koncentráció és lazítás képességének fejlesztése, a követendő és az elvetendő beszédpélda hallás alapján történő felismerése. A durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és a saját beszédükben. Saját ötletek és egyes történetek jelenetté szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával.)

Memoriter Tizenöt-húsz versszak a János vitéz című műből, hat-nyolc versszak más tanult művek részleteiből. Fogalmak Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: magán- és mássalhangzó-törvények, zöngés és zöngétlen mássalhangzó; szólás, szóláshasonlat; szó, szóelem. Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: népdal, mesetípusok, elbeszélő költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény, ritmus, ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét, fokozás; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; ütemhangsúlyos verselés, ütem, felező tizenkettes. Szerzők és művek Arany János: Családi kör; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Petőfi Sándor: János vitéz, Az alföld; és más verse; négy-öt népdal; állatmesék, tündér- és varázsmesék, tréfás mesék; mitológiai és bibliai történetek; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból.

1.7.3.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplők, a szerkezet, alakzatok, szóképek, az ütemhangsúlyos verselés. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról. A hang, a szó és szóelem felismerése, megkülönböztetése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások. Jártasság a helyesírási szótár használatában. Tájékozódás a könyvtárban. Minimum szint - Tudjon eligazodni a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben - Tartsa be a kapcsolattartás elemi udvariassági formáit - Legyen képes a pedagógus által kijelölt - tankönyvi vagy más, életkori sajátosságainak megfelelő - összefüggő, legalább 100-120 szavas szöveg értő, hangos felolvasására - Tudja megnevezni az olvasott művek jelentős részének legfontosabb ismérveit (szerző, cím, téma) - Tudjon segítséggel legalább 10-15 mondatos elbeszélést, leírást és párbeszédet írni - Szóban és írásban tudjon személyes élményeiről legalább 10- 15 mondatos beszámolót alkotni - Tudja megkülönböztetni a verses és prózai szövegeket - Ismerje Petőfi Sándor életútjának fontosabb állomásait - Tudja megnevezni a helyesírási alapelveket - Ismerje fel a szótőt és a toldalékokat - Ismerje a hangok képzésének sajátosságait, csoportosításuk szempontjait - Használja a helyesírási normáknak megfelelően a mondatkezdést és befejezést, az időtartam jelölést - Végezzen önellenőrzést és javítást a típushibák megbeszélése után - Segítséggel használja a Helyesírás alapszabályait és a Magyar értelmező kéziszótárt - Az osztály/csoport számára kijelölt memoriter (vers és próza) legalább 41%-át tudja elmondani - A tanult irodalomelmélet fogalmak legalább 41%-ának ismerete Optimum szint - Tudjon a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak megfelelően megnyilatkozni - Legyen képes az adott szöveg érthető felolvasására, ügyelve a helyesejtés szabályainak betartására - Legyen képes egyoldalnyi szöveg néma áttekintése után a szerzőt, a címet, a szereplőket, a helyszínt 11


-

1.8.

megnevezni Ismerje fel az elbeszélés és a leírás nyelvi és stiláris jegyeit Szóban és írásban is tudjon elbeszélést és leírást alkotni saját élményei vagy olvasmányai alapján Ismerje a magyar helyesírás főbb jellemzőit, a helyesírási alapelveket, alkalmazza a megfelelően a tanult szabályokat Különböztesse meg az alapvető hangzókapcsolatok törvényszerűségeit Ismerje és alkalmazza a levélírással, meghívószerkesztéssel kapcsolatos nyelvi, stiláris és helyesírási szabályokat Legyen képes a szóalakok elemzésére, tudja az összetett szavakat elemekre bontani Tudja használni a Magyar értelmező kéziszótárt és a Helyesírási alapszabályokat Ismerje Petőfi Sándor pályafutását, az életrajz és a művek összefüggéseit Tudjon szóban ás írásban beszámolni olvasmányélményeiről a könyvismertetés szabályainak megfelelően Ismerje és tudja a kijelölt memoritereket

6. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 167 (93 irodalom, 74 nyelvtan) heti óraszám:4,5 1.8.1.


Kulturált nyelvi magatartás A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása és értelmezése a páros és kisközösségi helyzetekben. Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben. Szövegértés Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával. Feladatok a szövegelemzés bővítésére: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése. A műfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (például mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult műfaji jellemzők megnevezése. Szövegalkotás Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére. Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása, időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból többféle hallgatósághoz igazodva. Szövegalkotási feladatok szóban és írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről. Külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása. Kreatív írás “mi lenne, ha” szerkezetben. Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről. Képzett igék, főnevek, melléknevek gyűjtése különös tekintettel a szinonimákra, a szóhangulatra, a köznyelvi, a diáknyelvi és a szakszavak használatbeli eltéréseire; a gyűjtött anyag felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív, játékos feladatokban. Tanulási képesség A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban. Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek megismerése, kézikönyvek használata a tárgyalt irodalmi művekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban. Tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelő folyóiratokból, talált adatok célszerű, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése. A gyűjtött anyag felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, műsor-összeállításban). A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel. Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére, a szavak, szólások, állandósult szókapcsolatok megkülönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelő alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban. A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása. Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben. A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése és bemutatása (pl. gyerekek és felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség) a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból. Azonos témák más-más műfajú megjelenítése, például elbeszélés vagy párbeszéd formájában; azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző 12


művészeti ágakban. A cselekmény, a helyzetek, a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélő művek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján. Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. Szövegelemzési, -átalakítási gyakorlatok a mű szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére: képzettársítások, érzelmi tapasztalatok előhívása, a képzelet mozgósítása. Drámajátékok helyzetek megalkotásával, dramatizálással. 1.8.2. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK Magyar nyelv 74 óra TÉMAKÖRÖK Ismétlés 4óra Szófajok I. 46 óra Szófajok II. 16 óra Szófajok III. 8 óra

TARTALMAK Hangtan, Szószerkezetek, helyesírásunk alapelvei A szófajok csoportosításának szempontjai. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók csoportjának főbb jellemzői. Alapszófajok: az ige, főnév, melléknév, számnév és helyesírásuk A határozószók, a névmások, az igenevek és helyesírásuk A viszonyszók és mondatszók: A névelő, a névutó, az igekötő, a kötőszó, a módosítószó és a mondatszók

Irodalom (93óra) TÉMAKÖRÖK Év eleji ismétlés 4 óra Mondák, balladák, elbeszélő költemények 25 óra Gárdonyi Géza: Egri csillagok 15 óra

TARTALMAK

Arany János: Toldi 30 óra Jules Verne Kétévi vakáció 9 óra

Elbeszélő költemény és sajátosságai, mottó, népiesség, állathasonlatok, szóképek és alakzatok, ütemhangsúlyos verselés, rímek, rímképletek.

Bevezetés a lírába 10 óra

Janus Pannonius, humanizmus, reneszánsz, epigramma, Balassi Bálint

Előző évben tanultak felelevenítése. Monda és szerkezeti egységei, nép- és műballadák, a ballada sajátosságai. Elbeszélő költemények, verstani alapok. Szerző és műve, cselekmény, jellemek, regény, kultúrák

Szerző és műve, cselekmény, jellemek, kalandregény.

Tevékenységek Dőlt betűkkel jeleztük a tánc-dráma, illetve ember és társadalom modulokból beépülő tevékenységformákat Helyzetelemző gyakorlatok. Beszédművelő gyakorlatok. Kommunikációs helyzetgyakorlatok. Szövegszerkesztési gyakorlatok. Szövegelemzési gyakorlatok. Stíluselemzési gyakorlatok. Szófaji elemzési és mondatszerkesztési gyakorlatok. Helyesírási és nyelvhelyességi gyakorlatok Könyvtárhasználat. Szótárhasználat. beszéd- és légzőgyakorlatok dramatikus játékok olvasmányélmény megfogalmazása szóban és írásban szövegelemzés: a mű szerkezete, tagolása szöveg és vizuális lehetőségek együttes felhasználása a közlésben jellemzés készítése hősökről verstani gyakorlatok vita magatartásokról, szereplők cselekedeteiről 13


-

1.8.4.

ritmikai gyakorlatok készségfejlesztés szótárhasználat gyakorlása project-feladatok beépülő drámapedagódiai tevékenységformák (például: könyvtári ismeretek, játékos gyakorlatok során az alapvető drámai kifejezési formák elsajátítása. A mindennapi élet és különböző történetek szituációinak közös elemzése. A koncentráció és lazítás képességének fejlesztése, a követendő és az elvetendő beszédpélda hallás alapján történő felismerése. A durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és a saját beszédükben. Saját ötletek és egyes történetek jelenetté szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával.)


A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben. Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával, a műfaj és a téma megállapítása. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj. Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Szövegben a szavak szófajának felismerése megnevezése, a szófajok jellemzőinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban, az adatok elrendezése és feljegyzése. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok használatában. Minimum szint: A nem nyelvi jelek szerepének a megismerése a kommunikációs folyamatban, viszonyuk a verbális közléshez. Igény kialakítása a rendezett íráskép iránt. A jelentés fogalmának, a hangalak és a jelentés összefüggéseinek a megértése, a közlésben betöltött szerepük feltárása, megértése. A szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, a véleményalkotás, a szándéknyilvánítás műfajainak megismerése. Az eddig tanult szótani ismereteinek továbbfejlesztése, a szófaji rendszer megismerése. Szövegben a szavak szófajának felismerése, megnevezése, a szófajok: az igék, a főnevek, a melléknevek, a számnevek, a határozószók, a névmások, az igenevek, a viszonyszók és az indulatszók jellemzőinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása. Optimum szint: A nem nyelvi jelek tudatos használata a különféle közléshelyzetekben. A nem nyelvi jelek szerepének felismerése mások beszédében. A tanulók tudatosan törekedjenek írásbeli munkáikban az esztétikus megvalósításra. Tudják segítséggel használni a Magyar értelmező kéziszótárt és a Magyar szinonimaszótárt. Legyenek képesek az udvarias véleményalkotásra, szándéknyilvánításra, formáit a közléshelyzetekben használják megfelelően. Tudják megnevezni a nagyobb szófaji csoportokat és főbb sajátosságait. Legyenek képesek a tanult szófajokat a nagyobb szófaji csoportokba besorolni. Ismerjék fel szövegben a többszófajúság eseteit. A tanulók ismerjék fel és megfelelően alkalmazzák az igékhez, a főnevekhez, a melléknevekhez, a számnevekhez, a határozószókhoz, a névmásokhoz, az igenevekhez, a viszonyszókhoz és az indulatszókhoz kapcsolódó helyesírási, nyelvhelyességi tudnivalókat. Memoriterek: Arany János: A walesi bárdok, Toldi: részletek, Egri csillagok kijelölt részei, Janus Pannonius: Pannónia dicsérete. Fogalmak: líra, epika, dráma, ballada, monda, elbeszélő költemény, szóképek, alakzatok, regény, kalandregény, verstani fogalmak, epigramma. 1.9.

7. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 148 (irodalom: 74, nyelvtan: 74). Heti óraszám: 4 1.9.1.


Kulturált nyelvi magatartás Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése, alkalmazása elsősorban a szándékkifejezés és a hatáskeltés szempontjából. Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek ismerete és tudatos alkalmazása. Részvétel irodalmi művek közös feldolgozásában, csoportmunkában, a társakkal és a tanárral való kommunikációban. Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük 14


értelmezése írásban és szóban. Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejező előadása: az érzelmek visszaadása, a szereplők közötti viszonyok érzékeltetése a nem nyelvi és a verbális kifejezés eszközeivel (hangsúly, hangerő, dallam, beszédtempó, szünettartás). Szövegértés Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás; a szövegek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének és jelentésének feltárása. A szövegelemző eljárások bővítése szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása. A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése, különbségtétel az irodalmi kontextusban megjelenő és az egyéb nyelvi közlések értelmezése között. Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok keresése és felfedezése irodalmi szövegekben. Szövegalkotás Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját álláspont érvelő megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése írásban. Hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kiselőadáshoz vázlat készítése és felhasználása a szóbeli előadáskor. Párbeszéd, érvelés az irodalmi művek formájáról és a bennük megjelenített mögöttes tartalomról a megismert szakszókincs alkalmazásával. Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan. Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs alkalomhoz illő nyelvi, stilisztikai eszközök megfelelő kiválasztásával, összehangolásával. Epikus részletek dramatizálása, illetve drámai jelenetek tartalom- és stílushű visszaadása epikus formában. Tanulási képesség Önálló olvasmányválasztás, segédletek, képzőművészeti ábrázolások felkutatása megadott témához. Beszámoló, fiktív tudósítás, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életéről, egy korszakról, eseményről korabeli dokumentumok, irodalmi művek, naplók, a témával foglalkozó, a korosztálynak szóló szakmunkák felhasználásával, önálló vagy csoportos vizsgálódás útján. Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése a könyvtárban, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével, más tantárgyak témáiból, tankönyveiből is. A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk. Mondatátalakítás rokon és ellentétes értelmű mondatokkal szóban és írásban. A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása. A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos szóalkotás képzéssel, összetétellel. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. Biztonság az egyszerű mondat központozásában. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása. Az egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, érzelmek, gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert “valóság” egyszerűbb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása. A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban. A lírai formanyelv változásának vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei).Ismeretek az irodalmi élet legfőbb szereplőiről, fórumairól. Beszámoló epikus és drámai művekről, tévéjátékokról: a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős(ök), a mellékszereplő(k), a mű kezdete és befejezése bemutatásával; a szereplők önálló jellemzése. Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai A műfajoknak mint a műnemek alá rendelt kategóriáknak ismerete tanult, olvasott művek esetében. Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, műfaj, téma. A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek elkülönítése, azonosítása, szerepének, tartalmának értékelése. Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése nagyobb terjedelmű epikai művekben. Tér- és időviszonyoknak és ábrázolási módjuknak felismerése, összefüggésének keresése a jelentéssel a műben megjelenő tartalmakkal. A túlzás és általánosítás szerepének megértése, bemutatása egyes típusok ábrázolásában, a komikum tartalmi és nyelvi eszközeinek felismerése. Párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzőművészet alkotásai között - a más tárgyakban tanult ismeretek és önálló könyvtári gyűjtőmunka felhasználásával. Különböző típusok megjelenítése a tartás- és járásmód megfigyelését követően. Improvizáció a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával 1.9.2.

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK Magyar nyelv 74 óra TÉMAKÖRÖK Év eleji ismétlés 7 óra

TARTALMAK Hangok és hangtörvények, szóelemek és felismerésük, szófajok és felismerésük, helyesírás

15


A hozzárendelő szószerkezet 15 óra

Az alárendelő szószerkezet 18 óra A jelzős és a mellérendelő szószerkezet 16 óra Szóösszetételek és helyesírásuk 18 óra

a szószerkezetek fajtái: hozzárendelő, alárendelő és mellérendelő szószerkezetek A hozzárendelő szószerkezet: az állítmány és fajtái A hozzárendelő szószerkezet: az alany és fajtái A tárgyas szószerkezet felismerése és meghatározása A hozzárendelő szószerkezet helyesírása A határozók szerepe, fajtái és felismerésük a mondatban Az alárendelő szószerkezetek felismerése és meghatározása Az alárendelő szószerkezetek helyesírása A jelzős szószerkezetek felismerése és meghatározása A mellérendelő szószerkezet Az egyszerű mondat elemzése A mellérendelő szószerkezetek helyesírása Az alárendelő szóösszetétel fogalma és fajtái, felismerése és meghatározása. A mellérendelő szóösszetétel és fajtái, felismerése és meghatározása Az alárendelő szószerkezetek és szóösszetételek helyesírása. A mellérendelő szóösszetételek helyesírása.

Irodalom 74 óra TÉMAKÖRÖK Év eleji ismétlés 2 óra Klasszicizmus és romantika 11 óra

TARTALMAK Irodalomelméleti ismeretek áttekintése Csokonai Vitéz Mihály versei, a líra műfajai: dal, elégia, helyzetdal, életkép, Karikatúra. Klasszicizmus és romantika. A reformkorszak: történelmi háttér; A korszak reformtörekvései; irodalmi vonatkozása A reformkor nagy alakjai Művelődés és kultúra a reformkorban

A reformkor 9 óra A regény 9 óra Reformkori költőink műveiből 21 óra Reformkori költőink műveiből 2. 16 óra

Jókai Mór egy műve alapján: cselekmény, elbeszélői sajátosságok, jellemek és a regény fajtái. Kölcsey Ferenc, Himnusz, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (részlet), Próza és néhány verse; Vörösmarty Mihály, Szózat, Ábránd. Petőfi Sándor és versei, lírai műfajok Petőfi és Arany barátsága, levelezés Arany János és művei, balladái Realizmus és modernség, cselekmény és jellemek

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője 6 óra Tanulói tevékenységek: Dőlt betűkkel jeleztük a tánc-dráma, illetve ember és társadalom modulokból beépülő tevékenységformákat Kommunikációs gyakorlatok Szövegalkotás szóban és írásban: alkalmi beszéd, kiselőadás készítése Szövegalkotás, helyes ejtés, helyesírás Szövegértés és alkotás Beszédművelő, szövegértési gyakorlatok Könyvtárhasználat Szószerkezet és mondatalkotási gyakorlatok Mondatelemzési, mondatszerkesztési és nyelvhelyességi gyakorlatok Szóalak-elemzési gyakorlatok Helyesírási gyakorlatok Helyesírási, szótárhasználati gyakorlatok Forráshasználat, jegyzetelés dramatikus játékok 16


olvasmányélmény megfogalmazása szóban és írásban szövegelemzés: a mű szerkezete, tagolása szöveg és vizuális lehetőségek együttes felhasználása a közlésben jellemzés készítése hősökről verstani gyakorlatok vita magatartásokról, szereplők cselekedeteiről ritmikai gyakorlatok készségfejlesztés szótárhasználat gyakorlása project-feladatok beépülő alapvető drámapedagódiai tevékenységformák Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kiselőadás Fogalmak Szószerkezetek és fajtái, mondatrészek: az alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző fajtái és kifejezőeszközei; az alany-állítmányi viszony; alárendelő és mellérendelő szintagma. Szóösszetétel, alárendelő összetett szavak: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős összetétel; mellérendelő összetett szavak; szóismétlés; ikerszavak; jelentéssűrítő összetételek; mozaikszavak. Memoriterek Kölcsey Ferenc: Huszt; Himnusz, Vörösmarty Mihály: Szózat, Petőfi Sándor legalább egy verse. Fogalmak anekdota, novella, regény; dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars poetica; líra szerkezet; próza; pentameter, disztichon. 1.9.3.


Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése, szakszerű megnevezése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben Minimum szint Írásbeli munkája olvasható legyen! Tudjon elbeszélést, leírást, magánlevelet írni megadott témában Tudjon együttműködni a kommunikáció feltételeinek megteremtésében Sorolja fel a tanult írók, költők nevét, elolvasott, elemzett műveik címét Mutassa be a tanult írók, költők közül legalább háromnak az életútját Tanári kérdések segítségével tudja kiemelni az elemzett alkotások főbb gondolatait Ismerje az irodalomelméleti fogalmak legalább 41 %-át Optimum szint Írásbeli munkája legyen esztétikus! A Helyesírási szabályzat segítségével legyen képes önálló javításra Tudjon jellemzést, interjút, riportot írni Ismerje fel és tudja javítani a tanult nyelvhelyességi hibatípusokat Tudjon előzetes felkészülés kiselőadást tartani Mutassa be a tanult írók, költők 91%-ának életútját Tudja elemezni adott szempontok alapján a tanult irodalmi alkotásokat Tudja reprodukálni a tanult fogalmak 91%-át. Memoriterek ismerete

17


1.10.

8.. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 167 (93 irodalom, 74 nyelvtan) heti óraszám:4,5 1.10.1.


Kulturált nyelvi magatartás Tájékozódás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban; a tömegkommunikáció szerepének és hatásának fölismerése. Együttműködés a beszédpartnerekkel, a másik ember közlésének egyre pontosabb felfogása a mindennapi helyzetekben, képesség az önellenőrzésre a kommunikációs magatartásban. Irodalmi művekben, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása. A nyelvváltozatok szókészletének tudatos használata a különféle kommunikációs helyzetekben - a nyelvi illemnek megfelelően. Együttműködés a társakkal például szituációs vagy szerepjátékban. A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek fölismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: hír, tudósítás; cikk, kommentár; riport, interjú. Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló megfogalmazása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával. Szövegalkotás Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos iratainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és -nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről különféle idézési módok alkalmazásával, például egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével. Irodalmi és filmszereplők jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával. Olvasmányválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával. Tanulási képesség Mindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek, példák gyűjtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével. Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyűjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése. A tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése, értelmezése, fogalmi szintű megnevezése. A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. A mondattani és nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban. Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása. Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról). Igény a magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének összehasonlítására. Tájékozottság a tanulók nyelvhasználatában előforduló nyelvváltozatok nyelvhelyességi kérdéseiben. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Vizsgálódás a népszerű irodalom műfajaiban: a lektűr, a krimi hatáskeltő eszközeinek megismerése. Népszerű epikus műfajok, drámai vagy filmalkotások elemzése a hatáskeltés, a bennünk megjelenő tipikus helyzetek és jellemek szempontjából. Toposzok, sémák és sablonok fölismerése és szerepének értékelése a szórakoztató irodalmi és filmalkotásokban. Különféle olvasók véleményének, attitűdjének fölismerése az elemzett művekben. A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése. Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai A szöveg hangzásának és írott képének összefüggése, az illusztráció, a tipográfiai eszközök szerepének átlátása. A képversnek mint sajátos formának megismerése és értelmezése. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. A megismert műfajok, stílusalakzatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal. A magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló összefoglalása. Korokhoz kötődő ismétlődő témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Párhuzamok keresése a Nyugat első nemzedékének irodalmi alkotásai és a korabeli képzőművészet között más tantárgyakban tanult ismeretek, könyvtári adatgyűjtés felhasználásával. Tájékozódás az irodalom kronológiájában és “földrajzában”, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Figyelem a kortársi kapcsolatokra, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggésekre. Hasonló témájú, azonos műfajú művek összehasonlítása. Néhány alapvető irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése. Rögtönzés a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával, a társművészetek eszköztárának bevonásával.

18


1.10.2.

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK

Magyar nyelv (74 óra) TÉMAKÖRÖK A tömegkommunikáció 8 óra

Az összetett mondat 20 óra

A tanult leíró nyelvtani fogalmak rendszerezése 15 óra

Helyesírási ismeretek 17 óra Kitekintés a magyar nyelv életére 3 óra Szövegműfajok és kifejezési formájuk 5 óra

TARTALMAK Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, elsősorban a befogadás oldaláról. A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegműfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása. Beszédművelési gyakorlatok Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. Az alárendelő és a mellérendelő mondat fajtái. A kötőszó szerepe. A rámutató szó .A szórend alapvető kérdései az egyszerű és az összetett mondatban .A többszörösen összetett mondat. A körmondat. Az összetett mondatok helyesírása Az idézés formái A mondat és a szöveg viszonya. A nyelvi szintek .A nyelvi szintekről tanultak rendszerezése: a mondat szerkezete és jelentése: egyszerű és összetett, kijelentő kérdő, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondatok, logikai minőség szerint: állító és tagadó mondatok. A szószerkezetek (szintagmák) fajtái, kifejezőeszközei; hozzárendelés., alárendelés, mellérendelés., alanyi- állítmányi, tárgyas. határozós és jelzős szószerkezet. A szófajok rendszere: az alapszófajok, a viszonyszók és az indulatszók csoportjának főbb jellemzői. Alaktani és jelentéstani ismeretek: szó, szóelem, egyszerű szó, összetett szó, alapszó, képzett szó; hangutánzó, hangulatfestő, egy-és többjelentésű, azonos-és hasonló alakú, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak. A magyar hangrendszer, a mondatfonetikai eszközök. A magyar helyesírás alapelvei. Betűrend, elválasztás, keltezés Az összetett mondat, központozás. A tanuló ismerje az összetett mondat írásjeleinek használatát. A párbeszéd és az idézetek írásmódja. Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben. Nyelvünk eredete, rokonsága.A magyar nyelv típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemzői. A mindennapi élet néhány alapvető hivatalos irata: a nyugta, kérdőív, kérvény, önéletrajz tartalmi és formai kérdései. Ismeretek a véleménynyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli műfajáról az olvasmányok feldolgozásához kapcsolva: ismertetés, könyvajánlás, kritika, olvasónapló. Az idézés módja: egyenes és függő idézet. A paródia kifejezőeszközei. A tárgyi katalógus használata önálló feladat megoldásához, cédulázás, vázlat, forrásjegyzék készítése a gyűjtött adatokról.

Könyv- és könyvtárhasználat 6 óra Fogalmak Összetett mondat: mondategész, mondategység (tagmondat), főmondat, mellékmondat; utalószó, kötőszó, a mellérendelő mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető; az alárendelő mondat fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozó, jelzői alárendelés; sajátos jelentéstartalmú mondat: feltételes, hasonlító; többszörösen összetett mondat. Mondatfonetikai eszközök rendszere: hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó. A magyar nyelv szórendje. Egyenes és függő idézet. Irodalom (93 óra) TÉMAKÖRÖK Az irodalom határterületén - a népszerű irodalom műfajai 15óra Az irodalom nagy témáiból 15 óra

TARTALMAK Változatos témájú irodalmi művek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból, a népszerű, illetve lektűr irodalom hatáskeltő eszközei és értékelésük. Karinthy Frigyes stílusparódiái, Nagy Lajos Képtelen természetrajza, Örkény egypercesei, József Attila önéletrajza ((parabola) vagy Garcia Marquez művei (meseszerű novella) Regények, regényrészletek, elbeszélések, lírai alkotások a magyar és a világirodalom visszatérő nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások köréből (ifjúkor és felnőtt kor, társas kapcsolatok, utazás, identitás stb.) Pl.: Móricz Zsigmond művei: Hét krajcár/ Tragédia, Légy jó mindhalálig (barátság, szerelem, gyermek-felnőtt, tanár-diák kapcsolat stb. A regény szerkezete) Kosztolányi: Ötévi fegyház

19


A Nyugat első nemzedékének irodalmából 20 óra

A Nyugat második, harmadik nemzedéke 20 óra

A dráma világa 5 óra

Irodalmi és kulturális élet a Nyugat első korszakában. Szépirodalmi alkotások, esszék a Nyugat első nemzedékének íróitól, impresszionista, szimbolista stílusjegyek. Ady Endre költészete: hazaszeretet, hűség, szerelem, pénz, istenes versek szimbólum, szimbolizmus, “mégis” morál stb. Babits Mihály, a rímek mestere (pl. Messze, messze. alliteráció, idill, leoninus, esszé Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai (a versciklus) Tóth Árpád lírája (szinesztézia, elégia) Az impresszionizmus költője: Juhász Gyula (szonett) Kassák Lajos (szabadvers) József Attila alkotói pályája (Curriculum vitae, helyzetdal, versciklus, mesterszonett, létösszegző vers) Radnóti Miklós élete, pályája (hexametrikus verselés, napló, sormetszet, ecloga) Szabó Lőrinc (versciklus) Illyés Gyula Weöres Sándor Legalább egy dráma (tragédia vagy vígjáték) feldolgozása, megtekintése. Pl.: Moliére: A fösvény (drámai műnem, a dráma szerkezete, helyzet és jellemkomikum, konfliktus, monológ) Shakespeare: Szentivánéji álom / Ahogy tetszik Olvasmányok a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból. Regionális kultúra és irodalmi élet Sütő András, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Nagy László, Áprily Lajos művei (napló-emlékirat, négysoros, képvers)

Kortárs irodalom – kortárs írók, költők és olvasók 10óra Gyakorlás, dolgozat 8 óra Memoriter Teljes művek, műrészletek szöveghű fölidézése (5-6 vers feldolgozott művekből, egy-egy 15-20 soros próza- vagy drámarészlet). Idézetek alkalmazása célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelően szóban és írásban, a forrás megjelölése. Fogalmak Népszerű irodalom: lektűr, ponyva; epikai szerkezet, drámai szerkezet, monológ, dialógus, jellem és helyzetkomikum, tragédia; szatíra, fantasztikum, szimbólum, idill, ecloga. esszé, humoreszk, sormetszet, glossza, groteszk, helyzetdal, leoninus, kroki, parabola, paródia szabadvers, szonett, metonímia, szinesztézia) Szerzők és művek Ady Endre: Párisban járt az ősz, Őrizem a szemed A magyar Ugaron és még néhány vers, például A föl-földobott kő; Babits Mihály, egy-két műve; József Attila: A Dunánál, Ringató és még néhány vers, pl. Anya –versek, Szegényember-versek, ; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem ( részlet); Karinthy: Így írtok ti (részlet) Kosztolányi Dezső egy-két műve: Ötévi fegyház; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig vagy más regénye, vagy egy regényrészlete és két novellája, pl. Tragédia; Tamási Áron: Ábel a rengetegben (részlet); négy-öt vers a mai magyar irodalomból, például Áprily Lajos, Illyés Gyula, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes és mások műveiből egy-egy; válogatás kortárs magyar és világirodalmi művekből Tanulói tevékenységek: Dőlt betűkkel jeleztük a tánc-dráma, illetve ember és társadalom modulokból beépülő tevékenységformákat Kommunikációs gyakorlatok Szövegalkotás szóban és írásban: alkalmi beszéd, kiselőadás készítése Szövegalkotás, helyes ejtés, helyesírás Szövegértés és alkotás Beszédművelő, szövegértési gyakorlatok Könyvtárhasználat Szószerkezet és mondatalkotási gyakorlatok Mondatelemzési, mondatszerkesztési és nyelvhelyességi gyakorlatok Szóalak-elemzési gyakorlatok Helyesírási gyakorlatok Helyesírási, szótárhasználati gyakorlatok Forráshasználat, jegyzetelés dramatikus játékok olvasmányélmény megfogalmazása szóban és írásban szövegelemzés: a mű szerkezete, tagolása szöveg és vizuális lehetőségek együttes felhasználása a közlésben jellemzés készítése hősökről verstani gyakorlatok vita magatartásokról, szereplők cselekedeteiről ritmikai gyakorlatok készségfejlesztés 20


1.10.3.

szótárhasználat gyakorlása project-feladatok beépülő alapvető drámapedagódiai tevékenységformák Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kiselőadás


A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Minimum szint: Alapfokú ismeretek a tömegkommunikációs helyzetekben és műfajokban elsősorban a befogadás oldaláról. Mondattani elemzési jártasság: a tagmondatok szerkezetének és jelentésének felismerése. Különféle műfajú szövegek értelmes, folyamatos felolvasása, a megértést biztosító néma olvasás. Tanulást segítő műfajok: jegyzet, vázlat készítése tanári segítséggel. A tanult szövegek tartalmának értelmes ismertetése: szövegtömörítés, kifejtés. Törekvés az önálló vélemény kialakítására. A tanuló olvasmányaihoz kapcsolódó, a művek ismeretét bizonyító fogalmazás. Optimum szint: A tömegkommunikációs eszközök szerepének és hatásának értelmezése. Más tantárgyakban tanult ismeretek felhasználása, pl.: képzőművészet. Hasonló témájú, lehetőleg azonos műfajú művek összehasonlítása .A tanuló legyen képes ismereteit a szövegalkotási gyakorlatokban is megfelelően alkalmazni. Például kritika, könyvajánlás, kiselőadás stb. készítése. A többféle forrásból gyűjtött anyag feldolgozása önállóan is. Szövegalkotás közben tudatosan alkalmazza az összetett mondatokkal kapcsolatos helyesírási nyelvhelyességi tudnivalókat: Személyes vélemény megfogalmazása érvekkel

21

ANGOL NYELV

2. ANGOL NYELV Az idegennyelv-oktatás koncentrikus felépítésű. Ez azt jelenti, hogy az alsó tagozaton megismert szókincs és nyelvtani kifejezések felső tagozaton ismételten előkerülnek, de már egy komolyabb szinten. Az ötödik évfolyam megkezdésekor a tanulók már készség szinten megértik a tanár idegen nyelvű kéréseit, óravezetését; ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek. Fejlődik együttműködési készségük, mely biztosítja, hogy részt tudnak venni pár- és csoportmunkában. A felső tagozat célja a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása. A receptív készségek fejlesztése mellett a produktív készségeket (beszéd és írás) fejlesztése is intenzívebbé válik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Fontos cél a diákok olvasási igényének kialakítása. Ez érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával történik. A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban inkább a folyamatosság jellemző a nyelvhelyességgel szemben, így szükségük van a legfontosabb struktúrák ismétlésére, átbeszélésére. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák. A négy év során a diákoknak eljuthatnak a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk elérheti azt a mérhető szintet, mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni. A legtehetségesebb tanulók képesek nyelvvizsgát tenni. A hallássérült és a beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során fellépő fejlesztési feladatok A tanulók oktatásában az élő idegen nyelv műveltségi terület tanítása az intézmény pedagógiai programja, helyi tanterve alapján szervezett keretekben, a nyelvi fejlettségi szint függvényében történik. Az oktatás folyamatában jelentős hangsúlyt kap az írásos forma. A tanítási módszerek és a tartalom megválasztásánál a hallásállapotra, a nyelvhasználat nehezítettségére figyelemmel kell lenni. A nyelvi fejlettségi szint szerint célszerű a csoportokat szervezni. Beszédfogyatékosság esetén annak típusához igazodó módszerek - pl. dadogók esetében az írásbeliség, diszlexiás tanulóknál pedig az auditív módszerek - elsőbbségét szükséges biztosítani. A beszédfogyatékos és hallássérült tanulók oktatásában az angol nyelv tanítása az intézményünk pedagógiai programja, helyi tantervünk alapján szervezett keretekben, a nyelvi fejlettségi szint és hallásállapot függvényében történik. Az oktatás folyamatában jelentős hangsúlyt kap az írásos forma és az ismeretanyag vizuális megerősítése a nyelvhasználat nehezítettségére való tekintettel. 2.1.

AZ EMELT SZINTŰ TANULÁSI PROGRAM ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEI Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Az angol nyelv elsajátítása során a tanuló a mindennapi, gyakorlati nyelvhasználat szintjén legyen képes sikeresen kommunikálni írásban és szóban egyaránt. Az angol nyelv elsajátítása során a nyelvi készségek megfelelő szintű megalapozása. Ennek eredményeképpen az idegennyelv-tanulási készséget tudja alkalmazni majd a második idegennyelv-tanulásban önállóan is. A tanuló szerezzen ismereteket a célnyelv országának kultúrájáról, hagyományairól, mindennapi életéről és történelméről. Az idegen nyelv tanulása segítse hozzá a tanulót más tárgyakkal kapcsolatos ismeretek megszerzésére. A tanuló szeresse meg a nyelvtanulást, jelentsen számára élményt az angol nyelv használata.

2.2.

AZ EMELT SZINTŰ TANULÁSI PROGRAM ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A tanuló 2.3.

szóbeli nyelvhasználatban törekedjen a helyes kiejtés, hangsúly és intonáció használtára. tudja megfelelő lexikai, nyelvi struktúrákkal egyértelműen és biztosan kifejezni a mondanivalóját. merjen és tudjon segítséget kérni, ha valamit nem ért, nem tud. ismerje a nem verbális kommunikáció eszközeit. tudja felismerni a beszélt, írott szöveg kommunikációs szándékait. a beszélt és írott szöveget értse meg globálisan, illetve tudja a megfelelő információkat kiszűrni belőlük. ismerje és tudja alkalmazni az írásbeli közlésformák leggyakoribb fajtáit.

AZ EMELT SZINTŰ TANULÁSI PROGRAM NÉHÁNY ELSAJÁTÍTANDÓ STRATÉGIÁJA:

A tanuló -

alakítsa ki önálló tanulási módszerét, stratégiáját. tudjon szövegösszefüggés alapján következtetni az ismeretlen szavak, kifejezések jelentésére. 22

ANGOL NYELV 2.4.

célnyelvi példák alapján tudjon a szavak, nyelvtani struktúrák használatára következtetni. ismerje a magyar és az angol nyelv közötti jelentős eltéréseket, hasonlóságokat.

ÉRTÉKELÉS

A dőlt betűvel írt követelmény a kötelező órák során elsajátítandó minimumszintet tartalmazza, mely a továbbhaladáshoz szükséges. Az álló betűvel írt követelmény az adott évfolyamon általánosan elvártakat tartalmazza. A követelmények maximális teljesítése a jeles tanulóktól várható el. Az értékelés a tanítási folyamat szerves része. Az értékelés legfontosabb jellemzői a rendszeresség, a megbízhatóság és az érvényesség. Az értékelés lehetséges típusai: Teljesítményt mérő tesztek: A tananyag elvégzéséhez kapcsolódó mérésekre alkalmas. Méri az elvégzett tananyag elsajátítását, a tanulók haladását azonos, vagy eltérő kondíciók mellett az iskolán belül. Nyelvi jártasságot mérő tesztek: Általános nyelvtudást mérő teszt, nem iskola vagy tanterv specifikus, segít az iskolán kívüli teljesítményekkel való összevetésben. Szóbeli megnyilvánulások értékelése osztályzatok alapján: Fontos elem a tanórán belüli folyamatos visszajelzés (feedback) és értékelés is. A tanulók elsajátítandó tananyaga a tankönyvekben fejezetekre van lebontva. Fejezetenként írnak a tanulók teszteket. A ponthatárok a következő százalékok szerint alakulnak: 100%-91% 5 90%- 76% 4 75%- 50% 3 49%- 36% 2 35%- 0% 1 Mindemellett a tanulók az órákon rendszeresen írnak szódolgozatokat és felelnek az aktuális tananyagból. Az integráltan oktatott beszédfogyatékos és hallássérült tanulók esetében a számonkérés, ellenőrzés, továbbhaladás alakalmával figyelembe vesszük a szakértői bizottság által megjelölt méltányossági szempontokat. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetén az írásbeli és szóbeli számonkérés differenciálásával, hosszabb felkészülési idővel, differenciált írásbeli munkával, tantárgyrészek alóli felmentésekkel alkalmazkodunk az egyéni képességek struktúrájához. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek az alsó tagozaton biztosítjuk az egyéni haladási ütemet, felső tagozaton pedig az egyéni elbírálás és az értékelés alóli felmentés lehetőségét. A továbbhaladáshoz a Nemzeti Alaptantervben előírtak minimumát az integrált gyermekeknek is teljesíteni kell.

2.4.

5. ÉVFOLYAM

Heti 5 óra (évi 185 óra) Ajánlott eszköz: 2.4.1.

Tankönyv, munkafüzet, hangkazetta Kiegészítő segédanyagok


Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás elköszönés köszönet érdeklődés mások hogyléte felől személyes beállítódás és vélemény véleménykérés tetszés, nem tetszés dicséret, kritika Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása információ kérése, adása A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok javaslat meghívás kínálás

23

ANGOL NYELV Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok visszakérdezés magyarázatkérés betűzés kérése Fogalomkörök időbeliség kifejezése térbeli viszonyok kifejezése létezés kifejezése mennyiségi viszonyok kifejezése minőségi viszonyok kifejezése modalitás időbeli viszonyok kifejezése szövegösszetartó eszközök 2.4.2.


Hallott szöveg értése A tanuló ismerje fel és értse meg különböző szövegkörnyezetben a tanult szavakat, kifejezéseket. tudjon teljes mondatokban válaszolni a hallás utáni megértés során feltett kérdésekre. a beszélő érzelmeiről tudjon következtetni a számára ismeretlen szöveg esetén is tudjon következtetni, milyen élethelyzetben hangozhat el a kiválasztott szöveg Beszédkészség A tanuló a tanult anyagot megfelelő beszédtempóval, helyes kiejtéssel tudja kimondani. tudjon egyszerű struktúrákban, rendezett mondatokban válaszolni. tudjon egyszerű kérdéseket feltenni. tanult minta alapján egyszerű párbeszédben vegyen részt legyen képes emberek, tárgyak leírására 4-5 mondatban. Olvasott szöveg értése A tanuló ismerje fel a már tanult nyelvi elemeket ismeretlen szövegben is. tudjon szöveg alapján nem a szöveghez tartozó kérdésekre válaszolni. tudja a szöveg tartalmát röviden összefoglalni magyar nyelven. tudjon csak információt keresni a szövegben. Íráskészség A tanuló 2.4.3.

ismerje a baráti levél és képeslap írásának formai lényegét. tudjon egyszerű és összetett szavakat, kifejezéseket emlékezetből leírni tudjon egyszerű. logikailag összefüggő szövegeket önállóan leírni, megfogalmazni a tanult struktúrák felhasználásával 4-5 mondattal. tudjon önállóan képeslapot írni.

TARTALOM Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás Excuse me. Elköszönés See you … Köszönet Thanks. Thank you very much. Érdeklődés mások hogyléte felől What’s the matter? Személyes beállítódás és vélemény Véleménykérés What do you think? Tetszés, nem tetszés Do you like Italian food?

Bye. You are welcome. I’ve got a headache.

Dicséret, kritika

I like it. / I don’t like it. I think it’s great. I don’t like it. It’s great.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, What is it in English?

It means…

24

ANGOL NYELV leírása Információkérése, adása

What does that mean? Did you see him? How do you make a pancake?

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Javaslat Let’s meet on Monday. Meghívás Can we meet at six? Kínálás What would you like? Have a drink.

I can’t. I’m sorry, I can’t. An orange, please. Thank you.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Megértés biztosítása Betűzés kérése

How do you spell it?

Fogalomkörök Időbeliség kifejezése Jelenidejűség

Present Simple Present Continuous

Múltidejűség

Past Simple

Jövőidejűség

going to

Térbeli viszonyok kifejezése

Prepositions

Létezés kifejezése

there is, there are

Mennyiségi viszonyok

Minőségi viszonyok

Modalitás Időbeli viszonyok Gyakoriság Időpont Időtartam Szövegösszetartó eszközök

2.5.

Ordinal numbers Irregular plurals Countable nouns Uncountable nouns Quantities some, any Adjectives Comparatives Superlatives as…as adverbs with -ly have to Adverbs of frequency How often? When? What’s the time? Object pronouns Demonstrative pronouns some + singular/plural noun any + singular/plural noun

6. ÉVFOLYAM

Heti 5 óra (évi 185 óra) Ajánlott eszköz: Tankönyv, munkafüzet, hangkazetta Kiegészítő anyagok 2.5.1.

Yes, I did/ No, I didn’t. You take two eggs and some milk…


Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok bemutatkozás, bemutatás elköszönés 25

When do you get up? I don’t drink milk. She is crying. I’m not listening. I visited my friend. We didn’t go to the cinema. They are going to travel to Italy. in front of, between, opposite… There are two chairs in the corner. first, second… mouse-mice I’ve got a lot of CDs. I’ve got a little money. a cup of, a jar of, a dozen There isn’t any cheese. It’s bigger than a house. It’s the biggest. It’s as big as an elephant. He writes nicely. I have to go. always, rarely, never… How often do you go to the cinema? yesterday, last week, in 1999 It’s quarter to 8. me, you, him… this, that, these, those There is some water in my cup. I’ve got some pencils. There isn’t any tea in the cup. Have you got any apples?

ANGOL NYELV érdeklődés mások hogyléte iránt köszönet gratulációk elbúcsúzás személyes levélben Személyes beállítódás és vélemény véleménykérés egyetértés, egyet nem értés dicséret, kritika akarat Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok információkérés és adás események leírása tudás, nem tudás A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés javaslat meghívás tiltás, felszólítás kínálás Fogalomkörök időbeliség kifejezése mennyiségi viszonyok térbeliség kifejezése minőségi viszonyok modalitás szövegösszetartó eszközök 2.5.2.


Hallott szöveg értése A tanuló értse meg a tanult témákban feltett kérdéseket és ezekre tudjon válaszolni is. értse meg a hallott közlésekből a számára fontos információkat, és ezekre tudjon reagálni. tudja értelmezni a hallott szöveget megadott szempontok alapján. a beszélők egymáshoz való viszonyára is tudjon következtetni az intonáció és a hangszín értelmezésével. kövesse és értse meg a tananyaggal kapcsolatos hosszabb, összefüggő magyarázatot. Beszédkészség A tanuló tudjon egész mondatban megjegyzéseket fűzni a hallottakhoz, olvasottakhoz. a tananyaghoz kapcsolódóan a mindennapi életben leggyakrabban előforduló helyzetek párbeszédanyagát tudja alkalmazni. nem tananyaghoz tartozó élethelyzetekben tudjon kérdezni, válaszolni a korábban tanultak alapján. tudja érzelmeit a megfelelő módon, a helyzethez alkalmazkodva kifejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló ismerje fel a tanult nyelvi elemeket, struktúrákat ismeretlen szövegben is. a tanult elemeket ismeretlen szövegben is tudja hangosan felolvasni, értelmezni. tudja az ismeretlen szöveg egyes elemeinek jelentését kikövetkeztetni. tudjon felismerni és megkülönböztetni többféle szövegtípust. tudjon érdeklődése szerint (szintezett) olvasmányokat olvasni. Íráskészség A tanuló tudjon szavakat, mondatokat és kifejezéseket emlékezetből leírni régebbi anyagból is. ismerje a tankönyv, munkafüzet feladatainak típusait és azokat meg is tudja oldani. tudjon egyszerű, logikailag helyesen kapcsolódó rövid szöveget (6-8 mondat) önállóan megfogalmazni és leírni. 2.5.3.

TARTALOM Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Bemutatkozás, bemutatás This is… Meet … Elköszönés Have a good … Érdeklődés mások hogyléte felől What’s wrong? 26

Pleased to meet you. Nice to meet you. Thanks. Oh, nothing.

ANGOL NYELV Köszönet Gratulációk Elbúcsúzás személyes levélben

What’s the problem with you? Thanks a lot. Congratulations. Best wishes.

Személyes beállítódás és vélemény Véleménykérés What do you think of that? Egyetértés, egyet nem értés Do you agree? What’s your opinion? Dicséret, kritika Akarat

Do you want a…?

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Információkérés és adás What have you done? When will the guests arrive? How far is your school? Esemény leírása What happened? Tudás, nem tudás

Where does he live?

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés és arra reagálás Could you give me a lift? Javaslat Why don’t we…? Meghívás és arra reagálás Would you like to …? Shall we …l? Are you free on Monday? Tiltás, felszólítás You mustn’t smoke here. Kínálás és arra reagálás Would you like another drink?

Fogalomkörök Időbeliség kifejezése Jelenidejűség

Múltidejűség

Present simple Present Continuous Present Perfect Past simple Past Continuous

Jövőidejűség

Present Continuous Going to

Mennyiségi viszonyok Térbeli viszonyok

Cardinal numbers

Időbeli viszonyok

Adverbs

Modalitás

should / shouldn’t can must/needn’t

Szövegösszetartó eszközök

have to mustn’t Articles

27

You are welcome. Thank you.

You are right/wrong. No. I think he’s wrong/right. It’s a good idea. It’s boring. Yes, of course. I’d like a … I’ve changed my mind. At 6 p.m. It’s 20 minutes by bus. She opened the window and called the ambulance. I have no idea. Yes, sure. Good idea. I don’t feel like it. I don’t think I’ll bother. I can’t make it. That’s very kind of you.

When do you have breakfast? I’m leaving now. The train has arrived. Did you visit her? What were you doing at 12 o’clock on Sunday? I’m meeting Joe tomorrow. What are you going to do on Monday? 100-1000000 along, on the right, on the corner tomorrow, soon, last month, ago You should see a doctor. You can go to work. You must stay in bed. You needn’t take a lot of medicine. I have to get up early. You mustn’t get excited. the Tower of London a bank/the bank

ANGOL NYELV 2.6.

7. ÉVFOLYAM

Heti 5 óra (évi 185 óra) Ajánlott eszköz: tankönyv, munkafüzet, hangkazetta. Kiegészítő segédanyagok. 2.6.1.


Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok elköszönés bemutatkozás, bemutatás érdeklődés mások hogyléte felől engedélykérés köszönet bocsánatkérés Érzelmek és lelkiállapot kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok öröm, sajnálkozás, bánat érzések Személyes beállítódás és vélemény egyetértés, egyet nem értés tetszés, nem tetszés szándék, kívánság Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok információ kérése, adása bizonyosság, bizonytalanság A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés tanácsadás Fogalomkörök időbeli viszonyok modalitás logikai viszonyok szövegösszetartó eszközök szenvedő szerkezet

2.6.2.


Hallott szöveg értése A tanuló értsen meg jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket. jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből a fontos információkat tudjon kiszűri. jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott hosszabb szöveg lényegét értse meg. - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből tudja kikövetkezteti. Beszédkészség A tanuló a tanult nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre tudjon ismert struktúrákba rendezett mondatokban válaszolni. tudjon a tananyaggal kapcsolatban kérdéseket feltenni. 5-6 összefüggő mondatban tudjon közléseket megfogalmazni. tudjon saját élményeket, eseményeket elmesélni. megértési probléma esetén tudjon segítséget kérni. tudjon beszélgetést kezdeményezni, lefolytatni, befejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget tudjon elolvasni. jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt találjon meg. jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét értse meg. ismeretlen elemeket tartalmazó, de képekkel illusztrált szöveget értsen meg. - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegből tudja kikövetkeztetni. 28

ANGOL NYELV tudásszintjének megfelelő szöveget tudjon önállóan elolvasni és szótárhasználattal feldolgozni. az olvasott szöveget tudja összefoglalni megszabott terjedelemben . Íráskészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget tudjon helyesen leírni. tudjon egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmazni. tudjon eseményeket leírni. ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget tudjon írni. tudja véleményét, szándékait kifejezi írásban (meggyőzés, bocsánatkérés). folyamatokat ír le (események, természeti jelenségek). - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben legyen képes értelemszerűen elhelyezni megadott szavakat. - hivatalos levél írása ( 6-8 mondat) 2.6.3.

TARTALOM Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez javasolt kommunikációs szándékok Elköszönés Keep in touch! Bemutatkozás, bemutatás Have you met Jane? Érdeklődés mások hogyléte felől How are you feeling today? és arra reagálás Engedélykérés és arra reagálás Köszönet és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás

Do you mind if I open the window? It’s very kind of you. I’m sorry.

I will. Hi! Fine./OK./All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid. Not at all. Do not mention it. It doesn’t matter. Never mind.

Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Öröm, sajnálkozás, bánat How do you feel about that? I feel so happy for... I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, dear! Érzések kifejezése I’m glad that’s over. I feel awful. You look great. Személyes beállítódás és vélemény Egyetértés, egyet nem értés We went out on Saturday. I don’t like coffee. Tetszés, nem tetszés What do you think of the new teacher?

So did we. Nor do I. I don’t like him.

Szándék, kívánság

He looks nice. I’d like to see that film. I want to be…

What would you like to do? Would you like to have a rest?

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Információ kérése, adása How long does it take to get there? Please, can you tell me the way to the station? Bizonyosság, bizonytalanság Do you think they will come? A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés I’d like you to.. Tanácsadás You shouldn’t … Fogalomkörök Időbeli viszonyok Modalitás

Logikai viszonyok

Adverbs of time with Present Perfect can, could, must/ have to/had to might Conditional I 29

It’s twenty minutes by bus. Take the second turning on the right. They will probably come. They might come. I’m afraid, I can’t. You should see the doctor. for/since

if + present + future

ANGOL NYELV

2.8.

Szövegösszetartó eszközök

Linking words

Szenvedő szerkezet

Present passive Past passive

and ,but, so, however, because, etc. is / are + past participle was / were + past participle

8. ÉVFOLYAM

Heti 5 óra (évi 185 óra) Ajánlott eszköz: tankönyv, munkafüzet, hangkazetta Kiegészítő segédanyagok 2.8.1.


Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok bemutatás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok öröm, sajnálkozás, bánat bocsánatkérés problémák prezentálása Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok vélemény kinyilvánítása egyetértés, egyet nem értés akarat tetszésnyilvánítás tanácsadás A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok - meghívás és arra reagálás - figyelmeztetés Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok felkérés lassabb, hangosabb beszédre Fogalomkörök időbeliség kifejezése térbeli viszonyok időbeli viszonyok mennyiségi viszonyok modalitás logikai viszonyok szövegösszetartó eszközök szenvedő szerkezet 2.8.2.


Hallott szöveg értése A tanuló a korábbiakban tanult témakörökkel kapcsolatos természetes sebességű élőbeszédet értse meg. hosszabb szöveg alapján tudja nagy vonalakban követni a beszélgetés menetét. jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt tudjon kiszűrni, és értse meg a lényegét. ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkeztetni. jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre összefüggő mondatokban tudjon válaszolni. tudjon kérdéseket feltenni. tudjon eseményeket elmesélni hosszabb, összefüggő mondatokkal tudjon bekapcsolódni spontán párbeszédbe, beszélgetésbe. megértési probléma esetén tudjon segítséget kérni. 30

ANGOL NYELV Olvasott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott hosszabb szöveget tudjon olvasni; globálisan értse meg a szövegek lényegét, tartalmát. jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben a fontos információt találja meg. megadott szempontok alapján tudjon információt keresni a szövegből. tudjon következtetni a hosszabb szövegek logikai kapcsolódásaira. ismeretlen nyelvi elemek jelentését tudja kikövetkeztetni a szövegből. jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben a lényeges információt a lényegtelentől tudja elkülöníti. Íráskészség A tanuló ismert struktúrák felhasználásával tudjon 10-15 mondatban véleményét kifejtő fogalmazást írni. tudjon irányított fogalmazást írni. tudjon bekezdéseket szerkeszteni. 2.8.3.

TARTALOM Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez javasolt kommunikációs szándékok Bemutatás Nice to meet you.

Marek, this is Rachel..

Engedélykérés és arra reagálás

Can I go to the pop concert?

Yes, sure.

Köszönet és arra reagálás

Thank you for your help. Thank you.

Don’t mention it.

Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Öröm, sajnálkozás, bánat Are you happy about that? Great! I am so glad /very happy. I am glad to hear that. I am so pleased that… Bocsánatkérés I’m very sorry about that… Problémák prezentálása

There’s something wrong with

Személyes beállítódás és vélemény Véleménynyilvánítás In my opinion.. I think… Egyetértés, egyet nem értés I agree. It’s true. Akarat I want you to… I don’t want you to… Tetszésnyilvánítás I like … I adore … I enjoy… Tanácsadás If I were you… You shouldn’t do that. I don’t think it’s a good idea…. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Meghívás és visszautasítás Can you come on Tuesday?

Figyelmeztetés

the

It’s torn. It’s cracked.

I ‘m sorry but… I disagree. I don’t believe.

I hate .. I can’t stand…

I’m afraid Friday’s no good for me. I’m sorry but I can’t make it.

Look out! Be careful!

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok / Kommunikációs stratégiák Felkérés hangosabb, lassabb Could you speak a little more slowly, Sorry, that was a bit too fast. beszédre please?

31

ANGOL NYELV Fogalomkörök Időbeliség kifejezése Jelenidejűség

Múltidejűség

Jövőidejűség

Térbeli viszonyok Időbeli viszonyok Mennyiségi viszonyok

Modalitás Logikai viszonyok

Szövegösszetartó eszközök Szenvedő szerkezet

Present Simple

Kim lives on the other side of town. Present Continuous I’m leaving. Why are you telling me all this? Present Perfect Simple Terry has been on a trip. Past Simple He married her yesterday. Where did you practise? Past Continuous What were you doing there? He was studying German. Used to People used to live in caves. Going to Kim is going to buy a car. Will We will arrive at two o’clock. Present Continuous + future time Terry is meeting his friend on expression Tuesday. Prepositional phrases at the top of/at the bottom of, on (picture location) the left hand side… Adverbs of frequency normally, once/ twice a week Adjectives and pronouns all, both, none, neither each, every, one/ ones Countable and uncountable nouns a few/ a little / much / many Definite and indefinite articles a / an / some Must/Mustn’t You mustn’t smoke. Conjunctions however, moreover, although, while luckily, unfortunately, but who, Linking words Relative pronouns that, which Reduced relative pronouns The boy I saw in the shop was her brother. Conditional type II If we wanted to catch the bus, we would have to go. Reflexive pronouns myself, yourself, themselves… Passive voice Too much energy has been wasted.

32

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

3. TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 3.1.

CÉLOK ÉS FELADATOK A történelem – mint múltismeret – a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja. A tantárgy feladata elsősorban a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a széles értelemben vett emberi műveltség minden eleme felhalmozási folyamat eredménye. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy célja ebből következően az, hogy megértesse a folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja. Az általános iskolai munkának a múltat élményszerűen megjelenítő történetek tanításán kell alapulnia. A 10–12 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5–6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekből és jelenségekből – a történetekből – kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetővé, érzékelhetővé, szemlélhetővé teszi. Ezt a képszerűen megjelenített múltat már az 5-6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás tehát nem helyettesíti, csupán megalapozza a történelemtanítást. A 7–8. évfolyamok történelemtanítása – a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva – a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Ezeken az évfolyamokon a történelmet már nemcsak a jellemző életképek bemutatásával, hanem a kiemelkedő események fonalára fűzve, történetileg tanítjuk. Alkalmazkodva az adott fejlődési szinthez a képszerű megjelenítésre – a történettanításra – azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák. A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. A hallássérült és a beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során fellépő fejlesztési feladatok A hallássérült és beszédfogyatékos gyerekek esetében a műveltségi terület speciális fejlesztési tartalmát képezi a téridő viszonylatok kialakítása, a tájékozódási képesség, a történésekből, folyamatokból a tendenciák felismertetése. Segítséget nyújt ezeknek a gyerekeknek sajátos problémái miatti akadályozott helyzetében a társadalmi környezetben való eligazodáshoz, szocializációjához. Sérülés-specifikus tartalma kiegészül a siketek társadalmi beilleszkedését segítő szociális és jogi ismeretek oktatásával. A nyelvi kommunikáció építésének feladatai az általános iskolai oktatás egész időtartama alatt döntően befolyásolják a műveltségi területek tartalmainak feldolgozását. 3.2.


A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni. A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és -felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására. A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. A történelemi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok 33

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére. 3.3.

A TANKÖNYVKIVÁLASZTÁS ELVEI

A tankönyvek feleljenek meg a tantervi céloknak és követelményeknek, segítsék a pedagógus módszertani elképzeléseit. Vegyék figyelembe a tantárgyi integrálás lehetőségeit. Segítsék a tanulókat az önálló munkában. Tartalmazzák az újabb ismereteket, keltsék fel a kíváncsiságot, motiváljanak a mélyebb megismerésre. Legyenek esztétikusak, tartósak, használhatóak és elérhető árúak. Legyenek alapjai a tanulók saját könyvtárainak. 3.4.

SZÁMONKÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Az ismeretek számonkérése folyamatos szóbeli feleltetés, alkalmankénti írásbeli beszámolók és rendszeres témazáró dolgozatok formájában történik. A továbbhaladáshoz elengedhetetlen feltétel a minimumszint elsajátítása. Ehhez a tanulóknak ismerniük kell a témákban és altémákban megjelölt fogalmak, tények, események, a hozzájuk tartozó évszámok, topográfiai és névadatok 40 %-át. Az optimumszint eléréséhez mindezen adatok 91 %-át kell tudniuk és értelemszerűen alkalmazniuk. Történelem tantárgyból félévente minimum 4 érdemjegyet kell adni. A témakörök zárásakor témazáró dolgozatot írnak a tanulók, a többi számonkérés szóbeli vagy írásbeli formában történik. Félévente egy tanulónak legalább egy alkalommal szóban kell felelnie. A beszéd- és hallássérült tanulók értékelése differenciáltan történik az egyéni képességekhez mérten. A számonkérés és ellenőrzés során az írásbeli munkát részesítjük előnyben. Az érdemjegyek adása a következő: - Piros jegy adható témazáró dolgozatra - Kék jegy adható szóbeli feleletre - Fekete, bekarikázott jegy adható írásbeli feleletre és évszámdolgozatra - Fekete jegy adható a nem szakrendszerű tudás számonkérésére - Zöld jegy adható órai vagy szorgalmi munkára. Az írásbeli felmérések értékelése a következő: 40 % -ig 1 60 % -ig 2 80 % -ig 3 90 % -ig 4 100 % -ig 5 3.5.

TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK A TANÓRÁN ÉS AZON KÍVÜL

A feldolgozandó téma jellegétől és a tanulók adottságaitól függően az órai munka lehet frontális, a tanulók végezhetnek csoportmunkát, illetve egyénileg is elsajátíthatják az anyagot - tanári irányítás mellett, valamint kompetenciafejlesztésre épülő, kooperatív módszereken alapuló oktatásban részesülhetnek. E különböző munkaformákat ötvözni is lehet egy tanórán belül. A múzeumlátogatások, a helytörténeti séták, a filmelemzések és szakkörök lehetőséget adnak a tananyag színesebb, változatosabb és sokoldalúbb elsajátítására

3.6.

5. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 74 óra,/ angol tagozaton Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek - Képi információk gyűjtése. - Lelet és rekonstrukció összevetése. - Rekonstrukciós rajzok és néprajzi képi források összehasonlítása. - Az egyes korszakok jellemző tárgyainak, szerkezetek működésének felderítése, ismertetése. Tájékozódás könyvtárban az egyes történelmi személyiségekkel, eseményekkel kapcsolatos gyermekirodalomban. - Párhuzamok keresése a megismert történelmi élethelyzetek, események és mai éltünk között. - Annak felderítése, hogy milyen környezeti változások erednek az ókorból. - Információk gyűjtése a tankönyv és olvasókönyv szövegéből. Annak felismerése, hogy a gondolatok rögzítésének, az írás feltalálásának milyen jelentősége volt az emberiség történetében. A tanári elbeszélés megjegyzése. Képi és szöveges információk együttes kezelése. Képek jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése.

34

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Kifejezőképességek - Történelmi személyiségek jellemzése. - Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. - A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben. - Rajz, festmény, modell készítése történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről. - Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása. - Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése. - Egyszerű írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel. - Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönböztetése tanári segítséggel. Tájékozódás időben - Történelmi események időrendbe állítása. - Az őskor és ókor megkülönböztetése. A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése. A Kr.e, Kr.u, illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása. Tájékozódás térben - A kerettantervben felsorolt helyekhez események kapcsolása. - Az események helyszíneinek megnevezése. - A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen. - Távolságbecslés különböző léptékű térképeken, számítás. - A földrajzi és a történelmi atlasz összehasonlítása az egyes időszakoknak és helyszíneknek megfelelően. - Térképolvasás a térkép grafikái és a megismert térképjelek segítségével. TÉMAKÖRÖK Élet az őskorban

Az ókori Kelet világa

Ószövetségi történetek

TARTALMAK Őskörnyezet. Az ősember nyomai a Földön. Hogyan élt a gyűjtögető, halászó, vadászó ember. A földművelő és az állattenyésztő ember. Az első mesterségek és a csere kialakulása. Természeti népek napjainkban. Varázslat és művészet. Fogalom: Őskor, ősember, régészet, eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, csere, természetimádat, szellemek, mágia (varázslat), barlangrajz, előember, emberelőd, antropológia, etnográfia, Ramapitecus, Homo Habilis, Homo Erectus, Neandervölgyi, Cro-Magnoni, Homo Sapiens, Homo Sapiens Sapiens Helynév: Olduvai hasadék, Neander völgy, Cro Magnon, Rudabánya, Vértesszőlős, Altamira, Lascaux Évszám: nagyon régen, régen, 14 millió éve, 3 millió éve, 1 millió éve, 40 ezer évvel ezelőtt A történelem korszakai. Egyiptom, „a Nílus ajándéka”. A rejtélyes piramisok. Reformkísérlet az Egyiptomi Birodalomban. Történetek Mezopotámiából. A Babiloni Birodalom. Az írás kialakulása. India, Kína. Mítoszok és mondák az ókori keletről. A Perzsa Birodalom. Fogalom: ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás, sumérek, dravidák, templomgazdaság, egyistenhit, enszi, maharadzsa, városállam, zikkurát, brahmanizmus, hinduizmus, kasztrendszer, árja, satrapa, Helynév: Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, India, Indus, Kína, Jangce, Memfisz, Téba, Ur, Uruk, Babilon,Gizeh, Tell-El Amarna, Mohendzso Daro, Harappa, Gangesz, Hoangho, Selyemút, Suza, Perszepolisz, Királyok Útja Név: Hammurapi, Nabu-Kudurri-Uszur, Semiramis, Ménész, IV. Amenhotep (Ehnaton), Nofretete, Tutankhamon, Howard Carter, Csin-Si-Huang-ti, Kürosz, Kambüszész, Krőzus, Lao-Ce, Kung-Fu-Ce, Dareiosz Évszám: kb. 5000 éve, Kr. e. 2900., A Biblia. Bibliai tájak. Ószövetségi történetek a teremtésről, a vízözönről, Mózesről, Dávid királyról vagy Salamonról. Fogalom: Biblia, Ószövetség, egyistenhit, babiloni fogság, egyiptomi rabság Név: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid vagy Salamon, Ábrahám, Saul 35


Az ókori görögök életéből

Az ókori Róma évszázadai

A kereszténység születése

A magyar történelem kezdetei

Helynév: Kánaán, Jeruzsálem A görög táj. Történetek a görög mondavilágból. A krétai civilizáció. Mükénei kor. Sötét századok. Görög gyarmatosítás. Görög istenek és az olimpiai játékok. Hajó és kereskedelem. Görög városállamok: Athén és Spárta. Hősök és csaták. Athén Periklész korában. Az athéni népgyűlés. Mesterek és művészek. Történetek Nagy Sándorról. Fogalom: piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház, önellátó gazdálkodás, polisz, gyarmat, apella, helóta, krüpteia, türannisz, hellenizmus Név: Zeusz, Pallasz Athéné, Héra, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Periklész, Nagy Sándor, Aphrodité, Párisz, Heléna, Akhilleusz, Menelaosz, Agamemnon, Drákón, Szólón, Kleiszthenész, Leonidasz, Themisztoklész, Ariszteidész, Arisztotelész, Homérosz Helynév: Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria, Knosszosz, Mükéne, Trója, Lakónia, Peloponnészosz, Macedónia, Thermopüla, Marathon, Szalamisz Évszám: kb. 2500 éve, Kr. e. 776., Kr.e. 490., Kr. e. 480. Mondák Róma alapításáról, a királyságról és a köztársaságról. Hadvezérek és csaták: a pun háborúk történetéből. Szabadok és rabszolgák. Julius Caesar és hadserege. Történetek Augustusról. Véres századok. Természet és gazdaság a Római Birodalomban. Egy ókori nagyváros: Róma – vízvezetékek, fürdők, amfiteátrumok, bérházak. A rómaiak Magyarország területén. A Birodalom kettészakadása. A népvándorlás viharában. A Nyugat-Római Birodalom bukása. Fogalom: királyság, szenátus, köztársaság, consul, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlás, patriciusok, plebejusok, etruszkok, Closseum, Pontifex Maximus, néptribunus, társcsászár, légió, triumvirátus, hunok Név: Romulus, Remus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus, Hamilcar, Scipio, Spartacus, Crassus, Nero, Seneca, Attila Helynév: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum (és egy lakóhelyhez közeli római kori település), Záma, Gallia, Alpok, Konstantinápoly, Sopianae, Gorsium, Savaria, Arrabona, Catalaunum Évszám: kb. 1500 éve, Kr. e. 753., 395., 451., 476. Történetek Keresztelő Szt. János és Jézus életéről. A kereszténység fő tanításai. Történetek a keresztény egyház kialakulásáról. A keresztény időszámítás. Fogalom: keresztény, evangélium, megváltó, próféta, apostol, vallás, egyház, püspök, kazamata, messiás Név: Jézus, Mária, József, Júdás, Szent Pál, Nagy Konstantin, Heródes, Poncius Pilátus Helynév: Betlehem, Jeruzsálem, Palesztina A magyar nép eredete: mondák és valóság. Az Uráltól a Kárpát-medencéig. Társadalom és hitvilág. A honfoglalás. Fogalom: Finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás, szállásterület, félnomád életmód, család, nagycsalád, kazár, besenyő, szakrális hatalom, kende, gyula Név: Hunor, Magor, Emese, Álmos, Árpád, Kurszán Helynév: Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Magna Hungária Évszám: 895 36

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Mindennapi élet, életmódtörténet

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni: Gyűjtögető, halászó, vadászó életmódot folytató népek napjainkban. Mit örököltünk az ókori népektől? A család és a gyermek az ókori Görögországban és napjainkban. Az ókor és napjaink közlekedése. A honfoglalók mai öröksége.

A továbbhaladás feltételei A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel – a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.

3.7.

6. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 74 óra,/ angol tagozaton Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek - Képi információk gyűjtése egy adott témáról. - Korabeli építészeti és tárgyi emlékek megfigyelése eredeti helyükön. - Korabeli használati tárgyak, leletek funkcióinak, használatának felismerése. - A középkorból eredeztethető környezeti változások felderítése tanári segítséggel. - Tájékozódás a korosztálynak készült a történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztő könyvek körében. Használatuk megismerése. - Egyszerűbb korabeli írásos források olvasása (legenda, krónika, históriás ének, emlékirat).A kerettantervben megjelölt személyiségek, fogalmak összekapcsolása. Egyszerű mennyiségi mutatók (lakosság, terület,) gyűjtése, értelmezése. - A hírközlés kezdetei, a könyvnyomtatás jelentőségének felismertetése. A képek közti összefüggések felismerése, rendszerezése. Tárgyi és építészeti emlékek vizsgálata a velük kapcsolatos kérdésekre adandó válaszok útján. Oktatófilmek elemzése tanári segítséggel. - Egyszerű mennyiségi adatok összevetése. - Vázlat készítése tanári segítséggel. - A középkorból eredeztethető ma is élő népi hagyományok, szokások gyűjtése. Kifejezőképességek - A látott építészeti, tárgyi emlékek reprodukálása emlékezetből. - Kérdés és válasz megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. - Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával. - Adott korszakban, szituációban élt ellentétes történelmi személyiségek jellemzése - Életképek összeállítása és megjelenítése adott témáról előzetes kutatómunka alapján, tanári segítséggel. - Kérdések megfogalmazása egyszerű korabeli írásos forrásokról, tanári segítséggel. Tájékozódás időben - A történetek alapján elkülöníthető korszakok jellegzetességeinek felismerése tanári segítséggel. - A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. Törtélelmi események időrendbe állítása. - Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken végbement események közül melyik történt előbb, melyik később. Tájékozódás térben - A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenő események összefüggéseinek felismerése tanári segítséggel. - Országok területi változásainak megfigyelése különböző történelmi atlaszokon. TÉMAKÖRÖK Képek a középkori Európa életéből

TARTALMAK A frank állam kialakulása. Nagy Károly birodalmában. Az arab hódítás. Európa 1000 körül. Bizánc - a továbbélő ókor. A középkori egyház. A kolostorok világa: oklevelek, krónikák, legendák. Milyen volt a középkori uradalom és falu? Hűbérurak és hűbéresek. Keresztes hadjáratok. A középkori várak. A lovagi élet. A középkori városok. A pápaság és a császárság küzdelmei. Céhmesterek és kereskedők. Európa nagy háborúi. A középkor művészete.

37


Magyarország az Árpádok idején

Virágzó középkor Magyarországon

Az újkor kezdetén

Fogalom: Feudalizmus, középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, szerzetesrend, egyházszakadás, oklevél, kódex, legenda, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbérúr, hűbéres, hűbérbirtok, vár, lovag, középkori város, kiváltság, önkormányzat, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem, kereslet-kínálat, pátriárka, bűnbocsánat, beneficium, árumegállító jog, dézsma, Hanza-szövetség, levantei kereskedelem, eretnek, inkvizició, invesztitura, romanika, gótika, hét szabad művészet, Korán, dzsihad, pestis, reneszánsz, humanizmus Név: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Szent Ferenc, Klodvig, Martell Károly, Kis Pipin, I. Ottó, II. Orbán, Oroszlánszívű Richárd, Barbarossa Frigyes, Jeanne d’Arc, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello Helynév: Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság, Poitiers, Verdun, Latin Császárság, Ibériai félsziget, Balti tenger, Északi tenger, Földközi tenger, Velence, Firenze, Oszmán Birodalom Évszám: 622., 711., 800., 843., 1054., 1095., 1453 Letelepedés – kalandozó hadjáratok. Géza és I. István. István király udvarában. Trónviszályok, német támadások. László és Könyves Kálmán: törvényhozás, bíráskodás, ítélkezés. II. András és IV. Béla. A tatárjárás. A második honalapítás. Kultúra az Árpád-korban. Fogalom: kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun, kancellária, érsekség, dukátus, pogánylázadás, regálé, Aranybulla, familiáris Név: Géza fejedelem, I. István, Gellért püspök, I.László, Könyves Kálmán, II. András, Julianus barát, IV. Béla, II. Szilveszter, Koppány, Ajtony, Imre herceg, Bajor Gizella, Vata, Vata fia János, III. Béla, Batu, Ögödej, III. András Helynév: Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi, Horvátország, Dalmácia, Merseburg, Augsburg Évszám: 933, 955, az Árpád-házi királyok uralkodása, 1000, 1222., 1241–1242, 1301 Károly Róbert. Nagy Lajos, a lovagkirály. Zsigmond, a császár és király. Egy középkori magyar város. Hunyadi János. Mátyás király. Bárók, nemesek, jobbágyok. A középkori magyar állam bukása. Fogalom: Aranyforint, bandérium, nemes, báró, ősiség, kilenced, kormányzó, végvár, rendiség, Magna Charta Liberatum, zsoldossereg, kapuadó, harmincad vám, kiskirály, bán, liga, perszonálunió, huszitizmus, füstpénz, corvinák Név: Corvin János, Kinizsi Pál, Bakócz Tamás, II. Mehmed, I. Károly, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. Mátyás, Dózsa György, II. Lajos, I. Szulejmán, I. Ferdinánd, Szapolyai János, Tomori Pál Helynév: Bécs, Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács, Erdély, Flandria, Várna, Rigómező, Rozgony, Pécs, Várad, Ráma, Temesvár, Mohács Évszám: 1308-1342, 1342-1382, 1335., 1351., 1443-1444, 1446-1452, 1456, 1458-1490, 1514, 1526 augusztus 29. Az Európán kívüli világ. Felfedezők és hódítók.A felfedezések hatása Spanyolországban és Angliában. Harc a tengerekért. Szemben a pápával: Luther és Kálvin. A Habsburgok birodalma. Spanyolország és Németalföld a XVI. Században. A francia és az angol abszolutizmus. Forradalom és polgárháború Angliában.

38


Magyarország az újkor kezdetén

Mindennapi élet, életmódtörténet

Fogalom: újkor, azték, inka, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, humanizmus, reformáció, protestáns, katolikus megújulás, parlament, bérmunkás, bekerítés, árforradalom, tőke, predesztináció, cenzura, reneszánsz, vallásbéke, abszolutizmus, forradalom, polgárháború, restauráció, alkotmányos monarchia Név: Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Toscanelli, Bartolomeo Diaz, Vasco da Gama, Magellán, Münzer Tamás, Bourbonok, Tudorok, Drake, Stuartok, Oliver Cromwell Helynév: Amerika, Versailles, Párizs, London, Madrid, Szentpétervár, Lisszabon, Wittemberg, Németalföld, Hollandia Évszám: 1492, 1517., 1588., 1609., 1642-1649 Az ország három részre szakadása. Török világ Magyarországon. A várháborúk hősei. Életképek a királyi Magyarországról. Erdély aranykora. Habsburg-ellenes harcok. A reformáció és ellenreformáció kulturális hatása. Buda visszafoglalása. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. Fogalom: szpáhi, janicsár, pasa, hajdú, kollégium végvár, kuruc, labanc, nádor, hódoltság, Szent Liga Név: Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, Pázmány Péter, Károli Gáspár, II. Rákóczi Ferenc, Fráter György, János Zsigmond, I. Rákóczi György, Montecuccoli, Wesselényi Miklós, Thököly Imre Helynév: Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul, Kőszeg, Temesvár, Szentgotthárd, Kassa, Munkács, Felső-magyarországi Fejedelemség, Karlóca, Zsitvatorok, Majtény, Szatmár Évszám: 1532., 1538, 1541, 1552, 1604-1606, 1664., 1671., 1683., 1682-1685, 1699., 1686, 1703–1711 A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni:A középkori városok továbbélése a mai városokban. Árpád-kori emlékek a mai Magyarországon. Mátyás király asztalánál – az étkezés történetéből. Pestis, himlő, kolera-járványok a középkortól napjainkig. Magyarország kereskedelmi kapcsolatai a múltban és a jelenben.

A továbbhaladás feltételei A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen.

3.8.

7. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 74 óra,/ angol tagozaton Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek - Információk gyűjtése statisztikai adatokból. - Önálló kutatás adott témában, melynek végeredménye rövidebb összefoglaló kiselőadás vagy esszé. - Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekből és ismeretterjesztő művekből. - Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján. - Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése. - Különböző típusú képi információk gyűjtése egy adott témához. - Írásos források összegyűjtése megadott szempontok alapján. - A hírközlési forradalom jelentőségének megértése. - Anyaggyűjtés tanári segítséggel több szempontból egy adott témában. Különböző képi információk jellegzetességeinek felismerése. 39

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK - Valamely kijelölt téma többszempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással. - A XIX. századi történelmi eseményekről szóló dalok, történetek, mondák feldolgozása. Kifejezőképességek - Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különböző statisztikák adatainak felhasználásával. - Szerepjáték: valamely korszak jellemző alakjának egyes szám első személyű bemutatása. - Vázlat készítése csoportmunkában. - Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával. - A megismert sematikus rajzok, ábrák élőszóban való megelevenítése. Tájékozódás időben - Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése térkép alapján. - Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, változásának, fejlődésének felismertetése. - Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeinek időbeli, térbeli összevetése. - Ma is előforduló jelenségek, konvenciók, eszmék, intézmények felismerése, összevetése mai jellegzetességeikkel. - Kronologikus táblázatok önálló készítése. - Események egyidejűségének megállapítása, történelmi események elhelyezése az időben. Tájékozódás térben - A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek összehasonlítása. - Országok területi változásainak megfigyelése különböző térképeken. TÉMAKÖRÖK A polgári átalakulás kora

Magyarország a XVIII. században

A polgárosodás kezdetei Magyarországon A) A reformkor

TARTALMAK Felvilágosodás, az USA megalakulása, a Nagy Francia Forradalom, Napóleon kora, ipari forradalom Fogalom: Felvilágosodás, felvilágosult abszolutizmus, alkotmány, emberi jogok, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus, terror, nemzet, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, vetésforgó, gyár, vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, politika, girondiak, diktatúra, kontinentális zárlat, Szent Szövetség, farmergazdaság, ültetvény, Függetlenségi Nyilatkozat, kongresszus, szövetségi állam Név: Montesquieu, Voltaire, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson, Marie Antoinette, Necker, Danton, Nelson, Kutuzov, John Kay, Hargreaves, Cartwright, MacAdam, Fulton, George Washington Helynév: Waterloo, Lipcse, Győr, Trafalgar, Borogyinó, Elba, Szent Ilona, Saratoga, Yorktown, Boston Évszám: 1776. július 4., 1789. július 14., 1799., 1804., 1806., 1812., 1813., 1815, 1821 III. Károly országa, Mária Terézia és II. József felvilágosult abszoluzizmusa, a francia forradalom, és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon Fogalom: Helytartótanács, Pragmatica Sanctio, úrbér, Ratio Educationis, magyar jakobinusok Név: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Martinovics Ignác Helynév: Oroszország, Szilézia, Schönbrunn, Galícia Évszám: 1740-1780, 1780-1790, 1795 Gróf Széchenyi István és a reformkor, politikai élet a reformkorban, a magyar nyelv és a nemzeti kultúra, nemzetiségi mozgalmak, Kossuth Lajos programja, életképek Fogalom: Országgyűlés, arisztokrácia, alsótábla, felsőtábla, nyelvújítás, reformkor, közteherviselés, örökváltság, zsellér, nemzetiség, Széchenyi gyakorlati alkotásai, koleralázadás, konzervatív, ellenzéki, Védegylet Név: báró Wesselényi Miklós, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Batthyány Lajos, Metternich, Kölcsey Ferenc

40


A polgárosodás kezdetei Magyarországon B) Forradalom és szabadságharc

Nemzetállamok kora (1849-1871)

A dualizmus Magyarországon

Az első világháború

Helynév: Pozsony Évszám: 1825–1848, 1844 Forradalmi hullám Európában, 1848. március 15., áprilisi törvények, a szabadságharc eseményei, a szabadságharc leverése Fogalom: cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetőrség, trónfosztás, Olmützi Alkotmány, tavaszi hadjárat Név: Görgey Artúr, Bem József, báró Eötvös József, Klapka György, Perczel Mór, Gábor Áron, Guyon Richárd, Jellasics, Haynau, Ferenc József, a 13 aradi vértanú Helynév: Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad, Pákozd, Temesvár, Hatvan, Tápióbicske, Vác, Nagysalló, Komárom, Branyiszkó, Háromszék, Swechat Évszám: 1848. március 15., 1848. szeptember 11., 1848. szeptember 29., 1848. október 30., 1849. április 14., 1849. augusztus 9., 1849. augusztus 13., 1849. október 6. Az amerikai polgárháború. Új európai nemzetállamok: Olaszország, Németország. A polgári állam új feladatai: oktatásügy, egészségügy, szociálpolitika. Változások Európa térképén: Balkán. Versenyben a világ felosztásáért. A XIX. század eszméi. Fogalom: Polgárháború, nemzetállam, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, konföderáció, militarizmus, liberalizmus, szocializmus, nacionalizmus, sovinizmus, anachizmus Név: Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Edison, Marx, Sherman, Lee, III. Napoleon, I. Vilmos, Cavour, II. Viktor Emanuel Helynév: Poroszország, Németország, Olaszország, Sedan, Königgraetz, Solferino, Gettysburg, Elzász-Lotaringia Évszám: 1861–1865, 1861, 1871, Hazánk a szabaságharc leverése után. A kiegyezés. A polgárosodó társadalom. Világváros születik: Budapest. A millennium: sikerek és válságjelek. Fogalom: Passzív ellenállás, emigráció, kiegyezés, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millenium, hitelélet, kivándorlás, obstrukció, MÁV, koalició, kubikos Név: Alexander Bach, gróf Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Ganz Ábrahám, Weiss Manfréd, Baross Gábor, Wekerle Sándor, Tisza István Helynév: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Salgótarján Évszám: 1867, 1867–1916, 1872 A háború okai és céljai. Frontvonalak. Hátország. Tömegek és gépek háborúja. Hazánk részvétele a háborúban. Fogalom: Villámháború, állóháború, hátország, központi hatalmak, antant, casus belli, korlátlan tengeralattjáró háború Név: Schlieffen, Moltke, Ferenc Ferdinánd, IV. Károly, Gavrilo Princip Hely Szarajevó, Doberdó, Isonzó,Verdun, Somme, Gorlice, Piave, Amiens, Przemysl Évszám: 1914–1918, 1915., 1916., 1917., 1918. Augusztus 8.

41

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Mindennapi élet, életmódtörténet

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni: A XIX. század emlékei a lakóhelyen és környékén. Közlekedés, világítás a XIX. században. Oktatás a dualista Magyarországon. A magyar malomipar a világ élvonalában. Mágnások, polgárok, parasztok, cselédek. A társadalmi rétegződés és az életmód összefüggései.

A továbbhaladás feltételei Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak.

3.9.

8. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 74 óra,/ angol tagozaton Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek - Önálló vázlat készítése. - Statisztikai adatok gyűjtése jelenismereti témában. - Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel. - Korabeli írásos források összevetése saját szempontok alapján. - Riport/interjú készítése szemtanúkkal adott témáról megadott szempontok szerint. - Adott témájú, de eltérő adatok, adatsorok összevetése, az eltérések okainak felderítése tanári segítséggel. - Dokumentumfilmek elemzése tanári segítséggel. - A televízió, a rádió, napi és hetilapok adott témájú híranyagának összevetése tanári segítséggel. - Információk szerzése dokumentumfilmekből, televízióból. Információk szerzése napi és hetilapokból. Információk szerzése rádióműsorokból. - Az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek történeti szempontú elemzése (technika, ökológia, fizika, stb.) Dokumentumfilmek és játékfilmek jellemző részleteinek értelmezése, mondanivalójának rövid leírása. Kifejezőképességek - Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése. - Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása a tanár által előzetesen megadott szempontok alapján. - Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése és megfogalmazása. - Adott jelenismereti téma/helyzet megjelenítése szerepjátékkal. - Statisztikai adatok bemutatása. - Ökológiai problémák összetevőinek felismertetése, történeti okainak felderítése. Tájékozódás időben - Önálló kutatás az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek változásairól. - Szinkronisztikus kronológiai táblázatok készítése. Tájékozódás térben - A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismerése történelmi térképek összehasonlításával. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Versaillest-tól Münchenig: a A Versailles-i békerendszer. Európa az első világháború után. Politikai és világ két világháború között társadalmi küzdelmek a parlamentben és a parlamenten kívül. A gyarmatokÁzsia ébredése. Modern idők. Oroszország: forradalmak, polgárháború, intervenció. A nagy gazdasági világválság. A nácizmus Németországban. A sztálini Szovjetunió. Az Egyesült Államok és Roosevelt. Út a háború felé. Nemzetközi helyzet 1933-38. Portrék: Vlagyimir Iljics Lenin, Joszif V. Sztalin, Adolf Hitler, Franklin D. Roosevelt.

42


A Monarchia felbomlásától a hitleri szövetségig – Magyarország 1918-1938

A második világháború

Magyarország a II. világháborúban

Fogalom: Vegyesgazdaság, kollektivizálás, kolhoz, szovhoz, kulák, tervutasitásos rendszer, személyikultusz, GULAG, erőszakmentes ellenállás, Harmadik Birodalom, Hitlerjugend, Brit Nemzetközösség, tömegkultúra, Weimari Köztársaság, szociális törvényhozás, elitkultúra, koaliciós kormány, Reichstag, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, sovinizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, koncepciós per, tervgazdálkodás, propaganda, New Deal Név: Wilson, Tuhacsevszkij, Frunze, Hindenburg, Einstein, Mann, Göring, Röhm, Goebbels, Ribbentropp, Trockij, Kolcsak, Gyenyikin, Hess, Franco, Picasso, Clemaceau, Orlando, Loyd George, Ghandi, Nehru, Mao, Csang-Kaj-sek, Hirohito, II. Miklós, Kerenszkij, Lvov, Kornyilov, Mussolini Helynév: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztria, Szovjetunió, New York, Breszt-Litovszk, Kronstadt, Abesszínia, Spanyolország, Guernica Évszám: 1929–1933, 1938, 1919, 1920, 1921, 1922, 1933, 1934, 1936-1939 Forradalom és ellenforradalom. Mindennapi élet a proletárdiktatúra idején. Trianon és következményei. A bethleni konszolidáció. A gazdasági világválság és Magyarország. Kiútkeresés és külpolitika. Fasizálódás és német szövetség a 30-as években. Portrék: gr. Károlyi Mihály, Vitéz Horthy Miklós, gr. Bethlen István. Életmód és szellemi élet a két világháború között Fogalom: Őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus, kommunisták, nyilasok, konzervatív, liberális, blokád, fegyverszünet, autonómia, Vyx-jegyzék, MOVE, KMP, szocializálás, TSZ, északi hadjárat, Clemanceaujegyzék, tiszti különítmény, keresztény-nemzeti eszme, statárium, őrségváltás, zsidótörvények, fegyveres semlegesség. Név: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Bethlen István, gróf Teleki Pál, Gömbös Gyula, IV. Károly, Tisza István, Vyx, Stromfeld Aurél, gr. Károlyi Gyula, Simonyi-Semadam Sándor, gr. Apponyi Albert, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, József Attila, Szent-Györgyi Albert, Darányi Kálmán, Imrédy Béla, gróf Klebelsberg Kúnó Helynév: Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak-Erdély, Belgrád, Trianon, Sopron, Biatorbágy Évszám: 1918, 1919, 1920. Június 4. 1932-1938 Német és szovjet terjeszkedés. Európai háborúból világháború. A totális háború. Háború és gazdaság. Antifasiszta koalíció. A háború befejezése. Portré: W. Churchill Fogalom: Kollaboráns, müncheni szerződés, Ribbentropp-Molotov paktum, furcsa háború, totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holokauszt, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bűnös, angliai csata, radar, villámháború, Afrika-corps, Barbarossa-terv, bábállam, Atlanti-Charta, zóna, ENSZ Név: Churchill, Heidrich, Zsukov, De Gaulle, Rommel, Tito, Montgomery Helynév: Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam, München, Dunquerke, Kurszk, Nagasaki, Fülöp-szigetek, Leningrád, Pearl Harbour, Midway-szigetek, Teherán Évszám: 1939, 1941. Június 22. , 1943, 1944. Június 6., 1945. május 9., 1945. Szeptember 2., Revíziós sikerek – német segítséggel. Magyarország a Szovjetunió elleni háborúban. Béketárgyalások – német megszállás. Kiugrási kísérlet – nyilas uralom – felszabadulás.

43

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Fogalom: Hintapolitika, bécsi döntések, munkaszolgálat, kiugrási kísérlet, nemzet totális hadbavetése, szabotázs, hideg napok Név: Kállai Miklós, Bárdosy László, Weesenmayer, Sztójai Döme, Lakatos Géza, Radnóti Miklós, Szálasi Ferenc Helynév: Bácsbaj, Muraköz, Voronyezs, Abda Évszám: 1938, 1940, 1941. Április 3, 1943, 1944. Március 19. 1945. Február 13. A kétpólusú világ. Az ENSZ. Kommunista diktatúrák. Hidegháború és enyhülés. A harmadik világ. Arab-izraeli konfliktus. A világgazdaság.Az európai integráció.Az emberi és polgári jogok. Globális problémák – a globalizáció problémái. Fogalom: Hidegháború, kommunista diktatúra, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás, jóléti állam, környezetszennyezés, kitelepítés, berlini blokád, vasfüggöny, NATO, NDK, NSZK, rakétaválság, Marshall-segély, elnemkötelezettség, KGST, SALT-1, kulturális forradalom, cionizmus Név: Truman, Eisenhower, Gorbacsov, Brandt, Schmidt, Kohl, Tito, Ceausescu Helynév: Vietnam, Fulton, Berlin, Kuba, Korea, Közel-Kelet, Afganisztán Évszám: 1946. 1953.

A jelenkor története

Magyarország története napjainkig

Magyarország a keleti blokkban – a koalíciós évek. Sztálinizmus Magyarországon – a Rákosi-korszak.1956-os forradalom és szabadságharc. Vereség és megtorlás. A Kádár-korszak.A magyar társadalom átalakulása. A határon túli magyarok.A rendszerváltozás. Portrék: Nagy Imre, Kádár János. Fogalom: Málenykíj robot, pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás, földosztás, államosítás, létminimum, ÁVH, MKP, államosítás, személyi válság, szalámi taktika Név: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Révay József, Farkas Mihály, Péter Gábor, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz Árpád, Német Miklós, Ny. Sz. Hruscsov, Mindszenty József Évszám: 1945–1948, 1948–1953, 1956. október 23., 1989–1990.

Állampolgári ismeretek:

Az állam és polgára. A nyilvánosság.A politikai rendszer intézményei. Részvétel a közügyekben. Emberi jogok – társadalmi kötelezettségek. A gyermek jogai. Fogalom: állam, nemzet, nemzetiség, etnikum állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, emberi jogok.

Mindennapi életmódtörténet

élet,

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni: Visszaemlékezések a lakóhely és környéke történetéből. Élethelyzetek a Rákosi- és a Kádár-korban. Családom története a XX. Században. A XX. századi tudomány és technika vívmányai. Diákjogok, diákszervezetek a mai Magyarországon.

A továbbhaladás feltételei A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikaigazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában. 44

MATEMATIKA

4. MATEMATIKA A Fillér Utcai Általános Iskola matematika tanterve a „Nyíregyházi tantervcsalád” matematika tanterve felhasználásával készült. 4.1. CÉLOK - A matematikai műveltség elsajátításával a világról alkotott kép pontosabbá tétele. - A megismerő képesség fejlesztése. A közvetlen tapasztalatszerzéstől (megfigyelés, a megfigyeltek között kapcsolat keresése, összefüggések felállítása) az absztrakt gondolkodásmódig történő eljutás. - A valóság legalapvetőbb mennyiségi és térbeli viszonyainak és formáinak megismertetése a tanulókkal. - A tanulók eljuttatása tervszerű munkavégzéssel, gyakorlati problémák alkalmazása során a probléma megoldásához. - Folyamatos, tudatos fejlesztés révén a logikai elemek és az önálló problémamegoldó gondolkodás megjelentetése. - A tanulók kreatív gondolkodásának fejlesztése mellett a manipulálhatóság felismerésének elősegítése (szerencsejátékok, statisztikai adatok elemzése). - A tanulók sikerélményhez juttatása, az ötletesség, a képzelőerő, az emlékező képesség folyamatos fejlesztésével. - Az önismeret kialakításával szükséges erősíteni a tanulók önbizalmát. - A személyiség fejlesztése során el kell érni, hogy a tanuló tisztelje az eltérő képességű társait. - Az értelmi képesség fejlesztésével meg kell teremteni az esélyegyenlőség lehetőségét. - A matematika beszélt és írott nyelvezetének értő, elemző megismertetése, precíz, pontos és szép nyelvhasználat. KÖVETELMÉNY 4.2. A NAT követelményei. Ezen belül kiemelt szerep az életkori sajátosságok figyelembevételének, a témák sajátszerűségeinek, valamint a tanulók számára a felsőbb osztályokban megfelelő mozgástér biztosításának. 4.3.

MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI A követelmény minden témánál két szinten van megfogalmazva. „A)” a továbbhaladáshoz nélkülözhetelen, „B)” átlagos, vagy annál magasabb szintű követelmények. Év végén minden évfolyamon egységes mérést végzünk, melyet a szaktanárok állítanak össze. 4.4.

MÓDSZERTANI ALAPELVEK: - A pedagógus szabadsága és felelőssége a tanítás-tanulás módszereinek megválasztásában. - A megismerés folyamatában az életkori sajátosságok figyelembevételével, a konkrét tárgyak, jelenségek természetes módon való megismerésén át jutunk el az elvont gondolkodásmód kialakításáig. - Az ingerszegény környezetben (a tanterv átlagos feltételekre alapoz) a cselekvő, tapasztalatszerző eszközökre van szükség. - A fogalmi gondokodás kialakításához az eszközök mellett a megfelelő szintű és színvonalú problémák megoldása járul hozzá elsősorban. A pedagógus feladata - többek közt - a szituáció létrehozása, megszervezése, a problémafelvetés, a megoldáshoz szükséges megfelelő eszközök kiválasztása és alkalmazása. - Törekedni kell a nem nyomtatott ismerethordozók megfelelő helyen és időben történő alkalmazására (zsebszámológép, videófilm, számítógép). - A pedagógus feladata a tárgy iránti érdeklődés felkeltése, a nyugodt munkalégkör kialakítása. A motiváció a manipulatív tevékenységek megteremtésével, a fogalmi gondolkodás magasabb szintjén problémák, szituációk, matematikai történeti érdekességek, sejtések, megoldatlan matematikai kérdések felvetésével alakítható ki, fejleszthető tovább. - Az önálló gondolkodásmód fejlesztésében a párbeszéd megteremtésével, a tévedés lehetőségének elismerésével válhat felszabadulttá a tanuló. - Az eltérő képesség és tudásszint megköveteli a problémák differenciálását, a lehetőségektől függően a kiscsoportos foglalkozást, a csoportbontást. - A tanuló az életkori sajátosságaiknak megfelelő pontossággal, szabatossággal használják a matematikai szaknyelvet!

4.5.

ÉRTÉKELÉS

A tanulói tevékenység ellenőrzésének legfontosabb módszere a folyamatos kontaktus, az állandó megfigyelés. A szóbeli ellenőrzéssel, a kérdve kifejtő módszer alkalmazásával a matematika nyelvezetének használatát, a jelölésrendszer elsajátítását segíthetjük elő (hallássérült és beszédfogyatékos tanulók esetében egyéni elbírálás alapján). A tanulók tudásszintjének, a tanítási program hatékonyságának megállapításához minden téma lezárásakor írásbeli ellenőrzést végzünk, amely a végső minősítés egyik összetevője! ( Az ellenőrzésre tervezendő órák megjelennek az egyes témák óraszámában.) 45

MATEMATIKA

Az írásbeli ellenőrzésnél az alábbi ponthatárokat alkalmazzuk: 0 30% elégtelen (1) 31 50% elégséges (2) 51 75% közepes (3) 76 90% jó (4) 91 100% jeles (5) Mind az írásbeli, mind a szóbeli értékelésnél törekedünk a változatos formákra! A jegyek egységes adminisztrációja érdekében : - piros színnel a témazárók és a negydolgozatok, - kék színnel a feleletek (írásbeli és szóbeli), - zöld színnel a hozzáállás, szorgalmi feladatok, kiselőadások, projektek készítése, órai munka értékelése, - fekete jeggyel a nem szakrendszerű oktatás értékelése. 4.6.

FELTÉTELEK

Az eszközök használatát az életkori sajátosságok, a tanulók gondolkodásának fejlettsége (Rendelkeznek-e a formális gondolkodási műveletekkel? Képesek-e absztrakcióra? Stb.) határozza meg. Minél magasabb a tanuló gondolkodási szintje, annál kevesebb manipulatív eszköz szükséges a tananyag elsajátításához, annál inkább képes a gyerek pusztán a tankönyv, ill. a tanári magyarázat segítségével (esetleg teljesen eszköz nélkül) tananyag elsajátítására. A pszichológiai kutatások eredményei szerint (bár tudjuk, hogy ez nem szigorúan életkorhoz kötött) az 10-11 éves korosztály számára még erős eszközhasználat szükséges, később már csak alkalomszerűen, egy-egy anyagrész felfedeztető tanításához kell ehhez a segítséghez folyamodnunk. A javasolt eszközöket (tankönyvek, tanulói, tanári és szülői segédletek stb.) évfolyamonként és témánként részletesen meghatározzuk. 4.7.

HALLÁSSÉRÜLT ÉS BESZÉDFOGYATÉKOS TANULÓK INTEGRÁCIÓJA

A hallássérült és a beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során fellépő fejlesztési feladatok A nyelvi kommunikációs szint, a fogalmi gondolkodás, valamint a matematikai problémák felismeréséhez és megoldásához szükséges absztrakciós képesség szoros összefüggést mutat. Fentiekből következően a matematika eredményes oktatásának feltétele a fogalmi, gondolkodásbeli megalapozottság. Ennek további feltétele, hogy a nyelvi kommunikációs szint megfelelő alapokat biztosítson a gondolkodási műveletek elsajátításához. A hallássérült és beszédfogyatékos tanulók esetében a Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges, de azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama módosulhat. A tananyag követelménye és az értékelés nem tér el. A tanulásszervezés során figyelembe veendő szempontok: Fokozottan figyelünk az órai vázlat meglétére, tartalmi megfelelőségére Az egyéni kommunikációs készséghez és fogalmi gondolkodás szintjéhez igazodó differenciált tanulásszervezés fokozott alkalmazása - Az információszerzés korlátozottsága következtében hiányos fogalmak tartalmi gazdagítása és árnyalása, a tapasztalati bázis koncentrikus kiszélesítése. - Ha szükséges, sok konkrét érzékeltetéssel biztosítsuk a tanulókban a tényleges fogalmak kialakulását a lehető legtöbb csatorna bevonásával (akusztikus, taktilis - kinesztetikus,vizuális) Még alaposabban ellenőrizzük, hogy pontosan megértették-e a tanult fogalmakat Nagy hangsúlyt fektetünk a szókincse fejlesztésére Előnyben részesítjük az írásbeli számonkérést Esetlegesen tanulópárt rendelünk mellé, különös tekintettel a csoportmunkákra 4.7. TANKÖNYVKIVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI: Legyen a kerettanterv követelményei szerint felépülő, ismeretanyagában és módszereiben a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő szintű, használjon sokféle ismeretközlő eljárást, tartalmában fedje le az iskola matematika tantervében foglaltakat. Adjon teret a differenciált és a nem szakrendszerű oktatásnak.

4.8. MATEMATIKA 5. OSZTÁLY Részei 5.1. Természetes számok 5.2. Adott tulajdonságú ponthalmazok 5.3. Kerület, terület, felszín, térfogat 5.4. Az egész számok 5.5. Törtek 5.6. A szögek mérése 5.7. Tizedes törtek

26 óra 14 óra 20 óra 13 óra 22 óra 8 óra 22 óra 46

MATEMATIKA

5.8 Helymeghatározás 5.9 Mérés, statisztika Év végi összefogalalás Óraszám összesen Iskolai: Célok -

5 óra 10 óra 8 óra 148 óra

A tízes számrendszer tudatos használata, a természetes számok, illetve az egész számok halmazán való eligazodás. Műveletek végzése az egész számok halmazán. Változatos matematikai tevékenységek, fogalmak, összefüggések megjelenítése. (Összehasonlítás, rendezés, mérés, konstruálás, modellezés.) A törtek értelmezése, elhelyezése a megfelelő számkörben, jelölésük. Egyszerű geometriai alakzatok tulajdonságainak megfigyelése, megismerése. A kerület, a terület, a felszín, ill. a térfogat szemléletes fogalmának kialakítása, mértékegységek között eligazodás. Adott tulajdonságú ponthalmazok vizsgálata. Geometriai alapismeretek szemléleten alapuló elsajátítása. Műveletek törtekkel, tizedes törtekkel (szorzás, osztás csak természetes számmal).

Követelmény A tanulók - tudják a számokat megfelelő számhalmazban elhelyezni, összehasonlítani, ábrázolni számegyenesen; - ismerjék a becslés, a kerekítés, az alapműveletek mechanizmusát; - tudjanak geometriai alakzatokat vizsgálni,tudják ezek tulajdonságait felismerni; - tudják a négy alapműveletet az egész számok halmazán; - tudják elvégezni az összeadát és a kivonást a racionális számok halmazán; - ismerjék a kerület, a terület, a felszín, a térfogat szemléletes fogalmát és mértékegységeit; - tudjanak adott tulajdonságú ponthalmazokat lerajzolni, tudják a ponthalmazok tulajdonságait meghatározni; - ismerjék a törtek és a tizedes törtek közti különbséget és azonosságot, jelölésük módját, helyüket megfelelő számkörben és a számegyenesen; - tudjanak szöget, távolságot mérni, ismerjék a szögfajtákat; - tudjanak egyszerű szöveges feladatot értelmezni, megoldani és ellenőrizni! Előzmény - Biztos tájékozódás a tizes számrendszerben és a helyi érték-rendszerben. Képesség a tudatos, tartós figyelemre, a megfigyelések és a gondolatok lejegyzésére és megfogalmazására. A műveletvégzés mechanizmusának készségszintű tudása. A mérőeszközök és a mértékegységek ismerete, azok önálló használata. Értékelés Folyamatosan ellenőrizzük a házi feladatokat, javítsuk a hibákat! Az írásbeli ellenőrzések között legyen minősítő értékelés (egy-egy téma lezárásaként)! Lehetőség szerint törekedjünk szóbeli feleltetésekre (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat)! Feltételek, eszközök tanulói segédlet Körző, vonalzó, szögmérő Sík- és térmértani modellezőkészlet Óralap, írólap, hurkapálca tanári segédlet Táblai körző, vonalzó, szögmérő Számegyenes, eszköztár Sík- és térmértani modellezőkészlet Testek, demonstrációs 4.8.1.

. TERMÉSZETES SZÁMOK

Óraszám: Iskolai: 26 óra Célok - A terminológiák pontos használatára való törekvés. - Tudja a műveletek helyes sorrendjét! - A számolási készség fejlesztése. - Becsült és kerekített értékkel való számolásra törekvés. - Legyen jártas mérés elvégzésében, mértékegységek meghatározásában és a mértékváltásban! - Legyen képes értelmes, elemző olvasásra, tudjon lényeges jegyeket elválasztani a lényegtelenektől! - Legyen képes egyszerű következtetések végrehajtására! 47

MATEMATIKA

- Tudja megbecsülni a műveletek eredményét! - Legyen képes adott algoritmus alapján tevékenykedni! Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - tudjanak becsléssel összehasonlítani két halmazt, két mennyiséget; - tudjanak tárgyakat megszámlálni csoportosítás felhasználásával; - legyenek képesek önállóan és tudatosan írni és olvasni természetes számokat az 1 000 000-ós számkörben; - tudjanak természetes számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni; - tudják a számok "helyesírását"; - tudják bontani a számokat helyi értékek szerint; - tudják előállítani számok különféle alakjait összeg-, különbség-, szorzat-, hányadosalakban; - tudjanak természetes számokat kerekíteni; - ismerjék és helyesen alkalmazzák a műveletekkel kapcsolatos elnevezéseket; - készségszinten tudják az írásbeli összeadás, kivonás és az egyjegyűvel való szorzás, osztás algoritmusát az 1 000 000-ós számkörben; - jártasság szintjén tudják a szóbeli összeadást, kivonást elvégezni a 100-as számkörben; - tudják a 10-zel, 100-zal, 1000-rel való szorzás, osztás műveletét elvégezni jártasság szintjén; - találják meg adott számegyenesen a természetes számok helyét; - tudjanak természetes számokat ábrázolni számegyenesen! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - ismerjék fel a 10-zel, 100-zal, 1000-rel osztható számokat; - készségszinten tudjanak 10-zel, 100-zal, 1000-rel szorozni, osztani; - jártasságszinten tudjanak két-, háromjegyű szorzóval, osztóval számolni a milliós számkörben; - legyenek képesek következtetni egyről többre, többről egyre; - tudják alkalmazni a feladatmegoldások során az összeg, a különbség, a szorzat és a hányados változásairól tanultakat; - tudjanak tájékozódni két tetszőleges számmal megadott számegyenesen; - legyenek képesek egyszerűbb lineáris egyenletek, egyenlőtlenségek és szöveges feladatok megoldására a természetes számok körében! Előzmény A tizes számrendszer tudatos használata. A természetes számok ismerete mint a halmazok számossága és mint mérőszám. Az alapműveletek mechanizmusának ismerete. Tartalom A természetes szám fogalma, a számkör bővítése milliósra. A tizes számrendszer. A nem tizes számrendszer. Helyi érték-táblázat Számok bontása tizes helyi értékek szerint. Számegyenes, természetes számok ábrázolása számegyenesen. A szóbeli összeadás, kivonás algoritmusa. Az írásbeli összeadás, kivonás algoritmusa. Összeg, különbség változásai. Természetes számok szorzása természetes számmal. Mértékváltás, mértékegységek. Szorzás 10 pozitív egész kitevős hatványaival ("10 a köbön"-ig). Osztó, többszörös. Természetes számok osztása természetes számmal. Osztás 10 pozitív egész kitevős hatványaival ("10 a köbön"-ig). Összeg, különbség szorzása, osztása. Szorzat, hányados változásai. Műveletek sorrendje. Szöveges feladatok arányos következetésekre. Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása az egészek körében. Értékelés Szóbeli értékelés minden tanítási órán. Részegység után tudáspróba. A témakör végén írásbeli ellenőrzés. 4.8.2.

. ADOTT TULAJDONSÁGÚ PONTHALMAZOK

Óraszám: Iskolai: 14 óra Célok - Értsék a két alakzat közötti távolság fogalmát! 48

MATEMATIKA

- Tudják meghatározni két alakzat távolságát! - Ismerjék a merőlegesség és a párhuzamosság fogalmát, jelölését! - Legyenek képesek adott tulajdonságú pontok halmazát meghatározni! - Legyenek képesek kört rajzolni, kör és egyenes, ill. két kör metszéspontjait jelölni! - Legyenek képesek egyszerű szerkesztések lépéseit előre megtervezni! - Tudjanak négyszögeket adott tulajdonságok szerint csoportosítani! Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - tudjanak kört rajzolni; - tudjanak szakaszt másolni; - tudjanak párhuzamos és merőleges egyenespárokat rajzolni; - tudják ponthalmazok távolságát megmérni; - ismerjék fel két egyenes merőlegességét vagy párhuzamosságát (vagy azt, hogy nem ilyenek az egyenesek); - tudjanak derékszögű vonalzó segítségével merőlegest "szerkeszteni"! - legyenek képesek a téglalap és négyzet szerkesztésének lépéseit önállóan megtervezni és a tervet önállóan végrehajtani; B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - legyenek képesek egyenesek merőlegességét és párhuzamosságát felhasználni alakzatok vizsgálatához; - segítséggel tudják megtervezni a szerkesztés lépéseit; - automatikusan jól alkalmazzák a párhuzamos és merőleges jeleket, többszörös relációkban is jól alkalmazzák azokat; - ismerjék és jól alkalmazzák a tanult négyszögek halmazábráját; - ismerjék a trapéz, a paralelogramma és a rombusz fogalmát; - testek különböző nézeteit jól ábrázolják, ill. a három nézetből tudjanak következtetni a testekre! Előzmény A körző és vonalzó használatának ismerete. Egyszerűbb geometriai alakzatok és tulajdonságaik felismerése, használata. Tartalom Ponthalmazok távolságának meghatározása. Adott tulajonságú ponthalmazok (kör, gömb). A kör, a körvonal, a középpont, az átmérő, a sugár, a körlap, a körgyűrű fogalma. A kör "szerkesztése". A háromszög szerkesztése három oldalból. Egyenesek merőlegessége, párhuzamossága, ezek szerkesztése. Téglalap (négyzet) szerkesztése. Trapéz, paralelogramma, téglalap, rombusz, négyzet tulajdonságai. Testek ábrázolása. Értékelés Folyamatos szóbeli ellenőrzés (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat), különös tekintettel a helyes eszközhasználatra. A témakör végén írásbeli ellenőrzés. 4.8.3.

. KERÜLET, TERÜLET, FELSZÍN, TÉRFOGAT

Óraszám: Iskolai: 20 óra Célok - Értsék és helyesen használják a tanult geometriai alapfogalmakat és jelöléseket! - Legyenek képesek alakzatokat adott tulajdonság szerint csoportosítani! - Tudjanak hosszúságot, tömeget, időt, űrtartalmat mérni, tudják a mértékegységeket helyesen használni! - Értsék a kerület és a terület fogalmát! - Értsék a testháló fogalmát, tudják a téglatest hálózatát elkészíteni! - Tudják tetszőleges sokszög kerületét kiszámítani! - Ismerjék a téglalap és a négyzet (mint speciális téglalap) fogalmát, tulajdonságait! - Tudják a téglatest (kocka) felszínének (mint testháló területének) kiszámítási módjait! - Tudják a téglatest(kocka) térfogatának kiszámítási módjait! - Ismerjék a térfogat és az űrtartalom közti kapcsolatokat! Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - ismerjék a hosszúság, a tömeg, az idő, az űrtartalom mérését szabvány mértékegységekkel, tudjanak mennyiséget összehasonlítani; - ismerjék a "milli-", "centi-", "deci-", "deka-", "hekto-", "kilo-" szavak jelentését, alkalmazását; - tudják adott oldalhosszúságú téglalapok (négyzetek) kerületének, területének kiszámítását készségszinten (konkrét 49

MATEMATIKA

számadatok); - tudják tetszőleges háromszög, négyszög, sokszög kerületét meghatározni konkrét adatokkal; - tudják adott élhosszúságú téglatest (kocka) felszínét, térfogatát meghatározni jártasságszinten, eszköz segítségével; - alakzatoknál tudják eldönteni, hogy melyik lehet téglatest (kocka) testhálója, s melyik nem! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények: (Az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - tudják a mértékváltást készségszinten; - tudjanak összetett kerület-, területszámítási feladatot megoldani (téglalap, négyzet, háromszög, sokszög); - legyenek képesek kerületből, területből következtetni az oldalak hosszára! - Előzmény - Egyszerű geometriai alakzatok csoportosítása tulajdonságaik alapján. A négyzet, a téglalap, a kocka, a téglatest legfontosabb tulajdonságainak ismerete. A téglalap kerületének, ill. területének meghatározása szabványos egységekkel. Tartalom Alapfogalmak, elnevezések, értelmezések (pont, egyenes, sík, tér, szakasz, félegyenes, metszéspont, távolság, síkidom, sokszög, kerület, terület, test, testháló, felszín, térfogat). Szakasz másolása. Síkidomok, sokszögek csoportosítása. Sokszögek kerülete. A téglalap (négyzet) területe. A terület mértékegységei. A téglatest (kocka) hálózata. A téglatest (kocka) felszíne. A téglatest térfogata. A térfogat mértékegységei. Összetettebb kerület-, terület-, felszín-, térfogatszámítási feladatok megoldása. Értékelés Előtérbe kerül a tanulói munkáltatás, a helyes eszközhasználat! A témakört minősító dolgozattal zárjuk! 4.8.4.

AZ EGÉSZ SZÁMOK

Óraszám: Iskolai: 13 óra Célok - Értsék az egész számok és a természetes számok közti halmaz - részhalmaz viszonyt! - Értsék az ellentett és az abszolút érték fogalmát! - Értsék a "pozitív" és a "nem negatív", ill. a "negatív" és a "nem pozitív" közti különbségeket, tudják alkalmazni a feladatmegoldások során! - Értsék a műveleti jel és az előjel közti különbséget! - Tudjanak egész számokat jelölni számegyenesen, ill. tudják egész számok helyét leolvasni számegyenesről! - Tudjanak egész számokat nagyság szerint sorba rendezni! - Legyenek képesek az összeadás és a kivonás műveletét elvégezni az egész számok halmazán! - Tudjanak egész számokat természetes számmal szorozni, osztani (egész hányados esetén)! - Tudjanak egyszerű nyitott mondatokat megoldani az egész számok halmazán! Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - tudják képezni pozitív és negatív számok ellentettjét; - tudják, hogy a szám és ellentettjének összege 0; - tudják egész számok abszolút értékét meghatározni; - adott beosztású számegyenesen tudjanak egészeket ábrázolni; - tudjanak egész koordinátájú pontokat ábrázolni derékszögű koordináta-rendszerben; - tudjanak adott kijelentésnek megfelelő részhalmazt képezni; - tudjanak egészeket összeadni, kivonni eszköz segítségével; - tudják két egész számról eldönteni a nagysági viszonyokat; - tudjanak egészeket szorozni, osztani ( egész hányados esetén) természetes számmal! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - pontosan használják a "kisebb", a "nem nagyobb", a "nagyobb", a "nem kisebb" fogalmakat; - tudjanak egyszerű nyitott mondatot megoldani próbálgatással az egészek körében; - tudjanak egész számokat nagyság szerint sorba rendezni; - pontosan értelmezzék és használják feladatok megoldásában az "ellentett" és az "abszolút érték" fogalmakat; - készségszinten végezzék el az összeadást és a kivonást az egészek körében; - tudják adott egyenlőtlenség-rendszer megoldásait ábrázolni számegyenesen; 50

MATEMATIKA

egyszerű lineáris egyenleteket, egyenlőtlenségeket legyenek képesek megoldani az egészek körében; az összeg és a különbség változásait legyenek képesek alkalmazni műveletek elvégzésében (egyszerűség, célszerűség); - állítások logikai értékét tudják meghatározni; - legyenek képesek egyszerű szöveges feladatok megoldására; - két egész számmal megadott számegyenesről legyenek képesek egész értékeket (vagy közelítő értékeket) leolvasni! Előzmény Műveletek biztos elvégzése a természetes számok körében, szóban és irásban. A számok nagyságviszonyainak ismerete. Tartalom A természetes számok halmazának bővítése. Az ellentett és az abszolút érték fogalma. Az előjel és a műveleti jel fogalma. Nagysági viszonyok az egészek halmazán. Egészek ábrázolása számegyenesen. Két egyenlőtlenségnek megfelelő számhalmazok ábrázolása számegyenesen. Pontok ábrázolása derékszögű koordináta-rendszerben (Egész koordinátákkal.). Egészek összeadása, kivonása, műveletek sorrendje. Összeg, különbség változásai. Egészek szorzása, osztása természetes számmal. Egyszerű lineáris egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása az egészek halmazán. Értékelés Folyamatos szóbeli számonkérés (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat). A fejezetet témazáró dolgozattal zárjuk. -

4.8.5.

TÖRTEK

Óraszám: Iskolai: 22 óra Célok - Értsék a tört kétféle értelmezését! - Helyesen használják a terminológiát! - Legyenek képesek törtek egyszerűsítésére, bővítésére! - Tudjanak számegyenesen törteket ábrázolni! - Tudják a negatív számoknál tanultakat a törtekre alkalmazni! - Tudják az egészek tört alakját felírni! - Tudjanak törteket nagyság szerint összehasonlítani, pozitív, negatív törteket sorba rendezni! - Tudjanak egyenlő nevezőjű és könnyen egyenlő nevezőjűvé alakítható törteket összeadni, kivonni! - Tudjanak törteket természetes számmal szorozni, osztani! Követelmény A) A továbbhaladáshoz szükséges követelmények: A tanulók - tudják a számláló, nevező pontos jelentését; - tudják, hogy mi a jellemzője a 1-nél nagyobb, 1-gyel egyenlő, 1-nél kisebb pozitív törteknek; - tudjanak azonos nevezőjű és azonos számlálójú törteket sorba rendezni; - tudják az egészet törtalakban felírni; - tudjanak törteket egyszerűsíteni, bővíteni könnyen "kezelhető" nevező esetén; - tudjanak pozitív, negatív törteket ábrázolni adott beosztású számegyenesen; - tudjanak egyenlő nevezőjű törteket összeadni, kivonni; - tudjanak törteket természetes számmal szorozni, osztani (nem nagy számláló és nevező esetén); - legyenek képesek konkrét mennyiségek törtrészeit előállítani rajzzal, modellel, következtetéssel; - tudjanak különböző nevezőjű (de könnyen azonos nevezőjűvé alakítható) törteket nagyság szerint sorba rendezni! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - tudják a törtek ellentettjét képezni; - tudják az 1-nél nagyobb törteket összegalakban előállítani; - törtrészből rajz, modell segítségével tudják az egészet előállítani; - tudjanak különböző nevezőjű törteket összeadni, kivonni akkor is, ha a közös nevező nem szerepel a nevezők között; - tudják törtek ábrázolását számegyenesen, ha a beosztást a tanulók készítik; - tudjanak egyszerű nyitott mondatot megoldani a törtek közében; - legyenek képesek törtek ellentettjének és abszolút értékének alkalmazására feladatok megoldásában; - tudják egyszerű szöveges feladatok megoldását a törtek körében; - készség szintjén tudják többműveletes műveletsor helyes értékének meghatározását, a helyes műveleti sorrendet és a zárójel helyes használatát! 51

MATEMATIKA

Előzmény A törtszám fogalma szemlélet alapján. Mennyiségek törtrészének meghatározása konkrét példákon. A számegyenes ismerete. Tartalom Törtek értelmezése, számláló, nevező, törtvonal. 1-nél nagyobb, 1-nél kisebb, 1-gyel gyenlő pozitív törtek. Egyenlő nevezőjű, egyenlő számlálójú törtek összehasonlítása, nagyság szerinti sorba rendezése. Egyenlő nevezőjű törtek összeadása, kivonása. Törtek egyszerűsítése, bővítése. Különböző nevezőjű törtek összehasonlítása. Különböző nevezőjű törtek összeadása, kivonása. Törtek szorzása, osztása természetes számmal. Egyszerű nyitott mondatok megoldása. Szöveges feladatok megoldása a törtek körében. Negatív törtek, törtek abszolút értékének meghatározása. Értékelés Folyamatos házifeladat-ellenőrzés. A téma végén minősítő dolgozat. 4.8.6.

A SZÖGEK MÉRÉSE

Óraszám: Iskolai: 8 óra Célok - Tudják a törtekről tanultakat alkalmazni a szögek nagyságának meghatározásánál! - Helyesen használják a terminológiát! - Tudjanak szöget mérni fokokban és alkalmi mértékegységekben! Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - legyenek képesek szögmérővel konkrét szögek nagyságát megmérni; - legyenek képesek adott nagyságú (legfeljebb egyenesszög) szögeket rajzolni; - ismerjék a szög, szögtartomány pontos értelmezését; - ismerjék a szögfajtákat, az elnevezéseket pontosan használják! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - ismerjék a szögfajták kifejezését "PI" részeként; - készség szintjén tudják a szögmérést, szögrajzolást; - legyenek képesek térképen tájékozódni, tájoló vagy szögmérő segítségével; - tudják az előző három pontban leírtak alkalmazását feladatok megoldásában! Előzmény Az egyszerű geometriai alakzatok felismerése, tulajdonságaiknak megfigyelése. A körző és vonalzó használata. Tartalom Szögtartomány, a szög fogalmának értelmezése. A szög mérése szögmérővel. A szögek fajtái. A szögmérés gyakorlati vonatkozásai. Adott nagyságú szögek rajzolása. Értékelés Folyamatos szóbeli értékelés. A témakör végén írásbeli ellenőrzés. 4.8.7.

TIZEDES TÖRTEK

Óraszám: Iskolai: 22 óra Célok - Tudjanak tizedes törteket írni és olvasni! - Tudják a tizedes törteket helyiérték-táblázatban elhelyezni! - Ismerjék az alaki érték, a helyi érték és a valódi érték fogalmát tizedes törteknél is! - Tudjanak tizedes törteket egyszerűsíteni, bővíteni! - A negatív számokról tanultakat tudják kiterjeszteni a tizedes törtekre is! - Tudjanak tizedes törteket nagyság szerint sorba rendezni! - Tudjanak tizedes törteket számegyenesen ábrázolni, illetve arról leolvasni! - Legyenek képesek tizedes törteket kerekíteni! - Ismerjék és alkalmazzák a 10-zel, 100-zal, 1000-rel való szorzás, osztás algoritmusát! 52

MATEMATIKA

- Tudjanak tizedes törteket összeadni, kivonni. - Tudjanak tizedes törteket természetes számmal szorozni, osztani! - Legyenek képesek törteket tizedes tört alakban megadni! - Legyenek képesek egyszerű szöveges feladatok megoldására ebben a számkörben! Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - tudják a tizedes törtek pontos írását, olvasását, a helyi értékek pontos használatát; - tudják tizedes törtek ábrázolását és leolvasását alkalmasan beosztott számegyenesen; - tudják tizedes törtek egyszerűsítését, bővítését legfeljebb ezred helyi értékig; - tudják a tizedes törteket kerekíteni egészre, tizedre, századra, ezredre; - tudják a tizedes törteket nagyság szerint sorba rendezni; - tudjanak tizedes törteket szorozni, osztani természetes számmal; - tudják képezni tizedes törtek ellentettjét; - tudják két vagy több szám átlagát kiszámítani; - tudják a tizedes törteket helyi érték szerint egymás alá írni, illetve az összeadást és a kivonást elvégezni; - tudjanak tizedes törteket szorozni, osztani 10-zel, 100-zal, 1000-rel! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - a negatív számokról tanultakat tudják alkalmazni tizedes törtekre is; - tudjanak tizedes törtté alakítani osztással is, nem csak bővítéssel; - legyenek képesek kerekített értékkel számolni; - két egyenlőtlenség közös megoldását tudják ábrázolni számegyenesen; - ismerjék fel a végtelen szakaszos tizedes törtek és a törtek nevezőinek kapcsolatát; - egyszerű lineáris egyenleteket, egyenlőtlenségeket tudjanak megoldani a racionális számok körében; - tudják alkalmazni az összeg, különbség változásait a feladatok megoldásában! Előzmény A műveletvégzés mechanizmusa a természetes számok halmazán. A becslés, kerekítés, önellenőrzés különböző módjainak ismerete. Szöveges feladatok értelmezése, rajzhoz megfelelő művelet felírása. A műveletek sorrendjének ismerete. Tartalom A tizedes törtek értelmezése; alaki érték, helyi érték, valódi érték, egész rész, törtrész. 10, 100, 1000 nevezőjű törtek tizedes tört alakja, véges tizedes törtek törtalakjai. Tizedes törtek ábrázolása számegyenesen. Egyszerűsítés, bővítés. Tizedes törtek összehasonlítása, nagyság szerinti rendezése. A kerekített érték és a pontos érték fogalma. Kerekítés. Tizedes törtek összeadása, kivonása. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Szorzás, osztás természetes számmal. Számtani átlag kiszámítása. Törtek tizedes tört alakja. Véges, végtelen szakaszos tizedes törtek. Mértékváltás. Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. Grafikonok ábrázolása, értékelése. Szöveges feladatok megoldása. Értékelés Folyamatos házifeladat-ellenőrzés, szóbeli értékelés. A fejezetet írásbeli ellenőrzéssel zárjuk. 4.8.8.

HELYMEGHATÁROZÁS

Óraszám: Iskolai 5 óra Célok - Tudjanak derékszögű koordinátarendszerben pontot ábrázolni - Tudjanak derékszögű koordinátarendszerben pontot leolvasni - Ismerjék a síknegyedek jellemzőit Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - Jelzőszámok alapján pontok ábrázolása - Megadott pontok jelzőszámainak leolvasása B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): 53

MATEMATIKA

A tanulók - Tudjanak pontokat ábrázolni egyszerű szabályjátékok alapján Előzmény Számegyenes ismerete. Elpőjeles számok, pozitív és negatív jelentésének ismerete. Tartalom Tájékozódás környezetünkben. Helymeghtaározás a síkon, derékszögű koordináta-rendszer. Grafikonok. Szöveges feladatok. Értékelés Folyamatos házifeladat-ellenőrzés, szóbeli értékelés. A fejezetet írásbeli ellenőrzéssel zárjuk. 4.8.9.

MÉRÉS, STATISZTIKA

Óraszám: Iskolai 10 óra Célok - Ismerjék a tömeg, a hosszúság, az idő, a terület mértékegységeit, azok származtatását - Ismerjék a prefixumok jelentését (mili, centi, deci, deka, hekto, kilo) - Tudjanak szöveges feladatokban adekvát módon mértékegységet váltani - Tudjanak átlagot számolni Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - Adott mennyiség mértékegységei között helyesen váltson - Tudjanak nagyság szerint sorba rendezni - Legyenek tájékozottak a mindennapi élet jellemző nagyságviszonyairól B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - Összetett szöveges feladatok megoldása Előzmény Tízes számrendszer ismerete. Szorzás, osztás 10 hatványaival. Műveletek végzése írásban. Geometriai alapismeretek. Derékszögű koordináta-rendszer. Tartalom Mérés mint összehasonlítás. Hosszúság mérése. Tömeg mérése. Idő mérése. Diagramok. Átlag. Értékelés Folyamatos házifeladat-ellenőrzés, szóbeli értékelés. A fejezetet írásbeli ellenőrzéssel zárjuk. 4.9.

MATEMATIKA 6. OSZTÁLY Részei 6.1 Számok és műveletek 6.2 Tengelyes szimmetria 6.3 Arányosság 6.4 Százalékszámítás 6.5 Valószínűség, statisztika 6.6 Hogyan oldjunk meg feladatokat? Év végi összefoglalás

58 óra 31 óra 14 óra 14 óra 11 óra 11 óra 9 óra

Óraszám: Iskolai: Célok -

148 óra

Eligazodás a racionális számok halmazában. (A számfogalom kialakítása, elmélyítése a természetes számok, az egész számok, ill. a racionális számok halmazán.) Geometriai alakzatok vizsgálata. Műveletek végzése a racionális számok körében. A függvény fogalmának előkészítése. 54

MATEMATIKA

- A tengelyes tükrözéssel kapcsolatos alapismeretek megismerése és gyakorlati alkalmazása. - Az oszthatóság vizsgálata a természetes számok halmazán. - Egyenletek, egyenlőtlenségek, szöveges feladatok megoldásában jártasság szerzése. Követelmény A tanulók - tudják a számokat megfelelő számhalmazba elhelyezni, összehasonlítani, ábrázolni számegyenesen; - ismerjék a becslés, a kerekítés, az alapműveletek mechanizmusát; - tudjanak geometriai alakzatokat vizsgálni, tulajdonságaikat felismerni; - tudják a négy alapműveletet a racionális számok halmazán elvégezni és a számolás helyességét ellenőrizni; - legyenek képesek számhalmazok közötti összefüggések, kapcsolatok felismerésére, lejegyzésére és grafikonok készítésére; - ismerjék a tengelyes türközés algoritmusát, a tengelyesen tükrös síkidomokat, sokszögeket és azok tulajdonságait; - tudjanak elvégezni egyszerű gyakorlati méréseket és szerkesztéseket; - alkalmazzák helyesen a matematikai logika elemeit ("és", "vagy", "nem", "minden", "van olyan"); - rendelkezzenek elemi számelméleti ismeretekkel, ismerjék a legegyszerűbb oszthatósági szabályokat; - tudják meghatározni a számok legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét; - tudjanak egyszerűbb egyenleteket, egyenlőtlenségeket és szöveges feladatokat megoldani és ellenőrizni! Előzmény Megfelelő számfogalom ismerete. Az alapműveletek és a műveleti sorrend ismerete. Az alapműveletek biztos elvégzése a természetes számok körében. A geometriai alapfogalmak ismerete, tulajdonságaiknak megfogalmazása. A nyitott mondatok igazsághalmazának megadási módjai egyszerű (legfeljebb kétműveletes) esetekben. Értékelés Az ellenőrzés folyamatos, többségében szóban történik minden tanítási órán. A témakörök végén írásbeli dolgozat segítségével győződünk meg a tanulók tudásáról. Az értékelés érdemjeggyel és szöveges megjegyzéssel történik. Az ellenőrzés és értékelés történhet számítógépes program alkalmazásával is. Feltételek tanulói segédlet Körző, vonalzó, szögmérő Sík- és térmértani modellezőkészlet Testek, táblázatok, Babylon-készlet tanári segédlet Táblai körző, vonalzó, szögmérő Testek Sík- és térmértani modellezőkészlet Nyomtatott taneszköz leírás SZÁMOK ÉS MŰVELETEK 4.9.1 Óraszám: Iskolai: 58 óra Célok - A terminológiák pontos használatára törekvés. - Műveletek helyes sorrendjének meghatározása. - Tudjon a tanuló becsült értékkel számolni és a gyakorlati életnek megfelelően kerekíteni! - Számolási készség fejlesztése. - Szöveges feladatok értelmezése, a lényeges és a lényegtelen adatok megkülönböztetése. - Adott algoritmusok alapján való tevékenykedés. - Adott mennyiség törtrészének kiszámítása. - A törtalakban megadott racionális számok tizedes tört alakban való felírása. - Véges tizedes törtek törtalakban való felírásának megismerése. - Racionális számok ábrázolása számegyenesen, nagyság szerinti összehasonlításuk. - Racionális számok szorzása, osztása törttel, tizedes törttel. - Szöveges feladatok megoldása; a szövegértelmezés; a szükséges adatok kiválogatása képességének kifejlesztése. - Lineáris egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása a racionális számok halmazán. Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - Ismerjék az osztó és a többszörös fogalmát - Tudjanak prímtényezők szorzatára bontani - Tudják két szám legnagyobb közös osztóját és lekgikdebb közös többszörösét meghatározni - Ismerjék az oszthatósági szabályokat: 2-vel, 4-gyel, 5-tel, 25-tel; 3-mal, 9-cel - tudjanak egymilliomod és tízmillió közötti számokat írni, olvasni, számegyenesrészen ábrázolni,összehasonlítani nagyság szerint; - jártasság az összeadás, kivonás elvégzésében az egész számok körében; 55

MATEMATIKA

- ismerjék és alkalmazzák a kerekítés szabályait; - tudjanak azonos nevezőjű és könnyen azonos nevezőjűvé alakítható törteket összeadni és kivonni; - tudjanak tizedes törteket összeadni és kivonni; - tudjanak törteket egyszerűsíteni, bővíteni; - tudják törtek tizedes tört alakját meghatározni bővítéssel, illetve osztással; - jártasság szintjén tudjanak egészeket és törteket törttel szorozni, osztani; - tudják a tizedes törttel való szorzás és osztás algoritmusát; - ismerjék a reciprok fogalmát; - ismerjék és alkalmazzák a szorzat és a hányados változásaira vonatkozó szabályokat; - tudjanak törteket (tizedes törteket is) természetes számmal szorozni, osztani ( többjegyű szorzóval, osztóval is)! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - oszthatósági szabályok ismerete: 8-cal, 125-tel; vegyes oszthatóság alkalmazása (pl. 12-vel) - ismerjék és helyesen alkalmazzák a racionális számokkal kapcsolatos fogalomrendszert; - legyenek képesek számhalmazokra vonatkozó állítások logikai értékét meghatározni, adott állításnak megfelelő számhalmazokat képezni; - jártasság szintjén tudják az egész alapú és természetes szám kitevőjű hatványok értékeinek meghatározását; - legyenek képesek egyenletek, egyenlőtlenségek megoldására az egészek körében; - készségszinten tudjanak racionális számokat összeadni, kivonni, egész számmal szorozni, osztani; - legyenek képesek egyszerű szöveges feladatok megoldására az egészek körében! Előzmény A műveletvégzés mechanizmusának ismerete a természetes számok körében. Egyszerű szöveges feladatok, egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása a természetes számok körében. Tartalom Természetes számok osztói, többszörösei. Oszthatósági szabályok. Prímszámok, prímtényezős felbontás. LNKO, LKKT Számok írása, olvasása, ábrázolása számegyenesen (számegyenesrészen). A kerekítés szabályai, pontos érték, közelítő érték. Törtek értelmezése, egyszerűsítése, bővítése. Mérés, mértékegységek, mértékváltás. Összeg, különbség változásai, műveletek sorrendje. A racionális szám fogalma, összeadása, kivonása. Racionális számok szorzása és osztása egész számmal. Törtek egyszerűsítése, bővítése, összeadása, kivonása. Mértékváltások a törtek felhasználásával. Szorzás törttel, tizedes törttel. Osztás törttel, tizedes törttel. Szöveges feladatok megoldása a "Műveletek a racionális számok halmazán" témakörben. Egyszerű lineáris egyenletek, egyenlőtlenségek és szöveges feladatok megoldása a racionális számok halmazán. Értékelés Diagnosztikus mérés, tudáspróbák a témakör kisebb egységei után. Folyamatos szóbeli értékelés minden tanítási órán. 4.9.2.

TENGELYES SZIMMETRIA

Óraszám: Iskolai: 31 óra Célok - A geometriai terminológia helyes használatára törekvés. - Mérések megfelelő pontossággal való elvégzése, a szükséges mértékváltások ismerete. - Elemi szerkesztési lépések elsajátítása, alkalmazása szerkesztések elvégzésében. - Síkidomok adott tulajdonság szerinti rendezése. - Egyszerű bizonyítások elvégzése, a szerkesztés lépéseinek indoklása. Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - tudják a környezetükben lévő tárgyak méreteit megfelelő pontossággal mérni; - tudjanak körzővel, egyélű vonalzóval kört, egyenest, szakaszt rajzolni, metszéspontokat meghatározni; - tudjanak szakaszt és szöget másolni, felezni; - tudjanak párhuzamos és merőleges egyenespárokat felismerni; - értsék, alkalmazzák a "kör", a "húr", az "érintő", a "szelő", a "körszelet", a "körcikk" fogalmakat; - tudjanak 30 fokos, 60 fokos, 90 fokos, 120 fokos... szögeket szerkeszteni; 56

MATEMATIKA

tudjanak szakaszfelező merőlegest és szögfelező egyenest szerkeszteni; ismerjék a tengelyesen szimmetrikus négyszögek tulajdonságait (trapéz, szimmetrikus trapéz, deltoid, rombusz, téglalap, négyzet) - tudjanak egyszerű esetben tengelyesen szimmetrikus négyszögeket szerkeszteni! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - tudjanak sokszögeket csoportosítani adott tulajdonságok alapján; - egyszerűbb szerkesztési feladatokban készségszinten alkalmazzák az alapszerkesztéseket; - alkalmazzák a feladatok megoldása során és a bizonyításokban a szögfajtákat; - ismerjék a háromszögek oldalaira és szögeire vonatkozó tételeket, segítséggel tudják igazolni ezeket; - tudjanak 45, 75, 135 stb fokos szöget sterkeszteni; - ismerjék szabályos sokszögek szimmetriatulajdonságait; - megfelelő lapokból tudjanak testeket építeni; - tudják a háromszög belső szögeinek összegére vonatkozó összefüggést! Előzmény A geometriai alapfogalmak, a körző és a vonalzó felhasználási lehetőségeinek ismerete. Tartalom Geometriai alapismeretek és alapszerkesztések. A szakasz felezőmerőlegese. Szögmérés, szögmásolás, szögfelezés, néhány nevezetes szög szerkesztése. Sokszögek és csoportosításuk. Háromszögek; csoportosításuk oldalaik, szögeik szerint. A háromszög-egyenlőtlenség, a háromszögek belső és külső szögeire vonatkozó tétel. Tengelyes tükrözés. Tengelyes szimmetria. Tengelyesen szimmetrikus sokszögek. Térelemek kölcsönös helyzete. Testek építése hálózatok segítésével. Értékelés Folyamatosan alkalmazzuk az írásbeli és a szóbeli ellenőrzést (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat)! A témakör végén tudápróba segítségével győződünk meg a tanulók tudásáról. -

4.9.3.

ARÁNYOSSÁG

Óraszám: Iskolai: 14 óra Célok - Adott mennyiség törtrészének kiszámítása. - Az arány fogalmának ismerete, kapcsolata a törtekkel. - Szöveges feladatok megoldása; a szövegértelmezés; a szükséges adatok kiválogatása képességének kifejlesztése. - Lineáris egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása a racionális számok halmazán. Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - Tudják két szám arányát felírni többféle alakban - Tudjanak arányosan osztani - Ismerjék az egyenes és a fordított arányosság összefüggését, grafikonját - Tudjanak egyszerű arányos következtetéseket végrehajtani B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - készségszinten tudják a műveleteket a racionális számok körében; - legyenek képesek egyszerű szöveges feladatok megoldására az arány témakörében; - tudjanak lineáris egyenletet, egyenlőtlenséget megoldani a racionális számok halmazán! Előzmény A műveletek elvégzésének ismerete a racionális számok körében. A számok törtrészének meghatározása. Tartalom Arányosság fogalma, kicsinyítés, nagyítás. Arányos osztás. Egyenes arányosság. Fordított arányosság. Értékelés Folyamatos szóbeli értékelés minden tanítási órán. A témakör részegységei után tudáspróba, a végén ellenőrző dolgozat segítségével kapunk képet az ismeretek elsajátításának eredményességéről. 57

MATEMATIKA

4.9.4.

SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

Óraszám: Iskolai: 14 óra Célok - A terminológiák pontos használatára törekvés. - Tudják kiszámítani a százalékértéket, a százaléklábat és a százalékalapot. - Ismerjék a százalék, a tört és az arány kapcsolatát. - Lineáris egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása a racionális számok halmazán. Követelmény A) A továbbhaladáshoz nékülözhetetlen követelmények: A tanulók - Tudjanak egyszerű feladatokban százaléklábat,- értéket, -alapot kiszámolni; - Arányos következtetések; - Ismerjék a százalékszámítás gyakorlati alkalmazásait (pl bruttó-nettó jövedelem)! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - Tudjanak összetettebb, több lépcsős százalékszámítási feladatokat megoldani; - Ismerjék a kamatos kamat kiszámítását! Előzmény Racionális számok. Műveletek a racionális számok körében. Arányosság. Tartalom Törtrész, egészrész kiszámítása. Százalék fogalma. Százalékérték, százalékalap, százalékláb kiszámítása. 4.9.5.

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA

Óraszám: Iskolai: 11 óra Célok - Valószínűség fogalmának kvalitatív ismerete - Lehetetlen, lehetséges, biztos esemény felismerése - Gyakorisági diagramok elemzése - Átlag kiszámítása - Nyitott mondatok megoldása Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - tudják eldönteni egy eseményről, hogy lehetetlen, lehetséges vagy biztos; - biztos tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben; - számatni közép kiszámítása; - diagramok elemzése és fajtáinak ismerete (oszlop, kör, pont) B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - kedvező esete, összes eset fogalmának ismerete; - diagramok készítése; - diagram típusok egymásba alakítása! Előzmény Derékszögű koordináta-rendszer. Természetes számok. Tartalom Biztos, lehetséges és lehetetlen esemény. Diagramok, grafikonok. Átlagszámítás. Nyitott mondatok, sorozatok. Értékelés Szóban folyamatosan minden tanítási órán, a témakör végén tudáspróba segítségével.

58

MATEMATIKA

4.9.6.

HOGYAN OLDJUNK MEG FELADATOKAT?

Óraszám: Iskolai: 11 óra Célok -

problémamegoldási készség fejlesztése Szöveg értelmezése, elemzése, a szükséges adatok elválasztása a szükségtelenektől. logikus gondolkodás erősítése Adatok közötti összefüggések felismerése, ábrázolása. Gondolkodási stratégiák elsajátítása, pl visszafelé következtetés. Egyenletek, egyenlőtlenségek felírása szöveg alapján, ill. egyenletekhez, egyenlőtlenségekhez szöveg megfogalmazása. - Feladatmegoldás lépéseinek tudatosítása: adatfelvétel, megoldási terv, kérdés megválaszolása, ellenőrzés Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - értsék és jól használják a terminológiát, (alaphalmaz, igazsághalmaz, kisebb, nem nagyobb, nagyobb,nem kisebb, kisebb vagy egyenlő stb.); - tudják a "tudatos próbálgatás" elvét alkalmazni egyenletek (egyenlőtlenségek) megoldása során; - tudják egyszerű, egyműveletes szöveges feladatoknak felírni az egyenletét (egyenlőtlenségét); - Egyszerű szöveges példákon tudják alkalmazni a feladatmegoldási lépéseket! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (Az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - ismerjék és helyesen alkalmazzák a "mérleg-elvet" a racionális számkörben; - Összetettebb szöveges feladatok megoldása során is tudják alkalmazni a feladatmegoldás lépéseit! - tudjanak százalékszámítással, aránnyal, geometriai számításokkal, számjegyekkel, fizikával kapcsolatos egyszerű szöveges egyenleteket megoldani és ellenőrizni! Előzmény Műveletek racionális számkörben. Geometriai alapismeretek. Arány, százalék. Tartalom Adatfelvétel Vázlatkészítés Megoldási stratégiák Ellenőrzés, kérdés megválaszolása. Értékelés Folyamatos szóbeli értékelés. A témakör végén írásbeli ellenőrzéssel minősítünk.

4.10.

MATEMATIKA 7. OSZTÁLY Részei 7.1 Racionális számok, hatványozás 7.2. Algebrai kifejezések, egyenletek, egyenlőtlenségek 7.3. Síkgeometria 7.4. Hozzárendelés, függvény 7.5 Térgeometria 7.6 Halmazok, kombinatorika, statisztika Év végi összefoglalás Óraszám: Iskolai:

Célok -

18 óra 33 óra 41 óra 20 óra 15 óra 14 óra 7 óra 148 óra

A gondolkodási műveletek fejlesztése. A kreatív személyiségtulajdonságok fejlesztése. A bizonyítási igény kialakítása,a tervszerűség, célszerűség fejlesztése. Az algoritmikus gondolkodásmód kialakítása. A síkidomokkal és testekkel kapcsolatos alapismeretek elsajátítása. Ismerjék meg a függvénytani alapismereteket, és tudják azokat egyéb tantárgyakban és a gyakorlatban alkalmazni! Ismerjék meg az egybevágósági transzformációkat, azok tulajdonságait és végrehajtási mechanizmusait! Nagy biztonsággal tudják elvégezni a négy alapműveletet a racionális számok körében! Sajátítsák el az algebrai ismeretek alapjait! Sajátítsák el a háromszögekről és a négyszögekről az általános iskolában szükséges ismereteket, és rendszerezzék azokat! 59

MATEMATIKA

Követelmény A tanulók - tudják a kerület, terület, felszín és térfogat fogalmát, mértékegységeit, és a tanult síkidomok és testek esetén tudják kiszámítani azokat; - tudják elvégezni az alapszerkesztéseket, és biztosan alkalmazzák tudásukat az összetett szerkesztésekben is; - tudjanak grafikonokat elemezni, ismerjék a lineáris függvény tulajdonságait, és tudják azokat derékszögű koordinátarendszerben ábrázolni; - ismerjék az egybevágósági transzformációkat, azok tulajdonságait, megszerkesztéseit, és tudják szerkesztésekben a bizonyításokban felhasználni; - ismerjék és helyesen használják a műveletek sorrendjét, a műveleti tulajdonságokat és a műveletek elvégzését; - tudják meghatározni algebrai kifejezések helyettesítési értékét; - tudjanak lineáris egyenleteket, egyenlőtlenségeket megoldani és ellenőrizni; - ismerjék a háromszögek és a speciális négyszögek tulajdonságait, és tudják megszerkeszteni azokat; - tudják a háromszögek szögeivel, ill. oldalaival kapcsolatos tételeket és azok bizonyítását; - tudjanak bonyolultabb szerkesztéseket megtervezni és végrehajtani; - ismerjék a háromszög egybevágóságának alapeseteit! Előzmény Matematikai szövegértés és szövegelemzés, változatos matematikai tevékenységek (összehasonlítás, rendezés, mérés stb.) ismerete és alkalmazása. A tízes számrendszer biztos ismerete, készségszintű műveletvégzés a racionális számok halmazán. Elsőfokú egyenletek megoldásának és ellenőrzésének ismerete. Geometriai alapismeretek, alapszerkesztések biztos ismerete. Jártasság a kerület, a terület, a felszín és a térfogat kiszámításában, mértékegységeinek ismeretében. Értékelés Folyamatos ellenőrzés és értékelés minden tanítási órán. Fontos szerepet kap az önellenőrzés. A témakörök részegységei után tudáspróba, a témakör végén témazáró dolgozat segítségével győződünk meg a tanulók teljesítményéről. Átfogó felmérést végzünk a készségszint mérésére félévkor és év végén. Feltételek tanulói segédlet Körző, vonalzó, szögmérő Sík- és térmértani modellezőkészlet Testek tanári segédlet Táblai körző, vonalzó, szögmérő Demonstrációs lyukastábla, táblázatok Sík- és térmértani modellező eszköz Testek, mérleg 4.10.1.

RACIONÁLIS SZÁMOK, HATVÁNYOZÁS

Óraszám: Iskolai: 18 óra Célok - A terminológiák pontos használatára törekvés. - Műveletek készségszintű ismerete a racionális számok körében. - Műveletek helyes sorrendjének alkalmazása. - Számolási készség fejlesztése. - Szöveges feladatok értelmezése, a lényeges és a lényegtelen adatok megkülönböztetése. - Adott algoritmusok alapján való tevékenykedés. - Szöveges feladatok megoldása; a szövegértelmezés; a szükséges adatok kiválogatása képességének kifejlesztése. - Lineáris egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása a racionális számok halmazán. - Hatvány fogalmának és a normálalaknak a megismerése. - Hatványozás azonoságainak ismerete. - Hatványokkal való műveletek elvégzése. Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - Tudjanak racionális számokkal műveleteket végezni, műveletsorokat kiszámítani; - tudjanak szöveges feladatokat megoldani; - tudjanak hatvány- és szorzatalakot egymásba átalakítani; - tudják felírni az egynél nagyobb számok normálalakját; - tudjanak egyszerű műveleteket elvégezni hatvány- és normálalakban felírt számokkal! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - tudják 0 és 1 közé eső számok normálalakját felírni; 60

MATEMATIKA

- ismerjék a négyzetszám és a köbszám fogalmát; - tudjanak emeletes törtet egyszerűsíteni! Előzmény Műveletek racionális számhalmazon. Prímtényezős felbontás. 10 hatványok. Tízes számrendszer. Arányosság. Tartalom Műveletek racionális számokkal. Arányos következtetések. Hatványozás. Tízes számrendszer kiterjesztése.. Értékelés Folyamatosan a tanítási órákon, szóbeli feleltetés (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat), írásbeli visszajelzés segítségével. Témakör végén írásos számonkérés. 4.10.2.

ALGEBRAI KIFEJEZÉSEK, EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK


Nagy biztonsággal tudják elvégezni a négy alapműveletet bármilyen alakú racionális számok körében! A helyes műveleti sorrend és a műveleti azonosságok ismerete és alkalmazása. A pozitív egész kitevőjű hatvány fogalmának és kiszámítási módjának ismerete. A terminológiák helyes használata. Helyettesítési érték meghatározásának képessége. Egynemű algebrai kifejezések összevonásának, többtag egy taggal való szorzásának, többtagú kifejezés szorzattá alakításának megismerése. - Az egyenletek, egyenlőtlenségek megoldási módjainak megismerése, törekvés a megoldás ellenőrzésére. - Képesség szöveges feladatok értelmezésére, az adatok közötti összefüggések általános alakban való felírására. Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - ismerjék és helyesen alkalmazzák a terminológiát ( változó, együttható, hatvány, stb.); - pontosan használják a műveleti jelet és az előjelet; - biztosan tudják műveletek sorrendjét eldönteni; - tudják felírni szorzat hatvány- és hatvány szorzatalakját egész alap és pozitív egész kitevők esetén, tudják ilyen hatványok értékét meghatározni; - tudják egyszerű algebrai kifejezések helyettesítési értékét meghatározni; - tudjanak egyszerű egynemű algebrai kifejezéseket összevonni, ill. összeszorozni; - tudjanak lineáris egyenleteket, egyenlőtlenségeket megoldani! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - ismerjék és helyesen használják a műveleti tulajdonságokat; - tudják meghatározni többtagú, hatványt is tartalmazó, algebrai kifejezések helyettesítési értékét; - legyenek képesek legfeljebb másodfokú, több változót tartalmazó egyszerű algebrai kifejezések összevonására, összeszorzására; - legyenek képesek összeget szorzattá alakítani (kiemeléssel, ha lehet); - tudjanak többtagú kifejezést egy taggal (vagy több taggal) szorozni; - tudjanak egyszerű törtegyütthatós lineáris egyenleteket, egyenlőtlenségeket megoldani; - legyenek képesek bonyolultabb szöveges feladatokat megoldani egyenlettel, ill. egyenlőtlenséggel! Előzmény A négy alapművelet, a műveleti sorrend biztos alkalmazása a racionális számok halmazán. Egész együtthatós, kéthárom lépésben megoldható elsőfokú egyenletek megoldásának és ellenőrzésének ismerete. Szöveges feladatokban a szöveg értelmezése, terv készitése,leirása a matematika nyelvén. A megoldás értelmezése és ellenőrzése. Tartalom Műveletek, műveleti tulajdonságok. Hatványok, a hatványozás azonosságai. Az algebrai kifejezések fogalma. Algebrai kifejezések helyettesítési értékének meghatározása. Egynemű, különnemű algebrai kifejezések. Összevonás. Egytagú, többtagú algebrai kifejezések. Algebrai kifejezések szorzása, osztása. Többtagú kifejezések szorzattá alakítása. Kiemelés, zárójelbontás. 61

MATEMATIKA

Algebrai egész, algebrai tört fogalma. A törtkifejezések értelmezési tartománya. Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. (Lineáris, egyszerűbb nem lineáris egyenletek, egész ill. törtegyütthatókkal.) Szöveges feladatok megoldása egyenlettel, egyenlőtlenséggel. Értékelés Szóban minden tanítási órán, folyamatosan tudáspróba segítségével a témakör részegységei után, a végén témazáró dolgozat segítségével. 4.10.3.

SÍKGEOMETRIA


A geometriai fogalmak helyes használata. A sokszögekkkel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete, az elnevezések helyes használata. A sokszögek kerülete és kiszámítási módjainak alkalmazása. A terület fogalmának ismerete, a mértékegységeinek átváltása. A téglalap, a négyzet, a deltoid, a trapéz, a paralelolgramma és a háromszög területének kiszámítása, feladatokban való alkalmazása. Az egybevágósági transzformációk alapvető két tulajdonságának (távolságtartás, szögtartás) ismerete. Az egybevágósági transzformációk tulajdonságainak megismerése. Képesség alakzatok képének megszerkesztésre. Szögpárok és az egybevágósági transzformációk közötti kapcsolatok megtalálása, elsajátítása. A transzformációkról tanultak alkalmazása szerkesztésekben és bizonyításokban. Szimmetriák meglátása a szabályos sokszögekben. A háromszögek oldalai, ill. szögei közötti kapcsolat ismerete, szerkesztési, számítási és bizonyítási feladatokban való alkalmazása. A háromszögek és a négyszögek oldalaik és szögeik szerinti csoportosításának ismerete. Az egybevágóság fogalmának és egybevágóság alapeseteinek ismerete. A bizonyítások ismerete, képesség arra, hogy tudják a feltételt az állítástól elválasztani, és lássák az ok-okozati összefüggést.

Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - helyesen használják az alapfogalmakat; - ábrákon ismerjék fel egyenesek párhuzamosságát és merőlegességét; - tudjanak párhuzamos és merőleges egyeneseket szerkeszteni körzővel és egyélű vonalzóval; - ismerjék a "kör", a "körív", a "körszelet", a "körcikk", a "húr", a "szelő", az "érintő", a "sugár" és az "átmérő" fogalmakat, tudják ezeket ábrán megmutatni, ill. az ábrába berajzolni; - tudják a sokszögek kerületét meghatározni; - tudják a négyzet, a téglalap, a paralelogramma és a háromszög területét kiszámítani; - ismerjék fel ábrákon az egyállású szögeket, és tudjanak ilyeneket rajzolni; - ismerjék a középpontos tükrözés fogalmát, tulajdonságait; - tudják pont, szakasz, háromszög középpontosan szimmetrikus képét megszerkeszteni; - ismerjenek fel középpontosan szimmetrikus alakzatokat, tudják ezek tulajdonságait ábrákon megmutatni; - készségszinten tudják végrehajtani az alapszerkesztéseket; - tudják a háromszög belső szögeire, illetve a belső és külső szögeire vonatkozó tételt; - tudják a négyszögek halmazában a halmaz- részhalmaz viszonyt; - tudjanak háromszöget szerkeszteni (egyszerű szerkesztési feladat); - tudjanak paralelogrammát szerkeszteni (egyszerű szerkesztési feladat)! - ismerjék fel ábrákon a társszögeket, illetve tudjanak ilyeneket rajzolni! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - ábrákon tudják értelmezni egyenesek, síkok kölcsönös helyzetét; - ismerjék az irányított szögek fogalmát; - tudják a háromszög, illetve a speciális négyszögek területének kiszámítási módját bizonyítani; - tudják a területképleteket általános alakban felírni, és azokból bármelyik adatot kifejezni; - tudják meghatározni és ábrákon bemutatni az egybevágósági transzformációk tulajdonságait (alakzattartás, távolságtartás, szögtartás, körüljárási irány...); - tudják, hogy melyik transzformációt hogyan lehet egyértelműen megadni; - tudják alakzatok képét megszerkeszteni bármelyik egybevágósági transzformációban; - tudják az egybevágósági transzformációk tulajdonságait szerkesztésekben és bizonyításokban felhasználni; - tudjanak fix pontokat, fix egyeneseket, invariánsokat felsorolni - ha vannak - az egyes transzformációknál; - használják helyesen a témakör terminológiáját; 62

MATEMATIKA

-

tudják elmondani és ábrán szemléltetni a háromszögek egybevágóságának, ill. szerkeszthetőségének alapeseteit; tudják a négyszögeket szimmetriák alapján rendezni; tudják az egybevágósági transzformációk tulajdonságait szerkesztésekben felhasználni; tudják megtervezni a szerkesztés lépéseit, a tervet végrehajtani; tudjanak háromszöget, paralelogrammát, trapézt szerkeszteni (alapeseteknél bonyolultabb feladatok); tudják a háromszög szögeire vonatkozó tételeket és azok bizonyítását is, lássák a feltétel és az állítás viszonyát; tudják a kapcsolatot a háromszög oldalai és szögei között; tudjanak bonyolultabb szerkesztéseket megtervezni és végrehajtani; tudjanak tételeket kimondani és igazolni, bizonyítási feladatokat megoldani!

Előzmény Egyszerű geometriai alakzatok felismerése, csoportosítása megadott szempont szerint. A kerület, a terület, a felszín, a térfogat fogalma és mértékegységeik. A négyzet, a téglalap, a kocka, a téglatest tulajdonságainak ismerete. Körző és vonalzó használatában jártasság, az alapszerkesztések ismerete. Tartalom Alapfogalmak, alaptételek (axiómák). Szögek fajtái, irányított szögek. Síkidomok, sokszögek; értelmezésük, származtatásuk tulajdonságaik. Szabályos sokszögek; tulajdonságaik. Háromszögek nevezetes vonalai. A terület fogalma, mértékegységei. Kör kerülete, területe. A téglalap, a négyzet, a paralelogramma, a deltoid, a trapéz területe (átdarabolás, kiegészítés). A háromszög területe (átdarabolás, kiegészítés). Tetszőleges sokszög területe (háromszögekre bontással). A geometriai transzformáció mint függvény. Egyállású szögek. A középpontos tükrözés fogalma, tulajdonságai. Síkbeli alakzatok középpontosan szimmetrikus képének megszerkesztése. A fordított állású (váltó), ezen belül csúcsszögek. Középpontosan szimmetrikus alakzatok. Transzformációk kapcsolata. A transzformációk tulajdonságainak alkalmazása szerkesztésekben, bizonyításokban. Háromszögek, elnevezések, jelölések. A háromszögek csoportosítása oldalak és szögek szerint. A háromszögek belső és külső szögeivel kapcsolatos tételek. Kapcsolat a háromszög oldalai és szögei között. Háromszög szerkesztése, szerkeszthetősége. Speciális háromszögek tulajdonságai, szerkesztésük. A háromszögek egybevágóságának (és szerkeszthetőségének) alapesetei,. A négyszögek csoportosítása különböző tulajdonságok alapján. A paralelogarmma tulajdonságai, speciális paralelogramma. A paralelogramma szerkesztése. A trapéz fogalma, tulajdonságai, speciális trapézok. A trapéz területe. Összetett számítások, szerkesztési és bizonyításos feladatok megoldása. Értékelés Folyamatosan a tanítási órákon, szóbeli feleltetés (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat), írásbeli visszajelzés segítségével. Témakörök végén írásos számonkérés. 4.10.4.

HOZZÁRENDELÉS, FÜGGVÉNY


A halmazok közötti kapcsolatok értelmezése. Relációk vizsgálata, tulajdonságaik értelmezése. Adathalmazok táblázatba rendezése, a köztük lévő kapcsolatok feltárása. A függvény fogalmának megértése, a fogalomrendszer terminológiájának helyes használata. Tapasztalati függvények ábrázolásának megismerése, grafikonok értelmezése, azokról összefüggések leolvasása. A függvénytani ismeretek egyéb tantárgyakban és a gyakorlatban való alkalmazása. 63

MATEMATIKA

-

Képesség adott tulajdonságú számhalmazok sorba rendezésére, megkezdett sorozatok mindkét irányú folytatására.

Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - legyenek képesek a terminológiák pontos használatára; - legyenek képesek adott tulajdonságok alapján rendezett elempárok halmazát képezni; - legyenek képesek koordinátákkal adott pontokat koordináta-rendszerben ábrázolni (a koordináták tetszőleges alakú racionális számok); - tudják grafikonról pontok koordinátáit leolvasni, tudjanak adott feltételeknek megfelelő pontokat meghatározni, grafikonokat értelmezni; - ismerjék az arány, arányosság, arányos osztás fogalmát, tudják egyszerű feladatokban ezeket alkalmazni; - ismerjék az egyenes arányosság fogalmát, konkrét adatokkal tudják a grafikonját megrajzolni; - ismerjék a lineáris függvény fogalmát, képletek közül tudják kiválasztani a lineáris függvény képletét; - értéktáblázat segítségével tudják lineáris függvény grafikonját ábrázolni.; - tudják a százalékszámításra vonatkozó összefüggéseket, illetve a százalékértéket, az alapot és a százaléklábat meghatározni! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - ismerjék a lineáris függvény tulajdonságait, tudják a lineáris függvény grafikonját ábrázolni; - tudják az x->ax+b képletben az "a" és a "b" jelentését, tudják az egyenesek párhuzamosságának feltételét; - tudjanak lineáris egyenletet, egyenlőtlenséget grafikusan megoldani; - tudjanak egyszerű szöveges feladatokat grafikus úton megoldani; - tudjanak grafikonból gyakorlati folyamatokra következtetni! Előzmény A derékszögű koordináta-rendszernek, pontok ábrázolásának, ill. leolvasásának készségszintű ismerete. Sorozatok képzése és folytatása, szabályoságok felismerése és lejegyzése. Mérési eredmények táblázatba rendezése, grafikonok készítése, elemzése, értelmezése. Tartalom Elemek halmazokba rendezése adott tulajdonságok alapján. A Descartes-szorzat és a reláció fogalma, tulajdonságaik. Grafikonok, diagramok készítése, olvasása, elemzése. Adathalmazok táblázatba rendezése. A függvények fogalma, grafikonjaik ábrázolása, grafikonok vizsgálata. Az egyenes arányosság mint függvény. A lineáris függvény. Az x->ax+b paramétereinek jelentése, a lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal és transzformációval. Pontok meghatározása a grafikonokról. Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása. Szöveges feladatok adatainak táblázatba rendezése, megoldásuk grafikus úton. Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása. Értékelés Folyamatos szóbeli értékelés a tanítási órákon. Résztémakörönként tudáspróba, a témakör végén dolgozat. 4.10.5.

TÉRGEOMETRIA

Óraszám: Iskolai: 15 óra Célok - Térelemek kölcsönös helyzetének értelmezése ábrákon keresztül. - Az egyenes hasáb és henger térfogatának kiszámításában való jártasság. - A térfogatnak és mértékegységeinek ismerete, a mértékváltások elsajátítása. Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - ismerjék és helyesen használják a "csúcs", az "oldal", a "lap", az "él", az "átló" fogalmakat, tudják ezeket ábrákon megmutatni; - tudják a téglatest (és ezen belül), a kocka felszínét és térfogatát kiszámítani; - ismerjék a test, ezen belül a hasáb fogalmát; - Ismerjék az egyenes körhenger fogalmát, tulajdonságait;ł - tudják adott alapterületű és magasságú hasáb és henger térfogatát meghatározni! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): - tudják a sokszög alapú hasábok (az alap háromszög, ill. speciális négyszög vagy szabályos sokszög) felszínét és térfogatát kiszámítani; - tudjanak összetett felszín- és térfogatszámítási feladatokat megoldani! 64

MATEMATIKA

Előzmény Síkgeometriai alapismeretek. Kerület, terület számítás. Mértékegységek. Műveleti sorrend. Algebrai kifejezések. Tartalom A hasábok, henger fogalma, tulajdonságai. A hasáb, henger hálózata, felszíne. A hasáb, henger térfogata. Értékelés Folyamatos szóbeli értékelés a tanítási órákon. Résztémakörönként tudáspróba, a témakör végén dolgozat. 4.10.6.

HALMAZOK, KOMBINATORIKA, STATISZTIKA

Óraszám: Iskolai: 14 Célok - Elemek halmazokba sorolása, halmazok metszetének, uniójának, részhalmazának, komplementerének képzése. - Tudjanak elemeket sorba rendezni, kiválasztani valamilyen tulajdonság szerint! - Tudjanak rendező elveket megfogalmazni! - Lássák a valószínűség és a gyakorlati élet közti szoros kapcsolatot! - Tudják, hogy nem mindig a valószínűbb esemény következik be! - Ismerjék a biztos és a lehetetlen esemény fogalmát! - Tudják, hogy a "hányszor várható el" nem azonos azzal, hogy "hányszor következik be" egy esemény! Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - tudják a számhalmazok képzését adott tulajdonság alapján; - tudjanak konkrét elemeket sorba rendezni, tudják a lehetséges sorrendek számát meghatározni nem nagy számú elem esetén; - tudjanak véges számhalmazból véges számú elemet kiválasztani adott tulajdonság alapján; - tudjanak felsorolni biztos és lehetetlen eseményeket! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - legyenek képesek a halmazelméleti terminológiát pontosan használni és a halmazműveleteket elvégezni(metszet, unió, komplementer); - képlet nélkül - pusztán okoskodással, gráffal, táblázattal - tudjanak permutációval, kombinációval és variációval kapcsolatos feladatokat megoldani; - értsék a relatív gyakoriság fogalmát, tudják meghatározni a relatív gyakoriságot; - tudják a valószínűség és a relatív gyakoriság közti kapcsolatot; - ismerjék a biztos és a lehetetlen esemény fogalmát, tudják ezek bekövetkezéseinek valószínűségét! Előzmény Tapasztalatszerzés, szemléleti alapozás konkrét valószínűségi játékok alapján. Események megfigyelésének, adatok rendszerezésének, elemzésének, értékelésének képessége. Átlagszámítás. Tartalom Halmazok, részhalmazok. Üres halmaz. Halmazok metszete, egyesítése, komplementere. Sorrendezés, permutáció ismétléssel, ismétlés nélkül. Véges halmazokból véges sok elem kiválasztása, kombináció ismétléssel és ismétlés nélkül. Véges halmazból véges számú elem kiválasztása és összes sorrendjének meghatározása. Variáció ismétlés nélkül és ismétléssel. Kedvező esetek, lehetséges esetek száma, relatív gyakoriság. Biztos esemény, lehetetlen esemény. Valószínűségek számítása. Átlag, medián, módusz, gyakoriság. Értékelés Csak szóban tájékozódunk e témakör elsajátításáról. Mivel minden témakörnél felfedezhető ez a tananyag, így "burkolt" formában látjuk az eredményességet. 4.11.

MATEMATIKA 8. OSZTÁLY Részei 8.1. Gondolkozz és számolj! 8.2. Geometria 8.3. Relációk, függvények, sorozatok 8.4. Geometriai transzformációk

30 óra 31 óra 20 óra 18 óra 65

MATEMATIKA

8.5. Egyenletek, egyenlőtlenségek 8.6. Kombinatorika, valószínűség Év végi összefoglalás

30 óra 9 óra 10 óra

Óraszám: Iskolai:

148 ra

Célok Követelmény A tanulók -

Biztos műveletvégzés a racionális számok bármely alakjával. Jártasság az arányossággal és a százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldásában. A háromszögek nevezetes vonalainak, pontjainak, ill. az ezekre vonatkozó tételeknek az ismerete. Néhány függvényvizsgálati szempont ismerete, egyszerűbb függvénytranszformációk végrehajtásának elsajátítása. Tudják a tanulók a háromszögek egybevágóságának, hasonlóságának alapeseteit! Tudjanak egyenleteket, egyenlőtlenségeket és szöveges feladatokat megoldani és ellenőrizni!

a készség szintjén tudják a műveletek végzését, a műveleti sorrendet a racionális számok bármely alakjával; tudjanak megoldani összetett arányossági és százalékszámítási feladatokat; ismerjék az eulideszi szerkesztést; ismerjék a lineáris függvény és néhány nem lineáris függvény tulajdonságait, tudják azokat ábrázolni derékszögű koordináta-rendszerben; tudjanak egyenleteket, egyenlőtlenségeket algebrai módon, ill. grafikusan megoldani; ismerjék az egybevágósággal, ill. hasonlósággal kapcsolatos alapismereteket; ismerjék Thalész tételét, és tudják szerkesztésekben, bizonyításokban alkalmazni; tudjanak összetett, több műveletet, többféle összefüggést tartalmazó szöveges feladatot megoldani!

Előzmény A tízes számrendszer biztos ismerete, műveletvégzés a racionális számok halmazán készségszinten. A függvénytani ismeretek megalapozása, grafikonok készitése,elemzése. Geometriai alapismeretek, alapszerkesztések felhasználása, felismerése a gyakorlati életben. A szaknyelv és a jelölésrendszer biztos alkalmazása. Tartalom Gondolkozz és számolj! Síkidomok, felületek, testek. Relációk, függvények, sorozatok. Geometriai transzformációk. Egyenletek, egyenlőtlenségek. Kombinatorika, valószínűség-számítás. Értékelés Szóban folyamatosan minden tanítási órán. A témakör végén dolgozat segítségével Feltételek tanulói segédlet Körző, vonalzó, szögmérő Sík- és térmértani modellezőkészlet Testek, térkép (földrajz) tanári segédlet Táblai körző, vonalzó, szögmérő Demonstrációs lyukastábla, táblázatok Sík- és térmértani modellezőkészlet Testek, makettek, tervrajzok, fénykép, térkép Kártya, pénzérme, dobókocka, szám-, betűkártya 4.11.1.

GONDOLKOZZ ÉS SZÁMOLJ!

Óraszám: Iskolai: 30 óra Ajánlás A téma zömmel a korábban tanult algebrai ismeretek ismétlésével, gyakoroltatásával foglalkozik. Az oktatási célok ennek megfelelően a 6. és 7. osztályos "Számtan, algebra" témakör céljainál olvashatók. Ezeken kívül felsoroljuk azokat a célokat, amelyeket ott nem taglaltunk, vagy fontosságuk miatt itt ismét kívánatosnak tartunk felsorolni. Célok - A zsebszámológép használata a tanult műveletek elvégzésében. - A hatványozás azonosságainak ismerete, az egyszerűbbek bizonyítása (természetes szám kitevő esetén). - Képesség a legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többszörös képzésében és számításokban való alkalmazásában. - Biztos műveletvégzés a racionális számok bármely alakjával. 66

MATEMATIKA

- Jártasság az arányossággal és a százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldásában. - A számok normálalakjának ismerete és biztos alkalmazása egyéb tárgyak feladatainak megoldásánál. - A tanulók szerezzenek jártasságot a kombinatorikai gondolkodásban. Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - tudják a számhalmazok képzését adott tulajdonság alapján; - jártasság szintjén tudják a műveletek végzését, a műveleti sorrendet a racionális számok halmazán; - tudják és helyesen alkalmazzák a témakör terminológiáját; - ismerjék az oszthatósági szabályokat (2;5;10;4;25;100;8;125;1000;3;9); - ismerjék a hatvány fogalmát, tudják konkrét hatványok értékét kiszámítani (pozitív egész kitevő esetén); - szöveges feladatokban tudják eldönteni, hogy hol van egyenes arányosság, és hol van fordított arányosság az adatok között; - ismerjék és alkalmazzák a százalékszámítás algoritmusát(tudják a százalékértéket, az alapot és a százaléklábat meghatározni); - tudják felírni 10-nél nagyobb szám normálalakját; - tudjanak összegzési és kiválasztási feladatokat megoldani; - tudják egyszerű algebrai kifejezések helyettesítési értékét meghatározni, az egyneműeket összevonni, az algebrai kifejezéseket számmal szorozni, ezeket az ismereteket egyéb területeken (geometriai, fizikai, kémiai számítások) alkalmazni! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - tudják és helyesen használják a számelmélettel kapcsolatos tanult terminológiát; - tudják bizonyítani az oszthatósági szabályokat (2;5;10;4;25;100;8;125;1000;3;9); - legyenek képesek a halmazelméleti terminológiát pontosan használni és a halmazműveleteket elvégezni(metszet, unió, komplementer); - tudjanak többtagú algebrai kifejezéseket egytagúval - esetleg többtagúval - szorozni, többtagú kifejezést szorzattá alakítani, ezeket az ismereteket az egyenletek megoldásánál alkalmazni; - összetett arányossági és százalékszámítási feladatokat tudjanak megoldani; - tudjanak vegyes kombinatorikai feladatokat megoldani; - tudják a 0 és az 1 közé eső számok normálalakját felírni; - tudjanak leneáris törtegyütthatós egyenleteket is megoldani! Előzmény Halmazok eszköz jellegű alkalmazása. Matematikai szövegértés és szövegkészités az életkornak és az ismereteknek megfelelően. Képesség a problémák önálló meglátására, megoldására. Az alapműveletek biztos végzése a racionális számok halmazán. Algebrai és számelméleti alapismeretekben jártasság. Tartalom Halmazelméleti alapfogalmak. Kombinatorikai alapfogalmak. Műveletek, műveleti sorrend, műveleti tulajdonságok. A zsebszámológép használata. Számolás hatványokkal, a hatványozás azonosságai. Osztó, többszörös, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Műveletek a raconális számok halmazán. Arány, arányosság, százalékszámítás. Algebrai kifejezések. Számok normálalakja. Értékelés Szóban folyamatosan minden tanítási órán. A témakör részegységeinél tudáspróba, a végén témazáró dolgozat iratásával. A füzetben végzett önálló feladatmegoldások folyamatos ellenőrzésével. 4.11.2.

GEOMETRIA


A gúla, ill. a "hengerszerű" test fogalmának ismerete. Ismerjék Pitagorasz tételét, tudják feladatokban alkalmazni! Gúla, kúp, gömb felszínének és térfogatának, ill. kiszámítási módjának ismerete.

-

A számok négyzetének, négyzetgyökének ismerete, jártasság táblázatok használatában.

67

MATEMATIKA

Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - ismerjék az euklideszi szerkesztést; - tudjanak adott tulajdonságú ponthalmazokat meghatározni; - ismerjék a gúla, kúp és a gömb fogalmát, tudják elmondani, illetve a testeken szemléltetni a tulajdonságaikat;

-

tudják táblázat és zsebszámológép segítségével az 1 és 100 közé eső számok négyzetét, négyzetgyökét meghatározni;

- tudják kiszámítani a gúla, a kúp és a gömb térfogatát! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - feladatokban tudják végrehajtani az euklideszi szerkesztés lépéseit; - tudják elmondani, ábrákon szemléltetni és feladatokban alkalmazni Pitagorasz tételét; - tudják megrajzolni testek elöl-, oldal-, és felülnézeti képét; - szerkesztéses és bizonyításos feladatokban tudják alkalmazni az adott tulajdonságú ponthalmazokról és az egybevágósági transzformációkról tanultakat; - tudják táblázat és zsebszámológép segítségével a 0 és 1 közé eső számok négyzetét, négyzetgyökét meghatározni; - tudják kiszámítani a tanult testek felszínét az egyszerűbb esetekben! Előzmény Geometriai problémameglátó és problémamegoldó képesség. Geometriai alakzatok és tulajdonságaik felismerése. A geometriai transzformációk ismerete. Szabvány mértékegységek és átváltásuk biztos alkalmazása. Gyakorlottság a körző és a vonalzó használatában. Síkidomok kerülete, területe illetve a hasáb és a henger felszínének, térfogatának ismerete. Tartalom Térelemek, kölcsönös helyzetük. Adott tulajdonságú ponthalmazok. Pitagorasz tétele, alkalmazása. Négyszögek és csoportosításuk, kerületük, területük. A gúla térfogata. A gúla hálója, felszíne. A kúp felszínének és térfogatának képlete. A gömb felszínének és térfogatának képlete. Értékelés Szóban folyamatosan minden tanítási órán. A témakör részegységeinél tudáspróba, a végén témazáró dolgozat iratásakor kapott érdemjeggyel. A füzetben végzett önálló feladatmegoldások folyamatos ellenőrzésével. 4.11.3

. RELÁCIÓK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK


8. osztályban zömmel a korábban kialakított ismeretek elmélyítésére, begyakoroltatására, újabb kapcsolatainak feltárására kerül sor, így a 7. osztályban megfogalmazott célok itt is érvényesek. Ezeken felül: Képesség statisztikai vizsgálatok végrehajtásában, grafikonok, diagramok megrajzolásában, értelmezésében, értékelésében. Képesség sorozatok képzésében adott tulajdonságok szerint, és sorozatok tulajdonságainak meghatározásában. A számtani és a mértani sorozat tulajdonságainak ismerete, egyszerűbb feladatokban való alkalmazása. Néhány függvényvizsgálati szempont ismerete, egyszerűbb függvénytranszformációk végrehajtásának elsajátítása.

Követelmény - Minden 7. osztályban megfogalmazott követelmény itt is jelentkezik, de elvárjuk a tanulóktól, hogy pontosabb, alaposabb, mélyebb, gyakorlatban használhatóbb ismeretekkel rendelkezzenek. Így terminológiában: - alaphalmaz, képhalmaz, hozzárendelés, értelmezési tartomány, grafikon; függvényábrázolásban: - az x->ax+b alakú lineáris függvényeknél az a;b paraméterek jelentése, ábráról való leolvasása. A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - tudjanak táblázatot kitölteni adott - nem lineáris - függvénykapcsolat esetén is; (pl. x->|x|; x->x2; x->a/x); - tudják az x->|x|; x->x2; x->a/x függvényeket értéktáblázat segítségével ábrázolni; - konkrét számsorozatokból tudják kiválasztani a számtani és mértani sorozatokat; - statisztikai adathalmazt tudjanak táblázatba rendezni, grafikonon ábrázolni; 68

MATEMATIKA

tudjanak egyszerű lineáris egyenleteket, egyenlőtlenségeket grafikusan megoldani; ismerjék a tanult függvények néhány egyszerű transzformációját; tudják a számtani és a mértani sorozat képzési szabályát, néhány konkrét elemből tudjanak konkrét elemeket meghatározni! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - statisztikai adatokat tartalmazó táblázatból tudjanak következtetéseket levonni; - tudjanak egyszerűbb nem lineáris egyenletet grafikusan megoldani; - ismerjék a számtani és a mértani sorozat fogalmát, képzési szabályukat; - tudják a számtani sorozat n-edik elemének, illetve első n elem összegének meghatározási módját! Előzmény A derékszögű koordináta-rendszer ismerete, ebben konkrét pontok ábrázolása, illetve olvasása. Sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány tagjával megadott sorozathoz szabályok keresése. Tartalom Hozzárendelések vizsgálata, ábrázolások. A lineáris függvényről tanultak áttekintése, ábrázolásuk, vizsgálatuk. Grafikonok ábrázolása, elemzése. Statisztikaszámítások. Átlagszámítás. Néhány nem lineáris függvény ábrázolása, menetének vizsgálata. Lineáris egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása. Sorozatok (néhány egyszerűbb sorozat képzési szabálya, számtani, mértani sorozat). Függvénytranszformációk. Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása. Szöveges feladatok grafikus megoldása. A sorozat mint függvény. Számtani, mértani sorozat n-edik eleme. A számtani sorozat első n elemének összege. Értékelés Szóban folyamatosan minden tanítási órán. A témakör végén dolgozat segítségével. A gyakorlófüzetben önállóan végzett számítások, függvényábrázolások, feladatmegoldások folyamatos ellenőrzésével, szöveges értékeléssel. -

4.11.4.

GEOMETRIAI TRANSZFORMÁCIÓK


-

-

8. osztályban elmélyítjük, rendszerezzük, illetve szerkesztésekben, bizonyításokban alkalmazzuk a 6. 7. osztályban az egybevágósági transzformációkról tanultakat. Új ismeretként a hasonlóság, illetve a háromszögek egybevágóságának, hasonlóságának alapesetei, valamint kiegészítő anyagként néhány fontos tétel jelentkezik. Ennek alapján az oktatási célok egyrészt megegyeznek a 7. osztály oktatási céljaival, ezen felül még célként tűzhetjük ki az új témakörökkel kapcsolatos elvárásokat, különösen a gimnáziumban és szakközépiskolában továbbtanulni szándékozóknak. Az előzőeken túl: Ismerjék meg a hasonlóság fogalmát, tudják alakzatok közül a hasonlókat felismerni! Tudjanak hasonló alakzatokat szerkeszteni a középpontos hasonlóság felhasználásával! Tudják a Thalész-tételt kimondani, számításokban, szerkesztésekben alkalmazni! Tudják a párhuzamos szelők tételét kimondani, egyszerűbb számításokban alkalmazni! Ismerjék a bizonyítások szerkezetét, tudják, mi a feltétel, és mi az állítás! Legyenek képesek a tanult ismereteket bizonyításos feladatokban alkalmazni! Tudják hasonló síkidomok, testek kerületének, területének, térfogatának arányát meghatározni, számításos feladatokban alkalmazni!

Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - tudjanak hasonló alakzatokat kiválogatni; - tudjanak szakaszokat egyenlő részekre osztani, adott arányban felosztani; - tudják felsorolni, és ábrákon megmutatni a háromszögek egybevágóságának alapeseteit; - ismerjék a középpontos hasonlóság fogalmát, tulajdonságait; - tudják alakzatok középpontosan hasonló képét megszerkeszteni belső és külső hasonlósági pont esetén; - ismerjék a vektor fogalmát, tudják, hogy két vektor mikor egyenlő; - ismerjék az eltolás fogalmát, tudják pont, szakasz eltoltját megszerkeszteni; - ismerjenek fel középpontosan szimmetrikus alakzatokat, tudják ezek tulajdonságait ábrákon megmutatni; - ismerjék fel ábrákon a merőleges szárú szögeket és társszögeket, illetve tudjanak ilyeneket rajzolni! 69

MATEMATIKA

tudják a terület- és a térfogatképleteket általános alakban felírni, és azokból bármelyik adatot kifejezni; tudják két vektor összegét megrajzolni; tudják a szögpárokra vonatkozó ismereteket szerkesztésekben, ill. bizonyításokban felhasználni; ismerjék a hasonlóság fogalmát, és tudják a hasonlóság arányát kiszámítani, számításos feladatokban alkalmazni. B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - ismerjék a sokszögek hasonlóságának feltételeit; - tudják a háromszögek egybevágóságának alapeseteit számításos, szerkesztéses és bizonyításos feladatokban alkalmazni; - tudják a háromszögek hasonlóságának alapeseteit számításokban, szerkesztésekben, bizonyításokban alkalmazni; - tudják a párhuzamos szelők tételét kimondani, számításos feladatokban alkalmazni; - tudják a hasonló síkidomok kerületének és területének arányát meghatározni, ezen arányokból a hiányzó oldalak hosszát meghatározni; - ismerjék és alkalmazzák a hasonló testek térfogatának arányára vonatkozó összefüggést; - tudják kimondani Thalész tételét, ismerjék a bizonyítását, tudják a tétel megfordítását is kimondani; - tudják alkalmazni Thalész tételét szerkesztésekben, bizonyításokban! Előzmény Geometriai alapfogalmak, alapszerkesztések ismerete. Geometriai problémameglátó és problémamegoldó képesség. Az eddig tanult geometriai transzformációk tulajdonságainak ismerete és alkalmazása szerkesztésekben, bizonyításokban. Tartalom Pont-pont függvények, a geometriai transzformáció fogalma. Az egybevágóság fogalma. Egybevágósági transzformációk. Szimmetrikus alakzatok. A hasonlóság fogalma, tulajdonságai. A hasonlóság aránya, hasonló síkidomok. Háromszögek hasonlósága, a hasonlóság alapesetei. A hasonlóságon alapuló szerkesztési és számításos feladatok. Szakaszok egyenlő részekre és adott arányban történő felosztása. A középpontos hasonlóság fogalma, tulajdonságai. Hasonló alakzatok szerkesztése a középpontos hasonlóság felhasználásával. A középpontos hasonlóság segítségével megoldható számításos feladatok. Thalész tétele, alkalmazása. A párhuzamos szelők tétele és megfordítása. A hasonló síkidomok kerületének, területének aránya, alkalmazása. Hasonló testek térfogatának aránya, alkalmazása. A középpontos hasonlóság fogalma, hasonló alakzatok szerkesztése. A középpontos hasonlósággal megoldható szerkesztési, bizonyítási és számítási feladatok megoldása. Értékelés Szóbeli számonkérés (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat) és értékelés folyamatosan minden órán. A témakör részegységeinél tudáspróba, a végén témazáró dolgozat érdemjegyével. A geometriai füzetben végzett számítások és szerkesztések folyamatos ellenőrzésével. -

4.11.5.

EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK


Készségszint a racionális számokkal végzett műveletek körében. Az algebrai kifejezések és a nyitott mondatok terminológiájának ismerete és használata. Az algebrai kifejezésekkel kapcsolatos ismeretek alkalmazása egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása során. Tudjanak azonos és ekvivalens átalakításokat elvégezni! Tudjanak szöveges feladatokat elemezni, és tudják a megoldásához szükséges alapismereteket! Tudják megoldásaikat ellenőrizni, a megoldásokat a gyakorlati élettel összevetni, értékelni!

Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - ismerjék a terminológiák pontos használatát; - tudjanak lineáris egyenleteket, egyenlőtlenségeket megoldani, a megoldást tudják ellenőrizni; - tudják, hogy egy szorzat, illetve egy hányados mikor nulla, és ezt tudják alkalmazni egyenletek megoldásakor; - tudjanak tervet készíteni egyszerű, esetleg 2-3 műveletet igénylő szöveges feladatok megoldásához, és tudják a 70

MATEMATIKA

tervet végrehajtani! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - tudjanak egyenleteket, egyenlőtlenségeket mérlegelvtől különböző módon is megoldani (szorzat, hányados, hatvány, grafikon stb. felhasználásával); - tudjanak összetett, több műveletet, többféle öszefüggést tartalmazó szöveges feladatot megoldani (aritmetikai, geometriai, fizikai, kémiai); - tudjanak az eredményre előzetes becslést adni; - tudják az eredmények ellenőrzését végrehajtani, annak ismeretében az eredményt vagy az adatokat szükség esetén korrigálni! Előzmény Készségszintű műveletvégzés a racionális számok halmazán. Szöveges feladatok értelmezése, a megoldáshoz terv készitése, a megoldás végrehajtása és ellenőrzése a hetedikes követel- ményeknek megfelelően. A matematikai ismeretek gyakorlatban való felismerése, használata. Tartalom Kijelentés, nyitott mondat, egyenlet, egyenlőtlenség, azonosság, azonos egyenlőtlenség fogalma. Megoldás próbálgatással, alaphalmaz, igazsághalmaz, ellenőrzés. Műveletek algebrai kifejezésekkel (összevonás, szorzattá alakítás, zárójelbontás). Nevezetes azonosságok (kiegészítő anyag). A mérlegelv mint egyenletmegoldási mód. Lineáris egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása mérlegelvvel. Nem mérlegelvvel megoldható feladatok megoldása (kiegészítő anyag). Szöveges feladattípusok. Helyiértékkel, számokkal kapcsolatos feladatok. Életkorral kapcsolatos feladatok. Arány, arányos osztás, százalékszámítással kapcsolatos feladatok. Geometriai számítások. Mozgási feladatok. Keveréses feladatok. Munakvégzéssel kapcsolatos feladatok. Törtkifejezések, irracionális kifejezések (kiegészítő anyag). Nem lineáris egyenletek grafikus megoldása. (kiegészítő anyag) Értékelés Szóban minden tanítási órán folyamatosan. A témakör részegységeinél, illetve a végén dolgozat iratásával. A füzetben önállóan végzett feladatmegoldások folyamatos ellenőrzésével. 4.11.6.

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA

Óraszám: Iskolai: 9 óra Célok Követelmény A) A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen követelmények: A tanulók - tudjanak valószínűségi kísérleteket végrehajtani és értelmezni; - tudjanak adatot gyűjteni, rendszerezni és elemzni; - tudjanak felsorolni biztos és lehetetlen eseményeket! B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények (az A)-ban leírt követelményeken túl): A tanulók - értsék a relatív gyakoriság fogalmát, tudják meghatározni a relatív gyakoriságot; - tudják a valószínűség és a relatív gyakoriság közti kapcsolatot; - tudjanak gyakorisági eloszlásról diagramot készíteni; - ismerjék a biztos és a lehetetlen esemény fogalmát, tudják ezek bekövetkezéseinek valószínűségét!

71

INFORMATIKA

5. INFORMATIKA 5.1.


A mai információs társadalomban az IKT (információs és kommunikációs technológia) hardver és szoftver eszközeinek gyors fejlődésével párhuzamosan folyamatosan nő az információs termékek és szolgáltatások gazdagsága, az adat, az információ áruvá válik, és az információs szektor egyre több munkaerőt alkalmaz. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált, az információ érték. Mindenki egyéni érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Mindenkinek el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. Napjainkban a tudás reformációja is zajlik, az egyén és a tudás viszonya megváltozik. A webhelyek összességén lényegében az egész emberi kultúra, a társadalom minden szférája reprezentálódik. Az internet nyújtotta lehetőségeket felhasználva az egyén és az információ (az egyén és a tudás) közvetlenebb kapcsolatba kerül. A kommunikáció sebessége radikálisan felgyorsul. Megváltozik az egyén magatartása is, kritikus és értő módon kell közölnie, fogadnia és kezelnie az információt. A mai iskolának is meg kell változnia az információs társadalom igényeinek megfelelően. Az informatika műveltségterület keretében folyó oktatás, nevelés és fejlesztés célja, hogy felkészítse a tanulókat az informatikai társadalom kihívásaira. Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására, hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, alkotni, dolgozni, művelődni, kapcsolatot és közösséget teremteni és szórakozni. Az információs és kommunikációs kultúrát minden gyermek számára hozzáférhetővé kell tenni, a műveltségi terület további feladata a hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása. Az informatikai nevelésnek meg kell mutatnia, hogy a természetes és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (program, szöveg, kép, mozgókép, hang … ), amely az emberiség praktikus, tudományos, művészi információit "hordozza" és megjeleníti. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása, a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. Az informatikaoktatás célja, hogy a tanuló otthonosan mozogjon ebben a virtuális környezetben. Képes legyen a különféle alkalmazások kezelésének elsajátítására, együttműködésre és a problémák, feladatok megoldására IKT eszközökkel. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére a kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, hogy az informatika iránt különösen fogékony gyermekek - megfelelő továbbtanulás után - később az információs gazdaságban mint alkotó munkaerő dolgozhassanak. Az informatikai eszközök használata veszélyeket is jelent, meg kell ismerni az informatikai környezet egészségünkre gyakorolt hatását, és a túlzott számítógép használat ártalmait. A kerettanterv az információs társadalomban szükséges ismeretek és gyakorlati tudások, képességek rendszerét úgy építi fel, hogy a hangsúlyt a gyakorlati informatikai írástudásra, a tanulói tevékenységre és a kompetenciák fejlesztésére helyezi. Fejleszteni kell a gyerekek digitális kompetenciáját. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése, keresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten. A digitális kompetencia magában foglalja az információs technológiák lehetőségeinek értését és használatukhoz szükséges képességet, készséget a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, képszerkesztés, prezentáció, adatbázisok, adattárolás, Internet-szolgáltatások, elektronikus kommunikáció terén, a személyes és társadalmi életben, a tanulásban, a munkában, a kutatásban és a szabadidőben. Az egyénnek ismernie kell az információ hitelességével, megbízhatóságával és kritikus értékelésével kapcsolatos kérdéseket, az etikai és jogi vonatkozások alapjait. A digitális kommunikáció az anyanyelvi és idegen nyelvi (szóban és írásban történő) kommunikáció kiterjesztésének tekinthető, - gyakran „digitális írástudásnak” is nevezik – amennyiben magában foglalja a multimédiás, hipermédiás kommunikációt és azt az „alkalmazói vizuális-manuális nyelvtudást”, amellyel a számítógéppel kommunikálunk. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaelemeit ki kell egészíteni a digitális médiumok rutinos használatának kompetenciáival: szövegek, táblázatok, diagramok, hangok és mozgóképek szerkesztése, értelmezése, prezentálása, különféle alkalmazásokban és az interneten. A számítógépeket eredetileg nagy mennyiségű matematikai számítás gyors elvégzésére fejlesztették ki, ezért nem meglepő a matematikai és az informatikai kompetenciák rokonsága. Az informatikában fontos szerepet kap a matematikai kompetencia fejlesztése, azaz a matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése, az algoritmusok alkalmazásának képessége, mindennapi problémák megoldása és a világ rendszereinek, folyamatainak informatikai (számítástechnikai) modellezése során. Mindezeken túlmenően a tevékenység-algoritmusok nagy szerepet játszanak a számítógépes kommunikációban, az alkalmazások és az információk kezelésében is. A hatékony és önálló tanulást nagymértékben segítheti az informatika azzal, hogy új eszközöket ad a kezünkbe: általános és speciális alkalmazások, elektronikus tananyagok, e-könyvek, internetes adatbázisok, multimédia oktatóprogramok, valamint elektronikus oktatástechnikai eszközök (projektor, interaktív tábla …). A hatékony és önálló tanulás feltételezi, hogy rendelkezünk megfelelő digitális kompetenciával, ismerjük és tudjuk használni a fenti eszközöket. Az informatikai eszközök segítik a motiváció és az összpontosított figyelem folyamatos fenntartását, ezért is alkalmasak a legtöbb tantárgy tanulására. Az informatikai eszközök, a médiainformatika és az infokommunikáció lehetőségei új tanulási technikákat kínálnak minden tantárgyban a tanórákon és az órán kívüli felkészülésben. Az informatika tantárgy egyik célja, hogy a fenti eszközöket és módszereket megismertesse a tanulókkal. Az informatika kitűnő lehetőséget teremt a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére, lehetővé teszi más társadalmak és kultúrák megismerését, az információ nyilvánossá válása lehetőséget ad a demokrácia erősítésére. Külön 72

INFORMATIKA

foglalkozik az informatika kultúrtörténetével és az információs társadalommal, kiemelve az informatika jogi és etikai vonatkozásait. Az informatikaoktatás elősegíti a kezdeményezőképesség tudatos fejlesztését is. A gyakorlati feladatok megoldása során olyan készségeket és képességeket fejleszt, mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés. Az informatikaoktatás tág lehetőségeket teremt az innovatív és kreatív problémamegoldásra. Az információs termékek alkotása, tervezése és gyártása során fontos szempont a mű, illetve a dokumentum esztétikai megjelenése és kifejezőképessége. Az informatikaoktatás az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciafejlesztésének egyik korszerű eszköze. 5.2.

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK:

A tantárgy oktatásának célja, hogy megismertesse az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes és más intelligens informatikai eszközökkel végzendő munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére és az ergonómiai szempontokra. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Legyen képes a számítógéppel és más intelligens informatikai eszközökkel való kommunikációra (interaktív kapcsolat tartására). Ismerje fel, és alkalmazza a számítógépes kommunikációban leggyakrabban előforduló vizuális és manuális jeleket, jelkombinációkat. Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Szerezzen jártasságot az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Ismerje a használt informatikai eszközök működési elveit. Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Ismerje a legalapvetőbb szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudja kezelni és szerkeszteni a multimédiás dokumentumok alapelemeit. Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból, számítógépes hálózatból. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Legyen képes egy probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert eszközök, programok, alkalmazások és módszerek közül a megfelelőt Legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében, az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részeit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha … akkor …). A problémamegoldás során segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje fel az adatok és az eredmények kapcsolatát. Legyen képes a feladat megoldására készített algoritmust megvalósítani számítógépen (a használt fejlesztő rendszerrel). A tanuló értse a közvetlen és a közvetett (technikai) kommunikáció lényegét. Legyen jártas a hálózat alapszolgáltatásainak önálló használatában. Tudjon információt szerezni és elhelyezni az interneten. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén: csoportos kommunikációs formák, elektronikus levelezés. Tudja használni a mobilkommunikáció lehetőségeit. Legyen tájékozott a média (internet, televízió, rádió) szerepéről. Ismerje a hagyományos médiumok elektronikus megfelelőit (például elektronikus könyv, folyóirat, zene). Ismerje és használja az internetes portálokat, digitális fényképezést, a multimédiát. Ismerkedjen az új médiumokkal (virtuális valóság, interaktív média). Tudjon használni médiainformatikai eszközöket a tanulási folyamatban és a szabadidős tevékenységben. A tanuló ismerkedjen meg a számítástechnika történetével, a mai informatika alkalmazásaival és fejlődési irányaival. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Tanulmányozza az informatika társadalmi szerepét, az információs társadalom főbb jellemzőit. Ismerje a programok és adatok használatának jogi és etikai alapjait (szerzői jog, személyes adatok, hitelesség). Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségre káros hatásait (pl. játék-függőség, gerinc vagy a szem károsodása). Legyen tájékozott az ekereskedelemről. A tanuló rendszeresen használja az iskolai könyvtárat, mint információs-tanulási forrásközpontot, vegye igénybe szolgáltatásait. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, informatikai eszköztudását, és a megfelelő viselkedés normáit. Ismeretei bővítéséhez, tanulási feladataihoz szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár és az elektronikus könyvtár használatában. Feladatai megoldásához rendszeresen használja a folyóiratokat, lexikonokat, szótárakat, kézikönyveket, az ismeretterjesztő irodalmat, a különböző médiumokat, valamint az interaktív multimédiát. A dokumentumtípusok ismeretében legyen képes azok önálló használatára. Ismerje a könyvtártípusokat, a kézikönyvtár informálódásban betöltött szerepét. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár adatbázisaiban, katalógusaiban. Tudjon feladataihoz forrást és információt keresni a tájékoztató eszköznek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. Tudjon a dokumentumokból idézni, és a forrásokra szabályosan, etikusan hivatkozni.

73

INFORMATIKA

A hallássérült és a beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során fellépő fejlesztési feladatok A hallássérült és beszédfogyatékos tanulóknak az információszerzésben és kommunikációban meglévő akadályozottságuk következtében alapvető szükségük van a vizuális információszerzés, feldolgozás és átadás legkorszerűbb technikáinak ismeretére és ezek alkalmazására. Ezeknek az ismereteknek a jelentős részét a számítástechnika fogja át. Megkülönböztetett a jelentősége az írásos kommunikációban. A lehető legkorábbi életkortól javasolt, hogy megismerkedjenek az információcsere technikai lehetőségeivel. A fentiek indokolják, hogy a hallássérült és beszédfogyatékos tanulók elsajátítsák a gépírást és a számítógép kezelését is. A hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat olyan szintre kell eljuttatni, ami alkalmassá teszi őket az egyre önállóbb ismeretszerzésre, szövegalkotó műveletek végzésére, a korszerű műveltség iskolai tartalmának birtoklására. Ennek érdekében az informatika tárgyban is megjelenik az anyanyelvi készségek fejlesztése (szóbeli és írásbeli közlés, a beszéd- és szövegértés készségei, az aktív és passzív szókincs gyarapítása, a passzív szókincs aktivizálási folyamatának gyorsítása). A hallássérült és beszédfogyatékos tanulóknak az információszerzésben és kommunikációban meglévő akadályozottságuk következtében alapvető szükségük van a vizuális információszerzés, feldolgozás és átadás legkorszerűbb technikáinak ismeretére és ezek alkalmazására. A lehető legkorábbi életkortól javasolt, hogy megismerkedjenek az információcsere technikai lehetőségeivel. Ezeknek az ismereteknek a jelentős részét az informatika fogja át, kiemelt a jelentősége az írásos kommunikációban a számítógép készségszintű használatának, a szövegszerkesztésnek, az internet használatának. 5.3.

A MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI

Az informatikaoktatásban a differenciálás azt a célt szolgálja, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelően, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ennek érdekében olyan differenciálást kell alkalmazni, amely optimálisan alkalmazkodik az egyének tudásához, kompetenciáihoz, olyan szervezési irányítási és értékelési módokat kell alkalmazni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak kialakulását és fejlesztését. Az egyéni és a kooperatív tanulási technikák, valamint az IKT alkalmazása erre különösen tág teret nyújt az informatikában. Megváltozik a pedagógus szerepe is: előtérbe kerül az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe, az ismeretek birtokosából és átadójából a tudás navigátorává és a kompetenciák fejlesztőjévé kell válnia. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra is, a tehetségekkel és a lemaradókkal való speciális foglalkozásra. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja. Mivel az informatika tantárgy tág lehetőséget biztosít az életkori sajátosságok messzemenő figyelembe vételére, az egyéni érdeklődés, haladási sebesség biztosítására, a differenciálásra, tantervünkben a tananyagot 3 kétéves periódusra határoztuk meg: Kezdő szakasz 3-4. osztály: jellemzője, hogy informatikából ekkor van a gyerekek között a legnagyobb különbség, hiszen van, aki még sose nyúlt géphez, s van, aki rendszeresen játszik rajta, ezért ebben a szakaszban a legfontosabb feladat az alapfogalmak megismerése, a biztos egér- és billentyűzetkezelés kialakítása, egyszerű alkalmazói programok alapszintű használatának megtanítása. Középső szakasz 5-6. osztály: fő feladata az alkalmazói programok alapos megismerése, önálló munkavégzés, egyszerűbb problémák megoldása számítógépen. Haladó szakasz 7-8. osztály: fő feladat az alkalmazói programok, médiák, internet jártasság szinten való használata, önálló ismeretszerzés és probléma megoldás az IKT eszközök használatával. Mindegyik szakaszban minden témakör feldolgozásra kerül, de az életkori sajátosságoknak és érdeklődésnek megfelelő szinten. A tanulóknak két év áll rendelkezésükre, hogy a szakaszhoz meghatározott továbbhaladási követelményeket teljesítsék, így messzemenően figyelembe vehetők az egyéni eltérések. Szakasz

kezdő

középső

Évfolyam

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Heti óraszám

0,5

1

1

1

1,5

1,5

Éves óraszám

19

37

37

37

56

56

A FEJLESZTÉSI FELADATOK TÉMAKÖREI: 1. Informatikai eszközök használata 2. Informatika-alkalmazói ismeretek 3. Infokommunikáció 4. Infotechnológia 5. Információs társadalom 6. Könyvtári informatika 74

haladó

INFORMATIKA

5.4.

A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE

A tanulók előzetes ismerete és gyakorlati tudása általában nagyon eltérő. Akkor tudjuk a leghatékonyabban szervezni a foglalkozásokat, ha a nagy óraszámú egységek kezdetekor diagnosztikus értékelés során tárjuk fel a tanulók ismereteit. A felsőbb évfolyamokban a produktumot előállító tudás, az önálló ismeretszerzés és a komolyabb dokumentumok elkészítése az értékelés alapja. A munkák már több tanóra alatt készülnek el, ezek értékelése során állapíthatjuk meg a valódi tudást. Az értékelés szempontjai, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a szaknyelvet, a megismerési algoritmusokat, ismeri-e a legfontosabb tényeket, jelenségeket, fogalmakat, felismeri-e a hasonlóságokat, analógiákat, tudja-e elméleti ismereteit a gyakorlatban alkalmazni, képes-e az önálló munkavégzésre, tükröződik-e a logikus gondolkodás a teljesítményében, tud-e önállóan ismereteket szerezni, feldolgozni, új ismereteket előállítani, képes-e egyszerűbb logisztikai feladatok megoldására, ki tudja-e választani a munkájához szükséges eszközöket, milyen mértékben alkalmazza a számítógépet mint eszközt mindennapi munkájában, kialakult-e benne a folyamatos önképzés igénye. Szummatív értékelést félévkor és év végén, valamint az iskola pedagógiai programjában megjelölt szakaszokban osztályzatok, illetve szöveges értékelés formájában adunk. Az eredményes előrehaladás érdekében fontos a tanulók munkájának és tudásának rendszeres ellenőrzése és értékelése, ami folyamatos szóbeli értékeléssel valósul meg. Egy-egy témakör feldolgozása során a tanuló - tanórai tevékenységét, elvégzett munkáját, - elkészített dokumentumait, - ismereteinek szintjét, - fejlődését, - órai aktivítását, - együttműködését (a csoport- és projektmunkában való részvételét) - értékeljük rendszeres szóbeli értékeléssel és havonta érdemjeggyel. A lezárt, összefoglalt tananyagok után témazáró dolgozatot írnak, amely elméleti és gyakorlati részből áll. A téma feldolgozása során rövid röpdolgozat iratható szükség esetén, a gyakorolt anyagból a gépen félévente legalább három munkát kell osztályzattal (szövegszerkesztés, excel feladat, rajz stb) értékelni. Piros jegy: témazáró dolgozat Kék jegy: röpdolgozat, felelet, órai munka, havi osztályzat, kiselőadás Zöld jegy: szorgalmi munka, füzetvezetés. Ponthatárok: 0 - 30 % elégtelen 31 – 50 % elégséges 51 – 75 % közepes 76 – 90 % jó 91 -100 % jeles A követelmények elérésében mutatkozó hiányosságok megszüntetése céljából élnünk kell a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat megillető hosszabb időkeretek alkalmazásával, az egyéni haladási ütem és fejlesztés tervezésével, az intenzív megsegítés formáival, terápiás lehetőségeivel a pedagógiai célú habilitációs/rehabilitációs órákon és a tanítástanulás egész folyamatában. Az értékelés árnyaltabb lehetőségét biztosítják a kétéves szakaszokra meghatározott továbbhaladási feltételek és a számonkérés írásbeli, nagyrészt számítógépen végzett munkával való teljesítése. 5.5.

A TANTERV ALKALMAZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SPECIÁLIS KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK

A 11//1994. MKM rendeletben meghatározottak alapján számítógépterem (1 tanuló/1 gép) multimédia számítógépekkel, számítógép termenként 1 nyomtató; iskolai könyvtár; ezen felül: internet elérés, digitális fényképezőgép vagy web-kamera. A tankönyvek kiválasztásának elvei - megfelelő feldolgozásban tartalmazza a szükséges ismeretanyagot; - adjon segítséget a gyakorlati munkához; - ösztönözze a további önálló ismeretszerzést és számítógépes munkát; - támogassa a csoportmunkát; - korosztálynak megfelelő nyelvezet és stílus; - az ábrák és képek mennyisége, minősége és tartalma igazodjon a fejlesztési követelményekhez; - sokféle feladatot tartalmazzon a könnyűtől a nehézig; - hardver- és szoftver független legyen, vagy többféle lehetőséget mutasson be; - megfelelően kezelje az informatika gyorsan változó részeit.

75

INFORMATIKA

5.6.

KÖZÉPSŐ SZAKASZ 5-6. ÉVFOLYAM TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK

AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA Hardver- és szoftverkörnyezet

A számítógép elvi felépítése és a perifériák működése. Számítástechnikai eszközök kezelése. Mobil-kommunikációs eszközök. A használt informatikai eszközök működési elveinek bemutatása.

A személyi számítógép fő részeinek és működése lényegének megértése (moduláris felépítés), a lemezmeghajtók és más perifériák használata.

Az operációs rendszer használata

Az operációs rendszer és/vagy egy segédprogram alapszolgáltatásainak használata. Könyvtárszerkezet kialakítása háttértáron és adathordozón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. A hálózat használatának alapszabályai.

Az operációs rendszer feladatai, működése. Háttértáron és adathordozón az előírt könyvtárszerkezet kialakítása a létrehozás, törlés, átnevezés parancsok használatával. Állományok kijelölése, másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Ismert nevű állomány megkeresése adott háttértáron. A helyi hálózat használata.

Kommunikáció a számítógéppel

A jelek csoportosítása és átalakítása. Digitális jelek és az adatmennyiség. A számítógéppel való kommunikáció alapelemei és szabályai.

Különféle jelfajták csoportosítása, az információ és adat megkülönböztetése Mértékegységek átváltása. A számítógépes programokkal való kommunikáció leggyakoribb jeleinek megismerése és szabályainak (elsősorban a manuális algoritmikus tevékenységeknek) tudatos használata az operációs rendszer és a különféle alkalmazói rendszerek kezelése során.

INFORMATIKA-ALKALMAZÓI ISMERETEK Szöveges dokumentum készítés

A szövegegységek. Karakter-, bekezdés- és oldalformázás. Műveletek vágólappal. Ábrák, rajzok, képek, szimbólumok, objektumok beszúrása. Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése. Mentés és nyomtatás. Tabulátorok használata. Táblázat beszúrása szöveges dokumentumba. Táblázat beszúrása, formázása, feltöltése adatokkal. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás.

Betűtípus, betűstílus, betűszín, betűméret formázása. Sorköz, térköz, behúzások, igazítás. Margó, tájolás. Szegély és mintázat, háttér, hasábok használata. Vágólap használata. Képek, rajzok, szimbólumok, oldalszám beszúrása. Felsorolás, tabulátorok használata. Fejléc, lábléc kialakítása. Egyszerű szövegek minta utáni formázása, levél, újságlap önálló tervezése és létrehozása, mentése és nyomtatása. Táblázatok beszúrása és formázása és feltöltése adatokkal. Szövegben keresés, csere, ugrás, helyesírás ellenőrzés.

Táblázatok

Táblázatok alapfogalmai

Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése. Sor, oszlop, cella, adattípusok. Táblázat egyszerű formázása.

Multimédiás dokumentumok készítése

Képek bevitele, digitális fényképezés. Mozgókép, animáció.

Digitális fényképek készítése, használata.

76

INFORMATIKA

Multimédiás dokumentumok készítése. Bemutató készítése.

Egyszerű multimédiás dokumentumok összeállítása. Egyszerű bemutatók készítése, vetítése választott tananyaghoz vagy témához.

INFOKOMMUNIKÁCIÓ Adatok közlése és keresése az interneten

Tantárgyi adatbázisok használata Adatbázisok az interneten (pl. menetrend) Hasznos webhelyek.

Keresés az adatbázisokban. Böngészés és keresés az interneten, például az interneten térképek használata. Kulcsszavas és tematikus keresők.

Médiainformatika

Digitális média használata

Elektronikus könyv kezelése, olvasása. Multimédia program interaktív használata, például oktatóprogram vagy játék használata a weben. Internetes portálok látogatása.

INFOTECHNOLÓGIA Algoritmizálás, programozás

Ismert adatokból az eredmények Hétköznapi algoritmusok, térbeli meghatározása. tájékozódási képességet fejlesztő, Algoritmusok megfogalmazása és lejegyzése. egyszerű algoritmusok készítése, például egy nevezetesség megtalálásának algoritmusa egy városban. Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

Információszerzés etikai kérdései

Szabadon felhasználható (információ) források. Szerzői jog. Az információ hitelessége. Személyes adatok és védelmük. Informatikai eszközökkel kapcsolatos etikai kérdések.

Szabadon felhasználható források keresése. Személyes adataink táblázatba rendezése. Beszélgetés az informatika etikai kérdéseiről. Regisztráció, frissítés, verziók

KÖNYVTÁRI INFORMATIKA Könyvtári informatika

Könyvtári szolgáltatások. Irányított forrás- és információkeresés. Könyvtári médiumok megkülönböztetése és irányított használata.

A könyvtári szolgáltatások megismerése. Tanulmányi feladathoz keresőkérdések megfogalmazása. Megadott művek irányított keresése és tematikus gyűjtőmunka a könyvtár szabadpolcos állományában.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI - Legyen képes biztosan kezelni a billentyűzetet és az egeret, ismerje fel a számítógép leggyakoribb perifériáit. - A tanuló értse, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. - Tudjon alapszinten kommunikálni a tanult programokkal. - Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudjon mappákat és fájlokat létrehozni, másolni, törölni. - Tudjon szöveget karakter-, bekezdés- és oldalszinten formázni és egyszerű dokumentumot önállóan készíteni. - Tudjon egyszerű bemutatót elkészíteni és levetíteni. - Tudjon használni néhány közhasznú információforrást. Tudjon webhelyekre látogatni, és ott adott információt megkeresni. - Legyen képes egyszerű, hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani.

77

INFORMATIKA

Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Tudja, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat nyújt az iskolai könyvtár. Tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban. Legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat. A továbbhaladási feltételek a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókra is vonatkoznak. -

5.7.

HALADÓ SZAKASZ 7-8. ÉVFOLYAM TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK

AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA Hardver- és szoftverkörnyezet

Korszerű digitális számítógépek. Adatvédelem, adatbiztonság. A vírus fogalma, fajtái. A vírusterjedés megakadályozása.

Adatok gyűjtése, kiselőadások összeállítása a mai számítógépekről. Védekezés a vírusok terjedése ellen.

Az operációs rendszer használata

Tömörítés és kibontás

Kiválasztott állomány vagy könyvtár tartalmának tömörítése programmal, a tömörített állomány kicsomagolása.

INFORMATIKA-ALKALMAZÓI ISMERETEK Szöveges dokumentum készítés

Szöveges dokumentumok önálló tervezése és létrehozása. Tartalom és forma összefüggése.

Szöveges dokumentumok önálló tervezése és elkészítése.

Táblázatok

Táblázatok alapfogalmai:adattípusok, függvények, hivatkozások, diagramok Táblázat formázása

Az adatok táblázatos formában történő megjelenítése, előnyeinek bemutatása. Táblázatok szerkesztése, javítása, átírása. Adatok beírása, mozgatása, törlése. Egyszerű függvények beszúrása. Táblázatok értelmezése, összevetése a valósággal. Diagramok készítése és formázása. Kész táblázatból és diagramból az adatok között meglévő összefüggések felismerése, olvasása. Különböző tantárgyakhoz kapcsolódó táblázatok megismerése, egyszerű tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel.

Multimédiás dokumentumok készítése

Bemutatók készítése (kép, szöveg, hang, mozgókép)

Adott témához bemutatók készítése és vetítése.

INFOKOMMUNIKÁCIÓ Adatok keresése az interneten

Infokommunikáció, adatátvitel. A weboldal tulajdonságai. Publikálási lehetőségek: blog, fotótár.

Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Fájlok letöltése. Szövegek, képek elhelyezése az interneten.

Internetes és mobilkommunikáció

Az elektronikus levelezés, kiegészítő információk, levélmellékletek. Mobilkommunikáció. Internetes szolgáltatások: E-kereskedelem, webáruházak.

A címzett, a tárgy, a másolat és más adatok kitöltése. Állományok csatolása a levélhez. Saját e-mail cím létrehozása és használata. A mobiltelefon szolgáltatásainak bemutatása (sms, mms). Vásárlás az interneten.

Médiainformatika

A hagyományos médiumok digitális (elektronikus) változatai. Multimédia oktatóprogramok, oktatási anyagok.

A digitális médiumok (elektronikus könyv, folyóirat, digitális zene, videó, tévé) alkalmazása a megismerési

78

INFORMATIKA

folyamatban. Tantárgyi multimédia oktatóprogramok kezelése. INFOTECHNOLÓGIA Algoritmizálás, programozás

Algoritmusok tervezése. Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. A feladatok megoldása fejlesztő rendszerrel. Programozás. A program futtatása, tesztelése, javítása. A lépésenkénti finomítás elve.

Adott feladat megoldásához algoritmus tervezése. Változók. Szekvenciális és feltételes vezérlés, ciklusos programok értelmezése, kódolása, kipróbálása. Grafikával, szöveggel kapcsolatos programok készítése. Egyszerű a mindennapi élethez kapcsolódó logikai és matematikai feladatok megoldása.

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Az informatikai eszközhasználat veszélyei. Az IKT eszközhasználat és az emberi kapcsolatok, viselkedési szabályok. Különféle számítógéppel ellátott eszközök, rendszerek (például gépkocsi, lakás, robot). Az informatika fejlődési irányai. Infokommunikációs viselkedési szabályok bemutatása példákkal.

A túlzott informatikai eszközhasználat (számítógépes játékok, tévé, videó) veszélyeinek, személyiséget károsító hatásainak megbeszélése. A függőség megakadályozása. Tájékozódás a mai hardvereszközök világában; adatok gyűjtése a számítógép, a robotok és más informatikai eszközök alkalmazási területeiről. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata.

KÖNYVTÁRI INFORMATIKA Könyvtári informatika

Könyvtártípusok. Az elektronikus könyvtár lehetőségei és alkalmazása a tanulási folyamatban, a közhasznú tájékozódásban és a rekreációban. A kézikönyvtár jellemző könyvtípusai. Irányított forrás- és információkeresés. A forrásfelhasználás szabályai.

Különböző típusú könyvtárak megismerése. Az elektronikus könyvtárak szolgáltatásainak igénybevétele. A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak felhasználása a szaktárgyi tájékozódásban. Tájékozódás a korosztálynak készült informatika tárgyú lexikonok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok körében. Irányított forrás- és információkeresés. Forrásjegyzék készítése.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI - A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. - A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. - Ismerje a vírusok elleni védekezés jelentőségét. - Képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni. - Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni. - Tudjon szöveges-rajzos-táblázatos bemutatókat készíteni. - Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, hang). - Tudja használni az internet egyes szolgáltatásait, az elektronikus levelezést. - Ismerje az internet használat veszélyeit és etikai szabályait. - Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. - Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). - Ismerje a könyvtártípusokat. Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten. - Tudjon forrásokra hivatkozni. A továbbhaladási feltételek a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókra is vonatkoznak. 79

TERMÉSZETISMERET

6. TERMÉSZETISMERET 6.1.


A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1–4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot. Célja az 1–4. évfolyamon megalapozottak továbbfejlesztése mind az elemi természettudományos megismerés módszereinek, mind az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások tekintetében. Célja, hogy a tanulók képessé váljanak a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére. A tantárgy vizsgálódásának középpontjában ezért nem az egyes természettudományok alaptételei, hanem az élő- és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll. A megismerés ebből következőleg komplex, egészleges. Az 5–6. évfolyamon tanuló gyermek természettudományos gondolkodását jobbára még a szemléletes képi tartalmak jellemzik, de ebben az életkori szakaszban már megalapozódnak annak absztrakt kategóriái is. Ugyanakkor a valóságos természeti folyamatok, összefüggések, törvényszerűségek megértéséhez szükséges térbeli és időbeli elvonatkoztatás képessége egyre árnyaltabb és biztosabb képzetek kialakítását teszi lehetővé. Az elemi természettudományos nevelés fontos feladata tehát a konkretizálásra és általánosításra építve az elvonatkoztatás képességének alapozása, az egyszerű absztrakt fogalmak, ítéletek és következtetések használatának megtanítása. Ismeretei alapján elvárható, hogy a gyermek egyre biztosabban igazodjék el közvetlen, majd távolabbi környezetében, a közvetlenül, majd közvetetten megismerhető természeti folyamatok, történések körében. Továbbra sem törekszünk azonban az elvont tudományos fogalmak meghatározására, definíciószerű megtanítására. Ebben az életkori szakaszban a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket kell megalapoznunk. Kívánatos, hogy a gyermek a természetismeret tantárgy képzési folyamatában találkozzék az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival, gyakorolhassa azokat egyénileg és társaival együttműködve is. Legyen módja kielégíteni egyéni érdeklődését, illetve szerezhessen örömteli megismerési, tanulási élményeket. A lehetőségekhez képest segítsen a tantárgy az iskolán kívül szerzett ismeretek feldolgozásában is. A természetismeret tanítása során a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, valamint a helyes környezeti attitűdök, magatartás, értékrend alakítására is figyelmet fordítunk. Támogassuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntéseik meghozatalában, segítsük környezettudatuk, felelősségérzetük fejlődését. Mind a természetismeret tanulása során elsajátított ismereteknek, mind a gondolkodási képességeknek biztonságos alapot kell képezniük a későbbi természettudományos tantárgyak – a fizika, a kémia, a biológia és egészségtan, illetve a földrajz – elsajátításához. 6.2.


Ismeretszerzési-, feldolgozási- és alkalmazási-képességek A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei, illetve a környezeti problémák iránt. Legyen képes a természeti és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, megtervezni, és azok eredményeit elemezni, kiértékelni. Legyen gyakorlata a különböző természeti tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában, mérésében, az adatok ábrázolásában. Ismerje és használja a vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, és kezelje azokat balesetmentesen, környezetkímélő módon. Szerezzen gyakorlottságot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a sűrűség, a nyomás, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. Tudja ismereteit megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságokat a lényegtelentől elkülöníteni, a jellemző tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Megfigyeléseit, tapasztalatait a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudja megfogalmazni és önállóan, rajzban és írásban rögzíteni. Tanári segítséggel legyen képes tájékozódni egyszerűbb enciklopédiákban, lexikonokban, tudjon ismeretekhez jutni különböző szöveges és képi ismerethordozókból. Tudjon térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni. Tudja magyarázni az egyszerű természeti jelenségek és folyamatok okait, az egyszerűbb technikai eszközök működését. Tanári segítséggel tudja összehasonlítani a környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat, változásokat. Legyen képes a megfigyelt és megvizsgált élőlények életmódjára, testfelépítésére, az élettelen és az élő környezetükhöz fűződő kapcsolataikra vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteit. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy ő maga is felelős a természet jövőjéért, a környezet egészséges állapotának fenntarthatóságáért. Becsülje meg környezetének értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére, önmaga és társai védelmére. Ismerje meg e legegyszerűbb környezetvédelmi módszereket, vegyen részt az iskola által szervezett környezetvédelmi vetélkedőkön és terepgyakorlatokon az erdei iskola munkájában. (SAE)

80

TERMÉSZETISMERET

Tájékozottság az anyagról Ismerje a környezetében előforduló legfontosabb – különböző szerveződési szintű – anyagok alapvető tulajdonságait. Ismeretei tegyék lehetővé az élvezeti és kábítószerek (szeszesital, dohány, kábítószer) elutasítását. Ismerje fel a környezetét szennyező leggyakoribb folyamatokat és anyagokat. Tájékozódás az időben - az idő és a természeti jelenségek Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a különböző folyamatok időtartamának becslésében. Értse, hogy az idő múlásával természeti és társadalmi környezete is változik. Tudja, hogy vannak megfordítható és nem megfordítható folyamatok. Tájékozódás a térben - a tér és a természeti jelenségek Ismerje a világtájakat, tudja azokat a valóságban és a térképen azonosítani. Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén. Ismerje Magyarország elhelyezkedését Európában és a Földön. Ismerje hazánk tájainak, életközösségeinek legfontosabb jellegzetességeit, ismerje fel a főbb felszínformákat. Ismerje hazánk legjellemzőbb élőlényeit. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió adásainak hallgatása, nézése, a számítógépes kapcsolatteremtés révén is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Tudjon önállóan problémákat megfogalmazni a környezetére vonatkozólag. Tudjon beszámolni a saját tapasztalataiból, álló- és mozgóképekről, történetekből, leírásokból, a különböző kommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről önállóan. Tudjon írásban válaszolni ismereteinek megfelelő szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjon egyszerű jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket vázlatosan ábrázolni. Legyen tájékozott arról, hogy a természettudományok milyen meghatározó szerepet töltöttek be új kérdések felvetésében és az emberiség problémáinak megoldásában, az élet minőségének javításában. Értékelje, tisztelje a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát. Differenciált tanulásszervezési szempontok A természetismeret tanítása során részesítsük előnyben az olyan szervezési megoldásokat, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését (pl. projekt tanítás, közvetlen szemléltetés természeti környezetben, az információs és kommunikációs technikák, a számítógép felhasználása). A tanulásszervezés meghatározó szempontja legyen a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. A tanítási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseiknek korrigálására és tudásuk átrendeződésére. A tanulási-tanítási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit: osztálymunkában, csoportoktatásban, a tanulók páros tevékenységének megszervezésével. Építsen a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítására. Érvényesüljön a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása szükséges a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának eredményes megvalósításához. Hallássérült és beszédfogyatékos tanulók integrációja A hallássérült és a beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során fellépő fejlesztési feladatok A nyelvi kommunikációjukban és megismerő tevékenységükben akadályozott siket tanulókat gyakorlati tevékenykedtetéssel juttassa olyan alkalmazható ismeretek birtokába, melyek konvertálhatók a természeti környezet, a viszonylatok, összefüggések felismeréséhez. A tananyag követelménye és az értékelés nem tér el. A tanulásszervezés során figyelembe veendő szempontok: − Fokozottan figyelünk az órai vázlat meglétére, tartalmi megfelelőségére − Az egyéni képességekhez, szükségletekhez alkalmazkodó differenciált tanulásszervezés alkalmazása hangsúlyozott. − Tudatos pedagógiai segítségre, sok vizuálisan érzékelhető élmény adására van szükség az ismeretek elsajátításához − A minél több érzékszervre ható szemléltetés fontossága hangsúlyozandó − Még alaposabban ellenőrizzük, hogy pontosan megértették-e a tanult fogalmakat − Nagy hangsúlyt fektetünk a szókincse fejlesztésére − Előnyben részesítjük az írásbeli számonkérést − Esetlegesen tanulópárt rendelünk mellé, különös tekintettel a csoportmunkákra

81

TERMÉSZETISMERET

6.3.


A tankönyvek feleljenek meg a tantervi céloknak és követelményeknek, segítsék a pedagógus módszertani elképzeléseit. Vegyék figyelembe a tantárgyi integrálás lehetőségeit. Segítsék a tanulókat az önálló munkában. Tartalmazzák az újabb ismereteket, keltsék fel a kíváncsiságot, motiváljanak a mélyebb megismerésre. Legyenek esztétikusak, tartósak, használhatóak és elérhető árúak. Legyenek alapjai a tanulók saját könyvtárainak. 6.4.

ÉRTÉKELÉS

A tanulói tevékenység ellenőrzésének legfontosabb módszere a folyamatos kontaktus, az állandó megfigyelés. A szóbeli ellenőrzéssel, a kérdve kifejtő módszer alkalmazásával a természetismeret nyelvezetének használatát segíthetjük elő (hallássérült vagy beszédfogyatékos tanulónál egyéni elbírálás alapján). A tanulók tudásszintjének, a tanítási program hatékonyságának megállapításához minden téma lezárásakor írásbeli ellenőrzést végzünk, amely a végső minősítés egyik összetevője! Az ellenőrzésre tervezendő órák megjelennek az egyes témák óraszámában. Az írásbeli ellenőrzésnél az alábbi ponthatárokat alkalmazzuk: 0 30% elégtelen (1) 31 50% elégséges (2) 51 75% közepes (3) 76 90% jó (4) 91 100% jeles (5) Mind az írásbeli, mind a szóbeli értékelésnél törekedünk a változatos formákra! Írásbeli számonkérést félévente legalább háromszor, szóbelit félévente legalább egyszer végzünk (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat). A jegyek egységes adminisztrációja érdekében : piros színnel a témazárók és a negydolgozatok, kék színnel a feleletek (írásbeli és szóbeli), zöld színnel a hozzáállás, szorgalmi feladatok, kiselőadások, projektek készítése, órai munka értékelése, fekete vagy zöld bekarikázott jeggyel a felszerelés, házi faladat hiány stb

6.5.

5. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 93 (Heti óraszám: 2,5 óra. Az 1. félévben 2 óra, a 2. félév 3 óra hetenként) 6.5.1.

TÉMAKÖRÖK

A természetismeret fizikai alapjai 37 óra A természetismeret földrajzi és biológiai alapjai 56 óra Belépő tevékenységformák A megismert természeti jelenségekben az anyag változásainak alapfokú értelmezése. Egyszerű mérések és kísérletek önálló elvégzése és eredményeik értelmezése. A tanulói tevékenységek anyag- és energiatakarékos megvalósítása. Konkrét fogalmak kialakítása egyszeri és rendszeres észlelés, megfigyelés, vizsgálat, egyszerű kísérlet alapján. A vizsgált történések közül a természeti jelenségek megkülönböztetése másoktól. Konkretizálás és általánosítás a megfigyelt jelenségekre építve. Az egyszerű jelenségek okszerű magyarázata. A szöveges és képi információk értelmezése, rendszerezése, egyszerű következtetések megfogalmazása. Iránymeghatározás térképen, tájékozódás, egyenes vonalú távolságmérés. A főbb felszínformák bemutatása példák alapján, álló- és mozgóképen, térképen. Információk nyújtása közvetlenül a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával, valamint közvetve ismeretterjesztő kiadványok, képek, filmek, modellek segítségével. A környezetben megfigyelt élőlényekre vonatkozó köznapi ismeretek természettudományos szemléletű bővítése és rendszerezése. Szabatos fogalomhasználat konkrét fogalmi szinten. A megismert élőlények testfelépítése és életmódja közötti alapvető összefüggések felismertetése.

A TERMÉSZETISMERET FIZIKAI ALAPJAI Tanulói tevékenységek: A: alkalmazás; K: kísérlet; M: mérés; SZ: számolás. Aláhúzás jelöli a továbbhaladás feltételét.

82

TERMÉSZETISMERET

ÓRASZÁM: 37 TÉMAKÖRÖK, TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK

TARTALMAK

Alapfogalmak K, M, A

Anyag, kölcsönhatás. Energia.

Az anyag részecskékből áll K, A A hőtan alapjai K, A, M

A részecskék vonzzák egymást. A részecskék hőmozgása. Oldódás. Halmazállapotok. Hőmérsékleti kölcsönhatás. Fajhő.

Halmazállapot-változások K, M, A

Olvadás, fagyás. Forrás, lecsapódás. Párolgás.

Hőtágulás, az energia terjedése K, A

Szilárd anyagok hőtágulása. Hővezetés, hőáramlás, hősugárzás.

Mechanikai kölcsönhatás; az erő K, M, A

Az erő, erőhatás fogalma. Gravitációs erő. Súly.

Tömeg, sűrűség K, M, SZ

A tömeg, mint anyagmennyiség. A sűrűség értelmezése.

Nyomás K, A

Szilárd testek nyomása. Hidrosztatikai nyomás. Gázok nyomása. Légnyomás.

Úszás, lebegés, merülés K, A

Az úszás, lebegés, merülés feltétele.

Mágneses kölcsönhatás K, A

A mágneses kölcsönhatás létrejötte és tulajdonságai.

A fény K, A

A fény terjedése, visszaverődése, elnyelődése, törése, szóródása. 83

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE, A MINIMUM SZINTET MEGHALADÓ KÖVETELMÉNYEK Az anyag és a kölcsönhatás fogalma. Változás nincs kölcsönhatás nélkül. Az energia fogalma. Anyagok leggyakoribb tulajdonságai A halmazállapotok és az oldódás jellemzése a részecskék viselkedésének szemszögéből. Hőmérsékleti kölcsönhatás feltétele és lezajlása. A fajhő kvalitatív értelmezése. Kapcsolata a részecskék viselkedésével. Az anyag energiaváltozásának kvalitatív jellemzése a halmazállapot-változások során. Részecskék viselkedése. A víz térfogatának növekedése fagyáskor. Halmazállapot-változások felismerése a hétköznapi folyamatokban. Páratartalom. Csapadékképződés. A hőtágulás jelenségének értelmezése és felhasználása konkrét problémákban (pl. a kőzet aprózódása). Az energia terjedésének kvalitatív értelmezése az egyes halmazállapotokban. Hőszigetelés. Tengeráramlások, szél keletkezése. A Nap sugárzása. Annak megértése, hogy ez is egy kölcsönhatás. A Föld vonzásának kvalitatív jellemzése. A függőleges fogalma. A súly fogalma. Tömeg és súly egyszerű összefüggése. Konkrét sűrűségértékek értelmezése. Tömeg, térfogat mérése, mértékegységeik. Az egyenes arányosság kvalitatív felismerése. Annak megértése, mely tényezők befolyásolják a nyomás nagyságát. Egyszerű jelenségek értelmezése a nyomás segítségével. A légnyomással kapcsolatos jelenségek kvalitatív magyarázata. A hidrosztatikai és a légnyomás magyarázata a részecskék viselkedésével. Sűrűségtáblázat alapján eldönteni, mit csinál egy test a folyadékban. Értelmezni a rá ható gravitációs erő és a folyadék részecskéinek viselkedése segítségével. Konkrét példákat elemezni. Annak megértése, hogyan változtatható a felhajtóerő. Mágnesezhető anyagok: vas, acél. Állandó mágnes és lágyvas közötti különbség. Vonzás, taszítás. Mágneses északi és déli pólus. A Föld, mint mágnes. Az iránytű előállítása és működése. A fény egyenes vonalban terjed. Árnyékjelenségek. Egy része visszaverődik, egy része elnyelődik. A

TERMÉSZETISMERET

fény visszaverődése és elnyelődése függ az anyag színétől. A fénytörés: irányváltoztatás. Szivárvány. Példák a természetből (halak látása; miért kék az ég, és vörös a lemenő Nap; stb.).

6.5.2.

TERMÉSZETISMERET FÖLDRAJZI ÉS BIOLÓGIAI ALAPJAI (56 ÓRA) TÉMAKÖR TARTALOM Tájékozódás a térképen, A térképi ábrázolás módja. A térkép fogalma, méretaránya, jelrendszere. térképismeret Irány és távolság meghatározása, mérés a települési, közlekedési és turistatérképen. Helymeghatározás. Gyakorlás ismert terepet bemutató térképen, turistatérképen, Magyarország közigazgatási térképén. Keresőhálózat, kilométer-hálózat használata a térképen, tájékozódás a fő világtájak alapján. A domborzat ábrázolása a térképen, magasság meghatározása (leolvasása). A leggyakoribb térképjelek értelmezése. Az időjárás és az éghajlat Napsugárzás, a hőmérséklet összefüggései. A hőmérséklet napi és évi elemei változása, a hőingás. A szél fogalma, keletkezése, iránya. A csapadék keletkezése, csapadékformák. Időjárás és éghajlat. Hazánk éghajlatának jellemzői. A szélsőséges időjárási viszonyok által okozott hazai veszélyhelyzetek (árvíz, villámcsapás, erdőtűz, szélvihar, hóvihar) és azoknak megfelelő magatartás. A levegő környezetszennyezésének következményei A földfelszín változása Domborzati elemek és formák (lejtő, síkság, völgy, medence, fennsík, hegy, hegység, domb, dombság). Belső felszínformáló erők. A hegységek és alföldek kialakulása. A legjellemzőbb kőzetek tulajdonságai. Külső felszínformáló erők. A hőingadozás felszínformáló hatása. A törmelék és jég felszínalakító hatása. A szél és a csapadék felszínformáló munkája. A víz körforgása a természetben, felszínformáló munkája. Folyóvizek, állóvizek. A víz tisztítása egyszerű módszerekkel. Vizeink minősége és ezek vizsgálata A talaj keletkezése, jellemzői. A talaj védelme. Az emberi tevékenység felszínformáló hatása. A táj arculatának védelme. Felelős magatartás a természetben. Környezetünk élővilága A gyümölcsös és zöldségeskert legfontosabb növényeinek (szilvafa, almafa, szőlő, paradicsom, sárgarépa, fejes káposzta, burgonya, vöröshagyma) testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése. A gyümölcsök és zöldségfélék károkozói (cserebogár, káposztalepke, peronoszpóra). A gyümölcsök és zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban. Leggyakoribb háziállataink (sertés, szarvasmarha, házityúk, házimacska, kutya) testfelépítése, élete, tenyésztése. Legismertebb ház körül élő állataink (házi egér, fecske, földigiliszta), kedvtelésből tartott állatok, társállatok. A város és jellemző élőlényei. A legfontosabb állatvédelmi szabályok. Az ember és állat kapcsolata A természetismeretben eddig tanult élőlények csoportosítása. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Ismerje fel a megfigyelt táj legfontosabb felszínformáit. Tudja értelmezni az egyszerű felszínformákat kialakulásuk szerint. Tudjon jellemző tulajdonságokat mondani megfigyelt kőzetmintákról. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek. Jellemezze az évszakokat időjárásuk szerint. Ismerje az időjárást kialakító legfontosabb tényezőket. Jellemezze éghajlatunkat. Ismerje az időjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket. Fogalmazza meg milyen az aktuális időjárás. Tudja a tanult mértékegységek alkalmazásával a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Tudja megkülönböztetni a különböző halmazállapotokat és értse azok változását. Legyen képes konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élőszóban, rajzban és írásban. Tudja felidézni a természeti és az ember által létesített környezetére 84

TERMÉSZETISMERET

vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E képzetek alapján tudjon ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni. Tudja megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze azokat. Ismerje a táplálkozásunkban betöltött szerepüket. Ismerje fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és a háziállatokat. Tudja azok tenyésztésének célját. Legyen tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival.

6.6.

6. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 93 (Heti óraszám: 2,5 óra.) 6.6.1.

TÉMAKÖRÖK:

A természetismeret földrajzi alapjai A természetismeret biológiai alapjai

37 óra 56 óra

Belépő tevékenységformák A jelenségről szerzett tapasztalatok összevetése a tanulók már meglévő képzeteivel, fogalomalkotás az analógiás, az elemző, és az egészleges gondolkodás fejlesztése által. Természeti folyamatok és egyszerűbb összefüggések felismertetése, magyarázata, bizonyítása, általánosítás és egyszerű elvonatkoztatás. Önálló és együttműködő ismeretszerzésre, feladat- és problémamegoldásra való felkészítés a különböző ismerethordozók, információforrások alkalmazásával. Egyszerű tájékozódási gyakorlatok a térképen és a földgömbön a földrajzi fokhálózat segítségével. Képi információk és szemléletes leírások felhasználásával a földrajzi övezetekre vonatkozó elsődleges képzetek kialakítása. Magyarország helyzetének, nagytájainak, környezeti értékeinek, életközösségeinek leíró jellegű bemutatása, a hazai tájról alkotott képzetek gazdagítása. A hazai tájak élővilágának – jellemző társulásainak és fajainak – ökológiai szemléletű jellemzése, a hazai élővilág sokféleségének, értékének bemutatása. TÉMAKÖR Tájékozódás a térképen és a földgömbön

Éghajlat, éghajlati övezetek

Magyarország nagy tájainak jellegzetességei

Hazai tájaink életközösségei

TARTALOM Alapfokú, biztonságos tájékozódás a térben, térképen és földgömbön, tájékozódás az időben a folyamatok lezajlása alapján. Információszerzés természetismereti kiadványok, térképek, földgömb, film, könyvtár, bemutatóhelyek, elektronikus média és a valóságos környezet által. A Föld alakja. Tájékozódás az időben. Időmérés. A Föld tengely körüli forgása. A napi időszámítás. A Föld Nap körüli keringése. Évi időszámítás. Elemi tájékozódás a fokhálózat alapján. Tájékozódás Magyarország térképén, hely, irány és távolság meghatározása. Hazánk helye a Kárpát-medencében, Európában, és a Földön. Kontinensek és óceánok elhelyezkedése, földrajzi helyzete. A Föld alakja, tengelyferdesége, a besugárzás és az éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggések. Éghajlatot kialakító és módosító tényezők. Az éghajlat vízszintes és függőleges változása. Az egyes éghajlati övezetek leíró jellemzése. A Kárpát-medence. Magyarország nagytájainak kialakulása, jellemző felszínformái. Nagytájaink leíró jellemzése (a táj arculata, éghajlati sajátosságai, természetes vizei, környezeti értékei, települési jellemzői, társadalmi életképe). A szűkebb lakókörnyezet, illetve Budapest természeti és társadalmi jellemzői. A hazai erdők sajátosságai kialakulásának környezeti feltételei. Az erdők legjellemzőbb élőlényeinek élete. Az erdők jelentősége (táplálkozási kapcsolatok), pusztulásuk okai. Környezeti tényezők hatása a vízparti élőhelyek kialakulására, a vízpart mint életközösség jellemzői! A vízi és vízparti élőlények kapcsolata. A folyók, tavak legjellemzőbb élőlényeinek élete. A szennyezés hatása a vízi életközösségekre. A vizek öntisztulása. A hazai vízparti élőhelyek környezeti adottságai. Élőlények a vizek partján. A vízparti életközösség megóvásának lehetőségeit! A hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételei. A hazai füves 85

TERMÉSZETISMERET

területek legjellemzőbb élőlényei. A füves területek jelentősége, pusztulásuk okai. Nemzeti parkjaink. A hazai élővilág legkiválóbb kutatóinak munkássága

− − − − − − − −

6.6.2. A továbbhaladás feltétele Legyen tisztában a hegységek fajtáival és keletkezésük módjaival. Ismerje a három nagy óceánt, a kontinenseket. Tudjon a földrajzi fokhálózat alapján tájékozódni a térképen. Legyen tisztában a főbb éghajlati övekkel. Ismerje hazánk nagy tájait: Kárpát-medence, Alföld, Alpokalja, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északiközéphegység. Ismerje az életközösség fogalmát, legyen tisztában a magyarországi jellegzetes társulások legfőbb jellemzőivel. Ismerje erdőségeink fajtáit, magyarországi jellegzetes előfordulásukat. Legyen tisztában a tápláléklánc alapvető felépítésével, tudjon legalább 3 tagú táplálékláncot összeállítani. Ismerje az erdők, a rétek és a vízi életközösségek jellemző állatait és növényeit, egymásra hatásukat. Ismerje a természetes és mesterséges életközösség közötti különbséget Legyen tisztában a környezetvédelem és a természetvédelem jelentőségével, magyarországi helyzetével. Ismerje hazánk nemzeti parkjait. Ismerjen néhányat a Vörös könyvben szereplő fajok közül! Ismerje a természetkutatás hazai és külföldi személyiségeit, tudjon beszélni életükről, munkásságukról!

86

FIZIKA

7. FIZIKA 7.1.

A TANTÁRGY CÉLJA

A fizika keretében elsődlegesen azokkal a mechanikai, hőtani, elektromosságtani, fénytani jelenségekkel ismerkednek meg a tanulók, amelyek megalapozzák a korszerű fizikai szemléletmód kialakulását, a többi természettudományos tantárgy tanítását, tanulását, és segítenek a mindennapi élet, valamint a technika által felvetett egyszerűbb kérdések megválaszolásában. Ezen túlmenően a tanulóknak elemi szinten tájékozottságot kell szerezniük a modern fizika azon eredményeiről is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve felhasználnak napjaink technikai eszközeinek használatakor (atomenergia, elektromágneses sugarak, mesterséges égitestek stb.). A fizikának az a célja, hogy tanítása és tanulása segítse elő a természet megismerése mellett a gyermek reális világképének a kibontakozását. A cselekvés és a személyes élettapasztalatokkal együtt tanuljon meg kísérletezni. Az értelmi fejlődést szolgálják a fizika jellegzetes logikai gondolatmenetei. A természetet, ezen belül a fizikát akarja megszerettetni a mindennapi jelenségek, a mindenki által észrevett és észlelt tények és történések számbavételével és azok magyarázatával. A fizika tantárgy a tanulási és a megismerési folyamat alapjait, a személyes élmények, a megfigyelés, az észlelés és a felfedezés eredményeire épít, de a kísérletezés és a mérés után eljut a felismert törvények matematikai megfogalmazásához is. 7.2.

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK:

Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képesség A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére. Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböző formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) irányítással rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből tudjon egyszerű következtetéseket levonni. A tanuló tudja érthetően elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. Tudjon egyszerű kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek használatában, a mindennapi életben is használt mértékegységek átváltásában. Legyen képes megadott szempontok szerint használni különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket és multimédiás oktatási anyagokat. Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját segítő adatok, információk is megtalálhatók. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű ismeretterjesztő könyvek, cikkek, televízió- és rádióműsorok információit. Alakítsunk ki benne kritikai érzéket a tudományosan nem alátámasztott, “szenzációs újdonságokkal”, elméletekkel szemben. Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell. Ismerje a tananyag természetés környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezeknek alkalmazására. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben előforduló anyagok tanult tulajdonságait. Tudja az anyagokat tanult tulajdonságaik alapján csoportosítani. Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. Legyen gyakorlata a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésében, tudja ezeket összehasonlítani. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjéről. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudományok fejlődéséről Tudatosuljon a diákokban, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, jelenleg jóval többet tudunk fizikai világunkról, mint a korábbi évszázadok emberei, de biztosan sokkal kevesebbet, mint az utánunk jövő nemzedékek. A tanult fizikai ismeretekhez kapcsolódva ismerje azok fizikatörténeti hátterét. Ismerje a kiemelkedő magyar fizikusok, mérnökök, természettudósok munkásságát. Értse, hogy a fizika és a többi természettudomány között szoros kapcsolat van, kutatóik különböző szempontból és eltérő módszerekkel, de ugyanazt az anyagi valóságot vizsgálják. 7.3.

TANÍTÁSI MÓDSZEREK

Tanári kísérletek, elsősorban az új ismeretet közlő órákon; érdekes jelenségek bemutatása (videofilm és számítógép segítségével is); tanulói kísérletek a tanultak elmélyítésére; életkornak megfelelő szakmai szöveg elemzése (könyvek, lexikonok stb.), ezek alapján kiselőadások készítése (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat); számolásos feladatok megoldása egyszerű behelyettesítéssel; szöveges feladatok megoldása; a hétköznapi életben előforduló jelenségek elemezése; multimédiás eszközök használata. 87

FIZIKA

7.4.

TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK

Egyszerű kísérletek, mérések végrehajtása; látott kísérletek, megfigyelt jelenségek elemzése a tanult fogalmak alapján; egyszerű számolásos feladatok elvégzése következtetéssel, majd fizikai törvény alapján; összefüggő, tömör jellemzés készítése írásban vagy szóban; rajzok, ábrák, grafikonok készítése; kész ábrák, grafikonok elemzése; önálló kutatómunka végzése életkorának megfelelő szinten (könyvtár, Internet, CD-rom). 7.5.

− − −

− 7.6.

TANULMÁNYI SEGÉDLETEK Tankönyv: legyen a kerettanterv követelményei szerint felépülő, ismeretanyagában és módszereiben a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő szintű, használjon sokféle ismeretközlő eljárást. Ajánlott tankönyvcsalád: Csákány Antalné – Károlyházy Frigyes, Nemzeti Tankönyvkiadó; Zátonyi Sándor Nemzeti Tankönyvkiadó Feladatgyűjtemény Ajánlott irodalom: Öveges József professzor könyvei; A technika krónikája; A fizika kultúrtörténete; Hogyan is működik? (Readers’ Digest válogatás); Eleven találmányok; Tarkabarka fizika; Az anyag; Egy a valóság s ezer a ruhája l,ll,lll; szakmai folyóiratok (Fizikai Szemle, A fizika tanítása); és minden olyan segédanyag, amely alkalmas a gyerekek érdeklődésének felkeltésére és ismereteik elmélyítésére. Eszközök, kellékek: lásd a Taneszközjegyzék Fizika rovatát. AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI ÉS MÓDSZEREI

A tanulók teljesítménye reális értékelésének alapjai: − A tanuló teljesítményének viszonyítása az adott tanulócsoport átlagához. − A tanuló teljesítményének viszonyítása az országos, megyei, városi reprezentatív eredményvizsgálathoz. − A tanulók által elért egyéni eredmények viszonyítása a korábban elért eredményeihez. − A tanulók által elért egyéni eredmények összehasonlítása a tantervi követelményekkel, s minősítés érdemjeggyel, illetve osztályzattal. − A 7. osztályban a fizikai jelenségek, kísérletek megfigyelése, szóbeli értelmezése a legfontosabb. Elvárható az önálló felelet, a szakszavak pontos használata, amely a beszédkészség fejlesztése miatt nagyon fontos (hallássérült tanulóknál egyéni elbírálás alapján). − A 8. osztályban már tudni kell írásban feladatokat megoldani, tesztjellegű dolgozatokat készíteni. Ismerni kell logikai összefüggéseket, függvények felismerését, ábrák jellemzését. − Pontos mérce a jelesről: a tanult anyag értelmes elmondása, a gyakorlati alkalmazások ismerete és az összefüggések alkalmazása. Az elégséges feltétele: a továbbhaladás feltételeinek teljesítése. A tanulók értékelésének módjai: − Írásbeli számonkérést témakörönként legalább egyszer végzünk, szóbeli és gyakorlati számonkérést félévenként legalább egyszer (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat). Szóbeli (hallássérült tanulóknál egyéni elbírálás alapján): − önálló, összefüggő felelet; − kísérletek elmondása, elemzése; − fogalmak, definíciók, törvényszerűségek elmondása; − gyűjtőmunka ismertetése; − lényegkiemelés: felelet kérdések alapján. Írásbeli: − a tananyag reproduktív és produktív felidézése; − kísérletek leírása, elemzése; − számítási feladatok megoldása; − grafikonok készítése, elemzése; − önálló témakidolgozás. Az írásbeli ellenőrzésnél az alábbi ponthatárokat alkalmazzuk: 030% elégtelen (1) 31 50% elégséges (2) 51 75% közepes (3) 76 90% jó (4) 91 100% jeles (5) Gyakorlati: − kísérletek, mérések elvégzése, elemzése alapján, azokban a témakörökben, amelyekben a tanulóknak megfelelő lehetőségük volt a gyakorlásra; − projektek készítése a tanultak gyakorlati alkalmazásáról, illetve olyan érdekességekről, amelyek nem férnek be a tanórai keretek közé.

88

FIZIKA

Az ellenőrzés súlypontjai: − A továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb fizikai jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése. − Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése. − Az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése. − A továbbhaladás feltétele: a kerettanterv minimum követelményeinek a teljesítése. − Tematikus mérések: minden tanév végén szintfelmérő. − Versenyek értékelése: házi, kerületi, budapesti és országos versenyek. Hallássérült és beszédfogyatékos tanulók integrációja A hallássérült és a beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során fellépő fejlesztési feladatok A nyelvi kommunikációjukban és megismerő tevékenységükben akadályozott siket tanulókat gyakorlati tevékenykedtetéssel juttassa olyan alkalmazható ismeretek birtokába, melyek konvertálhatók a természeti környezet, a viszonylatok, összefüggések felismeréséhez. A tananyag követelménye és az értékelés nem tér el. A tanulásszervezés során figyelembe veendő szempontok: − Fokozottan figyelünk az órai vázlat meglétére, tartali megfelelőségére − Még alaposabban ellenőrizzük, hogy pontosan megértették-e a tanult fogalmakat, hosszabb idő szükséges az elmélyítésre − Nagy hangsúlyt fektetünk a szókincse fejlesztésére − Előnyben részesítjük az írásbeli számonkérést − Esetlegesen tanulópárt rendelünk mellé, különös tekintettel a csoportmunkákra − Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának. Törekedni kell arra, hogy ezen az úton szerzett ismereteknek valósághű tartalma legyen. − Az ismeretszerzés gyakorlati tevékenykedtetéssel segíthető meg. − A tantárgy eredményes oktatásának feltétele a fogalmi, gondolkodásbeli megalapozottság. A hallássérült tanulóknak meg kell adni a lehetőséget, hogy az ismeretszerzés során megkapják a megfelelő alapokat, abban az esetben is, ha ehhez az előírtnál több időre van szükségük. − A fennálló nyelvi zavar következtében az érzékszervek sokoldalú támogatása. Ismeretátadás nemcsak verbális úton, hanem vizuális, taktilis-kinesztetikus csatornákon is. 7.7.

ÓRATERV

A tanterv évi 185 tanítási napot - évfolyamonként heti 2 órát (évi 74 órát) a 7., és heti 1,5 órát (évi 56 órát) a 8. évfolyamon - figyelembe véve került kidolgozásra. évfolyam heti óraszám

7. 2 12 16 10 20 + 16 74

I. II. III. lV. további órakeret (20%) éves óraszám témakörök (80%)

8. 1,5 17 10 10 7 + 12 56

A kerettantervben megadott ismeretanyag a 80%. A fennmaradó 20%-t (további órakeret) arra fordítjuk, hogy ismétléssel, rendszerezéssel, gyakorlással, a tanultak elmélyítésével foglalkoznak a tanulók, és még több kísérlet elvégzésével szorosabbra fonjuk a kapcsolatot a fizika és hétköznapi alkalmazás között.

7.8.

7. ÉVFOLYAM

ÉVES ÓRASZÁM: 74 Belépő tevékenységformák: − Egyszerű mechanikai és hőtani jelenségek megfigyelése, a tapasztalatok önálló, szóbeli összefoglalása. − A hétköznapi életben is használt fizikai szakszavak tartalmi pontosítása, az új szakkifejezések szabatos használata. Mindennapi eszközökkel, házilag elvégezhető egyszerű mechanikai és hőtani kísérletek összeállítása, diák-kísérletgyűjtemények alapján, bemutatás és értelmezés egyéni vagy csoportmunkában. Összefüggések felismerése egyszerű mechanikai és hőtani kísérletekben. 89

FIZIKA

−

Egyszerű mérések adatainak felvétele, táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése. − Út és időmérésen alapuló átlagsebesség-meghatározás elvégzése az iskolán kívül (pl. gyaloglás, futás, kerékpár, tömegközlekedési eszközök). − A tanult mechanikai és hőtani alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, egyszerű jelenségek magyarázata. − Elemi számítások lineáris fizikai összefüggések alapján. − Ismerkedés az iskolai könyvtár fizikával kapcsolatos anyagaival (természettudományi kislexikon, fizikai fogalomtár, kísérletgyűjtemények, ifjúsági tudományos ismeretterjesztő kiadványok, stb.) tanári irányítással. Tanulói tevékenységi szintek: A: alkalmazás; K: kísérlet; M: mérés; SZ: számolás. Aláhúzás jelöli a továbbhaladás feltételét. l. A TESTEK MOZGÁSA TÉMAKÖRÖK, TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK Az egyenes vonalú egyenletes mozgás A,K,M,SZ

Az egyenletesen változó mozgás A,K,M

A szabadesés A,K,M

ll. A DINAMIKA ALAPJAI TÉMAKÖRÖK, TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK A testek tehetetlensége és tömege A,K Erő és mozgásállapotváltozás A,K,M

ÓRASZÁM: 12 TARTALMAK

Egyszerű út-és időmérés. A mérési eredmények feljegyzése, értelmezése. Út-idő grafikonok készítése és értelmezése. Az út és az idő közötti összefüggések felismerése. A sebesség fogalma és kiszámítása. A megtett út és a menetidő kiszámítása. Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának felismerése, a gyorsulás fogalma. Az átlag- és pillanatnyi sebesség fogalma és értelmezése konkrét példákon. A szabadesés egyszerű kísérleti vizsgálata. A szabadon eső test mozgásának jellemzése.

ÓRASZÁM:16 TARTALMAK

Egyszerű kísérletek a tehetetlenség megnyilvánulására. A tehetetlenség törvénye.

Erőfajták A,K,M

A test mozgásállapot-változása mindig erőhatásra utal. Az erő mérése rugós erőmérővel. Az erő mértékegysége, ábrázolása. Gravitációs erő. Súrlódás és közegellenállás. Rugóerő.

Egy testre ható erők együttes hatása A,K,M

Egy egyenesbe eső, azonos és ellentétes irányú erők együttes hatása. Az egyensúly fogalma.

Erő-ellenerő A,K,M

Két test közötti kölcsönhatás egyszerű kísérletekben. Súly és súlytalanság.

90

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE, A MINIMUM SZINTET MEGHALADÓ KÖVETELMÉNYEK A sebesség jele, mértékegysége, kiszámítása. Sebességadatok értelmezése különböző mértékegységekben. Feladatmegoldás grafikon segítségével és ábrázolás grafikonon. Út, idő, sebesség kiszámítása mértékváltás nélkül. Út, idő, sebesség kiszámítása mértékváltással. A gyorsulás jele, kiszámítása, mértékegysége, értelmezése. Egyszerű következtetéses feladatok gyorsulásra és átlagsebességre. A lassulás mint negatív előjelű gyorsulás. A megtett út, mint a grafikon alatti terület. ∆v, ∆t kiszámítása. Egyenletesen gyorsuló mozgás. A testek tömegüktől függetlenül, egyszerre esnek. Galilei munkássága. A grav. gyorsulás értéke. Egyszerű következtetéses feladatok.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE, A MINIMUM SZINTET MEGHALADÓ KÖVETELMÉNYEK A tehetetlenség törvényének kimondása, érvényességének felismerése hétköznapi példákban. Mozgásállapot-változás fogalma. Newton munkássága. Az erő jele, fogalma, egysége. Annak ismerete, hogy az erő iránymennyiség. A felsorolt erők felismerése hatásaikon keresztül egyszerű kísérletekben. Súrlódás, közegellenállás: hasznos is és káros is. (A tér vagy mező fogalmának bevezetése a gravitáción keresztül.) Egy test egyensúlyának feltétele. Konkrét esetekben az egyensúlyt tartó erők felismerése, és jellemzése. Newton munkássága. Konkrét kölcsönhatásokban fellépő erők jellemzése. Különbség tömeg és súly fogalma között. Annak ismerete, hogy a súlytalanság nem azt jelenti, hogy a testre

FIZIKA

A mechanikai munka A,K,M,SZ

A munka értelmezése, mértékegysége. Egyszerű számításos feladatok a munka, erő, út kiszámítására.

Az egyszerű gépek. Emelő, lejtő A,K,M,SZ

A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata, sztatikai bevezetése, kiszámítása. Egyensúlyban levő emelő–esetén az ismeretlen mennyiségek kiszámítása. Az egyszerű gépek gyakorlati haszna.

III. A NYOMÁS ÓRASZÁM: 10 TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK Szilárd testek által A nyomás értelmezése egyszerű kifejtett nyomás kísérletek alapján. A nyomás, az erő A,K,M,SZ és a felület meghatározása. Nyomás a folyadékokban és a gázokban A,K Arkhimédesz törvénye, a testek úszása A,K,SZ

Pascal törvénye és gyakorlati alkalmazásai. Hidrosztatikai nyomás. Közlekedőedények. Légnyomás. Nyomáskülönbségen alapuló eszközök. A felhajtóerő kísérleti vizsgálata. Az úszás, lebegés, merülés feltételei. Egyszerű feladatok Arkhimédesz törvényére.

IV. HŐTAN ÓRASZÁM: 20 TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK Hőtani alapjelenségek Hőmérséklet és mérése. Hőtágulás A,K,M szilárd és folyékony anyagokban.

Hő és energia A,K,M

Halmazállapotok, halmazállapotváltozások A,K,M,SZ

Munka és energia A,K,SZ

Mechanikai energiafajták, az energia megmaradása

A testek felmelegítésének vizsgálata. A fajhő és mérése. Az égéshő. Az energia megmaradása termikus folyamatokban. Az anyag atomos szerkezete, halmazállapotok. Az olvadás, fagyás, forrás, lecsapódás, párolgás jellemzése. Az olvadáspont, forráspont fogalma. Az olvadáshő, fagyáshő értelmezése. A halmazállapotváltozások közben bekövetkező energiaváltozások kiszámítása. A testek melegítése munkavégzéssel. A termikus energia felhasználása munkavégzésre, hőerőgépek működésének alapjai. A magassági, a mozgási és a rugalmas energia fogalma. Az energia megmaradásának tudatosítása. 91

nem hat erő. Jele, mértékegysége, kiszámítása, értelmezése. Munka, erő, út kiszámítása mértékváltás nélkül és mértékváltással. A fizikai értelemben vett munkavégzés feltételei. A lejtőt leíró mennyiségek. Annak felismerése, hogy az erő megtakarítása mitől függ, egyszerű gép fogalma. A tartóerő kiszámítása a lejtő adataiból. A forgatónyomaték jele, mértékegysége, kiszámítása, értelmezése. A forgatónyomaték, az erő, az erőkar mennyiségeinek meghatározása.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE, A MINIMUM SZINTET MEGHALADÓ KÖVETELMÉNYEK A nyomás jele, mértékegysége, értelmezése, kiszámítása mértékváltás nélkül és mértékváltással. Az erő és a felület meghatározása. Pascal törvénye. Hidraulikus sajtó, olajfék. A hidrosztatikai nyomást meghatározó paraméterek. Közlekedőedények környezetvédelmi vonatkozásai. Kutak, szivattyúk, sűrítők működése. Arkhimédesz törvénye. Egyszerű következtetéses és számolásos feladatok megoldása. Az úszás, lebegés, merülés feltételeinek és a testre ható erők jellemzőinek ismerete.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE, A MINIMUM SZINTET MEGHALADÓ KÖVETELMÉNYEK A hőmérséklet és a részecskék mozgásának kapcsolata. Hőmérsékleti skálák. A hőtágulást meghatározó paraméterek. Konkrét példák. A fajhő és az égéshő jele, mértékegysége, értelmezése. Élelmiszerek, tüzelőanyagok energiája. Egyszerű következtetéses feladatok. A halmazállapotok és halmazállapotváltozások jellemzése a részecskék viselkedésével. A halmazállapotváltozásokat befolyásoló tényezők. Halmazállapot-változások felismerése a mindennapi életben. Szublimáció. Páratartalom. Dér, köd, zúzmara képződésének kísérleti vizsgálata. Annak felismerése, hogy az energiaközlésnek két módja van: a hőközlés és a munkavégzés. Konkrét folyamatok és eszközök elemzése abból a szempontból, hogy milyen energiát milyenné alakítanak. Az energiatakarékosság és az alternatív energiaforrások jelentősége. Energia megmaradása: egyszerű

FIZIKA

A,K

Teljesítmény és hatásfok A,K,SZ

7.9.

A különböző energiafajták és egymásba alakulásuk bemutatása egyszerű példákon. A teljesítmény fogalma, kiszámítása mértékegység-váltás nélkül és mértékegység-váltással. A hatásfok.

gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem. A teljesítmény és a hatásfok jele, mértékegysége, kiszámítása, értelmezése. Egyszerű számításos feladatok mértékváltás nélkül és mértékváltással.

8. ÉVFOLYAM

ÉVES ÓRASZÁM: 56 Belépő tevékenységformák: − Egyszerű elektromos- és fénytani jelenségek megfigyelése, a látottak elemzése, szóbeli összefoglalása. − Ok- okozati kapcsolatok felismerése egyszerű kísérletekben. − Megfigyelések nagyítóval, mikroszkóppal, távcsővel. − A szakszókincs bővítése, a szakkifejezések helyes használata − A kísérletező készség fejlesztése: diák-kísérletgyűjtemények (pl. Öveges-könyvek) tananyaghoz kapcsolódó egyszerű (elektrosztatikai, optikai) kísérleteinek összeállítása és bemutatása csoportmunkában. − Egyszerű kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján. Elektromos feszültség- és árammérés egyszerű áramkörökben. Az alapvető érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályok ismerete és betartása törpefeszültség és hálózati feszültség esetén. Tudja, mi a teendő áramütéses baleset esetén. Ismerje a villámcsapás elleni védekezés módját. A tanult elektromos alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, a tanultak alkalmazása egyszerű jelenségek magyarázatára (pl. dörzselektromos szikra, olvadó biztosíték, visszapillantó tükör). − A gyakran használt elektromos háztartási berendezések, (fogyasztók és áramforrások) feltüntetett adatainak megértése, az egyes fogyasztók teljesítményének, fogyasztásának megállapítása. − A tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő információk (pl. nagy fizikusok életrajzi adatai, tudománytörténeti érdekességek, stb.) gyűjtése az iskolai könyvtár kézikönyveinek, ifjúsági ismeretterjesztő kiadványainak segítségével. Ismerkedés az elektronikus információhordozók, multimédia és oktatóprogramok alapszintű használatával, tanári irányítással. Tanulói tevékenységi szintek: A: alkalmazás; K: kísérlet; M: mérés; SZ: számolás. Aláhúzás jelöli a továbbhaladás feltételét. I. ELEKTROMOS ALAPJELENSÉGEK, EGYENÁRAM ÓRASZÁM: 17 TÉMAKÖRÖK, TANULÓI TARTALMAK TEVÉKENYSÉGEK

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE, A MINIMUM SZINTET MEGHALADÓ KÖVETELMÉNYEK Elektrosztatikai alapismeretek Elektrosztatikai kísérletek Az elektromos töltés jele, mértékegysége. A,K elemzése. Az elektromos töltés. Elektromos kölcsönhatás alapesetei. Elektromos megosztás. Az elektromos áram Az elektromos áram fogalma. Elektromos áram: töltéshordozók áramlása. A,K,M Galvánelemek. Egyszerű elektromos Az elektromos áramkör részei, Tartós áram feltételei. Megállapodás áramkörök egyszerű áramkörök szerinti és valódi áramirány. Áramerősség, A,M összeállítása. Az áramerősség feszültség jele, kiszámítása, mértékegyséfogalma és mérése. A feszültség ge, értelmezése. Egyszerű és elágazó fogalma és mérése. áramkörök. Rövidzárlat. Ohm törvénye Ohm törvénye, az ellenállás Feszültség és áramerősség kapcsolata. A,K,SZ fogalma, kiszámítása, Ellenállás jele, kiszámítása, mértékmértékegysége. Egyszerű egysége, értelmezése. U, I, R kiszámítása. számolásos feladatok Ohm Vezetékek ellenállását meghatározó törvényére. Eredő ellenállás. tényezők. A vezetés mechanizmusa Soros és párhuzamos különböző halmazállapotú anyagokban. Az ellenállás hőmérséklet-függése. kapcsolások. II. AZ ELEKTROMOS MUNKA ÉS TELJESÍTMÉNY. AZ ELEKTROMOS ÁRAM HATÁSAI. ÓRASZÁM: 10 TÉMAKÖRÖK, TANULÓI TARTALMAK A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE, A TEVÉKENYSÉGEK MINIMUM SZINTET MEGHALADÓ KÖVETELMÉNYEK Az elektromos áram hőhatása Az elektromos áram hőhatásának Joule-hő. Részecskefizikai magyarázata. 92

FIZIKA

A,K Az elektromos munka és teljesítmény A,SZ Az elektromos áram kémiai hatása A,K Az elektromos áram mágneses hatása A,K

kísérleti vizsgálata. Az áram hőhatásán alapuló eszközök. Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása. Háztartási eszközök teljesítménye és fogyasztása. Az elektromos áram kémiai hatásának bemutatása. Az élettani hatás. Baleset-megelőzési szabályok. Mágneses alapjelenségek. Az elektromos áram mágneses hatásának kísérleti vizsgálata. Alkalmazása a gyakorlatban.

III. ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ. VÁLTAKOZÓ ÁRAM ÓRASZÁM: 10 TÉMAKÖRÖK, TANULÓI TARTALMAK TEVÉKENYSÉGEK Az elektromágneses indukció A,K

Váltakozó áram A,K Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazásai A,K,M

IV. FÉNYTAN ÓRASZÁM: 7 TÉMAKÖRÖK, TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK

Az indukciós alapjelenségek kvalitatív vizsgálata. Mozgási és nyugalmi indukció. Az indukált feszültséget befolyásoló tényezők. Váltakozó feszültség keltése indukcióval. A váltakozó áram jellemzése, hatásai. A transzformátor kísérleti vizsgálata, összefüggések a menetszám, a feszültség és az áramerősség között. Gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos hálózat, energiatakarékosság.

TARTALMAK

A fény tulajdonságai A,K

Fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése, árnyékjelenségek.

A fény visszaverődése A,K,M

A fényvisszaverődés jelenségének kísérleti vizsgálata. A síktükör és a gömbtükrök képalkotásának kísérleti vizsgálata. Gyakorlati alkalmazásaik. A fénytörés kísérleti vizsgálata. Lencsék képalkotása és gyakorlati alkalmazásai.

A fénytörés A,K,M

A fehér fény színeire bontása A,K

A fehér fény színeire bontása és újraegyesítése. A testek színe.

93

Olvadó biztosíték. Elektromos munka, teljesítmény jele, kiszámítása, mértékegysége, értelmezése. Wh, kWh, elektromos fogyasztás és ellenállás. Galvanizálás, elektrolitikus polarizáció (akkumulátorok).

Mágnesezhető anyagok. Mágneses kölcsönhatás és tulajdonságai. Elektromágnes és felhasználásai (pl. csengő, relék, mérőműszerek, automata biztosíték, elektromos adatrögzítés)

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE, A MINIMUM SZINTET MEGHALADÓ KÖVETELMÉNYEK Az elektromos és a mágneses tér fogalma és kapcsolatuk. Indukció fajtái. Áramforrások, erőművek. Lenz-törvény. Hatásai. Váltakozó áramú és egyenáramú generátorok, motorok. Balesetvédelem. Fel- és letranszformáláskor a feszültség és az áramerősség változása. Gyakorlati felhasználásuk. Egyszerű számolásos feladatok a transzformátor feszültség- és áramviszonyaira.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE, A MINIMUM SZINTET MEGHALADÓ KÖVETELMÉNYEK A fény mint anyag. Alapvető kölcsönhatásai az anyaggal (elnyelődik, átmegy, visszaverődik). A fény terjedési sebessége. A visszaverődési törvény. A valódi és a látszólagos kép fogalma. A tükrökben látott kép jellemzése. Tükrös távcsövek.

Fogalma. Teljes visszaverődés. Délibáb. Lencsék képalkotása. Nagyító, szem, szemüveg, vetítő, fényképezőgép, mikroszkóp, lencsés távcsövek. Fényvezető szál és felhasználásai. A terjedési sebesség függ a fény színétől. Összeadó és kivonó színkeverés. Színkép. Színképileg tiszta és kevert színek.

BIOLÓGIA

8. BIOLÓGIA 8.1.

CÉL

A tanulók tájékozottak legyenek a földi élővilág sokféleségéről, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerről. Ezek tudatosításával növelje az élővilágban meglévő változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. Ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek az egészséges életvezetésre. A biológia tanításának - a többi tantárggyal együtt - célja, hogy kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének képességét. Cél egy olyan természetszemlélet és biológiai tudat kialakítása, melyben a biológiai sokféleség alapvető fontosságú. Lássák az élőlények és az életközösségek változatosságát, az ökológiai rendszerek dinamikus jellegét. Tudják rendszerezni a hazai és a távoli tájak megismert élőlényeit a tudományos rendszer főbb kategóriáiba. Mutassák be az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottsággal rendelkezzenek, valamint értsék az emberek közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályokat. Tudják, hogy Földünk globális problémáinak megoldása, a biológiai ismeretek segítségével, minden ember közös feladata. Célunk az önálló ismeretszerzés képességét és igényét kialakítani, tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek gyakorlásával, ismeretterjesztő művek közös feldolgozásával. Megértetni a tanulókkal, a tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez és a gyakorlathoz kapcsolódva, hogy az elsajátítandó tudás nem elsősorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környező világ jelenségeit. Célunk a csoportos tevékenységek, az együttműködésre vonatkozó készségek kialakításával, az iskola működésének egészébe integrálódva megkönnyíteni a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést. 8.2.


Kiemelt fejlesztési feladatok közé tartozik a környezeti nevelés, valamint a testi és lelki egészség védelme. Felkelteni a tanulók érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Jussanak ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Legyenek képesek a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjanak egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlatuk a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Tudjanak az ismeretszerzési tevékenységben használni a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat, és értsék a szellemi fejlettségüknek megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, különböző elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. Ismerjék meg, vegyék észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe való megfelelő módon történő beillesztésére. Legyenek képesek a biológiai objektumokról, jelenségekről szerzett ismereteiket elmondani, leírni, ábrázolni és a biológiai környezetükről különböző módon szerzett ismereteiket összehasonlítani. csoportosítani, rendszerezni. A biológiai kísérletek kapcsán legyenek képesek megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezzék a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezzék a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Segítsük a tanulókat, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelelő szinten tudják - a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával - megfogalmazni, és írásban, egyszerűbb vázlatrajzokon rögzíteni, és képesek legyenek a biológiai jelenségekkel kapcsolatos diagramok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Alakuljon ki bennük az igény fizikai és pszichés egészségüknek, egészséges - természetes és mesterséges környezetüknek megőrzése iránt, és tekintsék ezeket az emberiség közös értékének. Ismerjék a szűkebb, illetve a tágabb környezetükben előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő különböző szerveződési szintű - anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Ismerjék meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetére gyakorolt hatásait. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy mikrokörnyezetükben a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljanak. Legyenek képesek a környezettudatos magatartásra. Ismerjék és lássanak egységes képet az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól. Tudják, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé. A biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is 8.3.

AZ ALKALMAZOTT TANÁRI MÓDSZEREK: − −

tanári magyarázat videófilmek, tanulmányi séta, kirándulás 94

BIOLÓGIA

− − − 8.4.

terepen tartott rendszerező, fajismeretbővítő órák kiselőadások (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat) kooperatív módszerek

A TANKÖNYVVÁLASZTÁS ALAPJA: − − − −

A gyerekek számára érthető legyen a nyelvezete Könnyen kezelhető, ne vesszen el a részletekben Lényegre törő legyen Az ábrák jól értelmezhetőek és világosak legyenek

8.5.

ÉRTÉKELÉS − Szóbeli és írásbeli számonkérés − Ábraelemzések − Esszék, tesztfeladatok − Problémafeladatok megoldása − Kiselőadások (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat) A tanulói tevékenység ellenőrzésének legfontosabb módszere a folyamatos kontaktus, az állandó megfigyelés. A szóbeli ellenőrzéssel, a kérdve kifejtő módszer alkalmazásával a biológia nyelvezetének használatát segíthetjük elő. A tanulók tudásszintjének, a tanítási program hatékonyságának megállapításához minden téma lezárásakor írásbeli ellenőrzést végzünk, amely a végső minősítés egyik összetevője! Az ellenőrzésre tervezendő órák megjelennek az egyes témák óraszámában. Az írásbeli ellenőrzésnél az alábbi ponthatárokat alkalmazzuk: 0 30% elégtelen (1) 31 50% elégséges (2) 51 75% közepes (3) 76 90% jó (4) 91 100% jeles (5) Mind az írásbeli, mind a szóbeli értékelésnél törekedünk a változatos formákra! A jegyek egységes adminisztrációja érdekében : piros színnel a témazárók és a negydolgozatok, kék színnel a feleletek (írásbeli és szóbeli), zöld színnel a hozzáállás, szorgalmi feladatok, kiselőadások, projektek készítése, órai munka értékelése, fekete színnel a nem szakrendszerű órai tevékenységet Félévente három írásbeli és egy szóbeli számonkérés minimálisan (kivéve a halássérült és beszédfogyatékos tanulókat). Hallássérült és beszédfogyatékos tanulók integrációja A hallássérült és a beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során fellépő fejlesztési feladatok A nyelvi kommunikációjukban és megismerő tevékenységükben akadályozott siket tanulókat gyakorlati tevékenykedtetéssel juttassa olyan alkalmazható ismeretek birtokába, melyek konvertálhatók a természeti környezet, a viszonylatok, összefüggések felismeréséhez. A tananyag követelménye és az értékelés nem tér el. A tanulásszervezés során figyelembe veendő szempontok: − Fokozottan figyelünk az órai vázlat meglétére, tartalmi megfelelőségére − Még alaposabban ellenőrizzük, hogy pontosan megértették-e a tanult fogalmakat − Nagy hangsúlyt fektetünk a szókincse fejlesztésére − Előnyben részesítjük az írásbeli számonkérést − Esetlegesen tanulópárt rendelünk mellé, különös tekintettel a csoportmunkákra 8.6.

BIOLÓGIA 7. évfolyam

Óraszám: Iskolai: 56 óra Cél A természetismeret tantárgy keretében már megszerzett ismeretekre támaszkodva a tanulók ismerjék meg és értsék meg az élőlények, illetve életközösségek és a környezetük közötti legfontosabb összefüggéseket. Nyerjenek betekintést az ökológiai rendszerek anyag- és energiaforgalmában, és ezen keresztül ismerjék meg az ember környezetátalakító tevékenységének kiemelkedő szerepét a bioszférában. A korábbi tanulmányaik alapján megismert növény- és állatfajok konkrét fajismeretbővítő órák során egészüljenek ki új speciesekkel. 95

BIOLÓGIA

Cél, a helyes ökológiai szemlélet kialakítása. A megismert növény- és állatfajokat külső és belső morfológiájuk alapján tudják a tanulók elhelyezni a főbb rendszertani kategóriákban!

A tananyag kijelölésének indoklása: − −

A távoli tájak élővilágáról sokszor csak felszínes - élményszerű- ismereteik vannak. Az ökológiai szemlélet a legtöbb tanulóban még kialakulatlan, viszont ezeknek a témaköröknek a tárgyalása során jelentősen fejleszthetővé válik. − Lehetőség nyílik egyszerű morfológiai gyakorlatok, növény- és állathatározós beiktatására, a természettel való ismerkedésre − A feldolgozandó témakörökön keresztül újra és újra lehetőség nyílik a távoli tájak fajismeretének szélesítésére, a környezetvédelmi-természetvédelmi vonatkozások magasabb szinten való felszínre hozására. Belépő tevékenységformák A biológia tudományának elhelyezése a megismerési folyamatban, a tudományos fejlődés érzékeltetése. A tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak helyénvaló használata. A földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az élővilág biomjainak földrajzi elhelyezésében. Az éghajlat, az élőhelyek és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése. Önálló információgyűjtés az egyes életközösségekről, élőhelyekről (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.). Az életközösségek rendszerként való értelmezése és vizsgálata. A rendszer és környezet elválasztása. A rendszer egyensúlyának bemutatása. A megismert biomok önálló bemutatása, jellemzése. A megismert állatok és növények felismerése. A megismert élőlények tulajdonságainak összehasonlítása, az azonosságok és különbségek felismerése. Az állatok és növények energia átalakító folyamatainak vázlatos elemzése. Az élőlények életmódja és az élőhelyek közti kapcsolat felfedezése. A növény- és állatfelismeréshez kapcsolódó segédanyagok (határozókönyvek, képes atlaszok stb.) használata. Az iskola környezetének, mint élőhelynek a megfigyelése, természet- és környezetvédelmi szempontból való elemzése. Tanulói kiselőadás tartása, pl. a környezetszennyezés problémáiról vagy a biológia fejlődésében fontos szerepet játszó tudósok életéről (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat). Az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldását, az emberek meggyőzését szolgáló programok kitalálása, irányított megvalósítása. A megismert élőlények csoportosítása, osztályozása különböző szempontok szerint A megismert élőlények külső-és belső morfológiájuk alapján való besorolása a főbb rendszertani kategóriákba.

Témakör

Tartalom

Tájak és életközösségek A földi élővilág általános jellemzése

Az életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és élettelen környezeti tényezők fogalma. Az életközösségek szerveződése, anyagforgalma, a tápláléklánc. Az élőlények tűrőképessége. A környezetszennyezés és a környezetvédelem fogalma. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége a földi élővilág és ezen belül az emberiség szempontjából. Az emberiségre leselkedő veszélyek. A járványok kialakulása és az ellenük való védekezés módjai.

A forró övezet élővilága

A trópusi esőerdők előfordulása, környezeti adottságai. Egy trópusi esőerdő jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A trópusi esőerdők jelentősége a bioszférában, pusztulásuk okai és védelmük. A szavannák előfordulása, környezeti adottságai. Egy szavanna jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A sivatagos területek környezeti adottságai, övezetes előfordulása. A sivatagos területek jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. Az elsivatagosodás jelensége, veszélyei.

A mérsékelt övezet élővilága

A mediterrán területek környezeti adottságai, előfordulása, néhány itt honos élőlény jellemzése. A lomberdők előfordulása, környezeti adottságai. Egy lomberdő jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A füves puszták előfordulása, környezeti adottságai. Egy füves puszta jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. 96

BIOLÓGIA

A tajgaerdők előfordulása, környezeti adottságai, jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A lomberdők és tajgaerdők pusztulása és védelme. A hideg övezet élővilága

A tundrák előfordulása, környezeti adottságai, a tundra jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A sarkvidékek környezeti adottságai, a sarkvidékek jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben.

A hegyvidékek élővilága

A környezeti viszonyok és az élővilág elrendeződésének függőleges övezetessége.

A tengerek és tengerpartok élővilága

A tengerpartok jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A partközeli és a nyílt vizek, valamint a mélytengerek környezeti adottságai, legfontosabb élőlényeinek jellemzői és szerepe az életközösségben. A tengerek és óceánok szennyeződésének következményei és a megelőzés lehetőségei.

Az élőlények rendszerezése A rendszerezés

A rendszerezés elvei, a természetes rendszer. A legfontosabb rendszertani kategóriák.

A sejtmagnélküliek és a sejtmagvas egysejtűek

A baktériumok, a növényi és állati életmódot folytató egysejtűek általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük.

A gombák

A gombák általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük.

A növények

A növények általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű növények: a moszatok, a zuzmók, a mohák, a harasztok. A nyitvatermők törzse. A zárvatermők törzse, ezen belül a kétszikűek és az egyszikűek osztályai.

Az állatok

Az állatok általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű állatok: a szivacsok, a csalánozók, a gyűrűsférgek, a puhatestűek, az ízeltlábúak jellemzői. A gerincesek törzse és ezen belül a halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök jellemzői.

A továbbhaladás feltételei Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját. Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit. Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Ismerjék meg az ökológiai alapfogalmakat, a környezeti tényezők hatását az élővilágra. Ismerjék meg a legjellemzőbb élőhelytípusokat, s azok ökológiai összefüggéseit. Vegyék észre az anyagforgalom és az energiaáramlás közti összefüggéseket Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. Ismerjék, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére, ezekről beszámolót tartani változatos formában Legyenek képesek egyszerű talaj- és vízvizsgálatok elvégzésére. A határozókönyvek használatára

8.7.

BIOLÓGIA 8. ÉVFOLYAM

Óraszám: Iskolai: 56 óra Cél − − − − − −

Az emberi szervezet megismerésén keresztül tudatosuljon a tanulóban az egészségmegelőzés fontossága, tegyen gyakorlati lépéseket saját maga egészséges életmódjának kialakítására! Legyen képes a tanult ismeretek és példák alapján a helyes életritmus kialakítására! Az emberi szaporodás élettani alapjainak megismerése révén jussanak el a helyes szexuális magatartás és életmód belsővé válásáig! Alakuljon ki az egészségtudatos magatartás és az időben való orvoshoz fordulás belső szüksége! A tananyag kijelölésének indoklása: A tanulók számára kidolgozott tartalom megfelel életkori, pszichológiai sajátosságaikból eredő természetes kíváncsiságuknak. 97

BIOLÓGIA

−

A kauzalitás előtérbe állításával a tantervi ismereteken túl nagy lehetőség kínálkozik a helyes életmódra való nevelésre is. Alkalmazott tanítási módszerek: − Tanári magyarázat − Bemutató kísérletek − Tanulói kísérletek − Videofilmek, filmrészletek vetítése − Meghívott szakorvos, védőnő felvilágosító előadása − Ismerje az élő egyed szerveződési szintjeit! − Legyen képes a mikroszkóppal egyszerű szövettípusok felismerésére Belépő tevékenységformák A tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak értelmezése, szakszerű használata. Az emberi szervezet egészének és részeinek bemutatása, jellemzése. Az ember legfontosabb szöveteinek, szerveinek, szervrendszereinek felépítése és működése közötti kapcsolat felismerése. Az egyes szervek, szervrendszerek működésének értelmezése a szervezet egészének szempontjából. Önálló információgyűjtés és feldolgozás az emberi szervezet működéséről (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.). Az ember életmódja és egészségi állapota, illetve az egészségi állapota és a környezet közti kapcsolat elemzése. Önálló tanulói kiselőadások készítése pl. a korszerű táplálkozásról, az egészségkárosító anyagokról, élvezeti szerekről, szenvedélybetegségekről (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat). Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt fontosabb hatásainak megismerése. A mozgásformák, a szervrendszer ismeretében egészséges életmódra nevelés Az öröklődés és az egészség közötti kapcsolat megismerése, az öröklött kockázatok fogalmának megértése. Egyszerű élettani megfigyelések és vizsgálatok önálló elvégzése. A vizsgálatok eredményeinek, tapasztalatainak dokumentálása és értékelése. Témakör

Tartalom, Cél

Feldolgozás módszere, követelmény

Az emberi szervezet felépítése és működése Az emberi test szerveződése

Szerveződési szintek: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet. Az ember sejtjeinek közös jellemzői. A hámszövetek, a kötő- és támasztószövetek, az izomszövetek, valamint idegszövet felépítése és funkciója.

Az emberi bőr A bőr szerkezetének és funkciójának összefüggései. A bőr sérülései, védelme, bőrápolás. Cél Az altémákon keresztül az emberi bőr részeinek megismerése, bőrünk működése. A helyes bőrápolás elsajátítása, az elváltozások, a betegségek megelőzésére nevelés.

A mozgás

A csontok felépítése, kapcsolódása és funkciói. Az izmok részei, rögzülése és funkciói. A rendszeres mozgás fontossága, a mozgásszegény életmód következményei. Cél A mozgásformák, a szervrendszer ismeretében egészséges életmódra nevelés A téma feldolgozása során a tanuló ismerje a legfontosabb csontokat, izmokat.

98

tanári magyarázat mikroszkópi gyakorlat videófilm vetítés(MPI Mese az élet rejtett csodáiról 1. A sejt /05-22/)

A hám, irha, bőralja fogalmának ismerete A nyálkahártya A faggyú és a verejtékmirigy A helyes bőrápolás A legjellemzőbb bőr- és körömbetegségek A helyes haj és körömápolás fontossága A hám, irha, bőralja fogalmának ismerete A nyálkahártya A faggyú és a verejtékmirigy A helyes bőrápolás A legjellemzőbb bőr- és körömbetegségek A helyes haj és körömápolás fontossága Követelmény A tanuló ismerje: Az emberi test legfontosabb csontjait, izomtípusait, az izület részeit, tudja ezeket megmutatni saját testén! A csontváz illetve a torzó segítségével legyen képes a tanult

BIOLÓGIA

Tartalom A csontváz A vázizomzat A csontok alakja és szerkezete A csontszövet, porcszövet, ínszövet M. A szövetek vizsgálata és felismerésük gyakorlása A mozgás szervrendszerének betegségei

A táplálkozás

A táplálkozás szerveinek elhelyezkedése. A táplálkozás funkciója a szervezet fenntartásában. A bélcsatorna szerkezete és működése. A legfontosabb tápanyagok. A vitaminok. A táplálkozás higiénéje és az egészséges táplálkozás. Cél: A táplálkozás szervrendszerének, a táplálék útjának a megismerése, helyes táplálkozási szokások kialakítása. Feltárni a szervrendszer betegségeit - közösen javaslatokat kidolgozni a megelőzésre.

A légzés

A légzés szerveinek elhelyezkedése. A légzés funkciója a szervezet fenntartásában. A légutak, a tüdő szerkezete és működése, a hangadás. A légcsere és a gázcsere. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, légzésvédelem, a dohányzás káros hatásai. Cél Legyen kialakult fogalmi rendszere a légzés szervrendszeréről, az egyes szervek működéséről! A működés ismeretében legyenek képesek a betegségek felismerésére, megelőzésére! A légzés folyamatának ismerete jelentsen szilárd alapot az egészséges életmódra való törekvéshez!

99

csontok, izmok, izületek bemutatására! Ismerje az aktív illetve a passzív rész fogalmát! Tudja a csontok és az izmok belső szerkezeti felépítését, működésük egyszerű elvét! Legyen képes felismerni a mikroszkópi metszeteken a csontés az izomszövetet, a porcszövetet, tudja ezeket lerajzolni! Ismerje a tanuló a szervrendszer betegségeit, a sérülések, balesetek megelőzésének szabályait! Követelmény A tanuló ismerje és tudja nevén nevezni a legfontosabb tápanyagainkat! Ismerje a vitaminokat, azok szerepét, tudja megnevezni, melyik vitamin miben található leginkább! Tudja önállóan lerajzolni az emberi fog szerkezetét, ismerje néhány emlősállat és az ember fogképletét! Ismerje a fogtípusokat! Ismerje az emberi bélcsatorna szakaszait, tudja felsorolni az emésztőmirigyeket, az emésztőnedveket és hatásaikat! Legyen képes a bélcsatorna felszívó szerepének a megértésére! Legyen képes felismerni a szervrendszer legfontosabb betegségeit, ezek megelőzésének módjáról alakuljon ki világos elképzelése, ismerete! Legyen képes egyszerű vizsgálatok, kísérletek elvégzésére! Követelmény A tanuló ismerje: A légzés szervrendszerének részeit! Legyen képes felsorolni a levegő útját, a légcső és a tüdő részeit, a kiés belégzés mechanizmusát! Ismerje a hangképző szerv működését! Legyen képes az ok-okozati összefüggések felismerésére! Ismerje a légzés szervrendszerének legfontosabb és leggyakoribb betegségeit, legyen képes az enyhébb betegségek tüneti felismerésére! Tudja mérlegelni a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait, saját egészségét alapul véve! Tudjon érvelni a légszennyezés egészségkárosító hatásai ellen! Tudja felismerni az emberi tevékenységnek a környezetre (levegőre) gyakorolt hatásainak

BIOLÓGIA

előnyeit, hátrányait, helyi és globális szinten egyaránt! A keringés

A keringés szerepe a szervezet fenntartásában. A keringési rendszer részei. A vér összetétele, vércsoportok. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése. Védekezés a kórokozók ellen. Cél A keringési szervrendszer megismerése Vérünk összetételének és a vér funkcióinak ismerete A szervrendszer legfontosabb betegségeinek megismerése A betegségek megelőzésére való nevelés

Követelmény A tanuló ismerje: A keringési szervrendszer részeit, az ember keringési rendszereit! Tudja az egyes szakaszok, részek nevét! Ismerje a szív részeit, a vérköröket, tudja a kis- és a nagyvérkör útját, funkcióját! Ismerje a legfontosabb vércsoportokat, a véradás jelentőségét! Legyen tájékozott a legfontosabb keringési szervrendszeri betegségekről! Ismerje az AIDS-fogalmát, az ellene való védekezést, jelentőségét! Legyen jártas egyszerű sérülések ellátásának ismeretében, gyakorlati alkalmazásában!

A kiválasztás

A kiválasztó működés jelentősége. A kiválasztás szervei és ezek működése. Cél Az ember kiválasztó szervrendszerének megismerésén keresztül a betegségek megelőzésére nevelés. Céltudatos életmóddal lehetőség szerint előzze meg a betegségek kialakulását.

Követelmény A tanuló ismerje : A kiválasztó szervrendszer részeit, értse a működés folyamatát! Lássa összefüggésében a keringési rendszer nélküli és a keringési rendszerben történő anyagszállítás közötti különbséget, illetve a kiválasztás fontosságát! Tudja a szervrendszer leggyakoribb betegségeit, ismerje megelőzésük módját! Legyen képes egészségtudatos magatartás kialakítására! Legyen jártas könyvek, népszerűsítő kiadványok alapján is különböző ismeretek elsajátításában! Legyen képes az anyagcserében résztvevő legfontosabb anyagok egyszerű tanulókísérleti kimutatására!

A férfiak ivarszervei és ezek működése. A nők ivarszervei és ezek működése, az ivari ciklus. A szaporodás Az ember nemi élete, a fogamzásgátlás. A terhesség kialakulása és eseményei, a szülés. Az ivarszervek higiénéje, a nemi úton terjedő betegségek megelőzése. Az öröklődés és az egészség közötti kapcsolat, öröklött kockázat. Cél Az életkorral járó természetes kiváncsiság természettudományos, világos magyarázattal való kielégítése. Tudatosuljon a serdülőkori tanulókban, hogy szaporító szervrendszerünk nem azonos ütemben fejlődik a többi szervrendszerrel! Ébredjen rá a serdülőkori szexuális élet veszélyeire! Értse meg a nemi élet és a születésszabályozás közötti összefüggéseket! Alakuljon ki a téma tárgyalása után fokozott személyi 100

Követelmény A tanuló ismerje: Az ember ivarszerveinek nevét, a szaporító szervrendszer felépítését! Az ivarsejtek kialakulását, a megtermékenyítés folyamatát! Tudja összehasonlítani az előzőekben tanult állatok és az ember szaporító szervrendszerének felépítését, működését! Ismerje a menstruációs ciklus lényegét! Ismerje a fogamzásgátlás leggyakoribb módjait! Ismerje a téma biológiai és társadalmi érettség közötti összefüggéseit! Legyen képes a reproduktív szervek higiénéjére, tudatosuljon benne a tisztálkodás fontossága!

BIOLÓGIA

higiénéje!

Ismerje a leggyakoribb nemibetegségeket, azok tüneteit, elkerülésük módját!

Az ember Az embrionális fejlődés főbb jellemzői. egyedfejlődése A posztembrionális fejlődés főbb jellemzői. A fejlődési szakaszok főbb egészségügyi problémái. Cél Folyamatában értse a zigóta barázdálódásának folyamatát. A növekedés és az egyedfejlődés szakaszainak ismeretében értse és gyakorlati példákon tudja bemutatni a leggyakoribb egészségügyi problémákat.

Követelmény Tudja megkülönböztetni a fejlődést a növekedéstől! Értse a magzat fejlődésének időtartamát, főbb állomásait! Értse a szülés folyamatát, az emlősök szaporodásának lényegét! Ismerje fel, hogy a növekedés és a fejlődés összefüggésben van! Ismerje fel a születés utáni életszakaszok, majd a halál természetes biológiai folyamatát! Ismerje a leggyakoribb egészségügyi problémákat

Idegi és hormonális szabályozás

Követelmény A tanuló ismerje: A központi idegrendszer szabályozó működését! Ismerje a környéki (zsigeri) idegrendszer működését, elhelyezkedését! Tudja az agykéreg alapvető működési mechanizmusát! Ismerje fel, tudja lerajzolni és elemezni az idegsejtet, annak részeit! Ismerje a reflexközt, a feltétlen és a feltételes reflexeket- példák segítségével is tudja bemutatni, ismerje a köztük lévő különbségeket! Ismerje a legfontosabb belsőelválasztású mirigy nevét, hormonjaik hatását, az agyalapi mirigy szabályozó működését! Ismerje az érzékszervek felépítését, működési mechanizmusuk alapjait! Értse meg az inger és az ingerület fogalmát, tudja megmagyarázni a receptor fogalmát, az ingerületvezetést! Ismerje a szervrendszer legfontosabb betegségeit! Értse meg a szervrendszerre károsan ható, működését negatívan befolyásoló élvezeti és kábítószerek önpusztító hatását és társadalmi veszélyességét!

A szabályozó működés jelentősége a szervezet fenntartásában. A látás és a hallás szerveinek főbb jellemzői és működése; az íz és a szag érzékelése, a bőrérzékelés. Az idegrendszer tagolódása, akaratlagos és akarattól független működése. A lelki egészség. Az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti és kábítószerek káros hatása, szenvedélybetegségek. Kockázatok és veszélyek felismerése és kivédése. A hormonrendszer főbb jellemzői. Néhány belső elválasztású mirigy és hormonja, valamint ezek hatásai. Cél A tanulóban alakuljon ki helyes kép az idegrendszer felépítéséről! Összefüggéseiben lássa a hormonális és az idegi szabályozás alapjait, ismerje a leggyakoribb betegségeket! Ismerje fel az ideg- és hormonrendszerre ható élvezeti szerek és hormonális készítmények káros hatását, a káros hatások elkerülésének pszichoszomatikus lehetőségeit, a mentálhigiéné fontosságát!

Kutatók munkássága (Kiegészítő téma) Cél − A tanuló kapjon ismeretet, pozitív példákat az ember testfelépítésének, életműködésének, betegségeinek megismerésében meghatározó jelentőségű kutatók, tudósok munkásságáról! − Álljanak példaképül munkásságuk emberi kitartásuk révén az ifjúságnak! Követelmény − A tanuló ismerje: − Leonardo Da Vinci − Vesalius, Koch, Pasteur − Harvey 101

BIOLÓGIA

− Pavlov − Szent Györgyi Albert − Semmelweis Ignác − Korányi Frigyes munkásságát. A feldolgozás módszere: − Tankönyv, olvasmányélmények − Könyvtárhasználat (Kovács István: A biológia és a környezetvédelem úttörői. KTM. Bp. 1984.) Értékelés − Tanulói kiselőadások (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat) − Esszék értékelése Továbbhaladás feltétele A tanuló ismerje: − Az élőlények legkisebb alaki és működési egységét, a sejtet! − Ismerje az élő egyed szerveződési szintjeit! − Legyen képes a mikroszkóppal egyszerű szövettípusok felismerésére! • A mikroszkóp gyakorlati használata • Az ember bőrének részeit, funkcióit, a rétegek egyes alkotóit! − Ismerje a nyálkahártya fogalmát! − Legyen képes a bőr betegségeinek felismerésére, a helyes neveléssel váljék tevékenysége részéve a preventív jellegű életmód! − Az emberi test legfontosabb csontjait, izomtípusait, az izület részeit, tudja ezeket megmutatni saját testén! − A csontváz illetve a torzó segítségével legyen képes a tanult csontok, izmok, izületek bemutatására! − Ismerje az aktív illetve a passzív rész fogalmát! Tudja: − a csontok és az izmok belső szerkezeti felépítését, működésük egyszerű elvét! − a mozgás, a táplálkozás, a légzés, a keringés a kiválasztás szervrendszereit, működésüket, egységüket; − a szaporító-szervrendszer részeit, valamint a szabályozó szervrendszer részeit! − Ismerje a tanuló a szervrendszer betegségeit, a sérülések, balesetek megelőzésének szabályait! Legyen képes: − tudásáról önállóan, összefüggően számot adni; − Értse a táplálkozás és a légzés, a kiválasztás és az anyagszállítás összefüggésrendszerét, a részfolyamatok elválaszthatatlanságát!

102

KÉMIA

9. KÉMIA Óraszám 7. évfolyam: 1,5 óra/hét (56 óra) 8. évfolyam: 1,5 óra/hét (56 óra) CÉL A szükséges reáltudományos műveltség megalapozása. A mindennapok tapasztalataira építve, az anyagi világ felépítésének és működésének megismertetése. A természettudományos tárgyak közti kapcsolat megvilágítása. Az elmélet és a gyakorlat közti kapcsolat fontosságának hangsúlyozása. Az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az élettelen és az élő anyag, illetve az ember és környezete közti szoros kapcsolat felismertetése. A természet megszerettetése, a szűkebb környezet adottságainak bemutatása, a helyi gondok megvilágítása a globális problémák szemszögéből. A környezettel szemben felelős magatartás kialakítása. Eredményes tanulási technikákat ismertessük meg és adjunk segítséget ezek elsajátítására, rendszeres használatára, kiemelten a kooperatív tanulási technikát. A környezetünkben előforduló természetes eredetű és mesterségesen előállított anyagok különféle tulajdonságainak bemutatása, előfordulásuk, előállításuk, felhasználási lehetőségeik, valamint környezeti hatásaik bemutatása. A legfontosabb kémiai folyamatok, fogalmak, összefüggések és törvények megvilágítása. A tantárgy szaknyelvének, jelrendszerének és megismerési módszereinek elsajátítása. A tanulók minél több irányú képességeinek fejlesztése, a tantárgy jellegéből adódó tág fogalmak kihasználása. A környezeti problémák ismertetése, a megoldási módok tágyalása során a felnövekvő nemzedék környezettudatos gondolkodásmódjának kialakítása. 9.2.

KIEMELT KÖZÖS KÖVETELMÉNY

E tanterv fő célja a gyakorlat- és környezetcentrikusság kialakítása, szem előtt tartva a kellő megalapozottságú elméleti ismeretek iránti igényt. E tények, fogalmak, összefüggések stb.megtanítása sok kísérletre kell, hogy épüljön, hiszen a személyes élmények, a praktikus ismeretek vonzóbbá teszik a tantárgyat. Az ellenőrzés nemcsak szóbeli és írásbeli elemekből áll, hanem megjelenik benne a gyakorlat (kísérletek bemutatása, modellezés) és az önálló ismeretszerzés (kiselőadások) is. 9.3.

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNY

A természettudományos nevelés és képzés eredményeként a tanulóknak képessé kell válniuk arra, hogy a képzés során használt megismerési módszereket egyénileg alkalmazni tudják, tehát: *tudjanak megfigyelni, *megfigyeléseikről jegyzeteket készíteni, *méréseket végezni, *eredményeiket táblázatba foglalni, illetve grafikonon ábrázolni, *tapasztalataikat értékelni, *következtetéseket levonni! Legyenek tisztában az egyszerű eszközök és műszerek használatával, ezekkel tudjanak egyszerű vizsgálatokat és kísérleteket végezni! Használva a szaktudomány nyelvét legyenek képesek ismereteiket elmondani, s a legfontosabb fogalmakat definiálni! Új ismeretek elsajátításakor tudjanak rámutatni a más tantárgyakban tanultakkal való kapcsolódási pontokra! Tudjanak tájékozódni a környezetükben előforduló legfontosabb anyagok között, ismerjék azok alapvető tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit! Szerezzenek jártasságot a műveltségi területen belüli ismeretek gyakorlati alkalmazásában! Legyenek tisztában az egészség fő kritériumaival, s tudják használni az az egészséges életmóddal foglalkozó ismeretterjesztő szakirodalmat! Ismerjék fel az élőlény és élő, illetve élettelen környezetének kölcsönhatását! Váljanak cselekvő részesekké lakóhelyük környezet - és természtvédelmi problémáinak megoldásában! A tanuló − vegye észre a közvetlen és a tágabb környezetében zajló kémiai folyamatokat; − életkori sajátosságainak megfelelően legyen képes önálló megfigyelésre, kísérletvégzésre; − az így szerzett tapasztalatokat tudja értelmezni, lejegyezni, ábrázolni, modellezni, s a meglévő ismereteinek rendszerébe helyezni; − legyen képes gondolatait elmondani, törekedjen azok szabatos megfogalmazására; − ismerje a kémia legfontosabb tényeit, összefüggéseit, s lássa be az elmélet és a mindennapi életben való alkalmazás szoros kapcsolatát; 103

KÉMIA

− − 9.4.

szerezzen jártasságot táblázatok, grafikonok használatában és készítésében; ismerje az ide vonatkozó legfontosabb tudományos eredményeket elért kutatók munkásságát, kiemelten a magyar tudósokat!

ÉRTÉKELÉS −

A 7. osztályban a kémiai jelenségek, kísérletek megfigyelése, szóbeli értelmezése a legfontosabb. Elvárható az önálló felelet, a szakszavak pontos használata, amely a beszédkészség fejlesztése miatt nagyon fontos. − A 8. osztályban már tudni kell írásban feladatokat megoldani, tesztjellegű dolgozatokat készíteni. Ismerni kell logikai összefüggéseket, kémiai reakcióegyenletek megoldását. − Pontos mérce a jelesről: a tanult anyag értelmes elmondása, a gyakorlati alkalmazások ismerete és az összefüggések alkalmazása. Az elégséges feltétele: a továbbhaladás feltételeinek teljesítése. A tanulók értékelésének módjai: Írásbeli számonkérést témakörönként legalább egyszer végzünk, szóbeli és gyakorlati számonkérést félévenként legalább egyszer (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat).. Szóbeli (hallássérült és beszédfogyatékos tanulók esetében egyéni elbírálás alapján): − önálló, összefüggő felelet; − kísérletek elmondása, elemzése; − fogalmak, definíciók, törvényszerűségek elmondása; − gyűjtőmunka ismertetése; − lényegkiemelés: felelet kérdések alapján. Írásbeli: − a tananyag reproduktív és produktív felidézése; − kísérletek leírása, elemzése; − számítási feladatok megoldása; Az írásbeli ellenőrzésnél az alábbi ponthatárokat alkalmazzuk: 0 30% elégtelen (1) 31 50% elégséges (2) 51 75% közepes (3) 76 90% jó (4) 91 100% jeles (5) Gyakorlati: − kísérletek, mérések elvégzése, elemzése alapján, azokban a témakörökben, amelyekben a tanulóknak megfelelő lehetőségük volt a gyakorlásra; − kiselőadások készítése (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat) Az ellenőrzés súlypontjai: − A továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb kémiai jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése. − Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése. − Az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése. − A továbbhaladás feltétele: a kerettanterv minimum követelményeinek a teljesítése. − Tematikus mérések: minden tanév végén szintfelmérő. − Versenyek értékelése: házi, kerületi, budapesti és országos versenyek. Hallássérült és beszédfogyatékos tanulók integrációja A hallássérült és a beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során fellépő fejlesztési feladatok A nyelvi kommunikációjukban és megismerő tevékenységükben akadályozott siket tanulókat gyakorlati tevékenykedtetéssel juttassa olyan alkalmazható ismeretek birtokába, melyek konvertálhatók a természeti környezet, a viszonylatok, összefüggések felismeréséhez. A tananyag követelménye és az értékelés nem tér el. A tanulásszervezés során figyelembe veendő szempontok: − Fokozottan figyelünk az órai vázlat meglétére, tartalmi megfelelőségére − Még alaposabban ellenőrizzük, hogy pontosan megértették-e a tanult fogalmakat − Nagy hangsúlyt fektetünk a szókincse fejlesztésére − Előnyben részesítjük az írásbeli számonkérést − Esetlegesen tanulópárt rendelünk mellé, különös tekintettel a csoportmunkákra 9.5.

TANULMÁNYI SEGÉDLETEK

Tankönyv: legyen a kerettanterv követelményei szerint felépülő, ismeretanyagában és módszereiben a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő szintű, használjon sokféle ismeretközlő eljárást. Tanulói segédletek: Balázs Lórántné: Kémiai kísérletek. Móra Könyvkiadó, Bp. 1986. 104

KÉMIA

D. Lazarov-J. Lilov: Kalandozások a kémia birodalmában. Mora Könyvkiadó, Bp. 1980. Képes gyermeklexikon. Aquila Kiadó, 1994. Természettudományi kislexikon: I. II. Akadémiai Kiadó, Bp. 1989. Dr. Balázs Lóránt: A kémia története I. II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1996. Dr. Nádai Magdolna: Földanyai gondok (biológia) Móra Kiadó, Bp., 1996. Tanári segédletek: Rózsahegyi Márta- Wajand Judit: Kémia itt, kémia ott, kémia mindenhol! Nemzeti Tankönyvkiadó, ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 1995. Rózsahegyi Márta- Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Bp. 1994. Példatárak: Kecskés Andrásné-Nagy Zsuzsa-Rozgonyi Jánosné-Vida Mihályné: Kémiai feladatgyűjtemény. 8. osztály. Tankönyvkiadó, Budapest Kecskés Andrásné-Nagy Zsuzsa-Rozgonyi Jánosné-Vida Mihályné: Kemiai feladatgyűjtemény 7. osztály. Tankönyvkiadó, Budapest Dr. Kovács Ivánné-Dr. Csányi Csilla: Kémiai példatár és tesztgyűjtemény megoldásokkal 12-15 éveseknek. Calibra Kiadó, Budapest

9.6.

KÉMIA - 7. ÉVFOLYAM

Óraszám: 56 óra Belépő tevékenységformák (amelyekkel, a tanév során először találkoznak a tanulók) A kémiatanulás specialitásai A bemutatott és az önállóan elvégzett kísérletek során előforduló jelenségek, változások sokaságának érzékelése. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. A megismert és önállóan alkalmazott mérőeszközök szakszerű használata. Egyszerű kísérletek önálló, csoportos elvégzése szóbeli utasítások vagy tanári bemutatás alapján. Az elvégzett tanulókísérletek önálló bemutatása. Az egyszerű kérdésekre adott válaszok ismertetése élőbeszédben. A tanult jelenségek értelmezése szóban vagy írásban. Az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és készségek alkalmazása. A kémiai mérő-, modellező és oktatóprogramok használata, a hálózatról történő információgyűjtés során. Egyéni és csoportos oktatási-tanulási tevékenységek a CD-n vagy az Interneten elérhető programok használatával. A kémia hatékony elsajátítását segítő tanulás-módszertani eljárások megismerése és gyakorlása. Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények, hetilapok és folyóiratok) használata csoportmunkában. A vizsgált anyagok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságainak felismerése. Önállóan elvégzett feladat önálló kijavítása, pontozása készen kapott megoldás segítségével. A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése és értelmezése. A tanult fogalmakhoz minél több hétköznapi példa keresése, felsorolása. A különböző tűzoltási lehetőségek értelmezése, annak eldöntése, hogy milyen tűzesetben melyik eljárás alkalmazható. Az anyag részecsketermészetével kapcsolatos modellkísérlet vagy kísérlet tapasztalatainak értelmezése, az atom és az atommag méretarányainak érzékeltetése. A megismert ionokat tartalmazó ionvegyületek képletének megállapítása. Egyszerű molekulák összetételének megállapítása, szerkezeti képletének lerajzolása, modelljének elkészítése és elemzése. A használt modell és a valóság kapcsolatának értelmezése. A részecskéket jellemző és a halmazra jellemző tulajdonságok között történő különbségtétel. Egyszerű számítások végzése az anyagok tömegével, anyagmennyiségével és a részecskeszámmal kapcsolatban. Egyszerű számítások végzése az oldatok tömegszázalékos összetételével kapcsolatban. Adott egyenlet alapján a kémiai egyenlet lényegének és a tömegmegmaradás törvényének értelmezése. (A feldolgozás során a természettudományos és matematikai kulcskompetencián, a hatékony önálló tanuláson túl, kooperatív feladatok, projektmunka, drámapedagógia, könyvtár és internethasználat stb. segítségével az anyanyelvi, idegennyelvi (szakkifejezések), szociális és állampolgársági, vállalkozói (kezdeményezőkészség) és a digitális kulcskompetencia, valamint az esztétikai, művészeti tudatosság fejlesztése.)

Cél − − −

A tanuló megismertetése a környezetében előforduló anyagok legfontosabb tulajdonságaival, a körülötte lejátszódó kémiai folyamatokkal. Az érdeklődés felkeltése érdekes tanári és tanulói kísérletek segítségével. Az alapvető laboratóriumi eszközök használatának, s az ezekkel végezhető egyszerű eljárásoknak az elsajátítása. 105

KÉMIA

−

Az atomszerkezeti ismeretek tárgyalása során az anyag részecsketermészetének megismertetése, valamint annak bemutatása, hogy a tudomány mai állása fejlődés eredménye. − Az önálló ismeretszerzés és könyvtárhasználat igényének felkeltése. − Munkásságuk révén a témához kapcsolható tudósok eredményeinek megismerése. − A gondolkodási műveletekben való jártasság fejlesztése az elsajátítandó kémiai fogalmak és törvényszerűségek feldolgozása során. − ismerje a méregjelet, s körültekintően használja az ilyen jelzésű anyagokat a hétköznapok során; - törekedjen a háztartásban és a ház körül alkalmazott vegyi anyagok és az energia takarékos felhasználására; Követelmény A tanuló − − − − − − − − − − −

szerezzen jártasságot az egyszerű laboratóriumi eszközök használatában; legyen fegyelmezett a tanulókísérletek végzése során; ismerje meg környezetének legfontosabb anyagait; tudja tapasztalatait megfelelően elmondani, legyen képes rögzíteni a megismert tulajdonságokat és változásokat megadott szempontok alapján; értse meg, hogy a levegő és a víz létünk alapja, törekedjék mikrokörnyezetében ezek tisztaságának megőrzésére; igyekezzen mértéktartóan bánni a vegyszerekkel mind az iskolában, mind otthon; legyen tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről, a részecskék kölcsönhatásairól; legyen képes a részecskék felépítését, kapcsolódási módjait modellel értelmezni; szerezzen jártasságot a kémiai jelrendszer használatában, legyen képes azok mennyiségi jelentéseit numerikus formában megjeleníteni; tudjon különböző lexikonokat önállóan használni!

Tartalom(Dőlt betűvel kiemelve a minimális továbbhaladás feltétele) 9.6.1.

BEVEZETÉS

A kémia tárgya - helye a tudományok rendszerében, a kémia története, alkímia, iatrokémia,tudományos kémia /kiselőadások/ A kémia jelentősége, helye a mindennapokban A kémia megismerési módszerei: anyagvizsgálat, kísérletek,vegyszerek és tárolásuk,balesetvédelmi rendszabályok,alapvető laboratóriumi eljárások Tudománytörténet: A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. A tudomány fejlődése Cél − − − − − −

A kémia elhelyezése a tudományok rendszerében. A kémia történetének áttekintése kapcsán annak megértetése, hogy az emberek életét megkönnyítette a tudomány ismereteinek és eljárásainak bővülése és tökéletesedése. Lexikonok, enciklopédiák használatának gyakorlása. Annak felismertetése, hogy környezetünk anyagai és folyamatai kapcsolatban állnak a kémiával. Laboratóriumi eszközök és alkalmazásaik megismertetése, balesetvédelmi rendszabályok elsajátíttatása. Látványos kísérletek révén az órák érdekesebbé, a tantárgy vonzóbbá tétele; ezek rögzítésével a laboratóriumi vizsgálatok és kísérletek lejegyzésének gyakorlása (rajz, szöveg).

Követelmény A tanuló − tudja elhelyezni a kémiát a tudományok között; − ismerje a kémia történetének nagy korszakait, tudjon 1-2 példát mondani különböző korokhoz vagy népekhez kapcsolódó kémiai vonatkozású felfedezésekre; − tudjon megadott témában szócikkeket keresni lexikonokból, az ott fellelt ismeretek közül legyen képes a szükségeset kiemelni, s néhány szóban vagy mondatban összefoglalni; − legyen képes közvetlen környezetéből anyagokat, esetleg kémiai folyamatokat sorolni; − ismerje fel vagy nevezze meg a laboratóriumi eszközöket, tudjon kémcsőben és főzőpohárban szakszerűen folyadékot melegíteni; − legyen tisztában az alapvető balesetvédelmi rendszabályokkal; − a tanári bemutató kísérleteket tudja lerajzolni, szükség esetén szómagyarázattal ellátni, a tapasztalatokat írásban rögzíteni! Értékelés tárgya − Az órai aktivitás, eszközhasználat, kiselőadások értékelése. − A bemutatott kísérletek ismertetése, értelmezése szóban. 106

KÉMIA

Feltételek Alapvető laboratóriumi eszközök: kémcső, főzőpohár, üvegkád, gömb-, álló- és Erlenmeyer-lombik, mérőhenger, gázfejlesztő készülék, tölcsér, porceláncsésze és háromszög; dörzsmozsár, kémcsőfogó, tégelyfogó, kémcsőállvány, Bunsenállvány, vasháromláb, azbesztes drótháló, égetőkanál, borszeszégő, Bunsen-égő, mérleg, súlykészlet, szűrőpapír, tálca, törlőkendő, vegyszereskanál, tűzoltóhomok. Vegyszerek, néhány - konyhában és takarítás során használt - anyag. Irodalomajánlás a kiselőadásokhoz. 9.6.2.

KÉMIAI ALAPISMERETEK

Tartalom (Dőlt betűvel kiemelve a továbbhaladás feltétele) Anyagvizsgálat:,háztartási vegyszerek,élelmiszerek, kezelés, tárolás, felhasználás, a fizikai és a kémiai változás Szilárd, cseppfolyós, légnemű anyagok tulajdonságai A szublimáció A kölcsönhatásokat kísérő energiaváltozások –(exoterm, endoterm)-ábrázolásuk A levegő:összetétele, szennyező anyagok, tisztaságának védelme Az égés: fajtái, feltételei, a tűzoltás, foszfor Tűzoltás: A különböző tűzoltási lehetőségek értelmezése, annak eldöntése, hogy milyen tűzesetben melyik eljárás alkalmazható. Energiaforrások: nem megújuló -ásványi és mesterséges szenek, földgáz és a kőolaj, megújuló energiaforrások, táplálékaink, mint energiaforrások és tápanyagaink A víz: tulajdonságok, jelentőség,a természetes vizek összetétele, leggyakoribb szennyeződései tisztaságának védelme A kémiai reakció: fogalma, az egyesülés és a bomlás

Cél -

-

A közvetlen környezetben található háztartási vegyszerek és élelmiszerek vizsgálata során a kémiai anyagvizsgálatok és kísérletek munkamódszereinek megismerése. Anyagismeret szerzése. A természetes anyagok és vegyipari termékek sokfélesége, tulajdonságaik, jellemzésük, csoportosításuk különböző szempontok szerint. (Kooperatív feladatok, az anyanyelvi, és a digitális kulcskompetencia fejlesztése.) Szervetlen és szerves anyagok. Szakkifejezések ismerete, az idegennyelvi kulcskompetencia fejlesztése A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a problémafölvetésből- és megoldásból kiinduló ismeretszerzés által. Igény keltése a gyermekben a környezetét ért károsodások okainak keresésére; a személyes felelősség kialakítása, cselekvési lehetőségek keresése a problémák orvoslására.

Követelmény A tanuló ismerje a vizsgált anyagok főbb tulajdonságait; legyen tisztában a háztartási vegyszerek takarékos és szakszerű felhasználásával, tudja értelmezni ezek használati utasításait; - tudjon példákat mondani fizikai és kémiai tulajdonságokra (értse a kettő közötti különbséget), illetve tudja megkülönböztetni a kémiai változásokat más anyagi változásoktól; - ismerje a természetes víz tulajdonságait, összetételét, jelentőségét, leggyakoribb szennyeződéseit; értse meg a víz védelmének fontosságát; gyűjtsön információkat ipari, illetve lakossági vízszennyezésekről; - ismerje az olvadás,forrás, fagyás, párolgás, lecsapódás és szublimáció fogalmait; értse, hogy a kölcsönhatásokat energiaváltozások is kísérik; tudja besorolni a tanult változásokat az exoterm vagy az endoterm változások közé; - értse az energiát adó tápanyagok szerepét az élő szervezetben; - ismerje a levegő százalékos összetételét, az alkotók főbb tulajdonságait, a levegő szerepét az égés során; gyűjtsön információkat leggyakoribb szennyeződéseiről, kísérje figyelemmel a televízióban az erre vonatkozó napi adatokat; - ismerje a legfontosabb környezetvédelmi fogalmakat (szmog, üvegházhatás, savas eső, ózonréteg, vizek öntisztulása, eutrofizáció) - értse elemi szinten a kémiai reakció fogalmát (az anyagok összetétele megváltozik) - a témakör végére legyen képes az elvégzett kísérletek alapján a megismert kémiai reakciókat csoportosítani a résztvevő anyagok száma és energiaváltozás szerint! Értékelés tárgya - A kísérletek önálló bemutatása és elemzése - A tanári bemutató kísérletek ismertetése és elemzése - A megismert anyagok és tulajdonságaik ismertetése -

107

KÉMIA

-

Témazáró dolgozat

Feltételek Háztartási vegyszerek eredeti csomagolásban; televízióból, újságokból származó napi információk a természetes vizek és a levegő szennyezettségéről; A kísérletekhez szükséges eszközök és anyagok

9.6.3.

AZ ANYAGOK ÖSSZETÉTELE

Tartalom (Dőlt betűvel kiemelve a minimális továbbhaladás feltétele) Egyszerű és összetett anyagok: elem, vegyület, keverék, oldat Keverékek: szétválasztási módszerek Oldatok: készítése, összetétele, telített és telítetlen oldat, híg és tömény oldat, oldhatóság, tömegszázalékos összetétel, számítási feladatok, jelentősége a mindennapokban Savas, lúgos és semleges kémhatás, kémhatásvizsgálat indikátorokkal, pH-skála, univerzál-indikátor Desztillált víz: előállítása, alkalmazási lehetőségei Tisztítószerek és testápolószerek pH-jának vizsgálata - bőrre gyakorolt hatásuk.

Cél -

Az anyagok csoportosítása összetétel szerint (egyszerű illetve összetett anyagok). Az elem, vegyület, keverék és oldat fogalmának elsajátíttatása, a köztük lévő különbségek felismerése, majd ez alapján a tanult anyagok besorolása. Az oldatok kapcsán szerzett elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása. A megfelelő szennyvízkezelés fontosságának hangsúlyozása, ennek kapcsán a környezettel szembeni felelős magatartás formálása. A savasság és a lúgosság értelmezése, az ilyen irányú ismeretek szükségességének beláttatása a gyakorlatból vett példák segítségével.

Követelmény A tanuló tudja csoportosítani az anyagokat a korábbi megfigyelésekkel és kísérletekkel megállapított tulajdonságok alapján, ismerje fel a csoportokon belüli hasonlóságokat, s a csoportok közötti különbségeket; - értse az egyszerű és az összetett anyag, az elem, a vegyület és a keverék kifejezéseket, legyen képes az őt körülvevő anyagokat ezen kategóriákban elhelyezni; - ismerje a keverékek és az oldatok szétválasztásának elemi módjait, s értse, hogy milyen tulajdonságbeli különbség az elvi alapja ezeknek, s mikor használható a gyakorlatban; - tudjon példákat mondani arra, hogyan lesznek elemekből vegyületek, vegyületekból keverékek stb; - ismerje az oldott anyag, oldószer és oldat fogalmakat, s tudjon rájuk példákat mondani; - értse a telített és telítetlen oldat közti különbséget, az oldhatóság fogalmát; - legyen képes m %-os összetételt számítani, szerezzen jártasságot a mindennapi életben előforduló oldatok készítési és felhasználási adatainak értelmezésében; - soroljon példákat a desztillált víz alkalmazási lehetőségeire, s értse, miért nem csapvizet használunk ezen célokra; - ismerje a pH fogalmát, legyen képes univerzál - indikátorral megállapítani adott oldat kémhatását; - tudja a háztartási anyagokon és kozmetikumokon szereplő pH adatokból a kémhatást (s egyben a bőrre gyakorolt várható hatást) megállapítani! Értékelés tárgya - A kísérletezőképesség fejlődésének nyomonkövetése - A bemutatókísérletek szóbeli rekonstruálásának, valamint az elvégzett vizsgálatok bemutatásának és elemzésének értékelése - Számítási feladatok ellenőrzése - Témazáró dolgozat -

Feltételek Tisztító- és testápoló szerek eredeti csomagolásban A kísérletekhez és vizsgálatokhoz szükséges laboratóriumi eszközök és anyagok Természetes indikátor készítéséhez vöröskáposzta, cékla Számológép

108

KÉMIA

9.6.4.

BEPILLANTÁS A RÉSZECSKÉK VILÁGÁBA

Tartalom (Dőlt betűvel kiemelve a továbbhaladás minimális feltétele) Az atom - fogalma, szerkezete, a vegyjel, az anyagmennyiség és a mól fogalma, a kémiai jelek mennyiségi értelmezése, elemi részecskék: - név, jel, tömeg, töltés, atomtömeg, radioaktivitás, izotópok; Curie-házaspár; Hevesy György -kiselőadások az elektronszerkezet, kiépülésének szabályai, ábrázolása, elektronhéjak A periódusos rendszer - rendszám, főcsoportszám, periódusszám Mengyelejev – kiselőadás Nemesgázok Kémiai kötések Az ion – keletkezése, külső ekektronhéj, pozitív és negatív ion, elektronleadás és felvétel, neve, jele, töltése, tömege,ionkötés, ionvegyületek A molekula - azonos és különböző atomokból felépülő molekulák, neve, összegképlete, molekulatömeg, kovalens kötés Elemmolekulák: hidrogén-, klór-, oxigén-, kén- és nitrogénmolekula képlete Vegyületmolekulák: víz-, hidrogén-klorid, kén-dioxid, ammónia-, nitrogén-dioxid, szénmonoxid, szén-dioxid molekula képlete Anyagi halmazok, halmazállapotok- szilárd, cseppfolyós, légnemű A kémiai reakcióegyenlet - a tömegmegmaradás törvénye , kémiai egyenlet, redoxi reakciók)

Feltételek Mágnestáblás modellkészlet az atomok elektronhéjának ábrázolásához. periódusos rendszer applikációs kártyák a vegyjelek és képletek játékos gyakoroltatásához számológép a kísérletekhez szükséges laboratóriumi eszközök és anyagok Cél -

Az atom és alkotórészei, az ion és a molekula fogalmának kialakítása, elemi összetételének és jelölésének megtanítása. A periódusos rendszer megismertetése, aminek során be lehet láttatni, hogy kismértékű szerkezeti különbség nagymétékű tulajdonságbeli eltérést takarhat. A periódusos táblázat használatának bemutatása. Jártasság kialakítása a modellek használatában. A reakcióegyenlet-írás elemi lépéseinek elsajátíttatása.

Követelmény A tanuló -

-

-

lássa be, hogy az anyagok láthatatlanul apró részecskékből állnak, amelynek alapegységei az atomok; tudja értelmezni az atom modelljét; ismerje az atom szerkezetét, legyen képe az atommag és az egész atom méret- és tömegviszonyairól; ismerje és tudja használni a leggyakrabban előforduló elemek vegyjelét, értse, hogy a vegyjel elemet és atomot egyaránt jelöl; ismerje az anyagmennyiség mértékegységét - a mólt, értse az anyagmennyiség, a tömeg és a részecskeszám közti összefüggést, és tudjon ezzel kapcsolatos egyszerű számítási feladatokat megoldani; ismerje a proton, a neutron és az elektron jelölését, valamint tömegüket, töltésüket és elhelyezkedésüket az atomban; értse, hogy miért semlegesek az atomok, tudjon atomtömeget számolni. legyen képes az első három periódus atomjainak elektronszerkezetét ábrázolni a periódusos rendszer segítségével; ismerje a periódusos rendszer felépítésének alapelveit, s használja azt az atomok összetételének megállapítására; tudja adott főcsoportos elem elhelyezkedéséről megállapítani, hogy a fémekhez vagy a nemfémekhez tartozik; értse meg a nemesgázok többi elemtől eltérő tulajdonságainak szerkezeti magyarázatát; tudja, hogyan keletkeznek atomokból ionok, ismerje a legfontosabb egyszerű ionok nevét, jelét és töltését, az ionarány és az ionok töltése közti összefüggés felhasználásával legyen képes ionképletet szerkeszteni; ismerje a hidrogén, az oxigén, a nitrogén, a klór, a kén illetve a víz, az ammónia, a hidrogén-klorid, a kén-dioxid, a szén-monoxid, a szén-dioxid és a nitrogén-dioxid nevét és összegképletét; tudja megkülönböztetni az elem- és vegyületmolekulákat; legyen képes az egyszerű molekulák elemi összetételének megállapítására és modellezésére megadott összegképletük alapján; értse a reakcióegyenlet-írás elemi lépéseit, s tudja alkalmazni a reakciók során bekövetkezett változások leírására; tudja megnevezni a reakcióban szereplő anyagokat; értse, hogy az egyenletrendezéskor írt együtthatók nem a reagáló anyagmennyiséget jelölik, hanem azok arányát; legyen képes egyenleteken alapuló egyszerű számítási feladatok megoldására; ismerje meg Dalton, Bohr, Rutherford, Mengyelejev, Pierre és Marie Curie valamint Hevesy György munkásságát! 109

KÉMIA

Az alapfogalmak pontos ismerete, a vegyjelek és képletek elsajátítása, a modellek értelmezése és használata, kiselőadások tartása, számítási feladatok megoldása, a reakcióegyenlet-írás elemi lépései megértése és alkalmazása - Témazáró dolgozat A továbbhaladás feltételei -

A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mutassa be. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Legyen képes a tanult anyagok összetétel szerinti csoportosítására. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Legyen képes egyszerű tudományos népszerűsítő irodalmi részlet értelmezésére, lényegének elmondására. 9.7.

KÉMIA 8. ÉVFOLYAM

Iskolai óraszám: 56 óra Belépő tevékenységformák (amelyekkel, a tanév során először találkoznak a tanulók) Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 7. évfolyam kerettantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket. A baleset (vegyi balesetek) és tűzvédelem szabályainak további tudatosítása, a korosztálynak megfelelő szinten. A lényeges és lényegtelen tapasztalatok megkülönböztetése. Megfigyelések önálló rögzítése: írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. Olyan kísérletek elvégzése folyamatábra vagy leírás alapján, melyek a korábban megismert műveleteket tartalmazzák. Ismeretek kifejtése folyamatos élőbeszédben vagy írott szöveg alkotása a kémiai szakkifejezések pontos használatával. Folyamatábrák, grafikonok, táblázatok, tablók készítése, kísérletek bemutatása és ezek értelmezése szóban. Egy kiválasztott témához kapcsolódó ismeretek gyűjtése az írott, a sugárzott és a digitális médiából, irodalomból. Az összegyűjtött ismeretek csoportosítása, válogatása, rendszerezése, szerkesztése, majd írott vagy szóbeli kifejtésre alkalmas formába öntése az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és képességek felhasználásával. Az elsajátított tanulás-módszertani eljárások alkalmazása és kiegészítse a kémia újabb ismeretköreihez illeszkedő módszerekkel. A természettudományos megismerési módszerek alkalmazása feladathelyzetekben. A környezet terhelését csökkentő lehetőségek említése a mindennapi életből. A takarékosság további tudatosítása, a megújuló energiaforrások használatának jelentősége és a szabályok szerinti cselekvés. A fontosabb összetett ionokat is tartalmazó ionvegyületek képletének megszerkesztése. A tanult vagy a kísérletek során megfigyelt reakciók egyenleteinek megszerkesztése egyszerűbb esetekben. Egyszerű kémiai számítások elvégzése kémiai egyenlet alapján. (A feldolgozás során a természettudományos és matematikai kulcskompetencián, a hatékony önálló tanuláson túl, kooperatív feladatok, projektmunka, drámapedagógia, könyvtár és internethasználat stb. segítségével az anyanyelvi, idegennyelvi (szakkifejezések), szociális és állampolgársági, vállalkozói (kezdeményezőkészség) és a digitális kulcskompetencia, valamint az esztétikai, művészeti tudatosság fejlesztése. Cél -

-

A tanuló megismertetése a legfontosabb elemekkel és szervetlen vegyületekkel. (Az anyagok közötti fontossági sorrendet előfordulásuk gyakorisága, felhasználásuk jelentősége, valamint környezeti és élettani hatásuk szabja meg.) Az előző évfolyamon elsajátított fogalmak mélyítése, a manuális képességek továbbfejlesztése. Az anyagszerkezeti ismeretek bővítése (kötések, halmazok szerkezete). Az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazhatóságának bemutatása. Különböző információhordozók alkalmazása az ismeretszerzésben. Magyar tudósok idevonatkozó tudományos sikereinek ismertetése

Követelmény A tanuló - tudja megkülönböztetni a fémeket és a nemfémeket, s legyen képes helyüket meghatározni a periódusos rendszerben; - értse a fémek és nemfémek hasonló tulajdonságainak okát, tudjon példákat mondani a többitől eltérő tulajdonságú fémekre és nemfémekre; - ismerje a gyakorlati szempontból legjelentősebb elemek és vegyületek alapvető tulajdonságait, előfordulásukat, felhasználásukat, élettani és környezeti hatásukat;

110

KÉMIA

Értékelés -

értse a fontosabb elemek élettani hatásait, ismerje azokat, amelyek feltétlenül szükségesek az élő szervezet működéséhez, s azokat is, amelyek mérgező hatásúak; ismerje az ötvözet fogalmát, jelentőségét, felhasználási lehetőségeit; tudja értelmezni a mindennapi életben előforduló anyagokhoz mellékelt használati utasításokat kémiai szempontból is; ismerje a méregjelet, s körültekintően használja az ilyen jelzésű anyagokat a hétköznapok során; - törekedjen a háztartásban és a ház körül alkalmazott vegyi anyagok és az energia takarékos felhasználására; ismerje a környezetünkben leggyakrabban jelenlévő szennyező anyagokat, ezek forrásait, valamint a környezetkímélő eljárásokat! Az év elején diagnosztizáló értékelés. A tanév során minden téma után formatív értékelés írásban. A nyolcadik évfolyam végén a 7. és a 8. évfolyam követelményeit alapul véve szummatív értékelés.

Tartalom 9.7.1.

A KÉMIAI ALAPISMERETEK ISMÉTLÉSE ÉS RENDSZEREZÉSE

Az anyagok tulajdonságai és változásai Az anyagok csoportosítása Az atomok és elemek Kémiai kötések Anyagi halmazok, halmazállapotok, kémiai reakciók Cél -

Az előző évfolyamban elsajátított elméleti kémiai fogalmak felidézése. A kémiai elemek általános jellemzése és rendszerezése a periódusos rendszer alapján, különös tekintettel a tartalomban kiemelt elemekre. A tulajdonságok periodikus változásának megértetése. Szerkezet és tulajdonság közti kapcsolat beláttatása. A tárgyalt elemek előfordulásának, előállításának, felhasználásának bemutatása, élettani és környezeti hatásuk vizsgálata. A kémiához kapcsolódó kémiatörténeti vonatkozások ismertetése.


ismerje az elemek elhelyezkedését a periódusos rendszerben, fontosabb tulajdonságaikat, előállításukat; általános ismereteit legyen képes alkalmazni egyes elemek jellemzésekor; legyen tisztában a főcsoportokon belüli hasonló és különböző tulajdonságokkal; értelmezze a 7. évfolyamon megismert molekulák atomjainak kapcsolódási módját; gyűjtsön önállóan információkat Irinyi János és Hevesy György munkásságáról, valamint az anyagok felhasználásáról; ismerje fel az összefüggéseket az anyagok tulajdonságai, élettani és környezeti hatása között; egyszerű kísérleti leírásokat értsen meg, s tudjon egyszerű reakciókat utasítás alapján végrehajtani!

Értékelés tárgya - A fogalmak megértése - A szakkifejezések használata - Anyagismeret - Tanulókísérletek végzése és bemutatása - A modellhasználat - Az önálló gyűjtőmunka - A kémiai jelrendszer használata - Az egyenletírás - A példák megoldásának írásbeli ellenőrzése altémánként és a téma végén - Témazáró dolgozat Feltételek mágnestáblás modellkészlet az atomok és az ionok elektronhéjainak ábrázolásához periódusos rendszer térkitöltéses és pálcikamodellek a molekulák szerkezetének értelmezéséhez rácsmodellek applikációs kártyák a kísérletekhez szükséges laboratóriumi eszközök és anyagok 111

KÉMIA

9.7.2.

A NEMFÉMES ELEMEK ÉS VEGYÜLETEIK

Tartalom (Dőlt betűvel kiemelve a minimális továbbhaladás feltétele) Nemfémes elemek és vegyületeik -Nemfémes elemek általános jellemzése -Nemesgázok és a hidrogén -VII. főcsoport elemei és vegyületei (Cl, HCl, NaCl), -VI. főcsoport elemei és vegyületei (O, ózon, víz, vizes oldatok kémhatása, sav-bázis reakciók, közömbösítés, kén, kén oxidjai, kénsav) -V. főcsoport elemei és vegyületei (N, ammónia, salétromsav, P és fontosabb vegyületei, foszforsav) -IV. főcsoport elemei és vegyületei (C, szén oxidjai, szénsav) -A szilicium és vegyületei Cél -

A mindennapi életben leggyakrabban előforduló elemek és vegyületeik jellemzése; tulajdonságaik, előfordulásuk, előállításuk és gyakorlati alkalmazásuk megismerése. A korábban tanult vegyületmolekulák kapcsolódási törvényszerűségeinek megértése, modellezése. Az anyagokkal való megfelelő bánásmód szokásának kialakítása, ennek kapcsán a környezettudatos magatartás erősítése. Az anyagok tulajdonságai és köznapi felhasználásuk közötti összefüggés felismerése. Különböző információhordozók alkalmazása az ismeretszerzésben.


tudja értelmezni a szervetlen elemek és vegyületek tárgyalása során megismert új fogalmakat, s törekedjen ezek szakszerű használatára; ismerje a leggyakrabban előforduló szervetlen vegyületek legjellemzőbb tulajdonságait; néhányuk laboratóriumi és/vagy ipari előállítását; legyen képes egyszerű technológiai folyamatábrák értelmezésére; értse a köznapi vegyületek környezeti és élettani hatását, ismerje fel a legfontosabb tulajdonságok és a legjellemzőbb felhasználási módok közti összefüggéseket; tudja értelmezni a mindennapi életben előforduló anyagokhoz mellékelt használati utasításokat kémiai szempontból is; ismerje a méregjelet, s körültekintően használja az ilyen jelzésű anyagokat a mindennapi életben; gyűjtsön információkat az anyagok felhasználásának lehetőségeiről különböző forrásokból; a tanulókísérletek végzése során ügyeljen a megfelelő anyagkezelésre, a használt vegyszerek összegyűjtésére; az ezzel kapcsolatban szerzett ismereteit hasznosítsa otthoni tevékenységei során is!

Értékelés tárgya - A fogalmak megértése, az összefüggések alkalmazása - A szakkifejezések használata - Anyagismeret - Tanulókísérletek végzése és bemutatása - Az önálló gyűjtőmunka - A kémiai jelrendszer használata - Az egyenletírás - A példák megoldásának írásbeli ellenőrzése altémánként és a téma végén - Témazáró dolgozat Feltételek periódusos rendszer térkitöltéses és pálcikamodellek a molekulák szerkezetének megértéséhez ásványgyűjtemény, ásványhatározó a kísérletekhez szükséges laboratóriumi eszközök és anyagok 9.7.3.

FÉMES ELEMEK ÉS VEGYÜLETEIK

Tartalom (Dőlt betűvel kiemelve a minimális továbbhaladás feltétele) -Fémek általános jellemzése, ötvözetek -A fémek korróziója, korrózióvédelem Az I. főcsoport elemei és vegyületeik -Az alkálifémek és vegyületeik, Na, nátrium-hidroxid, NaCl, nátrium-karbonát 112

KÉMIA

Az II. főcsoport elemei és vegyületeik -Az alkáliföldfémek és vegyületeik (Ca, Mg, kálcium-karbonát, kálcium-szulfát, kálcium-oxid, kálcium-hidroxid) Szerepük az építkezéseken -Vizkeménység, vízlágyítás Az III. főcsoport eleme -Az alumínium (alumínium-hidroxid, Al előállítása) Az óncsoport elemei -Az ón és az ólom A vascsoport elemei -A vas, vasgyártás, acélgyártás A rézcsoport elemei -A réz, az ezüst, az arany A cinkcsoport elemei -A cink, a kadmium, a higany Cél -

A mindennapi életben leggyakrabban előforduló elemek és vegyületeik jellemzése; tulajdonságaik, előfordulásuk, előállításuk és gyakorlati alkalmazásuk megismerése. A korábban tanult vegyületmolekulák kapcsolódási törvényszerűségeinek megértése, modellezése. Az anyagokkal való megfelelő bánásmód szokásának kialakítása, ennek kapcsán a környezettudatos magatartás erősítése. Az anyagok tulajdonságai és köznapi felhasználásuk közötti összefüggés felismerése. Különböző információhordozók alkalmazása az ismeretszerzésben.

Értékelés tárgya A fogalmak megértése, az összefüggések alkalmazása A szakkifejezések használata Anyagismeret Tanulókísérletek végzése és bemutatása Az önálló gyűjtőmunka A kémiai jelrendszer használata Az egyenletírás A példák megoldásának írásbeli ellenőrzése altémánként és a téma végén Témazáró dolgozat Feltételek periódusos rendszer térkitöltéses és pálcikamodellek a molekulák szerkezetének megértéséhez ásványgyűjtemény, ásványhatározó a kísérletekhez szükséges laboratóriumi eszközök és anyagok Követelmény A tanuló -

tudja értelmezni a szervetlen elemek és vegyületek tárgyalása során megismert új fogalmakat, s törekedjen ezek szakszerű használatára; ismerje a leggyakrabban előforduló szervetlen vegyületek legjellemzőbb tulajdonságait; néhányuk laboratóriumi és/vagy ipari előállítását; legyen képes egyszerű technológiai folyamatábrák értelmezésére; értse a köznapi vegyületek környezeti és élettani hatását, ismerje fel a legfontosabb tulajdonságok és a legjellemzőbb felhasználási módok közti összefüggéseket; tudja értelmezni a mindennapi életben előforduló anyagokhoz mellékelt használati utasításokat kémiai szempontból is; ismerje a méregjelet, s körültekintően használja az ilyen jelzésű anyagokat a mindennapi életben; gyűjtsön információkat az anyagok felhasználásának lehetőségeiről különböző forrásokból; a tanulókísérletek végzése során ügyeljen a megfelelő anyagkezelésre, a használt vegyszerek összegyűjtésére; az ezzel kapcsolatban szerzett ismereteit hasznosítsa otthoni tevékenységei során is!

A továbbhaladás feltételei A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Néhány fontos tulajdonság említésével mutassa be a tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba (egyesülés, bomlás). Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Alkalmazza a kémiai biztonságról szóló törvénynek az elvégzett 113

KÉMIA

kísérlet anyagaira vonatkozó előírásait. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit. Legyen képes egyszerű tudományos leírás önálló értelmezésére, felhasználására.

114

FÖLDRAJZ

10. FÖLDRAJZ 10.1.


A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a szűkebb és a tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódásukat szolgálja. Elősegíti, hogy megismerjék a világban elfoglalt helyünket, nemzeti értékeinket, kedvező és kedvezőtlen földrajzi és környezeti adottságainkat. Kialakítja, majd fokozatosan fejleszti a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodását. Ez megköveteli, hogy a tanítás során a jelenségek, folyamatok vizsgálatát kövesse általánosítás és az összefüggések megláttatása, valamint ezek átfogó rendszerként való értelmezése. Ennek érdekében minden jelenséget és folyamatot változásaiban, kölcsönhatásaiban, fejlődésében kell bemutatni, megláttatva azok lehetséges következményeit is. A földrajz tantárgy a ma emberét, társadalmát és környezetét állítja a középpontba, tananyagát oknyomozó és problémákra koncentráló módon dolgozza fel. Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzikörnyezeti jelenségeket, folyamatokat részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, illetve az egyéb környezettudományok szempontjai szerint vizsgálja. Ezt a szemléletformáló szerepét – az életkori sajátságoknak megfelelően – a 7–8. évfolyamon a regionális földrajzi ismeretanyag feldolgozásán keresztül valósítja meg. A földrajz tantárgy alakítja ki a mindennapi életben szükséges térbeli és időbeli tájékozódási képességeket. Ezért tanítása során az ismeretnyújtó módszerek mellett az ismeretszerző módszereknek (a különböző jellegű földrajzi információhordozók gyakorlati használatának, különböző földrajzi modellek és esettanulmányok elemzésének, önálló és kiscsoportos feladatmegoldásoknak, érveléseknek és vitáknak) kell előtérbe kerülniük. A jövő kihívásai – amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie – alapvetően földrajzi problémákból indulnak ki. Ezért a földrajz tantárgy feladata, hogy alakítsa a tanulók környezet iránti érzékenységét, felismertesse velük a helyi, a regionális és a globális problémákat, a környezetre és az emberre veszélyes folyamatok mérséklésének, megakadályozásának szükségességét, lehetséges módjait. Tudatosítja a tanulókkal, hogy az életet társadalmi és természeti katasztrófák veszélyeztetik. Ilyen helyzetekben a segítő szervek irányításával mindenkinek aktívan részt kell venni az élet védelmében. (SAE) A tantárgy oktatásának célja, hogy ráébressze a tanulókat a tantárgy fontos szerepére napjaink földrajzi-környezeti jelenségeinek, folyamatainak megértésében, kifejlessze bennük a közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségét. A hazai és az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésével járuljon hozzá a reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakításához, a hazához való kötődéshez. Tudatosítsa a tanulókban, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította a környezetét, ezzel segítse elő a környezettudatos életmód kialakulásának megalapozását. Megláttassa a tanulókkal a környezet és a társadalom időben és térben változó kapcsolatait, összefüggéseit. Segítse elő a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását. Értesse meg a társadalmi-gazdasági életben jelen lévő többirányú, kölcsönös függőséget. 10.2.


A 7–8. évfolyamon a tananyag feldolgozása során tartalmi szempontból el kell érni, hogy a tanulók ismerjék fel a földi képződményeket, az alapvető természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Értsék a természetföldrajzi és a regionális társadalmi-gazdasági folyamatok egymásutániságát és időbeli fejlődését. A tanulók úgy érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és a társadalmi folyamatok kölcsönhatásainak eredményeit. Legyen áttekintésük az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi és gazdasági környezet tényezőiről. Értsék meg, hogy a természeti környezet hogyan befolyásolja az egyes országok társadalmi-gazdasági életét, és ismerjék a természeti környezet változásainak társadalmi hatásait. El kell érni, hogy a tanulók tudják értelmezni az egyes tájak, országok, földrészek természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait, összefüggéseit. Ismerjék fel a kontinensek, a tipikus tájak, az országok regionális sajátosságait, a közöttük lévő hasonlóságokat és különbségeket, kapcsolataik rendszerét. Ismerjék meg a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait, értsék meg, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az egyes országok fejlődésére. Legyenek helyes képzeteik a környezet elemeinek (pl. óceánok, kontinensek, hegységek, népesség, termelés) méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok nagyságrendjéről. Értsék, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan határozzák meg gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak érdekében, hogy kialakuljon a tanulókban a hazai tájhoz, a természeti és a társadalmi értékeinkhez való kötődés, ismerjék meg természeti és társadalmi értékeinket, valamint a természeti tényezők hatásait és földrajzi összefüggéseit a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben és gazdasági életében. Ugyanakkor a tantárgynak azt is el kell érnie, hogy a tanulók összefüggéseikben ismerjék a környezetet károsító folyamatokat, azok forrásait, megelőzésük és megszűntetésük lehetséges módjait is. 115

FÖLDRAJZ

Értsék meg, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra, együttműködésre van szükség. A tanulók tudjanak példákat mondani a megoldási lehetőségekre. Ismerjék meg a természetvédelem alapvető céljait, a nemzeti parkjainkat és a világörökségként számon tartott értékeinket. A földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók az általános iskola befejezésekor legyenek képesek önállóan a szemléleti, tanári irányítással az okfejtő térképolvasásra különböző tartalmú és méretarányú földrajzi térképeken. Ismerjék a földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. Alakuljon ki bennük a földrajzi információhordozók (térképek, földgömb, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, egyéb információhordozók) kiválasztására és használatára való képesség. Tudjanak eligazodni, tájékozódni a különböző jellegű információs anyagokban és tanári segítséggel ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtári és múzeumi anyagokban) is. A földrajz tantárgy tanítása során az általános képességek fejlesztése is szükséges. El kell érni, hogy a tanulók pontos megfigyelésekre legyenek képesek. Ennek érdekében vizsgálódjanak a föld- és környezettudományok megfelelő szempontjai szerint kezdetben tanári irányítással, majd fokozatosan, egyre önállóbban. Megfigyeléseiket, ismereteiket helyesen, kifejezően, szakkifejezések használatával tudják elmondani, vagy rajzban és írásban rögzíteni, grafikusan és egyszerű térképeken ábrázolni. Legyenek képesek elemezni és értékelni tapasztalataikat, megfigyeléseik és vizsgálataik alapján alkossanak véleményt. Legyenek képesek a környezetben történő események, helyzetek bemutatása mellett azok reális értékelésére és indoklására. 10.3. ÉRTÉKELÉS Számonkérési formák 7. és 8. osztály: Frontális összefoglalás és órai munkák értékelése Egyéni szóbeli beszámoltatás (a hallássérült és beszédfogyatékos tanulóknál nem) Témazáró dolgozatok Részenkénti röpdolgozatok Csoportos és egyéni kutatómunka Kiselőadások készítése és ezek értékelése (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat) Vaktérképek és tesztek Központi feladatlapok Az írásbeli ellenőrzésnél az alábbi ponthatárokat alkalmazzuk: 0 30% elégtelen (1) 31 50% elégséges (2) 51 75% közepes ( 3) 76 90% jó (4) 91 100% jeles (5) Félévente három írásbeli számonkérést és egy szóbelit minimálisan elvégzünk (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat). A jegyek egységes adminisztrációja érdekében : piros színnel a témazárók és a negydolgozatok, kék színnel a feleletek (írásbeli és szóbeli), zöld színnel a hozzáállás, szorgalmi feladatok, kiselőadások, projektek készítése, órai munka értékelése, fekete vagy zöld bekarikázott jeggyel a felszerelés, házi faladat hiány stb Hallássérült és beszédfogyatékos tanulók integrációja A hallássérült és a beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során fellépő fejlesztési feladatok A nyelvi kommunikációjukban és megismerő tevékenységükben akadályozott siket tanulókat gyakorlati tevékenykedtetéssel juttassa olyan alkalmazható ismeretek birtokába, melyek konvertálhatók a természeti környezet, a viszonylatok, összefüggések felismeréséhez. A tananyag követelménye és az értékelés nem tér el. A tanulásszervezés során figyelembe veendő szempontok: − Fokozottan figyelünk az órai vázlat meglétére, tartalmi megfelelőségére − Még alaposabban ellenőrizzük, hogy pontosan megértették-e a tanult fogalmakat − Nagy hangsúlyt fektetünk a szókincse fejlesztésére − Előnyben részesítjük az írásbeli számonkérést − Esetlegesen tanulópárt rendelünk mellé, különös tekintettel a csoportmunkákra TANULÓI TEVÉKENYSÉG ÉS AZOK FORMÁI 7. ÉS 8. OSZTÁLY − − −

Aktív részvétel az órán Önálló és csoportos munka Kísérletek tanári segédlettel és önállóan 116

FÖLDRAJZ

− −

Kiselőadások készítése (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat) Gyűjtőmunka

TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK 7. ÉS 8. OSZTÁLY − − − 10.6.

Erdei iskola Környezetvédelmi programok és vetélkedők Egyéb iskolán kívüli foglalkozások pl. ásványkiállítás


A tankönyvek feleljenek meg a tantervi céloknak és követelményeknek, segítsék a pedagógus módszertani elképzeléseit. Vegyék figyelembe a tantárgyi integrálás lehetőségeit. Segítsék a tanulókat az önálló munkában. Tartalmazzák az újabb ismereteket, keltsék fel a kíváncsiságot, motiváljanak a mélyebb megismerésre. Legyenek esztétikusak.

10.7.

7. évfolyam

Évi óraszám: 56, heti 1,5 óra Belépő tevékenységformák A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez. Vaktérképes feladatok irányított megoldása. Szemelvények gyűjtése a természeti környezetet veszélyeztető folyamatokról (pl. a trópusi esőerdők kiirtásáról, a talajerózióról, a savas esőről). Példák gyűjtése a környezetszennyezésre, egyéb környezetkárosításra, a környezeti problémák megelőzésére és megoldására, természeti és civilizációs katasztrófákra, azok tapasztalataira. A témához kapcsolódó tablók készítése. Gyűjtőmunka könyvek segítségével a nagy földrajzi felfedezésekről és ezeknek a társadalmi-gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásairól. Információk gyűjtése különböző jellegű (elsődleges és másodlagos) információhordozókból az egyes népek életéről, szokásairól, kultúrájáról és hagyományairól. Tájékozódás a földtörténeti időoszlopon. A kontinensek felszínét, éghajlatát, növényzetét, talaját és gazdaságának jellemzőit bemutató képek és ábrák – kiemelten keresztmetszetek – elemzése, a jellemző elemek közötti összefüggések bemutatása. Tájékozódás légifotókon és űrfelvételeken tanári irányítással. Tényleges adatok, statisztikai adatsorok és különböző típusú diagramok összehasonlító elemzése. Egyszerű számítási feladatok megoldása (pl. népsűrűség, az éghajlatra jellemző értékek kiszámítása, statisztikai adatok feldolgozása). A tipikus tájak különböző, megadott szempontok szerinti önálló bemutatása, jellemzése. Példák keresése a természeti és a társadalmi jellemzők kölcsönhatásaira és a természeti környezet társadalmi fejlődésre gyakorolt hatásáról. A természeti adottságok és a gazdasági élet kölcsönhatásainak bemutatása példák alapján.“ Terméklisták” összeállítása az egyes országok hazánkban is kapható jellemző termékeiről. Irányított tanulói kiselőadás az egyes országok természeti és gazdasági sajátosságairól (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat). Tanulói beszámoló tartása a magyar utazók, földrajzi felfedezők szerepéről a Föld és népeinek megismerésében. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Tájékozódás a A földtörténeti események időbelisége és térbelisége földtörténeti időben (3 óra) A történelmi és a földtörténeti időbeosztás nagyságrendjének eltérése. Eligazodás a földtörténeti időbeosztás főbb egységeiben. Az Európán kívüli Afrika kontinensek tipikus Magyar felfedezők tájainak és néhány A kontinens általános természeti földrajza.(helyzete, határai) kiemelt országának Nagy tájai, kialakulásuk. természet- és Éghajlatok és jellemzésük. társadalomföldrajza Vízrajz és természetes növénytakaró (30 óra) Társadalom földrajz, társadalmi, gazdasági problémák. Afrika országainak jellemzése. A Dél-afrikai Köztársaság és az arab világ vezető szerepe a kontinensen. Ausztrália és Óceánia Természeti képe, társadalmi-gazdasági jellemzői. Sarkvidékek A két sarkvidék földrajzi különbségei. Életlehetőségek a sarkvidékeken. Amerika 117

FÖLDRAJZ

Európa országainak természet- és társadalomföldrajza (23 óra)

Amerika fő részeinek eltérő természet- és társadalom-földrajzi képe. A földrajzi övezetesség a kontinensen. Az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna, mint tipikus táj. Amerika jellegzetes országainak hasonló és eltérő természet- és társadalom-földrajzi jellemzői: Észak-Amerika: USA, Kanada. Közép-Amerika: Mexikó Dél-Amerika: Brazília, Argentína Ázsia Általános természetföldrajzi jellemzői. Tájak kialakulása, éghajlatok, kialakulásuk okai, vízrajz és természetes növényzet. Ázsia magyar kutatói. Általános társadalom-földrajzi képe - vallások. Összefüggések a természeti adottságok és a gazdasági élet között. Eltérő adottságok és sajátos társadalmi-gazdasági fejlődési utak a kontinensen. A tajga, a “monszunvidék”, a magashegység és az öntözéses gazdálkodás területei, mint tipikus tájak. A földrész jellemző országai és térségei: Japán, Kína, India, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia. Európa: általános természeti földrajza: tájai, kialakulásuk, éghajlat vízrajz, természetes növényzet. Társadalomföldrajzi képe. Az Európai Unió általános társadalmi és gazdasági jellemzői. Észak-Európa országainak közös és egyedi földrajzi vonásai, kapcsolatuk a természeti környezettel. Nyugat-Európa országainak hasonló és eltérő földrajzi vonásai. A történelmi múlt hatása a mai gazdasági életre. Átalakuló ipari körzetek, új ipari ágazatok megjelenése. Kiemelten: Franciaország, Egyesült Királyság. Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai. A tipikus mediterrán táj, a kikötő és az üdülőövezet. A Balkán térség természetföldrajzi adottságai és társadalmi képe. Kiemelten: Olaszország, Spanyolország, Horvátország, Jugoszlávia. Kelet-Európa jellegzetes természet- és társadalom-földrajzi vonásainak bemutatása. Kiemelten: Oroszország (a két kontinens országa) és Ukrajna.

Topográfiai fogalmak a tananyag feldolgozásához (vastagon szedett a minimum) Afrika Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Kongó, Niger, Nílus, Szuezi-csatorna, Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger; Afrikaiárokrendszer, Atlasz, Dél-afrikai-magasföld, Kelet-afrikai magasföld, Kilimandzsáró-csoport, Kongó-medence, Madagaszkár, Szahara, Szudán; Algéria, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Nigéria; Johannesburg, Kairó, Pretoria. Adeni-öböl, Jóreménység-fok , Zöld –fok, Szomáli–fsz. Szt. Ilona sziget Seychelles-szk. Kanári szigetek, Szenegál, Livingstone vízesés, Stanley vízesés, Zambézi, Viktória vízesés, Oranje, Nasszer-tó, Csád-tó, Rudolf-tó, Malawitó, Ahaggar, Tibeszti, Kalahári-medence, Namib sivatag, Fokföld Teleki –vulkán, Kibo, Meru, Mt. Kenya, Mt. Elgon, Sárkány hg. Egyiptom: Alexandria, Luxor, Asszuán, Szuez Líbia: Tripoli, Tunézia: Tunisz, Algéria: Algír, Marokkó: Rabat Dél-afrikai Köztársaság: Fokváros, Kimberley Ausztrália és Óceánia Murray; Ausztráliai-alföld, Nagy Artézi medence, Nagy korallzátony, Nagy Vízválasztó hegység, Nyugat-ausztráliai ősföld, Új-Guinea; Ausztrália, Új-Zéland; Canberra, Melbourne, Sydney. Carpentalia-öböl, Tasmania, Arnhelm–föld , York-fsz. Darling, Mt. Cosciusco , Ayers Rock , Perth Melanézia, Mikronézia, Polinézia, Marianna árok Sarkvidékek Északi-sark, Északi-sarkvidék (Arktisz), Déli-sark, Déli-sarkvidék (Antarktisz), Antarktika, Grönland, Jeges-tenger. Mágneses sarkok, Ferenc József föld

118

FÖLDRAJZ

Amerika Alaszka, Amazonas, Behring-szoros, Colorado, Kanadai-ősföld, Karib (Antilla)-tenger, Mississippi, Mexikói-öböl, Nagytavak, Pacifikus hegységrendszer, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó, Golf-áramlás, Labrador-áramlás;ÉszakAmerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalache, Argentína, Brazil-felföld, Floridai-félsziget, Guyanai-hegyvidék, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Labrador-félsziget, Mexikói-fennsík, Mississippialföld, Paraná-alföld, Préri, Sziklás-hegység Sargasso-tenger, Hudson-öböl, Bermuda, Bahama-szk. Grönland, Északi-mágnes sark, Nagy Medve tó, Nagy Rabszolga-tó Winnipeg-tó, Niagara vízesés, Nagy Sóstó, Yukon, Missouri, Colorado, Tenessee, Ohio, Mt. Rainer, Mt. St. Helens, Sziklás hg., Sz. András törésvonal, Grand Canyon, Popocatatépetl, Citlatépetl, Yellowstone Nemzeti Park. Karib-tenger, Magellánszoros, Horn fok, Tűzföld, Yucatán-fsz., Orinoco, Iguacu vízesés, La Plata, Titicaca –tó, Atacama-sivatag, Pampák, Orinocoalföld, Chimborazzo, Aconcagua, Patagónia. Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Venezuela, Florida, Kalifornia, Texas; Brazíliaváros, Buenos Aires, Chicago, Los Angeles, Mexikóváros, Montréal, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Toronto, Washington. Atlanta, New Orleans, Salt Lake City, Detroit, Quebec, Vancouver, Vinnipeg Kuba : Havanna, Chile: Santiago de Chile, Uruguay, Peru: Lima, Ecquador, Columbia, Venezuela: Caracas Ázsia Aral-tó, Bajkál-tó, Boszporusz, Indus, Jangce, Japán-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Ob, Perzsa (Arab)öböl, Sárga-folyó, Tigris; Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép (Belső)-Ázsia; Arabfélsziget, Csomolungma (Mt. Everest), Dekán-fennsík, Dél-kínai hegyvidék, Fuji, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Japán-szigetek, Kamcsatka-félsziget, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Közép-szibériai fennsík, Mezopotámia, Nyugat-szibériai alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Tibet, Tien-san; Kunlun, Altáj, Szaján, Iráni felföld, Karakorum, Torosz, Zagrosz, Elburz, Ararát, Krakatau, Dzsungária, Thar –sivatag, Takla Makán, Kizil. Kum, Kara-Kum, Holt-tenger, Eufrátesz, Mekong, Lop Nor, Angara, Brahmaputra, Amur, Kljucsevszkaja Szopka Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kazahsztán, Kína, Malajzia, Oroszország, SzaúdArábia, Thaiföld, Törökország; Mongólia, Sri Lanka, Vietnám, Laosz, Kambodzsa, Pakisztán, Afganisztán, Kuvait, Szíria, Libanon, Jordánia, Ankara, Bagdad Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Jekatyerinburg, Kanton, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi, Vlagyivosztok, Vuhan. Hirosima, Nagaszaki, Teherán, Mekka, Tel Aviv, Jeruzsálem, Beirut, Damaszkusz, Jakarta, Bangkok, Manila, Grúzia: Tbiliszi, Örményország: Jereván, Azerbajdzsán: Baku, Kazahsztán, Alma Ata, Üzbegisztán: Taskent, Tadzsikisztán: Dusanbe, Kirgizi: Biskek, Türkmenisztán: Ashabad Európa Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Ebro, Elba, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, La Manche, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál folyó, Volga, Észak-atlanti áramlás; Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa, Kelet-Közép-Európa; Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Balti-ősföld, Bretagne, Brit-szigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Donyec-medence, Etna, Finn-tóvidék, Francia-középhegység (középhegyvidék), Hollandmélyföld, Izland, Kárpátok, Kelet-európai-síkság, Kréta, Londoni-medence, Lotaringia, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine, Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Pireneusok, Riviéra, Skandináv-félsziget, Skandináv-hegység, Szicília, Urál, Vezúv; Albánia, Anglia, Balti államok, Belgium, Benelux-államok, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Észak-Írország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Jugoszlávia, Koszovó, Luxemburg, Macedónia, Moldávia, Moldova, Montenegro (Crna Gora), Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália, Skócia, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Törökország, Wales, Ukrajna; Amszterdam, Ankara, Athén, Barcelona, Belgrád, Birmingham, Brüsszel, Chişinãu, Dublin, Genova, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Isztambul, Kijev, Koppenhága, Le Havre, Lisszabon, Ljubljana, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Minszk, Moszkva, Munkács, Murmanszk, Nápoly, Odessza, Oslo, Párizs, Podgorica, Reykjavík, Rijeka, Róma, Rotterdam, Skopje, Stockholm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Tirana, Torino, Újvidék, Ungvár, Várna, Velence, Volgográd, Zágráb. A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és a társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatsorok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvető összefüggések felismerésére. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfontosabb országaikat. Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit. Legyen képes különböző térképi információk felhasználására az egyes kontinensek és azok tipikus tájainak, illetve országainak bemutatása során. Tudja megmutatni különböző méretarányú és tartalmú térképen az egyes témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmakat.

119

FÖLDRAJZ

10.8.

8. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 56 Heti 1,5 óra Belépő tevékenységek Tematikus térképek használata a természetföldrajzi adottságok megismeréséhez. Az egyes országrészek gazdasági különbségeinek bemutatása tematikus térképek összehasonlító elemzésével. Körvonalas (kontúrtérképes) feladatok önálló megoldása. A Kárpát-medence időjárásának megismerése különböző típusú időjárás-jelentések segítségével, az adatok értelmezésével. Az éghajlat jellemzőinek ábrázolása diagramokon, és következtetések levonása az adatokból. A folyamatábrák használata a földtörténeti események, a felszínfejlődés és következményeik feltárásához. A gazdasági élet ágazatainak, ágainak aránya, és változási tendenciáinak bemutatása statisztikai adatok feldolgozásával. Különböző jellegű adatok, aktuális információk gyűjtése Közép-Európáról. A Kárpát-medence népeinek és hagyományainak, a tájak eltérő földrajzi jellemzőinek bemutatása szemelvények alapján. Információk gyűjtése a népesedési problémák kialakulásának okairól statisztikák, almanachok, tömegkommunikációs források felhasználásával. Forráselemzés a gazdasági ágak átalakulásáról könyvekből, folyóiratokból és napilapokból szerzett ismeretek alapján. Tanulói beszámoló önállóan gyűjtött információk alapján hazánk és a különféle európai szervezetek kapcsolatáról. Tanulói kiselőadás a különböző tájak földrajzi adottságaival kapcsolatos népszokásokról könyvtári kutatómunka alapján (kivéve a hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat). “Terméklisták” összeállítása Magyarország legfontosabb termékeiből és kiviteli cikkeiből. Tabló, illetve riport készítése hazánk idegenforgalmi vonzerejével kapcsolatban. TÉMAKÖRÖK Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalom-földrajza (12 óra)

TARTALMAK Közép-Európa általános földrajzi képe. A Közép-európai-sík- és rögvidék természeti adottságai és gazdasági feltételei. A középhegységek és a feltöltött alföldek, mint tipikus tájak. A térség országainak közös és eltérő földrajzi vonásai. Németország szerepe az európai gazdaságban. Csehország. Lengyelország sajátos fejlődési útjai. Közép-Európa magashegyvidékei: az Alpok és a Kárpátok természeti adottságai, hasonló életfeltételei. A gazdasági fejlettség különbségei. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és a kárpáti országok: Szlovákia, Románia földrajzi jellemzése. Társadalmi sokszínűség Közép-Európában, a hazánkkal szomszédos országokban. A Kárpát-medence A Kárpát-medence földtörténeti fejlődése, földtani szerkezete és természetföldrajzi természet- és képe. társadalomföldrajza A Kárpát-medence földtani kialakulása. (2 óra) Mozaikok a Kárpát-medence társadalmi-gazdasági fejlődéstörténetéből. A társadalmi-gazdasági élet mai földrajzi vonásai. A magyarság a Kárpát-medencében. Természeti adottságok és Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában. a társadalmi-gazdasági Magyarország társadalmi-gazdasági életének természeti alapjai: lehetőségek Magyarország Magyarország felszíne, domborzata. tájain Magyarország földtana. (42 óra) Magyarország éghajlata. Magyarország vízrajza. Magyarország természetes növényzete és állatvilága. Környezetvédelem Magyarországon. Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink (medencejelleg, éghajlat, vízrajz, élővilág, talaj, energiahordozók, egyéb ásványi nyersanyagok). A belvíz, az árvíz és a tartós hóesés okozta veszélyhelyzetek. A társadalmi-gazdasági fejlődés társadalmi alapjai. A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportok, nemzetiségek. Hazánk népességföldrajzi jellemzői, népesedési folyamatai. A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a társadalom berendezkedésére, a településekre, az építkezésre, az életmódra. A gazdasági élet telepítő tényezői, általános vonásai és területi különbségei, az ágazatok különböző szerepe, jellemző vonásai. Településtípusok, településhálózat és infrastruktúra Magyarországon. A hazai tájtípusok földrajzi jellemzése (alföldi, dombsági és középhegyvidéki tájak). A tájak természeti erőforrásai, természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzőik. 120

FÖLDRAJZ

A gazdasági élet ágazatainak főbb jellemzői a tájakon, kapcsolatuk a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági környezettel. Hazánk tájainak idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme. Hazánk nemzetközi kapcsolatai, európai integrációs törekvéseink. Budapest földrajza. Régiónk földrajza. A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak (vastagon szedett a minimum) Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia; Balaton, Bodrog, Dráva, Duna, Fertő, Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Odera, Olt, Rába, Rajna–Majna– Duna vízi út, Sajó, Sió, Szamos, Száva, Tisza, Tisza-tó, Vág, Velencei-tó, Visztula, Zagyva, Zala; Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla-barlang, Baranyai-dombság, Bécsimedence, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Burgenland, Csallóköz, Cseh– medence, Morva-medence, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Déli-Kárpátok, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna– Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység (középhegyvidék), Erdély, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északi-középhegység,(Észak-magyarországi középhegység), Északkeleti-Kárpátok, ÉszaknyugatiKárpátok, Gerecse, Gerlachfalvi-csúcs, Germán-alföld, Győri-medence, Hajdúság, Hargita, Hegyalja, Hortobágy, Írott-kő, Jászság, Kárpát-medence, Kárpátalja, Kékes, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Kisalföld, Kiskunság, Kőszegi-hegység, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Magas-Tátra, Marcal-medence, Maros–Körös köze, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Mohácsi-sziget, Móri-árok, Nagykunság, Német-középhegység, Nógrádi-medence, Nyírség, Nyugati-Alpok, Nyugatmagyarországi peremvidék, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Román-alföld, Ruhr-vidék, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szigetköz, Székelyföld, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Szilézia, Szudéták, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj–Eperjesi hegység, Tolnai-dombság, Vajdaság, Velencei-hegység, Vereckei-hágó, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység; Bács-Kiskun megye, Baranya megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye; Budapesti agglomeráció; Ajka, Algyő, Arad, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Beregszász, Bécs, Békéscsaba, Berlin, Bern, Biharkeresztes, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Budapest, Bukarest, Bük, Cegléd, Constanţa, Debrecen, Dorog, Drezda, Dunaújváros, Eger, Eszék, Esztergom, Frankfurt, Galyatető, Gdańsk, Genf, Graz, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Halle, Hamburg, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kassa, Katowice, Kazincbarcika (Berente), Kecskemét, Kelebia, Keszthely, Kolozsvár, Komárom, Köln, Kőszeg, Komló, Krakkó, Lábatlan, Letenye, Linz, Lipcse, Marosvásárhely, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, München, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Ploieşti, Plzeň, Pozsony, Prága, Rábafüzes, Rajka, Révkomárom, Salgótarján, Salzburg, Sárospatak, Siófok, Sopron, Steyer, Stuttgart, Százhalombatta, Szeged, Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Temesvár, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Varsó, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg Zalakaros, Zsolna; Nemzeti parkok: Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna – Dráva Nemzeti Park, Duna – Ipoly Nemzeti Park, Fertő – Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös – Maros Nemzeti Park. Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, KözépMagyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében. Ismerje hazánk környezeti értékeit, tudjon helyi vagy országos példát mondani környezetvédelmi intézkedésekre, célokra, feladatokra. Ismerje hazánk környezeti értékeit, tudjon helyi és országos példát mondani környezetvédelmi intézkedésekre. Legyen képes önálló információgyűjtésre a megadott szempontok szerint különböző földrajzi-környezetvédelmi tartalmú információhordozókból, és tudja feldolgozni ezeket tanári irányítással. Tudja elhelyezni a kontúrtérképen az egyes témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmakat, tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket. Kapcsoljon a topográfiai fogalmakhoz tartalmi jellemzőket

121

ÉNEK-ZENE

11. ÉNEK-ZENE 11.1.

AZ ÉNEK-ZENE TANTÁRGY ÉRTELMEZÉSE

Az iskolai zenei nevelés sajátos feladatot vállal a gyermekek érzelmi, értelmi és jellemnevelésében. A zene örömet ad, lelkesít és megnyugtat. Ez a gazdag érzelmi hatás a beleélés-átélés és a közvetlen cselekvés eszközével színesíti a fantáziát, formálja az ízlést, és fogékonnyá teszi a gyermekeket más emberek, közösségek és kultúrák értékeinek befogadására. Az éneklés és a hangszerjáték, a zenei készségek fejlődése az aktív zenei cselekvés örömével ajándékozza meg a gyermeket. Ugyanakkor a csoportos muzsikálás élménye a tanulókat arra ösztönzi, hogy nagyobb közösségek tevékeny és felelős tagjai legyenek. Mind az aktív muzsikálás, mind a zenehallgatás és a zeneirodalmi tájékozottság hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a kortárs zenéről - beleértve a könnyűzenét is - ízléssel, éretten válogassanak, hogy zeneszerető, hangversenylátogató közönséggé váljanak, adott esetben aktívan muzsikáló kórustagok, zenekari tagok legye-nek. A magyarországi iskolai zenei nevelés Kodály Zoltán világszerte elismert zenepedagógiájának elveit követi. Ezek alapgondolata, hogy a zene - akár a nyelv - egyetemes kultúrkincs, amelyhez zenei anyanyelvünk: a magyar éneklés és hangszeres népzene, a gyermekjátékok és népszokások megismerésén át vezet az út. A zenei nevelés módszertani alapelve, hogy az aktív zenélés - a közös éneklés, a közös hangszeres muzsikálás, s az ehhez szükséges elemi kottaolvasási és íráskészség feltétele és segítője a zeneértés fejlődésének és a zeneirodalomban való tájékozódásnak. Ennek értelmében a zenei nevelés párhuzamosan több területen folyik. Az éneklés és a hangszerjáték a zenei nevelés alaptevékenységei, mivel a zene megértésére, a zenemű befogadására elsősorban az válhat képessé, aki valamilyen mértékben részt tud venni a zenei alkotótevékenységben. A zenei foglalkozások természetes eleme az énekhang, minden gyermek veleszületett „hangszere”. A gyermekhangszerek használata kedvet ébreszthet a rendszeres hangszertanuláshoz, ami bizonyos fokon túl képessé teheti a tanulót a magas szintű aktív muzsikálás művészi tevékenységére. A ritmuskészség fejlesztése segíti a mozgási és szellemi tevékenységek harmonikus rendezettségének kialakulását. A mérték, ritmus és a tempóérzék nemcsak a zenei karakterek jellegének felismerésében segít, hanem általános mértékrendszert is ad a művészetek, a tudományok és a hétköznapok jelenségeinek értékeléséhez. A ritmusérzék fejlesztése segíti a beszédértést. Az ének-zenei órákon megfigyelt beszéd–dallam–ritmus kapcsolatok tudatosítása elősegítheti a kifejező, érthető beszéd igényének és készségének kialakulását. A zenei olvasás-írás készségének a fejlesztése a magyar iskolai ének-zeneoktatás fontos alapeleme. A kottaolvasás könnyített módszere — a relatív szolmizáció — segítségével a zenei írás-olvasás már az iskoláskor kezdetén elsajátítható. Ily módon az általános zenei műveltség megszerzése nem csupán a zenével külön is foglalkozó gyermekek, hanem minden iskolás számára is lehetséges. Az abszolút (ábécés) rendszer ismerete pedig fokozatosan kiterjesztheti a gyermekek tájékozottságát az énekes és hangszeres zeneirodalom minden területére. A zenehallgatás a gyermek élményvilágának fontos része. A tanulók az is-kolában és az iskolán kívül is hallgatnak zenét, és ízlésüket a tömegkommunikáció is formálja. Csak akkor válhatnak az egyetemes zenei kultúra részeseivé, ha előítéletektől mentesen, biztos ítélettel kalauzolja őket a klasszikus zenében, a népzenében, a kortárs zenében és a mindennapi életet kiszolgáló szórakoztató zenében. A zeneszerzők életműve összefüggést teremt a történelmi korral, ugyanakkor eligazít a kultúrtörténeti és művészeti stílusok felismerésében is. A zenehallgatás eszköze az élő zenei bemutatás és a hangversenylátogatás is. Az élő zene közvetlenebb és maradandóbb élményt nyújt, mint a rögzített zene hallgatása. A zenei ismeretek a zenei tevékenységhez kapcsolódnak. A hangzó zenében megfigyelhető, elkülöníthető dallami, ritmikai, stb. sajátosságok megismerésével finomítható a zenei stílusok iránti fogékonyság. A zenei formák és műfajok ismerete egyben más művészeti ágak formanyelvének megértéséhez is hozzájárul. A zenei rögtönzés főként a kisgyermek örömteli, fantáziát mozgató játéka. Erre a játékos ismétlő-, utánzó- és kifejezőkedvre építve fejleszthető a rögtönzőkészség, folyamatos gyakorlással az alkotókészség. Különösen fontos, hogy a rögtönzés kiterjedjen a zene és a vers, a zene és a mese (dráma), a zene és a kép, illetve a zene és a mozgás kapcsolatára is. A mozgás és a tánc az emberi kultúra ősi elemei. Az iskolai zenei nevelésbe a népi gyermekjátékok, népi táncok és történelmi táncok tanítása, a szabad, rögtönzött mozgásvariációk révén épülhet be. A serdülő korosztály a szellemi és érzelmi élet elmélyülésének termékeny korszakában van. Ebben az időszakban még fejlődik a zenei ízlés, még megnyerhetők a fiatalok az értékes, közösségteremtő zenei tevékenységnek. Az iskolai kórus, zenekar, néptánc együttes, az iskolai ünnepélyek, hangversenyek, amelyeken a tanulók hallgatóként vagy előadóként vesznek részt, egész életre szólóan meghatározzák a fiatalok viszonyát a zenéhez és a zenei előadóművészethez. Ezért a kötelező ének-zene oktatással egyenrangú fontosságú az iskolai zenei élet megszervezése, az iskola belső életében a zenei kultúra meghonosítása, ápolása. Ahol a tanárok szívesen hallgatják, értékelik a tanítványok muzsikáját, ott a zene meghitt közösséget teremt diákok és tanárok között. 11.2.

A ZENEI NEVELÉS CÉLJA

Muzsikáló, éneklő közösség és zeneszerető/értő közönség nevelése. Ehhez a zenei műveltség megalapozása, a nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése, a művészi kifejezőkészség kibontakoztatása, az igényes zene mindennapos szükségletté válásának alakítása.

122

ÉNEK-ZENE Az előadott, énekelt és meghallgatott zeneművek nyújtotta élmények fejlesztik, tudatosítják a zenei esztétikai érzést és azt a meggyőződést, hogy a zene az emberi élet alapvető értéke. A zenei élmények és az ismeretszerzés eredményeként a zenei tudat állandóan alakul, formálódik az egyszerűtől az összetettig, a magyartól a nemzetköziig, az empirikustól a tudatosig. Az iskolai énektanítás zenei anyaga többségében énekes zene. Így a nevelés a dalok szövege révén jelentősen hozzájárulhat a történelmi, erkölcsi tudat fejlődéséhez is. Az éneklés és a hangszerjáték a zenei nevelés alaptevékenységei, mivel a zene megértésére, a zeneművek befogadására elsősorban az válik képessé, aki valamilyen mértékben részt tud venni zenei alkotótevékenységben. Az aktív muzsikálás a zenei önkifejezés lehetőségével segít kialakítani a zenéhez fűződő pozitív érzéseket. Az ismeretszerzés forrásai bővülnek ebben az életkori szakaszban: az éneklés mellett megnő a zenehallgatásból eredő ismeretek köre, és egyre nagyobb szerepet kap az ismeretszerzésben a tankönyvek, szakkönyvek tanórai és önálló használata. A zenekultúrák sajátosságainak megismerése és elfogadása, a hazai zeneművészet alkotásai iránti érdeklődés fontos része a tanulók zenei világképének. A zene jelrendszerének megismerése és alkalmazása a zenei olvasás-írás tevékenységeiben nem öncélú: a zenei tartalmak, ismeretek fejlesztik a zenei fantáziát, segítik a zeneértővé válást. A zene szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakítása együtt jár az ízlésformálással és elősegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba (énekkar, hangversenylátogatás) való bekapcsolódást. Iskolánk ének-zene oktatásának alapvető céljai: – az éneklés megszerettetése – alapvető zeneelméleti ismeretek elsajátíttatása – zenetörténeti stíluskorszakok megismertetése a kor legnagyobb zeneszerzőivel, műfajaival és stílusjegyeivel – a zenehallgatás megkedveltetése ismert és kedvelt klasszikus zenei részletek meghallgatásával. 11.3.

FEJLESZTÉSEK, KÖVETELMÉNYEK

Éneklés Az éneklési készség fejlesztése az 5–8. évfolyamon az élményt adó, örömöt hozó, szép és kifejező éneklés formálására irányul. Ezért követelménye az egyéni és közös éneklés természetes, szép hangzással. Oldottabb metrikájú parlando, szabadabb rubato és feszes giusto lüktetéssel történő éneklés. Magyar népdalok, és más népek dalainak éneklése. Műdalok, kánonok, kétszólamú művek csoportos éneklése emlékezetből, tisztán, kifejezően, a zenei kifejezőeszközöket a zenei mondanivaló közvetítésére felhasználva. A hallássérültek és beszédfogyatékosok esetében is fontosnak tartjuk, hagy a lehetőségekhez képest, ill. a fogyatékosság mértékének függvényében a tanulók részt vegyenek a közös éneklésekben. Zenei hallás A zenei hallás fejlesztése lényegében a dallamhallás és tonalitásérzék, a hangszínhallás, a ritmus- és tempóérzék, a dinamika- és formaérzék fejlesztése. A belső hallás és a többszólamúság fejlesztése a műzene többszólamúságával, annak megfigyelésével. Zenei memória fejlesztése dalok és témák gyakorlásával és előadásával. A hallássérültek és beszédfogyatékosok esetében figyelembe vesszük a fogyatékosság mértékét, a lehetőségeket. Zenei olvasás-írás A zenei olvasás-írási készség fejlesztésének eredményeképpen a tanuló iránt támasztható követelmény az ötés hétfokú dalok hangkészletének megállapítása. A (tanult hangközök felismerése kottából), kottakép ritmusának megszólaltatása, ritmushangoztatás egy- és többszólamban. Rövid, könnyebb dallamok kottaolvasása közösen. Ismert öt- és hétfokú dallamok írása megadott kezdőhangról. Az ABC-s hangok ismerete G-kulcsban. Zeneértés A zeneértő és -érző képesség fejlesztése: a tanult zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei formák, műfajok felismerése, ill. megkülönböztetése, továbbá a zenemű gondolati tartalmait közvetítő kifejezőeszközök — tempók, dinamika, tonalitás, karakterek, hangszerelés — átélési és értelmezési képességének fejlesztése. A meghallgatott zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hangzásának felismerésére való képesség. HALLÁSSÉRÜLTEK ÉS BESZÉDFOGYATÉKOSOK INTEGRÁCIÓJA Az ének-zene tantárgy fejlesztési feladatait speciális módon kell kialakítani, melynek célja a hallóképesség fejlesztése, a természeti-társadalmi környezet hangjainak megismertetése, az emberi beszéd akusztikus felfogásának a segítése. Fontos a ritmus fejlesztése is. A beszédfogyatékosság egyes területei jól fejleszthetők hangos énekléssel, dallamos szövegkiejtéssel. A tanulók értékelésénél figyelembe veszzük: - a tanuló önmagához mért fejlődését - az ismeretek elsajátítását képességei, készségei gyarapodása tükrében - tanulási kedvét, akaratát, szorgalmát, az órai munkához való hozzáállását

123

ÉNEK-ZENE 11.4.

TARTALOM

Heti óraszám 37 hetes tanév Angol tagozaton 5-6 .osztály 7.-8.osztály

heti 1.5 óra heti 1 óra

évi 55 óra évi 37 óra

Használt tankönyvek: Király Katalin : Ének – zene 5-8.o. Mozaik Kiadó Felhasznált segédletek, taneszközök: Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához - könyvek és CD-k Lexikonok, kézikönyvek, kiegészítő zenei anyagok (pl. Kodály: 333 olvasógyakorlat) Lemezek, CD-k, kazetták Ritmushangszerek Tanórán kívüli tantárgyi tevékenységek: Iskolánkban a versenyekre, rendezvényekre való felkészítésben a zenében tehetséges gyerekekkel foglalkozunk. Ennek keretében népdaléneklés, társaséneklés, illetve az iskola énekkarával különböző rendezvényekre való felkészülés folyik. heti 1 órában. Hangverseny látogatásokat is szervezünk: ősszel iskolánkban bérletek válthatók a Zeneakadémián megrendezésre kerülő Mesélő muzsika és a Muzsika világa sorozatokra. Egyes évfolyamokkal a tananyaghoz kapcsolódva látogatást teszünk a MTA Zenetörténeti Múzeumában, a Liszt Ferenc Múzeumban és a Bartók Béla Emlékházban.

11.4.1.

5. ÉVFOLYAM

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK TARTALOM Éneklés Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmusban. Műzenei szemelvények éneklése az előadási jeleknek megfelelően. Gregorián dallamok éneklése. Reneszánsz és barokk zeneművek témáinak/részleteinek éneklése. Kánonok csoportos éneklése. Zenehallgatás Zenei műfajok felismerése hangzó példák alapján. Reneszánsz és barokk művek meghallgatása, stílusjegyek megfigyelése. A barokk zenekar hangszercsoportjainak megnevezése.

Újabb magyar népdalok (régi-új stílus). Más népek dalai. Ünnepkörök új dalai. Régi magyar dallamok a középkorból. Középkori gregorián dallamok. Reneszánsz és barokk zenei szemelvények témái. Egyszerű többszólamúság (kánonok, bicíniumok, quodlibetek). Szózat (himnusz). Népszokások zenéje (magyar, kisebbségi és nemzetiségi). Népdalfeldolgozások. Gregorián dallamok. Reneszánsz zenei szemelvények. Barokk zenei szemelvények. Zeneszerzők életútja, munkássága, rövid kortörténet (középkor, reneszánsz, barokk). Dallammodellként: Kvintváltó népdalok (a5 a5v a av és a5 b5 a b).

Improvizáció Régi stílusú kvintváltó népdalforma rögtönzése (megadott kezdősorral). Zenei olvasás-írás, zenei ismeret Új ritmusértékek és szüneteik olvasása-írása. Megtanult dalok. Új dallami elemek olvasása-írása. Olvasógyakorlatok. ABC-s hangok jelölése g-kulcsban (c’-c’’). A zenehallgatás énekelt szemelvényei. A tanult öt- és hétfokú dallammotívumok lejegyzése betűkottával és vonalrendszerbe. A tiszta hangközök ismerete, szolmizált éneklése. Zenei ismeretek Dalismeret Műismeret Népzene

Zeneelmélet

Népdalok, műdalok, zenetörténeti szemelvények (gregorián, reneszánsz, barokk). Népzenei és műzenei alkotások (gregorián, reneszánsz, barokk, Vivaldi, Bach és Handel művei). A magyar népdal stílusrétegződése: régi stílus: sorszerkezet, ereszkedő dallamvonal, kvintváltás; új stílus: visszatérő sorszerkezet — kupolás dallamvonal; dudanóta; népi zenekar. Népi hangszerek: duda, tekerő, cimbalom, citera. Ritmikai fogalmak-ismeretek: 124

ÉNEK-ZENE Az alkalmazkodó ritmus; a tizenhatod és kombinációi, szünetjele; a kis éles és nyújtott ritmus. Dallami ismeretek: A felső ré és mi hangok. (Hangközök: egész- és félhangtávolság; a tiszta hangközök: 1, 4, 5, 8.) Hangnevek: Abc-s hangnevek g-kulcsban. Hangsorok: hétfokúság Tonalitás: Dúr-moll tonalitás. Előadási jelek: tempó és dinamikai jelek, a tanult dalokhoz és a meghallgatott zeneművekhez kapcsolódva. Szerkesztés: Imitációs szerkesztés. Zeneirodalom Zenetörténeti korok: Reneszánsz, barokk; stílusjegyek. Zeneszerzők: Lassus, Palestrina; Vivaldi, J. S. Bach, Händel. Műfajok: Énekes — világi: madrigál; kantáta. Énekes — egyházi: motetta, korál, oratórium. Hangszeres: szvit, concerto, versenymű. Zenei formák, szerkesztésmódok: rondó, menüett, fúga. Szekvencia, recitativo; solo-tutti. Együttesek Barokk zenekar. Hangszerek: Orgona, csembaló. Oboa, trombita. Alapkövetelmények, feladatok Tudjon az osztály tisztán, egységesen, szépen együtt énekelni, helyes artikulációval, a dallam és a szöveg kapcsolatára épülő előadásmóddal! Ismerje fel a tanult dallamokban a felső ré és mi hangokat, a hétfokúságot, a kvart, kvint és oktáv hangközöket! Tanári segítséggel tudja az osztály az ábécés hangok helyét a vonalrendszeren, a szolmizálva énekelt hangokat abszolút magasságban énekelni! Ismerje fel az osztály a meghallgatott művek jellenző részleteit, az előforduló hangfajtákat, kórusokat, hangszereket! Tudjon a tanuló ismert népdal 2-3 ritmusmotívumára visszaemlékezni és azt lejegyezni! Ellenőrzés, értékelés, minősítés A tanítási órák legnagyobb részét az éneklés tölti ki. A dalanyag pontos ismerete, emlékezetben tartása a zenei emlékezet fejlesztését szolgálja. Ezért az egyéni elvárás elsődlegesen erre irányul, a többi követelményterületen az osztály munkájában való aktív és érdemi részvételt minősítjük. A többször meghallgatott művek közül jelöljük meg, hogy melyek azok, amelyeknek jellemző részleteit minden gyermektől elvárjuk, hogy felismerje. A fogyatékos tanuló értékelése a fogyatékosság milyenségének és mértékének figyelembevételével történik. A továbbhaladás feltételei Éneklés Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal. Gregorián dallamok, középkori és reneszánsz énekek. Barokk zeneművek témáinak, részleteinek éneklése. Zenehallgatás Többször hallgatott reneszánsz és barokk művek felismerése részleteik alapján, a népi hangszerek és a népi zenekar felismerése hallás után, reneszánsz és barokk zeneszerzők megnevezése. Improvizáció Variációk szerkesztése 2–4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel, kvintváltó dallam improvizálása (megadott formaképlet és kezdő sorok alapján). Zenei olvasás-írás ABC-s hangok megnevezése/leírása G-kulcsban (c’-c’’) Javasolt dalok (5. osztály) Jól van dolga Erdő, erdő, de magas Hull a szilva Erdő, erdő, erdő Csillagok, csillagok Megyen már a hajnalcsillag 125

ÉNEK-ZENE A szennai lipisen, laposon Érik a szőlő Megrakják a tüzet Győri kanász Fekete föld Aki dudás A csitári hegyek alatt Összegyűltek Kitrákotty mese Régi táncdal Apor Lázár tánca Ó, gyönyörű szép Laude digna — gregorián

11.4.2.

Oly jó a nyár (Moniot d Arras) Évszakköszöntő (Josquin dePrés) Kék ibolyácska Parasztkantáta (J.S.Bach) Már nyugosznak a völgyek Győzelmi kórus (Händel) Ó, jertek énekeljünk kánont! Rétre hívó Pál, Kata, Péter Postaváró + Bach: G-dúr Menüett Vivaldi: 4 évszak/Tavasz témája Olvasógyakorlatok

6. ÉVFOLYAM

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK TARTALOM Éneklés A műzenei feldolgozásokban szereplő, már meghallgatott népdalok éneklése. Történeti énekek előadása. Klasszikus műdalok és témák énekes megszólaltatása kottaképből. Klasszikus kánonok csoportos éneklése 6/8 lüktetésrendjének gyakorlása a vonatkozó dallamokban. Az új hangközöknek a tanult dallamokban történő tiszta intonálása. Módosított hangok relációkban történő tiszta intonálása, szolmizált éneklése. Zenehallgatás A bécsi klasszicizmus műfajainak és formáinak szóbeli ismertetése. Zenei formák, műfajok, művek hallás utáni felismerése. A magyar történeti zene és a bécsi klasszikusok zenei jellemzőinek összevetése. Dúr–moll színezet különbségének megfigyelése. Improvizáció Ritmusvariációk rögtönzése 3/8-os és 6/8-os ütemformákban. Dallamalkotás adott témára: nyitás–zárás. Periódus rögtönzése. Zenei olvasás-írás (Tájékozódás 1#-1b-s hangnemekben,) Módosított hangok ABC-s megnevezése. (A szekund és terc hangközök felismerése kottaképről, beírása vonalrendszerbe.)

Újabb magyar népdalok és népszokások dalai. Nemzeti és etnikai kisebbségek újabb dalai. Ünnepek dalai. Más népek dalai (újabb európai országból). Történeti énekek: históriás énekek, virágénekek, kuruc dalok. Klasszikus műdalok. Műzenei témák (énekelhető zenehallgatási szemelvények). Többszólamú szemelvények: kánonok, bicíniumok, népdalfeldolgozások, könnyű kórusművek (a már tanult zenetörténeti korokból). Népzenei felvételek (szülőföldi és más földrész népzenéjéből). Népzenei ihletésű művek. Szemelvények a XVI–XVIII. század magyar történelmi zenéjéből. A bécsi klasszicizmus alkotásai — klasszikus dalok.

Dallammodellként: tanult dalok és olvasógyakorlatok (ritmikai, dallami, formai elemeik). Az énekes és a zenehallgatási anyag tartalmai. Kérdés-felelet elvű dallamok. Énekes tananyag. Olvasógyakorlatok. Zenehallgatási anyag szemelvényei.

Zenei ismeretek — fogalmak Dalismeret Népdalok, műdalok, zenetörténeti szemelvények (barokk, klasszikus). Műismeret Népzenei, népdalfeldolgozások. Zeneirodalmi alkotások (barokk, klasszikus). Népzenei ismeret Új stílusú magyar népdal és sorszerkezetei, kvintválasz. Zeneelmélet Ritmika: Felütés, csonka ütem; triola. Új dallami elemek: ABC-s hangok a kis és egyvonalas oktávban; módosító jelek (#, b, feloldójel) és jelentésük; módosított hangok, szolmizált (fi, szi, ta, ri) és abc-s nevei, kézjeleik (Hangközök: K2, n2, k3, n3.) 126

ÉNEK-ZENE Hangsorok: Dúr és moll. Tonalitás: (Dúr-moll hangnemek 1#-1b-ig.) Forma: Periódus, szimmetria. Előadásmód: A tanult zenei anyaghoz kapcsolódóan. Zeneirodalom Magyar történeti műfajok: Históriás ének. Zenetörténeti kor: Bécsi klasszicizmus; stílusjegyek. Zeneszerzők: Haydn, Mozart, Beethoven. Műfajok: Énekes — világi: dal, opera, oratórium. Énekes — egyházi: mise, gyászmise (requiem). Hangszeres: szonáta, szimfónia, versenymű (kadenciával), szerenád, divertimento. Zenei formák, szerkezetek: Triós forma, menüett, szonáta forma, rondó, scherzo. Művek pontos jelölése: Opus; numero. Együttesek: A szimfonikus zenekar; trió; vonósnégyes. Hangszerek: Harsona; lant (magyar történeti). Alapkövetelmények, feladatok Csoportos követelmények Tudjon az osztály ismételt anyagot is beszámítva 30-50 dalt énekelni, memorizálva, jó szövegmondással, átélt előadással! Tudjon a tanult népdalok ritmusára visszaemlékezni, azt lejegyezni! (Ismerje az osztály 1 # és 1 b előjegyzéséig a dúr és moll hangsorokat, a szekund és terc hangközöket!) Ismerje fel a többször meghallgatott zeneművek jellemző témáit, tudja ezeket emlékezetből énekelni! Ismerje fel és nevezze meg a művekben hallott hangfajtákat, kórusfajtákat és hangszerek, hangszeres együttesek hangzását! Egyéni követelmények Legyen képes a tanuló sokat gyakorolt dalok eléneklésére, saját hangterjedelmében, a dal hangulatának megfelelő tempóban és dinamikával! Ismerje fel az előjegyzés nélküli dúr hangsor hangjait! Ismerje fel a többször meghallgatott művek közül Kodály, Bartók és a bécsi klasszikusok egy-egy művét a jellegzetes részlet alapján!

Ellenőrzés, értékelés, minősítés A csoportos és egyéni követelmény alapján osztályzattal minősítjük a tanulók tudását. Az egyéni feleletek mellett az önálló feladatmegoldások, reprodukálások is beszámítanak az évfolyamon való továbbhaladás eredményébe. A fogyatékos tanuló értékelése a fogyatékosság milyenségének és mértékének figyelembevételével történik. A továbbhaladás feltételei Éneklés További 10, az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott történeti ének, műdal, ill. szemelvény átélt, kifejező előadása emlékezetből Zenehallgatás énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése többször meghallgatott klasszikus zeneművek felismerése témáik alapján a szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése a bécsi klasszicizmus zeneszerzői, néhány művük felsorolása Improvizáció zenei kérdés-felelet szerkesztése (2x2 ütemes terjedelemben) Zenei olvasás-írás ismeret tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján Javasolt dalok (6. osztály) A jó lovas katonának Ősszel érik babám

Ablakomba, ablakomba Luca Panna 127

ÉNEK-ZENE Fáj a fának Minek nekem A Vidrócki híres nyája Madárka, madárka Két tyúkom Egri históriának summája Csínom Palkó Vörös bársony süvegem Ellopták szívemet Juhászlegény Ellopták szívemet

11.4.3.

Szerenád (Haydn) Vágyódás a tavasz után (Mozart) A bűvös csengettyű (Mozart) A mormotás fiú dala (Beethoven) Örömóda (Beethoven) Én a hegyre Ti édes májusfények ( Thomas Morley) Karácsonyfa (J.S.Bach) Haydn: Andante Mozart: Szerenád (Egy kis éji zene)/részlet

7. ÉVFOLYAM

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK TARTALOM Éneklés Magyar népdalok (pl. Kodály Zoltán daljátékaiból). Romantikus dalok énekes előadása. Nemzetiségi és etnikai kisebbség újabb népdalai. Többszólamú kórusművek bemutatása. Ünnepkörök újabb dalai, más népek dalai. A verbunkos Más földrész dalainak éneklése. dallamok. Az új hangközök tiszta intonálása tanult Romantikus dalok és zeneművek könnyebb énekelhető dallamokban. témái, részletei. Kánonok, bicíniumok, könnyű kórusművek (az évfolyam népzenei és műzenei anyagához és a korábban tanult stílusokhoz kapcsolódó anyagból). Zenehallgatás A romantikus zene stílusjegyeinek Népdalfeldolgozások (meghallgatott kórusművekből). és műfajainak megismerése európai zeneszerzők Ünnepek zenéje. alkotásaiból. A romantikus nagyzenekar A nemzeti romantika Európában (pl. nemzeti operák). hangzásának elemzése (hangszerek felismerése). A XIX. sz. magyar zenéje. Más földrész népzenéjének meghallgatása A XIX. sz. európai zeneművészetének alkotásai. autentikus előadásmódban. Az eddig megismert népzenékkel való összehasonlítás. Improvizáció Dallammodellek. Új stílusú népdalforma rögtönzése megadott Kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok: a a5 a5v; kezdősorral (kupolás visszatérő dallamok). a a5 b a; a a b a; a b b a. Zenei olvasás-írás Énekelt és meghallgatott zenei szemelvények ritmikai, Előadási és dinamikai jelek értelmezése. melodikai, szerkezeti stb. anyagához kapcsolódó (A szext és szeptim hangközök felismerése tartalmak. kottaképről. 2#-2b-s hangnemekben való tájékozódás.) Zenei Ismeretek Dalismeret Népdalok, műdalok, énekelt témák, könnyű kórusművek (romantika). Népzene Meghallgatott más földrészről származó és énekelt európai/magyar népzenei anyag fogalmai (parlando — rubato — tempo giusto). Zeneelmélet (Hangközök: k6, n6, k7 és n7. Hangsorok: dúr-moll hangnemek 2#-2b-ig.) Előadási jelek, zenei szakkifejezések: dinamikai jelek: pp, p, mp, mf, f, ff, crescendo <, decrescendo > tempójelzések: andante, moderato, allegro vivace. Műismeret Zeneművek és részletek a zenehallgatási anyagból (a XIX. századi romantika — a virtuozitás korából). Zeneirodalom/ Zenetörténeti kor: zenetörténet romantika. zeneszerzők: Erkel, Liszt Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvořak, Smetana, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Verdi, Wagner. Műfajok: Népies műdal, verbunkos; rapszódia, programzene, szimfonikus költemény, a romantikus dal, nemzeti opera. Zenekar: A romantikus nagyzenekar, a virtuozitás jegyei. Alapkövetelmények, feladatok 128

ÉNEK-ZENE Tudjon az osztály tisztán és kifejezően énekelni! Ismerjék fel a tanulók a tanult dalokban a nyolcad mértékegységű ütemet! Legyenek képesek megnevezni és felismerni a tanult hangközöket! Ismerjék fel a megismert zenei formákat! Tudjon a tanuló a többször meghallgatott művek közül egyet-egyet szerzőként felismerni a jellegzetes részlet alapján! Tudjon tájékozódni a tanult zenei stílusokban, zenetörténeti korszakokban tanári segítséggel! Ellenőrzés, értékelés, minősítés Az osztály csoportos követelményeire kerül a minősítés hangsúlya, mert ebben az időszakban egyre jellemzőbb a mutálás. A tanulók átsegítése a mutálás időszakán tapintatot igényel. Az értékelés, minősítés szempontjai inkább a zenei ismeretek, zenehallgatás, zeneirodalom témaköreiből választhatók. Az önálló feladatmegoldások és felismerések értékeléséről ne feledkezzünk meg. A fogyatékos tanuló értékelése a fogyatékosság milyenségének és mértékének figyelembevételével történik. A továbbhaladás feltételei Éneklés további 15, az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott szemelvény megszólaltatása emlékezetből verbunkos dallamok éneklése stílushű előadásban népies műdalok éneklése szöveggel, emlékezetből Zenehallgatás a magyar nemzeti romantika az évfolyamon tanult zeneszerzőinek és műveinek vázlatos ismertetése a XIX. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján a romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása a romantika jellegzetes műfajainak felsorolása Improvizáció dallamalkotás a népdalok megtanult dallam- és formaalkotási törvényszerűségei alapján (megadott kezdősorokkal) rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával Zenei olvasás-írás tájékozódás a kottában: zeneművek (témák, szólamok) követése kottából Javasolt dalok (7. osztály) Himnusz Szózat La Marseillaise Nemzetőr dal Kossuth Lajos azt izente Kecskemét is kiállítja Kun verbunk Által mennék Sárgul már a fügefa Tisza partján Magos a rutafa Ó, mely sok hal Sej, Nagyabonyban Szegény vagyok Erdők, völgyek

11.4.4.

A csornai Hajas Gyula út Magasan repül a daru Juhászlegény Meghalt a cselszövő (Erkel) Hazám, hazám (Erkel) Keserű bordal (Erkel) Rabszolgák kórusa A pisztráng (Schubert) A tavasz köszöntése (Schumann) Bölcsődal (Brahms) Altatódal Kakukk + Bach: Menüett Schumann: A vidám földműves Verdi: Bevonulási induló

8. ÉVFOLYAM

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK TARTALOM Éneklés Egy választott témakörhöz (pl. nemzeti ünnep, iskolai ünnepség, ballagás stb.) az osztály által összeállított énekes műsor előadása. Zenei könyvtárhasználat: a tanult dalok földrajzi, korrajzi, néprajzi vonatkozásainak gyűjtése; zenei műszavak, régies-népies szavak jelentésének önálló megismerése. Zenehallgatás Rendszerező ismétlés (a magyar és európai zeneművészet századainak és műfajainak áttekintése jellemző zenei szemelvények

Magyar népdalok (minden stílusrétegből válogatva). Más földrészek dalai. Egyházi énekek. Bartók, Kodály és Bárdos műveinek énekes szemelvényei. A századforduló és a XX. század zeneirodalmának énekelhető szemelvényei. Többszólamú szemelvények. Ismétlés anyaga: A magyar és európai zeneművészet századai. A zenei műfajok. A XX. század zenei irányzatainak kiemelkedő alkotásai, 129

ÉNEK-ZENE segítségével). Bartók és Kodály énekkari, zenekari és színpadi műveinek felismerése és megnevezése a hangzó részletek alapján. A zenei műfajok áttekintése és összefüggések keresése a társművészetek és a zene között (tánc az ismert történeti tánczenékhez). A dzsessz műfaji ismereteinek kapcsolása a meghallgatott zenei anyaghoz. Tájékozódás a könnyű műfaj megjelenési formáiban, módjaiban (mindennapi hangzó zenei környezetünk jelenségeinek megismerése, értelmezése). Improvizáció A tanult népdalformákban és hangkészletekben önálló rögtönzés. Zenei olvasás-írás Minden eddigi feladattípus gyakorlása (összegzés).

kortárs művészet. A dzsessz és jellegzetes műfajai. A zene szórakoztató funkciói: táncok a zenetörténetben (a szvittől a rock and rollig). A könnyűzene ma.

Dallammodellként: a tanult zenei anyag tartalmai.

A tanult énekes és hangszeres szemelvények anyagai.

Zenei ismeretek Dalismeret Műismeret Népzene Zeneelmélet

Dalok, énekes szemelvények (XX. század). Zeneművek, témák a zenehallgatási anyagból (XX. század). Autentikus előadásmód a magyar, európai és világzenében. Aszimmetria, atonalitás, poliritmia. A szimfonikus zenekar hangszerei és hangszercsoportjai. Zeneirodalom/ A XX. század: zenetörténet Zeneszerzők: Bartók, Bárdos, Kodály, Weiner és más kortárs szerzők Gershwin; Debussy, Ravel, Stravinsky, Honegger, Prokofjev, Hacsaturján, Britten, Penderecki. Irányzatok Impresszionizmus, neoklasszicizmus, folklorizmus. Új kifejezési, megjelenési formák: elektronikus zene. Könnyűzene: a Beatles; Presley, Webber, Szörényi. A dzsessz és a könnyűzene műfajai. A mai könnyűzene műfajai. A mai könnyűzene (aktualitások). Alapkövetelmények, feladatok Csoportos követelmény Tudjon az osztály 20-25 dalt emlékezetből, minden versszakkal, stílusosan elénekelni! Tudjanak egyszerű kétszólamú műveket előadni! Ismerjék fel a tanult hangnemeket, a bemutatott hangszereket és zenekartípusok hangszínét! Ismerjék fel a népdalok szerkezetét! Tudjanak tájékozódni a zenei stílusokban, zenetörténeti korszakokban! Egyéni követelmények Tudjon a tanuló legalább 20 dalt a helyes tempóban és dinamikával elénekelni saját hangmagasságának megfelelően! A fogyatékos tanuló értékelése a fogyatékosság milyenségének és mértékének figyelembevételével történik. Ismerje a XIX. és XX. század (tanított) zeneszerzőit, jellegzetes műveiket! Legyenek ismeretei a legfontosabb zenei formákról és zenei korszakokról Ellenőrzés, értékelés, minősítés Éneklés terén elsősorban a csoportos éneklésben való részvételt értékeljük. Az egyéni értékelés, minősítés elsősorban a zeneelméleti és zenetörténeti ismeretekre terjed ki. A továbbhaladás feltételei Éneklés Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban dalanyag bővítése 15 énekes szemelvénnyel. Zenehallgatás Tudjon többször hallott zeneművet elhelyezni a megfelelő zenetörténeti korszakban Improvizáció Ritmikai, dallami, formai és népzenei stílusokra vonatkozó ismeretek alkalmazása rögtönzési feladatok megoldásában. Zenei olvasás-írás A leggyakoribb tempó- és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során 130

ÉNEK-ZENE a 8 év anyagának összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasása-írása Javasolt dalok (8. osztály) Fohász Szt. istvánhoz Ó, felvirradt a szép óra (Mozart) Erdő mellett estvéledtem Glória szálljon Októbernak, októbernak elsején Bricskán járok Bús a kis gerlice madár Karácsonyi pásztortánc A citrusfa Csordapásztorok Elindultam szép hazámbul Szeikilosz sírverse Röpülj páva, röpülj Nyár kánon (Fornsete) Lantodon (Pindaros ódája) Kék ibolyácska Nyár kánon (Fornsete) Béke /Glória szálljon/ (Gebhardi) Nyári ének (Moniot d Arras) Régi mesékre emlékszel-e még? Tavaszköszöntő Gaudeamus igitur Énekeljünk szépen, csendben ( Handel) Elmegyek, elmegyek Tavaszi dal 8Mozart) Zenehallgatási anyag 5–8. osztályban Vivaldi: A négy évszak — É-dúr hegedűverseny (Tavasz) F-moll hegedűverseny (Tél) Bach: Már nyugosznak a völgyek (korálfeldolgozás vegyeskarra) Händel: Halleluja — kórus a Messiás c. oratóriumból Händel: Győzelmi dal — a Judás Makkabeus c. oratóriumból Haydn: G-dúr (Üstdob) szimfónia Mozart: Egy kis éji zene Mozart: Varázsfuvola Beethoven: D-dúr hegedűverseny Schubert: A pisztráng (dal) Schubert: A-dúr zongoraötös — IV. tétel Schumann: “Álmodozás” — a Gyermekjelenetek c. zongorasorozatból Chopin: g-moll mazurka (Op. 24. No. 1.) Chopin: Grande Valse brillante Liszt: XV. magyar rapszódia Verdi: Rabszolgák kórusa — a Nabucco c. operából Verdi: Radames románca — az Aida c. opera I. felvonásából Bevonulási induló — az Aida c. opera II. felvonásából Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Smetana: Moldva Dvořak: e-moll (Újvilág) szimfónia Erkel: Keserű bordal — a Bánk bán című opera I. felvonásából Bánk áriája — a II. felvonásból Erkel: Meghalt a cselszövő — zárókórus a Hunyadi László c. operából (I. felvonás) Palotás — a Hunyadi László c. operából (I. felvonás) Debussy: Children’s corner Bartók–Kodály: Magyar népdalok (énekhangra, zongorakísérettel) Kodály: Mátrai képek Kodály: Székelyfonó Kodály: Háry (daljáték) Kodály: Kállai kettős Kodály. Fölszállott a páva Kodály: Esti dal Bartók: Magyar képek Bartók: Gyermekeknek — I/18, II/31. Bartók: Divertimento Stravinsky: Petruska Britten: Változatok és fúga egy Purcell-témára Gershwin: Klára bölcsődala és Porgy dala — a Porgy és Bess c. operából (A szegény ember gazdagságáról) Szörényi–Bródy: István, a király — szabadon választott részletek És egyéb zenei szemelvények

131

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

12. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 12.1.


A rajz tantárgy legfontosabb célja a tanulók látáskultúrájának fejlesztése. Ki kell alakítani a gyermekben egy tudatos szemléletmódot. Ennek segítségével képessé kell válnia az õt körülvevõ világ vizuális információáradatának feldolgozására. A rengeteg külsõ ingert tudnia kell felfogni, értékelni, rangsorolni. A környezetét egyre kritikusabban vizsgáló kiskamasz rendkívül fogékony a látható világ jelenségeire. Ezt kell nekünk, rajztanároknak kihasználnunk a feladatok életszerû, könnyen érthetõ megválasztásával. Ez az egyik legfontosabb tantárgyi motiváció. Fontos eszköz abban, hogy a gyermek szívesen és lelkesen vegyen részt óráinkon. Ébren kell tartanunk az érdeklõdését a világ sokszínûsége, értékei iránt. Képessé kell tenni a gyermeket a természet szépségének felismerésére, visszatükrözésére. A saját képességeivel párhuzamosan az alapvetõ vizuális jelekkel, eszközökkel és technikákkal is meg kell ismertetnünk a gyermeket. Így képessé válik az önálló megismerésre, befogadásra és alkotómunkára. Az alkotómunkában lehetõséget kell adnunk arra, hogy a neki megfelelõ eszközökkel tudja magát tudatosan kifejezni. A tanuló kreativitását elõsegítik az egyéni élményeken alapuló feladatok. Ilyenek például a családi események, iskolai rendezvények, sportesemények rajzi megfogalmazásai. Saját élményeinek vizuális formába öntésekor újra átélheti és értékelheti a megtörtént eseményeket. Törekedni kell arra, hogy a gyermek saját ötleteit megvalósíthassa a tanórákon. Az átlagosnál tehetségesebb tanulóknak differenciált feladatokkal kell biztosítanunk az elõrehaladásukat. Ezek a feladatok összetettebb, nehezebb megoldási módokat kínálnak az arra képes alkotóknak. A mûvészettörténeti ismereteket konkrét feladatokkal kell kapcsolnunk a társmûvészetekhez. A történelem a magyar irodalom és az ének-zene tantárgyakkal együtt haladva, közösen kell felébreszteni a gyermekekben az egyetemes kultúrkincs iránti érdeklõdést. Hazánk jelentõsebb alkotásain keresztül reálisabb képet alakít ki szûkebb és tágabb környezetének viszonyáról. Az egyetemes, a nemzeti és a népi kultúra megismerésével egyre bõvül, és színesedik a világról alkotott képe. Mindezek ismeretében egy környezetére igényes, annak értékeiért felelõsséget érzõ magatartás kialakítása a célunk. 12.2.


Oktató-nevelõ munkánk során tapasztalhatjuk, hogy a tanulók különbözõ szinten képesek elsajátítani az új ismereteket. Ennek okai leginkább az egyéni fejlettségük különbségeiben és az adottságaik közti eltérésekben rejtõznek. Figyelembe kell vennünk az életkori sajátosságokat, hiszen a különbözõ korosztályoktól más-más színvonalú teljesítményt lehet és kell elvárnunk. A tanítási órákon mindezek tudatában kell fejlesztenünk a gyermekek képességeit. A befogadó és megismerõképesség mellett alapkövetelmény az alkotóképességek kibontakoztatása. A képességfejlesztés eredményességét nehéz rövid távon lemérni. Ezért célszerû hosszabb távon egy-egy (hasonló jellegû) visszatérõ feladattal ellenõrizni munkánk hatékonyságát. A befogadás és megismerés képessége alapvetõ fontosságú, hiszen ez a korosztály rendkívül fogékony a vizuális ingerekre. A modern technika elterjedésével a mai tizenévesekre amúgy is hatalmas információhalmaz zúdul nap mint nap. Az audiovizuális és a számítástechnikai eszközök hatékonyabb és gyorsabb megismerést eredményeznek. Ezeket a tkp. virtuális ismereteket kell a bevált (hagyományos) technikai repertoárunkkal kombinálnunk. A gyermek figyelmét tudatosan irányítanunk kell a konkrét feladatokkal. Pontosan megfogalmazott, egyértelmû gyakorlatokkal jól alakíthatók, fejleszthetõk a képességek. Ilyen feladatok például a közvetlen természetmegfigyelések, a beállítások utáni tanulmányrajzok. A modelleket nem elég síkban ábrázolni, plasztikai megoldásokra is szükség van. Nagyon fontos, hogy a gyermek kézbe vehesse, megtapogathassa az ábrázolt tárgyakat. A többféle érzékszervvel biztosabb, sokoldalúbb tudás birtokába juthat. A mûvészettörténeti tanulmányokhoz kapcsolódó feladatok a vizuális memóriát és az önálló ítéletalkotást segítik elõ. Az egyes korszakok, stílusok alkotásainak elemzésével tovább bõvül a gyermek szókincse, kifejezõkészsége. Jellemzõen egyre bátrabban és reálisabban képes értékelni egyes esztétikai produktumokat. Ezt elõsegítendõ, az alkotó jellegû órák végén mindig hagyjunk idõt a közös értékelésre. A gyermekek az elkészült munkák szóbeli, közösség elõtti értékelését általában szívesen végzik. Nem a rajztartó mappának, vagy a tanárnak „termelünk” ugyanis, hanem magunk és egymás örömére. Közösségnevelõ hatása elvitathatatlan a módszernek. Gyûjtõmunkákkal is sokat tehetünk a tanulók szélesebb látókörének kialakításáért. A környezetére nyitott, annak értékeire fogékony gyermek toleranciája és beleérzõ képessége is nagyobb, mint társaié. Közös programokkal, kiállítások látogatásával, sõt saját csoportos kiállítás szervezésével is remek csapatot hozhatunk létre. A közösségen belül az egyén könnyebben megtalálja helyét a társak kritikáinak segítségével. Az alkotóképességek fejlesztésénél kihasználhatjuk a korosztály fogékonyságát, érdeklõdését az új technikák és tevékenységformák iránt. Egy látványosabb megoldás, vagy szokatlan nézõpont könnyen „beindítja” a gyermek fantáziáját. A színek, formák, a részletek aprólékos megfigyelése mellett a korosztályra jellemzõ egyfajta globális szemlélet. Ez azt jelenti, hogy a szerteágazó, bonyolultabb formákat gyakran tömöríti nagyvonalúan. Jól kihasználhatjuk ezt a redukciós feladatoknál. A gyermek lényeglátása határozottabb ugyanis a felnõttek sémákra épülõ gondolkodásmódjánál. Sokkal nagyobb kreativitás jellemzõ rájuk, elõszeretettel nyúlnak egyszerre több anyaghoz is, bátran keverve a technikákat. Ezért kell minél többféle módszert és eszközt adni a kezükbe. A látható világ tükrözése mellett fontosak az elsõsorban a fantáziát igénybe vevõ feladatok. Ezekben a gyermek rengeteg kötöttségtõl mentesül, szabadabban alkothat. A reproduktív és a produktív jellegû munkáknak megfelelõ részarányban kell jelen lenni pedagógiai programunkban. A tantárgy jellegébõl adódóan az egyes tevékenységi formák az egész iskolaszakaszt átívelik, a fõ különbség a megoldásban, a mûveleti szintek fejlettségében mutatkozik. Célszerû bizonyos kulcsfeladatokat egy-egy tanév, sõt az egész négyéves periódus folyamán bizonyos változtatásokkal néha megismételtetni. Ezekkel a munkákkal hosszabb távon lemérhetõ a 132


képességek tényleges fejlõdése a tanulóknál. A helyi tanterv felépítésénél érdemes elõször ezeket a kulcsfeladatokat eldönteni, és ezekre, valamint az évfolyamokra elõre meghatározott mûvészettörténeti témakörökre felfûzni a konkrét tananyagot. Hallássérült és beszédfogyatékosok integrálása: A műveltségi terület tantárgyain belül az rajz és vizuális kultúra fejlesztési feladatait speciális módon kell kialakítani, melynek célja a hallóképesség fejlesztése, a természeti-társadalmi környezet hangjainak megismertetése. Az önkifejezés, az információszerzés széles skálája teremthető meg e műveltségi terület tartalmain keresztül. A kreativitás fejlesztése szempontjából megkülönböztetett jelentőséggel bír a vizuális kultúra sokoldalú művelése, a személyiség fejlesztésében a dráma és a tánc adta lehetőségek kihasználása. A tanulók teljesítménye e részterületeken eléri, esetenként meghaladhatja a halló társak produktumait. 12.3.

5. ÉVFOLYAM

Idõkeret: 37 óra/év (1 óra/hét) Tájékozódás térben és időben, a világ mennyiségi viszonyaiban. A vizuális kultúrában, művészetekben kifejeződő térszemlélet fejlesztése, háromdimenziós tér érzékelése, ábrázolása, létrehozása. Fejezetek I. Vizuális problémafelvetés II. Természetszemlélet III. Alkotómunka, kifejezés IV. Mûvészettörténet, mûalkotás-elemzés

Az egyes fejezetek óraszáma 6 13 14 4

Belépõ tevékenységformák – Közvetlen megfigyelések természeti formák modellálása alapján. – Térbeli és színbeli megfigyelések, a látvány értelmezése, vizuális jelekké alakítása. – Az ábrázolási konvenciók alapjainak megismerése. – Ritmusgyakorlatok és felületképzés grafikai elemekkel. – Forma és funkció összefüggésének felismerése az ember alkotta tárgyakon. – Lényegkiemelés, kompozíciós alapelvek megértése, elsajátítása. – A mûvészeti ágak megismerése, mûalkotások elemzése az adott mûvészettörténeti korszakokban. 12.3.1.

VIZUÁLIS PROBLÉMAFELVETÉS Témakörök A legegyszerûbb vizuális jelek.

A kompozíciók fajtái.

A megjelenítés, átírás, redukció alapjai. A formák fajtái, jellemzõi.

Tartalom (fejlesztendő képességek, készségek) A pont, a vonal és a folt kifejezési lehetõségei. Egyszerû vonalas kompozíciók készítése. (vizuális megismerõképesség) Statikus és dinamikus kompozíciók készítése a megismert vizuális jelekbõl. A kompozíciós hangsúlyozás eszközei. (észlelési-érzékelési fogékonyság, egyensúlyérzék) A vázolás, egyszerûsítés összefüggései. (alkotóképességek) A formakarakter, részforma, befoglaló forma alapfogalmak megismerése, tudatos alkalmazása. (befogadóképesség, formaérzék)

Követelmények: – Ismerje a legalapvetõbb vizuális jeleket. – Ismerje és tudja alkalmazni õket a különbözõ anyagok, formák ábrázolásakor. – Ismerje meg a síkszerû ábrázolás alaptörvényeit, jellemzõit. – Tudjon vetületi ábrát készíteni hasábszerû (geometrikus) formákról. – Tudatos kompozíciók készítése mesterséges formákból. 12.3.2.

TERMÉSZETSZEMLÉLET Témakörök A természeti forma.

Tartalom (fejlesztendõ képességek, készségek) Szimmetria és aszimmetria a természeti formákon. Tanulmányrajzok készítése termésekrõl, gyümölcsökrõl. (megfigyelõképesség, alkotóképességek) 133


Sík és tér.

A tónusok.

A színek.

A síkszerûség és térmélység összefüggése a természeti formákon. Természeti formák hosszmetszeti és keresztmetszeti rajzai. (megfigyelõképesség, vizuális memória) Természeti forma és a környezet viszonyának kifejezése tónusokkal. A fény-árnyékhatások, irányfény, szórtfény ábrázolása grafikai eszközökkel. (megismerõképesség, alkotóképességek) Alapvetõ színrendszerek megismerése. Egyszerûbb színkeverési feladatok. (érzékelési-észlelési fogékonyság, színérzék)

Követelmények: – Egyszerû természeti formák vonalas és tónusos ábrázolása (monokróm). – Egyszínû tónusos tanulmányok ceruzával, akvarellel és temperával. – Ismerje a súrolófény és a szórt fény közti különbséget. – Tudjon egyszerû kompozíciókat létrehozni természeti formákból. – Tudjon kifejezni a grafika eszközeivel különbözõ faktúrákat. – A forma és funkció kapcsolata, értelmezõ-magyarázórajzok készítése. – Dombormû készítése apróbb formák lenyomataival. – A 6-os színkör színeinek megfestése, ismerete. 12.3.3.

ALKOTÓMUNKA, KIFEJEZÉS Témakörök Absztrakció és redukció.

A verbalitás és vizualitás kapcsolata. Az illusztrációk. Ritmus és egyensúly. Alkalmazott grafika.

Tartalom (fejlesztendõ képességek, készségek) A látható jelenségektõl való elvonatkoztatás. A tárgyak és jelenségek leegyszerûsítése lényegkiemeléssel, a felesleges részletek elhagyásával. (formaérzék, ritmusérzék, vizuális fantázia) A megértett szöveg (pl. irodalmi alkotás) vizuális jelekkel történõ megjelenítése. Lényegkiemelés, rangsorolás, ítéletalkotás. (vizuális memória, képzelet) Ismétlõdés, szabályosság, ritmus és dinamika a síkszerû ábrázolásban. (ritmusérzék, arányérzék, szimmetriaérzék) Betûtípusok szerkesztése. (eszközhasználat, precizitás)

Követelmények: – A látott világ jelenségeinek grafikai elemekké alakítása. – A természeti formák redukciója a legegyszerûbb, geometrikus alapformákra. – Egy megtörtént esemény, vagy történet elbeszélése a festészet és a grafika eszközeivel. – Sordíszek, vonalritmusok készítése alapvetõ vizuális jelek felhasználásával. – Sablonkészítés. – A lenyomatkészítés legegyszerûbb technikái (papírnyomat, krumplinyomat, kézlenyomatok). – Tudjon blokkbetûket szerkeszteni adott méretben. – Szerkesztõeszközök (körzõ, vonalzók) szakszerû használata. 12.3.4.

MÛVÉSZETTÖRTÉNET, MÛALKOTÁS-ELEMZÉS Témakörök Az õskor mûvészete

Az ókori potamikus kultúrák

Tartalom (fejlesztendõ képességek, készségek) A legkorábbi monumentális kõépítmények (Stonehenge, Avebury). A termékenységszobrok (Willendorfi Vénusz). A vadászmágia és a barlangfestmények (Altamira, Lascaux). A legegyszerûbb használati eszközök (pattintott kõeszközök, agyagedények). Az egyiptomi sír- és templomépítészet (masztaba, Gizai piramisok, Karnaki templom). Az egyiptomi szobrászat (Rahotep és Nofret, Írnok, Nofertiti portréi). Az egyiptomi festészet (Halastó, Mocsári vadászat). Mezopotámia építészete (Úr-Zikkurat, Babilon-Istár-kapu). 134


Az ókori görög mûvészet

Az ókori római mûvészet

A magyar népviseletek

Mezopotámia szobrászata, iparmûvészete (Asszír kapuõrzõk, Bikafejes hárfa-Ur) A görög templomépítészet és az oszloprendek (AthénAkropolisz). A görög szobrászat (Polükleitosz: Lándzsavivõ, Pheidiasz: Lovasok a Parthenon frízérõl, Mürón: Diszkoszvetõ, Laokoon-csoport, Szamothrakéi Niké). A görög vázafestészet (geometrikus, fekete alakos, vörös alakos vázák). A római építészet (Róma-Pantheon, Colosseum, vízvezetékek). A római szobrászat (Brutus portréja, Marcus Aurelius lovasszobra). A római falfestészet (Pompei-Misztérium villa freskói). Népmûvészeti tájegységeink legjellemzõbb ruhadarabjai.

Követelmények: (5-8. évfolyamban azonos) – Ismerje fel a tanult mûvészeti alkotásokat. – Tudjon önállóan megnevezni példákat az egyes kultúrák alkotásaiból. – Önálló mûalkotás-elemzés (kor, méret, szerkezet, anyagok, kompozíció, összhatás). Tudásszint az 5. évfolyam végén A tanuló képes megkülönböztetni a vizuális mûvészeti ágakat, mûfajokat. Ismeri az alapvetõ vizuális jeleket. Önállóan képes grafikus eszközökkel vonalas kompozíciók létrehozására. Képes saját élményeinek, gondolatainak, érzéseinek megfogalmazására a megismert képzõmûvészeti technikák segítségével. Egyszerûbb tárgyakat képes emlékezetbõl is megjeleníteni, lerajzolni. Meg tudja szerkeszteni a legegyszerûbb geometrikus formák vetületi ábráit. Képes kiválasztani az adott témának, feladatnak legmegfelelõbb vizuális eszközöket. Ismeri a tanult mûvészeti korok jellemzõit. Tud példákat megnevezni és alapszinten elemezni az õskor és az ókor építészetébõl, szobrászatából és festészetébõl.

12.4.

6. ÉVFOLYAM

Idõkeret: 37 óra/év (1 óra/hét) Tájékozódás térben és időben, a világ mennyiségi viszonyaiban. A vizuális kultúrában, művészetekben kifejeződő térszemlélet fejlesztése, háromdimenziós tér érzékelése, ábrázolása, létrehozása. Fejezetek I. Vizuális problémafelvetés II. Természetszemlélet III. Alkotómunka, kifejezés IV. Mûvészettörténet, mûalkotás-elemzés

Az egyes fejezetek óraszáma 5 12 15 5

Belépõ tevékenységformák – A kompozíciós készség magasabb szintû megnyilvánulása, tudatosabb elrendezésre törekvés a kifejezésben. – A természeti megfigyelések célirányosabb értelmezése, konkretizálása. – Önállóság, egyénibb megoldásokra törekvés az élmények képi megfogalmazásában. – A színérzékeléshez, színtani alapismertekhez kapcsolódó gyakorlatok. – A vetületi és az axonometrikus ábrázolás megértése, alkalmazása. – A nézõpont tudatos változtatása az alkotómunkában. – Síkbeli és térbeli formaelemzések, ritmusgyakorlatok. – Konkrét használati tárgy megtervezése, modellezése. – Vizuális információk önálló gyûjtése, rendezése. – Mûalkotások összehasonlító elemzése adott szempontok segítségével. 12.4.1.

VIZUÁLIS PROBLÉMAFELVETÉS Témakörök A térépítés, téráthidalások összefüggései.

A nézõpont szerepe.

Tartalom (fejlesztendõ képességek, készségek) A külsõ megjelenés és a belsõ szerkezet. A téráthidalások, dongaés keresztboltozatok. (befogadóképesség, formaérzék) A térmélység, tér és forma kapcsolata. 135


A színek térhatása.

A vetületi és az axonometrikus ábrázolás. (vizuális memória, térlátás) A színperspektíva alapvetõ szabályszerûségei. A hideg-meleg színek érzelmi hatásai. (alkotóképességek)

Követelmények: – Ismerje a dongaboltozatot, a keresztboltozatot és a csúcsíves keresztboltozatot. – Tudjon gyurmából (papírból) makettet készíteni a tanult boltozatokról. – Egyszerû mértani testek (hasáb, henger, gúla, kúp) ábrázolása a megismert ábrázolási rendszerekben. – Képes legyen egyszerû rekonstrukciós feladatok megoldására. – Ismerje és tudatosan alkalmazza kompozícióiban a színek hangulati hatásait. 12.4.2.

TERMÉSZETSZEMLÉLET Témakörök Összetett természeti formák.

A tárgyalakítás.

Színérzékelés, színlátás.

Tartalom (fejlesztendõ képességek, készségek) A természeti és a mesterséges formák kapcsolata. Kompozíciók összetett formákból. Formaredukciók, konstruálás a redukált formákból. (absztraháció, forma- és arányérzék) A komponálás, tömegalakítás problematikája. A festészeti és a szobrászati alkotás nyelvezete. Forma és funkció, a célszerûség. Használati tárgyak tervezése. (kreativitás, manipuláció) A színek megjelenése a belsõ és a külsõ térben. Dikróm harmóniák festése alapszínekkel. Telített és derített színek elõállítása. (érzékelési-észlelési fogékonyság, színérzék).

Követelmények: – Legyen képes összetett természeti formákat átírni geometrikus testekké. – Plasztikai feladatok: egyszerûbb tömegvázlatok szabályos formákból. – Tudjon természeti formákból komponált beállításokat – monokróm festéssel reprodukálni, – megfesteni alapszínekkel. – Mûködési rajzok készítése egyszerû használati tárgyakról. – Célszerû tárgyak tervezése saját mindennapos használatra. – Egyszerûbb színharmóniák ismerete, létrehozása. – A másodlagos színek kikeverése temperával, vízfestékkel. 12.4.3.

ALKOTÓMUNKA, KIFEJEZÉS Témakörök Egyén és társadalom.

Állatok világa.

Technikák.

Alkalmazott grafika.

Tartalom (fejlesztendõ képességek, készségek) A gyermek életének eseményei. Az egyéni élmények megjelenítése a grafika és a festészet eszközeivel. (vizuális memória) Valóságos és elképzelt élõlények. Háziállatok és vadon élõ állatok testfelépítése, élõhelye, jellemzõ tulajdonságai. (megfigyelõképesség, fantázia, kreativitás) Üvegablakok, mozaikképek létrehozása montázs technikával. Tépett, vágott, gyûrt, hajtogatott papírkonstrukciók. (forma- és arányérzék, manipulációs képesség) A betûk formai tulajdonságai. Iniciálé és monogram tervezése. Meghívók- a szövegfolt és képi elem viszonya. (forma- és arányérzék, kompozíciós készség)

Követelmények: – Képes legyen egy történetet néhány jellemzõ mozzanattal elmondani grafikus eszközzel (képregényes forma). – Elképzelt és valóságos élõlények jellemzése a szobrászat eszközeivel (pl. vízköpõ-figura). – Színes alakzatok, síkidomok ritmusos kompozíciói különbözõ technikákkal. 136


– A montázs technika tudatos alkalmazása a figurális ábrázolásban. – Tudjon iniciálét vagy díszes monogramot tervezni és kivitelezni színes eszközzel. – Egyszerûbb alkalmi meghívó készítése (A/5 méretben) a grafika eszközeivel. 12.4.4.

MÛVÉSZETTÖRTÉNET, MÛALKOTÁS-ELEMZÉS Témakörök Az ókeresztény mûvészet

Honfoglalás-kori mûvészetünk.

A román kor mûvészete.

A gótika.

A reneszánsz mûvészet.

Tartalom (fejlesztendõ képességek, készségek) Az ókeresztény bazilika jellemzõi (San Apollinare in Classe) Az ókeresztény díszítõszobrászat remekei (Jó Pásztorszobrok, szarkofágok) A katakomba- és mozaikfestészet (Róma – Sta Prudenzianatemplom; Ravenna – Galla Placidia-mauzóleuma; Ravenna – Theodora-mozaik). A magyar ötvösmûvészet kincsei. (Nagyszentmiklósi aranykincs, a galgóci és tiszabezdédi tarsolylemezek) A román kori templomépítészet (jáki templom, bélapátfalvi apátsági templom, pisai dóm épületegyüttese). A szobrászat és freskófestészet emlékei (Pécs-Sámsondombormû, Barcelona-Apostolok csoportja, Bayeux-i kárpit). A magyar koronázási ékszerek. A gótikus katedrálisok (Chartres, Amiens, Párizs, Köln). A gótika szobrászata (Budavári palota szobrai; Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra; Szent László-herma A Lõcsei-oltár). A trecento festészete (Szent Ferenc freskósorozat). A quattrocento (Santa Maria del Fiore templom, Pitti-palota. Donatello: Gattamelata, Mantegna: Pieta. Botticelli: Vénusz születése). A cinquecento (Michelangelo: Dávid, Sixtus-kápolna freskói. Leonardo: Az utolsó vacsora, Szent Anna harmadmagával, Mona Lisa; Raffaello: Athéni iskola). A németalföldi reneszánsz (Jan van Eyck: Arnolfini házaspár; Dürer: Az apokalipszis lovasai, Önarckép). A magyarországi reneszánsz (Bakócz-kápolna. M. S. mester: Mária és Erzsébet találkozása).

Tudásszint a 6. évfolyam végén A tanuló az alapvetõ vizuális jelrendszert saját, egyéni formanyelvének kialakítására használja. Élményeit, gondolatait, érzéseit képes a látható jelenségek átírásával, leegyszerûsítésével megjeleníteni. Az alkotómunkák során egyre tudatosabban választja ki a megfelelõ eszközöket, technikákat. Képes összetettebb természeti formákat látványszerûen ábrázolni, átírni képi elemekké. Meg tudja szerkeszteni a hasábszerû testek axonometrikus képét. Ismeri és tudatosan alkalmazza a színperspektíva szabályait. Egyre tudatosabban többféle eszközzel is képes megoldani adott vizuális problémát. Képes magyarázórajzot készíteni egyszerûbb eszközökrõl, tárgyakról. Tisztában van a forma és funkció összefüggéseivel egy adott használati tárgy megtervezésekor. Alapszintû alkalmazott grafikai ismereteivel képes egyszerûbb betûkompozíciók létrehozására. Kézügyessége, szenzomotoros képességei harmonikusabbá válnak, finomodnak. Ismeri a középkori tanult mûvészeti korszakok, stílusok legjellemzõbb tulajdonságait. Tud koronként több alkotást felismerni és megnevezni. Képes a tanult mûvészettörténeti példákat elemezni. Összehasonlító elemzéseket végez elõre megadott szempontok alapján.

12.5.

7. ÉVFOLYAM

Idõkeret: 37 óra/év (1 óra/hét) Fejezetek I. Vizuális problémafelvetés II. Természetszemlélet III. Alkotómunka, kifejezés IV. Mûvészettörténet, mûalkotás-elemzés

Az egyes fejezetek óraszáma 7 14 12 4 137


Belépõ tevékenységformák – Egyéni képi jelrendszer erõteljesebb megjelenése az alkotómunkában. – Mûvészi kifejezés, élmények vizualizálása a saját jelrendszer tudatos alkalmazásával. – Analízis és szintézis a természeti és a mesterséges objektumok megismerésekor. – Asszociációk és kötetlenebb megfogalmazás módok megismerése kifejezésben. – Színrendszerezés. – Rekonstrukciós feladatok megoldása. – A perspektíva szabályai. Egy és két iránypontos perspektív képek megszerkesztése. – A tanult mûvészeti alkotások ismerete, összehasonlító elemzése adott szempontok alapján. – Mûvészeti vonatkozású információk gyûjtése környezetünkbõl. 12.5.1.

VIZUÁLIS PROBLÉMAFELVETÉS Témakörök Az ember térlátása.

A színszimbolika.

Tartalom (fejlesztendõ képességek, készségek) A látszati távlattan. Az ember szín- és térérzékelése, a látás fiziológiája. Az egy és a két iránypontos perspektíva. A rövidülés, torzulások. (térlátás) A színek mindennapi jelentése. A vizuális kommunikáció fogalma. A piktogramok. A színek, mint a vizuális kommunikáció eszközei. (érzékelésiészlelési fogékonyság)

Követelmények: – Legyen tisztában az emberi látás alapvetõ mechanizmusaival. – Ismerje az egy és a két iránypontos perspektíva elemeit. – Tudjon egyszerûbb mértani alakzatokat perspektívában ábrázolni. – Ismerje a rálátás, alálátás alapfogalmakat. – Ismerje a vizuális kommunikáció fogalmát, fõbb lehetõségeit. – Egyszerûbb piktogramok tervezése grafikus eszközökkel (formaredukció). – Ismerje a színek általános (mindennapi) jelentéstartalmát. – Tudjon megnevezni vizuális kommunikációval kapcsolatos eszközöket. 12.5.2.

TERMÉSZETSZEMLÉLET Témakörök Az emberi test.

Térmélység, téri helyzetek.

Színárnyalatok.

Tartalom (fejlesztendõ képességek, készségek) Az emberi test fõbb arányai. A mozgásszervrendszer legfontosabb elemei és mûködésük. Egyszerûbb mozdulatok, mozgássorok ábrázolása. A test redukciója mértani elemekre. (megfigyelõképesség, forma-és arányérzék) Testcsoport téri helyzete, viszonylatai. A nézõpont és az irányfény szerepe az ábrázolásban. (érzékelési-észlelési fogékonyság) A másodlagos és a harmadlagos színek világa. Színes csendéletek. Az ecsetkezelés. (megfigyelõképesség, érzékenység)

Követelmények: – Ismerje az emberi test fõbb arányait, jellemzõ befoglaló formáit. – Ismerje a férfi a nõi és gyermeki test aránybeli, karakterbeli különbségeit. – Tudjon vázolni egyszerûbb mozdulatokat. – Tudjon leegyszerûsíteni mértani alakzatokra, síkidomokra. – Fázisrajzok készítése redukált formák ismétlésével. – Tudjon irányfénnyel megvilágított testcsoportot látványszerûen, plasztikusan érzékeltetni grafikai eszközökkel. – Ismerje és tudatosan alkalmazza kompozícióin a többféle nézõpont szerepét. – Ismerje a másodlagos és harmadlagos színek fogalmát. – Tudja elõállítani ezeket a színeket, keveréssel (temperával). – Ismerje és alkalmazza munkáin a tört színárnyalatokat mint a kifejezés eszközeit. – Tudatosan alkalmazza az ecsetkezelést mint érzelmi, hangulati kifejezõeszközt.

138


12.5.3.

ALKOTÓMUNKA, KIFEJEZÉS Témakörök Forma és funkció

Az ipari formatervezés

Az emberi arc

Tartalom (fejlesztendõ képességek, készségek) Az építészet teherhordó elemeinek modellezése. A népi építészet formavilága. (manipulációs képesség, kreativitás, konstrukciós érzék) Mûködési rajzok egyszerû használati eszközökrõl. Célszerûség és esztétikum a népi iparmûvészetben. Használati tárgyak tervezése saját használatra. (kreativitás, problémamegoldó képesség) Az emberi fej és arc ábrázolása, arányrendszerük. Karakterek. Jellemzõ formák redukálása. (megfigyelõképesség, absztrakció, kompozíciós készség)

Követelmények: – Épületrészek papírmakettjeinek elkészítése egyszerû geometrikus formákból. – Ismerje a népi építészet hagyományos formavilágát, fõbb jellegzetességeit. – Ismerje a népi kézmûvesség legjellemzõbb alkotásait. – Önálló formaátírás, absztrahálás, redukció, formaanalízis. – Praktikum és esztétikum felismerése a használati eszközökön. – Egyszerû használati tárgyak tervezése és lehetõség szerinti kivitelezése – Ismerje az emberi fej nagy arányait, a portrérajzolás szabályait. – Képes legyen karikatúrák rajzolására a jellemzõ formák eltúlozásával. 12.5.4.

MÛVÉSZETTÖRTÉNET, MÛALKOTÁS-ELEMZÉS Témakörök A barokk.

A klasszicizmus.

A romantika.

A realizmus.

Nemzeti mûvészetünk a 19. században.

Múzeumok. Mûvészeti gyûjtemények.

Tartalom (fejlesztendõ képességek, készségek) A barokk építészet sajátosságai (Il Gesú-templom, Szent Péter-bazilika, Fertõd-Esterházy-kastély). A barokk szobrászat (Bernini: Dávid; Donner: Szent Márton és a koldus). A barokk festészet (Rembrandt: Éjjeli õrjárat, Önarcképek; Rubens: Levétel a keresztrõl; Velazquez: Bréda átadása, Az udvarhölgyek; Mányoki: II. Rákóczi Ferenc portréja). Építészet: (Chalgrin: Arc de Triomphe, Pollack Magyar Nemzeti Múzeum Hild J.: Esztergomi Érseki Székesegyház). Szobrászat: (Canova: Mária Krisztina fõhercegnõ síremléke; Ferenczy I: Pásztorlányka). Festészet: (David: Horatiusok esküje; Barabás M.: Liszt Ferenc portréja). A szobrászat és a festészet legjellemzõbb példái (F. Rude: Marseillaise; Goya: 1808. május harmadika; Delacroix: Szabadság vezeti a népet). A festészet legjellemzõbb példái: (Millet: Kalászszedõk; Corot: Emlékezés; Courbet: A mûterem; Daumier: A mosónõ; Rjepin: Hajóvontatók). Steindl I.: Országház; Feszl F.: Vigadó, Ybl M.: Operaház). Izsó M.: Táncoló paraszt; Fadrusz J.: Mátyás király-emlékmû; Zala Gy.: Millenniumi emlékmû). Székely B.: Egri nõk; Munkácsy M.: Ásító inas; Rõzsehordó; Paál L.: Nyárfák; Szinyei Merse Pál: Majális). Tájékozódás lakóhelyünk és hazánk legfontosabb képzõmûvészeti kiállítóhelyeirõl. Kiállításlátogatás Könyvtár és más médiumok használata az önálló alkotómunkában. Saját kiállítás rendezése.

Tudásszint a 7. évfolyam végén A tanuló ismeri az emberi test alapvetõ nagy arányait, jellemzõ formáit. Képes a birtokában lévõ vizuális jelrendszerrel megfogalmazni az emberi arc sajátosságait. A karakteres vonásokat formaredukcióval hangsúlyozza, szemlélteti. Bõvülõ 139


technikai eszköztára révén adott feladatot komplex módon képes megoldani. A vegyes technikák alkalmazásával tovább fejlõdik, finomodik kézügyessége. Differenciálódik manipulációs képessége, mellyel újfajta minõségek megismerésére válik képessé. Az összetettebb formák plasztikai modellezésével, a szabásrajzok elkészítésével továbbfejlõdik a gyermek tér és formaérzéke. Az önálló tervezési és kivitelezési munkák hatására fokozatosan alakul ki az esztétikai ítélet képessége. Fejlettebb ritmus- és arányérzéke segítségével könnyebben elkülönít lényeges és kevésbé fontos információkat egymástól. Képessé válik egyszerûbb rekonstrukciós feladatok megoldására a tanult ábrázolási rendszerekben (vetületi és axonometrikus). Újabb és bonyolultabb színrendszereket ismer meg. Segítségükkel még több színárnyalatot képes elõállítani, érzékletesebbé válik festõi nyelvezete is. A változatos felületkezelést elõsegíti az ecsetkezelés tudatos megválasztása. Hazánk jelentõs múzeumainak megismerésével nyitottabbá, sokoldalúbbá válik a gyermek. Ismeri Magyarország legfontosabb építészeti és képzõmûvészeti kincseit. 12.6.

8. ÉVFOLYAM

Idõkeret: 37 óra/év (1 óra/hét) (Ebből 18 óra Mozgóképkultúra és médiaismeret) Fejezetek I. Vizuális problémafelvetés II. Természetszemlélet III. Alkotómunka, kifejezés IV. Mûvészettörténet, mûalkotás-elemzés V. Mozgóképkultúra és médiaismeret

Az egyes fejezetek óraszáma 3 14 6 4 10

Belépõ tevékenységformák – Önálló síkbeli és térbeli kompozíciók létrehozása. – A saját vizuális jelrendszer kiteljesedése, tudatos alkalmazása a kifejezésben. – Bonyolultabb jelenségek térbeli és színbeli vizsgálata, átírása. – Az idõ vizualizálása. – Tudományos közlésmódok, médiumok képi nyelvezetének megértése. – A külsõ és belsõ tér összefüggése az építészetben. – Ember és környezetének kapcsolatrendszere. – Környezettudatos magatartás kialakítása. – A tanult korok mûvészeti alkotásainak ismerete és elemzése. 12.6.1.

VIZUÁLIS PROBLÉMAFELVETÉS Témakörök Álló és mozgókép.

A külsõ tér.

A színkontrasztok.

Tartalom (fejlesztendõ képességek, készségek) A filmkészítés technológiája. A látványtervezés. Foto, videó, számítógép lehetõségei. (megfigyelõképesség, vizuális memória) Összetett térformák elemzése. Két iránypontos perspektíva. Rekonstrukciók. (térlátás) A színkontrasztok fajtái: színezetkontraszt, hõkontraszt, komplementer, szimultán, Mennyiségi, minõségi, sötét-világos kontrasztok. (érzékelési-észlelési fogékonyság)

Követelmények: – Ismerje a filmkészítés alapelvét. – Az állókép, mozgókép, a némafilm, rövidfilm fogalmak ismerete. – Vizuális látványtervezési feladatok (pl. díszlettervezés) megoldása. – Utcarészlet, házsor látványszerû rajzai a nézõpontunknak megfelelõen. – Grafikai és fotómûvészeti alkotások elemzése a látványrendezés szempontjából. – Ismerje a színkontrasztok fajtáit, és tudjon rájuk egy-egy példát mondani. 12.6.2.

TERMÉSZETSZEMLÉLET Témakörök Életmód és élettér összefüggései.

Tartalom (fejlesztendõ képességek, készségek) A téralakítás, az építészeti stílus és az életmód. Az épület és a környezet kapcsolata. Építészet és környezetvédelem kapcsolata. 140


Ábrakészítés, modellezés.

A mozgás és az idõ.

Környezetünk építészeti értékei. (érzékelési-észlelési fogékonyság, vizuális memória) Szöveges leírás és magyarázórajz készítése adott tárgyról. Kicsinyítés, nagyítás az arányok figyelembevételével. Térbeli modellezések, tömegviszonylatok. (manipulációs képesség, tér-és formaérzék) A mozgás ábrázolása a grafika, festészet eszközeivel. Az állandóság és a múlandóság megjelenése. Pillanatfelvételek értelmezése. Számítógépes virtuális tér. (megfigyelõképesség, vizuális intelligencia, kreativitás)

Követelmények: – Épületek térképzésének formai elemzése adott szempontok alapján. – Dokumentáció összeállítása közvetlen környezetünk mûvészeti értékeirõl (gyûjtõmunka). – Ábrakészítés, magyarázórajzok adott épület vagy szobor megjelenésérõl. – Környezetünk objektumainak arányos kicsinyítése, nagyítása. – Egyszerûbb mozgások, mozdulatsor képi ábrázolása alapvetõ grafikai elemekkel. – A számítógépes térábrázolás és az érzékszerveinkkel tapasztalt távlat közti különbségek. 12.6.3.

ALKOTÓMUNKA, KIFEJEZÉS Témakörök Emberábrázolások.

Technikák.

Az érzéki csalódás.

Tartalom (fejlesztendõ képességek, készségek) Az önportré. Önportré rajzolása tükörbõl. Színes önportré festése.(megfigyelõképesség, színérzékenység, önismeret) Fotomontázs és kollázstechnika. Eseménysor, történet feldolgozása képi nyelven. (redukció, asszociációs képesség, komponálás) Az illúziókeltés képzõmûvészeti eszközei. Optikai trükkhatások tudatos alkalmazása. (érzékelésiészlelési fogékonyság, vizuális intelligencia)

Követelmények: – Önportré látványszerû, monokróm rajza. – Képes legyen önportrét festeni, néhány személyes tárggyal jellemezni saját magát – Tudatos kompozíciók létrehozása fotomontázs és kollázstechnikával. – Egy történetbõl képregény összeállítása fotók felhasználásával. – Ismerje az érzéki csalódás fogalmát, és az op-art alapvetõ eszköztárát. – Egyszerûbb optikai hatások alkalmazása vonalas eszközökkel. 12.6.4.

MÛVÉSZETTÖRTÉNET, MÛALKOTÁS-ELEMZÉS Témakörök Az impresszionizmus

A posztimpresszionisták.

A szecesszió.

A modern szobrászat.

Tartalom (fejlesztendõ képességek, készségek) Manet: Az erkély; Monet: A roueni székesegyház; Degas: A tánc csillaga, Renoir: Moulin de la Galette; A. Rodin: Gondolkodó. Cézanne: A Saint Victoire hegy, Csendélet; Van Gogh: Napraforgók, Auvers-i templom, Önportré; Gauguin: Tahiti nõk, T. Lautrec plakátjai. Gaudi: Sagrada Familia, Lechner Ö.: Iparmûvészeti Múzeum; Klimt: A csók, Mucha plakátok. A modern építészet. Wright: Vízesésház; Gropius: a Bauhaus épülete Dessauban, Le Corbusier: Ronchampi kápolna, Marseille-lakóegység, Utzon: Sidney – Operaház. Boccioni: Folytonossági formák a térben; Tatlin: A 3. internacionálé emlékmûterve; Duchamp: Palackszárító; 141


A modern festészet.

A 20. század magyarországi mûvészete.

H. Moore: Fekvõ alak. Picasso: Guernica, Vasaló nõ, Braque: Gitáros csendélet; Mondrian: Kompozíció, Chagall: Én és a falum; Dali: Égõ zsiráf, Warhol: Elvis; Vasarely: Alakzat, Zebrák. Ferenczy K.: Márciusi est, Hollósy: Rákóczi induló Rippl-Rónay: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett Csontváry: Magányos cédrus, Szõnyi I.: Zebegény, Este Egry J.: Visszhang, Barcsay: Dombos táj Kondor B.: Darázskirály Medgyessy F.: Anyaság, Pátzay: Kenyérszegõ Schaár E.: Az utca Makovecz : Paks-Szentlélek templom

Tudásszint a 8. évfolyam végén A tanuló jártas a formai, színbeli tanulmányok készítésében. A látványszerû és az absztrakt ábrázolást önállóan – saját intellektusának megfelelõ szinten – képes megoldani. Ismeri a vizuális kommunikáció legfontosabb eszközeit. Érti a vizuális kommunikáció nyelvezetét. Képes önállóan kiválasztani a megfelelõ technikát, eszközt adott feladat megoldásához. Térbeli és színbeli analizáló jellegû munkákra is képes a természeti formák vizsgálatakor. A szerkesztõeszközökkel képessé vált a pontos munkavégzésre. Képes geometrikus testek képeinek megszerkesztésére az elsajátított ábrázolási rendszerekben (vetületi ábrázolás, axonometria, perspektíva). A látszati távlattan szabályait tudatosan alkalmazza a térmélység ábrázolásában. A képzõmûvészeti alkotás munkafolyamatában képessé vált az elvont gondolkodásra. Esztétikai élményeit tudatosan képes feldolgozni, megérteni, értékelni, rangsorolni. Felismeri és óvja lakóhelye mûvészeti értékeit, környezettudatos magatartásra törekszik. Tisztában van az emberiség legszebb kultúrkincseinek jelentõségével. Ismeri az egyetemes és a magyar építészet, szobrászat és festészet legjelentõsebb alkotásait. Képes elemezni a tanult mûveket adott szempontok alapján. Általános iskolai tanulmányainak végén a gyermek rendelkezik az esztétikai intelligencia és ítélet képességével. 12.7.

AZ ÉRTÉKELÉSRÕL (5-8. ÉVFOLYAM)

Az elvégzett munka, a tanuló által nyújtott teljesítmény nagyon összetett eredmény. A tanulók teljesítménye több körülménytõl függ: az óra milyenségétõl, az adott tanítási anyagtól, a tanár magyarázatától stb. Két gyermek teljesítménye ugyanazon az órán is óriási különbségeket mutathat egymáshoz viszonyítva. Emellett gyakran tapasztaljuk, hogy ugyanaz a gyermek is nagy teljesítménybeli ingadozásokat produkál, látszólag megegyezõ feltételek és feladatok esetén is. Ráadásul a legtöbb gyermek más-más szintû vizuális intelligenciával bír. Ami az egyik tanulótól szép teljesítmény, az lehet, hogy egy tehetségesebbtõl kevés lenne ugyanazon feladatnál. Ezért úgy célszerû mérnünk, hogy önmagához képest és társaihoz is viszonyítsuk a tanuló munkáját. Önmagához képest vessük össze korábbi munkáival a mostani teljesítményét. Egymáshoz képest bevált módszer az óra végi közös szóbeli értékelés. Ilyenkor kirakunk néhány rajzot a táblára, és demokratikus légkörben megvitatjuk melyik tetszik, és miért. Fontos, hogy õk válasszanak ki egy-egy alkotást, és megindokolják, hogy miért tetszik, vagy nem tetszik adott munka. Abban az esetben, ha nehezebb különbséget tenni a munkák közt segíthetünk az értékeléskor egy-egy szempont kiemelésével, pl.: „Melyik képen sikerült legélethûbben megrajzolni a tárgyakat?” Megkérhetjük õket, állítsák „erõsorrendbe” a táblán lévõ munkákat. A közös szóbeli értékelés közösségfejlesztõ értéke is jelentõs. Egy idõ után, az osztály már követeli óra végén az értékelést, mert igénylik egymás véleményét, „tükrét”, sõt dicsõségnek tartják, ha munkájuk kikerül a táblára. Remek motivációs eszköz! Persze vigyáznunk kell arra is, hogy ne a személyeskedés vezesse a kritikusokat. Természetesen jegyeket is adnunk kell a munkákra (félévente min. 4-et.). Alapvetõen ilyenkor (is) kétféle teljesítményt értékelünk: – manuális – intellektuális. A manuális alatt a „kétkezi” alkotómunkát értjük. Az intellektuális pedig a megismerést kísérõ verbálisan megfogalmazott tudást, munkát jelenti. Mindkettõ nagyon fontos eleme a teljesítménynek, tehát értékelésnél szem elõtt tartandó! A manuális teljesítmény (=alkotómunka) esetében a manipulációs képességet, kitartást, érzékelési-észlelési fogékonyságot, az esztétikai ítélõképességet értékeljük. Az intellektuális teljesítmény értékelésekor elsõsorban a kreativitást, ötletességet, eszközgazdagságot vizsgáljuk. Az érdemjegy a kétféle teljesítmény közös értékét fejezi ki. A gyakorlatban az érdemjegy mellé célszerû egykét rövid mondatban szöveges értékelést is adnunk (pl a lap hátuljára). Így világosabban látja a gyermek, hogy miért kapta az érdemjegyet. A mûvészettörténeti részeket ötletes feladatokkal célszerû közelebb hozni a tanulókhoz. Emellett félévkor vagy év vége elõtt nyugodtan eszközölhetünk egy-egy írásbeli számonkérést (témazáró dolgozatot). A dolgozat a tantárgyunk jellegébõl adódóan inkább változatos feladatokból, mintsem unalmas kérdésekbõl álljon (Kösd össze az alkotókat a mûvekkel! Rajzold be a hiányzó tagolóelemeket a vázlatrajzba! Melyik stílus jegyeit ismered fel az oszlopfõn? stb.). Egyébként is célszerû szorgalmi és gyûjtõmunkákkal is motiválni a gyermekeket. A „pluszmunkák” külön értékelésével több lehetõséget kapnak azok a tanulók, akik szerényebb manuális képességeket örököltek. Mivel a teljesítmény rendkívül összetett produktum, nagyon körültekintõen kell eljárnunk az értékelésekor. Pedagógiai szempontból szerencsésebb a bíztató jellegû, ösztönzõ értékelés. A gyakran megismétlõdõ túlságosan kritikus, elmarasztaló 142


jellegû értékelés egy életre elveheti a gyermek kedvét a munkától. Inkább a pozitívumokat kell észrevennünk, hangsúlyoznunk a kiskamaszok alkotásaiban. 12.8.

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

Az éves idõkeret felosztása (Évi 18 óra) 1. Új ismeretek, fogalmak : 4 óra 2. Mozgóképi szövegek olvasása, elemzése, értékelése : 6 óra 3. Megfigyelések, felvetett problémák megbeszélése : 2 óra 4. Közös filmnézés (mozilátogatás): 2 óra 5. Kreatív feladatok (mozgóképi szövegek létrehozása, szerepjáték stb.): 4 óra Módszertani javaslatok A mozgókép- és médiaismeret tanítható az irodalomhoz, a rajzhoz vagy az informatikához kapcsoltan, miután a helyi programban meghatározták az ehhez szükséges személyi feltételeket. Ki kell emelni a különbözõ mûvészetekkel való szoros és kölcsönös koncentráció fontosságát. A pedagógiai folyamatban a szoktatásnak, gyakorlásnak, a közös feladatmegoldásnak, a kreativitásnak van meghatározó jelentõsége a bevezetõben már említett párhuzamosság elve (és gyakorlata) mellett. Meghatározónak kell lennie az újszerûségnek, az élménynek, a felismerés és az alkotás mélyen átélt örömének, és természetesen soha nem maradhat el a szemléltetés. Csak ezek révén juthatunk el a követelmények teljesüléséhez, a kitûzött célok megvalósulásához. Ajánljuk feldolgozásra a következõ filmeket: - Makk Károly: Szerelem - Ranódy László: Árvácska - Szabó István: Apa, Mephistó Alapelvek Miért van szükség a MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET tanítására? Az utóbbi évek kutatásai és a mindennapok tapasztalatai egyfelõl azt mutatják, hogy megszûnt az írott szöveg kizárólagossága, átrendezõdnek az olvasási szokások, jelentõsen csökken az esztétikai élményt (is) nyújtó olvasmányokra fordított idõ, a fiatalok körében romlik a jól-rosszul elolvasott szöveg jelentésrétege(i) feltárásának eredményessége, ezáltal olykor megkérdõjelezõdik értelme is. Másfelõl az sem titok, hogy miközben nõ a modern technikára alapozott médiakínálat; a mozgókép, a számítógép, a televízió stb. a szobánkba (is) jön, sokan vagy válogatás és szellemi-érzelmi feldolgozás nélkül e téren „mindenevõvé” válnak, vagy teljesen elfordulnak az egyre inkább kommercializálódó, manipuláló kínálat elõl. Ebbe pedig nem nyugodhatunk bele! A sikeres továbblépés csak a párhuzamos fejlesztés lehet: mind az írott, mind a képi szövegek formanyelvének ismeretében (közvetlen és közvetett kommunikáció formájában) megtalálni a nekünk küldött üzeneteket, felfogni és hasznosítani a minket érdeklõ, érintõ információkat, ember voltunk kiteljesedése érdekében örömet találni, magunkra ismerni az olvasottakban, látottakban-hallottakban. Éppen ezért valamennyi magyar iskolának magáévá kell tennie az UNESCO 2003-ban nyilvánosságra hozott „A mûveltség – szabadság” jelszavát. A tanítás-tanulás megszervezése mellett ebben segítenek az iskolai és a nagyobb könyvtárak, az idõbeli és térbeli korlátozás nélkül hozzáférhetõ, szükség esetén letölthetõ, másolható digitális információk a világhálón, a sorozatelv szerint szerkesztett hírszolgáltató és egyéb mûsorok a rádióban, televízióban, a megtekinthetõ, változatlanul megõrzött, archivált filmek a tanórán vagy azon kívül. Ezek egyes részei az alaposabb tanulmányozás végett bármikor kiemelhetõk, átszerkeszthetõk, sõt a folytatás, a másfajta elõzmény vagy következmény elképzelésében aktivizálhatók az egyébként passzivitásra kényszerült tanulók, a nézõk. Íme információs korunk csodái! Most már csak meg kell ismerkednünk velük alaposabban! Célok, feladatok Témánk iskolai tantárggyá emelése a mozgóképi szövegértés szerepének fejlesztését, az egyre nagyobb jelentõségre szert tévõ média társadalmi szerepének és mûködésmódjának megismertetését célozza az audiovizuális írás-olvasás megalapozásával és a kritikus médiafogyasztási szokások kialakításával. A médianevelés olyan képességek kifejlesztése a tanulókban, melyek birtokában a rájuk zúduló információk között el tudnak igazodni, kiválasztva a kínálatból mindenkor azt, amire valóban szükségük van és elhárítani az õket károsan befolyásolni, manipulálni akarókat. Az oktatás hozzásegíti a gyerekeket ahhoz, hogy életük folyamán szabadon, nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. A kitûzött célok meghatározott feladatok elvégzésével érhetõk el. Mindent meg kell tennünk a látáskultúra, az esztétikai érzékenység, az ízlés csiszolása, az érzelemvilág gazdagítása, a lelki tényezõk mozgósítása, a kombinatorikus gondolkodás érdekében, megtéve az utat a gondolkodás képszerûségétõl az absztrakcióig. Ez utóbbiban kiemelt szerepet kap a megalapozottabb valóságérzék, amely segíti az életben való helyes tájékozódást, a valóságos események, emberek és a virtuális világ történéseinek, szereplõinek elkülönítését. Így lehet eljutni a film felszíni elemeinek közvetlen látványától a mélyebbre hatoló, összetettebb valóságot elénk táró teljességhez (v.ö.: mûvészi totalitás). Így lehet mûértésre nevelni, fogékonyságot és kritikai szellemet egyidejûleg erõsíteni, szemléletet és magatartást formálni. Így lehet a modern irodalom egyes jelenségeit, módszereit megismertetni, elfogadtatni (montázs, síkváltás stb.) sõt még a természettudományos-technikai fantáziát is hatékonyan megmozgatni. Követelmények a tanuló számára – legyen képes a közvetlen emberi kommunikáció elemeinek (beszéd, vokális kód: hangerõ, hangsúly, hanglejtés és a testbeszéd: mimika, gesztus, tekintet, testtartás, térközszabályozás, külsõ megjelenés (test- és arcfestés, haj- és ruhaviselet stb.) megfejtésére és alkalmazására; 143


–

legyen ismerete a közvetett, azaz valamilyen médium által létesített kommunikáció elemeinek (írás, könyv, újság, levél, szórólap, hirdetmény, kép, képsor, plakát, zörej, zene, szag, valamint a hangos mozgókép médiumai: film, televízió, videó, multimédia, CD, DVD stb.) formanyelvének birtokában üzeneteket „olvasni” és küldeni; – szerezzen gyakorlatot az írott szöveg megértésében (a fogalmak nyomán belsõ látással felfogott cselekményláncolat, sokféle indíték, magatartásmód, szavakkal megnevezett térbeli-idõbeli viszonyok, kifejtett összefüggések együttes jelentése(i)nek felfogása, átélése) és az attól eltérõ mozgóképolvasásban (a konkrét elemi látvány részleteinek érzékelése után felismerni és megfogalmazni a térbeli, idõbeli, oksági összefüggéseket, megkülönböztetni a megtörtént vagy csak elképzelt eseményeket, felfogni az alkotás egészét a mögöttes indulatokkal, célokkal együtt, mindebbõl absztrahálni a lényeget, a képekbe kódolt gondolatiságot; – ismerje a mozgóképi közlésmód alapvetõ kifejezõeszközeit (közelkép, fény, szín, hossz, tempó, ismétlés), ezek szerepét a hatás létrejöttében; – ismerje a filmmûfajokat (western, burleszk, bûnügyi film, sci-fi, játékfilm, kalandfilm, akciófilm, történelmi film, horror, thriller stb.), a televíziós mûsortípusokat (hír, reklám, videoklip, mûsorelõzetes, magazin, talk-show, showszerû szórakoztató mûsor, sportközvetítés, szappanopera, teleregény, tévéjáték stb.); – ismerje a tömegkommunikáció hatásait (tájékoztatás, ismeretnyújtás, véleményformálás, szórakoztatás, befolyásolás); – legyen képes a tanultakkal élve kritikus attitûd kialakítására, a másság elfogadására, önmaga jobb megismerésére, demokratikus magatartásra; – tudjon a kínálatból tudatosan választani, a programról megalapozott véleményt alkotni. Az értékelés eljárásai A tanórai munkában való részvételt, az érvekkel alátámasztott véleményeket, a kezdeményezéseket, az újszerû ötleteket szóban értékeljük. A nagyobb önállóságot, alaposabb felkészülést igénylõ feladatok elvégzését (kiselõadás, beszámoló, rajz, újság-, látványtervezés, interjúkészítés, kisfilm, videoklip elkészítése stb.) érdemjeggyel nyugtázzuk. Mivel általában a gyerekek szívesen vesznek részt a kreatív tevékenységben, nem lehet kérdés, továbbhaladhatnak-e vagy sem. Emiatt nem képzelhetõ el a bukás sem. Helyette a motiváció, a kis lépések elismerése, a segítségnyújtás, a munkacsoportok szervezése vezet célra. A tevékenységek rendszere Munkaformák Megfigyelés

A tudatosítást irányító kérdések Mi a szerepe a médiának (mozi, tévé, rádió, újság) az életünkben? Hogyan befolyásolja a média a napirendünket?

A tudatosítást irányító kérdések Ismeretszerzés Melyek a mozgóképi Szöveg alapvetõ kifejezõeszközei? Milyen eszközökkel tereli a mozgóképi szöveg szerzõje a figyelmünket? Hányféleképpen olvassa a mozgóképi szöveget az alkotó, a nézõ, a különbözõ nézõk? Kommunikáció Miben különbözik egymástól a személyes (közvetlen) kommunikáció és a médiumokon keresztül történõ Munkaformák

Fejlesztési feladatok

Fogalmak

A közönség (ezen belül a tanuló saját) médiafogyasztási szokásainak tanulmányozása megadott szempontok alapján, az eredmények lejegyzése. Az emberek viselkedésének azonos és eltérõ vonásai a valóságban, a filmeken, a televíziós mûsorokban. (A megadott és a tanulók által javasolt szempontok alapján tapasztaltak lejegyzése.) Helyszín-, idõ-, karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése a médiaszövegekben, lényeges információk, tények azonosítása a közösen látott és elemzett produkciókban vagy azok részleteiben.

Médium, média, médiafogyasztás, médiafogyasztási szokás, hangos mozgóképi médium, film, televízió, számítógépes játék, videó, multimédia, CD, DVD; helyszín(tér-), idõ-, karakter-, konfliktusviszonylatok.


Fogalmak

Mozgóképi szövegek felidézése (elmesélése, lejegyzése), a mozgóképi memória mûködtetése. Ismeretszerzés a témáról személyes beszélgetésekbõl, tanári elõadásokból, médiaismereti tankönyvekbõl, kritikákból, statisztikai táblázatokból, lexikonból, könyvtárból, internetrõl.

Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, mozgóképolvasás közösen, egyénileg. Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok alkalmazása, mozgóképírás tanári 144

Mozgóképi szöveg, kép, képsor,közelkép, totál, megvilágítás, fény, színkezelés, hossz, tempó, ismétlés, vágás, montázs, kamera, -mozgatás, geg; rendezõ, gyártásvezetõ, producer, stáb. Közvetlen kommunikáció: beszéd, vokális kód, metakommunikációs eszközök; közvetett


Munkaformák Értelmezés, elemzés, tolerancia

(közvetett) kommunikáció? Mi minden lehet médium? Milyen közös tulajdonság kapcsolja össze a különbözõ médiumokat? Miért élt az ember mindig a közvetett kommunikáció (pl. a képiség) eszközével? Mi köze van a valóságnak a médiában megjelenõ világhoz? Milyen világot jelenít meg a média? Melyik médium ábrázol és reprodukál egyszerre? Miért és hogyan akarja az ember magát és a világot természethûen megörökíteni? A tudatosítást irányító kérdések Milyen szempontok Szerint különböztethetõk meg egymástól a mozgóképi szövegek? Mi a szerepük a mozgókép hangeffektusainak, a zörejnek, a zenének? Miért hasznosak vagy károsak a mozgóképi sztereotípiák, konvenciók? Milyen hatást képes gyakorolni a fogyasztóra a média? Miért fontos a szelektálás?

Kritikai gondolkodás, Problémaérzékenység

Mit jelent a nyilvánosság az életünkben? Hogyan és miért alakult ki a mai nyilvánosság és annak intézményrendszere? Kinek az érdeke, hogy sok csatorna sokféle mûsort közvetítsen? Miért van annyi reklám a médiában? Mit nem szabad reklámozni? Miért és hogyan lesz valamibõl hír a médiában?

Önismeret, együttmûködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás

Milyen filmmûfajokat és televíziós (rádiós) mûsortípusokat ismersz? Melyiket és miért választod szívesen? Mi a véleményed a sorozatelvrõl és az újságok rovatairól? Hogyan függ össze a

irányítással, önállóan. Egyszerû (idõben és térben egybefüggõ) cselekmények képsorozatokkal történõ megjelenítése, tagolása. Átélt, elképzelt vagy hallott esemény képi, majd mozgóképi megjelenítésének megtervezése az életkornak megfelelõ szinten (képsor, képregény, animáció: rajzfilm, árnyfilm, kollázs, fotóanimáció, bábfilm, gyurmafilm, interjú stb.).

Fejlesztési feladatok Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt emberi kommunikáció és hanghatások értelmezése szóban vagy írásban. Sztereotípiák és konvenciók azonosítása mozgóképi szövegkörnyezetben (kontextusban). Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt egyszerû (teret és idõt formáló) képkapcsolatok értelemzése közös munkával. Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt kép-hang kapcsolatok értelmezése szóban. Vita a média használatával kapcsolatos megfigyelések alapján a média társadalmi szerepérõl, mûködésmódjáról. Saját vélemény kifejtése érvekkel, ellenérvekkel Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt médiaproblémákkal kapcsolatban. A lényeg kiemelése írott, látott, hallott szövegekbõl. A különbözõ típusú szövegek egymástól eltérõ megértési módjának megtapasztalása, gyakorlása. Mozgóképi szövegek értelmezése alapján feltevések, állítások megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátterérõl, a közlõ (szerzõ, médiaintézmény) szándékairól. Érvek gyûjtése a feltevések mellett és ellen. A tömegkommunikáció hatásainak megfigyelése, értékelése (ismeretközléstájékoztatás, véleményformálás, befolyásolásmanipulálás). A gazdag médiakínálat és a saját – korábban megfigyelt – médiahasználati szokások ismeretére alapozó tudatos mû- és mûsorválasztás. A mûvekben, mûsorokban megjelenõ konfliktusok, viselkedési módok és megoldások tudatos-kritikai elemzésén, illetve a valóságismereten alapuló szerepjátékok, szövegképzési gyakorlatok végzése. 145

kommunikáció: írás, könyv, levél, szórólap, újság, hirdetmény, kép, képsor, képregény, plakát, zörej, zene szag; médium; ábrázolás, reprodukálás; mozgóképírás,-olvasás, animáció, rajzfilm, árnyfilm, kollázs, fotóanimáció, bábfilm, gyurmafilm story-board.

Fogalmak Hangeffektus (hanghatás), mozgóképi sztereotípiák, mozgóképi konvenciók, a média társadalmi szerepe: tájékoztatás, véleményformálás, befolyásolás, manipulálás.

Az írott szöveg megértési mechanizmusa, a médiaszöveg értelmezésének lépései, a médiaközlõ szándékai, manipulálás.

Filmmûfajok: western, burleszk, bûnügyi film, scifi, játékfilm, történelmi film, akciófilm, kalandfilm, horror, thriller stb. televíziós mûsortípusok: hír, reklám, magazin,


sztárkultusz az öltözködési, hajviseleti, szokásbeli,

Egyszerû mozgóképi szövegek létrehozásának elõkészítése és kivitelezése

viselkedési stb. minták divattá válásával, majmolásával?

146

videoklip, mûsorelõzetes, beszélgetés, helyszíni közvetítés, sport, szórakoztató mûsor, show, talkshow, riportfilm, oknyomozó riport, dokumentumfilm, sport, teleregény, tévéfilm, szappanopera stb.

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL

13. TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Kapcsolat NAT követelményeivel A tanterv magában foglalja mindazokat a követelményeket, amelyeket a NAT előír, többlet követelményeket nem tartalmaz. 13.1. -

-

-

13.2.

CÉLOK ÉS FELADATOK A tantárgy tanításának fő célja, hogy olyan ismereteket adjon, melyek megalapozzák a tanulókban a technikának és a technológiáknak, mint a modern civilizáció lényeges tényezőinek ismeretét, az azok iránti érdeklődést. Életkori sajátosságukhoz igazodva és azok elemeit felhasználva így sokoldalú kapcsolatba kerülnek a mesterséges környezettel, mind a megfigyelés, mind pedig a gyakorlati tevékenységen keresztül. A modellezéssel késztesse a tanulókat a promblémaközpontúságra, a rugalmas gondolkodásra, a kreativitásra, fejlessze a munkamorált, finomítsa a mozdulataikat. A technikai rendszerek segítségével, célirányos megfigyeléseket hajtva végre, folyamatában figyelhetik meg és elemezik a technikai problémákat. Mindezekkel együtt lássák be a tanulók a technika fejlődés fontosságát, de annak a lehetséges környezetromboló hatásait, így jussanak el a fenntartható fejlődés alternatívájához. A széleskörű ismeret- és tevékenységkínálat segítse hozzá a tanulókat egyéni adottságaik, képességeik, érdeklődésük fejlesztéséhez, reális önismeretük alakulásához. A tanulók legyenek képesek életmódjukban megvalósítani a társadalmilag elfogadott együttélési és viselkedési normákat. Életmódjuk egészséges legyen, vállalják önmagukat, igényeljék önmaguk fejlesztését. Érzelmi életük egyensúlyban tartására törekedjenek, egészségesen dolgozzák fel sikereiket, kudarcaikat, képesek legyenek szorongásaikat feloldani! Neveljen és képességeiknek megfelelő optimális teljesítményre való törekvésre szoktassa őket. A tantárgy lehetőséget ad, a közlekedési morál javítására, a közlekedési eszközök fejlődésének és szerepének megfigyelésére a mindennapi életben. A technika történetének tanulmányozásán keresztül ismertessük meg a tanulókat a feltalálókkal, tudósokkal és a technikai fejlődést jelentősen befolyásoló találmányaikkal. A modellezés, a háztartási ismeretek elsajátítása adjon alkalmat arra is, hogy segítsük pályaválasztásukat, folyamatosan bővítsék ismereteiket a választott szakmáról, ismerjék meg önmagukat, önállóan is fejlesszék képességeiket. A természetes anyagok megismerése mellett a népművészet elemeinek felhasználásával fejlesztjük kreativitásukat. A tantárgy a következő kiemelt célok elérését teszik lehetővé: az alkalmazkodó képesség fejlesztése, alkalmazkodás a természetes és a mesterséges környezethez; a tanulók sokoldalú harmonikus fejlesztése; elemi szinten a kézügyesség fejlesztése, a szűkebb élettér (család, lakás, iskola, lakóhely) technikai környezetének vizsgálata, megismerése; gyakorlati tevékenységeken keresztül a technikai műveltség megalapozása; a technikai rendszereket felépítő anyagok főbb tulajdonságainak megismerése, anyagok átalakítása, működési elvek megismerése; önálló problémamegoldásra törekvés, rugalmas gondolkodásra nevelés; a háztartási ismereteken keresztül az önállóságra törekvés, a célszerű, eredményes és takarékos gazdálkodás, a kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségeinek megláttatása, igényének felébresztése. A megismert szakmák tartalmának, követelményeinek tisztázása alapján pályaorientáció A családi életre való felkészítés és a napi feladatok gyakorlása. Segítsen megismerni a Föld globális problémáit és az egészséges életmód technikáját. ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI FELADATOK

Készségek: A tantárgy tanulása során, a tevékenység és munka megtervezésekor, végzése során, annak értékelésekor javul a tanulók beszéd- és kifejezőkészsége. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakításával a logikai készség fejlődik. A műszaki ábrázolás és kommunikáció a tanulók, logikai és rajzolási készségét, képolvasási, a tervek megvalósítása, a munkadarab vagy rendszer elkészítése a manuális készséget fejleszti. Képességek: A szükséglet és lehetőség összevetése, a tervezés és a munka elvégzése a tanuló koncentráló, problémamegoldó, alkotó, becslési, döntési, elemző, szintetizáló, rendszerező és összpontosító képességének fejlesztése mellett növeli a kreativitást, a kézügyességet és a pontosságra való igényt, továbbá elősegíti a jó térlátást, a tájékozódást a térben és a síkon. A tevékenység értékelése pedig a helyes önértékelés képességének kialakulását támogatja, kialakítja az önellenőrzés igényét. Követelmény Részletes kifejtése az egyes évfolyamok szintjén találhatók. Tartalom Részletes kifejtése az egyes évfolyamok szintjén. 147

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Hallássérült és beszédfogyatékosok integrálása: Megkülönböztetett jelentősége a hallássérültek oktatásában abban áll, hogy lehetőséget biztosít a manuális készségek magas fokú fejlesztésére, a mozgássorok összerendezettségének fokozására, az önálló életvitel megalapozására. Feladata, hogy direkt módon alapozza meg a munkavégzésre történő felkészülést, a pályaválasztást is.

13.3.

ÉRTÉKELÉS

5-6. évfolyamon Az értékelés szempontjai: - Rajzos ábrázolás milliméteres pontossággal, tisztaság, áttekinthetőség. - Modellek kidolgozottsága, félkész termékek alkalmazása, működőképesség. - Önálló balesetmentes munkavégzés. - Félévente 4 osztályzat (3 gyakorlati, 1 elméleti). 7-8. évfolyamon Az értékelés szempontjai: - Áttekinthető, helyes szabványrajzok. - Pontos, tiszta munkára törekvés. - Szerelési, modellezési biztonság. - Aktív részvétel a tanulást segítő munkákban. - Balesetmentes szerszámhasználat. - Kitartó, egyenletes munkavégzés, munkaszervezés. - Az elméleti anyagból tesztlapok, totók. Tesztlapok. - Félévente 3 osztályzat (1 gyakorlati, 2 elméleti). 13.4.

FELTÉTELEK

5-6. évfolyamon - Papír, fa, textiliák feldolgozásához szükséges eszközök, szerszámok. - Főzéshez szükséges eszközök 7-8. évfolyamon - Műszaki rajzlap, vonalzók, kihúzók. - Fémek, fémeket vizsgáló eszközök. - Szerelőkészletek, motormodellek - Főzéshez szükséges eszközök 13.5.

A TANTÁRGY JAVASOLT IDŐKERETE Évfolyam Heti óraszám: Éves óraszám: Új anyag feldolgozása Gyakorlat (ebből x óra nem szakrendszerű) Háztartástan és egészségkultúra Közlekedéskultúra Összefoglalás, rendszerezés, ellenőrzés Szabad időkeret

13.6.

5 1 37 5 23 3 2 2 2

6 1 37 5 23 3 2 2 2

7 1 37 20 8 3 2 2 2

8 1 37 20 8 3 2 2 2

5. ÉVFOLYAM

Óraszám: Tanítási ciklus 1 óra / 1 hét Cél: -

A technikai műveltség továbbfejlesztése. A műszaki rajz elemeinek megismerése, alkalmazása. A térszemlélet fejlesztése. Modellkészítés, a valóság és modell összehasonlítása. A természetben található alapanyagoknak és használati lehetőségeiknek megismertetése. Alapvető megmunkálási műveletek megtanítása. Konkrét tárgyak elemezése a probléma szempontjából. Technikai problémák felismertetése. 148

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL -

A technikai rendszerek modelleken keresztül történő vizsgálati módszerének megalapozása. A rendszerszemlélet megalapozása. Tervszerű munkavégzés kialakítása. Anyag, forma, rendeltetés és esztétika összefüggéseinek megláttatása. A családi élet, szükségletek, életfeltételek számbavétele, a ruházkodással és táplálkozással kapcsolatos ismeretek rendszerezése. Manuális készség fejlesztése. Tananyag, témakör, fogalmi tartalom Munkakultúra Az anyagok csoportosítása. Természetes anyagok. pl.: fa, az agyag, a kő. Feldolgozott (átalakított) anyagok, pl. a papír, textil, és fa. Az anyagok érzékelhető tulajdonságai, az egyszerű anyagi tulajdonságok megismerése. Az anyagok formálhatósága, alakíthatósága, felhasználása. Egyszerű tervek, vázlatrajzok készítése. Adott terv megvalósítása rajz alapján. Algoritmusok alkalmazása. Egyszerű, megvalósítható tervek készítése a gyakorlati tevékenységekhez. A tervezés folyamata. A funkció, forma és esztétikum szerinti tervezés. Mérés. Mérés milliméter pontossággal, a mérési eredmények följegyzése. A mérés és a méretek pontosságának szerepe a technikában. A méretmegadás elemei, becslés, mérés, méretjelölés. Méretek és elrendezés leolvasása egyszerű műszaki rajzokról. A műszaki rajz, jelképei, rajzjelek. Az elrendezés szabályai. A textilanyagok egyszerű vizsgálati módszerei, pl. ismeretlen anyagok megnevezése egyszerű érzékszervi tapasztalás után. Termeléskultúra A technikai rendszerek működésének értelmezése. Vizsgálatok adott szempontok szerint, pl. egy gépkocsi a biztonságos működés szempontjából. A rendszerek működéséhez energiára van szükség. A közlekedési eszközök kialakulásának történeti áttekintése és működésük modellezése. Háztartáskultúra A szálasanyagok feldolgozása, varrás, hímzés, csomózás. A ruhaneműk célszerű használata, gondozása. Textíliák és szerepük. A textilanyagok egyszerű vizsgálati módszerei. A textilnyersanyagok csoportosítása. A növényi, állati eredetű és mesterséges szálasanyagok. Érdekességek a ruházkodás és a divat történetéből. A textíliák lakásban betöltött funkcióinak felsorolása. A háztartási munka megszervezése. Környezetkultúra Az ember és környezete, természetes és mesterséges – élő és élettelen környezete. Egyszerű tárgyak, szerkezetek megalkotásának tervszerű előkészítése és kivitelezése. A természetes és az emberi alkotással létrehozott terek, formák és térképző elemek esztétikai és ergonómiai követelményei. A harmónia és az esztétikus környezet kialakítása. A lakóházak jellemzői, építési módok változása.


Az anyagok sokféleségének bemutatása. Tudja, hogy az anyagok tulajdonságai meghatározzák felhasználhatóságukat. Tervszerűen végezze munkáját. Használja helyesen a szükséges eszközöket. Ügyeljen a pontos munkavégzésre. Lássa be a szabványosság, szabványosítás jelentőségét. Közvetlen tapasztalataiból (a természetes anyagok) általánosításokat következtetéseket legyen képes levonni. Ismerje, a legfontosabb műszaki rajzi elemeket, alkalmazásukban szerezzen jártasságot. Legyen képes milliméter pontosságú mérésre, jegyezze azt le.

Ismerje a régmúlt és a jelenkor emberének életformája közötti eltérést. Lássa be az energia szerepét életünkben és a technikai rendszerekben. Tudja a fejlődésnek vannak kedvezőtlen hatásai is.

Kézügyesség fejlesztése. Lássa be, a takarékosság egyben környezetvédelem is. A háztartás a család közös feladata. Ismerje a legfontosabb textilfajtákat, azok alkalmazhatóságát. Tudja: a divat nem mindig hordozza a célszerűséget és nem mindig szolgálja az egészség megőrzését.

Ismerje az ember természetátalakító tevékenységét, romboló hatásának következményeit. Az esztétikai igény fejlesztése. Tudjon megfigyelésekből, következtetéseket levonni. Ismerje a funkció-forma-anyag egységét. A élő és élettelen díszítők szerepe életünkben. Harmónia a testben-lélekben-környezetben.

149

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Tananyag, témakör, fogalmi tartalom A falu és a város. A lakóhely. Közlekedéskultúra Példák fölsorolása a közlekedés szabályozásának és a szabályok betartásának szükségességére. A járműhasználattal járó veszélyhelyzetek megelőzése. A kerékpáros közlekedés gyakorlása. A kerékpár karbantartása. Az utazással kapcsolatos helyes magatartásformák elsajátítása. A közlekedés rendszere. A közlekedési rendszer részei. A közlekedés és szállítás eszközei Gyalogos közlekedés településeken. A városi és vidéki gyalogos közlekedés sajátosságai. A tömegközlekedés. A tömegközlekedés szabályai. A tömegközlekedés levegőszennyező hatásai. A környezetszennyezés elkerülésének lehetőségei. A kerékpár története. Kerékpáros közlekedés. A kerékpáros közlekedés szabályai. Elsősegélynyújtás balesetnél. Gazdálkodáskultúra Az árak ismerete és összehasonlítása. Az anyagi lehetőségek fölmérése. A zsebpénz beosztása. Egészségkultúra Egészséges táplálkozási szokások bemutatása. A korszerű, környezetkímélő konyhai tevékenységek gyakoroltatása. Az egészséges táplálkozás. Az élelmiszerek alkotórészei. A korszerű konyha. Edények és konyhaeszközök. A konyha tisztasága. A háztartási hulladékok kezelése. A magyar konyha jellegzetességei. Biztonságkultúra A kerékpár biztonsági felszerelései. A kerékpáros közlekedés veszélyforrásai, balesetek megelőzésének lehetőségei. Lakóhelyünk veszélyeztetettsége. Helyes magatartásformák.


Lássa be: a közlekedés felelősség. Ismerje, tartsa be az udvariasság, emberi együttélés írott és íratlan szabályait a közlekedésben (is). Ismerje, lehetőségeihez mérten használja a környezetkímélőbb közlekedési módokat. Ismerje felelősségét, kötelességeit balesetek esetén.

Lássa be az ésszerű takarékosság szükségességét.

Tudja az egészség a legfontosabb érték. Tapasztalja meg, finom is lehet, ami egészséges. Tudja, mi a higiéné szerepe a betegségek megelőzésében. Legyen büszke étkezési kultúránk, sajátságaink közül a helyesekre.

Legyen képes a szükséges eszközök balesetmentes használatára. Tudja helyesen ellenőrizni és működtetni a kerékpár a biztonsági berendezéseit. Ismerje a kerékpáros közlekedés során a balesetek megelőzésének lehetőségeit. Ismerje lakóhelyének legfontosabb veszélyforrásokat, tudja azok elkerülésének lehetőségeit.

Követelmény - Tervek, vázlatok készítése. - Anyagvizsgálatok elemi módszereinek ismerete. - Modellek, makettek készítése természetes anyagokból. - Különböztesse meg a modell és a makett alkalmazásának feltételeit. - A probléma megoldásainak lehetséges módjai közül tanári irányítással, elemzés útján válassza ki a konkrét helyzetben a megfelelőt. - Alkalmazza a szabványos vonalfajták és jelek közül a vastag folyamatos vonalat, a vékony folyamatos vonalat, a vékony szaggatott vonalat, a vékony pontvonalat, a vékony kétpontvonalat, a sugár, az átmérő jelét. - Tartsa be a műveleti sorrendet. - Alkalmazkodjon a megtervezett munkamegosztáshoz. - Mondjon példát a társadalmi és technikai fejlődés összefüggéseire. - Nevezze meg a építkezés és a közlekedés fejlődésesének fontos lépéseit. - Csoportosítsa a lakás berendezéseit használhatóság szempontjából. - Öltésfajták célszerű alkalmazása, legfontosabb technikák elsajátítása. - Biztonságos közlekedés gyalogosan, kerékpáron.

13.7.

6. ÉVFOLYAM

Óraszám:Tanítási ciklus 1 óra / 1 hét 150

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Cél -

Fejlesszék elméleti és gyakorlati ismereteiket az alábbi területeken. A műszaki rajz ismereteinek továbbfejlesztése. A mesterséges anyagok, szerepük a mai életben. A modellezésen keresztül ismerjék fel az ember és gép kapcsolatát. A közlekedési eszközök alapvető működésének megismerésével gyakorlatilag sajátítsák el pl. a kerékpár karbantartását. A műszaki kommunikáció nyelvének (műszaki rajz) elsajátíttatása. Anyag, szerkezet, funkció összefüggéseinek megláttatása. Munkaszervezési szokások kialakítása. Természetes és mesterséges alapanyagok, tulajdonságaik vizsgálati lehetőségeinek és megmunkálásuknak a megismertetése. Kerékpáros közlekedés szabályainak elsajátíttatása. A mérési pontosság fejlesztése. A technikai problémamegoldó képesség fejlesztése, gyakorlati problémák megoldásával. A tervszerű munkavégzés előnyeinek megláttatása. A fa, és a műanyagok tulajdonságainak, használatának megismertetése. Anyag, szerkezet, funkció összefüggéseinek bemutatása. Kooperatív munkavégzés kialakítása. Felismertetni a technikai fejlődés és a környezetvédelem összehangolásának fontosságát. A tervezés szükségszerűségének megláttatása, és módszerének elsajátíttatása. A modellezés szerepének és jelentőségének tudatosítása. Modellszemlélet kialakítása. A technikai rendszerek esztétikai és ergonómiai követelményeinek megismertetése. A forma fontosságának beláttatása használhatóság szempontjából. A közlőművek szerelésének, számításainak elsajátíttatása. A manuális készség fejlesztése. Közlekedési helyzetek helyes értékelésének kialakítása. Utazás tervezésének ismertetése. Tananyag, témakör, fogalmi tartalom Munkakultúra Újabb tapasztalatok szerzése az anyagok tulajdonságairól. Az anyagok fizikai vizsgálata. Az anyagok megmunkálása. Technikai összefüggések meglátása az ábrából. Munkaterv készítése segítséggel. Tervezés és vázlatrajz készítése. A feladat megoldásának algoritmusa a tervezéstől a megvalósulásig. A méretmegadás helyes alkalmazása. Tárgyak különböző méretarányban való rajzolása. A mérés pontossága, méretarányok. A mérési pontosság jelentősége a technikában. A vetületi ábrák értelmezése, tárgyak fölismerése vetületek alapján. Egyszerű műszaki rajz készítése a műveleti algoritmus betartásával. Rajzok értelmezése, műszaki rajz készítése. Műszaki rajzi szabványok. Vetületi ábrázolás, axonometria. A fakitermelés. A fa tulajdonságai, vizsgálata. Műanyagok és megmunkálásuk. Műanyagok csoportosítása. A kerékpár szerkezeti egységei. Élelmiszerünk és egészségünk. A konyha, mint munkahely. Egyszerű ételek készítése. Növények mesterséges környezetben. Szobanövények. Kreativitás fejlesztése. Termeléskultúra Változás és változtatás.

Fejlesztési feladatok Szerezzen jártasságot az egyszerű anyagvizsgálati módszerekben. Rendszerszemlélet kialakítása. Tudja, minden technológia algoritmizálható. Ismerje a méretarányt, szerezzen jártasságot a nagyított, kicsinyített vetületi ábrázolásban. Tudja munkáját tervszerűen, csoportban végezni.

Tudjon példákat mondani természetes és mesterséges 151

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Tananyag, témakör, fogalmi tartalom Anyagkiválasztás tulajdonság és funkció összefüggésének alapján, az előnyök és a hátrányok mérlegelése. Az anyagok helyettesíthetősége. A technikai rendszer folyamatai, a folyamatok energiaigénye. A technológia fogalma. Nyersanyag és alapanyag. Ásványi és más energiahordozók. Hulladék és melléktermék. A kerékpár, mint technikai rendszer elemzése. A gép, mint technikai rendszer. Gépsorok, géprendszerek. A szabvány szerepe a technikában. Háztartáskultúra Egyszerű konyhatechnikai eszközök, egyszerűbb gépek használata. Az esztétikus terítés szabályainak gyakorlása. Ételkészítési gyakorlatok pl. főzés, párolás. A tápanyagszükséglet, az energiaszükséglet és az életmód összefüggései. A ruhaneműk egyszerű gondozása, rendben tartása. Hagyományos és korszerű textilkészítési eljárások, textíliák javítása, ápolása. Környezetkultúra A természeti folyamatok megfigyelése, pl. mozgás, változás, élet és pusztulás. Szobanövények nevelése vagy kertművelés. A környezet rendszeres tisztántartása.

Fejlesztési feladatok rendszerekre. Tudja alkalmazni a tulajdonság-funkció összefüggését. Ismerjék a gyártási technológia alapfolyamatát, a szabványok rendszerét.

Tudják, hogyan kell teríteni, ismerjék a legfontosabb konyhatechnikai eljárásokat, a ruházat karbantartásának módjait.

Példákkal támasszák alá természeti erőforrásokkal való helyes gazdálkodást, illetve a környezetei károkat. Gyűjtsék szelektív módon a hulladékot az iskolában. Meg tudják különböztetni a modellt és a makettet. Készítsenek lakás modellt, indokolják elképzelésüket. A természetes rendszerek és folyamataik, a Ismerjék a leggyakoribb lakástípusokat, vessék össze azok előnyös, hátrányos jellemzőit. természet törvényei. Az ember védekezése a környezet kellemetlen hatásai ellen. A technikai környezet körültekintő, gondos felhasználása. Változtatás a legkisebb környezeti kár okozásával. Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. Gazdaságos, környezet-kímélő tevékenységsor tervezése és alkalmazása. A bányászat és hatásai a környezetre. A környezetszennyezés megelőzése, környezetkímélő technológiák. Makett és modell szerepének megismerése a környezetformálásban. Lakás modellezése, makett készítése. Anyag, forma, stabilitás, egyensúly és elrendezés, mint lakberendezési szempontok alkalmazása egy lakás berendezésének példájában. A lakás jellemzői, funkciói, belső terei, a részek kapcsolatai. A lakás és környezete. Energiatakarékos lakások. Kiegyensúlyozott, harmonikus környezet kialakítása ápolása és karbantartása. A lakás és az iskola otthonossá tétele. Szép téralakítás és gazdaságos térkihasználás. A környezetalakítás fontossága. Összefüggés a környezet és a közérzet között. Bútortörténet. A bútorok díszítése. Az egészséges bútorok megismerése. Szelektív hulladékgyűjtés az iskolában. Beszélgetés a szelektív hulladékgyűjtés feltételeiről 152

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Tananyag, témakör, fogalmi tartalom Fejlesztési feladatok és lehetőségeiről. A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése. A háztartási munkák fajtái. Háztartási munkamegosztás. Közlekedéskultúra A közúti közlekedés kialakulása. Az üzembiztos kerékpár. Kerékpáros közlekedés főúton. A kerékpár működése és állapota. Felelősség a közlekedésben. Gazdálkodáskultúra A bevétel és kiadás tervezési módjai. A család gazdálkodásának belső összefüggései. Egészségkultúra Sebellátás, elsősegélynyújtás. Ismerje az alapvető sebellátási módokat. Biztonságkultúra Legyen képes a szükséges eszközök balesetmentes használatára. A balesetmegelőző magatartás gyakorlása, Tudjon példákat mondani a természeti erőforrásokkal való elsajátítása a közlekedésben. helyes gazdálkodásra. Alkalmazzák a biztonságos kerékpáros közlekedést Az elektromos áram veszélyei. lakóhelyükön. Tudja az elektromos áram használatának elemi szabályait. Fogyasztói kultúra Étkezési szokásaink és a reklámok. A csomagolt élelmiszerek összetétele. Szabadidő-kultúra (más pontokkal együtt tárgyalva) Pályaorientáció Az említett szakmák, hivatások megismerése. (más pontokkal együtt tárgyalva) Követelmény - Egyszerű vázlatrajz önálló készítése. - Mérés milliméter pontossággal. - Műszaki rajz olvasása, vetületi ábrák értelmezése. - Természetes anyagok felhasználásával hasznos tárgyak készítése. - Az anyagok alapvető tulajdonságainak ismerete. - Anyagok újrahasznosítása, takarékos anyaghasználat. - A szerszámok célszerű és balesetmentes használata. - A közlekedési eszközök működésének alapvető ismerete, erőátvitelek. - A fát megmunkáló szerszámok ismerete. - Környezetünk tárgyainak célszerű használata. - Lakókörnyezetünkben esztétikai igényesség, a lakótér célszerű használata. - A kerékpár biztonságos felszerelése, használata, karbantartása. - A közlekedési szabályok ismerete, használata a gyakorlatban. - Szobai dísznövények gondozása, egyszerű szaporítás. - Tudja kiemelni a vizsgált tárgy adott szempontból lényeges tulajdonságait. - Alkalmazza a tanult szabványos műszaki rajzi elemeket. - Értékelje a különbséget a környezetkárosító fakitermelés és a tervszerű erdőgazdálkodás között. - Ismerjen fel 2-2 keményfát (akác, dió) és puhafát (fenyő, nyár). - Rendezzen sorba négy ismeretlen famintát keménységük szerint vizsgálat segítségével. - Különböztesse meg a rétegelt lemezt és a forgácslapot. - Állítson össze és írjon le egyszerű műveleti sorrendet. - Ismerje fel a néhány gyakoribb műanyagot. - Mutasson rá a hulladék-felhasználás fontosságára a műanyagok esetében. - Működjön együtt a csoport tagjaival munka közben. - Bizonyítsa be a technikai és társadalmi fejlődés kölcsönhatását konkrét példákkal alátámasztva. - Ítélje meg környezetének használati tárgyait ergonómiai szempontból (szék, tanulói asztal, táska). - Építsen adott paramétereknek megfelelő közlőművet (adott a fogak száma, illetve az átmérő). - Számítsa ki az áttételt. - Határozza meg az áttétel típusát (lassító, gyorsító). 153

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL -

13.8.

Mondjon példát a közlőművek gyakorlati alkalmazására. Ugyanannak a technikai rendszernek írja le a modelljét és a makettjét (gépkocsi). Alkalmazza a KRESZ előírásait a közlekedésben (jobbra tarts, a kanyarodás szabályai, a kerékpár forgalomban való részvételének feltételei). Alkalmazza az alapvető elsősegély-nyújtási ismereteket (sérült elhelyezése, mozgatásának feltételei, a sebellátás szabályai). Tervezzen lakókörzetében 1 napos utat a menetrend segítségével.

7. ÉVFOLYAM

Óraszám: Tanítási ciklus 1 óra / 1 hét Cél -

A műszaki rajz olvasása, további jelek megismerése, alkalmazása. A belső égésű motorok, gépek működésének alapelvei, az emberiség energiaigényei, a takarékosság gondolatának felismertetése. Közlekedés főútvonalon kerékpárral. A háztartástan kereteiben a termelés, a munkamegosztás, az egészséges életmód alapismereteinek birtokában gyakorlatilag járuljanak hozzá az otthoni korszerű életvitelhez. A foglalkozások megismerése segítse elő pályaválasztási terveik kialakítását. A problémamegoldó képesség fejlesztése gondolati modellek segítségével. Környezettudatos magatartás kialakítása. Alapvető gyártástechnológiák megismertetése. A rendszerszemlélet fejlesztése a gép és környezete vizsgálatán keresztül. A fémek mint lehetséges alapanyagok tulajdonságainak és megmunkálásának megismertetése. Közlekedésben a kooperatív magatartás kialakítása. Munkaszervezési ismeretek gyakoroltatása. A problémamegoldó képesség fejlesztése gondolati modellek segítségével. A szabványok jelentőségének felismertetése. A jelképes ábrázolás megismertetése. A feladatnak megfelelő anyagválasztás, az anyagnak megfelelő megmunkálási mód kiválasztásának megtanítása, összefüggéseinek megértetése, alkalmazása a gyakorlati munka során. A legfontosabb építőanyagok megismertetése. A gyártástechnológiáknak és hatásaiknak elemzése, természetvédő szemlélet kialakítása. A tulajdonság és az anyagszerkezet, – összetétel közötti kapcsolat bemutatása. Az anyagnak megfelelő kéziszerszámok használatának elsajátíttatása. A pontosság és funkció közötti összefüggés felismertetése. A gépek szerepének megértetése. A manuális készség fejlesztése a szerelőgyakorlatok során. A technikai rendszerek és részrendszerek összefüggéseinek feltárása, tudatosítása. Erőgépek fejlődésének bemutatása. Belső égésű motorok működésének megismertetése. A belső égésű motorok és a környezeti terhelés összefüggéseinek láttatása. Tananyag, témakör, fogalmi tartalom Munkakultúra Anyagkiválasztás az összetétel, tulajdonság és funkció alapján. A helyettesíthetőség és cserélhetőség szempontjainak megállapítása az anyag tulajdonságainak és a kívánt funkciónak megfelelően. Az anyag szerkezetének és tulajdonságainak kapcsolata. A fémek technológiai tulajdonságai és alkalmazásaik. Az anyagok helyettesíthetősége, cserélhetősége. A textíliák alapanyagai és felhasználásuk. Önálló tervkészítés, műveleti algoritmus készítése. Termeléskultúra Az energiahordozó ásványok bányászata. Néhány konkrét gyártási technológia vagy vertikum (pl. acél, alumínium) bemutatása és összehasonlítása. A korrózió elleni védelem néhány lehetséges módjai. Példák felsorolása arra, hogy az állapotmegóváshoz is

Fejlesztési feladatok Ismerje az összetétel, szerkezet, felhasználhatóság közötti összefüggést.

tulajdonság

Ismerje legalább egy anyag gyártási technológiáját. Tudja, mi a korrózió, néhány védekezési módot ismerjen ellene. Ismerje az általános gyártási folyamatot. Tudja mi a gép, gépegység, ismerje annak elemeit, 154

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Tananyag, témakör, fogalmi tartalom szükség van energiára. A termelés mint technológiák láncolata. A gyártás folyamata. Alapanyag, termék, hulladék, melléktermék, tervszerű megelőző karbantartás, korrózió elleni védelem. Az erőművek működésének összehasonlítása. Az alternatív energiahasznosítás egy formájának bemutatása, pl. egyszerű napkollektor (naptó) összeállítása vízmelegítésre. Ötvözet, ötvözés. Anyagok és tulajdonságaik. Energiahordozó ásványok. Fémek nyersanyagai. Acél. Acélgyártás. Állapotmegóvó technológiák. Korrózió elleni védelem. Mechanikai kötések. Kötések módjai (anyag, alak, erőzáras kötések). Forrasztás. Műszaki dokumentáció és a szabvány Műszaki ábrázolás. Gépek szerkezete. Gépek irányítása. A dugattyús (hajtómű) gőzgép, a belsőégésű motor, a villamos motor és a generátor működése. Az építészet. Települések alapjellemzői. Lakóházak építése. Építészeti formák. Tömegközlekedés rendszere. Települések közötti közlekedés. Konyha és technika. Egyszerű melegételek készítése (főzés). Ruházkodás (textíliák fajtái és tulajdonságai) Háztartáskultúra Táplálkozás és konyhatechnikai eljárások A helyes étkezési szokások kialakítása Étrend, tápanyagtartalom, ebéd tervezése ár- és időkalkulációval. A konyhai gépek használata. A mai táplálkozási szokások eredete. Az élelmiszerek tárolása. A hűtőgép működése és helyes használata. Anyag-átalakítások a konyhában. Gyakorlati példák a lakás ésszerű és ötletes berendezésére. A különféle öltésfajták kipróbálása, összehasonlítása. A napi, heti takarítás és időszakos nagytakarítás szervezési feladatai. Vendéglátás tervezése és gyakorlati szervezése. A háztartási munkák megszervezésének célszerű módjai. A munkák napi, heti, havi tervezése. Vendéglátás. Környezetkultúra Az üvegházhatás és az ózonlyuk változásainak föltételezett okai. Környezetkímélő technológiák, környezetkímélő és alternatív energiaforrások. A napenergia, a szélenergia, a földkéreg melege és a biomassza, mint energiaforrás. A környezetet szennyező anyagok újrahasznosítása. Gépek a környezetünkben. Az ember és a gép kapcsolata.

Fejlesztési feladatok modellezze azt.

Ismerje a fontosabb konyhatechnikai eljárásokat, a konyhai berendezések működését. Tudjon napi, heti étrendet összeállítani. Ismerje az alapanyagok körülbelüli árait. Tervezzen meg az időszakos házi munkákat napi-heti-havi stb. Ismerje a vendéglátás szabályait.

Ismerje a bányászat és energiatermelés környezetkárosító hatásait, az alternatív energiaforrásokat, a háztartások által kibocsátott szennyezéseket. Tudjon takarékoskodni anyaggal, energiával.

155

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Tananyag, témakör, fogalmi tartalom Az átlagos háztartás gépeinek energiatakarékos működtetése. Kerti vagy szobanövények gondozása. Az infrastruktúra elemei. Energia megtakarítási lehetőségek a háztartásban. Energiatakarékos világítás és fűtés. Növények szerepe az életünkben. Közlekedéskultúra Vasúti és autóbusz menetrendek használata. A környezet megóvásának lehetőségei a közlekedésben. A közlekedési helyzetek megítélése. A közlekedési jelzések biztonságos értelmezése. Gyakorlatok a kerékpározás szabályainak alkalmazására. A közúti-, légi-, vízi és vasúti közlekedés rendszere. A közlekedési eszközök környezetkímélő használata. A közúti közlekedés szabályai. Gazdálkodáskultúra Élelmiszervásárlási szempontok: ár és minőség összevetése. A piaci kínálat megítélése és minősítése. Ésszerű döntéshozatal az árak és a minőség összehasonlítása alapján. Költségvetés készítése. Egészségkultúra Az egészséges táplálkozás szabályai szerinti ételsor tervezése. Biztonságkultúra A polgári védelem szerepe feladatai. Felkészülés és tervszerűség a természeti (földrengés, árvíz) és ipari katasztrófák elhárítására.


Ismerje a közlekedés rendszerét, készség szintjén ismerje a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályait.

Ismerje ár-érték, ár-minőség arányt, tudjon e szerint vásárolni.

Egészséges étrendet tudjon összeállítani.

Legyen képes a szükséges eszközök balesetmentes használatára. Lássák be, hogy a katasztrófák hatásai csökkenthetők a megfelelő előrelátással, a tervszerű elhárító tevékenységgel.

Szabadidő-kultúra (más pontokkal együtt tárgyalva) Követelmény - Vetületi rajz készítése, szabványok alkalmazása. - Ismerje a fémek elemi vizsgálatának módszereit. - Tudja a hulladékokat hasznosítani, szelektálni. - Célnak megfelelő, balesetmentes szerszámhasználat. - Háztartási gépek ismerete, használata, karbantartása. - Közlekedési helyzetek helyes megítélése. - Városi és vidéki közlekedés közötti különbségek, helyes magatartási formák. - Napi étrend kidolgozása, étrendkészítés. - Készítsen önállóan munkatervet, végrehajtás után értékelje helyességét. - Csoportosítsa az eddig tanult kötési módokat oldhatóságuk szerint és az anyag-megmunkálási módokat forgácsolás szempontjából. - Tervezze meg a munkamegosztást, és szervezze meg a csoport munkáját. Ismerje fel a fontosabb mozgásátadó gépelemeket. - Csoportosítsa a konkrét mechanikai gép elemeit a tanult szempontok szerint (kerékpár, varrógép, gépkocsi). - Bizonyítsa be különböző gépek esetében (gépkocsi, kerékpár) a különböző áttételek szükségességét. - Magyarázza el az áttétel és a terhelés kapcsolatát. - Nevezzen meg magyar feltalálókat (legalább hármat), akik a gépek fejlődéséhez hozzájárultak (Csonka János, Bláthy Ottó, Déri Miksa, Bánki Donát). - Ismertesse a belső égésű motorok működését. - Értékelje a környezetszennyezés és a belső égésű motorok elterjedésének összefüggését. - Határozza meg adott esetben mely típusú közlőmű használata indokolt (erőzáras, alakzáras). - Írja le az adott technikai rendszer (kerékpár, gépkocsi) gondolati modelljét különböző hasonlósági szempontok szerint. Blokksémákkal ábrázolja. 156

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL

13.9.

8. ÉVFOLYAM

Óraszám: Tanítási ciklus 1 óra / 1 hét Cél -

Az elektromos hálózat működése, elektromos háztartási gépek kezelése, logikai áramkörök, balesetvédelem. Energetikai alapismertek megtanítása. Rendszer és környezete kapcsolatának elemzése. Az élő környezethez való aktív alkalmazkodás képességének kialakítása. Megismertetni az irányítástechnika szerepét a termelésben és az élet más területein (közlekedés, hírközlés, információs rendszer). A tanult ismeretekből merítve fedezze fel a nem technikai rendszerek irányítási (szabályozási) folyamatát. Vegye észre, hogy az élet minden területén találkozik az irányítás valamilyen formájával. Az irányítástechnika alapelemeinek megismertetésén keresztül a rendszerszemlélet fejlesztése. Az otthoni életmód megítélése, törekvések a célszerű családi élet megszervezésére. Az emberi foglalkozások ismerete, a pályaválasztás motivációi. A környezettől függő helyes közlekedési magatartás kialakítása. Tananyag, témakör, fogalmi tartalom Fejlesztési feladatok Munkakultúra Építőanyagok: a vályog, a kő, a cement és a beton. Ismerje a legfontosabb építőanyagokat, azok felhasználási Szerkezeti anyagok: a fa, az acél, és a kompozit lehetőségeit, helyettesíthetőségüket. anyagok. Termeléskultúra Villamosenergia-rendszerek. Az elektromos áram útjának bemutatása az erőműtől a fogyasztókig. Villamos energia termelése és szállítása. Villamos fogyasztásmérő. Villamos vezeték. A lakás elektromos hálózata. Biztosítók az áramkörben. Villamos szerlvények. A fogyasztók és névleges teljesítményük. Magyar népi építészeti jellegzetességek bemutatása. Különböző korok vízvezetékrendszerei és fűtésrendszereinek összehasonlítása. Egyedi-, központi- és távfűtés. Hőközpontok, fűtőművek, fűtőerőművek szerepe a távfűtésben. Háztartáskultúra A lakás villamos berendezéseinek helyes használata. A lakás elektromos hálózata. Környezetkultúra Az alternatív energiaforrások lehetőségeinek bemutatása. A különféle, lakókörnyezetek előnyeinek és hátrányainak bemutatása. Az egyes életformák megkülönböztetése. Az épített környezet és az életvitel. Energiatakarékosság és a környezet megóvása. A települések és a lakások vízvezeték és csatornahálózata. Gazdálkodáskultúra A család létfenntartási költségeinek megismerése.

Ismerje az elektromos áram hagyományos és a megújuló energiaforrásokra épülő előállításának módjait, elosztását, annak gazdaságos szállítását. Lássa be az energiával való takarékosság környezetkímélő magatartás. Ismerjen valamely építőipari technológiát. Ismerje a víz és csatornarendszerek működési elvét, tudja azokat modellezni. Takarékoskodjon a vízzel, elektromos árammal, fűtéssel, ismerje a gazdaságos fűtési megoldásokat.

Tudja helyesen használni a háztartási eszközöket.

Ismerje a fenntartható fejlődés fogalmát, annak mibenlétét. Tudja az eltérő életformák, lakókörnyezetek közötti különbségek előnyeit, hátrányait, önmagának megfelelőre ötletet mondani és indokolni azt.

Ismerje családja költségvetését, tudjon javaslatokat tenni annak ésszerű módosítására.

Egészségkultúra Annak fölismerése, hogy az élelmiszerek helyes Tudja a teendőket baleset esetén, tudjon elsősegély tárolása és tartósítása nemcsak takarékossági, nyújtani. 157

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Tananyag, témakör, fogalmi tartalom hanem egészségügyi szempontból is fontos Biztonságkultúra Elektromos áram veszélyei A lakás villamos-készülékeinek balesetmentes használata. A lakástüzek leggyakoribb okai. A tűzoltás szabályai. A motorizáció előnyeinek, hátrányainak és veszélyinek fölismerése, azonosítása. Érintésvédelem, elektromos balesetek megelőzése. Teendők áramütéskor és elektromos tüzek esetén.


Legyen képes a szükséges eszközök balesetmentes használatára. Legyen képes a lakás villamoskészülékeinek balesetmentes használata, azok hibás működésének, felismerésére. Ismerje lakástüzek elkerülésének szabályait, tudja teendőket a tűz észlelésekor. Ismerje az áramütés veszélyeit, az elektromos tüzek oltásának szabályait.

Információs kultúra A vezérlés fogalmának elmélyítése Ismerjék a irányítási műveleteket, a vezérlést, programkapcsolós áramkörök tervezésével, pl. és a szabályozást, a visszacsatolásokat, tudják azokat automata mosógép program modellezésével. modellezni, a mindennapokból példákkal alátámasztani. A szabályozás és a visszacsatolás lényegének bemutatása, (pl. a vasaló hőmérsékletszabályozójának működése). Jelfogós áramkör építése. A korszerű technológiák összehasonlítása és a közös vonások kiemelése. Hőmérsékletszabályozók. Számítógéppel vezérelt rendszerek. CNC, robotok, rugalmas gyártórendszerek, pl. az integrált áramkörök gyártástechnológiája, a CD és DVD gyártás technológiája. Pályaorientáció A említett szakmák hivatások megismerése. (más pontokkal együtt tárgyalva) Követelmény - Műszaki rajz készítése és olvasása, tervszerűség. - Szabványok alkalmazása. - Adott tárgy elkészítéséhez a legmegfelelőbb anyag kiválasztása. - Környezetvédelmi szabályok betartása. - Balesetmenetes szerszámhasználat és munkavégzés. - Elektromos gépek használata, karbantartása. - Az elektromos eszközök érintésvédelmi szabályai, balesetvédelem, elsősegélynyújtás. - Jelentős magyar és külföldi feltalálók kapcsolódása a tananyaghoz. - Vázolja – az irányítási folyamatban részt vevő – részek kapcsolatait, jelölje a részek nevét és feladatát! - Soroljon példákat irányítási folyamatokra (vezérlés, szabályozás)! - Hasonlítsa össze a vezérlést a szabályozással! - Ismerje az elektromos érintésvédelmi szabályokat, rámutat a veszélyforrásokra és elhárításukra. - Tisztában van az elsősegélynyújtás módjaival, kész bemutatni.

158

TESTNEVELÉS

14. TESTNEVELÉS 14.1.


Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, akik ismerik motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igénylik is azt. Megbecsülik társaik teljesítményét, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit, a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé válik. A testnevelés célja továbbá az 5–8. évfolyamon, hogy – szoros összefüggésben az alsó tagozat számára megfogalmazott célokkal, figyelembe véve az élettani, valamint az azokkal összefüggő lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik – támogassa a tanulók egészséges testi fejlődését, az alapvető mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok felszámolását, ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetőségének utolsó éveit, az élettani és az előképzettségből adódó lehetőségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondicionális képességeit. Az alsó tagozat megalapozó jellegére építve, gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti igényüket. A kötelező tanórák és a sportórák lehetőségeinek igénybevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy az élmény és siker forrása legyen számukra. Ismerjék meg a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülő törvényszerűségeket, és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket. Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés-érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére; a tanulók értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése; az úszás elsajátítása; a kondicionális képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játék-sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai, biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolás) megszerzése; mozgáskommunikáció. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, empátia, kudarctűrés, a természet szeretete és környezetkímélő magatartás. 14.2.


Az egészséges testi fejlődés segítése A tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságaiknak megfelelően, károsodástól mentesen következzenek be a prepubertás és a pubertás kori fejlődés változásai. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgató rendszerük. Előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat. Egészségük szilárduljon. Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben. Ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák azt. A mozgáskultúra fejlesztése Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult technikákat. Sajátítsanak el egyszerűbb torna jellegű elemeket, elemkapcsolatokat. A tanult elemekből legyenek képesek összefüggő gyakorlatot végrehajtani. Tudjanak játszani két sportjátékot. Ismerjék azok szabályait, és alkalmazzák a játéknak megfelelő támadási és védekezési megoldásokat. Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat. Ismerjenek meg és tudatosan alkalmazzanak cselekvési elveket, törvényszerűségeket, a rokon szerkezetű és funkciójú tevékenységekben érvényesíthető feladatmegoldó sémákat. Fejlődjenek erőben, gyorsasági erőben, állóképességben. Motorikus képességeiket fejlesszék, ez mutatkozzon meg atlétikai, torna-, sportjáték-, úszás- és küzdősportbeli teljesítményeikben. Ismerjenek meg és alkalmazzanak egyszerűbb képességfejlesztő eljárásokat. Fejlődjön izomérzékelésük, ritmuskészségük, reakció-, térbeli tájékozódási képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket. A mozgásigény fenntartás Igényeljék a testnevelési és sportfoglalkozásokat. Jellemezze a tanulókat motorikus cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás.

159

TESTNEVELÉS

Hallássérült tanulók integrációja A hallássérült és a beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során fellépő fejlesztési feladatok Speciális szerepe többirányú. A fejlesztésnek figyelembe kell vennie a tanulók adottságait, az átlagosnál gyakrabban előforduló mozgáskoordinációs zavarokat, testi fejlődési rendellenességeket. A tehetséggondozás fontos területe is egyben, ahol a hallássérült és beszédfogyatékos tanulók jó adottságaikat fejlesztve a halló társakkal azonos teljesítményekre képesek. Feladata a fizikai munkavégzésre történő testi és pszichikai felkészítés, a halló gyermekekkel való kapcsolatok kiépítése, versenyhelyzetek teremtése. A tananyag követelménye és az értékelés nem tér el. A tanulásszervezés során figyelembe veendő szempontok: Fokozottan figyelünk a gyakorlati bemutatásra tanár vagy gyerek által Ellenőrizzük, hogy pontosan megértették-e a gyakorlatot Nagy hangsúlyt fektetünk a páros és a csoportos munkára 14.3.

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Témakör Eszközök a motoros próbák ellenőrzéséhez

14.4.

Minimális Értékelő táblázatok Mérőszalag (10,30, 50 m) Stopperóra Testmagasságmérő Személymérleg Súlypontemelkedés-mérő Szorító-mérő (gyermek, serdülő és felnőtt)

ALAPFOKÚ NEVELÉS – OKTATÁS 5– 8. ÉVFOLYAM Témakör

Minimális

Ajánlott

Demonstrációs

Tevékenykedtető

Demonstrációs

Tevékenykedtető

Rendgyakorlatok

–

–

–

–

Előkészítés, alapozás, prevenció

Oktatótáblák: gimnasztikai gyakorlatsorok

Bordásfal Tornapad Zsámoly Ugrókötél Gumikötél Karika Tornabot Kézisúlyzó Tömöttlabda (1, 2, 3, 4 kg) Mászókötél

Oktatótáblák: tartásjavító és relaxációs gyakorlatok

A minimális felszerelésnél megnevezett eszközökből az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően több darab Mászórúd

Atlétikai jellegű feladatmegoldások

Mozgássorozat ábrák Videofilm A térdelőrajt fázisai A lökés helyes végrehajtása

Rajttámla Váltóbot Kislabda Magasugró mérce Magasugró léc (műanyag) Tömöttlabda

Mozgássorozat ábrák Távolugrás guggoló technikával

A minimális felszerelésnél megnevezett eszközökből az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően több darab

Torna jellegű feladatmegoldások

Falitábla Videofilm Oktatótábla: kézenátfordulás oldalt, és a guggoló átugrás szemléltetése

Pad Gerenda Kiegészítő tornakészlet Ugrószőnyeg (2 m) Talajszőnyeg (4 m) Bordásfal Ugrószekrény Ugródeszka Mászórúd Mászókötél Gyűrűhinta Karika (R.G.)

Falitábla Videofilm Oktatótábla: sportgimnasztikai elemek bemutatása.


160

TESTNEVELÉS

14.5.

Testnevelési- és sportjátékok

Oktatótábla és videofilm a játékok bemutatására Játékszabályok leírása

Műanyag labda Futballlabda Kézilabda Kosárlabda Röplabda Pingpongasztal Pingpongütő Pingponglabda Tollaslabda Tollaslabdaütő

Szabadidős sporttevékenység

Oktatótábla, videofilm a különböző tevékenységek bemutatására

Önvédelmi sportok

Oktatótábla, falikép, videofilm az önvédelmi sportok bemutatására

Talajszőnyeg

Úszás

Képsorozatok Videofilmek

Úszólap


ÖSSZESÍTETT TANESZKÖZ IGÉNY 5–8. ÉVFOLYAMON Tornatermi és Szabadtéri felszerelések

Atlétikai szerek, eszközök

1. Bordásfal 2. Tornapad 3. Zsámoly 4. Tornaszőnyeg 5. Gyűrűhinta

1. Magasugró mérce 2. Kislabda 3. Rajttámla 4. Váltóbot

6. Mászókötél 7. Mászórúd

5. Súlygolyó

Tornaszerek, eszközök 1. Ugrókötél 2. Karika 3. Tornabot 4. Kézisúlyzó 5. Tömöttlabda

Sportjátékszerek és eszközök 1. Jelzőszalag 2. Műanyag labda 3. Futball labda 4. Kézilabda 5. Kosárlabda 6. Röplabda 7. Pingpongasztal

8. KTK 9. Gerenda

8. Pingpongütő 9. Pingponglabda

10. Ugrószekrény 11. Ugródeszka 12. Röplabdaháló és állvány

10. Tollaslabda 11. Tollaslabdaütő

Egyéb felszerelések és eszközök 1. Húzókötél 2. Stopperóra 3. Mérőszalag 4. Személymérleg 5. Testmagasságmérő 6. Szorítóerő-mérő 7.Súlypontemelkedés mérő 8. Oktatótáblák Faliképek gyakorlatsorokról, technikákról, tornaelemekről

9.Mozgássorozat ábrák 10. Videofilmek az egyes sport- és szabadidős tevékenységek bemutatására

13. Kosárlabda palánk 14. Kézilabda kapu

161

TESTNEVELÉS

14.6.

5–6. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 92 (heti 2,5 óra) BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK A rendgyakorlatoknál a kijelölt hely késlekedés nélküli megtalálása, az együttes mozgások vezényszavakhoz igazodó, pontos végrehajtása. Bemelegítésre és a testtartási rendellenességek megelőzésére is alkalmas gimnasztikai gyakorlatok ismerete és a pedagógus utasításainak megfelelő végzése. Gyorsfutások versenyszerűen. Kötetlen tartós futás 8-10 percig az egyéni képességeknek megfelelő szinten. Az ugrások legfontosabb mozzanatainak (fázisainak) – elugrás, légmunka, talajra érkezés – ismerete, a felugrás hangsúlyosabbá tétele. A hajítás legjellegzetesebb mozdulatának, az ívképzésnek az elsajátítása. A tanult talajgyakorlat-elemek, illetve azok kapcsolatának biztonságos végrehajtása; a saját testtömeg feletti uralom a támasz- és függésgyakorlatokban. Támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszvétel zökkenőmentes összekapcsolása. A labdatovábbítás és -birtoklás biztonságának növelése, labdaátvételre helyezkedés üres helyre futással. Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. Sportszerű test-test elleni küzdelem. A vízbiztonság továbbfejlesztése, legalább egy úszásnem technikájának elmélyült ismerete (amennyiben az úszásoktatásban az alapképzés az 1–4. évfolyamon megtörtént). A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése. RENDGYAKORLATOK, ELŐKÉSZÍTÉS, ALAPOZÁS ÉS PREVENCIÓ Alaki képzés (egy és többoszlopos, egy- és többsoros vonal kialakítása, haladás az alaki szabályoknak megfelelően egy- és többsoros alakzatban, különböző téralakzatok kialakítása, fordulatok helyben és mozgásban együttes osztályfoglalkoztatások tartásához). Hosszabb alapgimnasztika – sorok egyszerűbb alapformákból. Általános testtartás javító, gerinc-csípőizületi mozgékonyságot, talpboltozatot fejlesztő gyakorlatok, törzserősítés változatos módon, a törzserősítés minden formája. Testkultúra-történeti ismeretek alapozása, higiéniai ismeretek növelése, alkalmazásuk ellenőrzötten. Cél A rendszergyakorlatok minden osztály visszatérő anyagét képezik, ezért elsajátítása nevelő – oktatómunkánk alapvető célja. Ennek érdekében feladatunk: – a tanulók szabályhoz és alakzathoz kötött mozgásának kialakítása, – az alaki formaságok megismertetése, begyakoroltatása, elsősorban rendgyakorlati órarészek keretében. Minden órán következetesen (minden osztályban) használjuk és alkalmazzuk az egységes vezényszavakat. Gimnasztikai feladatok végeztetésével célunk a kitartó, figyelemösszpontosításra nevelés, illetve a pontos végrehajtás. Páros, társas gyakorlatok végzésekor az együttműködés, segítőkészség érzésének formálása. Követelmény – ismerjék meg az alaki formaságokat, s a többszöri előfordulás alapján gyakorolják be, – a végrehajtást elrendelő vezényszóval együttcselekedjenek, – a rendgyakorlatok szolgálják és járuljanak hozzá fegyelmük kialakításához! Gimnasztikai gyakorlatok végzésénél törekedjenek a pontos, szép kivitelezésre! Tudják a gyakorlatokat zenére, vezényszó nélkül végezni! Tudjanak 6-8 gyakorlatot (4 ütemű) önállóan összeállítani és bemutatni! Legyenek képesek 10-12 percen át folyamatosan (állandó mozgással) gimnasztikai gyakorlatot végezni! Tartalom – sorakozzanak egyes és kettes oszlopban, vonalban, hármas, négyes oszlop, – igazodás, takarás, oszolj, – vigyázz-, pihenj állás, térköz, távköz, – jelentésadás, – testfordulatok, – nyitódás és záródás, fejlődés, – megindulás, megállás, menet lépéstartással, vonulások zárt rendben. Gimnasztika: önállóan szabadon végezhető vagy játékos és határozott formájú szabad-, páros-, társasgyakorlatok. Kéziszer gyakorlatok: – Botgyakorlat. – Kézisúlyzó-gyakorlat. – Labda- és nagylabda-gyakorlatok. – Ugrókötél-gyakorlatok. – Karikagyakorlatok. Értékelés 162

TESTNEVELÉS

Értékeljük a fegyelmezett, pontos, szép kivitelezést a tanult mozgás feladatoknál, valamint a tanulók a gyakorlatok önálló összeállításában nyújtott teljesítményét! ATLÉTIKA JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Rövid távú vágtafutások, gyors futások irányváltoztatással. Aerobic jellegű kitartó futás. Rajtolási versenyek különböző jelekre, szituációkra. Szökdelések, ugrások (maga, távol, folyamatos munkavégzésben). Dobások, lökések, hajítások kis súllyal távolba, kornak megfelelő méretű és súlyú szerrel, a technika fejlesztése, a végrehajtás gyorsaságát célozva. Cél – Motorikus, ezen belül elsősorban atlétikus mozgáskészségek alapjainak elsajátítása. – A munkabíró képesség kialakítása. – A futó-, ugró-, dobókészség fejlesztésében a sokoldalú képzés biztosítása. – A helyes futótechnika kialakítása. – Ismertessük meg az állórajtból indulást az elöl és hátul lévő láb indulásával. – Rövid nekifutással jussanak át a tanulók a különféle akadályok fölött. – Erőteljes láblendítés és felugrás a magasugrásnál. – Alakítsuk ki a távolugrás guggoló technikáját. – A dobás helyes technikáját. Követelmény Sajátítsa el: – a magas- és távolugrás alapvető fázisainak, a nekifutásnak és az ugrásnak lényeges elemeit! – a hajítás legjellegzetesebb mozzanatát, az ívképzést! Tudják megválasztani a futás távjának megfelelő iramot! Ismerjék a légmunka legelemibb szabályait! Sajátítsák el a hajításnál a kar és a váll mozgásának összhangját! FUTÁSOK, SZÖKDELÉSEK, UGRÁSOK, DOBÁSOK – rajtok (indulások jelre különböző kiinduló helyzetből megkötés nélkül; állórajt) – gyorsfutás, – iramfutás, – kitartó futás, – váltófutás, futás feladatokkal, – helyből távol, magas, ötös ugrása, – szökdelések feladatokkal, – távolugrás (guggoló technika) ugrósorból, magasugrás megkötés nélkül és átlépő technikával, – hajítások, lökések, vetések célba és távolba helyből és 3-4 lépéssel, lendületből egy és két kézzel, – kislabdahajítás helyből, nekifutással, – testnevelési játékok futással, szökdeléssel és dobással kombinálva. Értékelés A teljesítménypróbákban az egyéni teljesítmény javulása alapján, továbbá a mozgás-, mozdulatügyességben mutatott fejlődés alapján. TORNAJELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Mászási-függeszkedési kísérletek rúdra-kötélre, mászóversenyek, mászó váltóversenyek. Szertorna összefüggő gyakorlatok. Cél Győződjünk meg a tanulók tornászos előképzettségéről! (A fejlettebbek akár több oktatási fokozatot is átléphetnek.) Az oktatás során biztosítsuk a differenciált haladást! A torna mozgásanyaga járuljon hozzá a tanulók helyes testtartásának kialakításához! Ismertessük meg és gyakoroltassuk a kúszással, mászással, csúszással járó feladatokat talajon, szereken! Ismertessük meg és fejlesszük: – az előkészítő célgimnasztikai feladatokat, – a rávezető gyakorlatokat, – a mászást, függeszkedést, – fekvőtámaszban a karhajlítást és nyújtást, – a gurulóátfordulásokat, – a tarkóállást, a mérlegállást, (segítséggel) a kézállást, 163

TESTNEVELÉS

– a mérleget, a hidat, a cigánykereket, – szereken a tartalomban felsorolt gyakorlatokat. Követelmény Alakítsa helyesen részmozdulataiban az egyes talajelemeket! Érezze támaszhelyzetét biztonságosnak nem szokványos testhelyzetben, átfordulásokban! Támaszugrásoknál a nekifutás, elugrás, támaszvétel legyen lendületes, folyamatos! Függésben tudja végrehajtani az egyes tanult elemeket! Alakuljon ki biztonságérzete függéshelyzetben. Tudjon bemutatni három tanult talajelemből önállóan összeállított gyakorlatot! TÁMASZHELYZETEK, KÚSZÁS, MÁSZÁS, EGYENSÚLYOZÁS, AEROBIK – célgimnasztikai-, rávezető-, képességfejlesztő gyakorlatok, – gurulóátfordulások előre, hátra, – tarkóállás (nyújtott testtel) feladatokkal, – mérlegállás, híd, zsugorfejállás (fejállás), – fellendülés kézállásba segítséggel (önállóan) kézenátfordulás oldalra, – összefüggő talajgyakorlat, – ugrás a szekrényre: függőleges repülés: gurulóátfordulás; „gyertya” ugrás, „huszár” ugrás, bátorugrás, zsugorkanyarlat, vetődési átugrás – gyűrűn lendületek előre, hátra, bordásfalon lendületek oldalra, – kúszás, mászás, egyensúly gyakorlatok gerendán, vízszintes és ferde padon, járások előre, hátra, oldalra, haladások térdelőtámaszban, hason, – kötél- és rúdmászás Aerobic: – alapjárás, karemelések és lendítések (csak lányoknak) lábemelések- és lendítések érintőjárás. Értékelés A tanulónak a tornagyakorlatokban nyújtott (testtartás, hajlékonyság, erő, bátorság, ügyesség) teljesítménye, fejlődése alapján. TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOK Mozgásban lévő társakkal mozgásból történő labdakezelés. Előző években tanultak módszeres képességfejlesztést célzó alkalmazása, cselezés, cselsorok, sportági technikai elemek kapcsolásának variálása, nehezítése. A tanult sportági technikai-taktikai elemek játék-, versenyszerű helyzetbe állítása. Sportági alaptaktikák (egyszerű mechanikus szinten). Az iskola feltételei, a tanár irányultsága és a tanulók érdeklődése függvényében két sportjáték játékelemeinek: támadás és védekezés megismertetése. Cél KÉZILABDA Képezzük és fejlesszük tanulóink: – sokoldalú mozgásismereteit, – koordinációs képességeit, – labda és gondolkodási ügyességét! A mozgásrendszerből adódó feladatokkal a terhelés, munkabíró képesség, az erő, a gyorsaság és az állóképesség fejlesztése. Segítse a kreatív gondolkodást, önmegvalósítást. KOSÁRLABDA – a kosárlabdázás sokoldalú megalapozása a futó-, ugró- és dobókészség kialakításával, – a koordinált együttes tevékenység fejlesztése, – a csapattárs és az ellenfél teljesítményének, eredményeinek tisztelete, – a megállás, irányváltoztatás, sarkazás ismerete, – a védekezés alapjainak elsajátítása, – a könnyített szabályokkal történő játék. LABDARÚGÁS Megjegyzés: A tanulók egyre kevésbé képzetten jönnek az 5. osztályokba, ezért indokolt (új feladatként, esetleg ismétlésként) a motorikus, az ügyesség fejlesztését célzó játékelemek oktatása (taktikai jellegű feladatok megvalósításához elengedhetetlen). Technikai tudás gyarapítása terén: – belsővel való rúgások (a támasztó- és rúgóláb helyzete), – a labda megállítása, – labdavezetés belsővel,

164

TESTNEVELÉS

– átadás mozgás közben. Taktika: – a védekező és támadójáték alapmozgásai. Követelmény KÉZILABDA – tegyen szert fogásbiztonságra a fej- és térdmagasság között, a szemből és oldalról érkező labdák helyben történő megfogásában és a labdaátadásban, – tudjon 3-5 m-es távolságra pontos átadásokat végrehajtani, – labdavételre való helyezkedésben törekedjen a védőtől elszakadni. KOSÁRLABDA – rendelkezzen fogás- és dobásbiztonsággal, mozgás közben a társakkal végzett labdaadogatásban, – labdaátvételre való helyezkedésben törekedjen a védőtől elszakadni, üres helyre futni. LABDARÚGÁS – szerezzen biztonságot az álló és szemből lassan guruló labda rúgásában, eltalálásában a labda megállításában, labdavezetésben belsővel, – védekezésben, a támadó fedezésében, – támadásban a védőtől való elszakadásban, üres helyre helyezkedésben. Tartalom KÉZILABDA – alapállás, alapmozgás, indulás, megállás, irányváltoztatás labda nélkül – a labda fogása, – különböző magasságból érkező labda elfogása, – egykezes felső átadás, labda átvétel helyben, majd tovahaladással, – labdavezetés, – felugrásos dobás – kapura lövés, – kapus játék(kapus kiválasztása), – a védő mozgása, – szabályok ismerete. KOSÁRLABDA – alapállás, sarkazás, indulás (hosszú és rövidindulás), megállás labda nélkül és labdával, – kétkezes labdafogás mellmagasságban, – kétkezes mellső átadás, – labdavezetés állásban, járás és futás közben, – kosárra dobás helyből, fektetett dobás, – labda nélküli játékos helyezkedése, – egyéni védekezés, – szabályok ismerete, játék egyszerűsített szabályokkal. LABDARÚGÁS technikai: – belsővel, belső csüddel való rúgások, – a labda megállítása, – labdaátvétel, – labdavezetés belsővel, – átadás mozgás közben, kapura lövés belsővel taktikai: – szabadulás a labdától (lábbal) – a támadó lefogása, – üres helyre helyezkedés. Labdás testnevelési játékok. Értékelés A labda nélküli mozgásokban (taktikai elemek, védő, támadó) valamint a labdával végzett feladatoknál: a fogásbiztonság, labdaátvétel, dobásbiztonság, valamint az átadásban mutatott tanulói szorgalmat, teljesítményt értékeljük, osztályozzuk. SZABADIDŐS SPORTTEVÉKENYSÉGEK Korcsolyázás, sízés. Görkorcsolyázás, gördeszkázás alapjai, technikája. Cél Elsődleges cél és feladat, hogy a gyerekek a szabad levegőn tartózkodva szokják azt, váljanak ellenállóbbá az időjárással szemben, növekedjen edzettségi szintjük! Az időjárás változásainak megfelelően, (a lazább keretek ellenére) aprólékosan szervezzük meg a foglalkozásokat (sérülés, télen megfázás, fagyás elkerülése érdekében). A szabadban végzett mozgásokra készítsük fel tanítványainkat (öltözet, felszerelés)! 165

TESTNEVELÉS

A szánkóval, sível stb. történő foglalkozások lebonyolításához gondosan válasszuk ki a terepet, mely megfelel a tanulók tudásának, felkészültségének! A szabadban eltöltött képességfejlesztő órákon (játékok, futások, versenyek) biztosítsuk a fokozatosan növekvő terhelést! Követelmény – megfelelő öltözékkel, felszereléssel készüljenek a szabadban végzett mozgásokra. – ismerjék meg a téli foglalkozások örömét és veszélyeit, – vállalják a szabadtéri tevékenységet, – alkalmazkodjanak a növekvő terhelés elviseléséhez, – a szabadban végzett futás váljék számukra tudatos, örömöt adó tevékenységgé. Tartalom – valósuljanak meg az évszakok változásaitól függetlenül a szabadtéri tanórák, – képezzék a tananyagot a téli sportok, (korcsolyázás, síelés, szánkózás, hócsaták), túrakerékpározás, BMX, görkorcsolya, gördeszka, változatos akadálypályák! Értékelés A szabadtéri órákra való felkészülés, az ott eltöltött idő hatékonysága, aktív, intenzív hozzáállás alapján értékeljük tanítványaink munkavégzését. ÖNVÉDELMI SPORTOK, KÜZDŐJÁTÉKOK Esések, gurulások, vetődések minden formája sportág előkészítő egészségmegőrző jelleggel. Küzdősportok alapjai (elsősorban fiúk, kisebb küzdőjellegű versengések), esztétikai sportok alapjai (lányok). Tartalom – húzások-tolások párokban, (húzd át a határon told át a határon – kéz, lábvívás) – csoportban (kötélhúzás, ki a legény a csárdában) – mögékerülések – kiemelési kísérletek gurulóesés előre, hátra A továbbhaladás feltételei A tanult rendgyakorlatok végrehajtása az utasításoknak megfelelően. Aktív részvétel a sokoldalú előkészítő és gimnasztikai gyakorlatok végzésében. Alapvető jártasság az atlétikai és tornamozgásokban, a saját test feletti uralom a támasz- és függésgyakorlatokban. Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. A test-test elleni küzdelem vállalása. AZ ISKOLAÉV SORÁN ÉRDEMJEGGYEL ELLENŐRZÖTT TANTERVI ANYAGOK: Atlétika: 60 m futás időre, 600 m terepfutás időre, távolugrás, kislabdahajítás, magasugrás Az atlétikai felmérések évente kétszer, ősszel és tavasszal történnek. Az érdemjegyek a diák őszi és tavaszi eredménye közti fejlődését értékelik. (ill. az előző tanévhez mért fejlődését értékelik.) Torna: összefüggő talajgyakorlat, szekrényugrás (két különböző ugrás) húzódzkodás (5db), kötélmászás-kb. december táján AZ ISKOLAÉV SORÁN NEM ÉRDEMJEGGYEL ELLENŐRZÖTT KÖZPONTI FELMÉRÉS ANYAGA, melyet ősszel és tavasszal (18. oszt.-ban) mérünk: Cooper-teszt (12 perces futás), helyből távolugrás, fekvőtámasz, hanyattfekvésből felülés, hasonfekvésből homorítás (ez utóbbi háromban négy perc alatt, ki mennyit tud szabályosan)

14.7.

7–8. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 92. Az előző évfolyamokon tanult rendgyakorlatok pontos és gyors végrehajtása, az utasítások fegyelmezett követése. Versenyek, mérkőzések szervezői és rendezői feladatainak ellátása. A sokoldalú előkészítésre és a prevencióra alkalmas gyakorlatok (részben) önálló végzése, az ismétlésszám és az intenzitás növelésével azok hatásfokának emelése, az alapvető fizikai képességek önmagukhoz mért optimális fejlesztése. Az atlétikai mozgások helyes technikai végrehajtása, görcsös erőlködés nélkül vágtafutás, valamint kitartó futás 10-12 percig, a futás távját fokozatosan növelve. Energikus elugrás, térnyerő légmunka az ugrásoknál. A hajításnál és a lökésnél a lendületszerzés és a kidobás harmonikus összekapcsolása. Tornában a talajon, illetve a függőszeren, biztonságos talajra érkezéssel végrehajtott támaszugrások végzése. Lányoknál a sportgimnasztikai gyakorlatoknak a ritmushoz igazodó végzése. Labdajátékokban a legáltalánosabb támadási és védekezési megoldások ismeretének birtokában a választott játék(ok) aktív és élményszerű játszása. Sportszerű küzdelem az oktatott sportág (önvédelmi, illetve küzdősport) szabályainak betartásával. Az előző évfolyamokon tanultakra építve: két úszásnemben teljesítményképes technika kialakítása. A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.

166

TESTNEVELÉS

RENDGYAKORLATOK, GIMNASZTIKA ELŐKÉSZÍTŐ, PREVENCIÓ Az 1– 6. évfolyamokon alaki kiképzésként tanultak tanórai alkalmazása. Gimnasztika kéziszerek felhasználásával, zenére bemutatott összefüggő gimnasztikai sorok kialakítása. Általános testtartás javítási (gerinc-csípő mozgékonyságot növelő, talpboltozatot erősítő) valamint légző gyakorlatok, törzserősítés változatos módon, törzserősítések minden formája. A mozgásműveltséget fejlesztő képzés elméleti hátterének folyamatos átadása, történetiséget és globális felhasználhatóságot érzékeltető módon. Cél A rendgyakorlatok alaki formaságaiban előtérbe kerülnek a menet közben történő alakzatváltozások, fejlődések, szakadozások. Ezen alakváltozásoknak a megtanítása fontos mind zárt, mind a nyitott oszlopok sorainak többszörösére növelésével az órát előkészítő gimnasztikai anyaghoz, illetve a sportnapon, sportünnepélyek alakzatainak kialakításához. További célunk: – Fejlesszük a tanulókat a sportöltözet, sportfelszerelés használatában, a személyi higiénia szükségességének tudatosításában, betartásában! – Gyakorlatsorok, gyakorlatfüzérek összeállítása tanári segédlettel (zenére is). Követelmény A pedagógus számára: A rendgyakorlatok büntetésként való felhasználása a pedagógiai tehetetlenség jele. A tanulók: Igényeljék a külső rendet, tudatosuljon ennek hasznossága és a rend szépsége! Értsék meg az alaki formaságok fontosságát, az együttes mozgásban rejlő harmóniát, rendet! Gimnasztika terén: Következetesen követeljük meg tanulóinktól – a pontos kiinduló és befejező helyzeteket, – a mozgások kiterjedésének csorbítatlan megvalósítását, – a törekvést az esztétikus, pontos végrehajtásra a gimnasztikai gyakorlatok végzésénél! – a dinamikai elképzelések visszaadását, – a mozgásütemnek a zenei ütemhez kapcsolását (kivéve a hallássérült tanulók esetén). Tartalom A rendgyakorlatok, gimnasztika 5– 6. osztályos anyaga, továbbá: – a fejlődés, szakadozások a nyitott oszlopok sorainak többszörösére növelésével, – menetsebesség és lépéshossz változtatása, – a menet irányának megváltoztatása egyes oszlopban járás közben, egyszerű ellenvonulások, fejlődések, szakadozások ellenvonulásban. Gimnasztika: – 2-4-8 ütemű szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszeres- és egyszerű szabadgyakorlatok. Tartásjavító, a gerincoszlop, izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosit gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elváltozások megelőző ellensúlyozó gyakorlatok. Értékelés A tanuló mozgáskultúrájában, higiéniai szokásainak változásában, fegyelmezett, kitartó munkavégzésében történt pozitív vagy negatív változás alapján ATLÉTIKA JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Dobások, hajítások, vetések, lökések, szökdelések sportágnak és életkornak megfelelő eszközzel, kis súllyal, nehezékkel. Aerobic jellegű futások a sebesség növelésével. Rövid távú vágtafutások, gyorsfutások versenyszerűen. Cél 5. osztály szerint, továbbá: Célgimnasztikai, valamint rávezető gyakorlatokkal, feladathelyzetekkel készítsük elő az atlétikai mozgások oktatását. – futás egyéni ütemre a táv növelésével, – akadályfutás 3-4 akadállyal, 100-110 cm-es sáv átugrásával, – térdelőrajtnál: indulás fokozatosan növekvő, és gyorsuló lépésekkel, – váltófutásnál a váltóhatárt kisegítő vonal alkalmazásával, – szökdelések, ugrások változatosan összeállított szereken, – a guggoló távolugró-technika csiszolása, – a dobásnál hátulról történő indítások tudatosítása. Követelmény – Fokozzák teljesítményüket a kitartó, iram, fokozó és akadályfutásban! – Mutassanak saját teljesítményükhöz képest fejlődést a gyorsfutásban, 30- 60-100 m-en! 167

TESTNEVELÉS

– Rendelkezzenek a nekifutás sebessége, a kitámasztás és a lendítés közötti összefüggésre vonatkozó tapasztalatokkal az ugrásokban! – Ismerjék meg a számukra optimális nekifutási sebességet a magas- és távolugrásban! − Legyen kifejezetten gyorsuló a kidobás mozdulata súlylökésben és kislabdahajításban! FUTÁSOK, UGRÁSOK, SZÖKDELÉSEK, DOBÁSOK Futásokat, ugrásokat, dobásokat speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. Állórajt, indulás elöl és hátul lévő lábbal. Térdelőrajt helyes technikai végrehajtás, vezényszavak ismerete. Gyorsfutások 60, 100 m-en. Vágtafutások. Iramfutás 1000 m-es. Tartós futás iramnehezítéssel. Kitartó futás 10-12 percig. Futás akadályok felett. Váltófutás két- és egykezes váltással. Távolugrás guggoló technikával. Magasugrás lépő, vagy (ugródomb esetén flop) (guruló technika) átlépő technikával. Kislabdahajítás távolságra, célra. Súlylökés helyből (3 kg). Lökések tömöttlabdával helyből egy- és két kézzel. Játékok: Egyéni-páros, csapat-, sor-, és váltóversenyek futó, ugró és dobó feladatokkal. Értékelés Az atlétikai számokban (az egyéni stílus kialakítása, s ebben) eredményességre törekvés, valamint a kitartó munkavégzésben nyújtott teljesítmény alapján. TORNA JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Húzóerő, gyorserő, erő-állóképesség fejlesztése kisebb súlyokkal. Mászás, függeszkedési kísérletek (lányok), függeszkedés (fiúk). Cél A torna mozgásanyagának hatékony, intenzív feldolgozásához vegyük figyelembe: – azonos szerigényű anyagok oktatásának, a különböző osztályokban azonos időszakra ütemezését, – a foglalkoztatási formák helyes megválasztását (együttes osztály stb.) – a fokozott tanulói segítségadás bevonását, – a minél jobb bemutatás érdekében a tanulók aktív részvételével minél több versenyszerű helyzet kialakítását, – a haladás ütemének fokozása érdekében a feladatoknak a tanulók képességeihez történő igazítását! Követelmény A támasz- és függőszereken tanult gyakorlatelemek. Jellegzetes kulcsmozzanatait hajtsák végre helyesen, készség szinten: – talajon az alapelemeket, – támaszugrásoknál az alapugrást, ellökést, – gyűrűn az alaplendületeket, – gerendán a hely- és helyzetváltoztatásokat. Tudjanak bemutatni összekötő elemeket is tartalmazó 2-3 (3-4) elemből álló önálló talajgyakorlatot. Legyen jellemző mozgásukra a határozottság, könnyedség. Biztonsággal tudjanak mászni (függeszkedni). Tartalom Támaszhelyzetek, támaszugrások, függéshelyzetek, gerenda A feldolgozandó témát előkészítő: – célgimnasztikai, rávezető, képességfejlesztő gyakorlatok, – repülő gurulóátfordulás nekifutással, – fejállás különböző kiinduló helyzetekből, – kézenátfordulás oldalt, – csúsztatás, vetődés, – fellendülés kézállásba (kísérletek) – mérlegállás, híd, spárga, tarkóbillenés, fejbillenés (kísérlet) – összefüggő talajgyakorlat, – terpeszátugrás ugrószekrényen (3-4 rész) hosszában, bakugrás, – guggolóátugrás ugrószekrényen (3-4 rész) széltében (segítséggel) – gerendán futólépés, érintőjárás, hármaslépés, karkörzések, – gyűrűn: alaplendület, zsugorlefüggés, nyújtott lefüggés, lebegőfüggés, lefüggés, hátsó függés, homorított leugrás hátra lendületből. Értékelés A sportgimnasztikában tanult elemek. Homorított leugrás. Gurulásokkal és gördülésekkel kapcsolatos testnevelési játékok (kígyóvedlés, „hármas fonás”, „ördögszekér”) A követelmények között felsorolt tevékenységekben, továbbá a teljesítménypróbákban nyújtott eredményesség alapján a tanulók fejlődését értékeljük. TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOK Minden sportág (a helyi lehetőségektől függően) a hozzátartozó technikai és taktikai repertoárral, versenyszabályoknak megfelelő keretek kialakításával történő gyakorlása. Cél 168

TESTNEVELÉS

Kézilabda A kézilabdajáték célja lényegét tekintve megegyezik az 5–6. osztályban megfogalmazottakkal, de magasabb szinten realizálódik. A gyermek fejlődési sajátosságaiból fakadóan előtérbe kerül: – az értelmi képességek, – a felelősség, csapatszellem, – az ésszerűségen alapuló helyzetfelismerés képessége, – a sportszerűség betartása, – az önfegyelem sajátosságainak formálása. Kosárlabda Az 5–6. osztályban kitűzött célok itt is követendők magasabb szintű megfogalmazással. A kosárlabdázás továbbra is képezze és fejlessze a tanulóink: – sokoldalú mozgásismeretét, – koordinatív és kombinatív képességeit, – labdás ügyességét és kreatív gondolkodását, – csapatjátékból adódóan a társsal, a csapattal szembeni pozitív elvárások érvényre jutását. Labdarúgás Lényegi eltérés nincs, de az elvárások magasabb szinten kell, hogy realizálódjanak, mint az 5–6. osztályban. Célunk: – a technikai tudás fejlesztése a labda le- és átvételében, a csüddel történő rúgásban, a fejelésben, alapszerelésben, labdavezetésben, – taktikai megoldásoknál: összjáték a támadásokban, védőjátékosok mozgása, helyezkedése, szerelése, – kapusképzés, – szabályok ismerete. Követelmény Kézilabda készség szinten: – végezze a rövid és változó irányú adogatást élénk ritmusban, – a védők helyezkedésének megzavarása, – sajátítsa el a mozgásból végrehajtott kapura lövést! Tudjanak a védekezés során a kapu előtérvonal előtt szétszórtan, de egymáshoz igazodva helyezkedni úgy, hogy a támadó betörését megakadályozzák. Az egyén szereplésének mérése: – egyéni védekezés, – támadásból a védekezésbe való gyors visszarendeződés, – résekre helyezkedés, – gyors átadás, bejátszás, – esések, bevetődések, – kapura lövés, kapus játéka, – szabályismeret. Kosárlabda – a tanulók támadásban állandó mozgással szakadjanak el védőiktől a labdaátvételre, a kosárra dobáshoz, – kellő időben adja át a játékos a labdát a legkedvezőbb helyzetben lévő társnak, – tudjon futás közben labdát kezelni, egy leütés után fektetett dobást végrehajtani, sarkazni, – tudjon egy lépés után megállni két ütemben, páros lábról felugrani a lehető legmagasabbra, az ugrás „holtpontján” taposni, labdával célba dobni. Védekezésben tudja a labdát birtokló ellenfélhez legközelebb álló védő a támadó játékost kizárni. A tanuló szereplésének a mérése: 1. Megállás futásból, labda nélkül. 2. Irányváltoztatás, cselezés labda nélkül. 3. Az egyéni védekezés lábmunkája. 4. Megállás két leütéssel, megállás labdavezetéssel. 5. Kétkezes mellső átadás futás közben. 6. Támadás kettő egy ellen. Labdarúgás – fejlődjön technikai tudásuk a labda birtoklásában: átvétel, labdatovábbítás, labdavezetés, – tudják a tanulók az elmozduló társnak a labdát pontosan továbbítani, – labdaátvételre helyezkedjenek üres helyre, – védekezésben a védő azonnal fedezze le a támadót, zavarja a labdatovábbításban, a kapura lövésben. A tanuló teljesítményének mérése: 1. Álló és mozgó labda rúgása belsővel. 169

TESTNEVELÉS

2. Labdavezetés belsővel. 3. Labdaátvétel lábbal. 4. Kapura lövés 9 m-ről kézilabda kapura. Tartalom Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. Kézilabda – egyéni védekezés, – a gólveszélyes terület védelme, – a kapura törő játékos sáncolása, – támadásból védekezésbe való gyors visszarendeződés, – résekre helyezkedés, – labda átvétele helyből indulva, mozgásból, – kapura lövés, gyors átadások, bejátszások, – esések, bevetődések, – védekezés egy zavaró játékossal (5+1), – támadás felállt védelem (5+1) ellen. Kosárlabda – átadás futás közben párokban, – labdavezetés irányváltoztatással, – fektetett dobás labdavezetéssel, – összetett technikai feladatok: sarkazás – megindulás – labdavezetés – megállás - sarkazás: előredobott labdával megállás, sarkazás, egy leütés után fektetett dobás, – büntetődobás, – egyéni védekezés lábmunka, – bejátszás befutó játékosnak, – szerelés, emberfogásos védekezés a labdát birtokló játékos helyzetének megfelelően, – ötletjáték könnyített szabályokkal. Labdarúgás – álló és mozgó labda rúgása belső csüddel, álló és mozgó célba, – labdaátvétel talppal, – levegőből érkező labda átvétele belsővel, – fejelés állva, mozgás közben, – alapszerelés, – labdavezetés, elhúzó csel, – kapus: magas lábak fogása; kirúgás; kidobás, – játék: kétudvaros futball, cicajáték, kispályás játék. Röplabda Támadás és védekezés alapvető megoldásai. Értékelés A tanulót az egyes labdajátékok labda nélküli és labdás feladatokban mutatott alapmozgásokban, technikában, valamint a játékban a taktikai megoldásokban nyújtott teljesítmény alapján értékeljük, osztályozzuk (a tanév során mutatott fejlődése legyen az irányadó)! ÖNVÉDELEM, KÜZDŐSPORTOK Küzdősportok (fiúk), esztétikai sportok (lányok) gyakorlása, technikai fejlesztése. Ajánlás A dzsúdó nem önvédelmi gyakorlatokat tartalmaz. AIKIDO dzsúdóhoz kapcsolt önvédelmi mozgásanyag. Együttes alkalmazásuk aláhúzza a rokon eredetet. Ősalapjukat ugyanis egyaránt olyan keleti harci játékok képezik, amelyeket sok száz, sőt több ezer éves tapasztalati úton csiszolták. Innen ered a rokonság. Cél Tudatosítsuk tanítványainkban: az önvédelmi sporttól túlzott elvárást ne tanúsítsanak (a sportág ismerete nem teszi őket legyőzhetetlenné). – A speciális előkészítő gyakorlatok megismertetése, – az esések, zuhanások, gurulások leghétköznapibb, leginkább alkalmazható fajtáinak megtanítása, – fogások, lefogások ismerete, – a fej védelme, – a kéz leérkezést tompító hatásainak kiiktatása, – a helyes gördüléssel a gerincoszlop védelmének biztosítása, – a tömeges izmokon való átgördülés (esés) elsajátítása, – számtalan esésből eredő sérülés megelőzése a helyes eséstechnika elsajátítása révén. 170

TESTNEVELÉS

Követelmény Eséseknél tanulja meg a helyes eséstechnikát: – a nagy izomcsoportokra érkezzen, – a fej sohasem érintheti a talajt, – óvja a kezet, könyököt, térdet. Gurulásoknál a háton átlós vonalú gördüléssel védje gerincoszlopát. Váljon szokássá: az óvatosság, a bátor kiállás, a józan helyzetmegítélés. Küzdje le önmagában az elbizakodottságot, vigyázatlanságot, félelmet. Ha van elég kitartása, becsvágya, űzze ezt a sportot. Tartalom 1. Speciális előkészítő gyakorlatok: – alap kézgyakorlatok, – húzó-taszító kézgyakorlatok, – hajító-feszítő kézgyakorlatok, – lenyomó-emelő kézgyakorlatok, – forgató-csavaró kézgyakorlatok. 2. Botgyakorlatok. 3. Esések, zuhanások. 4. Gurulások, csípődobás. 5. Leszorítások. 6. Szabadulás a fogságból, lefogásból. Küzdő játékok: „Ne lépj ki a körből”, „Vedd el a botot”, „Bottal körben”. A birkózás egyszerűbb elemei (grundbirkózás). Értékelés Értékeljük a küzdősportban elsajátított alaptechnikák végrehajtását, tanítványaink magatartásbeli megnyilvánulásait. TERMÉSZETBEN ŰZHETŐ SPORTOK Cél Az iskolai környezet és az időjárást figyelembe véve a tanórákat lehetőleg a szabad téren valósítsuk meg. A változó hőmérséklethez igazodva fokozzuk tanítványaink tűrőképességét, edzettségét, fizikai teljesítményüket. A szabadidősportágakat nagyobb arányban ismertessük meg tanulóinkkal, mert ha megszeretik valamelyiket, valószínű meghatározóvá válik a szabadidejük eltöltésében. Biztosítsunk széles kínálatot, hogy mindenki találjon számára megfelelő sportágat. A foglalkozásokat a lazább keretek ellenére aprólékosan szervezzük (tervezzük), gondosan határozzuk meg a játékszabályokat, ezzel is biztosítva a sérülések elkerülését. Követelmény A szabadban végzett testedzés (az évszaktól függetlenül) váljék számára megszokott tevékenységgé. Ismerje a szabadtéri testedzés (testnevelési óra) legfontosabb egészségi és balesetvédelmi rendszabályait. Rendszeresen végezzen szabadtéri sporttevékenységet. Egy szabadtéri sportágban nyújtson elfogadható (jó) teljesítményt. Tartalom – túrázási formák, gyalog-, kerékpártúra (duatlon) a helyi tantervben pontosan meghatározott időpontban, szép élményt adó helyszínen, – különböző helyváltoztató eszközök: BMX, görkorcsolya, gördeszka, futball stb. – téli sportok: szánkózás, síelés, korcsolyázás, (jégkorong), – vízi sportok: evezés, kajak, kenu, (hétvégi program - tábor keretében, szünidőben), – asztalitenisz, tollaslabda (tenisz a testnevelési órán a legalapvetőbb technikai elemek, elsősorban a sportág megismertetése lehetséges, főleg az órán kívüli keretekben végezhető). – futással, dobással, ütéssel kombinált népi játékok (várméta stb.). Értékelés Tanórán kívüli egyéb „sportos” tevékenység (rekreáció). Tanórán kívüli iskolai testnevelés (iskolai sportkör). Munkamorál, munkafegyelem. A továbbhaladás feltételei A rendgyakorlatoknál törekvés a társakhoz igazodó, egyöntetű végrehajtásra. Néhány alapvető gimnasztikai gyakorlat végzése. az atlétikai mozgások megközelítően helyes technikai végrehajtása. A torna gyakorlatelemek összekötésének biztonsága. Labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködésre törekvés. Küzdeni tudás és sportszerűség.

AZ ISKOLAÉV SORÁN ÉRDEMJEGGYEL ELLENŐRZÖTT TANTERVI ANYAGOK: Atlétika: 60 m futás időre, 600 m terepfutás időre, távolugrás, kislabdahajítás, magasugrás Az atlétikai felmérések évente kétszer, ősszel és tavasszal történnek. Az érdemjegyek a diák őszi és tavaszi eredménye közti fejlődését értékelik. (ill. az előző tanévhez mért fejlődését értékelik.) 171

TESTNEVELÉS

Torna: összefüggő talajgyakorlat, szekrényugrás (két különböző ugrás) Labdajáték: kézilabda, kosárlabda egy-egy dobásfajta ellenőrzése, ill. játékkészség Erőfelmérés: fekvőtámasz, lebegőülés, bordásfalon páros lábemelés nyújtva 90 fokig (10-10db) húzódzkodás (5db), kötélmászás-kb. december táján AZ ISKOLAÉV SORÁN NEM ÉRDEMJEGGYEL ELLENŐRZÖTT KÖZPONTI FELMÉRÉS ANYAGA, melyet ősszel és tavasszal (18. oszt.-ban) mérünk: Cooper-teszt (12 perces futás), helyből távolugrás, fekvőtámasz, hanyattfekvésből felülés, hasonfekvésből homorítás (ez utóbbi háromban négy perc alatt, ki mennyit tud szabályosan) Az érdemjeggyel ellenőrzött követelmények az előző évek során elvárt minőségi ill. mennyiségi teljesítményeknél magasabb szintűek. (Értsd: pl. szekrényugrásnál magasabb szekrényen történik az ugrás vagy nehezebb ugrásfajta; pl. terepfutásnál magasabb időszint az előző évinél stb.) Az emberi motorikum fejlesztése, fejleszthetősége Az emberi mozgásteljesítmények biofizikai, fiziológiai és pszichológiai jellemzői különböző megjelenési formákban mérhetők, ezért a mozgásfejlődés törvényszerűségeit több szakterület kutatói vizsgálják (orvosok, pszichológusok, biológusok, a testnevelés és a sport szakemberei stb). A testnevelés és sport saját modelljében a különböző életkori és teljesítményszakaszokban a motorikus fejlettség szintjére keresi a választ. A hazai és külföldi szakemberek a motorikus képességek fejlődésének tanulmányozásához legfőbb faktorként: – a kondicionális képességek, és – a koordináció vizsgálatát jelölik meg. A motorikus képességek fejlődését, fejlesztését befolyásoló legfőbb tényezők: – a biológiai fejlődés/érés és a sokoldalú általános és speciális fizikai képzés. A motorikus képességek színvonala függ: – az adottságtól (öröklött fiziológiai, biológiai, testi adottságok) és – a gyakorlástól. A motoros képességek, tehát adottságokra épülnek és tevékenység közben, gyakorlás folyamán fejlődnek. A biológiai érés során a szervrendszerek eltérő ütemű fejlődést mutatnak, s ennek következtében az egyes életkorokban a képzésben, a sportbeli felkészítésben más és más képesség, vagy tulajdonság fejlődés/fejlesztési lehetősége kerül előtérbe. Azokat a testnevelés és sport szempontjából legfogékonyabb időszakokat, amikor a szervrendszeri funkciók különösen érzékenyen válaszolnak a külső ingerekre a „fejlesztési optimum” szakaszának, vagy az ún. szenzitív időszaknak nevezzük. A teljes érettség elérésével – a felnőtt kor kezdetén, amikor a kronológiai és biológiai életkor között a legkisebb az eltérés – a motorikus fejlettség (a koordinációs és kondicionális képességek) színvonala eléri az egyénre jellemző felnőttkori szintet. Ezért olyan lényeges az egész nemzet számára, hogy az általános politika szerves részeként egy preventív szemléletű iskolai testnevelés és sport keretén belül fiataljaink fizikai állapotának tervszerű, tudatos fejlesztése kiemelt feladat legyen a közoktatás minden szintjén. Az eddigi vizsgálataink azt bizonyítják, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt – a „pillanatnyi” fizikai állapotának megfelelő, képesség szerinti differenciált terheléssel – még a leggyengébb testi – biológiai - fiziológiai adottságú fiatal általános fizikai teherbíró-képessége is fejleszthető arra a szintre, hogy gyenge fizikuma miatt „egészségileg hátrányos” helyzetét megszüntetve, azonos eséllyel lépjen ki a „nagybetűs életbe”. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az oktatás területén Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. – Minőségellenőrzés (Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése) – Minőségbiztosítás (Minden fiatal – képessége szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával – úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéshez szükséges fizikai fitness szint „megkívántság”, vagy „kell” értékét elérje és megtartsa.) – Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. (A fizikai fittség méréséhez, önálló tudatos alkalmazásához szükséges edzéselméleti, humánbiológiai és sportági elméleti ismeretek folyamatos népszerűsítése, készség szintjéig gyakoroltatása.) Az egészségügy területén Az iskolaorvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által, mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, az egészség szempontjából lényegesebb kondicionális képességek alapján, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. (kardiorespiratórikus állóképesség, általános testi izomerő, vagy gyengeség) A prímér prevenció alapján: a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvos-pedagógus együttműködés. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna

172

TESTNEVELÉS

1. A terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésének kifejlesztett mérési és értékelési útmutató alapján elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslését, a mért adatok egészséggel összefüggő értelmezését, elemzését. 2. A teljesítmény-élettani paraméterek különbözőségének felfedése lehetőséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás szakszerű megválasztásához. 3. Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal valószembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást. 4. Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. 5. Objektíven és megbízhatóan tükrözi társadalmi és helyi szinten egy-egy programcsomag, egyéni vagy csoportos foglalkozások hatására bekövetkező változást. 6. A rendszeres időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolás jelent a hibák kiküszöböléséhez. 7. Egy-egy edzésprogram befejezése után az elért teljesítmény értelmezése és elemzése: – a kitűzött cél elérése (vagy el nem érése), – az egyén fizikai állapotában bekövetkezett változás értelmezése pszichikai hatása miatt nagymértékben fejleszti az akaratot, a fegyelmet, az önfegyelmet, az önismeretet, az önbecsülést. 8. Összehasonlítási, viszonyítási lehetőséget ad az azonos módszerrel, de pl. különböző földrajzi területen élő, tevékenykedő (dolgozó), különféle sportágakat űző egyének teljesítményeihez. 9. A fittség vizsgálata során a tanár egészség- és test-kulturális alapismereteket ad át, ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul, hogy fiataljaink mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörösen megtérül, ha az egészség, a cselekvőképesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad. A testnevelő által elvégzendő feladatok Egységes minőségellenőrzés Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz tanév elején és a tanév végén meg kell mérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények, pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni. Egységes minőségbiztosítás Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával – a tanárnak, a tanulónak és a szülőnek – törekedni kell az egészséges létezés stabilabb megtartását elősegítő „kell szint” megtartására. Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével, a megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára. A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése. Az adatok nyilvántartása Az oktatásban Az „Egyéni adatlapokat” osztályonkénti bontásban a vizsgálatot elvégző tanár kezeli. Osztályonkénti adatlapot a vizsgálatot végző tanár vezeti. Intézményi osztályonkénti összesített adatlapot a vezető testnevelő (vagy az iskolatitkár) állítja össze a tanév végén mért eredmények alapján.

173

TESTNEVELÉS

Intézményi osztályonkénti összesített minősítő adatlap a tanulók fizikai teljesítményének nyilvántartásához Intézmény neve, címe, telefonszáma, fax:……………………………………………………………………………………………….. A vizsgálatok elvégzéséért felelős tanár neve:…………………………………………………………………………………………. MINŐSÍTŐ KATEGÓRIÁK A felmérés ideje 0-20 pont 21-40 pont 41-60 pont 61-80 pont 81-100 pont 101-120 pont OSZTÁLY 200 /200 igen gyenge gyenge kifogásolható közepes jó kiváló tanév 5. osztály ősz tavasz 6. osztály

ősz tavasz

7. osztály

ősz tavasz

8. osztály

ősz tavasz

ÖSSZESEN

ősz tavasz

174

121-140 pont extra

Felmentett tanulók száma összesen

Felmért tanulók száma összesen

Tanulók száma összesen

TESTNEVELÉS

Osztályonkénti adatlap a tanulók fizikai teljesítményének nyilvántartásához (1 + 4 motorikus próba esetén) Intézmény neve, címe:…………………………………………………………………………………….Osztály:………………… A vizsgálatot végző tanár neve:……………………………………………………………………………………………………… Tanuló neve, Felmérés Minősítés Aerob állóképességi Helyből távolugrás (m) Fekvőtámaszban próbában elért karhajlítás- és nyújtás ideje eredmény (m) (db) Szül.év, hó, nap pontszám 200 /200 összesen Teljesítmény Pont Teljesítmény Pont Teljesítmény Pont tanév ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz

175

Hasonfekvésből Hanyattfekvésből felülés törzsemelés és leengedés térdérintéssel (db) (db) Teljesítmény Pont Teljesítmény Pont

OSZTÁLYFŐNÖKI

15. OSZTÁLYFŐNÖKI 15.1.

5. ÉVFOLYAM

Ember a természetben műveltségi terület Célok, feladatok: A nevelési ciklus alapozó időszaka a viharos lebontás, a gyors változás kora ez. A test gyors fejlődése mellett lassúbb az érzelem pozitív változása (ez változó és szélsőséges). A saját gyermekkor idegesíti a serdülőt, ezért igyekszik felnőtt módon élni, viselkedni, elnyomja magában a még meglévő gyermeket. Ez a mindenbe belekötő, kegyetlenül kritikus, a mindent jobban tudó kamaszok ideje. A szülő lassan – vagy hirtelen – lekerül a piedesztálról, nem ideál többé. Ez is idegesíti a gyermeket, úgy érzi: becsapták. Megjelenik az önmaga-keresés, elkezdődik a gyermek-éntől való menekülés, kialakul az önvizsgáló állapot. Túlzott magabiztossággal igyekszik igazolni a felnőtté válás folyamatát, ill. a fantázia világába menekül. Nehezen találja meg magát a világban. Szeretettel, türelemmel és abban bízva, hogy ő is túl lesz ezen az időszakon, mint sok millió elődje – okos irányítással kell segítségére lenni. Tudnia kell a nevelőnek, hogy a gyermeknek nagy szüksége van rá, még akkor is, ha ezt nagy igyekezettel titkolja is. Megértésre, bölcs szigorra és következetességre, ugyanakkor időben alkalmazott rugalmasságra van szüksége. A hallássérült és a beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során fellépő fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat fontos segíteni abban, hogy érzékszervi fogyatékosságukkal együtt élve a munka világának aktív részesévé váljanak. A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. Tanulás A hallássérült és beszédfogyatékos gyermekek tanulási folyamatát lényegesen nehezíti különböző mértékű kommunikációs akadályozottságuk. A tanulással kapcsolatos speciális igényeik, lehetőségeik (emlékezet, annak struktúrája, dysphasiás jegyek stb.) feltárására építve valósítható meg az egyéni fejlesztés. Az információs kommunikációs technológiák megismertetése kiemelt pedagógiai feladat, mert ezáltal gazdagodnak az információszerzés lehetőségei. Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. Testi és lelki egészség A hallássérült és beszédfogyatékos tanulókat szükséges megismertetni - az életkoruknak, esetleges társuló fogyatékosságuknak megfelelő szinten - azokkal az okokkal, melyek hallássérülésüket, illetve annak következményeit okozták. Fontos feladat a hallásjavító eszközök használatának, és azoknak az egészségügyi ismereteknek az elsajátíttatása, melyekkel megőrizhető, illetve aktivizálható hallásmaradványuk. Életmódjuk, életvitelük alakításában hangsúlyos szerepe van komplex kommunikációs lehetőségeik fejlesztésének (hallásmaradvány kihasználása, szájról olvasás). Szükséges, hogy felismerjék a környezetben előforduló káros szokásokat, kerüljék az ártalmas, utánzó magatartási formákat (dohányzás stb.). A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon fogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. Felkészülés a felnőtt élet szerepeire Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, és működtetése, amelyek a tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Alapvető fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a tanulók további sorsának döntő befolyásoló tényezői lehetnek (kézügyesség, megfigyelés stb.). Ezek fejlesztése jó esélyt adhat arra, hogy pályaválasztásuk sikeres legyen. Reálisan kell felmérniük, feldolgozniuk a hallássérülésükből következő akadályozó tényezőket. Évi összes óra száma: 18,5 Hetek száma: 37 Heti óraszám: 0,5 TEMATIKUS ÖSSZESÍTETT ÓRATERV 1. 2.

TÉMAKÖR Ki vagyok én? Egészséges élet

ÓRASZÁM 4 4 176

OSZTÁLYFŐNÖKI

3. 4 5. 6.

Szabadidő Ember és természet Helyünk a világban Iskolánk Összesen

3 3 4 0,5 18,5

I. TÉMAKÖR: Ki vagyok én? (4 óra) TARTALOM TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK - önismeret - gyűjtőmunka, interjú, fogalmazás - kommunikáció - beszéd; Káva Színház

plakát,

rajz,

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK - önismeret, pozitív énkép fejlesztése - aktív figyelem

II. TÉMAKÖR: Egészséges élet (4 óra) TARTALOM TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK - személyi higiénia - megfigyelés, gyűjtőmunka - káros szenvedélyek - DADA-programban való részvétel, Életvezetési Központ

III. TÉMAKÖR: Szabadidő (3 óra) TARTALOM - ünnepeink

TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK - gyűjtőmunka; drámajáték

- aktív pihenés

- interjú, plakát

IV. TÉMAKÖR: Ember és természet (3 óra) TARTALOM TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK - természet szeretete - szólások, közmondások keresése és ismerete - kirándulás V. TÉMAKÖR: Helyünk a világban (4 óra) TARTALOM TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK - vallás gyűjtőmunka, - gazdálkodás beszámoló

VI. TÉMAKÖR: Iskolánk (0,5 óra) TARTALOM

- iskolánk jellemzői

15.2.

kiselőadás,

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK - testápolás fontossága és módjai; védekezés a fertőző betegségek ellen - a dohányzás, alkohol, drog káros hatásainak tudatosítása

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK - ünnepek fontossága, méltó megünneplése - a szabadidő életkornak megfelelő, egészséges eltöltése

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK - az ember mint a természet része

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK - a hit szerepe a mindennapokban pénzzel való bánás, energiatakarékosság, hulladék kezelése

TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK

- interjú, gyűjtőmunka, plakát

- alapítási év, épület és az iskola alkalmazottainak megismerése

6. ÉVFOLYAM

Ember a természetben műveltségi terület Célok, feladatok: A legkritikusabb, a mindenbe belekötő, a mindent jobban tudó kamaszkor ideje. Elkezdődik a gyermeki éntől való menekülés, kialakul az önvizsgáló lélekállapot. A barátságoktól lassan az egyéni, igazi barát felé fordul. Feladatunk, hogy ebben a nehéz korszakban önmaga, indulatai és kapcsolatai egyre jobb „kezelését” segítsük. Évi összes óra száma: 18,5 Hetek száma: 37 Heti óraszám: 0,5 177

OSZTÁLYFŐNÖKI

Tematikus összesített óraterv

1. 2. 3. 4 5. 6.

TÉMAKÖR Ki vagyok én? Egészséges élet Szabadidő Ember és természet Helyünk a világban Iskolánk Összesen

ÓRASZÁM 4 4 3 3 4 0,5 18,5

I. TÉMAKÖR: Ki vagyok én? (4 óra) TARTALOM TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK önmegvalósítás, - gyűjtőmunka, interjú, plakát, rajz, jövőkép fogalmazás nemverbális - drámapedagógia kommunikáció II. TÉMAKÖR: Egészséges élet (4 óra) TARTALOM TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK - mentálhigiénia - megfigyelés, gyűjtőmunka szexuális - előadás, filmek felvilágosítás III. TÉMAKÖR: Szabadidő (3 óra) TARTALOM TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK - közlekedés, utazás - gyűjtőmunka; drámajáték - barátság, közösség - játékok

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK - a folyamatos fejlődés lehetősége és igénye - testtartás, gesztusok, stb. tudatosítása és fejlesztése

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK - a lelki egészség megőrzésének, visszaállításának lehetőségei - felkészülés a nemi szerepek vállalására

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK - közlekedési kultúra; a közlekedés környezetkárosító hatása az interperszonális kapcsolatok fontossága, z empátia fejlődése

IV. TÉMAKÖR: Ember és természet (3 óra) TARTALOM TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK - környezetvédelem - erdei iskola

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK - az ember környezetalakító tevékenysége

V. TÉMAKÖR: Helyünk a világban (4 óra) TARTALOM TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK - a gyerekek helyzete gyűjtőmunka, beszámoló - az állam - gyűjtőmunka

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK - gyermekjogok és kötelessége; áldozattá válás - az állam és az egyén; Európai Unió

kiselőadás,

VI. TÉMAKÖR: Iskolánk (0,5 óra) TARTALOM TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK A Beszámoló, vitafórum diákönkormányzat

15.3.

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK A DÖK szerkezete és működése

7. ÉVFOLYAM

Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület Célok, feladatok: Ez a kamaszkornak az a szakasza, amikor nagyon érzékeny és bizonytalan önmagában a gyermekkorból éppen kinövő ember, ugyanakkor az érzelmei látható megnyilvánulásait szégyelli és jelentkezik a jellegzetes kamaszkori gátlásosság is. Nagy empátiával és kellően tapintatos, de határozott segítségnyújtással kell építeni személyiségét és formálni az osztályközösséget is. Problémát okozhat ebben a korban a koedukáció is, a nemek közötti nagy különbségek miatt. Életkori sajátosságok: 178

OSZTÁLYFŐNÖKI

Szellemi éhség, az értelmi világ megtapasztalni akarása Ideges nyugtalanság szakasza ez, a szemtelen közbeszólások kezdete (ezért fontos illemtan, viselkedési szokások!) Közösségek, kis csoportok (gittegylet) kora, ha van jó, a szeretet alapján álló igaz, megvalósítható cél, akkor helyes irányítás mellett kialakul a jó osztályközösség, mert él a csoportszellem A vezéregyéniség, a legtöbb férfias tulajdonsággal rendelkező gyermek köré csoportosulnak, ezért az osztályfőnöknek nagyon fontos a jó vezéregyéniségek megnyerése, kiválogatása a kellő feladatra A folyamatos figyelem max. 20’, ez a dekoncentráltság kora A fiúk érdeklődése kifelé, a lányoké befelé irányul A példakép válogatás ideje ez – sportolók, történelmi hősök, színészek, szent férfiak (lányoknál nők) csodálata, utánzása, képek-, aláírások gyűjtése hírességektől Az otthoni nagy viták, ellenszegülések kezdete – saját vélemény kialakulása Nagyfokú érzelmi ingadozások, látványos veszekedések és kibékülések kora A jó nagy „kibeszélések” ideje – ezért fontos az osztályfőnök – gyermek ill. a lelkivezető – gyermek beszélgetése. Tehát, ez a lelkivezetés elindulásának ideje, az elidegenedés kezdete is, amikor eltávolodik a szülőtől – és az osztályfőnöknél, vagy a lelkivezetőnél keres támaszt – nagyon fontos a nála néhány évvel idősebb, megbízható, jó értékrendű fiatalok bevonása a nevelő folya- matba! Nevelni elsősorban a közösség nevel, ezért annak alakítására kell nagy hangsúlyt fektetnie az osztályfőnöknek Rendkívül fontos ebben a korban a sok közös – iskolán kívüli – program. Évi összes óra száma: 18,5 Hetek száma: 37 Heti óraszám: 0,5 Tematikus összesített óraterv

1. 2. 3. 4. 5. 6.

TÉMAKÖR Család Gyarapítsuk műveltségünk! Munkakultúra Hazánk és a nagyvilág Jövőnk Összesen:

I. TÉMAKÖR: Család (4 óra) TARTALOM - család és tagjai - Én is szülő leszek!

ÓRASZÁM 4 4 3 3 4,5 18,5

TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK - gyűjtőmunka, családfa - interjú, rajz, dramatizálás

II. TÉMAKÖR: Gyarapítsuk műveltségünket! (4 óra) TARTALOM TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK - kulturális program - mozi, színházlátogatás, könyvtár- és múzeumlátogatás III. TÉMAKÖR: Munkakultúra (3 óra) TARTALOM TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK - Az én munkám, a más - gyűjtőmunka, interjú munkája - napirend - időmérleg - pályaválasztás

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK - testvérek, tágabb és szűkebb család - a szülő mint társadalmi szerep

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK - a műveltség mint társadalmi elvárás és mint eszköz. Lehet-e okosan tévézni?

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK - a tanulás és más munkájának megbecsülése - napi munkájának tudatos tervezése

IV. TÉMAKÖR: Hazánk és a nagyvilág (3 óra) TARTALOM TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK - Értékeink - fotóalbum, plakát

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK - természeti és építészeti örökségünk megismerése és megóvása. Helytörténeti ismeretek.

179

OSZTÁLYFŐNÖKI

V. TÉMAKÖR: Jövőnk (4,5 óra) TARTALOM - technikai fejlődés - hagyományos, jelenkori és a jövő civilizációja

15.4.

TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK -gyűjtőmunka - rajzok, makettek, interjú

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK - előnyei, hátrányai - káros és hasznos irányvonalak tudatosítása

8. ÉVFOLYAM

Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület Célok, feladatok: Megszilárdítani az osztályközösséghez való tartozás tudatát, igényét. Segíteni feldolgozni az erősödő nemi jellegből adódó gátlásokat és a vadhajtásokat tapintatos, de határozott türelemmel nyesegetni. Támogatni és ténylegesen intézni a továbbtanulási törekvéseket. Évi összes óra száma: 18,5 Hetek száma: 37 Heti óraszám: 0,5 Tematikus összesített óraterv

1. 2. 3. 4. 5. 6.

TÉMAKÖR Család Gyarapítsuk műveltségünk! Munkakultúra Hazánk és a nagyvilág Jövőnk Összesen:

I. TÉMAKÖR: Család (4 óra) TARTALOM

ÓRASZÁM 4 4 3 3 4,5 18,5

TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK - dramatizálás, levél, video, hangfelvétel

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK - párválasztás (udvarlás, kapcsolatok építése, ápolása, felelősség)

II. TÉMAKÖR: Gyarapítsuk műveltségünket! (4 óra) TARTALOM TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK Mindennapi kultúra Dramatizálás, gyűjtőmunka; űrlapok kitöltése, levélírás stb.

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK Társas viselkedés: levélírás (hivatalos és magán), sms, e-mail, telefonálás)

- a nagy Ő

III. TÉMAKÖR: Munkakultúra (3 óra) TARTALOM TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK Továbbtanulás Gyűjtőmunka, iskolalátogatás IV. TÉMAKÖR: Hazánk és a nagyvilág (3 óra) TARTALOM TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK - polgár, állampolgár - előadás

V. TÉMAKÖR: Jövőnk (4,5 óra) TARTALOM - pályaválasztás - középiskolába készülünk - búcsú az általános iskolától

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK Önismeretre és a lehetőségeke alapozott, felelősségteljes döntés FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK - Alkotmány, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata alapján a demokrácia lényege; Európai Unió

TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK -szerepjáték

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK - képességek, érdeklődések tudatosítása - az új közösségbeli életre készülünk

180

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK

Recommend Documents