TARTALOMJEGYZÉK MINIMÁLBÉR 1 E-KÁRTYA ÉVI MUNKAREND 2 POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV 2 SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 3 HELYI ADÓ 7 ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ 8

TARTALOMJEGYZÉK MINIMÁLBÉR

1

E-KÁRTYA

1

2017 ÉVI MUNKAREND

2

POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV

2

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

3

HELYI ADÓ

7

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

8

Öröklés Élettársi kapcsolat

Ingatlan Egyéni vállalkozók jövedelemadó kulcsa Egyéni vállalkozók kisvállalkozói kedvezménye Cafeteria Béren kívüli juttatások Egyes meghatározott juttatások Lakás cafeteria Összefoglaló a cafeteria elemekről Munkába járás Kiküldetés Családi adókedvezmény Első házasok adókedvezménye Duális képzések Tartós befektetési számla Külföldre menekített jövedelmek utáni adózás

Építményadó a reklámhordozó kihelyezése után Nonprofit szervezetek mentessége Egyablakos bevallás Önkormányzatok adókivetése

Vegyes Vevő adószáma ÁFA összesítő nyilatkozat Online számlázók NAV hozzáférése Élelmiszer automaták Étkezőhelyi vendéglátás

TÁRSASÁGI ADÓ ÉS OSZTALÉKADÓ Egykulcsos adórendszer Adóalap- és adókedvezmények Ellenőrzött külföldi társaság Adóelőleg-megállapítási szabályok Osztalékkivonás év közben

11

EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS

13

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁS

13

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK

14

KATA

15

KIVA

16

ADÓZÁS RENDJE

18

CÉGAUTÓ ADÓ

20

CÉGJOG

21

INGATLANOK

22

NEM TISZTESSÉGES ONLINE KERESKEDŐK

23

CSALÁDI PÓTLÉK

24

JÖVEDÉKI ADÓ

24

ALAPKAMAT – VÁRHATÓ INFLÁCIÓ

24

CSALÁDI OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNY

25

EKAER

26

Szociális hozzájárulási adó kedvezmények

KIVA vagy TAO – melyik a jobb választás?

Támogató eljárás Vendéglátás Székhelyszolgáltatás Pozitív minősítés Fizetési könnyítés Elévült időszak önellenőrzése Automatikus pótlékmentes részletfizetés Végrehajtás Mérséklés vagy elengedés ingatlan értékesítésből származó jövedelem esetén

Törzstőke emelés Ügyvezetők, cégvezetők felelősségi szabályai Civil szervezetek, egyesületek bejegyzése

Zártkerti ingatlanok átminősítése Építkezés – építési engedély Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység Energetikai tanúsítvány Határidők Otthon melege program

ILLETÉK

27

ONLINE PÉNZTÁRGÉP

28

MUNKAVÉDELEM

29

MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE

30

ÖSSZEFOGLALÓ A KATA ADÓZÁSI FORMÁRÓL

35

ÖSSZEFOGLALÓ A KIVA ADÓZÁSI FORMÁRÓL

38

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ŐSTERMELŐKRŐL

40

Munkavédelmi képviselő Ellenőrzési hatóság büntetései

Felmondási tilalmak Napi pihenőidő A túlóra, azaz a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés szabályai Mikor rendkívüli munkaidejű a túlóra? Mennyi túlórát oszthat be a munkáltató? Mikor rendelhető el túlóra? Hogyan rendelheti el a túlórát a munkáltató? Ki mentesülhet a rendkívüli munkavégzés alól? A túlóra díjazása Vezető állású munkavállalókra vonatkozó kógens rendelkezések Diákmunka

Ki választhatja? Ki nem választhatja? Ki a kisadózó? Mikortól választható? Mit vált ki az adó? Mennyit kell fizetni? Iparűzési adó KATA adóalanyként Mikor nem kell megfizetni a havi KATÁT? Milyen nyilvántartásra van szükség? Betegség, nyugdíj vagy jövedelemigazolás Hogyan lehet bizonyítani, hogy nem munkaviszonyt leplez a kisadózó? Mikor eshet ki a KATA adózás alól?

Kik választhatják? Mi lesz az adó alapja? Mi tartozik a személyi jellegű kifizetések közé, a mi a minimum adóalap? Kinek éri meg a KIVA adózás választása,

Ki az őstermelő? Ki a mezőgazdasági kistermelő? Mi az őstermelői (közös őstermelői) igazolvány? Mi a családi gazdaság és ki a családi gazdálkodó?

MINIMÁLBÉR – GARANTÁLT BÉRMINIMUM 2017. január 1-től a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknál a minimálbér összege  havibér esetén 127 500 forint,  hetibérnél 29 310 forint,  napibérnél 5 870 forint,  órabérnél 733 forint. A minimálbér 2018. január 1-jétől  havibérnél 138 000 forint,  hetibérnél 31 730 forint,  napibérnél 6 350 forint,  órabérnél 794 forint. 2017. január 1-től a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörű munkavállaló garantált bérminimuma  havibérnél 161 000 forint,  hetibérnél 37 020 forint,  napibérnél 7 410 forint,  órabérnél 926 forint. A garantált bérminimum 2018. január 1-jétől  havibérnél 180 500 forint,  hetibérnél 41 500 forint,  napibérnél 8 300 forint,  órabérnél 1 038 forint.

E- KÁRTYA 





A Kártya az személyi azonosítón kívül tartalmazni fogja a nevet, az arcképet, születési helyet és időt, anyja nevét, állampolgárságot, a nemet, a TB számot, aláírást, de még ujjlenyomatot is, ha kérik, és elektronikus aláírás funkciót is, természetesen szintén kérésre. Az ujjlenyomat rögzítése és az elektronikus aláírás funkció nem kötelező, azt vissza is lehet utasítani, erről nyilatkozni is kell és fel is tüntetik a kártyánkon, hogy tartozik e hozzá ujjlenyomat és e-aláírás vagy sem. Kormányablakban és a Személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv előtt intézhető. Fényképet nem kell csatolni, mert a hivatal készít képmást, a régi igazolványt, vagy más, azonosításra alkalmas okmányt vinni kell. A kiadás illetékmentes. 1

2017. ÉVI MUNKAREND 2017. január 1. vasárnap, Új Év első napja 2017. március 15. szerda, Nemzeti Ünnep 2017. április 14. péntek, Nagypéntek 2017. április 17. hétfő, Húsvét hétfő (hosszú hétvége) 2017. május 1. hétfő, Munka Ünnepe (hosszú hétvége) 2017. június 5. hétfő, Pünkösd hétfő (hosszú hétvége) 2017. augusztus 20. vasárnap, Államalapítás Ünnepe 2017. október 23. hétfő, 1956-os Forradalom Ünnepe (hosszú hétvége) 2017. november 1. szerda, Mindenszentek napja 2017. december 24. vasárnap, Szenteste 2017. december 25-26. hétfő és kedd, Karácsony (hosszú hétvége) 2018. január 1. hétfő, Új Év első napja A 2017. évi munkarend alakulása egyetlen munkanap cseréjét és ledolgozását sem teszi szükségessé. 2016/2017. második iskolai félév tanítási szünet hivatalos közleményben kihirdetett időpontjai:  téli szünet : 2016.december 22, (csütörtök) – 2017.január 2.(hétfő)  tavaszi szünet: 2017.április 13. (csütörtök) – 2017.április 18.(kedd), összesen 6 nap  nyári szünet: 2017. június 16-tól (péntek)

POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV Öröklés Új Ptk hatályba lépésével alaposan megváltozott az öröklés szabálya. Az új Polgári Törvénykönyv előtt a gyerekek örököltek az elhunyt után, a házastárs megörökölhette a haszonélvezetet. A módosítás szerint aki köteles részre jogosult, annak még végrendelet esetében is meg kell kapnia a törvényes örökrész 1/3-adát. Köteles részt meg kell kapnia a leszármazónak, (ha nincs leszármazó, vagyis gyermek, akkor felmenőknek, azaz a szüleinek) és immáron a túlélő házastársat is megilleti a köteles rész. Így kizárni is csak a kötelesrészt meghaladó törvényes örökrészből lehet valakit. Élettársi kapcsolat Nagyon fontos jogszabályi változás történt még, ami az élettársi kapcsolatokra vonatkozik. A kulcsszó tehát, a Ptk. meghatározza a közeli hozzátartozó fogalmát, mely felsorolásban nincs benne a bejegyzett élettárs, ő csupán hozzátartozó.

2

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan  2017. január 1-től megszűnik a nem lakóingatlanra vonatkozó 15 éves figyelési szabály. Jövő évtől kezdődően nemcsak a lakóingatlanokra, hanem minden ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a megszerzés évében, vagy az azt követő 5 évben merül fel adókötelezettség.  A bevétel teljes egészében jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő évben történik. A megszerzés évét követő második évben a bevétel 90 százaléka, a harmadik évben a 60 százaléka, a negyedik évben a 30 százaléka minősül jövedelemnek. A megszerzés évét követő ötödik évtől kezdődően nem keletkezik jövedelem. Egyéni vállalkozók jövedelemadó kulcsa  A vállalkozói személyi jövedelemadó kulcsa a társasági adó kulcs változásával összhangban a korábbi progresszív 19 százalék, illetve 10 százalékos mértékről 9 százalékra változik.  A változással egyidejűleg az alacsony adókulcsú állam definíciója is változik. Alacsony adókulcsú állam, ahol nincs társasági adó kötelezettség vagy az kevesebb, mint 9 százalék. Egyéni vállalkozók kisvállalkozói kedvezménye  2017. január elsejétől hatályos a rendelkezés, miszerint a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének nem lesz pénzbeli korlátja. Megszűnik ugyanis az a rendelkezés, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó e címen csak 30 millió forinttal csökkentheti az egyéni vállalkozásból származó bevételét. Fontos azt is tudni, hogy a kisvállalkozói kedvezmény ugyan az egyéni vállalkozásból származó bevételt csökkenti, de bevétel legfeljebb nulláig csökkenthető.  Nem változott az a feltétel, hogy a beruházásnak a tevékenységet közvetlenül kell szolgálnia, s az sem, hogy a tárgyi eszköz kizárólag üzleti célt szolgáljon,és csak a korábban még üzembe nem helyezett tárgyi eszközökre vonatkozik ez a kedvezmény. Ha egy takarítással foglalkozó vállalkozás porszívót vesz, az a kedvezmény alapjául szolgál. Ha viszont könyvelő iroda venne porszívót, akkor a beruházás az értékcsökkenési leírás alapjául szolgál, de nem lehet utána a kisvállalkozói kedvezményt érvényesíteni, mivel a porszívó nem közvetlenül szolgálja a vállalkozás tevékenységét.

3

Cafeteria Béren kívüli juttatások 2017-ben majd a béren kívüli juttatások értékének eddigi 1,19-szerese helyett 1,18szorosára kell 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék EHO-t fizetni. Így a teljes közteher jövőre az idei 34,51 helyett 34,22 százalék lesz, e juttatások köre azonban szűkül. Egyrészről Széchenyi Pihenő Kártyát lehet adni majd a 2016-ban is ismert alszámlákkal és keretekkel valamint 100 ezer forintig pénz kifizetése is lehetséges lesz ugyanilyen közterhekkel. Egyes meghatározott juttatások Az egyes meghatározott juttatások esetén az adó alapja szintén az 1,19 helyett az 1,18-as szorzóval korrigált érték, de a 15 százalék szja mellé 27 százalék EHO társul. Így 49,56 százalék munkáltatói teherrel lehet kalkulálni 2017-ben az idei 49,98 százalék helyett. Ezzel a közteherrel lehet megvalósítani az idén gyakran használt béren kívüli juttatások (például pénztárak, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, munkehelyi étkeztetés) kiadását, de akár más juttatásokat is a kiadás feltételeire odafigyelve. Lakás cafetaria  A munkabér mellett adható egyik adómentes juttatás a lakás cafeteria, ami többféle módon nyújtható. A 2016. augusztus 1-től egyszerűsítették a munkáltatói juttatásokat a lakásvásárlás, lakáshitel-törlesztés vonatkozásában, mivel egységesen a személyi jövedelemadó szabályozás alá került.  A Lakáscafeteria azt jelenti, hogy a munkáltató a lakás értékének 30 százalékáig terjedő összeget, de legfeljebb 5 millió forintot adhat támogatásként adómentesen a dolgozónak, mintegy fizetésen felüli extra juttatás. Ha a dolgozó megfelel a feltételeknek, akkor a munkáltató a hitelintézeten keresztül adhatja a támogatási összeget. Az adómentes juttatás lakás vásárlásra, építésre, bővítésre, korszerűsítésre, akadálymentesítésre továbbra is adható lesz 2017-ban is, de ezen célokra felvett hitelek visszatörlesztésére is. Új adókedvezmények is megjelennek a jogszabályban, így 2017-től adómentesnek minősülnek például a Balassi Bálint ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak, és a 2017-es Úszó, Vízilabda, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésével összefüggésben nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéseként új jogcím biztosítja a rendezvénnyel összefüggésben kifizetett, illetve természetben biztosított ellátások adómentességét.

4

Összefoglalás a cafetria elemekről

Közteher 2017-ben (%)

Béren kívüli juttatások Készpénz kifizetés cafeteriában (**) Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla (**) Széchenyi Pihenőkártya szállás alszámla (**) Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla (**) Egyes meghatározott juttatások Munkahelyi étkeztetés Erzsébet-utalvány Helyi bérlet Iskolakezdési támogatás Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás Egészségpénztár, önsegélyező pénztár - hozzájárulás Ajándékutalvány(*) Adómentes korlátozás nélkül Sportrendezvényre szóló belépő Adómentes korlátozással Kulturális belépő Óvoda, bölcsőde Mobilitás célú lakhatási támogatás

évente 100 ezer forintig 34,22 évente 150 ezer forintig 34,22 évente 225 ezer forintig 34,22 évente 75 ezer forintig 34,22 korlátozás nélkül 49,56 korlátozás nélkül 49,56 49,56 korlátozás nélkül 49,56 korlátozás nélkül 49,56 korlátozás nélkül 49,56 korlátozás nélkül 49,56 korlátozás nélkül adómentes

évente 50 ezer forintig a költségek mértékéig adómentes a feltételek teljesülése esetén havonta a minimálbér 40-25-15 százalékáig adómentes Lakáscélú támogatás 30 százalék max. 5 millió forint 5 évre – adómentes Kockázati biztosítás (például egészség) havonta a minimálbér 30 %-áig adómentes (**) A jelölt juttatások együttes értékét is vizsgálni kell. Versenyszférában évi 450 ezer forint értékig áll rendelkezésre a kedvező 34,22 százalékos mértékű a közteher ( közszférában évi 200 ezer forint értékig), felette 49,56 százalék adó- és járulékteherrel kell számolni. Munkába járás A közigazgatási határon kívülről (speciális esetekben belülről is) munkába érkező munkatársak számára fizethető (vagy fizetendő) kilométerenkénti 9 forint kötségtérítés adómentes értéke 15 forintra növekszik. Kiküldetés Módosult a kiküldetés fogalmát, amibe most már beleértendő a hivatali és az üzleti utazás is, amit a munkáltató elrendel. Azonban a munkába járás és a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás értelemszerűen nem sorolandó ide.

5

Családi adókedvezmény  Továbbra is érvényes marad az a szabály, hogy ha a szülők nem tudják az általuk befizetett adóból igénybe venni a teljes kedvezményt, akkor a ki nem használt adókedvezmény erejéig járulékot sem kell fizetniük. Az érvényesítési sorrend (aminek az adózó szempontjából semmilyen jelentősége sincs), a következő: természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és végül a nyugdíjjárulék.  Az új törvényeknek köszönhetően 2017. január 1-től kell a gyerekeknek is adókártya a családi adókedvezmény igénybevételéhez, de ezt az adóhivatal hivatalból el fogja készíteni, a szülőknek nem lesz vele munkájuk. Családi adókedvezmény érvényesítése során a kedvezményezett eltartottak és az eltartottak adóazonosító jelének feltüntetése 2017. január 1-től válik kötelezővé.  A kétgyermekesek családi adókedvezménye 5 ezer forinttal, 15 ezer forintra nő 2017ben.  „A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként o a) egy eltartott esetén 66 670 forint, o b) kettő eltartott esetén  ba) 2016-ban 83 330 forint,  bb) 2017-ben 100 000 forint,  bc) 2018-ban 116 670 forint,  bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint, o c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint. Első házasok adókedvezménye 24 hónapig jár a házasságkötéstől számítva valamelyik igénybejelentő házastárs részére. Ez a kedvezmény nettó 5000 forintot jelent, ami akkor is jár, ha közben családi adókedvezményre válnak jogosulttá (gyermeke születik a házaspárnak), és nem csak akkor jár most már együtt a kettő, ha a házasságkötéskor már várandós volt az anya. Duális képzések Gyakorlatigényes alapképzési szakon folytatott képzések, amelyben a szakmailag minősített vállalatoknál folynak a gyakorlati képzések párhuzamosan, így a tanulók szakmai kompetenciáját, vállalati ismereteit erősítik meg. Akik hallgatói munkaszerződés alapján vesznek részt duális képzésen azok esetében az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatásból, díjazásból havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész adómentessé vált, továbbá egészségügyi hozzájárulás-fizetés sincs ebből kifolyólag.

6

Tartós befektetési számla A tartós befektetésből származó jövedelmek terén a módosítás az ún. bankbetét-típusú tartós befektetési számla esetében az árfolyam-változás hatását is figyelembe veszi a hozamnál. Ha az ilyen számla megszűnik vagy megszakítják, akkor a még ki nem fizetett kamat is a hozam része. Ha újrakötik a tartós befektetési számla-szerződést, akkor a kamat az új szerződés befizetésének minősül. Külföldre menekített jövedelmek utáni adózás Kivételes eljárással 2017 nyaráig utolsó esélyt biztosított a törvényhozás a pótlólagos adófizetésre a jövedelmüket külföldre menekítőknek. A NAV-nak jövő ősztől már rendelkezésére állnak a nagy értékű külföldi bankszámlák adatai is, így könnyen kiszűrhetők azok, akik a Magyarországon keletkezett jövedelmük után nem fizették meg a közterheket.

HELYI ADÓ Építményadó a reklámhordozó kihelyezése után 2018. január 1-től az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett reklámhordozó után a reklámhordozó tulajdonosa építményadót köteles fizetni. Az adó évi mértékének felső határa 12 000 Ft/m2. Nonprofit szervezetek mentessége A nonprofit szervezetek csak akkor élhetnek a mentességgel és akkor nem kell az épület, épületrész, telek után járó helyi adót fizetni, ha az ingatlant kizárólag az alaptevékenységükhöz használják. Ha viszont vállalkozási célra hasznosítják, vagy tulajdonosként van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, akkor adót kell fizetni. Egyablakos bevallás 2017. január 1-jétől egyablakos bevallás lesz az iparűzési adóval kapcsolatban. Ettől a naptól elektronikusan is benyújtható az iparűzési adóbevallás egy új bevallási nyomtatványon, amihez az ÁNYK-t kell használni (általános nyomtatványkitöltő) A NAV továbbítja az így benyújtott bevallásokat az illetékes önkormányzati adóhatóság felé. Önkormányzatok adókivetése A helyi önkormányzatok nem jogosultak a maximális szabadsággal meghatározni és kivetni új adókat. Jogszabálysértő lesz az az adófajta kivetés, amely ha az adó tárgyát nézzük, aránytalan, vagy amelyik diszkriminál mondjuk különböző települési körzetek között a telkek mérete és funkciója alapján. Az önkormányzatok akár 400 forintos (vagy a szállásdíj 4,6 százalékát jelentő) idegenforgalmi adót is kivethetnek az eddigi 300 helyett.

7

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Vegyes  Áfa alanyi mentesség értékhatára 8 millióra növekedett az eddigi hat milliós határról.  A baromfihús, a friss tej , a tojás áfa kulcsa 2017-ben 5 százalékosra csökken az idei 27 százalékról.  Az internet-előfizetések áfa kulcsa jövőre 18 százalékosra csökken. Vevő adószáma 2017. január 1-jétől a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán szerepeltetni kell a vevő adószámát, feltéve, hogy a számlában áthárított adó a 100 000 Ft-ot eléri vagy meghaladja. A hatályos szabályok értelmében ez az értékhatár 1 millió Ft. Az átmeneti rendelkezések szerint az a számla is teljesíti az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt, amelyet még 2016 évben bocsátottak ki, de abban 2017. évi teljesítési időpont szerepel, 1 millió Ft-ot el nem érő áthárított adót tartalmaz, de nem szerepel rajta a vevő adószáma. ÁFA összesítő nyilatkozat 2017. január 1-jétől tovább csökken az Áfa összesítő nyilatkozattal érintett számlák értékhatára. A korábbi 1 millió forint helyett már a 100 000 Ft-ot elérő vagy meghaladó számlákról is adatot kell szolgáltatni. 2017. július 1-jétől ezen adatszolgáltatás már csak a számlatömb használatával kibocsátott számlákra fog vonatkozni, figyelemmel arra, hogy a számlázó programmal kibocsátott számlák adattartalmához az ettől az időponttól a NAV-nak valós idejű hozzáférése lesz. Online számlázók NAV hozzáférése  2017. január 1-jétől lehetőség a számlázó programmal kibocsátott számlák adattartalmát illetően a NAV felé történő közvetlen adatlekérést biztosító online hozzáférés alkalmazása. 2017. július 1-jétől már minden adózónak kötelező biztosítani az adóhatóság általi valós idejű hozzáférést, a közvetlen adatlekérést.  Az online pénztárgép és az EKÁER után az online számlázás lehet az adóhatóság következő csodafegyvere az áfa csalásokkal szemben. A kormány nem titkolt – sőt a törvénycsomag indokolásában szereplő – célja, hogy a számlázó programokkal kiállított számlák adatait online, valós időben követhesse az adóhatóság, amitől az ellenőrzések célzottságának és hatékonyságának növekedését várja a kabinet.  A számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket, valamint ezen programokkal kiállított számlák adatainak állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának szabályait, és a számlázási funkcióval rendelkező programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben fogja megállapítani.

8

Élelmiszer automaták Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata berendezések vonatkozásában már most is bejelentési kötelezettsége van az üzemeltető adózónak. 2017. január 1-től az automata berendezést automata felügyeleti egységgel (AFE) kell ellátni. Erről az adózónak rendszeres adatszolgáltatási kötelezettsége lesz, amelyet az adóhatóság a számlázó programokhoz hasonlóan közvetlen adatlekéréssel fog megvalósítani. Étkezőhelyi vendéglátás  Az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (SZJ 55.30.1-ből)”2017. január 1-jétől a 18, majd 2018. január 1-jétől az 5 százalékos adókulcs alá fog tartozni.  Ahhoz, hogy az adott ügylet e pont alapján 18 százalékos adómérték alá tartozzon, a következő feltételeknek kell együttesen fennállnia: o Az Áfa tv. szerinti szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia. az Áfa tv. értelmében nem attól minősül szolgáltatásnak az ügylet, hogy az ételt, italt helyben elkészítik, hanem az teszi szolgáltatássá az ügyletet, ha az elkészített étel, ital értékesítését az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérnek, mely szolgáltatáselemek dominálnak az ügyletben. (Pl. nem szolgáltatás az elvitel és a házhoz szállítás.) o Ennek a szolgáltatásnak a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje szerint SZJ 55.30.1 alá kell tartoznia, tehát pl. közétkeztetés és munkahelyi étkeztetés nem. o A szolgáltatásnak étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell vonatkoznia. Amennyiben az adott (egyéb törvényi feltételeknek megfelelő) szolgáltatás keretében kizárólag ételforgalom vagy ételforgalom és helyben készített, alkoholmentes italforgalom valósul meg, 18 százalékos adómérték alkalmazandó. Amennyiben a szolgáltatás az ételforgalom és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom mellett magában foglal helyben készített alkoholtartalmú italforgalmat vagy nem helyben készített italforgalmat is, a 18 százalékos adómérték akkor sem terjedhet ki a helyben készített alkoholtartalmú italforgalomra, illetve a nem helyben készített italforgalomra, ha az egyébként az összes étel- és italforgalmon belül elhanyagolható mértékű.  A feltételek konjuktív feltételek, vagyis ha ezek közül bármelyik nem teljesül, az adott ügyletre a kedvezményes áfa kulcs nem alkalmazható. A jogszabály a feltételek részleteit külön tartalmazza, amire itt – nagyságrendje miatt – nem térünk ki.  A fogalmak tartalmilag nem feltétlenül fedik egymást, így nem azok elnevezését, hanem a szolgáltatás tartalmát kell meghatározónak tekinteni.

9

Egy gyakorlati példa a teljesség igénye nélkül. Az adózó éttermet üzemeltet, ahol reggelizni is lehet. A reggelizési élmény teljesebbé tétele érdekében kistermelőtől minőségi tehéntejet szerez be, amelyet 2 dl-es üvegekben szállítnak részére. Az adózó egyértelműen vendéglátóipari szolgáltatást végez, de:  Amennyiben a vendég a tejet hazavinné, akkor – mivel a tej értékesítése az 5 százalékos kulcs alá esik – az adózónak 5 százalékos adókulccsal kell kiállítania a nyugtáját.  Amennyiben a vendég leül és kér a tejből egy finom turmixot, akkor 18 százalékos adókulcs alá esik a helyben készített nem alkoholtartalmú italforgalom.  Amennyiben a vendég egy pohár tejet szeretne inni reggelire, a tej ilyen felszolgálása nem termékértékesítés, hanem éttermi szolgáltatás keretében megvalósult italforgalom, amelyre csak akkor alkalmazandó a kedvezményes adókulcs, ha az italt helyben készítik. Az üveg kibontása és a tej kitöltése nem minősül helyben készítésnek ezért úgy tűnik, hogy ez esetben 27 százalékos a tej adókulcsa. Ezek után minden, étkezőhelyi vendéglátásban érdekelt ügyfelünknek külön kívánunk kellemes ünnepeket és javasoljuk egy jó pszichológus telefonszámának mielőbbi begyűjtését!

10

TÁRSASÁGI ADÓ Egykulcsos adórendszer  A progresszív, kétkulcsos – 10%, 19% - társasági adórendszert felváltja az egykulcsos rendszer, amelyben a TAO mértéke 9 százalék.  Tekintettel a társaságiadó-rendszer egykulcsossá tételére, megszűnik a külföldről származó jövedelmek esetén korábban alkalmazott progresszív mentesítés szabálya. Adóalap- és adókedvezmények  2017. január 1-től hatályba lépő rendelkezés alapján a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének háromszorosa csökkenti az adó alapját a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben, de adóévenként legfeljebb 20 millió forint.  A filmalkotások és előadó-művészeti szervezetek támogatása jogcímén érvényesíthető adókedvezményt utoljára a támogatás naptári évét követő hatodik naptári év helyett a nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából lehet igénybe venni.  A fejlesztési adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben vagy a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő tizenkettő (a korábbi kilenc helyett) adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizenhatodik (a korábbi tizennegyedik helyett) adóévben lehet igénybe venni.  A látvány-csapatsportok támogatása jogcímén érvényesíthető adókedvezményt utoljára a támogatás naptári évét követő hatodik naptári év helyett a nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából lehet igénybe venni.  A mobilitási célú lakhatási adókedvezmény mellett a társasági adóban is kedvezményes megítélés alá esnek a munkásszállás kialakításának és fenntartásának kiadásai. Ellenőrzött külföldi társaság A 2016 júliusában elfogadott, a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló irányelvben (Anti-Tax Avoidance Directive) foglaltakkal összhangban változik az ellenőrzött külföldi társaságok (CFC) fogalma. Az Irányelv rendelkezéseinek lényege, hogy amennyiben a kedvező adókulcs szerint adózó társaság által ténylegesen megfizetett társasági adókulcs 4,5 százaléknál alacsonyabb, akkor az Irányelv kötelezően előírja a külföldi ellenőrzött társaság fel nem osztott jövedelmének anyavállalati szinten történő figyelembe vételét.

11

Adóelőleg-megállapítási szabályok  Annak az adózónak, amely a 2015. évi társasági adókötelezettség megállapítása során 19 százalékos adókulcsot alkalmazott, azaz pozitív adóalapja meghaladta az 500 millió forintot, a 2017. adóév első félévében fizetendő adóelőlege a 2015. adóévre fizetendő adója kilenc tizenkilenced részének 20 millió forinttal növelt összegének 50 százaléka, de legfeljebb a 2015. adóévre fizetendő adója összegének fele. A 2017. adóév első félévében fizetendő adóelőleg összegéről az állami adó- és vámhatóság 2017. adóév első hónapjának 15. napjáig határozatban dönt.  A 2017. adóév második félévében, és a 2018. adóév első félévében fizetendő adóelőleget a 2017. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint előírt mértékkel számítottan kell megállapítani. Osztalékkivonás év közben  Évközi osztalékkivonásra az osztalékelőleg intézménye ugyan lehetőséget nyújt, ez azonban problémával jár. Osztalékelőleg kivonásának a feltétele ugyanis egy közbenső mérleg elfogadása, amelynek elkészítésére lényegében az éves beszámoló összeállításának szabályai vonatkoznak. Ráadásul nem könnyíti meg az életet, hogy – hasonlóan az éves mérleghez – a közbenső mérleget is könyvvizsgálónak kell jóváhagynia.  Bár a számviteli törvény már régóta alkalmazza azt a szabályt, mely szerint a közbenső mérleget osztalékelőleg megállapítása céljából még a fordulónaptól számított további 6 hónapig figyelembe lehetne venni (azaz július 1-jei nappal összeállított közbenső mérlegből akár az év végéig több alkalommal is lehetne osztalékelőleget fizetni), a 2014 márciusában hatályba lépett új Polgári törvénykönyv (Ptk.) ez elé korlátot emelt.  Az új szabály szerint ugyanis osztalékelőleg kifizetésekor a kifizetés feltételeinek egy aktuális közbenső mérleg alapján kell megállapíthatónak lenniük. Ezt a szabályt pedig mind a NAV, mind pedig a bíróságok úgy értelmezik, hogy egy-egy osztalékelőleg kifizetéséhez minden esetben új közbenső mérleg kell.

12

EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS 



 

Az eddigi 6, 14, 15, 20 és 27 százalékos adókulcsos rendszer leegyszerűsödik. Megszűnik a kamatjövedelmeket és a TBSZ lekötési hozamát terhelő 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás, csakúgy, mint a fizető vendéglátó tevékenységet végzők tételes átalányadóját választó magánszemélyek 20 százalékos eho fizetési kötelezettsége; utóbbi beépül az szja-ba. Az egészségügyi hozzájárulás mértéke 27 százalékról 22 százalékra csökken. Ehhez kapcsolódóan a korábbi adóalap megállapításra vonatkozó különös szabályként alkalmazott 78 százalékos mérték 82 százalékra változik. 2017-ben tehát csak 14 és 22 %-os adómérték lesz érvényben. A törvénymódosítás a szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan itt is rendelkezik arról, hogy a hozzájárulás mértéke 2018. január 1-től további 2 százalékkal 20 százalékra mérséklődik.

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁS 

 

A szociális hozzájárulási adó mértéke 2017. január 1-től 27-ről 22 százalékra csökken. A szociális hozzájárulási adó csökkenése mindössze 4,05 százalékos béremelkedést kompenzál, a többit a vállalkozásoknak kell kigazdálkodniuk. A törvénymódosítás rendelkezik arról is, hogy az adó mértéke 2018. január 1-től további 2 százalékkal 20 százalékra mérséklődik. A szocho mértékének csökkentésével összefüggésben az abból érvényesíthető különféle foglalkoztatási kedvezmények maximális mértéke is 22 százalékra csökken. A jelenlegi 14,5 százalékos és a 13,5 százalékos mértékű kedvezmények helyett egységesen a szocho általános mértéke 50 százalékával megállapított összeg lesz a kedvezmény.

13

Szociális hozzájárulási adó kedvezmények:  Gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően adható kedvezmény  Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén adható kedvezmény  Gyermekgondozási szabadságról – feltéve, hogy a munkavállaló ezen időtartama alatt csecsemőgondozási díjban, gyesben vagy gyermekgondozási díjban részesült – visszatérő munkavállaló és ezen szabadság időtartama alatt vagy ezt követően foglalkoztatott másik munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős foglalkoztatása esetén adható kedvezmény  25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő esetében adható kedvezmény  25 év alatti – kivéve a fenti pályakezdőt – és az 55 év feletti foglalkoztatott utáni kedvezmény  Karrier Híd Programban részt vevők esetében járó kedvezmény  Közfoglalkoztatás esetén  Kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető kedvezmény  Kutatók foglalkoztatása esetén igénybe vehető kedvezmény, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő alkalmazásakor járó kedvezmény  Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt alkalmazása esetén adható kedvezmény  Megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók utáni kedvezmény  Mezőgazdasági munkakörben –(FEOR-08) 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás – foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény  Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás új munkavállalóira igénybe vehető kedvezmény  Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni kedvezmény  Tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK A biztosítással nem rendelkezők és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017. január 1-jétől 7110 forint. 14

KATA 













 

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi határa 6 millióról 12 millió forintra nő; csak ennek átlépése után kell 40 százalékos adót fizetnie a magánszemélynek. A kata választására jogosító bevételi értékhatár emelésére tekintettel az alanyi adómentesség értékhatára 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedik. Az átmeneti szabályozás szerint a 2016-os évben a 6 millió forintos árbevételt meghaladó, de a 8 milliós árbevételt meg nem haladó adóalanyok is élhetnek az alanyi adómentesség választásának lehetőségével. Amennyiben az alanyi adómentesség értékhatárát valaki a megelőző 2 évben lépte túl, de a 8 millió forintos értékhatáron belül maradt, az is választhatja az alanyi adómentességet. Változik a főállású kisadózók ellátásaira vonatkozó rendelkezés is, mely szerint havi 50 ezer forint adó megfizetésekor a jelenlegi havi 81 300 forintról 90 ezer forintra, 75 ezer forintos kata esetén pedig 136 250 forintról havi 150 ezer forintra nő az ellátások alapja. A módosítás 2018-ra is rögzíti az ellátások alapját, mégpedig 93 500, illetve 157 ezer forintban. A bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének napja is lehet, ha a katás által kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg. Ennek oka, hogy a Katv. nem rendelkezik a kisadózó vállalkozás bevétele megszerzésének végső időpontjáról, így a jelenleg hatályos rendelkezések szerint az adóalanyiság időszakában kiállított bizonylat alapján a Tao. törvény és az Szja tv. szerinti adóalanyiság időszakában befolyt bevétel nem képezi sem a kisadózó vállalkozások tételes adója, sem pedig a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó alapját. Az adóelkerülés megszüntetésének biztosítása érdekében indokolt a kisadózó vállalkozás bevételének és a bevétel megszerzése időpontjának kiegészítése. Könnyítés viszont, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének nem lesz része a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. A módosítás átmeneti rendelkezés alapján a 2014. évtől visszamenőlegesen is alkalmazható. Szintén könnyítés, hogy kiegészítő tevékenységet folytató kisadózókat is mentesítenék a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek. 24 hónapról 12 hónapra csökken az az időtartam, amelynek elteltével ismét választható az adóalanyiság, ha az adó alanya önként lépett ki a kata hatálya alól. Egyéb esetekben az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható a korábbi 24 hónappal szemben, például szankciók miatti megszűnés esetén.

15

KIVA  







A kisvállalati adó mértéke 2017. január 1-től 16 százalékról 14 százalékra, majd 2018. január 1-től 13 százalékra csökken. Enyhülnek az adó választásának feltételei: a kisvállalati adó szerinti adózást az az adózó választhatja, melynek az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt. A kisvállalati adóalanyiság akkor szűnik meg, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt. Változik az elhatárolt veszteség szabályozása is. A kisvállalati adóalanyiság időszakában keletkezett még fel nem használt elhatárolt veszteséget a társasági adó hatálya alá történő átlépést követően, az átlépés időpontjától számított öt adóéven keresztül lehet majd felhasználni. Az újonnan létrejövő vállalkozás az adónem választására vonatkozó bejelentését az állami adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg. A KIVA adóalapja eddig az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének és személyi jellegű kifizetéseknek összege, de legfeljebb a személyi jellegű kifizetések összege volt, amelyet meglehetősen nagyszámú korrekciós tétel módosíthatott. Mindez 2017. január elsejétől úgy alakul át, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény helyére egy jóval egyszerűbb és tervezhetőbb tényező kerül, egyes tőke és osztalékműveletek egyenlege. Ez utóbbi leegyszerűsítve azt jelenti, hogy csak akkor keletkezik a személyi jellegű kifizetéseken túl adóalap, amennyiben a tulajdonos a vállalkozásból jövedelmet kíván kivonni. Egyéb esetben jövőre már csak a személy jellegű kifizetésre kell a 14 százalék adót megállapítani, szemben az ugyanezen alapra számítandó 22 százalék szociális hozzájárulási adóra és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulásra. E kettő közötti különbözetből és az osztalék felvételhez kapcsolódó eltérő adókonzekvenciákból származnak azok az eltérések, amelyek a vállalkozások adóterhelésének jelentős különbségét és a profit eltéréseket okozhatják.

16

KIVA vagy TAO – melyik a jobb választás? Személyi jellegű kifizetés magas és csak KIVA alatt van osztalék KIVA Tárgyévi bevétel

Személyi jellegű kifizetés alacsony és mindkét adó alatt van osztalék

Társasági adó

KIVA

Társasági adó

200 000 000

200 000 000

200 000 000

200 000 000

Szem. Jell. Kifiz-ek nem minősülő ktg, ráford.

80 000 000

80 000 000

80 000 000

80 000 000

Személyi jellegű kifizetés

100 000 000

100 000 000

32 000 000

32 000 000

Szocho

23 500 000

7 520 000

Adózás előtti eredmény

20 000 000

-3 500 000

88 000 000

80 480 000

KIVA személyi jellegű kifizetés után

14 000 000

0

4 480 000

0

TAO Adózás utáni eredmény

0

7 243 200

6 000 000

0

83 520 000

73 236 800

KIVA osztalék után

736 842

0

10 256 842

0

SZJA

789 474

0

10 989 474

10 985 520

EHO Nettó osztalék magánszemélynél

450 000

0

450 000

450 000

4 023 684

0

61 823 684

61 801 280

Egy olyan vállalkozás esetén, amelynek 200 millió forint a bevétele, a személyi jellegű kifizetésen kívüli költsége, ráfordítása 80 millió forint, míg személyi jellegű kifizetése 100 millió forint, társasági adózás esetén 3,5 millió forint veszteséget szenved. Ugyanakkor osztalék fizetés nélkül 6 millió forint eredményt tud elszámolni KIVA szerinti adózás választása esetén. Amennyiben KIVA-adóalanyként az osztalékot is felveszi, akkor nettó 4,023 millió forinthoz juthat a magánszemély. Amennyiben azonos bevételi és személyi jellegű kifizetésen kívüli költség, ráfordítás számok esetén a személyi jellegű kifizetések összege csak 32 millió forint, akkor az osztalék felvétele előtt a társaságban, társasági adózás esetén 88,4 millió forint, míg KIVA adózás esetén 88 millió forint eredmény marad. Osztalék kifizetése esetén azonban már a két adózás eltérő jellege miatt a magánszemélyek közel azonos 61,8 millió forintos nettó bevételhez jutnának.

17

ADÓZÁS RENDJE Támogató eljárás A NAV új eljárása: a támogató eljárás. Az új eljárás segítségével a NAV nem büntet, és nem ellenőriz, hanem meghagyja a lehetőséget az adóalanyok számára, hogy „meaculpázzanak”. Az eljárás keretében az adóhatóság önellenőrzésre fog javaslatot tenni és még abban is segítséget nyújt, hogyan kerülhetőek és javíthatóak ki a hibák. Vendéglátás Az ital és étel automatákat NAV-hoz történő bekötés (azaz felügyeleti egység) nélkül 2017. június hónap végéig lehet üzemeltetni. A vendéglátók az élőzene után adókedvezményt érvényesíthetnek az áfa nélküli összeg feléig terjedő összeg erejéig. Székhelyszolgáltatás Azok a cégek, melyek székhelyszolgáltatást vesznek igénybe – azaz olyan cégnél van a székhelyük bejegyezve, amely több cég székhelyeként is működik (van, amelyik székhelyet szolgáltat, és kézbesítési megbízotti tevékenységet is ellát megbízási szerződés alapján) ezt külön jelezni kell majd a cégbejegyzés során is, de akár kockázatos adózóvá is válhat ez által az a cég, amely székhelyszolgáltatót vesz igénybe és mulasztási bírságot kapott jogerősen. Pozitív minősítés A jövőben csak a ténylegesen is gazdasági tevékenységet folytató adózók kaphatnak ezentúl pozitív minősítést, a szüneteltetett tevékenységű cégek nem nyerhetik meg ezt a kategóriát. A megbízható adózóvá minősítésnek sok előnye is lehet, de többek között a jelenlegi változtatás is, ami által a megbízható adózó részletekben történő megfizetést és halasztást is kaphat a fizetési kötelezettségére. Eddigi 500 ezres határt pedig másfél millióra emelték fel. Fizetési könnyítés  Csak még fennálló tartozásokra kérhető.  Csak magánszemélyek kérhetnek adómérséklést vagy elengedést. Az adóhatóság azt vizsgálja ilyenkor, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését.  3 feltételnek kell egyszerre teljesülnie: o fizetési nehézség fennállása o a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható o fizetési nehézség átmeneti jellegű.  Jogi személyek, cégek a bírságok vagy pótlékok megfizetésénél kérhetnek elengedést ha a gazdasági tevékenység ellehetetlenülne és az elengedéssel vagy mérsékléssel helyreállítható a cég gazdasági helyzete. 18

Elévült időszak önellenőrzése 2017. július 1-jétől elévült időszakra is lehet önellenőrzést benyújtani, ha bíróság az adózó adókötelezettségét is érintő jogerős döntést hoz. Automatikus pótlékmentes részletfizetés Akinek legfeljebb 200 ezer forint tartozása van, annak elegendő benyújtani egy kérelmet, és lényegében automatikusan, pótlékmentes részletekben fizetheti az adótartozását. Az igénylőnek a kérelemben az adóazonosító jelén kívül csak azt kell megjelölnie, hogy hány havi részletet szeretne. Végrehajtás  Az adótartozás végrehajtáshoz való jog elévülési ideje 5 évről 4 évre csökken.  A 10 000 Ft-ot meg nem haladó tartozás behajthatatlanság címén végleges törlésre kerül, amennyiben az adós pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára vezetett inkasszó eredménytelen volt. A 100 000 Ft-ot meg nem haladó tartozásokat behajthatatlanként véglegesen törölni lehet, amennyiben a NAV a végrehajtás érdekében minden intézkedést megtett, azonban eljárása végrehajtható vagyon hiányában nem vezetett eredményre. Ezeket a tartozásokat a NAV a továbbiakban már nem tarja nyilván. A 100 000 Ft-ot elérő tartozást a NAV az eddigi gyakorlatnak megfelelően végrehajtható vagyon hiányában behajthatatlannak minősíti és a végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig nyilvántartja.  Az önkormányzatok a korábbi 10 000 Ft helyett, már csak az 50 000 Ft-ot meghaladó köztartozások esetén kereshetik meg a NAV-ot adók módjára történő behajtás érdekében.  Gépjárműfoglalás esetén lehetősége lesz az adóhatóságnak tárgykörözést elrendelő határozatot kiadni, és így a rendőri szervet bevonni a lefoglalt, de nem fellelhető gépjármű előkerítésére.  Az ingatlant terhelő jelzálog esetében a NAV az ingatlan végrehajtását mellőzheti, ha annak értékesítéséből az adóhatóság követelésének kielégítése nem várható. Ebben az esetben az adózó ingatlanára jelzálogjog jegyezhető be.  A magánszemélyek és a vállalkozások érdekét szolgálja a végrehajtás elévülési idejének csökkentése, hiszen míg a NAV-nak négy éve van a végrehajtásra, addig a túlfizetést visszaigényelni öt évig lehet. Mérséklés vagy elengedés ingatlan értékesítésből származó jövedelem esetén  Ha lakást adunk el, akkor kérelmezni lehet, hogy a lakás után fizetendő adót engedjék el, vagy mérsékeljék. Akkor van erre lehetőség, ha az eladásból származó jövedelmet saját maga, közeli hozzátartozója, illetve vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra használja fel. Pl. lakást vesz, vagy épít, de az is, ha lakás haszonélvezetét, bérleti jogát szerzi meg legalább 5 évre, vagy öregek

19







otthonában vesz férőhelyet magának vagy pl. közeli hozzátartozójának. Fontos, lakáscélú felhasználásnak kell megvalósulnia. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja) törvény 63. § (7) bekezdése alapján az állami adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik), az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásból származó jövedelemre számított adót mérsékelheti, vagy elengedheti. Ingatlan értékesítésből származó jövedelem esetében fizetési kedvezmény engedélyezése tehát kizárólag kérelemre történhet, automatikus beszámítási lehetőség nincs, évek óta megszűnt. A kérelmet a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti, egyéni vállalkozó esetében a székhelye, ennek hiányában telephelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóságokon működő Fizetési Kedvezmények Osztályán kell előterjeszteni. Az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásból származó jövedelem után fizetendő adó mérsékléséhez vagy elengedéséhez a Szja törvény idézett rendelkezése értelmében az adózó méltányolandó vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének, illetve a méltánylást érdemlő lakáscélú felhasználási módnak együttesen kell fennállnia, bármelyik hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.

CÉGAUTÓ ADÓ Megszűnik a tartós bérlet. A visszaélések kizárása érdekében a tartós bérlet fogalmát hatályon kívül helyezi a törvény. Az indokolás úgy fogalmaz: a hatályos szabályozás alapján nem keletkezik cégautóadó-kötelezettség azon személygépkocsi után, melyet a nem magánszemély tulajdonos tartós bérletbe ad magánszemélynek és a magánszemély költséget nem számol el, s a tulajdonos is csak értékcsökkenési leírást számol el. A gyakorlati tapasztalatok szerint több esetben a nem magánszemély, járműnyilvántartásba bejegyzett tulajdonos úgy „szabadul meg” az adóalanyiságtól és az adófizetéstől, hogy az ügyvezető magánszemély javára tartós bérleti jogviszonyt (üzembentartói jogot) alapít, aki nem számol el a járműhasználattal összefüggésben költséget, miközben a tulajdonos társaság is csak az értékcsökkenési leírást számolja el költségként. A javaslat a visszaélések kizárása érdekében a tartós bérletre vonatkozó sajátos szabályokat hatályon kívül helyezi.

20

CÉGJOG Törzstőke emelés  A törzstőke emelésre a kft-k kaptak még egy év haladékot, 2017. március 31. napjáig kell elvégezni a törzstőke emeléssel kapcsolatosan a társasági szerződés módosítást, egyben a cégeknek az új Ptk. hatálya alá is kell helyezkedni, ha eddig nem tették meg, ami egyben a vezető tisztségviselőre vonatkozó felelősségi szabályok szigorodását is jelent.  A korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéje nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. Korábban az a szabály volt érvényben hogy a törzsbetétek felét a bejegyzési kérelem benyújtásáig be kellett fizetni, rendelkezésre kellett hogy álljon ez az összeg. A jelenlegi szabályok szerint erről szabadon állapodhatnak meg a tagok a társasági szerződésükben.  Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani a társasági határozatot. Ügyvezetők, cégvezetők felelősségi szabályai  Az új szabályozás eredetileg 2016. július 1 napjától hatályos, ám 2017. március 15-ig kell felemelniük a cégeknek a törzstőkét a törvényi 3 milliós szintre, így ha változásbejegyzési kérelmet nyújt be a cég, egyúttal tőkeemelésről, hatályosításról, azaz az új Ptk. hatálya alá helyezkedésről is döntenie kell.  Az új Ptk. az ügyvezető felelősségénél az egyetemleges felelősségi szabályokat állapította meg. A 2016. július 1-i változás után az egyetemleges felelősség továbbra is megmaradt, viszont az ügyvezető felelőssége mind a szerződésen kívüli, mind a szerződéses viszonyban okozott károkra is fennáll. Civil szervezetek, egyesületek bejegyzése  Csökkenhet az ügyész szerepe az elfogadott törvénymódosítás szerint. A módosítás több ponton változtatja és gyorsítja a nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásokat, miközben bővül a használható mintaokiratok száma is. Az egyesületek és a sportegyesületek esetében a bíróság csak a legszükségesebb törvényi feltételek meglétét vizsgálhatja a jövőben. A módosítás rögzíti azt is, hogy az alapszabály az egyesület szerveinek elnevezését szabadon állapítja meg.  Az eljárás ésszerűsítését és gyorsítását szolgálja a törvény erejénél fogva történő bejegyzés bevezetése. A bíróság csak egyszer kérhet hiánypótlást, ebben a végzésben a kérelmek összes hibáját meg kell jelölni.  Mivel a bírósági nyilvántartásba vétel és a bíróságok törvényességi felügyeleti jogköre kellő garanciát biztosít a magánjogi alapokon létrejövő szervezetek esetében, ezért megszüntetik az egyesületek, civil szervezetek feletti általános ügyészségi törvényességi ellenőrzést.

21

INGATLANOK Zártkerti ingatlanok átminősítése Egy évvel, 2017. december 31-ig meghosszabbította a parlament a zártkertként nyilvántartott ingatlanok művelés alól kivett területté minősítésének lehetőségét. A zártkertek mezőgazdasági művelési ágba tartoznak, ezért adásvételükre a földforgalmi törvény szabályai vonatkoznak. A kis területű ingatlanoknál azonban nem kell megkövetelni ezt az eljárást, így 2015. májusa óta lehet kérni a mentesítést. A jogszabály szigorítást is tartalmaz a szőlőterületek védelme érdekében, e szerint csak olyan ingatlant lehet kivonni a művelés alól, ahol korábban kivágták az ültetvényt. Építkezés – építési engedély Az építésügyi hatósághoz való bejelentéssel megkezdhetjük a 300 nm-nél nem nagyobb lakóházunk építését. 160 nm alatt pedig illetéke sincs az eljárásnak. Az új lakások után fizetendő kedvezményes ÁFA mértéke 5 %, 2019. december 31-ig lesz hatályban. Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység  Az Országgyűlés elfogadta az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentésre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítását. A törvény értelmében lehetővé válik, hogy nemcsak az új, hanem már a meglévő lakóépületek legfeljebb 300 négyzetméteressé bővítésekor vagy legfeljebb 300 négyzetméteres épületek átalakításakor is lehessen az egyszerű bejelentéssel élni.  Az építtető a nevének (cégnevének) és lakcímének (székhelyének) közlésével a kivitelezés előtt 15 nappal bejelentést tesz az építésügyi hatóságnak.  Pontosításra kerültek azok a rendelkezések, amelyek azon épületek sorsára vonatkoznak, amelyek az egyszerűsített bejelentés után tíz évvel sem készültek el. A jogszabály most már azt is rögzíti, hogy nem elég, ha felépítik ezeket az épületeket, ezt hatósági bizonyítvánnyal igazolni kell. Ha ez elmarad, le kell bontani az építményt és vissza kell állítani a terep eredeti állapotát. Energetikai tanúsítvány A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara bármely energetikai tanúsítványt ellenőrizhet, és annak hibás kiállítójával szemben figyelmeztetéssel élhet, vagy kormányrendeletben meghatározott bírságot szabhat ki. Határidők  Az építésfelügyeleti hatóság a hatósági ellenőrzést a megindításától számított 60 napon belül lefolytatja; szabálytalanság észlelése esetén pedig haladéktalanul

22



megindítja eljárását. Korábban a szabálytalanságról történő tudomásszerzés után 90 nappal kellett elindítani az eljárást. Megszüntették a változás-bejelentés intézményét, mert lehetnek olyan eltérések, amelyek a kivitelezési dokumentációtól ugyan eltérnek, de nem szabálytalanok.

Otthon melege program  2017-ben folytatódik az otthon melege program, melyre egészen addig lehet pályázni, míg az erre szánt keret ki nem merül, ezért érdemes „készen állni” a megnyíló határidő első napján, hiszen az erre szánt pár milliárd összeg egyelőre, csupán 22 ezer lakás korszerűsítésére elegendő valószínűleg.  A pályázatokat a lakáspályázati portálon keresztül, elektronikusan lehet beküldeni, amihez ügyfélkapus regisztráció kell!  Ahhoz, hogy bárki részt vehessen az Otthon Melege Programban, magyarországi lakóhellyel kell rendelkeznie. Olyan lakóházak pályázhatnak, amelyek 1996 előtt épültek, és 1995.12.31. - ig kiadták a lakóházra, lakásra vonatkozó építési engedélyt. A háznak egylakásosnak kell lennie, az előírt pályázati feltételek szerint, valamint nem lehet nagyobb, mint 135 négyzetméter mely fűtött alapterületű.  Az elszámolható költségek 40-től 55 %-áig lehet igényelni a támogatást, az igényelhető maximális összeg 2 és fél millió forint.  A támogatás utólagosan finanszírozott, miután a teljes bekerülési költség kifizetését igazolta a pályázó. A munkadíj a pályázatban elismerhető anyagköltség 60 százaléka.  A saját kivitelezésű munka és az olyan módosítások, amik nem eredményeznek energia-megtakarítást, nem számolhatóak el a pályázat keretében.  Nem kaphatja meg a támogatást, akinek köztartozása van, melyre részletfizetési megállapodás nincs érvényben.

NEM TISZTESSÉGES ONLINE KERESKEDŐK 





A tisztességesebb elektronikus kereskedelem érdekében módosította az Országgyűlés az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos törvényeket a kormány kezdeményezésére. A jövőben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján bárki számára elérhető lesz egy adatbázis azokról az internetes kereskedelmet folytató vagy online fizetési megoldásokat alkalmazó vállalkozásokról, amelyek súlyos jogsértést követtek el. A változtatás 2017 szeptemberétől szigorítja az e-kereskedelmi cégek telefonos ügyfélszolgálatára vonatkozó előírásokat például azzal, hogy a betelefonálókkal legfeljebb öt perc várakozás után meg kell kezdeni az érdemi ügyintézést. Szabályozza azt is, hogy a beszélgetésről készült hangfelvételt milyen formában kell kiadni az ügyfélnek. 23

CSALÁDI PÓTLÉK 2017. első napjától változik az eltartottak köre is. Figyelembe kell venni azokat a gyerekeket is, akik után már nem jogosultak családi pótlékra, de mégis figyelembe kell őket venni a családi pótlékra jogosult gyerekek után járó pótlék összegének meghatározásához. Azaz a kiskorú gyerekek mellett nagykorú gyerek is van a családban, aki mondjuk főiskolán vagy egyetemen tanul és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, akkor őt is figyelembe lehet venni az eltartottak megadásánál.

JÖVEDÉKI ADÓ 2016. szeptember 1-től a gázolaj, a benzin és a petróleum jövedéki adómértékét a kőolaj világpiaci árához kötik. Ezek szerint amennyiben a kőolaj világpiaci ára 50 dollár alá csökken, a gázolaj adómértéke 120,35 Ft/liter, az ólmozatlan benzin adómértéke 125 Ft/liter, az ólmozott benzin és a petróleum adómértéke 129,2 Ft/liter lesz, vagyis a gázolaj adómértéke 10, a benziné és a petróleumé 5 forinttal nő literenként. A jövedéki adó mértékét ezen túl minden negyedév végén igazítják a Brent olajfajta világpiaci árához. Az így befolyó többletbevételt az alsóbbrendű utak felújítására költenék.

ALAPKAMAT – VÁRHATÓ INFLÁCIÓ 



Változatlanul, 0,9 százalékon hagyta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa az alapkamatot a 2016.12.20-i ülésén, és nem változtatott a kamatfolyosó kondícióin sem. Mindeközben a legfrissebb inflációs jelentésben 3-ról 3,6 százalékra növelte az MNB a jövő évi bruttó hazai termék (GDP) bővülésére vonatkozó előrejelzését, s a korábbinál 0,1 százalékponttal nagyobb, 2,4 százalékos inflációt vár a következő évre.

24

CSALÁDI OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNY 2016. szeptember 15-én jelent meg és 2017. január 1. napjától lép hatályba az a rendelet, amely módosította a CSOK szabályait. A szabályokat a CSOK bevezetésekor még egyetlen jogszabály szabályozta, melyből aztán két rendeletet alkottak, külön az új és a használt lakásokra.  Vásárlás vagy építés esetében gyermeknek minősíti a jogszabály 25 éves koráig az igénylő gyermekét. Sőt, ha megváltozott munkaképessége már egy éve fennáll, akkor még a 25. életévét betöltötteket is.  A CSOK-ot már a gyámok is igénybe vehetik, ha a gyermek szülei meghaltak és már egy év telt el a gyámság alá vételtől.  Az újonnan (2008.07.01. után) épített lakásoknál, melyeknél építési engedély van csupán, de a használatba vételi még nincs meg, benyújtható lesz a kérelem 2017. január 1-től.  Az új rendelkezés szerint már Építőközösség tagjaként is jár a CSOK kedvezmény, ami egy polgári jogi társasági szerződés. Lényege az, hogy többen épület felépítése végett együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást is közösen rendezik. Társasházat hoznak létre, és a benne lévő lakások és helyiségek tulajdonjogát egymás között rendezik. Ezek alapján tehát a felépítendő házra is lehet már CSOK-ot igényelni, a tulajdonába kerülő lakásra, melyhez be kell nyújtani az építőközösség részére kiállított számlát.  Az eddig problémát okozó és a CSOK elé akadályt gördítő osztatlan közös tulajdonú ingatlanok jogi helyzetére is megoldást hozott az új jogszabály módosítás. Ebben a szakaszban kimondja a jogszabály azt is, hogy a CSOK-os lakásban csak támogatott személy szerezhet tulajdont, vagy a CSOK-kal támogatott személynek kizárólagos használati joga van.  A CSOK-ot igénylő nem lehet tulajdonos az építtetést végző cégben, de tulajdonos közeli hozzátartozója, élettársa sem lehet. Ezeket nyilván igazolni kell, nyilatkozat formájában.  Szolgálati lakásban élők is igényelhetik a CSOk-ot, és ebből kifolyólag mentességet is kapnak a 10 éves bentlakási kötelezettség alól.

25

EKAER 









A módosítás alapján 2016. augusztus 1-jétől EKAER bejelentési kötelezettséggel jár, ha a nem kockázatos terméket nem útdíjköteles gépjárművel fuvarozzák, azonban a gépjármű össztömege a felrakodást követően meghaladja a 3,5 tonnát. Jelenleg a NAV a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmazhat, ha a fuvarozásban érintett áfa alany az EKAER számmal, valamint a fuvarozással összefüggő adatokról a nyilatkozattételt megtagadja, végrehajtási eljárás, vagy egyéb kockázati tényezők ezt indokolják. A módosítás alapján 2016. augusztus 1-jétől a fuvarozó felelőssége lesz a hatósági zár sértetlen állapotban történő megőrizése. Így mulasztási bírsággal lesz sújtható a NAV által felhelyezett hatósági zár jogtalan eltávolítása. A fuvareszközt pedig a kiszabott bírság megfizetéséig vissza lehet tartani, ha a mulasztási bírság megfizetésére kötelezett fuvarozó nem rendelkezik magyar adóazonosító számmal és székhelye, lakóhelye, szokásos tartózkodási helye nem Magyarországon van, illetve pénzügyi intézmény, kezességet, garanciát nem vállal a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért, vagy a bírságfizetést belföldi adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet nem vállalja át és ezt a bírság fizetésére kötelezett hitelt érdemélően nem igazolja. Ha egy külföldi fuvarozó a hatósági zár NAV által történő levételét megakadályozza, akkor bármely más, a külföldi fuvarozó használatában, tulajdonában álló fuvareszköz tekintetében alkalmazható a mulasztási bírság kiszabása és azzal összefüggően a fuvareszköz visszatartása. 2016. augusztus 1-jétől abban az esetben, ha az EKAER rendszerbe bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiséget (esetleg üres a kamion),akkor a ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírság szabható ki.

26

ILLETÉK 







Az állampolgárok mentesülnek évente két alkalommal az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj alól, megkönnyítve ingatlanügyeik intézését. Megszűnik a termőföld birtok összevonási célú telekcsoport-újraosztására és telekegyesítésére irányuló telekalakítási eljárásért fizetendő díj, ami elősegíti a szétaprózott termőföldek egyesítését. Megszűnik a közzétételi költségtérítés – a cégbírósági eljárás illetéke mellett – a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzése esetén. Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejegyzés és a szakterület kiterjesztésének díja is megszűnik.

2017. március 1-től Illetékmentes lesz  az anyakönyvi kivonat kiállítása,  a lakáscélú állami támogatás igényléséhez szükséges, a fennálló biztosítási jogviszonyt igazoló egészségbiztosítási pénztári hatósági bizonyítvány kiállítása évente két alkalommal,  a közműpótló talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése, a hatósági bizonyítvány kiállítása az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról,  a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 27/A § (1) bekezdése és 27/D § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételével kapcsolatos eljárás,  a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kérelemre történő személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásba vételére irányuló eljárás;  az értesítési cím bejelentésével kapcsolatos eljárás,  az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétel és a szakterület kiterjesztése iránti eljárás,  a termőföld birtokösszevonási célú telekcsoport újraosztására és telek egyesítésére irányuló telekalakítási eljárás,  a 65. életévét betöltött személy magánútlevele

27

ONLINE PÉNZTÁRGÉP Az új kötelezetteknek 2017 január 1-ig kell beszerezniük pénztárgépeiket 2016 szeptember 30 helyett. A pénztárgép használatra kötelezetteknek abban az esetben kell online pénztárgéppel eleget tenniük kötelezettségüknek, ha az Áfa törvény 166. paragrafusának második bekezdésében foglalt feltétel nem teljesül (nem adnak értékesítésükről minden esetben számlát) és az alábbi kategóriák egyikébe sorolható tevékenységi körük: Kik azok akiknek eddig is online pénztárgépet kellett használniuk?  gyógyszertárak  nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítés esetén  47.1-47.7 és 47.91 kiskereskedők,  56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),  55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),  77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,  95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet végzők Kinek lesz kötelező pénztárgépet használnia 2017. január 1-től?  45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási  45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelemi,  45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,  49.32 szerinti taxis személyszállítási  66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,  86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,  93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,  96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,  96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és  93.13 szerinti testedzési szolgáltatási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt (kivéve a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet / a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme / az ipari kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja / a termelői borkimérés / az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében. 28

MUNKAVÉDELEM Munkavédelmi képviselő  Amely munkahelyen legalább húsz ember dolgozik, ott munkavédelmi képviselőt kell választani a munkavállalóknak. Ez tehát nem egy lehetőség, amit a törvény biztosít, hanem kötelezettség és a korábbi jogszabályszöveghez képest sokkal szigorúbb, mert míg ez idáig 50 fő volt az a munkavállalói létszám, ami felett kellett munkavédelmi képviselő megválasztásról gondoskodni, ez most kevesebb, mint fele számú alkalmazott esetében már kötelezővé vált. 20 fő alkalmazott alatt viszont lehetőség marad törvényi szinten a megválasztása, ebben az esetben a dolgozók kérhetik a megválasztást.  A munkavédelmi képviselő olyan személy, aki képviseli a munkavállalók érdekeit az egészséges és biztonságos munkavégzés szempontjából. A gyakorlati életben a munkája azt jelenti, hogy bemegy a munkahelyre és megvizsgálja a munkaeszközöket és körülményeket és a munkavédelmi szabályzathoz is a hozzájárulása szükséges.  A törvény 2016. július 8 óta hatályos, ezen időponthoz képest fél éven belül meg kell tenni a képviselő megválasztásához szükséges lépéseket és a legalább 6 hónapja már a munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók közül kell megválasztani egy képviselőt. Ellenőrző hatóság büntetései Ha az ellenőrzés során azt tapasztalják, hogy a munkavégzési helyen megsértették az egészséges és biztonságos munkavégzési szabályokat vagy a fent részletezett munkájában akadályozzák a munkavédelmi képviselőt, esetleg munkabaleset kivizsgálásával kapcsolatos szabályokat szegnek meg…stb, abban az esetben akár 500 ezerig terjedő bírsággal is sújthatnak egy munkáltatót, mely büntetés ismételt szabályszegés esetén újból kiróható.

29

MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Felmondási tilalmak  A felmondási tilalom azt jelenti, hogy vannak olyan körülmények, amik megakadályozzák azt, hogy a munkáltató a munkavállalónak felmondhasson rendes felmondással. Ilyen tilalmak – csak a leggyakoribbakat említve - a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek ápolásra kapott fizetés nélküli szabadság ideje alatt, de legfeljebb hat hónapig.  Abszolút védettség illeti meg mind a várandósokat mind a reprodukciós eljárásban részt vevőket még akkor is, ha erről a tényről nem tájékoztatták a munkáltatójukat.  Abban az esetben viszont, ha a védettség alatt történik a felmondás, a munkáltatónak lehetősége van a korrigálásra, hogy felmondása nem váljon jogellenessé. Ha a munkavállaló a felmondás után tájékoztatja a munkáltatóját a tényekről, és a munkáltató a tájékoztatás után 15 napon belül vissza tudja vonni a felmondását. Napi pihenőidő  A Munka Törvénykönyve (Mt.) hatályos rendelkezései értelmében a munkaidőbeosztást úgy kell elkészíteni, hogy a munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között a legalább 11 óra egybefüggő pihenőidő biztosítva legyen, így biztosítva az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeit.  A fentiektől eltérően az osztott munkaidőben, a több műszakos, a megszakítás nélküli, az idényjellegű tevékenység keretében vagy készenlét jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében elegendő, ha a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 8 óra egybefüggő napi pihenőidőt biztosít a munkáltató.  2017. január 1-től a 11 órás általános pihenőidő esetében 10 órára rövidülhet a napi pihenőidő a nyári időszámítás kezdetének időpontjában. A rövidebb, 8 órás napi pihenőidő az osztott munkaidőben, a több műszakos, a megszakítás nélküli, az idényjellegű tevékenység keretében vagy készenlét jellegű munkakörben dolgozók esetében pedig a nyári időszámítás kezdetének időpontjában 7 órára is lecsökkenthető.  2017 januárjától szintén új szabály lesz, hogy amennyiben a napi pihenőidő bármely fenti okból – akár a nyári időszámítás miatt, akár azért, mert osztott munkaidőben, a több műszakos, a megszakítás nélküli, az idényjellegű tevékenység keretében vagy készenlét jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalóról van szó – rövidebb, mint 11 óra, akkor a két egymást követően beosztott napi pihenőidő együttes tartamának legalább a 22 óra időtartamot el kell érnie. Az Mt. szerint fennmarad tehát annak a lehetősége, hogy ezekben az esetekben rövidebb pihenőidő kerüljön 30





beosztásra, de a változások hatályba lépésétől kezdve az ilyen rövidebb napi pihenőidőt kompenzálni kell a következő napi pihenőidőben, és a kettő átlagában meg kell lennie az általános szabályok szerinti 11 órás napi pihenőidőnek. Az ügyelet és a készenlét a munkavállaló – kizárólag meghatározott feltételek esetén fennálló - munkaidőn kívüli rendelkezésre állási kötelezettsége. Ebből következően az ügyelet és a készenlét akár a napi pihenőidő időtartamára, annak terhére is elrendelhető. A rendelkezésre állás ideje alatt a munkavállaló köteles munkára képes állapotban lenni, elérhetőnek kell lennie, és amennyiben a munkáltató erre utasítja, akkor köteles munkát végezni. Ügyelet és készenlét esetén is figyelembe kell azonban venni a napi pihenőidőre vonatkozó szabályt, készenlét esetén azonban pihenőidő értelemszerűen csak akkor jár, ha a munkavállaló a készenlét alatt munkát végzett. A munkavállalót tehát a készenlétet követően, ha a készenlét alatt munkát nem végzett, nem illeti meg a napi pihenőidő.

A túlóra, azaz a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés szabályai  A munkaidőt, legyen szó akár rendes, akár rendkívüli munkaidőről, a munkáltató jogosult beosztani. Lehetőségeinek azonban korlátokat szab a Munka Törvénykönyve (Mt.).  Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről kizárólag kötött munkarend kapcsán beszélhetünk. Kötetlen munkarendben dolgozó munkavállalók – például vezető állású munkavállalók vagy kötetlen munkarendű távmunkások – esetében a túlóra fogalma értelmezhetetlen. Mikor rendkívüli munkaidejű a túlóra?  A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek több típusa is létezik.  A legismertebb a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidőben történő munkavégzés. Erről beszélhetünk, amikor egy határidős munkát a szokásos napi munkaidő letelte után még be kell fejezni, vagy amikor a munkavállalót a heti pihenőnapján berendelik dolgozni.  Másik típusa a túlórának a munkaidőkereten felüli munkaidő. Ebben az esetben az akár több havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló munkaidőkeretének lejáratakor, a munkaidő-nyilvántartás alapján állapítható meg, hogy több munkaórát osztottak be számára a munkaidőkeret időtartamára, mint amennyit rendes munkaidőként lehetett volna.  Végül szintén rendkívüli munkaidőnek számít a készenlét alatti munkavégzés, és az ügyelet teljes időtartama. Mennyi túlórát oszthat be a munkáltató?  A jogszerűen beosztható rendkívüli munkaidő éves maximuma naptári évenként 250 óra, ez kollektív szerződésben felemelhető évi 300 órára. 31





Ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre jött létre, illetve részmunkaidős, a túlóra éves mértékére vonatkozó korlátot arányosan kell alkalmazni. Fő szabály szerint a túlóraszámot viszonylag egyenletesen kell elosztani, így a munkavállaló beosztott rendes és rendkívüli munkaideje együttesen nem haladhatja meg a napi 12 és a heti 48 órát. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a heti óraszámkorlátot a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.

Mikor rendelhető el túlóra?  A túlóra előre nem látható körülmények felmerülése esetén rendelhető el. Ez azt feltételezi, hogy a munkáltató előtt a munkaidő-beosztás elkészítésekor ezek a körülmények még nem voltak ismertek. Ebből következik, hogy rendkívüli munkaidőt előre beosztani nem rendeltetésszerű, azaz jogellenes.  Emellett – az ügyeleti beosztás kivételével – a túl sok rendkívüli előre betervezett túlóra rendszeres beosztása azt mutatja, hogy a munkavállalónak nincs elég munkavállalója a feladatok elvégzésére. Hogyan rendelheti el a túlórát a munkáltató?  Míg a rendes munkaidőt beosztja, a rendkívüli munkaidőt elrendeli a munkáltató. Mivel a rendkívüli munkaidőben való munkavégzés elrendeléséhez rendkívüli körülmények kellenek, ezért az elrendelésnek nincs külön határideje, sem formai előírása.  Túlóra elrendelhető akár pár perccel a rendes munkaidő vége előtt is, ha ez valóban indokolt, de az általános munkajogi szabályok alapján a túlóra elrendelésénél arra tekintettel kell lennie a munkáltatónak, hogy ez a munkavállalónak ne okozzon aránytalan sérelmet.  Akár pár perccel a munkaidő lejárata előtt is jogszerű lehet az elrendelés, ha az „csak” azért kellemetlen a munkavállalónak, mert szeretett volna időben hazamenni. De ha emiatt nem tud elmenni például a gyermekéért az óvodába, és ezt másra sem tudja bízni, ez aránytalan sérelmet okoz számára, így a túlóra teljesítése megtagadható.  A túlóra elrendelhető szóban, de a munkavállaló kérésére rendkívüli munkaidő elrendelését írásba kell foglalni.  A túlórát nem kell mindig elrendelni ahhoz, hogy rendkívüli munkaidőnek minősüljön. Ha a munkáltató nem rendelte el kifejezetten, de tudomásul vette, hogy a munkavállaló a munkaidő lejárta után még tovább dolgozott egy feladaton – és az ez idő alatt végzett teljesítését el is fogadta – akkor ez is túlórának számít, így kell nyilvántartani és kifizetni.

32

Ki mentesülhet a rendkívüli munkavégzés alól?  Vannak olyan munkavállalói csoportok, akik esetében rendkívüli munkavégzés még hozzájárulásuk esetén sem rendelhető el. Ide tartoznak: o a várandós, o a 3 év alatti kisgyermeket nevelő, o a fiatalkorú munkavállalók, o és akiknek a munkája egészségkárosító kockázattal jár.  A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára – gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig – rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak a hozzájárulásával rendelhető el.  Az ezekbe a csoportokba nem tartozó munkavállalók számára a napi, heti és éves korlátok figyelembevételével szinte bármikor elrendelhető rendkívüli munkavégzés. Munkaszüneti napon azonban csak azok számára, akik ezen a napon akár rendes munkaidőben történő munkavégzésre is kötelezhetőek lennének.  Ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében van szükség rendkívüli munkavégzésre, akkor ennek nincs korlátja, ilyen esetekben elrendelhető munkavégzés akár munkaszüneti napra is. A túlóra díjazása  A rendkívüli munkaidőben való munkavégzésért rendkívüli díjazás, túlórabér jár. A túlóra időtartamára időarányos alapbér és ez alapján számolt bérpótlék illeti meg a munkavállalót. A bérpótlék mértéke: o munkanapon 50%, o pihenő- és munkaszüneti napon 100%.  A munkáltató és a munkavállaló megállapodása vagy kollektív szerződésrendelkezése alapján a fenti bérpótlék helyett a rendkívüli munkaidőben való munkavégzés azonos mértékű szabadidővel is kompenzálható, melyre a munkavállaló időarányos alapbért kap. Pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés esetében, ha emiatt a munkavállaló számára a munkáltató másik pihenőnapot biztosít, emellett még 50% bérpótlékot is fizetni kell részére, a 100% bérpótlék helyett.  A túlóráért adott szabadidőt legkésőbb az elrendelt túlórát követő hónapban (egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén legkésőbb a munkaidőkeret végéig, illetve munkaidőkereten felül végzett munka esetén legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig) kell kiadni.  Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés szabadidővel még részben sem kompenzálható, ezt csak az alapbéren túli 100% bérpótlékkal lehet ellentételezni.

33

Vezető állású munkavállalókra vonatkozó kógens rendelkezések  A módosítással kibővítették az eltérést nem engedő szabályok körét. Ez azért is fontos, mivel a jogszabály a korábbiakban is elég tág körben engedte az eltérést a vezető állású munkavállalók esetében. Ez a gyakorlatban azt jelentette sokszor, hogy a munkáltatók kineveztek vezető beosztásokra munkavállalókat, miközben ezáltal eltérhettek a munkavállalókra kedvező szabályoktól, vagyis többször oszthatták be munkára.  Az új szabály szerint a vezető állású munkavállaló munkaszerződése sem térhet el az alábbi esetekben: o A munkavégzési mentességek közül a reprodukciós kezelés, a kötelező orvosi vizsgálat, és a szoptató anya mentességeinek szabályaitól. o A felmondási tilalmak esetén a várandósság, szülési szabadság, reprodukciós kezelés; a veszélyeztetett munkavállalók munka- és pihenőideje, a szülési szabadság időtartamának szabályaitól. o A továbbiakban a vezető állásúak is jogosultak a gyermek gondozása esetére fizetés nélküli szabira menni, míg a gyerek a harmadik évet be nem tölti. Diákmunka  A diákmunka igénybevételének több indoka is lehet egy cégnél. Egyrészt - és talán az elsődleges - , hogy egy diák foglalkoztatása közel sem kerül annyiba, mint egy munkavállalóé. Másrészt sokszor adódnak olyan időszakok, amikor megnő az igény a dolgozók számának növelésére, viszont nem egész évben van rá szükség. Több szövetkezet is foglalkozik a diákok kiközvetítésével. Korábban is az volt a feltétele, hogy a tanulóknak nappali tagozatosnak kell lennie, ami a mostani változással sem módosult.  Módosult viszont, hogy ha a diák munkát akar végezni, akkor magával az iskolaszövetkezettel kell megállapodást kötnie és a munkát személyes közreműködés címén végezi, így arra nem a Munkatörvény az alkalmazandó, hanem a Szövetkezetekről szóló törvény (azon túl pedig a Ptk.). Ezen tényeknek és szabályoknak nincs különösebben jelentősége a munkáltató szemszögéből, hiszen minden bejelentéssel és könyveléssel kapcsolatos teendőket az iskolaszövetkezet végez el, így a munkáltatónak még szerződéseket sem kell kötnie az egyes diákokkal sem.  A diák csupán 15% szja-t fizet, amit a szövetkezet von le a fizetéséből, és amit a diák a „rendes adóbevalláskor”, azaz május 20. napjáig vall be. Viszont a szövetkezet nem fizet járulékokat, mert ez nem biztosított jogviszony. A munkáltatónak pedig még ennél is egyszerűbb a dolga, hiszen nincs se adminisztráció, se járulékok.  A jogszabály változás eredményeként tehát az iskolaszövetkezetek tagi megállapodást kötnek a diákkal, a jelenleg is érvényben lévő szerződéseket pedig legkésőbb 2017. január 1. napjáig fogják tagi megállapodássá módosítani.  A diákok bérének is el kell érnie a minimálbért. 34

ÖSSZEFOGLALÓ A KATA ADÓZÁSI FORMÁRÓL Ki választhatja?  Egyéni vállalkozó,  Egyéni cég, és  a kizárólag magánszemély tagokból álló Bt., Kkt. Ki nem választhatja?  TEAOR 68.20 - Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbe adása, üzemeltetése, és  Akinek a megelőző 2 évben az adószámát felfüggesztették, törölték. Ki a kisadózó? Akit kötelező kisadózóként bejelenteni: A személyesen közreműködő tag BT, Kkt. esetén, és természetesen az egyéni vállalkozó, aki nem munkaviszonyban látja el teendőit. Mikortól választható? December 1. és december 20. között kell bejelenteni annak, aki év elejétől szeretné választani, egyébként, a bejelentést követő hónap elsejétől lép életbe a változás – azaz, év közben is folyamatosan választható. Új cégek is választhatják. Mit vált ki az 50.000 Ft-os, illetve a 25.000 Ft-os adó? SZJA-t, SZOCHO-t, TA-t, osztalékadót, EHO-t, szakképzésit és az egyéni járulékot. Nem váltja ki azonban az alkalmazottak után fizetendő kötelezettségeket. Mennyit kell fizetni?  A főállású kisadózó után havi 50.000 Ft-ot kell fizetnie (a hónapot követő 12-ig), évi 12 millió forintos árbevételig, év közben indulóknak időarányosan.  Másodállású kisadózó után (akinek 36 órát meghaladó főfoglalkozása van, vagy nyugdíjas, vagy másik kisadózású vállalkozásban főállásúnak minősül), havonta 25.000 Ft-ot kell fizetni, ugyanúgy évi 12 millió forintos árbevételig. Fontos tudni: 1. Ha átlépi a 12.000.000 Ft-ot, a meghaladó részre +40%-os adót kell fizetnie, de nem „esik ki” a tételes adózás alól. 2. Ha átlépi a 8.000.000 Ft-ot, - az alanyi mentesség határát -, kötelezően ÁFA körbe kerül, és 2 éven belül nem válthat vissza alanyi (áfa) adómentes körbe. 3. Az adót minden megkezdett hónapban meg kell fizetni. Ha egy napot dolgozott, akkor is, ezért praktikus a vállalkozás indítása hónap elején. 4. Ha valaki önszántából kilép a KATA adózás alól, akkor 1 év múlva választhatja újra ezt az adónemet.

35

Iparűzési adó KATA adóalanyként  A cég székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint az adó alapja. Ez a szám független a kisadózó vállalkozás ténylegesen befolyt bevételétől. Ez tehát önkormányzatonként plusz 50.000 Ft-ot / év, azaz többlet terhet jelent éves szinten a kisadózónak.  Amennyiben biztos, hogy 3.000.000 forint alatt lesz az éves bevétele, akkor célszerűbb a 80 %-os adóalap módszert választani. Mikor NEM kell megfizetni a havi KATÁT? Abban az esetben mentesül a kisadózó az adó megfizetése alól, ha EGÉSZ HÓNAPBAN táppénzen, GYED-en, GYET-en, GYES-en volt, ápolási díjat kapott, vagy egyéni vállalkozás lévén, a vállalkozását szüneteltette. Mi számít bevételnek? MINDEN, kivéve az ÁFA (aki áfa körbe végzi), hitel, kártérítés, kártalanítás, valamint a támogatások. Milyen nyilvántartásra van szükség?  Aki nem haladja meg a 8.000.000 Ft-os bevételt, annak csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie.  Ha nincs munkavállalója, akkor nincs havi TB jelentése sem.  Ha meghaladja a 8.000.000 forintos bevételt, akkor ÁFA körbe tartozik és ennek megfelelő nyilvántartás vezetésére kötelezett. Betegség, nyugdíj vagy jövedelemigazolás  A havi 50 ezer forint adó megfizetésekor a jelenlegi havi 81 300 forintról 90 ezer forintra, 75 ezer forintos kata esetén pedig 136 250 forintról havi 150 ezer forintra nő az ellátások alapja. A módosítás 2018-ra is rögzíti az ellátások alapját, mégpedig 93 500, illetve 157 ezer forintban.  A havi 50 ezer forintos adó a nyugdíjban csak 0,8 év szolgálati időt jelent, azaz kisebb összegű nyugdíjat.  A havi 75 ezer forint adóval 100%-os - teljes összeggel beszámító - szolgálati időt lehet szerezni.  A jövedelemigazolásra az utolsó nyilatkozatában bevallott, azaz az utolsó kisadózói bevallásban bevallott bevételének a 60%-át tüntetik fel.

36

Hogyan lehet bizonyítani, hogy nem munkaviszonyt leplez a kisadózó?  Munkaviszony leplezés alatt a NAV azt feltételezi, hogy a dolgozót nem alkalmazottként foglalkoztatja a cég, hanem inkább kiváltatja vele az egyéni vállalkozói igazolványt, aki így már beszámlázhat neki – azaz kényszervállalkozó lesz.  A NAV állításokat sorolt fel 7 pontban, amelyből ha kettőt igazolni tud a kisadózó, azzal bizonyítást nyer, hogy nem munkaviszony leplezésről van szó. 1. A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; 2. A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százaléka máshonnan származott; 3. Az adatszolgáltatásra köteles cég alkalmazottja nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; 4. A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; 5. A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a számlát befogadó cég bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; 6. A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. 7. Nem főállású, és a bevételének kevesebb mint 50%-a van a munkahelyétől. Mikor eshet ki a KATA adózás alól?  Amennyiben az adótartozása az év utolsó napján 100.000 Ft-ot átlépi.  Ha a társaságnak nem magánszemély tagja lesz;  Ha egy ellenőrzés során mulasztási bírságot állapítanak meg: o számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, o be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, vagy o igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért.  Ha az adószáma felfüggesztésre vagy törlésre kerül.

37

ÖSSZEFOGLALÓ A KIVA ADÓZÁSI FORMÁRÓL Kik választhatják?  Egyéni cég, Bt, Kft, Kkt, Zrt, ügyvédi iroda, stb, és  A megelőző adóévben az átlagos statisztikai létszáma nem haladja meg az 50 főt. (Működő KIVA adózóknál viszont az adóalanyiság csak akkor szűnik meg, ha a 100 főt meghaladják.)  A várható bevétele nem haladja meg az 500 millió forintot, vagy egy évnél rövidebb adóév esetén az ennek időarányos részét. (Azok, akik a KIVA adózást választották és ezt az értékhatárt meghaladják, nem kell izgulniuk, mert az adóalanyiság megszűnése csak akkor következik be, ha az 1 milliárd forintos értékhatárt átlépik.)  Az adóévet megelőző két évben a NAV nem törölte vagy függesztette fel az adószámát,  Mérlegforduló napja december 31., és  Az adóévet megelőző évi beszámolójában várhatóan, a mérleg főösszege nem haladja meg az 500 millió forintot.  Figyelem! Kapcsolt vállalkozások esetében a létszámot és a bevételt együttesen kell vizsgálni! Mi lesz az adó alapja? Az új szabály szerint is, legalább a személyi jellegű kifizetések az adó alapja, amit majd a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek (pl. jegyzett tőke emelése), az alábbi módosító tételekkel: Az adóalapot növeli a(z):  Tőkekivonás - különösen a jegyzett tőke leszállítása,  Adóévben jóváhagyott, fizetendő osztalék, DE az eredménytartalékból fizetett osztalék nem tartozik ide!  Pénztár értékének növekménye - ami az előző év december 31-i pénztár és az adott év december 31-i pénztár értékének a különbsége, DE legfeljebb a tárgyévi pénztárnak azon értéke, amennyivel meghaladja a mentesített értéket,  Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek,  Megfizetett bírság, pótlék összege,  Az igazoltan behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedésének összege.  Az utolsó három eset a társasági adó alá tartozó vállalkozásoknál is adóalap növelő tétel! Az adóalapot csökkenti a(z):  Tőkebevonás - különösen jegyzett tőke emelése,  Kapott osztalék - amikor cég a tulajdonosa az adott cégnek, és tőle osztalékot kap,  Pénztár értékének csökkenése, DE legfeljebb a mentesített értéket meghaladó része. 38



Ezen felül, a KIVA adózás alá tartozó cégeknek van még egy csökkentő tétele az előző évek alapján, amiről a NAV 2017. december 31-ig tájékoztatást küld a számukra.

Mi tartozik a személyi jellegű kifizetések közé, ami a minimum adóalap?  Azok a jövedelmek, amelyek után szocho fizetési kötelezettségünk van. Idetartoznak a munkabérek, a tanulószerződésben meghatározott díjak, pl. a borravaló, az ösztöndíj, stb.  A 2017. évi változás pozitív eredménye az is, hogy a kiegészítő tevékenységet végző (nyugdíjas) vállalkozói „bére", nem tartozik bele. A szociális hozzájárulást csökkentő kedvezmények a KIVA esetében is igénybe vehetők a jogszabály szerint. Kinek éri meg a KIVA adózás választása?  Alapvetésként maradt a fő szempont, alacsony eredmény és magas bértömeg esetén mindenképpen.  Amennyiben egy vállalkozásnak a bérköltsége magas, vagyis a költségeinek nagy részét a bér teszi ki, annak érdemes volt elgondolkozni a KIVA választásán.  Az új variációnál már kimondhatjuk, hogy 2017-ben annak lesz jó a KIVA, akinek nagyobb a bérköltsége, mint a nyeresége, és a nyereséget nem veszi ki, hanem visszaforgatja, beruház.  Különösen hasznos lehet a KIVA választása azon társaságok számára, melyeknek a jövő évi béremelkedések kigazdálkodása problémát jelenthet. A KIVA sok esetben segíthet a pozitív adózás utáni eredmény fenntartásában.

39

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ŐSTERMELŐKRŐL Ki az őstermelő?  16. életévét betöltötte  nem egyéni vállalkozó magánszemély  saját gazdaságában az Szja tv. 6. mellékletében szereplő termékeket állít elő  őstermelői igazolványa van / illetve családi gazdálkodó és a közreműködő családtagjai is a 6. mell. szerinti termékeket állítanak elő. Ki a mezőgazdasági kistermelő?  Az az őstermelő, akinek az adóévben őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele kevesebb, mint 8 millió Ft. (jogszabály alapján kapott támogatás összege nem számít bele) Mi az őstermelői (közös őstermelői) igazolvány?  Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara adja ki.  Igazolvány + értékesítési betétlap, amit adó évente hitelesíttetni kell.  Az igazolvány a kiállítása napjától a kiállítást követő 5 adóév utolsó napjáig hatályos.  Közös háztartásban (egy lakóingatlan, ahová mindenki be van jelentve lakcímileg, vagy a tartózkodási helye) élő családtagokkal (házastársa, egyeneságbeli rokona, vagyis gyermek, unoka és szülő, nagyszülő, de a további lemenők és felmenők is, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke, valamint az örökbe fogadó, mostoha és nevelőszülője) tett együttes nyilatkozattal lehet kérni közös őstermelői igazolványt.  Minden családtagnak ugyanazt az adózást kell választania (áfa, átalányadózás..stb.)  Családtagok egymással nem állhatnak munkaviszonyban, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (segítő családtagok sem lehetnek).  Az igazolvány annak a családtagnak a nevére lesz kiállítva, akiről a család közösen kinyilatkozik.  Bevételek és költségek tekintetében bármely őstermelő családtag nevére lehet kérni a bizonylatot vagy számlát. Mi a családi gazdaság és ki a családi gazdálkodó?  A családi gazdálkodás esetében, mint ahogyan a közös őstermelőinél is láttuk, fontos, hogy a családtag nem lehet foglalkoztatott  A családi gazdaságnál is lényeges a nyilvántartásba vétel.  A gazdálkodó család tagja a családi gazdálkodó és házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke(örökbefogadott és nevelt is), unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére.

40