Tartalomjegyzék. BEVEZETŐ oldal. SZERVEZETI SZABÁLYZAT...6. oldal

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ ....................................................................................................... 5. oldal

SZERVEZETI SZABÁLYZAT ...................................................6. oldal I. II. III.

Alapítás, ............................................................................................. 7. oldal Minőségirányítási rendszer ..................................................................... 16. oldal Működési terület, tevékenységi kör ........................................................ 19. oldal 1. Az Intézet működési területe.............................................................. 19. oldal 2. Az Intézet tevékenységi köre ............................................................. 19. oldal 3. Az Intézet együttműködése ................................................................ 23. oldal IV. Az Intézet fenntartása és felügyelete ...................................................... 23. oldal 1. Az Intézet fenntartása......................................................................... 23. oldal 2. Az Intézet felügyelete ........................................................................ 24. oldal V. Az Intézet vezetése ................................................................................. 28. oldal 1. Intézet vezetése .................................................................................. 28. oldal 2. Vezetők.................................................................................................28.oldal VI. Felügyelő, ellenőrző, valamint tanácsadó testületek, bizottságok, egyéb jogállású közalkalmazottak ...................................... 30. oldal 1. Felügyelő, ellenőrző, véleményező testület ....................................... 30. oldal 2. Tanácsadó, véleményező testületek ................................................... 34. oldal 3. Bizottságok......................................................................................... 36. oldal 4. Egyéb jogállású közalkalmazottak ..................................................... 42. oldal VII. Vezetői testületek .................................................................................... 42. oldal 1. Főorvosi Értekezlet ............................................................................ 42. oldal 2. Vezetői Értekezlet .............................................................................. 43. oldal VIII. Egyéb értekezletek .................................................................................. 43. oldal 1. Orvosok, szakdolgozók és a gazdasági-műszaki ellátásban dolgozók munkaértekezlete................................................................ 43. oldal 2. Osztályértekezlet ................................................................................ 44. oldal IX. Az Intézet vezetésének feladatai, hatás- és jogkörei............................... 45. oldal 1. Főigazgató .......................................................................................... 45. oldal 2. Orvosigazgató………………………………………………………..49. oldal 3. Műtéti- és Diagnosztikai Tömb működéséért felelős főorvosi feladatát ellátó orvosigazgató-helyettes………………………………………..54. oldal 4. Igazgatási főigazgató helyettes… …………………………..55. oldal 5. Ápolási igazgató ................................................................................. 57. oldal 6. Gazdasági igazgató ............................................................................ 59. oldal 7. Humánpolitikai igazgató ..................................................................... 62. oldal 8. Finanszírozási és Controlling Igazgató ……………………………...66. oldal 2

X.

Az Intézet szervezeti felépítése............................................................... 68. oldal 1. A főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek ... 68. oldal 2. Az orvosigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szerv. egys. ……..69. oldal 3. Műtéti- és Diagnosztikai Tömb vezető főorvosa, orvosigazgató-helyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek ......................... 73. oldal 4. Igazgatási főigazgató helyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek .......................................................... 74. oldal 5. Az ápolási igazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek ................................................................ 74. oldal 6. A gazdasági igazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek ............................................................................ 75. oldal 7. Humánpolitikai Igazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek ............................................................................ 76. oldal 8. Finanszírozási és Controlling Igazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek ............................................................................ 76. oldal 9. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre ...................................... 76. oldal 10. SZERVEZETI ÁBRA....................................................................77-89.oldal

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT......................................................90.oldal I.

II.

III.

IV.

V.

Az Intézet betegellátásának általános rendje .......................................... 91. oldal 1. Fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás........................................................91. oldal 2. A betegek kivizsgálása ..................................................................... 109. oldal 3. Más osztályok közreműködésével végzett vizsgálatok .................... 112. oldal A betegek gyógykezelése, ápolása, gondozása ..................................... 114. oldal 1. Gyógykezelés ................................................................................... 114. oldal 2. A betegek ápolása ............................................................................ 118. oldal 3. A betegek étkeztetése ....................................................................... 120. oldal A műtét ......................................................................................... 122. oldal 1. A betegek műtét előtti kivizsgálása, előkészítése ............................ 122. oldal 2. Betegek műtét utáni megfigyelése ................................................... 124. oldal 3. A műtő működése ............................................................................ 125. oldal Központosított diagnosztikai és terápiás osztályok működésére vonatkozó szabályok ........................................................ 128. oldal 1. A működés általános elvei ............................................................... 130. oldal 2. Speciális szabály .............................................................................. 130. oldal A járóbetegek ellátása a szakrendeléseken, ambulanciákon ................. 130. oldal 1. A működés általános elvei ............................................................... 130. oldal 2. A betegfogadás rendje a szakrendelésen .......................................... 132. oldal

3

3. A betegfogadás rendje a fekvőbeteg osztályok ambulanciáján........ 134. oldal 4. A szakorvosi vizsgálatok rendje ...................................................... 136. oldal 5. A szakrendelések együttműködése .................................................. 136. oldal 6. A gyógykezelés rendje ..................................................................... 138. oldal 7. A gondozási módszer alkalmazása .................................................. 138. oldal VI. A gyógyító-megelőző szolgálatok működése ....................................... 139. oldal VII. A diagnosztikai és betegellátó osztályok működési rendje .................. 140. oldal VIII. Egészségügyi dokumentáció ................................................................. 145. oldal IX. Intézeti Gyógyszertár.............................................................................146. oldal X. Központi Laboratórium......................................................................... 149. oldal XI. Transzfúziós szolgálat........................................................................... 151. oldal XII. Gyógytorna szolgálat ............................................................................ 153. oldal XIII. Higiénés feladatok..................................................................................154. oldal XIV. Ügyeleti és készenléti szolgálat..............................................................155. oldal XV. Szociális munka .................................................................................... 155. oldal XVI. Gazdasági, műszaki, informatikai, szállítási feladatok ......................... 157. oldal XVII.Központi sterilizáló ............................................................................... 166. oldal XVIII.Egyéb feladatok ................................................................................... 166. oldal 1. Belsőellenőrzés FEUVE .................................................................. 166. oldal 2. Humánpolitikai Osztály ................................................................... 169. oldal 3. Controlling Osztály .......................................................................... 171. oldal 4. Képzés, továbbképzés ...................................................................... 173. oldal 5. Tudományos munka ......................................................................... 174. oldal 6. Igazgatási és Jogi Osztály ................................................................ 175. oldal 7. Közbeszerzés ................................................................................... 177. oldal 8. A gyógyító megelőző ell. keretébe tart. orvosszakértői tev. ............. 177. oldal 9. Adatvédelem és betegpanaszok ügyintézése ………………………178. oldal XIX. Helyettesítési rend................................................................................. 181. oldal XX. Aláírási és kiadmányozási rend ............................................................ 185. oldal XXI. Más egészségügyi szolgáltató igénybevétele................................. ....... 187. oldal XXII.Társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult személyek felvételére vonatkozó eljárási rend ..................................... 188. oldal XXIII. Záró rendelkezések..............................................................................195. oldal

Mellékletek 1. Szabályzatok megnevezése................…………………………………197. oldal 2. A halottvizsgálati bizonyítvány ........................................................... 198. oldal

4

Bevezető Az államháztartás működési rendjéről szóló módosított 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 13/A. §-ában foglaltak alapján a költségvetési szerv szervezeti felépítését, működését - az alapító okiratában foglaltakat figyelembe véve - a felügyeleti szerv által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

Ezen jogszabályhely alapján a Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház (továbbiakban: Intézet)

Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ)

a következőket tartalmazza.

5

SZERVEZETI SZABÁLYZAT

6

„I. fejezet Alapítás A Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet alapító okirata a következőket tartalmazza. Budapest Főváros Közgyűlése a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1932. évben ismeretlen szerv által létesített Horthy Miklós Kórház (alapításkori név), Fővárosi Önkormányzat Bajcsy- Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet (jelenlegi név) költségvetési szerv számára a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 44. § (4) bekezdése, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 171. § (2) bekezdése szerint elvégzett felülvizsgálat alapján, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. § (1)-(2) bekezdései tartalmi követelményeinek megfelelően az 1230/C/1992.(IX.24.) Főv. Kgy. számú határozatával kiadott és 300/1994.(III.24.) Főv. Kgy. számú, 937/1995.(VIII.31.) Főv. Kgy. számú, 757/1997.(V.29.) Főv. Kgy. számú, 544/1998.(IV.30.) Főv. Kgy. számú, 1488/1999.(VIII.26.) Főv. Kgy. számú, 1380/2000.(VI.29.) Főv. Kgy. számú, 2211/2001.(XII.20.) Főv. Kgy. számú, 1295/2003.(VI.26.) Főv. Kgy. számú, 1100/2004.(V.27.) Főv. Kgy. számú, 1620/2005.(VI.30.) Főv. Kgy. számú, l506/2007.(1X.27.) Főv. Kgy. számú, 174/2008.(II.28.) Főv. Kgy. számú, 2110/2008.(XII.18.) Főv. Kgy. számú, 544/2009.(IV.30.) Főv. Kgy. számú, valamint a 1259/2009. (VIII. 27.) Főv. Kgy. sz. határozataival módosított Alapító Okiratát a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 44. § (11) bekezdésében foglaltakkal összhangban 2009. július 1-jei hatállyal az alábbi egységes szerkezetben adja ki: 1./ A költségvetési szerv nevei székhelye Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet Székhelye:

1106 Budapest, Maglódi út 89-91. hrsz.: 41062/1

Telephelyei:

1102 Budapest, Körösi Cs. u. 24-26. hrsz.: 39135 1106 Budapest, Méhes u. 4. hrsz.: 40578 1106 Budapest, Maglódi u. 101.- Sibrik Miklós út 94. hrsz.: 41070 1101 Budapest, Kőbányai u. 45/C. hrsz.: 38440/23 1101 Budapest, Liget u. 10. hrsz.: 38996 1173 Budapest, Ferihegyi u. 95. hrsz.: 125393/13 1173 Budapest, Pesti u. 107. hrsz.: 121181 1173 Budapest, Pesti út 80. 1173 Budapest, Egészségház u. 40. hrsz.: 125393/62/A/l 1171 Budapest, Péceli u. 119. hrsz.: 127330 1108 Budapest, Újhegyi sétány 13-15. hrsz.: 42309/57 1173 Budapest, Újlak utca 11-13. hrsz.; 121047/50 1107 Budapest, Rákász utca 13. hrsz.: 40579 1103 Budapest, Alkér utca 31. fsz. 3. hrsz.: 41951/0/A/3 1105 Budapest, Gergely utca 1. fsz. 2. hrsz.: 41768/0/A/6 1102 Budapest, Liget tér 2. III. emelet 10. hrsz.: 41507/1/A/53

7

1156 Budapest, Páskomliget utca 51. IX. em. 37. hrsz.: 91158/172/A/165 2./ A költségvetési szerv alapítója Budapest Főváros Önkormányzata 1052 Budapest, Városház u. 9-11. 3 ./ A költségvetési szerv alapítói jogokkal felruházott irányító szerve Budapest Főváros Közgyűlése 1052 Budapest, Városház u. 9-l1. 4./ A költségvetési szerv működési köre Az Egészségügyi Miniszter 5956-1/2007-1000MIN számú közigazgatási határozata mellékletében, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Középmagyarországi Regionális Intézete által jóváhagyott beteg-beutalási rendben meghatározottak szerint. 5./ A költségvetési szerv jogállása, típus szerinti besorolása a./ A költségvetési szerv önállójogi személy. b./ Tevékenységének jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézet. c./ Feladatellátásához kapcsolódó funkciói szerint: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. d./ Az előirányzatai feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezik azzal, hogy az általa tervezett, a nemzeti értékhatár 200%-át elérő, vagy meghaladó értékű - nem gyógyító jellegű kiszolgáló funkciók és működési célú - beszerzéseinek bonyolítását a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, kifejezetten erre a feladatra alapított „Fővárosi Központi Egészségügyi Beszerző és Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság” (Cg. 01-09-860246, 1096 Budapest, Nagyvárad tér 1.) végzi, de ezen beszerzések vonatkozásában is jogosult és köteles a beszerzési volumen, az igényelt műszaki tartalom, szállítási és fizetési feltételek meghatározására, valamint az eljárásban kiválasztott nyertes ajánlattevővel való szerződéskötésre, és kötelezettségvállalásra, valamint a termék, szolgáltatás lehívására/igénybevételére, illetve a szerződésen alapuló garancia és szavatossági igény érvényesítésére, valamint jogorvoslatra. 6./ A költségvetési szerv közfeladata A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. §-ának n) pontja szerinti, az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátás biztosítása. 7./ A költségvetési szerv tevékenységei

8

A./ ellátandó alaptevékenysége és TEÁOR 2008 szerinti besorolása a./A 2009. december 31-ig érvényes szakfeladatrend szerint: Az intézmény szakágazati besorolása: 861000 Fekvőbeteg ellátás Az intézmény alap szakfeladata: 85112-1 Aktív fekvőbeteg ellátás Az intézmény további szakfeladatai: 85113-2 Rehabilitációt, utókezelést és gondozást nyújtó fekvőbeteg ellátás (86.10 Fekvőbeteg-ellátás) 85114-3 Krónikus fekvőbeteg ellátás (86.10 Fekvőbeteg-ellátás) 85124-2 Járóbetegek gondozóintézeti gondozása (86.22 Szakorvosi járóbetegellátás) 85125-3 Foglalkozás-egészségügyi ellátás (86.22 Szakorvosi járóbeteg-ellátás) 85127-5 Járóbetegek szakorvosi ellátása (86.22 Szakorvosi járóbeteg-ellátás) 85131-8 Közegészségügyi és járványügyi ellátás (86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás) 85142-8 Betegszállítás és orvosi rendelvényre történő halottszállítás (86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás) 85194-5 Egészségnevelési feladatok (86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás) 85196-7 Egészségügyi ellátás egyéb feladatai (86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás) 55142-5 Egyéb szálláshely szolgáltatás (55.90 Egyéb szálláshely-szolgáltatás) 55241-1 Munkahelyi vendéglátás (56.29 Egyéb vendéglátás) b./A 2010. január 01-től érvényes szakfeladatrend szerint: A költségvetési szerv szakágazati besorolása: 8610 Fekvőbeteg ellátás A költségvetési szerv alap szakfeladata, és TEÁOR 2008 szerinti besorolása: 8610011 Fekvőbetegek aktív ellátása (86.10 Fekvőbeteg ellátás) A költségvetési szerv további szakfeladatai és TEÁOR 2008 szerinti besorolása: 8610021 Fekvőbetegek krónikus ellátása (86.10 Fekvőbeteg-ellátása) 8610031 Bentlakásos egészségügyi rehabilitációs ellátás (86.10 Fekvőbeteg-

9

ellátás) 8610041 Egészségügyi ápolás bentlakással (86.10 Fekvőbeteg-ellátása) 8622111 Járóbetegek gyógyító szakellátása (86.22 Szakorvosi járóbetegellátás) 8622121 Járóbetegek rehabilitációs szakellátása (86.22 Szakorvosi járóbetegellátás) 8622131 Járóbetegek gyógyító gondozása (86.22 Szakorvosi járóbeteg-ellátás) 8622141 Járóbetegek egynapos ellátása (86.22 Szakorvosi járóbeteg-ellátás) 8622201 Egynapos sebészeti ellátás (egynapos beavatkozás) (86.22 Szakorvosi járóbeteg-ellátás) 8622311 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás (86.22 Szakorvosi járóbetegellátás) 8622321 Foglalkozás-egészségügyi szakellátás (86.22 Szakorvosi járóbetegellátás) 8690311 Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások (86.90 Egyéb humánegészségügyi ellátás) 8690321 Képalkotó diagnosztikai szolgáltatások (86.90 Egyéb humánegészségügyi ellátás) 8690331 Paramedikális szolgáltatás, természetgyógyászat (86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás) 8690351 Betegszállítás, valamint orvosi rendelvényre történő halottszállítás (86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás) 8690371 Fizikoterápiás szolgáltatás (86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás) 8690391 Egyéb, máshová nem sorolt kiegészítő egészségügyi szolgáltatás (86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás) 8690441 Nem fertőző megbetegedések megelőzése (86.90 Egyéb humánegészségügyi ellátás) 8690491 Egyéb betegségmegelőzés, népegészségügyi ellátás (86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás) 8690601 Élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi felügyelet, ellenőrzés, tanácsadás (86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás) 5629171 Munkahelyi étkeztetés (56.29 Egyéb vendéglátás) 5590991 Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás (55.90 Egyéb szálláshelyszolgáltatás) 4773001 Gyógyszer-kiskereskedelem (47.73 Gyógyszer-kiskereskedelem) 4774001 Gyógyászati termék kiskereskedelme (47.74 Gyógyászati termék kiskereskedelme) B./ kiegészítő tevékenysége és TEÁOR 2008 szerinti besorolása: a./A 2009. december 31-ig érvényes szakfeladatrend szerint: 85112-1 Aktív fekvőbeteg ellátás 85113-2 Rehabilitációt, utókezelést és gondozást nyújtó fekvőbeteg ellátás (86.10 Fekvőbeteg-ellátás) 85114-3 Krónikus fekvőbeteg ellátás (86.10 Fekvőbeteg-ellátás) 85124-2 Járóbetegek gondozóintézeti gondozása (86.22 Szakorvosi járóbetegellátás) 85125-3 Foglalkozás-egészségügyi ellátás (86.22 Szakorvosi járóbeteg-ellátás)

10

85127-5 Járóbetegek szakorvosi ellátása (86.22 Szakorvosi járóbeteg-ellátás) 85131-8 Közegészségügyi és járványügyi ellátás (86.90 Egyéb humánegészségügyi ellátás) 85142-8 Betegszállítás és orvosi rendelvényre történő halottszállítás (86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás) 85194-5 Egészségnevelési feladatok (86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás) 85196-7 Egészségügyi ellátás egyéb feladatai (86.90 Egyéb humánegészségügyi ellátás) b./A 2010. január 01-től érvényes szakfeladatrend szerint: 8610012 Fekvőbetegek aktív ellátása (86.10 Fekvőbeteg-ellátása) 8610022 Fekvőbetegek krónikus ellátása (86.10 Fekvőbeteg-ellátása) 8610032 Bentlakásos egészségügyi rehabilitációs ellátás (86.10 Fekvőbetegellátása) 8610042 Egészségügyi ápolás bentlakással (86.10 Fekvőbeteg-ellátása) 8622112 Járóbetegek gyógyító szakellátása (86.22 Szakorvosi járóbetegellátás) 8622122 Járóbetegek rehabilitációs szakellátása (86.22 Szakorvosi járóbetegellátás) 8622132 Járóbetegek gyógyító gondozása (86.22 Szakorvosi járóbeteg-ellátás) 8622142 Járóbetegek egynapos ellátása (86.22 Szakorvosi járóbeteg-ellátás) 8622202 Egynapos sebészeti ellátás (egynapos beavatkozás) (86.22 Szakorvosi járóbeteg-ellátás) 8622312 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás (86.22 Szakorvosi járóbetegellátás) 8622322 Foglalkozás-egészségügyi szakellátás (86.22 Szakorvosi járóbetegellátás) 8690312 Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások (86.90 Egyéb humánegészségügyi ellátás) 8690322 Képalkotó diagnosztikai szolgáltatások (86.90 Egyéb humánegészségügyi ellátás) 8690332 Paramedikális szolgáltatás, természetgyógyászat (86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás) 8690352 Betegszállítás, valamint orvosi rendelvényre történő halottszállítás (86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás) 8690372 Fizikoterápiás szolgáltatás (86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás) 8690392 Egyéb, máshová nem sorolt kiegészítő egészségügyi szolgáltatás (86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás) 8690442 Nem fertőző megbetegedések megelőzése (86.90 Egyéb humánegészségügyi ellátás) 8690492 Egyéb betegségmegelőzés, népegészségügyi ellátás (86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás) 8690602 Élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi felügyelet, ellenőrzés, tanácsadás (86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás) 4773002 Gyógyszer-kiskereskedelem (47.73 Gyógyszer-kiskereskedelem) 4774002 Gyógyászati termék kiskereskedelme (47.74 Gyógyászati termék

11

kiskereskedelme) C./ kisegítő tevékenysége és TEÁOR 2008 szerinti besorolása a./ A 2009. december 31-ig érvényes szakfeladatrend szerint: 80224-1 Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás (85.32 Szakmai középfokú oktatás) 80341-6 Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés (85.42 Felsőfokú oktatás) 80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás (85.59 M.n.s egyéb oktatás) 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok (85.60 Oktatást kiegészítő tevékenység) b./ A 2010. január 01-től érvényes szakfeladatrend szerint: 8532213 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon (85.32 Szakmai középfokú oktatás) 8532243 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás (85.32 Szakmai középfokú oktatás) 8542113 Felsőfokú szakképzés (85.42 Felsőfokú oktatás) 8542123 Szakirányú továbbképzés (85.42 Felsőfokú oktatás) 8542133 Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító egyéb képzés (85.42 Felsőfokú oktatás) 8559323 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás (85.59 M.n.s egyéb oktatás) 8559333 Foglalkoztatást elősegítő képzések (85.59 M.n.s egyéb oktatás) 8559353 Szakmai továbbképzések (85.59 M.n.s egyéb oktatás) 8559373 M.n.s. egyéb felnőttoktatás (85.59 M.n.s egyéb oktatás) Kisegítő tevékenysége arányának felső határa a költségvetési szerv kiadásainak legfeljebb 10%-a lehet. D./ vállalkozási tevékenysége és TEÁOR 2008 szerinti besorolása a./ A 2009. december 3l-ig érvényes szakfeladatrend szerint: 70101-5 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása (68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése) 75195-8 Költségvetési szervek által végzett egyéb vállalkozási tevékenységek (43.21 Villanyszerelés 43.22 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló szerelés 43.29 Egyéb épületgépészeti szerelés 49.39 M.n.s egyéb szárazföldi személyszállítás 56.29 Egyéb vendéglátás 69.10 Jogi tevékenység 69.20 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység 71 .12 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás 72.19 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés

12

77.39 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése 81.10 Építményüzemeltetés 81.21 Általános épülettakarítás 81.22 Egyéb épület-, ipari takarítás 81.29 Egyéb takarítás 81.30 Zöldterület kezelés 82.11 Összetett adminisztratív szolgáltatás 82.19 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 82.90 Egyéb kiegészítő gazdasági tevékenység 95.11 Számítógép, -periféria javítása 95.12 Kommunikációs eszköz javítása 96.01 Textil, szőrme mosása, tisztítása 96.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás) b./A 2010. január 01-től érvényes szakfeladatrend szerint: 4321004 Villanyszerelés (43.21 Villanyszerelés) 4322004 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló szerelés (43.22 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló szerelés) 4329004 Egyéb épületgépészeti szerelés (43.29 Egyéb épületgépészeti szerelés) 4939094 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás (49.39 5629194 Egyéb étkeztetés (56.29 Egyéb vendéglátás) 6820014 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése (68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése) 6820024 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése (68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése) 6910014 Jogi segítségnyújtás (69.10 Jogi tevékenység) 6910024 Egyéb jogi tevékenység (69.10 Jogi tevékenység) 6920004 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység (69.20 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység 7112004 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás (71.12 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás) 7219214 Orvostudományi alapkutatás (72.19 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés) 7219224 Orvostudományi alkalmazott kutatás (72.19 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés) 7219234 Orvostudományi kísérleti fejlesztés (72.19 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés) 7730004 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése ((77.39 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése) 8110004 Építményüzemeltetés (81.10 Építményüzemeltetés) 8121004 Általános épülettakarítás (81.21 Általános épülettakarítás) 8122004 Egyéb épület-, ipari takarítás (81.22 Egyéb épület-, ipari takarítás) 8129004 Egyéb takarítás (81.29 Egyéb takarítás) 8130004 Zöldterület-kezelés (81.30 Zöldterület kezelés) 8211004 Összetett adminisztratív szolgáltatás (82.11 Összetett adminisztratív szolgáltatás) 8219004 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás (82.19 Fénymásolás, egyéb

13

irodai szolgáltatás 8290004 Egyéb kiegészítő gazdasági tevékenység (82.90 Egyéb kiegészítő gazdasági tevékenység) 9511004 Számítógép, -periféria javítása (95.11 Számítógép, -periféria javítása) 9512004 Kommunikációs eszköz javítása (95.12 Kommunikációs eszköz javítása) 9601004 Textil, szőrme mosása, tisztítása (96.01 Textil, szőrme mosása, tisztítása) 9604004 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (96.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás) Vállalkozási tevékenysége arányának felső határa a költségvetési szerv kiadásainak legfeljebb 30%-a lehet. 8./ A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje A költségvetési szerv egyszemélyi felelős vezetőjét (főigazgató) a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. törvényben, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvényben, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak szerint Budapest Főváros Közgyűlése pályázat útján választja ki, és vele munkaviszonyt létesít. 9./ A költségvetési szerv foglalkoztatottjainak foglalkoztatási jogviszonya A költségvetési szerv foglalkoztatottjai a) szabadfoglalkozás keretében, b) egyéni egészségügyi vállalkozóként, c) társas vállalkozás tagjaként, d) közalkalmazotti jogviszonyban, e) munkaviszonyban, f) önkéntes segítőként foglalkoztathatóak. 10./ A költségvetési szerv képviseletére jogosultak A főigazgató, valamint az általa megbízott intézeti dolgozók.

14

Az Alapító Okiratban megjelölt feladatok, tevékenységek Feladatmutatóinak megnevezései és forrása Szakfeladat megnevezése

Feladatmutató

Tevékenység forrása

aktív fekvőbetegellátás

ágyszám, áp.nap

rehabilitációs utókezelés

ágyszám, áp. nap

krónikus kórházi fekvő betegellátás járóbeteg gondozóintézeti gondozása foglalkozáseü. ellátás járóbeteg szakorvosi ellátás

ágyszám, áp.nap napi orvosi óra, ellátott esetek száma napi orvosi óra napi szakorvosi óra és ellátott esetek száma

OEP finanszírozás, ellátottak befizetései OEP finanszírozás, ellátottak befizetései OEP finanszírozás, ellátottak befizetései OEP finanszírozás

egyéb szálláshely

férőhely

számla ellenében OEP finansz., biztosítással nem rendelk. ellátottak befizetései dolgozói befizetés

ÁFA alanyiság - Az alaptevékenység vonatkozásában tárgyi adómentes Alaptevékenységhez nem kapcsolódó kiegészítő, kisegítő és vállalkozói tevékenység vonatkozásában ÁFA körbe bejelentkezett A kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység folytatásának alapfeltételei Az intézet, a ténylegesen rendelkezésre álló kapacitások és egyéb gazdasági lehetőségek kihasználása érdekében, az alaptevékenységhez kapcsolódó betegellátás teljes-körű biztosítása mellett és annak veszélyeztetése nélkül, a fennmaradó kapacitások vonatkozásában kiegészítő, illetve vállalkozói tevékenységet lát el a bevételi források növelése érdekében, az alapító okiratában foglaltak szerint. Az alapfeladatok ellátásának zavartalansága érdekében, kiegészítő, valamint a vállalkozási tevékenység kizárólag abban az esetében és olyan mértékben végezhető, amennyiben a kiegészítő, valamint a vállalkozási tevékenység ellátásának mértéke nem veszélyeztetheti az alaptevékenység keretében végzendő feladatok ellátását, továbbá a vállalkozási tevékenység végzése keretében, a szolgáltatás nyújtására kizárólag a szolgáltatást igénybe vevő által történő teljes térítési díj megfizetése mellett kerülhet sor. A kiegészítő és vállalkozási tevékenységek végzésének feltételeivel kapcsolatos belső szabályzatok, valamint a vonatkozó gazdasági- költséghatékonysági elemzések elvégzése a gazdasági igazgató feladat- és hatásköre. Intézet költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám Az Intézmény költségvetését lebonyolító OTP bankszámla számok: - egyszámla 11784009-15490902 - patika számla 11784009-15490902-0213000 - letéti számla 11751009-00231837 - lakásépítési számla 11784009-20500100 Az intézet adószáma: 15490902-2-42 15

Az intézet KSH száma: 15490902.8610.322.01. Az intézet engedélyezett létszáma: 1341 fő/2009. év

A költségvetés tervezése és végrehajtása Az Intézet a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatban Budapest Főváros Közgyűlése, mint tulajdonos által kiadott aktuális éves költségvetési rendeletében meghatározott feltételeket alkalmazza.

II. fejezet Minőségirányítási rendszer Az Intézet az EN ISO 9001-2008., valamint a MEES- szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszert vezetett be és hatékonyan működtet, melyet a tanúsító audit W 207 H 4047/6-WA és 13-02.2008 dátumú jelentése bizonyít. Az Intézet minőségirányítási feladatainak ellátását, minőségirányítási csoport biztosítja. MINŐSÉGPOLITIKA KÜLDETÉSÜNK: Budapest X. és XVII. kerülete lakosságának, valamint a más területi ellátási kötelezettségünkhöz tartozó, továbbá a hozzánk forduló egyéb betegek egészségi állapotának az orvostudomány mindenkori állásának megfelelő - a kórház anyagi és tárgyi lehetőségeihez mért legmagasabb szinten történő javítása. ÉRTÉKEINK: Széles skálájú, korszerű diagnosztikus lehetőség, teljes spektrumú belgyógyászati ellátás, fővárosi szinten is ritka specialitások a műtétes szakmákban, központi intenzív terápia, idegelme gyógyászati ellátás, művese-centrum, speciális szakambulanciák, mozgásszervi és kardiológiai rehabilitáció, az egészségügyi ellátás minden területén jól felkészült szakemberek állnak betegeink rendelkezésére. 16

CÉLJAINK: A jó minőség érdekében nagy hangsúlyt fektetünk integrált minőségirányítási rendszerünk (MSZ EN ISO 9001:2008., Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES) Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági irányítási rendszer, önértékelési rendszer EFQM alapon) folyamatos mérésére, értékelésére és továbbfejlesztésére, az egészségügyi vizsgálatokra, beavatkozásokra, azok értékelésére, az eredmény megbízhatóságára, figyelembe véve a hatékonyság és gazdaságosság szempontjait is, a páciens és valamennyi érdekelt fél igényeinek és elvárásainak megfelelő megismerésére, az igények minél magasabb szinten történő kielégítésére (elégedettségi vizsgálatokkal), a biztonságos adat-, és információ kezelés, infrastruktúra, munkakörnyezet és pénzügyi erőforrások folyamatos fejlesztésére, az emberi erőforrások jobb kihasználása és céljaink elérése érdekében megfelelő képzések biztosítására (oktatás szervezéssel), dolgozóink egyéni ötletei, szándékai érvényre jutásának, juttatásának segítésére. A kórház vezetése és munkatársai elkötelezettek az integrált minőségirányítási rendszer működtetése és folyamatos tökéletesítése mellett. Ezt az elkötelezettséget mutatjuk be ebben a fejezetben és a kézikönyv többi fejezetében. Az integrált irányítási rendszerben meghatároztuk: folyamatainkat, a folyamatok kölcsönös kapcsolatát, a hatékony működéshez szükséges kritériumokat és módszereket, a működéshez szükséges információkat, és biztosítjuk az ezekhez való hozzáférést, a szükséges méréseket, elemzéseket, a tervezett eredmények eléréséhez és a folyamatos tökéletesítéshez szükséges intézkedéseket.

17

Vezetőségünk kulcsfontosságúnak tartja a szolgáltatásainkat igénybe vevők és valamennyi érdekelt fél (pácienseink/betegeink) szükségleteinek megértését és követelményekké alakítását. Ebben a folyamatban mindig figyelembe vesszük a vonatkozó jogi követelményeket is, és tudatosítjuk munkatársainkban az elvárt követelmények, igények teljesítésének fontosságát. A felső vezetők kellő példamutatással bizonyítják elkötelezettségüket azzal is, hogy aktívan részt vesznek az integrált minőségirányítási rendszer folyamatos javításában, biztosítják, hogy ezt a rendszert megértsék, fenntartsák a szervezet minden szintjén. A vezetőség elkötelezettségét mutatja, hogy nagy gondot fordít azoknak a szükséges, célszerű erőforrásoknak a biztosítására, gazdaságos kihasználására, amelyek az integrált minőségirányítási rendszer kialakításához, fenntartásához és tökéletesítéséhez szükségesek, az egészségügyi szolgáltatási folyamatok megtervezésére figyelembe véve a kórházi ellátási standardokat, a mérések és elemzések tökéletesítése, az önértékelési módszert is alkalmazva, a szervezeti egységek közös MEB irányítási rendszer szükségleteinek a meghatározására a MEB irányítási rendszer, kórházi ellátási rendszer, önértékelési rendszer teljesítésének egységes megvalósulására, az erőforrások hatékony, gazdaságos felhasználására. A minőségirányítási célok érvényesítése érdekében, a minőségirányítási csoport általános feladata, a minőségirányítással kapcsolatos, folyamatos ellenőrzések és felmérések foganatosítása, a folyamatleírások és intézeti szabályzatok, működési rendek karbantartása melynek keretében – az egészségügyi ellátás magas színvonalának biztosítása céljából - kiemelt szerepet játszik az egészségügyi dokumentáció átfogó, rendszeres ellenőrzése, valamint az egészségügyi ellátás folyamatleírásainak felügyelete. Mottónk: MINŐSÉGCÉLJAINK MEGVALÓSÍTÁSA ÉS FOLYAMATOS FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN NÉLKÜLÖZHETETLEN VALAMENNYI MUNKATÁRSUNK ELKÖTELEZETTSÉGE, RÉSZVÉTELE.

18

III. fejezet Működési terület, tevékenységi kör 1.

Az Intézet működési területe Az Intézet Alapvető területi ellátási kötelezettségként a főváros X. és XVII. kerület lakosságát, továbbá a vonatkozó közigazgatási határozatban megállapított területek lakosságát, valamint – kapacitásához és lehetőségeihez mérten - területi ellátási kötelezettségén kívül valamennyi, az Intézetet felkereső személyt látja el.

2.

Az Intézet tevékenységi köre 2.1. Az Intézet tevékenységi köre területi illetékességén kívül, szakmai vonatkozásban kiterjed: Belgyógyászati profilban 

gasztroenterológia terén (I Belgyógyászat): a főváros egész területére



angiológia terén (III. Belgyógyászat): főváros + agglomeráció



kardiológia, kardiológiai rehabilitáció terén (IV. Belgyógyászat): főváros egész területe + agglomeráció



haemodinamikai ellátás: főváros egész területe + agglomeráció



cardiovascularis katéteres diagnosztika: főváros egész területe



diabetológia terén X. XVII, XIX. kerület



immunológia terén X, XVII, kerület + agglomeráció

Onkológiai profilban: X-XVII ker. ellátása Immunonephrológiai profil  dialysis terén: X, XVII, XVIII, XX, XXI. kerületek ellátása Neurológiai profilban: 

stroke ellátás terén: X, XVII, XIX. kerületek ellátása.

19

Pszichiátriai profilban: X-XVII. kerületek ellátása. Sebészeti profil 

mellkassebészet terén: főváros egész területe



érsebészet terén: főváros egész területe



laparoscopos cholecystectomia terén: főváros egész területe



percutan transluminális angioplastica terén: főváros egész területe



plasztikai sebészet terén: főváros egész területe



angiographiai és katéterlabratórium. a főváros egész területe + agglomeráció

Urológiai profil 

fejlődési rendellenességek terén: főváros egész területe



percután vese- és vezetékkő eltávolítás terén: főváros egész területe



urodynámiás vizsgálat: főváros egész területe

Nőgyógyászati profil: 

diagnosztikus és operatív laparoscopia terén: főváros egész területe



klimax- szakambulancia terén: főváros egész területe



nőgyógyászati endokrinológia terén: főváros egész területe



andrológia terén: főváros egész területe

Fül-orr-gégészeti profil: 

hallászavar, hallásvizsgálat, szűrés (audiológia) terén: főváros egész területe



foniátria terén: főváros egész területe



allergológia terén: főváros egész területe



egyensúlyzavar, szédülés terén: főváros egész területe



hallásjavító műtétek terén: főváros egész területe



fejlődési rendellenesség okozta vezetékes halláscsökkenés megoldása, hallócsont-láncolat megszakadás rekonstrukciója, hallócsont pótlás, dobhártyapótlás (tympanonplastica) terén: főváros egész területe



stapedectomia terén: főváros egész területe



fej- nyak sebészeti – onkológiai ellátás: főváros egész területe

20

Szemészeti profil 

műlencse implantáció terén: főváros egész területe



fluorszcein angiográphia terén: főváros egész területe



trabeculoplasztika, iridotomia terén: főváros egész területe



diabetes szembetegségek lézeres kezelése terén: főváros egész területe



szürkehályog eltávolítása phacoemulzifikációval, hajlítható műlencse beültetéssel: főváros és ország egész területe



keratoplasztika elülső szegment rekonstrukció: főváros és ország egész területe

Gastroenterológiai profil 

diagnosztikus scopiák, ERCP terén: főváros egész területe



terápiás endoscopia: vérzéscsillapítás, polypus eltávolítás (nyelőcső, gyomor, vastagbél), endoscopos sphincterotomia, epekövek mechanikus zúzása terén: főváros egész területe

Csontdenzitometriás profil: csontdenzitometriás diagnosztikus vizsgálatok: főváros egész területe + agglomeráció 2.2

Gyógyító- megelőző ellátásban ellátja az intézeti feladatokat, így: 

a járóbetegek szakorvosi vizsgálata, gyógykezelése és gondozása a szakrendelések, illetve gondozók, tanácsadók útján



a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szoruló betegek ellátása a betegellátó osztályokon,



a foglalkozás-egészségügyi ellátást,



az egyéb megelőzéssel kapcsolatos feladatok (szűrővizsgálatok, tanácsadások),



a budapesti acut ügyeletben való részvétel

a szervezeti tagozódás szerinti orvosi szakmákban. 2.3. Az Intézet alapító okiratában meghatározott, alap-, kiegészítő-, illetve kisegítő tevékenységének ellátását elősegítő főbb tevékenységek  gyógyszertári tevékenység  karbantartás,

21

 kazánház és energia szolgáltatás,  gépjármű üzemeltetés,  mosoda, varroda  szakmai kisegítő részlegek,  korlátozottan igényelhető szálláshely szolgáltatás (nővérszállás),  dialysis  cytológia/szövettan  infektológiai konzilium  haematológiai konzilium  csontdenzitometriai vizsgálatok  MR és CT vizsgálatok  takarítás  élelmezés  őrzés-védelem (portaszolgálat)  jogi segítségnyújtás  egyéb kiegészítő részlegek Kiegészítő tevékenység az Intézet alaptevékenységén belül az a tevékenység, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló és e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából végez. 2.4. Az Intézmény egyes feladatait szolgáltatásvásárlás útján látja el, szükség esetén közbeszerzési eljárások lefolytatása eredményeként. Az intézet – mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon hasznosításával kapcsolatos feladatait szolgáltatás megrendelésével, illetve jogszabály, vagy a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján más költségvetési szervvel is elláthatja. Az alapító okiratban, valamint a jelen szabályzatban meghatározott bármely feladat akkor rendelhető meg szolgáltatásként, ha az dokumentáltan hatékonyabb és gazdaságosabb forma a saját szervezettel való ellátásnál. A szolgáltatás megrendelésével egyidejűleg a főigazgatónak – a humánpolitikai igazgató és a gazdasági igazgató írásbeli jelentései szerint kezdeményezni kell az álláshelyek számának módosítását és a költségvetési előirányzatok rendezését.

22

3.

Az Intézet együttműködése Az Intézet alaptevékenysége következtében elsősorban:  Országos Egészségbiztosítási Pénztárral  Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztárral  Egészségbiztosítási Felügyelettel  Egészségügyi Minisztériummal  Fővárosi Önkormányzat Közgyűlésének önkormányzati bizottságaival (elsősorban az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottsággal, valamint a Gazdasági Bizottsággal), főpolgármesterével, illetékes főpolgármester-helyetteseivel, ügyosztályaival (elsősorban az Egészségügyi Ügyosztállyal, valamint a Költségvetési és Revizori Ügyosztállyal)  Budapest Fővárosi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatával  Budapest, X. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatával  Budapest, XVII. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatával  X. kerület Kőbányai Önkormányzat Egészségügyi Szolgálatával  XVII. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Szolgálatával  Magyar Orvosi Kamarával  Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával  Magyar Kórházszövetséggel  Szakmai Kollégiumokkal  Érdekképviseleti szervekkel  Az egészségügyi szolgáltatás fejlesztését segítő alapítványokkal és civil szervezetekkel működik együtt.

IV. fejezet Az Intézet fenntartása és felügyelete 1.

Az Intézet fenntartása Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. §. (1). bekezdésében foglaltak alapján az Intézet fenntartójának hatáskörét képezi különösen: az alapítói jogok, a létesítés, az átszervezés, illetve a megszüntetés gyakorlása,

23

az Intézet költségvetésével kapcsolatos jogok gyakorlása, az Intézet vezetője tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása, az Intézet gazdasági igazgatója vonatkozásában, az alapvető munkáltatói jogok gyakorlása az Intézet működését szabályozó dokumentumok (pl. SZMSZ, Házirend, Térítésidíj szabályzat) jóváhagyása, az Intézet működésének folyamatos felügyelete és ellenőrzése. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. §. (2). bekezdésében foglaltak értelmében a területi ellátási kötelezettség körében az Intézet fenntartója a külön törvényben foglaltaknak megfelelően köteles biztosítani az Intézetben az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai feltételeket, valamint az Intézet működőképességét és fejlesztését.

2.

Az Intézet felügyelete Budapest Főváros Önkormányzata az egészségügyi törvényben meghatározott, és a fentiekben felsorolt hatásköröket a következő szervek, és személyek útján az alábbiak szerint látja el. 2.1. Budapest Főváros Közgyűlése Feladat- és hatáskörét a többször módosított 7/1992. (III.26) önkormányzati rendelettel megállapított Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza. 2.2. Budapest Főváros Közgyűlése illetékes bizottsága: Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság Közgyűlés által a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 62. §. (8). bekezdése felhatalmazása alapján a bizottságokra átruházott általános hatáskörei az Intézet vonatkozásában az alábbiak. Előkészíti a főváros egészségügyi alapellátást meghaladó szakellátást biztosító orvos-szakmai és szervezési koncepciót. Dönt az egészségügyi Intézet ágystruktúra átszervezésének, osztály-alapításának, - megszüntetésének kérdéseiben. Javaslatot tesz a jóváhagyott költségvetés keretein belül az Intézeti fejlesztésekre, felújításokra biztosított pénzeszközök elosztására.

24

Kidolgozza a gép- és műszerbeszerzések koncepcióját. Egyezteti a főváros egészét érintő egészségügyi kérdéseket, a különböző tulajdonú egészségügyi Intézetek, társadalmi szervezetek, biztosító Intézetek között. Jóváhagyja az Intézet szervezeti és működési szabályzatát, valamint Házirendjét. Megtárgyalja az Intézet tartozása felszámolására készített intézkedési tervet és dönt annak elfogadásáról, vagy javaslatot tesz a főpolgármester felé önkormányzati biztos kirendelésére. Hozzájárulását adja, a Budapest Főváros Közgyűlésének mindenkor hatályos vagyonrendeletében meghatározott esetekben, az Intézet használatában, hasznosításában lévő vagyonnal való rendelkezéshez. Dönt a mindenkor hatályos, vonatkozó jogszabály rendelkezései szerint kapacitáslekötés-módosítás kezdeményezéséről, valamint az illetékes szerv kapacitáslekötés módosítására vonatkozó határozatának jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az illetékes szervvel megköti vagy módosítja a kapacitáslekötési megállapodást. Dönt a normatíván belüli kapacitás befogadásának kezdeményezéséről. Jóváhagyja az intézet - mint egészségügyi szolgáltató - hatáskörében meghatározható térítési díjak megállapítására, nyilvánosságra hozatalára, valamint a térítési díj mérséklésére, illetve elengedésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó szabályzatot. Elfogadja az intézmény szakmai tervét. 2.3. Főpolgármester A Közgyűlés által a főpolgármesterre átruházott feladat és hatásköröket a Fővárosi Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Fentieken túlmenően a Főpolgármester az Intézet gazdasági igazgatóját pályázat útján választja ki. Gyakorolja a gazdasági igazgató kinevezésének, munkaszerződése megkötésének, felmentésének és díjazása megállapításának jogkörét. (2008. CV. tv. 8. § (1) bek. f), pont, (2) bek. c) pont, és (7) bek.) 2.4. Főpolgármester-helyettes Budapest Főváros főpolgármesterének 517/2007. sz. intézkedése értelmében, a főpolgármester-helyettes és a főjegyző a főigazgató felett az alábbi munkáltatói jogköröket gyakorolja:

25

illetmény módosítását, az illetménykiegészítések megállapítását, az illetménykiegészítés kifizetési feltételeit tartalmazó megállapodás megkötését, a meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értve az átirányítást – teljesítésének ösztönzésére adható egyszeri, vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítés megállapítását, a Kjt. 39. §. (3). bekezdésében meghatározott tanácsosi, illetve főtanácsosi cím adományozását, kitüntetések kezdeményezését, jutalom megállapítását, tanulmányi szerződés megkötését, tanulmányút és szakmai ösztöndíj elfogadásának engedélyezését, minősítés elkészítését, munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítéséhez az előzetes hozzájárulás megadását, 2.5. Főjegyző Budapest Főváros főpolgármesterének 517/2007. sz. intézkedése értelmében, a főjegyző a főigazgató felett az alábbi munkáltatói jogköröket gyakorolja: a teljesítménykövetelményeinek meghatározását, valamint ezek alapján a teljesítményének értékelését. 2.6. Főpolgármesteri Hivatal Egészségügyi Ügyosztálya Budapest Főváros főpolgármesterének 517/2007. számú intézkedése 3. pontjában foglaltak alapján a főigazgató vonatkozásában az Egészségügyi Ügyosztály vezetője az alábbi munkáltatói jogokat gyakorolja: részletes munkaköri feladatainak meghatározását, jubileumi jutalom, 13. havi juttatás kifizetését, a törvényben meghatározott pótlékalap változásából adódó vezetői és egyéb pótlékok, illetménykiegészítések módosítását, az intézményre érvényes Közalkalmazotti Szabályzatban vagy Kollektív Szerződésben meghatározott juttatások és járandóságok igénybevételének engedélyezését, az évi rendes és pótszabadságok, és egyéb munkaidő kedvezmény kivételének engedélyezését, képzés és továbbképzésben történő részvétel és a felkészüléshez szükséges szabadidő engedélyezését, 26

továbbtanulásra irányuló kérelme elbírálását, a tanulmányi szerződések előkészítését, bel- és külföldi kiküldetés elrendelését, saját gépjármű használat mértékének megállapítását, költségtérítés megállapítását, nyugdíj előkészítését, kitüntetés adományozására vonatkozó szakmai javaslat elkészítését, lakásvásárlási, vagy építési kölcsön engedélyezését, az intézményi Lakás Bizottság javaslata alapján, közalkalmazotti igazolás kiadását, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésére vonatkozó vezetői intézkedés  az Intézet vonatkozásában az Intézetet érintően előkészíti az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság feladat és hatáskörébe tartozó ügyeket, így különösen a főváros egészségügyi ellátását biztosító orvosszakmai szervezési koncepciót, az Intézet ágystruktúra átszervezése, osztály alapítása, megszüntetése kérdésében hozandó döntéseket, a jóváhagyott költségvetés keretein belül az Intézeti fejlesztésekre, felújításokra biztosított pénzeszközök elosztását, végzi a Beruházási és Közbeszerzési Ügyosztállyal közösen a gép- és műszer beszerzések konkrét versenyeztetését, lebonyolítását, koordinálja az Intézeti beszerzéseket, végrehajtja a főváros egészét érintő egészségügyi kérdésekben hozott egészségügyi bizottsági döntést, az egészségügyi feladatok kerületi önkormányzat részére történő átadáshoz kapcsolódó előirányzat módosításával összefüggő intézkedéseket és a végrehajtás módszereit.

27

V. fejezet Az Intézet vezetése 1./ Az intézet vezetése: a 43/2003. (VII. 29.) ESZCSM. rendelet 8. §. (1) bekezdésében foglaltak alapján az intézet egyszemélyi felelős vezetőjét, a szakmai igazgatókat, valamint a vezető-helyetteseket foglalja magában. Az intézet egyszemélyi felelős vezetője: a főigazgató. A főigazgató mellett, az intézet felsővezetői: orvosigazgató, a központi műtő- és diagnosztikai tömb vezető főorvosa orvosigazgató-helyettes, ápolási igazgató, gazdasági igazgató, humánpolitikai igazgató, igazgatásért felelős főigazgató-helyettes, finanszírozási- és controlling igazgató. 2./ Vezetők (356/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet 8.§ szerint) 2.1.

Magasabb vezető beosztású vezetők 2.1.1. Főigazgató Az Intézet magasabb vezető beosztású egyszemélyi felelős vezetője a főigazgató, aki önálló vezetői munkakör ellátásával végzi tevékenységét. 2.1.2. Orvosigazgató A fekvő- és járóbeteg ellátás orvosszakmai vezetője és közvetlen irányítója, a főigazgató általános helyettese 2.1.3. Ápolási igazgató Az ápolási terület vezetője és közvetlen irányítója. 2.1.4. Gazdasági igazgató Gazdasági, műszaki ellátási, számítástechnikai terület vezetője és közvetlen irányítója, aki önálló vezetői munkakör keretében végzi tevékenységét. A gazdasági igazgató vonatkozásában a jelen szabályzat IV. fejezet 2.3. pontjában meghatározott alapvető munkáltatói jogokat a főpolgármester gyakorolja, egyebekben a mindennapi tevékenység ellátásával kapcsolatos munkáltatói jogköröket a főigazgató látja el. 2.1.5. Műtő és diagnosztikai tömb vezető főorvosa, orvosigazgató-helyettes A műtő és diagnosztikai tömb irányítása, a műtő és a diagnosztikai egységek működésének szervezése, az orvosigazgató általános helyettese. 2.1.6. Igazgatási főigazgató-helyettes

28

Az általános igazgatás, jogi terület, intézményi adat- és betegvédelem, biztonság- tűz- és munkavédelem, az igazgatósági adminisztráció, a központi iktató és irattározás közvetlen irányítója, igazgatási területen a főigazgató helyettese. Általános jelleggel képviseli a főigazgatót az intézettel szemben indított hatósági ügyekben. 2.1.7. Humánpolitikai igazgató A humánerőforrás gazdálkodás és bérszámfejtés, valamint az intézeti oktatás, továbbképzés vezetője és közvetlen irányítója 2.1.8. Finaszírozási és Controlling igazgató Az intézet betegforgalmi, finanszírozási és conrolling tevékenységének felügyeletét és irányítását látja el. 2.2.

Vezető beosztású közalkalmazottak 2.2.1.

Minőségirányítási vezető

Az intézet vezetőségének tagjaként – egyéb felelősségi körétől függetlenül – rendelkezik azon felelősségi és hatáskörrel az intézet vonatkozásában, mely szerint gondoskodik a MIR-hez szükséges folyamatok létrehozásáról, bevezetéséről és fenntartásáról, rendszeres beszámolással tartozik a felső vezetőségnek a MIR működéséről és az ehhez szükséges fejlesztési szükségletekről, gondoskodik a vevői követelmények tudatosításának elősegítéséről és kapcsolatot tart külső felekkel a MIR-re vonatkozó ügyekben, valamint ellátja a minőségirányítással kapcsolatos ellenőrzési tevékenység felügyeletét. 2.2.2. Intézetvezető főgyógyszerész Az intézeti gyógyszerellátás szervezésének és ellenőrzésének irányítója. 2.2.3. Osztályvezetők A munkamegosztás szempontjából elkülönült osztályszervezetű egységek vezetői. Az osztályvezető főorvosi megbízás pályázati eljárással nyerhető el, melynek során be kell szerezni a szakma szerint illetékes kamara és az illetékes szakmai kollégium(ok) véleményét is (233/2000. (XII. 23.) Korm. rend. 5.§. b) pont. (A volt Egészségügyi és Sport Bizottság 75/1998. (IV.2.) sz. határozata alapján a főigazgató az Intézetben meg29

üresedett osztályvezető főorvosi állás betöltésére a megüresedéstől számított 12 hónapon belül köteles a pályázatot kiírni.). Vezetőknek minősülnek továbbá az intézet önálló szervezeti egységeinek kinevezett vezetői, a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egységek kinevezett vezetői, valamint az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős.

VI. fejezet Felügyelő, ellenőrző, valamint tanácsadó testületek, bizottságok, egyéb jogállású közalkalmazottak 1.

Felügyelő, ellenőrző, véleményező testület

1.1. Tulajdonosi Felügyelő Tanács A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézményekben, Tulajdonosi Felügyelő Tanács (a továbbiakban: Tanács) működik, az egészségügyi intézmények hatékonyabb működésének biztosítása céljából. A Felügyelő Tanács véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat lát el a kórház működésével, fenntartásával összefüggő kérdésekben. A Tanács összetétele A Tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak létszámát, összetételét, a Fővárosi Közgyűlés mindenkor hatályos határozata tartalmazza. A tanácsba egy-egy tanácskozási joggal rendelkező tagot delegálhat: az ÁNTSZ Fővárosi Intézete, a Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár, a Magyar Orvosi kamara helyi szervezete, a Főpolgármesteri Hivatal. A delegálásra az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság kéri fel az illetékes szervek vezetőit, a Tanácsok szavazati joggal rendelkező tagjaira vonatkozó személyi javaslat előkészítésével egyidejűleg. A Tulajdonosi Felügyelő Tanács szervezeti és működési szabályait, a Fővárosi Közgyűlés e tárgyra vonatkozó hatályos határozata szabályozza /jelenleg: 140/2007. febr.15.)sz. Főv. Kgy. határozata/

30

A Fővárosi Közgyűlés vonatkozó hatályos határozata értelmében, a Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet Tulajdonosi Felügyelő Tanácsnak 8 szavazati joggal rendelkező tagja van. A Fővárosi Közgyűlés által megválasztott tagjainak száma 5, a Kerületi önkormányzatok (döntésük esetén) által delegált tagok száma 3 (X. ker. 2 fő, XVII ker. 1 fő). A Felügyelő Tanács ülésein a kórház részéről tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottak: a kórház főigazgatója, és a főigazgató helyettes(ek), illetve az ágazatok vezetésével megbízott igazgatók, azaz: orvosigazgató, gazdasági igazgató, ápolási igazgató, humánpolitikai igazgató, finanszírozási és controlling igazgató. A Felügyelő Tanács elnöke és tagjainak választási rendjét a Fővárosi Közgyűlés mindenkor hatályos határozata szabályozza. Első ülésén meghatározza ügyrendjét. Határozatképességéhez tagjai több mint a felének jelenléte szükséges. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a helyszínen felvett saját napirendjére vonatkozó előterjesztést, ami minősített többséget igényel. Az ülés technikai és adminisztratív előkészítéséről a Tanács Elnöke gondoskodik az Intézet főigazgatója útján. A Felügyelő Tanács üléséről az ülést követő 5 napon belül összefoglaló jegyzőkönyv készül, mely megküldésre kerül az Elnök részére. A Tanács feladatai A tanács javaslatot tehet, állást foglal és véleményt alkot: a) az intézmény alapító okirata, a szervezeti és működési szabályzata és a házirendje tervezetéről, b) az intézményben folyó szakellátás struktúrájának, az ellátás szakmai tartalmának, kapacitásainak változásairól, c) a különböző külső ellenőrzések esetén az ellenőrzés lezártát követő 15 napon belül az egészségügyi intézmény főigazgatója által megküldött jelentésekről, intézkedési tervekről, d) az intézmény likviditási helyzetéről, vagyonáról, gazdálkodásáról szóló vagy azzal összefüggő, a Fővárosi Közgyűlés vagy az Egészségügyi és Szociálpolitkai Bizottság elé kerülő előterjesztésekről 31

e) az intézmény egészségügyi szolgáltatásával, annak minőségével kapcsolatos – személyazonosításra alkalmatlan – statisztikai adatokról. 1.2. Szakmai Vezető Testület A gyógyítóintézetek működési rendjéről, illetve Szakmai Vezető Testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.) ESZCSM. rendelet 11. §. (1) bekezdésben foglaltak alapján a Szakmai Vezető Testület az intézet tanácsadó, véleményező és javaslattételi szerve, melyet meghatározott szakmai kérdésekben egyetértési jog is megillet. Tagjai: az orvosigazgató, a műtő és diagnosztikai tömb orvosigazgató-helyettese, az ápolási igazgató, az intézet szakmai osztályainak vezetői, az intézetvezető főgyógyszerész, valamint az intézet orvosai közül a területileg illetékes kamara által a Szakmai Vezető Testületbe delegált tag. A Szakmai Vezető Testület a tagjai közül elnököt választ. A Szakmai Vezető Testület ülésén tanácskozási joggal részt vesznek: az intézmény fenntartó képviselője (a Fővárosi Önkormányzat Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottsága által kijelölt személy), a főigazgató, a gazdasági igazgató, igazgatási főigazgató-helyettes, humánpolitikai igazgató finanszírozási- és controlling igazgató intézeti adavédelmi és betegjogi felelős A Szakmai Vezető Testület részt vesz az intézet Szervezeti és Működési Szabályzatának, Házirendjének, a gyógyszerellátás rendjének, az ápolás rendjének, az ügyelet rendjének, kutatás rendjére, belső minőségügyi rendszerére vonatkozó szabályzatok előkészítésében, véleményezi, illetve rangsorolja a vezető helyettesi és a szakmai osztályok vezető munkaköreinek betöltésére beérkezett pályázatokat, javaslattételi joga van az intézményfenntartó, illetőleg a főigazgató felé, véleményt nyilvánít az intézményfenntartó, illetőleg a főigazgató felkérésére meghatározott szakmai kérdésben. Az intézmény főigazgatója köteles kikérni a Szakmai Vezető Testület állásfoglalását: jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a vezető helyettesek megbízása, a megbízás visszavonása, illetve felettük az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, 32

a szakmai osztályok vezetőinek megbízása, illetve a megbízás visszavonása tárgyában hozandó döntéseket megelőzően. A Szakmai Vezető Testület egyetértése szükséges: az intézmény szakmai tervéhez, az intézmény fejlesztési prioritásainak meghatározásához, a vezetői, orvosvezető-helyettesi, ápolási igazgató kinevezéseknél a külön jogszabályban meghatározott feltételek alóli felmentéshez, az intézmény etikai bizottság vezetőjének és tagjainak, továbbá a halottból történő szerv-, szövetkivételhez a halál tényét megállapító bizottság kinevezéséhez, a kutatási projektek engedélyezéséhez, a minőségbiztosítási politika kialakításához és a belső minőségügyi rendszerről szóló szabályzat elfogadásához, más egészségügyi szolgáltatóval való szakmai együttműködési és konzílium kérési rendhez, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában előírt egyéb döntésekhez. A Szakmai Vezető Testület ügyrendjét a jelen szervezeti és működési szabályzatban foglaltak figyelembevételével saját hatáskörben dolgozza ki, melyben szabályozza az ülések összehívását, figyelemmel a 43/2003. (VII. 29.) ESZCSM. rendelet 11. §. (5) bekezdésében foglaltakra is. 1.3. Kórházi Felügyelő Tanács Az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 156. §. (3). bekezdésében, valamint a módosított 23/1998. (XII.27.) EüM rendelet 6. §-ában foglaltak alapján működik az Intézetben az általa kialakított és elfogadott ügyrendje szerint. Feladatai: véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz az Intézet működésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben, biztosítja a kapcsolattartást az Intézet vezetése és az érintett lakosság között, képviseli az érintett lakosság érdekeit az Intézet működésében, figyelemmel kíséri az Intézet működését. A vonatkozó hatályos jogszabály értelmében, a Kórházi Felügyelő Tanács üléseinek megszervezése az orvosigazgató feladatköre.

33

2.

Tanácsadó, véleményező testületek

2.1. Minőségügyi felsővezetői értekezlet A Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház vezetői felsővezetői áttekintő üléseken vizsgálják a minőségügyi rendszer működését, értékelik az Intézet tevékenységét. A felsővezetői áttekintő ülést legalább hathónaponként meg kell tartani. A felsővezetői áttekintő üléseknek az a célja, hogy értékelje a Minőségpolitikai nyilatkozatban meghatározott minőségügyi célok megvalósítását, a rendszer hatékonyságát és meghatározza, hogy szükség van-e valamilyen változtatásra az eljárásokban, a módszerekben vagy a Minőségpolitikai nyilatkozatban ahhoz, hogy az Intézet eleget tegyen a pillanatnyi és a jövőbeni követelményeknek. Az ülést a főigazgató vezeti, valamint ő hagyja jóvá a jegyzőkönyvet. A felsővezetői áttekintő ülések állandó résztvevői: Főigazgató a főigazgató helyettese(i) orvosigazgató ápolási igazgató gazdasági igazgató humánpolitikai igazgató finanszírozási- és controlling igazgató intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős oktatási és továbbképzési biztos minőségügyi vezető A felsővezetői áttekintő ülés állandó napirendi pontjai: Az előző felsővezetői áttekintő ülésen hozott határozatok megvalósításának értékelése. A Minőségpolitikai nyilatkozatban foglaltak és a minőségügyi célok teljesítésének értékelése. A minőségügyi rendszer egészére vonatkozó hatékonyság-elemzés, a szükséges változtatások meghatározása. Az előző felsővezetői áttekintő ülés óta elvégzett helyesbítő és megelőző tevékenységek felülvizsgálati eredményei. A belső minőségügyi felülvizsgálatok értékelése. 34

A képzések eredményeinek áttekintése. Tájékoztatás a Minőségügyi Kézikönyv és a minőségügyi folyamatleírások változtatásáról. Az osztályok komplex felülvizsgálatának áttekintése minőségügyi szempontból. Betegek reklamációinak, a betegelégedettségi kérdőívek és a nem megfelelőségi jelentések tapasztalatainak értékelése. A folyamatokban végrehajtandó változtatások és/vagy további intézkedések megvitatása egyéb tényezők (például: törvény, felügyeleti hatóságok rendelkezései, piaci vagy műszaki követelmények, stb.) megváltozása miatt. Statisztikai módszerek alkalmazásának és az alkalmazás kiterjesztésének lehetőségei és a betegelégedettségi mutatók áttekintése legalább évente egyszer. Egyéb, a minőségbiztosítással kapcsolatosan felmerülő témák. 2.2. Főnővéri értekezlet A főnővéri értekezlet az ápolási igazgató szakmai tanácsadó testülete. A főnővéri értekezlet kéthavonta egy alkalommal kerül összehívásra. A főnővéri értekezlet résztvevői: ápolási igazgató mint a tanács vezetője és összehívója, főigazgató, főigazgató-helyettesek szükség szerint, gazdasági igazgató szükség szerint, humánpolitikai igazgató szükség szerint, ápolási igazgatóhelyettesek, jogász szükség szerint, főnővérek, gazdasági nővérek. Az értekezlet résztvevőinek tanácskozási, véleményezési jogköre van. Az értekezlet éves feladatterv alapján megtárgyalja: az egyes osztályok beszámolóját az osztály szakdolgozóinak helyzetéről, az ápolási tevékenységről, az osztály etikai helyzetéről, a szakdolgozók létszám- és bérhelyzetéről, mindazon kérdéseket, amelyeket az értekezlet résztvevői előterjesztenek. A tanácskozásról jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az ápolási igazgató irattárában meg kell őrizni.

35

2.3.

Gazdasági, műszaki értekezlet A gazdasági, műszaki értekezlet a gazdasági igazgató szakmai tanácsadó testülete. Az értekezletek szükség szerint, de legalább félévente kerülnek megtartásra. Az értekezlet megtárgyalja: az egyes osztályok beszámolóját az elvégzett munkájukról, az osztály szakdolgozóinak helyzetét, a kiadási keretek felhasználását, a beruházások, felújítások menetét, helyzetét és eredményét, a költségvetési kereteket, a takarékos gazdálkodás lehetőségeit és a beszámolókat.

3.

Bizottságok 

Műszerügyi Bizottság Jogszabály alapján, az Intézet gyógyellátási feladatai összehangolása érdekében kötelezően létrehozott szervezet. Tagjai a főigazgató által írásban meghatalmazott közalkalmazottak. Feladatai: meghatározza a pénzügyi keretek figyelembevételével – a szakmai programokra és igénybejelentésekre alapozva – az éves, saját hatáskörben történő tárgyi eszköz beszerzések sorrendiségét, véleményezi és jóváhagyja - a szakmai programokra és igénybejelentésekre alapozva – az intézmény éves és középtávú gép- műszerbeszerzés javaslatát, figyelemmel kíséri a minimálprogram előírásaitól való eltérést, meghatározza és jóváhagyja az intézmény éves és középtávú gép- műszer beszerzés javaslatának sürgősségi rangsorát, figyelemmel kíséri az éves beszerzési tervek megvalósulását, éves beszámolót készít.



Gyógyszerterápiás Bizottság Szakmai tudományos szerveződésként végzi tevékenységét az intézet gyógyszerellátási feladatai összehangolása érdekében. Tagjai a főigazgató által írásban meghatalmazott közalkalmazottak. Elnöke az intézet orvosigazgatója, titkára a vezető főgyógyszerész. A Bizottság negyedévenként tart ülést, összehívásáról a Bizottság el-

36

nöke,

a

titkár

útján,

az

ülést

megelőző

legalább

3

munkanappal

előbb gondoskodik írásban. Feladatai: javaslatot dolgoz ki a hatékony, biztonságos, és gazdaságos gyógyszerterápiás elvek érvényesítésére, szakmai és gazdasági szempontból elemzi és értékeli az intézet gyógyszerfelhasználását, gyógyszerbeszerzését, és javaslatot tesz az esetleges hiányosságok kiküszöbölésére, és az indokolatlannak minősített beszerzések és felhasználások csökkentésére, véleményezi az új gyógyszerterápiás eljárások intézeten belüli bevezetését és szakszerűségét, valamint meghatározza az új gyógyszerterápiás eljárások gyógyszerszükségletét, az új gyógyszerek forgalomba hozatalára is figyelemmel javaslatot tesz az intézet gyógyszerkészletének összetételére, ellenőrzi az intézet gyógyszerellátással kapcsolatos minőségbiztosítással kapcsolatos feladatait, a szolgáltatások minőségét, és az esetleges hiányosságok esetén javaslatot tesz azok megszüntetésére. 

Tudományos Bizottság Szakmai tudományos szerveződésként végzi tevékenységét. Tagjai a főigazgató által írásban meghatalmazott közalkalmazottak. A bizottság évente két alkalommal Tudományos Bizottsági ülést, valamint minden hónapban egy alkalommal Tudományos ülést tart. A bizottság működési rendjét a Működési Szabályzata tartalmazza. Feladatai: tudományos üléseket szervez, kiadványokat szerkeszt, megszervezi és irányítja az összkórházi üléseket, melynek programját a Tudományos Bizottság titkára állítja össze, a testület hagyja jóvá, klinikopathológiai konferenciát szervez, figyelemmel kíséri és felméri a kórházban folyó tudományos munkát, annak ösztönzésére díjazott pályázatot vagy pályázatokat hirdet, figyelemmel kíséri a hazai és külföldi tudományos rendezvényeket és javaslatot tesz azokon való részvételre,

37

szakmai tanácsadója a kórházi könyvtárosnak, A főigazgató felkérésére: - konkrét esetben szakmai véleményt ad, - az éves működéséről a főorvosi karnak évente egyszer beszámol, - tájékoztatót ad ki minden év január 31-ig a kongresszusi részvételek támogatásáról, - minden év január 31-ig kiírja a másodorvosi pályázatot, majd elbírálja azt - részt vesz a nővéri pályázatok elbírálásában, - támogatja a szakvizsga jelölteket az első szakvizsga megszerzéséig, - további szakvizsgák megszerzéséhez a lehetőségekhez mérten nyújt támogatást, - elbírálja a kongresszusi kérelmeket, - legalább évente kétszer háziorvosi pontszerző továbbképzést szervez. Tevékenységéről éves szinten indokolt beszámolót készít a főigazgató részére, mely beszámolót legkésőbb a naptári évet követő január hónap 15. napjáig köteles eljuttatni a főigazgatónak. 

Higiéniai és Infektológiai Bizottság Szakmai tudományos szerveződésként végzi tevékenységét. Tagjai a főigazgató által írásban

meghatalmazott

személyek.

A

bizottság

3

havonta

ülésezik.

Feladatai: a gyógyszertár beszámol az antibiotikum fogyasztásról, az egyedi antibiotikum rendelő lapok összesítéséről, a mikrobiológus beszámol a mintavételek alakulásáról, illetve félévente az antibiotikum

rezisztencia

alakulásáról,

valamint

az

esetleges

nosocomiális

epidemiákról, a higiénikus beszámol a nosocomiális infekciók számának alakulásáról, az infektológus beszámol a konzultációk során észlelt esetleges problémákról, illetve a kórlap értékelések eredményéről, a beszámolókból nyert információk alapján értékeli és meghatározza a további teendőket, ezen belül a már meglévő protokollok esetleges felülvizsgálata, illetve újabb készítése, az egyes osztályok munkájára vonatkozó adatok megbeszélése az illetékes osztály munkatársaival, 38

továbbképző osztályos konzultációk megbeszélése, szükség esetén újabb adminisztrációs lépések bevezetése, a meglévő rendszer értékelése és továbbfejlesztése. 

Lakásépítési Kölcsön Bíráló Bizottság A bizottság a vonatkozó szabályzata alapján elbírálja a dolgozók lakásépítéshez, vásárláshoz, bővítéshez, komfortosításhoz, korszerűsítéshez benyújtott kölcsönkérelmét. A bizottság tagjait a főigazgató jelöli ki. A bizottság évenként kétszer (február, szeptember) ülésezik.



Kórházi Etikai Bizottság A bizottság jogszabály alapján kötelezően működtetendő szervezet, melynek tagjai a főigazgató által írásban meghatalmazott személyek. A bizottság szükség szerint ülésezik és tevékenységét a működési szabályzatában foglaltak szerint végzi. Feladatai: állást foglal az Intézeten belül felmerülő etikai ügyekben, jóváhagyja az emberen végzett orvostudományi kutatásokat – gyógyszervizsgálatokat is – valamint az új kezelési, különleges eljárásokat, közreműködik a betegjogok érvényesítésében, jóváhagyását adja a szerv- és szövetátültetés egészségügyi törvényben szabályozott kivételes eseteiben.

Általános szabályként, a bizottságok személyi összetételét főigazgatói intézkedés határozza meg. A bizottságok az általuk készített működési rend szerint tevékenykednek, a bizottságok üléseit az elnök hívja össze. Résztvevői a bizottság elnöke, a bizottság tagjai, valamint a bizottság elnöke által tanácskozási joggal meghívott Intézeti vezetők, vagy szükség szerint egyéb Intézeti közalkalmazottak, továbbá a napirendi téma szerinti egyéb illetékes személy.  Intézményi Várólista Bizottság Külön szabályzat alapján, a vonatkozó hatályos jogszabályok figyelembe vételével kerül kialakításra és végzi tevékenységét. Az intézményi Várólista Bizottság, valamint az intézményi várólista és betegfogadási lista szakmai- és jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő vezetésének irányítását és felügyeletét, az intézmény orvosigazgatója látja el. 39

Intézményi Várólista Bizottság feladata – az intézményi várólista vezetése és felügyelete mellett - a betegellátás sorrendjét meghatározó szakmai jegyzék kidolgozása arra vonatkozóan, hogy mely műtétek, eszközök, diagnosztikai vizsgálatok, valamint terápiák, illetve egyéb orvosi beavatkozások és vizsgálatok tekintetében indokolt az intézményi várólisták kialakítása, a biztonságos és törvényi előírásoknak megfelelő betegellátás biztosítása mellett. Az intézményi várólisták (továbbiakban: várólista) kialakítására szakmai ágazatonként és beavatkozási típusok szerinti bontásban kerül sor. Intézményi várólista (továbbiakban: várólista): a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzék, amely - a központi várólista alapján igénybe vehető ellátások kivételével - az egészségügyi ellátások meghatározott sorrend szerinti elvégzése érdekében, továbbá tartós kapacitáshiány esetén kerül kialakításra. Intézményi várólistát a 287/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 5. számú mellékletében meghatározott ellátások, továbbá azon fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátások tekintetében kötelező vezetni beavatkozás csoportonként, ahol a biztosított ellátására tartós kapacitáshiány miatt nincs lehetőség. Az Ebtv. 20. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tartós kapacitáshiány akkor áll fenn, ha az egészségügyi szolgáltató a fekvőbeteg-szakellátást a beteg részére a jelentkezését követő 60 napon belül nem tudja biztosítani. Betegfogadási lista: Az Ebtv. 20. §-ának (1) bekezdése szerint, az egészségügyi szolgáltató betegfogadási listát köteles vezetni a járóbeteg-szakellátás keretében végzett ellátásokra. A betegfogadási listát szakrendelésenként kell vezetni. A várólisták vezetésére vonatkozó szabályok minden olyan egészségügyi ellátás során is alkalmazandók, amikor – tartós kapacitáshiány, illetőleg az ellátás természete miatt – az ellátásra jelentkezéskor nem lehet a beteget közvetlenül ellátásban részesíteni és a beteg a más egészségügyi szolgáltatónál felajánlott azonos ellátást nem tudja, vagy nem kívánja igénybe venni. A kialakított várólisták és betegfogadási listák betartását az érintett osztály vezető főorvosa köteles felügyelni. Ennek elmaradása, illetve a rendszer osztályon belüli hatékony működéséhez szükséges intézkedések megtételének elmulasztása esetén, teljes felelősséggel tartozik. Az intézményi várólista a beteg személyazonosító és az ellátás szempontjából lényeges egészségügyi adatait, a várólistára történő felkerülés indokait tartalmazza. Egészségügyi és sze-

40

mélyazonosító adatnak minősül minden, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. Törvény 3.§ a) és b) pontja szerint meghatározott adat. Az intézményi várólista az egészségügyi dokumentáció részét képezi azzal, hogy a betegnek az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez fűződő joga csak saját adatainak vonatkozásában gyakorolható. A Várólista Bizottság szavazati joggal rendelkező tagjai (szakmai ágazatonként különülnek el): a) az intézmény szakmai vezetőjeként az orvosigazgató b) az adott ellátást nyújtó szervezeti egység vezetője, valamint c) egy, az adott ellátás nyújtásában legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakorvos. (5) A Várólista Bizottság elnöke az orvosigazgató. A Várólista Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tartja. A Bizottság döntéseit nyílt szavazással szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Bizottság határozatképes ha az ülésén a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele jelen van. A Várólista Bizottság üléseit az elnök hívja össze. Köteles összehívni az elnök a Bizottság ülését abban az esetben, ha azt valamelyik szavazati joggal rendelkező tag, illetve a főigazgató, vagy a Szakmai Vezető Testület kéri, a kezdeményezést követő 10 munkanapon belül. A Várólista Bizottság szavazati joggal nem rendelkező tagjaként vesznek részt továbbá: - A Műtéti- és Diagnosztikai Tömb vezető főorvosa, orvosigazgató helyettes, - A Szakmai Vezető Testület elnöke - Controlling igazgató vagy osztályvezető - Diagnosztikai egységek (labor, röntgen) vezetői A Várólista Bizottság ülésein állandó meghívottként részt vehet: a főigazgató (és helyettesei), az orvosigazgató helyettesei, az ápolási igazgató (és helyettesei), a főgyógyszerész, intézményi jogász, osztályvezető főorvosok, valamint a Szakmai Vezető Testület tagjai. A szavazati joggal nem rendelkező tagok, valamint a meghívottak tanácskozási és véleménnyilvánítási jogkörrel vesznek részt a Várólista Bizottság ülésein.  Agyhalál Beálltát Megállapító Bizottság Jogszabály alapján, az agyhalál beálltának vizsgálata céljából, kötelezően létrehozott, 3 tagú, ad hoc jelleggel működő szervezet. Tagjai a főigazgató által erre a feladatra kijelölt, kellő gyakorlattal rendelkező és erre irányuló továbbképzésben részt vett szakorvosok.

41

Feladatai: az átültetés céljából, halottból történő szerv, illetve szövet eltávolítás engedélyezéséhez kapcsolódóan, az agyhalál tényének vizsgálata. A szerv és szövet halottból történő eltávolítása csak akkor kezdhető meg, ha a Bizottság tagjai – véleményüket egymástól függetlenül kialakítva – egybehangzóan megállapították az agyhalál beálltát. 4. Egyéb jogállású alkalmazottak belső ellenőr minőségirányítási vezető, oktatási és továbbképzési biztos, intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős biztonság- munka- és tűzvédelmi felelős Az e pontban felsorolt egyéb jogállású alkalmazottak feladat- és hatáskörét a főigazgató által jóváhagyott és aláírt névre szóló munkaköri leírás tartalmazza.

VII. fejezet Vezetői testületek 1.

Főorvosi Értekezlet A főigazgató által összehívott és vezetett értékelő, véleményező, tanácskozói fórum, mely évente, az adott tárgyévre kiadott munkatervben megjelölt időpontokban (naptári évenként legalább négy alkalommal) és feltüntetett napirendekkel tartja rendes üléseit, melynek keretében a napirendi pontok elsősorban: az intézet szervezeti egységei tevékenységének komplex értékelése, egyes betegségcsoportok ellátásának költséghatékonysági elemzése, a komplex értékelést követően az értékelés során meghatározott feladatok elvégzésének utóellenőrzése, az Intézet likviditási, pénzügyi, gazdálkodási, műszaki tevékenységének értékelése, minőségirányítás helyzete, adatvédelmi feladatok, adatvédelmi helyzet, betegpanaszok ügyintézése

42

az Intézet aktuális, ezen fórumot érintő egyéb kérdések, feladatok megvitatása. A főorvosi értekezlet napirendi témái közül a szervezeti egységek komplex értékelése, valamint az Intézet likviditási és gazdálkodási költségvetési tevékenysége az értekezletet időrendben követő Felügyelő Tanács napirendi pontját képezik. A főorvosi értekezlet szervezése az orvosigazgató feladat- és hatásköre. A főorvosi értekezleten valamennyi szervezeti egység vezetője és főorvosa köteles részt venni. 2.

Vezetői Értekezlet A főigazgató operatív feladatmegbeszélő, tanácsadó és ellenőrző munkaértekezlete, melyet a főigazgató hetenkénti gyakorisággal tart. Résztvevői: Főigazgató Gazdasági igazgató főigazgató helyettes(ek) orvosigazgató ápolási igazgató humánpolitikai igazgató finanszírozási- és controlling igazgató, intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős minőségügyi vezető, valamint az Intézet jogi képviseletét ellátó szakjogász, illetve a főigazgató által meghívottak.

VIII. fejezet Egyéb értekezletek 1

Orvosok, szakdolgozók és a gazdasági-műszaki ellátásban dolgozók éves összintézeti munkaértekezlete (továbbiakban: értekezlet) 1.1. A Főigazgató évente egy alkalommal beszámol az Intézet össztevékenységéről az Intézet dolgozóinak részvételével összehívott értekezleten. 1.2

Az értekezlet a Főigazgató beszámolója alapján megtárgyalja és véleményezi: 

az Intézet éves munkáját,

43



az Intézet minőségügyi helyzetét,



az Intézet etikai helyzetet,



az elkövetkező időszak feladatait,



a dolgozók javaslatait.

1.3. Az értekezletet a Főigazgató hívja össze és vezeti. 1.4. Az értekezletre meg kell hívni az Intézet valamennyi dolgozóját és a Budapest Főváros Közgyűlés illetékes bizottságának (Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság) elnökét. 1.5. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az Intézet irattárában kell megőrizni. 2.

Osztályértekezlet 2.1. Az osztályértekezlet az osztályvezetők (osztályvezető főorvosok) tanácsadó szerve. 2.2. Az osztályértekezlet megtárgyalja az osztály aktuális kérdéseit, működését és szakmai tevékenységét. 2.3

Az osztályvezető beszámolót tart a szakmai feladatokról, számonkéri azok végrehajtását, értékeli a munkafegyelmet, az etikai helyzetet, az elért eredményeket, ismerteti az elkövetkezendő feladatokat, és kijelöli az azok végrehajtásáért felelősöket, megtárgyalja az osztály munkarendjét.

2.4. Az értekezletet az osztályvezető szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal hívja össze. Az értekezletet az osztályvezető vezeti. 2.5. Az értekezletre meg kell hívni az osztály (részleg) valamennyi dolgozóját, a főigazgatót, valamint a szakmai irányítást ellátó igazgatót, betegellátó osztályok esetében az orvosigazgatót, a gazdasági igazgatót és az ápolási igazgatót is. 2.6. Az értekezletről az osztályvezető által erre kijelölt közalkalmazott emlékeztetőt készít, melynek egy példányát meg kell küldeni a Főigazgatónak, és az illetékes főigazgató-helyettes(ek)nek, az orvosigazgatónak, a gazdasági igazgatónak és az ápolási igazgatónak.

44

IX. fejezet Az Intézet vezetésének feladatai, hatás- és jogkörei 1.

Főigazgató Az Intézetet a főigazgató, mint egyszemélyi felelős vezető irányítja. A főigazgató kizárólagos hatáskörét a 43/2003. (VII. 29.) ESZCSM. rendelet 9. §. (2) bek. határozza meg. Feladatai 

Az Alapító Okiratban meghatározott egészségügyi alaptevékenység és egyéb kiegészítő tevékenység ellátásának biztosítása a mindenkori hatályos jogszabályok, a jelen szervezeti és működési szabályzat, valamint a minőségügyi rendszerben foglaltak szerint.



Az Intézet orvosszakmai, ápolási és gazdasági-műszaki tevékenységének az irányítása és koordinálása.



Az intézet magas színvonalú orvosszakmai tevékenységének biztosítása, ellenőrzése és fejlesztése, a minőségbiztosítási rendszer működtetése és fejlesztése, melynek keretében gondoskodik a 43/2003. (VII. 29.) ESZCSM rendelet 6/A. §. (1) bekezdése szerinti tartalmú, szakmai terv készítéséről is.



Az Intézet gazdálkodásának az irányítása, a költségvetési, fejlesztési-beruházási tervek elkészíttetése és jóváhagyása.



Az Intézet egészére vonatkozó gazdasági és pénzügyi intézkedés meghozatala.



Az Intézet tervezett létszámát és bérgazdálkodásának meghatározása.



Az orvosi, ápolási és gazdasági tevékenységeket átfogó humánpolitikai tevékenység koordinálása, irányítása.



Az Intézet informatikai tevékenységétének irányítása.



Elemzi és értékeli az Intézet globális ellátottsági és működési mutatóit, a működés hatékonyságát.



Gondoskodik az intézet működéséhez szükséges – jogszabály, hatóság által kötelezően előírt – illetve a helyileg indokolt belső szabályzatok elkészíttetéséről.



Koordinálja az Intézet és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közötti finanszírozási szerződés előkészítését, megköti a szerződést.

45



Gondoskodik az Intézet használatában lévő önkormányzati vagyon rendeltetésszerű használatáról.



Kapcsolatot tart az Intézet működési területén lévő lakosság képviselőivel, az önkormányzatokkal, tisztiorvosi szolgálattal, egészségbiztosítási pénztárral és érdekképviseleti szervekkel, sajtóval, egészségügyi szolgálatokkal.



Tájékozódik az ellátandó területen működő intézeten kívüli egészségügyi intézmények, szolgálatok tevékenységéről és kapcsolatot tart velük.



Tanulmányozza és értékeli a lakosság és a betegek véleményét az Intézet működéséről.



Felkutatja, kapcsolatot tart az Intézet hatékony működésének elősegítése érdekében anyagi támogatást nyújtó szponzorokkal.



Aktívan részt vesz a tulajdonos által létrehozott és működtetett Felügyelő Tanács munkájában.



Elkészítteti az Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatát, Házirendjét a munkáltatói oldal képviseletében megköti a Kollektív Szerződést.



Irányítja az Intézetben folyó controlling tevékenységet.



Felügyeli az Intézet bizottságainak tevékenységét, kijelöli azok elnökét és tagjait.



A munkáltató képviseletében kapcsolatot tart a közalkalmazottak érdekképviseleti szerveivel (EDDSZ, Közalkalmazotti Tanács, Magyar Orvosi Kamara).



Együttműködik az Intézet tanácsadó, véleményező testületeivel.



Kivizsgálja (kivizsgáltatja) az intézet tevékenysége elleni panaszt és megteszi a szükséges intézkedéseket.



Ellátja az Intézet képviseletét.



Képviseli az Intézeti érdekeket a tulajdonos önkormányzat testületei, bizottságai előtt.



Ellátja az intézet képviseletét az alapító-felügyeleti szervek, önkormányzatok, társszervek, társadalmi szervezetek és a média irányában.



Segíti az orvosok és szakdolgozók tudományos tevékenységét, a Tudományos Bizottság munkáját.



Az Intézet katasztrófa és polgárvédelmi tervének a kidolgozása és gondoskodás az érintett közalkalmazotti körben való megismertetéséről.



Együttműködik a Fővárosi Központi Egészségügyi Beszerző és Szervező Kft.-vel.

46



Gondoskodik a szakértőknek a Fővárosi Központi Egészségügyi Beszerző és Szervező Kft. által vezetett szakértői névjegyzékbe való jelöléséről, illetve a szakértők feladattal kapcsolatos tájékoztatásáról;



Személyesen, vagy az általa delegált – a kórház Szakmai Vezető Testületéhez tartozó – felsővezető útján részt vesz a Kórházi Konzultációs Fórum munkájában;

Felelőssége 

Felelős az Intézet Alapító Okiratban meghatározott tevékenységeinek a megvalósulásáért.



Felelős a feladatkörébe utalt feladatok végrehajtásáért.



Felelős az Intézet irányítása, vezetése kapcsán hozott utasításaiban, intézkedéseiben és szabályzataiban foglaltak megtartásáért és megtartatásáért.



Felelős az Intézet működtetésére vonatkozó hatályos jogszabályok megtartásáért, megtartatásáért, a törvényesség biztosításáért.

Hatás- és jogköre 

Ellátja, mint egyszemélyi felelős vezető a Ptk. és a hatályos pénzügyi jogszabályokban meghatározott képviseleti, kötelezettségvállalási jogkört.



A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti valamennyi munkáltatói jogot kizárólagos jogkörrel gyakorolja a főigazgató-helyettes(ek), orvosigazgató műtéti- és diagnosztikai tömbért felelős orvosigazgató-helyettes ápolási igazgató, humánpolitikai igazgató finanszírozási- és controlling igazgató az osztályvezető főorvosok, egyéb szervezeti egységek vezetői, a vezető főgyógyszerész, a vezető jogtanácsos, intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős a minőségirányítási vezető és a közvetlen irányítása alá tartozó egyéb jogállású közalkalmazottak tekintetében.

47

A vezető helyettesek munkaköri leírásának meghatározása. kinevezési, munkaszerződés módosítási, és munkaviszony megszüntetési és fegyelmi jogkört gyakorol (eltérő rendelkezés hiányában) az orvosok, a gyógyszerészek, egyéb egyetemi (főiskolai) végzettségű közalkalmazottak tekintetében. A gazdasági igazgató vonatkozásába, az alapvető munkáltatói jogok kivételével gyakorolja a mindennapi tevékenység ellátásával kapcsolatos munkáltatói jogokat 

Az Intézet képviseletében (kivéve a kötelezettségvállalást) egyszemélyi aláírási (kiadmányozási) joga van felügyeleti szervekhez, hatóságokhoz, stb. szervekhez küldött iratokon, munkáltatói jogköre gyakorlásával összefüggő iratokon, a kizárólagos jogkörében kiadott főigazgatói utasításon, főigazgatói intézkedésen, Intézeti szabályzaton. Kiadmányozási jogkörében a „Főigazgató” feliratú körbélyegzőt használja.



Ellenőrzési és beszámoltatási joga van az Intézet egész tevékenységét illetően.



Utasítási joggal rendelkezik, melynek végrehajtására egyedi ügyekben: utasítás (szóbeli, írásbeli, melynek formája: Főigazgatói utasítás), az Intézet egészét érintő ügyben: intézkedés (melynek formája: Főigazgatói intézkedés) kiadására jogosult.



A jóváhagyott költségvetési és felújítási, fejlesztési tervben foglaltakra vonatkozó utalványozás és kötelezettségvállalás (ezen hatáskör részben átruházható a gazdasági igazgatóra).



A jóváhagyott költségvetési, felújítási, beruházási tervben nem szereplő 2 millió forint összeghatárt meghaladó kötelezettségvállalás.



Az igazgatóság munkáját közvetlenül segítő szervezeti egység dolgozóinak utasítást ad az orvosi vonatkozású ügyekben.



Egyszemélyi aláírási (kiadmányozási) jogköre van a felügyeleti szervekhez, a felettes hatóságokhoz küldött iratokon, a főigazgatói utasítás, a főigazgatói intézkedés,

48

a szabályzat, valamint az ellátást érintő belső utasítást tartalmazó „Feljegyzés” irat tekintetében. 

Jóváhagyja - jogszabály vagy a jelen SZMSZ eltérő rendelkezésének hiányában az intézeti utasításokat, szabályzatokat.



Koordinálja a főigazgató-helyettesek és az igazgatók munkáját.



Összehívja és vezeti a testületi üléseket.



Részt vesz a Felügyelő Tanács ülésén, valamint tanácskozási joggal a Szakmai Vezető Testület ülésén.

Helyettesítése: állandó helyettese az orvos-igazgató. Eseti jelleggel, írásbeli megbízás alapján – a megbízólevélben meghatározott terjedelemben - más vezetőt is megbízhat helyettesítésével. Jogi-, adminisztratív és adatszolgáltatási tárgykörben a főigazgató helyetteseként - a főigazgató, valamint az orvos-igazgató távollétében – az igazgatási főigazgató-helyettes is eljárhat.

2.

Az Orvosigazgató Az orvosigazgató az Intézet járó- (ezen belül: szakrendelők, gondozók, szakambulanciák) és fekvőbeteg ellátása orvosszakmai tevékenységével összefüggő területek vonatkozásában látja el a hatáskörébe utalt feladatokat. Feladatok: A 43/2003. (VII. 29.) ESZCSM. rendelet 10. §. (2) bekezdésében foglaltak alapján feladatkörébe tartozik - a főigazgató közvetlen irányítása mellett - az intézetben nyújtott orvosszakmai és intézeti gyógyszerészi tevékenység felügyelete, szervezése és a tevékenységek összehangolása, ennek keretében különösen:

- az egészségügyi dokumentáció vezetése szabályszerűségének biztosítása és felügyelete, - a beosztásnak megfelelő munkarend, valamint az „ügyeleti” tevékenység biztosítása és felügyelete, - a betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése, - a betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés, - a betegjogi képviselővel való kapcsolattartás, - az egészségügyi hatósági rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése, - a házirend rendelkezései végrehajtásának ellenőrzése,

49

- az intézet higiénés rendjének biztosítása és felügyelete, - az intézetben nyújtott egészségügyi szolgáltatások folyamatos minőség-ellenőrzése, - az intézetben orvosi, gyógyszerészi munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók továbbképzésének biztosítása és felügyelete, valamint az alábbiakban meghatározott további feladatok: 

Az intézet magas színvonalú orvosszakmai tevékenységének biztosítása, ellenőrzése és fejlesztése.



Szervezi, irányítja és ellenőrzi a fekvőbeteg ellátást nyújtó terápiás osztályok, részlegek működését, együttműködését, az ezekhez kapcsolódó működési szabályzatok (pl. konzíliumok adásának működési rendje, stb.) kiadását.



Elkészíti az osztályvezető főorvosok munkaköri leírását.



Az orvos-szakmai tevékenység mutatóinak figyelemmel kísérése, feldolgozása és értékelése, az orvos-szakmai tevékenység és a finanszírozási mutatók hatékonyságának elemzése.



Az orvos-szakmai tevékenység ellenőrzése és felügyelete, fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezése, illetve fegyelmi jogkör gyakorolása (eltérő rendelkezés hiányában) a nem vezető beosztású orvos-közalkalmazottak tekintetében



Az Intézet orvosi, készenléti rendszerének megszervezése és felügyelete.



Az Intézetben folyó orvosi tudományos munka feltételrendszere, megteremtésének elősegítése.



Az Intézet ellátási területén élő lakosság megbetegedési viszonyainak tanulmányozása, és az erre vonatkozó statisztikai adatok, egyéb információk feldolgozása és értékelése.



Az orvosi tevékenységre vonatkozó szakmai irányelvek érvényesülésének a figyelemmel kísérése, orvosszakmai témakörökben a MOK illetékes szerveivel való rendszeres kapcsolattartás.



Megadja az orvosszakmai irányelveket a beruházási, felújítási tervekhez és az éves költségvetéshez.



Az Intézet finanszírozási szerződéseinek előkészítésében való részvétel.



Az Intézetben folyó kontrolling tevékenységben való részvétel.



Az orvosi egészségügyi tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások végrehajtásáról való gondoskodás.

50



A kórházi információs és dokumentációs rendszer által feldolgozott adatok elemzésében, ellenőrzésében való részvétel az orvosszakmai vonatkozásban.



Az egészségügyi dokumentáció szakszerűségének, pontosságának ellenőrzése.



Orvosszakmai tevékenység képviseletében részvétel a költségvetési, beruházási, felújítási tervek elkészítésében.



A Szervezeti és Működési Szabályzat és egyéb intézeti szabályzatok orvosszakmai vonatkozású részeinek elkészítése.



Az Intézetben folyó orvos-biológiai kutatások és kísérletek, gyógyszerkipróbálások felügyelete.



Az Intézet által ellátott személyek megbetegedési és halálozásai adatainak tanulmányozása és az erre vonatkozó statisztikai és egyéb információk értékelése.



Közreműködik az orvoslás és ápolás helyes munkamegosztásának kialakításában.



A folyamatos betegellátás biztosítása érdekében lefolytatott egyeztetések útján együttműködik a műtő és diagnosztikai tömb vezető főorvosi feladatát ellátó orvosigazgató-helyettessel, valamint az ápolási igazgatóval és a főgyógyszerésszel



Ellátja az intézményi Várólista Bizottság elnöki feladatait, valamint vezeti, illetve szervezi az intézményi várólistákat és betegfogadási listákat, illetve azok határidőben történő jelentését.



Segíti az orvosok tudományos tevékenységét, a Tudományos Bizottság munkáját, figyelemmel követi az orvosok kötelező továbbképzését.



Szervezi a főorvosi értekezleteket, valamint a jogszabály által hatáskörébe utalt felügyeleti szervek üléseit;

Járóbeteg ellátás területén különösen az alábbi feladatokat látja el 

 

Gondoskodik a járóbeteg szakellátás zavartalan működéséről, a lehetőségekhez képest elősegíti a magasszintű betegellátást és az ehhez szükséges tárgyi feltételek megteremtését. A szakambulanciai ellátás irányítása és ellenőrzése. A keresőképesség elbírálásával kapcsolatos hatályos jogszabályokban meghatározott feladatok ellátása.

51

       

Végzi a betegellátással kapcsolatos panaszok és közérdekű bejelentések kivizsgálását és a szükséges intézkedéseket megteszi. Megköveteli a betegekkel való előzékeny, udvarias bánásmódot. Állandó kapcsolatot tart fenn az osztályok dolgozóival. A problémákat vagy saját hatáskörben megoldja, vagy főigazgatói intézkedést kezdeményez. Gondoskodik az előírt hygiénés munka-baleset és tűzvédelmi előírások betartásáról. Felügyeli az egészségügyi dokumentációk pontos időben történő elvégzését. Felügyeli a bizonylati fegyelem betartását. Felügyeli az anyag – gyógyszer – kötszer rendeléseket, különös tekintettel a biztonságos betegellátáshoz szükséges mennyiségek megtartására. A járóbeteg ellátás keretében is rendszeresen orvos értekezleteket tart, amely egyben szakmai továbbképző fórum is.

Felelőssége 

A hatáskörébe utalt feladatok ellátásáért.



Az általa hozott intézkedésekért, belső utasításokért.



A szükséges orvosi vonatkozású intézkedések időben történő megtételéért, a belső szabályozási munka koordinálásáért.



Az osztályvezető főorvosok ellenőrzéséért, valamint az osztályvezető főorvosok által az orvosok ellenőrzésének elvégzéséért, valamint a talált hiányosságok megszüntetéséért, a mulasztók felelősségre vonásának kezdeményezéséért.



A feladatkörébe tartozó területeken a minőségbiztosítási rendszer működéséért.



A gyógyító-megelőző betegellátó munka eredményes elvégzéséért.



Az éves munkaterv és költségvetés maradéktalan végrehajtásáért, illetve végrehajtatásáért.



Az egészségügyi ellátás mindenkor hatályos és szakmai vonatkozású jogszabályainak betartásáért, illetve betartatásáért.



A megtett intézkedéseiért, illetve a szükséges intézkedések megtételének elmulasztásáért.



A folyamatos betegellátás biztosítása érdekében szükséges egyeztetések lefolytatásáért és végrehajtásáért

Hatás- és jogköre 

A Ptk-ban meghatározott képviseleti jogkör ellátása: - a főigazgató távollétében a főigazgató általános helyetteseként jár el; 52



Beszámolási kötelezettsége van a főigazgató részére a képviseleti jogkör ellátása körében tett intézkedései vonatkozásában.



Aláírási és utasítási jogköre van a feladatkörébe utalt kérdésekben.



Ellenőrzési és beszámoltatási joga van az Intézet egész területén orvosszakmai vonatkozásban.



Eljár a főigazgató által egyedi megbízással hatáskörébe utalt kérdésekben a főigazgató képviseletében.



Gyakorolja a rendelkezési jogkört orvosi-gyógyszerészi vonatkozásban.



Munkáltatói jogkört gyakorol a kinevezési, munkaszerződés módosítási és munkaviszony megszüntetési jogkör kivételével az intézményben foglalkoztatott az orvosok (I. munkaköri csoport), az egyéb felsőfokú végzettségű dolgozók (II. munkaköri csoport) tekintetében.

 javaslattételi joga van fegyelmi és kártérítési eljárás indításának kezdeményezésére a fenti pontban felsoroltan vonatkozásában.  részt vesz a tulajdonosi Felügyelő Tanács ülésein, valamint az intézet jelen szabályzat VI. és VII. fejezete szerinti valamennyi tanács, értekezlet munkájában. A Kórházi Felügyelő Tanács üléseit a jogszabályi előírásoknak megfelelően szervezi és képviseli az Intézet főigazgatóját.  tagja az intézet Szakmai Vezető Testületének. Helyettesítése: - állandó helyettese a műtéti- és diagnosztikai tömb vezető főorvosa, orvosigazgatóhelyettes - a főigazgató írásbeli jóváhagyása mellett, további helyetteseket bízhat meg különösen az alábbi területek felügyelete és közvetlen irányítási feladatainak ellátása érdekében: = külső telephelyeken működő szakrendelők felügyelete és irányítása (legfeljebb 2 fő) = orvosok oktatása, továbbképzésének szervezése, irányítása, nosocomialis fertőzések ellenőrzése, a minőségi fekvőbetegellátás, az egészségügyi dokumentáció, a szervezeti egységek által működtetett várólisták-és betegfogadási listák folyamatos ellenőrzése és irányítása A helyettesek a kinevezésük szerinti munkaköri feladatok teljes-körű ellátása mellett kötelesek a megbízás szerinti helyettesi feladataikat ellátni.

53

3.

Műtő

és

diagnosztikai

tömb

vezető

főorvosi

feladatát

ellátó

orvosigazgató-helyettes A műtő és diagnosztikai tömb tevékenysége vonatkozásában látja el a hatáskörébe utalt feladatokat, melyek az alábbiak: 

Gondoskodik a betegellátás és a műtők zavartalan működéséről, elősegíti a lehetőségekhez képest a magas szintű betegellátást, elősegíti a tárgyi feltételek megteremtését.



Végzi a betegellátással kapcsolatos panaszok és közérdekű bejelentések kivizsgálását és a szükséges intézkedéseket, megteszi.



Megköveteli a betegekkel való előzékeny, udvarias bánásmódot.



Állandó kapcsolatot tart fenn az osztály dolgozóival. A problémákat vagy saját hatáskörben megoldja, vagy orvosigazgatói, illetve főigazgatói intézkedést kezdeményez.



Gondoskodik, az előírt higiénés munka-baleset és tűzvédelmi előírások betartásáról.



Felügyeli az egészségügyi dokumentációk pontos, időben történő elvégzését.



Felügyeli a központi műtők keretében végzett műtétek vonatkozásában, a jogszabály által kötelezően előírt és intézményi várólisták betartását. Kizárólag olyan műtétek kerülhetnek elvégzésre a központi műtőkben (megfelelően dokumentált sürgősségi eseteket kivéve), amelyek a várólistán szerepelnek.



Felügyeli a bizonylati fegyelem betartását.



Felügyeli az anyag, kötszer, gyógyszerrendeléseket, különös tekintettel a biztonságos betegellátáshoz szükséges mennyiségek megtartására.



Részt vesz a heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleten, illetve a háromhavonta tartott felsővezetői értekezleten.



Rendszeresen /3 havonta/ orvos értekezletet tart, amely egyben szakmai továbbképző fórum is.



Köteles megtartani és megtartatni a főigazgató által kiadott rendelkezéseket.



Köteles negyedévente a felsővezetői értekezleten beszámolni a Műtő és diagnosztikai tömb munkájáról.



A folyamatos betegellátás biztosítása érdekében lefolytatott egyeztetések útján együttműködik az orvosigazgatóval, valamint az ápolási igazgatóval



Köteles minden évben, írásban részletes beszámolót készíteni a Műtő és diagnosztikai tömb előző évi működéséről.

54

Felelősséggel tartozik: 

A munkarend és a munkafegyelem megtartásáért és megtartatásáért.



A hatályos jogszabályokon és az Intézet belső szabályaiban foglaltak, az SZMSZ szerint kiadott utasítások és intézkedések megtartásáért.



A várólistáknak a központi műtők vonatkozásában történő betartásáért és betartatásáért



Az elmulasztott intézkedésekért.

Hatás és jogköre: 

Átruházott jogkörben gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, amelyeket a főigazgató az SZMSZ szerint nem tartott meg saját hatáskörében, illetve nem tartozik az orvos-igazgató hatáskörébe.



Az orvos-igazgató általános helyetteseként jár el



Fegyelmi eljárást kezdeményezhet.



Elősegíti és biztosítja az orvos-egészségügyi vonatkozó jogszabályok végrehajtását.



Részt vesz a tulajdonosi Felügyelő Tanács ülésein, valamint az Intézet SZMSZ VI. és VII. fejezetei szerinti valamennyi tanács értekezlet munkájában.

4. Igazgatási főigazgató-helyettes Az intézmény igazgatási-, jogi-, adminisztratív és adatvédelmi tevékenysége vonatkozásában látja el a hatáskörébe utalt vezetői feladatokat és e minőségében ellátja az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős tevékenységet. Feladatai: 

Koordinálja az egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályok figyelését, ismertetését, javaslatot tesz az ezekből fakadó feladatok végrehajtására;



Koordinálja az intézeti dokumentációs rendszerének karbantartását, alakítását, ellenőrzését;



Mint az intézet adatvédelmi és betegjogi felelőse irányítja a betegellátással kapcsolatos panaszok, hatósági megkeresések, közérdekű bejelentések és adatszolgáltatás iráni kérelmek kivizsgálását, azok megoldására javaslatot tesz, intézményi szinten felügyeli és koordinálja az egyes szervezeti egységek keretében megbízott adat- és betegvédelmi felelősök tevékenységét;

55



Felügyeli és elősegíti az igazgatóság igazgatási-jogi-adminisztratív, valamint kommunikációs tevékenységének lebonyolítását;



Az orvos-igazgató orvos-szakmai, továbbá a gazdasági igazgató gazdasági, valamint a humánpolitikai igazgató humánerőforrás-gazdálkodás és a finanszírozásiés controlling igazgató finanszírozási vonatkozású előkészítő munkája és közreműködésük mellett, szervezi a Tulajdonosi Felügyelő Tanács üléseit;



Gondoskodik a Tulajdonosi Felügyelő Tanács ülései anyagának és hitelesített jegyzőkönyveinek elkészítéséről;



Intézkedik a főigazgató által kiadásra kerülő körlevelek, intézkedések, utasítások és beszámolók elkészítése, illetve határidőben történő kibocsátása érdekében, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtásának hatékonyságát;



Ellenőrzi és irányítja az Igazgatási és Jogi Osztály, ezen belül a Jogi csoport, a Biztonság- és Vagyonvédelmi csoport, tűz- és munkavédelem, az Igazgatósági Titkárság, a Központi Iktató és Irattár, valamint az intézeti Könyvtár munkáját, továbbá az intézmény tevékenységi köréből és működési rendjéből adódó biztonságvédelmi feladatok jogszerű végrehajtását;



Kapcsolatot tart a Szakmai Vezető Testületekkel;



Irányítja és koordinálja a Fővárosi Önkormányzat, a minisztériumok, egyéb hatóságok és ellenőrzési szervek megkeresései, felhívásai, meghirdetett pályázatai kapcsán elvégzendő feladatok teljesítését.



A főigazgató és az orvosigazgató távollétében, képviseli az intézetet az intézet ellen indított hatósági eljárásokban;

Felelős: 

a hatáskörébe utalt feladatok ellátásért;



az általa hozott intézkedések és belső utasítások jogszerűségéért;



a hatáskörébe utalt feladatok tekintetében a minőségbiztosítási rendszer működéséért;



az elmulasztott intézkedésekért;

Hatás- és jogköre: 

Felügyeli az Igazgatási és Jogi Osztály, ezen belül a Jogi Csoport, a Központi Iktató és Irattár és az Orvosi Könyvár keretében foglalkoztatott munkavállalók, valamint a Biz-

56

tonsági- és Vagyonvédelmi csoportvezető, tűz- és munkavédelmi felelős, illetve az Intézeti Fotós tevékenységét; 

Jogosult mindazon munkáltatói jogkörök gyakorlására az általa felügyelt munkavállalók tekintetében, melyek nem tartoznak az intézmény SZMSZ-e szerint a főigazgató kizárólagos munkáltatói jogkörébe;



Fegyelmi jogkör gyakorlása, a felügyelete alá tartozó munkavállalók tekintetében. A főigazgató hatáskörébe vont közalkalmazottak vonatkozásában, fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezésére jogosult.

Részt vesz a Tulajdonosi Felügyelő Tanács ülésein, valamint az intézet SZMSZ-e szerint főigazgatói részvétellel működő valamennyi tanács, értekezlet munkájában. Tanácskozási joggal részt vesz a Szakmai Vezető Testület ülésén.

5. Ápolási igazgató Az ápolási igazgató feladatkörébe tartozik - a főigazgató közvetlen irányítása mellett az Intézet által nyújtott ápolási tevékenység felügyelete és a tevékenységek összehangolása, ennek keretében különösen: A kórházi ápolási dokumentáció szabályszerű vezetésének, a dokumentáció szakmai tartalmának felügyelete, A betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése, A betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés, A betegjogi képviselővel való kapcsolattartás, A közintézmény higiénés rendjének folyamatos figyelemmel kísérése, A házirendbe foglalt rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése, Az intézetben ápolói és egyéb egészségügyi szakdolgozói munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók továbbképzésének biztosítása és felügyelete, valamint, Az alábbiakban felsorolt feladatok: -

Az Intézetben folyó betegápolási tevékenységek megszervezése, koordinálása, ellenőrzése.

-

Összehívja és vezeti az Főnővéri Értekezletet.

-

Koordinálja a betegellátó osztályok és a központi diagnosztikai és therápiás egységek, illetve a járóbetegellátó részlegek szakdolgozóinak munkáját.

57

-

Gondoskodik a hatályos jogszabályoknak, az Intézeti szabályzatoknak a szakdolgozókra vonatkozó előírásai végrehajtásáról, ellenőrzi ezek hatályosulását.

-

Az éves költségvetési, felújítási-beruházási tervek előkészítésében az ápolási tevékenységek képviseletében való részvétel.

-

Az ápolási területen foglalkoztatott szakdolgozókra és kisegítő személyzetre vonatkozó humánpolitikai tevékenységekben való részvétel.

-

Az osztályok főnővérei által végzett ápolásszervezési tevékenységek irányítása, ellenőrzése.

-

Az ápolási tevékenység területén folyó tudományos munka feltételrendszerének biztosítása.

-

Az Intézetben folyó egészségnevelési munkában való részvétel, a betegellátó osztályokon folyó egészségnevelési tevékenység ellenőrzése.

-

A szakdolgozók és ápolási személyzet szakmai munkájának rendszeres ellenőrzése és értékelése.

-

A betegápolási tevékenység vonatkozásában a minőségbiztosítási rendszer működtetéséből adódó követelmények és feladatok megvalósításának koordinálása.

-

Az Intézet szakdolgozóinak ügyeleti-készenléti rendszerének a megszervezése, felügyelete.

-

A Szervezeti és Működési Szabályzat és egyéb intézeti szabályzat ápolási területet érintő részeinek elkészítése.

-

A főigazgató eseti megbízása alapján az Intézet képviselete.

-

Részt vesz a munkavédelmi szemléken és rögzíti az egészségügyi szakdolgozókat érintő hiányosságokat, elősegíti azok kiküszöbölését.

-

Köteles megtartani és megtartatni a főigazgató által kiadott rendelkezéseket.

-

A folyamatos betegellátás biztosítása érdekében lefolytatott egyeztetések útján együttműködik az orvosigazgatóval, valamint a műtéti- és diagnosztikai tömbért felelős főigazgató helyettessel

Felelős: Az általa kiadott utasításokért és intézkedésekért. A hatáskörébe utalt feladatok ellátásáért. A munkáltatói intézkedései szakszerűségéért. Az Intézetben folyó ápolási tevékenységekre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályokban és az Intézet belső szabályzataiban foglaltak megtartásáért. 58

Az elmulasztott intézkedésekért. Hatás- és jogköre Az Intézet ápolási tevékenysége vonatkozásában ellenőrzési és beszámoltatási joga van. Munkáltatói jogkört gyakorol a szakdolgozók és az ápolási területen dolgozó kisegítő személyzet tekintetében, figyelemmel a jelen szabályzatban a főigazgató által kizárólagos munkáltatói jogkörben fenntartott munkáltatói jogokra. A főigazgató hatáskörébe vont közalkalmazottak kivételével a fegyelmi és kártérítési jogkör gyakorlása az irányítása alá tartozó szervezeti egységek dolgozói tekintetében, a főigazgató hatáskörébe vont közalkalmazottak vonatkozásában pedig a fegyelmi és kártérítési felelősségre vonás kezdeményezése, Ápolási szakmai kérdésekben a képviseleti jogkör gyakorlása a főigazgató utólagos tájékoztatása mellett.  Részt vesz a tulajdonosi Felügyelő Tanács ülésein, valamint az Intézet jelen szabályzata VI. és VII. fejezetei szerinti valamennyi tanács, értekezlet munkájában. Tagja az intézet Szakmai Vezető Testületének.

6.

Gazdasági igazgató A gazdasági igazgató felett az alapvető munkáltatói jogokat a főpolgármester, a mindennapi tevékenység ellátásával kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. A gazdasági igazgató feladatkörébe tartozik - a főigazgató közvetlen irányítása mellett - az intézet működésével összefüggő gazdasági, pénzügyi, műszaki és üzemeltetési (gondnoksági) feladatok, valamint a mindezekkel összefüggésben felmerülő adminisztratív feladatok irányítása az alábbiak szerint:  Irányítja, szervezi és ellenőrzi az Intézet gazdálkodását, műszaki, üzemviteli. informatikai, valamint szállítási tevékenységét.  Közvetlenül irányítja és ellenőrzi az ezen tevékenységeket végző szervezeti egységek munkáját.  Intézkedéseket hoz a jelen szabályzat és az Intézet egyéb belső szabályzataiban foglaltak alapján a hatás és jogkörébe utalt jogkörökben.

59

 Munkáltatói jogkört gyakorol a gazdasági-műszaki-informatikai ellátás területén, figyelemmel a jelen szabályzatban a főigazgató által kizárólagosan fenntartott munkáltatói jogokra is.  Gondoskodik a gazdasági-pénzügyi-műszaki-informatikai, valamint szállítási területek működéséhez szükséges valamennyi szabályzat elkészítéséről az abban meghatározott feladatok végrehajtásáról.  Gondoskodik az Intézet gazdálkodási, pénzügyi feladataira vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok, előírások érvényesüléséről és ellenőrzi végrehajtásukat.  A jogszabályok, valamint a tervezésre vonatkozó előírások figyelembevételével gondoskodik az Intézet költségvetésének elkészítéséről.  Elkészítteti és jóváhagyja az Intézet könyvviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási és bizonylati rendjét. Megszervezi az Intézet vagyonvédelmi rendszerét.  Gondoskodik a távlati fejlesztési-, beruházási-, költségvetés- és egyéb tervek elkészítéséről és ellenőrzi azok teljesítését.  Folyamatosan elemzi és értékeli a gazdálkodási eredmények hatékonyságát az ésszerű takarékos gazdálkodás érvényre jutása és juttatása érdekében.  Iránymutatást ad a gyógyító egységek gazdasági, pénzügyi munkájához és ellenőrzi az előírások betartását.  Végrehajtja a gazdasági-műszaki-informatikai ellátás szervezeti egységei között a közalkalmazottak ésszerű létszám átcsoportosítását és gondoskodik a tervszerű munkaerő-gazdálkodásról. Figyelemmel kíséri, feldolgozza és értékeli: az Intézet ellátottsági és működési mutatóit, a gazdálkodás működésének hatékonyságát. Javaslatot tesz a főigazgató részére a gazdasági-műszaki-informatikai ellátás dolgozóinak továbbképzésére. Ellátja gazdasági jellegű kérdésekben az Intézet képviseletét, e körben aláírási és kiadmányozási jogköre van. a jóváhagyott költségvetési, fejlesztési és felújítási terv teljes körére vonatkozóan a kötelezettségvállalást és az utalványozást, a gazdasági-műszaki ellátás szervezetét érintően rendelkezési jogkör gyakorlását,

60

Összehívja és vezeti a gazdasági-műszaki értekezletet.  Kapcsolatot tart: az ÁNTSZ illetékes szerveivel, a kerületi önkormányzatok Egészségügyi szolgálatainak gazdasági műszaki egységeivel, a társintézetek gazdasági igazgatóival, gazdasági kérdésekben a társadalmi szervezetekkel. 

Feladata az intézet keretében a közbeszerzési tevékenység irányítása és összefogása.

Felelős:  az Intézet gazdálkodására vonatkozó hatályos jogszabályok betartásáért és betartatásáért,  az Intézet gazdálkodását érintően hozott intézkedéseiért, belső utasításaiért,  a vezetői ellenőrzés elvégzéséért és elvégeztetéséért, az észlelt hiányosságok megszüntetéséért és a felelősségre vonás kezdeményezéséért,  a főigazgató által a gazdasági igazgató hatáskörébe utalt feladatok végrehajtásáért,  a gazdasági, műszaki, informatikai ellátás valamennyi szervezeti egységének munkájáért, intézkedéseiért,  a munkáltatói intézkedések szakszerűségéért,  a költségvetésben rögzítettek végrehajtásáért,  az elmulasztott intézkedésekért. Hatás- és jogköre  az Intézet gazdálkodásának irányítása érdekében egyedi gazdasági igazgatói utasítás kiadása,  közvetlen utasítási joga van az irányítása alá tartozó dolgozók vonatkozásában, A főigazgató hatáskörébe vont közalkalmazottak kivételével a fegyelmi és kártérítési jogkör gyakorlása az irányítása alá tartozó szervezeti egységek dolgozói tekintetében, a főigazgató hatáskörébe vont közalkalmazottak vonatkozásában pedig a fegyelmi és kártérítési felelősségre vonás kezdeményezése,  ellenőrzi és beszámoltatja az irányítása alá tartozó gazdasági-műszaki-informatikai ellátás dolgozóit,

61

 részt vesz a tulajdonosi Felügyelő Tanács ülésein, valamint az Intézet jelen szabályzata VI. és VII. fejezetei szerinti valamennyi tanács, értekezlet munkájában. Tanácskozási joggal részt vesz a Szakmai Vezető Testület ülésén.

7. Humánpolitikai Igazgató A Humánpolitikai Igazgató feladatkörébe tartozik kiemelten – a főigazgató közvetlen felügyelete és irányítása mellett – az intézetben végzett munkaerő-gazdálkodás és bérszámfejtés, valamint oktatási feladatok irányítása és szervezése, ennek keretében különösen: Általános feladatként -

az intézet munkaerő-gazdálkodási, humánpolitikai, bérgazdálkodási, bérelszámolási és szociálpolitikai teendőinek megszervezése, végrehajtása, ellenőrzése,

-

az intézet munkaerő- és bérgazdálkodási, szociális, humánpolitikai és bérelszámolási feladataira vonatkozó jogszabályok, az előírások, szabályzatok érvényesítése,

-

az intézet fejlesztési stratégiában való részvétel, a Humánpolitikai stratégiai terv előkészítése,

-

féléves és éves költségvetés és beszámoló személyi juttatásokra, munkaerő helyzetre vonatkozó fejezeteinek elkészítése és elemzése, az előirányzatok időarányos betartásának folyamatos figyelemmel kisérése, előirányzat módosításának előkészítése,

-

költségvetés személyi juttatások fejezetének tervezése,

-

javaslataival, segédanyagokkal előkészíti a munkáltatói jogkörgyakorlók személyzeti, munkaügyi, szociális döntéseit

Irányítja a bérgazdálkodást: (eredeti előirányzat, módosított előirányzat, havi felhasználás és göngyölített időarányos felhasználás) - Személyi juttatások felhasználásának nyilvántartása szervezeti

egységenként,

- Adatszolgáltatások a bérfejlesztési tervek, javaslatok előkészítéséhez, - Feladataival összefüggő statisztikai jelentések, beszámolók elkészítése, - A munkaerő – gazdálkodás, az anyagi ösztönzés és érdekeltségi rendszerek éves koncepciójának összeállítása Irányítja a létszámgazdálkodást:

62

-

az intézet szervezett létszámának tervezése, nyilvántartása, betöltött létszám vezetése (szervezeti egység, munkaköri csoport bontásban),

-

üres álláshelyek nyilvántartása,

-

munkaerő – gazdálkodással kapcsolatos statisztikák, adatszolgáltatások

Irányítja a bérszámfejtés munkálatait: -

A bérszámfejtéshez szükséges havi jelentések (számítógépes rögzítése, az elszámolás érvényesítése, az illetmény számfejtése

-

Magán- és Önkéntes Nyugdíjpénztárak tagdíjainak, társadalmi szervezetek (MOK, Szakszervezet, Ápolási Egyesület) tagdíjainak az illetményt érintő bírósági és végrehajtói végzések, letiltások nyilvántartása, illetmény – számfejtési programba történő, érvényesítése illetményből

-

Illetményszámfejtése, titkosított elszámoló jegyzékek készítése és szervezeti egységhez juttatása aláíró listával,

-

Illetmény átutalásához az OTP felé floppy készítése,

-

Jegyzék készítése a lakásra utalandó – bankszámlával még nem rendelkezők esetén – illetményekről, az illetményből történő levonásokról a szükséges átutalások elkészítéséhez a Pénzügyi osztály felé,

-

Újonnan belépő magán – nyugdíjpénztári tagok jelentése,

-

Magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak részére a tagokról levont és a pénztárak felé átutalt dolgozói jegyzék és floppy készítése,

-

Hóközi kifizetések számfejtése (jubileumi jutalom, jutalom megbízási díjak, utazási költségtérítés, az illetmény számfejtésével kapcsolatos jogos reklamációk, szabadság miatti előre felvett bér)

-

Étkezési utalványok elszámolása,

-

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén a szükséges igazolások kiadása (közalkalmazotti igazolás, adó-adatlap, jövedelemigazolás, járulékkarton, igazolás a munkanélküli járadék megállapításához),

-

A jelenléti ívek alapján munkaidő nyilvántartás vezetése, rendkívüli munkaidőben végzett munka nyilvántartása,

-

A dolgozók illetményének elszámolásával kapcsolatos reklamációk ügyintézése,

-

Adóév zárásával kapcsolatos ügyintézés, szükséges bérigazolások elkészítése, a SZJA éves elszámolása,

-

A dolgozók lakossági folyószámla számának nyilvántartása

Irányítja a munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatos feladatokat: 63

-

A közalkalmazotti jogviszony létesítésével, a munkaerő foglalkoztatásával a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos munkaügyi feladatokat (kinevezés, megbízás, kinevezés módosítása, kirendelés, igazolatlan távollévők felszólítása, jogviszony megszüntetése stb.)

-

A foglalkoztatáshoz szükséges személyi adatok nyilvántartása, az adatokban bekövetkező változások regisztrálása, az adatok védelme

-

A dolgozók éves szabadságának megállapítása és a vezetők értesítése,

-

Csoportos létszámleépítés előkészítésével kapcsolatos feladatok (dolgozók előzetes tájékoztatása stb.)

Irányítja a társadalombiztosítási teendőket: -

A dolgozók családi pótlék, nevelési ellátások, egészségbiztosítási, baleseti ellátások iránt benyújtott igények elbírálását, megállapítását, elszámolását. Jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetését, a visszafizetett összegnek a társadalombiztosítás javára történő elszámolását. A foglalkoztatottak és passzív ellátásban részesülők ki és bejelentését.,

-

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a szükséges igazolások kiadását,

-

A dolgozók nyugdíjba vonulása előtti nyugdíj előkészítési feladatok ellátását a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság felé továbbítását felügyeli,

-

A dolgozók távolléteinek vezetése nyilvántartása.

Irányítja a humán és szociálpolitikai feladatokat, a rehabilitációs tevékenységgel kapcsolatos előkészítő munkálatokat: -

Hirdetésekkel, pályázati eljárásokkal kapcsolatos ügyintézés,

-

Tanulmányi szerződések megkötését, nyilvántartását,

-

Oktatásban, képzésben résztvevők nyilvántartását,

-

Képesítési követelmények alapján a beiskoláztatás tervezése, szervezése (éves oktatási terv készítése),

-

Önkéntes nyugdíjpénztári tagság ügyintézése,

-

Intézeti ünnepélyek előkészítése, lebonyolítása (kitüntetések, jutalmazás stb.)

-

MÁV kedvezmény igénybevételéhez szükséges feladatok ellátása,

-

Dolgozó halálával kapcsolatos ügyintézés,

-

Nyilvántartja a fizetési előleg kérelmeket

Információ szolgáltatási, egyeztetési, beszámolási kötelezettség keretében -

Munkabeszámoló – Főigazgató részére – évente

-

Költségvetés személyi juttatásokról – Pénzügyi osztály – félévente 64

-

Költségvetési beszámoló – Pénzügyi osztály – félévente

Speciális feladatát képezi az Intézet építési és lakásügyi bizottságának elnöki feladatainak ellátása Felelős: -

A feladatkörébe utalt feladatok végrehajtásáért,

-

Az intézet működésére vonatkozó hatályos jogszabályok, rendeletek és nemzeti szabványok betartásáért és betartatásáért, a törvényesség biztosításáért,

-

Az általa hozott (általa aláírt) intézkedések, belső utasítások jogszerűségéért és végrehajtásukért,

-

A munkafegyelem betartásáért és betartatásáért,

-

A használatára átvett cégbélyegző megőrzéséért, jogtalan felhasználásának megakadályozásáért,

-

Anyagi felelősséggel tartozik a hatályos munkajogi jogszabályok szerint,

-

Elévülési határidőn belül munkajogilag és a polgári jog szerint felelős az intézet eredményes működése érdekében a kinevezésében, munkaköri leírásában és a belső szabályzatokban részére előírt feladatok elvégzéséért, intézkedéseiért, utasításaiért, a nyilvántartások, adatszolgáltatások, jelentések tartalmi helyességéért, valamint mindazokért, amit jogállásának, hatáskörének, beosztásának megfelelően tenni kell, illetve amit megtenni elmulasztott,

-

Az intézet humán stratégiája és a humánerőforrásokkal való gazdálkodás elveinek kidolgozásáért, a feladatok ellátásához szükséges munkaerő biztosításáért, a személyzeti-, munkaügyi-, bérszámfejtés-, szociális-, oktatási ügymenetek törvényes rendezéséért

- Kapcsolatot tart: a) Intézeten belül -

az Intézet igazgatóival és a vezető beosztású munkatársakkal,

-

a társadalmi szervezetekkel (Szakszervezet, KT, MOK, Szakdolgozói kamara)

b) Intézeten kívül -

MÁK,

-

OEP,

-

Nyugdíjfolyósító Igazgatóság,

-

ORGWARE Kft (humánpolitikai softvare)

-

Társintézmények humánpolitikai vezetőivel, 65

- EGVE Hatás- és jogköre: a) Javaslattételre jogosult -

Javaslatot tesz az elemzések alapján az Intézet működésének optimalizálására,

-

Javaslatot tesz – ha a megváltozott körülmények ezt indokolják _ Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására,

-

A vezetői értekezleten elhangzó kérdésekben

b) Véleményezésre jogosult -

A vezetői döntés előkészítés során hozzá eljuttatott tervezetekre vonatkozóan,

-

A vezetői értekezleten felvetődött összes kérdésben

c) Döntésre jogosult -

A rá átruházott munkáltatói joggyakorlás kapcsán

d) Információt szolgáltat -

vezetői értekezleten a humán, bérgazdálkodás témakörben – hetente,

-

főorvosi, főnővéri értekezlet – aktuális témakörben

e) Aláírásra jogosult -

Dolgozók munkáltatói és jövedelem igazolásai,

-

Helyi számfejtés bizonylatai,

-

Foglalkoztatással kapcsolatos igazolások,

- Az Intézet építési és lakásügyi bizottságának döntései alapján 8. Finanszírozási és Controlling Igazgató Feladatai:  

   

a kórház működési engedélyének és finanszírozási szerződésének felügyelete, valamint az azoknak való megfelelés ellenőrzése; javaslattétel a betegellátással kapcsolatos szervezés és működés optimalizálását célzó stratégiai változtatásokra az igények, elemzések és a folyamatosan módosuló jogszabályok figyelembe vételével, majd a menedzsment döntésének végrehajtása, a végrehajtás hatékonyságának elemzése; a finanszírozással kapcsolatos jogszabályok, szabálykönyvi, elszámolási változások követése, alkalmazása, betartatása, ellenőrzése; az OEP elszámolások (adatszolgáltatások, javítások, teljesítményjelentések elkészítése, elküldése, visszaigazolások feldolgozása, hibajavítás) felügyelete, optimalizálása; az optimális intézeti teljesítményjelentést biztosító munkafolyamatok megszervezése, irányítása, ellenőrzése, adatszolgáltatás; az optimális intézeti teljesítményjelentést biztosító szabályozórendszer kialakítása, működtetése, felügyelete: TVK betartatása, EFI eszközök és tételes elszámolású 66

         

gyógyszerek kereteinek betartatása, járóbeteg-ellátás percátlagok betartatása, garanciális ellátásokkal kapcsolatos optimalizálás, jogosultság-ellenőrzés; fizetős ellátási és többletbevételi lehetőségek kidolgozása, elemzése és felügyelete (menedzserszűrés, VIP ellátás); központi várólisták és betegfogadási listák vezetésében történő közreműködés; egységes kórházi betegfelvételi rend kidolgozása és működtetése; betegmenedzselés korszerűsítése, optimalizálása; beruházási- korszerűsítési- fejlesztési pályázatok figyelése, részvétel esetén a pályázatok kidolgozásának koordinációja; kórházmarketing és PR felügyelete, kiemelten az internetes megjelenés javítása; sajtófigyelés lehetőségeinek felmérése, lehetőség szerinti megvalósítása; a vezetése alatt álló szervezeti egységek munkavégzéséhez szükséges feltételek biztosítása, működési rendjének karbantartása és betartatása; a minőségügyi rendszer dokumentumainak ismerete és az abban megjelölt feladatok ellátása; szakmai továbbképzéseken való részvétel, az ott halott információk érintettekhez történő eljuttatása;



a Controlling Csoport vezetőjeként:  az intézeti teljesítményjelentések koordinálása,  az operatív tervező–számbavevő-eltéréselemző munka szervezése, irányítása, felügyelete;  javaslatok készítése a jövedelmezőséget és finanszírozási helyzetet javító intézkedésekre;  a menedzsment információellátója, a tervezési folyamat résztvevője;  a teljesítmények és bevételek tervezésének irányítása  az egészségügyi tevékenység ellátásban közreműködők és vállalkozó orvosok teljesítményének figyelése, jelentése és leigazolása,



a Betegfelvételi Iroda vezetőjeként:  a betegfelvétel rendjének irányítása, ellenőrzése;  a központi telephelyen és a külső telephelyeken zajló munkafolyamatok összehangolása, azok egységes szemléletű vezetése, felügyelete;  az elektív, sürgősségi és kiemelt (VIP) felvételek elkülönítése;  a jogszabályi előírásoknak megfelelő adatellenőrzések biztosítása.

Betartja és betartatja a jogszabályokban, a szabályzatokban és finanszírozási szakmai iránymutatókban foglaltakat, különös tekintettel:  a munkavállalók jogaira és kötelezettségeire,  az egészségvédelem és foglalkozás-egészségügy előírásaira. Átruházott munkáltatói jogkörben:  munkateljesítményt, munkavégzést igazol,  szabadságok ütemezését és engedélyezését végzi,  szükség esetén fegyelmi eljárást kezdeményez.

67

Hatáskör: Együttműködik és munkakapcsolatot tart:  az intézmény vezetésével,  az intézmény valamennyi osztályvezetőjével,  a szakhatóságokkal és felügyeleti szervekkel:  EüM. Finanszírozási Főosztályával,  Fővárosi Önkormányzat Egészségügyi Ügyosztályával,  ÁNTSZ regionális és kerületi szervezetével,  OEP és FPEP Finanszírozási Főosztályával,  GYÓGYINFOK munkatársaival  más intézetben az azonos munkakört ellátókkal. Döntési jogkör:  javaslattételi jogkör a beosztottak munkaszerződés-kötésében, a dolgozók jutalmazásában, illetve fegyelmi szankcionálása esetén. Aláírási jogkör:  a Controlling Osztály nevében jogosult aláírásra,  a Főigazgató és helyettese távollétében a teljesítményjelentések aláírására. Felelősség:  a Controlling Osztály működtetésének rendjéért,  a feladatok szakszerű és időbeni végrehajtásáért,  az észlelt hiányosságok felszámolásáért.

X. fejezet Az intézet szervezeti felépítése 1. A főigazgató közvetlen irányítása alá tartozik 1.1. Főigazgató-helyettes(ek) 1.2. Orvosigazgató 1.3. Ápolási igazgató 1.4. Gazdasági igazgató (az alapvető munkáltatói jogkörök gyakorlásának kivételével, melyek a főpolgármester hatás- és jogköre) 1.5. Humánpolitikai igazgató 1.6. Finanszírozási és controlling igazgató 1.7. Intézetvezető főgyógyszerész

68

1.8. Minőségirányítási vezető 1.9. Belső ellenőr 1.10. Intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős 1.11. vezető jogtanácsos

2.

Az Orvosigazgató közvetlen irányítása alá tartozik - Orvosigazgató-helyettesek valamint 2.1. Fekvőbeteg-ellátás területén Aktív gyógyító osztályok 

I. Belgyógyászati Osztály - Általános Belgyógyászat Profil: általános belgyógyászat - Gastroenterológiai Profil: gasztroenterológia



III. Belgyógyászati Osztály - Általános Belgyógyászat Profil: általános belgyógyászat - Angiológia Osztály Profil: angiológia - Endokrinológiai Osztály Profil: endokrinológia, diabetológia, általános belgyógyászat,



IV. Belgyógyászati Osztály - Általános Belgyógyászat Profil: általános belgyógyászat - Kardiológia + ICE Profil: kardiológia



Sebészeti Osztály - Általános Sebészet - Mellkassebészet - Érsebészet



Szülészet Nőgyógyászati Osztály Profil: általános nőgyógyászat, szülészet, terhespatológia, újszülöttellátás

69



Urológiai Osztály Profil: általános urológia



Fül-orr-gégészeti Osztály Profil: általános fül-orr-gége



Szemészeti Osztály Profil: általános



Neurológiai Osztály Profil: általános



Pszichiátriai Osztály Profil: általános



Központi Anaesthesiológiai és Intenzív-terápiás és Sürgősségi Betegellátó Osztály (KAISBO) Profil: - általános intenzív ellátás; - sürgősségi betegellátás;



Immunonephrológiai Osztály Profil: nephrológia és immunológia



Onkológiai Osztály

Profil: általános Geriátriai ellátás Profil: általános Krónikus gyógyító osztályok 

Kardiológiai Rehabilitációs Osztály Profil: kardiológiai rehabilitáció



Gizella Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály Profil: mozgásszervi rehabilitáció, gyógytorna



Gizella Krónikus Belgyógyászati Osztály (VI. Belgyógyászat)



Paula Krónikus Belgyógyászati Osztály (V. Belgyógyászat)

Kórházhigiénés osztály Higiénés Csoport Központi Gyógyszertár

70

Kórházi Transzfúziós felelős

2.2. Járóbeteg ellátás területén 2.2.1. X. kerület 2.2.1.1. Szakrendelők - Sebészeti szakrendelés - Nőgyógyászati szakrendelés Terhesgondozás - Belgyógyászati szakrendelés - Fül-orr-gégészeti szakrendelés - Szemészeti szakrendelés - Bőrgyógyászati szakrendelés - Ideggyógyászati szakrendelés - Orthopédiai szakrendelés - Urológiai szakrendelés - Onkológiai szakrendelés - Reumatológia szakrendelés - Tűdőgyógyászati szakrendelés Szakambulancia: légzésrehabilitáció - Laboratóriumi szakrendelés - Röntgen szakrendelés, ultrahang - Alkohol és drogrendelés - Fizikoterápiai szakrendelés - Gyógytorna szakrendelés - Légzésrehabilitáció - Foglalkozás-egészségügyi szakrendelés - Pszichiátriai szakrendelés - EKG szakrendelés, kardiológia 2.2.1.2. Gondozók - Ideggondozó - Alkoholgondozó - Tüdőgondozó

71

- Onkológiai gondozó - Bőr- és nemibeteg-gondozó - Lakossági szűrőállomás 2.2.2. XVII. kerület 2.2.2.1. Szakrendelés, szakambulanciák - Kardiológiai szakrendelés - Sebészeti szakrendelés - Nőgyógyászati szakrendelés Terhesgondozás - Fül-orr-gégészeti szakrendelés - Szemészeti szakrendelés Gyermekszemészeti szakrendelés - Bőrgyógyászati szakrendelés - Ideggyógyászati szakrendelés - Orthopédiai szakrendelés - Urológiai szakrendelés - Onkológiai szakrendelés - Reumatológia szakrendelés - Tűdőgyógyászati szakrendelés - Aerosol - Laboratóriumi szakrendelés - Röntgen szakrendelés, ultrahang - Fizikoterápiai szakrendelés - Gyógytorna szakrendelés - Légzésrehabilitáció - Foglalkozás-egészségügyi szakrendelés - Pszichiátriai szakrendelés - EKG szakrendelés 2.2.2.2. Gondozók - Ideggondozó - Alkoholgondozó - Tüdőgondozó - Onkológiai gondozó - Bőr- és nemibeteg-gondozó 72

- Ernyőszűrő 2.2.3. Kórházi szakambulanciák I. Belgyógyászat: általános belgyógyászat Gastroenterológia, gastroenterológiai endoscopia; Angiológiai, valamint kúraszerű ellátás; Endokrinológiai (diabetológiai) diabéteszes láb ambulancia, hipertonia ambulancia, IV. Belgyógyászati Osztály általános belgyógyászat, Kardiológia + ICE: kardiológia, EKG, kerékpárergométer, ECHO, Holter, ABPM Sebészet: általános sebészet, proktológia, mellkassebészet, érsebészet. Szülészet: általános, tinédzser, menopausa, osteoporosis, UH, fogamzásgátlási és vészhelyet, kardiotocographia Urológia: általános urológia, litoterápia, urodinamia, rectalis UH, andrológia Fül-Orr-Gégészet: általános, audiológia, foniátria, allergológia Szemészet: általános, katarakta, diabetes, glaukoma, Neurológia: általános neurológiai, stroke, Pszichiátria: általános, depresszió, Anaesthesiológia: általános anaesthesiológia, fájdalomambulancia, Immunonephrológia: nephrológiai (peritoneális dializis) Szakrendelés: nephrológiai Krónikus gyógyító osztályok: kardiológiai rehabilitációs szakrendelés; mozgásszervi rehabilitációs szakrendelés

3. Műtő és diagnosztikai tömb vezető főorvosa, orvosigazgató-helyettes Közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek: Központi műtők Központi aneszteziológiai és intenzív-terápiás sürgősségi betegellátó osztály Kardiovascularis katéteres laboratórium Diagnosztikai osztályok Központi Radiológiai Osztály Profil: hagyományos képalkotó diagnosztika, UH diagnosztika, angiographia, CT, MR

73

Szakambulancia: RTG, UH, mammographia, carotis duplex, terhessége UH, angiológia, CT, MR Központi Laboratórium Szakambulancia: dermatológia-venereológia Pathológiai Osztály Szakambulancia: UH vezérelt aspirációs citológia, Központi sterilizáló

4. Igazgatási főigazgató-helyettes Közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek a) Igazgatási és Jogi Osztály: - Jogi csoport - Igazgatósági titkárságok (főigazgató, orvosigazgató, ápolási igazgató, gazdasági igazgató, jogász mellett dolgozó titkárnők, asszisztensek) - Biztonság- és Vagyonvédelmi csoport (munkavédelem, tűzvédelem, biztonsági szolgálat) - Központi Iktató és Irattár, - Fotolabor, - Könyvtár b) Intézeti adatvédelmi és betegjogi képviselőként: az osztályos adat- és betegvédelmi felelősök

5. Ápolási igazgató irányítása alá tartozó munkaköri csoportok ápolási igazgató-helyettesek fekvő-járóbeteg ellátó és diagnosztikai egységek szakdolgozói fekvő-járóbeteg ellátó és diagnosztikai egységek kisegítői műtőssegédek dietetikai szolgálat szociális nővérek gyógytornászok transzfúziós szolgálat asszisztense boncmesterek betegszállítók

74

6. Gazdasági igazgató közvetlen irányítása alá tartozik 5.1. Pénzügyi osztály - pénzügyi csoport - számviteli csoport - pénztár - letéti pénztár - anyagkönyvelés - elemző 5.2. Anyaggazdálkodási osztály - gazdálkodási csoport - raktári csoport 5.3. Műszer- vagyongazdálkodási osztály - műszer csoport - vagyongazdálkodási csoport 5.4. Informatikai Osztály kórházi üzemeltetési és karbantartási csoport kerületi rendszergazdák telefonközpont 5.5. Műszaki üzemeltetés (karbantartás, energia, épület gépészet, műszaki ellenőrzés, építész, mérésügyi felelős) 5.6. Szállítási csoport 5.7. Gondnokság - kórházi csoport - X. kerület Szakrendelő csoport - XVII. kerület Szakrendelő csoport 5.8. Mosoda - varroda - csere raktár - mosóüzem - varrodaüzem 5.9. Leltárcsoport

75

Szakmai felügyelet - Élelmezés - Hulladékgazdálkodási felelős

7. Humánpolitikai Igazgató Közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek - munkaügyi csoport - bérszámfejtési csoport - oktatási és továbbképzési biztos - családtámogatási kifizetőhely

8. Finanszírozási és Controlling Igazgató Közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek - Controlling Osztály - Központi Betegfelvételi Iroda - Kerületi Betegfelvételi csoport

9. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre „Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről” szóló 2007. évi CLII. Tv. (továbbiakban: Vnytv.) értelmében, a kötelezett közalkalmazottaknak vagyonnyilatkozatot kell tennie. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre akként kerül megállapításra, hogy vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során, illetve feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett. A nyilatkozattételi körhöz tartozik különösen a főigazgató, orvosigazgató, gazdasági igazgató, ápolási igazgató, pénzügyi osztályvezető, főgyógyszerész, anyagbeszerzési vezetők, műszergazdálkodási vezetők, műszaki-üzemeltetési vezetők, informatikai vezetők, a közbeszerzési referens és a közbeszerzési eljárások bíráló bizottságaiban rendszeresen részt vevő közalkalmazottak.

76

78

79

80

81

82

83

84

85

86

87

88

89

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

I. fejezet AZ INTÉZET BETEGELLÁTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS RENDJE Az egészségügyi ellátás során a jelen fejezetben foglaltakat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény - továbbiakban Eü. tv. - 2. címében rögzített betegjogok maradéktalan betartása mellett kell biztosítani. Az Eü. tv. szerinti betegjogokat a Házirend tartalmazza és részletezi.

1.

Fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás 1.1. A fekvőbeteg szakellátás a betegnek az Intézetben végzett egészségügyi ellátása. 1.2. A fekvőbeteg szakellátás igénybevételi rendje A fekvőbeteg szakellátás a beteg folyamatos ellátását végző orvos, a kezelőorvos, vagy az arra feljogosított más személy beutalása, valamint a beteg jelentkezése (központi betegfelvétel, előírt adminisztrációs kötelezettség, orvosválasztás joga) alapján történik. 1.2.1. Előzetes hely biztosítás A hely biztosítást az intézeti osztályok ambulanciái, vagy a szakrendeléseinek orvosai, illetve az önálló működő szakrendelések, gondozók orvosai, családorvosok, valamint a háziorvosok végzik. A hely biztosítással, vagy anélkül munkaidőben, vagy ügyeleti időszakban (16,00-08,00 óra közötti időszak) beutalt (jelentkező) betegek felvételéhez szükséges személyes adatok rögzítése a Központi Betegfelvételi részlegen, a betegek elhelyezése és ellátása az osztályokon történik. Területi ellátási kötelezettségen kívül jelentkező betegek kizárólag beutalással igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokra történő fogadása, kizárólag befogadó nyilatkozat alapján történhet. A felvevő orvos minden beutalt, illetve felvételre jelentkező beteget köteles megvizsgálni, és a vizsgálat, valamint a rendelkezésre álló egyéb orvosi le-

91

letek alapján az osztályvezető főorvos által leadott hatáskörben dönt a beteg felvételéről. Kérdéses esetben az osztályvezető főorvos (helyettes) véleményét köteles kikérni. A beutalt beteg felvételét csak azon szakorvos, illetőleg ügyeletes orvos utasíthatja el akit - képzettségét figyelembe véve - az osztályvezető főorvos ezzel a hatáskörrel felruház. A felvétel elutasítását a felvevő orvos köteles az előírt nyilvántartásban rögzíteni és az osztályvezető főorvost (helyettest) utólag tájékoztatni. A fertőző megbetegedés gyanúja esetében a beteget az illetékes fertőző betegséget kezelő intézménybe kell átirányítani (Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szt. István és Szt. László Kórháza 1097 Budapest, Nagyvárad tér 1.). Az ellátásra szoruló beteg esetében a felvevő orvos a szükséges gyógykezelést megkezdi, intézkedik a sürgős vizsgálatok (radiológiai, laboratóriumi, konziliárusi vizsgálatok, stb.) elvégzését illetően. Fertőző betegségben, psychiátriai és alkohol betegségben szenvedők, vagy arra gyanúsak és a jogszabályban meghatározott más betegek kórházi felvételére a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók. 1.2.2. Sürgősségi beutalás, felvétel Fekvőbeteg gyógyintézeti ellátásra - sürgős szükség esetén - a beteg állapotát észlelő bármely orvos beutalhatja a beteget, illetőleg intézkedhet gyógyintézetbe történő szállításáról. Sürgős szükség esete áll fenn, ha az azonnali orvosi ellátás elmaradása előreláthatólag a beteg életét, illetőleg testi épségét kockáztatja, vagy a beteg egészségében, illetőleg testi épségében helyrehozhatatlan, vagy tartós károsodást okozhat, úgyszintén, ha a beteg betegségének tünetei (öntudatzavar, eszméletvesztés, vérzés, stb.) alapján, illetőleg baleset folytán vagy más okból hírtelen bekövetkezett súlyosabb egészségkárosodása miatt azonnali orvosi ellátásra szorul. A kórházba érkezett beteget haladéktalanul a szükséges és lehetséges ellátásban kell részesíteni. Sürgős esetben orvosi beutaló nélkül érkezőt, vagy beszállított beteget is meg kell vizsgálni és fel kell venni akkor, ha közvetlen életveszély állapotában van, és ha az Intézeti felvétel elmaradása esetén közvetlen életveszélybe kerülhet, vagy állapotában heveny rosszabbodás következhet be. 92

A sürgősségi betegfelvétel és elsődleges betegellátás intézményünkben a Sürgősségi Betegellátó részlegen (továbbiakban: SBO) keretében történik (kivétel: szülés és acut infarctus). Amennyiben az SBO részlegen szolgálatot teljesítő orvos egyedül nem tud dönteni a beteg sürgős felvételének szükségéről, az illetékes osztályvezető főorvost (helyettesét) köteles konzíliumba hívni. A sürgősséggel felvett beteget is a szakterületi hovatartozásának megfelelően kell elhelyezni. Sürgős ellátásra szoruló beteg esetében az SBO-n szolgálatot teljesítő orvos a gyógykezelést azonnal megkezdi és intézkedik a sürgős vizsgálatok elvégzéséről (pl.: röntgen, laboratórium, egyéb konzílium). Ha a felvett beteg közvetlen életveszélyben van, a felvevő orvos köteles az életveszély elhárításához szükséges - az adott körülmények között lehetséges - orvosi ténykedést elvégezni, illetve megkezdeni, felettesét haladéktalanul értesíteni és a szükséges szaksegítséget kérni. Az életveszély elhárításához szükséges ténykedést el kell végezni, illetőleg meg kell kezdenie abban az esetben is, ha az egyáltalán nem, vagy csak részben tartozik az osztály feladatkörébe. A beteg más Intézetbe (osztályra) történő továbbszállítására csak akkor kerülhet sor, ha az orvos e ténykedéseket elvégezte, a beteg felvételét másik osztályon vagy Intézetben biztosította, és ha a beteg szállítása közben előre látható esetleges állapotromlás, szövődmény kisebb kockázatot jelent, mint a más Intézetben vagy osztályon végzett szakellátás elmaradása. Amennyiben a beteg nem szállítható, a szükséges konzíliumról a helyszínen kell gondoskodni. A mentőszolgálat által beszállított beteg átvételéről haladéktalanul gondoskodni kell. Ha a beteget átvevő orvos a szállítást indokolatlannak tartja, ezt a körülményt a beteg átvételi igazolásán a kívánt szöveg megjelölésével, név aláírásával és személyi bélyegzőjével köteles dokumentálni. Szakképesítéssel nem rendelkező orvos mentőszállítást indokolatlannak nem minősíthet. A felvevő (ügyeletes) orvos a rendőrség intézkedésére köteles az arra rendszeresített készletbe vérmintát venni alkoholvizsgálat céljából. 93

Az ügyeleti és készenléti szolgálat működését külön szabályzat határozza meg. Az SBO szakmai feladata: 1. Az akut jellegű progresszív betegellátás egységes szemléletű, a beteg számára folyamatos, korszerű és hatékony, mindenki számára egyformán hozzáférhető ellátás biztosítása. Tevékenységét mind a diagnosztika, mind a kezelés szempontjából a definitív ellátás szemléletében végzi. Működési környezetében folyamatos és egyenletes szakmai színvonalú hozzáférést garantál. 2. Az SBO feladatait folyamatos munkarendben, napi 24 órában és az év 365 napján látja el. 3. A sürgősségi osztály elsődleges és kiemelt feladatai, funkciója: a. a kórházba sürgősséggel érkező valamennyi beteg (kivéve: szülő nő és mentő által diagnosztizált acut infarctus) fogadása, vizsgálata, osztályozása, elsődleges ellátása; b. a kritikus / súlyos állapotú betegek állapotának stabilizálása; c. differenciáldiagnosztika az akut kórképekben, az elsődleges diagnosztikus és terápiás tevékenység elindítása, adott esetben a definitív ellátás megkezdése; d. a kórházi felvételt igénylő betegek mielőbbi definitív ellátási helyre juttatása, a betegbiztonság legteljesebb garantálásával. A definitív ellátási hely a beérkezett betegeknek a diagnosztikai eredményei, megfigyelt klinikai paraméterei, valamint a szakkonzíliumok alapján történő osztályozása alapján került meghatározásra, amelyek figyelembevételével eldöntésre kerül, hogy a beteg otthonába távozik, vagy valamelyik intézeti osztályra kerül végleges felvételre, illetve más kórházba kerül továbbításra esetleg intézeti vagy intézeten kívüli szakrendelőbe irányítandó. e. bizonytalan és határesetek monitorozása, kezelése; f. ambuláns vagy 24 órán belül rendezhető kórképek végleges ellátása, szükség esetén megfelelő szakrendelőbe irányítása; g. folyamatos, a kritikus állapotú betegek ellátását biztosító készenlét biztosítása, megfelelő tárgyi- és személyi feltételekkel; h. intézeten belül mobil reanimációs team működtetése; i. konzultatív lehetőség a prehospitális ellátásban dolgozók részére; j. sürgősségi ismeretek oktatása Az SBO helye és felépítése: Az SBO - részlegesen önálló - osztályszerkezetben működik, a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály (KAISBO) integráns részeként. Az SBO általános működési rendjéért és feladatai ellátásáért a KAISBO osztályvezető főorvosa a felelős. Az SBO napi – operatív – irányítását az ezzel megbízott főorvos látja el, kinek megbízására a KAISBO osztályvezető főorvosa tesz javaslatot az intézmény főigazgatója felé.

94

Sürgősségi Osztály Szervezeti Felépítése

Vezető Sürgősségi Szakorvos

Triázs nővér/mentőtiszt

Sürgősségi orvos Orvosírnok

Beteghordó

Konzulens orvos

Konzulens orvos Sürgősségi nővér Fektető

Sürgősségi nővér Vizsgáló Nővérek

Sürgősségi nővér Sokktalanító Konzulens orvos

Konzulensek

Az SBO kapcsolatrendszere:   mentőszolgálat (ok)  KAISBO  Központi Műtőblokk  Diagnosztikai Osztályok (radiológia, CVI, kp-labor, mikrobiológia, endoscopia, stb.)  Valamennyi kórházi fekvőbeteg ellátó osztály  Rendelőintézeti (szakambulancia) és családorvosi hálózat, orvosi ügyeletek  

95

 

96

1.2.3. Áthelyezés más intézetből Ha a beteg a fennálló betegségével kapcsolatban előzőleg más kórházban részesült ápolásban, folyamatos kórházi ápolás szükségessége esetében Intézetünkbe helyezhető át. Az érkező betegek felvétele hasonlóképpen történik az 1.1.1. és 1.1.2. pontban foglaltakkal. 1.2.4. Az intézeti felvétel A betegnek az intézet fekvőbeteg ellátásában történő felvétele folyamatos szolgálatot teljesítő Központi Betegfelvételi Iroda útján történik. Az intézeti felvételhez a beteg vagy helyette az Eütv. 16. §.-ában foglaltak szerint megjelölt személy hozzájárulása szükséges. A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni akkor is, ha a beteg a felvétel ellen nem tett észrevételt. Nem szükséges a hozzájárulás, ha a beteg közvetlen életveszélyben van és az életveszély csak Intézetben alkalmazható gyógymóddal hárítható el. Nem szükséges a beteg hozzájárulása abban az esetben sem, ha az Intézeti felvételt jogszabály vagy jogszabály rendelkezése alapján az arra hivatott egészségügyi szerv rendeli el. 1.2.5. A felvétel adminisztratív teendői  A beteg személyazonosságának megállapítása.  A társadalombiztosítási jogosultság megállapítása.  A kórházi beutaló (esetleges befogadó nyilatkozat) érvényességének vizsgálata. 1, A beutalt jogképességének megállapítása 2, Kiskorúság, illetve cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság. Törvényes képviselő személyének megállapítása.  A hozzátartozók körének megállapítása.  A házirend ismertetése és elfogadtatása.  A „Betegtájékoztató füzet” átadása.  A kezelő osztály, részleg ismertetése és elfogadtatása.  A felvétel lebonyolítása.  Betegazonosító rendszer alkalmazásáról szóló tájékoztatás 97

1.2.6. Orvosszakmai teendők  A felvételi javaslat szakmai indokoltságának vizsgálata.  Sürgős szükség, vagy közvetlen életveszély fennállásának megállapítása.  Akaratnyilvánításra való képesség megállapítása.  A beteg ügyeinek viteléhez szükséges belátási képességének megállapítása.  Előzetes tájékoztatás a tervezett beavatkozásokról és a beteg és/vagy törvényes képviselő hozzájárulása a kórházi felvételhez.  A kezelő orvos kijelölése és a beteg által történő elfogadtatása.  Kezelési terv készítése, erről a beteg tájékoztatása és hozzájárulásának megszervezése.  Az orvosi kezelésről folyamatos tájékoztatás.  Műtét vagy műtéti jellegű beavatkozásról részletes tájékoztatás és a beteg és/vagy törvényes képviselő írásbeli beleegyezésének megszerzése.  A betegazonosító rendszer alkalmazási feltételeinek ellenőrzése 1.3. Külföldi állampolgárok betegellátása

A külföldi állampolgárok betegellátásával kapcsolatos teendőket és előírásokat a hatályos jogszabályok és az Intézet belső szabályzataiban (= Térítési díj szabályzat) foglaltak tartalmazzák. 1.4. A betegek elhelyezése a betegellátó osztályokon 1.4.1. Az osztályra felvett beteget a felvételes szolgálatot ellátó ápoló köteles tiszta állapotban a kórterembe elhelyezni. Ez alól kivételt csak akkor lehet tenni, ha a beteg súlyos állapotban van és azonnali orvosi beavatkozást igényel. A beteg – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – jogosult saját ruháinak és személyes tárgyainak használatára. A beteg ruházatának és egyéb tárgyainak leltár szerinti átvételéről a felvételt végző ápoló gondoskodik. A ruházat elhelyezése a Központi Betegruhatár98

ba, illetve az osztályon történik. A beteg pénzének és értéktárgyainak kezelésére a mindenkor hatályos jogszabályok és az Intézet letétkezelési szabályzatában foglalt előírások az irányadók. A szakmai és higiénés követelmények figyelembevételével a beteg saját fehérneműjét is használhatja. 1.4.2. Az ápoló gondoskodik - az orvos utasításának megfelelően a beteg elhelyezéséről és kiadja a személyi használatra szolgáló tárgyakat (pl.: fehérnemű). Az osztályon történő elhelyezésekor a beteget szóban vagy írásban tájékoztatja az Intézeti szabályokról, az osztály rendjéről, és a házirendről. Az érkezésről a beteg gyógykezelését végző orvost azonnal értesíti. 1.4.3. Az osztályon elhelyezett beteget az osztályos orvos, (ügyeletes orvos) megvizsgálja és szükség esetén, súlyosságtól függően felettesének azonnal jelentést tesz. Az ügyeletes orvos az ügyeleti szolgálati idő lejártával, az osztályos orvos pedig még a felvétel napján teszi meg jelentését. Az osztályos (ügyeletes) orvos a beteg állapotának megfelelően gyógykezelési, ápolási és élelmezési utasítást ad az ápoló személyzetnek, meghatározza továbbá, hogy a beteg fennjáró, fekvő, vagy szigorúan fekvő. 1.4.4. Az ápoló az orvosi utasításnak megfelelően részt vesz a vizsgálatok előkészítésében, valamint a gyógyszeres és egyéb kezelések végrehajtásában, a diétás nővérrel együttműködve gondoskodik a beteg megfelelő élelmezéséről. 1.4.5. Sérülés, mérgezés vagy erőszakos cselekmény gyanúja esetén a felvett beteg ruházatát az Intézeti ellátás időtartama alatt jól zárható, elkülönített helyen kell tárolni és csak a nyomozó hatóság engedélyével szabad tisztítani, fertőtleníteni, az illetékes személynek kiadni. Így kell eljárni ha a sérülést közlekedési baleset okozta, ha a sérült közlése alapján vagy a sérülés jellegéből arra lehet következtetni, hogy a sérülés bűntett, üzemi baleset, tűzeset, vagy más természeti katasztrófa következménye. Szükség esetén a felvételes orvos az illetékes hatóságot köteles értesíteni. 99

1.5. Betegazonosító A 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet 3. § (5) bek. alapján az intézményben a betegellátás biztonságának fokozása érdekében a következő betegazonosító rendszer alkalmazandó. Az azonosítás módja, folyamata Betegazonosító rendszer működése érdekében, a Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház fekvőbeteg szakellátást nyújtó egységei betegazonosító karszalagot kötelesek alkalmazni, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szigorú betartása mellett. A betegazonosító karszalag akkor alkalmazandó, ha a beteg bármilyen okból kommunikációra képtelen, vagy a kommunikációban akadályozott, illetve térben és időben saját maga azonosítására képtelen. Sürgős szükségben, amennyiben a beteg kommunikációra képtelen vagy ebben akadályozott, illetve a beteg tudatát befolyásoló beavatkozások (mint: altatás alatt végzett műtétek) alkalmával, minden esetben alkalmazni kell a betegazonosító karszalagot. Teljes cselekvőképességgel rendelkező beteg részére lehetővé kell tenni, hogy az azonosító rendszerről való tájékoztatás után a betegazonosító rendszert igénybe vegye. A tájékoztatás kötelező. Amennyiben a beteg igényli az azonosító rendszer használatát, ennek tényét a betegdokumentációban (kórlapon) fel kell tüntetni és ezt a beteggel alá kell íratni. Korlátozottan cselekvőképes, valamint cselekvőképtelen beteg esetén, a törvényes képviselő dönt a betegazonosító rendszer használatáról illetve elutasításáról, amennyiben a beteg felvételekor jelen van. Ennek tényét a betegdokumentációra fel kell vezetni és alá kell íratni a törvényes képviselővel. A betegazonosító karszalaggal a felvételkor kell - illetve kérése alapján lehet – ellátni a beteget. A karszalag felhelyezésének szükségességét a kezelőorvos állapítja meg, a beteg ápolásának teljes időtartama alatt, de különösen a beteg felvételekor, illetve minden a beteg tudatát befolyásoló beavatkozás előtt.

100

Ha a karszalag alkalmazása szükségtelenné válik, vagy annak eltávolítását a beteg írásban kéri, a karszalagot el kell távolítani. A karszalag alkalmazása szükségességének eldöntése a kezelőorvos feladata. A karszalag felhelyezésének illetve eltávolításának tényét és indokát a beteg dokumentációjában (kórlapjában) rögzíteni kell. A beteget minden egyes ellátási esemény előtt azonosítani kell olymódon, hogy a betegazonosító karszalagon feltüntetett adatokat a kórlapon, a vizsgálatkérő lapon, illetve a leleten feltüntetett személyazonosító adatokkal össze kell hasonlítani. Kötelező a beazonosítás a betegazonosító karszalag szerint is – a beteget kísérő dokumentációval történő összevetés alapján - különösen minden diagnosztikai és invazív beavatkozás előtt, műtétek előtt, más szervezeti egységbe történő átadás-átvétel esetén, továbbá minden szállítás alkalmával. A beazonosítás tényét – az időpont megjelölésével, aláírással ellátva – fel kell vezetni a beteget kísérő betegdokumentációra. Amennyiben az azonosításnál az ellenőrzést végző egészségügyi dolgozó eltérést, illetve hibát észlel, úgy köteles ennek tényét feltüntetni a dokumentáción és szóban jelezni az átadás-átvétel során. A betegazonosító karszalagot az eltávolítás után meg kell semmisíteni, illetve gondoskodni kell arról, hogy ne legyen többé felhasználható. A megsemmisítés szétvágás útján történik. Az azonosító levételéért a beteg kezelését ellátó orvos a felelős. A betegazonosító karszalag adattartalma és képzésének módja A betegazonosító karszalagot a kezelő/felvételt végző orvos döntése alapján, a felvételt/ellátást végző egészségügyi dolgozó köteles kitölteni filctollal vagy golyóstollal és felhelyezni a beteg csuklójára, az alábbiakban meghatározott adatok rögzítésével. Az egyes adatcsoportokat a szabályzat szerint megállapított sorrendben kell felvezetni, és egymástól kötőjellel kell elválasztani. I. A betegazonosító karszalag külső oldalára kell felvezetni: -

1. „BZSK” megjelölést;

-

2. a beteg nevének kezdőbetűit (ismeretlen nevű beteg esetén: „XY” megjelölés);

-

3. a felvétel dátumát;

-

4. az osztály kódját;

-

5. a kiíró könyv szerint meghatározott, az adott beteg felvételének törzsszámát;

(Minta: BZSK-XY-20050101-xxxx/01) 101

II. A betegazonosító karszalag belső oldalára kell felvezetni: - a beteg TAJ számának utolsó négy számjegyét (amennyiben rendelkezik TAJ számmal); Betegazonosító karszalagot minden fekvőbeteg ellátó egység nővérszobájában, vagy az osztályvezető által meghatározott más, az osztály dolgozói által hozzáférhető helyen, megfelelő mennyiségben (legalább 30 db.) kell készenlétben tárolni. A készlet fenntartásáért a gazdasági nővér felelős. Betegazonosító karszalag a rendszeresített igénylőlap alapján, a központi anyagraktárból rendelhető. 1.6. A beteg hozzátartozójának értesítése 1.6.1. A fekvőbeteg osztályok kötelesek a beteg hozzátartozóját a kórlapban rögzített, a beteg által megadott néven, címen telefonszámon vagy táviratilag haladéktalanul értesíteni az alábbi esetekben:  Ha a beteg a hozzátartozóját a felvételről értesíteni bármely okból nem képes és erre az osztályt felkéri, vagy erre nyilatkozni nem tud.  A beteg váratlan, súlyos állapotrosszabbodása, életveszélyes állapot kialakulása esetében, ha a beteget más Intézetbe áthelyezik és a beteg hozzátartozóját erről értesíteni nem képes.  A beteg halála esetében.  Az intézményt bejelentés nélkül elhagyó cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személy az Eütv. 12. §. (3) bekezdésében meghatározott képviselőjét. Ha a beteg az értesítendő személy nevét, címét, telefonszámát megadni nem tudja, a beteg állandó és ideiglenes lakására kell értesítést küldeni. Az értesítést a beteg hozzátartozójának kell címezni (pl. X.Y. hozzátartozója). Ha a beteg lakáscíme nem állapítható meg a felvételről a Rendőrség helyi szervét kell értesíteni. A hozzátartozók értesítéséről a felvevő orvos, az ügyeletes orvos, illetve az osztályos orvos gondoskodik.

102

1.6.2. A fegyveres erők és fegyveres testületek tagjaival kapcsolatban az osztályok kötelesek az illetékes parancsnokságot (helyőrség-parancsnokságot, hadkiegészítő parancsnokságot) annak ügyeleti szolgálatát telefonon vagy táviratilag haladéktalanul értesíteni ha:  az érintett személy intézeti beutalást, illetve beszállítását nem a fegyveres erők és fegyveres testületek végezték,  az érintett személy váratlan, súlyos állapotrosszabbodása, életveszélyes állapot kialakulása esetében,  az érintett személyt más intézetbe áthelyezik, vagy az intézetből elbocsátják,  az érintett személy halála esetében.

1.7. A beteg áthelyezése más betegellátó osztályra 1.7.1. A beteget betegségének, állapotának megfelelő osztályra kell helyezni. Ha a beteg más osztályra való áthelyezése szükséges, az áthelyezésről az osztályvezető főorvos vagy helyettese, ügyeletes orvos szükség esetén előzetes konzílium, majd hely biztosítása után - intézkedik. Az áthelyezés az átvevő osztály osztályvezető főorvosának (helyettesének, ügyeletes orvosának) egyetértése alapján történhet meg. Amennyiben az áthelyezés, illetve az átvétel kérdésében az osztályok illetékes orvosai között nincs egyetértés, az áthelyezésről a fekvőbetegellátásért felelős főigazgató helyettes, vagy ügyeletben az Intézeti ügyeletvezető főorvos dönt. Áthelyezés esetén a beteg korábbi osztályos orvosa az új osztályos orvost az alkalmazott kezeléséről, a beteg állapotáról kellőképpen tájékoztatni köteles. Egyben a kórlapját vagy annak másolatát és az egyéb szükséges okmányokat is köteles átadni. 1.7.2. Az átadó osztály nővére a felelős azért, hogy a beteg leltárba vett ruházata és személyes tárgyai átkerüljenek az átvevő osztályra.

103

1.8. A beteg szállítása (kisérése) az Intézeten belül 1.8.1. Ha beteg számára szükségessé válik más osztályon történő kezelés, vizsgálat, át-(vissza) helyezés, őt kísérni vagy szállítani kell. Az osztályos orvos határozza meg, hogy a beteg szállítása fekvő vagy ülő helyzetben történjék-e, illetőleg járóbeteg esetében szükséges-e kísérő vagy sem. Psychiátriai veszélyeztető tüneteket mutató, nyugtalan, agresszív beteg Intézeten belüli szállításának módját a psychiátriai konzíliumot végző orvos határozza meg. 1.8.2. A betegszállítást az orvos utasításának megfelelően a nővér rendeli meg. A nővér gondoskodik arról is, hogy a szállított vagy kísért beteg ruházata az időjárásnak megfelelő és a beteg szállítására alkalmas legyen. 1.8.3. A betegek telephelyek közötti szállítását lehetőleg az Intézet textíliával megfelelően felszerelt (pléd, lepedő) saját gépkocsijával, esetleg az Országos, vagy a Szamaritánus Mentőszolgálatok igénybevételével kell végezni. 1.9. A betegek elbocsátása az intézetből 1.9.1. A beteg intézeti elbocsátásáról az osztályvezető főorvos, vagy az általa megbízott szakorvos határoz. Az intézeti gyógykezelést már nem igénylő beteget el kell bocsátani és részére az Eütv. 137. §.-ában foglaltak fennállása esetén zárójelentést és elszámolási nyilatkozatot kell átadni. Ha az elbocsátást a beteg kéri, de az osztályvezető főorvos a beteg távozását egészségi állapota szempontjából nem tartja kívánatosnak, erre a beteget figyelmezteti. A beteg ilyen esetben csak akkor bocsátható el, ha írásbeli nyilatkozatban a figyelmeztetést tudomásul veszi és az elbocsátásból származó következményekért a felelősséget vállalja. Amennyiben a beteg az írásbeli nyilatkozat aláírását megtagadja, az orvos ezt a tényt - a beteg elbocsátása előtt - két tanú jelenlétében a kórlapon és a zárójelentésben feljegyzi.

104

A kórlapon ezt a feljegyzést a tanuk is aláírják. Kiskorú, fiatalkorú, cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteget, valamint öngyilkosságot megkísérlőt, tudatzavarban, vagy belátási képességét részben, vagy egészben bármely okból elvesztett beteget saját felelősségére elbocsátani nem lehet. Az ilyen beteget legközelebbi hozzátartozója kérésére lehet elbocsátani, miután az ezzel kapcsolatos tájékoztatást írásba kell foglalni és a hozzátartozóval alá kell íratni. A legközelebbi hozzátartozó az a személy, akit a beteg a felvételkor megneveztek. Ennek hiányában az Eütv. 16. §.-ában foglaltak szerinti személy. A beteget a hozzátartozó kérésére is csak abban az esetben lehet az osztályvezető főorvos megítélése ellenére elbocsátani, ha az elbocsátás várható következményeiért a közeli hozzátartozó felelősségét írásbeli nyilatkozatban elismeri. Az osztályos orvos ezt a tényt mind a kórlapban, mind a zárójelentésben köteles feltüntetni. 1.9.2. Öngyilkosságot megkísérlő betegnél psychiátriai vizsgálat szükséges és psychiáter szakorvos dönt arról, hogy a beteg - írásban tett - öngyilkossági szándékának lemondása után haza adható-e, vagy további kezelés céljából az illetékes psychiátriai osztályra kerül. Az osztályvezető főorvos (helyettes) a beteget gyógyulása előtt elbocsáthatja, ha a beteg az Intézet rendjét ismételt figyelmeztetés ellenére súlyosan megsérti. Nem bocsátható el a beteg akkor, ha az eltávolítás egészségi állapotát jelentősen veszélyezteti, vagy közegészségügyi járványügyi előírásokat sért. Psychiátriai betegek elbocsátásakor (áthelyezésekor) a vonatkozó törvény mint magasabb jogszabály érvényesül. 1.9.3. A beteg elbocsátásával kapcsolatos teendőket - az osztályvezető főorvos utasításának megfelelően - az osztályos orvos végzi. Ha a beteg elbocsátás utáni ellátása, ápolása valamely okból nem látszik biztosítottnak, vagy egyedül él és gondozásra szorul, úgy erről a kórházi 105

szociális ápolókat, gondozókat értesíteni kell, hogy a beteg lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szervet kellő időben értesíthessék az eset körülményeitől függő szükséges intézkedések megtétele érdekében. 1.9.4. Elbocsátás előtt a beteg (vagy hozzátartozója), vagy a beteg által meghatalmazott személy átveszi a pénztárban a letétbe helyezett értéktárgyait, valamint a ruhatárban elhelyezett ingóságait. A beteg zárójelentését három példányban kell elkészíteni. Egy példány a kórlapba kerül, két példányt az osztályos orvos az elbocsátás napján átad a betegnek azzal a figyelmeztetéssel, hogy az egyik példányt őrizze meg, a másik példányt pedig adja át kezelőorvosának. Az átadás bárminemű akadálya esetében az osztályos orvos a zárójelentés két példányát késedelem nélkül a betegnek vagy a kezelőorvosnak postán megküldi azért, hogy a beteg gyógykezelésében megszakítás ne következzék be. A zárójelentés példányait mind az osztályos orvosnak, mind az osztályvezető főorvosnak (helyettesnek) alá kell írni. Az osztályról távozó beteget - ha szükséges - gyógyszerrendelvénnyel kell ellátni. Ha szükséges, a beteget a mentőszolgálattal kell hazaszállítani. Az osztályos orvos a szállítást megelőző napon gondoskodik a mentő megrendeléséről. A szállítás várható idejére a beteget a nővérrel előkészítteti, és a mentőegység személyzetének a beteg szállításra vonatkozó utasításokat megadja. 1.9.5. A hozzátartozókat vagy (ennek hiányában) az Eü. tv. 16. §.-ában foglaltak szerinti személyt a beteg hazaszállításáról előzetesen, lehetőség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően értesíteni kell. A beteg orvosi ellátásáért az osztály felelős mindaddig amíg az osztályt a beteg el nem hagyja, vagy a mentőegység a beteget át nem veszi. A beteget lehetőleg a délelőtti órákban kell elbocsátani, illetve más Intézetből történő áthelyezésének, lakásra történő szállításának, a mentőszolgálat igénybevételének szabályait a vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályok tartalmazzák. 106

1.9.6. Azoknak a betegeknek az elbocsátására, akiknél az intézeti elhelyezés jogszabály rendelkezése vagy az arra hivatott egészségügyi szerv rendelkezése alapján történt (pl.: psychiátriai beteg), a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabály rendelkezései és az Intézet belső utasításai az irányadók. 1.9.7. A beteg áthelyezése más intézetbe Ha az intézetben a beteg szükséges és korszerű ellátásának személyi és tárgyi feltételei nem biztosítottak gondoskodni kell megfelelő más egészségügyi fekvőbeteg gyógyintézethez történő elhelyezéséről, melyet az osztályvezető főorvos (helyettese) illetve sürgős esetben az ügyeletes orvos kezdeményez. Sürgős esetben telefonon kell más Intézetben a betegnek helyet biztosítani és a kórlapon, valamint zárójelentésben rögzíteni kell, hogy kivel történt a megbeszélés. A zárójelentést vagy kórlapkivonatot és a szükséges okmányokat, leleteket a beteggel együtt kell megküldeni a beteget átvevő Intézetnek.

1.10. Elhalálozás 1.10.1. A haldokló beteg gondozásának célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése. 1.10.2. A haldokló beteghez a nővér köteles orvost hívni, aki a körülményektől függően dönt a haldokló elkülönített elhelyezéséről. A betegnek joga van fájdalmának csillapításán, testi tüneteinek és lelki szenvedéseinek enyhítésén (pl. lelki pásztor jelenlétén) túl arra, hogy hozzátartozói és a vele szoros érzelmi kapcsolatban álló más személyek mellette tartózkodjanak. Amennyiben szükséges, az orvos engedélyezi, hogy a beteg által kért személyek (pl.: ügyvéd, közjegyző) a beteget meglátogassák.

107

A halál beálltát orvosi halottvizsgálattal kell megállapítani. Ha a halál az Intézetben, vagy az Intézethez(ből) történő szállítás közben következett be, a halottvizsgálatot a beteget ellátó vagy felvételre illetékes, illetőleg a beteget elbocsátó fekvőbetegellátó osztály orvosának, vagy a főigazgató által a feladattal megbízott orvosnak, ügyeleti időben a szolgálatot ellátó orvosnak két órán belül el kell végeznie. A halottat a halál bekövetkezése helyéről csak a halál bekövetkezésétől számított két óra elteltével lehet elszállítani. A halottvizsgálatot és a kórbonctani vizsgálatot a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint kell végezni (jelenleg hatályos jogszabály a 34/1999. (IX.24.) BM-EüM-IM együttes rendelet, a továbbiakban: rendelet). A halottvizsgálatot végző orvos, ha a vizsgálat során rendkívüli halál esetét érzékeli köteles erről a külön jogszabályban meghatározott hatóságot azonnal értesíteni és intézkedni, hogy a holttest és környezete

a

hatóság

megérkezéséig

érintetlenül

maradjon.

A

halottvizsgálatot végző orvos – amennyiben a hatóság felkéri – részt vesz a szemlén, a szemlejegyzőkönyv orvosi részét kitölti, aláírja és orvosi bélyegzője lenyomatával látja el. Ha az elhalt személy birtokában olyan pénzösszeg és értéktárgy van, melyet korábban nem helyeztek intézeti letétbe, azokat két tanú jelenlétében a szolgálatot teljesítő nővér jegyzékbe veszi és megőrzéséről gondoskodik. Az elhunyt után maradt tárgyakat írásbeli elismervény ellenében ki kell adni a kórlapon - a beteg legközelebbi hozzátartozójaként - megjelölt személynek. Amennyiben a legközelebbi hozzátartozó személy a fenti módon nem állapítható meg, az elhunyt értéktárgyait (pénzét) a hagyatéki végzéssel rendelkező örökösnek kell kiadni. 1.10.3. Az elhunytakkal kapcsolatos teendők ellátásról, szállításáról, leltári és értéktárgy, pénzösszeg kezeléséről jogszabályok, kórházi szabályzatok és utasítások rendelkeznek. 1.11. Kórbonctani vizsgálat A kórbonctani vizsgálat elvégzésére a halottvizsgálatot végző orvos, vagy az elhunyt személy kezelőorvosa tesz javaslatot. A kórbonctani vizsgálatot a kórboncnok orvos végzi. 108

A kórbonctani vizsgálatot a kezelőorvos által rendelkezésre bocsátott kórtörténetek ismeretében, a holttestnek a boncoló helyiségbe szállítását követően lehet megkezdeni. Ha a holttest kórbonctani vizsgálata során rendkívüli halál gyanúja merül fel, a boncolást végző orvos köteles a kórbonctani vizsgálatot azonnal félbeszakítani és a külön jogszabályban meghatározott hatóságot értesíteni és a fent hivatkozott rendelet 9. §. (2). bekezdésben foglaltak szerint eljárni. A kórbonctani vizsgálat befejezését követően haladéktalanul ki kell állítani és a rendelet 5. §. (5) és (6) bek., valamint (10) bekezdése szerint ki kell adni a halottvizsgálati bizonyítványt. Az eljárási rendelet a jelen szabályzat 2. sz. függeléke, a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezést tartalmazza. A kórbonctani vizsgálat mellőzésének feltételeit az elhunytakkal kapcsolatos ellátás és tevékenység rendjéről szóló szabályzat részletezi.

2.

A betegek kivizsgálása 2.1. A vizsgálatok 2.1.1. A beteg érdekében az Intézetben el kell végezni mindazokat a vizsgálatokat, amelyek a betegség felismeréséhez, a gyógykezelés eredményességéhez szükségesek. Azokat a vizsgálatokat, amelyeket a járóbetegellátás keretében már elvégeztek, el kell fogadni. Ismételten elvégezni csak abban az esetben szabad, ha az a gyógyító munka eredményességének feltétele. A rendelkezésre álló orvosi iratok (személyi lap, kórházi zárójelentés, vizsgálati leletek, stb.) adatait megfelelő mérlegeléssel fel kell használni. Mellőzni kell a vizsgálatok fölösleges ismétlését valamint az olyan jellegű vizsgálatok kérését, melyek elvégzése a beteg egészségi állapotára és anamnézisére tekintettel szakmailag nem indokolt, illetve nem eredményez szakmailag pontosabb diagnozist a már rendelkezésre álló vizsgálati eredményhez képest. Az orvosi vizsgálat körébe tartozik a beteg szükség szerinti személyes vizsgálata, ennek keretében a beteg részletes kikérdezése panaszairól, a kórelőzményekről (korábbi kezelések, beavatkozások és

109

betegsége tüneteiről). Ha a beteg nyilatkozni nem tud azt a személyt kell kikérdezni, aki a beteg állapotáról feltehetőleg megbízható felvilágosítást tud adni. 2.1.2. A beteg vizsgálatának tervét az osztályvezető főorvos, vagy a főorvos, részlegvezető határozza meg. Az osztályos orvos által készített vizsgálati tervet felettese (i) hagyja jóvá. A vizsgálati rend megtartásáért az osztályos orvos felelős, aki gondoskodik a vizsgálatok tervszerű, kellő időben történő végrehajtásáról és ezzel biztosítja, hogy a kivizsgálás időtartama a beteg felesleges terhelése nélkül a legrövidebb legyen. A beteg vizsgálata történhet az osztályon, más osztályon vagy más osztály közreműködésével. A beteg vizsgálatát erre a célra kijelölt külön helyiségben vagy a kórteremben kell elvégezni. 2.1.3. Kórtörténet vezetése Az orvosnak az általa vizsgált és gyógykezelt beteg adatairól, saját tevékenységéről és intézkedéseiről külön jogszabályban megállapított rendelkezések szerint írásbeli feljegyzést kell készítenie. Az írásbeli feljegyzések adataira kiterjed a titoktartási kötelezettség, ennek megfelelően kell az orvosnak az írásbeli feljegyzéseket kezelnie és tárolni. 2.2. Az orvosi vizitek 2.2.1. Az orvosi vizit a betegellátásnak, információszerzésnek, a beteg és a gyógyító személyzet rendszeres személyes kapcsolatának egyik fontos, betegágy melletti formája. Kívánatos, hogy a viziten esetenként a beteget beutaló orvos is részt vegyen. A viziteken fokozottan ügyelni kell a titoktartás szabályainak megtartására. 2.2.2. Az orvosi vizitek gyakoriságát, időpontját a résztvevő személyeket az osztályvezető főorvos az osztály működési rendjében köteles meghatározni. Ettől eltérni csak kivételesen indokolt esetben lehet. A vizitek időpontját úgy kell meghatározni, hogy az biztosítsa a beteg állapotának folyamatos észle-

110

lését, de ne zavarja a betegeknek egyéb ellátását (pl. étkezés, délutáni pihenő, látogatás, vizsgálati anyagok levétele). Az osztályos orvos naponta legalább egyszer vizitel. Az osztályvezető főorvos (helyettes) legalább hetente egy alkalommal tart vizitet. A vizit során az orvos minden beteget a szükséges mértékben megvizsgál, állapotát, ellátást (gyógyszer, diéta, ápolás, kötés, stb.) és a korábbi utasítások megtartását ellenőrzi, valamint megadja a további utasításokat. A viziteket is fel kell használni a továbbképzésekre és a betegek egészséges életmódra nevelésére. Az osztályvezető főorvos (helyettes) által tartott viziten a beosztott orvos ismerteti a beteg klinikai adatait. Az osztályvezető főorvosnak azonban már a vizit előtt - az osztály munkarendjében meghatározott időben, referáláson tájékozódnia kell a betegek állapotáról, ezzel is elkerülve, hogy a beteg állapota és betegsége más betegek jelenlétében kerüljön megvitatásra. A felettes orvos az ellenőrzést, a kiegészítéseket a beosztott orvos (orvosok) véleményét is mérlegelve, az etikai követelmények betartásával köteles végezni. 2.2.3. Az ügyeletes orvos az osztály munkarendjében meghatározott esti órákban valamennyi betegágynál vizitet tart, hogy a betegeket ellenőrizze, ellássa és szükség szerint intézkedjen. Heti pihenőnapon, munkaszüneti napon az ügyeletes orvos az osztályos orvosnál előírtak szerint vizitel, biztosítja az ellátás folyamatosságát. Szükség esetén ezeken a napokon, amennyiben az ügyeletes orvos nem szakorvos, az osztályvezető főorvos, vagy az általa kijelölt szakorvos - készenlétet ellátó főorvos - is vizitel és a súlyosabb állapotban lévő betegeket vagy akiknek az állapota rosszabbodott, illetve az ügyelet alatt felvett betegeket megvizsgálja, kezelésükben közreműködik és a szükséges utasításokat megadja. Az ügyelet átadásakor az ügyeletes orvos referál az ügyeletet átvevő orvosnak, illetve az ügyelet letelte után az osztályos orvosnak és az osztályvezető főorvosnak. Az osztályvezető főorvos az osztály működési rendjében jelentési kötelezettséget is előírhat.

111

3.

Más osztályok közreműködésével végzett vizsgálatok 3.1. Az osztályok együttműködése A kórisme, a gyógykezelési terv megállapításához, valamint a gyógykezelés eredményességének értékeléséhez - a beteg állapotának megfelelően - igénybe lehet (kell) venni a betegellátó és központi diagnosztikus osztályok által végzett szakvizsgálatokat. 3.2. A szakvizsgálat célzottan történik. A vizsgálatra felkért osztállyal közölni kell a kért vizsgálat nevét (a vizsgálat módját a szakvizsgálatot végző osztály osztályvezető főorvosa határozza meg), a diagnózist (a feltételezett diagnózist, vagy a differenciál-diagnosztikai problémát), továbbá minden olyan klinikai adatot, amely a szakvizsgálat elvégzésének hatékonyságát biztosítja, illetőleg elősegíti. 3.3. Az országos intézetek által kiadott módszertani irányelvekben megjelölt feltétlenül elvégzendő, vagy ajánlott szakvizsgálatokat lehetőleg az Intézetbe utalás előtt, a járóbeteg-ellátás keretében kell elvégezni, és azokat megismételni csak megfelelő szakmai indokok alapján szabad. 3.4. Szakvizsgálatot csak orvos kérhet. Az osztályos orvos a vizsgálat eredményéről (szakvéleményéről) lelet formájában értesül. A beteg előkészítéséről, a szakvizsgálatot kérő lap megfelelő kitöltéséről az osztályos orvos, a beteg szükség szerinti szállításáról, kiséréséről, a vizsgálaton való pontos megjelenéséről az osztályos nővér gondoskodik. A szakorvos által közölt leletet (vizsgálati eredményt) a kórlapokhoz kell csatolni. A vizsgálat jellegétől függően a szakvizsgálatot végző orvos a vizsgálati eredménnyel kapcsolatban szakvéleményét is köteles közölni. 3.5. A beteg (hozzátartozója) hozzájárulása tekintetében a műtétekre vonatkozó rendelkezések az irányadók az egészségügyi miniszter által műtétnek minősített vizsgálati eljárás, továbbá olyan vizsgálati vagy gyógyító eljárás alkalmazásának szükségessége esetében is, amely a beteg életét közvetlenül veszélyeztetheti. 3.6. A súlyos betegek, akiknek vizsgálati, szakvizsgálatai során, vagy kórlefolyásában probléma jelentkezik, továbbá a nagy megterhelést jelentő műtétre váró, valamint

112

a tudományos és továbbképzési szempontból jelentős betegségben szenvedő betegek a rendszeres esetmegbeszéléseken (konzultáció) kerülnek megtárgyalásra. Az esetmegbeszélésekre az osztályvezető főorvos (helyettes) - a szakvizsgálatokat végző osztályok osztályvezető főorvosának javaslatait figyelembe véve - jelöli ki a betegeket. Az esetmegbeszéléseken az osztály orvosain kívül részt vesznek a beteg 1. pontban említett szakvizsgálatait végző osztályok (szakrendelések) érdekelt szakorvosai is. Az osztályos orvos gondoskodik arról, hogy az esetmegbeszéléseken a betegre vonatkozó minden kórelőzmény, vizsgálati, gyógykezelési adat a résztvevő orvosok rendelkezésére álljon. Az esetmegbeszélésen résztvevő orvosok ismertetik a betegre vonatkozó vizsgálataikat, szakvizsgálataikat, és ezek alapján kialakult véleményüket. Az osztályvezető főorvos (helyettese) ezek mérlegelésével dönt a beteg további vizsgálatáról, gyógykezeléséről. A tudományos és továbbképzés céljából történt esetmegbeszélés, betegbemutatás, az esetleges kiegészítő vizsgálatok, beavatkozások a beteg gyógyulása szempontjából többlet kockázatot nem jelenthetnek és azok a beteg tájékoztatása utáni beleegyezésével történhetnek. 3.7. Amennyiben a betegség megállapításához, a célszerű gyógykezelés megítéléséhez bonyolult, vagy többirányú szakvizsgálat látszik szükségesnek, ennek elbírálása céljából az illetékes szakorvos bevonásával szaktanácskozást (konzíliumot) kell tartani. 3.8. A konzíliumot a kezelőorvos, az osztályos orvos véleményének figyelembevételével az osztályvezető főorvos, vagy a helyettese kezdeményezi. Az osztályvezető főorvos (helyettese) a beteg kérelmére is kezdeményezhet konzíliumot, ha a kérelmet indokoltnak tartja. Elutasítás esetében a beteg az Intézet főigazgatójához fordulhat. Ügyeleti időszakban, sürgős esetben konzíliumot kezdeményezhet az ügyeletvezető (ügyeletes) orvos is. Konzíliumot javasolhat az 3.1. pontban említett szakvizsgálatot végző osztály osztályvezető főorvosa, vagy helyettese is. Az osztályos orvos gondoskodik a beteg megfelelő előkészítéséről, felvilágosításáról és megszerzi a beteg beleegyezését, hogy a konzíliumon a betegre vonatkozó minden kórelőzményi, vizsgálati, gyógykezelési adat a résztvevő orvosok rendelkezésére álljon. 113

A konzíliumon a beteg osztályos orvosa, az osztályos orvos felettese, az osztályvezető főorvos (helyettese) a beteg házi(családi)orvosa, és a felkért - esetleg más intézetből kért konzíliárius szakorvos lehetnek jelen és a beteg vizsgálata alapján együttesen javaslatot tesznek a beteggel kapcsolatos további teendőkre (további szakvizsgálatokra, gyógymódokra, eljárásra). A konzílium eredményét - eltérés esetében a különböző véleményeket is - illetőleg a javasolt további szakvizsgálatokat és azok eredményét (szakvéleményt) a kórtörténetbe be kell jegyezni. Mindezeket figyelembe véve az osztályvezető főorvos (helyettese) dönt a beteg további vizsgálatáról, kezeléséről. Amennyiben a konzílium nem vezetett megnyugtató eredményre az osztályvezető főorvos kezdeményezheti a beteg más osztályra, illetőleg szakintézetbe történő áthelyezését. 3.9. Az Intézet betegellátó és központi diagnosztikus osztályainak tervszerű, jó együttműködése a magas színvonalú betegellátás egyik döntő feltétele. Az együttműködést úgy kell megszervezni, hogy az 1. és 3. pontban említett szakvizsgálatok és konzíliumok a beteg állapotától függően azonnal, sürgősen (3 órán belül) vagy halaszthatóan (három napon belül) megtörténjenek. A 2. pontban említett esetmegbeszéléseket (konzultációkat) az osztályok jellegétől függően hetente 1-2 alkalommal, az osztályok működési rendjében rögzített helyen és időpontban kell megtartani. 3.10. A kórház külső telephelyeiről szállított betegnek a vizsgálatok során elsőbbséget kell biztosítani.

II. fejezet A BETEGEK GYÓGYKEZELÉSE, ÁPOLÁSA, GONDOZÁSA 1.

Gyógykezelés A betegek számára biztosítani kell mindazokat a gyógyeljárásokat, amelyek gyógyulásukhoz, munkaképességük, keresőképességük lehető - és mielőbb helyreállításához, panaszaik megszüntetéséhez szükségesek. 114

A betegek gyógykezelésének tervét - az érvényben lévő szakmai irányelvekkel (módszertani levelekkel) összhangban - az osztályos orvos közvetlen felettese, indokolt esetben az osztályvezető főorvos (helyettese) határozza meg. A diagnózis megállapításához hasonlóan a beteg gyógykezelési tervének meghatározása és végrehajtása szükségessé teszik az egyes osztályok orvosainak, a központi diagnosztikai és terápiás osztályok orvosainak együttműködését, kollektív munkáját. A betegek gyógykezelését elsősorban az osztályos kezelő orvos (továbbiakban: kezelőorvos végzi felettese közvetlen irányítása, ellenőrzése mellett. Az olyan kezelési eljárásnál, beavatkozásnál, amelynek elvégzéséhez az osztályos orvosnak nincs kellő gyakorlata, tapasztalata, a közvetlen felettes szakorvos, illetőleg az osztályvezető főorvos (helyettes) segítségét kell kérni. Törekedni kell a gyógyító munka, ideértve a műtéti beavatkozásokat, is arányos tervszerű elosztására. 1.1. A kezelőorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek közül - a mindenkor hatályos jogszabályok keretei között - szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhető eljárást. 1.2. A választott vizsgálati és terápiás módszer alkalmazhatóságának feltétele, hogy a)

ahhoz a beteg a törvény szabályai szerint beleegyezését adja, valamint

b)

a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, illetőleg a kockázat vállalására alapos ok legyen.

1.3. A kezelőorvos - feladatkörében - jogosult a)

más orvost vagy egyéb szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozót a beteg vizsgálatára, illetve gyógykezelésében való közreműködésre felkérni,

b)

konzílium összehívását javasolni.

1.4. A kezelőorvos - feladatkörében - jogosult a beteg ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozók részére utasítást adni. Az utasításnak egyértelműen tartalmazni

115

kell az ellátandó feladatot, annak idejét, helyét és - amennyiben szükséges - a közreműködésre felkérendő további egészségügyi dolgozók nevét és munkakörét. 1.5. A közreműködő egészségügyi dolgozó Egészségügyi szakdolgozó képesítésének megfelelően az osztályvezető főorvos írásos megbízása alapján végezhet vizsgálatokat, illetve gyógyító ténykedéseket a vonatkozó jogszabályokban és a munkaköri leírásokban meghatározottak szerint. Az egészségügyi dolgozó részére az Eütv. 130. §. (1) bek. alapján és szerint a kezelő orvos jogosult utasítást adni. Az egészségügyi dolgozó: a) az utasítást az abban foglalt feltételek szerint és a szakmai szabályoknak megfelelően hajtja végre, b) amennyiben az utasítás végrehajtása során előre nem látható vagy a beteg állapotromlásához vezető esemény történik, erről a kezelőorvost - ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közreműködő más orvost - haladéktalanul értesíti, c) amennyiben véleménye szerint az utasítás végrehajtása a beteg állapotát kedvezőtlenül befolyásolja vagy más aggály merül fel, ezt azonnal a kezelőorvos ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közreműködő más orvos - tudomására hozza, d) az utasítás végrehajtását - a kezelőorvos egyidejű tájékoztatása mellett - megtagadja, amennyiben azzal a tőle elvárható ismeretek szerint a beteg életét veszélyeztetné vagy a gyógykezeléshez nem szükségszerűen kapcsolódó maradandó egészségkárosodást okozna. 1.6. A közreműködő egészségügyi dolgozó - amennyiben az 1.5.c) pontban foglaltak ellenére az utasítás végrehajtására szólítják fel - jogosult az utasítás írásba foglalását kérni. 1.7. Az utasítás keretein belül az egészségügyi dolgozó - szakmai kompetenciájának keretei között és felkészültségének megfelelően - önállóan határozza meg a általa elvégzendő feladatok végrehajtásának módját és sorrendjét.

1.8. Az orvos által előírt gyógyszerek szétosztását az arra kijelölt egészségügyi szakdolgozó meghatározott időpontokban végzi és ellenőrzi azok bevételét.

116

A gyógyszerek tárolására, rendelésére, felhasználására és ellenőrzésére vonatkozóan a jogszabályokban és kórházi utasításokban foglaltak szerint kell eljárni. 1.9. Ha a szükséges gyógykezelés az osztályon nem biztosítható, a beteget a szükséges gyógykezelés céljából az intézet megfelelő osztályára kell utalni, az osztályos orvos intézkedése, illetve a felettesének rendelkezése szerint. 1.10. A betegek kivizsgálásával, gyógykezelésével kapcsolatban jól áttekinthető dokumentációt kell vezetni. Fekvőbeteg osztályok alapvető dokumentumai: 

kórlap-kórtörténet, lázlap és mellékletei, ápolási dokumentáció (ápolási lap, észlelőlapok, folyadéklap, decubitus lap, távozási lap),



kiíró könyv,



betegek nevének betűsoros regisztere,



műtéti napló,



transzfúziós napló,



ambuláns napló



felvételi napló

A felsoroltakon túlmenő adminisztrációs tevékenységet az egyes szakvélemények regiszter (látlelet), hatósági megkeresés, felülvizsgálati napló, ellenőrzési napló, és jegyzőkönyv regiszter, ápolási lapok, az osztályos működési rendben kell előírni. 1.11. A szakmai alapfeladat, azaz egészségügyi ellátás keretében, szellemi tevékenység végzésére, eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátására, valamint az alapfeladat ellátásához megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberlétszám biztosítása érdekében, a szakmai alapfeladat szerződéses jogviszony keretében is elvégezhető. A megbízási szerződéses jogviszony keretében tevékenységet végző foglalkoztatott köteles a feladatokat az intézmény belső szabályzataiban, a vonatkozó szakmai- és jogszabályi előírások teljes körű betartásával ellátni, a szerződésben foglalt feltételek figyelembe vételével, az egyéb jogviszony keretében tevékenységet ellátókkal történő szakmai együttműködés keretében. A szerződésnek tartalmazni kell az ellátandó feladatot, a díjazás mértékét, a szerződés megkötésének okát, a

117

szerződés időtartamát, valamint a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését.

2.

A betegek ápolása 2.1

Az ápolás azoknak az ápolási és gondozási eljárásoknak az összessége, amelyek feladata a beteg egészségi állapotának javítása, az egészség megőrzése és helyreállítása, a beteg állapotának stabilizálása, a betegségek megelőzése, a szenvedések enyhítése a beteg emberi méltóságának a megőrzésével, környezetének az ápolási feladatokban történő részvételre való felkészítésével és bevonásával.

2.2. Az ápolás a) a beteg azon tevékenységének segítésére irányul, amely elvégzésére a beteg egészségi állapota miatt önállóan képtelen vagy elvégzése jelentős nehézséggel, illetve állapotromlással járna, valamint amelynek elvégzése speciális felkészültséget igényel, b) a beteg önellátó képességének helyreállítására, a betegség okozta fájdalom csökkentésére és a szenvedés enyhítésére irányul, c) a tényleges vagy lehetséges egészségi problémákra bekövetkező reakciók, szükségletek felismerését szolgálja, d) a kezelőorvos által elrendelt terápiás tervben előírt beavatkozások végrehajtását szolgálja, e) egészségnevelési és tanácsadási feladatokat lát el, kiterjesztve a hozzátartozókra is. 2.3. Az ápolás a) szerves része a beteg Intézeti keretek között végzett egészségügyi ellátásának,

118

b) kiegészítő eleme a beteg otthonában történő gyógykezelésének, illetve rehabilitációjának, a) alapvető eleme a beteg Intézeti keretek között végzett vagy otthonában történő ápolási és gondozási célú ellátásának. 2.4. Az ápolási, gondozási tevékenység az ápolási, gondozási terv alapján segíti a beteget azon tevékenységek elvégzésében, amelyek hozzájárulnak egészségéhez, gyógyulásához, rehabilitációjához. A 2.3. a) és b) pontjában foglalt esetben az ápolási gondozási tervet - az orvosi diagnózis és a terápiás összefüggések tekintetében - a beteg kezelőorvosa hagyja jóvá. A 2.3. c) pontban foglalt esetben az ápolási, gondozási tervet az ápoló önállóan készíti és hajtja végre. 2.5. Az ápolási, gondozási tevékenységről ápolási, gondozási dokumentációt kell vezetni, amely része az egészségügyi dokumentációnak. A dokumentáció vezetése, valamint az ápolási tevékenység ellátása a szakmai protokolloknak megfelelően kell történjen. 2.6. A haldokló beteg gondozásának (a továbbiakban: hospice ellátás) célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése. 2.7. A hospice ellátást lehetőség szerint a beteg otthonában, családja körében kell nyújtani. 2.8. A hospice ellátás magában foglalja a haldokló beteg hozzátartozóinak segítését a beteg ápolásában, továbbá lelki gondozásukat a betegség fennállása alatt és a gyász időszakában. 2.9. Az ápolás feladata az egyén segítése, hogy mielőbb képes legyen önmaga ellátására. Szükség esetén mindazon tevékenységek segítése, amelyeket maga tudna végezni, ha fizikai és szellemi képessége ezt lehetővé tenné.

119

Így az ápolás fő feladata az egészség elősegítése, megőrzése, megvédése, a betegségek megelőzése, a beteg sérült, és haldokló ápolása, valamint a rehabilitációról való gondoskodás, melyek az orvos és ápoló szakmai együttműködése során valósulnak meg. 2.10. Az ápolási munkában a beteg részére biztosítani kell:  az orvos által készített vizsgálati és kezelési terv folyamatos végrehajtását,  rendszeres megfigyelést, az észlelt tünetek, állapotváltozások ápolási lapon történő rögzítését és jelentését,  mindazon általános szükségleteinek kielégítését (az ápolási terv alapján), amelyek életfenntartása és gyógyulása érdekében elengedhetetlenek, de azokat állapota, helyzete miatt önmaga részben vagy egészében képtelen kielégíteni (ágynyugalom, testi hygiene, táplálás, mozgás, stb.)  a folyamatos psychés foglalkozást és az abban való közreműködést,  a gyógyuláshoz és a gyógyulásba vetett hithez szükséges környezet kialakítását,  humánus, interperszonális kapcsolatot a beteg és a gyógyító ápoló személyzet között. 2.11. Munkamegosztás Az ápolás során az osztályvezető főnővérnek munkamegosztásra kell törekednie oly módon, hogy lehetőleg egy szakdolgozó se végezzen olyan munkát, melyet alacsonyabb képesítésű személy a beteg érdekeinek sérelme nélkül, korszerű színvonalon el tud látni, valamint, hogy minden ápolási-gondozási munkát csak olyan személy végezzen, akinek erre megfelelő felkészültsége, képesítése és felhatalmazása van.

3.

A betegek étkeztetése 3.1. A betegek étrendjét a betegség természetétől, a beteg állapotától, a végzendő vizsgálatok és a gyógykezelés jellegétől függően az osztályos orvos a dietetikussal együttműködve állapítja meg és ellenőrzi annak megtartását. A beteg kívánságát a

120

- lehetőséghez mérten – figyelembe kell venni. Az orvosi utasításnak megfelelően az ételrendelésről a dietetikus gondoskodik. 3.2. A mindenkori ellátotti élelmezési létszámváltozást az osztályos vezető főnővér (helyettese) a „pót- és lerendelés” című nyomtatványon jelenti a dietetikai szolgálat felé. Ennek hiányában a dietetikai szolgálat étkeztetést nem biztosíthat. 3.3. A betegek részére az étkeztetést naponta háromszor kell biztosítani. Reggelit 9 óráig, ebédet 13,30-ig, vacsorát 17 órától. Egy élelmezési napon belül a reggeli a távozó betegé, az ebéd és vacsora az érkező betegé. Ettől eltérni a távozó beteg mentővel való szállítása esetén lehet. 3.4. A reggelit és a vacsorát az élelmezési szolgáltató betegellátó egységenként csomagolva, ételszállítók segítségével, reggeli, illetve vacsora egyéni tálcás csomagolásban jut az osztályokra. Az egész napi péksütemény és folyadékszükséglet reggel kerül az osztályokra. A tálalólapokon szereplő mennyiségi mutatók alapján a nővér köteles darabszám szerint meggyőződni és aláírásával hitelesíteni, hogy a reggelit, illetve a vacsorát átvette. Ha eltérés mutatkozik, azt köteles az erre rendszeresített átvevőlapon feltüntetni. Ennek megfelelően az ételt szállító dolgozónak kötelessége a hiányt az egészségügyi szolgáltató felé jelezni, és annak pótlásáról gondoskodni. 3.5. Az ebédet a betegek részére - az étlap és a diétás előírás szerint - a dietetikus felügyelete mellett tálalják. Az étel szétosztását az osztályos vezető főnővér (helyettese) és a dietetikus ellenőrzi. Az étel szétosztásában egészségügyi szakdolgozón kívül más személy (pl. takarítónő) nem vonható be. Az osztályon a tálalást és a kultúrált betegétkeztetést az osztályos vezető főnővérnek biztosítani kell. 3.6. A járóképes betegek, ha erre lehetőség van az osztályon étkeztetésre kijelölt helyen étkeznek. Fekvőbeteg részére az ételt az ágyban kell felszolgálni, és ha szükséges a nővér a beteget megeteti. A betegszobában ételt tárolni nem szabad, e célra az osztályokon rendszeresített hűtőszekrények szolgálnak.

121

3.7

A tálalás, illetve ételszállítás megfelelő tárgyi feltételeit az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló élelmezési szolgáltató kötelessége biztosítani.

3.8. Ételmaradék sem a kórteremben, sem az osztályon nem maradhat. Az ételmaradékot minden étkezés után az osztályról el kell távolítani.

III. fejezet A MŰTÉT 1.

A betegek műtét előtti kivizsgálása, előkészítése 1.1. A műtétet az orvostudomány mindenkori állása szerint, indokolt esetben, a korszerű orvostudománynak megfelelő módon szabad végezni. Jogszabály meghatározott műtét végzését megtilthatja, vagy külön feltételhez kötheti. 1.2. A műtétek előtt végzendő vizsgálatokat az országos Intézetek módszertani levelei tartalmazzák. 1.3. A műtét javallatához szükséges vizsgálatok elvégzése (elvégeztetése), valamint a más intézetben (osztályon) történt vizsgálatok leleteinek beszerzése annak az osztálynak a feladata, ahol a beteg fekszik. A más Intézettől átkért, a beteggel kapcsolatos valamennyi dokumentációt a leadásra kerülő zárójelentéshez (dokumentációhoz) kell csatolni. A vizsgálatok végrehajtásáról, valamint a szükséges szakorvosi vélemények beszerzéséről az osztályos orvos gondoskodik. A vizsgálatok elvégzése után - szükség szerint - esetmegbeszélést (konzultációt), vagy konzíliumot kell tartani. Mindezek figyelembevételével a műtét javallatáról a beteget kezelő, illetve további kezelésre átvevő osztály vezetője (helyettese) dönt. 1.4. Ha a beteg nem azon az osztályon fekszik, ahol a műtétet elvégzik, a beteget a betegség kezelésére legmegfelelőbb osztályon kell elhelyezni.

122

Ha a beteg állapota olyan műtétet tesz szükségessé, melynek elvégzéshez, illetőleg a műtét utáni korszerű ellátáshoz a személyi, vagy tárgyi feltételek hiányoznak, az osztályvezető főorvos (helyettese) - előzetes helybiztosítás után - a beteget a megfelelő Intézetbe áthelyezi. 1.5. A felvétel és a műtét elvégzése közötti időt a szakmai szabályok maradéktalan figyelembevételével a lehető legrövidebbre kell csökkenteni. Ebből a célból a sürgős ellátásra nem szoruló, műtét végzésére felvételre előjegyzett beteg esetében a szükséges és elvégezhető vizsgálatokat lehetőség szerint még az Intézeti felvétel előtt, a járó beteg ellátás keretében kell elvégezni. Az osztályon haladéktalanul meg kell kezdeni a műtét előkészítéséhez szükséges, huzamosabb ideig tartó gyógyszeres előkészítést. 1.6. A műtét végzése előtt be kell szerezni a szükséges szakorvosi véleményeket, illetőleg szükség szerint konzíliumot kell tartani (belgyógyászati, radiológiai, laboratóriumi, anaesthesiológiai, stb. szakvélemény, illetőleg konzílium). Ennek során határozza meg az anaesthesiológus is a műtéti érzéstelenítés módját, a közvetlen műtét előtti vizsgálatokat, és a gyógyszeres előkészítést. 1.7. A műtét előtti vizsgálatok és a gyógyszeres előkészítés végrehajtásáért az osztályos orvos felelős, aki intézkedik a vértranszfúziós állomás szükség szerinti bevonásáról is annak érdekében, hogy az esetleg szükségessé váló vérkészítmények a műtét folyamán rendelkezésre álljanak. Az osztályos orvos közvetlenül a műtét előtt is ellenőrzi a beteg állapotát és arról szükség esetén jelentést tesz felettesének, vagy a műtét végzésére kijelölt orvosnak. Az osztályos nővér az osztályos orvos által rendelt műtéti előkészítő beavatkozásokat időben elvégzi. A kezelőorvos köteles gondoskodni, hogy a kórlap, a lázlap, a leletek, röntgenfilm-dokumentáció, stb. a műtőben rendelkezésre álljanak. 1.8. A betegnek meg kell adni a szükséges személyre szóló szóbeli és szükség esetén írásbeli tájékoztatást a műtétre vonatkozóan. A teljes körű, személyre szóló szóbeli tájékoztatás minden esetben kötelező és elengedhetetlen még abban az 123

esetben is, amennyiben a beteg részére írásbeli tájékoztató került átadásra. Kiskorú, fiatalkorú, illetve cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a törvényes képviselő beleegyező nyilatkozata szükséges. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a műtét természetére, a várható eredményre, beleértve a lehetséges szövődményeket is, a műtét elmaradása esetén várható következményekre és a lehetséges alternatív (konzervatív) kezelésre vonatkozóan is. 1.9. Közvetlen életveszély esetében az észlelő orvosnak (osztályos orvos, ügyeletes orvos, stb.) - képzettségének és lehetőségeinek megfelelően - önállóan mérlegelve és döntve, azonnal meg kell kezdenie, illetőleg el kell végeznie a szükséges életmentő, műtéti jellegű beavatkozásokat (reanimatios tevékenység, intubálás stb.) Egy időben intézkednie kell, hogy az illetékes szakorvost (szakorvosokat) haladéktalanul a beteghez hívják. 1.10. A betegnek aláírásos beleegyezését kell adnia a műtéthez, kivéve - többek között:  sokkos, életveszélyben lévő felvett személyeket,  az írástudatlan, vagy írásképtelen (kézsérült, bénult) beteg két tanú előtt nyilatkozik és azok írják alá a beleegyezési nyilatkozatot.

2.

Betegek műtét utáni megfigyelése 2.1. A beteget a műtét után állandó és rendszeres megfigyelés alatt kell tartani. 2.2. Ha a műtét után folyamatos megfigyelés és/vagy műszeres beavatkozás nem szükséges, a beteget a kórtermében kell elhelyezni. 2.3. Általános érzéstelenítésben végzett, nagyobb megterhelést jelentő műtét után a beteget a műtétet követően, ha szükséges a folyamatos megfigyelés és/vagy a műszeres beavatkozás, a műtőrészben kialakított külön helyiségben (ébredőszoba) az anaesthesiológus által irányított megfigyelés alatt kell tartani.

124

Ezt követően a beteget - állapotától függően - a betegszobában, illetve az őrző (postoperatív) szobában, vagy szükség esetén a Központi Intenzív és Anaesthesiológiai Osztályon kell elhelyezni. 2.4. Az őrző (postoperatív) szobában kell elhelyezni és megfigyelni az állandó megfigyelésre szoruló, de nem életveszélyes állapotban lévő beteget a műtét utáni fokozott veszélyeztetettség időtartamára. 2.5. Központi Intenzív és Anaesthesiológiai Osztályon kell elhelyezni a kritikus állapotban lévő, vitális funkcióiban károsodott betegeket, illetőleg a műtét után előreláthatólag intenzív ellátásra szoruló betegeket. Itt kell elhelyezni azokat a betegeket is, akiknek állapota az őrző (postoperatív) betegszobában a műtét utáni időszakban nem rendeződött és a továbbiakban intenzív ellátásra van szükségük.

3.

A műtő működése 3.1. A központi műtők működését, a központi műtő és diagnosztikai tömb működési rendje, munkarendje határozza meg, a műtővezető főorvos orvosigazgatóhelyettes irányítása és utasítási joga mellett. 3.2. A műtőben a választott műtétek sorrendjét a műtővezető főorvos határozza meg. 3.3. A műtőrészlegben csak azok az egészségügyi dolgozók tartózkodhatnak, akiknek állandó szolgálati helye a műtőrészleg, vagy esetenként oda szolgálatra beosztottak, továbbá azok, akiknek ott tartózkodását az osztály vezetője (helyettese) külön engedélyezi. A műtőrészlegbe való belépés előtt az átöltöző helyiségben az oda belépőnek steril műtői ruhába kell átöltöznie. Magában a műtőrészlegbe való belépés előtt az átöltöző helyiségben az oda belépőnek tiszta műtői ruhába kell átöltöznie. Magában a műtőhelyiségben műtői öltözékben, (köpeny, sapka, lábbeli, maszk, stb.) szabad tartózkodni. Távozáskor a műtői ruházatot kivinni tilos!

125

3.4. A betegek műtői szállítása megfelelő szállítóeszköz (tolókocsi, gurulóágy) segítségével történik. A műtőbe szállítandó beteget minden esetben betegazonosító karszalaggal kell ellátni és a beteget kísérő egészségügyi dokumentációt előzetesen a műtővezető főorvos részére le kell adni. A betegek csak tiszta műtői fehérneműbe öltözve juthatnak a műtőbe. A szállítóeszköz karbantartása, tisztántartása és szükség szerinti fertőtlenítése, a betegenként szükséges ágyneműcsere a műtőrészleg feladata. A műtőrészleg betegszállító eszközeit más célra igénybe venni nem szabad. 3.5. Gondoskodni kell a szennyes, tiszta és steril műtőanyagok (gyógyszer, vegyszer, kötszer, műszer, fehérnemű) megfelelő elkülönített kezeléséről, szállításáról, tárolásáról. A műtői műszer és fehérnemű - kivéve a sürgős, életveszélyes eseteket (pl. tracheotomia) - a betegellátó osztályokra nem kerülhet. 3.6. A műtét végzéséhez szorosan együttműködő munkacsoportot kell kialakítani. E munkacsoportban a betegség természete szerint illetékes osztály részéről a műtőorvos és asszisztenciája, az anaesthesiológus orvos és asszisztense, a műtőrészleg részéről a műtőasszisztens és a hozzá beosztott műtőssegéd vesz részt. A műtéti munkacsoport szükség esetén egyéb szakágak (osztályok) képviselőivel is kiegészülhet. A műtéti munkacsoport a feladat, felelősség és hatáskör átruházása révén, a műtét ideje alatt önálló egységként végzi munkáját. Vezető a műtőorvos. A műtőorvos az osztályvezető főorvos által esetenként kijelölt orvos. Az érzéstelenítést végezheti anaesthesiológus szakorvos, vagy erre a célra kiképzett szakorvos (orvos). Anaesthesiológus asszisztens általános érzéstelenítést csak orvosi felügyelet mellett végezhet. A műtéti munkacsoporton belül az egyes szakágak képviselői (műtőorvos, anaesthesiológus orvos, műtőasszisztens) tevékenységüket az adott szakma szabályainak megfelelően, önálló felelősséggel végzik. A műtétet végző orvos biztosítja a műtéti munkacsoport legteljesebb együttműködését.

126

3.7. Műtétet önálló felelősséggel - közvetlen életveszély kivételével - csak szakorvos végezhet. Amennyiben a műtőorvos nem szakorvos, a műtéti asszisztenciában legalább egy, a szakmában járatos szakorvosnak kell részt vennie, akinek feladata a műtét irányítása, és szükség esetében végzésének átvétele. 3.8. A műtét menetének, valamint a beteg műtét alatti állapotának folyamatos észlelése, rendszeres dokumentálása az anaesthesiológus, a műtét szakmai leírása (műtőnapló vezetése) a műtőorvos feladata. 3.9. A műtéti leírás, valamint az altatási jegyzőkönyv egy-egy példánya a beteg kórlapjában kerül megőrzésre. 3.10. Műtét alatti orvosi teendők Az operatőr végzi a műtétet, az asszisztens az operatőr munkáját segíti. Ha az operatőr nem szakorvos, az asszisztensnek szakorvosnak kell lennie. Ilyenkor szakmai tanácsaival segíti, ha szükségesnek tartja, irányítja, illetve átveszi a műtétet. Az osztályvezető főorvos, ha szükségesnek tartja, szakmai tanácsaival segíti, irányítja, illetve átveszi a műtétet. 3.11. Műtét utáni orvosi teendők Az operatőr teendői a műtét után, a műtéti leírás: Az operatőr közvetlenül a műtét után, kivételesen indokolt esetben legkésőbb a műszak átadásáig a műtétről pontos műtéti leírást köteles készíteni. A műtéti leírásnak tartalmaznia kell a beteg nevét, diagnózisát, a végzett beavatkozás megnevezését, a műtét napját, az operáló team tagjainak nevét, az érzéstelenítés módját és a résztvevő aneszteziológus orvos nevét, valamint az elvégzett műtét lényegi összefoglaló leírását és a szövettani vizsgálatra küldött minták megjelölését. Ha reoperációról van szó, a műtéti leíráson minden esetben szerepel a „Reoperáció”, vagy „Reop.” felírás. A műtéti leírás célja, hogy az operatőr röviden összefoglalja a műtét főbb lépéseit, a műtétnek az egyes betegségek szokásos műtéti ellátási rendszerétől való eltéréseinek mibenlétét és okát, az esetleges komplikációkat és azok megoldását, leírja a szándékosan bennhagyott idegentestek (pl. a dréncsövek) jellemzőit, elhelyezését és a műtét közben észlelt, a beteg posztoperatív kezelését befolyásoló észrevételeit. A műtéti leírást az operatőr a szakmai protokol127

loknak, valamint az adott osztály működési rendjében leírt módon készíti el, aláírásával és személyi bélyegzőjével látja el. Az elvégzett műtétet a műtéti naplóban is a szakmai szabályoknak megfelelő módon dokumentálni kell. 3.12. Biztosítani kell, hogy a műtőrészleg a szükség szerinti és sürgősségi műtétek végzésére az ügyeleti időszakban is teljes mértékben rendelkezésre álljon. 3.13. A műtőkben keletkező veszélyes hulladék nyilvántartása és ártalmatlanítása. A veszélyes hulladékok kezelésére és nyilvántartására a hatályos jogszabályok és a kórház Hulladékgazdálkodási Tervében foglaltak, valamint a belső utasítások előírásai vonatkoznak. 3.14. Sürgős szükség esetén, illetve ügyeletben az osztályvezető távollétében vagy akadályoztatásakor az általa megbízott helyettes vagy ügyeletvezető ill. ügyeletes orvos jogosult az osztályvezető főorvos feladatainak ellátására.

IV. fejezet KÖZPONTOSÍTOTT DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS OSZTÁLYOK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1.

A működés általános elvei 1.1. A központosított diagnosztikai és terápiás osztályok és kihelyezett egységeik működési rendjét az osztályok működési rendjében úgy kell meghatározni, hogy az összhangban legyen a betegellátó osztályok és a szakrendelések működési rendjével. A kölcsönös együttműködést úgy kell megszervezni, hogy a diagnosztikai és terápiás osztályok igénybevétele a munkanap folyamán lehetőleg egyenletes legyen. A szükséges vizsgálatokat úgy kell végezni, hogy azok eredményei a beteg állapotától függően, azonnal sürgősen (6 órán belül), halaszthatóan (néhány napon belül) de ezen határok között is - a lehető leghamarabb rendelkezésre álljanak. A

128

diagnosztikai osztályok a sürgős beavatkozás szükségességére utaló leleteket a beteg kezelőorvosával haladéktalanul közölni kötelesek. 1.2. Lehetőség szerint biztosítani kell, hogy az osztályos betegek és a járóbeteg-ellátás betegeinek ellátása külön időben történjék. 1.3. A bonyolultabb, eszközigényesebb vizsgálatokat, kezeléseket központilag kell végezni. Ilyen esetben a vizsgálati anyagokat a kihelyezett részlegen kell levenni és a központi diagnosztikai osztályra (központi labor) eljuttatni. A diagnosztikai osztály gondoskodik a korszerű vizsgálatok elvégzéséről, a vizsgálathoz szükséges anyagok levételének módjáról, szakmai szabályairól. Egyszerűbb esetben a vizsgálati anyagokat a fekvőbeteg osztály kijelölt dolgozói, különleges esetekben pedig a diagnosztikai osztály kijelölt dolgozói veszik le a fekvőbeteg osztályon, illetőleg a diagnosztikai osztályon. A vizsgálati anyagok szállítását központilag kell megszervezni. 1.4. Amennyiben a vizsgálat elvégzése közben olyan körülmények merülnek fel, amelyekre a vizsgálatot, kezelést kérő orvos nem tért ki, de felderítése (megállapítása) a beteg egészségi állapotára befolyással lehet, ezt a vizsgálatot, gyógykezelést végző osztály a szakvéleménnyel egyidejűleg tartozik a vizsgálatot kérő osztállyal közölni. Ha a kért vizsgálat elvégzése folyamán a diagnosztikai osztályon más vizsgálat elvégzésének szükségessége is felmerül, és egyidejűleg vagy ugyanabból a vizsgálati anyagból elvégezhető, a diagnosztikai osztály orvosa köteles azokat is elvégezni. (elvégeztetni), és az eredményt véleményével együtt a vizsgálatot kérő osztályra eljuttatni. Amennyiben a diagnosztikai osztály vezetője azt észleli, hogy a vizsgálatot kérő orvos szakmailag megalapozatlan, nem megfelelő irányú, felesleges vagy feleslegesen gyakori vizsgálatokat kér vagy a vizsgálatot kérő orvos sürgősségi jelzést indokolatlanul használja, köteles erre felettesének figyelmét felhívni.

129

1.5. Szükséges, hogy a központosított diagnosztikai és terápiás, valamint egyéb osztályok (részlegek) a betegellátó osztályokkal szabályozottan, szorosan együttműködjenek, orvosaik a betegellátó osztályok esetmegbeszélésein és a konzíliumokon aktívan részt vegyenek. 1.6. A tudományos munkához szükséges szakvizsgálatoknak a diagnosztikai osztályokon történő elvégzését a főigazgató - az illetékes diagnosztikai osztály osztályvezető főorvosának meghallgatásával - a Tudományos Bizottság elnökének javaslatára engedélyezheti.3

2.

Speciális szabály A jelen szabályzat e részével érintett osztályoknak az 1. pontban szabályozott általános működési elveitől eltérő speciális működési szabályait a szükséghez mérten az adott szervezteti egység vezetője határozza meg a vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok, Intézeti szabályzatok, illetőleg módszertani irányelvekben foglaltak figyelembevételével.

V. fejezet JÁRÓBETEGELLÁTÁS A SZAKRENDELÉSEKEN, AMBULANCIÁKON

1.

A működés általános elvei 1.1. Az általános járóbeteg-szakellátás a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, továbbá fekvőbetegellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. Az általános járóbeteg-szakellátást a beteg egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül, rendszeres tömegközlekedés igénybevételével megközelíthetően (a továbbiakban: lakóhelyének közelében) kell biztosítani.

130

1.2. A járóbeteg szakellátás feladata a) a megelőző tevékenység, b) az egyes betegek gyógykezelése, szakorvosi gondozása, c)

szakorvosi konzíliumok elvégzése, szükség esetén a beteg otthonában is,

d)

speciális szakmai, diagnosztikus, illetve terápiás háttér szükségessége esetén a beteg - vizsgálatát követő - más járóbeteg-szakrendelésre vagy szakambulanciára történő beutalása,

e)

a járóbeteg-szakellátás kompetenciakörébe tartozó olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozások végzése, amelyeket követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges,

f)

Intézeti hátteret igénylő ellátás szükségessége esetén a beteg fekvőbeteggyógyintézetbe történő beutalása.

1.3

Intézetünkben a járóbetegek szakorvosi ellátása, gondozása az alábbiak szerint történik:  aktív fekvőbeteg ellátó szervezeti egységgel, vagy diagnosztikai osztállyal rendelkező szakmák esetében, a járóbeteg ellátást végző szervezeti egységek (szakrendelések, szakambulanciák, gondozók), a fekvőbeteg ellátást végző, illetve a diagnosztikai szervezeti egység integrált részeként végzik tevékenységüket, mely szervezeti egységek szakmai vezetője az osztályvezető.  önállóan működő szakrendeléseken (amennyiben az adott szakrendelés nem rendelkezik fekvőbeteg ellátást nyújtó háttérosztállyal, mint: ortopédia, reumatológia, bőrgyógyászat)  önállóan működő gondozókban (amennyiben az adott gondozó nem rendelkezik fekvőbeteg ellátást nyújtó háttérosztállyal, mint: Tüdőgondozó, Bőr- és Nemibeteg-gondozó, és Alkoholgondozó).

1.4. A fekvőbeteg és diagnosztikai osztályokkal szervezeti egységben működő szakrendelések (gondozók) és a fekvőbeteg osztályok ambulanciájának működését részletesen az illetékes osztály működési rendjében kell szabályozni.

131

A rendelőintézetben üzemelő szakrendelések működési rendjének, betegfogadási rendjének, szakorvosi vizsgálatok rendjének, szakrendelések együttműködésének kialakításához az orvosigazgató egyetértése szükséges. A Rendelőintézet Működési rendjét, illetőleg Házirendjét az orvosigazgató készíti el. 1.5. Az önállóan működő szakrendelések működési rendjét az orvosigazgató előírásai alapján, a szakrendelést vezető főorvos készíti el. 1.6. Az önállóan működő gondozók működési rendjét a gondozó vezető főorvosa készíti el. 1.7. A járóbeteg ellátó szervezeti egységek működési rendjében ki kell térni a szakmailag illetékes fekvőbeteg osztályokkal történő együttműködés formáira. A járóbeteg-ellátás és a fekvőbetegellátás működési rendjét - a fokozottság elvének megfelelően - teljes összhangban kell kialakítani.

2. A betegfogadás rendje a szakrendelésen 2.1. A szakrendelések betegfogadási rendje tartalmazza a szakrendelés rendelési idejét, működési területét, a betegfogadás szabályait. A rendelőintézet (gondozó) rendelési idejét az Intézetek bejáratánál, a váróhelyiségekben megfelelő módon naprakész állapotban kifüggesztik. A betegfogadás rendjét az Intézet működési területén lévő egészségügyi feladatokat ellátó szerveknek, valamint a beutalással érintett orvosoknak kell megküldeni, és a betegfogadási rend változtatása esetén arról értesíteni. 2.2. A szakellátások igénybevétele általában a háziorvos beutalója alapján történik. Háziorvosi beutalásnak számít, ha a bentlakásos intézeteknél (otthonoknál) foglalkoztatott orvos, a foglalkozás-egészségügyi orvos, a gyermekintézetek, iskolák orvosai adják a beutalót. A biztosított az orvosi szakellátást beutalás nélkül jogosult igénybe venni a következő ellátásokban:

132

 Sürgős szükségből,  a szakorvosi rendelő által nyújtott  bőrgyógyászati  fül-orr-gégészeti  nőgyógyászati  általános sebészeti és baleseti sebészeti  szemészeti  onkológiai  urológiai  pszichiátriai szakellátást  a gondozó keretében nyújtott orvosi ellátást, melyek  az ideggondozó  a bőr és nemibeteg gondozó  tüdőgondozó  onkológiai gondozó A szakrendelések orvosai is adhatnak beutalót a hozzájuk beutalt betegnek más szakrendelésre. A szakellátásra beutalt biztosított ismételt háziorvosi beutalás nélkül jogosult igénybe venni 30 napig a folyamatos járóbeteg szakellátást, 30 napon túl abban az esetben, ha a szakellátás orvosa erről a háziorvost tájékoztatja. Szakrendelésre az Intézet ellátási területén lakó beteg, illetőleg előzetes egyeztetés alapján területen kívüli beteg utalható be. A beutaló egyértelműen tartalmazza a vizsgálatra felkért szakrendelés pontos megjelölését, a beteg állapotának, eddigi kezelési eredményeinek rövid leírását és feltételezett kórismét. A beteg a szakellátást akkor veszi a beutalás szakmai rendjének megfelelően igénybe, ha azt az Intézetet keresi fel, amelyet a beutaló orvos vizsgálatára felkért. „Területi ellátási kötelezettségen” kívüli beteg, a kizárólag beutalóval igénybe vehető egészségügyi ellátást, kizárólag befogadó nyilatkozat útján veheti igénybe. A beutalási rendtől eltérő igénybevétel esetén a hatályos jogszabályok, valamint az Intézet vonatkozó szabályzatában foglaltak alapján térítési díjat kell fizetni.

133

2.3. A beteg az egyes szakrendeléseket a betegfogadás időpontjának előjegyeztetésével, vagy anélkül veheti igénybe. A jelentkezési idő előjegyzése nélkül veheti igénybe a szakrendelést az a beteg  aki elsősegélynyújtásra vagy sürgős orvosi ellátásra szorul,  aki a rendelőintézet székhelyén kívül lakik és első ízben jelentkezik,  akit valamely szakrendelés utal ugyanazon a napon egy másik szakrendelésre vizsgálat vagy gyógykezelés céljából, A betegeket érkezési sorrendben kell ellátni, kivéve a sürgősségi ellátás, valamint a mentőszolgálat által szállított beteg ellátása. Ha a beteget a szakrendelés orvosa jegyzi elő, a jelentkezés napját, időpontját a szakrendelés orvosa a beteggel egyetértve határozza meg. Azokat a betegeket, akik a rendelési idő lejártáig jelentkeznek fogadni kell és meg kell vizsgálni, a beteg állapotától függően el kell látni, illetve előjegyezni. A járóbetegellátásban a betegfogadási listát a jogszabályban, valamint az intézet belső szabályzatában meghatározott módon vezetni és jelenteni kell. 2.4. A szakrendelést végző orvos bármilyen okból bekövetkező vagy bekövetkezett távolmaradása esetén helyettesítéséről az illetékes osztályvezető főorvos, önállóan működő szakrendelés esetében a vezető főorvos kellő időben gondoskodik.

3.

A betegfogadás rendje a fekvőbeteg osztályok (vagy önálló) ambulancián Az intézmény Budapest, X. ker. Maglódi út 89-91. sz. alatti székhelyén szakambulanciák működnek. 3.1. A fekvőbeteg osztályokon működő ambulanciák betegfogadási rendjét (a járóbeteg szakorvos ellátásra kijelölt kezelőjében) az osztály működési rendjében kell szabályozni. Ennek tartalmaznia kell többek között:  az ellátható járóbetegek körét,  a betegek visszarendelésének vagy konzultációs tevékenységre való berendelésének feltételeit, 134

 az adminisztrációs kötelezettségeket,  a betegek fogadásának idejét,  a betegek fogadásának szabályait,  az alapellátás orvosainak tájékoztatását az ellenőrzött betegek állapotáról, illetve visszarendeléséről. A betegfogadás idejét az ambulancia bejáratánál ki kell függeszteni. 3.2. A beteg a fekvőbeteg osztályok ambulanciáit beutalással vagy előjegyzéssel (viszszarendeléssel) veheti igénybe. Az osztályok működési rendje határozza meg részletesen:  a sürgős ellátást igénylő járóbetegek fogadásának rendjét  a feltételek hiánya miatt szakrendelésen el nem végezhető vizsgálatokat  az osztály speciális szakmai profiljának megfelelő járóbetegek ellátásának (vizsgálatának, kezelésének, szakgondozásának) rendjét,  az utókezelésre, szakgondozásra, tudományos munkához szükséges ellenőrzésre visszarendelt betegek körét és fogadásának rendjét. Az ambulancián - naponta - fogadható, illetve visszarendelt betegek számát a lehetőségek figyelembevételével kell megállapítani. 3.3. A járóbetegek szakorvosi ellátását az ambulancián az osztályvezető főorvos (helyettese) által kijelölt szakorvos végzi, az osztályos működési rendnek megfelelően. Az osztályvezető főorvos (helyettese) rendszeresen ellenőrzi a betegellátást, valamint a jogszabályokban és az Intézeti szabályzatokban, utasításokban előírt nyilvántartások pontos vezetését. Az osztályon a járóbetegek fogadására kijelölt helyen kívül járóbetegek fogadása nem történhet.

135

3.4.

Az önálló szakambulanciák (pl. onkológia) működési rendjét a vezető főorvos a

fentiek szerint határozza meg.

4.

A szakorvosi vizsgálatok rendje 4.1. A beteg érdekében el kell végezni mindazokat a vizsgálatokat, amelyek a betegség megállapításához a beteg állapotának megítéléséhez, vagy a gyógykezelés eredményességének értékeléséhez, keresőképessége elbírálásához, stb. szükségesek. A Szakrendelést végző szakorvos a beteg vizsgálatát az érvényben lévő szakmai irányelvekkel összhangban végzi. Fekvőbeteg osztállyal szervezeti egységben működő szakrendelésen az osztályvezető főorvos (helyettese) az osztályos munkarendben meghatározott rendszerességgel - sürgős esetben soron kívül is - a betegellátást ellenőrzi. 4.2. Fekvőbeteg intézeti ellátásra szoruló betegeken - az országos intézetek által kiadott módszertani irányelvek figyelembevételével - feltétlenül elvégzendő vagy ajánlott vizsgálatokat lehetőleg a kórházba utalás előtt a járóbeteg ellátás keretében kell elvégezni. 4.3. A szakrendelésen a beteg vizsgálatában csak azok az egészségügyi dolgozók vehetnek részt, illetve a vizsgáló szobában csak azok tartózkodhatnak, akiknek szolgálati helye a szakrendelés, vagy oda képzésre, továbbképzésre beosztottak, továbbá azok, akiknek ott tartózkodását a szakrendelés vezetője engedélyezi. Biztosítani kell, hogy az orvosi etika és titoktartás követelményei maradéktalanul érvényesüljenek.

5.

A szakrendelések együttműködése 5.1. A szakrendelések kötelesek szorosan együttműködni, egymásnak minden szükséges segítséget megadni.

136

Az együttműködést a fekvőbeteg osztályok működési rendjével összhangban kell megszervezni. A szakrendelésen megjelent betegnél a kért szakorvosi vizsgálaton túl a szükséges kiegészítő vizsgálatokat is el kell végezni. A vizsgálat menetét és módját a szakrendelés orvosa választja meg. A kiegészítő szakvizsgálat célzottan történik. A vizsgálatra felkért szakrendeléssel a vizsgálatot kérő orvos közölni köteles a kért vizsgálat nemét, a diagnózist (a feltételezett diagnózist vagy differenciál-diagnosztikai problémát), az eddig elvégzett vizsgálatok eredményét, valamint a vizsgálatot megelőző időben alkalmazott gyógykezelést. Az elvégzett vizsgálat eredményét a vizsgálatot végző orvos írásban közli, (szakorvosi lelet), ugyanekkor a szakrendelés számítógépes dokumentációjában, valamint a hagyományos dokumentációban (karton, napló, stb.) is rögzíti. A beteg, valamint a gazdaságosság érdekében kerülni kell minden felesleges szakvizsgálatot. Amennyiben a kiegészítő vizsgálatok elvégzésére az Intézetben nincs lehetőség, a beteget a szükséges vizsgálatra az illetékes Intézet megfelelő szakrendelésére kell irányítani. Amennyiben a betegség megállapításához, célszerű gyógykezelés megítéléséhez bonyolult, több irányú szakvizsgálat látszik szükségesnek, ennek megítélése céljából konzíliumot kell tartani. A konzílium módja azonos a kórházi osztályok konzíliumi rendjével. 5.2. Fekvőbeteg osztály hiányában önállóan működő szakrendelés (gondozó) vezetője vagy szakorvosa ellátja a fekvőbeteg osztályokon a konzíliáriusi teendőket (pl. tüdőgyógyászati konzílium). 5.3. Az alapellátás orvosa indokolt esetben a járóbeteg szakellátást végző egészségügyi Intézet vezetőjén keresztül amennyiben a beteg ehhez hozzájárul - a beteg lakásán (szállásán) tartandó konzíliumot is kérhet.

137

6.

A gyógykezelés rendje 6.1. A szakrendelés orvosa  A beteget - ha az szakorvosi gyógykezelésre szorul - gyógykezelésben részesíti, részére szükség szerinti gyógyszert, gyógyászati segédeszközt rendel, a gyógykezeléssel és a követendő életmóddal kapcsolatos felvilágosítást megadja.  A további szakorvosi kezelésre vagy ellenőrzésre szoruló beteget a vele egyeztetett időpontra előjegyzi.  A szakorvosi ellátásra nem, de orvosi ellátásra szoruló beteget a leletek, szakvélemények, valamint terápiás javaslatok közlésével a kezelő orvoshoz irányítja.  Az Intézeti kivizsgálásra, gyógykezelésre, ápolásra szoruló beteg beutalása iránt intézkedik, illetve felvételre előjegyzi indokolt esetben javaslatot tesz szanatóriumi beutalásra. 6.2. A szakrendeléseken - sürgős szükség esetét kivéve - olyan orvosi beavatkozás nem alkalmazható, amely az orvostudomány mindenkori állása, illetve vonatkozó jogszabályok szerint kizárólag fekvőbeteg gyógyintézetben végezhető el. 6.3. A diagnózis megállapításához hasonlóan a beteg gyógykezelési tervének meghatározása és végrehajtása is szükségessé teszi a különböző szakrendelések orvosainak együttműködését.

7.

A gondozási módszer alkalmazása A gondozásban elsősorban azokat a lakosokat kell részesíteni, akiknek gondozását a vonatkozó jogszabály elrendeli, illetve akik erre egészségi állapotuk veszélyeztetettsége miatt leginkább rászorulnak. 7.1. Az illetékes osztályok, szakrendelések, gondozók a szakterületüknek megfelelően támogatják és irányítják az alapellátást végző orvosok gondozási munkáját. 138

7.2. A szakmailag illetékes osztályvezető főorvosok a szakterületüknek megfelelően:  gondoskodnak a gyógyító- megelőző ellátás szolgálatai, valamint az osztály, szakrendelés és gondozó gondozási munkájában a szervezett együttműködésről,  működési területükön a gondozási módszer alkalmazásának szakmai irányítását végzik. 7.3. Intézetünkben a gondozás szervezeti egységnek felsorolását az Intézeti szervezeti szabályzat tartalmazza. 7.4. Az önállóan működő gondozóintézetek működési rendjét részletes tevékenységüket, együttműködési előírásokat a gondozók működési rendje tartalmazza. 7.5. A fekvőbeteg-ellátó osztállyal, szakrendeléssel szervezeti egységben lévő gondozók, ambulanciák és szakrendelők működési előírásait, hatásköreit, az illetékes osztály Működési Rendjében kell szabályozni.

VI. fejezet GYÓGYÍTÓ-MEGELŐZŐ SZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSE Az alapellátás orvosaival (háziorvosi, házi gyermekgyógyász szakorvos) kollegiális együttműködést és munkakapcsolatot kell kialakítani. Ennek érdekében az intézet által kezdeményezett és szervezett szakmai megbeszélésekre is sor kerül szükség szerint.

139

VII. fejezet DIAGNOSZTIKAI ÉS BETEGELLÁTÓ OSZTÁLYOK MŰKÖDÉSI RENDJE 1.

Az intézet fekvőbeteg ellátó, diagnosztikai osztályai, járóbeteg szakrendelései feladataikat az osztályvezető főorvos, az osztály beosztott főorvosa(i), adjunktusa(i), szakorvosa(i), általános orvosa(i), az osztályvezető főnővér, a beosztott egészségügyi szakdolgozók, valamint a betegellátást segítő egyéb tevékenységet végző közalkalmazottak és a megfelelő szakember biztosítása céljából foglalkoztatott, megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak útján látja el. A szakrendelések (gondozók) a vezető főorvos, a szakorvos(ok), beosztott egészségügyi szakdolgozók, valamint a betegellátást segítő egyéb tevékenységet végző közalkalmazottak és a megfelelő létszámú szakemberek biztosítása érdekében szükséges megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak útján látja el.

2.

Az osztályt az osztályvezető főorvos vezeti és irányítja, akinek szakmai felügyeletét a fekvőbeteg ellátásért felelős főigazgató helyettes látja el.

3.

Az osztályvezető főorvos felelős: 

az osztályra felvett betegek állapotuknak megfelelő, magas szintű, korszerű gyógyító ellátásáért,



felelős a jogszabályokban, a szakmai rendelkezésekben és irányelvekben, valamint a jelen szabályzatban foglaltak megtartatásáért,



felelős az osztály munkafegyelméért, valamint az orvosetikai követelmények és elvárások megtartásáért és megtartatásáért.,



köteles kidolgozni és az irányítása alá tartozó osztály dolgozóival ismertetni az osztály munkarendjét, és felelős az abban foglaltak megtartásáért és megtartatásáért,



az osztály működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtéséért és megtartásáért.

140

4.

A főorvos az osztályvezető főorvos kijelölése alapján vezeti az osztály egy-egy ápolási egységét. A főorvos feladata igazodik az ápolási egység általános tevékenysége körében elvégzendő feladatokhoz.

5.

A szakrendelést (gondozót, tanácsadót) vezető főorvos (szakorvos) közvetlenül irányítja és vezeti a rábízott szervezeti egység munkáját, az osztályvezető szakmai felügyelete és irányítása mellett. Az osztályháttér nélkül működő szakrendelések esetében a szakrendelést vezető főorvos önállóan jár el, és közvetlenül az orvosigazgatónak (illetve megbízott helyettesének) van alárendelve. Irányítja és ellenőrzi a beosztott orvosok és szakdolgozók munkáját. Felelős a járóbeteg szakellátás teljesítményarányos finanszírozással összefüggő valamennyi feladat ellátásáért.

6.

Adjunktus Az adjunktus tevékenységét az osztályon az osztály szakrendelésén, illetve az osztály egyéb részlegén végzi az osztályvezető főorvos által meghatározott időszakonkénti váltásban.

7.

Szakrendelés (gondozó, tanácsadó) szakorvosa A szakorvos feladatait a szakrendelést (gondozót, tanácsadót) vezető főorvos, vagy szakorvos közvetlen irányítása alatt végzi. A szakorvos alapvető feladatai megegyeznek a betegellátó osztályok szakorvosainak feladataival.

8.

Orvos Az általános orvos és a rezidens munkáját az adott osztályon végzi az osztályvezető főorvos által meghatározott időszakonkénti váltásban. Az osztályvezető főorvosnak, illetve a munkáját közvetlenül irányító főorvosnak (adjunktusnak) van alárendelve.

9.

Osztályvezető főnővér Az osztályvezető főorvossal egyetértésben koordinálja és vezeti az osztály ápolási feladataival megbízott szakdolgozók és kisegítő dolgozók tevékenységét, ezen belül irányítja és vezeti ezen dolgozók szakmai munkáját, irányítja és ellenőrzi az orvosi utasítások végrehajtását, a munkarend és munkafegyelem betartását és az etikai követelmények megtartását.

141

10.

Általános ápoló, szakápoló, ápoló, diplomás ápoló Az általános ápoló munkáját az osztály profiljának megfelelő szakápolási feladatokat, valamint az osztályon felmerül adminisztratív teendőket látja el. A szakápoló és diplomás ápoló a képesítésének és szakmai gyakorlatának megfelelő munkaköri feladatokat jogosult ellátni.

11.

Általános asszisztens Az általános asszisztens a tevékenységét az orvos rendelkezésének megfelelően a vezető asszisztens irányítása mellett végzi, és ellátja a szakterület jellegének megfelelő szakmai feladatokat, valamint a rendeléssel kapcsolatos adminisztrációt.

12.

A jelen szabályzatban foglaltak alapján az osztályok kötelesek működési rendet készíteni, melynek az osztályvezetők által szükségesnek ítélt rendelkezéseket, valamint az alábbiakban felsoroltakra vonatkozó szabályokat kell tartalmaznia. 12.1.

Osztályok vonatkozásában 12.1.1. az osztály és részlegei sajátos feladatainak ellátását, 12.1.2. az osztályon és részlegein a folyamatos munkavégzés rendjét - a munkakezdések idejét, - az osztály dolgozói munkahely beosztásának és cseréjének alapelveit, - a szolgálatban lévő orvosok azonnali elérhetőségének módját (más osztályra, részlegre való távozását, kinek kell bejelenteni, stb.) 12.1.3. a munkakezdéskor tartandó megbeszélés (ügyeletes orvos beszámolása a súlyos állapotban lévő betegekről történő referálás, rendkívüli feladatok elrendelése) idejét, 12.1.4. az osztályértekezletek, konzultációk idejét, rendjét, 12.1.5. a betegek hozzátartozóinak tájékoztatására kik, milyen mértékig illetékesek, tájékoztatás idejét, 12.1.6. a diagnosztikai műveletek, - vizsgálatra való előkészítés, rutinfeladatok elvégzése, segédkezés az orvosi ténykedéseknél, - vizsgálati anyagok gyűjtése, levétele és a megfelelő osztályra (részlegre) juttatásának ideje, módja, - hőmérőzés, pulzus, vérnyomás mérése, 12.1.7. terápiás műveletek, 142

- személyre szólóan a nővér (egészségügyi szakdolgozó) - megbízás alapján - által elvégezhető orvosi ténykedéseket, - mindennapos beavatkozások, - egyéb terápiás műveletek (gyógytorna, masszázs, stb.) 12.1.8. gyógyszerelés rendjét 12.1.9. a vizitek rendjét, - a vizitek időpontja, - előkészítés a vizitre (beteg, kórterem, stb.) - részvétel és segédkezés a viziteken, - viziten rendelt feladatok, utasítások végrehajtása, stb. 12.1.10.a kötözés rendjét 12.1.11.a járóbeteg ellátással (szakrendelésekkel, tanácsadókkal, osztályos ambulanciákkal) kapcsolatos munkaelemeket, - rendelési idő, - a betegek fogadása, - a betegek vizsgálatának gyógykezelésének, gondozásának rendje, - a szakrendelések együttműködése, 12.1.12.konzílium adás, - diagnosztikai műveletek elvégzése 12.1.13.az ápolással kapcsolatos munkafeladatokat, - az új beteg fogadása, elhelyezése - a házirend, beteglátogatási rend ismertetése, - a beteg testének tisztántartása (mosdatás, fürdetés, köröm- szájápolás stb.) - ágyazás, ágynemű csere - a betegélelmezés - a beteg megfigyelése, annak folyamatos regisztrálása, - az elhalt ellátása, szállítása, 12.1.14.a gyógyszerek, gyógyászati segédanyagok beszerzése, tárolása, őrzése, stb. - tűk, fecskendők, stb. tisztítása, cseréje - sterilezés előkészítése - steril anyagok, dobozok, katéterek, tamponok, géz, stb., készenlétről gondoskodás, 143

- az osztályon (részlegen) használatos gépek tisztántartása, ellenőrzése, üzemkész állapotban tartása, stb. 12.1.15.a higiénés tevékenységet, - fertőtlenítés, - takarítás, - mosogatás, - tálalók, - a betegek saját élelmének ellenőrzése, tárolása 12.1.16.az osztály ügyviteli, adminisztrációs rendjét, 12.1.17.kommunális és veszélyes hulladék eltávolítás, 12.1.18.textíliával kapcsolatos eljárás, 12.1.19.védőruha, maszk, kendő használata, stb. 12.1.20.a fertőző betegek szállítását, 12.1.21.az átadást, átvételt, - ügyelet-, műszakátadás szóban és írásban, - textília, fecskendő, stb. átadás, 12.1.22.az egészséges életmódra nevelés, egészségügyi felvilágosító tevékenységet, stb. 12.2. az osztály-háttér nélkül működő szakrendelések, gondozók működési rendjében szabályozni kell:  a munkavégzés rendjét, - a munkakezdések idejét - a szakrendelés dolgozói munkahely-beosztásának alapelveit,  a betegellátással kapcsolatos munkaelemeket, - rendelési idő, - betegek fogadása, - betegek vizsgálatának, gyógykezelésének, gondozásának rendje, - szakrendelések együttműködése,  a gyógyszerek, gyógyászati segédanyagok beszerzése, tárolása, őrzése, stb. - tűk, fecskendők, stb. tisztítása, cseréje, - sterilezés,

144

- steril anyagok, dobozok, katéterek, tamponok, géz, stb. készenlétéről gondoskodás, - a szakrendelésen használatos gépek tisztántartása, ellenőrzése,

üzemkész

állapotban tartása, stb.  a higiénés tevékenységet, - fertőtlenítés, - takarítás, - mosogatás,  kommunális és veszélyes hulladék eltávolítása,  textíliával kapcsolatos eljárás,  védőruha, maszk, kendő használata,  az egészséges életmódra nevelő, egészségügyi felvilágosító tevékenységet.  az adminisztrációs, illetőleg a dokumentációs tevékenységet,

VIII. Fejezet Egészségügyi dokumentáció 1. A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt a szakmai szabályoknak és protokolloknak megfelelően úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát.

2. Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni: -

a beteg személyazonosító adatait,

-

cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, kiskorú, illetve gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képviselő nevét, lakcímét, elérhetőségét,

-

a kórelőzményt, a kórtörténetet,

-

az első vizsgálat eredményét,

-

a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének időpontját,

-

az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a kísérő betegségeket és szövődményeket,

-

egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezését, 145

-

az elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét,

-

a gyógyszeres és egyéb terápiát, annak eredményét,

-

a beteg gyógyszer túlérzékenységére vonatkozó adatokat,

-

a bejegyzést tévő egészségügyi dolgozó nevét és a bejegyzés időpontját,

-

a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését,

-

a beleegyezés, illetve a visszautasítás tényét, valamint ezek időpontját,

-

minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet, illetve jogszabály, vagy intézményi szabályzat, utasítás, előír.

3. Az egészségügyi dokumentáció részeként meg kell őrizni: -

az egyes vizsgálatokról készült leleteket,

-

a gyógykezelés és a konzílium során keletkezett iratokat,

-

az ápolási dokumentációt,

-

a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit,

-

a beteg testéből kivett szövetmintákat.

4. Több résztevékenységből álló összefüggő ellátási folyamat végén az ellátást követően írásbeli összefoglaló jelentést (zárójelentést) kell készíteni és azt az Eü. törvényben szabályozott kivételtől eltekintve a betegnek át kell adni.

IX. fejezet Intézeti Gyógyszertár Az intézetben a gyógyító megelőző tevékenység folytatásához szükséges és alkalmazható gyógyszerek biztosítását az intézeti gyógyszertár útján látja el. Az intézeti gyógyszertár élén az intézeti vezető főgyógyszerész áll. Az Intézeti Gyógyszertár és ezen belül a főgyógyszerész feladatai az alábbiak:  az intézet gyógyszerellátásának megszervezése oly módon, hogy a szakszerűség, a folyamatosság, a betegbiztonság és a gazdaságosság általános szempontjai együttesen érvényesüljenek,  a gyógyszerek beszerzése, megrendelése, 146

 a gyógyszerek tárolása, a mindenkori hatályos vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint,  a gyógyszerek elosztása (heti és statim osztályos gyógyszerkiadás, ill. betegre szóló, daily dose rendszerű gyógyszerkiadás),  a gyógyszerek ellenőrzése,  gyógyszerek előállítása (magisztrális gyógyszerkészítmények, citosztatikus keverékinfúziók)  az intézeti gyógyszertárban végzett gyógyszer előállítása esetén a szaktevékenység folytatására irányadó szakmai szabályok érvényesítésének ellenőrzése,  gyógyszerészeti szempontból ellenőrzi és aláírásával ellátja a Magyarországon forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszerek alkalmazására vonatkozó egyedi gyógyszerigényléseket,  rendszeres szakmai kapcsolattartás és együttműködés az osztályok szakszemélyzetével és szakmai vezetőivel, valamint segítségnyújtás a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatáshoz,  közvetlen lakossági gyógyszerellátás biztosítása a Borostyán Gyógyszertárban,  a költséghelyek gyógyszerfelhasználási adatainak ellenőrzése és összesítése, és azokról minden hónap 10-ig az osztályvezetőknek írásban tájékoztatás adása,  részvétel az intézmény bizottságainak munkájában (pl. Infektológiai Bizottság, Gyógyszerterápiás Bizottság),  klinikai gyógyszervizsgálatok gyógyszerészi tevékenységének végzése,  ellátja a gyógyító osztályokon történő gyógyszerrendelés, gyógyszerfelhasználás, kábítószer rendelés, kezelés, a betegellátáshoz szükséges gyógyszermennyiség ellenőrzését és szakmai felügyeletét, melyekkel kapcsolatban az alábbiak szerint kell eljárni: o a gyógyszerfelhasználásért és az előírt tárolási körülmények biztosításáért az osztályvezető főorvosok, az egyéb költséghelyek felhasználásáért a költséghely vezetők a felelősök, o gyógyszerrendelésért az osztályvezető főorvosok által megbízott és megbízólevéllel rendelkező orvosok, gyógyszerészek, vagy egyéb diplomások, (pl.vegyész, biológus), iletve szaknővérek a felelősek., o

Intézeti gyógyszertárból az osztályon történő felhasználásra gyógyszert o

megrendelőlapon,



elektronikus adathordozón és megrendelő lapon (osztályos vagy betegre szóló),

147



e célra rendszeresített – külön jogszabályban meghatározott – egyedi gyógyszerigénylő lapon,



klinikai vizsgálat céljára az adott vizsgálatban használandó gyógyszerigénylő lapon

rendelhető meg. Az osztályos megrendelő lapnak tartalmaznia kell az igénylő osztály megnevezését, a gyógyszerrendelésért felelős aláírását és az osztály bélyegzőlenyomatát, a rendelés dátumát, a rendelt gyógyszer nevét, hatáserősségét, gyógyszerformáját, a rendelt gyógyszer mennyiségét, a kiadott gyógyszer mennyiségét, a kiadás dátumát, a kiadást végző gyógyszerész aláírását, az átvevő aláírását és az átvétel időpontját, A betegre szóló megrendelő lapnak tartalmaznia kell az igénylő osztály megnevezését, a gyógyszerrendelésért felelős nevét, a rendelés dátumát, a beteg nevét és TAJ számát, a rendelt gyógyszer nevét, hatáserősségét, gyógyszerformáját, a rendelt gyógyszer menynyiségét, a kiadott gyógyszer nevét, hatáserősségét, gyógyszerformáját és mennyiségét, a kiadás dátumát, a kiadást végző nevét.  a kábítószerrendelésért és a kábítószer kezeléséért a főigazgató által megbízott és megbízólevéllel rendelkező – az osztályvezető főorvosok által javasolt – szakorvosok a felelősek,  az osztályokon részére - a heti gyógyszerkiadási rend miatt -, maximum 79 napos készlet tartható,  a járóbetegellátó egységeknél a 4+1 heti készlet tartása az elfogadott, a havi kiszállítás miatt,  az osztályok heti, illetve havi ütemrendeléseiket a kiszállítási nap előtt két munkanappal, reggel 9 óráig adják le a gyógyszerszállító ládákkal együtt a szállításra kijelölt helyen az intézeti gyógyszertárnak.  Statim megrendeléseket gyógyszerigénylések leadása és expediálása munkanapokon minden nap 8-tól 10 óráig, és 13-14 óra között kell a szállításra kijelölt helyen leadni. A statim igények kiszállítása naponta 13.30 és 14.00 között történik. Telefonon rendelni csak sürgős, indokolt esetben lehet;  betegre szóló igénylések leadását az osztályok gyógyszerelést befolyásoló vizitrendjeihez igazítottuk, ezek pontos időbeosztását a Gyógyszerelési Szabályzat tartalmazza.  Egyedi import gyógyszereket az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott űrlapon lehet rendelni.;

148

 betegre szóló gyógyszerelési igények és citosztatikus keverékinfúzió igénylések leadása, a vonatkozó külön szabályzat szerint történik.

X. fejezet Központi Laboratórium 1.

Az intézet központi laboratóriuma elvégzi az intézet osztályairól küldött minták vizsgálatát és leletezését az alábbi vizsgálati típusok szerint. Laboratóriumi vizsgálat: az orvosi laboratóriumi munkafolyamat, melynek következtében laboratóriumi lelet (eredmény) készül. Rutin laboratóriumi vizsgálat: az, amelyhez a mintát és a kérőlapot a beküldő, vagy általa megbízott személy reggel 8 és 9 óra között leszállít a laboratóriumba Sürgős laboratóriumi vizsgálat: az, amelyhez a mintát és a sürgős jelzéssel ellátott kérőlapot a beküldő, vagy általa megbízott személy 8 és 16 óra között leszállít a laboratóriumba Ügyeleti laboratóriumi vizsgálat: az, amelyhez a mintát és a kérőlapot a beküldő, vagy általa megbízott személy 16 óra és másnap 8 óra között leszállít a laboratóriumba. Ezen időhatáron belül, minden vizsgálatkérés sürgős vizsgálatkérésnek minősül. Csúszó vizsgálat: az, amelyet a laboratórium nem minden munkanapon végez.

2.

A vizsgálat elvégzése előtt mintaazonosítást végeznek a következők szerint: a mintavételi edényen, illetve a kérőlapon szereplő adatok összehasonlítása, melyek alapján a beteg – akitől a mintát vették – kétséget kizáróan azonosítható.

3.

A mintavétel az alábbiak szerint történik 3.1.

Rutin mintaátvétel Az asszisztens a laboratórium arra kijelölt mintaátvevő helyén átveszi a mintát és a vizsgálatkérő lapot és továbbítja a minták és kérőlapok azonosítására, valamint besorszámozására. A vizsgálatkérő lap tartalmazza a kért vizsgálat

149

megnevezését, a beteg nevét, TAJ számát, lakcímét irányítószámmal, születési idejét, a küldő osztály megnevezését, a beteg kórterem-, ágyszámát, a vizsgálatot kérő orvos nevét pecsétszámmal, vagy személybélyegzője lenyomatát, a mintavétel időpontját. 3.2.

Sürgős mintaátvétel Az asszisztens a laboratórium arra kijelölt mintaátvevő helyén átveszi a mintát és a vizsgálatkérő lapot és a beérkezés időpontját felírja a kérőlapra, majd mintaazonosítás után elviszi a vizsgálatvégzés helyszínére.

3.3.

Ügyeleti mintaátvétel Az ügyeletes asszisztens a laboratórium arra kijelölt mintaátvevő helyén átveszi a mintát és a vizsgálatkérő lapot, majd azonosítja a mintát és a beérkezés időpontjának kérőlapon történő rögzítése után elviszi a vizsgálatvégzés helyszínére.

3.4.

Csúszó mintaátvétel Az asszisztens a laboratórium arra kijelölt mintaátvevő helyén átveszi a mintát és a vizsgálatkérő lapot és továbbítja a minták és kérőlapok azonosítására, valamint besorszámozására.

3.5.

A minták feldolgozása az alábbiak szerint történik 3.5.1. Az asszisztensek az általuk végzett vizsgálatok eredményeit bemutatják az adott részleg vezetőjének rész-validálásra. Az adminisztrációt végző asszisztens a rész-validált eredményeket beírja a számítógépbe. 3.5.2. Az adminisztrációt végző asszisztens az összesített munkalista alapján meggyőződik arról, hogy valamennyi kérés és minden elvégzendő vizsgálat eredménye bekerült-e a számítógépbe. 3.5.3. Az adminisztrációt végző asszisztens - amennyiben valamennyi eredmény a számítógépben van - kinyomtatja a leleteket, majd átadja az adott napra kijelölt diplomásnak validálásra. A validálásra jogosultakat 150

a Központi Laboratórium vezető főorvosa jelöli ki. Az adott napra való kijelölést a validálók egymás között osztják el. 3.5.4. A validált leleteket az adminisztrációt végző asszisztens kiteszi az osztályok megnevezésével ellátott polcokra. 3.5.5. Vizsgálati eredmények birtokában lelet készítés, majd annak továbbítása a beküldő orvoshoz, illetve a páciens részére leletadás. A beteg a leletet a vizsgálatoktól függően vagy aznap vagy másnap kapja meg. Vidéki betegek esetében kérésre az által előre megcímzett borítékba téve az asszisztensek adják fel postán 3.5.6. Az adminisztrációt végző asszisztens a csúszó vizsgálatok elkészülte után záró listát (tömörített listát) készít, melyet később havi kötegeléssel archivál. 3.5.7. Ha a betegnek kirívó laborértékei vannak, akkor a vizsgálatot elrendelő orvost telefonon értesíteni kell.

XI. fejezet Transzfúziós szolgálat 1.

Az intézetben a Transzfúziós Szolgálat (részleg) működik, a főigazgató által megbízott Kórházi Transzfúzió Felelős felügyelete mellett, a Központi Laboratóriumon belül. A Transzfúziós Szolgálat feladata a csoportazonos és választott vér, vérkészítmény biztosítása, tárolása és kiadása a betegellátó osztályok részére, az alábbiak szerint.  A tevékenységet az érvényes Kórházi Transzfúziós eljárási Rendben foglaltak szerint kell ellátni.

151

 Vér-, vérkészítmény beszerzése A vért, vérkészítményt a kórházi Transzfúziós Szolgálat az Országos Vérellátó Szolgálat Dél-pesti Területi Vérellátó Szolgálatától (továbbiakban: OVSZ) igényli. Az Intézet Transzfúziós Szolgálata törekszik arra, hogy az összes főbb vércsoportú vérből, vagy vérkészítményből (A Rh pozitív, A Rh negatív, B Rh pozitív, B Rh negatív, 0 Rh pozitív, 0 Rh negatív, AB Rh pozitív, AB Rh negatív) folyamatosan legyen raktáron legalább 2 egység.  Vér-, vérkészítmény igénylése a Transzfúziós Szolgálattól A vért, vérkészítményt az egyes betegellátó osztályok rendelik a kórházi Transzfúziós Szolgálattól.  Vér, vérkészítmény kiadása Ha a Transzfúziós Szolgálat rendelkezik a kért vérrel, vérkészítménnyel, azt a kérő osztály dolgozójának kiadja. Az átadás-átvételt a Transzfúziós Szolgálat dolgozója a Vérkiadó füzetben a dátum megjelölésével, a kérő osztály dolgozója aláírásával igazolja.  Ha a Transzfúziós Szolgálat nem rendelkezik a kért vérrel, vérkészítménnyel, a Transzfúziós Szolgálat dolgozója az igénylés alapján telefonon jelzi az OVSZ-nek, milyen és mennyi vérre, vérkészítményre van szükség, majd intézkedik a vér, vérkészítmény Intézetünkbe szállításáról. A Transzfúziós Szolgálat dolgozója az OVSZ által küldött szállító jegyzéket dossziéba helyezve tárolja. Ha a Transzfúziós Szolgálat dolgozója az átvételi ellenőrzés során valamilyen eltérést észlelt, a vért, vérkészítményt az azonosító lappal együtt hűtőtáskában, kísérő feljegyzéssel visszaküldi az OVSZ-nek.  Vér-, vérkészítmény szállítása Szállítás a Transzfúziós Szolgálat és az OVSZ Dél-pesti Területi Vérellátó Szolgálata között: A vérszállításra állandó, erre a célra rendszeresített autójárat biztosított. Munkanapokon 8,00, 11,00 és 14,00 órakor automatikus, egyéb időpontokban sürgősségi vérszállítás kérése alapján történik a szállítás. A Transzfúziós Szolgálat munkatársa a

152

vérszállító autóval történő szállítás körülményeinek tényeit, a szállítást igénylő napló rovatainak megfelelő és pontos kitöltésével dokumentálja. A vérkérő lapon kívül, a szállítást végző részére 2 db. hűtőtáskát jégakkuval ellátva, választott vér kérés esetén a vérszállításhoz szükséges vérmintát kell átadni.  A külső telephelyekre (Gizella, Paula épület) történő vér-, vérkészítmény szállítást az előzőek szerint kell végezni.  A fő telephelyen belül, a Transzfúziós Szolgálattól az egyes betegellátó osztályokra történő vér-, vérkészítmény szállításhoz hűtést nem veszünk igénybe, mivel a vért csak közvetlenül a beadás előtt viszik el az egyes osztályok.  Vér-, vérkészítmény tárolása a kórházi Transzfúziós Szolgálat szobájában történik  Lejárt vér-, vérkészítmény kezelése – szabályzat szerint  Tárolás a betegellátó osztályokon Az egyes betegellátó osztályokon vértárolás nem történik.  Autotranszfúzió A Kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályán saját vér levételét is végeznek, az MP 09.01/002 minőségbiztosítási protokoll szerint.

XII. fejezet Gyógytorna szolgálat Az intézet Gyógytorna szolgálata az alábbi feladatokat látja el:  az intézet betegellátásában egységes elvek szerint az Intézet egész területén működő, mindenki által elérhető fiziotherápiás szolgálat működtetését,

153

 az intézet betegellátó osztályain kezelt betegek fiziotherápiás ellátása állapotuknak megfelelően,  szakmai továbbképzésen való részvétel, az új módszerek megismerése, bevezetése, a szakmai színvonal folyamatos szintentartása és lehetőség szerinti emelése érdekében,  kapcsolattartás a betegellátásban résztvevő személyekkel,  ambuláns fiziotherápiás szolgáltatások biztosítása a következők szerint:  angiológiai csoport,  dolgozói egészségmegőrző csoport,  terhestorna,  gátizom erősítő csoport,  osteoporozis csoport,  fogyi csoport,  postinfarktusos fenntartó csoport,

XIII. fejezet Higiénés feladatok Megelőző tevékenység  ütemterv szerinti higiénés ellenőrzések végzése  steril és fertőzöttségi minták vétele laboratóriumi vizsgálat céljára sterilizálás és fertőtlenítés hatásfokának ellenőrzése  műszer tisztítás hatásfokának ellenőrzése  rovar-rágcsálóirtás szervezése, ellenőrzése  munkavédelmi szemléken való részvétel  foglalkozás eü. tevékenység, védőoltásokhoz oltóanyag biztosítása (igénylés-kiadásnyilvántartás) Járványügyi tevékenység  bejelentésre kötelezett fertőző megbetegedésekkel kapcsolatos járványügyi intézkedések megtétele, illetve azok végrehajtásának ellenőrzése  járványok kivizsgálása, mely kiterjed a nosocomialis járványokra is 154

Infekció Kontroll tevékenység  napi surveillance tevékenység  a surveillance elemzése, szükség esetén intézkedés  Gyógyszertherápiás Bizottságban való részvétel

XIV. fejezet „ÜGYELETI” ÉS KÉSZENLÉTI SZOLGÁLAT 1.

Az „ügyeleti” rendszer a napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben a fekvőbeteg ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét biztosítja.

2.

Az „ügyeleti” ellátás célja az Intézet napi munkarendje szerinti munkaidő befejezésének időpontjától a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig a beteg vizsgálata, egészségi állapotának észlelése, alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő sürgősségi beutalása.

3.

Az intézet „ügyeleti” és készenléti szolgálatára vonatkozó előírásokat a mindenkor hatályos jogszabályok és a Kollektív Szerződés függelékeként kezelt „Műszakosítási és készenléti szabályzat” tartalmazzák.

XV. fejezet Szociális munka Szociális ellátás és gondozás körében az alábbi feladatok végzendők 

Kapcsolatfelvétel az osztállyal



A szociális munkás személyesen felkeresi az osztályt és tájékoztatást kér az ott dolgozó egészségügyi személyzettől a szociálisan problémás betegekről, vagy ha a beteg kezelőorvosa vagy a főnővér felhívja a szociális gondozót telefonon vagy személyhívón.

155



Beteggel kapcsolatos információk gyűjtése és szűrése



A szociális munkás kiírja a kórlapból a beteg adatait (név, születési hely, születési idő, anyja neve, lakcím, hozzátartozó).



A szociális munkás a kezelőorvossal, főnővérrel, nővérekkel konzultálva információkat gyűjt a beteg állapotáról, távozásának várható időpontjáról, hozzátartozókról, egyéb körülményekről.



A szociális munkás kapcsolatot létesít a beteggel és interjút készít szóban.



Beteg adatainak rögzítése



A szociális munkás adatlapon rögzíti a beteg adatait.



A szociális munkás a számítógépben rögzíti a beteg adatait.



Probléma azonosítása és megoldásának szervezése



A szociális munkás a rendelkezésre álló információk alapján azonosítja a problémát.



A szociális munkás az azonosított problémát az adatlapon jelöli.



A szociális munkás a rendelkezésére álló módszerek segítségével kidolgoz egy megoldási tervet. A szociális munkás a kidolgozott terv alapján az ápolási munkautasítások listáján szereplő szociális nővéri munkautasításokban leírt módon jár el a probléma megoldása érdekében.



Elvégzett feladatok dokumentálása



A szociális munkás adatlapon rögzíti az elvégzett feladatokat.

156

XVI. fejezet Gazdasági, műszaki, informatikai, szállítási feladatok 1.

Pénzügyi Osztály  az intézet pénzgazdálkodási, pénzügyi és számviteli tevékenységének szervezése, végzése és ellenőrzése,  a pénzügyi, számviteli feladatokra vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, előírások érvényesítése, végrehajtása, ellenőrzése és szükség esetén a módosítás kezdeményezése,  az éves költségvetési terv javaslat jogszabályok, előírások szerinti elkészítése, a beszámoló jelentések összeállítása az érdekelt gazdálkodók bevonásával,  a gazdálkodó és a gyógyító osztályok részére gazdálkodási terv és keret kidolgozása,  az intézet számviteli politikájának, számlarendjének, számlatükrének elkészítése, naprakész állapotban tartása, az elszámolásokra és bizonylatokra vonatkozó egyéb szabályzatok elkészítése, és folyamatos karbantartása,  segítség nyújtása a gazdálkodás folyamatos pénzügyi elemzésével a kórház vezetése részre,  a gyógyászati és más szakmai egységek tevékenysége pénzügyi kihatásainak figyelemmel kísérése, az előírások betartásának ellenőrzése,  a fejlesztési, felhalmozási tevékenység pénzügyi vonzatainak figyelemmel kísérése, pályázatok elkészítésében és elszámolásában való közreműködés,  figyelemmel kíséri az egyes egységek ellátási, és működési mutatóit, elemzi a pénzügyi felhasználás hatékonyságát illetően ezeket, továbbá a gazdálkodó egységek kötelezettségvállalását és az előirányzatok időbeni, időszakos és rendeltetésszerű felhasználását, a kiadott keretek betartását,  végzi a jogszerű kifizetések, átutalások határidőre történő teljesítését, a számlák alaki, formai és számszaki ellenőrzését, a bevételek beszedését, a számviteli előírások alapján a könyvviteli elszámolás, vagyonkimutatás, bizonylati rend vezetését és folyamatos ellenőrzését, a szervezeti egységeknél a számviteli és bizonylati rend betartásának szakmai felügyeletét, a belső ellenőrzési munkaterv készítéséhez szükséges szakmai kezdeményezést, az OTP Rt-nél bejelentett cégszerű aláírás nyilvántartását, a szükséges módosítások időbeli kezdeményezését, a szigorú számadású 157

nyomtatványok, valamint a betegek letéteinek kezelését, nyilvántartásait és őrzését, adóbevallások készítését,  ellenőrzi a pénzügyi, számviteli előírások betartását és betartatását, a vagyonnyilvántartást és az ehhez kapcsolódó pénzügyi rendet, a házipénztár működését, a selejtezési eljárás szabályszerűségét,  együttműködik a gazdasági irányítás társosztályaival és más szakmai egységekkel,  kapcsolatot tart az egészségbiztosítás szerveivel, a Főpolgármesteri Hivatal ügyosztályaival, a területileg illetékes önkormányzatok bizottságaival, a pénzintézetekkel, a vevőkkel és a szállítókkal; A fenti feladatok végzésénél az osztály köteles az intézet vonatkozó belső szabályzataiban foglaltakra is figyelemmel eljárni.

2.

Műszergazdálkodási Osztály  az intézet orvosi gép-műszerbeszerzésének zavartalan biztosítása  az intézet éves és középtávú gép-műszerbeszerzési javaslatának összeállítás, véleményezése és jóváhagyatása. A tervezési előírások betartásával, a szakmai programokra és igénybejelentésekre alapozva  a beszámolóhoz szükséges, a területet érintő számszaki és elemző jelentések elkészítése  az intézet gép-műszer nyilvántartásának vezetése az ORKI-val együttműködve, és ennek folyamatos karbantartása  a szakmai egységek számára rendszeres tájékoztatás készítése a beszerzési, üzemeltetési tevékenységgel kapcsolatban  az Intézet műszaki-, ellátási-, üzemeltetési-, ISO 9001-, stb. feladataira vonatkozó jogszabályokban, hatósági előírásokban, szabályzatokban foglaltakat érvényesíti, azok végrehajtását ellenőrzi  szakmai területét illetően az éves költségvetési javaslatot, beszámolókat szakszerűen és szöveges formában elkészíti, azok betartását ellenőrzi  A műszerek műszaki dokumentációit megőrzi, a változásokat naprakészen átvezeti

158

 A folyamatos működést biztosító orvosi gépek, berendezések karbantartását elvégezteti, a selejtezést saját illetve külső szervezetektől beszerzett szakvéleménnyel megalapozza, az eljárásban részt vesz  A hatósági előírásokat betartja és betartatja  a távlati illetve éves beruházási, rekonstrukciós, karbantartási tervek elkészítésekor a társosztályok írásbeli szakmai programjának érvényre juttatását  a gazdálkodás folyamatos elemzését, naprakész nyilvántartását  az elfekvő készletek feltárását  a gép-műszerbeszerzési igények összesítését a Műszerbizottság számára  a beszerzési tervek betartásával az ajánlatok elbírálása után a szállítási szerződések előkészítését  az üzembe állítási feltételek – Műszaki Osztállyal közösen – biztosítását  a beruházás teljesítéséről a Pénzügyi Osztállyal egyező naprakész nyilvántartást vezet  a selejtezési javaslatok illetve a selejtezéshez szükséges műszaki-szakmai vélemények beszerzése  a bejelentett hibák rangsorolását  a kötelezettség vállalás vezetését, a javítások megrendelését Ellenőrzi:  a megrendelések, munkaigénylések szükségességét  a teljesítések szakszerűségét  az átmeneti tárolást és az üzembehelyezést  a selejtezések műszaki megalapozottságát  a hatósági előírások és költségvetési előirányzatok betartását  a nyilvántartások vezetését  a beszerzési keret betartását  a szerződések jogszabályi megfelelőségét  a műszernyilvántartást és a változásjelentéseket  a számlák kollaudálását  kapcsolattartás  együttműködik a gazdasági igazgatóság társosztályaival és a szakmai egységekkel 159

 ennek során minden olyan információt megad, ami a szakmai és betegellátási munka hatékonyságát erősíti.

3.

Műszaki- üzemeltetési részleg Végzi az intézet üzemeltetését és a működőképesség műszaki feltételeinek biztosítására irányuló tevékenységeket. Feladatai:  a közműszolgáltatások telekhatáron belüli biztosítása  gáz szolgáltatás  fűtés szolgáltatás  ivóvíz szolgáltatás  melegvíz szolgáltatás  csatorna szolgáltatás  elektromos energia szolgáltatás  épületeken, szobákon belüli karbantartási tevékenységek  elektromos berendezések karbantartása  csőszereléssel kapcsolatos karbantartások  nyílászárók karbantartása  bútorok és egyéb berendezések karbantartása  épületek falainak, burkolatainak karbantartása  külső vállalkozók által végzett felújítási, beruházási tevékenység koordinálása, ellenőrzése

4.

Informatikai Osztály 4.1.

Hardver területen:  az intézet gépparkjának karbantartása, javítása  szükséges alkatrész pótlások, fogyóanyagok rendelése  gépek biztonságos üzemeltetésének biztosítása,  gépek kezelésének betanítása, tanácsadás  hálózat és géppark fejlesztés

160

 az alkalmazói szoftver igényeihez illeszkedő hardver és operációs rendszerkörnyezet tervezése 4.2.

Szoftver területen:  a meglévő szoftverek (úgy hálózatos, mint lokális) karbantartása, javítása (lehetőségekhez képest)  új verziók installálása, tesztelése  új szoftver-igények felmérése, helyzetfelmérések elkészítése  szerződéskötések előkészítése új szoftverekre  szoftverek tesztelése, bevezetése, betanítása  módosítások, korrekciók elrendelése a felhasználók igényeinek figyelembe vételével, a szoftverfejlesztők irányába  a rendszerek biztonságos működésének biztosítása (mentések, archiválások, visszatöltések, generálások, modemezések, indexelések)

4.3.

Egyebek  számítógépes anyagigények beszereztetése, ezen anyagok raktárkészletezése  külső telephelyeken lévő szakrendelőkben végzik a szoftver- és hardver felügyeletet és együttműködnek a betegfelvételi- és betegirányítási munkatársakkal, az egészségügyi ellátás teljesítményének havi összegzése/zárása megvalósítása érdekében  Közreműködik az OEP által visszaigazolt teljesítmények ellenőrzésében és hibák kijavításában  kapcsolattartás szakmai szervezetekkel: OEP, ANTSZ, GYÓGYINFOK, NM, FŐSZINF,  szoftverfejlesztőkkel  az intézet valamennyi osztályával

 telefon szolgáltatás  telefonkészülékek, illetve telefonhálózatok karbantartása  információ és segítségnyújtás az intézet vezetése és az osztályok, szakrendelések felé, adatfeldolgozások  egyéb nem rendszeres, - az intézetet érintő - adatszolgáltatások, információk feldolgozása

161

 az intézeti telefon tarifikációs rendszer üzemeltetése  névkártyák ( kitűzők ) előállítása 4.4. 5.

Telefonközpont

Anyaggazdálkodási Osztály Végzi az anyagbeszerzés, raktározás, és anyaggazdálkodási feladatokat az alábbiak szerint:  az Anyaggazdálkodó:  osztályos igények átvétele /kivétel a műsz. anyaggazd./  iktatása  átvétele / témafelelős /  árajánlat kérése / írásban esetleg telefonon / lehetőség szerint 3 helyről, kivételt képez, ha valamelyik szállító kizárólagos forgalmazó./  árajánlat engedélyeztetése / értékhatár figyelembevételével /  megrendelés elkészítése aláíratása, szállító felé továbbítása.  áru beérkezik a raktárba  bizonylatokat átvétele után a számla megérkezéséig félre tesszük, majd a megrendelésen kijelöljük a beszállított termék darabszámát , felvezetjük a száll.lev. bev. biz. ,valamint a számlaszámot.  beérkezett számla alapján leellenőrizzük az előre megküldött árajánlatban szereplő egységár megegyezik-e a számlán feltüntetettel kivételt képez amikor a napi deviza árfolyam miatt van eltérés.  számlát számszaki eltérés esetén a pü. osztálynak visszaadjuk amelyet továbbit a cég felé.  a leellenőrzött számlákat a pénzügy felé továbbítjuk, jelenleg a kötelezettség vállalás teljesítése is az osztályon történik.  Az Anyaggazdálkodási Osztály megbízott munkatársa:  az intézeti raktárakban elkészült gépi bizonylatokat utalványozza  folyamatosan felügyeli a raktári dolgozók munkáit  részt vesz a selejtezések lebonyolításába, elkészíti a jegyzőkönyveket, aláírásra továbbítja.  ellátja a műszaki anyaggazdálkodói feladatokat. 162

 felügyeli a műszaki és gazdasági számítástechnikai hálózatot, kapcsolatot tart a programozókkal.  Raktáros:  megrendelés alapján átvétel / kijelölni a darabszámot,dátummal/  száll.lev.-len ill. számlán ellenőrizni a termék pontos nevét, katalógus számát, lejárati határidőt, mennyiségét és minőségét.  sérült csomagolás esetén árut átvenni tilos, melyet a szállító bizonylatára a raktárosnak aláírásával , dátummal, bélyegzővel igazoltan rögzíteni kell.  a megrendelésben szereplő mennyiségtől eltérő mennyiség, kizárólag érvényes jegyzőkönyv felvételével, illetve az osztályvezető, vagy helyettese kifejezett írásbeli engedélyével vehető át.  áru átvétel után még azon a napon a bevételezést el kell készíteni, utána a bizonylatokat /száll.lev.ill.szla.bev.biz/ az anyaggazdálkodási osztályra max. 24 órán belül át kell adni.  a raktári kiadásokat az utalványozott bizonylatok alapján teljesítik.  folyamatosan figyelemmel kísérik a termékeken feltüntetett lejárati határidők dátumait.  háromhavonta a raktárkészletről rovancsot készítenek, melyről vezetőit írásban tájékoztatják.  felkészülnek az éves leltárra, elkészítik a selejtezésre szánt termékek listáját.

 Anyagbeszerző:  Az érvényes megrendelések alapján beszerzi a szükséges anyagokat, eszközöket.  esetenként segíti az anyaggazdálkodási osztályon az azonnali árubeszerzéseket.  Raktári kisegítő:  részt vesz az anyagkikészítésekben  segít a bizonylatok szétválogatásában, megfelelő helyre való továbbításában.  Raktári segédmunkás:  segíti a raktár területén történő anyagmozgatásokat

163

6.

Szállítási csoport  végzi az intézet tulajdonában lévő személy és tehergépjárművek üzemeltetésével és műszaki karbantartásával kapcsolatos feladatokat,  ellátja a járműüzemeltetéssel kapcsolatos adminisztrációs tevékenységek,  végzi a menetlevelek gépi feldolgozását,  ellátja az emelőgép ügyintézői feladatokat,  végzi a gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos elszámolást,  a gépjárművekkel ellátja a következő tevékenységeket,  vérszállítás (szükség esetén)  vizsgálati anyagok szállítása,  pénzszállítás,  gyógyszerszállítás,  szennyes és tisztaruha szállítás,  palack szállítás,  raktári anyagok kiszállítása,  anyagbeszerzés,  műszaki, üzemeltetési osztály szállítási igényeinek teljesítése,  selejt áru, hulladék szállítás,  személyszállítás,  egyéb szállítási feladatok;

7.

Gondnoksági Csoport  ellátja a betegruhatárral kapcsolatos feladatokat, így összegyűjti a betegek által leadott ruhadarabokat, majd elhelyezi a betegruhatárban,  kezeli a felvonókat, melyen a betegek, kísérők, látogatók és egyéb személyzet szállítását végzik,  ellátja az osztályok különböző szállítási, költöztetési, iratmozgatási, egyéb igényeit,  végzi a rendezvényekkel kapcsolatos teremrendezési feladatokat,  végzi a park, az udvar, az utca, a tető, ereszcsatorna tisztítását,  ellátja a veszélyes hulladék gyűjtésével kapcsolatos feladatok közül az edényzet széthordását, összegyűjtését, mérlegelését és adminisztrálását,

164

 végzi a kommunális hulladék, a papír és az üveg hulladék szállítását a gyűjtőhelyre, elvégzi ennek tárolását és tömörítős konténerbe rakását,  biztosítja a központi öltözők működését; 8.

Mosoda-varroda Feladatai:  ellátja az intézet  szennyes textília tisztítását, fertőtlenítését,  biztosítja a tisztaruha ellátást,  a textília osztályok részére történő cseréjét,  az intézeti textília javítását (varrását),  bérmosás vállalása

9.

Leltárcsoport Feladatai: az intézeti vagyon leltározásával kapcsolatos tevékenységek ellátása.

10.

Hulladékgazdálkodási felelős Feladatai: -

a hulladék kezelésének megszervezése, ezen belül a keletkezési helyekre a gyűjtési módok, helyek meghatározása, a belső tárolási pontok kijelölése, a szállítási gyakoriság, a szállítási útvonal meghatározása, a belső tárolási pontok kijelölése, a szállítási gyakoriság,

-

szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges edények, eszközök, szállítási feltételek biztosítása,

- a veszélyes hulladékok átadás-átvétele, első bizonylatolási rendszerének

kiadása, el-

lenőrzése, - a hulladékkezeléshez szükséges egyéni védőeszközök meglétének és használatának ellenőrzése, éves szinten a hulladékkezelési utasításnak megfelelő költségvetési terv elkészítésében és annak az intézmény költségvetési tervének részeként való elfogadtatásában közreműködés, - az intézményi hulladékok kezelésével kapcsolatos munkavédelmi oktatások megtartása, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jelentés és adatszolgáltatás elkészítése,

165

XVII. fejezet Központi Sterilizáló Ellátja az intézet betegellátási tevékenysége során használatos műszerek, eszközök és textíliák sterilizálását, valamint az ezzel kapcsolatos csomagolási, átadási, átvételi feladatokat.

XVIII. fejezet EGYÉB FELADATOK 1.

Belső ellenőrzés, FEUVE

Az intézmény belső ellenőrzési tevékenységére vonatkozó alapszabályát a belső ellenőrzési kézikönyv és az etikai kódex tartalmazza a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján: A belső ellenőrzés független, tárgyilagos biztonságot adó és tanácsadó szervezet, melynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezeti egység céljai elérése és feladatai optimális végzése érdekében rendszer elméletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezeti egység kockázatkezelési, ellenőrzési, és irányítási eljárásának hatékonyságát. Feladatai:  a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek (FEUVE) kiépítésének, működésének jogszabályokban és szabályzatokban foglaltaknak való megfelelésének vizsgálata és értékelése,  a gazdálkodással kapcsolatos főbb ellenőrzési feladatok,  a vagyonvédelemmel kapcsolatos főbb ellenőrzési feladatok,  a költségvetési beszámoló és mellékletei valóságtartalmának vizsgálata,  a szakmai feladatok teljesítmény alakulásának vizsgálata,  a jogszabályok maradéktalan betartásának vizsgálata,  az intézményi szabályzatokban foglaltak vizsgálata,  javaslattétel az ellenőrzések tapasztalatai alapján a megteendő intézkedésekre;

166

Szabálytalanságok kezelésének rendje Szabálytalanságok fogalomköre: a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, továbbá a fegyelmi –, bűntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmény. A szabálytalanság valamely létező szabálytól való eltérés az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében az intézmény bármely tevékenységében vagy egyes műveletekben. Szabálytalanságok alapesetei: -

a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékos szabálytalan kifizetés stb.)

-

nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból stb.) származó magatartás

A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések célja: -

megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését (prevenció)

-

a szabálytalanság bekövetkezésének esetén biztosítsa 1.

a megfelelő állapot helyreállítását,

2.

a hiba hiányosság, tévedés korrigálását

3.

a felelősség megállapítását

4.

intézkedés megtételét a hasonló szabálytalanság megelőzésére

A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a főigazgató felelőssége, melyet a főigazgató helyettesek, az igazgatók, és a szervezeti egységek vezetői útján valósít meg és biztosít. A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása a kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi, és elszámoltathatósági rendnek megfelelően, a munkaáltatói jogkört gyakorló vezetők hatás és jogköre. A szabálytalanság észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében a munkáltatói jogkört gyakorló és a közalkalmazott részéről egyaránt történhet. 1.

Közalkalmazott által észlelt szabálytalanság esetén a közalkalmazott köteles értesíteni a szervezeti egység (közvetlen munkáltatói jogkört gyakorló) vezetőjét. 167

Amennyiben az érintett szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a közalkalmazottnak a szervezeti egység vezetője vonatkozásában munkáltatói jogkört gyakorló felettest köteles értesíteni. A munkáltatói jogkört gyakorló érintettsége esetén, a felügyeleti szervet kell tájékoztatni (a mulasztás írásbeli jelzésére és az értesítésre a külön szabályzatokban előírtak az irányadók). A szervezeti egység vezetője köteles értesíteni a főigazgatót, ha a bejelentett szabálytalanságot megalapozottnak látja. Megalapozottság esetén a főigazgató kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, továbbá indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 2.

A főigazgató, a főigazgató helyettesek valamint az igazgatók, továbbá a szervezeti egységek vezetői által észlelt szabálytalanság esetén a hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszűntetésére. Továbbá szükség esetén az érintettség szerinti eljárás megindítására (fegyelmi, kártérítési, bűntető, szabálysértési)

3.

A belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során tapasztalt szabálytalanság esetén a hatályos jogszabályi előírásokat tartalmazó belső ellenőrzési kézikönyvben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

4.

A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el.

5.

A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján, az érintett ágazat munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjének intézkedési tervet kell kidolgozni.

Az intézmény kertében alkalmazandó „Ellenőrzési nyomvonalra” vonatkozó rendelkezéseket, valamint a „Kockázatkezelési Szabályzatot” külön szabályzat tartalmazza. A nem megfelelőség, illetve az eltérések kezelése – az intézmény minden szervezeti egységére kiterjedően – az intézmény minőségirányítási kézikönyve 11. fejezetében is részletesen szabályozott. 168

6. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása Intézményi szinten a főigazgató, valamint a munkáltatói jogkört gyakorló, szervezeti egység szintjén a szervezeti egység vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Fegyelmi ügyekben a munkáltatói jogkört gyakorló – a munkahelyi vezető jelentése alapján, vagy önállóan - vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat (indokolt esetben külső szakértőt) kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. 7. Intézkedések, eljárások nyomon követése Az eljárás elindítója köteles:  nyomon követni az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét,  figyelemmel kísérni az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását,  a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítani és információt szolgáltatni a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást. 8. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása A munkáltatói jogkört gyakorló vezető feladata:  a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről történő gondoskodás;  a szabálytalanságokkal kapcsolatos írásos dokumentumok nyilvántartásban történő iktatatásának biztosítása;  a megtett intézkedések nyilvántartása, az azokhoz kapcsolódó határidőkkel együtt;  a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat.

2. 2.1.

Humánpolitikai Osztály Rendszeres feladatok  A jogszabályok napra kész alkalmazása, a rendelkezésre álló programok segítségével,

169

 1200 fő munkaügyi anyagának napra kész vezetése a felvétellel és az alkalmazással összefüggő dokumentációk nyilvántartása,  a munkavállalók éves szabadságának megállapítása, szabadság-nyilvántartási lapok továbbítása a dolgozók felé, vezetése  az Sztk ügyintéző az igazolások bekérése után TB jogszabályok szerint elbírálja, majd számfejti a dolgozók TB ellátásait, a huzamos távollét karbantartása után az összesített adatokat átadja a számfejtésnek,  1200 fő bérszámfejtése, a változó bér jelentés felvezetése a dolgozók kartonjára, ellenőrzése, számítógépre vitele,  számfejtés ellenőrzése, összesítők elkészítése, banki, postai utalások a pénzügy felé,  bérek utalása az OTP felé az egyéni lakossági folyószámlákra mágneses adathordozón,  járulékösszesítők elkészítése, s határidőre történő beküldése a TB,

APEH

igazgatóságra,  adatlap elkészítése a nettó finanszírozáshoz,  a hónap lezárása,  ügyfélforgalom lebonyolítása: kereseti kimutatások készítése, jövedelemigazolások, OTP és bírósági letiltások, munkahelyi igazolások kiadása,  ciklustábla havi karbantartása,  belépő dolgozók felvétele,  kilépő dolgozók elszámolása, hivatalos papírok elkészítése, igazolások kiadás, hóközi számfejtés, utalás, Sztk kiskönyv és MUNYI lap kiadása,  képzés, továbbképzés, tanulmányi szerződések vezetése, folyamatos ügyintézése,  a mozgóbérek havi teljesítményadatok alapján történő osztályonkénti munkaköri csoportonkénti kiadása, visszaérkezés után számszaki ellenőrzése, számfejtése  létszám és bérgazdálkodási karton havi nyilvántartása  magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos összes tevékenység ellátása 2.2.

Időszakos feladatok:  kötelező átsorolások, béremelések végrehajtása, felvezetése,  13. havi bér elbírálása, folyósítása, utalása,  bérkarton lehúzása, egyeztetése az adóelszámolás miatt (év végén), 170

 személyi jövedelemadó elszámolása, különbözetek megállapítása, dolgozók kiértesítése, tartozások kezelése és behajtása (év elején nyilatkoztatás az alkalmazotti kedvezményre való jogosultságról)  a kilépett dolgozók járulék-nyilvántartó lapjának mágneses adathordozón, és a MUNYI lapok TB-hez való beküldése,  munkaerő toborzás, felvételi elbeszélgetés,  MÁV igazolványok beszerzése, érvényesítése,  vállalati kölcsön vezetése,  időszakos statisztikai adatszolgáltatások,  a költségvetés tervezésében részvétel,  költségvetési beszámolóhoz adatszolgáltatás,  finanszírozási szerződéshez adatszolgáltatás,  nyugdíjba vonulás előkészítése,  az év zárása,  az új év megnyitása 2.3.

Egyéb  igény szerinti adatszolgáltatás vezetés felé, felettes szerv részére, egyéb megkeresések,  ellenőrző szervek fogadása, részükre adatok szolgáltatása

3.

Controlling Osztály

Feladatai:  az intézetben fekvő betegek, valamint az intézetben ellátott járóbetegek folyamatos nyilvántartása, a teljesítmény-elszámoláshoz szükséges és egyéb adatszolgáltatási kötelezettségnek való megfelelés biztosítása, az ellátók papíralapú adatszolgáltatása alapján, ezen belül 

Fekvőbetegek adminisztratív felvétele, áthelyezése, adatlapkészítés



Létszámstatisztika, portalista készítés



Hozzátartozók tájékoztatása a beteg elhelyezéséről



Kiírt betegek adatlap tartalmi teljességének, logikai összefüggésének ellenőrzése, adatok teljes körű rögzítése számítógépbe.



Anyakönyvezéshez (születés ,halálozás) kapcsolódó adminisztratív feladatok: 171



A munkafolyamatok során használt dokumentumok archiválása, kezelése



A fizető fekvő- és járóbetegek részére a számla kiállítása a Térítési Díjszabályzatban meghatározottak szerint.



Folyamatos adategyeztetés, pótlás, szükség szerint javítás.



A fekvőbeteg és járóbeteg létszámstatisztikák naprakész vezetése.



Egyedi finanszírozású eszközök jelentésének összeállítása, továbbítása havonta



A GYÓGYINFOK felé adatszolgáltatás, a visszaigazolt hibalisták javítása (fekvő- és járóbeteg ellátás vonatkozásában egyaránt)

 A fekvő- és járóbeteg létszámstatisztikák szolgáltatása az intézet vezetése, a Pénzügyi osztály és a vezető főgyógyszerész részére. 

Hatósági, felügyeleti ellenőrzések, adatgyűjtések esetén a fekvő- és járóbeteg létszámstatisztikák biztosítása. Ellenőrzés előkészítése, dokumentáció biztosítása.



OEP finanszírozási tevékenységek előkészítése, koordinálása



havi

finanszírozási

adatszolgáltatások

rögzítése,

ellenőrzése,

továbbítása

OEP,

GYÓGYINFÓK felé 

Közreműködik az OEP által visszaigazolt teljesítmények ellenőrzésében és hibák kijavításában



visszaigazolt teljesítmények elemzése

 bevétel-tervezés, terv-tény eltéréselemzés. ezekhez kapcsolódó döntés-előkészítő információszolgáltatás, valamint a teljes körű optimális fekvő- és járóbeteg elszámolást biztosító ellenőrzési, oktatási feladatok, ezen belül 

a bevételi oldal szervezeti egységenkénti, havi bontású naturáliában kifejezett tervek elkészítése,



a várható bevétel megtervezése, az éves gördülő bevételi terv folyamatos aktualizálása,



a terv teljesülés értékelése, az eltérések okainak vizsgálata, az intézeti menedzsment tájékoztatása



a finanszírozásra megküldött, majd visszaigazolt teljesítmények alapján, az egységek vezetőinek írásban történő tájékoztatása (havonta),



a fekvő- és járóbeteg ellátásra vonatkozó felmerülő igények szerinti kimutatások, kiértékelő táblák, grafikonok készítése tulajdonosi beszámolókhoz, főorvosi-, felügyelőtanácsi értekezletre stb.,

172



A betegellátó osztályok adminisztratív munkájának támogatása információval, listák összeállításával, kódolási tanácsokkal. TAJ hiányos betegek TAJ számának beszerzése, egyeztetése a Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztárral.

4.



az aktív osztályok kódolási munkájának tételes ( adatlaponkénti ellenőrzése)



OEP szerződések előkészítése,



eü-i szolgáltatások számlázásának ellenőrzése (vér, CT, angiográfia stb).

Képzés, továbbképzés Az intézet feladata az orvosoknak, gyógyszerészeknek, felső-fokú végzettségűeknek és az egészségügyi szakdolgozóknak a vonatkozó jogszabályok és irányelvek szerinti oktatása, képzése, továbbképzése. Az Intézet ezen feladatait az oktatási és továbbképzési biztos koordinálja. 4.1. Az orvosok, gyógyszerészek szervezett továbbképzését az Egészségtudományi Egyetemek szervezik és irányítják. A továbbképzés formái:  kötelező tanfolyamok,  speciális tanfolyamok,  továbbképző konferenciák,  egyéni továbbképzés. Az orvosok Intézeten belüli továbbképzését, továbbképzésre berendelt orvosok képzését, az Intézet gyakorlatra beosztott orvostanhallgatók oktatását a Humánpolitikai Osztály szervezi, az főigazgató által jóváhagyott oktatási terv alapján. Az orvostanhallgatók oktatásáért az osztályvezető főorvosok felelősek. Az osztályvezető főorvos felelős a szakvizsgára való felkészítéséért is, ezért köteles az osztályon dolgozó szakorvos jelölt részére képzési tervet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakvizsgához szükséges különböző osztályokon, rendelőintézeti szakrendelésen, ambulancián, az alapellátás területén eltöltendő szakgyakorlat idejét. A szakgyakorlatra történő kirendelést, illetőleg átirányítást az főigazgató hagyja jóvá. A továbbképzést szolgálják az orvosok részére pl. a referá173

lók, az osztályok és szakrendeléseik közötti munkahely cserék, a vizitek, a tudományos ülések, klinikopathológiai konferenciák. 4.2. A főiskolát végzett egészségügyi szakdolgozók szervezett továbbképzését az Semmelweis Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara, valamint a MESZK szervezi. A képzés formái:  kötelező tanfolyamok,  speciális tanfolyamok. Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, valamint a Semmelweis Orvostudományi Egyetem szervezi az egészségügyi szakdolgozók részére:  OKJ képzések,  az alsó fokú szakképzést,  az alapismeretet adó szaktanfolyamokat,  a továbbképzést. 4.3. Ápoló és ápoló HID, illetve a munka melletti képzésében résztvevők oktatása az Egészségügyi Szakképző Intézetben, valamint a Raul Wallenberg Intézetben történik. 4.4. Az egészségügyi szakdolgozók képzésének, továbbképzésének évenkénti munkatervét az ápolási igazgató hagyja jóvá és az oktatási és továbbképzési biztos szervezi. 4.5. Az egészségügy oktatási intézetekkel való együttműködést, a tanulók gyakorlati képzését Intézetünkben külön megállapodás szabályozza.

5.

Tudományos munka Az Intézetben folyó tudományos munkát és a Tudományos Bizottság tevékenységét közvetlenül a főigazgató felügyeli. A Tudományos Bizottság szakmailag figyelemmel

174

kíséri és segíti a tudományos publikációkat, a konferenciákon, a kutatási munkában, valamint a pályázatokon való részvételt. Az Intézet dolgozója tudományos előadását, közleményét, tudományos jelentését, kutatási munkáját az osztályvezető főorvos (főgyógyszerész) egyetértésével a Tudományos Bizottság Elnökének és a könyvtárba köteles bejelenteni, és 1 pld-t leadni. A tudományos tevékenységet évente a Tudományos Bizottság javaslata alapján az főigazgató hagyja jóvá.

6.

Igazgatási és Jogi Osztály Jogi Csoport Feladatai:  az intézet jogi képviseletének ellátása, peres és peren kívüli eljárásban,  szerződések készítése, véleményezése,  fegyelmi, kártérítési eljárásban az intézet képviseletének ellátása,  a főigazgatói belső utasítások, intézkedések, körlevelek előkészítése, valamint az intézeti szabályzatok véleményezése,  közbeszerzési eljárás dokumentációs tevékenységének végzése és bonyolítása, közbeszerzési referens közreműködésével  az egészségügyi tevékenység végzésével összefüggő jogszabályok figyelése, főigazgatói kérésre azok értelmezése és jogi állásfoglalás kiállítása,  előterjesztések készítése önkormányzat bizottságai, vagy egyéb szervek részére,  Kórházi Felügyelő Tanács ülésein való részvétel; 

jogi állásfoglalás panaszügyekben,



munkáltatói lakáskölcsön bírálatban való részvétel,



a Kollektív Szerződés, a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Házirend folyamatos felülvizsgálata,



revizori vizsgálatra felkészülésben közreműködés

Igazgatósági titkárságok Feladatkör: az igazgatóságok adminisztratív tevékenységének ellátása

175

Központi Iktató, Irattár A központi iktató végzi az intézetbe érkező és onnan kimenő posta kezelését, ezen belül érkeztetését, iktatását, nyilvántartását, szervezeti egységenkénti szétosztását, az intézeten belüli levelezés kézbesítését, másolási tevékenységet. Az intézet irattárosa végzi a – számítógépes adathordozók kivételével – az intézetben keletkezett, valamint az intézet részére küldött adathordozók irattározását. Az irattározást az intézet mindenkor hatályos iratkezelési szabályzatában foglaltak szerint kell végezni. Biztonságvédelmi csoport Feladatai:  az intézet tevékenységi köréből és működési rendjéből adódó biztonsági és vagyonvédelmi feladatok, így munka-, tűz-, polgári védelmi-, rendészeti feladatok, jogszabályokban előírtak szerinti végrehajtásának kezdeményezése, szervezése, irányítása, felügyelete,  a megelőzést szolgáló korszerű védelmi eszközök módszerei közül a hatékony, gazdaságos megoldások szorgalmazása,  a biztonsági és vagyonvédelmi feladatok összehangolt végzése, a balesetek, tűzesetek és rendkívüli események megelőzése érdekében,  az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények, valamint a munkavégzésben a jogszabályok, szabványok, belső előírások teljesítésének tényleges megszervezése, ellenőrzése,  éves intézeti ellenőrzési terv alapján az ellenőrzések megszervezése, végrehajtása, értékelő jelentés készítése, az érintett vezetők tájékoztatása a feladatokról, a végrehajtás szorgalmazása és figyelemmel kisérése,  az intézet munkavédelmi szabályzatának és tűzvédelmi szabályzatának elkészítése, karbantartása, a végrehajtás gyakorlati ellenőrzése,  az új létesítmények, felújítások, terv egyeztető megbeszélései, műszaki átvételén, üzembe helyezésén való részvétel, szakmai javaslattétel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények kialakításához,  a hatósági ellenőrzések kapcsán hozott intézkedések végrehajtásának figyelemmel kisérése, ellenőrzése;

176

Könyvtár A szakkönyvtár feladata, hogy az Intézetben dolgozó orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók, egyéb munkakörben dolgozók képzéséhez, továbbképzéséhez, tudományos munkájához és szakirodalmi tájékozódásához a szükséges irodalmat (pl. szakkönyvek, folyóiratok, közlönyök) biztosítása. Az Orvosi Szakkönyvtár munkarendjét, feladatát, a szolgáltatások módját a könyvtár működési rendje, valamint a Könyvtár használati szabályzata tartalmazza. Fotó Az intézetben folyó tudományos munkához szükséges fényképek készítése, valamint a különböző intézeti rendezvényekre/ről fényképek készítése.

7.

Közbeszerzés Az intézet a közbeszerzéseit a vonatkozó mindenkor hatályos törvényben a Közbeszerzések Tanácsa ajánlásaiban, valamint az intézet Közbeszerzési Szabályzatában foglaltak szerint és alapján látja el. Az Alapító Okirat, valamint a 1636/2005. (06.30.) Főv. Kgy. határozatban előírtakat figyelembe véve, a meghatározott körben és módon, a Fővárosi Központi Egészségügyi Beszerző és Szervező Kft., a kórház – mint ajánlatkérő – nevében eljáróként bonyolítja a tendereket. Az intézet keretében a közbeszerzési tevékenység irányítása, összefogása a gazdasági igazgató feladat- és hatásköre. A megfelelő jogi szakértelem biztosítása érdekében, az intézet közbeszerzéseit közbeszerzési referens igénybe vételével bonyolítja intézeti szinten, aki – a gazdasági igazgatóval együtt - felel a közbeszerzések jogszerű lefolytatásáért, a vonatkozó szabályzatok aktualizálásáért és a jogszabályban, valamint a fenntartó által meghatározott, közbeszerzéssel összefüggő kötelezettségek teljesítéséért

8.

A

gyógyító

megelőző

ellátás

keretébe

tartozó

orvosszakértői

tevékenység 8.1. Az intézetben folyó orvosszakértői tevékenység végzésére a vonatkozó jogszabályok az irányadók. 8.2. Egyes szakorvosok, osztályvezető főorvosok, szakfőorvosok külön kijelölés alapján az igazságügyi szerveknél végezhetnek orvosszakértői tevékenységet.

177

9. Adatvédelem, betegpanaszok ügyintézése Az intézet adatvédelmi tevékenysége és a betegpanaszok ügyintézése az intézet hatályos adatvédelmi szabályzata és betegjogi protokollja alapján történik, az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős felügyelete és irányítása mellett, az osztályos adatvédelmi felelősök útján és közreműködésével. Adatok külső személy (magánszemély, vagy hatóság) részére történő kiadása, továbbítása, kizárólag írásbeli kérelem benyújtása alapján, az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős útján történhet, a szabályzatban foglalt rendelkezések betartásával. Főszabály szerint, a betegpanaszok kivizsgálására írásbeli panaszbeadvány esetén kerülhet sor, a panasz megtörténtének bizonyíthatósága érdekében. Szóbeli panasz megtétele esetén a kivizsgálhatóság érdekében szükséges írásbeli beadvány lehetőségéről a panasz-tevőt tájékoztatni kell. Szükség esetén, a panaszt fogadó intézményi dolgozó segítséget nyújt a panasz írásba foglalásához (pl. rosszul látó, vagy mozgásában korlátozott beteg,). Az írásban benyújtott panaszt, központi nyilvántartás és kivizsgálás céljából, az illetékes szakmai vezetőnek (igazgatónak), valamint az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős részére kell eljuttatni. Minden esetben vizsgálni kell a kérelmező jogosultságát és a panaszjog gyakorlása törvényi feltételeinek fennállását. A panasz megválaszolása kizárólag abban a körben tehető meg, amely adatokra vonatkozóan a panasztevő jogosultsággal rendelkezik. Az írásban benyújtott panasz alapján, az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős vizsgálatot folytat le, melynek során megkeresi az érintett osztály vezetőjét, az osztályon belül történtek kivizsgálása és a szükséges szakmai vélemény kialakítása céljából. A vizsgálat során az érintett osztály vezetője köteles az ügyben keletkezett teljes egészségügyi dokumentációt áttanulmányozni, valamint köteles meghallgatni és írásbeli nyilatkozatot kérni a kezelésben részt vevő orvos és szakdolgozó részéről, különös figyelemmel a panaszban foglalt kifogásokra és észrevételekre. Az osztályos vizsgálat eredményeként, az osztályvezető írásbeli jelentést készít a főigazgatónak, vagy az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelősnek címezve. Az osztályon lefolytatott vizsgálat írásbeli dokumentációját, az osztályos adatvédelmi felelősök kötelesek 5 évig megőrizni és nyilvántartani. Az osztályvezető igazoló jelentésének figyelembe vételével kerül sor az igazgatóság részéről, az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős, vagy a szervezeti egység irányítását ellátó igazgató útján, a panasz írásbeli megválaszolására, legkésőbb az egészségügyi törvényben foglalt határidő keretében, lehetőség szerint a panaszlevél kézhez-vételét követő 20 munkanapon belül. A vizsgálat tapasztalatairól az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős vezetői értekezlet keretében szóban folyamatosan beszámol az illetékes szakmai vezetőnek, valamint a főigazgatónak. A főigazgató, vagy a szakmai vezető kérésére, a keletkezett vizsgálati anyagot tájékoztatás céljából a rendelkezésre bocsátja. Az írásbeli panaszok kivizsgálása és megválaszolásának dokumentációja a központi iktató keretében, az adatvédelmi és

178

betegjogi felelős felügyelete mellett kerül központilag nyilvántartásba vételre, dokumentálásra és 5 évig megőrzésre. A panaszügyek nyilvántartása az éves összintézeti beszámoló keretében kerül intézményi szinten közlésre, a rendszeresített éves panaszügyek nyilvántartó táblázat szerinti tartalommal. A nyilvántartó táblázat tartalmazza a panaszügy éves sorszámát, iktató számát, a panasz beérkezésének időpontját, a panasztevő vagy a vizsgáló hatóság megnevezését, a beadvány címzettjét, a panasz tárgyának lényegi összefoglalóját, a panasszal érintett osztály és (megjelölése esetén személy) megnevezését, a belső vizsgálatot lefolytató személy megjelölését, a belső vizsgálat fő megállapítását, a vizsgálat eredményeként felmerült esetlegesen megtenni szükséges intézkedéseket, a válasz megküldésének időpontját, valamint a válaszadó megnevezését. Ha a beosztott egészségügyi dolgozók a betegektől származó, az osztály mindennapi ellátásával kapcsolatos, helyben megoldható, csekély súlyú reklamációról közvetlenül értesülnek (pl. a beteg kifogásolja a környezete higiénés körülményeit, vagy az ellátásában részt vevő dolgozó viselkedését) megkérik a beteget, hogy a reklamációt szóban, vagy írásban adja át az adott osztály osztályvezetőjének, vagy főnővérének, illetve a dolgozó saját maga tájékoztatja az osztályvezetőt, vagy a főnővért a felmerült reklamációról. Az osztályvezetők az osztályról közvetlenül hozzájuk érkező reklamáció alapját képező okokat kivizsgálják és amennyiben a kivizsgálás által igazolt reklamációt saját hatáskörükben, közvetlenül meg tudják oldani, meghozzák a szükséges intézkedéseket. Az osztályon közvetlenül megtett, csekély jelentőségű, saját hatáskörben közvetlenül megoldható reklamációk nyilvántartása az érintett osztályon történik az osztályvezetők szervezése keretében, az osztályos adatvédelmi felelősök közreműködésével. Amennyiben a reklamáció súlyossága indokolja, az írásos reklamációt az osztályvezető (vagy a főnővér) – az osztályon belül lefolytatott vizsgálat alapján elkészített írásbeli jelentésével együtt - továbbítják az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelősnek, illetve az orvosigazgatónak, szükség esetén a főigazgatónak. Az ápolást érintő súlyos problémákat az ápolási igazgatónak is jelezni kell. Az írásbeli jelentés alapján az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős lefolytatja a szükséges belső vizsgálatot és foganatosítja a szükséges intézkedéseket, valamint a panaszbeadvány megválaszolását. A panasz kivizsgálásának és megválaszolásának nyilvántartása ebben az esetben központilag, a Központi Iktató keretében történik. A felső vezetés tagjai az írásban közvetlenül hozzájuk érkező panaszt saját hatáskörben kivizsgálhatják, az érintett osztály és dolgozó bevonásával. A vizsgálat lefolytatása során, kikérhetik a jogtanácsos, illetve az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős véleményét. Amennyiben a kivizsgálás által igazolt reklamáció saját hatáskörükben megoldható, úgy megteszik a szükséges intézkedéseket. A panaszról, a lefolytatott vizsgálatról, valamint a megtett intézkedésekről tájékoztatják a főigazgatót, illetve a vizsgálat során keletkezett dokumentu-

179

mokat eljuttatják az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős részére, központi nyilvántartásba vétel céljából. Amennyiben az érintett felső vezető részéről a kézhez vett panasz saját hatáskörben nem megoldható, úgy intézményi vizsgálat és intézkedés céljából továbbítják azt a főigazgató, valamint az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős részére. Az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős a betegektől írásban közvetlenül hozzá érkező, vagy az osztályvezetők és az intézet felső vezetése által hozzá továbbított panaszbeadvány alapját képező kifogásokat intézményi szinten jogosult kivizsgálni. Ennek során az érintett osztály vezetőjét, az érintett egészségügyi dolgozót írásbeli nyilatkozat megtételére hívhatja fel határidő megjelölésével, valamint a vonatkozó dokumentációba betekinthet, arról másolatot készíthet. Szükség esetén elrendelheti az érintett egészségügyi dolgozó – akár azonnali hatályú – szóbeli meghallgatását, a panasztevővel történő szembesítését. A panaszbeadvány kivizsgálása eredményeként közvetlenül választ adhat a panaszosnak, vagy – írásban előkészített döntési / intézkedési javaslattal – a beadványt eljuttatja a főigazgató részére. Az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős felügyeli a betegjogi panaszok központi nyilvántartását. A főigazgató a hozzá érkező reklamációk esetén a panaszbeadványban foglalt kifogásokat kivizsgálja és dönt a kivizsgálás által igazoltak megoldásról. A panaszban foglaltak kivizsgálásával megbízhatja az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelőst is, aki a kivizsgálás után, döntési javaslattal írásban juttatja vissza az ügyet a főigazgatóhoz. A panasz kivizsgálásának nyilvántartása, a Központi Iktatóban történik. Külső telephelyekre (X, XVII szakrendelő, Paula, Gizella, Gondozók) érkező panaszbeadványok kivizsgálása a főszabályban foglaltak figyelembe vételével, annak betartásával történik azzal az eltéréssel, hogy a panaszok kivizsgálása, a panasz megválaszolása, a panaszok nyilvántartása (a rendszeresített táblázat szerint), valamint a panaszdokumentáció 5 évig történő megőrzése helyi szinten, a telephely (szervezeti egység) vonatkozásában kinevezett adatvédelmi felelős feladata és kötelezettsége. Az adatvédelmi felelős rendszeresen és folyamatosan köteles tájékoztatni a folyamatban lévő panaszügyekről az orvosigazgatót, valamint az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős. A külső telephelyek vonatkozásában, az adatvédelmi felelős mellett, az orvosigazgató, valamint az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős is lefolytathatja a panasz kivizsgálását és megválaszolását. A külső telephelyeken panaszügy kivizsgálása és megválaszolása során keletkezett dokumentációt a főigazgató, az orvosigazgató, valamint az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős kérheti ki. A tárgyévben helyi szinten kivizsgált és megválaszolt panaszügyekről a helyi adatvédelmi felelős az éves beszámoló keretében, a rendszeresített táblázat kitöltésével készít írásbeli tájékoztatót, legkésőbb a tárgyévet követő év január hónap 31. napjáig. Szóban havonta legalább

180

egyszer tájékoztatni kell az orvosigazgatót, vagy az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelőst, aki a vezetői értekezleten beszámol az adott időszakban tudomására jutott panaszügyekről. A panaszbeadványok (reklamációk), illetve az annak kivizsgálásával összefüggő iratok 5 évig kerülnek megőrzésre a Központi Iktatóban az intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős irányítása mellett (a csekély jelentőségű, osztályos reklamációk, valamint a külső telephelyek kivételével, melyek az adott osztályon, illetve telephelyen kerülnek 5 évig megőrzésre.) A panaszügyek tárgya és kivizsgálásuk tapasztalatai éves szinten, az intézeti adatvédelmi felelős nyilvántartásai és kimutatásai alapján, a minőségirányítás közreműködésével, felsővezetői értekezlet keretében, valamint főorvosi értekezleten is bemutatásra és megtárgyalásra kerülnek. A vonatkozó törvény és a jelen szabályzatban foglaltak végrehajtásának koordinálása, az adatvédelmi felelősök tevékenységének segítése és ellenőrzése, az adatvédelmi tevékenység szabályozottságának folyamatos karbantartása, a szükséges módosítások előkészítése, az elrendelt nyomtatványok és nyilvántartások használatának illetve vezetésének ellenőrzése, az észlelt hiányosságok megszüntetése érdekében megteendő javaslatok előkészítése, valamint (igény esetén) az osztályos adatvédelmi felelősök megfelelő útmutatással történő ellátása érdekében, intézeti adatvédelmi és betegjogi felelős tevékenykedik az Intézetben.

XIX. fejezet Helyettesítési rend

Az intézetben a betegellátó szakmai osztályok vezetőinek, valamint a járóbeteg szakrendelések vezetőinek helyettesítési rendje a következő.

1.

A helyettesítést írásba kell foglalni. A helyettesítésről szóló dokumentumot (írásbeli kijelölést) a helyettesítést ellátó személlyel át kell vetetni. A helyettesítés elrendeléséről értesíteni kell az Intézet vezetőit, valamint a fekvő- és járóbetegellátó egységek vezetőit.

181

2.

A helyettesítés elrendelése:

MINTA (helyettesítés elrendeléséről) ............................................ (név) Helyben (vagy cím) Tárgy: Helyettesítés elrendelése

Tisztelt ..............................! Tartós távollétem idejére ....... év .............. hónap ...... naptól ....... év .............. hónap ...... napig megbízom a ............................................................................ Osztály .................................................................................................... (szakfeladat és beosztás megnevezése) elvégzésével (szükség szerint kiegészítendő). Kérem, hogy a helyettesítés alatt végzett tevékenységéről, a megtett intézkedésekről, a betegekkel, illetve az osztály dolgozóival kapcsolatos bármilyen eseményről írásban ....... év ................... hónap ........ napig tájékoztatni szíveskedjék. A jelen helyettesítés elrendeléséről tájékoztattam .................................................. -t (főigazgató, orvosigazgató, gazdasági igazgató). Budapest, ........ év ................ hónap ....... nap Helyettesítést elrendelő

Helyettesítéssel megbízott

(név, olvasható aláírás)

(név, olvasható aláírás)

(Megjegyzés: Értelemszerűen töltendő ki.)

182

3.

A helyettesítés alkalmával a helyettesítést ellátó személy felelős mindazoknak a kötelezettségeknek és jogoknak a gyakorlásáért, amelyekre a helyettesítendő személy kötelezett vagy jogosult, illetve az írásban megjelölt hatáskör terjedelméig.

4.

A helyettesítés időtartama alatt a helyettesítést ellátó személy felelős az általa megtett intézkedésekért, valamint a szükséges intézkedés elmulasztásából eredő károkért.

5.

A helyettesítést ellátó személy a helyettesítés időtartama alatt a 3. pont szerinti tevékenységéről a helyettesítés befejezését követő két munkanapon belül a helyettesített személyt érdemben tájékoztatni köteles.

6.

Az Intézet vezetőinek helyettesítési rendje a következő: 6.1. A főigazgatót tartós (több munkanapos) távolléte esetén 

Általános jelleggel az orvosigazgató, vagy



A főigazgató által megbízott más vezető helyettesíti.



Az intézettel szemben indított hatósági eljárásokban az Igazgatási főigazgató helyettes helyettesíti.

6.2. Az orvosigazgatót ideiglenes, vagy tartós (több munkanapos) távolléte esetén, általános jelleggel a műtő és diagnosztikai tömb vezetésével megbízott orvosigazgató-helyettes, az ő távollétében a főigazgató által kijelölt személy, ennek hiányában az orvosigazgató által, az orvosigazgató helyettesek, vagy az osztályvezető főorvosok köréből kijelölt személy helyettesíti. 6.3. A járóbeteg ellátás keretében az orvosigazgatót tartós (több munkanapos) távolléte esetén a kijelölt orvosigazgató helyettes, ennek távollétében - szükség szerint - a szakrendeléseket vezető főorvosok közül, az orvosigazgató által kijelölt személy helyettesíti. 6.4. Az ápolási igazgatót tartós (több munkanapos) távolléte esetén - szükség szerinti kijelölés alapján - a kórházi ápolási igazgató-helyettes, vagy annak akadályoztatása esetén a járóbeteg ápolási igazgató-helyettesek helyettesítik.

183

6.5. A gazdasági igazgatót tartós (több munkanapos) távolléte esetén a gazdaságiműszaki ellátási tevékenységet végző osztályok vezetői közül az általa kijelölt személy helyettesíti. A kötelezettségvállalások esetében a gazdasági igazgató távollétekor a kötelezettségvállalások rendjére vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni. 6.6. A humánpolitikai igazgatót tartós (több munkanapos) távolléte esetén - szükség szerinti kijelölés alapján – az általa kijelölt személy helyettesíti. A 6.1.-6.6. pontban szabályozottak esetében a kijelölésben a hatás- és jogkörök gyakorlásának korlátozása is elrendelhető. A helyettesítés alatt a Szervezeti és Működési Szabályzatban, valamint az egyéb szabályzatokban rögzített hatás- és jogköröket a kijelölésben foglaltaknak megfelelően kell ellátni. Amennyiben a helyettesítés ideje alatt a szükséges feladatok ellátását a főigazgató veszélyeztetve látja, vagy ezen idő alatt a helyettesítést ellátó személyt bármilyen elháríthatatlan ok akadályozza a helyettesítés ellátásában, úgy a főigazgató intézkedik a helyettesítésről. 7.

A fekvőbeteg ellátó egységek osztályvezető főorvosainak helyettesítési rendje a következő: 7.1. Az osztályvezető főorvost tartós (több munkanapos) távolléte esetén a jelen szabályzatban megnevezett főorvos, (másodfőorvos), vagy adjunktus helyettesítheti. A helyettesítést az osztályvezető főorvos rendeli el. 7.2. Amennyiben az osztályvezető főorvos távolléte idejére kijelölt személy akadályoztatva van a helyettesítés ellátásában, úgy a betegellátásért felelős főigazgatóhelyettes jelöli ki a szükséges időtartamra a helyettesítést ellátó személyt az első fordulatban megjelölt orvosok közül.

8.

A járóbetegellátást végző szakrendelések vezetőinek helyettesítési rendje a következő: 8.1. A fekvőbetegellátás keretébe integrált szakrendelés megbízott vezetőjét tartós (több munkanapos) távolléte esetén az ellátásban résztvevő szakorvosok közül az osztályvezető főorvos által kijelölt személy helyettesíti. 184

8.2. A nem integrált szakrendelés vezetőjének távolléte esetén az ellátásban résztvevő szakorvosok közül a szakrendelés vezetője által kijelölt személy helyettesíti. 8.3. A gondozó(k) vezetőjének tartós (több munkanapos) távolléte esetén az ellátásban résztvevő szakorvosok közül a gondozó vezetője által kijelölt személy helyettesíti. 8.4. Amennyiben a 8.1. és 8.3. pont szerint kijelölt személy akadályoztatva van a helyettesítés ellátásában, úgy a járóbetegellátásért felelős főigazgató-helyettes jelöli ki a szükséges időtartamra a helyettesítést ellátó személyt a hivatkozott pontokban megjelölt orvosok közül. 9.

A gazdasági-műszaki terület osztályvezetőit, illetve önálló részlegei vezetőit több munkanapos távollét esetén a csoportvezető, vagy annak távolléte esetén a gazdasági igazgató által kijelölt személy helyettesíti.

10.

A főigazgató kivételes esetekben a fent felsoroltaktól eltérően is meghatározhatja a helyettesítés rendjét.

XX. fejezet Aláírási és kiadmányozási rend A jelen szabályzat szerinti vezetők aláírási és kiadmányozási jogára vonatkozó szabályok a következők: 1.

A főigazgató (vagy az általa esetenként írásban felhatalmazott vezető) az Intézet mindenkor hatályos szervezeti és működési szabályzatában részletezett, a főigazgató feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben, és ezek közül is kiemelten: 1.1

Egyszemélyben írja alá: a. az Intézet működésével, szakmai hírnevével kapcsolatos alapvető ügyek, hatósági megkeresések, az Intézet egészét érintő tudományos kapcsolatok, fej-

185

lesztések, működőképesség biztosításával, javításával összefüggő témákban keletkező iratokat (adathordozókat), b.

a közalkalmazotti munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, és fegyelmi eljárás indítása tárgyában keletkező iratokat (adathordozókat),

c.

a panaszügyekben a megtett intézkedésekről, válaszadásról készített iratokat

d.

a kötelezettségvállalások kezdeményezését,

e.

a fentiekben nem nevesített ügyekben fenntartott aláírási jog esetén,

f.

a belső iratokat.

1.2. A gazdasági igazgatóval együtt írja alá – a mindenkor hatályos jogszabályoknak és belső szabályozásnak megfelelően – a kötelezettségvállalásokat. Ettől eltérően, a közalkalmazotti kinevezéseket a főigazgató egyszemélyben jogosult aláírni. A gazdasági igazgató távollétében a Pénzügyi Osztály vezetője jogosult a főigazgatóval történő együttes aláírásra. 2.

A főigazgató tartós távollétében az orvosigazgató, vagy a főigazgató által kijelölt főigazgató-helyettes írja alá a kötelezettségvállalásokat az 1.2. pontban foglaltak megtartásával.

3.

Az orvosigazgató, illetve a főigazgató-helyettesek, gazdasági igazgató, ápolási igazgató egyszemélyben írja alá  az intézet mindenkori hatályos szervezeti és működési szabályzata szerinti feladat és hatáskörébe tartozó olyan ügyekben keletkező, az intézetből kimenő iratokat, amelyek aláírása nem tartozik az 1.1. pont alá, vagy a főigazgató nem tartotta magának fenn egyedi esetben az aláírás jogát,  a belső levelezést, melyek nem tartoznak az 1.1. pont alá.

4.

A betegellátó és diagnosztikai osztályok osztályvezető főorvosai egyszemélyben írják alá  a szakmai kapcsolattartás, informálódás, információ adás, valamint a betegellátás körébe tartozó olyan külső iratokat, amelyek aláírása nem tartozik az 1.1. és 3. pontokban szabályozottak alá,

186

 5.

belső levelezéseket, amelyek nem tartoznak a 1.1. és 3. pont alá.

A főigazgató fenntartja magának azt a jogot, hogy a fentiektől eltérően bármely ügyben - a szabályozás megváltoztatása nélkül - az aláírást magához vonja.

XXI. Fejezet Más egészségügyi szolgáltató igénybevétele Az intézmény a működési engedélyében szereplő egészségügyi szolgáltatások teljesítéséhez más egészségügyi szolgáltató (természetes vagy jogi személy, továbbiakban: szolgáltató) közreműködését veheti igénybe az intézmény és a szolgáltató között írásban megkötött, erre irányuló megbízási vagy szolgáltatási szerződés alapján, meghatározott egészségügyi szakma, vagy egészségügyi szakmán belüli egyes szolgáltatások esetében, jogszabályban meghatározott egészségügyi szakképesítéshez kötött, egészségügyi szakmai főcsoporton belül önállóan engedélyezhető szakma körébe tartozó egészségügyi szolgáltatások ellátására, megfelelő létszámú szakemberek biztosítása céljából. Közreműködőként kizárólag az előírt szakképesítéssel rendelkező járhat el. Közreműködésre irányuló szerződés abban az esetben köthető, amennyiben az ellátás megfelelő szakképzettségű alkalmazotti jogviszonyban tevékenykedő által nem biztosítható. Közbeszerzési értékhatárt elérő közreműködői szerződés, kizárólag nyílt közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatása esetén köthető. A közreműködő a saját tulajdonában vagy használatában lévő eszközökkel személyesen, vagy az általa foglalkoztatott egészségügyi dolgozókkal, de a közreműködést igénybe vevő egészségügyi szolgáltató betegeinek, a szolgáltató nevében és felelősségére nyújtja a szolgáltatást. Az intézmény által nyújtandó egészségügyi szolgáltatás egységes színvonalát, folyamatosságát és biztonságát nem veszélyeztetheti a szolgáltató igénybevétele. Ennek biztosítására a közreműködő az intézménnyel áll jogviszonyban, szerződéses kötelezettségeit és jogait a megállapodás határozza meg. A beteg az egészségügyi szolgáltatás során keletkezett kára megtérítésére vonatkozó igényét közvetlenül a közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesítheti akkor is, ha a kárt a közreműködő – illetve ennek alkalmazottja – tevékenysége okozta. A közreműködőnek önálló felelősségbiztosítással és egészségügyi működési engedéllyel kell rendelkeznie. Az írásbeli szerződésnek minimálisan tartalmaznia kell: - a szerződést kötő felek nevét, székhelyét, cégazonosító adatait - a tevékenység pontos és részletes meghatározását - a szolgáltató jogait és kötelezettségeit, beleértve az intézmény betegellátó egységeivel való kapcsolattartás szabályozását is - az intézet jogait és kötelezettségeit a szolgáltatóval szemben - a szerződés időbeli hatályát

187

-

a szolgáltatás díjazására vonatkozó szabályokat, melynek keretében figyelembe kell venni, hogy a közreműködő nem köthet a finanszírozóval közvetlenül szerződést az általa nyújtott ellátás finanszírozására Intézeti gyógyszerellátásra nem köthető közreműködői szerződés közforgalmú gyógyszertár működtetéséhez személyi joggal rendelkező személlyel vagy annak hozzátartozójával, illetőleg közforgalmú gyógyszertárat működtető betéti társasággal. Nem köthető továbbá közreműködői szerződés olyan estekben, amikor a szerződés kötés elsődleges célja a szolgáltató által foglalkoztatott munkavállalók jogos érdekeinek védelmét biztosító jogszabályok kizárása vagy korlátozása. A szolgáltatást ellátó szakmai tevékenysége - a szerződésben rögzítettek szerint- integrálódik az adott tevékenységet végző intézményi betegellátó osztályba. A szolgáltatást végző az intézményi betegellátó osztály vezetőjének szakmai felügyelete alatt, annak irányításával végzi a feladatát. A szolgáltató köteles az intézmény hatályos szabályzatait és minőségirányítási rendszerét, valamint a kialakult működési rendet továbbá a szervezeti egység vezetőjének utasításait betartani. E körben a szerződésben részletezettek szerint a Ptk. általános szabályai szerint jogosult és köteles eljárni. A szolgáltató köteles az intézmény dolgozóival és más megbízóival együttműködni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az más egészségét, testi épségét, személyiségi jogait ne veszélyeztesse, tevékenységüket ne zavarja, anyagi károsodást vagy az intézmény helytelen megítélését ne idézhesse elő, az intézmény gazdasági érdekeit ne veszélyeztesse. A szolgáltató a tevékenysége során tudomására jutott adatokat, tényeket valamint információkat köteles megőrizni, és ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot illetve információt, amelynek közlése az intézményre, az intézmény által foglalkoztatottakra, valamint az intézményben kezelt betegekre hátrányos következménnyel járna.

XXII. fejezet Társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult személyek egészségügyi ellátására, felvételére vonatkozó eljárási rend A Magyar Köztársaság területén tartózkodó egészségügyi ellátásra a társadalombiztosítás keretében nem jogosult személyek egészségügyi ellátásának egyes szabályait a 87/2004. (X. 4.) ESZCSM rendelet szabályozza. A rendelet 2. §. (1) bek. –ben foglaltak alapján az egészségügyi szolgáltatásban részesülő személyek az általuk igénybe vett egészségügyi szolgáltatásért a jelen szabályzatban meghatározott térítési díjakat kötelesek megfizetni. A díjfizetési kötelezettség alól kivételt képeznek az alábbi külföldi állampolgárok: - aki elsősegélynyújtásban, illetve mentésben részesül. Elsősegélynyújtás illetve mentés, az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén végzett sürgősségi ellátása, illetve - szükség szerint - a legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása, valamint az Eütv. 3.§-ának i) pontja szerinti „sürgős szükség” esetén, jogszabály kereti között nyújtott ellátása.; - akinek államával a Magyar Köztársaságnak megállapodása van, a végrehajtásuk tárgyában kiadott jogszabályok rendelkezései szerint, 188

- aki gyógyidegenforgalom keretében utazási iroda szervezésében részesül - a kijelölt egészségügyi intézmény által nyújtott - szanatóriumi jellegű ellátásban, - akinek betegellátása a mindenkor illetékes ágazati minisztérium egyedi rendelkezése alapján történik, - aki a magyar egészségügyi biztosítóval önálló egészségbiztosítást kötött , A külföldinek az ellátás igénybevétele előtt bizonyítania kell az egyedi biztosítás, illetve a mindenkor illetékes ágazati miniszter egyedi rendelkezésének meglétét. Amennyiben államközi megállapodásra hivatkozik, úgy az ellátó személyzetnek - az ellátás előtt - meg kell győződnie az államközi megállapodás meglétéről. Amennyiben kórházunk egészségügyi szolgáltatását igénybe vevő (továbbiakban: beteg) nem magyar állampolgár, vagy TAJ számmal nem rendelkező a kórház betegfelvételi irodájában (kivételesen az osztályon) felvételre kerül tájékoztatni kell őt, hogy a megfelelő igazolások mellett milyen ellátásra jogosult díjmentesen, illetve melyért kell kórházunk térítési díjszabályzata szerint fizetnie. Ha a beteg az európai uniós szabályok értelmében az Európai Gazdasági Térség állampolgára (valamennyi régi, új tagállam, továbbá Norvégia, Izland, Lichtenstein) és ott egészségbiztosítással rendelkező személy megfelelő formanyomtatvánnyal rendelkezik és azt felvételekor bemutatja a személyazonosító igazolványával (vagy útlevelével) együtt, akkor a következő ellátásokra jogosult:  2004. június 1-jétől bevezetésre került az Európai Egészségbiztosítási Kártya, amellyel ellátásra jelentkező személyek a tervezett magyarországi tartózkodásukra való tekintettel orvosilag szükségessé váló szolgáltatásokban részesülhetnek a magyar biztosítottaknak megfelelő feltételekkel.  E-112 jelű nyomtatvány bemutatásával meghatározott vagy teljes körű ellátásban részesül.  2005. november 01-jétől a korábban papíralapú E 111 jelű nyomtatványt az európai egészségbiztosítási (plasztik)kártya váltotta fel.  2006 január 1.-től – az átmeneti tartózkodás során - szükségessé váló egészségügyi szolgáltatásokat kizárólag az Európai Egészségbiztosítási Kártya, vagy annak hiányában az ún. Kártyahelyettesítő Nyomtatvány alapján lehet nyújtani. A kártyák és a nyomtatványok annak az országnak a nyelvén kerülnek kitöltésre, amelyik országban kiállítják azt a biztosított részére. Kizárólag szabályosan kitöltött, a külföldi biztosító nevével, azonosító kódjával, valamint érvényességi idővel ellátott nyomtatvány fogadható el. A formanyomtatványról és a kártyáról fénymásolatot kell készíteni annak utólagos igazolására, hogy az ellátás igénybevétele valóban jogosan történt. Európai Egészségbiztosítási Kártya, vagy Formanyomtatvány nélkül ellátott EGT állampolgárok kórházunk térítési díj szabályzata szerint díjat kötelesek fizetni. Államközi szerződés alapján ellátottak esetében az ellátást az egyezményben részes államok valamelyikében állampolgársággal rendelkező személy kapja. Az egyezményes államok polgárai Magyarországi tartózkodásuk során csak a „heveny megbetegedés és sürgős szükség” esetén nyújtandó ellátást vehetik igénybe, amely feltétlenül szükséges az élet, vagy a testi épség súlyosan veszélyeztetésének elhárításához, illetve amely eredményeképpen a beteg olyan állapotba kerül, hogy biztonságosan vissza tud térni hazájába. Térítésmentes sürgősségi egészségügyi ellátásuk, útlevelük bemutatása mellett történik. 189

Államközi egyezmények 1. 2. 3. 4. 5.

6. 7. 8. 9..

Angola (17/1984. III. 27 MT rend.) Észak-Korea (14/1975. (V. 14.) MT rendlet) Irak (47/1978. X. 4 MT rend.) Jordánia (15/1981. V. 23 MT rend.) Jugoszlávia (1959. évi 20. tvr.) (csak Szerbia, Montenegró, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó tekintetében alkalmazandó) Kuba (1969. évi 16 tvr.) Kuvait (33/1979. X. 14 MT rend.) Mongólia (29/1994. VII. 10 MT rendelet) Szovjetunió (1963. évi 16. tvr.) utódállamai (csak a Független Államok Közössége tagállamai esetén alkalmazandó)

Horvátország tekintetében, a 2006. március 01.-jén lépett hatályba a magyar-horvát szociális biztonsági egyezmény, melynek alapján a sürgősségi ellátásokat a magyar biztosítottak az Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján, a horvát biztosítottak Magyarországi tartózkodásuk során pedig a HR/HU 111 jelű nyomtatvány alapján vehetik igénybe. A magyar-montenegrói szociális biztonsági egyezmény alapján kiállított jogosultság igazolással - CG/HU 111-es nyomtatvány – a montenegrói biztosított sürgősségi ellátást vehet igénybe Magyarországon. A menekültek esetében, menekült státuszban részesült személyt a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik és kötelezettségek terhelik, ezért az egészségügyi ellátásra való jogosultságukat az egészségbiztosítási pénztártól igényelt TAJ kártyával igazolhatják és egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségük is a magyar állampolgárok által fizetendő kötelezettségekkel azonos. Bevándorolt, letelepedési engedéllyel rendelkező (letelepedett) és hontalan személyekre a magyar állampolgárokra vonatkozó rendelkezések és eljárások érvényesek, mivel társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülnek. Külön csoportot képeznek a SEGÍTŐ JOBB ALAPÍTVÁNY közreműködésével érkező betegek, akik felvételekor az Alapítvány által kiállított Adatalappal jelentkeznek a személyazonosságuk igazolása mellet (útlevél). Az ellátás befejeztével az egészségügy intézmény elszámolása az Alapítvány felé az OEP Finanszírozási és Informatikai Főosztálya teljesítményértékelése alapján történik, a magyar állampolgárokra vonatkozó szabályokkal megegyezően. Az elszámolást és a szükséges igazolások teljesítését a Controlling Osztály végzi.

190

Egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosító biztosítási jogosultság hiányában igényelt szolgáltatásért, valamint olyan egészségügyi szolgáltatásért, amely nem tartozik a kötelező egészségbiztosítás ellátásai körébe (a 46/1997. /XII. 17./ NM rendelet melléklete 3. pontjában felsoroltak) az ellátást igénylő felvétele és a térítési díj megfizetése, a fenntartó által jóváhagyott „Térítési díjakra” vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint, az abban meghatározott eljárási rendben történik. Felvételkor a betegfelvételi iroda adminisztrátorai, vagy a beteg felvételét ellátó egészségügyi dolgozó köteles ellenőrizni az okmányokat, ha szükséges a Controlling osztály bevonásával. A szükséges okmányok hiánya esetén, kórházunk hatályos térítési díjszabályzatában meghatározott díj ellenében részesülhet a beteg ellátásban, a megfelelő előleg kifizetését követően (kivéve: sürgősségi ellátás). Lehetőség van részletfizetés kérésére, melyről az intézmény főigazgatója dönt méltányossági alapon az írásban benyújtott kérelem elbírálását követően. A betegellátásnak térítési díj mellett történő igénybevételének eljárási szabályai az alábbiak: 1. A kórház egészségügyi szolgáltatását igénybe vevő (továbbiakban: beteg) betegosztályon történő megjelenésekor az ellátást végző orvos (továbbiakban: kezelő orvos) köteles kitölteni a fekvőbeteg térítési díjának megállapítására vonatkozó, az egészségügyi szolgáltatások térítési díjairól szóló Szabályzat 2. sz. mellékleteként kiadott „Költségkalkuláció és nyilatkozat az egészségügyi szolgáltatás térítési díjának megállapítására és megfizetésére fekvőbeteg ellátás igénybevétele esetén” (továbbiakban: Knyf) 1. pontjában feltüntetett adatokat, majd ezt követően a kezelő orvosnak kötelessége az adatlapot a Betegfelvételi Irodára leküldeni. 2. A Betegfelvételi Irodán egy erre a célra rendszeresített átadás-átvételi füzetet kell vezetni, melyben rögzítésre kerül az időpont feltüntetésével, hogy milyen osztályról, melyik beteggel kapcsolatban juttattak el Knyf-et a betegfelvételi irodára. Az átadás-átvételi könyvben az átadó (a beteget ellátó osztály dolgozója), valamint az átvevő (betegfelvételi iroda dolgozója) a leadás, illetve az átvétel tényét sajátkezű, olvasható aláírással köteles dokumentálni. 3. A Betegfelvételi Iroda a Knyf-et a Controlling Osztályra adja le, ahol elvégzik a Knyf. 3. pontjában foglalt költségkalkulációt, valamint 4. pontja szerinti előleg meghatározását. 4. A Controlling Osztály a Knyf-et átadja a Pénzügyi Osztály részére, ahol a Knyf. szerinti tartalomnak megfelelően az előlegről (vagy a betegnek a Knyf. 2. pont szerinti nyilatkozata alapján az ellátás várható teljes összegéről) részszámlát (vagy végszámlát) állít ki és a Controlling Osztály ezzel megbízott dolgozójával a Knyf-et és a számlát az illető beteg kezelőorvosának vagy az osztályirodának eljuttatja. A Knyf-et és a számlát az átvevővel dokumentálható módon átveteti. 5. A beteg kezelőorvosa köteles a Knyf. 5. pontjában foglalt nyilatkozatot a beteggel aláíratni, és részére a számlát átadni. 6. A beteg a számla szerinti előleget vagy az ellátás várható teljes költségét a Kórház B. épület fsz.-i Pénztárban fizetheti be, melynek megtörténtéről a Pénzügyi Osztály a beteg részére nyugtát ad. A befizetés tényét a Pénzügyi Osztály a Knyf-en is rögzíti a 6. pontjának kitöltésével, majd a Knyf-et a Controlling Osztályhoz juttatja el. 7. A kezelőorvosnak kötelessége meggyőződnie arról, hogy az ellátandó vagy a szolgáltatást igénybe vevő beteg a számla (részszámla előleg megfizetésről vagy végszámla) szerinti összeget a kórház részére megfizette és csak ennek megtörténte után kezdheti 191

meg a beteg kezelését (kivéve az Eütv.-ben meghatározott sürgős szükség, illetve veszélyeztető állapot fennállása vagy gyanúja esetét, mely esetben az egészségügyi szolgáltatás díjának kifizetése utólag történik. A sürgős szükség, illetve a veszélyeztető állapot fennállását vagy gyanúját az azt megállapító orvosnak írásban kell rögzítenie és az osztályvezető főorvosnak igazolnia kell). 8. A beteg kezelőorvosa köteles az ellátás befejezését megelőző nap 12 óráig a kórházi ápolási esetről a szokásos ADATLAPOT (továbbiakban: adatlap) kitölteni és az előzőekben szabályozottak szerint a Betegfelvételi Irodának eljuttatni. A Betegfelvételi Iroda az ADATLAPOT az ellátás tényleges költségének kiszámítása céljából a Controlling Osztálynak adja át. 9. A Controlling Osztály kiszámítja az ADATLAPON feltüntetett beavatkozásoknak a térítési szabályzat szerint az ellátott beteg által fizetendő végleges költségét és meghatározza a Knyf. alapján történő előleg befizetés figyelembevételével az ellátott beteg által még fizetendő összeget. Az ADATLAP 3 példányát a Pénzügyi Osztálynak a Controlling Osztály átadja a végszámla elkészítése céljából. 10. A Pénzügyi Osztály az ADATLAP alapján végszámlát állít ki és az ADATLAP 3 példányából 1 példányt a számlához csatol (ez a beteg példánya), 1 példányt saját bizonylatként kezel, melyen a beteggel a végszámla átvételét aláírással elismerteti és 1 példányt, - melyen a beteg általi befizetést dokumentálja - a Controlling Osztályra visszajuttatja. 11. A Pénzügyi Osztály a végszámla kiállítását követően 15 naptári nap elteltével közli a Controlling Osztállyal, ha a számla kiegyenlítésére nem került sor. 12. A Controlling Osztály köteles jelezni a Jogi Csoportnak, ha az ellátott beteg az ellátás költségét 15 naptári napon belül nem fizette meg, melyet követően a Jogi Csoport köteles a lehetséges jogi intézkedések megtételére. 13. Elsősegélynyújtás és sürgősség esetén a kezelőorvos az ellátást haladéktalanul megkezdheti, de a sürgősség tényét írásban rögzítenie kell, majd a beteg állapotának stabilizálását követően, de legkésőbb a következő munkanapon a Knyf-et el kell juttatnia a Betegfelvételi Irodára. Ezt követően a fentiekben szabályozott módon történik a térítés megállapításának és megfizetésének rendje. Amint a beteg állapota megengedi, a lehető leghamarabb alá kell vele íratni a Knyf-nek a beteg nyilatkozataira vonatkozó pontjait és át kell vetetni vele az ellátással kapcsolatban addig készített számlát. A beteg vagy hozzátartozója köteles az előleg összegét ekkor a Pénztárba befizetni, ennek elmaradása esetén a kórház a sürgősségi ellátáson túli további kezelést nem biztosítja a beteg részére. A továbbiakban a dokumentációs és fizetési kötelezettség megegyezik az előbbiekben részletezettekkel (Egészségügyi szolgáltatások térítési díjairól szóló szabályzat 2. sz. melléklet). A magzati élet védelméről szóló 1992. évi. LXXIX tv. 7. §. (2) bekezdésben foglaltak alapján a terhesség megszakítását az a külföldi is kérheti, aki érvényes tartózkodási engedéllyel, több mint 2 hónapja tartózkodik az ország területén, aki menekültkénti elismerését kérelmezte, akit a menekültügyi hatóság menedékesként vagy befogadottként elismert, valamint aki nemzetközi szerződésben foglaltak alapján - a külön törvény szerint - az ország területéről nem utasítható ki vagy nem irányítható vissza. A terhesség megszakítása, ha azt nem egészségi ok indokolja, az állapotos nő írásbeli kérelme alapján végezhető el. A terhesség megszakítás térítési díját a 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet szerint kell meghatározni, mely rendelkezések alapján nem kell a terhesség megszakításért térítési díjat fizetni annak a külföldi állampolgárnak, aki menekültkénti elismerését kérelmezte, akit a menekültügyi hatóság menedékesként vagy befogadottként elismert, valamint aki nemzetközi szerződésben foglaltak alapján - külön törvény szerint - az 192

ország területéről nem utasítható ki és nem irányítható vissza. Aki érvényes tartózkodási engedéllyel több mint 2 hónapja tartózkodik az ország területén, annak a hivatkozott jogszabály 13. §.-ában foglaltak szerint kell a terhesség megszakítás díját megfizetnie.

Költségkalkuláció és nyilatkozat az egészségügyi szolgáltatás térítési díjának megállapítására és megfizetésére a fekvőbeteg ellátás igénybevétele esetén 1./ A térítési díj megállapításához szükséges adatok:

BETEG NEVE :

..................................................

SZÜLETÉSI HELYE , IDEJE :

..................................................

LAKCÍME :

..................................................

ÁLLAMPOLGÁRSÁGA :

..................................................

ÚTLEVÉLSZÁM (külföldi állampolgár esetén): BNO Kódja

.....................................

Beavatkozás Kódja

Beavatkozás megnevezése

Egyedi finanszírozású eszköz (típus, darabszám feltüntetésével) Coronária vagy periféria stent Várható ápolási nap Várható diagnosztikai vizsgálat (pl. CT, MR) Budapest, ..........év..................hó……..nap ................................................................ szakorvos aláírása, bélyegzője

193

2./ Alulírott beteg kérem, hogy a Controlling Osztály költségkalkulációja szerinti térítési díj teljes összegéről állítson ki számlát a Pénzügyi Osztály. (Kizárólag a térítési szabályzat VII. fejezetében foglalt beavatkozások esetére) .................................................................. (beteg olvasható neve és saját kezű aláírása) 3./ Költségkalkuláció Az 1. pontban megadott adatok alapján …………… nevű beteg várható ellátási költsége a jelenlegi finanszírozás alapján …………….. Ft, azaz: …………………………… forint. ................................................... Controlling Osztály 4./ A 3. pont szerinti költségkalkuláció alapján az ellátás igénybevételének megkezdése előtt fizetendő előleg: ................................. Ft., azaz ..........................................................Ft. Budapest, ………………………. ................................................... Controlling Osztály 5./ Alulírott ………………………………. tudomásul vettem, hogy a Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórházban részemre nyújtott egészségügyi ellátásért, annak költségeit meg kell fizetnem és nyilatkozom arra, hogy ezen összeg a rendelkezésemre áll, melyet az ellátásom befejezését követő 15 napon belül a kórház részére megtérítek. A 4. pont szerinti előleget a számla kézhezvételét követően haladéktalanul befizetem a kórház B. épület földszinten lévő Pénztárába. Budapest, ………………………. ………………………………………………. (beteg olvasható neve és saját kezű aláírása)

6./ A beteg az előleget befizette. A befizetési bizonylat száma: ................................... Budapest, .................................... ................................. Pénzügyi Osztály 7./ Meggyőződtem arról, hogy az ellátást igénylő a 6. pont szerinti előleget (vagy a 2. pont esetén az ellátás költségét) befizette. Nevezett kezelését megkezdem. Budapest,.................................. ............................................ kezelő orvos 194

XXIII. Fejezet Záró rendelkezések 1.

Jelen szabályzat az alábbi jogszabályi rendelkezéseken alapul:  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény,  az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény,  a Magyar Köztársaság területén tartózkodó egészségügyi szolgáltatásra a társadalombiztosítás keretében nem jogosult személyek egészségügyi ellátásának egyes szabályairól szóló 87/2004 (X.4.) ESZCSM rendelet  az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003 (X.20.) ESZCSM rendelet módosításáról rendelkező 88/2004 (X.20.) ESZCSM rendelet, valamint az 1/2005 EüM irányelv a betegazonosító rendszer működéséről  az államháztartás működéséről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet,  a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény,  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény,  233/2000. (XII.23.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi ágazatban történő végrehajtásáról,  az orvosi szakmai kollégiumokról rendelkező 20/2004. (III. 31.) ESZCSM rendelet,  a kórházi etikai bizottságról szóló 14/1998. (XII.11.) EüM rendelet,  a kórházi felügyelő tanácsról szóló 23/1998. (XII.27.) EüM rendelet,  a Fővárosi Közgyűlés többször módosított 7/1992. (III.26.) sz. önkormányzati rendeletében szabályozott Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata,  Budapest főváros főpolgármesterének 517/2007. számú intézkedése.  Budapest Főváros Közgyűlése 1636/2005. (06 30.) számú határozata.  a Fővárosi Közgyűlés Egészségügyi és Sport Bizottsága 75/1998. (IV.2.) számú Eü.Biz. határozata.  az egészségügyi közintézmények működési rendjéről, illetve Szakmai Vezető Testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.) ESZCSM. rendelet.  egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 14/2004. (III. 4.) ESZCSM rendelet.  a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet.  az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékokról szóló 1/2002. (I. 11.) EüM. rendelet.  az egészségügyről 1997. évi XLIV. törvény halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásokról szóló 34/1999. (XI. 24.) BM-EüM-IM. együttes rendelet.  az intézeti gyógyszerellátásról szóló 34/2000. (XI. 22.) EüM. rendelet.  2008. évi C. tv. a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról,  356/2008. (XII. 23.) Korm. r. a ……. 195

2.

Az SZMSZ mellékletként tartalmazza az Intézet szabályzatainak jegyzékét, a halott vizsgálati bizonyítvánnyal kapcsolatos eljárási rendet3. A jelen szabályzatban foglaltak bármilyen változása esetén a változással érintett szerv vezetője köteles a változást a főigazgatónak írásban jelezni. Az Igazgatási és Jogi Osztály a jelen szabályzatot érintő jogszabályváltozást köteles jelezni a főigazgatónak.

4. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat Budapest Főváros Közgyűlése Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottságának jóváhagyásával lép hatályba. A hatálybalépés időpontja a Bizottság döntését követő 30. nap. 5. A jelen szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg, a Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház 2008. október 03.-án kelt és az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság által 2008. 10. 21.-én 405/2008. (10.21.) számú határozatával jóváhagyott SZMSZ-e hatályát veszíti Budapest, 2009. október 01. Dr. Kálmán Sándor mb. főigazgató

196

1. sz. Melléklet Szabályzatok megnevezése Hatályos szabályzatok listája Szabályzatok megnevezése - Adatkezelési- és Adatvédelmi Szabályzat - Alkalmazottak (belső) képzése, továbbképzése - Anyaggazdálkodási és Raktározási Szabályzat - Baleset-megelőzési és Elhárítási Terv - Belső Ellenőrzési Kézikönyv - Betegazonosító rendszer - Betegjogi protokoll, adatkezelés - Biztonság- és vagyonvédelem Higiénés Szabályzata - Biztonsági Intézkedési Terv - Citosztatikumokkal Történő Munkavégzés Szabályzata - Dokumentációs protokoll - Elhunytakkal- és Boncolás mellőzésével kapcsolatos Szabályzat - Ellenőrzési nyomvonal - Esélyegyenlőségi terv - Eszközök és Források Értékelési Szabályzat - Felesleges Vagyontárgyak Hasznosításának és Selejtezésének Szabályzata - Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere (FEUVE) - Belső Ellenőrzési Szabályzat (FEUVE része) - Gyakornoki rendszer működtetésének általános szabályai - Gyógyszer Kipróbálási (klinikai vizsg.) Szabályzat - Házirend - Helyettesítési Szabályzat - Higiénés Szabályzat (osztályos bontású) - Hulladékkezelési Szabályzat - Infekciókontroll kézikönyv - Informatikai Védelmi Szabályzat - Iratkezelési Szabályzat - Kábítószer Szabályzat - Kitüntetési Szabályzat - Kockázatkezelési szabályzat - Kollektív Szerződés - Kötelezettségvállalási, Utalványozási Szabályzat - Közalkalmazotti Szabályzat - Közalkalmazotti Jogviszonyok Pályáztatása Feltételeinek Szabályzata - Közbeszerzési Szabályzat - Lakáscélú Támogatási Szabályzat - Leltározási Szabályzat - Letétkezelési Szabályzat - Minőségirányítási kézikönyv - Munkaköri Feladatok Átadás-átvételi Szabályzat - Munkavédelmi Szabályzat I-II. - Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat - Műszakszervezési Készenléti szabályzat + Munkarend tábla - Műtéti- és Diagnosztikai Tömb Működési Rendjének Szabályai - Oktatási Továbbképzési Szabályzat (Tanulmányi szerződés) - Önköltség Számítási Szabályzat - Pénzkezelési Szabályzat - Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje - Szállítási Gépjármű üzemeltetési Szabályzat - Számlarend - Számlatükör - Számviteli Politika Szabályzata - Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) - Szociális juttatási Szabályzat - Térítési Díj Szabályzat - Transzfúziós Szabályzat - Tűzvédelmi Szabályzat - Várólista és Betegfogadási lista vezetésének a várólista bizottság ügyrendjének szabályzata

Hatálybalépés 2009.05.01. 2008.09.01. 2006.01.01. 2005.01.25. 2005.04.23. 2005.01.01. 2009.02.09. 2003.05.08. 2000.09.15. 2006.05.25. 2003.01.01. 2006.01.16. 2009.09.01. 2005.02.25. 2006.01.01. 2003.07.01.

Módosítás(ok)

2009.01.05.

2008.09.01. 2008.10.14. 2009.06.01. 2003.12.11. 2004.05.20. 2001.12.19. 2005.04.05. 2006.10.05. 2006.05.01. 2009.04.15. 2006.02.09. 2002.03.01. 2009.09.01. 2003.04.03. 2005.02.22. 2009.06.15. 2007.11.08. 2009.08.01. 2008.06.10. 2006.06.01. 2002.01.25. 2009.01.15. 2006.01.01. 2006.03.13. 2009.05.08. 2005.12.01. 2007.01.01. 2006.03.01. 2000.07.01. 2007.02.01. 2009.09.01. 2006.01.01. 2007.01.01. 2009.01.01. 2008.08.01. 2009.10.01. 2005.03.01. 2009.09.24. 2009.04.22. 2005.03.01. 2008.12.01.

2007.02.01. 2008.02.11.

2008.09.16.,2009.08.17.

2008.08.01.

197

2. sz. Melléklet A halottvizsgálati bizonyítvány 5. § (1) A halottvizsgálati bizonyítvány 1-20. és a perinatális halottvizsgálati bizonyítvány 1-19. pontjait a halottvizsgálatot végző orvos tölti ki. (2) Rendkívüli halál esetén a halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálati bizonyítvány megfelelő rovatában rögzíti a hatósági eljárás kezdeményezésének okát. (3) A halálokokra vonatkozó megállapításokat, valamint az eltemetésre engedélyezett időt a halottvizsgálati bizonyítványba a) a halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálattal egyidejűleg vagy legkésőbb az azt követő munkanapon jegyzi be, ha a rendelkezésre álló adatokból megalapozottan lehet következtetni a halált okozó betegségre, illetőleg az adatok a betegséget és a beteg megfelelő orvosi ellátását egyértelműen igazolják és kórbonctani vizsgálat elvégzése egyéb ok miatt sem szükséges; b) a patológiai osztály szakorvosa jegyzi be, ha az Eütv. 219. §-ában foglaltaknak megfelelően kórbonctani vizsgálatra kerül sor, illetőleg ha a kórbonctani vizsgálat elvégzését mellőzték; c) a hatósági, illetve igazságügyi orvosi boncolást végző orvos jegyzi be, ha az Eütv. 218. §-a szerint hatósági boncolásra kerül sor. (4) A halottvizsgálati bizonyítványon a halottvizsgálatot végző, valamint a halál okát megállapító orvos a bejegyzett adatok valódiságát aláírásával és orvosi bélyegzője lenyomatával igazolja. (5) A halál okát megállapító orvos a halottvizsgálati bizonyítvány a) I-II. és III. példányát postai úton ajánlott küldeményként vagy kézbesítő útján lezárt borítékban megküldi a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek, aki a haláleset anyakönyvezése és az anyakönyvi folyószámnak a halottvizsgálati bizonyítványon történő feltüntetése után az I. példányt megküldi a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH) területileg illetékes igazgatóságának, a II. példányt anyakönyvi alapiratként megőrzi, a III. példányt megküldi a haláleset helye szerint illetékes jegyzőnek a hagyatéki eljárás megindítása érdekében; b) IV. példányát átadja az elhunyt eltemettetésére kötelezett személynek vagy szervnek, az átvevő az átvételt az V. példányon aláírásával igazolja; c) V. példányát megőrzi az adatvédelemre vonatkozó szabályok szerint; d) VI. példányát megküldi az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) - haláleset helye szerint illetékes - megyei (fővárosi) intézetének. (6) Amennyiben nincs az elhunyt eltemettetésére kötelezett személy, a halál okát megállapító orvos a halottvizsgálati bizonyítvány IV. példányát - e tény közlése mellett - a köztemetés elrendelésére illetékes települési önkormányzatnak küldi meg. (7) A halottvizsgálati bizonyítvány I-IV. példányát legkésőbb a halálok megállapítása napját követő első munkanapon, a VI. példányt havonta összegyűjtve kell továbbítani az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően. (8) A perinatális halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése esetén a halál okát megállapító orvos az (5) bekezdésben foglaltak szerint jár el azzal, hogy ha halva született magzatról állítja a perinatális halottvizsgálati bizonyítványt ki, annak a) I. példányát megküldi a KSH területileg illetékes megyei (fővárosi) igazgatóságának; b) II., III. és V. példányát megőrzi az adatvédelemre vonatkozó szabályok szerint; c) IV. példányát átadja a halva született magzat eltemettetését kezdeményező személynek, aki az átvételt az V. példányon aláírásával igazolja; d) VI. példányát megküldi az ÁNTSZ - az (5) bekezdés d) pontja szerinti - illetékes intézetének. 198

(9) Amennyiben a haláleset járművön történt, a holttestnek a járműről való leemelésének helyét, ha a holttestet találták, megtalálásának helyét kell a haláleset helyének tekinteni. (10) Ha az eltemettető a halottvizsgálati bizonyítvány kézhezvételét követő 8. napig a holttest temetésre való elszállításáról nem gondoskodott, a halottvizsgálatot végző orvos az eltemettető nevének és lakcímének közlésével a halottvizsgálati bizonyítvány V. példányának másolatát küldi meg a köztemetésre illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.

199