Tartalomjegyzék
.....
...................................
1 Bevezető Előzmények
3
2 Műszaki ismérvek Adattartalom 5 Minőségi megfontolások
5
Vetület 5 Adatformátum 6 Raszteres adatok 6 Vektoros adatok 6 A topológia kérdése 7
3 Az Angkor GIS ismertetése A rendszer felépítése 9 Működő szoftverkörnyezet 9 Adathalmaz és eljárások 10 A leírás módja 10 Raszteres adatok előkészítése 11 A melléklet 12
4 feldolgozások nagy méretarányban Építészeti fotogrammetria
13
Gyors, egyszerűsített építészeti fotogrammetriai felmérések 14 Precíz építészeti fotogrammetriai felmérések 14 Nagyon precíz, szabatos fotogrammetriai ,felmérések 15 IMSEV Mérési Technológia és féjlesztési irányai 15 A fejlesztés irányai 16
Gyakorlati eredményeink
17
Ják, nyugati kapuzat, felmérési rajzok 17 Buda-Nyék, a királyi villa romjai 17 Fertőd, Eszterházy-kastély 18 Füzér, gótikus várkápolna 18 Zsámbék, a tornyok belső felmérése 18 Ráckeve, szerb templom 18 Szikszó, református templom 18 Wien, Schwertgasse 3 19
Angkor, Preah Kó project
19
A Vonatkozó ajánlások
V1.1
GIS
1
Általános megfontolások A - 1 A helyszín azonosítása A - 1
2
GIS
V1.1
B EVEZETŐ
.....
...................................
1
Ebben a dokumentumban az ICHEPIS projekt keretében végzett kutatáshoz az edigi GIS tapasztlaatokat foglaljuk össze ezen leírás keretében. Az itt megfogalmazott irányelvek a korábbi UNESCO Világörökségi Térinformatikai elvekkel összhangban kerülnek lefektetésre.
El őz m én ye k 1992 óta a világörökségi helszín-menedzsment (site-management) rendszerek több generációját volt módunk megismerni, illetve ezek fejlesztésében részt is vettünk. Ezért a világörökségi GIS rendszerek egy sajátos evolúcióját is megfigyelhettük. 1
Műszaki leltár
Megoldásaiban a helyi viszonyokhoz igazodva, mindenféle általános elvárások nélkül az egyes térképre vihető elemek ábrázolása valamilyen GIS vagy CAD rendszerben 2
GIS és távérzékelés
Egy másik lépcsőben felismerték a távérzékelési adatforrások nyújtotta előnyöket, és ezek a meglévő (most már többnyire GIS) rendszerekbe integrálásra kerültek. Ugyanekkor a rajzok mögé már leíró adatok is kerültek 3
Szabványosodás, globális elvárások irányába mutató rendszerek
A WH központ, a nevezési dokumentumok és más szakmai források alapján bizonyos minimális közös részek (elvárható tartalmi és formai elemek) kerülnek megvalósításra (lásd később). Az általunk készített Angkori adatbázis is bejárta ezt az utat, míg a világban található rendszerek is ezeket a lépcsőket járták be, vagy megálltak valamelyik szinten. Az Angkor GIS ennek megfelelő fázisai: 1
Microstation-ben készült térképek
2
ARC/INFO térképek és távérzékelési adatok (SPOT, RADAR, Légifotó)
3
Irányelvekhez igazodó, módosított adathalmaz
V1.1
GIS 1-3
1
1-4
GIS
BEVEZETŐ
V1.1
M ŰSZAKI ISMÉRVEK
.....
...................................
2
Az “A” mellékletben ismertetjük a jelenleg létező, vonatkozó előírásokat. Ebben a fejezetben felsoroljuk rövid indoklással azokat a paramétereket, amelyeket feltétlenül figyelembe kell venni adatszolgáltatáskor vagy helyszínmenedzsment (site management) rendszerek tervezésekor.
ADATTARTALOM
............................................................. Az adattartalomra, tekintve, hogy az örökségi helyszínek mindig valamiképpen egyediek, az adattartalomnál a követendő elv a következő. Az egyes egyediségi jellemzőkkel és az azokkal összefüggésbe hozható, szakmai térbeli információkat kell a rendszerben összegyűjteni. Erre útmutatást ad a helyszín besorolása (C vagy N I,II, stb. ezeket jelen dokumentumban nem részletezzük). A világörökségi helyszín szempontjából ezen kívül általános és közös elemek a következők: 1
Országhatár
2
Zónák
3
Infrastruktúra - közlekedés és megközelíthetőség
4
Vízrajz és alapvető dombrozati információk
5
Lakott részek
6
Rendezési és védelmi tervek
A Világörökség Egyezmény szempontjából fontos részekről az “A” mellékletben közölt dokumentum is értekezik.
M in ős ég i me gf on tol ás o k Az egyezmény végrehajtására vonatkozó szabályozás lehet az alapja, annak, hogy egységes minőségi rendszert alakulhasson ki a jövőben. Jelenleg a részes országok eltérő technológiai színvonala miatt az adattartalom legalapvetőbb kérdései vannak napirenden. Ezek megoldása után lehet a következő lépés egy adatminőségre vonatkozó rendszer kialakítása, bevezetése majd üzemeltetése.
VETÜLET
............................................................. A vetületre vonatkozóan az elsők közöttszületett nemzetközi ajánlás. •
Vetület: UTM (Universe Transverse Mercator) - ez egy redukált hengervetület, mely a földet zónákra osztja, azon belül elkülöníti az északi és a déli féltekét. Angkor például a 48-as zóna északi felén található.
•
Ellipszoid: WGS ’84. Az a globális helymeghatározó rendszerhez való igazodás miatt is célszerű választás.
•
Dátum: A kezdőpontok az egyes kontinenseken már eltérhetnek. /Például az Angkori régi felmérések az ’Indian 1954 (Everest)’ jelzésű rendszerben kerültek meghatározásra/.
A hazai adatok UTM / WGS’84 ábrázolása általában nem jelent problémát. Sajátosság azonban, hogy a Magyarországi EOV (Egységes Országos Vetület) specialitása miatt (az IUGG’67 ellipszoidhoz számított
V1.1
GIS 2-5
2
MŰSZAKI ISMÉRVEK
Adatformátum
simuló gömbön keresztül megoldott kettős vetítés) a térinformatikai rendszerekben natív formájában nem kezelt, többnyire helyi vetületi átszámítások szükségesek. Éppen ezért célszerű a világörökségi adminisztráció céljára eleve UTM-ben dongozni, és a beérkező munkarészeket esetileg ehhez konvertálni.
ADATFORMÁTUM
............................................................. Tekintve, hogy a térinformatikai szoftverek piaca szabad és nincs meghatározó monopólium vagy mindeki által elfogadott nyílt szabvány, így nem lehet egyértelműen helyes javaslatot vagy ajánlást megfogalmazni hogy akár UNESCO/WHC akár az egyes helyszínek esetében mit célszerű használni. Az alkalmazott szoftver ugyanis meghatározza az adatok tárolási formátumát is, amely minden szoftver esetében tulajdonképpen egyedi. Jelenleg nincs ismert és széles körben használt vagy elfogadott nyílt adatformátum-szabvány. Az általánosan elfogadott formátumok kialakulása és megjelenésekre inkább a szakmai hagyományokra, egyfajta sajátos GIS folklórra épül. Világörökségi viszonylatban fontos, hogy nem csak a központnak történő adatszolgáltatásban godnolkodjunk, hanem nemzetközi együttműködésben. Lényeges lehet, hogy a szolgáltatott adatok későbbi szakértői munkákban felhasználható legyenek (megfelelő szerzői jogi viszonyok mellett, természetesen).
Ra sz te re s ad a tok Raszteres adatok esetén a következő adatforrások a szélesebb körben használatosak: •
Légifelvételek
•
Multispektrális felvételek (többnyire műholdró vagy más űrbéli hordozóról)
•
Radarfelvételek (Repülőgépről vagy űrbéli hordozóról)
•
Szkennelt és nem vektorizált korábban papír alapú térképlapok, szelvények
A raszteres adatok jelentősége, hogy ezek a föld egészére nézve egységes minőségben és adattartalommal szolgáltathatók vagy beszerezhetők, ezért egy egységes nyilvántartásnak - természetüknél fogva - jó alapjai lehetnek. Hátrányuk azonban, hogy a szenzorok meghatározzák a rögzíthető tematikát és térbeli felbontást. A felvételek nem tudnak alkalmazkodni az egyes jelenségek vagy dolgok egyedi tulajdonságaihoz. Raszteres adatok közlésekor ismert, elterjedt szoftver formátumát célszerű használni, abból is az egy-két verzióval korábbit. Ezeket a többi program általában olvassa, de minden esetben korlátozásokkal! Használthatók még a nem szoftverspecifikus formátumok is. Ilyenek például: •
Erdas LAN (v7)
•
BSQ (általáton, sáv-szekvenciális), BIL
•
TIF (GeoTIFF -ez utóbbit a gyártók eltérően értelmezik, hasznos lehet külön ’world’ állomány készítése az illesztési adatokkal /.tfw/ )
Ve kt oro s ad a tok A vektoros adatok forrása igen változatos, azokra nézve tartalmi vagy minőségi követelményeket felállítani igen nehéz. A részes államok által benyújtott dokumentációkat kísérő adatokra vonatkozóan nincsenek előírások, csak a már említett ajánlások. Mégis, a vektoros adatok jelentősége óriási, mert ezek a többnyire helyszíni adatfelvételeknek és méréseknek köszönhetően a legrészletesebb térképi dokumentációt adhatják. Méretarányban az egészen nagy méretarányú adatgyűjtést is lehetővé teszik. Ma a világörökségi dokumentációkban a leggyakoribb a papíron már meglévő térképek digitalizálása és tisztítása, attribútumokkal1 való feltöltése után elkészített vektoros térképállomány. Formátumok, melyek jó eséllyel felhasználhatók lesznek:
2-6
GIS
V1.1
.....
MŰSZAKI ISMÉRVEK
Adatformátum
•
E00 (eredetileg ARC/INFO exportformátuma)
•
DXF (attribútumok átvitelére kevésbé alkalmas)
•
ARCVIEW Shape
Jelen dokumentum további részeiben egy konkrét példán keresztül mutatjuk be az egyes részletkérdéseket és a részletmegoldásokat, amelyek egy adatszolgáltatásra és helszínekezélsre tervezett rendszer esetében kialakításra kerültek.
A t op oló gi a k érd és e Számos rendszer, helyesebben a legtöbb GIS rendszer alkalmas a topológikus adatok kezelésére. Joggal merülhet fel a kérdés ezért, hogy a világörökségi célra átadott adatokat ilyen kísérőadatokkal adjuk-e át. A topológikus adatformátumokat erre a célra nem ajánljuk. Ennek oka, hogy ezek gyártónként eltérő filozófiát képviselnek, s így hordozhatóságuk kétséges. Ám kihasználva, hogy a legtöbb szoftver képes a topológia előállítására kellően jó minőségű vektoros adatokból, a következő eljárást követhetjük: 1
Forrás szoftverben generáljuk a topológiát
2
Ezáltal az adatállomány nem topológikus részei tisztábbak lesznek, az illesztések pontosak és hibátlanok
3
Exportáljuk az adatokat topológia nélküli formátumba
4
A célszoftverben importáljunk
5
Ha leehtséges, generáltassuk újra a topológiát.
1. Nem célunk a GIS alapjainak ismertetése, ám ez esetben megjegyezzük, hogy az attribútumok különösen fontosak. Ezek az egyes grafikus elemekhez tartozó kísérõ adatok, például egy út esetében az építés éve, stb.
V1.1
GIS 2-7
2
2-8
GIS
MŰSZAKI ISMÉRVEK
Adatformátum
V1.1
A Z A NGKOR GIS ISMERTETÉSE
.....
...................................
3
Az Angkor GIS rendszer kezdetektől fogva a világörökségi célokat szem előtt tartva került kialakításra. Fejlesztése folyamatos. Ebben a leírásban az ICHEPIS projektben, az ennek során feltárt összefüggések szerint korrigált és továbbfejlesztett modellt ismertetjük a bevált és változatlanul hagyott rendszerelemekkel együtt. Felhívjuk a figyelmet a mellékelt CD lemezre, melyen az INDEX.HTM állományból elindulva gyakorlatban mutatjuk be az ajánlásokat. Jelen műszaki leírás csak a legszűkebb, de feltétlenül szükséges magyarázatokra korlátozódik. Kijelentjük, hogy általános, terjedelmes GIS ismertető részt nem tartunk szükségesnek, mert a GIS általános elmélete és gyakorlata a széles szakirodalomból megismerhető. Ez esetben csak az volt a kérdés, hogy a meglévő és széles körben ismert és használt eszközöket milyen szabályok mellett használhatjuk világörökségi célok támogatására.
A RENDSZER FELÉPÍTÉSE
............................................................. Tekintve, hogy egy élő és működő információs rendszer folyamatos átalakításáról van szó, így nem kerülhető el, hogy az magán hordozza korábbi változatainak örökségét. A legelső, rajzi dokumentálást szolgáló rendszerektől kezdve hosszú idő alaptt jutottunk el a teljes GIS rendszerig. A hordozhatóság szem előtt tartásával kétféle megközelítést vezettünk be: 1
Az egyik a működő, szotverkörnyezetben üzembe helyezett rendszer
2
A másik az összes adat és a használta, felhasználás módjának rendszere
M űk öd ő sz o ftv erk ö rny ez e t Ebben az esetben az adatokat (adatbázis) egy működtető szotver alá installáltuk, s így alakítottuk ki az adatszolgáltatási, elemzési funkciókat. Minthogy ez a megoldás erősen szotverspecifikus, így gyakorlati jelentősége kisebb, ám funkcionalitása használható modell lehet más installációk és alkalmazásfejlesztések számára is. Ennek leírása az Angkor GIS korábbi változataiban megtalálható. Itt egy elvi rajzot mutatunk be, mely jól illusztrálja az adatszolgáltató rendszer modelljét:
A hangsúly az interfészeken van, mert a sokszínű adatforrás és az előre nem tervezhető tartalmú és mennyiségű adatszolgáltatási igények miatt ezen éll vagy bukik minden jövőbeni rendszer használhatósága.
V1.1
GIS 3-9
3
AZ ANGKOR GIS ISMERTETÉSE
A rendszer felépítése
Mivel nincs teljesen nyílt adatbázis vagy grafikus rendszer, így az alkalamzásfejlesztésnek minél nyitottabb interfészek kialakítására kell törekednie. A fenti ábrán az IMPORT és EXPORT eljárások lényege, hogy egy jól definiált formátumhalmazhoz minden lehetséges szoftveres és módszertani támogatást megadunk, ami csak lehetséges. Így egy szűkebb, de jó átmeneti konverziós szintet ékelünk a rendszer és a felhasználók közé. Minden konverzió valamilyen veszteséggel jár (ha nem adat, akkor funkció vagy használhatósági veszteséggel), ez elkerülhetetlen, de éppen ezért is ez a legfontosabb. A mai korszerű GIS szoftverek az egyszer betöltött adatot már hatékonyan és átgondoltan kezelik.
Ada th al m az é s e lj árá s ok Szoftvertől függetlenül adatbázisban és a hozzá kapcsolódó eljárásokban gondolkodva is felépíthetjük a rendszert. Mára az Angkor GIS tulajdonképpen egy ilyen rendszernek tekinthető. További hatékonyságnövelés érdekében az eljárásokat úgy igyekszünk minimalizálni, hogy az elterjedt szakmai eljárások alkalmazását lehetővé tévő adatszerkezeteket alakítunk ki. Így a használatbavételi és alkalmazási idő jelentősen lerövidül. Ehhez az elsődleges kulcs a megfelelő adat-dokumentáció. Első ránézésre ezért az Angkor GIS egy dokumentáció és egy adathalmaz együttese (lásd CD melléklet, INDEX.HTM), fizikailag ezt találhatjuk az adathorzodón. A szakmai közérthetőség mint fő ismérv szükségtelenné teszi a kialakítás módszereinek ismertetését, akárcsak indoklásként is (régészeti, stb. szempontok magyarázata nem kell, hogy része legyen a leírásnak). Ez persze feltételezi, hogy az egyes részterületek interpretációját is megfelelő szakember (régész, stb.) végzi el. Az adatbázisban foglaltak az ő számára is nyilvánvalóak lesznek. A CD lemezen a HTML leírás mód azért praktikus, mert operációs rendszertől függetlenül mindenki számára olvasható és az adatállományokhoz is működő kapcsolatot (linket) tud hordozni. Ma már ugyanilyen jó lehet az elterjedt Adobe Acrobat formátum, amit az UNESCO WHC is elfogad. A végcél tehát - más megfogalmazásban - a hordozhatóság. Ennek feltétele az egyszerűség, és a minél kevesebb adat, amit mozgatni kell, de még fontosabb, hogy minél kevesebb tudás kelljen a rendszer használatához, minél kevesebb új vagy egyedi ismeretet kelljen elsajátítani a használatba vétel előtt.
A l eí rá s mó dj a A nemzetközi felhasználás miatt a leírások a Világörökség Egyezmény hivatalos nyelveinek egyikén kell, hogy készüljenek. Az Angkor GIS nyelve az angol. A leírás a mellékelt CD lemezen olvasható (a lemez gyökérkönyvtárában található index.htm-ből indulva). Itt a leírás logikáját ismertetjük. Minden leírás az adathalmaz nevével kezdődik, a következő rész eltérő színnel egy leírás minta. Informatikai szempontból a leírás tulajdonképpen nem más, mint a fedvények, adatállományok metaadatbázisa. •
Fedvény: hydroall Ez a fedvény (réteg, adatállomány) neve, mely az azonosítását szolgálja.
•
Típus: vonal A GIS szerint többféle grafikus ábrázolás létezik. A főbb csoportok a pont, vonal és a poligon, melyekkel a legtöbb, föld felszínén található objektum ábrázolható.
•
Téma: Jelenlegi és középkori hidrológiai elemek. Ez a téma, vagyis a tematika leírása.
•
Forrás: 1:10000 topográfiai térképekről digitalizálva, valamint eredeti digitális rajzok helyszínelések alapján A forrás, ha tudható, hasznos lehet, mert az adathalzmaz mindőségéről adhat tájékoztatást (mely az eredeti tartalomból valamint a feldolgozás módszerétől is függ, ezért érdemes minden erre vonatkozó adatot ismertetni.
•
3-10
GIS
Attribútum mezők: ATTR
V1.1
.....
AZ ANGKOR GIS ISMERTETÉSE
A rendszer felépítése
A GIS adatbázisok számos technikai, a GIS működéséhez szükséges adatot tartalmazhatnak. Ezek a szoftverek számára fontosak, ám a felhasználók számára érdektelenek. Ebben pontban azt közöljük, hogy melyik mezőben vannak a releváns attribútumok (több is lehet!). Ezt követően ezek jelentését (ha nem nyilvánvaló) egy táblázatban ismertetjük. Az Angkor GIS esetében az egyes attribútumokat számokkal tároljuk az adatbázisban, mert ez a szoftverek között kódlapoktól függetlenül továbbítható, valószínű adatvesztés nélkül.
ATTR
description
1
Modern canal
2
Permanent lake
3
Permanent river
4
River intermittent
5
Lake intermittent
6
Swamp
7
Tonle Sap
8
Barays
9
Dikes
10
Historical dikes
11
Levee
•
Kiegészítő állományok: A legtöbb adathalmazhoz a felhasználást segítő további adatállományok is tartoznak. Például:
File
function
hydroall.lut
Keresőtáblázat színkódokkal és kategórianevekkel
hydroall.key
ARC/INFO kulcsállomány jelmagyarázatok készítéséhez
•
Megjegyzések: Egyéb, a felhasználást segítő infomrációk.
A fenti módon elkészített leírás elegendő ahhoz, hogy a felhasználó, vagy az adatokkal foglalkozó munkatárs tájékozódjon az adattartalomról. A tájékozódást egyébként előre kinyomtatott térképlapokkal, jelmagyarázattal ellátott helyszínrajzokkal is segíthetjük.
Ra sz te re s ad a tok e lő k és z íté s e A bitképeknél a következő feldolgozottsági fokot kell elérni: •
A képeket kísérő vagy az adott formátumban benne foglalt vetületi adatokkal kell ellátni.
•
A képeket rektifikálni kell. Ennek lényege, hogy a képek a térképre elforgatás nélkül illeszthető, illetve tartalmazzák az adott vetületre (lásd “A” melléklet) vonatkozó torzításokat, méretváltozásokat. Erre azért van szükség, mert nem minden szoftver tudja a rektifikáció a megjelenítéskor elvégezni, illetve erre képes program esetén is csökkenti az erőforrásigényt és a feldolgozási időt.
Az Angkor GIS esetében is megtettük ezeket az átalakításokat. A lemezen található minta adatok esetében az illesztési adatokat BQW illetve TFW állományok tartalmazzák. Ez jelenleg az egyik leghordozhatóbb formátum, főleg azért, mert a felhasználó ezen állomáynok megnyitásával maga is kiolvashatja a szükséges műszaki paramétereket és azokat saját programjában felhasználhatja az ott lehetséges módon. A raszterállományok tartalmára vonatkozóan megintcsak metaadatbázis-szerű leírást kell mellékelni a képanyagok fontosabb paramétereivel. Ezek azonban már nem a műszaki paraméterek, hanem a tartalomra,
V1.1
GIS
3-11
3
AZ ANGKOR GIS ISMERTETÉSE
A rendszer felépítése
szenzorra, adatforrásra vonatkozó adatok, amiből a felhasználhatóságra vagy a lehetséges tartalomra következtethetünk.
A m e ll ék le t A CD mellékleten található INDEX.HTM-ből kiindulva láthatjuk az említett szempontok megvalósítását is. Itt, helytakarékosság miatt a teljesség igénye nélkül, példákat helyeztünk el többféle adatra vonatkozóan. További leírások és magyarázatok helyett ajánljuk a mellékelt megismerését.
3-12
GIS
V1.1
FELDOLGOZÁSOK NAGY MÉRETARÁNYBAN
.....
...................................
4
A világörökségi helyszínek legtöbbje nem nagy kiterjedésű objektum vagy terület, hanem épület, de elméletileg egy egészen apró köztéri tárgy vagy műtárgy is lehetne bármelyikük. Éppen ezért a térképezésben vagy rajzi megjelenítésben fontosak a nagyméretarányú felvételi módszerek, illetve az ezek segítségével készülő dokumentációk is, melyek ugyanúgy műszaki alapját adják a később megőrzési vagy monitoring tevékenységeknek. Ezek a módzserek a nagynéretarányú térképezés, felmérés (hagyományos geodéziai módszerekkel) illetve az építményekre, épületekre vagy más műtárgyakra alkalmazható fotogrammetriai vagy más mérési, felmérési módszerek. Ebben az esetben jórész papírra elkészített végtermékeket mutatunk be. A legtöbb esetben ugyanis nincs olyan széles körben használt és elfogadott 3D szoftver, mely ezeket az eredményeket jól megjelenítheti. Ezekből ismertetjük azokat, melyeket a világörökségi vagy örökségvédelmi munkák során felhasználtunk vagy alkalmaztunk. A geodéziai módszerekben nincsenek olyan újszerű elemek, melyek ismertetése itt indokolt. A mellékelt konkrét feldolgozásokban azonkban az alaptérképek ilyen eljárással, felméréssel készültek és megtekinthetők. Először a méréstechnika, fotogrammetria rövid történeti áttekintése után a hazai műemlékvédelem területén alkalmazott speciális mérési-feldolgozási technológia gyakorlati eredményeiből mutatunk be konkrét példákat: olyan értékmentő, értékmegőrző alapdokumentációkat, melyek "kiindulási és találkozási pont"ként szolgálhatnak egy adott műemlék helyreállításánál a munkában résztvevő szakemberek - kutatók, régészek, művészettörténészek, építészek, szaktervezők, kőszobrász-restaurátorok, festőrestaurátorok stb. részére.
Ép íté s ze ti fo to gra mm e tri a Az az elképzelés, hogy a fénykép geometriai adottságait felhasználják építészeti felméréseknél 1840-ben vetődött fel, amikor a fényképészet és a képfelvételi tcchnológiák már bizonyos gyakorlati eredményeket értek el. Tíz évvel később végeztek először műemlékeken ilyen méréseket. Az építészet volt a földi fotogrammetria kialakulásának időszakában az első alkalmazási terület. A fotogrammetria fogalmát egy német építész, Albrecht Meydenbauer vezette be, aki első építészeti fotogrammetriai felmérését 1867-ben végezte.-t Mcydenbauer a grafikus metsző pont módszerét alkalmazta, amely olyan kiválasztott pontokon alapult, amelyek koordinátái korábbi pontmeghatározásból ismertek. A felmérést pontról-pontra végezte, majd a megfelelő pontpárok összekötésével állította elő az aktuális építészeti rajzot. A pontosság fokozásához különböző technikai és technológiai újítísokat vezetett be. Módszerét mintegy 60 évig használta a Berlinben 1885-ben alapított "Messbildanstalt" intézet, melynek fő feladata a nemzeti történelmi műemlékek felmérése volt. Az intézet jelentős tevékenysége csak kivétel volt, más országokban ezt a módszert csak elvétve használták. A 20. század elején gyorsan fejlődő új eljárásokat vezettek be: a sztereofotogrammetria és a rektifikáció módszerét. A nemzetközi hasznosítás országonként változott, néhány országban ezek a módszerek igazolták magukat, de gyakorlati használatuk esetleges és szórványos volt. Más területeken való alkalmazásuk azonban fejlesztette a technológiát és lehetővé tette jó technikai körülmények között építészeti alkalmazásukat. Edward Dolezal, a Nemzetközi Fotogrammetriai Társaság (1910) alapítója és első elnöke komoly erőfeszítéseket tett a sztereofotogrammetria alkalmazásáért a műemlékek felmérésében. A 20. század első évtizedeiben Európában tudatossá vált, hogy az építészeti kulturális emlékeket fenyegető veszélyek ellen hatásosan csak egységes nemzetközi összefogással lehet védekezni. Az Athéni Carta 1931ben 22 ország részvételével nemzetközi érvényű műemlékvédelmi irányelveket fogalmazott meg, s
V1.1
GIS
4-13
FEL DOLGOZÁSOK NAGY MÉ RET ARÁNYBAN
4
évtizedekre meghatározta az európai műemlékvédelem felfogásának irányvonalát. A nemzeti örökség megőrzéséért felelős építészek többsége azonban számottevő érdeklődést még nem mutatott a fotogrammetria építészeti használata iránt. Az érdeklődés a II. világháború végéig lényegében nem változott, ösztönzést a műemlékvédelem új koncepciója jelentett, ami elvezetett 1964-ben a Velencei Cartához. A műemlékhelyreállítást és restaurálást ettől kezdve az épület aktuális állapotát rögzítő dokumentáció kíséri, mely objektív építésze ti ábrázolást jelent, beleértve az összes szabálytalanságot, függetlenül attól, hogy esztétikai, technikai vagy történelmi szempontból fontos-e. A sztereofotogrammetria esetében a rektifikáció módszerét használták arra, hogy mérjék és dokumentálják a tényleges geometriát. Ez erőteljesen fejlődött az 1955-60as években. Számos országban a fotogrammetriai eljárások és fejlesztések cégek vagy kormányzati szervek programterveiben szerepeltek. A nemzetközi szervezetek nagyban hozzájárultak a fotogrammetria építészeti alkalmazásának fejlődéséhez. Az UNESCO (az ENSZ Oktatásügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) javasolta a fotogrammetria alkalmazását, szerepet vállalt e területen az oktatásban, hozzájárult laboratóriumok alapításához a felmérések végzése érdekében. Határozatot hoztak, melynek értelmében a műemlékek vagy műemléki területek védelmezésére irányuló minden nemzetközi operáció elengedhetetlen kellékeként fotogrammetriai felmérési dokumentáció elkészítését kérik. Az ICOMOS egy nem kormányzati szervezet, amely 1968-ban kezdeményezte az első kollokviumot a fotogrammetria alkalmazásáról a műemlékek és helyszínek dokumentálásában.9 A kollokvium ajánlása eredményeként jött létre 1970-ben az Építészeti Fotogrammetria Nemzetközi Bizottsága (CIPA) együttműködve a Fotogrammetria Nemzetközi Társaságával. A CIPA tevékenysége kiterjed publikációk készítésére, levelező kapcsolattartásra a világ összes országával, szakértői szimpóziumok, találkozók szervezésére.l~ Az építészeti fotogrammetria fontos technológiai evolúciós fejlődésen ment keresztül: •
Analóg fotogrammetriai eljárás: A fényképfelvételek optikai-mechanikai elemekből álló műszereken történő feldolgozása.
•
Analitikus fotogrammetria: Fényképfelvételek kiértékelése számítástechnikai programok segítségével.
•
Digitális fotogrammetria: Számítástechnikai eljárással rögzített digitális képek feldolgozása kizárólag számítógép és software környezetben.
A fotogrammetria építészeti alkalmazásának születése lényegében analóg módszerek és eszközök segítségével történt. Az 1968-as ICOMOS szimpóziumon tanulmányt készítettek a felmérésekhez és dokumentációkhoz elengedhetetlenül fontos szükségletekről és követelményekről. A tanulmány az építészeti fotogrammetria felhasználása szempontjából három fő felosztást mutat: 1
Gyors, egyszerűsített felmérések
2
Precíz felmérések
3
Nagyon precíz ( szabatos) felmérések. GYORS, EGYSZ ERŰSÍT ETT ÉPÍ TÉSZ ETI FOT OGRAMMET RIAI F ELMÉRÉ SEK
Felhasználható többek között műemlék-felújítás vagy restaurálás során az előzetes tanulmánytervekhez, értékleltározáshoz, művészettörténeti tanulmányokhoz. A térképezés általában 1:100 vagy 1:200 arányú, közel 5-10 cm-es pontossággal és gyakran leegyszerűsített, csak a fő építészeti vonalakra korlátozódva történik. Főként homlokzatok vagy vertikális szekciók, esetleg utcaképek rajzi megjelenítésére alkalmas. Sztereókamerák vagy kisméretű egyéni fényképezőgépek használata a megfelelő technológiai eljárásokkal kiegészítve egyaránt alkalmasak az ilyen típusú felmérésekhez. PRECÍ Z ÉP ÍTÉS ZET I F OT OGRAMMET RIAI FEL MÉ RÉSEK
A felmérések e második csoportja olyan dokumentációt eredményez, mely alkalmas arra, hogy az építész, művészettörténész, restaurátor szakemberek az épített örökség megőrzése során általánosabb következtetések levonására legyenek képesek. A térképezés méretaránya általában 1:50 léptékű, néhány cm-
4-14
GIS
V1.1
.....
FELDOLGOZÁSOK NAGY MÉRETARÁNY BAN
es pontosságú. Nagy épületek esetében vagy amikor a műemlék építészeti elemzése tervezett, az 1:100 méretarányt használják. Gyakran az épületek bizonyos részeinek tanulmányozásához 1:20 méretarányú részletrajz készül. A rajzi dokumentációk magukban foglalhatnak külső homlokzatrajzot, belső falnézetet, horizontális vagy vertikális metszetet, alaprajzot, boltozatok és mennyezetek rajzait, a szakterületi felhasználó igény megfogalmazása szerint. A műemlékeken végzett ' munkálatok magukban foglalják az ellenőrzési elemek meghatározását, melyek egyszerű esetekben leszűkíthetők távolságmérésekre, horizontális és vertikális vonatkozásaik kialakítására. Az illesztőpontok (ismert koordinátájú pontok) meghatározása bármely koordináta-meghatározási módszerrel végezhető a feldolgozás szempontjából alkalmasan megválasztott koordináta-rendszerben. Az illesztőpontok lehetnek az épületen geometriailag jól azonosítható pontok, vagy a felmérő által tetszőleges helyre a fényképezés előtt elhelyezett speciális jelek. Az információk összessége (fényképek, kamera jellemzői, kontrollelemek) képezik a műemlék fotogrammetriai archívumát. Ezek az archívumok különösen fontosak, hiszen hordozzák mindazt az információt, ami szükséges a rajzok elkészítéséhez. A műemlék fotogrammetriai archívuma a műemlék "szellemi konzerválása" egy adott időpontban. A fotogrammetriai felmérés és térképezés a felhasználó kívánalmaitól függő, szelektív feladat. Az igénymegfogalmazás befolyásolja a készítendő rajz méretarányát, a részletgazdagságát. (A főbb építészeti részletek és kontúrvonalak ábrázolásától a látható tégla-kőszerkezetek megjelenítéséig vagy egyéb stukkó, faragott kő díszítőelemekről készült részletrajzokig). Mindezek együttesen képezik az "építészeti felületet" és utalnak a műemlék állapotára valamint periodizációs építési folyamataira, mint például a téglák vagy kövek méretkülönbségei illetve a közöttük lévő rések és hézagok. A digitális ortofotográfia további új és érdekes lehetőségeket teremt az egyes országok nemzeti kulturális öröksége megmentésének programjában. NAGYON PRECÍZ, SZABATOS FOTOGRAMMETRIAI ,FELMÉRÉSEK
Igen nagy méretarányú feldolgozáshoz általában cm-en belüli pontosság biztosításának igénye esetén készülő részletrajzokról van szó. Leggyakoribb felhasználása az igen aprólékosan faragott elemek, az archeológiai objektumok vagy művészi alkotások felmérésénél történik. Érdekes említeni Hans Foramitti tanulmányát, akinek célja a kőfaragók által évszázadokkal ezelőtt használt eszközök meghatározása volt a vésett rétegek domborzatából és az eszközök által hagyott nyomokból. Más alkalmazás a felület sajátos szempontú elemzése, amihez a fotogrammetriai felmérési dokumentáció nagyon hasznos információkat nyújt. Így például a kő betegségéből adódó felszíni kopást vizsgáló kutatótanulmányok a romlás folyamatát tudják követni periodikus fotogrammetriai felmérések és stabil referenciák öszszehasonlításával. Fő problémája a nagyon pontos felméréseknek, hogy igen kis távolságból kell fényképezni az objektumokat. Kiegészítő lencsék vagy speciálisan kifejlesztett eszközök használata komoly segítséget jelenthet. Az analitikus rendszerek használata vagy a digitális fotogrammetria nyújtotta lehetőségek kidolgozása és műemlékvédelmi feladatok megoldásának szolgálatába állítása merőben új technológiát és gyakorlati eredményeket mutat. IMSEV MÉ RÉSI TECHNOLÓGIA ÉS FÉJLE SZTÉ SI IRÁNYAI
A magyarországi műemlék-nyilvántartásban több mint 10 000 építmény szerepel. Bár történelmi emlékeink közel sem fordulnak elő olyan számban mint például Franciaországban, Angliában, Itáliában, s még sorolhatnám, műemlékeink megóvása, hiteles bemutatása egyre nehezebb, néha megoldhatatlan feladatokat ró e terület szakembereire. Az anyagi források csökkenése napjainkban olyan realitás, mellyel szembe kell nézni. Meglévő értékeink megmentésének egyik alapfeltétele a korrekt, megbízható dokumentáció. Több éves előtanulmány, szakmai konferenciákon való részvétel, az e területen dolgozó nyugat-európai irodákkal élő kapcsolat, (Schenke1 Vermessungen AG Zürich, Fuchserts Messtechnik AG. Bern, PMSt6 AG. St. Margrethen, Rolleil~ Fototechnik GmbH & Co KG Braunnschweig Németország, GEBIG PHIDIAS1g Köln, stbt9) és tapasztalat alapján kiépítettünk , kifejlesztettünk egy általunk IMS (Integrált Mérési Rendszer) elnevezésű olyan komplex mérési-feldolgozási eljárást, mellyel gyorsan, pontosan, hatékonyan, gazdaságosan lehet "felhasználócentrikus" felmérési alapdokumentációt készíteni. 1990-ben a NIKON EUROPE B.V. biztosította számunkra hardver konfigurációnkban azt az adatnyerési műszer-műszaki bázist, melyet a pontosság, megbízhatóság, optikai tulajdonságok területén minőségi igényként megfogalmaztunk.
V1.1
GIS
4-15
4
FEL DOLGOZÁSOK NAGY MÉ RET ARÁNYBAN
IMSEV a további flexibilis hardver és szoftver környezet az emberi tényezővel (szaktudással) kiegészítve alkotja az IMS (Integrated Measuring System) rendszert. Az EV index a folyamatos fejlődést (Evolution) mutatja valamennyi részelem (hardver, szoftver, emberi tényező) tekintetében. Az IMS technológia keretében olyan digitális komplex mérési, illesztőadatokat tartalmazó és képi adatnyerési elemek kerülnek rögzítésre, melyek egy térbeli poligonra fűzött 3 dimenziós diszkrét elemekre transzformálnak térparamétereket illetve részelemeket. A módszer egy olyan interaktív mérésifeldolgozási rendszer, mely a különböző műszeres mérési, fotogrammetriai eljárások előnyeit úgy integrálja, hogy közben a mérési metódusok gyenge pontjait kiküszöböli. Speciális szoftverekkel olyan térgeometriai diszkrét ponthalmazt konvertálunk, amely illesztőparamétereket (X, Y, Z), architektonikus részadatokat szolgáltat a további képtranszformációs eljárásokhoz. A számított értékek megfelelő rendezésével szerkesztési, kiértékelési, alaprajzi, metszeti, nézetrajzi metrikus információk nyerhetők a kívánt léptékben. Természetesen a rendszer életrekeltéséhez alapvetően fontos a személyi feltétel, mely döntően meghatározza a rajzi végtermék tartalmi, esztétikai megjelenését. Mind a szerkesztések, mind a tisztázati rajzok vonatkozásában a rajzi megjelenítés hordozó anyaga FOLEX FOLAREX HS 2x illetve lx matt mérettartó fólia. Ezen a hordozóanyagon - eltekintve a szándékos rongálástól - megfelelő tárolás esetén szinte örökre garantálható a rajzi információ, geometriai torzulásoknak nincs kitéve a dokumentáció. A technikai fejlődés mai szintjén megoldható az eredeti adathalmaz és a rajzi információ - bizonyos konvertálással - digitális formában történő tárolása. A módszer kidolgozása során - az 1980-as évek elejétől - folytattunk különböző kísérleteket abból a célból, hogy megtudjuk, egy geometriai objektumról mely eljárással készíthető el az a műszaki dokumentáció, amely megfelelő minőségű rajzi információhordozó a különböző szakterületeken dolgozó felhasználók számára. A vizsgálatok során már ismert mérési eljárásokat teszteltünk annak érdekében, hogy a módszerenkénti előnyöket egy homogén rendszerben összegezzük. Az 1989-95 közötti időszakra tehető az IMS módszer különböző korú, s eltérő stílusjegyeket magában hordozó építmények, s más művészeti alkotások vonatkozásában történő tesztelése. (Román kori, gótikus, reneszánsz, barokk épületek, festmények illetve szobrászati alkotások terén, valamint a délkelet-ázsiai khmer művészet által ránk hagyott, a világörökség részét képző Angkor templomváros 9. századi szentélyei tekintetében). E gyakorlati eredményeket reprezentálta az a kiállítás, amely az OMVH székházában 1995. március 10.- április 12. között került megrendezésre. A FEJLESZTÉS IRÁNYAI
Napjaink kihívása, a műszaki technológiai fejlesztések valamint a digitális technika és kommunikáció folyamatos megújulást, fejlesztést indukál a mérési és feldolgozási technológiánkban. Az IMS mindhárom alapvető szegmense (adatnyerés - számítás, feldolgozás - végtermék megjelenítés) olyan forradalmi változásokon megy át folyamatosan, aminek következtében az "érintésmentes" adatnyerés és adatfelvétel folytán létrehozott digitális végtermék bármilyen léptékben megjeleníthető, s a digitális információk felhasználási területei számára majdhogynem csak a képzelőerő végessége szab határt. Nem kívánok a technikai-technológia részletekbe bocsátkozni, s kímélni szeretném az olvasót az összetett matematikai modellezés és a bonyolult algoritmusok programrendszerek által manipulált rendszerének, folyamatának ismertetésétől, de a szakma szeretete és a műemlékvédelem területén dolgozó megannyi kiváló szakember, kolléga iránt kialakult megbecsülésem késztet arra, hogy ha csak vázlatosan is, de tájékoztassak a már megvalósult eredményekről, s talán a nem túl távoli jövőben realizálható lehetőségekről is. Adatnyerés: A még néhány éve korszerűnek tűnt ún. MONROS prizmarendszerről mint fotóillesztőpontról áttértünk a lézer fénnyel történt illesztőadatmeghatározásra. E korszerű eszközökkel olyan rutineljárásokat is kifejlesztettünk, melyek segítségével akár egy gótikus hálóboltozatot is tudunk "in situ" úgy rögzíteni, hogy az összetett hornyos-pálcás vagy körtetagos profilt is mintegy letapogatjuk lézerrel. A fotóanyag feldolgozására két eljárás alkalmazható: vagy a meglévő kép, negatív, diapozitív szkennelése után választott digitális módszer, vagy eleve digitális kamerával történő rögzítés esetén az adathordozó információ közvetlen áttöltése a feldolgozó programba. Számítás, feldolgozás: Adattároló, konvertáló geometriai kontroll valamint képkezelő, transzformációs és CAD szerkesztőprogramok segítségével előállított vektor vagy vektor-raszter rajzállományok DGN formátumban.
4-16
GIS
V1.1
.....
FELDOLGOZÁSOK NAGY MÉRETARÁNY BAN
Végtermék megjelenítés: Analóg végtermék átalakítása digitális formában, vagy a teljesen digitális technológiai folyamat végterméke digitális adathordozón (a: drive, CDROM, hordozható winchester) (a rajzok mérete miatt normál 3.5 floppy disk lemezen nehézkes a tárolás és kezelés). A korábbi vektoros A/0 plottert felváltotta az ún. raszter A/0 plotter, mellyel már vegyesen, egy rajzi állományon belül nyomtatható rajzi és raszter (kép) állomány is. A vonalvastagság minimalizálásának pedig nem szab határt a legvékonyabb (0,1) rajzhegy fizikai léte sem. A fejlesztések tovább folynak a térbeli lézer letapogató rendszerek irányába, melyekkel akár szoborkompozíciók is "felmérhetők", és a hozzá kialakított feldolgozó és megjelenítő programmal a térmodell előállítható. E rendszerek még nem tökéletesek, s a berendezések ára is olyan peremfeltétel (250 millió forint), amely gyakorlati-mindennapi alkalmazhatóságát fékezi. Mai, mindennapi felmérési eredményeink minden esetben olyan korszerű geometriai adatbázist jelentenek, amelyek alapját képezhetik egy esetleges, a jövőben felállítandó rajzi nyilvántartási rendszernek.
Gya k orl at i e re dm é ny e ink JÁK, NYUGATI KAPU ZAT, FELMÉ RÉSI RAJZOK
A jáki nyugati kapuépítmény felmérése egy olyan rajzsorozat amely a templom nyugati épületrészéről készült, minden szintet, s minden falnézetet ábrázol 1:10es léptékben. Míg az egész épületről 1:50-es illetve 1:20-as fotogrammetriai felmérés állt rendelkezésre, ezen épületrész gazdag tagolása és részletformái, szembetűnő szabálytalanságai és láthatóan bonyolult építéstörténeti összefüggései miatt vált szükségessé, a nagyléptékű műszeres felmérés elvégzése. A felmérés elkészítését konzultáció-sorozat előzte meg, amely a szabálytalanságok és az építéstörténeti kulcspontok figyelembevételével kijelölte azokat a vízszintes és függőleges síkokat, amelyeken a legtöbbet mondó információk rögzíthetők. Az elkészült felméréssorozat felhasználható az épületszerkezeti összefüggések megállapítására, a falkutatási eredmények rögzítésére, manuálisan kiegészítve a kőkiosztás ábrázolására, építéstörténeti analízis és rekonstrukciós kísérletek felszerkesztésére, a természettudományos vizsgálatok eredményeinek bemutatására. Olyan munkaeszköz tehát, amely alapjául és keretéül szolgál a kutatás és helyre állítás során szerzett új információk rögzítésének és a beavatkozások tervezésének és dokumentálásának. A felméréseket a kőrestaurátorok szintén hasznosítani tudták. A fotó a dolgok milyenségét, vizuális benyomásszintű állapotát tudja rögzíteni. A rajz viszont a térbeliség módszeres leképezésének torzításmentes, pontos mása. Ebben a közegben a változások időbeli rögzítésével egzakt helyeket lehet bejelölni. Ma már az ilyen szintű rajzi segédletekkel megkövetelhető az, hogy az összes kváderről, kőfaragványról "portré" készüljön és egyedi dokumentatív szerepet kapjon minden részlet. Csak ilyen részletezettségű rajzok teszik lehetővé például azt, hogy pontos kőkataszter alakuljon ki az adott épületről. A rajzon ábrázoltak konkrét módon egészítik ki a szöveges meghatározásokat, leírások. A döntéshozók számára a jelzéseiben korrekt rajzi anyag megkönnyíti az eligazodást, az áttekinthetőséget. Gyorsan felfogható és információgazdag eszközt adhatunk a szakterületek képviselőinek kezébe a meglévő állapotról és a tervezett beavatkozásokról, azok variációjáról. BUDA-NYÉ K, A K IRÁLYI VIL LA ROMJ AI
Az 1930-as években Garády Sándor által feltárt épületmaradványokról általa készített 1:100 léptékű felmérések csupán az akkori módszerekkel elérhető pontossággal rögzítették a romok állapotát és nem terjedtek ki a környező terület terepszintjeinek dokumentálására. Az 1993-ban megindult romkonzerválási és környezetrendezési munkák első feladata volt az azóta tovább romlott maradványok illetve az elvadult, rendezetlen terület újbóli teljes feltárása és a reneszánsz-kori szintek visszaállítása. E munkák előfeltétele volt a romok és az azokat körülvevő jelenlegi ingatlanterület teljes terjedelmében történő rétegvonalas, geodéziai felmérése a feltárás előtt és után. Az előirányzott romvédelmi és didaktikai kiegészítési munkák tervezéséhez nélkülözhetetlen volt egy olyan összefüggő felmérési dokumentáció készítése, amely az egyes épületek egymáshoz való térbeli- és szintbeli viszonylatait is pontosan rögzíti. Emellett az újból feltárt épületmaradványoknak olyan részletességű építészeti felmérésére volt szükség,
V1.1
GIS
4-17
4
FEL DOLGOZÁSOK NAGY MÉ RET ARÁNYBAN
amely az összes falszerkezetek, boltozat- és burkolatmaradványok pontos, anyaghű ábrázolását biztosítják, és amit a Garády- féle felmérések nem tudtak nyújtani. Az épületek térbeli összefüggéseikben való ábrázolása meghatározó jelentőségű volt a korábbi elméleti rekonstrukciók továbbfejlesztése terén is, és azok kiviteli tervi szintű pontosságát tették lehetővé. FERTŐD, ESZTERHÁZY-KASTÉLY
Eredménnyel kecsegtető szakmapolitikai előzmények alapján új szemléletű, komplex állapotfelmérő munka kezdődött el a fertődi Eszterházy-kastélynál (Állami Műemlékhelyreállítási- és Restaurálási Központ). Az adatgyűjtés és feldolgozás célja egy olyan egységes szerkezetű rendszerbe foglalható dokumentáció elkészítése a kastély épületeiről és környezetéről, amely a naprakész technikák igénybevételével, azok eredményeinek minősítésre alkalmas rendszerezésével alapul szolgálhat - az építéstörténeti-kronológiai kérdések tisztázásához, - a képzőművészeti értékek elemzéséhez, restaurációjuk megalapozásához, - az építmény állagvédelmével kapcsolatos feladatok súlypontozásához, - továbbá a lehetséges és számításba vehető hasznosítási terv megalapozásához. Az állapotrögzítő dokumentáció rendszerbe foglalt, de önállóan is kezelhető információhalmaza a kastély főépülete képzőművészeti értékeket hordozó belső tereinek fotogrammetriai eljárással készült grafikus felmérése. Az állapotfelmérő-értékelő dokumentáció a kastély jelen állapotának összképét kívánja adni a történeti kutatás helyzete, az épületszerkezetek műszaki állapota és a helyreállítás legkritikusabb szakasza, a restaurálási feladatok felvázolásával. A hármas tagolásnak megfelelően, a munka gerincét három szakterület - művészettörténész, építész és restaurátor - együttműködése alkotja, melyhez egyéb közreműködők eseti bevonása társul. A fotogrammetriai felmérés valamennyi közreműködő számára olyan "találkozási pont", amelynek szakmai színvonala kiindulópontot jelenthet mindnyájuk számára. FÜZÉR, GÓTIKUS VÁRKÁPOLNA
A háromdimenziós térparaméterek műszaki kiértékelése során készült rajzi dokumentáció az építési korát, kiegészítéseket sőt az időbeni mozgás (T negyedik dimenzió) hatásait is egyértelműen ábrázolja. Ezek konkrétan a horizontális metszések egymásra illesztése során az egyes eltolási vektorokkal szemléletesen kimutathatók. (Az 1:20 léptékű rajzon mérhetők.) Az őrhálózat mátrix rendszerű beosztása (a,b,c...1,2,3...) a további elemzések során az egyértelmű beazonosításhoz nyújtanak segítséget. ZSÁMBÉK, A TORNYOK BELSŐ FELMÉRÉSE
A térbeli hálózati pontokról mért, valamint a 3D illesztőadatokra transzformált képi információk (geometriai adatok) alapján az átlátszó mérettartó fóliára készült alaprajzok, nézetek, metszetek a térkoordinátahálózat illesztésével a templom építési - és egyéb szabálytalanságait korrekt módon ábrázolják. A metrikus adatok a tervezést, a vonalas rajzi kiértékelés a falkutatást és a régészeti feltárást támogatják. RÁCKEVE, SZERB TEMPLOM
A templom teljes festett belső falfelületeirőlvalamint az ikonosztázról készült vonalas rajzi dokumentáció (a restaurálási terv elkészítésének alapdokumentációja) 1:20 léptékben. A műszeres kiértékelés a mennyezeti hálóboltozat szabálytalanságait jól szemlélteti. A nézetrajz kiértékelése ortophoto eljárással készült, mely ortogonális képet eredményez. A sztereo-fotogrammetriai rétegvonalas kiértékelés a boltozati illesztőadatokra illetve a magassági viszonyok értelmezéséhez nyújt segítséget. SZIKSZÓ, REFORMÁTU S TE MP LOM
Régészeti, falkutatási és építészeti tervezés céljából született a felmérési dokumentáció. A templom külső nézetrajzai 1:50 léptékben, a belső falfelületi nézetrajzok 1:25 léptékben készültek. A régészeti feltárás állapotrögzítése a térbeli illesztőadatokra transzformált képek felhasználásával került kiértékelésre. A térbeli adatokból nyert méretinformációk az új tetőszerkezet kivitelezését is
4-18
GIS
V1.1
.....
FELDOLGOZÁSOK NAGY MÉRETARÁNY BAN
támogatták az építés során. A katalogizált (fotósorszámmal exponált) fotódokumentáció a további interpretációs munkát segíti. WIEN, SCHWERTGASSE 3
A kapuépítményről készült vonalas rajzi dokumentáció a képzőművészeti értelmezéshez, a restaurálás megalapozásához nyújt segítséget a komplett épület-felújítás részeként. A felmérési rajz a kőszobrászrestaurátori terv elkészítésének állapotrögzítő dokumentációja, a kapu faszerkezetének (faszobrászi feladat) áttervezéséhez pedig kiindulópont.
Ang k or, Pre a h Kó pro je ct Igazi kihívást jelentett módszerünk tesztelése a világörökség részét képező Angkor templomváros területén. A 6 szentélyből álló gyönyörű épületegyüttes felmérési dokumentációjának elkészítése -, mely a Khmer művészet kiemelkedő reprezentánsa - a téma gazdagsága, érdekessége, és a mérési metódusok változatossága miatt külön figyelmet érdemel, melyet a későbbiek során önálló értekezésben kívánunk ismertetni. A feldolgozás során változó méretarányban készítettük el a helyszínrajzokat, bemutatva, hogy nagyméretarányú adatfelvétel esetén milyen lehetséges - és értelmesen kezelhető - végtermékek készülhetnek. Itt a helyszínt - vagy annak egy részét, a célobjektumot - egészében ábrázoló helyszínrajzból elindulva folyamatosn “nagyítással” minden jövőbeni épített örökség-védelmi és kezelési feladatot ki lehet szolgálni. A helyszínrajzok megfelelő vetületben való elkészítésével a hagyományos értelemben vett GIS-be illeszthetők - de a jövőben kell feloldani a 2D-3D ábrázolások együttélésének problémáját. Erre kézenfekvő válasz lehet a 3D ábrázolás kizárólagossá tétele, ami tartalmazhat minden 2D információt is, itt azonban napjainkig - nem találtunk olyan valóban hatékonyan használható szoftvermegoldást, ami ezt kiszolgálta volna. A legnagyobb különbség az általánosan elfogadott GIS megközelítésekhez képest, hogy a teljes három dimenziós felméréssel a cél - ez esetben világörökségi - objektum lényegében minden mérhető adata dokumentálásra kerülhet. A papíron mellékelt rajzsorozatok ezeket az eredményeket mutatják be.
V1.1
GIS
4-19
4
4-20
GIS
FEL DOLGOZÁSOK NAGY MÉ RET ARÁNYBAN
V1.1
A
V ONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
.....
...................................
A jelenleg érvényes ajánlások előkészítésében fontos szerepe volt a magyar delegációnak az 1999 októberi, londoni szakmai összejövetelen. Az itt született Világörökség Bizottsági (Párizs) előterjesztésből (WHC99/CONF.209/INF.19) az idevágó részeket ismertetjük a következőkben. A szöveg minimális részében fordítás, mindenütt ellátva a szükséges magyarázatokkal, melyeket külön nem nem jelöltünk. Látható, hogy jelenleg a GIS témakör - msá eljárásokhoz képest - meglehetősen "puha" és alulszabályozott. Éppen ezért is nehéz mind a mai napig egységes módon kezelni a földrajzi információkat főleg a Világörökség Központban.
ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK
............................................................. •
Az adatok időbeni jellege: a folyamatok időbeni követhetősége miat a jövőben célszerű az időadatok figyelembe vétele. Itt minimálisan elegendő az adatbázis időjeggyel való ellátása.
•
Felbontás: Helyi alkalmazásra (site management) minél részletesebb térkép kell, míg nevezésre és nyilvántartási célra az irányelvekben feltüntetett adatok elegendők. Ez alkalmanként a részletes helyi adatbázisból származtatható.
•
Alaptérképek: Amennyiben a részes ország nem rendelkezik megfelelő alaptérképpel a feltüntetéshez, úgy az nemzetközi együttműködésben is előállítható. Bátorítják ezen segítség igénybevételére a részes államokat. Ugyanez igaz a helyi számítási infrastruktúra kiépítésére is.
•
A térképeknek a legjobb elérhető pontosságot kell megvalósítaniuk.
•
Távérzékelés: Az UNESCO/WHC támogatja és segíti ezek beszerzését.
•
GIS szoftverek: Az UNESCO/WHC támogatja és segíti ezek beszerzését, alkalmazásba vételét.
•
Szuverenitás: az egyes adathalmazok érzékeny kérdések lehetnek a részes államokban. Ezekre az UNESCO/WHC tekintettel van és a kéréseket figyelembe veszi az érzékeny adatokat nem teszi publikussá.
•
A térképek mind tájékoztató, mind jogi célokat szolgálhatnak - átadásukkor ezt figyelembe kell venni.
A HELYSZÍN AZONOSÍTÁSA
............................................................. A nevezési dokumentumok és a későbbi adminisztráció szempontjából ez az egyik legfontosabb kérdés. •
Földrajzi koordináta esetén másodperc élességgel kell megadni a helyszín illetve a határokat (hosszúság/szélesség (fok, perc, másodperc vagy tizedes fokok - ez utóbbiak öt tizedesig). UTM koordináták használatakor pontos zónamegjelölés szükséges, legalább 10m-es élességig kiírva a koordinátákat, pl: N18, 521560. 4567800.
•
Térképek és tervek - ha vannak - szükségesek a határvonalak ábrázolásával és a buffer zónák feltüntetésével, lehetőleg digitális formában.
•
Minden nevezéshez (vagy újabb jeelntéshez, dokumentáláshoz) legalább egy topográfiai térkép szükséges.
V1.1
GIS
A -1
A
A-2
GIS
VO N A T K O Z Ó A J Á N L Á S O K
A helyszín azonosítása
V1.1
