MMSZ
Hírlevél
VIII. évfolyam/3. szám
Új rendszerben az utcai szolgálatok
TARTALOM
A hajléktalan ellátásban működő utcai szolgálatok új finanszírozási rendszere 2012. januárjától lép életbe. Hogy a változás milyen keretekben történik, többek között erről hallhattak előadást mindazok, akik részt vettek a Hajléktalanokért Közalapítvány balatonföldvári konferenciáján....
Jogszabályváltozások A Csongrád megyei Tanyaprogramról Az
utcán élő hajléktalanok
kiléptetésének alternatívája
Hajléktalan Közalapítvány pályázatai 2011-12 tél A
módszertanok jövőjéről...
Népszavazás a Józsefvárosban Régióban
2011. október
ismert intézményi
változások
Könyvajánló
folytatás a 6. oldalon
Ki van jelölve a helyed Azért van síró, hogy vigasztald, az éhező, hogy teríts neki asztalt. Azért van seb, hogy bekösse kezed, Vak, elhagyott azért van, hogy vezesd. Azért van annyi árva, üldözött, Hogy oltalmat nyerjen karjaid között. Azért roskadnak mások lábai, Hogy terhüket te segíts hordani. Az irgalmat kínok fakasztják. Mélység felett van csak magasság. Hogyha más gyötrődik, szenved – azért van, Hogy te befogadd szívedbe, boldogan. Megmutattad néha legalább, Hogy lelked által enyhült, szépült a világ? Vagy tán kezedtől támadt foltra folt Ott is, hol eddig minden tiszta volt? Mi vagy? Vigasznak, írnak szántak, Menedéknek, oszlopnak, szárnynak. Valahol rég… siess… keresd. Ki van jelölve a helyed.
Bódás János
Olyan nagyképűen, magabiztosan szoktunk ítélni! Megvan a véleményünk: ez ilyen, az olyan. Pedig dehogy tudjuk, milyen a másik ember! Egy másik életből csak a felszínt látjuk, a jéghegy csúcsát. De hogy mi is történt egy másik ember életében a születésétől kezdve mostanáig, hogy mitől lett ilyenné, milyen terheket hordoz, mennyi érték és szépség van benne, csak talán nem volt, aki előcsalogassa, észrevegye - sokszor alig-alig sejtjük!
Székely János
2
Dél-alföldi Regionális Hajléktalan Módszertani Központ
Jogszabályváltozások 2011. július 27ével, illetve 2012. január 1-jével módosulnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) egyes rendelkezései. A jogszabályváltozásról szóló ös�szefoglalás segítséget kíván nyújtani a szociális szolgáltatásban dolgozók, illetve a gondozottak számára, az ezt a területet érintő lényegesebb változásokról, továbbá az ezekhez kapcsolódó fontosabb végrehajtási rendelkezésekről ad rövid tájékoztatást a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében. I. A személyes gondoskodásban részesülő személyek elektronikus nyilvántartás szabályainak pontosítása: 2011. január 1-jétől új rendelkezések léptek hatályba a szociális szolgáltatások nyilvántartási rendszerére vonatkozólag, ezért ezekhez az új szabályokhoz igazodva módosul a szociális hatóság által vezetett nyilvántartásban a szolgáltatók és intézmények által rögzítendő adatok köre (Szt. 20/C. § (1) bek.). A módosítás szerint az elektronikus nyilvántartásban rögzíteni kell: - a kérelmező természetes személyazonosító adatait, - a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét, - a kérelmező állampolgárságát, bevándorolt, letelepedett vagy menekült, hontalan jogállását, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adatot, - az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, - a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás vagy szakosított ellátás típusát, igénybevételének és megszűnésének időpontját, - az intézmény, szolgáltató külön jogszabály szerinti ágazati azonosító jelét a finanszírozás, támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját. Törvényi szinten meghatároznak olyan szolgáltatásokat is, melyeknél nem kell adatot felvenni a TAJ ala-
pú nyilvántartásba. Ilyen a TAJ alapú nyilvántartás alól mentesülő szolgáltatások:
- a családsegítés, amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható, - a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, - a népkonyha, nappali melegedő - a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása és - az utcai szociális munka.
Amennyiben a családsegítés, nappali melegedő vagy éjjeli menedékhely igénybevevője Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek hiányát kell rögzíteni a TAJ alapú nyilvántartásban, de a többi adatot ilyen esetben is fel kell venni a nyilvántartásba. A központi nyilvántartási rendszerbe való adatszolgáltatási kötelezettség részletes szabályai végrehajtási rendeleti szinten kerülnek majd rendezésre, így az elektronikus nyilvántartási rendszer a tervek szerint 2012. január 1-jével kezdi meg működését. A nyilvántartást a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, mint szociális hatóság vezeti, a szolgáltatók, intézmények adatszolgáltatása alapján. II. Kapacitásszabályozás bevezetése új szolgáltatások, férőhelyek létesítése és az ellátotti létszám növelése esetén: 2012. január 1-jét követően új szolgáltatók, intézmények létesítése, már működő intézmények férőhelyeinek bővítése, illetve az ellátotti létszám növelése esetén a normatív állami támogatásra való jogosultságnak többletfeltétele lesz az új szolgáltatók, intézmények, valamint új férőhelyek és ellátottak befogadása az ellátórendszerbe. (Szt. 58/A.§ (2) bek. és (2a) bek.) A befogadás iránti kérelemben a fenntartónak be kell mutatnia azokat a szükségleteket, amelyek kielégítésére létrehozni vagy bővíteni kívánja a befogadni kért szolgáltatást, valamint az adott ellátási területen meglévő kapacitásokat. A fenntartó kérelméről az eljárás során a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatója – bizottsági javaslat alapján – dönt, mérlegelve, hogy az adott szolgáltató, intézmény vagy férőhely létrehozása, ellátotti létszám növelése az ellátási
területen felmerülő igényekre tekintettel valóban indokolt-e. III. Az utcai szociális munka állami finanszírozási körbe vonása: A támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás mellett 2012. január 1-jétől az utcai szociális munka finanszírozása is pályázati úton, három éves szerződés keretében valósul meg. A módosítás 2011. július 27-ei hatálybalépése biztosítja a fenntartók számára a megfelelő felkészülési időt, és jogalapot teremti a pályáztatás 2011. II. félévében történő lebonyolításához. A módosítással összefüggésben 2012. január 1-jével kikerül a kötelező önkormányzati feladatok közül az utcai szociális munka biztosítása. Provaznik Anna Babits Mihály: Ballada Irisz fátyoláról Megjön a tavasz tarkasága: fehér pöttyök és piros pontok, virágos fák, tavaszi gondok, tavaszi sírok ciprusága, fehér virág hull barna sárba, szelet mond az alkonyi pír is; halálvágy száll a bús muzsákba, mikor zöld köntösét cifrázza Irisz. S megjön a nyárnak tarkasága: poros utak, száraz porondok, a kertkarókon piros gombok, ezüst zápor piros rózsákra, piros pipacs hullós virága; minden virág lehull, ha nyíl is; hajlós rozs érik a kaszákra, mikor meleg szemét kinyitja Irisz. S megjön az ősznek tarkasága: aranyos lombok, piros lombok, gyümölcsös berkek, hangos dombok, sápadt levelek ordas ága, avarok zörgő pusztasága; a kósza szél kacag is, sír is: az estnek rögös ege sárga, mikor felhős fátyolát tépi Irisz. Herceg! hátha megjön a tél is? Lesz fehérsége, barnasága, lesz jégvirágos tarkasága, mikor fehér gyászát felölti Irisz.
Dél-alföldi Regionális Hajléktalan Módszertani Központ
3
A Csongrád megyei Tanyaprogramról A Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság illetékességi területén a veszélyeztetett településformák közbiztonságának növelése, a lakosság biztonságérzetének fokozása érdekében 1997/1998. óta működik Tanyaprogram, amely jelentős eredményeket – nemzetközit is - tudott felmutatni az elmúlt esztendőkben. A folyamatos munkavégzés tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy évről évre más elemekkel kell bővíteni a projektet, alkalmazkodva a változó, bővülő feladatokhoz, az újonnan jelentkező problémákhoz. A tanyán élők biztonságának folyamatos javítása egyedi prevenciós megoldások kimunkálását és végrehajtását teszi szükségessé, különös tekintettel arra, hogy az itt lakók jelentős része idős, egyedül élő személy. Az elmúlt évek gyakorlata igazolta, hogy a bűnmegelőzés komplex preventív munkáját a lakóközösségek napi ritmusához alkalmazkodva kell megoldani. Ennek figyelembe vételével a már meglévő modell új elemekkel történő bővítése részeként indult el 2009-ben a Külterületi Járőrszolgálat. A járőrszolgálatban résztvevők - kmb-s kollégák, határrendész, bűnmegelőzés területén dolgozó rendőr, valamint a Civil Hírlánc tagjai - előre meghatározott útiterv alapján járják a tanyavilágot a legfontosabb közbiztonsági, határrendészeti, bűnmegelőzési információkat személyesen megosztva a lakossággal. A szóbeli tájékoztatás mellett átadnak egy, a CSMRFK Bűnmegelőzési Osztálya által összeállított „Bárka Biztonsági Csomagot”, és kitöltésre kerül egy anonim biztonsági kérdőív is, amely a külterületen élők szubjektív biztonságérzetét méri. A programot először a Szegedi, majd a Csongrádi Rendőrkapitányság illetékességi területén vezettük be. Valamennyi rendőrkapitányság illetékességi területére való kiterjesztése, a civil szféra bevonásának erősítése valamint a Civil Hírlánc információs lehetőségeinek bővítése a CSMRFK Vezetője által kiadott intézkedési tervben foglaltaknak megfelelően a tavalyi év második felére valósult meg.
Ennek eredményeképpen került sor a „Pusztázó” IV. tanyakonferencián 2009. novemberében bejelentett Tanyakabineti rendszer kialakítására is. A feladattal érintett szakterületek szoros együttműködése mellett szükséges a civil szféra bevonásának erősítése, a „Civil Hírlánc” információs rendszer további lehetőségeinek bővítése. A személyes kapcsolatok kiterjesztése, egymás problémáinak megismerése, a tapasztalatok, „jó gyakorlatok” átvétele jelentős mértékben segíti a lakosság szubjektív biztonságérzetének alakulását. A Tanyakabinet a rendőrkapitányok helyi kezdeményezésére évente ül össze, hogy értékelje az illetékességébe tartozó külterületi, tanyás térségek közbiztonsági helyzetét. Ajánlott időpont a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése és/vagy a téli időszak, kiemelten az ünnepek előtti hetek, tekintettel, hogy közbiztonsági szempontból mind a két terminusban fokozott veszélyhelyzetnek van kitéve az itt élő lakosság. A fórum lehetőséget ad a különböző intézmények, szakhatóságok tapasztalatainak cseréjére, az aktuális problémák megvitatására, a bűnmegelőzést segítő információs bázisok erősítésére, valamint a kontaktszemélyek elérhetőségét tartalmazó listák aktualizálására, a feladatellátással összefüggésben jelentkező technikai igények összehangolására. Tagjai a rendőrkapitányokon túl a külterületen feladatot ellátó kollégák, az önkormányzatok felelős szakemberei, intézkedési jogosultsággal rendelkező munkatársai, és a Hírláncban érintett szervezetek vezetői, munkatársai. A „Pusztázás”, azaz a külterületi járőrszolgálat a megye minden kistérségére kiterjedően 2011-ben egységesen heti két alkalommal folytatódik a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának koordinálásával. Ezzel párhuzamosan elindult egy lakossági fórumsorozat is a rendőrkapitányságok aktív közreműködésével. A rendezvények alkalmával tanyagondnokok, polgárőrök, biztonsági zárszakértő részvételével gyakorlati szempontú előadásokat tartanak a helyi sajátosságokhoz, problémákhoz igazítottan. M. Toronykőy Márta r. őrnagy osztályvezető
Hajléktalan embereket segítő folyamatos telefon: 76/485-582 A Dél-alföldi Regionális Diszpécserszolgálat várja a bejelentéseket, információkat az intézmények és a lakosság részéről.
4
Dél-alföldi Regionális Hajléktalan Módszertani Központ
Az utcán élő hajléktalanok kiléptetésének alternatívája
„Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, foglalkoztathatóságának elősegítése, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása”- címmel írt ki pályázatot a TÁMOP 5. 3. 3.-11/1. kód alatt az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázati program célja és törekvése a hajléktalanságból való kiléptetésnek alternatívát adni. Fő szempont a hajléktalan emberek visszailleszkedésének elősegítése a társadalomba, az utcán élők számának csökkentése. A program lehetőséget kíván adni önálló életvitel kialakításához, a lakhatáshoz. A programba minimum 15, maximum 150 fő vonható be. A célcsoport elsődlegesen a tartósan, azaz 12 hónapnál régebben utcán élő hajléktalanok, illetve a rövidebb ideje a 30 napnál régebben utcán élők. A másodlagos célcsoportnak tekinthetők a 30 napja intézményben élő hajléktalanok, az ő számuk nem haladhatja meg a bevont összlétszám 50%-át. A TÁMOP-5. 3. 3.-11/1. pályázat keretében támogatható tevékenységek: • Projektelőkészítés (Szakmai program elkészítése, Közbeszerzés előkészítése és/vagy lefolytatása, FAT programés intézményi akkreditáció előkészítése és/vagy megszerzése) • A célcsoport bevonása (résztvevők felkutatása, szükségleteinek felmérése, a programba bevonandók kiválasztása) • Egyéni fejlesztési terv készítése (célok megfogalmazása, lépések, tevékenységek meghatározása, felülvizsgálata, értékelése) • Az egyéni fejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek (tanácsadás, intézményi befogadó szolgáltatások nyújtása, a személy elhelyezkedését gátló, alapvető problémáját kiküszöbölő segítségek biztosítása, pszichiátriai, addiktológiai tanácsadás, terápia, szenvedélybetegségek megelőzését és a gyógyulást segítő programok, az önálló lakhatásra/ önálló élet és a munkavállalói szerep ös�szehangolására történő felkészítés, lakhatási lehetőségek felkutatása, támogatása, a támogatásban részesítetteknél a lakóhelyi beilleszkedés, lakhatás megtartásának segítése, tanulási- és munkamotiváció erősítését, álláskeresés, munkavállalás, tanulás során kialakult rossz beidegződések megváltoztatását célzó programok, kulcskompetenciák fejlesztése, mentális állapotjavító programok, megszakított iskola-rendszerű tanulmányok befejezéséhez kapcsolódóan a felzárkózás segítése, a szakképzésbe való bekapcsolódás támogatása, OKJ-s és más felnőttképzési lehetősé-
gek támogatása, munkába állással, képzéssel kapcsolatos tanácsadás, munkavállalással kapcsolatos segítségnyújtás, számítógépes ismeretek gyakorlása, idegen nyelv gyakorlása, foglalkoztatónak nyújtott bér- és járulék támogatása, krízisügyelet biztosítása, célcsoport nyomonkövetése, álláskereső, lakhatási, tanácsadói iroda kialakítása, a célcsoport-tagok által végzett önkéntes munka megszervezése, önkéntesek bevonása) • A közösségi szociális munkához kapcsolódó tevékenységek (közösségfejlesztés és szervezés, a társadalmi integrációt segítő közösségi programok) • Szupervízió, csoporttréning a projekt megvalósítói számára • Együttműködés (szakmai együttműködési hálózat megszervezése, települési/térségi/regionális fórumok, szemináriumok, szakmai műhelyek, konferenciák szervezése, tapasztalatcsere más TÁMOP-5.3.3.-as projektek megvalósítóival, befogadóbb munkáltatói attitűd kialakítását segítő programok szervezése) • Beruházás (férőhelyek kialakítása, eszközbeszerzés) • Közbeszerzés előkészítése és lefolytatása • FAT program- és intézményi akkreditáció előkészítése és megszerzése • Kötelező tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása A pályázati kiírás nagyon részletes, és sokféle szempontra kiterjedő, attól eltérni nem lehet. A törekvés nem kevesebb, mint a hajléktalan embereknek újra kapaszkodót adni, „fedelet a fejük fölé”, azaz az önálló élet lehetőségét megteremteni. Ennek érdekében a pályázat egyik sarokpontja, hogy a bevontaknak bizonyos célokat kell vállalniuk, olyanokat, melynek meg tudnak felelni a későbbiekben. A bevontaknak a siker érdekében saját adottságaikhoz képest kell vállalniuk a megvalósítandó célokat. Nem lehetetlen küldetéseknek kell lenniük, éppen ellenkezőleg: 10 olyan kisebb célt kell megfogalmazni, melyből, ha 1-et képes megvalósítani a programba bevont hajléktalan, már sikeresnek számít. A pályázat buktatója lehet a túlvállalás, ezért az irreális, be nem teljesíthető célok, elvárások sikertelen programot eredményezhetnek. Maximum 2 év áll rendelkezésre a projektre, ezalatt az idő alatt kell és lehet sikerre vinni, vagyis a bevont utcán élő hajléktalan emberek számára megteremteni a társadalmi, illetve a munkaerő-piaci integrációt. Provaznik Anna
Dél-alföldi Regionális Hajléktalan Módszertani Központ
5
A Hajléktalanokért Közalapítvány pályázatai 2011-12 téli időszakra Rövid összefoglaló a legfontosabb tudnivalókról, változásokról
I.
Téli programok: 2011-TE kóddal
Kiírás várható időpontja: 2011. szeptember vége. Beadás várható időpontja: 2011. október vége (30 nap). Hivatalos döntés várható időpontja: 2011. december eleje. Teljes pályázható összeg 80.000.000 Ft. A programok megvalósítását 2011. november 1-én el lehet indítani saját felelősségre: nyertes pályázat esetén a támogatott költségek elszámolhatók; vagy a programok indulását későbbi időpontra kell tervezni. Minden program megvalósítási időszaka: 2011. november 1. és 2012. április 30. 1. Közterületen élők étkeztetése nappali melegedőben, éjjeli menedékhelyen és közterületen: Igényelhető maximális támogatás: 120Ft/fő/nap. Kizárólag élelmiszer költségek támogathatóak. 2. Hajléktalan emberek egészségügyi ellátása a téli időszakban: Igényelhető támogatás maximum: lábadozó és betegszobák esetében 1.000 Ft/férőhely/nap, egyéb programoknál: 1.000.000 Ft. 3. Központi állami támogatásban nem részesülő utcai szociális munka végzésének támogatása: Állami normatív támogatásból, vagy NEFMI-NRSZH pályázat forrásból nem finanszírozott, „részmunkaidős” utcai munka végzésének támogatása az utcai szolgálattal nem rendelkező településeken. 4. Krízis autó szolgálatok működésének támogatása: Működési engedéllyel rendelkező, vagy a 3. pontban közalapítványi forrásban részesített szervezetek pályázhatnak. A krízis autó feladatai: minden esetben helyszínre vonulás riasztás esetén, a diszpécserszolgálattal szorosan együttműködve. A pályázó vállalása alapján a kritikus időszakokban az ellátási terület bejárása a krízishelyzetek felderítése és megelőzése céljából, az utcai szolgálat működési idején kívül. A korábbi teljes megyei lefedettséget és a 24 órás készenlétet nem kötelező vállalni! A közalapítvány városi hatáskörrel településenként csak egy krízisautó működését támogatja, ugyanakkor megyénként több városi hatáskörű krízis autó szolgálat is támogatható (területi átfedések nélkül). A következő időszakokban feltétlenül nyújtani kell szolgáltatást: - hétköznapokon a 16:00 - 24:00 óra közötti időszakban, - valamint hétvégén a 16:00 - 20:00 óra közötti időszakban.
24 órás készenlét biztosítása a korábbi évek tapasztalatai alapján különösen indokolt a Dél - Alföldi Régióban Kecskeméten és Szegeden, ezért az ezen területek 24 órás ellátását célzó pályázatok a bírálat során prioritást élveznek.
Igényelhető támogatás maximum: -Városi hatáskörű működés esetén maximum 500.000 Ft -Megyei hatáskörű működés vállalása esetén 700.000 Ft. -Prioritást élvező városokban, 24 órás szolgáltatási időszak vállalása esetén maximum 1.000.000 Ft.
II. Hajléktalan-ellátó szervezetek támogatása a téli időszakban 2011-12. („Téli krízis”):2011-12 TK kóddal
A pályázat célja: a téli ellátás zavartalan biztosításához szükséges, más forrásból nem fedezett programok, költségek támogatása. Folyamatosan beadható pályázat, havi bírálattal, a támogatási keret erejéig. Teljes pályázható összeg: 30.000.000 Ft, igényelhető támogatás legfeljebb 2.000.000 Ft. Megvalósítás időszaka: 2011. november 1. és 2012. április 30. III. „Vissza az utcáról” program A pályázatban támogathatóak olyan innovatív, személyre szabott megoldásokat tartalmazó, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó programok, amelyek révén a krízishelyzetben levő vagy krízistől fenyegetett, a közterületen élő egyének, párok, csoportok, családok kényszerű utcán élése megszüntethető, és lakhatási problémáik tartósan megoldhatóak.
További információk: Közalapítvány Iroda: Varga Dóra, Szabó Andrea (1/261-7704;
[email protected]) A pályázati kiírások megtekinthetők a www.hajlektalanokert.hu címen.
Mit kívánok Kívánok én hitet, kedvet, szép szerelmet, hű türelmet, utakhoz fényt, csodát, álmot, békességes boldogságot, magyar szót és égre kéket, emberarcú emberséget, verseket, célt, igazságot, daltól derűs jobb világot, bokrok mellé társnak fákat, napfényt, amely el nem fárad, tekintetet szembe nézve, éjt meg nappalt soha félve, kézfogásos tiszta csöndet, és mosolyból minél többet! Balogh József
6
Dél-alföldi Regionális Hajléktalan Módszertani Központ
ságszám felett ellátási kötelezettsége van az önkormányzatoknak a szolgálatok szolgálatok biztosítását illetően. A fentiekből adódóan a szolgálatok A hajléktalan ellátásban működő utcai rendszerében több olyan probléma is szolgálatok új finanszírozási rendszere 2012. januárjától lép életbe. Hogy adódott, amelyek megléte inkább akaa változás milyen keretekben törté- dályozó tényezővé vált. nik, többek között erről hallhattak • Az ellátási kötelezettség adott laelőadást mindazok, akik részt vettek kosságszámhoz kötődött, amely több a Hajléktalanokért Közalapítvány esetben pontatlanul állapította meg a lehetséges szolgálatok számát balatonföldvári konferenciáján. • A jogszabályi előírások a törvényi A jelenlegi működés keretekben mű- szövegértelmezés miatt rugalmatlanok voltak ködő utcai szolgálatokat jellemzik: • Törvényi kötelezettség van a mű- • A működést biztosító intézményi normatíva egyre csökkenő értéket ködtetésre • Jogszabályban foglalt szakmai kö- mutatott az elmúlt években, nem volt vetelmények szerint működnek, bizo- ösztönző a minőségi munkát illetően nyos szintű szakmai garancia adja a • A szükségletek, a kapacitás és a támogatások összhangja hiányzott szolgáltatás színvonalát • Intézményi normatíva, biztosított állami normatíva adja a működés for- 2012. januárjától új finanszírozási rendszerben működnek tovább azok a rását • Kiegészítő források vonhatók be a szolgálatok, amelyek úgynevezett „ 3 éves befogadás”-ba kerülnek . Ez orszolgálatba • Regionális diszpécserszolgálatok szágos viszonylatban kb. 85 szolgálat vannak jelen a szakmai koordináció- további működését jelenti majd a jövőben. A kialakított rendszer előnye, ban. hogy A jogszabály szerint az 50000 lakos- • Átláthatóbb, nyomon követhetőbb
Új
rendszerben az utcai
lesz a támogatás • Rugalmas, a minőségi munkát ösztönző rendszer alakul ki • Szabályozza a kapacitást, összhangba hozza a szolgálatok számát és a szükségleteket • Szektorsemleges finanszírozást hoz létre (azonos eséllyel pályázhatott mindenki) • A jelenleginél magasabb támogatási összeg várható • Új elemként megjelent a teljesítmény-elvárás Az új rendszerbe csak azok a szolgálatok kerülhettek, akik érvényes működési engedéllyel végzik a munkájukat. A támogatási keretösszeg elosztásánál azok a szolgálatok lesznek előnyben, akik az utcai életmód felszámolására több szakmai eredményt vállalnak, az utcáról több elhelyezést vállalnak, valamint a hétvégére vonatkozóan, illetve a közterületi jelenlét felszámolására vonatkozóan egyéb programelemeket is terveztek. A pályázatok benyújtási határideje 2011. szeptember 23.-volt, izgalommal várjuk, hogy a téli időszakban kik maradnak a terepen? bnk
A módszertanok jövőjéről..... A jövő évtől bevezetésre kerülő szolgáltatási törvény átrajzolja a szociális szolgáltatások finanszírozását, szakmai kereteit. Azt látjuk, hogy az intézményekben folyó ellátások szolgáltatáscsomagokba való rendezésével, az „egységes-szakterületenkénti” (családsegítés, falugondnokság, idősellátás, hajléktalan-ellátás, stb.) módszertani szerepvállalás is változik. Ennek bevezetésére, ill. fokozatos átállására 2014-es dátumokat hallottunk. A módszertanok szerepét a jelenlegi szükségletekből kiindulva gondoltuk át és vetnénk fel néhány megfontolandó szempontot: A módszertanok jövőbeni feladatvállalását a továbbiakban hangsúlyosan - a minőségi szolgáltatásnyújtás fejlesztésében, - a képzésben, adatbázis készítésében, - szociálpolitikai döntésekhez háttér információk szolgáltatásában, - alapvetően segítő, támogató szaktanácsadói attitűdben látjuk. 1./ Módszertanok régiós szerepvállalása Vannak olyan ellátási területek, amelyek intézményszá-
muk, illetve az ellátás sajátosságai okán jobban értelmezhető régiós szinteken, ilyennek gondoljuk például a hajléktalan-ellátást, vagy a falugondnoki szolgáltatást is. Kiegészülve egy regionális diszpécserszolgálattal, olyan régiós szintű információkkal rendelkezik a módszertan, amely a szakmai tendenciákra, ellátási szükségletekre ezen a szinten tud hatékonyabb szakmai reagálással lenni. 2./ Az újonnan kialakítandó közigazgatási és ellátási szerkezetbe várhatóan sok olyan civil és egyházi fenntartó lép majd be, akiknek feltétlenül fontos lenne egy szakma módszertani, támogató, tanácsadó rendszer kiépítése lehetőleg a szolgáltatáshoz közeli, megyei, ill. regionális szinten. A szakmai tartalom tekintetében: szakmai elvárások, normák, intézmény kialakítás, működtetés, képzés stb. legyen jelen. 3./ Fentiek okán fontosnak tartanánk, hogy egy új szociális ellátás megszervezésénél (akár intézményi, akár szolgáltatás-szervezésről beszélünk), előírt elem legyen egy módszertani konzultáció, egyeztetés a szükségletekről, a létrejövő kapacitások szükségességéről. Ez nemcsak egy
Dél-alföldi Regionális Hajléktalan Módszertani Központ benyújtott szakmai program véleményezését jelentené, hanem ezt megelőzően egy szakmai-módszertani konzultációt. 4./ Az ellátások megszervezésénél, a folyamatnak a végén pedig, ellenőrzés helyett egy folyamat-monitorozási szerepet is be kellene tölteni a módszertanoknak. A hatósági ellenőrzések, amelyek a normatív támogatások szabályos felhasználást, valamint a működési engedélyek szerinti feltételeknek a kontrollját jelenti, mi szükségesnek látnánk egy segítő-monitorozási feladatot, amely a szakmai elvárások, tartalmak tekintetében tenne ajánlásokat. 5./ Végezetül, a módszertanoknak meg kellene őrizniük szakmai és szervezeti függetlenségüket, úgy, hogy a megyei kormányhivatalok függelmi rendszerétől külön-
7
választva, független szakmai szakértői szerepben maradhassanak. Azaz megyénként lehetne egy delegáló civil szervezet, aki az adott területeken delegál szakmai szakértőket a fenti szakmai elvárások teljesülésére. Erre a feladatra a régióban a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete vállalkozik. 2012-től létrehozható a Dél-alföldi Módszertani Hálózat, mint szakértői hálózat, amely a szolgáltatók, szakemberek részére nyújt gyakorlati segítséget, tanácsadást, valamint összekötő kapocs a megyei Kormányhivatalok, minisztérium és a szolgáltatók között.
Csörszné Zelenák Katalin Dél-alföldi Regionális Szociális Módszertan gesztora
Népszavazás a Józsefvárosban - Kivezető utak megtervezése? Kocsis Máté, a VIII. kerület polgármesterének előterjesztésére szeptember 25-én népszavazást tartottak a városrészben. A helyi népszavazás három kérdést fogalmazott meg a hajléktalan ellátással kapcsolatban, melyre a lakosok igennel vagy nemmel szavazhattak. 1. Támogatja-e Ön, hogy hatályban maradjon Józsefváros Képviselő-testületének kukázást tiltó rendelete? 2. Támogatja-e Ön, hogy Józsefváros Képviselő-testülete rendeletben tiltsa meg Józsefvárosban a közterületen történő életvitelszerű lakhatást? 3. Támogatja-e Ön, hogy Józsefváros polgármestere még az idei évben tárgyalásokat folytasson a Fővárosi Önkormányzat vezetésével a hajléktalan ellátás színvonalának emelése és a kerület – hajléktalanokkal kapcsolatos – tehermentesítése érdekében? A népszavazás az 50 százalékos részvételi küszöb elérésének hiányában érvénytelennek tekinthető, a lakosok alig 16 százaléka ment el a szavazásra, ám mégsem vonja vissza a kukázás tilalmáról szóló rendeletet a VIII. kerület – jelentette ki Kocsis Máté. Józsefvárosban 2011. január 1-je óta tilos a kukázás, erről még 2010. decemberében döntöttek, köztisztasági, és közegészségügyi szempontokat figyelembe véve. A rendeletet egyhan-
gúan megszavazta a képviselő-testület. Azonban vannak különböző civil szervezetek (pl.: Új szemlélet csoport), amelyek azt mondják, ezzel a rendelettel egyenesen ellehetetlenítik, az amúgy is létminimumon élő embereket, hiszen a kukából újrahasznosítható tárgyakat, illetve üvegeket is ki tudnak venni a hajléktalanok, amelyeket aztán eladhatnak, beválthatnak.
Ezzel szemben a kerület polgármestere azon az állásponton van, hogy a hajléktalan emberek ne az utcán lakva próbáljanak meg boldogulni, hanem vegyék igénybe az ellátásokat, lépjenek be a különböző szervezetek által nyújtott gondozási rendszerbe. A népszavazás kiírását a kerületre nehezedő hajléktalan probléma tette indokolttá, túlzott mértékű feladatvállalás ez Józsefváros számára. Ugyanis a fővárosi hajléktalanprobléma 70-80 százaléka a kerületre koncentrálódik, s ez olyan terhet jelent a városrésznek,
amelyre sürgős megoldást kell találni. Az eredmények ismeretében elmondható, hogy a népszavazás nem hozta el a várt megoldást, ám a szavazás kimenetele így is ad egy végleges képet a helyzetről: a megjelent szavazók 85 százaléka támogatja a kukázást tiltó rendelet hatályban maradását, így ez továbbra is szabálysértésnek minősül. Kocsis Máté a szavazás értékelése után bejelentette, hogy a rendőrség és a közterület-felügyelet együttműködésével nagyszabású, 0-tól 24 óráig tartó közrendvédelmi akció kezdődik a szabálysértések visszaszorítására. Ez kifejezetten a kukázásra, illetve a köztéren való lakhatásra irányul majd. A polgármester arról is tájékoztatást adott, hogy "a hajléktalanságból kivezető út megteremtéseként" programot indít az önkormányzat azoknak, akik a kerületben veszítették el otthonukat. Ezzel hangsúlyozta azt, hogy a VIII. kerület felelősséget vállal minden sorsért, amely itt sodródott a fedél nélküli élethelyzetbe, ám minden hajléktalanról, nincs lehetőségük gondoskodni. A VIII. kerületben kialakult helyzet nagyító alá tette a vidéki városokban is aktualizálódó problémát: hogyan találhatják meg újra a maguk előtt lévő utat a hajléktalan sorsra jutott emberek, illetve hogyan lehetne nekik megmutatni azt?! Provaznik Anna
8
Dél-alföldi Regionális Hajléktalan Módszertani Központ
Régióban ismert intézményi változások Hódmezővásárhelyen fenntartó váltás törént. A korábban Hódmezővásárhely Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ által fenntartott Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézményt átvette a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató, az intézmény közvetlen felettes szerve Szeged-Csanádi Egyházmegye.
A korábbi évekhez hasonlóan ezen a nyáron is pontosításra kerültek az adatok a régió intézményeit tekintve. A Hajléktalan Ellátó Intézmények Magyarországon kiadvány néhány napon belül megjelenik a frissített adatokkal.
Gyulán a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Gyulai Szociális Központja Éjjeli Menedékhely 24 fő férőhelyről 34 főre bővült. Kalocsán a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által fenntartott 10 férőhelyes átmeneti szálló bezárásra került. Kecskeméten megnyílt - a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kecskeméti csoportja által működtetett - több mint 100 főt befogadó Komplex Hajléktalanellátó és Rehabilitációs Központ, amely több színtű ellátást biztosít a rászorulóknak. Ezt követően a Kecskemét Megyei Jogú Város által fenntartott Hajléktaln Gondozó Szolgálat lakói, gondozottjai átkerültek az újonnan megnyitott intézménybe. Az ott dolgozó munkatársak a Máltai Szeretetszolgálat kereteiben dolgoznak tovább.
KÖNYVAJÁNLÓ
KÉZIKÖNYV A SZOCIÁLIS MUNKA GYAKORLATÁHOZ "Öt év után második, átdolgozott kiadásban bocsátjuk útjára a szociális munka gyakorlati terepeiről szóló tanulmánygyűjteményt. Örömmel állapítjuk meg, hogy az első kiadás nagy siker volt. Megjelenése után két évvel gyakorlatilag elfogyott, mutatva, hogy jól mértük fel annakidején a szakma szükségleteit. Sikerét nyilvánvalóan magyarázza, hogy a szociális munkás képzés és gyakorlat széles területén volt használható. A szakmai közösség mindegyik tagjának volt miért kézbe vennie... a kötetben elsősorban azok a terepek szerepelnek , melyeken a szociális munka jellegzetességei a legteljesebben érvényesülnek, ezek "belakottak" a szociális munkások számára."
Kocsisné Farkas Mária Regionális Diszpécser Szolgálat
Áprily Lajos: Ősz Most már a barna, dérütötte rónán mulandóságról mond mesét a csend. Most már szobádba halkan elvonulhatsz s hallgathatod az álmodó Chopint. Most már a kályhatűz víg ritmusára merenghetsz szálló életed dalán, míg bús ködökből búcsút int az erdő, mint egy vöröshajú tündérleány.
’Housing first’ (először lakhatást) szolgáltatások hajléktalan emberek számára
A súlyos mentális betegségekkel rendelkező felnőtt hajléktalan emberekkel foglalkozó szakirodalom általában hallgat egy, a nyújtott szolgáltatásokat erőteljesen befolyásoló kérdésről – nevezetesen az ellentétről a ’Housing first’ (először lakhatást) és a ’Treatment first’ (először kezelést) filozófiák között. Jelen tanulmány egy hosszútávú kísérlet adataira támaszkodik, ahol összehasonlították a két módszert. A kísérletet 225 felnőtt, hajléktalan, mentális betegséggel rendelkező emberrel végeztek New York-ban. A tanulmáyn fordítása a http://foglakprojekt.hu/ viewpage.php?page_id=30 oldalon elérhető.
(Kozma Judit)
Módszertani Kiadvány
Kiadja: Dél-alföldi Regionális Hajléktalan Módszertani Központ Felelős szerkesztő: Rigóné Kiss Éva, MMSz Kecskeméti Csoport vezetője Szerkesztők: Budainé Nagy Katalin, Provaznik Anna, Kocsisné Farkas Mária és Nagyné Bíró Katalin módszertani munkatársak. Megjelenik: Negyedévente, 100 példányban, házi nyomdában. Szerkesztőség címe: Dél-alföldi Regionális Hajléktalan Módszertani Központ 6000 Kecskemét, Hoffmann J. u. 11.; Tel./fax: 06-76/505-816; E-mail:
[email protected]
