Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi jogi Tanszék
Társaságalapítás szabályozásának fejlődéstörténete különös tekintettel a korlátolt felelősségű társaságra
Készítette: Balázsdi-Szabó Viktor HWPZ8N Konzulens: Dr. Miskolczi-Bodnárné Dr. Harsányi Gyöngyi egyetemi docens
Miskolc, 2015. 1
University of Miskolc Faculty of Law Department of Commercial Law
Historical development of the regulation of establishment of companies especially limited liability companies
Author: Balázsdi-Szabó Viktor HWPZ8N Consultant: Dr. Miskolczi-Bodnárné Dr. Harsányi Gyöngyi associate professor
Miskolc, 2015. 2
Tartalomjegyzék Bevezetés ...................................................................................................................................... 4 I. Fejezet ........................................................................................................................................ 5 1.
Történeti rész......................................................................................................................... 5 1.1.
A gazdasági társaságok szabályai a Kereskedelmi törvényben ..................................... 6
1.2.
Kereskedelmi törvényen kívül szabályozott gazdasági társaságok ............................... 8
1.3.
A szocialista polgári jog és a kereskedelmi társaságok............................................... 10
II. Fejezet ................................................................................................................................... 12 2.
A gazdasági társaságok alapítására vonatkozó szabályok összehasonlító elemzése ........... 12 2.1.
A létesítő okiratok szabályozásának fejlődése ............................................................ 13
2.1.1.
A létesítő okiratok szabályozása az I. Gt.-ben .................................................... 13
2.1.2.
A létesítő okiratok szabályozása a II. Gt.-ben ..................................................... 20
2.1.3.
A létesítő okiratok szabályozása a III. Gt.-ben ................................................... 24
2.2.
Előtársaságok szabályozásának összehasonló elemzése ............................................. 28
2.3.
Cégbejegyzési eljárás .................................................................................................. 32
III. Fejezet .................................................................................................................................. 37 3.
A Polgári Törvénykönyvbe foglalt társasági jog................................................................. 37 3.1.
A jogi személyek általános szabályai .......................................................................... 39
3.2.
Gazdasági társaságok közös szabályai ........................................................................ 42
IV. Fejezet .................................................................................................................................. 45 4.
A korlátolt felelősségű társaság alapítási szabályainak változásai ...................................... 45 4.1.
Átmeneti rendelkezések és az alapítás ........................................................................ 46
4.2.
Törzsbetét és üzletrész ................................................................................................ 48
4.3.
Mellékszolgáltatás és pótbefizetés .............................................................................. 50
V. Fejezet .................................................................................................................................... 52 5.
A társasági jog alapvető szabályozása az Uniós Jogban és egyes nemzeti jogokban ........ 52 5.1.
Társasági jogot érintő EU-s szabályok ........................................................................ 52
5.2.
Társaságalapítási szabályok egyes nemzeti jogokban ................................................. 54
5.2.1.
Német társasági jog ............................................................................................. 54
5.2.2.
Francia társasági jog ............................................................................................ 56
5.2.3.
Angol-amerikai társasági jog .............................................................................. 57
Összegzés .................................................................................................................................... 59 Irodalomjegyzék ........................................................................................................................ 61
3
Bevezetés 2014. március 15-től az eddig külön törvényekben megjelenő társasági jog a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) részét képezi. A Kodifikációs Főbizottság a társasági jogot a Ptk. harmadik, Jogi személyek címet viselő könyvébe helyezte el. Ez a megoldás nem teljesen ismeretlen Európában, mert a Holland Polgári Törvénykönyv is a magyarhoz hasonlóan épül fel. Ismeretlen viszont a magyar jog számára, ami korábban mindig külön törvénybe foglalta a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagot. Európa legtöbb részén olyan hármas felosztás érvényesül, ami külön törvényekben szabályozza a társasági jogot és a kereskedelmi jogot, és amely joganyagoknak a háttérszabályait a Ptk. tartalmazza. A társasági jog fontos szerepét mutatja, hogy a korábbi Gazdasági társaságokról szóló törvény1 általános szabályainak egy része is kiterjesztésre került és már a jogi személyekre vonatkozó szabályok alapjait is ezek a rendelkezések adják. Az új törvény megváltoztatta a szemléletmódot, így a korábban kógens rendelkezéseket diszpozitív rendelkezések váltják fel. A gyakorlatban a változás még gondokat okozhat, mivel bizonyos rendelkezések esetektől és jogalkalmazóktól függően eltérően kerülnek majd értelmezésre illetve kérdéses lehet az is, hogy a gazdasági társaságok miként tudnak majd alkalmazkodni az új törvény rendelkezéseihez a számukra meghatározott időben. Dolgozatomban külön figyelmet fordítottam az gazdasági társaságok alapítása körében bekövetkezett módosításokra, illetve részletesen, kritikai jelleggel vizsgáltam a korábbi Gazdasági társaságokról szóló törvények és az új Polgári Törvénykönyv egymáshoz való viszonyát. A korlátolt felelősségű társaság alapítására vonatkozó szabályokat kiemelt figyelemmel vizsgáltam, tekintve, hogy Magyarországon jelenleg ez a legnépszerűbb társasági forma. Kis- és középvállalkozások leggyakrabban korlátolt felelősségű társaság formájában alakulnak és folytatnak gazdálkodó tevékenységet. Azonban az esetükben a már a korábbi Gazdasági Társaságokról szóló törvények módosításainál is központi kérdés volt a törzstőke összege és annak hitelezővédelmi szempontból való megfelelősége. A 6-8 évente lezajló kodifikációs folyamatok minden esetben változtattak a törzstőke összegén, így történt ez a Polgári Törvénykönyv esetében is.
1
2006. évi IV. tv.
4
I. Fejezet
1. Történeti rész A kontinentális jogrendszert használó országok közös jellemzője a római jog, amely mint egy közös forrásként tekint vissza több évszázad távlatából. Így van ez a gazdasági társaságok esetében is. Az ókori Róma jogrendszerében azonban nem töltöttek be fontos szerepet ezek a társaságok. Ennek oka az volt, hogy az emberek nem kötöttek tömegesen ügyleteket egymás között, szűk körben folytattak kereskedelmet, ami nem tette szükségessé új jogelméleti fogalmak bevezetését. Azonban a társaságok egyik kiindulópontja lehet a Gaius által említett tulajdonközösség, ami az apa halála után közösségben maradó gyermekek közössége, a consortium. Megjelent emellett a societas, ami a tulajdonközösséget meghaladó társasági szerződés volt. A többségi álláspont szerint, a societas azonban megmaradt a tulajdonostársak belső viszonyának és nem csapott át jogi személybe. Viszont megjelentek olyan társasági jogi alapelvek, amelyek mind máig használatosak. Ilyen a tagok közötti jóhiszeműség vélelme, ami magában foglalta a societas leonina tilalmát és a bona fide szerződéseket. A societas kiterjedhetett a tagok teljes vagyonára, bizonyos ügyletekre vagy akár egyetlen ügyletre is. 2 Kisfaludi András cikkében3 egy másik lehetőséget is feltárt a gazdasági társaságok keletkezésére vonatkozóan. Kutatásai szerint, a társaságok kialakulásában fontos szerepet játszott a társaságok „államtalanítása”. A Földközi-tengeren zajló kereskedelem állami monopólium volt, mivel a hajóépítést az állam támogatta illetve szabályozták azt is, hogy a hajósok mit szállíthattak. Az állami befolyás egészen a császárkorig fennállt, de az akkor jelentkező gazdasági nehézségek miatt az állam nem tudta tovább támogatni a hajók építését, így ez a munka kiszervezésre került. Az állami befolyástól mentes magán kereskedők viszont arra kényszerültek, hogy valamilyen társas formációt hozzanak létre, amely révén biztosítják az üzleti tevékenység feltételeit. A pontos szervezeti keretekről nem maradtak fenn bizonyítékok, viszont egyes törvényekből, mint pl. Lex Rhodia de iactum mercium-ból látszik, hogy egy hajós akár több kereskedő áruját is szállította,
2 3
Sárközy Tamás: A magyar társasági jog Európában. HVG-ORAC. Kiadó, 2001. 23-26. old. Kisfaludi András: A társasági jog helye a jogrendszerben. Polgári Jogi Kodifikáció 2000/2 36-46.old.
5
ezáltal a kereskedők között kialakult egy kockázatközösség, amit a feleknek valahogy rendezniük kellett. A középkor első néhány százada ezen a területen, mint az élet minden más területén megtorpanást
hozott
magával.
A
13.
század
folyamán
Itália
területén,
a
kereskedővárosokban tapasztalható volt a megélénkülés, ami magával hozta a társasági formák
megjelenését.
Jellemzően
csak
speciális
engedéllyel
rendelkező
személyegyesülések végezhették a számukra engedélyben meghatározott tevékenység végzését. Ilyen tevékenység volt például a tengeri kereskedelem. Az ilyen társaságokat commenda névvel illették, amely a mai közkereseti és betéti társaságok jegyeit tükrözik vissza. A commenda egy olyan alakzat volt, ahol a tagok egy része csupán tőkét bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, aki pénzért árukat szerzett be, adott el, végül a nyereségen a felek osztoztak4. Hasonló kereskedelmi társaság volt például a Firenzében a megjelent companiák, a közkereseti társaságok elődje. Középkorból példaként hozhatóak még Németalföldi részvénytársaságok illetve az angol joint stock company amely korlátolt felelősségű társaságként aposztrofálható. A XVIII. és XIX. hozta magával az igazi áttörést, ekkor kerültek a gazdasági célra alapított társaságok kizárólagos jogi szabályozás alá, törvénybe foglalás útján. Az első kodifikált és modern társasági jog a napóleoni Code Civil és Code de Commerce nyomán, az 1800-as évek első évtizedében jött létre. Itt valósult meg először az a technikai megoldás, amit a magyar jogrendszer is alkalmazott egészen a Ptk-ba foglalt társasági jogig. Ez volt az ún. hármas jogi rezsim: Polgári Törvénykönyvben szabályozott társaságok + Kereskedelmi Törvényben szabályozott társaságok + külön törvényben szabályozott társaságok. A német-osztrák jogfejlődés követte a francia által lefektetett alapokat, a német társasági jog felépítése alapvetően azonos jellegű volt a franciával.5 1.1. A gazdasági társaságok szabályai a Kereskedelmi törvényben Magyarországon 1840-től kezdve kerültek szabályozásra a gazdasági társaságok és a kereskedelem egyes intézményei. Az egyes törvények mellett 1861-es német Kereskedelmi törvény6 mintájára került megalkotásra a magyar kódex, ami 1875-ben Dr. Miskolczi Bodnár Péter: A gazdasági társaságok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1998. 34-40. old. 5 Mezey Barna: Magyar Jogtörténet. Osiris Kiadó. 2007. 194. old. 6 1875:XXXVII. törvénycikk – Kereskedelmi törvény (továbbiakban: Kt.) 4
6
került elfogadásra. A gazdasági fejlődés, a jogegységesítés igénye illetve a nagyszámú szabályozatlan intézmény tette sürgetővé egy egységes törvény létrehozását, amely megfelelt a Kiegyezéssel megváltozott gazdasági körülményeknek. A német törvény megalkotása után még csak néhány esztendő telt el, míg a napóleoni törvény már több mint félévszázada hatályban volt, de a német törvényt mégis tökéletesebbnek tartották és a magyar viszonyokra alkalmazhatóbbnak, ezért is döntöttek a német törvény átvétele mellett. Sok helyen a törvény szövegét szó szerint lefordították, mert a kereskedelmi jog nemzetközisége miatt a magyar törvényhozásnak nem volt lehetősége arra, hogy változtatásokat hajtson végre. 7 A hasonlóságok mellett azonban bizonyos kérdésekben markáns különbségek mutatkoztak. Ilyen volt a részvénytársaságokra vonatkozó rész, ami a magyar viszonyoknak megfelelően került átalakításra. A törvény hatályba lépését megelőzően alapítási láz zajlott le Magyarországon, sorra hozták létre a részvénytársaságokat. Ennek az alapítási láznak egy gazdasági válság vetett végett, aminek eredményeként a jogalkotók belátták, hogy a részvénytársaságokat a német szabályozásnál részletesebben kell szabályozni. A szabályozás elkészült és a gazdasági válság tapasztalataiból kiindulva egy részletesebb és fejlettebb szabályozást hoztak létre, mint az eredeti német szabályozás. A Kt. VII. címe szabályozta a kereskedelmi társaságokat, mely esetében még nem beszélhettünk letisztult rendszerről, mert olyan alapvető rendelkezéseket nem tartalmazott, mint például a vezető tisztségviselők jogállására vonatkozó szabályok. A hiányosság mellett elég szűk körben, mindössze három paragrafusban foglalta össze a társaságok közös szabályait a kódex. A formakényszer, ami azonban már érvényesült négy nevesített formában jelent meg. Kereskedelmi társaságot csak közkereseti-, betéti- és részvénytársaságként illetve szövetkezetként lehet alapítani. A Kt-ben még nem merült fel a korlátolt felelősségű társaság szabályozása, mert az a Kt. létrehozása idején a német jogrendszerben sem volt használatos. Ez később, 1889-ben került szabályozásra Németországban, amit a magyar jogrendszer csak 1930-ban foglalt törvényi keretek közé. A jogi személyiség tárgyában a Kt. hasonlóan a mai szabályozáshoz úgy határozott, hogy a kereskedelmi társaságok „cégük alatt jogokat és kötelezettségeket szerezhetnek, 7
Mezey Barna: Magyar Jogtörténet. Osiris Kiadó 2007. 194-195. old.
7
kötelezettségeket vállalhatnak, ingatlan javakra tulajdoni és egyéb jogokat szerezhetnek, felperesi és alperesi minőségben pert állhatnak” 8. Ebből a törvényi tényállásból is egyes szakemberek, mint például Nagy Ferenc és Bertha Béla valamennyi kereskedelmi társaság számára jogi személyiséget tulajdonított. Az ő véleményük szerint elképzelhetetlen lett volna az, hogy egy jogi személyiséggel nem rendelkező közösség jogokat szerezhessen. Hasonlóképpen jártak el a korabeli bíróságok is, ugyanis a gyakorlat a kkt-t és a bt-t is jogi személyként kezelte9. A Kt. további jellemzője volt, hogy tartalmazta a cégjegyzékre vonatkozó szabályokat is. A cégjegyzéket kezdetben a bíróságok vezették, mégpedig területileg decentralizáltan. Azonban már a bíróság szervezetén belül a cégjegyzékvezető feladata volt az ügyiratok kezelése és a feladatok ellátása. A cégjegyzékvezető, mint modern értelemben vett cégbíróság látta el a feladatait szűkebb korlátok közé szorítva és szorosabb ellenőrzési rend mellett. Ez abban nyilvánult meg, hogy az ellenőrzést már a cégbiztos végezte, akinek további feladatai közé tartozott a közzétételről való gondoskodás, amelyért a felelősség a Kereskedelmi Minisztériumot terhelte.10 1.2. Kereskedelmi törvényen kívül szabályozott gazdasági társaságok A Kt. rendszere speciális törvényekkel került továbbfejlesztésre11. Ilyen törvény volt az 1930. évi V. törvény, amely intézményesítette a magyar társasági jogban a korlátolt felelősségű társaságot és a csendes társaságot is. 1930-at megelőzően a részvénytársaság volt az egyetlen társaság, amely a tagok számára korlátolt felelősség biztosítása mellett nyújtott lehetőséget a gazdasági életben való részvételre. Ezért kicsi, jelentéktelen részvénytársaságoknak a tömkelege alakult ki. A kis- és középvállalatoknak egyszerűbb vállalkozási formát kellett találni, amit a korlátolt felelősségű társaságban sikerült megtalálni.
A
részvénytársaságokra
jellemző
szigorú
kötöttségeket
a
kft.
szabályozásában valamelyest enyhítették, bizalomra épülő társasági formát hoztak létre. Ennek az eredménye hamar megmutatkozott, a kft. rövidesen a legnépszerűbb társasági formává vált. Lehetővé tették azt is, hogy a kisebb részvénytársaságok átalakulhassanak Kt. 63§ (1) Sárközy Tamás: A magyar társasági jog Európában. HVG-ORAC kiadó. 187-194. old. 10 Sárközy Tamás: A magyar társasági jog Európában HVG-ORAC. kiadó. 188. old. 11 Pl. Kartelltörvény (1931.évi XX.): Jelentős hatása van a magyar gazdasági életre, mert a gazdasági együttműködés illetve a gazdasági monopolhelyzet kialakulásának eseteire és módjaira nézve állít fel szabályokat. 8 9
8
kft.-vé. Az osztrák törvény indoklása találóan foglalta össze a kft. lényegét, miszerint a kft részvénytársaság részvény nélkül és betéti társaság beltag nélkül12. A törvény a korlátolt felelősségű társaság fogalmát olyan részletességgel és pontossággal adta meg, hogy a későbbiekben az 1988. évi és az 1997.-es Gt. is ezt a fogalmat vette át. A törvény a következőképpen adta meg a kft. fogalmát: a korlátolt felelősségű társaság kereskedelmi társaság, amely előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, s amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított esetleges egyéb vagyoni hozzájárulásokra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag egyébként nem felel.13 Mind az elnevezés, mind a jogintézmény a német jogból került átvételre, amelyet a jogalkotók sokszor tükörfordítással próbáltak meg a magyar jogba átvenni. Ezt mutatja az elnevezés, ami mind a mai napig félreértésre adhat okot. Mint a korlátolt felelősség mutatja, a tagok a hitelezőkkel szemben nem tartoznak teljes felelősséggel, csak a pénzbetétük erejéig kötelesek helytállni. A társaság viszont a hitelezőkkel szemben korlátlanul felelős, tehát a társaság teljes vagyonával felelhet a kötelezettségek teljesítéséért.14 A kft. alapításához szükséges formai feltételek lényegében a mai feltételekkel megegyezőek. A társasági szerződés érvényességét a közokiratba illetve ügyvédileg ellenjegyzett magánokiratba foglaláshoz köti. A társaság létrejötte a cégbejegyzés időpontjához köthető. A működésének főbb elvei nagyban hasonlítottak a mai szabályozásra. Független volt a tagok személyében bekövetkező változástól a társaság működése és nem engedték a tagok nyilvános úton történő toborzását. A törvény meghatározta a törzstőke minimumot, az apport és pénzbeli hozzájárulás arányát legalább 70-30%-ban állapította meg azzal, hogy az apport „értékelhető dolog vagy vagyonjog lehet”.15 Szervezete taggyűlésből, ügyvezetésből és felügyelőbizottságból állt, de a szabályozás nagyon rugalmas volt. A nyereségből és a veszteségből való részesedést is elkülönítetten kezelték a törzsbetétek arányától, figyelembe véve az esetleges személyes közreműködést. Megállapítható tehát, hogy a kft. a korához képest meglehetősen modern szabályozást hozott létre, amely kiállta Harsányi Gyöngyi: A társaságok magyar szabályozásának története In: Dr. Miskolczi Bodnár Péter: A gazdasági társaságok. Közgazdasági és Jogi Kiadó. 1998. 42-48. old. 13 1930.évi V. törvénycikk 1§ 14 Mezey Barna: Magyar Jogtörténet Osiris Kiadó. 2007.209-210. old. 15 1930.évi. V. törvénycikk 18§ 12
9
az idő próbáját és a szocializmus átmeneti korszakát követően kisebb nagyobb módosításokkal ismét alkalmazhatóvá vált. 1.3. A szocialista polgári jog és a kereskedelmi társaságok A Kt. által szabályozott jogi személyek egymástól nyilvánvalóan elkülönülő és önálló szervezeti egységet alkotó társaságok voltak. Azonban a szocializmusban a működő gazdasági egységek, tulajdonjogilag nehezen voltak elválaszthatóak egymástól, még inkább az államtól. 1945 után a magyar társasági jog „tetszhalott állapotba került” és bár formálisan a Kft-t nem helyezték hatályon kívül, a törvény második felét alkotó csendestársaságot a gyakorlatban már nem alkalmazták, és a korlátolt felelősségű társaság sem tudott korábbi formájában létezni16. A szocialista joganyag nagyban befolyásolta, meghatározta a jogi személyeknek a külső viszonyait. A törvények nem engedélyezték a magánszemélyek számára a nyilatkozattétellel történő társaságok alapítását, kizárólag közigazgatási aktussal jöhettek létre társaságok. Ezek alapján 4 fő típusba csoportosíthatóak a jogi személyek: az állami vállalatokra, szövetkezetre, gazdasági társaságokra17 és társadalmi szervezetekre. 1970-es évek társasági jogalkotása hozott enyhülést a korábbi merev szabályokhoz képest. Ez abban nyilvánult meg, hogy az 1970. évi 19.18 tvr. alapján, szabadon hozhattak létre az állami vállalatok, szövetkezetek gazdasági társulásokat. A felek számára biztosította a törvény azt, hogy a társasági szerződés tartalmát szabadon állapíthassák meg jogszabályi keretek között. Másrészt kimondta a törvény, hogy milyen társasági formákat lehet alapítani. Az egyik lehetséges forma az egyszerű társaság, amelyben a felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közös gazdasági tevékenységet folytatnak, melynek nyereségéből közösen részesülnek, a veszteséget közösen viselik és az ehhez szükséges anyagi eszközöket rendelkezésre bocsátják. Tagok felelőssége az egyszerű társaság esetén korlátlan és egyetemleges volt.19
Verebics János: A csendes társaság polgári jogi természetéhez. Gazdaság és Jog. 2013. 7-8. sz. 3945.old. 17 A dolgozatom témájaként szolgáló gazdasági társaságok olyan kereskedelmi társaságok voltak, amelyek nem kerültek teljes mértékben államosítás alá külföldi érdekeltségük miatt. Gazdasági társulások két félék lehettek: részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok. A korábban gyakorlatban működő közkereseti társaságot személyiséggel nem ruházta fel az 1959. évi Polgári Törvénykönyv, míg a betéti és csendes társaságot egyenese hatályon kívül is helyezte. 18 Gazdasági társulásokról szóló tvr. 19 Harsányi Gyöngyi: A társaságok magyar szabályozásának rövid történeti áttekintése. In: FAZEKASHARSÁNYI-MISKOLCZI-UJVÁRINÉ: Gazdasági társaságok joga NOVOTNI ALAPÍTVÁNY A MAGÁNJOG FEJLESZTÉSÉÉRT Miskolc, 1995, 14. old 16
10
Másik társasági forma a közös vállalat volt, amelyet a törvény jogi személyiséggel ruházott fel. A társaság meghatározott vagyoni betétből álló tőkével alakult és a tagok kötelezettsége csak a betét szolgáltatására illetve egyéb vagyoni hozzájárulásra terjedt ki. Ez a forma hordozta magában leginkább a betéti társaság 1875.évi törvény alapján megállapítható jegyeit. A közös vállalat alapítása viszont a korábbi szocialista tulajdonságokat mutatta. Továbbra is szükséges volt miniszteri engedély beszerzésére, ami nélkül érvényesen nem jöhetett volna létre a társaság. A 70-es évek végére megjelent többek között a betéti társaság, külkereskedelmi társaság és a kutatás-fejlesztési társaság is. 20 A szocialista társasági jog utolsó nagy terméke a 80-as években nagyon népszerű gazdasági munkaközösség21 volt. A tagok korlátlan felelősség mellett dönthettek valamilyen tevékenység végzéséről. Általában szolgáltató tevékenységek végzésére alapították magánszemélyek, míg a gazdálkodó szervezetek kiegészítő, előkészítő tevékenységek végzésére illetve ezek elősegítésére alapították ezt a társasági formát.22 A gazdasági munkaközösség népszerűsége a 80-as évek második felére lecsökkent. Azonban ez a csökkenés nem azt jelentette, hogy a személyek vállalkozási kedve csökkent volna le, hanem ez egyfajta változásnak volt az előszele, amely nem kizárólag a gazdasági életet érintette, hanem a mindennapi életre is kihatással volt.
Harsányi Gyöngyi: A társaságok magyar szabályozásának rövid történeti áttekintése. In: FAZEKASHARSÁNYI-MISKOLCZI-UJVÁRINÉ: Gazdasági társaságok joga NOVOTNI ALAPÍTVÁNY A MAGÁNJOG FEJLESZTÉSÉÉRT Miskolc, 1995, 14-15. old. 21 1981. évi 15. tvr a gazdasági munkaközösségekről 22 Harsányi Gyöngyi: A társaságok magyar szabályozásának rövid történeti áttekintése. In: FAZEKASHARSÁNYI-MISKOLCZI-UJVÁRINÉ: Gazdasági társaságok joga NOVOTNI ALAPÍTVÁNY A MAGÁNJOG FEJLESZTÉSÉÉRT Miskolc, 1995, 16-17. old 20
11
II. Fejezet 2. A gazdasági társaságok alapítására vonatkozó szabályok összehasonlító elemzése Az 1980-as évek második felében jelentős politikai- gazdasági- és társadalmi változások történtek, aminek következtében Magyarország gazdasága a rendszerváltással a tervgazdálkodásból a piacgazdaságba tért át. A piacgazdaságban az állam szerepe korlátozódik, amely tényt a jogalkotók már rendszerváltás előtt érzékeltek és egy új, korábbinál szélesebb körre kiterjedő szabályozást hoztak létre. Ez az új törvény húzótörvényként szolgált az egész gazdasági jogrendszer átalakulása tekintetében, kialakította a politikai rendszerváltás előfeltételeit, hatására formálódott át többek között a cég-, csőd-, felszámolási,- és végelszámolási eljárás. A magyar szabályozás mintaként szolgált a többi volt szocialista ország számára is, akik bizonyos mértékben merítettek a magyar megoldásokból23. Az 1988. évi. VI.24 törvény bizonyos tekintetben egyfajta visszakanyarodás volt a század elején már bevált rendszerhez, mert lényegileg az 1930-as törvény szerkezetét vette át. Az 1930. évi törvény, mint korábban láthattuk, a német szabályozás dogmatikai elvein működött, ami korának egyik legnagyszerűbb szellemi terméke volt, mert a törvény által alkalmazott elvek még a 21. században is elfogadottak és gyakorlatban használtak. Szegedi András vitacikkében kifejtette álláspontját a német-osztrák rendszerrel kapcsolatban.25 Véleménye szerint az üzleti és kereskedelmi érdekek amellett szólnak, hogy egyszerűen létrehozható
és
működtethető társaságok álljanak
rendelkezésre, amelyet a tulajdonosok rugalmas és tág keretek között alakíthatnak ki saját igényeik szerint. A megoldást a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság közötti különbség feloldásában látta volna, egy egységes társaság létrehozásával. Ennek az alkalmazásával nem lett volna szükségszerű az 1930-as törvényhez való visszakanyarodás. Azonban később látni fogjuk, hogy a korábbi törvényekre és a németosztrák rendszerre való kitekintés pozitív hatással lett a magyar társasági jog fejlődésére,
Néhány ország és törvény, ami alapul vette a magyar szabályozást: 1995 novemberi orosz részvénytársasági törvény, 1991 szeptemberi ukrán társasági törvény, 1990 novemberi román társasági törvény, 1991 júniusi bolgár kereskedelmi törvény stb. 24 1988.VI. törvény A gazdasági társaságokról. Továbbiakban: I. Gt. 25 In: Hanák András: A magyar társasági jog reformjáról. Gazdaság és Jog, 1996 (4. évf.) 5. sz. 3-7. old. 23
12
mert a gyakorlatban jól működött és a szerző által említett vállalkozási kedvre sem volt negatív hatással. További jellemzője a törvénynek, hogy nagyrészt elméleti tudásanyagon alapult, és a megalkotása idején a közgazdasági feltételek sem voltak teljes mértékben biztosak26. Mint korábban láthattuk az 1980-as években működő gazdasási társaságok eltérőek voltak a Gt. által szabályozott társaságoktól, mert a nagymérvű állami befolyás nem engedélyezte a társaságoknak a szabad működést. Ezzel a problémával szembesült Sárközy Tamás professzor is, aki a három törvény kodifikációjában elnökként vett részt. Már jóval később, egy 2010-es cikkében megerősítette azt, hogy az 1988-as törvény még „tisztán elméleti megfontoláson alapult, a második és harmadik Gt. már érvényesíteni tudta a gyakorlati tapasztalatokat”. 27 2.1. A létesítő okiratok szabályozásának fejlődése 2.1.1. A létesítő okiratok szabályozása az I. Gt.-ben Az 1988. évi VI. törvény rögzíti a gazdasági társaságok alapítására vonatkozó általános, valamint az egyes társasági formákra jellemző szabályokat. Az általános részben jelenik meg a létesítő okiratra vonatkozó formai és tartalmi követelmények rendszere, amit minden gazdasági társaság esetén alkalmazni kell. A dolgozatom fő vizsgálódási területeként megjelölt korlátolt felelősségű társaságok alapítására vonatkozó speciális szabályokat a korlátolt felelősségű társaság cím alatt megjelölt részek szabályozzák. A gazdasági társaság elsődlegesen a tagok szerződéses kapcsolata, ami a tagok egybehangzó akarat-elhatározásával jön létre. Az I. Gt. ennek megfelelően kimondta, hogy szerződés létrehozása alapvető követelmény, ami nélkül gazdasági társaság nem jöhet létre. Formai, egyben érvényességi kelléke a társasági szerződésnek az írásba foglalás. A szerződést minden tagnak alá kellett írnia és ügyvédi ellenjegyzéssel kellett ellátni. Az aláírásban lehetőség volt a tag képviseletére is, amelyet a törvény még nem mondott ki csak az 199128-es törvénymódosítás emelte be a rendelkezések azzal, hogy a
Sárközy Tamás levele Grósz Károlynak. Magyar Nemzeti Levéltár, Rendszerváltó Gazdaság: http://mnl.gov.hu/nagyitas.php?img=1410.jpg (2015.01.25) 27 Sárközy Tamás: A gazdasági társaságok vezetési rendszeréről. Gazdaság és Jog 2010 (18. évf.) 7-8. sz. 3-10. old. 28 1991.évi. LXV. tv. 26
13
tagot „közokiratba vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott helyettesítheti”.29 A létesítő okirat tartalmi elemeit tekintve diszpozitívitás érvényesült. A Gt. 20.§-a kimondta, hogy a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg a jogszabályi keretek között. A törvény szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhettek, de csak abban az esetben, ha ezt az eltérést a törvény nem tiltotta. A gyakorlatban a felek ki is használták a törvény biztosította lehetőséget, talán néha túl is léphettek azokon, mert az 1997. évi Gt. szemléletmódja már megváltozik és kógens szabályok lépnek majd a diszpozitív rendelkezések helyébe. Azonban az I. Gt. diszpozitívitása nem nyújthatott a felek számára teljes szabadságot, mert akkor a jogbiztonság követelménye is veszélybe kerülhetett volna. A Gt. kommentárban meghatározott olyan területeket, ahol nem érvényesülhettek diszpozitiv szabályok. Ilyenek voltak például a munkaügyi és pénzügyi rendelkezések.30 A társulók által létrehozott társasági szerződésnek tartalmazni kellett olyan elemeket is, amelyek szerződésbe foglalása kötelező. Ezek hiányában a létrejövő szerződést semmisnek kellett tekinteni. A társasági szerződésben meg kell határozni:
a társaság cégnevét és székhelyét,
a tagokat, nevük (cégük) és lakcímük (székhelyük) feltüntetésével,
a társaság tevékenységi körét,
a társasági vagyon mértékét, rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,
mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.31
A társaság cégneve alapvető kellék, ez alatt a név alatt válhatott a társaság önálló jogalannyá, aminek eredményeképpen ez alatt a név alatt vállalhatott kötelezettségeket és szerezhetett jogokat. A cég nevének tükröznie kellett a cég valódi tevékenységét, azzal ellentétes látszatot nem kelthetett, mert az a fogyasztók megtévesztésére adott esetben alkalmas volt. A társaság nevének meg kellett felelnie olyan fontos elveknek is, mint a kizárólagosság vagy cégvalódiság elve. Nem lehetett a társaságnak olyan cégneve, amit korábban már bejegyzett társaság használt. Az azonosság alkalmas lett
I. Gt. 19§(3) Sárközy Tamás: A társasági törvény magyarázata. KJK. Kiadó 1993 115.o 31 I. Gt. 21§ 29 30
14
volna a fogyasztók megtévesztésére, illetve a piacra már bevezetett nevet viselő társasággal szemben lett volna méltánytalan. Számos esetben a Legfelsőbb Bíróságnak is döntenie kellett32 cégnevet érintő kérdésekben. Így került megállapításra az is, hogy a cég nevének világosan különböznie kell más cégek nevétől.33 A cégnek továbbá rendelkeznie kellett székhellyel, ami a központi ügyintézés helyeként szolgált. Magyar cégnek kizárólag Magyarország területén lehetett a székhelye, még akkor is, ha a tevékenységét külföldön fejtette ki. A szerződésbe kellett foglalni a tagok nevét és lakcímét, jogi személyeknél a cégnevüket és a jogi személy székhelyét. Az I. Gt. 21§- nak (c) pontja viszont hosszú ideig vita tárgyát képezte. Egyes irodalmi nézetek szerint a tevékenységi kör megjelölése nem tükrözte a cég ténylegesen kifejtett tevékenységét. Néhány tevékenység, mint például a külkereskedelmi tevékenység vagy szaktanácsadás még nem vitt minket közelebb a társaság által ténylegesen végzett tevékenységhez. Az I. Gt. még kötelezővé tette a TEÁOR - számmal történő megjelölést, azonban ennek ellenére is kialakultak a már említett általános tevékenységgel rendelkező gazdasági társaságok.34 Voltak azonban olyan tevékenységek is, amit az I. Gt. kifejezetten egyes társaságok számára tartott fenn, például bank és biztosítási tevékenység csak részvénytársasági formában volt végezhető. További szűkítés a Gt. általános rendelkezései között, hogy miniszteri rendelet bizonyos tevékenységeket az állam, állami szervek vagy gazdasági társaságok részére fenntarthatott, ezeket a tevékenységet csak akkor végezhették korlátolt felelősségű társaságok, ha legalább egy olyan tagjuk volt, aki jogosult volt a feladat ellátására. Véleményem szerint, ezeknek a rendelkezéseknek hatása jelentős a későbbi jogalkotásra, mert ezek a gondolatok lehettek az alapjai a koncesszióról szóló törvény megalkotásának is, mert a koncesszió lényeges elemeit tükrözte azáltal, hogy a bizonyos feladatokat állam részére fenntartott.
32
Cgf. VII.31.144/94/2 Lásd. bővebben: Dr. Gál Judit - Pálinkásné dr. Mika Ágnes Társasági jogi perek, HVG- ORAC Kiadó, Budapest, 2003. 320-328. old. 34 Harsányi Gyöngyi: A gazdasági társaságok általános szabályai. In: FAZEKAS-HARSÁNYIMISKOLCZI-UJVÁRINÉ: Gazdasági társaságok joga. NOVOTNI ALAPÍTVÁNY A MAGÁNJOG FEJLESZTÉSÉÉRT Kiadó. Miskolc,1995. 38. old. 33
15
A társasági vagyon mértékének, rendelkezésre bocsátásának a meghatározása is a társasági szerződés részét kellett, hogy képezze. Ez a vagyon, aminek a szolgáltatására a törvény felhív a társaság induló vagyonának minősült, mely a tagok vagyoni hozzájárulásából tevődött össze. A vagyoni hozzájárulás határozta meg többek közt a társaság jövedelméből való részesedést és a veszteségviselést35. Az induló vagyon a társaságnak az önálló, a tagoktól elkülönült vagyonát jelenti, nem a tagok közös vagyonát. A felek megállapodtak abban, hogy milyen módon és mikor bocsátják a vagyoni hozzájárulásukat a társaság rendelkezésére. A felek által teljesített vagyoni hozzájárulás állhat pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból, azaz apportból. Apportnak minősült minden olyan dolog, ami forgalomképes volt és vagyoni értékkel rendelkezett, ez lehetett a klasszikus ingó-ingatlanokon kívül akár szellemi alkotás vagy vagyoni értékű jog is. Apportálható volt még know-how és gazdasági társaság jó hírneve is. A forgalomképesség elválaszthatatlan fogalmi eleme az apportnak, éppen olyan mértékben, mint a vagyoni érték, amely miatt a felek ténylegesen apportként nyújtják. Kisfaludi András szerint a forgalomképesség egy immanens követelmény az apport tárgyával szemben, amelyet annak természete miatt elhagyni nem lehet.
36
A törvény
1991.évi módosítása egy plusz feltételt is megállapított az apportra vonatkozóan, mégpedig a végrehajthatóságot37. Végrehajthatóság hiányában ugyanis a tagok bármit apportálni tudtak, ami sorozatos visszaélésekhez vezetett. Az apport tényleges értékének megállapítására a törvény nem rendelt kötelező, könyvvizsgálói vagyonértékelést, ezért az általános szabályok szerint elég az apportot szolgáltató tag értékelése. Ő azonban a szolgáltatástól számított 5 éven át felelős a társaságnak azért, hogy a vagyoni hozzájárulása a szolgáltatás idején ténylegesen megfelelt annak az értéknek, amit a társaság megjelölt. A helytállási kötelezettség valamennyire egyensúlyozza a kötelező vagyonértékelésnek a hiányát. Véleményem szerint azonban az apportot szolgáltató tag kedvezőbb helyzetben volt a pénzbeli szolgáltatást nyújtó taggal szemben, mert ha a tagok elfogadták az apportot, akkor egyetemlegesen feleltek a valós értéken felül történő elfogadásért.
Dr. Kovács László: A gazdasági társaság vagyona a megalakuláskor. Magyar jog. 1992.(39. évf.) 1. sz. 6-12.old. 36 Kisfaludi András: Társasági Jog. Complex Kiadó. 2007. 99.old. 37 1991. évi LXV. törvény 35
16
Dr. Kolben György az apport szolgáltatására vonatkozó szabályokat szigorúnak találta, mert állítása szerint felesleges terhet róhat a gazdasági társaságokra. Cikkében egy példán keresztül szemlélteti ennek a plusz tehernek a jelenlétét, mégpedig úgy, hogy apportként egy gyártási dokumentációt vett alapul. A gyártási dokumentációra a kft-nek csak a gyárépület felépítése és gépek beszerzése után van szüksége, tehát elég lenne csak akkor elkészíteni és a társaság rendelkezésére adni a dokumentációt. Előre megtervezni a gépek méretét és a berendezéseket, adott esetben sokkal körülményesebb lehet, mint már a kész gyárépület paramétereit figyelembe venni tervezés esetén. Mivel a törvény nem tette lehetővé ezt a fajta teljesítést, így sok esetben megnehezítette a társasági tagok törvényszerű teljesítését. Kolben György úgy véli, hogy az apport esetében sem kellett volna a törvénynek szigorúbb szabályokat alkalmaznia, mint a pénzbeli betétek esetében.38 Az általános szabályok mellett a korlátolt felelősségű társaság alapításra vonatkozóan a törvény további kritériumokat állapított meg. Ezek szerint meg kell határozni a létesítő okiratban:
a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát;
a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és idejét;
a szavazati jog mértékét és a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást;
az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén az ügyvezetés, a képviselet, továbbá a cégjegyzés módját;
felügyelő bizottság kötelező létrehozása esetén az első felügyelő bizottság tagjait;
könyvvizsgáló kötelező választása esetén az első könyvvizsgáló személyét.39
A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll, ami az I. Gt. szerint nem lehetett kevesebb, mint 1 millió forint. Már a törvény elemzésekor kialakult az az álláspont a jogirodalomban, hogy az 1 millió forintos összeg azzal a céllal lett megállapítva, hogy a „komolytalan eseti jellegű vállalkozások ne rejtőzhessenek korlátolt
Dr. Kolben György: Új elemek a korlátolt felelősségű társaság szabályozásában. Külgazdaság, 1989. (33. évf.) 2. sz. 17-23. old. 39 I. Gt. 157§ (1) 38
17
felelősségű társasági forma mögé”.40 Az egyes tagok törzsbetéteinek minimális mértékét a törvény 100.000 forintban állapította meg. Apport esetén is érvényes ez az összeghatár, amelynek minden esetben forintban kifejezettnek kell lennie olyan módon, hogy 10.000rel maradék nélkül osztható legyen. Minden tag kizárólag egy törzsbetétnek a tulajdonjogát szerezhette meg. Egy törzsbetétnek viszont több tulajdonosa is lehetett. A jogalkotó nem engedi a kizárólag apportból álló törzstőkét, hanem megállapított egy 30%-os minimumot, amit a pénzbetétek összegének el kellett érnie. Továbbá egy 500.000 forintos határt is húz, aminél nem lehet kevesebb a pénzbetétek összege. Ezen szabályozás értelmezésénél fontos figyelembe venni a Kúria Gazdasági Kollégiumának állásfoglalását41, ami szerint, a pénzbetét legkisebb összegének befizetése alapvető feltétele a cégbejegyzésnek. A Gazdasági Kollégium úgy értelmezte a törvényt, hogy minden egyes pénzbetétnek a felét a tagok a bejegyzésig kötelesek a társaság rendelkezésére bocsátani. Tehát a kft. esetében el kell, hogy érje a befizetett pénz összege az 500 ezer forintot. A fennmaradó összeg tekintetében a felek megállapodása az irányadó, de a bejegyzéstől számított 1 évet ebben az esetben sem haladhatta meg. 42 A kft. alapításkor további követelményei is fennálltak.43 Némelyik kötelező elem tekintetében felmerülhetnek kétségek annak szükségességét illetően. Egyik ilyen a szavazategyenlőség rendezésének kérdése, amit abban az esetben is szabályozni kell, ha a társaság alapításakor matematikailag is kizárt a szavazategyenlőség létrejötte. A jogalkotó később megjelenő problémák elkerülése végett tette szükségessé, ugyanis ha a felek az üzletrészeiket átruházták, vagy ha más okból változott meg a tagok összetétele, akkor már lehetségessé válhat a szavazategyenlőség kialakulása. Bizonyos elemei a társasági szerződésnek nem szükségképpeniek, de a társasági szerződésbe foglalásuk segítséget nyújthat például a pénzbeli a betétek elszámolásához, tagok által nyújtott mellékszolgáltatásokhoz vagy az ügyvezető képviseleti jogának korlátozásához.44 Bár ezeket az elemeket a törvény csak ajánlásként sorolja fel, véleményem szerint a komoly célokkal létrejövő társaságok számára mindenképpen Szegedi András: A törzstőkeminimum dogmája a magyar társasági jogban. Jog, Állam, Politika 2009.(1. évf.) 25-39.old. 41 Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának 51. számú állásfoglalását vették alapul a szerzők (Lásd: 40. lábjegyzet) 42 Dr. Fazekas Judit: A korlátolt felelősségű társaság. In: FAZEKAS-HARSÁNYI-MISKOLCZIUJVÁRINÉ: Gazdasági társaságok joga. NOVOTNI ALAPÍTVÁNY A MAGÁNJOG FEJLESZTÉSÉÉRT Kiadó. Miskolc,1995. 122-123.old. 43 I. Gt. 157§ (1) c-f. pont 44 I. Gt. 157§ (2) bek. 40
18
szükséges volt ezekben a kérdésekben döntés meghozatala. Mellékszolgáltatás teljesítését is vállalhatták a társaságok tagjai, a törzsbetétük szolgáltatásán kívül is. A társasági szerződésnek tartalmaznia kellett azt, hogy a mellékszolgáltatást a tagok milyen jogcím alapján végzik, az elvégzett szolgáltatás ellenértékét és a teljesítésre vonatkozó főbb elveket. A mellékszolgáltatásként gyakorlatilag minden vagyoni értékkel járó szolgáltatás elképzelhető. Ezért ellenérték illette meg a szolgáltató tagot, még akkor is, ha a társaság veszteséges. Ha a társasági vagyonból lehetséges volt az ellenérték fedezése, azt minden esetben a tag részére teljesíteni kellett. Az I. Gt. nem tette kötelezővé a jogutódlásról és a megszűnésről való rendelkezést. A tagok alapításkor általában nem gondolnak az őket megillető üzletrész másra való átruházására vagy a társaság megszűnésére. Azonban az üzleti életben és a magánéletben bármikor bekövetkezhető változások miatt fontos ebben a kérdésben is határozni. A társaság jogosulttá vált arra is, hogy a társasági szerződésben eleve kizárja a jogutódlás esetén bekövetkező üzletrészek átszállását és kizárhatja az üzletrész felosztásának lehetőségét is. Ezekben az esetekben viszont, a gazdasági társaság feladata az, hogy rendelkezzen az üzletrész megváltásáról. További nem szükségképpeni elem volt a tagok ügyvezetésre és képviseletre való feljogosítása, ügyvezető képviseleti jogának korlátozása, felügyelőbizottság létrehozása illetve könyvvizsgáló választásának a társasági szerződésbe foglalása. A társasági szerződés érvényességére vonatkozó kérdések a cégjogszabályban kaptak helyet.
45
Az érvényességre vonatkozó szabályok azt a fő elvet követték, hogy a
cégbejegyzés után nem lehetett megkérdőjelezni a létesítő okiratok érvényességét. Ez azért fontos, mert a gazdasági társaságok egy rosszabb üzleti periódusban akár hivatkozhattak volna a bejegyzés érvénytelenségére. Így kizárólag szűk körben biztosított lehetőséget a jogszabály a bejegyzés megtámadására, mégpedig abban az esetekben, ha a létesítő okmány nem tartalmazta vagy jogszabálysértően tartalmazta a kötelező elemeket valamelyikét.46
45
1989.évi.23. tvr. Harsányi Gyöngyi: A gazdasági társaságok általános szabályai. IN FAZEKAS-HARSÁNYIMISKOLCZI-UJVÁRINÉ: Gazdasági társaságok joga. NOVOTNI ALAPÍTVÁNY A MAGÁNJOG FEJLESZTÉSÉÉRT Kiadó. Miskolc,1995 43-44. old. 46
19
2.1.2. A létesítő okiratok szabályozása a II. Gt.-ben Az I. Gt.-ről megállapítható, hogy kiállta az idő próbáját és elősegítette a magánvállalkozások kibontakozását. Ezt az bizonyítja legjobban, hogy a magyar vállalati szféra uralkodó intézménye a gazdasági társaság lett. Annak ellenére, hogy az 1988. évi Gt. húzótörvényként szolgált, a 90-es évek közepén szükségessé vált a felülvizsgálata, aminek elvégzésére 1996-ban Kodifikációs Bizottságot állítottak fel. A Bizottság jelentése szerint nem volt igény új társasági formák bevezetésre a magyar jogban, továbbra is az akkor már meglévő és gyakorlatban működő formációk éltek tovább. Ugyanakkor, a Bizottság szükségesnek tartotta a Gt. módosítását. Ezt elsősorban az európai jogharmonizáció és az I. Gt. gyakorlatban mutatott hiányosságai indokolták47. Ezeket figyelembe vége került megalkotásra az 1997. évi CXLIV48. törvény. A II. Gt. legfőbb előnye a korábbival szemben az, hogy annak létrehozásakor már nem csak elméleti alapok álltak rendelkezésre, hanem gyakorlati tapasztalatok is. Világossá vált, hogy növelni kell a hitelezők védelmét, ugyanis a korlátolt felelősséggel sok esetben visszaéltek, leggyakrabban fantom és fiktív cégek létrehozásával, az apportszabályok nem megfelelő értelmezésével vagy egyik társasági formából másikba való átalakulással. A törvény megalkotásakor törekedtek ezen területek olyan módon történő szabályozására, hogy a vállalkozási alapelv, mint alkotmányos garancia ne sérülhessen, de a hitelezők megfelelő védelem alá kerüljenek az esetleges visszaélésekkel szemben.
A hitelezővédelem kérdése az EU irányelveinek sem felelt meg teljes
mértékben, így az Európai Unióhoz történő csatlakozási kérelem benyújtása is indokolttá tette a hitelezővédelmi szabályok újragondolását. Összességében megállapítható, hogy az I. Gt. megérett a változtatásra. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi törvény szemlélete megváltozott a korábbi törvényhez képest. A korábbi törvényre a diszpozitivitás volt jellemző, amit a 97-es törvény kógens rendelkezésekkel vált fel. Ez a változás abban nyilvánul meg, hogy a törvény külön megjelölte azokat a rendelkezéseket, ahol a törvény az eltérést engedélyezi. Ezzel a szabállyal a bíróságok mérlegelési lehetősége jelentősen lecsökkent, de ennek a változásnak
jogbiztonsági
szempontok
mellett
az
Európai
harmonizációs
követelményekhez is igazodnia kellett. A törvény kommentárja már a hatálybalépés előtt 47 48
Sárközy Tamás: Társasági törvény, cégtörvény. HVG-ORAC Kiadó, 1997. 13-16.oldal 1997.évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról. Továbbiakban: II. Gt.
20
figyelmeztetett arra, hogy ezzel a lépéssel háttérbe szorulhat a társulók szabadsága, olyan módon, hogy még a kifejezetten eltérést engedő normáktól sem térnek majd el.49 Miskolczi-Bodnár Péter már 1997-ben aggodalmát fejezte ki - és mint utólag kiderült, előre látta azt, - hogy a társasági szerződések a jövőben még sablonosabbak lesznek. A sablonosság irányába történő elmozdulás azonban a III. Gt.-vel fog csak igazán kiteljesedni. A II. Gt. általános részében jelentős változások nem történtek, a főbb változások leginkább a cég létrejöttével kapcsolatos eljárást és az egyes társaságok alapítását érintették. Az I. Gt.-vel kapcsolatban felmerült, hogy az általános részek nagyon leegyszerűsítettek voltak, éppen ezért szükséges lenne a kiegészítése. Az új törvény ennek megfelelően bővítette az általános rendelkezéseket és egyúttal kiterjesztette a könyvvizsgáló szerepét, erősítette a kisebbségi jogok védelmét és lehetővé tette a kiválás intézményének gyakorlását. Ezenkívül történtek apróbb módosítások is a létesítő okirat tartalmi elemeit illetően. A korábbi kötelező elemek számát kibővítették, így már kötelezővé vált rendelkezni a cégjegyzés módjáról, vezető tisztségviselők nevének és lakóhelyének feltüntetéséről és a gazdasági társaság időtartamáról, ha a társaságot határozott időre alapították. A szabályok mindenképpen szigorodtak a korábbiakhoz képest, a több feltételnek való megfelelés és a törvénytől való eltérés lehetőségének leszűkítése a sablonosság irányába mutatott. Véleményem szerint indokolható is a bővítés, a korábbi évek rossz tapasztalatai, a fiktív és a fantom cégek tömkelege a jogalkotót is kellő elővigyázatosságra figyelmeztethette. A cégjegyzés módjának meghatározása azt jelenti, hogy a gazdasági társaságnak meg kell jelölni azt a személyt, aki jogosult a cég képviseletére, a cég nevében történő aláírásra. A Legfelsőbb Bíróság is foglalkozott a cégjegyzés módjával és gazdasági elvi határozatában ki is mondta, hogy a cégjegyzésre jogosultakat tételesen kell rendezni. Továbbá figyelmeztet arra, hogy a képviselet nem esik egybe a cégjegyzéssel, éppen ezért a képviseletből a cégjegyzés módjára nem lehet következtetni.50 A cégjegyzési jogot gyakorolhatja egyetlen személy is, de a visszaélések elkerülése érdekében a törvény lehetővé teszi az együttes cégjegyzési jog gyakorlását.
Dr. Miskolczi Bodnár Péter: Az új társasági törvény célkitűzései In: Dr. Miskolczi Bodnár Péter: A gazdasági társaságok. Közgazdasági és Jogi Kiadó 1998. 65. oldal 50 Legfelsőbb Bíróság Cgf. II. 30.587/1999.sz 49
21
A változások közé tartozik a vezető tisztségviselők nevének és lakóhelyének a pontos megjelölése a társasági szerződésben. Látszólag ez a változás nem bír túl nagy jelentőséggel, elsőre talán feleslegesnek is tűnik. De a törvény kommentárja51 rávilágított arra, „hogy a társaság megítélése, presztízse szempontjából nem elhanyagolható annak a ténynek a jelentősége, hogy ki vagy kik azok a személyek, akik az adott gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői feladatokat látnak el”. Az apport értékelésére vonatkozó szabályok is változáson mentek keresztül. A törvény az apport túlértékelését általános jelleggel tiltotta. Más a helyzet viszont az alulértékeléssel. A törvény nem tiltotta az apport alulértékelését, mert az a hitelezők érdekét nem sértette. Ez az alulértékelés kiterjedhet a könyvvizsgáló által megállapított apport értékének csökkentésére a tagok teljes konszenzusa mellett. Az alulértékelés kizárólag akkor foganatosítható, ha ezek a feltételek együttesen is fennállnak. A tag által nyújtott
szolgáltatáshoz
kapcsolódóan
más
változások
is
történtek.
Korábbi
szabályozásban a tag, ha a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását nem teljesítette, abban az esetben a taggyűlésnek ki kellett zárnia a tagot. Ezt a szabályt, az 1997.évi törvény leegyszerűsítette. A korábbi szabályozás felesleges terhet rótt a taggyűlésre, mert egy már eldöntött kérdésben kell határozatot hoznia. Ezt a jogalkotó úgy küszöbölte ki, hogy a társaságnak a fizetésre egy 30 napos póthatáridőt kellett biztosítania amibe, felszólította a tagot a vállalt szolgáltatásának teljesítésére és figyelmezteti őt a nem teljesítés jogkövetkezményeire. Amennyiben ez sem vezetett eredményre, a határidő eltelt, a tag tagsági viszonya automatikusan a megszűnt. Ésszerűbb lett a szabály, mindamellett hatékonyabban rendezi a kérdést, összességében pozitívan értékelhető a változás. A tagoknak nem kell taggyűlést összehívniuk, hanem a kötelező taggyűlésen dönthetnek arról, hogy a megszűnt tag által teljesített részét miként pótolják. Az érvénytelenség megállapítására vonatkozó szabályok továbbra sem képezték a társasági törvény részét. A korábbi törvényerejű rendelet helyébe lépő Cégtörvény52 a korábbi szabállyal megegyezően alapelvnek tekinti a forgalombiztonság követelményét. Az eljárás során törekedni kellett arra, hogy a szerződő felek maguk orvosolják a szerződés érvénytelenségéhez vezető körülményeket. Ha az érvénytelenségi ok
Dr. Harsányi Gyöngyi: A gazdasági társaság alapítása. In: Dr. Miskolczi Bodnár Péter: A gazdasági társaságok, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1998. 114.old 52 1997.évi CXLV. törvény A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról 51
22
kiküszöbölésére nincs mód, akkor az érvénytelenség megállapítása mellett a bíróság a határozatában megállapított időpontig - 90 napig – a létesítő okiratot hatályossá nyilvánította a jövőre nézve pedig kimondta annak hatálytalanságát. A bejegyző végzést az ítélettel megjelölt időponttal hatályon kívül helyezte. Ilyen végzés birtokában a cégbíróságnak intézkedni kellett a társaság megszüntetéséről, végelszámolási vagy felszámolási eljárás keretében. 53 A korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok is változáson mentek keresztül azzal, hogy a korábbi diszpozitiv rendelkezéseket a törvény kógens rendelkezésekké alakította. Ezzel egyidejűleg meg is könnyíti az alapítók helyzetét, mert a törvény54 meghatározza azokat a kérdéseket, amelyekben a felek eltérhettek a törvény rendelkezéseitől. A korábbi szabályozáshoz képest a kötelező tartalmi elemek száma eggyel bővült. Kötelezővé vált a megismételt taggyűlés összehívásának rendjéről való döntés, aminek a fő indoka a döntéshozatal felgyorsítása volt, arra az esetre nézve, ha a társaságnak valamilyen fontos kérdésben kellett gyorsan határoznia. A korábban már említett hitelezővédelmi követelmények vezettek a kft. törzstőke összegének a felemeléshez, aminek a minimuma már nem lehetett kevesebb, mint három millió forint. Ez az összeghatár a már korábban is említett komolytalan, eseti jellegű üzleti vállalkozások létrehozását igyekezett meggátolni. Szegedi András tanulmánya55 rámutatott arra is, hogy a hitelezővédelem mellett pozitív hatása az lehet a magasan jegyzett tőkének, hogy a hitelezők is nagyobb bizalommal fordulnak az ilyen társaságokhoz. Viszont kockázatviselés szempontjából kedvezőtlen a tagok számára, ugyanis a nagyobb vagyoni hozzájárulással nagyobb kockázatot is vállal. Egy másik cikkében Szegedi András arra az álláspontra jutott a törzstőke viszonylag magas összegével
kapcsolatban, hogy a „komolytalan, eseti
jellegű vállalkozások”
kiküszöbölése már, mint egy dogma jelenik meg a magyar társasági jogban, amelyek miatt szükséges fenntartani az 1 majd 3 millió forintos törzstőkét.56 Az emelés mértékével arányosan megváltozott a kötelezően pénzbetét formájában nyújtandó szolgáltatás mértéke is. Egy három millió forintos minimum törzstőkével Dr. Harsányi Gyöngyi: A gazdasági társaság alapítása. In: Dr. Miskolczi Bodnár Péter: A gazdasági társaságok, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1998. 133-135.old 54 II. Gt. 123§. (2) bek. 55 Szegedi András: A törzstőkeminimum dogmája a magyar társasági jogban. Jog, Állam, Politika 2009.(1. évf.) 25-39.old. 56 Szegedi András: Az „ezer forintos kft.” védelmében. Gazdaság és jog, 2007. 3. sz. 8-13.old. 53
23
alakuló társaságnál legalább egymillió forintos készpénz betétnek kell lennie. A törvény viszont továbbra is fenntartotta azt a szabályt, hogy a pénzbetétek összege alapításkor nem lehetett kevesebb a törzstőke 30%-nál. Ennek a szabálynak jelentősége abban az esetben volt, ha a törvényi minimumnál magasabb összegű jegyzett tőkével alapítottak társaságot, illetve a tőkeemelés esetében. A kft-re vonatkozó szabályok között nem változott a törzsbetét összegére vonatkozó szabály, amit hitelezővédelmi szempontból továbbra is megfelelőnek talált a Kodifikációs Bizottság. A törvény anyagi részt érintő változásai csak részben tettek eleget az európai harmonizációs követelményeknek, ráadásul a II. Gt. megalkotását követő egy évtizedben az Európai Unió társasági joga is rengeteget fejlődött, aminek eredményeképpen ismét szükségessé vált a törvény felülvizsgálata. Az újrakodifikálásra a jogharmonizációs okok mellett a II. Gt. gyakorlati tapasztalatai, a cégbírósági és általános bírói gyakorlat és az egyes jogterületek, mint például a versenyjog, számviteli jog fejlődése és változása miatt is szükség lett. 2.1.3. A létesítő okiratok szabályozása a III. Gt.-ben A harmadik Gt. létrehozására is ugyanazon Kodifikációs Bizottság állt össze Sárközy Tamás vezetésével, akik a korábbi törvények létrehozásában is részt vettek. Néhány fiatal kollégával kiegészülve, a jól meghatározott elvek mentén törekedtek az új törvény létrehozására.57 A III. Gt.58 egy szerves fejődésnek, fejlesztésnek a része volt, amit tekinthetünk az 1988. évi törvény folytatásának abban a tekintetben, hogy törekszik a korábbi németosztrák értékeket megőrizni. Az európai jog gyors fejlődése és egyes common law szabályok kontinentális jogba való átvétele viszont megnehezítette a korábbi értékek teljes mértékben való megőrzését. A common law rendszerek által kimunkált jogintézményeket és jogi technikák átvételét csak abban az esetben tartották szükségesnek a jogalkotók, ha annak átvételétől előnyt vártak és az átvételt elengedhetetlenül szükségesnek tartották. A III. Gt. fő célkitűzése egy olyan szabályozás kialakítása lett, „amely csak feltétlenül szükséges mértékben jelent korlátot a társaságok
Bővebben: Sárközy Tamás: A harmadik Gt.- fontolva haladás törvénye. Gazdaság és jog, 2006. 6-7. sz. 3-10.old. 58 2006. IV. törvény a gazdasági társaságokról. (továbbiakban: III. Gt.) 57
24
számára, azonban annak előírása és hatása kiszámítható, áttekinthető és kellő biztonságot nyújt a befektetők, a hitelezők és a köz számára is”.59 A III. Gt. egyik legfontosabb változása az volt, hogy a korábbi törvény által kimondott kógenciát próbálta meg feloldani.
A korábbi rendelkezéseket kiegészíti azzal a
mondattal, hogy nem minősíti a törvénytől való tiltott eltérésnek az olyan kérdések társasági törvényben történő rendezését, amelyről a törvény kifejezetten nem rendelkezik, feltéve, ha ezek a rendelkezések nem ellentétesek a társasági jog illetve a polgári jog alapelveivel vagy az adott társaságra vonatkozó szabályozás céljával és nem sérti a jóhiszemű joggyakorlás elvét.60 A 2006. évi Gt. mindenféleképpen más szemléletmódon áll, mint a korábbi törvények, ugyanis nagyobb szabadságot biztosított a felek számára. A gazdasági társaságok létesítő okiratára vonatkozó formai szabályokat a III. Gt. nem változtatta meg. Újdonságként megjelent viszont a közkereseti és betéti társaságnál valamint
a
korlátolt
felelősségű
társaságnál
alkalmazható
szerződésminta.
A szerződésminta kitöltésével is elkészíthetővé vált a társaságok létesítő okirata. Ebben az esetben a szerződés tartalmát kizárólag a szerződésmintába foglalt rendelkezések képezhetik, azoknak a kiegészítésére a törvény nem biztosít lehetőséget. A szerződésminta legfőbb előnye, hogy a társaság bejegyzéséről már a bejegyzési kérelem benyújtásának napján döntés születik egyszerűsített cégeljárás keretében. Ezt az angolszáz jogrendszerben elfogadott technikát a magyar Kodifikációs Bizottság idegenkedéssel fogadta. Ezt bizonyítja az a tény, hogy első körben a Ctv61. csak 3 társasági forma esetében engedélyezte a szerződésminta használatát, és csak egy évvel később került kiterjesztésre a szerződésminta a zárt alapítású részvénytársaságokra. A Bizottság álláspontja szerint, uniformizálja és primitivizálja a szerződésminta a gazdasági társaságokat, aminek gyakorlatban megmutatkozó hátránya az lehet, hogy az alapítók, ebben az esetben nem használják ki a törvény által biztosított diszpozitivitást, hanem a gyorsabb eljárású, minta alapján létrehozott társaságokat fogják előnyben részesíteni 62. Sárközy professzor mellett mások is nem tetszésüket fejezték ki a szerződésmintával kapcsolatban, a legsarkalatosabban talán Böhm András országgyűlési képviselő fogalmazott, aki a „betanított jogászmunkásokkal végzett, lebutított eljárásnak” nevezte
Sárközy Tamás: Társasági törvény, Cégtörvény 2006 Kommentár. HVG-ORAC. Kiadó 2006. 14. old. III. Gt. 9§ (1) 61 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról 62 Sárközy Tamás: Merre tovább társasági jog? Gazdaság és Jog. 2007.9. sz. 3-7.old 59 60
25
a szerződésmintát.63 A bejegyzésről a cégbíróságnak egy órán belül döntést kell hoznia, aminek elmulasztása esetén is egy napos határidőt állapít meg a törvény. Ennek elmulasztása esetén, viszont a törvény erejénél fogva másnap bejegyzésre kerül a társaság. A szerződésmintában megjelenő új forma nem hozott magával annyi előnyt, mint amennyit a gyors eljárással, rövid határidővel nyerhetnek a társulók. Véleményem szerint, a diszpozitivitás kihasználatlansága mellett másik hátrány lett az „ad hoc” módon történő társaságalapítás, amikor a társulók különösebb gazdasági cél nélkül hoztak létre társaságot, ami tényleges tevékenységet nem végez. Ezzel a lépéssel a korábban már dogmának titulált hitelezővédelem is sérülhet. Nem történt változás a szerződés kötelező tartalmi elemeinek számában, amelyet a III. Gt. a korábbi szabályozásnak megfelelően állapított meg. Alapvető változás a tevékenységi kör szabályozásában volt. A rendelkezés64 határozottan kimondja, hogy minden olyan tevékenység feltüntethető a társasági szerződésben, amelyet a törvény nem tilt, vagy nem korlátoz. A társaságok a főtevékenységen kívül végezhettek bármilyen tevékenységet, ami nem volt a cégjegyzékben feltüntetve, de ezt a szabályt végül a 2008. évi XCVI törvény megszüntette. A III. Gt.-ben kerül teljes körű szabályozásra először a társasági szerződés érvénytelensége. Korábban a Cégtörvény tartalmazott olyan anyagi jogi szabályokat is, amelyeknek a Gt.-ben lett volna a helye. Így a III. Gt. tartalmazza a semmiségi okokat, amelyekre hivatkozva megállapítható a létesítő okirat érvénytelensége. Az azonban megállapítható, hogy a semmisségi okok nem változtak meg, illetőleg a Ctv. által szabályozott bírósági eljárás is változatlan maradt. A III. Gt. a korlátolt felelősségű társasággal kapcsolatos rendelkezéseket alapjaiban nem változtatja meg, hiszen a korábbi évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy azok alapvetően beváltak, a jogalkalmazók számára kellőképpen értelmezhetőek és ismertek. A bekövetkezett változások elsősorban az összhang megteremtését szolgálták az Európai Unió Irányelveivel. Az első két Gt. az apportszolgáltatásra vonatkozóan speciális feltételeket támasztott a kft-re és az rt.-re vonatkozóan, de ezen különbségtételt a 2006. évi Gt megszüntette, egységes apportszabályozást vezetett be. Egyszerűsítést szolgálta még azoknak a rendelkezéseknek a leépítése, amelyek a társaságalapítást feleslegesen
63 64
Dr. Gadó Gábor: Társasági jogi reform Magyarországon. Magyar Jog 2006. 8. sz. 450-464.old III. Gt. 12§ (2). bek.
26
hátráltatták. A cégtörvény módosítással ilyen volt például a cégnévre vonatkozó szabályozás egyszerűsítése, ami állhat kizárólag vezérszóból és a társasági forma megjelöléséből, a tevékenységi körre való utalást nem tette kötelezővé a törvény. EU tagságra való tekintettel az idegen nyelv használata az eljárásban megengedhetővé vált, mint ahogy az is, hogy kézbesítési megbízottal már nem volt kötelező rendelkezni a külföldi tagnak.65 Viszont nem sikerült olyan kft-re vonatkozó rendelkezések leépítése, mint a „egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál, valamint, hogy a törzsbetétnek… tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie”66. Gadó Gábor szerint ezek a szabályok teljességgel üresek, kizárólag a hagyomány, dogmák miatt nem lehetséges az elhagyásuk. Gadó Gábor cikkében, védelembe vette Hanák András ügyvédet is, aki az egyes törzsbetéteket részvényekhez hasonlította, így próbálva meg érzékeltetetni az eltérő jogi megítélést67. A kft-re vonatkozó újítása volt az, hogy a törvény csak azokat a tartalmi elemeket sorolta fel, amelyeket az általános szabályok alkalmazásán túl, kötelezően tartalmaznia kellett a korlátolt felelősségű társaság létesítő okiratának. A II. Gt. tételesen felsorolta azokat a kérdéseket, amelyekben lehetőség volt a törvénytől való eltérésre. A III. Gt. már tételes felsorolást nem ad, hanem a tagok, néhány esetben a taggyűlés számára megadja az eltérés lehetőségét. A III. Gt. elfogadása után került módosításra a törzstőke összegére vonatkozó szabályozás. A csökkentés jelentős volt, de egyes nézetek szerint nem volt elég radikális. Napirendre kerültek olyan álláspontok is, hogy nem szükséges a tőkeminimum bevezetése vagy csak egy jelképes összeg bevezetése is elegendő lenne. Az ezer forintos kft-k megvalósítása végül falakba ütközött, de a megváltoztathatatlannak gondolt tőkeminimum végül is csökkentésre került három millió forintról ötszázezer forintra. A törzstőke eltörlése azzal a veszéllyel fenyegetett volna, hogy a betéti társaságok használaton kívül kerülnek. Erre való hivatkozással nem került elfogadásra a tőkeminimum nélküli társaság, ami valóban népszerűbbé tette volna az addig is népszerű kft-ket.
Sárközy Tamás: Merre tovább társasági jog? ( A cégtörvény módosítása után) Gazdaság és Jog. 2007. 9. sz.3-7.old. 66 III. Gt. 114§ (4) bek. 67 Dr. Gadó Gábor: Társasági jogi reform Magyarországon. Magyar Jog 2006. 8. sz. 450-464.old 65
27
A létesítő okirat ellenjegyzésétől vagy közjegyzői okiratba való foglalásától a cégbejegyzési kérelem elfogadásáig terjedő időszakban a gazdasági társaság a törvény szabta keretek között megkezdhette működését, ún. előtársaságként. A harmadik Gt. megjelenésével és a harmadik Gt. által biztosított szerződésminta használatával, valamelyest háttérbe szorult a jelentősége, de ez a jogintézmény hozzájárult a hazai társasági jog fejlődéséhez, a vállalkozások tevékenységének gyakorlásához.
2.2. Előtársaságok szabályozásának összehasonló elemzése A gazdasági társaságok alapítási folyamatában, a társasági szerződés létrehozása után, a gazdasági társaság cégjegyzékbe történő bejegyzése szükséges. Mint korábban már említettem, a bejegyzés és a létesítő okirat elkészítése közötti időpontban a gazdasági társaságok egy speciális jogalanyisággal lesznek felruházva, aminek eredményeképpen bizonyos korlátok között megkezdhetik működésüket. Ez az előtársasági időszak. Ez a státusz egészen a cégnyilvántartásba történő bejegyzésig áll fenn. Az előtársaság német jogrendszerből történő átvétele nagy visszhangot váltott ki a jogász társadalom körében. Szükségesnek tartottak egy új rendszer bevezetését, annak érdekében, hogy a társaságoknak ne kelljen megvárniuk a hosszas cégbejegyzési folyamatot. Egy-egy cégbejegyzés a gyakorlatban nagyon sokáig, olykor évekig is eltartott. Ezért vált szükségessé a kérdés rendezése, amit elsőként az 1997. évi Gt. tudott maradéktalanul megvalósítani. Az I. Gt. még nem szabályozta az előtársaságokat. A törvény lehetőséget biztosított arra, hogy a gazdasági társaság tagjai polgári jogi jogviszonyba lépjenek, közös név alatt jogokat szerezzenek és kötelezettségeket vállaljanak, még a cégbejegyzés előtt. A tagokkal szemben ebben az esetben szigorú szabályok érvényesültek. A társasági formára tekintet nélkül, korlátlanul és egyetemlegesen feleltek a társaság neve alatt vállalt kötelezettségek teljesítéséért68. A cégbejegyzéssel viszont megszűnt a függő jogi helyzet, a társaság a bejegyzéstől kezdve teljes értékű piaci szereplőnek volt tekinthető. A bejegyzést megelőzően a tagok által kötött szerződések nem váltak ipso iure a társaság kötelezettségévé, annak elfogadásról a társaság legfőbb szerve hozott döntést. Wellman
68
I. Gt. 25§(1)
28
György tanulmányában69 felhívta a figyelmet arra az esetre, hogy a társaság számára biztosított döntési lehetőség megadta a joggal való visszaélés lehetőségét. Továbbá a forgalom biztonságát is veszélyeztethette volna, hiszen a még be nem jegyzett társasággal jogviszonyba lépő számára jelenthetett előre nem látható kockázatot azáltal, hogy a bejegyzés előtt létrejött jogviszonyokról a taggyűlés korlátlanul dönthetett.70 Abban a helyzetben viszont, ha a társaság nem került bejegyzésre, akkor a tevékenységét meg kellett szüntetnie. A társaság nevében megkötött szerződések teljesítéséért a szerződést megkötő, társaság nevében eljáró személyek a polgári jog szabályai szerint tartoztak felelősséggel. Érvényesül a pacta sunt servanda elv, annak ellenére, hogy a társaság nem jött létre. A II. Gt. német mintára bevezeti az előtársaság intézményét. Véleményem szerint mindenképpen szükséges volt a korábbi rendszer változtatása, mert a korábban már sokszor említett hitelezővédelmi szempontok komoly és valós problémát jelentettek a bejegyzés előtti működéssel. Az előtársaság kezdő időpontjaként a törvény a társasági szerződés közjegyzői okiratba foglalását vagy ügyvéd általi ellenjegyzését jelöli meg. Innentől kezdve a gazdasági társaság a létrehozni kívánt társaság szabályai szerint működik. Működnek a legfőbb szervek, a vezető tisztségviselők sem a saját nevükben járnak el, hanem az általuk képviselt gazdasági társaság nevében. Mivel a társaság még nem került hivatalosan bejegyzésre az előtársasági időszak alatt, ezért elengedhetetlenül szükséges a hitelezők tájékoztatása a társaság jellegéről. Kötelezővé vált a társaság iratain és az általa kötött szerződéseken az előtársasági jelleg feltüntetése, amit a jogalkotó a „bejegyzés alatt” toldat feltüntetésével kívánt elérni. Az előtársasági lét egészen a társaság bejegyzéséig vagy a cégbejegyzés elutasításáig tart. 71 Az 1997. évi Gt. szerint ezen időszakon belül is két alszakasz különböztethető meg. Az első része a cégbírósághoz történő bejelentésig terjedő időszakot jelentette, ami azért volt fontos, mert a bejelentésig tényleges gazdasági tevékenységét nem végezhette a társaság. Ez az időszak maximum 30 nap hosszúságú lehetett. Kezdő időpontjaként a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalása illetve ügyvédi ellenjegyzése szolgált, amit a társaság ügyvezetésének 30 napon belül be kellett jelentenie a cégbírósághoz. In: Dr. Lászlófi Pál: Az előtársaságról, különös tekintettel annak jogalanyiságára. Magyar Jog 2003. 2. sz. 84-92. old 70 Dr. Lászlófi Pál: Az előtársaságról, különös tekintettel annak jogalanyiságára. Magyar Jog 2003. 2. sz. 84-92. old. 71 II. Gt. 14§ 69
29
Ebben az időszakban a társaságot egyfajta kettősség jellemzi. Jogok és kötelezettségek alanya lehetett a társaság, de jogképességgel még nem rendelkezett a bejelentésig. A bejelentéssel kezdődhetett el a második alszakasz. A második alszakaszban a gazdasági társaság megkezdhette tényleges működését. Mivel ezek a társaságok jogilag még nem tekinthetőek „teljes értékűeknek” a jogalkotó korlátok felállítását látta indokoltnak velük szemben, amit a törvényben következőképpen szabályozott72: Az előtársaság tagjainak személyében változás nem következhetett be ezen időszak alatt, kivéve a törvény által kötelezően előírt eseteket, illetve a szükségképpeni eseteket, mint pl. a tag halála. társasági szerződés módosítására nem kerülhetett sor, leszámítva a cégbírósági felhívásra történő módosítás eseteit, nem tette lehetővé a törvény a tag kizárására irányuló per kezdeményezését jogutód nélküli megszűnésről vagy más gazdasági társasággá, illetve közhasznú társasággá való átalakulásról való döntést nem hozhatott a gazdasági társaság. A törvény nem a korlátozások között említi az engedélyköteles tevékenység végzéséhez fűződő megszorítást, mert ez inkább gazdasági jellegű korlátozás mintsem jog, de véleményem szerint ennek is ott lett volna a helye. Az engedélyhez köthető tevékenység végzésére a társaságnak nem volt lehetősége abban az esetben sem, ha az ahhoz szükséges engedélyeket beszerezte. Azonban erre, a jogirodalomban ésszerű magyarázatot nem lehet találni. A társaság nevében kötött szerződések jogi helyzete a II. Gt. hatályba lépésével jelentősen megváltozott. Míg korábban szükséges volt a társaság általi elfogadás, addig a II. Gt. hatályba lépésétől automatikusan a társaság kötelezettségévé válik az adott szerződés teljesítése. Ebben a megoldásban tükröződik leginkább a német jog hatása, ugyanis a német jog által kimunkált identitáselmélet lényege az, hogy a két jogalanyt azonosnak tekinti tehát jogutódlásnak nem szükséges végbemennie. A két jogalany
72
II. Gt. 15§
30
személyi köre sem indokolja a jogutódlást, lévén ugyanazok a személyek alkotják a két „identitást” és céljuk is közös cél megvalósítására irányul.73 Ha viszont a cégbíróság a társaság bejegyzését jogerősen elutasítja, a társaság ipso iure megszűnik, továbbiakban nem vállalhatott kötelezettséget és nem szerezhetett jogokat. Ebben az esetben a jogutód nélküli megszüntetésre vonatkozó szabályok váltak alkalmazandóvá, azzal a kitétellel, hogy felszámolási eljárásra nem kerülhet sor. A társaság ezek után teljes vagyonával felelős lett a szerződések teljesítéséért. Amennyiben ez a vagyon nem volt elegendő, akkor korlátlanul felelős tagok feleltek, ha a társaságnak ilyen tagja nem volt, akkor a vezető tisztségviselőknek korlátlanul és egyetemlegesen kellett helyt állniuk a társaság tartozásaiért. A II. Gt.-ben az előtársaság jogalanyiságát rengeteg vita övezte. A már említett és magyar jogirodalomban elfogadott identitás74 elmélet mellett jelen voltak azok a nézetek, amelyek az előtársaságot sui generis jogalanynak tekintették. Érdemes azonban ezt az elméletet is vizsgálat alá vennünk. Veszeley Józsefné, az önálló jogalanyiság mellett érvel és álláspontja szerint a törvény előtársaságra vonatkozó része, kifejezetten nem mondja ki a jogképességet. Ezért a 15§(1) utaló szabályára való tekintettel a Gt. 2.§ (3) bekezdése alapján saját cégneve alapján önálló jogképességgel rendelkezik, saját neve alatt szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. A társaság bejegyzésekor jogutódlás ezért nem jön létre, hanem az előtársaság „a gazdasági társaság jogalanyiságába olvad, abban folytatódik”. Az elmélet a bejegyzés megtagadása esetére is talál megoldást, aminek értelmében a tagokat, mint különös jogutódokat terheli a társaság által vállalt kötelezettség.75 A III. Gt. a korábbi szabályozáson sok módosítást nem hajtott végre, az 1997. évi Gt. által létrehozott előtársaság jogintézménye a sok kritika ellenére a gyakorlatban sikeres volt. Az előtársasági lét kettőségét továbbra is fenntartja az új törvény, a tevékenység végzését és az előtársasági lét kezdetét a törvény elkülönülten kezeli. Szigorítás történik viszont az iratokon való „bejegyzés alatt” toldat feltüntetésével kapcsolatban, mert a törvény korábban nem rendelt szankciót erre az esetre. 2006-tól a megkötött
Werner Flume identitáselmélete. In: Dr. Lászlófi Pál: Az előtársaságról, különös tekintettel annak jogalanyiságára. Magyar Jog 2003. 2. sz. 84-92. old 74 Dr. Lászlófi Pál: Az előtársaságokról, különösen azok jogalanyiságáról című cikkében Sárközy Tamást jelöli meg a hazai identitáselmélet fő képviselőjének. Továbbá Harsányi Gyöngyit és a cikk szerzője saját magát helyezi Sárközy Tamással azonos álláspontra. 75 Dr.Lászlófi Pál: Az előtársaságokról, különösen azok jogalanyiságáról. Magyar Jog, 2003. 2. sz. 89. old 73
31
jogügyleteket úgy kellett tekinteni, mint az alapítók által együttesen megkötött ügyleteket.76 Az előtársaságok jogképességét már az II. Gt. is korlátozta, de a III. Gt. egy további korlátozással egészíti ki a szabályt. Az előtársaság számára tilos volt gazdasági társaság alapítása illetve abban való részvétel. A bírósági gyakorlat tette nyilvánvalóvá, hogy szükséges ennek a korlátozásnak a bevezetése77, hitelezők védelme érdekében, mert több esetben is jogellenesen használták ki az előtársasághoz fűződő kedvezményeket. A bejegyzési kérelem elutasításának esetében is cizellálódott a szabályrendszer. Pontosan nem volt meghatározva, hogy mely időpontig végezheti a törvény a már megkezdett tevékenységet. Így beépítésre került az a kritérium, hogy a tevékenység kizárólag az elutasításról szóló végzésről való tudomásszerzésig végezhető. 2006 után, a III. Gt. hatályba lépésével megállapítható, hogy az előtársaságok szerepe lényegesen lecsökkent. Ez annak tudható be, hogy a szerződésminta használatával, egyszerűbbé vált a gazdasági társaságok bejegyzése. De nem kizárólag ez volt az egyedüli ok, hanem a rendes cégbejegyzési eljárások felgyorsulása is nagyban hozzájárult az előtársaság szerepének visszaeséséhez. Hogy milyen változások voltak azok, amelyek elvezetnek a cégeljárás felgyorsulásához, azt a három Gt. és a Cégtörvény vizsgálatán keresztül fogom majd bemutatni.
2.3. Cégbejegyzési eljárás A cégbejegyzési eljárás az alapítási folyamatnak a záró aktusa. Ebben a szakaszban, a cég bejegyzésre kerülhet vagy éppen a bejegyzési kérelem itt kerülhet elutasításra. A cégbíróságok a hozzá beérkezett kérelmeket megvizsgálják, annak tartalmi és formai kellékeire tekintettel, majd a kérelmek elfogadhatóságáról döntést hoznak. Ez a munka az 1990-es évek elején még egy hosszadalmas procedúra volt, majd az informatikai rendszerek kiépítésével és a digitalizált rendszerek előtérbe kerülésével a határidők lényegesen lerövidültek. A gazdasági társaság alapítását a társasági szerződés létrejöttét követő 30 napon belül kell a cégbíróságnak bejelenteni. Kizárólag kérelemre történhet a társaság bejegyzése, a 76 77
III. Gt. 15§ (2). bek. Legfelsőbb Bíróság Gf. VII. 31.993/2000. számú döntése (KGD. 2002/235)
32
cégbíróság hivatalból nem kezdeményezhet eljárást. A kérelem szigorú formai szabályoknak megfelelően kerülhetett
benyújtásra. A cégformának megfelelő
nyomtatvány volt szükséges a bejelentési kérelem benyújtásához, amelyet a cég képviselőjének aláírásával kellett ellátni. A kérelem mellett a társasági szerződés és a cégjogszabályokban megjelölt egyéb okiratok benyújtása is szükséges volt, mert ezek hiányában a cégbíróság hiánypótlást rendelt el. Amennyiben a beterjesztett okiratok a társasági és cégjogi szabályoknak is megfelelőek voltak, abban az esetben kerülhetett sor a társaság a cégnyilvántartásba történő bejegyzésére. Ez a bejegyzés konstitutív hatályú, ugyanis ez a bejegyzés hozta létre a gazdasági társaságot. Viszont a bejegyzés ex tunc hatállyal jött létre, visszamenőleg a társasági szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg. A cégnyilvántartásról szóló 1989.78évi törvényerejű rendelet szerint a cég nyilvántartása a cégjegyzékben történik. Ez a törvényerejű rendelet csak azokat a fontosabb adatok feltüntetését írta elő, amely alapján a cég egyértelműen azonosítható és az adatokból a felhasználó számára megfelelő következtetések levonhatóak. A cégjegyzék mindenki számára elérhető, nyilvános és közhitelű - amelynek magyarázatát maga törvény adja meg. A közhitelességet az is alátámasztja, hogy a „cégjegyzéseket a cégbíróságok vezetik, s ezáltal a közokiratok természetével bírnak a bejegyzett adatok, jogok és tények tekintetében”.79 A cégbejegyzési eljárásra vonatkozó szabályanyagot a cégbejegyzésről és a cégjegyzékről szóló IM rendelet alkotja80. A rendeletben szabályozott rendelkezéseket a korábban említettekkel összhangban kellett alkalmazni. A rendelet lényegében a Gt.-n alapult, kiegészítette azt, így adva részletes, talán már túl szabályozott eljárási rendet a cégek bejegyzésének, nyilvántartásának. A cégjegyzékben - összhangban a rendelettel - fel kell tüntetni minden főbb adatot, amely a társaságra egyedileg jellemző. Szükséges a cég formáját, elnevezését, székhelyét, képviseletére és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat feltüntetni illetve mindazokat az adatokat, amelyeket a jogszabály megkíván. Jogszabály az általános formákon túl, egyes gazdasági társaságokra kötelező elemek feltüntetését rendelte. Korlátolt
1989.évi 23. tvr. a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről Tarr György: A cégbejegyzés, - a cégbejegyzés módosítása, - a cégbejegyzés törlése. Magyar jog. 1994. (41.évf.) 3. sz. 135-144. old. 80 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 78 79
33
felelősségű társaság esetén szükségessé vált a könyvvizsgáló és a felügyelőbizottsági tagok személyes adatainak feltüntetése is. Az 1990-es évek elején az elektronikus ügyintézés, elektronikus úton elérhető közszolgáltatások gondolata, megjelent az Európai Unió célkitűzései között, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban az Access America program sikerei ösztönöztek81. Ennek jelei hazánkban is tapasztalhatóak voltak, az egyes eljárásokban, hivatalok közötti kapcsolatokban megjelent az infókommunikáció. Az Európai Unió normáival összhangban létrehozott, többek közt jogharmonizációs céloknak megfelelni akaró II. Gt. a cégbejegyzési eljárás egyes mozzanataiban már szintén elektronikusan működő rendszereket használt, az ún. egyablakos rendszert. Ennek a lényege az volt, hogy a cégbejegyzési kérelem cégbírósághoz való beérkezésekor a cégbíróság szerezte be a cég adószámát, a társasági társadalombiztosítási folyószámlát és a cég statisztikai számjelét. A feladat átvállalásnak előnyeként mutatkozott meg a gyakorlatban, hogy lecsökkent a vállalkozók alapításkori teendőinek száma, illetve a cégbíróságok kevesebb hiánypótlási eljárást kellett, hogy lefolytassanak. Zumbok Ferenc elvárásai teljesültek az új rendszerrel kapcsolatban, aki a naprakészséget és a cégnyilvántartás átláthatóvá válását várta előzetesen a rendszertől.82 A kezdeti lépések magukkal hozták a cégbejegyzési eljárás rövidítésének lehetőségét, amelyet a törvény kft, rt. és közös vállalat esetében a korábbi 90 nap helyett, már csak 60 napban állapított meg. A határidő lejárta után 8 napot biztosított a törvény a cégbíróság elnökének, hogy a gazdasági társaság bejegyzéséről döntsön, azonban, ha ez a póthatáridő is eredménytelenül telt el, akkor eredeti tartalommal került a cégbejegyzésre. Ezt a szabályt a törvény változatlanul átemelte a Cégtörvényből. Az I. Gt. alapján visszamenőleges hatállyal kerültek bejegyzésre a társaságok, amely rendelkezés megszüntetésre került, az Európai Uniós irányelvekkel való összhangot megteremtése végett. A gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy a hitelezők védelme nem volt biztosított, mert a társaság létesítő okiratának elkészítésétől egészen a társaság bejegyzéséig egy függő jogi helyzet alakult ki, ami visszaélésekhez vezethetett. A módosítással a függő jogi helyzetet, illetve a cégnyilvántartás közhitelességét próbálta meg a jogalkotó biztosítani. Így a gazdasági társaságok a cégbejegyzés napján jöttek létre. Access America Programot lásd bővebben: Torma András: Az információ jelentősége a (köz)igazgatásban. Virtuóz Kiadó. Budapest, 2002, 164-203. old. 82 http://munkaugyilevelek.hu/1998/05/cegbirosagi-helyzetkep/ (2014.11.22) 81
34
A jogi keletkezés napja az a nap lett, amelyen a cégnyilvántartásba bejegyezték, vagyis ex nunc, jövőbeli hatályú.83 A harmadik Gt-t megelőzően, elkezdett informatikai fejlesztés fokozatos volt, meghatározott időközönként került egy-egy terület teljes digitalizáció alá, míg 2008-ra már az egész cégekkel kapcsolatos eljárás elektronikus úton intézhetővé vált84. Ez az informatikai háttér jelentette az alapját a III. Gt.-nek. és vele egyidejűleg módosított Cégtörvénynek85. Ekkor került bevezetésre a szerződésminta is, amely a technikai újítások révén már biztosította a legkésőbb egy munkanapon belüli cégbejegyzést egy egyszerűsített cégbejegyzési eljárás keretében. Ahhoz, hogy a társaságalapítás zavartalanul működjön, a Ctv. a cégnévfoglalási eljárást is bevezeti, amivel a társulók a kiválasztott cégnevet maguk számára lefoglalhatják 60 napra. 2006. évi Ctv.-t megelőzően a Céginformációs Szolgálat csupán felvilágosítást adhatott arra vonatkozóan, hogy a társulók által választott név különbözik-e a már meglévő cégek elnevezésétől. Ennek az újításnak a hasznát a szerződésmintát használó társulók tapasztalták meg leginkább, mert az ő esetükben az egyetlen elutasítási lehetőség a cégnév foglaltsága miatt történhetett volna meg. A bejegyzési eljárás első szakaszában további lényeges változás következett be a jogi képviselő kötelezővé tételével. A jogi képviselő fő feladata a kérelem előterjesztése a cég székhelye szerint illetékes cégbíróságnál. A kérelmek előterjesztését a gazdasági társaságok már elektronikus úton kötelesek teljesíteni, elektronikus okirat formájában. A jogi képviselő feladatai közé tartozik a nem elektronikus dokumentumok megőrzése, elektronikus formába történő átalakítása is. Az egyszerűsített eljárásban a jelenléte egyfajta „garanciát” biztosít, arra vonatkozóan, hogy az általa benyújtott kérelemben hivatkozott, de becsatolásra nem került dokumentumok törvényességi vizsgálatát elvégezte és azok megfelelnek a jogszabályoknak. A bejegyzési eljárás cégbírósági szakaszában lényeges változások nem történtek. A korábbi 90, majd III. Gt. által bevezetett 30 napos határidő tovább rövidült 15 napra. Az informatikai rendszerek kiépítése 2008. július 1.-re befejeződött, így az nagyban
83
Dr. Harsányi Gyöngyi: Gazdasági társaságok keletkezése. In: FAZEKAS-HARSÁNYI-MISKOLCZIÚJVÁRINÉ: MAGYAR TÁRSASÁGI JOG. NOVOTNI KIADÓ MISKOLC,1998. 61-63.old. 84 Dr. Gadó Gábor: Társasági jogi reform Magyarországon. Magyar Jog. 2006. 8. sz. 455-464. old. 85 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
35
hozzájárult a cégbejegyzési eljárás felgyorsításához, ami már teljes mértékben képes megvalósítani az EU által felállított követelményeket is. A három gazdasági társaságokról szóló törvény vizsgálata alapján megállapítható, hogy jelentős változáson esett át a társasági jogunk az új, Ptk.-ba foglalásig is. Kezdeti időszakra jellemző volt a hagyományokhoz való ragaszkodás, a német-osztrák minta követése, amit aztán a jogalkotók fokozatosan elkezdtek kiegészíteni az angolszász országokra jellemző szabályokkal, intézményekkel. Ahogy Sárközy is fogalmazott, a társasági jog helyzetére való tekintettel, lehetett „fontolva haladni, modernizálni”86. Összességében viszont megállapítható, hogy az első törvény még csak a volt szocialista országokkal szemben mutatkozott húzótörvénynek, addig a másik két törvény már az Európai Uniós követelményrendszernek megfelelő volt, felvette a versenyt az európai társaival.
86
Sárközy Tamás: Merre tovább társasági jog? Gazdaság és Jog 2007. 9. sz. 3-7. old.
36
III. Fejezet 3. A Polgári Törvénykönyvbe foglalt társasági jog
A társasági jog Ptk-ba foglalásának a gondolata 2010-ben ismét felmerült, de akkor a korábbinál már jóval komolyabb lépések történtek meg annak megvalósítása érdekében. Kodifikációs Főbizottság döntést hozott arról, hogy a gazdasági társaságok joga, továbbá a szövetkezet, az egyesülés valamint az egyesület szabályozása bekerül a Polgári Törvénykönyvbe. A Főbizottság úgy döntött, hogy a természetes személyekre és a jogi személyekre vonatkozó szabályozást elválasztja egymástól, így az új Ptk87. harmadik könyve a jogi személyekkel foglalkozik. Azonban nem kizárólagosan a harmadik könyv vonatkozik a jogi személyekre, hanem a második, személyekre vonatkozó könyv, egyes személyiségvédelmi eszközeit is kiterjeszti a jogi személyekre. A Ptk. harmadik, jogi személyek könyve hét részből áll. Az első könyv tartalmazza a jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat. A második-hatodik rész taglalja részletesen az egyes jogi személyek főbb szabályait, köztük a gazdasági társaságok szabályait a harmadik részben. A gazdasági társaságok szabályai nem tisztán kerültek átvételre a III. Gt.-ből. A kódex számos korábbi rendelkezést elhagyott, amit eljárásjoginak vagy túl részletesen szabályozottnak tartott. Viszont a kódex nem kizárólag elvett a szabályok köréből, hanem egyes intézményekhez plusz tartalmat is rendelt, így jogi személyiséggel ruházta fel a közkereseti és a betéti társaságot. A társasági jog Ptk.-ba való foglalása igazi újdonságnak számít Magyarországon, hiszen korábban a gazdasági társaságok szabályozása a Kereskedelmi törvény része volt, majd három önálló törvény tartalmazta a szabályanyagot. Ez az újfajta jogtechnikai megoldás Európában is különlegesnek számít, hiszen csak a holland jogrendszer az, amely a polgári törvénykönyvébe építette a gazdasági társaságok szabályozását. 88 A kontinentális Európában az ún. dualizmus érvényesül, azaz a kereskedelmi társaságok nem képezik részét a polgári törvénykönyveknek, hanem külön törvényekben vagy kereskedelmi törvényekben szerepelnek.
2013. évi. V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Sárközy Tamás: Jogi személyek általános szabályainak jelentősége. In: Sárközy Tamás: Gazdasági társaságok – Cégtörvény. Új magánjog sorozat 2. HVG-ORAC. Kiadó. 2014. 19-24. old. 87 88
37
A gazdasági társaságok jogának Ptk.-ba való foglalása és az eddigi mögöttes jogterületi megoldás megszüntetése előnyökkel és hátrányokkal is jár, azonban a jogalkotók az előnyöket jelentősebbnek ítélték meg a hátrányoknál, ezért is döntöttek az egységes szerkezetbe foglalása mellett. Előnyként jelenik meg az, hogy a beépülés erősítette a társulni kívánók önrendelkezési jogát, szorosabb kapcsolatot hozott létre a szerződések általános szabályaival valamint a családi és öröklési joggal. Vékás Lajos professzor is jó döntésnek tartotta a társasági jog integrációját és kiemeli, hogy „a jogi személyekre vonatkozó normák az új-Ptk-ba beépíthetőek, mert társasági jog ezer szállal kötődik a dologi joghoz, kötelmi joghoz, de szoros a kapcsolata a családi és öröklési joggal is”. A kétségtelen előnyökként említette azt is, hogy bővíthették a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok körét, elkerülhették a normák ismétlését illetve a Ptk. normáinak háttér jogszabály jellege evidenssé válhatott89. Hátrányként említhető a társasági jog eddigi önállóságának a megszűnése valamint a korábbi komplexitásának az elvesztése. Míg korábban a társasági törvény tartalmazott pénzügyi jogi és eljárásjogi szabályokat, addig az új társasági jog már nélkülözi ezeket az elemeket. A jogalkotókat ez az új helyzet további kodifikációs munkára kényszeríti, mert a korábbi törvényből kivett szabályokat más törvénybe kellett beépíteni. Sárközy Tamás professzor, aki három társasági jog kodifikációját vezette, kiáll a társasági jog önálló jogágisága mellett és nem ért egyet a kodifikációval. Úgy véli, hogy egy társasági jognak nem feltétlenül kell a nemzeti polgári jogi kódex részét képeznie, hanem önálló törvényben vagy kereskedelmi törvényben kellene szabályozni azt- mint ahogy nemzetközi gyakorlatban általában tapasztalható. Továbbá a professzor megjegyezte azt is, hogy „a gazdasági világválság körülményei között mindenütt szigorítják a társasági jogi szabályozást, nálunk az új Ptk. hatálybalépésével a diszpozitivitás válik főszabállyá”. Szerinte ennek nincs gazdasági realitása, de jogdogmatikai indoka sem”.90 Jogalkalmazói szempontból vizsgálva, szintén nehézségeket hozhat a Ptk. alkalmazása. Bár a társasági jogi szabályok első ránézésre a korábbival megegyező vagy azokkal hasonlónak látszó szabályokat tartalmaznak, azonban ez könnyen félrevezető lehet azért, mert alapvető szemléletváltozás történt a beillesztés során. A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokra a Ptk. egy hármas szintű szabályozást hoz létre. 89
Jogiforum(2014) http://www.jogiforum.hu/hirek/30368 (2015.01.19) Jogiforum(2014) http://www.jogiforum.hu/hirek/30368 (2015.01.19)
90
38
Elsősorban egy adott gazdasági társaságra vonatkoznak a különös részi speciális szabályok, majd a gazdasági társaságok közös szabályai, végül pedig a Jogi személy általános szabályai. A törvény a lex specialis derogat legi generalis elvet követi, tehát a közös szabályok és az általános szabályok csak akkor kerülnek alkalmazásra, ha speciális szabályok nem találhatóak az adott kérdésben91. A törvény legfőbb változása a szemléletmódban történt meg. A korábbi kógens szabályokat felváltó diszpozitív rendelkezések új lehetőséget teremtenek a feleknek abban, hogy szabadon állapíthatják meg az egymás között létrejövő jogviszonyok tartalmát. A gazdasági társaságok esetében az 1988. évi Gt. engedett a társulók számára nagyobb mértékben szabadságot, amit sok esetben joggal való visszaélés tilalmát megszegve ki is használtak a felek. Véleményem szerint, éppen ezért is, a korábbi 2006os törvény által alkalmazott kógencia elve mellett lett volna ésszerűbb maradni külön törvény formájában, hasonlóan a többi külföldi államhoz. 3.1. A jogi személyek általános szabályai A Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános szabályai is eltérőek a nemzetközi gyakorlattól, mert lényegesen terjedelmesebben szabályozza a jogi személyeket. Ebbe a részbe foglalt szabályok, akkor kerülnek érvényesülésre, ha az öt alaptípusnál megállapított szabályok eltérően nem rendelkeznek. Továbbá megállapítható még az is, hogy a jogi személyekre vonatkozó szabályok nagyban hasonlítanak a korábban a Gt. általános részébe foglaltakra, így joggal elmondható, hogy el „társaságiasodottak” lettek ezek a rendelkezések. Sárközy Tamás professzor ebben a megoldásban is lát olyan elemeket, amelyek révén a jogi személyek szabályozása teljesebbé válik. Előnyként emeli ki azt, hogy a korábban hiányosan szabályozott területek, mint például az egyesületek és alapítványok joga, a Gt. néhány intézményének átvételével teljessé vált. Viszont az előnyök mellett hátrányokat is lát a szabályok átemelésében. Egyes jogintézmények, amelyek a társasági jog területén voltak képesek kifejteni igazán hatásukat, most minden jogi személyre vonatkozóan alkalmazandóak lesznek. Ilyenformán feleslegesnek látszódhat ezeknek a szabályoknak az átemelése. Ilyen például a jogutódlással történő
91
Török Gábor: A gazdasági társaságok közös szabályai. Gazdaság és Jog. 2013. 7-8.sz. 3-9. old.
39
átalakulás, amely típusváltás az egyesületek és alapítványok esetében nem jöhet egyébként sem számításba annak jogi jellege miatt.92 Egyes esetekben szintén nem tekinthető méltányosnak a szabályok kiterjesztése. A vezető tisztségviselő felelősségére vonatkozó szabályoknak a fő érvényesülési területe a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyag lenne. Ugyanis az általuk végzett tevékenységért, megfelelő juttatás ellenében vállalják a kockázatot és károkozás esetén felelősségre vonásuk nem kérdőjelezhető meg. Viszont az egyesület vagy az alapítvány kuratóriumának tagja sok esetben díjazás nélkül, ingyenesen vállalja a tisztségek betöltését, így egy-egy hibás döntés esetén velük szemben méltánytalan lenne ugyanazokat a feltételeket támasztani, mint a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőivel szemben. A felelősségi rendszer nagymértékű változása, nem kizárólag Sárközy Tamás
professzort,
hanem
számos
szakembert
hasonló
álláspontra
kényszerített.93 Az általános rész első bekezdése kimondja, hogy a jogi személy jogképes tehát jogai és kötelezettségei lehetnek. Cselekvőképességgel továbbra sem lettek felruházva a jogi személyek. Viszont az új Ptk. a régivel ellentétben felsorolja a jogi személy kritériumait: saját névvel, székhellyel, elkülönített vagyonnal, ügyvezető és képviselő szervvel kell rendelkeznie94. Sárközy professzor szerint szorosan idekapcsolható még a tevékenységi kör és a viszonylag önálló vagyoni felelősség elve is, amelyet a törvény másik bekezdésekben szabályoz. 95 Mint már korábban említettem a szemléletmód is változáson ment keresztül A gazdasági társaságok esetében már nem teljesen ismeretlen a diszpozitív szemléletmód, ugyanis a 1988-ban is már diszpozitívan kerültek szabályozásra az kkt, bt és kft szabályai, viszont a gyakorlati problémák miatt egységesítette és kógens szabálynak minősítette a 1997. évi Gt. ezeket a rendelkezéseket. Végül a harmadik Gt. visszatért az eredeti elképzelésekhez és a feleknek sok eltérést engedő szabályt alkotott meg, de közel sem nyújtotta azt a szabadságot, mint az 1988. évi elődje. A szerződésminta alkalmazása
Sárközy Tamás: Jogi személyek általános szabályainak jelentősége. In: Sárközy Tamás: Gazdasági társaságok – Cégtörvény. Új magánjog sorozat 2. HVG-ORAC. Kiadó. 2014 24-29.old. 93 Nochta Tibor: A vezető tisztségviselők magánjogi felelősségének mércéjéről és az irányairól az új Ptk. alapján. Gazdaság és Jog. 2013. 6. sz. 3-8. old. 94 Ptk. 3:1§ (5) 95 Sárközy Tamás: Jogi személyek általános szabályainak jelentősége. In: Sárközy Tamás: Gazdasági társaságok – Cégtörvény. Új magánjog sorozat 2. HVG-ORAC. Kiadó. 2014. 26. old. 92
40
esetén a törvénytől való eltérés lehetősége nem biztosított a felek számára, ezért a diszpozitivitás ebben az esetben nem tud érvényesülni. Az új Ptk. létesítési szabadság című bekezdése szerint, a felek szabadon dönthetnek jogi személy létrehozásáról létesítő okiratban, a jogi személy szervezetét és működését szabadon határozhatják meg a törvényes keretek között96. A törvény némileg korlátozza az alapítást tilalmak felállításával, de ez maradéktalanul nem fogja tudni meggátolni a bizonytalan helyzetek kialakulását és sok problémát okozhat a jogalkalmazók számára. A nagymértékű szabadság biztosítása olyan megoldásokhoz vezethet, ami csökkentheti a jogbiztonságot, éppen ezért nagy szerep hárul majd a bíróságokra, a társasági szerződések létrehozásának esetleges felülvizsgálatában. Az új Ptk. miniszteri indoklása is elismeri97, hogy ez a szabály a visszaélések forrása lehet, de az értelmezési problémák áthidalásával biztosítható egy olyan jogi környezet, amely kellően rugalmas és az adott jogi személy működéséhez megfelelő, mind a tagok, alapítók, mind a jogi személlyel kapcsolatban állók számára.98 A törvény megalkotása óta eltelt rövid idő még nem alkalmas arra véleményem szerint, hogy objektíve értékelni tudjuk a Ptk. által bevezetett újfajta megoldást. A létesítő okirat kötelező tartalmi elemeit is meghatározza a jogi személyek általános része. Az általános kellékek száma azonban lecsökkent a korábban Gt.-ben meghatározottakhoz képest, így mindössze a név, székhely, tevékenység, vagyoni hozzájárulás és vezető tisztségviselő kérdésében szükséges rendelkezni minden jogi személy esetén.99 A vagyoni hozzájárulást nem teszi mindenhol kötelezővé a törvény, ugyanis az egyesületnél a tagoktól nem szükséges vagyoni hozzájárulás teljesítése. Viszont esetükben felelősség sem korlátozható, tartozásokért helytállni kötelesek, ugyanúgy, mint akik vagyoni hozzájárulást szolgáltattak. Ezt a részletszabálynak tűnő rendelkezést, szerencsésebb lett volna egyes jogi személyeknél külön rendezni. Összességében megállapítható, hogy bár jelentős szemléletmód váltáson ment keresztül a polgári jog, ebből kifolyólag a kódexbe illesztett jogi személyekre vonatkozó szabályozás is, a jogi személyek általános szabályai egy-két jelentős változást leszámítva alapjaiban véve ugyanazok maradtak.
Ptk. 3:4§ Miniszteri indoklás: http://www.parlament.hu/irom39/07971/07971.pdf 393-394. old. (2015.02.01) 98 Bodzási Balázs: Főbb változások az új Ptk.-nak a jogi személyekre, valamint a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályaiban. Céghírnök 2013. 8. sz. 3-7. old. 99 Ptk. 3:5§ 96 97
41
3.2. Gazdasági társaságok közös szabályai
A gazdasági társaságok közös szabályai, amit a Ptk. harmadik könyvének harmadik része tartalmaz, jelenti a szűk értelemben vett Gt.-t. Azonban, mint korábban már láttuk, egyes szabályok kiterjesztésre kerültek, kikerültek a társasági jog területéről és immáron egységes alapként szolgának a jogi személyek számára. A törvény a korábbiakhoz képest nem tartalmaz jelentős változásokat, teljes körűen szabályozza a gazdasági társaságot. A Ptk. meghatározza a gazdasági társaság fogalmát, amire a korábbi törvényekben nem volt példa. Ez a megoldás nem vezetett osztatlan sikerhez, sokan feleslegesnek érzik ezt a szabályozást. Gadó Gábor szerint akkor lenne a fogalom meghatározása nélkülözhetetlenül fontos, ha a Ptk. eltörölné a társaságiforma-kényszer követelményét, ami lehetővé tenné azt, hogy a törvényben nem szabályozott gazdasági társaságok alapítása is megvalósulhasson. Ebben az esetben, akkor jöhetnének létre szabályosan ezek az atipikus társaságok, ha mindenben megfelelnének a fogalomban szereplő általános követelményeknek100. Nem Gadó Gábor volt az egyetlen, aki felismerte a fogalom meghatározásának felesleges voltát, hanem Kisfaludi András is, aki már a harmadik Gt. megalkotása után következőket írta: „A gazdasági társaság való fogalmának meghatározása valószínűleg felesleges is lenne, hiszen a típuskényszer miatt egy definíciós szabály alkalmazására, értelmezésére egyébként sem kerülne sor. Gazdasági társaságnak ugyanis az a formáció tekinthető, amit a Gt. maga társasági társaságnak ismer el.”101
Gadó Gábor: A gazdasági társaságok közös szabályai az új Ptk.-ban. In: Sárközy Tamás: Gazdasági társaságok – Cégtörvény. Új magánjog sorozat 2. HVG-ORAC. Kiadó. 2014 51-56. old. 101 Kisfaludi András: Társasági Jog, Complex Kiadó. 2007. 53. old. 100
42
Az új Ptk. megalkotásakor a Kodifikációs Főbizottság indokoltnak látta a fogalom beépítését a gazdasági társaságok című részbe. Az általuk megállapított fogalom 102 a következő elemekre épül:
gazdasági társaságnak tagjaitól elkülönülő jogi személyiségére
gazdasági társaság tevékenységének célját meghatározó jellegzetességre, valamint
a tagok vagyoni hozzájárulásainak és a gazdasági társaság vagyoni viszonyainak jellemzőire.
A fogalom nem tartalmaz rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy a tagok mennyiben és mikor állnak helyt a társaság ki nem elégített tartozásaiért a hitelezőkkel szemben. Ennek oka az lehet, hogy nem lehet egy egységes szabályt felállítani, ami minden gazdasági társaság számára megfelelő szabályozást tartalmazna – így ez a kérdéskör továbbra is az egyes társaságoknál kerül szabályozásra103. Az egységes fogalom és a jogi személyek hatálya alá tartozása egy lényeges változásra is rámutat. A korábban jogi személyiséggel nem rendelkező közkereseti és betéti társaság immáron jogi személyiséggel lett felruházva. Török Gábor szerint104, ez a megoldás dogmatikailag nem elegáns megoldás, ugyanis ezeknél a társaságoknál önálló szervezet létrehozása nem volt szükséges és a jövőben sem lesz az, így a fogalom egyik eleme az ő esetükben nem érvényesül. Végső soron a fogalom megalkotása a felelősségi rendszer kihagyásával sem sikerült teljesre, ugyanis a társasági formációk felénél az egyik kritérium nem tud érvényesülni. Az alapítás lényegében nem változott, egyetlen fontos változásként az említhető meg, hogy a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása esetén a szankciók törvényi rendelkezéseitől eltérni nem lehet, tehát semmis mindenféle megállapodás, amely a törvényi szankcióknál kevésbé súlyos következményeket rendel el105. A társaságok társasági szerződéssel jönnek létre, kivéve az egyszemélyes társaságokat és a részvénytársaságokat, akiknek alapszabályuk van. Az okiratokat a tagoknak személyesen kell aláírniuk, de a törvény továbbra is lehetőséget ad a képviselő Ptk. XV. Fejezet 3:88§ (1) Gadó Gábor: A gazdasági társaságok közös szabályai az új Ptk-ban. In: Sárközy Tamás: Gazdasági társaságok – Cégtörvény. Új magánjog sorozat 2. HVG-ORAC. Kiadó. 2014 54. old 104 Török Gábor: A gazdasági társaságok közös szabályai. Gazdaság és Jog. 2013. 7-8. sz. 3-9. old. 105 Ptk. XVI. fejezet. 3:98§ (3) 102 103
43
alkalmazására, aki megfelelő meghatalmazás birtokában jogosult a megbízó helyett aláírásra. Az ügyvédi ellenjegyzés vagy a közjegyzői okiratba való foglalás viszont továbbra is szükséges, bár korábban a szerződésminta felhasználásával kapcsolatban, egyes vélemények az ügyvédi ellenjegyzést sem tették volna kötelezővé. Azonban az ő jelenlétük a törvényességi felügyeletet jelenti a felek megállapodása felett, véleményem szerint az alkalmazásuk továbbra is szükséges. Az apport fogalmát az általános szabályok tartalmazzák, a társaságok körében található rendelkezések kibővítik azt. Nem pénzbeli hozzájárulásként adós által elismert követelés is szolgáltatható valamint jogerős bírósági határozatba foglalt követelés. A törvény által bevezetett megoldásra, kettős szabályozásra, amely külön rendelkezéseket tartalmaz a gazdasági társaságok számára, véleményem szerint nem volt szükség, mert az apportot szolgáltató tagnak helytállási kötelezettsége minden esetben, minden olyan jogi személy esetében fenn kell állnia az apport elfogadási értékéig ahol, a tagnak vagyoni hozzájárulást kell teljesítenie. Ugyanez a szabály vonatkozik a személyekre is, akik az apportot valós értékén felül fogadták el. Az alapításhoz fűződő határidők is változatlanok maradtak, az eddigi viszonylag rövid határidők már nem kerültek tovább rövidítésre. Fenntartja a törvény az előtársaságok intézményét is, amelynek szükségességét illetően már korábban is felmerültek kérdések, köszönhetően a gyors és kiépített informatikai rendszereknek. Az intézmény tehát továbbra is fennáll, bár a gyakorlatban egyre kevesebb előnye van, mint volt megalkotása idején. A gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok, az alapítás körében mint láthattuk, jelentős változáson nem ment keresztül, kivéve azokat a rendelkezéseket amelyek kiterjesztésre kerültek és a jogi személyekre vonatkozó joganyag alapjául szolgálnak. Azonban az általános szabályok ismerte, valamint a gazdasági társaságok közös szabályainak ismerete, még nem biztosít elegendő tudásanyagot ahhoz, hogy egy gazdasági társágot alapítani tudjunk. Ehhez szükséges az egyes társasági formák részletes ismerete is. A továbbiakban, a már korábban sűrűn részletezett és elemzett korlátolt felelősségű társaság jogintézményét fogom alaposabb vizsgálat alá venni.
44
IV. Fejezet 4. A korlátolt felelősségű társaság alapítási szabályainak változásai
A korlátolt felelősségű társaság tőkeegyesítő kis- és középvállalkozások alaptípusa. Magyarországon a legnépszerűbb társasági formának számít, ugyanis 2014-ban négyszázhúszezer kft. volt a cégjegyzékbe bejegyezve106. A korlátolt felelősségű társaság népszerűségéből kifolyólag talán nagyobb közfigyelemnek van alávetve, mert számos módosításon, változáson mentek keresztül a szabályok. A törzstőke összege egy kardinális kérdést jelent a kft.-k életében és a jogalkotó számára, így a három társasági törvény a korábbi törvények tapasztalatait felhasználva mindig eltérő összegeket állapítottak meg, néha pedig elég absztrakt ötletekkel rukkoltak elő Kodifikáló Bizottság tagjai. A törzstőke összege a Ptk.-ba foglalással is megváltozott, aminek a hatása egyenlőre még nem látszik tisztán. A korlátolt felelősségű társaság fogalmát a korábbi Gt.-ből vette át a törvény. Egy olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki.107 A fogalom egy részletében azonban módosításra került. A hatályos szabályozás már a helytállás szót használja a korábbi felelősség szerint. A helytállás sokkal általánosabb kifejezés, ami sokkal jobban kifejezi a tagok viszonyát a társasággal szemben, ugyanis a helytállás az nem felelősség alapú, független a vétkességtől. A változás szerencsére nem érintette a gazdasági társaság megnevezését, így pontosítás hiányában, a régi formában marad majd a gyakorlatban. A korlátolt felelősségű társaság alapítható nonprofit formában is. Bár a törvény, a fogalom meghatározásában kiemeli az üzletszerű gazdálkodó tevékenységet, nem zárja ki a haszonszerzési céloktól eltérő társaságalapítást. A nonprofit szabályokat a Ptk. ugyan elhagyta, de a diszpozitív szabályoknak köszönhetően a törvény lehetővé teszi az eltérést. A részletes szabályok a Cégtörvénybe kerültek beépítésre. Ez a megoldás Pázmándi Kinga szerint sem volt a legjobb ötlet, mert az anyagi jellegű szabályokat elsődlegesen a
Központi Statisztikai hivatal honlapján elérhető adatok: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qvd010a.html (2015.02.06) 107 Ptk. XXXIII. Fejezet 3:159§ 106
45
Ptk-ban lett volna célszerű, hogy helyet kapjon és kizárólag az eljárási normák áthelyezése lett volna indokolt108. 4.1. Átmeneti rendelkezések és az alapítás Az alapítás három szintű szabályozásának eddig megismert általános és a gazdasági társaságokra vonatkozó részei nem tartalmaztak olyan mérvű változásokat, amely a már meglévő társaság és a jövőben alapítandó társaságok számára komoly fejtőrést okoztak volna. Azonban az egyes társasági formákat érintő változások, legfőképpen a korlátolt felelősségű társaságot érintőek, a jogalkotóktól egy átmeneti időszak bevezetését várták el, amely révén lehetőséget biztosítanak a társaságok számára az átállásra való felkészülésre, megszabva a Ptk. hatálya alá való illeszkedést és annak időpontját. Társasági formánként eltérő határidőt állapított meg a Ptké109, igazodva a változások súlyához. A kft. esetében a véghatáridőt 2016. március. 15.-re állapította meg. A kft. esetében a leghangsúlyosabb kérdés a törzstőke előírásoknak való megfelelés. A korábbi ötszázezer forintos törzstőke minimum 3 millió forintra emelkedett110, így a 3 millió forintot el nem érő törzstőkével rendelkező kft-ket fel kell tőkésíteni annak érdekében, hogy jogszabálynak megfelelően tudjanak működni. Ez a rendelkezés a jelenleg működő társaságok nagy százalékát érintheti, mivel a 2006 után a harmadik Gt hatályba lépésével nőtt meg a kft-k száma Magyarországon, köszönhetően a korábbi 3 millió forintról 500 ezer forintra lecsökkentett törzstőkének illetve az Európai Uniótól érkező különböző támogatásoknak, amelyek javarészt a kis és középvállalkozások fejlesztését célozza meg,- ami Magyarországon jellemzően kft.-t jelenti. A Bisnode részletest elemzést készített a korlátolt felelősségű társaságokról111, aminek alapján azt a következtetést vonta le, hogy a változással a tényleges tevékenységet nem végző társaságok el fognak tűnni, a megmaradó társaságok számára pedig a változás pénzügyi stabilitást fog biztosítani. A törvény miniszteri indoklása is a pénzügyi stabilitást helyezi előtérbe a szabálymódosítás révén. A magyar gazdaság számára előnyösebbnek látták a stabil anyagi háttérrel rendelkező társaságok alapítását, mert ezen társaságok nagyobb
Pázmándi Kinga: Korlátolt felelősségű társaság. In: Sárközy Tamás: Gazdasági társaságok – Cégtörvény. Új magánjog sorozat 2. HVG-ORAC. Kiadó. 2014 93-95. old. 109 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 110 Ptk 3:161§ (4) 111 http://hvg.hu/kkv/20130704_Tomeges_cegbezarasokat_hozhat_egy_uj_cegs (2015.01.19) 108
46
mértékben képesek a hitelezők védelmét megvalósítani, mint a kisebb tőkéjű társaságok.112 A Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott bejegyzési kérelmeknek még a 2014 március 15. előtti állapotoknak kellett megfelelnie. Azonban, hogy a feltőkésítést a társaságok minél előbb végrehajtsák, egy véghatáridőt állapított meg a Ptké, amely a 2016. március 15. Ezen időpontot követően a társaságok már nem rendelkezhetnek olyan szabállyal, amely ellentétes lenne a Ptk. szövegével. Azok a társaságok, akik nem tudnak, vagy éppenséggel nem akarnak eleget tenni az új Ptk. követelményeinek, kötelesek másik társasági formába átalakulni vagy más vállalkozással egyesülni. A jogalkotó a társaságoknak kedvezményt nyújt az eljárási illeték és a közzétételi költségek alóli mentesség biztosításával.113 Úgy vélem, hogy ez az apró, törvény által nyújtott kedvezmény csak szimbolikus jellegű, ugyanis azok a társaságok, akik a feltőkésítéshez rendelkeznek elég társasági vagyonnal vagy a tagok képesek a szükséges vagyoni hozzájárulásokat teljesíteni, az ő szempontjukból ez a kedvezmény már nem jelentős. A társaság alapítása című fejezet alatt a Ptk. azokat a szabályokat rögzíti, amely kizárólag a kft-re vonatkozik. A Gt. korábbi szabályaival összhangban a gazdasági társaságok közös szabályait kell alkalmazni speciális kft.-re vonatkozó rendelkezés hiányában, ezek hiányában pedig a jogi személyek általános szabályai az alkalmazandók. A kft. definíciójából kiderül, hogy a társasági forma fő jellemzőjét, a zártságát a jövőben is fenntartja. Azonban a nyilvános felhívás tilalma nem jelent egyértelműen kógenciát, ezért fennállhat a törvény által biztosított diszpozitív rendelkezés joga a társulók számára, így a gyakorlatban akár el is térhetnének ettől a szabálytól. A kérdés megítélése a joggyakorlatra hárul majd. Pázmándi Kinga szerint a „nyilvános felhívás tilalma érdemben a korlátolt felelősségű társaság diferencia specifikáját megragadó fogalmi erejű jogszabály, továbbá a jogirodalom is megerősíti, hogy a kft. esetében a nyilvános felhívást éppen azért zárta ki a jogalkotó, mert ezen társaságok esetében hiányoznak az ilyen alapítási sémát kiegyensúlyozó garanciális szabályok- éppen ezért az érvénytelenség
kockázata
nélkül
nem
lehet
eltérni”.
114
Látható,
hogy
2013.évi V. törvény Miniszteri indoklása: http://www.parlament.hu/irom39/07971/07971.pdf (2015.02.01) 113 Pázmándi Kinga: Korlátolt felelősségű társaság. In: Sárközy Tamás: Gazdasági társaságok – Cégtörvény. Új magánjog sorozat 2. HVG-ORAC. Kiadó. 2014 96-98. old. 114 Pázmándi Kinga: Korlátolt felelősségű társaság. In: Sárközy Tamás: Gazdasági társaságok – Cégtörvény. Új magánjog sorozat 2. HVG-ORAC. Kiadó. 2014 98-101. old 112
47
Pázmándi Kinga nem tartja valószínűnek a jövőben sem, hogy kft-t ennek a szabálynak a figyelmen kívül hagyásával alapítsanak. A nyilvános felhívás tilalmát tartja a kft. lényeges, más társaságoktól megkülönböztető elemének. Ennek a rendelkezésnek a figyelmen kívül hagyásával tulajdonképpen leegyszerűsített formában alakuló és működő gazdasági részvénytársaság jönne létre. 4.2. Törzsbetét és üzletrész A korábbi Társasági törvények, a módosítások során jelentősen nem változtattak az üzletrészre vonatkozó szabályokon, kizárólag a törzstőkét érintő változásozásokat hoztak. Ezért, lényeges változásnak tekinthető a Gt. azon szabályának elhagyása, amely az törzsbetét összegére vonatkozik. A törvény fenntartja azt, hogy 100 ezer forintnál kevesebb nem lehet az egy személy által nyújtott vagyoni hozzájárulás mértéke, viszont eltekint attól a szabálytól, hogy a 10 ezerrel oszthatónak kell lennie és 0-ra kell, hogy végződjön. Ez a szabály, bár látszólag jelentéktelennek tűnik, de a gyakorlatban annál több konfliktus forrása lehet. Gál Judit cikkében, éppen ezért felhívta a figyelmet arra, hogy bár nem kötelező, de továbbra is ajánlatos lehet a társulók számára. Állítását arra alapozta, hogy a vagyoni hozzájárulás határozza meg az üzletrészt, a tagokat megillető szavazati jogot és az osztalékfizetés mértékét, ezért különösen fontos a rendezése az átláthatóság szempontjából115. Egy olyan kft-ben, amelynél a tagok száma jelentős, éppen ezért fontossá válik a szavazati jogok pontos meghatározása, ezáltal biztosítva lesz a komoly döntések gyors meghozatala. A korábbi Gt.-k nem tartalmazták az üzletrész fogalmát, amit a Ptk. már beemelt a törvény szövegébe. Az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége.116 Az üzletrész a már korábban említett vagyoni hozzájárulás alapján állapítható meg és magában foglal minden jogot és kötelezettséget, ami a társaság tagját megilleti. Üzletrész átruházáskor nem osztható fel egyes jogokra és kötelezettségekre, hanem egy egységet képez. Az átruházáshoz köthető az üzletrész legfőbb problematikája. A gyakorlatban az átruházása nem egyszerű, mivel a kft. jellemzően kisebb létszámú alapítói kör hozza létre, akik nem szívesen járulnak hozzá
Gál Judit: Kft. változások az új Ptk.-ban és a feltőkésítési kötelezettség. Céghírnök 2013. 11. sz. 3-5. old. 116 Ptk. XXIV. Fejezet 3:164 115
48
ahhoz, hogy az alapítói szűk körön kívül más is a társaságuk tagja legyen. Éppen ezért, már a korábbi Gt.-k is részletesen foglalkoztak az átruházással, és a Ptk. is így jár el. A Ptk. az átruházás szabályainak lényegén nem kívánt változtatni117. A korábbi rendelkezések a módosítás folytán egyértelművé és átláthatóbbá vált. A harmadik személyekre történő üzletrész átruházásának esetét kibővítette azzal a rendelkezéssel, hogy az elővásárlásra jogosultak számára, üzletrészeik egymáshoz viszonyított mértéke szerint arányos elővásárlási jogot biztosít.118 A már korábban említett, tagok egymáshoz való viszonya miatt került be ez a szabály a Törvénykönyvbe, illetve a miniszteri indoklás szerint további célja a rendelkezésnek, hogy a tagok megőrizhessék a korábbi pozíciójukat, az elővásárlási jog gyakorlásával is. A törvény az átruházás korlátozásáról és az engedély megadásáról szóló szabályokat is tartalmazza, amiken nem változtatott. Viszont, tisztázásra került az a kérdés, hogy az új tagot, mikortól illetik meg az üzletrésszel együtt járó jogosultságok. A miniszteri indoklás kiemeli, hogy a bíróság gyakorlatban kialakított elveinek figyelembevételével került be a törvénybe ez a szabály, ami kifejezetten a társasággal szembeni bejelentést jelöli meg.119 Elkülönül a társaság névjegyzékébe történő felvételtől az időpont, így a korábbi tagokkal szemben kizárásra kerülhet az, hogy visszaéljenek az őket megillető jogukkal és az új tagot esetlegesen és ideiglenesen megfosszák az őt megillető jogoktól. Az üzletrész öröklése hatályos jogunk szerint nem korlátozható, a tag halála esetén az örökösre száll át. A törvény csak lehetőséget biztosít arra, hogy a társaság meghatározott tagjai, meghatározott időn belül gondoskodjanak az üzletrész megváltásáról. A jogutód nélküli megszűnés esetét sem érintette jelentős változás, ezeket a rendelkezéseket csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a vagyonrendezési eljárás keretében nem sikerült az üzletrésznek tulajdonost találni.120 A saját üzletrész szabályai változtak annyiban, hogy megállapításra került a felsőértékhatára, amelyet a társaság saját a jegyzett tőke terhére megszerezhet. 50%-os határ meghúzásakor azt tartotta szem előtt a Kodifikációs Bizottság, hogy a társaság ne váljon többségi tulajdonossá a társaságban, még akkor sem, ha tagsági jogokat nem gyakorolhatja. A saját üzletrészre a Ptk. fenntartja az értékesítési kötelezettséget, illetve Ptk. Miniszteri indoklása: http://www.parlament.hu/irom39/07971/07971.pdf 429-431. old (2015.02.01) 118 Ptk. 3:167§ (2) 119 Ptk. 3:169§ (2) 120 Ptk. 3:170-171 117
49
annak hiányában az üzletrész bevonásának kötelezettségét írja elő a társaság számára.121 Jelentősége, hogy ezáltal biztosítva lesz a társaság törvényes működése és megakadályozhatja azt, hogy a saját üzletrész által valamely tag abszolút erőfölénybe kerülhessen a többi taggal szemben. Az üzletrész értékesítésének szabályai a Gt. szabályaival megegyezőek. A felek által teljesített vagyoni hozzájárulás, mint láthattuk lényeges eleme a gazdasági társaságoknak. Korlátolt felelősségű társaság esetén egyenesen kötelező vagyoni hozzájárulás teljesítése, ami később a tagok üzletrészének az alapját is képezi. Azonban egy társaság esetében lehetnek olyan esetek, amikor a tagok továbbá vagyoni hozzájárulás teljesítésére kötelesek vagy éppen önként vállalnak közreműködést a társaság életében. 4.3. Mellékszolgáltatás és pótbefizetés A mellékszolgáltatás a társasági szerződés nem szükségképpeni eleme. A mellékszolgáltatás a tag társaság tevékenységében való személyes közreműködésén alapszik és ezért ellenszolgáltatás illeti őt meg122. Balásházy Márta cikkében, úgy ragadta meg a mellékszolgáltatás lényegét, hogy a tevékenységnek vagyoni értékű szolgáltatásnak kell lennie és a társaság célját kell, hogy szolgálja.123 Mellékszolgáltatásra nem vonatkoznak olyan szigorú szabályok, mint a törzsbetét szolgáltatására, mert a szolgáltató tag a kötelező hozzájárulásán felül teljesíti a szolgáltatást. Ez a gyakorlatban megvalósulhat sokféleképpen: ingó vagy ingatlan használatba adásával, oly módon, hogy a tulajdonjog a szolgáltató tagnál marad, megvalósulhat továbbá tevékenység végzésével vagy készpénz rendelkezésre bocsátásával. A mellékszolgáltatást fontos elhatárolni a törzsbetét szolgáltatásától. A törzsbetét szolgáltatása szigorú vagyonvédelmi szabályoknak van alárendelve, mert annak nem teljesítése magával hozhatja a társasági viszony megszűnését. Ez a mellékszolgáltatás esetén nem ilyen súlyosan szankcionált. A mellékszolgáltatás nem teljesítése attól függően, hogy a társasági szerződés részét képezi-e a megállapodás, megszüntethető a felek közös akaratával, akár a társasági szerződés módosítása nélkül is. Ha a társasági
121
Ptk.3:173-176§ Ptk.3:182§ 123 Balásházy Márta: A mellékszolgáltatás fogalma, a törzsbetét szolgáltatástól, mint főszolgáltatástól való elhatárolása. Gazdaság és Jog. 2007. 3. sz. 3-8. old. 122
50
szerződésbe nem foglalták a társulók a mellékszolgáltatási kötelezettséget, akkor elegendő a taggyűlés döntése is.124 További különbség a két jogintézmény között az, hogy a mellékszolgáltatás lehet egyszeri vagy többszöri, folyamatos szolgáltatás, szemben a törzsbetét összegének egyszeri befizetésével. A vagyoni hozzájárulás teljesítéséért közvetlen ellenszolgáltatás nem jár, a társaság tevékenységével szerzett, törzstőkén felüli összegből illeti meg osztalék, amennyiben a tagok osztalékfizetésről határoznak. Viszont a mellékszolgáltatás esetében, a tag nem ingyenesen teljesíti szolgáltatását a társaság felé, a szolgáltató tagot díjazás illeti meg akkor is, ha nem áll rendelkezésre törzstőkén felüli vagyon.125 A törvény egy helyen szabályozza a mellékszolgáltatással a pótbefizetés intézményét. A társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, illetve döntést hozzon az előírható pótbefizetés összegéről és az elrendelhetőségének gyakoriságáról126. A Ptk. a Gt.-vel azonos szabályozást a pótbefizetésre vonatkozóan. A miniszteri indokolás127 kitér arra, hogy a szabályok átvétele mellett, a gyakorlatban felvetődött jogértelmezési kérdéseket oldottak meg annak a kimondásával, hogy nem kizárólag pénzbeli hozzájárulással, hanem vagyontárggyal is teljesíthető akkor, ha a felek között konszenzus jön létre. Látható, hogy a korlátolt felelősségű társaságok esetében a fő kérdéskört a törzstőke összege jelenti. A társasági törvények és a Ptk. is minden egyes alkalommal módosította törzstőke összegére vonatkozó minimális előírásokat. Nagy szerepet játszottak a módosítások során az egyes kontinentális jogrendszerbe tartozó országokban lezajló változások, akik nyitottabbá váltak a common law szabályozással szemben. Továbbá, nagy hatást gyakorolt hazánk jogfejlődésére is az Európai Unió, aki irányelveken keresztül kijelölte azt az utat, amivel a jogrendszerek közötti összhang, egyneműség megteremthető.
Ptk. XXVII: Fejezet. 3:188§ (2) Balásházy Márta: A mellékszolgáltatás fogalma, a törzsbetét szolgáltatástól, mint főszolgáltatástól való elhatárolása. Gazdaság és Jog. 2007. 3. sz. 3-8. old. 126 Ptk. XXV. Fejezet 3:183§ (1) 127 Miniszteri indoklás: http://www.parlament.hu/irom39/07971/07971.pdf 432.old (2015.02.01) 124 125
51
V. Fejezet 5. A társasági jog alapvető szabályozása az Uniós Jogban és egyes nemzeti jogokban
5.1. Társasági jogot érintő EU-s szabályok Az Európai Unióban nem létezik egységesen szabályozott társasági jog. Az EU irányelvek, határozatok és ajánlások révén törekszik az egyes, egymástól eltérő jogrendszerek egymáshoz való közelítésére. A teljes jogharmonizáció az EU bővítésével, még nehezebb feladat lett, amelynek kivitelezése a gyakorlatban talán nem is valósítható meg. Éppen ezért, az Unió két irányból törekszik biztosítani a gazdasági társaságok szabad alapítását és működését. Egyrészről a társaságalapítás szabadságát deklaráló rendelkezések útján az alapszabadságok körében, másrészről társasági jogi harmonizáció alapjait képező irányelvek és rendelkezések útján.128 Az Európai Uniót létrehozó Római Szerződés a személyek mozgására vonatkozó részeket két részre osztja. Egyrészt a dolgozók szabad mozgására, másrészt a letelepedés szabadságára. A letelepedés szabadsága esetén nem tesz különbséget a szerződés a természetes és jogi személyek között. Az EUMSz129. szerint a letelepedés szabadsága magában foglalja valamely tagállam szabályai alapján létrehozott társaságot, amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Unió területén van, jogosultak tevékenységüket az érintett tagállamban leányvállalat, fióktelep vagy képviselet útján gyakorolni. 130 Azonban a gazdasági társaságok esetében bonyolultabb helyzet áll fenn, mint a természetes személyek esetében. Annak ellenére, hogy a törvény nem tesz érdemi különbséget a személyek között, a gazdasági társaságoknak a más tagállamban való letelepedése közel sem olyan egyszerű. Probléma forrása lehet az, hogy egy tagállam joga szerint létrehozott társasági formát másik állam joga nem ismeri el. Ilyen esetben a társaság nem is tekinthető jogalanynak. A társaságok számára két lehetőség adott erre az esetre. Egyik lehetőség szerint a társaság újraalakul, az adott tagállam szabályainak Papp Tekla: Társasági Jog az Európai Unióban. http://jog.unideb.hu/documents/tanszekek/polgari/tarsasagi_jog/tarsasagi_jog_az_europai_unioban.pdf (2015.02.05) 129 Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 130 EUMSZ. 49. cikk 128
52
megfelelően131. Ez a lépés kevésbé ésszerű a másikhoz képest, ahol a szerződés a felek számára biztosítja a „fiókok, leányvállalatok” alapítását.132 A gyakorlatban rengeteg problémát okozott annak a kérdésnek a megállapítása, hogy mi minősül a székhely tényleges áthelyezésének és sok esetben a székhely megállapítása is gondot okozott. Az államok eltérőképpen határozzák meg a székhely fogalmát, vannak olyan megoldások, amelyek az igazgatótanács üléséhez kötik és vannak olyanok, amelyek a társaság agyközpontjaként jelölik meg a székhelyet.133 A székhelyáthelyezéssel kapcsolatos első ügy, amellyel az Európai Unió Bírósága találkozott, az a Daily Mail134 ügy volt. Az angol jog szerint létrehozott gazdasági társaság, a székhelyét át kívánta helyezni egy másik tagállamba, olyan módon, hogy angol honosságát megőrizte volna, de a központi ügyintézés már Hollandiában zajlott volna. A két állam között hatályban lévő kettős adóztatás tárgyában megkötött szerződés szerint az adójogi illetősége is hollandra változott volna a társaságnak, ami jóval kedvezőbb lett volna számára. Az angol szabályozás sajátossága révén, a Kincstár előzetes hozzájárulása szükséges volt a székhelyváltáshoz, amit egy elszámolási eljárásnak kellett volna megelőznie. A társaság ennek a szabályozásnak nem tett eleget, ezért az EuB. döntésében kihangsúlyozta, hogy nem történt meg a letelepedési jog korlátozása, ugyanis nem tett eleget a társaság azon állam a szabályainak, aminek a joga szerint ténylegesen alakult, és amely állam joga szerint ő ténylegesen gazdasági társaságnak minősül.
135
A Daily Mail
ügy volt az első, amely a Bíróság elé került székhelyváltást és kedvezőbb adózást érintő ügyben. Minden esetben hasonló döntés született, csak más aspektusból került megvizsgálásra az adózás kérdése.136 A társasági jogi szabályok, az alapszabadságon kívül, a már korábban említett irányelvekben és rendeletekben is megjelennek. Az irányelvek lefedik a társasági jog egész területét, a társaság alapításától kezdve, a működésen és a hitelezővédelmen át
Gudlinné Kovács Ibolya: A Gt. hatálya a gazdasági társaságok határon túli székhelyáthelyezésének kérdése. Gazdaság és Jog. 2008.1. sz. 7-13. old. 132 EUMSZ. 49.cikk 133 Guidlinné Kovács Ibolya: A Gt. hatálya a gazdasági társaságok határon túli székhelyáthelyezésének kérdése. Gazdaság és Jog. 2008.1. sz. 7-13. old. 134 C-81/87. sz. 135 Osztovits András: EU-Jog HVG-ORAC. Kiadó. 2012. 469. old. 136 Lásd bővebben: Osztovits András: HVG-ORAC Kiadó 2012. 470-474.old. 131
53
egészen a társaságok megszüntetéséig.
137
Az irányelvek magyar jogba történő átvétele
már a 1997.évi Gt. megalkotása előtt is fontos kérdés volt, mert a csatlakozni kívánó államoknak meg kell felelniük a jogharmonizációs követelményeknek. Magyarország sikerrel vette ezt az akadályt és láthattuk, hogy a III. Gt. már mindenbe megfelelt az Európai Unió elvárásainak. Megjelennek még speciális társasági formák, mint az Európai Gazdasági Egyesülés Európai Részvénytársaság. A társaságok nem örvendenek túl nagy népszerűségnek, az államok a saját jól bevált gazdasági társaságaikat részesítik előnyben az európai formákkal szemben, annak ellenére, hogy ezeket a társaságokat az EU minden tagállamában egységesen elismerik. 5.2. Társaságalapítási szabályok egyes nemzeti jogokban A magyar társasági jog a német minta alapján fejlődött ki. Az I. fejezetben bemutatott korlátolt felelősségű társaságról szóló 1930-as törvény, olyan szoros kötődést mutat a német joggal, hogy egyes rendelkezések tükörfordításban kerültek átvételre. Ezért úgy gondolom, hogy ebben a fejezetben helyénvaló a hazánk jogára formáló erővel ható német társasági jog bemutatása. 5.2.1. Német társasági jog A német társasági jog felépítése megmaradt a hagyományos rendszernél, ahol nincs egységes kodifikáció. A hármas jogi rezsim érvényesül, ami szerint a Polgári Törvénykönyv+ Kereskedelmi Törvény+ külön törvények foglalják össze a társaságokra vonatkozó szabályanyagot. A kft138-re vonatkozó szabályanyag több mint egy évszázadon keresztül, tartós, kiszámítható, más országok számára mintaként szolgáló törvényt hozott létre. Mindössze egyetlen egyszer merült fel a törvény hatályon kívül helyezése, de a náci rezsim végül nem tett intézkedéseket annak megvalósítása érdekében. A német reformfolyamatok a kft-t is utolérték és 2000-es évek elején elindultak olyan törekvések, amelyek a kft.
Lásd bővebben: Papp Tekla: Társasági Jog az Európai Unióban http://jog.unideb.hu/documents/tanszekek/polgari/tarsasagi_jog/tarsasagi_jog_az_europai_unioban.pdf (2015.02.06) 138 GmbHG: Gesetz betreffend die Gesellschaften mit beschrankter Haftung 137
54
versenyképességének növelését szolgálták más társaságokkal szemben. Ez azt jelentette, hogy a 2007. évi törvény szerint a társaságalapítás feltételrendszere leegyszerűsödött, aminek következtében a GmbH, mint társasági forma jogilag előnyösebb és vonzóbb lehet a társulók számára, mint más formációk. 139 A GmbH a magyar formációhoz hasonlóan jogi személynek minősül. Az alapítás a magyar társaságokhoz hasonlóan közjegyzői okiratba foglalással történik. Azonban, a módosítás feltételei a magyarnál szigorúbbak, mert csak a közokirati formában lehet szerződést módosítani. A német társasági jog is elismeri a kötelező tőkeminimumot és az európai átlagnál jóval magasabb összeget, 25 ezer eurót határozott meg. Érdekesség, hogy a befizetés teljes mértékben nem szükséges. A 2007-ben elfogadott törvény viszont eltörölt olyan rendelkezéseket, mint a társaság törzsbetéteinek minimális összegére vonatkozó rendelkezéseket. A módosítással a magyar társasági jogban is ismert szerződésminta is hatályba lépett, amely a társaság versenyképességének egyik fő biztosítékát jelenti annak gyorsasága révén. A hitelezővédelemi szabályok is jóval szigorúbbak a hazai szabályoknál. A törzstőke leszállítására vonatkozó törvényi rendelkezések kiválóan fel tudnak lépni az esetleges visszaélésekkel szemben. Ahhoz, hogy a törzstőke leszállításra kerüljön nem elég a háromszori hirdetményi közzététel és a hitelezők felhívása, hanem annak cégjegyzékbe történő bevezetése után csak 1 évvel később fog hatályba lépni. A tagok számára
a
részvénytársaságokhoz
hasonlóan, egy-egy üzletrész
többletjogosítványokat nyújthat. Ilyen többletjogosítvány lehet az osztalékelsőbbség vagy a szavazatelsőbbség biztosítása. Nagyon érdekes szabályozás, mert ezzel tulajdonképpen a részvény- és korlátolt felelősségű társaság közötti egyik különbséget lépik át a jogalkotók.140
Verebics János: A korlátolt felelősségű társaságok német jogának változása. Gazdaság és Jog 2008. 11. sz. 10-14.old 140 Dr. Kiszely Katalin: A társasági közösségi jogalkotás útja, szupranacionális társasági modellek megjelenése a közösségi jogalkotásban. Phd értekezés: http://doktori.bibl.uszeged.hu/912/1/Kiszely_Katalin_ertekezes.pdf 33-34.old. (2015.02.06) 139
55
5.2.2. Francia társasági jog Európában a modern, kodifikált polgári és társasági jog Franciaországban jött létre először és itt valósult meg a korábban a már ismertetett hármas jogi rezsim. A francia jogrendszer sajátossága folytán, nem ismeri el a jogi személyek teljes jogképességét ezért relatív jogképességgel lesznek felruházva. Ezért kizárólag a tevékenységi körhöz kötötten tud érvényesülni a társaságok jogképessége. A Code Commerce alapvetően három kereskedelmi társaságot szabályozott: a közkereseti, betéti és részvénytársaságot. Bár a francia kereskedelmi kódex, megelőzte a német kodifikációs folyamatot, mégis a Németországban látták előbb szükségesnek bevezetni a korlátolt felelősségű társaságot. Erre Franciaországban csak 1925-ben került sor. A francia jog kevésbé elméleti jellegű, mint a német, mert egyes kérdésekben, mint a részvénytársaságok esetében a munkavállalók számára dolgozói részvény kibocsátása, fel sem merült még elméleti szinten sem. További jellemzője, hogy az állami befolyás mértéke jóval erősebb a társaságokra nézve- főleg a mezőgazdaság területén. 141 A korlátolt felelősségű társaságok142 szabályai nagyban hasonlítanak a többi európai államéhoz, de mutat néhány markáns eltérést. 2003-ban a francia társasági jog volt az első, aki eltörölte a törzstőke minimum szabályait, így a társaságok már 1 euróval is alapíthatóak. Az ezer forintos kft-k képében Magyarországon is felmerült a lehető legkisebb törzstőkével való társaságalapításnak a lehetősége, azonban a gazdasági válság hatására végül nálunk nem valósult meg, inkább szigorodás történt a Ptk. révén. A francia törvény meghatározza a tagok számát is. Minimum két fő szükséges a társaság alapításához a maximumot pedig 100 főben határozza meg a törvény. Ezért jellemzően kis és középvállalkozások működhetnek kft. formájában. Ezt segíti elő az a szabály is, amely kimondja, hogy 100 fő felett kötelező a részvénytársasági formába történő átalakulás. 143 A társaság a cégjegyzékbe történő nyilvántartásba vétellel jön létre,
Sárközy Tamás: A magyar társasági jog Európában. HVG-ORAC. Kiadó 2001. 26-28.old SARL: Société á Responsabilité Limitéé 143 EU. jelentés a vállalkozásokról: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/businessenvironment/files/annexes_accounting_report_2011/france_en.pdf 7-8.old (2015.02.10) 141 142
56
de az alapítását hasonlóan a magyar szabályokhoz, be kell jelenteni adóhatóságnál és társadalombiztosítási szervnél is. 5.2.3. Angol-amerikai társasági jog A common law jogrendszer fő jellemzője, hogy nagymértékben épít a szokásjogra, tradíciókra és hagyományokra. A bíróságok a döntéseket a már korábban meghozott döntések alapján hozzák meg, így keresik az adott esetre alkalmazható jogot, precedenst. A
törvényhozás
ilyen
helyzetben
kevésbé
kap
fontos
szerepet.
De a XIX. században, a társasági jogi kodifikáció olyannyira fontos részét képezte a common law-nak, hogy a társasági jog vált az egyik legjobban kodifikált jogterületté. Közös jellemzője a társaságoknak, hogy nem alakult ki rájuk vonatkozóan önálló jogi személy elmélet. Az a néhány elmélet is inkább jogtechnikai vagy fikciós elméletek körébe sorolható. A társaságok az Európában ismert felosztási rendszer követve feloszthatóak személy és tőkeegyesülésekre. A tőkeegyesülésekre vonatkozó 1985. évi törvény tartalmazza a korlátolt felelősséggel alapítható társaságokat is. Az ilyen társaságok a jogi személyiségüket kizárólag az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által normatív feltételek alapján kiadott alapítási jóváhagyással szerzik meg. Ezek alapján kerülhet a társaság törzskönyvbe, ahol memorandumot kap. A memorandumot ezután az alapszabályba fel kell vetetni, aminek a vizsgálata után bocsátható csak ki alapító határozat. A társaság belső viszonyait külön szerződés szabályozza. 144 Látható, hogy ez a szabályozás lényegesen eltér a kontinentális rendszerektől, lényegesen bonyolultabbnak tűnik és viszont a feleknek a belső viszonyok rendezésére teljes önállóságot biztosíthat. A tőkeegyesítő és korlátolt tagi felelősséget biztosító társaságok között nem volt megtalálható a kontinentális jogban ismert kft. angol formája egészen 2008-ig. Ekkortól van lehetőség korlátolt felelősségű társaság alapítására Angliában. LLP 145 alapításához minimum két fő szükséges, azonban számukra nem ír elő a törvény tőkeminimumra vonatkozó követelményeket. A társaság a cégbejegyzéssel jön létre. A cégbejegyzésre akár elektronikus akár postai úton is sor kerülhet, illetve felár fizetés ellenében biztosítja a törvény az aznapi cégbejegyzést. A szerződés létrehozásához viszont nem szükséges ügyvédi ellenjegyzés, kizárólag a felek által választható opciós lehetőség. Az alapító
144 145
Sárközy Tamás: A magyar társasági jog Európában. HVG-ORAC Kiadó 2001. 32-35. old LLP- Limited Liability Partnership
57
tagok felelőssége kiterjed a társaság működésére, éves jelentési kötelezettségük van a társaság működéséről az arra illetékes szerveknek146. A common law társasági joga még mindig nagyban eltér a kontinentális szabályoktól, annak ellenére, hogy az Európa Unió integrációs törekvései közelítették a két jogrendszert egymáshoz. Ez a több évszázad alatt folyamatosan kialakuló távolság azonban még jó darabig megmaradhat a jogrendszerek között.
Egyesült Királyság honlapja: https://www.gov.uk/set-up-and-run-limited-liabilitypartnership/overview (2015.02.10) 146
58
Összegzés Az 1980-as évek második felében bekövetkezett politikai és gazdasági változások hatására, fejlődésnek indult a magyar társasági jog is. Az I. Gt. annak ellenére, hogy megalkotásakor még csak elméleti alapok álltak rendelkezésre, húzótörvényként szolgált a magyar jogrendszer és a külföldi, főként volt szocialista országok társasági joga számára. Az I. Gt.-t létrehozó Kodifikációs Bizottság, 6-8 évenként szükségesnek tartotta a társasági törvény felülvizsgálatát. Az I. Gt.-t követő időszakban világossá vált, hogy a törvény a gyakorlatban működőképes volt, de a hitelezővédelmi szabályok nem voltak hatékonyak és nem feleltek meg maradéktalanul az Európai Unió irányelveinek sem. Ezeket a hiányosságokat a II. Gt. még csak részben, a technikai fejlődésnek is köszönhetően azonban a III. Gt. 2006-ra már teljes egészében pótolni tudta. A társaságok alapítása is jelentős változásokon ment keresztül. Bár a létesítő okirat formai és tartalmi követelményei jelentősen nem változtak, bevezetésre került a III. Gt.-vel a szerződésminta, amely vegyes érzelmeket váltott ki. A szerződésminta alkalmazása azért vethet fel aggályokat, mert a feleket arra ösztönözheti, hogy a társasági szerződés
önálló
megvitatása
helyett
az
előre
megalkotott,
módosíthatatlan
mintaszerződést alkalmazzák, amely a tagok akarata kifejeződésének csorbulásával járhat. Ezzel a lehetőséggel háttérbe szorult az előtársaság intézménye, amely a társaság számára a cégbejegyzési kérelem benyújtását követő időszakban a bejegyzésig lehetőséget biztosított a tevékenység végzésére. De nem kizárólag a szerződésminta, hanem az egész eljárás felgyorsulása is hozzájárult az előtársaság szerepének visszaeséséhez. 2014-ben újra változáson ment keresztül a társasági jog. A magyar jogrendszerben eddig ismeretlen megoldást választotta a Kodifikációs Főbizottság a társasági jog Ptk.-ba való foglalásával. A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok egy része kiterjesztésre került és minden jogi személy esetén alkalmazni kell őket. A törvény diszpozitivitást enged a felek számára, ami a gyakorlatban még nehézségekhez vezethet majd.
59
Magyarországon a legnépszerűbb társasági forma a korlátolt felelősségű társaság. Népszerűségét a tagok korlátolt felelőssége mellett a viszonylag alacsony jegyzett tőkével való alapíthatósága adja. Szükséges volt a társaság szabályainak folyamatos fejlesztése is, ezért a törvénymódosítások a jegyzett tőke összegét minden alkalommal érintették. Megállapítható tehát, hogy a társasági jog egy folyamatosan fejlődő jogterület. Az elméleti tudás alapján kialakult társasági jog mára gyakorlati tapasztalatokkal egészült ki és alkalmazkodott a gazdasági környezethez. Az, hogy a legutolsó módosításoknak milyen hatása lesz, egyelőre még nem világos. 2016. március 15.-ig van lehetőségük a korlátolt felelősségű társaságoknak arra, hogy döntsenek arról, hogy az új társasági törvény szabályainak megfelelően folytatják-e működésüket tovább.
60
Irodalomjegyzék 1. Sárközy Tamás: A magyar társasági jog Európában. HVG-ORAC. Kiadó, Budapest 2001. 2. Dr. Miskolczi Bodnár Péter: A gazdasági társaságok. KÖZGAZDASÁGI és JOGI KÖNYVKIADÓ, Budapest 1998 3. Mezey Barna: Magyar Jogtörténet. Osiris Kiadó. 2007. 4. FAZEKAS-HARSÁNYI-MISKOLCZI-UJVÁRINÉ: Gazdasági társaságok joga NOVOTNI ALAPÍTVÁNY A MAGÁNJOG FEJLESZTÉSÉÉRT Miskolc, 1995, 5. Sárközy Tamás: A társasági törvény magyarázata KJK. Kiadó 1993 6. Dr. Gál Judit - Pálinkásné dr. Mika Ágnes Társasági jogi perek, HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2003. 7. FAZEKAS-HARSÁNYI-MISKOLCZI-UJVÁRINÉ: MAGYAR TÁRSASÁGI JOG. NOVOTNI KIADÓ. Miskolc, 1998 8. Kisfaludi András: Társasági Jog. Complex Kiadó, Budapest. 2007. 9. Sárközy Tamás: Társasági törvény, cégtörvény. HVG-ORAC Kiadó, 1997. 10. Sárközy Tamás: Társasági törvény, Cégtörvény 2006 Kommentár. HVG-ORAC. Kiadó, Budapest 2006. 11. HARSÁNYI-MISKOLCZI-UJVÁRINÉ: Társasági Jog 2009. NOVOTNI Kiadó, Miskolc 2009. 12. Torma András: Az információ jelentősége a (köz)igazgatásban. Virtuóz Kiadó. Budapest, 2002 13. Sárközy Tamás: Gazdasági társaságok – Cégtörvény. Új magánjog sorozat 2. HVG-ORAC. Kiadó. 2014 14. Sárközy Tamás: POLGÁRI JOG. A Jogi személy. Az új Ptk. magyarázata. HVG-ORAC. Kiadó 2013. 15. Osztovits András: EU-Jog HVG-ORAC. Kiadó. 2012. Folyóiratok: 16. Kisfaludi András: A társasági jog helye a jogrendszerben. Polgári Jogi Kodifikáció 2000/2 36-46.old 17. Verebics János: A csendes társaság polgári jogi természetéhez. Gazdaság és Jog. 2013. 7-8. sz. 39-45.old 61
18. Hanák András: A magyar társasági jog reformjáról. Gazdaság és Jog, 1996 (4. évf.) 5. sz. 3-7. old. 19. Sárközy Tamás: A gazdasági társaságok vezetési rendszeréről. Gazdaság és Jog 2010 (18. évf.) 7-8. sz. 3-10. old 20. Dr. Kovács László: A gazdasági társaság vagyona a megalakuláskor. Magyar jog. 1992.(39. évf.) 1. sz. 6-12.old. 21. Dr. Kolben György: Új elemek a korlátolt felelősségű társaság szabályozásában. Külgazdaság, 1989. (33. évf.) 2. sz. 17-23. old 22. Szegedi András: A törzstőkeminimum dogmája a magyar társasági jogban. Jog, Állam, Politika 2009.(1. évf.) 25-39.old. 23. Szegedi András: Az „ezer forintos kft.” védelmében. Gazdaság és jog, 2007. 3. sz. 8-13.old. 24. Sárközy Tamás: A harmadik Gt.- fontolva haladás törvénye. Gazdaság és jog, 2006. 6-7. sz. 3-10.old 25. Sárközy Tamás: Merre tovább társasági jog? Gazdaság és Jog. 2007.9. sz. 37.old 26. Dr. Gadó Gábor: Társasági jogi reform Magyarországon. Magyar Jog 2006. 8. sz. 450-464.old 27. Dr. Lászlófi Pál: Az előtársaságról, különös tekintettel annak jogalanyiságára. Magyar Jog 2003. 2. sz. 84-92. old 28. Tarr György: A cégbejegyzés, - a cégbejegyzés módosítása, - a cégbejegyzés törlése. Magyar jog. 1994. (41.évf.) 3. sz. 135-144. old. 29. Nochta Tibor: A vezető tisztségviselők magánjogi felelősségének mércéjéről és az irányairól az új Ptk. alapján. Gazdaság és Jog. 2013. 6. sz. 3-8. old. 30. Bodzási Balázs: Főbb változások az új Ptk.-nak a jogi személyekre, valamint a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályaiban. Céghírnök 2013. 8. sz. 3-7. old. 31. Török Gábor: A gazdasági társaságok közös szabályai. Gazdaság és Jog. 2013. 7-8. sz. 3-9. old. 32. Gál Judit: Kft. változások az új Ptk.-ban és a feltőkésítési kötelezettség. Céghírnök 2013. 11. sz. 3-5. old 33. Balásházy Márta: A mellékszolgáltatás fogalma, a törzsbetét szolgáltatástól, mint főszolgáltatástól való elhatárolása. Gazdaság és Jog. 2007. 3. sz. 3-8. old.
62
34. Gudlinné Kovács Ibolya: A Gt. hatálya a gazdasági társaságok határon túli székhelyáthelyezésének kérdése. Gazdaság és Jog. 2008.1. sz. 7-13. old. 35. Verebics János: A korlátolt felelősségű társaságok német jogának változása. Gazdaság és Jog 2008. 11. sz. 10-14.old Online források: 36. Sárközy Tamás levele Grósz Károlynak. Magyar Nemzeti Levéltár, Rendszerváltó Gazdaság: http://mnl.gov.hu/nagyitas.php?img=1410.jpg (2015.01.25) 37. Korszerű ügyintézés a cél: Munkaadó lapja (5.sz.) http://munkaugyilevelek.hu/1998/05/cegbirosagi-helyzetkep/ (2014.11.22) 38. Jogiforum(2014) http://www.jogiforum.hu/hirek/30368 (2015.01.19) 39. Ptk. Miniszteri indoklása: http://www.parlament.hu/irom39/07971/07971.pdf 393-394. old. ( 2015.02.01) 40. KSH honlapján elérhető statisztikai adatok: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qvd010a.html (2015.02.06) 41. http://hvg.hu/kkv/20130704_Tomeges_cegbezarasokat_hozhat_egy_uj_cegs (2015.01.19) 42. Papp Tekla: Társasági Jog az Európai Unióban. http://jog.unideb.hu/documents/tanszekek/polgari/tarsasagi_jog/tarsasagi_jog_az _europai_unioban.pdf (2015.02.05) 43. Dr. Kiszely Katalin: A társasági közösségi jogalkotás útja, szupranacionális társasági modellek megjelenése a közösségi jogalkotásban. Phd értekezés: http://doktori.bibl.u-szeged.hu/912/1/Kiszely_Katalin_ertekezes.pdf 33-34.old. (2015.02.06) 44. EU. jelentés a vállalkozásokról: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/businessenvironment/files/annexes_accounting_report_2011/france_en.pdf 7-8.old (2015.02.10) 45. Egyesült Királyság honlapja: https://www.gov.uk/set-up-and-run-limitedliability-partnership/overview (2015.02.10)
63
Jogszabályok: 46. 1875:XXXVII. törvénycikk 47. 1930.évi V. törvénycikk 48. 1970. évi 19. tvr. a gazdasági társulásokról 49. 1981. évi 15. tvr. a gazdasági munkaközösségekről 50. 1988.VI. törvény A gazdasági társaságokról. 51. 1997.évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 52. 1997.évi CXLV. törvény A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról 53. 2006. IV. törvény a gazdasági társaságokról. 54. 68/151/EGK irányelv a tőkeegyesítő társaságok alapító aktusáról. 55. 1989.évi 23. tvr. a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről 56. 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 57. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 58. 2013. évi. V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 59. 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 60. Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés
64