Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E
VI.
188/2012
ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. június 28-i ülésére
Tárgy: a KEM Területfejlesztési Koncepció és Program tervezési folyamatának elindítása Előterjesztő: Popovics György, a közgyűlés elnöke
Előadó: Petrikné Molnár Erika, osztályvezető
Tisztelt Közgyűlés! A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításával a megyei önkormányzatok kötelező feladatává vált 2012. január 1-vel - a megyei jogú város önkormányzata bevonásával - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójának, illetve a területfejlesztési programjának kidolgozása és elfogadása. A megye jelenleg még érvényben (megyei területfejlesztési tanács hagyta jóvá) lévő területfejlesztési koncepciójának és stratégiai programjának időhatálya: 2007-2013. Ennek felülvizsgálata, megújítása több szempontból is indokolt. A megyei terv készítését az országos tervezési folyamat részeként kell elindítani. Az országos szintű tervek elfogadása előtt viszont biztosítani kell, hogy a megyei szinten összegyűjtött és elfogadott területi javaslatok alapján véleményezni, kiegészíteni és módosítani lehessen az országos szintű terveket. Ez azt jelenti, hogy első lépcsőben „prekoncepció”-t alkot a megye a szó jó értelmében, majd az országos terv elfogadását követően lehet véglegezni a megyei tervet. A megyei stratégiák készítéséhez ugyanakkor meg kell(ene) adni bizonyos országos léptékű, kiemelt tématerületeket, bizonyos, hosszú távra (10-15 évre) vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseket is. Nem tisztázott még a megyei tervezéshez szükséges források biztosításának körülményei, formája sem. A minisztériumi tájékoztatás szerint lehetséges források: központi TFC, és/vagy ÁROP uniós forrás, és/vagy a megyék konszolidációjával összefüggő kiadásokra és az előre nem tervezhető feladatokra elkülönített költségvetési forrás. Miután a rendszer még nagyon sok bizonytalanságot hordoz, ugyanakkor a tervek készítésének financiális feltételei sem tisztázottak még, jelenleg csak olyan előkészítő munkákkal foglalkozhatunk, amelyek nem igényelnek pénzügyi forrásokat. Viszont fontosnak tartom, hogy megállapodjunk a tervezés során kialakítandó együttműködési formákról, a már most megtehető lépésekről, feladatainkról, és felhatalmazást kapjak a nyári időszakra a szükséges döntések meghozatalára: hazai tervezési támogatási forrás megnyitása esetén a (köz)beszerzési eljárás elindítására, a tervezési szerződés megkötésére, uniós tervezési támogatási pályázat meghirdetése esetén a pályázat benyújtására, a tervezéshez kapcsolódó támogatások dologi és személyi kiadásainak tervezésére, meghatározására. Az előterjesztés tervezetét a megyei területfejlesztési konzultációs fórum tagja, Tatabánya MJV Önkormányzata is véleményezte. Az országos és megyei tervezés tervezett időütemezése a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint (2012. májusi információ): Országos és megyei tervezési folyamatok idoütemezése
2012
2013
társadalmasítás
elfogadás
Nemzeti Fejlesztési Koncepció (OTK/OFK) megyei területfejlesztési koncepciók helyzet-feltárás egyeztetésre kész
célrendszer egyeztetésre kész
Uniós Partnerségi Szerzodés tervezése Uniós Operatív Programok tervezése
Megyei programozás Szept.
Nov.
Febr.
Ápr.
Jún.
2
ORSZÁGOS TERVEK 1. Nemzeti koncepció és stratégia: tárgyalási alapja lesz az un. Partnerségi Megállapodásnak (PM), ami a 2014-2020 közötti időszakra kitűzött célokat, a helyzetelemzést, forráskoordinációt, pénzügyi kereteket rögzíti majd az ország számára. 2. A stratégiára épülően, a PM aláírását követően, 3 hónapon belül el kell készülni az operatív programoknak, amik a végrehajtás részletes kereteit rögzítik, ágazatonként és területi szinten. (Az operatív programok esetében újdonság, hogy egy prioritást, intézkedést akár több alap is finanszírozhat a háttérben.) A koncepció készítés feladata a Nemzetgazdasági Minisztériumé (NGM), az operatív programok a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kompetenciájába tartoznak majd. A tervezés alapja az Európa 2020 Stratégia. A stratégia néhány főbb ismérve: 11 tematikus cél, azon belül beruházási prioritások -
A KUTATÁS, A TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE
-
AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK HOZZÁFÉRHETŐSÉGÉNEK, HASZNÁLATÁNAK ÉS MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA
-
A KKV-K, A MEZŐGAZDASÁGI (AZ EMVA ESETÉBEN) ÉS A HALÁSZATI ÉS AZ AKVAKULTÚRAÁGAZAT (AZ ETHA ESETÉBEN) VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA
-
KARBONSZEGÉNY GAZDASÁG FELÉ VALÓ ELMOZDULÁS TÁMOGATÁSA MINDEN ÁGAZATBAN
-
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS, A KOCKÁZATMEGELŐZÉS ÉS KEZELÉS ELŐMOZDÍTÁSA
-
A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS AZ ERŐFORRÁS-FELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA
-
A FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS ELŐMOZDÍTÁSA ÉS KAPACITÁSHIÁNYOK MEGSZÜNTETÉSE A FŐBB HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRÁKBAN
-
A FOGLALKOZTATÁS ELŐMOZDÍTÁSA ÉS A MUNKAERŐ MOBILITÁSÁNAK TÁMOGATÁSA
-
A TÁRSADALMI BEFOGADÁS ELŐMOZDÍTÁSA ÉS A SZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM
-
BERUHÁZÁSOK AZ OKTATÁS, A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS ÉS AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS TERÜLETÉN
-
AZ INTÉZMÉNYI KAPACITÁS JAVÍTÁSA ÉS HATÉKONY KÖZIGAZGATÁS
Közös stratégiai keret (MFF) lesz, ami 5 alapot egyesít: regionális fejlesztési alap, európai szociális alap, kohéziós alap, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint halászati alap. A tervek szerint 2,5 %-os támogatási plafon várható országonként - a magyar nemzeti allokáció kb. 20%-kal csökkenhet ebben az esetben. Az MFF –en kívüli egyéb keretek: - Európai Infrastruktúrafejlesztési Alap (40+10 Mrd EUR) - Horizont 2020 – kutatás + fejlesztés + innováció (80 Mrd EUR) - Versenyképesség és kkv-k (2,4 Mrd EUR) - Oktatás, képzés, ifjúságügy és sport (15,2 Mrd EUR) - Kultúra (1,6 Mrd EUR)
3
- Természeti erőforrások megőrzése, fejlesztése (LIFE pl.) - Előcsatlakozásra (IPA): HU-HR; HU-SRB programok - Szomszédság politikára (INI) pl.: ágazati szakpolitikák összehangolása Az eddigi alapvetően két osztatú régiós/területi minősítést (fejlett–fejletlen) három osztatú (fejlett–közepesen fejlett/átmeneti–kevésbé fejlett) váltja fel, ami a fejletlen régiókból, forrásokat von el az átmeneti régiókba. -
Kevésbé fejlett régiók, ahol a GDP az EU27 átlag 75%-a alatt van Átmeneti/közepesen fejlett régiók, ahol a GDP az EU27 átlag 75-90% közötti Fejlettebb régiók, ahol a GDP az EU27 átlag 90% feletti
Tematikus koncentráció: régiónként eltérő arányban kerül meghatározásra az EU Szociális Alap mértéke és az ebből finanszírozható intézkedések köre: Kevésbé fejlett régiókban (K-E megye is ide tartozik)): ESZA típusú fejlesztések min. 25%-ban A pályázatok támogatásintenzitása: max. 75-95% A felhasználható források 50%-a kötött EU2020 célokra Források összekapcsolhatók lesznek, integrált fejlesztési lehetőségekre Fejlettebbeknél (pl: Pest megye): Pályázatok támogatásintenzitása: max. 50% A felhasználható források 80%-a kötött EU2020 célokra ESZA minimum 52% az ERFA-forrásokat 3 meghatározott tematikus célterület szolgálatába kell állítani K+F+I, kkv-fejlesztés alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállás Az ÁFA nem lesz elszámolható költség. (Viták még folynak erről!) Integráció a területfejlesztésben: Integrált területi beruházások valósulhatnak meg: o integrált fejlesztések speciális végrehajtási módja, o különböző prioritási tengelyek és alapok által közös kosárba helyezett finanszírozás. Integrált városfejlesztés, amelyre az ERFA források 5%-át kell elkülöníteni. Feltétele: o legyen integrált városfejlesztési stratégia, o a végrehajtás egy része delegálható legyen a helyi adminisztrációra. Közösség-vezérelt helyi fejlesztések is előnyt élveznek. Ezek az EMVA-ból már ismert LEADER típusú kezdeményezések. (Helyi vidékfejlesztési Közösségek) MEGYEI TERVEK
A tárcák intézkedései a folyamat segítésére: -
Módszertani útmutatót ad ki a Nemzeti Stratégiai Tervezési Hivatal (május végére ígérték, egyelőre nem áll rendelkezésre) - Az NFM-ben Megyei Tervezési Fórum alakult május 17-vel az összes megye képviselőinek bevonásával. A tervek szerint 1-2 havonta ülésezik majd. - Megyei Tervezési Koordinációs Bizottságot is fel kívánnak állítani: Tagjai: NGM + 5 fő megyei delegált (dunántúli megyék 1 fő, É-Mo és alföldi megyék 1 fő, Pest megye 1 fő, Budapest 1 fő, MÖOSZ 1 fő) Megyei terv tartalma: - A terv két nagy fázisból áll: területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program 4
A tervek előzetes egyeztetése az NGM-el és NFM-el kötelező. NGM-el a koncepciót kell egyeztetni, az NFM-el a területfejlesztési programokat. Időütemezés: Koncepció: a) feltáró-értékelő vizsgálat és helyzetértékelés, lehetséges fejlesztési irányok meghatározása 2012. szeptember (A helyzetfeltárásban előzetes anyag kell majd a tervek szerint 2012. július 15-ig!!!) b) javaslattevő fázis: jövőkép, elvek, célok, prekoncepció 2012. nov.dec. c) véglegezett koncepció elfogadása: 2013. ápr.30. Megyei területfejlesztési program: stratégiai/operatív (?) 2013. eleje-közepe
A TERVEZÉST BEFOLYÁSOLÓ KÜLSŐ ÉS BELSŐ KÖRÜLMÉNYEK, FIGYELEMMEL A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV HELYZETÉRTÉKELÉSÉRE IS: 1. Az elkövetkező években bizonytalanabb külső társadalmi-gazdasági-politikai környezetben kell tervezni. 2. A megyének és a településeknek az elkövetkező években a jogszabályi környezet mélyreható, folyamatos változásával kell együtt élnie. Az új önkormányzati törvény, fontos szerepet szán az önkormányzati középszintnek a területfejlesztésben és a területrendezésben. Ez elsősorban a települési önkormányzatok és a megyei önkormányzat viszonylatában fog érvényesülni. Ugyanakkor még nem látható, hogy területfejlesztésre és területrendezésre vonatkozó jogszabályi környezetben milyen mértékű és irányú változások várhatók és az sem, hogy a megyéknek mekkora mozgásterük lesz az uniós esetleg más központi pénzügyi forrásokkal kapcsolatos döntésekben. 3. Az elmúlt húsz évben a megye társadalmi, gazdasági és térszerkezete egyaránt igen jelentős mértékben átalakult. A változások pozitív és negatív irányúak is. Pl.: közúti közlekedési infrastruktúra fejlődése, Bécs és Budapest elérhetőségének javulása, szlovák-magyar határkapcsolatok újraépülése, ipari struktúraváltás, települések fejlődése, ipari eredetű környezetkárosítás erőteljes mérséklődése, agrárgazdaság erőteljes hanyatlása, kiszolgáltatottság a globális piac nagymértékű ingadozásainak. 4. A megye számára a Duna kapcsolata meghatározó potenciál. Két jelentős történelmi városa és dunai átkelőhelye, Esztergom és Komárom, fontos kohéziós erőt jelentenek a szlovák-magyar kapcsolatokban és a Dunántúl észak-déli kapcsolatrendszerében egyaránt. A Duna menti fekvésben rejlő lehetőségek mindezek ellenére messzemenően kihasználatlanok. A megye és különösen a Duna menti térség Duna stratégiához fűződő viszonya, a Duna Stratégiához kapcsolódó lehetőségek és azok kihasználtsága vizsgálandó. A Duna Stratégia céljai és prioritás területei:
5
5. Miközben a térség hagyományos agrárgazdaságának teljesítménye radikálisan lecsökkent a rendszerváltás előtti állapothoz képest, az új típusú tájhasználatok (rekreáció és turizmus, környezeti szolgáltatások, megújuló energiaforrások hasznosítása) nem pótolják a vidéki népesség kiesett jövedelmét. A rendszerváltás előtti ipari és bányászati tevékenység okozta környezeti károk, tájsebek, barnamezők mind a mai napig jelentősen hátráltatják a megye egyes térségeinek struktúraváltását. A Nemzeti Vidékstratégia sok olyan programmal kecsegtet, mely a megye vidéki térségeinek a mainál sokkal jobb hasznosulását segítheti elő. A hazai és nemzetközi piacok könnyű elérhetősége ugyanakkor biztosítja a megfelelő keresletet ahhoz, hogy érdemes legyen az élelmiszertermelés, a tájfenntartás, az ökológiai és rekreációsturisztikai szolgáltatások integrációján alapuló új típusú agrárgazdaságba invesztálni. 6. A megyében – az országos átlaggal többé-kevésbé azonos mértékben – csökken a népesség, miközben a lakóterületek kiterjedése nő és az intenzitása csökken. Az urbanizációs területhasználat másik fontos összetevője, a gazdasági területek vonatkozásában összességében túlkínálatról, illetve strukturálatlanságról lehet beszélni. 7. A kedvező pozíciójú megyéknek, mint Komárom-Esztergom megye is, fel kell készülnie arra, hogy a korábbinál kevesebb „vissza nem térítendő” támogatásra, és egyre inkább saját erőforrásaikra és a külső és belső piaci folyamatokra kell, hogy alapozzák jövőjüket. (belső tartalékok, potenciálok kiaknázása, „önellátás”, megye specifikus fejlesztések, stb) 8. A tervek keretet adhatnak az integrált területi fejlesztéseknek is, például: - területi ágazati specifikációt ösztönző (pl. klaszterek) térségi gazdaságfejlesztési programok, amelyekben különös hangsúly van az üzleti infrastrukturális és szolgáltatási feltételek javításán, a térségi marketingen, - Országos/megyei szinten kiemelt turisztikai desztinációs térségek összehangolt fejlesztése, különös tekintettel a vonzerők, szolgáltatások és marketing fejlesztésére, - társadalmi felzárkóztatás ösztönzése összehangolt, többek között a foglalkoztatást, lakhatást, oktatást-nevelést szolgáló beavatkozásokkal, - térségi energiaellátás rendszerének fejlesztése, összehangolva a közintézmények energiatakarékos megújításával, - térségi közösségi közlekedési programok fejlesztése, különös tekintettel a különféle közlekedési ágak működésének és fejlesztésének összehangolására, - koncentrált városfejlesztési programok, társadalmi problémával küzdő városrészek, vagy növekedési potenciállal rendelkező, de jelentős értékű beruházást, vagy értékvédelmet igénylő területek fejlesztése.
A TERVEZÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT ELVÁRÁSOK A JELENLEG ÉRVÉNY BEN LÉVŐ KONCEPCIÓ ERŐSSÉGEIT ÉS GY ENGESÉGEIT IS FIGY ELEMBE VÉVE
- NEM
LESZ ELEGENDŐ A VERSENYKÉPESSÉGET, AZ ÉLETÉS KÖRNYEZETMINŐSÉG JAVÍTÁSÁT ÚGY ÁLTALÁBAN KITŰZNI CÉLUL, ahogy ezt
tettük korábban, nem csak mi, hanem mind a 19 megye.
6
- Az egyre csökkenő források hatékony felhasználása halaszthatatlanná teszi azok térbeli koncentrációját (megye részéről prioritást élvező térségek, projektek nevesítése), a markáns, prioritások, irányok melletti kiállást. - A 2030-i szóló koncepción túl területfejlesztési programot (operatív/stratégiai ?) is kell készíteni, amiben a megye által és a megyei szereplők által megvalósítandó intézkedéseket külön kell választani, annak érdekében, hogy a megyei önkormányzat is tevőlegesen legyen részese a fejlődésnek, problémakezelésnek. Természeten a nem megyei projektek esetében is feladata marad a koordinációs, kohéziós, forrásakkumulációs szerep. - A megyének saját célértékeket kell meghatározni az Európa 2020 stratégiával összefüggésben, hiszen ezek megléte jó eséllyel elvárás lesz az uniós pályázatok során. Tájékoztatásul: Az Európai Bizottság az alábbi célértékek elérését javasolta: • A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie (Magyarország vállalása ezzel megegyező), •
Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani (Magyarország vállalása 1,8%)
• Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (megújulók részesedése/energia megtakarítás/kibocsátás csökkenés) Magyarország vállalása szerint az országban a megújulók részesedését 14,6%-ra kell növelni, az energia megtakarítás 10%, ám a kibocsátás terén Magyarország 10%-os növekedést tervez a 2005. évi szinthez képest). • Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel (Magyarország a legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányát tervezi 10% alá csökkenteni, míg a felsőfokú vagy annak megfelelő képzettséggel rendelkezők arányát 30,3 %-ra növelni) • 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát (Magyarországon 5%-os csökkenés tervezett a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség aránya tekintetében).
- Fontos a területfejlesztés és területrendezés közelítése. A jelenlegi megyei területrendezési terv sok vonatkozásban kínálja a továbbfejlesztés lehetőségét (pl.: sajátos megyei térségek, törekvések a térségi úthálózat és a területhasználat összehangolt fejlesztésére). - Fontos a terv készítése során felhalmozódó, és a területrendezési terv készítése során is összegyűjtött és rendszerezhető adatok informatikai/térinformatikai feldolgozása, adatbázisba rendezése, majd ennek időközönkénti frissítése. Ezen információk jelentősen segíthetik a megyében folyó egyéb tervezési, elemzési, beruházás előkészítési munkákat, pályázati tevékenységeket, akár bevételt is eredményezhetnek a megyei önkormányzat számára. Ez a korábbi tervezések során elmaradt! Az elkészült terv megvalósításának nyomon követése, felülvizsgálata, az esetleg szükséges korrekciók megalapozása érdekében elengedhetetlen a terv monitorozási rendszerének kidolgozása a tervezők részéről, később az erre épülő értékelő, elemző bázis felállítása a hivatalon belül/vagy kívül. - Nyílt tervezési folyamat valósul meg (partnerségi elv), önkormányzatok, gazdasági szereplők, intézményhálózat-szolgáltatások szereplői, érdekképviseleti szervek, civil szféra bevonásával. Ehhez elengedhetetlen a települési önkormányzatok segítsége. – RÖVID A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ IDŐ!
7
A MEGYEI TERV KÉSZÍTÉSE KAPCSÁN JAVASOLT EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK, A TERVEZÉS ELŐKÉSZÍTÉSE
A felvezetésben is jeleztem, hogy a tervezés költségfedezete még nem tisztázott, a tervek tartalmi elvárásaira vonatkozó „silabusz” sem ismert, viszont van egy érvényben lévő kormányrendelet, amely tartalmazza a tervek tartalmi követelményeit, egyeztetési, elfogadási rendjüket. Ugyanakkor az idő tényező sürgeti a tervezési munka megkezdését, legalábbis azon részeit, amelyeknek nincs még költségvonzata, és a megkezdettség kérdését sem veti fel a későbbi esetleges pályázat során. 1. Javasolt együttműködési formák. • Együttműködési megállapodás a területfejlesztés meghatározó szereplőivel. Megyei terület- és vidékfejlesztési kollégium létrehozása. A kollégium szakmai, konzultációs testületként jönne létre a megyei fejlesztéspolitika összehangolásának elősegítésére. Cél, hogy a kollégium tagjain keresztül minél szélesebb körből kerüljenek becsatornázásra a terület- és vidékfejlesztési ismeretek, tapasztalatok, az adott szakterület helyzetének megítéléséhez szükséges információk, a fejlesztési igények, és javaslatok. A kollégium önálló szakbizottságokat is létrehozhat. Ez különösen indokolt a gazdaságfejlesztés területére. A kollégium a tervezési folyamat jelentős állomásainál előzetesen véleményezi majd a terv tervezői változatait is, állást foglalhat. • Ágazati és területi munkacsoportok felállítása a tervezőkkel egyeztetetten kifejezetten a tervezés szakmai segítésére Lehetséges szervező erő: - területrendezési tervben is szereplő térségekre, sajátos megyei térségekre alapozódóan - kistérségenként/ágazatonként is. 2. A tervezés előkészítése • Projekt, fejlesztési elképzelések, érvényben lévő fejlesztési dokumentumok összegyűjtése önkormányzatoktól (projekt adatlapon, egyszerűsített kérdőíven (Felkérések kiküldésre kerültek 2012. április24-én, határidő: 2012. május 30. volt. Több önkormányzatot ismételten meg kell majd keresnünk. ) • Feltáró, értékelő vizsgálat előkészítésére partnerek bevonása. Felkérés célja: Közreműködés a megye gazdasági-társadalmi helyzetének megítélésében a lehető legszélesebb körben. Legyen ez az ipar, az agrárium, a turizmus, a szolgáltatások, az infrastruktúra, kutatás-fejlesztés, a humáninfrastruktúra területei (művelődés, oktatásképzés, egészségügy, szociális ágazat, és intézményrendszere), a civil szféra, a környezetés természetvédelem, a vízgazdálkodás, a tájgazdálkodás, a nemzetközi, határ menti kapcsolatok, társadalmi kapcsolatok, közgyűjtemények kérdése. Előzetes közreműködés a fejlesztési célok, javaslatok vonatkozásában A fejlesztési javaslatok természetesen lehetnek konkrét projekt javaslatok, komplex programjavaslatok, ágazatiak, térbeli kihatásúak. (Felkérések kiküldésre kerültek 2012. június 7-én, határidő: 2012.június 30.). Közreműködés formája: írásos vélemény, elemzés, adatok, akár idősorosak pl.: a tendenciák alátámasztására. • Beérkező információk rendszerezése • Meglévő területfejlesztési tervek, koncepció, és program áttekintése, a felülvizsgálat irányainak meghatározására. 8
• Jelen programozási időszak végrehajtási tapasztalatainak értékelése: Az igénybe vett támogatások felhasználásának pénzügyi, szakmai és területi szempontok szerinti elemzése • Egyeztetés a KDRFÜ-vel a tervezésben való közreműködésükről, annak tartalmáról, feltételeiről. • A tervezési folyamatot kísérő kommunikációs terv elkészítése, a kommunikációs csatornák infrastruktúrájának kialakítása (levelezőlisták, dokumentumok internetes hozzáférésének egyeztetése, előkészítése, véleményezési mechanizmusok stb). • közbeszerzés előkészítése: A beszerzés becsült költsége: 20-30 M Ft +ÁFA , közbeszerzés köteles. A Közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 18.§ (2) szerint egybe kell számítani azon hasonló szolgáltatásokat, melyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel. Az egyazon időben történő felmerülés azonos költségvetési évben történő felmerülést jelent. (Ez az NGM időütemezése szerint fent fog állni. Ha a programozás csúszik, annak becsült értéke miatt szintén közbeszerzés köteles lesz a szolgáltatásvásárlás.) Az eljárásban, majd a szerződésben is kiköthetjük, hogy a megbízás csak akkor lép életbe, ha annak pénzügyi feltételei biztosítottak. Lehetőségünk van az egyes tervi részekre külön-külön szerződést is kötni. Ez azért lehet érdekes, mert még nem tudjuk, hogy a források pályáztatása esetén milyen feladatokra lehet majd pályázni. Tisztelt Közgyűlés! Bízom abban, hogy az előterjesztésben foglaltak kellő információkat szolgáltatnak a területi tervezésről, és az azzal kapcsolatos jelenlegi ismereteinkről. Kérem felhatalmazásukat a tervezéshez szükséges együttműködések keretek megteremtéséhez, jóváhagyásukat az előkészítési munkákra, és felhatalmazásukat a közgyűlés két ülése között jelentkező tervezési feladatokkal kapcsolatos intézkedések meghozatalára, utólagos beszámolási kötelezettséggel. Kérem az előterjesztés megvitatását és az alábbi határozati javaslat elfogadását. Tatabánya, 2012-06-13 Popovics György HATÁROZATI JAVASLAT A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1) Megkezdi a megyei területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program megalkotásának előkészítését. 2) A tervezési folyamat társadalmasításának elősegítése érdekében terület- és vidékfejlesztési kollégium létrehozását határozza el, amely önálló szakbizottságokat is létrehozhat. Különösen indokolt ez a gazdaságfejlesztés vonatkozásában. A kollégium összetételének meghatározására, szervezeti és működési rendjének kialakítására felhatalmazza a közgyűlés elnökét. 3) Egyetért a tervezési munka előkészítésének előterjesztésben bemutatott lépéseivel. Felhatalmazza a közgyűlés elnökét az előkészítési feladatok végrehajtására és a közgyűlés két ülése között felmerülő, tervezési feladatokkal összefüggő intézkedések meghozatalára, esetleges kötelezettségvállalások, szerződések megkötésére, utólagos beszámolási kötelezettség mellett. Felelős: Popovics György, a közgyűlés elnöke Határidő: folyamatos Hivatali végrehajtásért felelős: Petrikné Molnár Erika, ov.
9
