Tanulmány az odaszánásról

Tanulmány az odaszánásról írta John Muller

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 1.Rész

2. Rész

3. Rész

4. Rész

5. Rész

6. Rész

7. Rész:

Ima: A Bizalom Tanácsok a mi egyéni imaidonkre vonatkozólag A tipikus imák Közös ima Böjt: Az önmegtartóztatás Miért böjtölünk? Példák a Bibliából a böjtre vonatkozólag Mi történik a mi testünkkel amikor böjtölünk? Böjtök jellege, milyensége Tanácsok a böjtölésre vonatkozólag Megjegyzés azoknak akik gyógyszert használnak Biblia olvasás: A tanulmányozás Hogyan íródott a Biblia? A Biblia részei Más írások Miért olvassuk a Bibliát? Hogyan olvassuk a Bibliát? Tanácsok a Biblia olvasásához Tanulmányozzuk a Bibliát Források Elmélkedés a Szentíráson Memorizálás - Könyvnélküli betanulás Dicséret: Az imádás Dicséret és szellemi hadviselés Különbözo útbaigazítások Tanácsok a dicséretre vonatkozólag Bizonyságtétel: Részvét, szánalom Mi a bizonyságtétel? Hogyan teszünk bizonyságot? Mikor megosztjuk hitünket... A Szentírás használata Kinek tegyünk bizonyságot? Röviden Adakozás: Függoség Dézsmafizetés Felajánlás Alamizsnaadás Hogyan adjunk? Társközösség: Az egység Barátság

2

BEVEZETÉS Ennek a füzetnek, könyvecskének az a célja, hogy gyakorlati vezetést biztosítson azoknak a hivoknek akik hisznek az Úr Jézus Krisztusban, hogy hét tudományt gyakoroljanak, amelyek alapvetoek a szellemi növekedésben: ima, böjt, Biblia tanulmányozása, dicséret, bizonyságtétel, adakozás és baráti közösség a hívokkel. Ez egy tömör, olcsó és gyakorlati vezeto, hogyan segítsen az embereknek az indulásban, nem egy kimeríto vagy részletezo tankönyv. Olyan keresztényeknek íródott akik oszintén vágynak a növekedésre Krisztusban. A tudományok és tanácsok amelyeket említ a füzet a Szent Szellem vezetésével használhatóak a gyakorlatban, valamint a Szent Szellem szabadságával módosíthatók a körülményekhez alkalmazkodva. A Szentírási felvilágosítás zárójelben van megadva a következoképpen: könyv, rész, vers. A különbözo részeket pontosvesszovel választottuk el. Példák: János ev. 3-16= János evangéliuma, 3 rész 16 vers 1.János 2:15 = János elso levele, 2 rész, 15 vers Júdás 6. = Júdás levele, amely egy részbol áll, 6 vers János 17.= János evangéliuma, 17 rész, az egész vers János 3:16-18= János evangéliuma, 3 rész, 16,17, 18 - s versek János 3:16,21=János evangéliuma, 3 rész, 16-os és 21-es versek Jób 1: 12; 2:5 = Jób könyve, 1 rész, 12 vers és 2 rész, 5 vers Az Úr legyen veletek és áldjon meg, amikor olvassátok és gyakorlatban is használjátok a tanácsokat a ti életetekben. Jézus Krisztussal járni a legcsodálatosabb dolog a mi életünkben. Minél jobban megismerjük Ot, annál csodálatosabbnak látjuk Ot.

3

ELSÖ RÉSZ IMA A bizalom A tanítványok kérésére „Uram, taníts minket imádkozni” (Lukács 11:1), válaszként az Úr Jézus Krisztus egy mintaimádságot mondott nekik, amelyet Máté ev. 6 : 9-13 és Lukács ev. 11:2-4 igehelyeken találunk meg a Bibliában. Mi a Máté ev.-ban levo minta-imádságot fogjuk használni. „Mi Atyánk ki vagy a mennyekben”. (Máté ev. 6:9) A megszólítás Isten, Atya legyen. A Szent Szellem által kell imádkozni Jézus Krisztusban, a Fiún keresztül, az Atyához. „Hiszen egy az Isten, egy a közvetíto Isten és az ember között: az ember Krisztus Jézus”(1Timóteus 2:5). Nem Máriához, a szentekhez, az oseinkhez, vagy a halottakhoz vagy rajtuk keresztül kell imádkozni. „Tudakozzatok a halottidézoktol és jövendomondóktól, akik sipognak és suttognak: hát nem Istenétol tudakozik-e a nép? Az élokért a holtaktól kell-e tudakozni?” (Ésaiás 8:19); Nekünk kapcsolatunk van Istennel, a mi valóságos Atyánkkal. Jézus Krisztus magát adta értünk, hogy Istenhez vezessen minket. „Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bunökért mint igaz a nemigazakért, hogy minket Isten vezéreljen, megölettetvén, ugyan test szerint, de megeleveníttetvén a Szent Szellem szerint.” (1 Péter 3:18) . Úgy kell beszéljünk Istennel mint Atyánkkal. Nézzük János ev. 6:32-65, ahol Jézus kapcsolatát találjuk az Atyával. Beszélgetésünk Istennel eredményezi az imákat nem különleges hangszínezet vagy téves szellemi és vallásos hozzáállás. Nem csak bizonyos testhelyzetekben lehet imádkozni, nincsenek megkötések erre nézve. Legkevesebb tíz ima közben használt testhelyzetet említ a Biblia: 1. Meghajtott fejjel. (2Mózes 34:8-9) 2. Lehajtott fejjel a két térdünkre hajolva. (1Királyok 18:42) 3. Állva. (1Királyok 19:11,13,14) 4. Ülve. (1Kronika 17:16) 5. Térdelve, kezeinket az Úrhoz emelve. (Ezsdrás 9:5) 6. Ágyon 7. Arcunkkal a földet érintve. (Máté ev. 26:39 - Jézus elso imája a Getsemáné Kertben) 8. Térdelve (Lukács 22:41- Jézus Krisztus második vagy harmadik imája a Getsemáné Kertben) 9. Lábakkal kalodába zárva .(Ap.Csel.16:24-25) 10. Felemelt kezekkel. (1Timóteus 2:8) Minden testhelyzetben imádkozhatunk. Nem csak bizonyos helyeken imádkozhatunk. Az Új Testamentumban több hely is van említve: a belso szoba (Máté ev. 6:6); a puszta (Lukács ev. 5:16); a felso szoba (Ap. Csel.1:13-14); a templom (Ap. Csel. 3:1); a házteto (Ap. Csel. 10:9); a börtön (Ap. Csel.16:24-25). Tulajdonképpen a Biblia arra tanít, hogy minden helyen imádkozhatunk. (1Timóteus 2:8). A Biblia arra nem tanít, hogy csak bizonyos szavakat vagy különleges szavakat használjunk. Imádkozhatunk az értelmünkkel (egy ismert nyelven), vagy „nyelveken” ( egy földi vagy mennyei nyelven amelyet nem ismerünk). Tulajdonképpen mindkettot meg kell tennünk. (1Kor.14:15). Ha nyelveken imádkozunk önmagunkat építjük (1Kor.14:4), ugyanakkor építjük a mi hitünket is (Júdás20). Nem csak meghatározott idoben imádkozhatunk, hanem mindig (Efézus 6:18), szünet nélkül (Thessalonika 5:17). Ébereknek kell lennünk az imában (Kolossé4:2).

4

Volt egy misszionárius (hittéríto), aki elment egy távoli törzshöz, hogy hirdesse az evangéliumot. Elvitték egy kunyhóhoz, ahol egy meztelen, örült, gonosz szellemektol megszállt asszonyt fogva tartottak. O parancsot adott az ördögnek, hogy elhagyják ot, az asszonyt, de nagy ellenállásba ütközött, elájult a kimerültség miatt. Imádkozott: „Uram, Róbert testvér imádkozzon”. Ebben az idoben Róbert, Texasban, felébredt álmából egy terhet érezve a misszionárius iránt, nyelveken kezdett imádkozni, lejegyezve a dátumot, az órát és a terhet amit érzett. A misszionárius megerosödött és sikerült kiuznie az ördögöket az asszonyból. A lakosok mikor meglátták Isten erejét az Úrhoz fordultak. Róbert késobb megkérdezte a misszionáriust, hogy mi történt azon a napon és órában és tanult a válaszimáról. Különbözo idoközönként mindannyiunkkal megtörténhet, hogy úgy érezzük, hogy belsonkben valami nincs rendben és mindez ok nélkül. Ilyenkor szellemünk megérzi egy gonosz szellem közelségét, vagy a Szent Szellem megosztja velünk Isten valamely terhét, imacéllá teszi. Ha tudjuk, hogy mi történik, akkor értelmünkkel imádkozzunk. Más esetben nyelveken kell imádkoznunk. Az apostolok tudták, hogy mi tetszik a Szent Szellemnek. (Ap.Csel.15:28) „Szenteltessék meg a Te neved”. (Máté ev.6:9) A mi elsodleges indokolásunk Urunk dicsosége kell legyen. Az a mi vágyunk, hogy tiszteltnek és megbecsültnek lássuk. A Biblia arra tanít, hogy megtegyünk mindent az Isten dicsoségéért. (1Kor.10:31). Imánkat köszönettel, dicsérettel és imádással kezdjük. „Menjetek be az O kapuin hálaadással, tornáczaiba dicséretekkel; adjatok hálákat Neki, áldjátok az O nevét.” (Zsolt.100:4). Ez segít minket, hogy Isten szemszögébol lássunk különbözo dolgokat és építsük hitünket. Eszünkbe juttatja Isten nagyságát és elozo feleleteit imánkra. Kifejezésre juttatjuk hálánkat Isten iránt. Ugyanakkor bunösnek mond a buneink miatt, tehát beismerjük, megvalljuk buneinket; megbánjuk buneinket; bocsánatot nyerünk, kapunk, és választ is ad imáinkra. „Jöjjön el a Te országod. Legyen meg a Te akaratod; mint a mennyben, úgy a földön is”. (Máté 6:10). Az ima célja az : hogy Isten országa és akarata megvalósuljon úgy a földön mint a mennyben. Mi Isten országának a polgárai vagyunk . Annak ellenére, hogy testünk a gonosz világban van, létezik (Gal.1:4), szellemileg mennyei helyeken ülünk Krisztus Jézusban (Eféz.2:6). Ilyen értelemben, már jelenleg is Isten országában élünk. Isten úgy akarja, hogy a föld is olyan legyen mint a mennyek országa, azt akarja, hogy ismerjük az O akaratát és bízzunk Benne amikor imádkozunk (1.János 5:14-15). Isten szíve azért van, hogy megáldja a nemzeteket, megtérítve oket buneikbol (Ap.Csel. 3:26), az üdvösségre Jézus Krisztusban (Ap. Csel.4:12). O minket választott, az O „házát” ( Zsid. 3:6), hogy imádkozzunk a nemzetekért (Ézsaiás 56:7). Ezt nevezzük közbenjáró imának. Egy különbséget tehetünk a történelemben! ISTEN elítéli a bunt, de egy olyan embert keres (Ézsaiás 41:28;59:16), aki résen lesz. A „rés „ , „törés” az egy megszegés (a bun miatt) a szellemi védelmezésében egy embernek vagy nemzetnek (Ezék.13:5). Isten azt akarja az embertol, hogy álljon eléje, hogy az O haragja elforduljon(Jer.18:20). Ahhoz, hogy ezt megtegyük ismernünk kell az urat, szeretnünk kell az embereket, annyira, hogy sírassuk oket az Isten elott(Jer.9:1). Jézus azt mondta, hogy imádkozzunk azért, hogy munkások jöjjenek az O aratásába. (Máté ev. 9:37-38). Krisztusban elfogadhatjuk a nemzeteket örökségnek, ha ezt kérjük (Zsolt.2:7-8). Közösségünk Istennel és az O jelenlétének áldásai követik imáinkat.( öröm Zsolt.16:11; FELÜDÍTÉS - Ap. Csel.3:19). Ha akaratunk egyezik Istenével, akkor nevében imádkozhatunk(János ev. 14:13-14). Imádkozni a „Jézus nevében” nem azt jelenti, hogy egyszeruen imánk végéhez csatoljuk ezeket a szavakat. Jézus nevében imádkozni azt jelenti, hogy mint követek úgy imádkozunk (2Kor.5:20). Csak a követ az, aki szerzodéseket köthet, hiszen csak o kapott felhatalmazást a kormánytól. Jézus mondta: „ Ha Énbennem maradtok és az Én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek amit csak akartok és meglesz az néktek”(János ev. 15:7). Egy fiatal bolgár zenész úgy érezte, hogy az Úr mondta neki, hogy zenei hivatása van és irányítsa a többieket dicséretben és imádásba. Neki szüksége volt egy gitárra, hogy valóra váltsa az Úr 5

szavát és kezdett ezért imádkozni. O pontosan megnevezte a gitárt, egy „Ovation” márkájút., melynek ára tízszerese volt abban az idoben egy bolgár állampolgár évi fizetésének. A zenész egyik barátja volt Amerikába és ott valaki megajándékozta egy „Ovation” márkájú gitárral. A barát amikor hazatért, megajándékozta a zenészt a gitárral. Ez az ember nem önkényesen kapott meg valamit, amit akart, hanem imádkozott ezért. Isten szólt az o szívéhez, o hitt Benne és úgy is cselekedett. Hatalmat kapott arra, hogy valami különlegeset kérjen . Isten ezek után megadott neki mindent amit kért, annak ellenére is, ha ez túlzásnak tunik. „A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”(Máté ev.6:11). Ezt kérésnek nevezzük- kérjük Istent, hogy adja meg nekünk amire szükségünk van. Rendjén van az, ha olyan dolgokért imádkozzunk amelyekre szükségünk van. Meg kell nevezzük azt a dolgot amire szükségünk van, különleges kérésre, imára különleges lesz a válasz is. A Márk ev. 10:51-ben, Jézus látta, hogy az ember vak volt, de azt akarta, hogy az ember pontosan megmondja mire van szüksége, hogy mit akar. A tanítványok merészségért imádkoztak (Ap. Csel.4:29), és meg is kapták azt (Ap.Cse.4:31). Hittel kell imádkozni, nem sokszoros ismétléssel: „És mikor imádkoztok ne legyetek szószaporitók mint a pogányok, akik azt gondolják, hogy az ok sok beszédükért hallgattatnak meg” (Máté ev.6:7). Ha többszöri ismétléssel imádkozzuk a „Mi Atyánk...”-ot, azért, hogy Isten meghallgasson, különleges kegyelemben részesítsen, vagy mennyei elismerést kapjunk, akkor ezt nevezhetjük értelmetlen ismétlésnek. (Jó példa : Jézus Krisztus imája a mennyei Atyához, János ev.17) Szükséges, hogy többször is imádkozzunk a kért dolgokért, addig amíg választ kapunk és ekkor már nem szükséges ezekért továbbra imádkoznunk. Ilyen példák vannak a Bibliában Jézus Krisztusról (Márk ev.8:22-26; 14:35-39), Pál apostolról (2 Kor.11:28;12:8), az apostolokról (Ap.Csel.12:3-6). Jézus segített egy vak emberen, tudni akarta, hogy visszanyerte-e látását és kezét másodszor is az emberre tette. (Márk ev.8:25). Jézus nem azt kérte, hogy beismerje, hogy meggyógyította, vagy, hogy „köszönd meg Istennek”, jóllehet a köszönetnek és a hit megvallásnak is helye van. (Nézd a dicséret és a Biblia tanulmányozására vonatkozó részeket). „ És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek (Máté ev. 6:12). A megbocsátás fontossága: Jézus azt mondta, hogy meg kell bocsátani és ez nem tetszoleges. A megbocsátást összekapcsolta a hittel, az imával és a megbocsátás elnyerésével.(Máté ev.6:12,18:21-35; Márk ev.11:22-26). Röviden: négy lépést kell megtennünk ahhoz, hogy megbocsássunk embertársainknak. 1. Beismerjük Isten elott a haragot, keseruséget, engesztelhetetlenséget, gyulöletet mint bunt. 2. A mi akaratunkból (nem érzelmileg, hiszen még fájhat) bocsássunk meg embertásainknak, az ok sértéseikért és támadásaikért. Hangos szóval imádkozzunk : „Atyám az én akaratomból megbocsátok X.Y.-nek, mert...” 3. Kérjük Istent, hogy áldja meg azt a személyt és mondjunk le (hangosan) minden átokról amit rá mondhatnánk.( pl.” O elvette a cukorkámat. Remélem megfullad tole.”). Ugyanakkor meg kell azt is tennünk , hogy ennek a személynek a bunérol ne beszéljünk másokkal. Ha ezt nem tudod megtenni, akkor vissza kell menned az 1-2 lépésekhez. 4. Kérjük Istent, hogy gyógyítsa meg a mi szívünket „És ne vigy minket a kisértésben, de szabadíts meg a gonosztól”- (Máté ev.6:13) Isten vágya az, hogy szentségben járjunk. Gyozelem a bun felett, a kisértés kerülése, felszabadulás a rosszból, ezek mind részei a hitéletnek; csak hit által lehet Istennek tetszeni. (Zsid.11:6). A mi 6

megtartásunk befolyásolni fogja mások életét, és meghatározza a mi örök jutalmunkat. (János jel. 20:12). Kegyelemért kell imádkoznunk alkalmas idoben való segítségül.(Zsid.4:16) Tanácsok a mi egyéni imaidonkre vonatkozólag Ido: Jó, ha egy elore megállapított idopontban imádkozunk. a legtöbb embernek a reggel a kedvezo, de ha te éberebb vagy este akkor rendben, de vigyázz, hogy ne halogasd olyan késore, hogy holtfáradt légy. Helyszín: Keress egy olyan helyet ahol egyedül lehetsz. (olyat, ahol hangosan beszélhetsz és nem kell attól tartanod, hogy valaki meghallja imádat). Ez lehet egy szoba, vagy egy hely az erdoben, egy autó, akár egy séta is. Jegyzetek: Legyen mindig kéznél egy papír és egy toll, hogy lejegyezhesd amire gondolsz. Valósszínu, hogy az Úr szólni fog hozzád, vagy olyan dologra fogsz gondolni, amit aznap meg kell tenned. Tehát ahelyett, hogy erre gondolj, inkább jegyezd le azt és így jobban összpontosíthatod figyelmedet az imára. Biblia: Imádkozzunk Isten szavaival; Ha azt olvassuk a Bibliában: „...teljesedjetek be Szent Szellemmel” (Efézus 5:18), akkor így imádkozzunk: „Atyám, segíts meg, hogy betöltsön a Szent Szellem.” „Vigyázni”: Ha könnyen elalszol imádkozás közben, akkor tegyél valamit, hogy ébren maradj, akár sétálj, kiálts, egyél vagy igyál kávét. (A két utóbbi csak utolsó megoldásként alkalmazható). Ha nagyon álmos vagy akkor változtatnod kell az ütemezésen. Napló: Legyen egy jegyzetfüzeted vagy naplód. Jegyezd le a különleges imákat, mikor Isten szólt hozzád, és a dátumot. Lehetnek olyan idoszakok amikor az Úr jelenlétét nem érezzük olyan erosen mint máskor. Ilyenkor különlegesen szukségünk van az imákra, hiszen a Szentírás azt ígéri, hogy az aratja az ember amit vet. (Galáta. 6:7-9). Egy ima-napló segít abban, hogy megtartsuk a mi gyújtópontunkat. A napló alapul szolgálhat egy jövobeli felméréshez a mi imafókuszunkra nézve, segít hangsúlyozni. Ugyanakkor feljegyezhetjük az imáinkra kapott válaszokat. Figyelni: Mikor úgy érezzük, hogy Isten jelen van, maradjunk csendbe, ha egy látomásod vagy benyomásod van, akkor ezeknek megfeleloen kell imádkoznod. (János ev.5:19-20; 8:38). Például, ha valakire gondolunk és úgy látjuk, hogy az O képe egy gödörbe esik, akkor így imádkozzunk: „Atyám orizd meg ot minden gonosz tervtol és csapdától amely ot várja.” Térképek : Nagyon hasznosak, ha a nemzetekért imádkozunk, így tájékozódva a világ földrajzán. Szükségünk van rendszeres hitbuzgalmi-idore, (Luk.5:16) de ugyanakkor napközbe is kell imádkozni, (Efézus 6:18), úgy mintha egy barátunkkal beszélgetnénk. (János 15:15) Egy tipikus (minta) ima 1. Hálaadás, dicséret, imádás. „Atyám, köszönöm ezt a napot. Köszönöm a tegnapi biztos kirándulást. Köszönöm az utóbbi esozést.” 2. Bunbánat, olyan bunök megbánása amelyekbol még nem tértünk meg. „Atyám, bocsásd meg nekem, hogy bíráló voltam a szentek iránt; és azt, hogy Jakab testvér ellen szóltam.” 3. Kérdezd meg Istent, hogy mi van az O szívén. „ Uram, mi van ma a Te szíveden?” 4. Várj az Úr jelenlétében. 5. Imádkozz mindenért amit az Úr szól. „Atyám, az a benyomásom, hogy a mi szomszédunk nagyon bosszús az o autója miatt. Kérlek adj neki békességet és bölcsességet, hogy tudja mit kell tennie. Használd fel az o nehézségét arra, hogy megnyisd az o szívét, hogy befogadja az evangéliumot.” 7

6. Ima a vezetok bölcsességéért- akár városi, állami, nemzetközi szinten. „Atyám elédbe állok az elnök érdekében: kérlek adj neki bölcsességet és az Isten félelmét amíg ezt a nemzetet vezeti. Védelmezd ot és családját a gonosz befolyástól. Adj neki kegyelmet, hogy jó döntéseket hozzon.” 7. Ima a helyi gyülekezet szükségeiért. „Jézus, Te építed a Te gyülekezetedet. Adj a mi pásztorunknak bölcsességet a vezetésben. Mutasd meg neki, ha szükségünk van új utasításra ezekben az idokben. Segítsd Mária testvérnonket az édesanyja felkarolásában.” 8. Ima a világ-éhínség szükségleteiért, szerencsétlenségekért.( Egyéb imák amelyek hasonlóak a fentiekhez; mond el az Úrnak, hogy mi van a te szíveden.) 9. Ima az evangéliumért, hogy elore haladjon a nemzetekben.(Kolossé 4:3). 10. Ima Izraelért. (Zsolt. 122: 6-9) 11. Ima azokért a dolgokért amelyekért az Úr felelossé tett : a családod, barátaid, a munkahelyed. 12. Ima a családodért: üdvözítés. gyógyulás, gondoskodás, megvédés. 13. Ima a sikerért, bármiért ami a napi- tervünkbe van.

Közös (csoportos) ima A Biblia különleges említést tesz a hívokrol, közös imájukról. (Ap.Csel.1:14; 4:24-31). Mivel a közös ima nagyon eroteljes, érdemes tanácsokat adni, hogy elosegítsük a hivoket, hogy együtt imádkozzanak. Az Úr áldását adja az egyetértésre. (Zsolt.133) . A közös ima különleges erejének kulcsa a megegyezés. (Máté ev. 18:19-20). Az ilyen imádság céltudatos és eroteljes. A Szentírás egy ütközettel szemléltette ezt az erot: ha 1 kerget 1000- et, akkor 2 üldözhet 10000- et. (5 Mózes 32:30). Az ima világos, értheto kell legyen és mindannyiunk imája teljesen megegyezhet vele. A nyelveken szólás nem tiltott az ima összejöveteleken, de a megegyezo ima egy értheto nyelven legyen elmondva. (1 Kor. 14:16-17). Gyakorlatilag ezek az imák rövidek és jellegzetesek kell legyenek, hogy nehogy félreértés történjen és mindenki beleegyezhessen. (Ap.Csel. :4:24-30.- az apostolok merészségért és csodákért imádkoztak és azt is kaptak Istentol). Egy személy hangosan imádkozhat a többiek „Ámen”-t mondhatnak. Ez egyszerunek és jelentoség - nélkülinek tunhet, de ez azért fontos mert az Úr neve tulajdonképpen „Ámen”- (Jel.3:14) Hogy egy csata szemléltetését használjuk ismét, ahol egy hadsereg el akar foglalni egy magaslatot, amely az ellenség kezében van, akkor az eljárás az , hogy körülfogják ezt a magaslatot és egyszerre haladjanak a cél , a csúcs felé; hogysem egy katonát küldjenek egymagára. Egy közös imaóra alkalmával, ha a Szent Szellem vezetése imára indit egy bizonyos dologért, helyzetért, akkor mindenkinek meg kell adni a lehetoséget, hogy ha akar imádkozzon ezért a helyzetért, még mielott egy más dologért imádkoznánk. Például ha vannak emberek akik az elnökért imádkoznak, egyikük imádkozhat bölcsességért (miközben a többiek beleegyezésüket adják), mások imádkozhatnak az elnök védelmezéséért, a családjáért stb. Abban az esetben, ha valaki az elnök érdekében imádkozik, de ugyanakkor valaki Kínáért és ugyanakkor másvalaki a nagyanyjáért, akkor nagyon nehéz lesz a figyelmet összpontosítani és várni az Urat, hogy szóljon és megvilágítsa, hogy hogyan imádkozzunk egy bizonyos helyzetért. Imádkozzatok gyakran együtt más hivokkel, ha „hivatalos” az imaóra akkor is, de ha baráti idotöltés akkor is. (Ap. Csel. 2:42,46). Egy férfi és egy no akik nincsenek összeházasodva kerüljék a magán jellegu imaórákat, két okból: meneküljenek a testi vágytól (2Timoteus 2:22) és kerüljék a gonosz megjelenését.( Thessalonika 5:22).

8

MÁSODIK RÉSZ A BÖJT Az önmegtartoztatás A böjt azt jelenti, hogy nem veszünk magunkhoz élelmet vagy vizet, vagy egyiket sem. A böjt többször meg van említve az Ó és az Új Testamentumban, egy teljes fejezet van rá szánva. (Ésaiás 58). Mi arról fogunk beszélni, hogy miért böjtölünk, Igei példákról, mi történik a mi testünkkel amikor böjtölünk, különbözo böjtökrol, és arról, hogy hogyan böjtöljünk. Miért böjtölünk? Jézus beszélt tanítványainak a böjtrol. Máté ev. 6:16- ban? O ezt mondja: „Mikor böjtöltok...” és nem azt „Ha böjtöltök...” Ésaiás 58. részének megfeleloen, a böjt a következoket eredményezi: gyógyulást, megigazulást (gyozelem a bunök és a rossz szokások felett), védelmet (8.vers), válasz imáinkra (9.vers), világosságot (10 vers), vezetést, megelégedést, megerosítést (11 vers), újjáépítést, tényleges segítséget (12 vers). A Jábes-i Gilead hét napig böjtölt, miután Izrael elveszítette a csatát és ez egy fordulóponttá vált a nemzet történelmében. (1 Sámuel 31:13). Dániel 10 részben, egy angyalról ír a Biblia, aki Istentol hozott üzenetet, legyozve az ördögi beavatkozást, válaszként három hétig tartó imára és böjtre. Jézus 40 napig böjtölt a pusztában miután megkeresztelkedett és visszatérve a Szent Szellem erejével, megkezdte az O földi küldetését. (Luk.4:14) Kornéliusz is böjtölt akkor, amikor egy angyal jött azzal az üzenettel, amely lehetové tette, hogy az o háznépe legyen az elso a pogányok közt, akik elfogadták Jézust Üdvözítonek, és megkapták a Szent Szellemet is. Egy szó írja le ezeket az eseményeket: ERO! Ero kiséri, vagy ero szabadul fel a böjt által , sok esetben: - Olyan helyzetbe állít bennünket, hogy Istentol valamit megkapjunk. - Megbénítja a gonoszt és egy szellemi áttörést eredményezhet. - Segít abban, hogy figyelmünket összpontosítsuk az Úr Jézus Krisztusra, és az imáinkra adott válaszokra - Megtagadja a mi hústestünket. - Építi hitünket, segítve szellemünket, ellentmond a mi akaratunknak. Sokan javasolják a böjtöt, azzal az érvel, hogy jót tesz a testünknek. ennek a nyilvánvalósága nem meggyozo. Maga a tény, hogy a böjt Isten akarata, az elegendo nekünk keresztényeknek, hogy böjtöljünk. Példák a Bibliából a böjtre vonatkozólag 1. 5.Mózes 9:9,18 és 2Mózes 24:12-18- Mózes kétszer böjtölt 40 napot, élelem és víz nélkül, amíg Isten jelenlétében volt a hegyen. Érdemes megemlítenünk azt, hogy ez egy természet fölötti esemény volt, melyet Isten kezdeményezett. Nem Mózes döntött abban, hogy imádkozni és keresni fogja az Urat 40 napig böjtölve, hanem Isten parancsolta neki: ”Jöjj fel hozzám a hegyre és maradj ott”. (2Mózes24: 12). 2. Bírák 20:26.- Az Izrael fiai is böjtöltek, miután kétszer elveszítették az ütközeteket. Az eredmény az volt, hogy a harmadik ütközetben gyozelmet arattak. 3. 1 Sámuel 7:5-6. - Izrael fiai összekapcsolták a böjtöt az imával, bunbánattal. 9

4. Zsoltár 35:13.- Dávid a böjtöt összekapcsolta az imával, amikor a betegekért könyörgött. 5. Zsoltár 69:11.- Dávid a böjtöt arra használta, hogy gyötörje lelkét. 6. Ésaiás 58:3-5. - Ez a rész a böjt jótéteményérol beszél, de ugyanakkor arról is, hogy milyen egy helytelen böjt, amikor az emberek azért böjtöltek, hogy vallásosak legyenek, de ezt egy rossz hozzáállással tették. A 6-14.-ig terjedo versek leírják azt a böjtöt „melyet Isten választott”: ne nyomorgassunk senkit, tagadjuk meg önmagunkat, adakozzunk. 7. Dániel 9:1-3,21- Dániel is böjtölt és imádkozott, amikor arra kérte Istent, hogy töltse be Jeremiás próféciáját és állítsa helyre Jeruzsálemet. 8. Jónás 3:5-10- Jónás prédikációjára a niniveiek megtértek; ezt kísérte a sírás, „eros kiáltás” Istenhez (8 vers), valamint „ember és állat” nem vett magához sem élelmet, sem vizet. 9. Máté ev. 4:1-2 / és Lukács 4:2, Jézus Krisztus 40 napig tartó böjtjét írja le. Nincs pontosan megírva, hogy ivott-e vizet vagy sem, de azt következtetést vonhatjuk le, hogy ivott. Két okból is alíthatjuk ezt. Eloször azért, mert azt mondta Jézus, hogy megéhezett. Ha valaki élelem és víz nélkül böjtöl napokig, akkor eloször a vizet fogja kívánni. Másodszor azért mert az ördög megkísértette Jézust. (Lukács 4:2). Tehát Jézus úgy böjtölt mint Ember, az emberiségre vonatkozó gyengeségekkel ( de bun nélkül). Ahhoz, hogy valaki 40 napig víz nélkül élhessen, ahhoz Isten beavatkozására van szüksége, ez a kapcsolat a kisértésnek kevesebb értelmet ad. 10. Máté 17 :14-21- Jézus említést tesz az imáról és a böjtrol mint a szellemi ero eszközeirol, amelyek egy különleges szabadulást eredményezhetnek. 11. Ap.Csel. 13: 1-3. A Szent Szellem szólt az apostolokhoz, mikor ezek „szolgálának az Úrnak és böjtölnek”. Ugyanakkor Pál és Barnabás is böjtölt mikor megkezdték apostoli küldetésüket. Mi történik testünkkel amikor böjtölünk Testünk (szervezetünk) normális körülmények között egy glükóznak nevezett cukortípust használ fel arra, hogy energiát szabadítson fel. Ez vérünkben kering, lehetové teszi izmainknak, hogy muködjenek, hogy ( összehúzódjanak), agyvelonek, hogy gondolkodjon és szívünknek, hogy dobogjon. Egy 24-28 óráig terjedo böjt (élelem nélkül) alkalmával, szervezetünk egy különleges glükózt használ fel, melyet glycogénnak nevezünk, amely a májban van elraktározva. Mikor ez a tartalék kimerült, akkor szervezetünknek kell átalakítania egyéb összetevoket glükózzá; ekkor kezdjük felhasználni azt az energiát amely a zsiradékban van elraktározva. Szervezetünknek viszont 1-2 hétre van szüksége, ahhoz, hogy alkalmassá tegye a zsiradék felhasználását mint energiaforrást. (Ez az áttérés hasonló ahhoz az eljáráshoz, amikor egy motort amely benzinnel muködik, átalakítunk úgy, hogy egyéb üzemanyaggal muködjön; ahhoz hogy ezt megvalósítsuk, szükségünk van idore mivel ez nem a legésszerubb felhasználása az üzemanyagnak). Ez ido után agyunk kezd hozzászokni az új energiaforráshoz, de lehet, hogy nem fog olyan jól muködni, mint a glükózzal) különösen akkor észlelhetjük ezt, ha gyors gondolkodásra van szükségünk). Ez a folyamat addig fog tartani, amíg a szervezet zsírtartaléka majdnem kimerül. Az idotartam amely alatt ez a folyamat végbemegy, változó és függ egy egyén magasságától, súlyától (különlegesen a zsiradék mennyisségétol), az anyagcserétol, elfoglaltságtól, a környezet homérsékletétol. Minél hidegebb az évszak, annál több energiára van szükségünk, hogy testünket melegen tartsuk. Böjt alkalmával megtörténhet, hogy szédülünk, leheletünk sajátos illatú, gyengébbeknek, hidegebbeknek és álmosabbaknak érezzük magunkat mint általában. (Mégis megtörténhet, hogy nem tudunk jól aludni). Sokan azt észlelik, hogy többet ábrándoznak, ha böjtölnek. Néha az emberek fájdalmat éreznek az ok „csontjaikban”. Mások pedig fejfájást észlelnek a böjt elso két napjában, foképpen akkor ha koffein fogyasztásával vannak megszokva.(pl. kávé, tea, kóla, csokoládé). Miután a szervezet zsiradék tartalmának nagy része elhasználódott, akkora szervezet egy tényleges éhezési állapotba kerül, ekkor már nincs elegendo energiája, hogy életben maradjon és vagy energia nélkül kel létezzen, vagy nélkülözhetetlen szöveteket kell megsemmisítenie, hogy energiát

10

szabadítson fel. Lehetséges, hogy erre utal a Biblia, mikor Jézus böjtjét írja le, „azután megéhezett” (Máté 4:2). BÖJTÖK MILYENSÉGE Annak ellenére, hogy a Biblia nem nevezi meg a különbözo böjtöket, de megemlíti oket; felsorolva oket megértjük, hogy mirol van szó. 1. A teljes, tökéletes böjt az, amikor semmit sem fogyasztunk: élelmet sem és vizet sem. A Biblia hosszabb, teljes böjtöt csak akkor említ, ha természet feletti esemény tette lehetové ezeknek az embereknek az életben maradását. Más esetekben csak rövid ideig használták. 2. Egy normális böjt az, amikor csak vizet iszunk. 3. Egy részleges böjt, bármely böjt, amelyben különbözo élelmet és innivalót fogyasztunk, de nem vizet. Dániel 10:3-ban, egy böjtöt ír le, amikor o megtagadott magától minden olyan élelmet amit kedvelt, különösen a húst és a bórt. Vannak emberek akik úgy érezték, hogy az Úr vezette oket arra, hogy csak bizonyos ételeket, gyümölcsleveket, zöldségeket fogyasszanak. Mások viszont lemondtak az édességekrol vagy a csokoládéról. Tulajdonképpen hasonlónak tunik a böjt a diétázáshoz, de nem az. A diétázást azért gyakorolják az emberek, hogy súlyukból veszítsenek. TANÁCSOK A BÖJTRE VONATKOZÓLAG Máté ev.-nak 6:16-18-ben Jézus azt mondja, hogy az Isten elott kell böjtölni. Tehát mikor böjtölünk, szabadon kiválaszthatjuk a böjt milyenségét, azt, hogy hogyan fogunk böjtölni. (Bármit amirol úgy érezzük, hogy Az Úr vezetése az, hogy ne együnk vagy ne igyunk, mennyi ideig vagy bármilyen okból). Az önmegtagadás és az igazságos cselekedetek, ezek teszik a böjtöt elfogadhatóvá Isten elott, melyek a szív alázatos és töredelmes hozzáállását tükrözik. (Ésaiás 58). Jézus figyelmeztet arra, hogy az embereknek nem kell észlelniük, ha böjtölünk. Ha hosszabb ideig böjtölünk, akkor mások is tudni fogják (szükséges, hogy tudják). Teljesen ésszeru az, ha megmondod a feleségednek, hogy böjtölsz. Ez ne arra szolgáljon, hogy hatással légy rá, hogy mennyire szellemi ember vagy, hanem arra, hogy közöld vele, hogy nem szükséges fölöslegesen foznie. Ha valaki rájön arra, hogy te böjtölsz, ez nem jelenti azt, hogy a böjt hiábavalóvá vált. Ha Istenért böjtölünk és nem emberért, akár rájönnek az emberek, akár nem, ez lényegtelen. Általában könnyebb a böjt, ha elore eldöntjük, hogy mekkora idotartama lesz. Ha még soha nem böjtöltél, kezdetnek elég ha böjtöd rövid idotartamú lesz. Kezdésnek elég, ha egy étkezést, vagy egy napig böjtölsz víz nélkül. (Kivéve, ha az Úr nem indit hosszabb idore.) Ha már egyszer sikerült böjtölnöd egy egész napot, akkor lehet, hogy meg fogsz próbálni egy hosszabb böjtöt is, ( három vagy esetleg tíz napig terjedot) csak vízzel, vagy vízzel és gyümölcslével, vagy zöldségekkel. Használj egyszeru megérzéseket, légy bölcs, okos amikor böjtölsz. Ha felhokarcolók építkezésénél dolgozol, és szédülsz amikor böjtölsz, akkor ne böjtölj, mikor dolgozol, vagy egyél mindent amire szükséged van, hogy elvégezhesd a munkádat.(Lásd. 1Kor.7:22 és 2Kor.8:12). Ha a böjt ideje alatt, úrvacsora szolgálat van, akkor szabadon részt vehetsz, kivéve ha úgy érzed, hogy az Úr akarata, hogy tartoztasd meg magad. Hiszen mindössze egy percre van szükséged, hogy az „Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljön.” (1Kor.11:26). Szakíts idot az imára böjt közben. Gyakran az Úr, a mi böjtünket egy különös céllal teszi, ilyenkor azért imádkozunk és böjtölünk, hogy Isten akarata teljesüljön ebben az esetben. Ha csak vizet iszol, akkor élj vele és igyál sokat, különösen, ha hosszú idotartamú a böjt. Egy teljes böjt idotartama ne legyen hosszabb három napnál, kivéve, ha egy természet fölötti esemény el nem hív erre. Ugyanakkor harminc napnál hosszabb ideig böjtölni, nem tanácsos Isten szava nélkül. Általában, a tíz napnál hosszabb ideig tartó böjtök, arra használnak, hogy közelebb kerüljünk Istenhez. Attól függoen, hogy milyen a fizikai kondíciónk (tartalék), a 30-35 napig tartó böjtök már veszélyesek lehetnek, tehát szükségünk van az Úr „engedélyére” mielott tovább 11

böjtölünk. Ha egy hosszabb böjt után, egy tényleges állandó fájdalmat érzel a gyomrodban, vagy ha hirtelen egy általános leromlást érezel, akkor valószínu ez egy jel, amely arra figyelmeztet, hogy a szervezeted felhasználta a tartalék zsírt és eljött az ido, hogy megszakítsuk a böjtöt. Az, hogy milyen gyakran és mennyit böjtölünk sok dologtól függ. A legfontosabbak a te egyéni kötelezettségeid és körülményeid. Például, ha felelos vagy emberekért vagy egy testvért egy nehézség támad; lehet, hogy segíteni szeretnél, böjtölve mások cselekedeteiért, hogy megoldódjanak azok. Például, böjtölni és imádkozni egy emberért, hogy szabadulást nyerjen, úgy ahogy a Máté 17:21-ben van megemlítve. Érdekes, hogy Jézus nem akkor kezdett böjtölni, mikor megszállott emberekkel csapott össze- az ima és a böjt már életének tartozékai voltak. Ez olyan volt, mint egy ero- tartály, amelyet O állandóan tele tartott. Ha nincsenek szorító szükségek, ezek az alkalmi vagy rendszeres böjtök szellemi „alkalmasságot” biztosítanak. Ez része a test megsanyargatásának.(1Kor.9:27) Ez nagyon fontos lehet, ha keresztény szolgálatba vagy; vagy ha reménykedsz, hogy részed lesz abban.(nézd Ap.Csel 13:2 és 2Kor. 6:5 és 11:27). Vannak emberek akik rendszeresen böjtölnek, 1-2 napig minden héten, vagy több napig egyszer 1 hónapban. Hallottam egy embert aki azt mondta, hogy minden évben, kétszer 40 napig böjtölt! Nem volt meglepo, hogy nagyon eroteljes volt a szolgálata. Bölcsen cselekszünk, ha a böjtöt fokozatosan szakítjuk meg. Ha három napig teljes böjtöt tartottál, akkor kezdésnek elég a víz, ( amire mindenképpen szükséged van)- 1-2 pohárral ihatsz, amit majd kövessen egy fél óra múlva még egy pohár víz. Egy hosszú idotartamú böjt után, gyomrod összezsugorodik valamelyest és a te belso részeid (belek) baktériumos összetétele megváltozik. Jó ha kisebb mennyisség élelmet eszünk, amelyek könnyen emészthetoek. Kezdjük gyümölcslevekkel, utána a következo étkezéskor ehetünk keményítoket (rizs, fott krumpli) és joghurtot. A következo étkezéskor, vagy a következo napon, már ehetünk nyers gyümölcsöket, majd sovány húst, majd zöldségeket: és csak ezeket után zsíros ételeket és tejet. Ha gyorsan akarsz mindent pótolni, amit szervezeted nélkülözött a böjt alatt, akkor lehet, hogy kellemetlenségben lesz részed. MEGJEGYZÉS AZOKNAK AKIK GYÓGYSZEREKET SZEDNEK Ha naponta gyógyszereket szedsz és böjtölni szeretnél, akkor kérj szakvéleményt attól az orvostól, aki az orvosságot felírta. Vannak orvosok, akik a böjtöt nem tartják fontosnak, vagy túl veszélyesnek tartják és azt fogják mondani, hogy ne böjtölj. Tulajdonképpen, csak kevés esetben történik az, hogy egy gyógyszeres- kezelés eleve kizárja a böjtöt, de a böjt a dolgokat bonyolulttá teheti. A böjt ideje alatt a vérnyomásod valamelyest csökkenhet, ami feltételezi a kisebb mennyiség gyógyszer használatát. A cukorbetegek esetében, a gyógyszerek vagy az inzulin adagok sokkal kisebbek kell legyenek mint általában (kb. fél adag az elso napokban, majd leheto legkevesebb, vagy egyik sem) de a víz fogyasztása nagyon fontos. Különbözo feltételek és gyógyszeres kezelések nem igényelnek változás, ha böjtölünk. Kérdezd meg az orvost, hogy hogyan a legbiztonságosabb a böjt. Ne azt kérdezd, hogy böjtölhetsz-e?

12

HARMADIK RÉSZ A BIBLIA OLVASÁSA A tanulmányozás Hogyan íródott a Biblia? A Biblia 66 könyv gyujteményébol áll, ebbol 39 könyv az Ótestamentumban, 27 könyv pedig az Új Testamentumban található. Ezeket a könyveket zsidók írták kétezer éven át. A bennük levo központi téma : Az Istennek és az embernek egymáshoz való viszonya. A Biblia mindenegyes szavában tökéletes igazság rejlik. A Szent Szellem által ihletett emberek szavait olvassuk benne. A Biblia terjesztése az írnokok feljegyzései alapján történt hosszú éveken keresztül. A Szent írás (vagy Biblia) másolásakor szigorú szabályokat kellett nekik betartani. Az írnokok minden betut számon tartottak, még azt is tudták, hogy az Ótestamentum középso betuje hol fordul elo! Az Ótestamentumot héberül írták, néhány kaldeus nyelven írt lap kivételével. Az Újtestamentumot görögül írták, de néhány arám szót is tartalmaz. A modern Bibliák nagyrészt héber és görög nyelv fordításokra alapulnak de más fordítások is képezhetik alapjukat. A fordításoknál fontos a szöveghuség és az eredeti stílushoz való ragaszkodás. Amennyiben egyik-másik szó pontos jelentését nehéz lefordítani, olyankor megengedett az adott szó körülírása vagy szerkezeti magyarázata. A Biblia minden szavát egy beturendes jegyzékbe foglalták. Ez tájékoztat arról, hogy hol fordul elo az adott szó. A Biblia mondatait megszámozták. Általában verseknek nevezzük azokat és ezeken kívül számon tartjuk a könyv , fejezet vagy rész és szám meghatározását a Biblia olvasásakor. Esetleg néha egy-egy héber vagy görög szó fordulhat elo benne, melybol a fordítás történt. A Biblia részei: 1. A Biblia elso öt könyvét Mózes írta: A Teremtésrol (a „kezdet” könyve); A zsidóknak Egyiptomból való kijövetelérol; A leviták egyházi szolgálatáról; Az izraeliták megszámlálásáról; A törvény summájáról. Közös néven úgy is ismeretes mint Mózes öt könyve, vagy Mózes törvénye vagy a Tóra. 2. Mózes öt könyvét egy sorozat olyan könyv követi, mely a zsidók történelmével foglalkozik Mózes után idoszámításunk elott 350 körüli évekig. Ezek a történelmi tárgyú könyvek a következoek: Józsué könyve; Bírák könyve; Ruth könyve; Sámuel I. könyve; Sámuel II. könyve; Királyok I. könyve; Királyok II. könyve; Krónika I. könyve; Krónika II. könyve; Ezsdrás könyve; Nehemiás könyve és Eszter könyve. 3. Ezeket követi néhány költoi hangvételu könyv ( de néha a vers-sorok nem rímelnek): Jób könyve (mely arról szól, hogy miért szenvednek a feddhetetlenek); Zsoltárok ( énekek gyujteménye, hangsúlyozva az emberek és az Istennek a kapcsolatát); Példabeszédek (közmondások, melyek bölcsességgel látják el az embert társaival való viszonyulásban); Prédikátor könyve (mely egy bölcs embernek a földi létrol való elmélkedését tartalmazza); Énekek Éneke (melynek tárgya egy romantikus szerelem; egyben allegorikus utalás Jézusnak és az egyháznak kapcsolatáról). 4. Majd egy egész sorozat próféták által írt könyv következik. Ezen belül megkülönböztetünk NAGY PROFÉTÁKAT (Ésaiás próféta, Jeremiás próféta könyve, Jeremiás siralmai, Ezékiel, Dániel) és KIS PRÓFÉTÁKAT (Hóséás, Jóel, Ámos, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Sofóniás, Aggeus, Zakariás, Malakiás). 5. Az Új Testamentum a négy Evangéliummal kezdodik ( Máté, Márk, Lukács, János). Ezek feljegyzések Jézus Krisztus életérol. 6. Az Apostolok Cselekedeteirol írt könyv a keresztény vallás kezdetét mutatja be.

13

7. A Cselekedetek után számos levél („episztola”) olvasható a Bibliában. Ezek szerzoi Krisztus hajdani apostolai voltak, akik egyénekhez, vallási felekezetekhez, valamint a zsidó keresztényekhez intézték leveleiket. A keresztény hittel kapcsolatos tanításaikat, vagy dogmákat tartalmaztak, de egyben gyakorlati útmutatást is keresztényi elvek minden napi életben való alkalmazását illetoen. 8. A Biblia utolsó része a Mennyei Jelenésekrol irt könyv. Ez János Apostol látnoki képességét bizonyítja, mert drámai látomás sorozatot tartalmaz, melynek révén bepillantást nyerünk a mennyek birodalmába, olvashatjuk benne az utolsó idokre vonatkozó jövendöléseket és egyben bizonyságot szerzünk arról, hogy végül eljön az ido, amikor Krisztus (és Krisztus hívei) diadalmaskodni fognak. Egyéb Írások Idoszámításunk szerint (i.sz.), néhány évszázadon keresztül, az egyházi elöljárók összegyultek és közösen megállapították, melyek az Istentol ihletett írások. Erre azért volt szükség, mert hamis tanítások kezdtek elterjedni. Az Isten Szaván alapuló szent írásokat, „Kanonikus Könyveknek” nevezték el. Néha Apokrif (vagy koholt, kitalált) írások gyujteménye található az Ortodox és Katolikus Bibliákban. Ezek vallásos jelleguek ugyan, de nem Szentírások. A protestáns bibliafordításokból ezeket rendszerint kihagyják. Annak ellenére, hogy rendelkeznek némi irodalmi és történelmi értékkel, mivel nem az Istentol ihletett írások ezek, ezért a mi vallásos összejöveteleink alkalmával érdektelenek, elvesztik jelentoségüket. Jobban tesszük ha kihagyjuk ezeket a napi, rendszeres Biblia olvasásból, hogy ne zavarjon meg a” tiszta, hamisítatlan tej utáni vágyakozásunkban”.(1 Péter, 2:2). „Világi (vagy profán) szentírások”: Létezik néhány Biblia fordítás, melyet az írásszakértok zöme nem fogad el valódi, igaz szentírásként. Példaként említheto az angolul beszélo Jehova Tanúi által használt fordítás. Ezen kívül még létezik sok más könyv, melyet különbözo vallási felekezetek és szekták használnak, eladnak és terjesztenek napjainkban. Ezeket nem Isten ihletett Szava alapján írták és nem tévesztendok össze az igazi Bibliával. Általában, jobban tesszük ha nem olvassuk oket. A szakértok általában megtanulják megkülönböztetni a hamis pénzt a jótól. helyesebben cselekszünk, ha a kevés szabadidonket inkább az eredeti Biblia tanulmányozására fordítjuk, mint hamisított, koholt írások olvasására. Ilyenek például a Korán, a Mormonok könyve, a védák (Hindu), az Ortorony(Jehova Tanúinak folyóirata). Miért olvassuk a Bibliát? Isten Szavának tanulmányozása fontos lelki gyarapodásunk végett. A Biblia szerint (2Timótheus 3:16) „...a teljes írás Istentol ihletett”; „örökké megmarad a te igéd a mennyben”(Zsoltárok 119:89); „istenünk beszéde megmarad!” (Ésaiás 40:8); „Boldogok, akik az Úr törvényében járnak”(Zsoltárok 119:1); „...a szent írások téged bölccsé tehetnek” (2Timótheus 3:15); „Olvasván és gondolkodván a törvények könyvén és mindent úgy cselekedvén, ahogyan írva vagyon, akkor leszel jó szerencsés a te utaidon és csupán akkor boldogulsz” (Józsué könyve 1:8). Ez biztos mód arra, hogy Isten Szavát meghalljuk és örökös boldogságban részesüljünk. Hogyan olvassuk a Bibliát? A Biblia rendeltetése az, hogy megváltoztassa az életünket. Jézus kijelentése szerint „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, a mely Istennek szájából származik”.(Máté 4:4). A Biblia szellemi táplálék. Ajánlatos ismerni az egész Bibliát. Nem árt évente egyszer vagy kétszer át olvasni azt teljes egészében. Ahhoz, hogy egyszer eltudjuk olvasni a Bibliát egy év folyamán, szükséges naponta négy fejezetet át olvasni, leszámítva néhány hiányzó napot. Ez általában könnyebbnek bizonyul, ha naponta a Biblia különbözo részeibol olvassunk, mint az egymás után soron következo fejezeteket olvasni. Az elobbiekben felsorolt 8 része a Bibliának, különbözo terjedelmuek, 14

nem egyforma hosszúságúak. Egy jó eljárás ahhoz, hogy a Bibliát módszeresen olvassuk át az lenne, hogy olvassunk naponta egy fejezetet át az Új Testamentumból és hármat az Ótestamentum könyveibol.(Vagyis a négy részbol háromnak egy-egy fejezetet) Tanácsok a Biblia olvasásához A Biblia szavai Istentol származó szent szavak. A papír és a tinta, melyek a megírásához voltak szükségesek, csupán eszközök. A Biblia nem rendelkezik mágikus tulajdonságokkal. Ha Bibliát tartunk szobánkban, otthonunkban, kazettán vagy másutt, ez nem ad nekünk különleges erot és nem nyerjük el Isten kegyét ez által. Ne féljünk Biblia- jegyzetek rögtönzésétol. Segítségünkre szolgálhat, ha adott versekhez széljegyzeteket készítünk. Nem árt odaírni a dátumot is, hogy útmutatóként szolgáljon adott fejezetek vagy könyvek olvasásakor (leghelyesebb ceruzát használni erre a célra.) A Biblia olvasása elott célszeru imádkozni elobb, Isten segítségéért fohászkodni, hogy megérthessük azt, amit olvasunk. A Biblia olvasását is folytathatjuk imával. Például, ha azt olvassuk( János 15:4), hogy „Maradj én bennem...”, ilyenképpen folytathatjuk imánkat: „Uram, segíts engem abban, hogy veled maradjak”. Ha azt olvassuk, hogy „Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást”(János 15:12), akkor így imádkozhatunk: ” Atyám, légy kegyelmes hozzám, láss el jóindulattal, hogy szerethessem az embereket, foleg testvéreimet, a Krisztusban hivoket.” Tulajdonképpen, ilyenkor a „Szent Biblia szavaival” imádkozunk. Tanulmányozzuk a Bibliát Cselekedjetek Isten Szava szerint! Keressétek ki a szükségleteiteket, gondjaitok, bajaitok orvoslására szükséges verseket. Például, ha Jehova Tanúi kopogtatnak az ajtótokon, ne engedjétek be oket, 2 János 10-11 versek felhatalmaznak benneteket erre. Ha pedig Hindusokkal találkoztok, akik az újra megtestesülést (reinkarnálódás) hirdetik, válaszoljatok nekik a Zsidókhoz írt Levél 9:27 soraival, melyekbol kitunik, hogy egyszer halunk csak meg és utána következik az ítélet. Amikor a Bibliát tanulmányozzuk, jogunkban áll azt a „Szent Szellem” segítségével cselekedni. Ha ismerjük a Bibliát, képesek vagyunk álmainkat és látomásainkat helyesen értelmezni. Ha vissza emlékezünk valamelyik álmunkra, a Biblia segíteni fog abban, hogy megértsük az adott álom szimbolikus jelentését. Segítségünkre szolgál, ha a Bibliában olvasottakat röviden lejegyezzük egy noteszbe, hogy azokat fel tudjuk használni az elkövetkezendo jövoben. Legyen külön füzetünk, melybe az összejöveteleken elhangzott idézeteket bejegyezhetjük. Ilyen alkalomkor, ha valami érdemlegest közölnek, vagy állítanak, mely számunkra épületes vagy tanulságos szintén lejegyezhetjük és esetleg az olyan kijelentéseket is, melyekrol nem vagyunk meggyozodve, hogy valóban helyesek-e. Késobb a hallottakat tanulmányoznunk kell. Keressük ki a verseket és próbáljunk találni mi is verseket, melyek a prédikátor által mondottakat alátámasszák. Ha történetesen olyant hallunk, mely nem helytálló, bizonyítsuk be odataláló versekkel az ellenkezojét. Ismertetnünk kell jól azt amiben hisztek! Amire tanítanak, az lelkünkben valóra válhat, ha rájövünk, hogy hasznunkra szolgál. Ha nem világos valamelyik vers, akkor azt próbáljuk megjegyezni szó szerint, memorizáljuk azt! Isten segíteni fog abban, hogy megértsük azt késobb, ahogyan haladunk elore a keresztény, Krisztusi tanok tanulmányozásával. János 7.17 versben Jézus kijelentette: „Ha valaki cselekedni akarja az O akaratát, megismerheti e tudományról, vajon Istentol van-e, vagy én magamtól szólok?” Ha meg akarod ismerni a tudományt vagy Szentírást, cselekedj az Ige szerint. Engedelmeskedj annak, amire a Biblia tanít, még akkor is, ha nem mindig könnyu vagy ha azt óhajtja, hogy változz meg. Tanulmányozhatunk könyveket, jellemeket, szerzoket (példaképül megemlíthetem itt János Apostol összes írásait), témákat, idoszakokat vagy adott szavak sajátos használatát. A 15

tanulmányozás távlati célja lehet nagyobb méretu Bibliai ismeret elsajátítása, vagyis alaposabban megismerhetjük Jézus Krisztus Igazságát. Felhasználva 1Korinthus 11:27 (vagyis Pál I.Levele a Korinthusbeliekhez) vers sorait, megértjük mire kell figyelmeznünk ahhoz, hogy helyesen értelmezzük bármelyik verset: I. Szövegösszefüggés (Kontextus). Tedd fel magadban a kérdést: A. Mikor volt ez megírva? Krisztus halála után az elso században. B. Ki írta ezt? Pál Apostol és Sosthenes, az atyafi (1 Korinthus 1:1). C. Kinek írták ezt? A Korinthusbeliekhez, az Isten gyülekezetének hívei számára (1 Korinthus 1:2) D. Mirol szól ez a könyv? A világiasság elkerülése a gyülekezetben. Olyan sajátos problémákra utalás, mint pártoskodás, fajtalanság, perlekedés. E. Mi a Témája ennek a fejezetnek? Pál bizonyos hagyományokra tanította a Korinthusbelieket, utalás különösképpen a bálványimádásra és a Krisztussal való közösségre. F. Mirol szólnak az elott és utána következo versek? A helyes módjáról és jelentoségérol a közösség vállalásnak (17-34 versek). II. Szándékosság. Ilyen kérdéseket intézhetsz magadhoz. A. Miért írták ezt? 1. Valami sajátos probléma miatt? Igen, az emberek duhajkodtak, túl sokat ettek és ittak és nem törodtek egymással, a közösség tagjaival, feladataival.(1 Korinthus 11:21) 2. Van benne utalás valamilyen egyetemes érvényu érdeklodés felkeltésére? Igen, említésre kerül az Isteni igehirdetés a „Krisztust való prédikálás a Közösségben és a rend fontossága a Közösségben (23-26 versek; 27-34 versek). B. Mit akart elérni a szerzo, amikor ezt írta? 1. Próbálta befolyásolni az emberek viselkedését vele? Igen, azt akarta, hogy a Korinthusbeliek változtassák meg az Úrvacsora vételét. 2. Próbálta oket jobb belátásra bírni, jobban megértetni velük a doktrína jelentoségét? Igen, mert megmagyarázza nekik az Úrvacsorázás jelentoségét és értelmét. III. Az értelmezése. Kérdezd önmagadtól: A. MI a látszólagos értelmezése? Ne részegedj meg közösségben, légy udvarias és várd meg a többieket is. B. Létezik-e egy mélyebb értelmu, kevésbé nyilvánvaló értelmezés is? Az Úrvacsoravétel komoly, jelentoségteljes és eroteljes dolog. Úrvacsora vételkor megfeleloen kell viselkednünk. Ebbe benne foglaltatik az újjá születés szükségessége (29 vers), tiszta lelkiismeret alapján, mert minden vétkünket és bunünket bevallottuk (31 vers). C. Van-e valamilyen szimbolikus (jelképes) értelme is? A kenyér és a bor Isten testét és vérét jelképezik. D. Melyik bír nagyobb jelentoséggel, az irodalmi vagy a szimbolikus értelmezés(ek). Ebben az esetben, mind a ketto jelentosnek számit. E. Található-e kulcs szó vagy sajátos kifejezés, melyek a lényegre utalnak? (Megjegyzés: két fontos dolgot kell észrevennünk, ilyen kulcs-szavakat, mint: mert, úgy hogy és elobb egy szóra utalás vagy eszme megnevezése történik ami elég gyakori a Teremtés fejezetében). Igen, a mert, ezért kötoszavak( 27 és 33 versek).

16

IV. Alkalmazása. Kérdezd magadtól: A. Hogyan tudná ennek a versnek alkalmazása befolyásolni a XX. századi élet vitelt? Régen az úrvacsora vétel valószínuleg nagyon különbözött attól ahogy ez napjainkban történik a különbözo templomokban. Úgy tunik, hogy bele foglaltatott régen a kiadós eszem- iszom inkább, ellentétben napjainkban történo szokástól, amikor csupán egy vékony ostyát vagy kenyér darabkát veszünk szájunkba ilyenkor és iszunk egy korty bort vagy szololét (mustot). B. Hogyan alkalmazhatom ezt a verset saját életemben? 1. Alkalmazható-e ez a vers szakasz életem valamelyik felében? Ennek fo alkalmazása ott van, hogy helyesen értelmezzük az Úrvacsorát. 2. Az én saját életem (gondolataim, szavaim, tetteim) megfelelnek-e a vers által felvetett követelményeknek? Amennyiben Isten elöl eltitkoljuk, amit cselekedtünk vagy jelenben cselekszünk, akkor a válasz „Nem”. 3. Meg kell-e tökéletesen változnom azért hogy engedelmeskedni tudjak vagy hogy betartsam a vers által eloírtakat? Ha van bennünk hajlandóság, hogy ne törodjünk a többi kereszténnyel, vagy ha iszunk és továbbra is bunös módon élünk, akkor meg kell változnunk. Források A Biblia tanulmányozásához segítségünkre szolgál jó néhány forrás munka. a bibliai szótárok megmagyarázzák a Bibliában eloforduló szavak értelmét. A bibliai lexikonok (enciklopédiák) rendszerint több kötetes munkák, amelyekben részletes magyarázatot kapunk a Bibliában eloforduló bármelyik témára vonatkozóan. A bibliai kézikönyvek általában egy kötetes kiadások, melyek a Bibliában létezo fontosabb témákkal kapcsolatosan rövid tanulmányokat tartalmaznak. A bibliai jegyzetekben megtalálhatók a Szentírások jelentés tartalma és magyarázata könyvenként és versenként. Példának okáért, a szótárban megtaláljuk a „jövendölés” szó meghatározását. A lexikonban négy oldalon vitatják a „jövendölés” szó lényegét a megfelelo szentírásokkal alátámasztva. Esetleg utalást kapunk arra vonatkozólag is, hogy az ókori idokben milyen szerepe, értelmezése volt az említett „jövendölés” szónak. A kézikönyvben a „jövendölés” (prófécia” szóval kapcsolatosan találni fogunk néhány cikkelyt (paragrafust) és néhány idevágó utalást a Szentírásból. Egy szövegmagyarázat (kommentár) megemlíthet egy sajátos „jövendölést” tárgyalva azt egy adott fejezeten belül. Annak ellenére, hogy a felsorolt forrás anyagok értékesnek tekinthetok, mégis nem helyettesíthetik az egyéni Biblia olvasást! Elmélkedés a Szentíráson A Bibliában olvasottakon gondolkodnunk kell ( Józsué 1:8). Ennek semmi köze nincs a hindu hithez! A Szentíráson való töprengés egy adott vers jelentésének megértését és annak alkalmazását jelenti. Kezdetben emlékezetünkbe véssük a Szentírás egy részét. Majd utána, elgondolkodunk minden egyes kifejezés és szó jelentésén. Tekintsük meg példaként János 3:16 versének tanulmányozását: „Mert úgy szerette Isten” : Ebbol megtudjuk, hogy Isten képes szeretni és O nagyon szeretett; „a világot” : Isten mindenkit szeret. O mindenkit nagyon szeret; „hogy odaadta”: Isten szeretete cselekvésre késztette Ot. Ez nem volt csupán érzelem. Valójában, ez a szeretet nem azonos a könyvekben, filmekben, és TV adásokban tapasztalt romantikus szeretettel. Isten szeretete arra késztette Ot, hogy adjon, adakozzon. „az O egyszülött Fiát”: Mily hatalmas volt az O szeretete! Milyen óriási áldozatot tett. Képzeljük el mit jelent feláldozni az egyetlen fiút! Ádámot porból teremtette, de Jézus egyszülött volt. Isten szívében létezo Atyai érzelemnek hasonlatosnak kell lennie a mi érzelmeinkkel. Ez csodálatos. 17

„hogy valaki” : Ez azt jelenti, hogy mindenki - mindenfelé. „hiszen O benne”: A lényeg tehát az. hogy hinni kell, hitünk kell legyen. A hitnek örökös következményei vannak. A hit élet formáló ero. Ez nem hasztalan és céltalan ero. Ez nem akármilyen hit, hanem Jézus Krisztusban való hit kell legyen! „el ne vesszen”: Egyesek el fognak veszni. Az elkárhozás valóság. de Isten nem óhajtja, hogy az ember örök kárhozatra jusson. O azt szeretné, hogy az emberek a menybe jussanak és ne a pokolba. „hanem örök élete legyen”: Életünk után kell létezzen valami vagy jönnie kell valamilyen kornak. Az elkárhozás ellentéte az élet választása. Az élet öröké tartó. Mi választhatjuk az örök életbe való belépést az által, hogy hiszünk Isten Fiában, Jézusban. Memorizálás - Könyv nélküli tanulás A memorizálás könnyebb, mint hisszük. Eloször is ki kell választani a verset vagy fejezetet, melyet könyv nélkül óhajtunk megtanulni. Lehetoleg olyan legyen, melynek van tartalmi mondanivalója számunkra. Másoljuk le egy karton lapra vagy papírra, melyet zsebünkbe vagy táskánkba tehetünk. Írjuk rá felül a tájékoztató utalást (pl. ”János 3:16”) és alája az idézetet a Szentírásból. Valahányszor idonk megengedi, olvassuk el idonként azt. Várakozás közben (sorban álláskor, liftre várakozva) sok ido adódik erre. A vers ismételésekor, ismételjük át a felette és az alatta levo utalást. Ha képesek vagyunk elmondani a vers részt anélkül , hogy a papírra pillantsunk, következhet a sorokon való töprengés és hozzá foghatunk egy másik vers rész megtanulásához. A Szentírásból való könyv nélküli tanulás és memorizált részeken való elgondolkodás, gyógyitólag hat az emberek elméjére, foleg a kábítószerek és alkoholisták táborából. Mihelyt gondolataink Isten szavával összekeveredve kezdenek eszünkbe ötleni, egyre rendezettebb, világosabb lesz gondolkodás módunk, észjárásunk. Ha hisszük és ismerjük Isten szavát, szólni is tudunk a nyelvén. Ez igen fontos, mert a szavak sajátos erot kölcsönöznek nekünk. (Lásd: Márk 11:23 és Pál Apostol levele a Rómabeliekhez 10:10, 17 és 2 Korinthus 4.13). Ha nehéz vagy szokatlan helyzetbe kerülsz, fohászkodj Istenhez, hogy megtaláld a megfelelo szót, majd az Isten sugallta szavakkal szólj abban az adott helyzetben (Lásd: János 11 rész, példa képen, melybol kiderül, hogyan cselekedett Jézus hasonló helyzetben.)

18

NEGYEDIK RÉSZ DICSÉRET Az imádás A dicséret Isten nagyságának magasztalása. Ez természetes megnyilvánulása bármely teremtménynek, aki felismeri Teremto Atyánknak mindenhatóságát. Dávid, a pásztor, aki megölte Góliátot, az óriást, késobb Izrael királya lett és o sajátos módon értelmezte a dicséretet. O nagyon sok Zsoltárt írt. A Zsoltárok utasításokat tartalmaznak és példákat a magasztalásra. Az a mód, ahogy Dávid tudta dicsérni az Urat és hálát adni az Neki, példaképül szolgált Izraelben, számos utána következo királynak. (lásd: Krónika II. könyve:7:6; 8:14; 23:18). Az Új Testamentum is tartalmaz néhány példát a dicséretre. Az egek dicséretére szolgáló számtalan leírást is találunk benne. Mégis, ahelyett, hogy több utasítást adna az imádást illetoen, inkább a Zsoltárokra utal, azok szolgálnak háttérként. Az Efezusbeliekhez írt levél 5:18-19 versek az tanácsolják, hagy ha a Szent Szellem lakózik bennünk, énekeljük a zsoltárokat. A Kolossébeliekhez írt levélben 3.16 rész szerint, engedjük az Urat bennünk elhatalmaskodni és zsoltárok éneklésével dicsoítsük Ot. Ha, a zsoltárok éneklése azt jelenti, hogy a Szellem él bennünk és az Isten szava szerint cselekszünk, akkor ez nagyon fontos dolog! Az Isten dicsoítése végett, mindet el kell követnünk (I.Korinthusbeliek,10:31) és akárki legyen az, aki fohászkodik, az Úr dicsoségére tegye azt (Zsoltárok 50:23). Az Istent magasztalni, dicsoíteni kell! (Ez nem intés, figyelmeztetés akar lenni. Ez örök igazságot akar jelenteni, mely Istennek alapveto tulajdonságára támaszkodik. Jézus azt állította, „Ha mindent elhallgatnánk, a kövek szólalnának meg rögtön helyettünk”. A mennybéli angyal is szüntelenül mondogatja: „ Szent, szent, szentséges Mindenható Atya Úristen. Voltál, vagy és leszel az eljövendoben!” s közben az idosebb angyalok több ízben leborulnak elotte, hogy kifejezzék Isten iránti imádatukat. (Jelenések 4: 8-11). A dicséret kifejezésekor az Isten nagyságának méltatásán van a hangsúly, nem pedig a hangunk minoségbeli kiemelésén, zenei adottságunkon vagy a hangszereken, érzelmeinken, vagy körülményeken. Mivel Isten elrendelte nekünk, hogy imádjuk Ot (Zsoltárok 81:1-5), dicsoítenünk kell, ahogyan megparancsolja nekünk. De nem a magunk módján kell Hozzá imádattal szólni, hanem az O általa meghatározott módon. O, a mi Urunk és Királyunk, mi az alattvalói vagyunk. Szüntelenül imádnunk kell Ot (Zsoltárok 34:1), minden nap (zsoltárok 145:2), mindenféle nyelven , nemzeti megkülönböztetés nélkül (Zsoltárok 57:9), teljes szívünkbol, (Zsoltárok 138:1), az O igazságosságának megfeleloen (Zsoltárok 7:17), és mindehatóságának alapján (Zsoltárok 150:2). A Zsoltárok 100:4 vers szerint Isten országának kapuján hálaadással és az O udvarára, „tornácaiban” dicséretekkel, az O szent nevének áldásával kell belépnünk. Ez egyik oka annak, hogy miért kezdjük énekléssel közös együttlétünket. A hálaadás vagy fohász szintén alkalmasak arra, hogy velük kezdjük az Istennel töltött ájtatosságra szánt idot. A Zsoltárok 22:3 vers szerint Isten benne lakózik Izrael imádságaiban, dicséreteiben. Isten valóságosan él az O népének dicsoíto fohászaiban! Amikor az Istent dicsoítjük, közel kerülünk Hozzá és O is közeledik hozzánk.(Jakab 4:8). Dicséret és szellemi hadviselés A dicséretteljes fohász eros fegyver a szellemi hadviselésben. Amikor az izraeliták harcoltak az ammoniták, móabiták, valamint a Seir hegység lakói ellen, Josafát király a dalosokat és imádkozókat a fegyvert viselo harcosok elé, az elso sorba tétette (Krónika II. 20:21). Ennek eredménye az volt, hogy Izrael nagy gyozelmet aratott. Amikor Pál és Silás börtönbe kerültek és megverték oket, éjféltájban énekkel dicsoítették az Istent. Az Úr Isten meghallgatta oket és hirtelen egy nagy

19

földrengéssel bilincseiket feloldotta, tömlöcük ajtaját megnyitá és a börtönor, háza népével együtt megtértek, Isten híveivé váltak (Cselekedetek 16: 25-34). Mi képesek vagyunk lelki ellenségeink béklyóitól szabadulni az által, hogy az Istenhez fohászkodunk(Zsoltárok, 149:6-9; Ésaiás 30:32). Mielott Isten dicsoítésével kapcsolatos utasításokra figyelmeznénk, érdemes megemlíteni mindazt, amirol a Biblia nem beszél. A Biblia, például nem tartalmaz hangjegyeket vagy skálát. Nem zárja ki bármilyen fajta hangszer használatát. Létezik ördögi eredetu zene, de a Biblia szerint „ a dobpergés és a fúvós hangszerek” az ördögöt dicsoíto zeneszerszámok közé sorolandók (Lásd Ezékiel 26:13). Ha ezek felizgatnak bennünket, vagy túlságosan hangosak, ha figyelmünket zenére vagy az eloadó muvészre irányítjuk és nem pedig az Úr Istenre, akkor ezek nem elfogadhatók, nem alkalmasak. Különbözo útbaigazítások 1. Tanácsos olyan dalokat énekelni, melyeket szívesen énekelünk. Az imádatnak kellemesnek kell lennie (Zsoltárok 147:1). 2. Nem kell félni attól, hogy új szavakat és új dalt találjunk ki egy új dal alkotásakor (Zsoltárok 33:3). Ha ezt cselekedjük a Szent Szellem által vezérelve, akkor ezt alkalmazhatjuk jövendölések, dalok, vagy különbözo nyelveken való énekek éneklésekor. (1 Korinthusbeliek 14:15 ). Ezt úgy is nevezik néha, hogy ” Istent dicsoíto dal”. Ha eszedbe akarod vésni valamelyik Istent dicsoíto dalt, segítségedre szolgálhat esetleg egy kazetta, amennyiben nem tudod lejegyezni a hangjegyeket. 3. Tapsolj (Zsoltárok 47:1). 4. Táncolj Isten kedvére (Zsoltárok 30:11; 149:3; 150:4; Sámuel 6:14; Bírák könyve 15:20; Krónika I. 15:29). A Táncolást megszervezhetjük, vagy ugrálhatunk le és fel, aszerint hogy a Szent Szellem hogy lakózik a lelkünkben. Semmi esetre sem „diszkó” tánc vagy waltzer (keringo), az amit táncolunk. Soha nem lehet érzéki és nem szabad úgy tunnie, hogy egy not vagy férfit karolunk át tánc közben, stb. 5. Énekeljünk hangosan (Krónka II. könyve 30:21; Lukács 19:37). 6. Énekeljünk „körben állva” vagy pedig örömteljes felkiáltásokkal (Zsoltárok 32:11; 35:27) 7. Hangos kiáltással (Zsoltárok 47:1). 8. Énekelve (Zsoltárok 30:4). 9. Hálaimát kifejezo himnuszokat énekelve (Máté 26:30). 10. Énekeljünk megdicsoülten, céltudatosan(Zsoltárok 66:2). 11. Hangszer segítségével adjuk elo dalainkat: a). Cimbalommal (Zsoltárok 150:5) b). Fuvolával (Zsoltárok 87:7; 150:4) c). Hárfa kíséretével (Zsoltárok 49:4; 57:8;71:22) d). 10 (tíz) húros hárfa kisérettel (zsoltárok 33:2: 144:9) e). Lant vagy koboz kisérettel (Zsoltárok 33:2; 57: 8) f). Kürt kisérettel (Zsoltárok 47:5; 81:3; 98:6) g). Húros hangszerek kíséretével (Zsoltárok 150:4) h). Kéz dobbal vagy tamburindob kisérettel (Zsoltárok 81: 2;149:3) i). Hozzáértéssel, mesterien (Zsoltárok 33:3) Vedd fel a „dicséret” köntösét imádkozáskor, lehetoleg „szenteskedés nélkül” (Ésaiás 61:3). Sátán szeretne elbátortalanítani bennünket, mivel „ az Istenimádat okozta öröm a mi eronk” (Nehemiás 8:10). Az Isten dicsoítése a mi akaratunkon múlik. Dávid oly módon parancsolta meg lelkének az Isten dicsoítését, mintha katonának adott volna parancsot. (Zsoltárok 103:1-2).

A dicséretre vonatkozó tanácsadások

20

Ha imádkozás végett összegyulünk és nincs szándékunkban elozetesen kigondolt témával foglalkozni, csupán baráti jellegu a gyülekezetünk, olyankor egy vagy két dalt énekeljünk el tiszta lelkünkbol. Amikor az Istenhez imádkozunk, ne gondoljunk semmi egyébre. Az úrnak dicsérete nagyon fontos szolgálat. Ilyenkor alkalmunk nyílik arra, hogy áldjuk Ot. O az egyetlen, aki a legjobbra érdemesült, aki megérdemli, hogy minden figyelmünket rá összpontosítsuk. Ha tudunk valamilyen hangszeren játszani, dicsérjük az Urat zenekísérettel. Ha lehetséges, hozzuk el a hangszerünket a gyülekezetbe. Ha nem tudunk hangszeren játszani, ajánlatos megtanulni valamilyen egyszeru hangszer kezelését, tanuljunk meg gitározni, tamburindobon játszani, kasztanyettázni (csattogó hangszer) vagy ukulelen (négyhúros hawaii gitár) zenei hangokat kicsalni, sot egyszeru kanalak segítségét is igénybe vehetjük. Sajnálatos módon nagyon sok „rock” és „heavy metal” zeneszám témája a kiábrándultság, harag, eroszak. Az ilyen fajta zene stílust kedvelhetik a kívülállók de, ha mi is hívei vagyunk, akkor szükséges megszabadulnunk az ehhez hasonló zenei kötöttségtol. A zenéhez való vonzódásunk ne legyen semmiféle képen a modern „heavy metal” vagy urzene.

21

ÖTÖDIK RÉSZ BIZONYSÁGTÉTEL Részvét, szánalom Hitünket megosztani másokkal a Krisztus tanításának követésében az egyik legmagasztosabb és leghálásabb tapasztalat. Jézus azt mondta : „Jöjjetek utánam és emberhalászokká teszlek benneteket.” (Márk 1:17). Máté ev. 28:18-20 versekben, Jézus Krisztus által mondottakból kiderül mi volt az O Nagy Megbízatása. Jézus említést tett két nagy parancsolatról is (Istent szeretni és úgy szeretni felebarátodat, mint önmagadat) meg az egyik Megbízatásról (tanítványokat szerezni). Jézus szánakozott a szenvedo sokasság láttán: „Amikor látta a sokaságot, megszánta oket, mert elgyötörtek és elesettek voltak, mint a juhok pásztor nélkül.” (Máté 9:36); „Amikor Jézus kiszállt és meglátta a nagy sokaságot, megszánta oket és meggyógyította betegeiket.” (Máté 14:14). A bun fájdalmat okoz az emberek életében: „Mert a bun zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban a mi Urunkban.” (Pál lev. a rómaiakhoz 6:23). A keresztények lelkében létezik az óhaj, hogy Krisztust, a világ Megváltóját másokkal is megismertessék. Új tanítványokat szerezni, igazi kiváltság de nagy felelosséget jelent. Íme három Szentírás mely ezt alátámasztja: 1. „Ha valakit nem találtak beírva az élet könyvbe, azt a tuz tavába vetették.”(Jelenések könyve :20:15). 2. „Az okosok fényleni fognak, mint a fénylo égbolt és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok mindörökké” (Dániel 12:3). 3. „Akkor az úr ezt mondta a szolgájának: Menj el az utakra és a kerítésekhez, és kényszeríts bejönni mindenkit, hogy megteljék a házam.”(Lukács ev.14:23) Amikor mi valakit Krisztushoz vezérelünk, akkor örökéletu lesz o is, mi is az Isten által. - Ahelyett, hogy a tuz tavában vetessék, az a személy a mennybe megy! - Lesz még egy másik fiú vagy lánytestvérünk a mennyek országában, és mi örökéletet kapunk jutalmul (vagyis csillagként fogunk fényleni). - Az Úrnak, a mi teremto Atyánknak lesz még egy fia vagy lánya az O égi birodalmában. Ez valóban megindítóan fenséges feladat és feleloság egyben! Jézus a világ világossága (János 8:12) bennünket az élet világosságának nevez: „Én vagyok a világ világossága, aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” Isten akarata az, hogy terjesszük a jó hírt, „az O eledelét” és végezzük be a munkáját új keresztények toborozásával.(János 4:34-35). Még akkor is ha egyesek visszautasítják az evangéliumot, annak hirdetése öröktol fogva jó, hasznos dolog (Márk 16:15). Mindenképpen a cél az, hogy nyerjünk meg lelkeket Jézus Krisztus számára. Mi a bizonyságtétel? A bizonyságtétel része a hitünknek. Ez azt jelenti, hogy hirdetnünk kell az evangéliumot, a jó hírt, hogy bízzanak Jézus Krisztusban és biztonságban lesznek. Az üzenet, melyet Jézus hirdetett, egyszeru volt: „Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa.” (Máté 4:17). Ezt oly módon kell értelmeznünk: „Az Isten a mennyek birodalmának a Királya és az O birodalma és fensége hatalmába kerítette életedet. Ne vétkezz többé, fogadd Ot el uralkodónak életedbe és higgy az O szeretett Fiában. Ha így cselekszel és elfogadod az o birodalmát megbocsát neked és új életet ad neked. Ha pedig nem így cselekszel, akkor örökre elkárhozol.” (A jó hír részben „rossz hírt” is tartalmaz, amikor a poklot említi, mint létezo valóságot, az örök elkárhozást, valamint a tuz tavát). Amikor Jézus Krisztus a mi életünk Ura. akkor hatalma van felettünk. O vezérel bennünket. 22

Követojévé válni- ez elhatározást jelent kezdettol fogva, de ez nem elegendo. Aki az O követoje, az mindig készen áll a tanulásra , Jézus híve, egyben örökösen tanul Tole. Mivel mi elnyertük ezt az örömöt, arra törekszünk, hogy mások is részeseivé váljanak. Az evangélium hirdetéskor mondjuk el másoknak is hogy váltunk Jézus Krisztus követoivé. Biblia versek idézetével, felolvasásával válaszolhatunk különbözo kérdésekre, ahogy az alkalom igényli. Ehhez hozzá járulhat az, hogy meghallgatjuk mások panaszait, segíteni próbálunk, együttérzésünket fejezzük ki, vagy imádkozunk egy betegért vagy egyéb ügy érdekében. Vannak akik úgy vélik, hogy ok alkalmatlanok a bizonyságtételre, vagy ok nem elég jó keresztények vagy pedig úgy vélik, hogy ok nem ismerik a Bibliát elégendoen. Bár a Biblia világosan köztudomásra hozza, hogy „Isten erejének kincse cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erot Istennek tulajdonítsuk és ne magunknak” (Pál második lev. a Kor. 4:7). Senki sem alkalmas a bizonyságtételre, de Isten segít bennünket alkalmassá válni: „Nem mintha önmagunktól, mintegy magunk erejébol volnánk alkalmasak, hogy bármit is megítéljünk; ellenkezoleg, a mi alkalmasságunk az Istentol van. O tett alkalmassá minket arra, hogy az új szövetség szolgáivá legyünk, nem betué, hanem Léleké, mert a betu megöl, a Lélek pedig megelevenít” (2 Kórinthus 3:5-6). Isten mindenkit fel tud használni! Hitünket megosztani másokkal hasonlatos a magvetéssel (Zsoltárok könyve 126:5; Márk 4:3-20; Máté 13:3-23; Lukács 8:4-15; Máté 13:24-30, 31-32,37-43; János 4:35-38) Ami a mag elvetését illeti, boségesen kell vetni, ahhoz hogy boségesen arassunk ( 2 Korinthus 9:6). Nekünk nem szabályokat kell tanítanunk, hanem Jézus Krisztus eljövetelének jó hírét. A mi feladatunk az, hogy Jézus követoinek számát gyarapítsuk. Nem azt kell tanítanunk hogy éljen mindenki helyesen a földön és az se a mi feladatunk, hogy az embereket elítéljük buneik miatt. Ezek a feladatok Jézus Krisztusra és a Szent Szellemre hárulnak. A mi feladatunk csupán az, hogy hirdessük Isten igazságosságát, szentségét, igaz ítéloképességét azért, hogy az emberek ne éljenek tudatlanságban, a Szent Szellem megismerése nélkül. Hogyan teszünk bizonyságot? Tegyük ezt saját hitünk által és nem másnak a hitével (Ap.Csel.19:13-16). Minden keresztény rendelkezik egy bizonyságtétellel - hogyan fedezte fel Jézus Krisztust. Ez a miénk, mi hozzánk tartozik. A hitedre támaszkodj - ne a filozófiádra, vagy arra, amit éppen valamilyen könyvbol olvastál, esetleg valamilyen kedvtelésedre, avagy véleményedre... A mi hitünk az, amely által lelkesedni tudunk Jézusért. Erre építs, erre a csodálatos lelkesedésre, amelyet a mi Urunk Jézus Krisztusnak a cselekedetei váltanak ki belolünk. Jézus azt tanította, hogy amikor O feltámad, minden embert Magához fog szólítani (János 12:32). A mi jó hírünk magára Jézus Krisztusra vonatkozik és nem a törvényekre. Egyik közmondás szerint eloször meg kell fognod a halat mielott azt megtisztítanád. Az embereknek mind az összes buneikkel együtt kell Jézushoz jönniük, az ok Megváltójukhoz. Egyedül Jézus tud megmenteni bennünket és megszabadítani minket a buneinktol. Ha azt állítanánk, hogy az emberek vallásosak lehetnek még mielott elfogadnák Jézust, akkor szerintünk a Biblia valótlan dolgokat tartalmaz. A bizonyság vagy vallomás révén kiderülhet mi az ami távol art valakit Krisztustól, de nem valószínu, hogy az egyén mindegyik jellembeli fogyatékosságát képes felfedni élete során. Mikor megosztjuk hitünket Légy barátságos - légy mindenkivel barátságos, anélkül, hogy világi légy. El kel határolnunk magunkat a világtól, vagyis világiaktól és a buntol de, ha mégis kapcsolatba kerülünk a hitetlenekkel, nem különülhetünk el tolük. (1 Korinthus 5:9-11), (János 17:15). Az élet sokkal könnyebb lenne, ha megszakítanánk minden kapcsolatot a hitetlenekkel. Minden esetre, Jézus azt igényli tolünk, hogy az O hívei, követoi legyünk a világban.

23

Légy kedves - könnyebb mézzel legyet fogni, mint ecettel. Szavaink, beszédünk kellemes legyen, de tartalmazza az Isteni ítélet józanító igazságát (Kolosé lev. 4:5-6). Légy közvetlen - szólj világosan, közérthetoen- közöld az emberekkel pontosan mit kell tenniük, ahhoz hogy megmeneküljenek (Cselekedetek 16:30). Ne szólj oly módon az emberekhez, hogy : „Olvassátok el a Bibliát, legyetek keresztények és a mennybe kerülök az által”. Jézusba hinni nem jelent valami általános, ködös fogalmat. Ez inkább sajátos, egyedi dolog. Ha az emberek képesek szájukkal Úrnak vallani Jézust és szívükkel hinni, hogy Isten feltámasztotta ot, akkor üdvözülnek (Róm. 10:8-9). Jézus azt mondta a laodiceaiaknak, hogy O az ajtó elott áll és zörget és ha ok kinyitják azt, o belép az ajtón (Jel.3:20). Az emberek képesek Krisztus tanai szerint élni. nem fontos vallásos kifejezéseket használnotok. Az emberek zöme nem érti az olyan szavakat, mint például: megszentelodés, vezeklés, vagy könyörgés. A „keresztény hitre való térítés” zavaró lehet. Légy magabiztos - légy tudatában annak, hogy Kiben hiszel. Ne félj azt állítani, hogy Jézus az egyetlen út az emberek számára a mennybe menetelükhöz. O maga mondta ezt (János 14:6). Jézus vagy igazat mondott ebben a versben, vagy hazudott. Ha igazat szólt, akkor Mohamed, Buddha és a Hindu istenek nem képezhetik a követendo utat (Cselekedetek 4:12). Ez az egyetlen élet, melyben van lehetoségünk arra, hogy megmeneküljünk (Zsid. 9:27). Nem létezik reinkarnálódás vagy újra megtestesülés! Légy szerény - ismerd és hirdesd Jézus Krisztus igéjét és az O feláldozását megfeszítés által (1 Kor.2: 2). Ne bocsátkozzatok hitvitákba (Máté 7:6). Próbáljátok elkerülni figyelmetek elterelését Jézus Krisztus hitérol. Sokan szeretnének beszédbe bocsátkozni az eszkimókról, filozófiáról, az evolúciós elméletrol. A központi probléma nem az, hogy hogyan gondolkodnak az eszkimók Jézusról. Jézus azt kérdezte: „Mit gondoltok ti , ki vagyok én?” Ez a lényegbevágó kérdés: Jézus Krisztus a ti uralkodótok? Légy lelkesült - Jézust illetoen! Még akkor is, ha kevés Biblia verset ismerünk, az embereket érdekli amit tudunk. Légy bátor - az örök életrol szólni, arról beszélni. Az emberek rádöbbenek arra, hogy rendelkezel egy természetfeletti tapasztalattal a Jézus nevében való tanítást illetoen (Ap.Csel. 4:13). A bátorság abból adódik, hogy a Szent Szellem betölti lényünket( Ap.Csel.2:14; 6:5; 7:55). Légy huséges az Úrhoz és ne a televízióhoz, regényekhez, vagy pénzhez. Szívesen szolgáld Ot (Máté 5:16). Egy gyülekezet rendelkezik olyan emberekkel, akik szívesen muködtetik a nagy épületek liftjeit. Mások felajánlják szolgálataikat az élelmiszerek házhoz szállítására. Majd alkalomadtán szólnak Jézus Krisztusról, terjesztik az O eljövetelének a jó hírét. Azokhoz akikhez eljutnak az említett emberek, azok egyben láthatják és halhatják milyen módon cselekedik az evangélium. Szeresd az embereket - törodj velük. Jézusnak az emberek iránt érzett szeretete késztette Ot cselekvésre(Máté 9:35-38). Oszd meg a Szent Szellem ajándékait. Ha találkozol valakivel, próbáld öt Isten hajlékába vezérelni. Ajánlkozzatok önzetlenül imádkozni az arra rászorultakért, bajba jutottakért. Ha az emberek meggyógyulnak vagy felengednek, felszabadultak lesznek csoda révén vagy valamilyen találó szó, ismeret révén, sokkal fogékonyabbak lesznek a megmentésüket illetoen (János 4:17-18) Valaki azt mondta, „ Ha rendelkezni szeretnél a Szent Szellem ajándékaival, légy részese az olyan helyzeteknek, ahol szükséged van ezekre”. A bizonyságtétel egy kiváló út ezt cselekedni. Szolgáld a hitet - foleg amikor egyesek kijelentik, hogy ok nem hisznek benne. Ne tarts hosszú leckéztetést arról, hogy mi a hit. A hit szolgálója légy. „Te akkor, ez által képes leszel megmenekülni! Te képes leszel hinni!” Légy éber - Isten révén életünk során sok emberrel ismerkedhetünk meg. Az erre szolgáló összejövetelek „Istent magasztaló találkozások”. Keresd az alkalmat arra, hogy az evangéliumot hirdesd! Imádkozzál alkalmakért, amikor hited terjesztésével bizonyságot tehetsz. 24

Imádkozz lelkek megmentéséért szolgálatod révén. Ha bölcsek vagyunk, megmentjük lelkünket (Péld.11:30). Isten bölcsességet ad nekünk ha igaz hittel fohászkodunk Hozzá (Jakab 1:5). A Zsoltárok 126 : 5 - 6 versben egy olyan valakirol van szó, aki ujjongva arat, miután sírva vetett. Ha olyan helyzetbe kerülsz, amelyben hitedrol kell bizonyságot tenned, imádkozz azért, hogy az emberek elfogadják az evangélium tanítását. Légy bokezu - a jó hírt juttasd el mindenkihez (Prédikátor.11:1-2,6). Vannak emberek, akik feladatként tuzik ki maguk számára, hogy naponta vagy hetente legalább egy személynek beszéljenek a Jézusról. Van rá eset, hogy az üzenetet elfogadják, vagy alkalomadtán visszautasítják. Jézus beszélt errol a vetésrol és aratásról (János 4:37). Lelkeket nyerj meg és ne érvekkel gyozedelmeskedj. Ne próbálj mindenre válaszolni és ne vitatkozz. Többet ér, ha vesztesz egy vitaérvnél. de megnyersz egy lelket. Ha az emberek érzik, hogy vesztesek egy vitában, közelebb kerülnek Jézus Krisztushoz. Próbálj elhivatottságodról egy magadban fennhangon szólni az erdoben vagy a tükör elott, ha nehezedre esik mással beszélni róla. Légy alkotásra kész, aktív - abban, hogy módokat, eljárásokat találj hited közlésére. Ez egyaránt vonatkozik egyéni és tömeges bizonyságtételre. Lehet, hogy te vagy barátaid eloadhattok egy rövid jelenetet vagy pantomimot egy iskolába, üzembe vagy más nyilvános helyen. Jézus példabeszédeit vagy Lázár feltámadását Jézus által, felhasználhatjuk ilyen alkalommal. Egy csoport keresztény esetleg vallásos énekeket énekelhet a városban való sétálásukkor. Fohászuk, dal formájában beszélgetésre adhat alkalmat, melyek során lelki, szellemi tárgyú kérdéseket lehetne tisztázni. Lehet egy-két nyilvános evangélikus összejövetelt szervezni, melyeken a betegekért lehetne közösen imádkozni, Bibliát, Új Testamentumot lehet szét osztogatni ilyenkor vagy kis brosúrákat. Ezeket az összejöveteleket lehet szervezett formában rendezni vagy pedig véletlenszeruen, spontán. Próbálj beszámolót készíteni arról, ahogyan te kereszténnyé lettél. Néhány oldalban számolj be arról, hogyan lettél Jézus Krisztus híve. Használd fel a titkos, rejtett fegyvereidet! Íme néhány legyozhetetlen eszköz, fegyver: „A szeretet mindig gyozedelmeskedik” (1 Kor.13:8)! „ A sátánt legyozhetjük nyilvános hitvallásunkkal” (Jelenések 12:11). Azonosuljatok az emberekkel. „Sírjatok a sírókkal” (Pál lev. a rómaiakhoz 12:15). Egy adott evangélium megmagyarázása alkalmával felhasználhattók egyéni tapasztalatok, melyek kiinduló beszédtémát képezhetnek. Például kezdhetjük magyarázatainkat ilyen formán: „Valamikor én is vezettem teherkocsit. Rájöttem, hogy nem könnyu nagy szállitási eszközt uralni. Felfedeztem idovel, hogy az életben is így van. Szükségét érezzük annak, hogy valaki kontrolálja vagyis irányítja életünket és a jövonket. Amikor rájöttem, hogy csak Jézus Krisztus egyedül képes irányítani életünket, akkor elfogadtam Ot az én mennybeli irányító Vezéremnek”. Fogadjátok el az embereket olyanoknak amilyenek. 1. Ha valaki a hindu vallás híve és a keleti filozófiában hisz, próbáljátok megmagyarázni neki a kereszt jelentoségét (1 Kórintus 1:18-23). Jézus Krisztus a mi buneinkért szenvedett és halt meg a keresztfán. Nem létezik újra megtestesülés.(Zsidókhoz írt lev. 9:27) 2. Ha valaki katolikus vagy megrögzött vallásos ember, bizonyítsd be neki, hogy egyetlen közbenjáró létezik, az emberi alakot öltött Jézus Krisztus ( 1 Timóteus 2:5). 3. Ha valaki megvan gyozodve a maga igazáról, közöld vele, hogy menthetetlen. Jézus a bunösök megmentése végett jött közénk (Máté 9:13). Mindnyájan vétkesek vagyunk (Rómaiakhoz írt le. 3:23) 4. Ha valaki azt hiszi, hogy o elegendon módon jó, ahhoz hogy öt megmentsék, magyarázd meg neki, hogy senki az élolények közül nem mentheto meg a cselekedetei alapján (Galatákhoz írt lev. 2:16) 5. Ha valaki úgy véli, hogy o megmenekült, ami nyilvánvalóan nem lehet igaz, közöld vele, hogy a Biblia szerint újra kell születnie (János 3:3). 6. Ha vannak olyanok, akik hevesen tiltakoznak Jézus ellen, mond meg nekik, hogy „Jézus inkább kedveli a hideg embereket, mint a langyosakat”(Jelenések 3:15-16).Majd próbáld meggyozni oket, hogy legyenek becsületesek és térjenek meg, fogadják el Jézust. 25

7. Ha valaki haragszik a világba levo gonoszra, közöld vele, hogy mi mindannyian bunös természetuek vagyunk, de szabad akarattal rendelkezzünk: „az istenfélo ember minden bajból kijut”- (Prédikátor 7:20-22, Róma 3:23). Isten megbocsát nekünk. 8. Ha valaki szenved vagy elbátortalanodott, szolgálj neki reménységet, vigasztald öt. Mi a reménység Istenét szolgáljuk (Róma 15:13). 9. Egyesek megpróbálhatják saját próblámáik feleloségeit rád hárítani, vagy a te gyengeségeidet nyomós érvként felhasználni abban, hogy ne kövessék Krisztust. Ha valaki ilyen módon cselekszik, próbáld öt Jézus felé irányítani (2Kórinthus 4:5). A Szentírás használata (avagy milyen Szentírásokat használhatunk?) - János 3:3- újra kell születnünk. - János 3:16- Isten annyira szerette ezt a világot, hogy egyszülött fiát feláldozta érte. - Cselekedetek 4:12 - nem létezik más név, mód arra, hogy megmeneküljünk. - Rómaiakhoz 3:23 - mindannyian vétkeztünk. - Rómaiakhoz 6:23 - a bünért halállal tartózunk, az örök élet ajándék. - Rómaiakhoz 10: 8, 9- higgyél és vald be buneidet, hogy megmenekülj - Efézusiakhoz 2: 8, 9- mi megmeneküljünk kegy által hitunknek köszönhetoen és nem cselekedeteink által. - Jelenések 3:20 - fogadd be Jézust a szívedbe. Megjegyzés: Ezt a Szentírást kiinduló pontként használhatjuk egy adott egyén Istenhez való megtérésében. Bunbocsánatért való esdeklés és Jézus Krisztus jelenlétéért való fohász kell együtt legyen kérésünkkel. Nem árt megjegyezni azokat a verseket, melyek számunkra sokat mondónak bizonyulnak. Ha Szentírásokból idézünk, ne mondjuk meg mindig, hogy honnan származnak. A hitetlenek számára általában ez nem nagyon fontos, esetleg akkor válhat fontossá, ha azokat meg is mutatjuk a Bibliában, hogy hol találhatók, a Biblia melyik részében. Kinek tegyünk bizonyságot? Hozzánk legközelebb álló embereknek, saját családunknak és barátainknak. Mi vagyunk azok, akik a legjobban megérthetjük szükségleteiket, dolgaikat, gondjaikat. Isten kiváltságos keresztényeket választott ki az o számukra: bennünket! Az emberek zöme azért jár összejövetelre mert valamelyik barátjuk elhívta oda oket és nem pedig azért, mert evangélikus találkozón vettek részt. Ez nem azt jelenti, hogy lebecsülnénk az evangélikus találkozókat. Ezek a Szentírásnak megfelelnek, hatásosak és szükségesek. Mégis, nem tanácsos csupán az evangélikus találkozókra tartogatni hitünket. Általában olyan emberek bizonyulnak nyitottabbaknak az evangélium irányában, akik valamilyen megpróbáltatáson mentek keresztül az utóbbi idoben: karrierjük területén változás történt, állásukat elvesztették, meghalt valaki akit nagyon szerettek, valamilyen komoly betegségben szenvednek, anyagi problémáik vannak, törvényes ügyeikkel kínlódnak vagy helyiség változtatásnak vannak kitéve. Attól függetlenül, hogy ezek az emberek elfogadják Jézust vagy nem, nekünk mindenképpen meg kell mutatnunk nekik, fel kell nekik fednünk az Isten hatalmas szeretetét (Máté 25:31-46). Bár általában az elobb említett emberek lehetnének a legfogékonyabbak az evangéliumot illetoen, mégis nem szabad elfelednünk, hogy mindenkinek hallania kell errol, meg kell ezt ismernie. Közöld mindenkivel az evangéliumi tanítást! Szigorú üldöztetés alkalmával, különösen nagy szükségünk van arra, hogy bízzunk a Szent Szellem vezérlésében. Fohászkodjunk Istenhez bátorság végett (Cselekedetek 4:29) Röviden 26

Legyetek együttérzoek az emberekkel- érdekeljen benneteket a jelenlegi szenvedéseik és a jövobeli örökös bántalmazhatóságuk- közöld velük a jó hírt, a Megváltó Jézus Krisztus eljövetelét. Beszélj elragadtatással Jézusról, légy részvéttel az emberek bajai iránt és érdeklodésed fejezd ki igényeik, szükségleteik irányában, tégy tanúbizonyságot hitedet illetoen, alkalom adtán és meggyozodésed, alapveto hited fénylo vezér csillagként irányítson benneteket!

27

HATODIK RÉSZ ADAKOZÁS A függöség Az adakozás isteni tulajdonság, jellemzo magára az Istenre (János 3:16). Ez Jézus hatalmának dicsoséges emelkedésével kapcsolatos(Zsoltárok 112:9 ; Korinthus.9:9). Az adakozás (ha nem várunk helyébe semmit) azt jelenti, hogy van reményünk a mennybeli boldogságra. Amikor adakozunk, Istennek tetszo cselekedetet hajtunk végre, mely a benne való bizalmunkon és hitünkön alapszik (Példabeszédek 19:7). Jézus ilyenképpen szólt az ifjú, gazdag uralkodóhoz: „Ha tökéletes akarsz lenni, menj el, add el vagyonodat, oszd szét a szegényeknek és kincsed lesz a mennyben; aztán jöjj és kövess engem”(Máté 19:21). Amikor földi életünknek vége, minden földi javunkat a földön hagyjuk. De ha, földi életünk során adakozók vagyunk, akkor kincseket gyujtünk össze a mennyek országában (Máté 6:19,20). Jézus azt tanította: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni (Cselekedetek 20:35). „Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek.” (Lukács 6:38). A Biblia beszél a jótékonyságról és az adakozásról vagy nagylelkuségrol is: „A jótékonyságról és az adakozásról pedig el ne feledkezetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az isten.” (Zsidokhoz írt lev. 13:16), valamint 2 Korinth. 9:5). Úgy aratunk, amint vetettünk.” „Tudjuk pedig, hogy aki szuken vet, szuken is arat és aki boven vet, boven is arat.” (2.Pál lev. a Korinthusokhóz 9:6). A bibliai adakozás három féle lehet: dézsma fizetés, felajánlás és alamizsnaadás. A dézsma fizetésen azt értjük, hogy jövedelmünknek 10%- át felajánljuk vallásos célokra. A felajánlás és anyagi hozzájárulás ( Isten dicsoítésére, Muvének és az O munkálkodóinak dicsoítése végett) 10% alatt kell anyagilag hozzájárulnunk. Az alamizsna- adás a szegények részére való. A gazdagok megajándékozása (reménykedve, hogy adakozásunk helyébe jutalomban részesülünk ) nem tekintendo bibliai eljárásnak (Példabeszédek 22:16) Dézsma fizetés A dézsma fizetés Ábrahámmal kezdodött, aki tizedet fizetett Melchizedeknek (Genesis 14:20). Az Isten, Mózes révén a dézsma fizetést törvénynek minosítette az izraeliták számára ( III.Mózes 27:30). A dézsma fizetésnek köszönhetoen képes volt fenn maradnia a levitáknak és szolgálataikat az Istennek ajánlani. A dézsma fizetés tekintetében nem szabad Istent próbára tenni, vizsgálgatni. A Zsidókhoz intézett szavaiból kiderül, hogy szándékában áll oket megjutalmazni, ha nem csapják be Öt a templomi ajándékokkal, vagyis a tizeddel és a felajánlásokkal: ” Hozzátok be a tizedet az én házamban, és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást boségesen.” (Malakiás 3:10) Ez valóban csodálatos igéret! Ebbol a részbol meg tudjuk, hogy Istent kifosztani, becsapni nagy bun és a pénzügyi problémák oka is lehet ez. Az Új Testamentumban a dézsma fizetést, vagy tizedet már nem igényli (Képmutatás, hazug az , Lukács 11:42). Mégis, meg kell fizetni azt, mert „Így rendelte az Úr is, hogy akik az evangéliumot hirdetik, az evangéliumból éljenek” (Pál I. lev. a Korinthus.9:10, Máté 10:10, Lukács 10:7, 1Timotheus 5:18). Az elvi igazság, alapveto ténye változatlan. Az Isten muve és az O munkásai pénzbe kerülnek amit Isten rendszerint kirendel az O híveinek. Isten híveinek az a kötelessége, hogy Istent szolgálják, az O munkáját dicsoítsék, „gyujtsenek maguknak jó alapot a jövendore, hogy elnyerjék az örök életet.” (1 Timótheus 6:18,19). A Szentírás másik alapveto tétele az „ elso termésre vagy javakra” vonatkozik. Az elso termés javát a zsidók aratáskor, az Úrnak kell szolgáltatni, mert Ot illeti meg ( II.Mózes 23:19) és az 28

az elso szülöttre is vonatkozik. „Nekem szentelj Izrael fiai közül minden elsoszülöttet, amely megnyitja anyja méhét, akár ember, akár állat, enyém az.” (II.Mózes 13:2). Azzal, hogy odaadjuk Istennek az elso termés javát, tulajodképpen elismerjük, hogy O a forrása minden áldásnak, javaink boségének. Ugyanakkor elkötelezzük magunkat Neki a jövore vonatkozólag is. A tized vagy dézsma fizetés Istent illeti meg (Mózes III. könyve 22:30-32) Meg kell értenünk, hogy bármely vagyon, bármennyi pénz, mellyel rendelkezünk, mindaz valójában az Istentol származik, az Övé (Aggeus 2:8)- és akkor az adakozás is könnyebb lesz! Felajánlás A Felajánlás önszántunkból történik, nem kötelezo fizetségként. (Mózes I. Könyve 8:20). Mózes Törvénye szerint a felajánlások egy része fizetségül szolgált az elkövetett bunökért, mások pedig a hála kifejezésére történtek. ( Mózes III. könyve 20:24, 29:14). Az Új Testamentumban, az áldozatos élet vagy halál felajánlás értelmezéssel bírnak, felajánlásként használatosak (Róma 15:16, Efézusiak 5:2, Filippibeliek 2:17), vagy áldásként, dicséretként említik azokat (Zsidókhoz 13:15). Bizonyos mértékben utalás történik a gyülekezet vezeto szerepére, fontosságára is (Cselekedetek 2:44-45; 4:34-37). Ez mindenképpen többet jelent, mint a tized fizetése. Mielott az üldöztetés miatt szétszóródtak a szentek közül számosan lemondtak a földi javakról. (Ap.Csel. 4:34-37; 8). Jeruzsálembol való kiuzetésük idején, Isten hívei ott hagyták vagyonukat, életüket megmentése végett. Ilyen módon, ezek a szentek olyat cselekedtek, melynek révén örökéletu jutalomban részesültek idovel. Alamizsna - adás Jézus arra tanított bennünket, hogy legyünk adakozóak a szegényeknek (Máté 6:2-3). O így szólt „ Azt adjátok oda alamizsnául ami belül van és minden tiszta lesz néktek” (Lukács 11:41), vagy „Adjátok el vagyonotokat, és adjátok alamizsnául „. (Lukács 12:33). Biztosan rendszerint segítette, adakozott a szegényeknek (János 13:29). A szent életu emberek is rendszerint adakozó emberek voltak )Ap.Csel 11:29-30; Róma 15:26; I.Korinthus 16:3, II Korinthus 8:4;19:20) Pál különös figyelmet tanusitott és buzdította a hivoket a szegények a szegények megsegítésére. (Korinthus,8 és 9 rész) Hogyan adjunk? A kiindulás az, hogy jövedelmed 10%-át szolgáltasd az Istennek. Ezt rendszerint a helyi gyülekezeteknek adjuk. Vannak esetek amikor ez nem lehetséges vagy nem tanácsos, ilyenkor a tized vagy dézsma fizetés arra a szolgálatra költendo, mellyel jártas vagy. Ezenkívül, légy kész arra, hogy adakozz az olyan szolgálatokhoz vagy tervekhez, melyek Isten királyságának eljövetelét szolgálják. (Pál lev Tituszhoz 3:1). Szánd rá magad, végy erot magadon és segítsd a szegényeket. „Ne késs jót tenni a rászorulóval, ha módodban van, hogy megtedd!” (Példabeszédek 3:27).

29

HETEDIK RÉSZ A KÖZÖSSÉG Az egység Maga az Isten nem létezik egy személyként, hanem három személy van benne. Ez a Szentháromság mindig kölcsönösségben, egymásra támaszkodva, jó egyetértésben létezett. A mennybeli sereg (angyalok, orangyalok, szerafimok vagy arkangyalok) szintén együtt, közösséget alkotva létezik. Amikor az embert megteremtette az Isten, az embernek nem volt jó egyedül, magányosan élni( Mózes I.Könyve 2:18). Nem csupán Isten akarata, hanem Isten létezési fórmája , a Maga saját természete az, hogy közösségben lakózik. Nekünk kapcsolatban kell állnunk a többi Isten félo keresztényekkel. Az a tény, hogy együttesen, közösséget alkotva létezünk Jézus Krisztus Testületben, ez igazi kiváltság, elony számunkra. Jogot, tekintélyt nyerünk ez által, ahhoz hogy megfelelo módon munkálkodjunk ennek keretében. Krisztus Testülete a világ összes hivo, keresztény emberét magába foglalja. (Róma 12:3-6; Efézus 4:4-7). A helybeli templom vagy gyülekezet kifejezo formája ennek a testületnek. Mindeniknek kapcsolatban kell állnia a helyi gyülekezet minden tagjával, ha azt akarjuk, hogy megfelelo módon szolgájuk a testület Vezérét (Efezusbeliekhez 4:15-16). Minden ember különbözo, eltér a másik embertol, mégis mindegyikünk ki veheti részét a hitgyülekezetbol (I.Korinthus 12:16-20, 27). A mi részvételünk vagy hiányzásunk befolyással lehet az egész testületre (I.Korinthus 12:26). A helyi hitgyülekezet muködési területnek számit, védelmet nyújt, egy olyan hely ahol taníthatunk, imádkozhatunk, jól érezhetjük magunkat vagy hitünket megszilárdíthatjuk. Az a tény, hogy kapcsolatot tartunk a többi Kereszténnyel, segítségünkre szolgál abban, hogy jó munkát fejtsünk ki és sikeresen leküzdjük buneinket (Zsidókhoz irt lev. 3:13; 10:24-25). A többi hivo, keresztény érzelmu embertársainkkal tartott kapcsolat nem szorítkozhat csupán arra, hogy Vasárnap reggelenként elmegyünk rendszeresen a templomba vagy gyülekezetbe. Ide tartozik az is, hogy többször legyünk együtt, találkozzunk kisebb számú taggal rendszeres összejöveteleken amelyeken a Bibliáról beszélgetünk velük vagy más barátainkkal, stb. Nagyobb terjedelmu, népesebb gyülekezeti összejövetel felemelo lehet. Kiválóak az ünneplésre, közös dicsoítés kifejezésére. A kisebb csoportokkal való találkozás általában meghittebb, barátibb hangvitelu. Mindketto fontosnak számit és vallásos, szentírásra támaszkodónak kell lennie. (Ap. Csel 2:46) A Biblia azt kéri tolünk, hogy szüntelen találkozzunk egymással (Zsidók 10:25). A bun álnok módon megkeményedheti lelkünket, ha nem próbálunk ellene küzdeni, (Zsidók 3:13) és megkeserítheti életünket, bennünket is keseruvé, zsörtölodové alakíthat.(Zsidók 12:15). Segíthetünk egymáson abban, hogy örökösen jól érezzük magunkat egymás társaságában (Róma 15:14) és rajtunk múlik az is, hogy egymást kölcsönösen bátorítsuk, hitben megerosítsük. (Galata 6:1) „Egymás terhét hordozzátok és így töltsétek be a Krisztus törvényét”, „Valljátok meg azért egymásnak buneiteket és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok” (Jakab levele 5:16). Ha ily módón cselekszünk, segíthetünk egymásnak abban, hogy gyozedelmesek legyünk. Ugyanakkor, felemelo és különlegesen jó érzéssel tölt el bennünket az a pillanat, amikor más keresztény társunk megbocsát nekünk (János 20:23). Kis csoportokban való találkozás alkalmával bensoséges kapcsolat alakulhat ki, mely segít abban, hogy nyíltan beszéljünk belso küzdelmeinkrol vagy megvalljuk buneinket. Felfedni lelkünkbe uralkodó sötétséget nyílt vallomás segítségével gyakran jelenthet fontos lépést a végso gyozelemhez.(János 1:5; 3:19-21); Efézusok 5:11-14). Ugyanakkor, más keresztény imádkozhat értünk és mi szintén imádkozhatunk érte, amennyiben kölcsönösen tájékoztattuk egymást gondjainkról. Imádkozhatunk egymásért, vagy pedig a környezetünkben, a bennünket körül vevo világ bajainak orvoslásáért. Hatalmas ero rejtozik abban, amikor együtt vagyunk az imádkozásunk alkalmával (Máté 18:18). Kisebb csoportos összejövetelek során alkalmat adhatunk az egyéni megnyilvánulásnak30

felbátorítást nyerhetnek a csoport tagjai ahhoz, hogy egyenként kérdéseket tegyenek fel és közöljék gondjaikat külön-külön. Ha más keresztény emberrel vagyunk együtt, ez Jézusban való hitünket megerosíti. Jézus azt kérte tolünk, hogy szeressük egymást, szeressük felebarátainkat (János 13:34). Mindenikünknek meg kell tanulnia, hogy megalázza magát, szolgálja, tisztelje vagy figyelembe vegye a másik ember óhaját, szeresse és legyen gondja a felebarátjára (Róma 12:10; Péter I. lev. 5:5). Ha így cselekszünk, akkor Krisztus szerinti módon járunk el és képesek leszünk egymást megsegíteni vagy egymás segítségére szolgálni bármikor. Megtanuljuk, hogyan tanácskozzunk közösen, kifejleszthetjük az egymás iránti törodés érzését és segítség adását alkalomadtán. Mindezek Istennek tetszo jellemvonások, vagyis Istennek tetszo módon élhetünk. A gyülekezeti összejövetelek alkalmával bizonyos szempontokat kell szem elott tartanunk. Férfiak és nok lehetoleg ne gyuljenek össze, ne találkozzanak egymagukra. Ezzel elkerülheto a gonosz muködése és meg lehet szabadulni fiatalos könnyelmuségtol (Thesszalonika 5:22, II.Timotheus 2:22). Az összejövetelek lehetoleg pontosan, idoben kell kezdodjenek, ezzel kifejezzük a Krisztusi testület iránti tiszteletünket. Jézus Krisztus tiszteletben tartása kell jellemeze az erre kiválasztott helyet (Kolossé 1:18). A Biblia nem szabja meg, hogy milyen terjedelmuek legyenek ezek a gyülekezeti összejövetelek, mennyire legyenek hosszak, vagy rövidek. Pál egy alkalommal például egész éjjelen át prédikált (Ap.Csel. 20:7-11). Az egyik alapveto szabály az, hogy légy együtt a többi kereszténnyel és együttesen menjetek a gyülekezetbe. Cselekedj ily módon! Ha felebarátainktól visszahúzódunk, önzésre vall és azt jelenti, hogy saját kívánságainkat elobbre helyezzük az Isten akarata elé(Példabeszéd. 18:1). Kerüld el a bocsánatkéréseket, cselekedj oly módon, hogy ne legyen erre szükség! Annak ellenére, hogy csábító lehetne az, hogy dolgozz egész héten át, azért, hogy „elobbre juss”, mégis szükség van arra is, hogy idot szakítsunk a többi kereszténnyel való találkozásra, legalább hetente egy alkalommal. másképpen a világi dolgok iránti érdeklodésünk fokozódhat ( anyagiasság, nemi erkölcstelenség, ambíció), az isteni, vallásos dolgok helyett. A rendszeres összejövetelekrol esetleg egyszer kivételes módon hiányozhatunk, de nem állandó jelleggel. A gyülekezet idején fölétlenül a Szent Szellem kell uralkodó módon hatalmába kerítsen minket. Ha van okod és módod a gyülekezeti közös összejövetelekre rendszeresen eljárnod , akkor menj el feltétlenül! Össze fogsz ismerkedni ott más keresztényekkel és megismered a mindenható Isten tanát és áldott leszel általa(Máté 18:20). Barátság Társra van szükségünk egyaránt jellemünk kifejlesztésében és egészséges észjárásunk kialakításában! Ehhez ido és energia szükséges. Alkalmunk nyílik arra, hogy alapos, hosszantartó barátságot alakítsunk ki másokkal, szellemi közösséget alkotunk Krisztus iránti hitünkben. Sok társadalmi közösség elhanyagolja vagy éppenséggel nem ad alkalmat arra, hogy egészséges kapcsolat alakuljon ki a tagok között. Ezért, azon kell erolködnünk és imádkoznunk, hogy kapcsolatot teremtsünk másokkal és ápoljuk a velük való barátságunkat. Prédikálás, baráti beszélgetések, kikapcsolódást szolgáló tevékenységek, ezek mind hozzájárulhatnak a kapcsolatok teremtéséhez és tartósításához. Ezek nem helyettesit-hetik a családi kapcsolatainkat, esetleg kiegészíthetik azokat. Az emberek képesek egymást támogatni, bátorítani és tartósan fenntartani egymás iránt egészséges, kölcsönös bizalmon alapuló barátságot. Jó barátságot kell tartanok az azonos nembelieknek is, vagyis nok lehetoleg ne legyenek haragba, ne legyenek ellenségek egymással, hanem létezzen tiszta barátság közöttük. A nok egyébként gyakran segíthetik egymást. Megtörténhet, hogy elbátortalanodik vagy helytelenül viszonyul egyik-másik no az ellentétes nemuekhez, ha nem lelt igazi barátnore saját nemében, a nok körében. Szakíts idot arra, hogy barátot szerez, barátra tegyél szert! Lehet, hogy nem lesz könnyu, de megéri a fáradságot. „Van ember, aki bajba juttatja embertársait, de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél”(Példabeszédek 18:24). 31