Tanári kézikönyv. a Környezetismeret Az évszakok változása. 1. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz

Tanári kézikönyv a Környezetismeret – Az évszakok változása 1. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz

Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária

Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes

Nyomdai elõkészítés: Nagy László

Tartalom Bevezetõ gondolatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Elôszó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Módszertani ajánlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Témakörök–tartalmak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Javaslatok az egyes órák feldolgozásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39

Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal A Kiadó minden jogot fenntart!

Raktári szám: PK-00581

Felelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: 414-0363, Fax: 414-0246

Elôszó helyett. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

Bevezetõ gondolatok Kedves Kollégák! Szeretnénk megköszönni bizalmukat, amellyel az „Élô- és élettelen környezetem” tankönyvcsalád 1. évfolyamosoknak szánt tagját választották abban a reményben, hogy a tantervek (a NAT és a KETA) szellemének megfelelô, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó komplex természet- és társadalomismereti anyag feldolgozása során sikerül – egyrészt bevezetni a tanulókat az élôlények sajátosságainak, a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak, jelenségeinek, törvényszerûségeinek megismerésébe, így alapozva meg a korszerû természettudományos mûveltséget, – másrészt segíteni a tanulók eligazodását a társadalmi környezetben, és így a szocializációhoz gazdag lehetôséget nyújtani. Az 1998/99-es tanévben jelentek meg elsô alkalommal a tankönyvcsalád az 1–4. évfolyam számára készült tagjai, amelyek használatát tanmenetekkel segítettük. Sok kolléga hiányolta munkatankönyvek feldolgozását segítô, a tanító felkészülését könnyítô kézikönyvet. Mi igyekszünk a tanító kollégák kéréseit teljesíteni, elvárásaiknak megfelelni. Ezért is készítettük el már a munkatankönyvek második kiadásához e kiadványt. Kérjük kollégáinkat, hogy észrevételeiket, tapasztalataikat osszák meg velünk! Küldjék el azokat a Dinasztia Tankönyvkiadó címére! Szeretnénk beépíteni mindazok véleményét munkánkba, akik az „Élô és élettelen környezetem” tankönyvcsaládból tanítanak, hogy egyre jobb és szebb kiadványokkal lephessük meg a tanulókat és segíthessük a nevelôket. Kézikönyvünk az alábbi részekbôl áll: – elôszó – helyi tanterv – tantárgyi program – tanmenet – javaslatok az egyes órák feldolgozásához (a munkatankönyv feladatainak megoldása + módszertani kiegészítés + szakmai kiegészítés). Néhány óravázlattal fôleg a kezdô kollégák munkáját kívánjuk segíteni. Bízunk abban, hogy az általunk adott javaslatokat elfogadva, kisebb módosításokkal kiegészítve válik ez a kiadványunk is, a pedagógus munkáját segítô nagyszerû segédeszközzé. Amennyiben így lenne, örülnék, hogy nem dolgoztunk hiába. Sikerekben, szakmai örömökben gazdag tanévet kívánunk: Tompáné Balogh Mária tankönyvíró

Szarvas-Ballér Judit Dinasztia Tankönyvkiadó ügyvezetôje

5

Elôszó „Tanítsátok meg gyermekeiteket szeretetre, a természet szeretetére.” (Bereczki Máté) Az utóbbi két évtizedben többször került sor az általános iskolai környezetismeret tananyag megreformálására. Az elsô lépés az 1977. évi oktatási törvény, amelynek értelmében kiadott oktatási miniszteri utasítás (114/1977.) szerint a környezetismeret tanítása 1–5. osztályokban történik. Az említett utasítás pontosan leírja az egyes osztályokban tanítandó tananyagot, az éves órakeretet és annak felosztását, valamint témakörönként a követelményeket. Egy évtized múlva, amikor az egyéni kezdeményezések, tantárgyfejlesztések nyilvánosságot kaptak vált lehetôvé elsô osztályban a környezetismeret, mint komplex tantárgy tanítása. Ez a valóságban azt jelentette, hogy a környezetismeret „beépült” más tantárgyakba, általában a magyarba, pontosabban az olvasásba. Kezdetben még számon is tartották a kollégák és valóban feldolgozásra is került a „Tanterv és utasítás” tananyaga. Néhány év elteltével „elfelejtôdött” ez a beépülés. Annyira nem tartották már számon e feladatot a kollégák, de fôleg az igazgatók, hogy nyíltan ki is mondták, hogy „a mi iskolánkban nincs elsô osztályban környezetismeret”. Sôt, több helyen „elvonták” a környezetismeret óraszámát 2. és 3. osztályban is. Így több iskolában szervezett tudatos és tervezett környezeti nevelésben csak 4. osztálytól részesültek a tanulók. A NAT életbelépése valamelyest változtatott ezen a helyzeten azzal, hogy egyrészt az „Ember és természet” mûveltségi területre 1–4. évfolyamokon, átlag 5–9%-nyi idôkeretet biztosít. Másrészt, hogy a mûveltségi területek közös követelményei között hangsúlyosan szerepelnek olyan témakörök, mint a Hon- és népismeret, a Környezeti nevelés és a Testi, lelki egészség, melyek megvalósítása, ugyan át kell, hogy hassa az oktatás egész területét, de nagy része a környezetismeret órakeretén belül valósul meg. A KETA életbe lépése pedig kötelezôvé tette a környezetismeret tanítását 1–2. évfolyamokon is, heti 1–1 órával! 1979-ben áttanulmányoztam egy megye (Gyôr-Moson-Sopron) 60 iskolájának óratervét és a következô megállapításra jutottam: A megvizsgált iskolákból 1. elsõ osztályban csak két intézményben nincs óraterv szerinti környezetismeret (vagy természetismeret), 2. második osztálytól már valamennyi iskolában van óraterv szerinti környezetismeret (vagy természetismeret) és ennek megoszlása az alábbiak szerint alakult: 2.1. második osztályban az e területre szánt órák száma – három iskolától eltekintve, ahol heti 2 óra – általában heti 1 óra, 2.2. harmadik osztályban már nagyobb a megoszlás: 18 intézményben heti 2 óra, 42 iskolában heti 1 óra, 2.3. negyedik osztályban – két kivétellel, ahol heti 3 óra – általában heti 2 órát terveznek a környezetismeretre. A környezetismeret vagy természetismeret tanításának fontosságát, jelentôségét az egyre változó környezet szükségletei is alátámasztják. Sorra születnek természetvédelmi törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élôlény kerül a védettség listájára. Jelentôs mértékben fejlôdött a korszerû nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenysége is. Mindezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egész világot meglepte a hirtelen rászakadó, ökológiai válság. Ezt a problémahalmazt csak az 1960-as évek végén kezdte komolyan venni az emberiség. A rengeteg intô jel, korrekt szakmai érv, sokkoló hatás vezetett el az 1972-es stockholmi konferenciáig, ahol elôször fogalmazták meg: CSAK EGYETLEN FÖLDÜNK VAN! A cselekvés igénye és szándéka, azóta érlelôdik, erôsödik. Ennek jegyében kezdôdött meg a tennivalók körvonalazása, ez vezetett egyebek között a Környezet Nevelési Egyesület, valamint a Természet- és Környezetvédô Tanárok Egyesületének megalakításához. 7

Az igazi nagy változások küszöbéhez azonban 1992 ôszén érkeztünk. Gyôrött gondolatébresztô, magvas tézisek alapján nagyszabású regionális konferencián elemeztük a környezeti nevelés általános és középiskolai feladatait, lehetôségeit. A neves vendégek mellett elsôsorban gyakorló pedagógusok mondták el véleményüket. A kétnapos eszmecsere végére kikerekedett a helyzetértékelés, illetôleg állásfoglalás, amely országos érvényû és széles körû hasznosítást érdemlô eredményt hozott. A gyôri konferencián felszólalt elôadók, hozzászólók, jó gazda módjára szóltak a jövô megôrzéséhez nélkülözhetetlen értékeinkrôl. Figyelmeztettek a buktatókra és csiszolgatták, illesztgették a természettel harmóniában élô ember formálásának alapköveit. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógiai gyakorlatban a mennyiségi szemlélet lett úrrá, korszerûtlenek a tankönyveink, a teszt-túltengés megölte a tanulói alkotóképességet, a gyermeki természetes józanságot, eredetiséget. Javaslatot tettek olyan tankönyvek megjelentetésére, amelyeknek jellemzôje: – az egységes szemlélet – az életkori sajátosságoknak megfelelô ábraanyag, és amelyekben nagyobb szerepet kap a természetvédelem. A konferencián személyre szóló és közös feladatainkról egyaránt átfogó képet kaptunk. Ahhoz pedig, hogy ne legyenek pusztába kiáltott szavak a segítô szándékú programot körvonalazó ajánlások, a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttmûködési megállapodást írt alá, amely szerint „környezeti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akiknek van korszerû környezeti világképük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel, felelôsen gondolkodnak róla, és tudatosan cselekszenek érte.” Közben elkezdôdtek a NAT munkálatai, amelyek során figyelembe vették a két minisztérium megállapodását, és az I. fejezetben, amely a NAT szerepével foglalkozik, a kötelezô oktatás tartalmi szabályozásában megfogalmazták, hogy „az ismeretek feldolgozása, összefüggések feltárása megalapozhatja a tanulók mûveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szûkebb és tágabb környezetükben.” Szintén a NAT I. fejezete foglalkozik a mûveltségi területek oktatásának közös követelményeivel (kereszttantervek), ahol a 7 elem között kiemelkedô szerepet kapott a már említett három (hon- és népismeret, környezeti nevelés, testi és lelki egészség). A KETA mûveltségi területek helyett tantárgyakat határoz meg, így a környezetismeret tananyagát is! Az eddig vázolt megváltozott feladatoknak megfelelôen a Dinasztia Tankönyvkiadó egy olyan tankönyvcsaládot jelentetett meg, amelyet végigkísér: – az egységes szemlélet, – a természetvédelem kiemelt fontossága éppúgy, mint – az esztétikus megjelenés, – a tantárgyi ismeretek egymásra épültsége és – az életkori sajátosságoknak megfelelô ismeretközlés, – cselekvô munkáltatás, valamint – a humánus, érzelem gazdag szemlélet. A NAT az EMBER ÉS TERMÉSZET mûveltségi terület és a KETA Környezetismeret keretében folyó nevelés–oktatás feladatként jelöli meg, hogy: „sajátos nevelési, képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelôsség alakításához.” Az 1–4. évfolyamok számára a NAT a TERMÉSZETISMERET részmûveltségi terület oktatására jelöl meg óraszám keretet, a KETA pedig a Környezetismeret tantárgyon belül. A Természetismeret részmûveltségi terület tananyagát különbözô elnevezésû tantárgyak (természetismeret, környezetismeret…) keretén belül sajátíthatják el a tanulók. A KETA szerint egységes a tantárgy elnevezése: KÖRNYEZETISMERET. A NAT szerint a természetismeret, a KETA szerint a környezetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. Az ajánlás szerint a tanítás során a természetszeretet felébresztése, a környezetkultúra fejlesztése kell, hogy elôtérbe kerüljön, illetve kell, hogy hangsúlyosan szerepeljen. 8

A NAT a részletes követelményeket képzési szakaszonként határozza meg, és nem jelöl meg (vagy csak nagyon kevés) évfolyamonkénti tematikát. A KETA évfolyamokra bontja a tananyagot. Felvetôdik a kérdés: Mit? Mennyit? és Hogyan? tanítsunk. Fontos a pontos ökológiai alapismeretek elsajátítása, mert valódi ökológiai alapismeretek nélkül nem alakulhat ki új természetfelfogás, egy merôben más ökológiai magatartás. Hiszen: „ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza.” (Dr. Tóth Albert) A 60-as évek jellemzôje volt a városiasodás, amelynek szinte egyenes következménye lett a zárt tantermi oktatás. Ezt a szemléletet közvetítették a 70-es évek tankönyvei, amelyek tananyag elrendezése igazodott a kor kívánalmaihoz és a tananyagot szinte teljes egészében el lehetett sajátítani a tanteremben. Az elôzô oldalakon már említett okok miatt a 90-es évekre kívánatossá vált, hogy az iskolát közelebb hozzuk a természethez. Egyre szélesebb körben terjedtek az „erdei iskolák” és egyre gyakoribbakká váltak a (tanulmányi) séták, kirándulások, amelyek lehetôséget teremtettek arra, hogy a gyermekek saját természetes környezetükben figyelhetik, védhetik, gondozhatják a természetet, fedezhetik fel az élôvilág és a környezet kapcsolatait, egymásrautaltságukat. A megfigyelt élôlények tanulmányozása során a tanulók közvetlenül érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet dolgaival, jelenségeivel. A gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerûség, az esztétikai, érzelmi viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos varázsa. Ezt a szépséget kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belôlük is a természetet, annak megismert formáit, értékeit védô, oltalmazó felnôttek váljanak. Ehhez olyan módszerekre, eljárásokra van szükségünk a tananyag feldolgozása során, amelyeknek személyiségformáló hatása lényegesen sokoldalúbb. Ilyen lehet például: – Az aktív megismerô, felfedezô tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk biztosítani a kíváncsiságot, az ismeretszerzés fontosságát. Így élik át a tanulók a felfedezés örömét, mint a legfontosabb tanulásra ösztönzô motívumot. – A megfigyelés fontosságára már Comenius Ámos János is figyelmeztetett: „Szükséges, hogy a megismerés mindig az érzékszervekbôl induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben, ami nem volt meg elôbb az érzékszervekben.” – A tanítás során a tanulók tudatos figyelmét nagyban segíti, ha a nevelô lelkesen beszél a tanulás tárgyáról. A megbeszélés segíti a gondolkodást, az összefüggések megláttatását, kutatásra, búvárkodásra serkent. A tanulókat aktív részvételre bátoríthatja, ha érzik, hogy a tanítót érdekli a válaszuk. – A tanulók spontán megnyilatkozásának lehetôvé tétele, rajzok, képek segítségével, beszédhelyzetek teremtésével. – A kérdezés, kételkedés, az ellentmondás és a vita lehetôségének megteremtése. – Önálló alkotó munka lehetôsége (mese, vers, szakirodalmi gyûjtômunka, „gyûjtemény” készítése…). – Önálló kutató, búvárkodó, felfedezô tevékenység végeztetése. Ahhoz, hogy mindezeket a célokat, feladatokat megvalósíthassuk, egy olyan tankönyvcsalád elkészítésére vállalkoztunk, amelynek céljai a következôk: – A tanulók a megváltozott igényeknek megfelelôen tudjanak tájékozódni a közvetlen (természeti és társadalmi) környezetükben. – Ismerjenek meg minél több élôlényt közvetlen és egyre táguló környezetükbôl. – Legyenek képesek az élôlények testfelépítésének, legfeltûnôbb életjelenségeinek, változásainak megfigyelésére. – Tudják jellemezni, csoportosítani a megismert élôlényeket. – Ismerjék a természeti- és társadalmi környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, változásait és fejlôdését. – Tudják, értsék, hogy környezetünknek minden élôlényre szüksége van, és ne bántsák azokat. – Legyenek fogékonyak a természet szépségei iránt. – Ne gyûjtsenek be élôlényeket, azokat lehetôség szerint természetes környezetükben figyeljék meg. (Ha mégis szükség van a begyûjtésükre, az legyen kíméletes, és a megfigyelés után azonnal engedjék szabadon az élôlényt ott, ahol azt begyûjtötték.) 9

– A tankönyvben, munkafüzetben leírtak ösztönözzék a tanulókat további búvárkodásra, a segédanyagok (könyvek, diák, fotók, filmek…) használatára, konkrét környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzésére. – A tanulók igényeljék nemcsak a környezet, de önmaguk tisztaságát, védjék egészségüket, táplálkozzanak egészségesen. – Alakuljon ki a tanulókban az egészséges életkörülmények iránti igény. – Legyenek képesek a megismert módszerek folyamatos alkalmazására a gyakorlatban. A célkitûzésekbôl is, és a tankönyvcsalád címébôl is KÖRNYEZETISMERET kitûnik, hogy e sorozat tagjai elsôsorban természetismereti tananyagot tartalmaznak, de megtalálhatók a társadalomismereti anyagrészek is. A tankönyvcsalád egységes szerkezete biztosítja, hogy e két (sôt három) témakör feldolgozása a gyermekek számára komplett és komplex ismeretet ad a kitûzött cél. E célkitûzéseknek megfelelôen a Dinasztia Tankönyvkiadó ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN KÖRNYEZETEM tankönyvcsaládja az elsô két évfolyamon az alábbi témaköröket tárgyalja: ÉVFOLYAM

Társadalmi ismeretek

Ember és természet

1.

2.

Az ember, társas lény

•

•

A család

•

•

A lakóhely ismerete

—

—

Országismeret

—

—

A magyar nemzet jelképei

—

—

Megismerési módszerek alapozása

•

•

Az élettelen természet alapismeretei

•

•

Tájékozódási alapismeretek

•

•

Az élõ természet alapismeretei

•

•

Testünk és életmûködéseink

•

•

Kölcsönhatások, energiaváltozások

—

—

Természetföldrajzi környezetünk

—

—

Környezetünk élõvilága

—

—

Kirándulások

•

•

Munkáltatás

•

•

Az egyes évfolyamok tankönyvei az alábbi témaköröket tartalmazzák: 1. évfolyam: Az évszakok változása – Környezetem ôsszel – Család, egészség – Tavasz a ház körül 2. évfolyam: A fák birodalma – Ôsszel a parkban – Család és egészség – Tavasszal az erdôben 10

A tankönyvcsalád tananyag elrendezése teraszos. Az egyre bôvülô ismeretanyagot mindig a megelôzô szilárd alapra építjük úgy, hogy az új anyag feldolgozása elôtt szisztematikusan átismételjük az elôzôekben tanultakat. Vegyünk két példát: 1. Mindegyik évfolyamban foglalkozunk a fás szárú növényekkel. – Elsô osztályban megismerkednek a tanulók a fa részeivel (gyökérzet, törzs, lombkorona) – Második osztályban ezeket az ismereteket bôvítjük az örökzöld és a lombhullató fogalmával. – Harmadik osztályban a vízparti fák tanulmányozása során a környezethez való alkalmazkodásra mutatunk rá, valamint megfigyeléseket végzünk a fák életjelenségeivel kapcsolatosan. – Negyedik osztályban a különféle fákat és azok terméseit vizsgáljuk. 2. A madarak, mint környezetünkben gyakran elôforduló élôlények, szintén szerepelnek valamennyi évfolyam tananyagában. – Elsô osztályban, a házban és a ház körül élô madarakkal ismerkedünk. A munkatankönyvben szereplô madarak egy részét már ismerik a tanulók, sôt a madár testrészeirôl is vannak ismereteik. Ezen az évfolyamon megfigyeljük az egyes madarak jellemzôit, színes képek és megfigyelések alapján kiszínezik a tanulók a látott madarak rajzait és csoportosítják a megismert élôlényeket. Az óvodához képest a csoportosítás új szempontja: állandó madár, költözô madár. (Szakmai megjegyzés: itt nem teszünk különbséget a költözô és a vonuló madarak között!) – Második osztályban a park és az erdô madaraival ismerkedünk. Az új fajok megismerése mellett a madarak alkalmazkodására, szokásaikra, életmódjukra helyezzük a hangsúlyt. – Harmadik osztályban a víz- és vízpart madárvilágával bôvül a fajismeret. Itt új fogalomként tanítjuk az úszó- és gázlómadarakat, elemezzük tulajdonságaikat. – Negyedik osztályban már rendszerezzük az eddig tanultakat. Új madárfajokkal nem ismerkedünk meg, hanem az elsô osztályban megfigyelt baromfiudvar madarainak újabb és alaposabb vizsgálatával foglalkozunk. Átismételjük a 3. osztályban tanult úszómadár jellemzôit, majd kiegészítjük és ös�szehasonlítjuk a magevô madár jellemzôivel. Ugyanakkor most már definiáljuk is a madár jellemzôit. Az elsô négy évfolyamon megismert madarak nevei: 1. osztály: – Madarak a lakásban: papagály, kanári, pinty. – Madarak a kertban, a ház körül: fecske, sárgarigó, seregély, gólya, cinege, pinty, házi veréb, ökörszem, házikacsa. 2. osztály: – Erdõ, park madarai: vörösbegy, gerle, fülesbagoly, varjú, szajkó, feketerigó, fülemüle. 3. osztály: – A víz és a vízpart madarai: szürke gém, bütykös hattyú, nyári lúd, tõkés réce, fehér gólya (kanalas réce, szárcsa, cantó). 4. osztály: – NAT; A baromfiudvar madarai: házityúk, házikacsa, háziliba. – KETA; Az erdõ, mezõ víz- és vízpart madarai fecske, sárgarigó, seregély, gólya, cinege, pinty, házi veréb, ökörszem, házikacsa. A négy évfolyam során viszonylag sok élôlénnyel ismerkednek meg a tanulók. Ez megfelel célkitûzésünknek, hiszen csak így lehetséges megvalósítani az elôzôekben vázolt modern környezetvédelmi szemléletet. Az elsô három évfolyamon csak közvetlen megfigyelés, tapasztalás útján, külsô (morfológiai) jegyeik alapján ismerjük meg az élôlényeket, hasonlítjuk egymáshoz, vagy éppen megkülönböztetjük egymástól. Negyedik osztálytól fokozatosan kerül sor az anatómiai alapfogalmak bevezetésére. A tananyag, az elôzôekben említett teraszos elrendezése mellett az ismeretanyag lineáris feldolgozására is sor kerül, hiszen ebben az életkorban még szükség van az ismeretek kis egységekre, apró lépésekre való tagolására éppúgy, mint az állandó visszajelzésre, a megerôsítésre. A visszajelzést, megerôsítést segítik a munkatankönyv feladatai, valamint a témazáró feladatlapok. 11

A számonkérés az iskolai oktató–nevelô munkának is természetes velejárója. Törekedni kell arra, hogy megfelelô arányban legyen jelen a cselekvéses (tevékenykedtetés) az írásbeli és a szóbeli számonkérés. Tartsuk mindig szem elôtt, hogy a legfontosabb a természethez való pozitív viszonyulás kialakítása, valamint a szóbeli kifejezôkészség fejlesztése. A beszélgetés, megbeszélés, a beszámoló jelentôs mértékben fejleszti a tanulók szóbeli kifejezôkészségét, míg a séták, kirándulások, a természetben való megfigyelések, vizsgálódások hozzájárulnak a modern környezetvédelmi szemlélet megvalósításához. Legyen mindig idônk, türelmünk végighallgatni a tanulók élménybeszámolóit, sétáljunk sokat a természetben, figyeljük meg a környezet változásait, különféle megnyilvánulásait, változásait, végezzünk egyszerû vizsgálódásokat, megfigyeléseket a szabadban, ismerkedjünk meg környezetünk minél több élôlényével, és a természet legkülönbözôbb megnyilvánulási formáival. Vetessük észre a tanulókkal az apró szépségeket, a parányi csodákat és ébresszük rá ôket e csodák múlékonyságára. Tudatosítsuk bennük, hogy ôk is felelôsek e megnyilvánulási formák tartósságáért és alakítsuk ki bennük a környezet iránti felelôs magatartást. Ezen feladatok, célkitûzések megvalósításához nyújtanak segítséget a KÖRNYEZETISMERET tankönyvcsalád tagjai. A tankönyvcsalád munkatankönyveinek színes illusztrációi, fotói szemléletessé teszik a tananyagot. A témakörök kezdô képsorai, valamint az egyes témakörök bevezetô anyagrészei sétára, kirándulásra buzdítanak. A témakörök végén lévô összefoglaló, rendszerezô feladatsorok a tanultak rögzítését szolgálják. Témakörönként egy-egy témazáró feladatlap is tartozik a tankönyvhöz, amely a tanultak ellenôrzéséhez, az értékeléshez ad segítséget. A munkatankönyvek anyagának feldolgozása során a tanulók képesek lesznek: – a tudományos alapfogalmak elemi szintû rögzítésére, – a szakkifejezések használatára, – a tevékenységen alapuló tapasztalatszerzésre, – a természet szeretetére, az egyre táguló környezet védelmére, – a megfigyelésre a különféle tevékenységek alapján és így egyre több természettudományi élményben részesülnek. Ezekre azért lesznek képesek, mert sok élôlényt ismernek, tudják, melyik miért fontos, miért van rá szükség. Így nem bántják a pókot, nem félnek a békától, nem szemetelnek, mert tudják, hogy ezzel is veszélyeztetik az élôhelyeket. E bevezetô gondolatok után vegyük sorra az elsô évfolyam tananyagát. Ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy javaslatainkkal segítséget kívánunk nyújtani az azt igénylô kollégák tanórai felkészüléséhez. Javaslataink felhasználása tehát nem kötelezô, ettôl eltérni, ezt kiegészíteni, bôvíteni, a helyi sajátosságokhoz adaptálni tanácsos és szabad. Tiszteletben tartjuk a pedagógus „szabadságot” azzal is, hogy az egyes tanítási egységekhez bôséges anyagot gyûjtöttünk össze szakirodalomból, a szemléltetô eszközök és játékok körébôl, amelyekbôl szabadon válogathatnak. Munkájukhoz sok sikert, örömöt, gyermeki jókedvet, derût kívánunk és Bereczki Máté szavaival zárjuk bevezetônket: „Ha a természet szeretetére megtanítottátok kedveseiteket, szíveitekbe oltottátok ugyanakkor a szabadság, a haza szeretetét, az erénynek, a szépnek és a jónak szeretetét is.”

12

Módszertani ajánlás az 1. osztályos Élõ és élettelen környezetem munkatankönyvhöz „A környezõ világ iránti érdeklõdésünk velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világfelfedezõi vagyunk. Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idõ múlásával az élet megpróbáltatásai következtében kihal, de vannak szerencsések, akiket életük végéig elkísér.” (Gerald Durell) A környezeti nevelés tehát nem az iskolában veszi kezdetét, hanem már születésünk pillanatában. Az élô természethez való pozitív viszony kialakításában, az erkölcsi értékek elfogadásában, a család szerepe elsôdlegesen meghatározó. Ugyanilyen meghatározó szerepe van a gyermek viselkedésében, természethez való fordulásában az óvodának és az iskolának is. Az óvodai nevelés a gyermek és a természet kapcsolatát helyezi a tevékenység középpontjába. Fontosnak tartja, hogy a gyermek találkozzon a természettel, hiszen meg kell tapasztalnia a hallottakat, hogy a megismerésbôl fakadó érzelmi kapcsolat jó alap legyen a késôbbi „cselekvési készsége” fejlesztésére. A természeti élmények, tapasztalatok fontosak minden korosztály számára, az ovisok és az elsô osztályosok számára azonban döntôek. Ezért kiemelkedô jelentôségû az óvodai nevelés és az iskolai nevelés – oktatás közötti átmenet folyamatossága a környezeti nevelés területén is. A zökkenômentességet csak úgy tudjuk maradéktalanul biztosítani, ha a környezetismeretet külön tantárgyként kezeljük, amely áthatja a tantárgyak rendszerét. Vagyis nem a magyar, technika, ének tantárgyakba „erôltetjük” bele a környezetismeretet, hanem egy külön erre szánt tanórán, sétán, kiránduláson tapasztalja meg, ismeri meg a tanuló saját környezetét! Itt lehetôség van olyan viselkedési normák elsajátítására, amelyek alkalmasak arra, hogy gyakorlásuk közben megismerhessék az élô természetet, észrevegyék a legapróbb növényt, rovart, meghallják a madarak és más állatok hangját, neszeit. A tanulóknak a környezethez kialakult cselekvô, aktív részvételük teszi lehetôvé, hogy megfelelôen vi szonyuljanak az állatokhoz, növényekhez egyaránt. Az elsajátított ismereteket, magatartásformákat cselekvôen felhasználhatják a tanulók más tanítási órákon is. Mindezek mellett a közoktatási törvény és a Nemzeti alaptanterv kötelezô nevelési feladatként jelöli meg a lakóhely környezetének megismerését, védelmét. E feladat alapján dolgozik az óvoda. Az iskola feladata ezt a megkezdett folyamatot továbbvinni, a zökkenômentes átmenet biztosításával. Ezért fontosak a kirándulások, terepjárások, ahol megfelelô megfigyelési szempontok szerint a gyermekek maguk fedezik fel az adott táj jellemzôit. Biztosítani kell számukra a felfedezés örömét, a cselekvô tevékenység szabadságát. Hagynunk kell, hogy mindent észrevegyenek, megtapasztaljanak. Ez hozzásegíti ôket azoknak a szokásoknak a kialakításához, amelyek a növények, állatok védelmét tiszta, kulturált környezet iránti igényüket szolgálja. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a Dinasztia Tankönyvkiadó tankönyvcsaládja segítse a modern környezetvédelem feladatainak megvalósítását, és megfelelôen biztosítsa az óvodából az iskolába való átmenet folyamatosságát a környezeti nevelés területén is. A munkatankönyvhöz készült tanmenetben a heti óraterv szerint tanító iskolák órakerete az irányadó. A tananyagot 37 hétre terveztük és heti egy órával számoltunk. (Ahol ennél nagyobb órakeret áll az iskolák rendelkezésére, azoknak az iskoláknak a megjegyzés rovatban ajánlottunk a plussz órákra tananyagot.) A tervezett 37 órából 24 órát szántunk új ismeretek feldolgozására, 12 órát pedig gyakorlásra, ismétlésre, helyi sajátosságok feldolgozására. 13

Az új ismeretek feldolgozására a tanítási idô kétharmad része alatt elvégezhetô. A fennmaradó egyharmadnyi idôkeret tananyag elrendezésérôl, a tananyag tartalomról a tanító dönthet, osztálya érdeklôdésének, képességeinek ismeretében. Az új ismeretek feldolgozására szánt idôbôl legalább 4 órát tanulmányi sétára ajánlatos fordítani. A tanulmányi sétára javasolt órák: 3. óra: Önállóan közlekedem (a közlekedés megfigyelése) 6. óra: Itt van az ôsz (az ôsz jellemzôinek megfigyelése) 12. óra: Tél szele hóval, faggyal jô (a tél jellemzôinek megfigyelése) 27. óra: Tavasz van (a tavasz jellemzôinek megfigyelése) A javasolt 4 órán felül ajánlatos még több idôt fordítani tanulmányi sétára. Hiszen minden tanító jól tudja, az elsôs gyermek tanulása speciális. Életkorából adódóan meghatározóak a tapasztalatok, érzelmek, a pozitív viszonyulás. Arra kell törekedni a tanulmányi sétákon, hogy a környezet növény- és állatvilágának megismerése, megtapasztalása során a felelôs magatartás gyakorlására is sor kerüljön. A munkatankönyv szinte minden feldolgozásra kerülô ismeretanyaga, vagy annak egy-egy része közvetlen tapasztalás során is elsajátítható. Tanulmányi sétára még felhasználható anyagrészek: 3. óra: Az iskola a második otthonom (az iskola helyiségeinek megfigyelése) 8. óra: Ôsszel a gyümölcsösben 9. óra: A veteményesben 12. óra: A lakásunk az otthonunk 21. óra: Foglalkozások 28. óra: Virághintô tavasz 30. óra: Az állatok ébre3dése 32. óra: Madarak a baromfiudvarban 33. óra: Falun élô állatok A KÖRNYEZETISMERET tankönyvcsalád elsô osztályos tanulóknak készült tagja a gyermek közvetlen környezetével foglalkozik az évszakok változásainak figyelembevételével. Nagyon fontos eleme, hogy a gyermekek tevékenységére, tapasztalataira épül. Minden fontos egység motivációs képpel vagy képsorral indul, amelyekrôl a tanulók elmondják véleményeiket, tapasztalataikat. Ez adja meg az óra alaphangulatát. A jól irányított bevezetô beszélgetés után az órai munka célkitûzése, majd a tananyag feldolgozása következik, változatos feladatokkal. A munkatankönyvben való feladatmegoldás során is követeljük meg a rendes, gondos munkát. A tananyag feldolgozásához nélkülözhetetlen a munkatankönyv gazdag képanyagának a használata, amely feleslegessé tesz más, csupán szemléltetésre alkalmas dokumentum használatát. A megismerési folyamat középpontja a tanulók önálló ismeretszerzése, megfigyelése, munkáltatása. A részletes tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, az órán alkalmazásra javasolt módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetô eszközöket. Az alábbiakban az egyes témakörök óraelosztását, a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetôjét közöljük: I. témakör: Környezetem ôsszel II. témakör: Család és egészség III. témakör: Élet tavasszal a ház körül

14

Új ismereteket feldolgozó anyag Témakör

Gyakorlás, helyi tanterv anyaga

tanulmányi séta

új anyag feldolgozása

összesen

I.

3

7

10

5

II.

—

9

9

2

III.

1

6

7

2

Összesen

4

22

26

9 + 2 óra év végi ismétlés

I. témakör: Környezetem ôsszel Fogalom: – iskolában való viselkedés szabályai – közlekedési szabályok, gyalogos közlekedés – a lágy szárú és fás szárú növények részei – állandó madarak, költözô madarak – zöldségfélék: sárgarépa, káposzta, paprika, paradicsom… – gyümölcsök: alma, körte, szilva, szôlô… – madarak: fecske, sárgarigó, seregély, cinege, pinty, házi veréb, ökörszem, nagy fakopáncs Folyamat: – a nyár után következô évszak az ôsz – az óvodai foglalkozásokat felváltják a tanórák – a helyes közlekedéssel megelôzhetôek a balesetek – ôsszel változások következnek be az élôlények életében – a hagyma hajtatása során kifejlôdnek a növényi részek – a zöldség- és gyümölcsfogyasztás egészséges – télen gondoskodjunk a madarak etetésérôl Megfigyelés, tevékenység: – az évszakok változásainak megfigyelése – az utcai közlekedés megfigyelése – a gyalogos közlekedés gyakorlása – az iskolában való viselkedés gyakorlása – növények gondozása, hajtatása – állatok gondozása – konyhakerti növényekbôl bábok készítése – madármegfigyelés – madáreleség készítése Összefüggés: – az óvoda és az iskola közötti kapcsolat – az iskolában való viselkedés és a fegyelem – a szabálytalan közlekedés és a balesetek – a növények ápolása és fejlôdésük – a zöldség- és gyümölcsfogyasztás és az egészséges életmód – az állatok gondozása és közérzetük – az idôjárás és az élôlények 15

II. témakör: Család és egészség Fogalom: – a lakás berendezési tárgyai, használati eszközei kényelmünket szolgálják – a szûk család tagjai, a családi közösség jellemzôi – a családi kapcsolatok (szülô–gyermek, gyermek–gyermek, apa–anya) – családi ünnepek (születésnap, névnap, házasságkötés, keresztelô, karácsony, húsvét…) – házimunkák – foglalkozások (ritka, veszélyes, régi, új, életmentô foglalkozások) – takarékosság, a hazai pénzek – az idô és az évszakok, hónapok – napirend, napszakok, napok – az egészség feltételei Folyamat: – a családi kapcsolatok változása – munkamegosztás a családban – a foglalkozások változása, alakulása – a környezetvédelem fontossága alakulása – az idô változása és elôrehaladása – az egészséges életmód alakulása Megfigyelés, tevékenység: – a lakás berendezési tárgyai – a lakásban élô növények és állatok – családi kapcsolatok – terítés, ünnepi elôkészületek – foglalkozások és eszközök – pénznemek megfigyelése – napirend készítése – a helyes fogmosás gyakorlása Összefüggés: – a családi kapcsolatok és a jó közérzet – munkamegosztás a családban és a közösen eltöltött idô öröme – ünnepi alkalmak és a készülôdés – a környezetvédelem és a takarékosság közötti kapcsolat – foglalkozások és szerszámok – a növények ápolása, gondozása és fejlôdésük, esztétikai szépségük – a pénz és értéke – takarékosság, vagyon – betegség, egészséges életmód

III. témakör: Élet tavasszal a ház körül Fogalom: – rügy, levél, virág – tavasszal érô gyümölcsök (eper, cseresznye) 16

– az állatok fejlôdése – a madarak és az emlôsök testfelépítése és szaporodása – az állatok tavaszi teendôi – a háziállatok és kicsinyeik – a háziállatok hangja és haszna – az ember gondozó tevékenysége Folyamat: – tavaszi változások az élôlények életében – a kora tavaszi növények virágzását újabbak követik – a termések és a gyümölcsök is virágból fejlôdnek – a rovarok fejlôdése – a madarak szaporodása – az emlôsök fejlôdése Megfigyelés, tevékenység: – az élô és az élettelen vizsgálata a természetben a különbözô évszakokban – az idôbeliség észlelése: természeti naptár készítése – az idôjárás megfigyelése – a növények, állatok fejlôdése, szaporodása – a mezôgazdaságban végzett munka eredménye – tavaszi munka a ház körül (magvak ültetése, palántázás…) Összefüggések: – az évszakok változása befolyásolja az élettelen és az élô környezetet – a növények virágzása és a rovarok tevékenysége közötti kapcsolat – a tavasz beköszönte és a költözô madarak visszatérése – az idôjárás és az állatok szaporodása – az emberi munka és a terméseredmények közötti kapcsolat A tananyag feldolgozása során törekedjünk arra, hogy az élôlényeket lehetôleg közvetlen tapasztalás során ismerjék meg a tanulók. Ugyanakkor a tananyag elsajátítása során az ismeretek segítségével kis lépésekben ugyan, de igyekezzünk fokozatosan kialakítani tanítványaink önálló gondolkodását, önálló tevékenységre való képességüket és fejleszteni beszédkészségüket. Ébresszük fel bennük az önképzés igényét, és a természet szeretetét, alakítsuk ki bennük a természet kincseinek megóvása iránti felelôsségüket. Vagyis az ismeretek, a képességek és a magatartás harmonikus fejlesztésére kell törekednünk úgy, hogy a hármas egység valamennyi eleme egyformán érvényesüljön. Az eredményes, korszerû oktatás–nevelés végsô soron a tanítón áll, vagy bukik. Ezért a következô helyi tanterv, tantárgyi program és ezek alapján az elsô évfolyam természet- és társadalmi ismereteinek feldolgozását tartalmazó tanmenet (mikro-tanterv) is csak javaslat. Megfelelô tartalommal kell megtölteni, a legalkalmasabb módszert szükséges megválasztani, hogy az oktató–nevelô munka során olyan személyes pedagógiai ráhatást tudjunk biztosítani, amelynek során mind a tanító, mind a tanuló aktív, alkotó tevékenységet fejthet ki. A tantervek által nyújtott keretet a tanár saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsôsorban a tanulókat. Így lesz a javasolt tantervbôl, tanmenetbôl egyéni, a helyi sajátosságokat tükrözô nagyszerû segédeszköz. A helyi tantervek dolgozása (adaptálása), bevezetése megtörtént. A KETA szerinti átdolgozását is elvégeztük. Napjainkban (2002. szeptember) vita folyik, hogy NAT vagy KETA szerint tanítsunk. Az oktatási kormányzat az „egy tudományág egy tantárgy” elvet képviseli. Jómagam sem értek egyet a túlzott komplexitással. Ez tapasztalataim szerint az esetek többségében csak zûrzavart, káoszt okoz. Vallom, hogy a tantárgyak 17

vagy mûveltségterületek közötti komplexitást sohasem képes megoldani egy tanterv vagy egy tankönyv. A komplexitást a tanító, az adott területet oktató–nevelô személye biztosította eddig is és fogja biztosítani ezután is. Az oktatás iránt elkötelezett, a tanítványait szeretô, azok fejlôdését figyelô, mindig megújulásra képes nevelô alkalmas a különbözô tananyagok és tantárgyak közötti kapcsolat (koncentráció!) komplexitás megvalósítására. Az 1–4. évfolyamban a környezetismeret eddig is komplex tantárgy volt. Tartalmazta a természetismereti, társadalomismereti tananyagot, foglalkozott a közlekedéssel, a halmazállapot változásokkal, a foglalkozásokkal… Ezt az amúgy is komplex tantárgyat még újabb kapcsolatokkal terhelni nem szerencsés, mert csak zûrzavart okoz ezen összefüggések megértésére még nem képes tanulóifjúság tanulási képességeinek, készségeinek kialakításában. Most pedig nézzük át egy iskola tervezési dokumentumainak az elsô évfolyamra vonatkozó részeit. Bizonyos elemek (helyi tanterv bevezetôje, tantárgyi struktúra, óraszámok…) több évfolyamra is vonatkoznak. Szerencsés lenne minden iskolában, ha minden ott tanító nevel, ismerné iskolájának teljes tantárgyi struktúráját, az egyes területek egymásra építettségét. Ez a tanulók ismeret elsajátításának folyamatosságát biztosítaná. Ezért bizonyos részeket nem évfolyam szinten, hanem több évfolyamot átölelve mutatok be. Ezzel is segíteni szeretném a komplex látásmódot, a folyamatszemléletet.

Helyi tanterv Évfolyam: 1. Tanítási hetek száma: 37 Évi összes óraszám: 37 Ebbõl 80% = 29 óra a kerettantervben meghatározott tananyag feldolgozása 20% = 8 óra az iskola érték és célrendszerének megfelelõ tananyag feldolgozása: a kerettantervben szereplõ tananyag elmélyítése, rendszerezése, képességek, készségek fejlesztése. Tematikus összesített óraterv Témakör

Óraszám

1.

Az élettelen természet alapismeretei

8 óra

2.

Az élõ természet alapismeretei

10 óra

3.

Testünk és életmûködésünk

3 óra

4.

Tájékozódási alapismeretek

3 óra

5.

Közlekedés

3 óra

6.

Lakóhely ismerete

2 óra

7.

Megismerési módszerek alapozása

folyamatos A rendelkezésre álló idõ 80%-a: 20%-a: Összesen:

18

1. témakör: Az élettelen természet alapismeretei (8 óra) Fejlesztési követelmények, A továbbhaladás feltételei

Tartalom

Belépô tevékenységformák

Az idô mérésének eszköze: az óra A nap idôtartama, napszakok váltakozása, jellemzôi. Az idôjárás elemeinek megfigyelése: napsugárzás, hômérséklet, szél, felhôzet, csapadék. A víz megjelenési formái a természetben. Az évszakok jellemzô idôjárása

Az idô mérése különbözô típusú órákkal (hagyományos mutatós, digitális) Egyszerû beszámoló szóban a különbözô napszakokban történtekrôl. Az idôjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. Egyszerû beszámoló a napi idôjárásról. Az idôjárás megfigyelése során a víz különbözô megjelenési formáinak felismerése: esô, dér, jég, hó, köd, pára

Tartalom


Fejlesztési követelmények, A továbbhaladás feltételei

Az évszakok jellemzô idôjárásának megfigyelése, összehasonlítása, felismerése képrôl, filmrôl. Napszakok, hónapok, évszakok sorba rendezés idôrend alapján. Családi ünnepek, szokások. Részvétel a család ünnepi eseményein (készülôdés, köszöntés, ajándékozás) Hazai pénzeink mindkét oldalának megfigyelése, összehasonlítása.

Nevezze meg az évszakok jellemzô idôjárási jelenségeit. Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek otthona, családja szeretetéhez vezetnek. Ismerje a hazai pénznemeket. Alakuljon ki benne a takarékosság iránti igény.

Az évszakok sorrendje, a hónapok neve és sorrendje. Ünnepek, szokások. Hazai pénznemeink. Takarékosság.

Óra segítségével tudja meghatározni a pontos idôt. Ismerje a napszakok változását. Legyen képes az idôjárási jelenségek egyszerû megfigyelésére. Tudja a megszerzett ismereteit elmondani, ábrázolni. Ismerje fel és nevezze meg a víz különbözô megjelenési formáit.

29 óra 8 óra 37 óra

19

2. témakör: Az élô természet alapismeretei (10 óra) Tartalom


Az élô és élettelen közötti különbség. Növények megfigyelése (méret, alak, szín, illat, jellemzô rész, élôhely alapján). A termesztett növények megfigyelése, leírása, vizsgálata. Növényi táplálékaink (nyersen és fôzve fogyasztható növények). Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban. Elemi ismeretek a növények gondozásáról (ültetés, hajtatás, magvetés, öntözés, portalanítás) A közvetlen környezetben gyakran elôforduló állatok, társállatok megfigyelése (méret, alak, szín, szag, hang, mozgás, táplálkozás, szaporodás alapján). Állatmesék és a valóság.

A tanuló közvetlen környezetében elôforduló növények megfigyelése, érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. A valóságban megfigyelt jellemzôk felismerése fényképen, rajzon. A közvetlen környezetben gyakran elôforduló gyakori növények, növényi részek közül néhány megfigyelése, lerajzolása, egyszerû csoportosítások, tulajdonságok alapján. Növények gondozása. A közvetlen környezetben elôforduló gyakori állatok (kutya, macska, veréb) közül néhány megfigyelése, lerajzolása, egyszerû csoportosítások hasonló tulajdonságaik alapján. Tanítói kérésre egy-egy élôlény jellegzetességeinek felsorozása. A mese és a valóság összevetése dramatikus helyzetjátékokban.

Fejlesztési követelmények A továbbhaladás feltételei Tudja a megszerzett ismereteit elmondani, ábrázolni. Vegye észre és óvja, védje a természet szépségeit! Tudja, hogy a zöldségek és a gyümölcsök nélkülözhetetlen tápanyagaink. Mutasson be a tanult élôlények közül egyet, sorolja fel jellemzô jegyeit. Tudja, hogy a növények, állatok és az ember élôlények. Tudja a tanult állatokat adott szempontok szerint csoportosítani. Alakuljon ki benne az élôlények jellemzésének képessége. Tudja megkülönböztetni a valóságos és a mesés elemeket egymástól.

Témakörök–tartalmak 1. évfolyam Társadalomismeret A család jellemzôi; A család tagjai és megszólításuk; A család ünnepei; Munkamegosztás a családban; A közös együttlétek alkalmai. Természetismeret A megismerési módszerek alapozása: Az óvoda és az iskola közötti különbség megfigyelése; A közlekedés megfigyelése; Az évszakok és jellemzôik megfigyeltetése; A növények és részeik; Az állatok és viselkedésük; A család és a családi kapcsolatok; Foglalkozások; Takarékosság; Napirend; Egészség. Az élettelen természet alapismeretei: Az iskola épülete, külseje és belsô elrendezése; A ház és a lakás berendezési tárgyai; A gyalogos közlekedés szabályai; Foglalkozások; Pénznemek. Tájékozódási alapismeretek: A gyalogos közlekedés; Az évszakok jellemzôi; Takarékosság, magyar pénznemek; Az idô mérése és az óra; A hónapok, évszakok nevei; Napirend és a napszakoknak megfelelô köszönési formák. Az élô természet alapismeretei: A növények, állatok és az ember alkalmazkodása az évszakok változásaihoz; Ôsz a veteményes kertben és a gyümölcsösben; Állandó és költözô madarak; A háziállatok jellemzése és jelentôségük az ember életében. Testünk és életmûködéseink: Az egészség és feltételei; Napirend; Étkezési szokások; Tisztálkodás. Kirándulások: Séta az udvaron; Tanulmányi séta a gyümölcsösben, veteményes kertben; Tavaszi séta a ház körül. Munkáltatás: Szobanövények gondozása; Állatok gondozása; Játékkészítés termésekbôl, gyümölcsökbôl; Zöldségek, gyümölcsök vizsgálata; Madárvédelem; Asztalterítés. Alapkövetelmények: – Legyen képes a természet jelenségeit (tárgyak, élôlények) elemi szinten megfigyelni, a megfigyelt dolgokról tudjon beszámolni szóban. – Vegye észre a természetben lejátszódó folyamatokat. – Ismerje az évszakok, a hónapok, a napok és a napszakok nevét és egymást követô sorrendjét. – Szerezzen gyakorlatot az idômérésben, az idôtartamok becslésében. – Tudja melyek azok a lényeges ismertetôjelek, amelyek az iskolát megkülönböztetik az óvodától. – Ismerje családtagjainak családi- és utónevét. – Tudjon felsorolni négy-öt foglalkozást. – Ismerje a tanult gyalogos közlekedési szabályokat és tudjon azok szerint közlekedni.

20

21

– Tudja, hogy a növények, állatok és az ember élôlények. – Ismerje a növények részeit. – Tudja melyek a lényeges különbségek a madarak és az emlôsök között.

– Ismerje a tágabb családi kapcsolatokat. – Tudja melyek környezetének legjelentôsebb ünnepei, hagyományai. – Tegyen meg mindent a hagyományok ápolásáért. – Ismerje az emberi test részeit, és biztonsággal azonosítsa azokat a nevükkel. – Ismerje fel a természet értékeit, óvja és védje azokat sétái, kirándulásai során is.

2. évfolyam Társadalomismeret: Tágabb családi kapcsolatok (nagyszülôk, sógor, sógornô, unokatestvér); A rokoni kapcsolattartás formái; Közlekedés. Természetismeret A megismerési módszerek alapozása: A park és erdô élôlényeinek megfigyelése, összehasonlítása; Az ôszi és a tavaszi sétán tapasztaltak ös�szehasonlítása; Az egészséges életmód feltételeinek megismerése; A családi kapcsolatok megfigyelése; Az ünnepek, hagyományok megfigyelése, helyi hagyományok gyûjtése. Az élettelen természet alapismeretei: A talaj jellemzô tulajdonságai; A víz hômérsékletének változása; A tárgyak alakja, formája és anyaga. Tájékozódási alapismeretek: Tájékozódás a parkban, erdôben; Családi kapcsolatok; Tájékozódás az idôben; Egészségvédelemben való tájékozódás. Az élô természet alapismeretei: Az erdô növényeinek megismerése (fák, – örökzöld, lombhullató – cserjék, gombák, mohák, virágos növények). A talajban lakó állatok (fülbemászó, lárvák, földigiliszta, vakondok). A talaj felett élô állatok és alkalmazkodásuk az évszakok változásaihoz (sün, csiga, béka, mókus). A park állandó madarai (vörösbegy, fülesbagoly, gerle, varjú, szajkó, feketerigó). Az élôlények mozgása, szaporodása. Testünk és életmûködéseink: Az emberi test részei; A gyermeki test jellemzô adatai; Érzékszervek; Növekedés; Az egészséges életmód; Napirend; A helyes táplálkozás; Egészség, betegség. Kirándulások: Séta a parkban; Tavaszi séta az erdôben. Munkáltatás: Az élôsarok betelepítése; A parkban gyûjtött növényi részekbôl dekoráció készítése; Talajvizsgálat; Téli madáretetés; Testmagasság, tömeg stb. mérése; Érzékszervekkel kapcsolatos vizsgálatok; Tavaszi palántázás. Alapkövetelmények: – Tanári irányítással tudjon egyszerû megfigyeléseket és vizsgálatokat végezni. Megfigyeléseit, tapasztalatait a szóbeli megfogalmazáson túl, tudja írásban (esetleg rajzban is) rögzíteni. – Ismerje meg vizsgálódásai alapján a környezetében elôforduló fontosabb élô- és élettelen anyagok néhány tulajdonságát. – Ismerje fel a fa és a cserje egyezô és különbözô tulajdonságait. – Tudja a lágy szárú és a fás szárú növények részeit. – Ismerje az élôlények jellemzô tulajdonságait: szaporodnak, mozognak, növekednek, táplálkoznak, stb. 22

3. évfolyam Társadalomismeret A tágabb társadalmi környezet, közösség: az osztály és az iskola jellemzôi, sajátosságai; A közösség szokásai, hagyományai. Természetismeret A megismerési módszerek alapozása: A víz növény- és állatvilágának megfigyelése; A fák közös és eltérô tulajdonságai; Növények megfigyelése, összehasonlítása; Gyûjteménykészítés; A víz felhasználása; Madár megfigyelés. Az élettelen természet alapismeretei: Idôjárás megfigyelések, a különbözô évszakok idôjárásnak összehasonlítása; A vizek védelme; Felszíni formák és jellemzôik; A felszíni vizek; A víz felszínformáló munkája; A vizek haszna és veszélyei; Halmazállapot változások; A szél keletkezése és munkája. Tájékozódási alapismeretek: Irányok meghatározása: jobb, bal, elôre, hátra, alattam, felettem; Tájékozódás az iskola környékén, a lakóhelyen; A kerékpáros közlekedés; Alaprajzkészítés. Az élô természet alapismeretei: A vízben élô növények jelentôsége a víz életében; A nádas növényei; A fák jellemzôi; A lágy szárú növények részei; A virág részei (csészelevél, sziromlevél, porzó, termô); A vízben és a víz közelben élô állatok; A halak testfelépítése; A békák fejlôdése; A madarak jellemzése; Az emlôsök alkalmazkodása; Táplálékláncok. Testünk és életmûködéseink: Az emberi test részei; A növekvô szervezet jellemzôi; Növekedés, fejlôdés; A testi fejlôdés a lelki változások. Kirándulások: Séta a vízpartra ôsszel és tavasszal; A felszíni formák megfigyelését szolgáló tanulmányi séta; A közlekedés megfigyelése. Munkáltatás: Vizsgálódás a vízparton; Madárvédelem; Madáretetés; Madármegfigyelés; A víz körforgása; A víz tisztítása; Kísérletek a levegôvel; Felszíni formák kialakítása terepasztalon. Alapkövetelmények: – Ismerje fel a vizsgálódáshoz, méréshez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. – Vegye észre a valóság és annak képi ábrázolása közötti kapcsolatot. – Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van. – Tudjon tájékozódni lakása és az iskola környékén. 23

– Ismerje a kerékpáros közlekedés alapvetô szabályait. – Ismerje saját közösségének ünnepeit, hagyományait. – Tudja, hogy az élôlények sokféleségének oka, hogy képesek alkalmazkodni környezetükhöz. – Ismerje a növény és a virág részeit. – Tudja megnevezni a gerincesek (halak, madarak, emlôsök) jellemzôit. – Szerezzen jártasságot az élôlények különbözô szempontú csoportosításában. – Legyen képes rácsodálkozni a természet szépségeire és védje a természet értékeit.

4. évfolyam Társadalomismeret Az ember társas lény: A tágabb társadalmi környezetünk hazánk, szülôföldünk jellegzetességei, hagyományai, szokásai, jelképei. Lakóhelyismeret: A tágabb lakóhely (megye, régió) és a szûkebb (város, falu) jellemzôi, nevezetességei, hagyományai. Országismeret: Hazánk nagy tájai, megyéi; Szomszédos országok; Magyarország lakói; Anyanyelv; Az ország fôvárosa; Nagyobb városok; Hazánk természeti szépségei; Nemzetiségek Magyarországon; Magyarok a világ más tájain. A magyar nemzet jelképei: Nemzeti zászló; Magyar koronázási jelvények: a korona, a jogar, az országalma, a koronázási kard és a koronázási palást. Természetismeret Testünk és életmûködéseink: A zöldség és gyümölcsfogyasztás egészségtani hatásai; A húskészítmények jelentôsége az ember táplálkozásában. Természetföldrajzi környezetünk: Az idôjárás; Az éghajlat; A levegô hômérsékletének napi és évi változása; Földrajzi alapismeretek: térképismeret, világtájak meghatározása, felszíni formák neve, jelölésük, térképvázlat készítés, térkép és vaktérkép jelzéseinek beazonosítása; Hazánk nagy tájainak (Alföld, Kisalföld, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Alpokalja) elhelyezkedése, szomszédos tájai, nevezetes városai, felszíni vizei, felszíni formái. Felszíni vizeink: állóvizek és folyóvizek. Környezetünk élôvilága: (NAT szerint!) Legfontosabb gyümölcs- és zöldségféléink (szilvafa, almafa, szôlô, paradicsom, paprika, sárgarépa, fejes káposzta, hagyma, bab, borsó, uborka, tök) testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése. A gyümölcsfák és zöldségfélék károsítóinak (cserebogár, káposzta lepke) testfelépítése, élete. Leggyakoribb háziállataink (kutya, macska), haszonállataink (házi sertés, szarvasmarha, ló, házi tyúk, házi kacsa) élete, tenyésztése, és a ház körül élô madarak (fecske, galamb, veréb) testfelépítése, élete.

Munkáltatás: Must és borkészítés; Gyümölcsök, termések vizsgálata; Gyümölcssaláta készítése; Keményítô készítése burgonyából; Tájékozódás a szabadban iránytû segítségével; Növények fejlôdésének vizsgálata. Alapkövetelmények: – Tudja az egyszerû képi és szöveges információkat értelmezni. – Vegye észre a valóság és annak képi ábrázolása közötti kapcsolatot. – Tudjon biztonságosan tájékozódni a térképen. – Legyen képes a térkép segítségével eligazodni a térképvázlaton (vaktérképen). – Tudjon egyszerû vizsgálatokat, megfigyeléseket elôzetes megbeszélés után önállóan is elvégezni. – Tanári segítséggel tájékozódjon egyszerûbb enciklopédiában, lexikonokban. – Legyen gyakorlott a növényi és állati részek vizsgálatában, megfigyelésében. – Ismerje fel a tanult állatokat és növényeket a valóságban és képek, ábrák alapján. – Ismerje fel a tanult élôlényeket jellegzetes jegyeik alapján is. – Tudja néhány mondatban jellemezni a tanult élôlényeket. – Legyen képes összehasonlítani a tanult élôlények egyezô és eltérô tulajdonságait. – Tudja az élôlényeket különféle szempontok szerint csoportosítani.

Ellenôrzés, értékelés, minôsítés, továbbhaladás feltételei Ellenôrzés A nevelési és oktatási folyamat hatékonyságát a tanulók életkori és egyéni sajátosságának való megfeleltetése szabja meg. Ennek folyamatos biztosításához rendszeres visszajelzésre van szüksége a pedagógusnak a személyiségfejlôdés aktuális állapotáról. Beavatkozásunk hatékonyságát többek között a tanulók ismereteinek, jártasságainak és készségeinek ellenôrzésével mérhetjük. Az ellenôrzéssel szemben támasztott követelmények valamennyi évfolyamon: 1. Legyen kiszámítható, folyamatos, rendszeres, következetes és változatos. 2. Igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz. 3. Jellemezze a segítôkészség, a humanizmus. 4. Vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességét. 5. Ne koncentrálódjon kizárólagosan a tananyagra, legyen sokrétû és sokoldalú. 6. Sohase legyen megtorló jellegû. Csak ilyen szempontú ellenôrzések során várhatjuk el, hogy tanítványaink a legegyszerûbb módon, a lehetô legrövidebb úton és legkevesebb energia befektetéssel jutnak el az ismeretszerzés különbözô fokozataira. Értékelés: Az ellenôrzés fontos, de a teljesítményt csak egy darabig képes emelni. Bizonyos pontokon túl már szükség van a tevékenységek, teljesítmények értékelésére. Az értékelés meghatározza, konkretizálja a cselekvéses tevékenységben, tanulmányi munkában elért eredményeket, szemléletesen megmutatja a siker fokát, vagy a lemaradás mértékét. Emellett megerôsíti a tanult ismereteket, tevékenységeket. Az értékelést alkalmanként érdemjeggyel is kifejezzük: ez az osztályozás. Az osztályozás a tantervi követelmények és a tanulók teljesítményének egymáshoz való viszonyát fejezi ki érdemjegy formájában.

Kirándulások: A gyümölcsös és a zöldségeskertben végzett tanulmányi séta; Séta a háziállatok megfigyelésére. 24

25

Az értékeléssel és az osztályzatokkal szemben támasztott követelmények Értékelés

Osztályozás

tárgyszerûség (objektivitás)

– tárgyszerû, független a tanár személyétõl, nem tükrözi a tanár hangulatát, elõítéleteit, beállítódását, érzelmeit – nem függ a tanuló korábbi eredményeitõl

megbízhatóság (reabilitás)

– ugyanarra a tudásra mindig ugyanazt az osztályzatot kapja a tanuló

érvényesség (validitás)

– a jegyekben annak a tudásnak kell tükrözõdnie, amelyeknek a jellemzésére az adott osztályzatot használni akarjuk

Minôsítés: A minôsítés a legáltalánosabb értelemben vett értékelés. A tanuló hosszabb távon végzett teljesítményének, magatartásának, a tantárgyhoz való viszonyulásának a jellemzése.

Az ellenôrzés, értékelés, minôsítés alkalmai Az ellenôrzés és értékelés során 1–4. évfolyamokon elsôsorban a tanuló viselkedését, a tudatosságot, a természetvédelmi érzékenységet, a szokásrendek kialakulását, a tevékenységek során tanúsított aktivitást vegyük figyelembe. Természetesen ellenôrizzük az ismeretelsajátítás folyamatát, az egyéni képességeknek megfelelô haladási ütemet. Értékeljük a gyûjtômunkát, a szakirodalomban való búvárkodást, az élménybeszámolókat is. Az értékelés alkalmai az egyes évfolyamokon: 1. évfolyam: Az elsô évfolyam elsô félévében csak az órai szereplés, a gyûjtômunka, valamint a megfigyelésekrôl készült rajzok alapján értékelünk, néhány esetben már értékelhetünk szóbeli feleletet is. A második félévtôl kisebb feladatok, rövidebb feladatlapok megoldásai bôvítik az értékelés lehetôségeit. 2–3. évfolyam: Szóbeli, rövid írásbeli feleletek, beszámolók alapján félévenként legalább 3-4 érdemjeggyel, amely az egész idôszak munkáját tükrözi. A gyûjtômunkát is értékeljük szóban, nagyobb terjedelmû, vagy kiemelkedôen értékes munka esetén érdemjeggyel is. Szummatív mérôeszközök száma: 2. évf. 4 (ôsz a parkban; család és egészség; tavasz az erdôben; év végi felmérô). 3. évf. 4 (növények a vízben és a vízparton; tájékozódás; állatok a vízben és a vízparton; év végi felmérô). 4. évfolyamon: Az elôbbiek mellett kiselôadások, beszámolók, összefüggô feleletek egy témáról, élôlényrôl szóbeli és érdemjeggyel történô értékeléssel. Szummatív mérôeszközök száma: 4 (ôsz a haszonkertben; természetföldrajzi környezet; élet tavasszal a ház körül; év végi felmérô). A minôsítés alkalmai – egy-egy nagyobb anyagrész elsajátítása során nyújtott kiemelkedô teljesítmény, – különlegesen sok idôt, nagy energia befektetést igénylô gyûjtômunka elkészítése, vagy beszámoló, elôadós elkészítése, – szaktárgyi versenyen való kiemelkedô szereplés.

26

A minôsítés formái – szaktárgyi dicséret az ellenôrzô könyvbe és a haladási naplóba, – szaktárgyi dicséret az év végi bizonyítványba, – oklevél, jutalom a tanév végi ünnepélyen.

A továbbhaladás feltételei 1. évfolyamon: aktív tanórai szereplés, a gyûjtemények elkészítése, a feleletek, tesztek legalább elégséges szintû teljesítése, valamint a munkatankönyv feladatainak elfogadható szintû megoldása. 2–4. évfolyamokon: az összes szereplés átlagának (feleletek, témazárók, kiselôadások) legalább elégséges szintû teljesítése, valamint a gyûjtômunka és megfigyelések elvégzése.

Taneszközök 1. évfolyam Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Környezetismeret (az évszakok változása) munkatankönyv, Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest Kiegészítô szakirodalom: Tompa Krisztián–Tompáné B. Mária: Környezetismeret 1., Környezetismeret 2., Környezetismeret 3., Játékos tanulás 7 éveseknek MINI-LÜK sorozat, Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest Császárné S. A.: Ôsszel iskolás leszek USBORNE: Játszókönyv (Bp. Park, 1993) Elsô természetbúvár könyvem (Bp. Passage, 1990) Elsô képeskönyvem az állatokról (Bp. Alexandra, 1981) Szemléltetôeszközök: Közlekedési jelzôtáblák, terepasztal, szobanövények, lehullott falevelek, zöldségfélék, gyümölcsök, falitábla az évszakokról, napszakokról, az idôjárás elemeirôl és a madarakról, magyar pénznemek, játék telefon, fogápolási eszközök, virágzó ág, virágmodell, termések, madárpreparátumok, óra, évszakok applikáció, hômérô, videofilm az idôjárásról, az évszakokról, a növényekrôl és állatokról. 2. évfolyam Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Környezetismeret (A fák birodalma) munkatankönyv, Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest Kiegészítô szakirodalom: Tompa Krisztián–Tompáné B. Mária: Környezetismeret 1., Környezetismeret 2., Környezetismeret 3. Játékos tanulás 8 éveseknek MINI-LÜK sorozat, Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest USBORNE: Az erdôk könyve (Bp. Novotrade, 1990) Veszélyben a világunk sorozat: Az erdôk (Bp. Magvetô, 1990) Pillantás a természetbe sorozat: Schmidt E. –Veres L.: A lombkorona élôvilága (Bp. Officina Nova, 1992) Schmidt E. –Veres L.: Az erdôk élôvilága, (Bp. Officina Nova 1992)

27

Szemléltetôeszközök: Növényápolási eszközök, diaképek, erdei növények termései, erdei gyümölcsök, mérôszalag, emberi test applikáció, szobamérleg, tisztaságcsomag, folyadékos készítmény: a madár fejlôdése, faliképek: érzékszerveink, mértékegységek, serpenyôs mérleg, mérôszalag, vízmérô, a park, az erdô élôvilága. Reflektor videostúdió filmjei: Erdô mélyén, Kis növényismeret Az elkészített helyi tanterv hosszabb távra, több tanévre szólóan vázolja a tanítási tartalmakat, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, az alapkövetelményeket, a tanulók értékelésének elveit és a szükséges taneszközöket. Kidolgozását tekintve a helyi tanterv nem részletezô, hiszen makro-tanterv. A tananyagot csak a témák szintjére bontja le, így csak nagy vonalakban mutatja be az iskola tartalmi munkáját és nem ad támpontot a napi tevékenységhez, a tanítási órákra való rendszeres felkészüléshez. Ehhez nyújt segítséget a tanmenet. A tanmenet a helyi tantervre épül. Akkor jó egy tanmenet, ha a helyi tanterv tartalmait olyan részletességgel jeleníti meg, hogy az nélkülözhetetlen eszközként szolgálja a tanítót a tanítási órákra való felkészülésben, részletes eligazítást ad az óravázlat vagy a tanítási tervezet elkészítéséhez. Egy jó tanmenet sok mindent árul el a tanítás–tanulás folyamatáról. Nyomon követhetô benne a tervszerûség, a fogalmi egymásra építettség és (e tantárgy tervezése során kiemelten fontos!) a természet változásaihoz való tervezés. Lényeges, hogy bizonyos elemek megtanítását arra az idôre tervezzük, amikor azok a természetben, saját természetes környezetükben megfigyelhetôk. A jó tanmenet készítése során ki kell alakítani egy szempontrendszert, amely mentén tervezve „láthatóvá” válik a tervezés tudatossága. Jó, ha a tanmenetben a tananyag elrendezésen túl megtervezzük azokat az alapvetô tanulói tevékenységeket is, amelyek eszközként szolgálnak a tanulók célirányos fejlesztéséhez, a tantervi követelmények teljesítéséhez. Célszerû számba venni azokat a fogalmakat, ismereteket, amelyeket már ismernek a tanulók, hogy ezekre, mint biztos alapra építhessük az új ismereteket, fogalmakat. Tervezhetôk a tanmenetben az adott tanórán használatos szemléltetô eszközök, a tantárgyi integráció vagy éppen a felhasználható vagy ajánlott szakirodalom. A következô oldalakon olvasható tanmenettel egyfajta lehetséges megoldást mutatok be a gondolatébresztés szándékával. Ezt a javasolt tanmenetet ki-ki úgy alakíthatja, formálhatja, hogy az a helyi igényeket, munkamódszereket, pedagógiai elképzeléseket legjobban kiszolgáló segítô munkaeszköz lehessen. A javasolt tanmenet a helyi tantervben megjelölt tanulói segédletekre épül és a módszertani ajánlásban már ismertetett óraszámok szerint készült. A tanmenetben használt jelölések: új ismeretet feldolgozó óra

Hónap Óraszám A tanítási óra anyaga

Munkaés tananyag

Ismert fogalom, tevékenység

S Z E P T E M B E R 1

2

3

Vége a nyárnak

Már iskolás vagyok

Az iskola a második otthonom

Önállóan is közlekedem

A nyári idôjárás jellemzése. Beszámoló a nyári élményekrôl. A nyár nem csak a szórakozás ideje. Segítés a ház körüli munkában. Növények, állatok felismerése.

Az óvoda és az iskola összehasonlítása, (tevékenység, eszközök). Az iskola épülete belülrôl, helyiségei, funkciók. Az iskola épületében való tájékozódás, közlekedés. A tanterem bútorai, osztálytársak. Az iskolában való magatartás.

Az iskola épületének külseje, neve, udvara… Az iskolai közösségek (felnôtt, gyerek) feladatai. A közösségi magatartás szabályai. Közösségi feladatok vállalása, a megbízások teljesítése.

A gyalogos közlekedés szabályai. A gyalogos közlekedés helyszínei (járda, lépcsô, úttest településen kívül). Átkelés az úttesten (zebra, zebra nélkül). Közúti jelzôtáblák. Közlekedésbiztonság (lámpa, rendôr). Biztonságos játék.

évszakok, nyár, felhôzet, napsütés, szél, esô rajzolás, színezés élménybeszámoló

folyosó, tornaterem, WC iskolában való helyes viselkedés gyakorlása rajzolás, színezés

színezés, rajzolás beszélgetés, megbeszélés

közlekedés jobboldal baloldal tapasztalatok megbeszélése ábraelemzés

igazgatói iroda tanári szertár

jogok és kötelességek bemutatkozás megszólítás

tájékoztató tábla tilalmi tábla

séta szituációs játék

közlekedési képek közlekedési táblák

Új fogalom

Szemléltetés, integráció

képeslapok, prospektusok magyar: (verselemzés)

séta az iskola épületében

Szakirodalom

Császárné Simon Alice: Ôsszel iskolás leszek

Bodó Béla: Brumi az iskolában

tanulmányi sétára fordítható óra megfigyelésekre, vizsgálódásokra használható óra

4

Hungária Biztosító: Suli járat (színezô üzenô füzet)

Megjegyzés

kiegészítô tartalmak feldolgozására fordítható óra.

A tanmenet „megjegyzések” rovatában még szerepel néhány anyagrész, amely a helyi sajátosságoknak megfelelôen a tanórák rendszerébe beépíthetô vagy délutáni foglalkozásokon, egyéb összejöveteleken feldolgozható, vagy éppen az érdeklôdô tanulókkal elvégezhetôk, de figyelmen kívül is hagyhatók.

28

29


Munkaés tananyag


5

6

Megjegyzés

30

8

Itt van az ôsz Tanulmányi séta

Vizsgálódás, munkálkodás

Ôsszel a gyümölcsösben

A közlekedési formák gyakorlása a közvetlen környezetben. Helyi közlekedés jellemzôi, közlekedés, forgalom megfigyelése, csoportos és egyéni átkelés az úttesten. Tömegközlekedési illemszabályok.

Az ôsz jellemzôinek megfigyelése a természetben. Idôjárás, növények, állatok élete, az ember tevékenysége. Az ôszi hónapok nevei.

ôszi levelek megfigyelése, vizsgálata különbözô érzékszervekkel. nyomat készítés levelek préselése levelekbôl, termésekbôl dísztárgyak, játékok készítése hagymás növények hajtatása

ôszi munkák a gyümölcsösben (dióverés, almaszedés, szôlôszüret). Szüreti szokások. Ôsszel szedhetô gyümölcsök megfigyelése, vizsgálata. A fák jellemzô tulajdonságai, a fa részei. A gyümölcsfogyasztás szabályai.

közlekedés, járda, zebra, jelzôtábla gyakorlás párosával, illetve kiscsoportban

idôjárás elemei (napsütés, felhôzet, szél) összehasonlítás (nyár, ôsz) megfigyelés, vizsgálódás

levélalak levélszél levélnyél

A fa részei: – gyökérzet – törzs – lombkorona

„osztályfa”

levelek, termések, hagymás növények

séta a gyümöl csösben gyümölcsök

tanulmányi séta falevelek

levelek, termések, hagymás növények

séta a gyümöl csösben gyümölcsök

közlekedési képek, szituációk, terepgyakorlat

Hungária Biztosító: Suli járat (színezô üzenô füzet) Szakirodalom

7

Gyakorlás

Új fogalom


Hónap

O K T Ó B E R

Oleg Polunin: Európa fái és bokrai Bp. Gondolat, 1981 Godet: Fák, cserjék Bp. Officina Nova

Geoff Hamilton: Az élet kertje Bp. Officina Nova 1990

N O V E M B E R

Óraszám A tanítási óra anyaga

Munkaés tananyag


9

Szakirodalom

11

12

A veteményes kertben


Madarak a kertben

Tél szele hóval, faggyal jô

Ôszi munkák és szerszámok a veteményeskertben. Az ôsz hatása a növények életére. Ôsszel betakarított zöldségfélék. A lágy szárú növények részei.

Gyümölcsök, zöldségek vizsgálata, megfigyelése különbözô érzékszervekkel (látás, tapintás, ízlés). Vitaminsaláta készítése, játékok, bábok készítése

Madarak megfigyelése a kertben. Hallás: madárhangok Látás: madár testrészei A madarak jellemzôi. A madarak élete ôsszel (fiókanevelés idején, rovarfogyasztás, ôsszel gyümölcsöt esznek). Költözés élelem hiány.

Az évszakok ös�szehasonlítása, sorrendje. Tél jellemzôi, megfigyelések a szabadban. Téli hónapok nevei. A látottak összehasonlítása Tankönyv 25/6 feladat képével.

a lágy szárú növény részei beszámoló önálló megfigyelés alapján csoportosítás a tanultak alkalmazása

zöldség gyümölcs

madár, toll, fej, nyak

évszakok idôjárás megfigyelés összehasonlítás, megfigyelés színezés, megbeszélés

zöldség

félbevágni kettévágni: hosszában keresztben

végtagok, törzs költözô madarak

változások, kölcsönhatások

zöldségfélék séta a zöldséges kertben

zöldségek gyümölcsök

tanulmányi séta tapasztalatai madárpreparátum képek, fotók

tanulmányi séta tapasztalatai képek, fotók

Új fogalom


10

Gaunter Steinbach: Haszonnövények ábécéje Bp. Magyar Könyvklub 1997.

Megjegyzés

31


Munkaés tananyag

DECEMBER 13 Gyakorlás

Összefoglalás

Télen itt maradó madarak viselkedésének megfigyelése (viselkedés, táplálkozás, szín, hang…) Madarak összehasonlítása. Madarak táplálkozása télen. Gondoskodás a télre itt maradó madarakról.

Az évszakokról, az iskoláról és a közlekedésrôl tanultak gyakorlása.

A témakör feldolgozása során tanultak rögzítése. Iskolai közösségek. A közösségi magatartás szabályai, közösségi feladatok vállalása, megbízatások teljesítése. Az iskola épülete, külseje és belsô elrendezése.

a téma feldolgozása során tanult fogalmak séta, vizsgálódás

a gyalogos közlekedés az évszakok jellemzôi

a téma feldolgozása során használt szemléltetô eszközök

a téma feldolgozása során készült szemléltetô eszközök


Munkaés tananyag

mogyorófüzér ínyenc zacskó


Szakirodalom

15

Madarak télen

Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom

14

Hónap

Angéla Wilkes: Elsô természetbúvár könyvem Bp. Passage 1990.


Megjegyzés

JANUÁR 16

32

19

A lakásunk az otthonunk


A családom

A házunk, lakásunk, otthonunk. A lakás, helyiségei, berendezési tárgyai a kényelmünket szolgálják. A kényelem része a tisztaság. A helyiségeket takarítani, szellôztetni kell. A lakásban úgy játs�szunk, dolgozzunk, hogy azzal másokat ne zavarjunk!

A lakás a berendezéstôl válik otthonossá. Minél több a személyes tárgy a környezetben, annál jobban érezzük magunkat. A lakást a növények is díszítik. A hobbiállatok is részei lehetnek az otthonunknak.

Szobanövények érzékelhetô tulajdonságainak megfigyelése, vizsgálata. Növények hajtatása. Növények ápolása.

A szûkebb család, kik együtt laknak. A tágabb család: nagyszülôk dédszülôk. Gondoskodás a nagyszülôkrôl: több nyugalomra, szeretetre van szükségük, ne zavard ôket, mikor teheted látogasd meg ôket!

ház lakás szoba helyiségek

a kedvtelésbôl tartott állatok és lakóhelyük a hobbiállatok gondozása

Minden növénynek szüksége van gondozásra: – öntözésre – portalanításra – átültetésre – nagyságuknak megfelelô edénybe

A családi közösség jellemzôi: – a családtagok száma – életkor, életmód – családi szerepek

a lakás és a ház közötti különbség

akvárium terrárium florárium aqva terrárium

Lakáskultúra címû folyóirat

dalok, versek növényekrôl, állatokról fotók állatokról, növényekrôl

szobanövények Tüskés Süni

Mini enciklopédia

Szobanövények Mezôgazdasági Kiadó 1987 Fehér Tamás: Terrárium Bp. Göncöl társaság 1986

John Brookes: Kert a lakásban Bp. Officina Nova 1987.

Szakirodalom

Megjegyzés

18

A mi házunk

Új fogalom


17

helyem a családban Mit segítek? idôsebb, fiatalabb testvérek megnevezése családi fotók, album szituációs játékok

Játék a babaszobában. Rendezzük be a babaszobát

33


Munkaés tananyag


20 Együtt a család

Szakirodalom

Megjegyzés

34

21

22

23

Foglalkozások

Takarékosság

Az idô

Saját és szülôk foglalkozása. Foglalkozások az iskolában. Különbözô foglalkozások és kapcsolatuk. Szerszámok, különleges foglalkozások.

Mire használjuk a pénzt? A hazai pénznemek felismerése és vásárlási értékük. Takarékoskodás: pénzzel energiával. A pazarló életmód elítélése.

A különbözô típusú órák felismerése: arab számos római számos digitális. Az óra. Az idômérés gyakorlása. A hét napjai. Évszakok, hónapok.

pénz takarékosság megbeszélés megfigyelés színezés, rajzolás

év hónapok napok beszámoló, színezés, kiegészítés

életmentô foglalkozás

új magyar pénznemek.

digitális óra kvarcóra

fotók családi ünnepekrôl asztalterítés Technika: poháralátét Magyar: vers

dramatikus játék rajzolás szerszámok applikációk

pénzek

órák Matematika: az idô Technika: órakészítés

Steiner Ágota: Karácsony Bp. Helikon 1990.

Megay László–Gaál Domonkos: Ezer mesterség Bp. Móra 1975.

Geda István– Rékássy Csaba: Tinó helyett ezüstpénz Bp. Móra 1982.

A családi együttlétek alkalmai: közös étkezések esti beszélgetés játék, túrák. A család ünnepei: szûkebb családi ünnepek (esküvô, keresztelô, születésnap) nagy (országos) ünnepek (télapó, karácsony, húsvét) ünnepi készülôdés ünnepek, ajándék

Új fogalom


Hónap

FEBRUÁR

Ajándék csomagolása. Terítés gyakorlása.

foglalkozás szerszám


Munkaés tananyag


Új fogalom


Szituációs játékok: bevásárlás napi tevékenységek eljátszása társasjáték: Gazdálkodj okosan!

MÁRCIUS 24

25

26

27

Napirendem

Egészség

Összefoglalás

Tavasz van Tanulmányi séta

A napszakok nevei. Cselekvési formák az egyes napszakokban. Napszakoknak megfelelô és egyéb köszönési formák. Hétköznap és hétvége napirendje.

Betegség és megelôzése. Az egészség feltétele: tisztálkodás fogápolás testedzés helyes táplálkozás helyes öltözködés

A témakör feldolgozása során tanultak rögzítése. ismerje családtagjainak családi és utónevét ismerje az évek, hónapok, napok neveit.

A tavaszi idôjárás megfigyelése. Az idôjárás hatása az élôlényekre növények, állatok, ember élete tavasszal.

hétköznap hétvége beszámoló, írás, színezés, dramatizálás

tisztálkodási szokások ruhadarabok nevei beszámolás, bemutatás rajzolás, színezés

tudjon felsorolni 4–5 foglalkozást a tanult fogalmak biztonságos használata

az idôjárás összetevôi

napszak ha jól szervezed tevékenységeidet, mindenre jut idôd

kórokozók

órák, dramatikus játék Matematika: az idô

helyes fogmosás, étkezés, öltözködés bemutatása

Természetvédelmi területen mindenféle gyûjtés tilos! Máshol is csak egykét szálat szedj és soha ne tövestôl! a téma feldolgozása során használt szemléltetô eszközök

tanulmányi séta

Hány perced van?

Bp. Móra 1983. Szakirodalom

Megjegyzés

Dr. Anne Townsend: Az emberi test csodája Bp. Omega Kiadó 1984. Blend-a-med: (+2 óra) Iskolai program: A fogápolás ABC-je.

Emilie BeaumondMarie Reneé Piont: A titokzatos természet Bp. Venizia Kiadó 1991. Gyakorlás: a tanultak gyakorlása társasjátékon.

35

Hónap

ÁPRILIS


Munkaés tananyag


28

Szakirodalom

30

Virághintô tavasz

Virágzó udvar

Az állatok ébredése

Változások a fás szárú növények életében. Rügyek duzzadása, „kipattanása” levél, virág. A virágból termés lesz. A termések beérésének ideje (évszakok). A fa, a lombkorona részei.

A kora tavasszal nyíló növények felismerése, a növények fejlôdése. A késôn nyíló növények jellemzése, a növényi szervek megfigyelése, összehasonlítása, megnevezése.

Az állatok telelése az élelmiszerhiány átvészelése. Hogyan telelnek az állatok: emberi gondoskodás föld alatt, avar alatt pete, lárva állapotban? A tavaszi idôjárás és az állatok élete. A rovarok élete tavasszal.

a fa részei megfigyelés, tapasztalatok megfigyelése, részek megnevezése színezés, rajzolás

növények részei összehasonlítás, megfigyelés, rajzolás, színezés, megbeszélés

telelés, téli álom téli etetés élménybeszámoló kiegészítés, felismerés színezés

Új fogalom


29

Hónap

virágzó ág

téltemetô krókusz nárcisz játszint

az állatok táplálékai

tavasszal nyíló növények és fajtái

tapasztalat, képek, fotók, videofilmek az állatok életérôl


MÁJUS 31

32

33

34

Szorgos madarak

Madarak a baromfiudvarban

Falun élô állatok

Gyakorlás

A madarak élete tavasszal. Költözô madarak felismerése. Tudatosítás: azért költöznek el, mert a táplálékuk nem biztosított.

A baromfiudvar lakóinak felismerése. Az állattartás természetvédelmi követelményei. A madarak szaporodása. A házityúk és a házi kacsa. Állatgondozás.

A ház körül tenyésztett haszonállatok. Az állatok hangja. Az emlôsök jellemzôi. A kíméletes állattartás. Az állatok haszna. Az ember munkája.

A témakör során tanultak gyakorlása.

költözô madár fészeképítés a madár jellemzôi és testrészei (rögzítés) rajzolás, megbeszélés

a madarak jellemzôi, testfelépítésük tapasztalatok megbeszélés, színezés, összehasonlítás

az állatok testrészei, háziállat tapasztaltak megbeszélése, leírása

a téma feldolgozása során tanultak

költés/kotlás

a madarak tojással szaporodnak

emlôs


applikációk a madarakról preparátumok, fotók

képek, könyvek háziállatokról

képek, fotók állatokról; videofilmek

Szakirodalom

Rene Cloke: Elsô képeskönyvként a HÁZIÁLLATOKRÓL Bp. Alexandra Kiadó 1981.

Emilie BeaumondMarie Reneé Piont: A titokzatos természet Bp. Venizia 1991.

Emilie BeaumondMarie Reneé Piont: A titokzatos természet Bp. Venizia 1991

Munkaés tananyag


Új fogalom

Emilie Beaumond-Marie Reneé Piont: A titokzatos természet Bp. Venizia Kiadó 1991.

a téma feldolgozása során használt eszközök

Megjegyzés Megjegyzés

36

37


Munkaés tananyag

35

Megjegyzés

38

37

Év végi összefoglalás

Értékelés

A témakör feldolgozása során tanultak rögzítése. Ismerje a fás szárú és lágy szárú növény részeit. Tudja melyek a lényeges különbségek a madarak és emlôsök között.

A tanév során tanultak ismétlése, rögzítése. A családtagok neve és foglalkozása. Közlekedés.

Az osztály egész éves munkájának értékelése. Nyári tervek és feladatok

egészség helyes viselkedés idô, idôjárás évszakok, hónapok, napok

a szabadban való helyes viselkedés megbeszélése

Növények: – fás szárú – lágy szárú Állatok: – madár – emlôs

Új fogalom

Szakirodalom

36

Összefoglalás



Javaslatok az egyes órák feldolgozásához

JÚNIUS

a téma feldolgozása során használt eszközök

„A nevelés elsô lépéseit annak az alakfelismerésnek a gyakorlása jelenti, amely egyedül képes a harmónia iránti fogékonyság közvetítésére… Sokat ígérô módszer, ha valaki a lehetô legfiatalabb korától a lehetô legszorosabb kapcsolatban van az élô természettel.” (Konrad Lorenz) Már a módszertani ajánlásban is szó volt arról, hogy a nevelés szempontjából az iskolát megelôzô idôszaknak (családi, óvodai nevelés) milyen óriási szerepe van, és arról is, hogy milyen módon vagyunk képesek a zökkenômentes átmenetet biztosítani. Az óvodában a pedagógus–gyermek kapcsolatában meghatározó a folyamatos együttlét, amelyben az együttmûködés közös tevékenységgel, élményekkel valósul meg. A személyi közelség, az együttes tevékenység kezdetben, az iskolában is meghatározó marad, és csak fokozatosan épül be az önálló tevékenység, egyéni munka. Minden tanuló önálló személyiség, külön jellem. Az iskola feladata, hogy az egyéni érdeklôdésnek, fejlettségének megfelelô módon tanuljon a gyermek, ugyanakkor törekednie kell a harmonikus személyiség kialakítására. A harmonikus személyiség: – ismeri saját szervezetét és törekszik egészségének megóvására, – ismeri szûkebb és tágabb (természeti- és társadalmi) környezetét, felelôsen gondolkodik róla, és tudatosan cselekszik érte. Konrad Lorenz fentebb idézett gondolata is erre a harmóniára utal. Ugyanakkor kijelöli a helyes irányt, megmutatja azt a járható utat, amely elvezet a megjelölt célhoz. A célok eléréséhez az iskolának olyan ismereteket kell közvetítenie, amelyek széles körû természet- és társadalomtudományi alapokon nyugvó, tantárgyakat átfogó oktatáson alapszik. Itt a fô hangsúly a szemléleten van. A harmonikus személyiség kialakítása nem komplex tantárgyakon belül valósulhat meg, hanem a valamennyi tantárgyat átható, minden tantárgyban a maga sajátosságának megfelelôen érvényesülô koncentráció keretében. Meg kell adni a tanulóknak azt a lehetôséget is – a tanításon kívüli aktív tevékenységekhez is kapcsolódva –, hogy kibontakozhasson az élmény, az értéktudat, valamint ítélet- és cselekvésképességük. Erre nagyon jó alkalmak a tanulmányi séták, kirándulások, intézménylátogatások, a különbözô ünnepélyek, megemlékezések, az iskolai táborok, erdei iskolák. Egy ilyen komplex szemléletmód kialakításához adunk néhány, a gyakorlatban jól bevált javaslatot. Ismételten felhívom a kedves kollégák figyelmét, hogy a munkatankönyvben található feladatok segítséget adnak a közvetlen természet és a társadalom megismerésére, de nem pótolják a közvetlen megfigyelést, vizsgálatot, a sétát, kirándulást.

39

Elôszó helyett a tankönyv lektori véleménye „A tankönyv a NAT Ember és természet mûveltségi-terület és a KETA Környezetismeret 1. osztályos tananyagát dolgozza fel, de úgy, hogy a tantervek szellemének megfelelôen, jól integrálja a különbözô tudományterületek ismereteit is. A kisiskolás gyermek szintjén, szaktudományos igényességgel megírt tankönyv. Számítva arra, hogy a gyermekek nagyobb része még nem tud olvasni, kevés szöveges részt tartalmaz. A tanulót jól értelmezhetô jelrendszer, és gazdag képanyag vezeti. A tankönyv munkáltató jellege jól igazodik az életkori sajátosságokhoz. Cselekvés, megfigyelés, tapasztalat útján szerez ismereteket önmagáról, a környezetérôl, a természetrôl, az ember és a természet viszonyáról. A feladatok és a gyakorlatok segítik a magatartásformáláshoz szükséges jó szokások kialakítását. A tananyag nevelô hatása jól érvényesül. A tankönyv pedagógiailag jól feldolgozott mû, a 6 éves tanulók életkori sajátosságainak megfelelô fogalomrendszert, és képanyagot tartalmaz. A feladatok és tevékenykedtetések motiválóak, a különféle módszerei gazdag tárházát kínálják fel. A tankönyv metodikai apparátusa (jelrendszer, kérdés- és feladatrendszer, a tényeket és jelenségeket bemutató képek, összefoglalások) gazdag öntevékenységre serkent. A könyvajánlások további ismeretszerzésre ösztönöznek. A tanítás során felhasználható anyagok jelentôs részét a gyerekek gyûjtik össze, készítik el, illetve figyelik meg a környezetben. Ez a megoldás az élô és élettelen környezettel folyamatos interakcióra készteti a gyermeket, közben attitûdöt formál, magatartáskultúrát fejleszt. A tananyag elrendezése a természet ritmusát követve, az évszakok változását kiemelve, segíti az idôben történô tájékozódás fejlesztését. A nyári élmények felidézésével megfelelô hangulatot teremt az iskolaév indításához, a nyári hónapok rögzítése, az akkor végezhetô tevékenységek, szóban és rajzban történô feldolgozása fejlesztô hatású. Az iskoláról szóló rész segíti a gyermeket. Segíti az iskolai életben való eligazodást, az új környezet megismerését. Lehetôséget teremt az iskolai élet szabályainak tudatosítására, a helyes viselkedés gyakorlására. A közlekedésrôl szóló rész is hasznos, nélkülözhetetlen ismeretekre tanít, közlekedési szabályokat tudatosít. Az ôsszel kapcsolatos rész a természet gazdag változásait, az évszakokhoz kapcsolódó emberi tevékenységeket mutatja be, s közben érdekes és hasznos feladatok adásával aktivizálja a tanulókat. Megismerteti ôket a vizsgálódás, a munkálkodás, a tudományos megismerés módszereinek elemeivel. A logikai feladatok is fejlesztôk. A természetben talált termésekbôl, növényi részekbôl készített ajándékok és díszek, a gyermek képzeletét és kézügyességét fejlesztik. A konyhakert, a gyümölcsös, és a madarak ilyen jellegû feldolgozása a különbözô képességek és kompetenciák fejlesztését is szolgálja. Az ember ház körüli tevékenységének bemutatásánál érvényesül a természetvédelmi szemlélet.” (Prof. Dr. Milkovits István C. Sc.) 40

Módszertani kiegészítés: Az óvodából az iskolába lépô gyermek egyszerre sok új dologgal szembesül. Ezért az elsô hét és az elsô néhány környezetismeret óra legyen az ismerkedés, a beilleszkedés idôszaka. Mivel az óvodában a játékos ismeretszerzésnek volt kiemelkedô szerepe ezt az órát is kezdhetjük játékkal. Oldjuk meg a LÜK füzetek elsô kötetének 3–4. oldalán található feladatot. Beszéljük meg, mit ábrázol a nagy kép, majd hasonlítsuk össze a tankönyv 4. oldalának 3. feladatában látható képpel. Kérdezzük meg a tanulókat, milyen évszakot ábrázol a kép, majd gyûjtsük össze a nyár jellemzôit. Feltétlenül beszéljük meg a nyár jelét, mert ezzel a késôbbiek során többször is találkozunk. Majd beszéljük meg, melyek a nyári idôjárás jellemzôi és oldjuk meg a 2. feladatot. Ezt követôen a tanító olvassa fel Osvát Erzsébet 1. feladatban található versét, majd beszéljük meg a vers tartalmát (többször is felolvashatjuk a verset!) Feltétlenül hallgassuk meg a tanulók nyári élményeit és fontos beszélni arról is, hogy a nyár nemcsak a szórakozás ideje. Ajánlatos segíteni a ház körüli munkában. A tanórát zárhatjuk a munkatankönyv 5. oldalának színezésével és az ábra kiegészítéssel.

41

42

Módszertani kiegészítés: Kezdhetjük a tanórát az elôzô órán tanultak rögzítésével. Járjuk ismét végig az iskola épületét, és most a gyerekek mondják meg, hogy melyik ajtó mögött, milyen terem van. Gyakorolhatjuk az épületben való helyes közlekedést és viselkedést (köszönést) is. Figyeljük meg, kik dolgoznak az iskolában. Lépjünk ki az iskola épületébôl és nézzünk körül a környéken. Figyeljük meg az iskola épületét kívülrôl, az udvar jellemzôit. Térjünk vissza az osztályba és beszéljük meg a látottakat. Tapasztalatainkat jegyezzük le a munkatankönyv 8. oldalának megfelelô feladataihoz. A tanóra hátralévô részében beszéljük meg a tankönyv 9. oldalának 9–10. feladatait. Határozzuk meg, hogy milyen felelôsökre van szükség és mi lesz a feladatuk. A tanórát a 13. feladat színezésével zárhatjuk.

Követelmény: – Értse, miért van szükség az alapvetô magatartási szabályok megtanítására. – Felelôsen teljesítse iskolai megbízásait. – Becsülje meg az iskola felnôtt dolgozóinak munkáját. – Alakuljon ki az igénye az esztétikus osztályterem kialakítására, megôrzésére.

Követelmény: – Tudjon felsorolni három-négy ismertetôjegyet, amely az iskolát az óvodától megkülönbözteti. – Tájékozódjanak biztonságosan az iskolában. – Nevezzék meg az iskola helyiségeit, felszereléseit, taneszközeik helyét. – Ismerjék és alkalmazzák a mindennapi szokások és cselekvések szintjén az iskolai együttélés szabályait.

Módszertani kiegészítés: A második tanóra is még legyen az ismerkedésé. Ha az elôzô tanórán nem volt lehetôség minden tanuló élménybeszámolójára most meghallgathatjuk még a meg nem szólaló gyerekeket. Feltétlenül beszéljük meg a munkatankönyv jelrendszerét, hiszen az elsô évben jelek segítségével lesznek képesek a tanulók az önálló munkára. Bevezetô beszélgetés témája lehet az óvodai élet. Megkérdezhetjük a gyerekeket, hogy hívták az óvó nénit, mi volt a legkellemesebb élményük az óvodában. Ez után hívjuk fel a figyelmüket, hogy egy verset hallanak, és csendben hallgassák végig, közben figyeljék meg kikrôl szól a vers. A tanítói felolvasáskor ne mondjuk el a vers címét. A felolvasás után adjanak választ a tanulók a megfigyelési szempontokra. Ezután hasonlítsuk össze a munkatankönyv 1. feladatának képei segítségével az iskolát és az óvodát. A 2–5. feladatok megoldása egymás utáni sorrendben történhet. Ezt kövesse az iskola épületével való ismerkedés. Feltétlenül beszéljük meg az iskola épületében való viselkedés, közlekedés szabályait.

43

44

Módszertani kiegészítés: Október második hetében járunk. Csalhatatlanul közeleg az ôsz. Tanulmányi séta keretén belül figyeljük meg az ôsz jellemzôit. Az alábbi megfigyelési szempontokat adhatjuk az egyes csoportoknak. – Figyeld meg, mi történt a fák leveleivel! – Hova lettek a nyáron látott madarak? – Figyeld meg a fák leveleinek alakját, színét! – Számold meg sétád során, hány állatot láttál! – Mit csinálnak az emberek ôsszel? Miért? – Mi az ôszi idôjárás jellemzôje? Séta közben beszéljük meg az ôszi hónapok neveit, és a versike ôszre vonatkozó szakaszát is ismételgethetjük. Visszatérve a tanterembe kérjük számon a megfigyelési szempontokat, és beszéljük meg az idôjárási megfigyeléssel kapcsolatos feladatokat.

Követelmény: – Ismerje az évszakok és a hónapok neveit. – Legyen képes megfigyelési szempontok alapján egyszerû megfigyelésekre. – Tudja, hogy az évszakok változása hatással van az élôlények életére.

Követelmény: – Legyenek ismereteik a fegyelmezetlen közlekedés és a balesetek összefüggéseirôl. – Ismerjék a gyalogos közlekedés szabályai közül azokat, melyek számukra szükségesek. – A megismert közlekedési szabályok szerint közlekedjenek. – Tudatosuljon bennük, hogy „az utca nem játszótér”!

Módszertani kiegészítés: A közlekedésrôl nem elég beszélni, azt gyakorolni kell! A gyakorlást azonban semmi esetre se kezdjük az utcán. Ha van az iskolában KRESZ-park, jó lehetôséget ad a közlekedési szabályok gyakorlására. Ha nincs KRESZ-parkunk, a tanteremben vagy az udvaron terítsünk ki egy zebrasáv utánzatot, melynek két végén járdaszegély állítható fel. Itt a tanulók csoportokban gyakorolhatják az úttesten való áthaladást a következô módon: – 1. csoport: végzi az áthaladást – 2. csoport: az úttesten haladó jármûvet szimulálja – 3. csoport: a teljesítményt figyeli (ki végezte jól, és ki rosszul a feladatát). Kellô begyakorlás után szerepet cserélnek a csoportok. A tanterembe visszatérve a munkatankönyv feladatainak sorrendjében beszéljük meg a tapasztaltakat és oldják meg a tanulók a feladatokat.

45

Ollóval hasítsuk be a végüket!

2:1 arányú víz glicerinoldatot öntsünk a befôttesüvegbe!

A leveleket 10 napra tegyük a folyadékba!

Majd rendezzük el vázában.

Követelmény: – Tanári irányítással tudjon egyszerû megfigyeléseket és vizsgálatokat végezni. – Legyen képes önmaga is egyszerû díszítôelemeket készíteni természetes anyagokból. – Munkálkodásai, vizsgálatai során legyen fegyelmezett, türelmes és segítôkész.

A leveleket szárukkal együtt szedjük le!

46

Szakmai kiegészítés: Ezt a tanórát is fordíthatjuk tanulmányi sétára. Ez esetben a munkatankönyv feladatai legyenek a megfigyelési szempontok. A tanóra helyszínétôl függetlenül fontos megbeszélni, melyek a gyümölcsösben végzett ôszi munkák (1. feladat). Itt kitérhetünk a szüreti szokásosra. Beszéljük meg azt is, hogy milyen gyümölcsöket ismernek a tanulók, és melyiket fogyasztják a legszívesebben. Figyeljék meg a tanulók a különféle gyümölcsfákat és hasonlítsák össze jellemzôiket. Tudatosítsuk a tanulókban, hogy mely évszakokban teremnek az egyes gyümölcsök. Nagyon fontos része a tanórának a fa részeinek megnevezése. Itt nyílik elôször lehetôsége a tanulónak, hogy írásban válaszoljon a kérdésre (9. feladat), ezt a feladatot feltétlenül oldjuk meg. A 11. feladatot szituációs játékkal is megoldhatjuk. Fontos megemlíteni a faültetés fontosságát is.

Követelmény: – Ismerje, hogy melyek a gyümölcsösben végzett ôszi munkák. – Tudja, hogy melyek a fa részei: gyökérzet, törzs, lombkorona – Ismerje a gyümölcsfogyasztás szabályait! – Becsülje meg az emberek munkáját. – Védje a fákat a rongálók ellen!

Szakmai kiegészítés a 4. feladathoz:

47

48

Módszertani kiegészítés: Az újabb munkáltató óra három témakör köré csoportosítható: 1. Zöldségek, gyümölcsök vizsgálata: Cél: a megismert zöldségfélék és gyümölcsök terméseinek belsô felépítésének megismerése, valamint a kétféle darabolási mód (kettévágás, félbevágás) közötti különbség megfigyelése. 2. A zöldség és gyümölcsfogyasztás fontossága: Cél: minél több nyers zöldség és gyümölcs természetes ízének megismerése, a nyers zöldségfogyasztás szokásának kialakítása. 3. Ajándék, játék készítése természetes anyagokból: Cél: legyen képes a tanuló minél ötletesebb ajándékokat, játékokat készíteni a megismert természetes anyagokból. Az 1. feladatot oldjuk meg közösen. Beszéljük meg a tapasztalatokat. A 2–4. feladatok megoldása elôzetes megbeszélés alapján történhet csoportokban. Az 5. feladatot elôzetes megbeszélés alapján önállóan végezhetik a tanulók. A 6–9. feladatok legyenek önálló alkotó tevékenységek. Óra végén feltétlenül legyen idô a 10. feladat bemutatására.

Követelmény: – Legyen képes a tanuló megkülönböztetni egymástól a darabolás két tanult formáját. – Legyen képes tanítói irányítással önálló feladatvégzésre. – Tudja, hogy a nyers zöldségfogyasztásnak milyen hatása van az emberi szervezetre. – Tudjon különbözô megismert természetes anyagokból egyszerû játékokat, ajándékokat készíteni.

Követelmény: – Tudjon megnevezni legalább két veteményes kertben ôsszel végzendô munkát. – Ismerjen legalább két veteményes kertben használható szerszámot. – Ismerjen legalább öt zöldségfélét. – Tudja, hogy a megismert növények, mely részeit fogyasztjuk. – Ismerje a lágy szárú növények részeit. – Tudja, hogy a zöldségfélék fogyasztása milyen hatással van az emberi szervezetre.

Szakmai kiegészítés: A tanórát kezdhetjük játékkal. Vegyük elô a LÜK füzetek elsô kötetét és oldjuk meg a 9–10. oldal feladatát. Ezt követôen hasonlítsuk össze a tankönyv 12. és 4. oldalának képét. tegyük ki a táblára a nyár és az ôsz jelét és hasonlítsuk össze a két évszak idôjárását. Beszéljük meg, hogy az idôjárás változása milyen hatással van a növények, állatok és az ember életére. A tanórát problémafelvetéssel folytathatjuk: Miért kell betakarítani ôsszel a zöldségféléket? Ezt követôen ellátogathatunk a veteményeskertbe. Ha a tananyag feldolgozásnak ezt a formáját választjuk, adjunk a csoportoknak megfigyelési szempontokat: – Milyen növényeket látunk még a zöldséges kertben? – A látott növények mely részét fogyasztjuk? – Milyen munkát végeznek a séta napján az emberek? Ha a tananyagot a tanteremben dolgozzuk fel a tananyag feldolgozás, a munkatankönyv feladatainak sorrendjében történjen.

49

50

Módszertani kiegészítés: November végére esik ennek a tananyagrésznek a feldolgozása, amikor már bizonyára jól megfigyelhetôek a téli idôjárás jelei. Ha az idô alkalmas a tanulmányi sétára, feltétlenül menjünk ki és megfigyelési szempontok segítségével, figyeltessük meg a tanulókkal a téli idôjárás jellemzôit. A három csoport megfigyelési szempontjai lehetnek a munkatankönyv 7., 9. és 10. feladatai. Amennyiben nincs lehetôség a sétára, kezdhetjük a tanórát játékkal (LÜK füzetek 2. kötet 3–4. oldalának feladata). Ezután tanulmányozzuk a Tk. 25. oldalán lévô 6. feladat képét. A spontán megnyilatkozások után irányított kérdések segítségével gyûjtsük össze a tél jellemzôit. Elemezzük a tél jelét. Beszéljük meg, miért ezt a jelet választottuk. Tegyük ki a jelet a táblára. Soroljuk fel a téli hónapok neveit (felolvashatjuk Csanádi Imre tankönyvborítón lévô versét is). Ezt követôen dolgozzuk fel a tananyagot a tankönyv feladatainak sorrendjében. Az 5. feladat lehet házi feladat is.

Követelmény: – Tudja felsorolni a tél jellemzô jegyeit. – Ismerje a téli hónapok neveit. – Tudjon mondani néhány példát arra, hogyan változik meg az élôlények élete télen.

Követelmény: – Ismerje a madár testrészeit és jellemzôit. – Ismerje a végtag fogalmát. – Tudja, hogy a madarak csak kellô védekezés hiányában tesznek kárt a gyümölcsösben. – Tudja, hogy a madarak nem a tél zordsága, hanem a táplálékhiány miatt költöznek melegebb vidékre.

Módszertani kiegészítés: A kisgyermekek az élôlények közül a legjobban a madarakat ismerik. Különös vonzódás alakul ki a tollas élôlények és a gyermekek között. Ezért ennek a tanórának a tervezésekor (idôbeni!) különösen ügyelnünk kell arra, hogy tanulóink sok saját élménnyel, tapasztalattal rendelkeznek, amit szeretnének megosztani velünk. Éppen ezért nagyon fontos az óra indítása, bevezetése, a megfelelô motiváció. Megtehetjük ezt egy madarakról szóló vers, vagy rövid történet felolvasásával, esetleg madárhangok lemezrôl történô meghallgatásával vagy éppen egy a madarakról szóló video részlet bejátszásával. Ezt kövesse a célkitûzés és a tananyag feldolgozása a munkatankönyv feladatainak sorrendjében. Szakmai kiegészítés az 5. feladathoz: Mindkét madár a sárgarigó (1) és a seregély (2) is tehet kárt a szôlôben. A sárgarigó tápláléka fôleg rovarokból áll, de elôszeretettel jár a leves, húsos gyümölcsökre is. A seregély szintén rovarevô, de összetöri, lepergeti a szôlôt, amivel kárt okoz. A hangsúly ne a károkozás, hanem a megelôzés legyen!

51

52

Módszertani kiegészítés: A témakör befejezésekor szánjunk egy tanórát a tanultak ismétlésére, rendszerezésére. Az ismétlést végezhetjük a munkafüzet feladatainak sorrendjében, kiegészítve azokat játékos feladatokkal, szituációs játékokkal. Feltétlenül gyakoroltassuk az iskolában és az iskolán kívül helyes viselkedés különbözô formáit (viselkedés a tanórán, az óraközi szünetekben, az osztálytársakkal, az iskolatársakkal, az iskola dolgozóival, az iskolába érkezô idegenekkel, az utcán). A közlekedési szabályok rendszerezését is tevékenykedtetés során végezzük. Lehet ez a közlekedési táblák felismerése, terepasztalon való közlekedés modellezése, vagy KRESZ-parkban való élethû gyakorlás. A közlekedési lámpák és a „zebra” segítségével való közlekedést változatos módon gyakorolhatjuk. Az évszakokról tanultak ismétlését bevezethetjük Csanádi Imre: Hónap soroló versének felolvasásával (tankönyvborítón!) oly módon, hogy tizenkét gyermeket kiállítunk az osztály elé és mindegyiknek meg kell jegyeznie a hónap nevét a jelzôjével. Ezt követôen az ismételt felolvasás során már csak a bevezetô egységet olvassa a tanító, a hónapok nevét és jelzôit már az egyes tanuló mondja. Állítsuk csoportokba a tanulókat évszakok szerint, majd ezt kövesse az évszakok jellemzése a Tk. 8. feladatának segítségével. Végezetül rendszerezzük az élôlényekrôl tanultakat. Követelmény: – Ismerje az alapvetô közösségi szabályokat. – Ismerje az alapvetô közlekedési szabályokat, legyen képes azokat betartani, egyszerû gyalogos közlekedés esetén önállóan biztonságosan, balesetmentesen közlekedni. – Ismerje az évszakok, hónapok neveit, azok változását – Ismerje a fás szárú és a lágy szárú növények részeit, legyen képes összehasonlításukra. – Biztonságosan tudja megnevezni a madár jellemzôit, testrészeit. – Tudja a költözô madarak vándorlásának okát.

Követelmény: – Legyen képes felismerni és megnevezni legalább három állandó madarunkat. – Alakuljon ki benne az élôlények védelmének igénye. – Lássa meg a szépséget, a természet harmóniáját a madár testfelépítésében is.

Módszertani kiegészítés: Ez a tanóra is jellegét tekintve megfigyelô, vizsgálódó óra. Feladatunk az állandó madarak megfigyelése, felismerése. Ezt a célt szolgálják a munkatankönyv 2–3. feladatai. A madarak viselkedését, táplálkozását, tollazatuk színét a szabadban megfigyelni nagyon kitartó és sok idôt igénylô munka eredménye. Erre feltétlenül hívjuk fel a tanulók figyelmét. De sok madarat leszünk képesek megfigyelni, ha közelünkbe csalogatjuk ôket. Ennek legegyszerûbb formája a téli madáretetés. Hogy felismerjék a tanulók a madáretetô leggyakoribb vendégeit, elôzetes tanulmányozásra van szükség. Ezt szolgálja a 3. feladat, ahol a tanuló feladata az ábrázolt madarak színezetének és alakjának megfigyelése, és ennek alapján a felismerés. Ha már kellô mélységben tanulmányozták a gyerekek az ábrákat képkártyák vagy a LÜK füzetek 2. kötetének 13–14. oldal feladatai segítségével gyakorolhatják a felismerést. Az óra második részét madáreleség készítésére fordítsuk. Ehhez nyújt segítséget a munkatankönyv 27. oldalának feladatsora.

53

Az elsô fejezetet, amely az évszakok (nyár, ôsz, tél) témakör köré csoportosult, tanmenetünk szerint a téli szünet kezdete elôtt befejeztük. Így a téli szünet után hozzáláthatunk a második nagy témakör feldolgozásának, amely társadalomismereti és egészségtani ismereteket tartalmaz. Tudatosan azért terveztük erre az idôre ezeket az anyagrészeket, mert a téli hónapokban kevés lehetôség nyílik a természeti környezet vizsgálatára. Hogyan is vélekedik errôl az egységrôl a könyv lektora? „Az ember mesterséges környezetének (lakás, lakókörzet) bemutatása és az ehhez kapcsolódó napi feladatok tudatosítása, elôsegíti ezek számbavételét, s arra ösztönöz, hogy a gyermek, felelôsen teljesítse megbízatásait. Életviteli szokásokat fejleszt. A családról szóló rész a családi életre irányítja a gyermek figyelmét. Annak eseményeire, kapcsolatrendszereire, tudatossá teszi a családon belüli helyét és szerepét. A foglalkozásokról, a takarékosságról szóló rész a gyermek társadalmi ismereteit bôvíti. A könyv szerkezete, felépítése segíti az idôben való tájékozódást. Jó megoldás az, hogy a természeti jelenségek idôrendbe állításán keresztül jut el az egyre kisebbedô idôegységekhez. A második félévben a gyermekek egyre bôvülô matematikai ismeretei lehetôvé teszik az idô mérését, az óra használatának tanítását. Az idô fogalmának sokirányú alkalmazását biztosítják a különbözô feladatok.” Annak ellenére, hogy ez a fejezet kevesebb lehetôséget kínál a vizsgálódásra, munkálkodásra elegendô megfigyelési helyzetet és gyakorlati ismeretet rejt. Nagyon sok téma alkalmas a szituációs játékra, és szinte minden tanórai egységhez kapcsolódik egy-egy feladat a LÜK füzetek sorozatból. A mini LÜK füzetsorozat a Dinasztia Tankönyvkiadó gondozásában megjelent oktatást segítô kiadvány. Minden életkorhoz (tanévhez) több füzetet készítettünk. Az egyes évfolyamok füzeteit sorszámoztuk. Az emelkedô sorszámok egyre nehezedô feladatokat tartalmazó kiadványokat jelentenek. Ezzel is segíteni kívántuk a differenciált és az egyéni képességekhez igazodó ismeretelsajátítást. Az elsô osztályos környezetismeret tanításához 3 füzetet készítettünk, amelyek tartalmazzák a KÖRNYEZETISMERET munkatankönyv témaköreit, tananyagát, de annál többet, más jellegû, kitekintô anyagrészek is megtalálhatók a kiadványokban. Az oktatójáték a gyermekek fejlettségéhez, életkori sajátosságaihoz igazodik, és egyrészt hozzájárul a tanulók iskolában szerzett ismereteinek sokoldalú gyakorlásához, másrészt az új szempontú és változatos feladatok segítik a bevésést. A játék feladatai sokoldalúan fejlesztik a tanulók megfigyelô- és emlékezôképességét, ugyanakkor nagymértékben segítik a logikus gondolkodás egyre magasabb szintjének kialakulását. A kirakós feladatok képeinek többsége színes, a feladatok megoldása nemcsak tanítja, hanem szórakoztatja is a gyerekeket. A játékok jól használhatók a tanórán, a tanultak otthoni gyakorlása során éppúgy, mint a napközis foglalkozásokon, de egyszerûen alkalmasak a szabadidô hasznos eltöltésére.

54

Módszertani kiegészítés: A társadalomismereti témakör bevezetô anyagrésze a családi élet színtere a ház, a lakás. Mivel tanulóink különbözô jellegû épületekben laknak, kezdjük a tanórát bevezetô beszélgetéssel, amelyet lakóépületekrôl készült fotók segítenek (munkánkat segítik a különféle folyóiratok: Lakáskultúra, Kész házak, szép házak). Csoportosítsuk az épületeket különféle szempontok szerint (családi ház, nyaraló, tömbház, többszintes lakóépület, társasház, kertes ház). Engedjük meg, hogy minél több gyerek mondhassa el, hogy ô milyen házban lakik. Legyünk ugyanakkor tapintatosak. Aki nem akar mesélni, azt ne kényszerítsük! A beszámoló után egyéni munka során rajzolják le a tanulók saját házukat. Ezt követôen ismét frontális osztálymunka során beszéljük meg, hogy milyen részei vannak a lakásnak. A feldolgozást szintén segíthetik az elôzôleg említett folyóiratok színes képei és a Tk. 3. feladata. Beszéljük meg, milyen berendezési tárgyak vannak az egyes helyiségeknek. Feltétlenül szánjunk idôt a gyerekszoba, a tanuló saját kis lakóterének berendezéseire, az ott folyó tevékenységekre és a „kuckó” rendjére.

Követelmény: – Legyen ismerete arról, hogy különbözô vidékekre más és más típusú lakóépületek jellemzôek. – Tudja felsorolni lakása helyiségeit. – Tudjon megnevezni néhány berendezési tárgyat. – Legyen igénye a tiszta, szép környezet iránt.

II. témakör

55

56

Módszertani kiegészítés: Október közepén megtartott munkáltató órán cserépbe rakott hagymás növény (tulipán, jácint), már karácsonyra virágot bontott, és most is szépen díszlik. A tanulók szeme láttára fejlôdtek a növények, és az óra elején idézzük fel a fejlôdés lépéseit. Munkánkat segíti a Tk. 35. oldalának felsô képsora. Beszéljük meg, mely növényi részek fejlôdését figyelhettük meg és melyik volt az a rész, amelyiknek fejlôdését nem láttuk. Ezt kövesse a célkitûzés (A mai órán, oly módon hajtatunk virághagymát, hogy a gyökérzet fejlôdését is nyomon követhessük), és a munkafeladat elvégzése. Ismét ültethetünk cserépbe (virágföldbe) is különféle növények hagymáit, sôt magvait is! Ezt kövesse a szobanövények érzékelhetô tulajdonságainak vizsgálata. Lehetôleg minél több növényt vizsgáljunk meg, és egy növény megnevezett részeit rajzolják le önállóan a tanulók a Tk. 34/8. feladat megjelölt részeihez. Fejezzük be a tanórát Tüskés Süni készítésével!

Követelmény: – Legyen képes tanítói irányítással egyszerû megfigyeléseket végezni. – Vizsgálódásai, megfigyelései során legyen türelmes, toleráns társaival szemben. – Tudjon örülni a természet szépségeinek.

Követelmény: – Alakuljon ki az igénye az esztétikus, szép lakás iránt. – Tevékenyen vegyen részt a lakás rendjének fenntartásában. – Értse meg, hogy csak abban az esetben tarthat állatot a lakásában, ha az, kedvencének is ideális. – Ha vállalta az állattartást, legyen képes kedvenceirôl maximálisan gondoskodni.

Módszertani kiegészítés: Az emberek többségének megtartásáról, érzelmi világáról hû képet kapunk, az élôlényekkel való kapcsolatukat vizsgáljuk. Napjainkban azonban az ember és az élôlények kapcsolata átalakult, gyakran torzképet mutat. Arról az emberrôl, aki sok állat megélhetésérôl gondoskodik, azt mondják „állatbarát”, tekintet nélkül arra, hogy védencei milyen körülmények között élnek. A mai órát kezdjük a tankönyv bevezetô képsorainak elemzésével. Gyûjtsük össze azokat a tanulói észrevételeket, amelyek arra irányulnak, hogy otthonossá teszik a lakást. Ezt követôen rajzolják le a lakás díszítôelemeit. Folytassuk az otthonos lakás jellemzôinek ismertetését a növényekkel (gondozásuk, elhelyezésük, esztétikus tárolóedényei) és a lakásban élô állatokkal. Az állatok esetében feltétlenül beszéljük meg, mely állatok valók a lakásba (állat mérete, lakás mérete) és milyen körülményeket kell a számukra biztosítani. A gondozás szerepeljen kiemelt helyen és beszéljünk a módszertani ajánlás bevezetôjében említettekrôl és a 13. feladat szöveges részérôl.

57

58

Módszertani kiegészítés: A mai órán a család témakört a családi együttlétek alkalmaival folytatjuk. Induljunk ki a Tk. 1. feladatának képe alapján indított beszélgetésbôl. A spontán megnyilatkozások után foglaljuk össze, melyek a családi együttlétek alkalmai. Csoportosítsuk az együttléteket a hétköznapi és az ünnepi alkalmakra. A munkatankönyv 2. feladata alapján beszélgessünk a mindennapi együttlétekrôl. Tudatosan nem szerepel az ábrasoron a TV nézés. Valószínû minden osztályban megjelenik ez a forma. Tudatosítsuk, hogy az együttlét lényege az egymásra figyelés, a közös étkezés, játék, túra, kirándulás. A TV nézés nem közösségi tevékenység, még akkor sem, ha közösen nézi a család. Ezt követôen térjünk át az ünnepi alkalmakra. Kövessük a munkatankönyv feladatsorát. Emeljük ki a sorból az anyák napját és gyakoroljuk az ünnepi készülôdést. Ha a tanórán nem jut idônk a 12. feladat megoldására, adjuk házi feladatnak!

Követelmény: – Ismerje a családi együttlétek alkalmait. – Tudjon felsorolni 3–4 családi ünnepet. – Készítsen sajátkezû ajándékokat az egyes ünnepekre.

Követelmény: – Tudja a tanuló szülei nevét, foglalkozását. – Ismerje az alábbi elnevezések jelentését: húg, nôvér, öccs, báty – Igényelje a család munkájába való bekapcsolódását.

Módszertani kiegészítés: A társadalmat alkotó különféle emberi kapcsolatok során az alapvetô közösség: a család. Hozassunk erre a tanórára családról, családtagokról készült fényképeket és kérjük meg a tanulókat, hogy mindenki mutassa be saját családját. Ezt követôen lehetôleg rajzoltassuk le minden tanulóval saját családját. Az így készült rajzokból a családi kapcsolatokra is következtethetünk. Térjünk ki arra is, hogy még kik lehetnek a család tagjai. Napjainkban a nagyszülôk többsége még aktív dolgozó és sok gyereknek élnek a déd szülei. Tisztázzuk a kapcsolatrendszereket (a dédszülôk a szülôk nagyszülei) és azt, hogy miben tud segíteni egy elsôs tanuló nagyszüleinek, déd szüleinek. Az 5–7. feladatok egyszerûnek tûnô mégis egy elsôs gyermek számára gyakran bonyodalmakat okozó kapcsolatokat próbálnak tisztázni. A 8–10. feladatokat a Tk. ábrái segítségével beszéljük meg. Ha van elég idônk, játszanak szerepjátékot az otthoni munka témakörében.

59

60

Módszertani kiegészítés: A takarékosság témája kiemelkedôen fontos, hiszen mindennapjainkban központi szerepet tölt be. A munkatankönyv feladatai a feldolgozandó anyagot három nagy témakör köré csoportosítják. 1. A hazai pénznemek. Nagyon fontos az ismeretük, hiszen már a kisiskolásnak is gyakran kell a pénzzel bánnia (kirándulás, osztálypénz, napközi térítési díj befizetése). Jó, ha ismeri a tanuló a leggyakrabban használt (fém) pénzeink mindkét oldalát. Ez gyakorlás során elsajátítható. Legeredményesebb a rögzítés, ha ezen az órán valódi pénzekkel dolgoznak a tanulók. Kiemelt szerepe van a különbözô szituációs játékoknak (lásd 2. számú óravázlat). 2. Takarékosság a pénzzel. Itt a zsebpénzzel való helyes bánásmód a tudatos takarékosság a kiemelt szempont. 3. Takarékosság az energiával. Tudatosítani kell, hogy a pazarló életmód is felesleges költekezést jelent.

Követelmény: – Ismerje a hazai pénznemeket és hozzávetôleges értéküket. – Tudja megbecsülni a kapott ajándékokat. – Legyen képes saját zsebpénzével takarékosan bánni (kirándulások alkalmával is). – Ítélje el a pazarló cselekedeteket. – Bánjon takarékosan az energiával, ügyeljen saját és mások személyes holmijára. – Étkezéskor mindig annyit szedjen, amit meg tud enni, ne pazaroljon!

Követelmény: – Tudja, mi a foglalkozása és mi az ezzel járó feladata. – Tudja, mi a szülei foglalkozása. – Tudjon megnevezni legalább 4–5 foglalkozást. – Ismerjen néhány foglalkozáshoz kapcsolódó szerszámot.

Módszertani kiegészítés: A társadalomismeret témakört egy újabb témával, a foglalkozások csoportjával bôvítjük. Motivációként megtekinthetünk egy, az iskolai munkával kapcsolatos videofilmet, amelynek megfigyelési szempontjai a különbözô foglalkozások gyûjtése. Ezt követôen térjünk rá a munkatankönyv 1. feladatának megbeszélésére és a 2. feladat megoldására. A 3–4. feladatot önálló munka során oldják meg a tanulók. Amennyiben az óra elején nem volt módunk megtekinteni a videó filmet, akkor mi oldjuk meg az 5. feladatot. A tananyag feldolgozás menete kövesse ezután a munkatankönyv feladatait. Fontos a különféle foglalkozások neveinek gyûjtése. Kérdezzünk rá egy-egy különleges foglalkozás tartalmára. (Mit csinálnak ezek az emberek?) Óra végén feltétlenül legyen idônk a 10. feladat játékának megvalósítására.

61

62

Módszertani ajánlás: A napirend kialakítása és a napi rendszerességgel végzett tevékenységek a helyes életritmus és az egészséges életmód kialakításának feltételei, amelyekre már az óvodában szoktatják a gyerekeket, de ezek betartatása és a kialakított napirend szerinti élet az iskoláskorban kell, hogy belsô szükségletté váljon. Ezért ezzel a témakörrel is minden évfolyamon, tanórai szinten is foglalkoztunk. A tanóra bevezetô része kapcsolódhat az elôzô órai anyaghoz, amelyhez a Tk. 1. feladata nyújt segítséget. Az egyes napszakokban végzett tevékenységek megbeszélését, kövesse csoportokban bemutatott szituációs játék, amely keretében minden csoport elôadja, melyek az adott napszakban végzett tevékenységei. A különbözô köszönési formák gyakorlása is történhet szituációs játék formájában. A munkatankönyv feladatai bôséges lehetôséget nyújtanak a tanult ismeretek rögzítésére.

Követelmény: – Tudja, hogy melyek az egyes napszakokban végzett tevékenységei, feladatai. – Ismerje a napszakoknak megfelelô köszönési formákat is. – Alakuljon ki igénye a helyes napirend iránt és legyen képes azt betartani is.

Követelmény: – Szerezzen tapasztalatot az idô mérésében az idôtartamok becslésében. – Tudja arab számlapos óráról meghatározni a különbözô idôpontokat. – Ismerje a hét napjainak nevét és azok egymást követô sorrendjét. – Használja biztonságosan a hónapok és évszakok nevét, egymást követô sorrendjét.

Módszertani kiegészítés: Erre az idôszakra matematikából is eljutnak a tanulók az idô méréséig, az óra használatának tanításáig. Több gyermek már biztonságosan használja az órát, vannak azonban még bizonytalanok is. Éppen ezért mérjük fel a tanóra elején ki, milyen szinten ismeri az órát, és ennek megfelelôen alakítsunk csoportokat, amelyek saját ismereteiknek megfelelô nehézségû feladatokat kapnak. (Tájékozódás digitális órán, római számlapos órán vagy számok nélküli órán.) Az idô fogalmának sokirányú hasznosítását szolgálják a munkafüzet további feladatai. A hét napjainak neve és sorrendje (a pihenônap fontossága), valamint a hónapok és az évszakok neve és sorrendje. Ez utóbbit már a tantárgyon belül is tanultuk. Ismét elmondhatjuk Csanádi Imre versét a 15. óránál leírtak szerint. Feltétlenül beszéljük meg a 8. feladatot. A tanultak változatos és egyre bonyolultabb gyakorlását segíti a három elsô osztályosoknak készült LÜK füzet.

63

64

Módszertani ajánlás: A téma feldolgozása során az új ismereteket feldolgozó órákon részben önálló didaktikai feladatként részben szituációs játékok formájában rendszeresen felszínen tartottuk a témakör elôzô óráin elsajátított fontosabb ismereteket, valamint az új ismereteket folyamatosan gyakoroltuk. Ezáltal jól elôkészítettük az ismétlô– rendszerezô órát, így ezen az órán remélhetôleg már nem kell foglalkoznunk a hiányosságok pótlásával. A tanultak rendszerezését végezhetjük a témakör anyagrészeinek feldolgozása sorrendjében, amelyhez feladatokat a munkatankönyv 50–51. oldalán találunk, de ettôl a sorrendtôl el is térhetünk. Az ismétlôrendszerezô órához ajánlott feladatok viszonylag kevés írásbeli feladatot tartalmaznak. Ezzel is azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy ebben az életkorban a döntô fontosságú a magatartásformálás, a szemléletmód alakítás, amely csak a tevékenységek gyakorlása során sajátítható el.

Követelmény: – Legyen képes megkülönböztetni a lakóépületeket a középületektôl. – Tudja melyek a lakóépületek helyiségei. – Alakuljon ki igénye az esztétikus, szép lakás iránt. – Legyen tisztában azzal melyek a lakásban tartott állatok egészségügyi követelményei. – Tudja saját és családtagjainak nevét. – Szerezzen tapasztalatot az idô mérésében. – Ismerje a hét napjainak, az évszakoknak és a hónapokban a nevét, egymást követô sorrendjét. – Alakuljon ki az egészséges életmód iránti igénye.

Követelmény: – Tudja, melyek az egészséges életmód feltételei. – Alakuljon ki az egészséges életmód iránti igénye. – Legyen képes az idôjárásnak megfelelô öltözködésre.

Módszertani ajánlás: Az órát kezdhetjük az elôzô órai tananyag felidézésével, számonkérésével. Tudatosítsuk a gyerekekben, hogy a helyes napirend is az egészség egyik feltétele. Folytathatjuk a tanórát a LÜK füzetek ide vonatkozó néhány feladatának megoldásával, majd elemezzük a Tk. 1. feladatának ábráit. Ezt követôen a 2. feladat alapján beszéljük meg közösen, melyek az egészséges életmód feltételei. A tisztálkodásról és annak különbözô formáiról részletesen kell beszélgetnünk, hogy a helyes szokások minden tanuló igényévé váljanak. Bevihetünk az osztályterembe különbözô tisztálkodási eszközöket is, amelyeket fel kell, hogy ismerjenek a tanu8lók, és beszéljük meg melyiket mikor, mire használják. A színezés és a helyes fogmosás bemutatása után a tananyagot a munkatankönyv feladatainak sorrendjében végezhetjük el.

65

Ezen utolsó témakör feldolgozására a tavaszi idôszakban kerül sor, akkor, amikor számtalan megfigyelésre, vizsgálódásra van lehetôség a szabadban. Lehetôség szerint figyeljünk meg minél több élôlényt természetes környezetében. Tankönyvcsaládunk valamennyi tagja így az elsôs munkatankönyv is a közvetlen környezet élôvilágával foglalkozik az évszakok váltakozásának figyelembevételével. Nagyon fontos eleme, hogy a tanulók tevékenységére, tapasztalataira épül. Ezért nagyon fontos a téma tárgyalását megelôzô tanulmányi séta (tanulmányi kirándulás), melynek során lehetôség van a késôbb elemzésre kerülô élôlények vizsgálatára, megfigyelésére, tapasztalatgyûjtésre. A fejezet szinte minden feldolgozásra kerülô ismeretanyaga, vagy annak egy-egy része közvetlen tapasztalás során is elsajátítható. Ezért, ahol lehetôség van a szabadban megtartani a tanórákat, óriási lehetôség van a tanultak megfigyelésére. A szabadban tartott tanórának természetes varázsán túl, óriási a nevelô hatása. Tudjuk, hogy e korosztály tanulásában – életkori sajátosságaiból adódóan – meghatározóak a tapasztalatok, érzelmek, a pozitív viszonyulás. Arra kell törekedni, hogy a közvetlen környezet élôvilágának megismerése, megtapasztalása során a felelôs magatartás gyakorlására is sor kerüljön. Egészen más a tanulók viselkedése, ha tanulmányi sétára visszük ôket, vagy ha a tanóra a szabadban történik. A tanórának (még a szabadban is) meg van a maga sajátos metodikája. a gyermek figyel a szóbeli magyarázatra, közben lábára ugrik egy szöcske, megmozdul egy béka, vagy éppen megnyalja egy tehén. Ilyenkor mérhetô le igazán, hogy a tanult magatartásformák mennyire rögzültek a tanulóban. Ha képes rácsodálkozni ezekre az eseményekre, ha csendben figyelmezteti tanítványait a szöcske, béka jelenlétére vagy a tehén viselkedésére, akkor kialakult benne az élôlények iránti tisztelet, szeretet. De ha felugrik, kiabál, megijed, vagyis fél ezektôl az élôlényektôl, akkor ez a viszony még nem alakult ki. Ez pedig csak a természet sokoldalú megfigyelésével, vizsgálatával és nevelôi példamutatással fejlôdhet. Ezen témakör feldolgozása is hasonló a többi anyagrészhez: a gyermek tevékenységére, tapasztalataira kell, hogy épüljön a tanteremben tartott óra is. A megismerési folyamat középpontja a tanulók tapasztalatokon alapuló ismeretszerzése, megfigyelése, munkáltatása. Kiemelt szerepe van a tanult ismeretek rögzítésének, amelyhez a munkatankönyv bôséges és változatos feladatokat kínál. A tanórán elsajátított ismeretek elsôdleges (részösszefoglalás) és másodlagos (óra végi összefoglalás) rögzítése után a tanulók viszonylag jól visszaadják a tanultakat, mégis elôfordul, hogy a következô tanórán már nem olyan pontosak az ismeretek. Ezt alátámasztja az a pedagógiai tapasztalatunk is – amit a pszichológiai vizsgálatok is igazolnak, – hogy tanulóink az órai anyagfeldolgozás során világos és érthetô ismereteket közvetlenül a tanítási óra után felejtik el a legkönnyebben. A felejtés jóllehet az idôvel nô, de különösen a kezdetben igen gyors. Ahhoz, hogy ez a felejtés a lehetô legkisebb legyen, a tanítási órákon nyújtott ismereteknek érthetôknek kell lenniük, és jól kell rögzülniük, vagyis eredményes minél sokoldalúbb, konkrét tényekre épülô, tapasztalatokon alapuló, végsô soron eredményes elsôdleges rögzítést kell végeznünk. A késôbbiek során pedig a felejtési tendencia ellensúlyozására egyetlen megoldás kínálkozik, a rendszeres és szakszerûen végzett ismétlés. Az egyes tanóráknál jelzett rövid módszertani leírásoknál többször adunk javaslatokat az ismétlés formáira. Tehát a tanítási–tanulási folyamatban kiemelt szerepe van – a közvetlen tapasztalásnak, – a folyamatos és rendszeres ismétlésnek és – a környezetvédelemnek.

66

Módszertani ajánlás: A tanulmányi séta anyaga a tavasz jellemzôinek megfigyelése, és a tanult évszakok összehasonlítása. Elôzetes felkészülésként, feladatként adhatjuk egy önként jelentkezô tanulónak Szécsi Margit: Március címû versének megtanulását. A tanórát kezdjük a már megszokott csoportok feladatainak kijelölésével, vagyis megfigyelési szempontok adásával. Ezt követôen induljunk ki az udvarra, parkba. Hallgassuk meg a tanuló tavaszról szóló versét és elemezzük kint a szabadban azt. Rövid megfigyelési idôszak után számoljanak be a tanulók megfigyelési szempontjaikról, és esetleg hívják fel társaik figyelmét egy-egy általuk megfigyelt érdekességre. Visszatérve az osztályterembe a 4. feladat ábrája alapján beszéljük meg a séta tapasztalatait, majd a munkatankönyv 53. oldalának feladatai segítségével rögzítsük megfigyeléseinket.

Követelmény: – Tudja felsorolni a tavasz jellemzô jegyeit. – Ismerje a tavaszi hónapok neveit. – Tudjon néhány példát mondani arra, hogyan változik meg az élôlények élete tavasszal.

III. témakör

67

68

Módszertani ajánlás: Tanmenetjavaslatunk 29. órája szerves folytatása az elôzô – a fás szárú növények életérôl szóló – órának. Ezért, hogy kellôen rögzüljenek a tanult ismeretek, ismételjük át a tanultakat. Munkánkat segíti egy-egy táblai rajz, vagy applikáció (felhasználhatjuk a Tk. 54/3. feladat ábrasorát és a Tk. 55/10. feladat ábráját. Ezt követôen elevenítsük fel a tanulmányi séta során szerzett ismereteket a Tk. 56/1. feladat segítségével. Ezt a megfigyelési szempontot kapott csoport vezetôje röviden számoljon be megfigyeléseikrôl, majd következhet a tanulók spontán megnyilatkozása a témával kapcsolatosan. Következô lépés lehet a tanulmányi séta során látott virágzó növények megnevezése, majd felismerése a Tk. 56/2. feladata alapján. A tananyag további részét a munkatankönyv feladatainak sorrendjében végezzük. Kiemelten nagy hangsúlyt kell, hogy fektessünk a lágy szárú növények részeinek pontos megnevezésére és biztonságos felismerésére.

Követelmény: – Megfigyelései alapján tudjon megnevezni legalább három kora tavasszal nyíló növényt. – Legyen képes biztonságosan megnevezni a virágos növények fô részeit. – Használja biztonságosan a: gyökérzet, szár, levél, virág megjelöléseket.

Követelmény: – Tudja, hogy tavasszal a levegô felmelegszik, elolvad a hó, felenged a talaj. – Ismerje a növények tavaszi évszakkal kapcsolatos változásait: rügyfakadás, virágzás. – Biztonságosan ismerje fel és legyen képes megnevezni a fás szárú növények részeit.

Módszertani ajánlás: Amennyiben iskolánknak van saját fákkal is beültetett udvara, vagy a közelben van egy park, ezt az órát is töltsük a virágzó fák környezetében. Ha erre nincs lehetôségünk, vigyünk be az osztályterembe különféle rügyezô, virágzó ágrészeket. Függetlenül attól, hogy a tanóra színhelyét miben határozzuk meg, elsô lépés legyen a változások megbeszélése. Ehhez nyújt segítséget a munkatankönyv 1. feladata. Következô lépés legyen a rügyezô ágak megfigyelése, lehetôség szerint kézi nagyítóval való vizsgálata. (Ezzel nagy örömet szerzünk tanítványainknak!) Ezt követôen a tanulók adjanak választ arra a kérdésre, hogy Mi lesz a rügybôl? A további megfigyeléseket a munkatankönyv 55. oldalának feladatai sorrendjében végezzük. Tudatosítsuk a rügy-virág-termés sorrendet, és ne feledkezzünk meg a fás szárú növények részeinek ismétlésérôl sem (8.óra anyaga!).

69

70

Módszertani kiegészítés: A mai órán ismét egy nagyon sok személyes élményeket is megszólaltató anyagrész feldolgozásának látunk hozzá. A motivációra most is nagyon nagy hangsúlyt kell, hogy fektessünk. Nagyon jó szolgálatot tesz David Attenbourogh a madarak életérôl szóló videofilmjének egy-egy részlete, vagy madarak hangjának meghallgatása magnetofonról vagy CD-rôl. A motivációt követô problémafelvetéshez ad segítséget a munkatankönyv 60/1. feladata. A 2. feladat madarairól már a 11. órán tanultunk, most csak gyakoroljuk a felismerést. A madarak jellemzôinek és testrészeinek megnevezéséhez feltétlenül használjunk egy madárpreparátumot a biológia szertárból. Mutassuk meg a preparátumon az egyes testrészeket, utána pedig a gyerekek mutassák meg. A 6. feladat madaraival a 13. lecke során ismerkedtünk meg. Most emlékezetbôl kell kiszínezni az akkor megfigyelt madarakat. A madarak tavaszi teendôinek megbeszéléséhez jó segítséget jelent a 7. feladat ábrasora. A madarak természetkímélô megfigyelésérôl érdemes elbeszélgetni.

Követelmény: – Legyen képes biztonságosan megnevezni a madár jellemzôit és testrészeit. – Legyenek helyes a pontos ismeretei a madarak költözésének okáról. – Védje a madarakat és fészküket! – Legyen képes türelmes munka eredményeként madármegfigyelésekre.

Követelmény: – Ismerje az állatok tavaszi évszakkal kapcsolatos változásait: elôbújás, felébredés, visszatérés. – Tudja, hogy a csodálatos lepkék a hernyókból fejlôdnek ki. – Legyen képes védeni a hernyókat is.

Módszertani ajánlás: A növények tavaszi változása után az állatok viselkedését vesszük szemügyre. Elôször azonban ismét tekintsük át mindazt, amit a lágy szárú és fás szárú növényekrôl tanultunk. Ezt követôen az elôzô órához hasonlóan ezt a megfigyelési szempontot kapott csoport vezetôje röviden számoljon be megfigyeléseikrôl, majd következhet a tanulók spontán megnyilatkozása a témával kapcsolatosan. Bevezetô beszélgetés témája lehet a munkatankönyv 58. oldalának 1. feladat ábrasora. Beszélgessünk arról, mit csináltak az ábrázolt állatok télen. Problémafelvetéssel folytassuk a tanórát, amelyhez segítséget a 2. feladat ad. A 3. feladatot ne felejtsük megbeszélni. A csiga nem ébredt még fel, mert szájadékán látható a megkeményedett nyálka. A 4–6. játékos feladatokat szívesen oldják meg a tanulók. A 7. feladat ábrasorának elemzésekor nem a lepkék fejlôdését kell megtanítani a hangsúlyt a hernyók, lepkék védelmére essen. Próbáljuk tompítani a hernyók iránti „gyûlöletet” azzal, hogy ezekbôl a nemszeretem állatokból lesznek késôbb a szemet gyönyörködtetô pillangók.

71

72

Módszertani kiegészítés: A tanulók állatokról való ismeretei nagyon változatosak és sokszínûek. Vannak gyerekek, akik rengeteg élôlényt és különös szokásaikat is ismernek, és vannak, akik az elemi ismeretekkel sem rendelkeznek. Napjainkban még azt sem lehet mondani, hogy a falun élô gyerekek jól ismerik a ház körül élô állatokat. Gyakran egy városban élô gyermek több ismerettel rendelkezik. Ezért fontos ismernünk tanulóink felkészültségét. Munkatankönyvünk feladatsora az egyszerû felismeréstôl (1–3. feladat) halad a fogalommagyarázatig. A 4. feladat dramatizáló feladatát ajánlatos bemutatni a tanulókkal. Az 5. feladat az emlôs fogalmát szemlélteti. Vannak tanulók, akik számára természetes ez a fogalom. Ha nehézséget okoz, problémás, ne mondjuk ki. Ismételten kiemelkedô jelentôségû a 6. feladat közös megbeszélése az „állatvédô állattartás”. A háziállatok haszna és a gondozás alkosson szoros egységet. Tudatosuljon a tanulókban, hogy mind a kedvtelésbôl tartott, mind a haszonállatok rengeteg gondoskodást, kitartó munkát igényelnek.

Követelmény: – Ismerjen fel legalább három, ház körül élô haszonállatot. – Ismerje az emlôsállatok lényeges jegyeit. – Értse, hogy miért van szüksége az emberiségnek a haszonállatokra. – Tudja, hogy az állattartás idô- és energiaigényes tevékenység.

Követelmény: – Ismerjen legalább három, a baromfiudvarban élô madarakat! – Legyen fogalma arról, melyek a higiénikus és „állatbarát” tenyésztési módok. – Tudja, hogy az állattartás sok munkát és idôt igénylô feladat.

Módszertani kiegészítés: Erre az idôre már több tanórányi alkalmat fordítottunk a madarak megfigyelésére, vizsgálatára. A tanulók már a madarak általános jellemzôit biztonságosan ismerik, több madárfajt képesek jellemzôik alapján felismerni. Éppen ezért kezdjük a tanórát változatos formájú ismétléssel, ami lehet madarak felismerése applikációs képekrôl, feladatmegoldások a LÜK füzet segítségével vagy éppen ismétlés rövid táblai emlékeztetô (vázlat) alapján. Mindegyik megoldás lényege, hogy a tanulói munkáltatást és a nevelôi irányítást erôsíti. Az új anyag feldolgozása történjék a munkatankönyv feladatainak sorrendjében. Fordítsunk kiemelt figyelmet az állatvédelemre (7. feladat) és az egyes madarak sajátos jegyeire (10–11. feladat). Különböztessük meg a madarak általános és sajátos jegyeit. Azzal, hogy megfigyelhetjük az egyes élôlények sajátos jegyeit, fejlôdik a tanuló összehasonlító, megfigyelô képessége és értelme is.

73

74

Módszertani kiegészítés: Az év végi befejezô ismétlés során az egész évben feldolgozott ismeretek átfogó szempontok szerinti rendezése, rögzítése történik. Szervesen épül az évközi folyamatos és tematikus ismétlések rendszerére és ennek függvénye a sikere is. A szakszerûen végzett tematikus-ismétlések, és a folyamatos óra eleji számonkérések, nagy segítséget jelentenek az év végi munkánk során. Csakis így reménykedhetünk abban, hogy kisebb lesz a tanulóknál a felejtés aránya, és most a végsô szintézisnél sikerült rögzíteni a tárgyi ismereteket éppúgy, mint a környezetvédelmi szemléletet. Nem vagyok híve a környezetismeret tantárgyon belül az írásbeliségnek. Többre értékelem a vizsgálódások, tapasztalatszerzések során megnyilvánuló és megfigyelhetô tanulói viszonyulásokat és azok formálását. Mégis gyakran szembesülök olyan nézetekkel, kérésekkel, amelyek felméréseket kérnek az egyes témakörökhöz, de legalább év végére elsô osztályban is. Ezért a kézikönyvben megjelentettünk egy olyan év végi mérôanyagot, amely a második osztályos tankönyvben is kis változtatással megtalálható. Így mód van ennek a mérôanyagnak a fénymásolási útján történô sokszorosítására (értékelésre) és a másodikos megoldással való összehasonlításra. Követelmények: – Azonos a helyi tanterv 1. évfolyam tananyag felsorolását követô Alapkövetelmények fejezetben leírtakkal.

Követelmény: – Legyen képes felsorolni a tavasz jellemzôit. – Tudja, hogy az élôlények hogyan alkalmazkodnak az évszakok változásaihoz. – Ismerje a lágy- és fás szárú növények részeit, jellemzôit. – Tudja melyek a madarak és az emlôsök általános jellemzôi, tudja megnevezni testrészeiket. – Legyen képes csoportosítani a tanult élôlényeket különbözô szempontok szerint.

Módszertani kiegészítés: A tavaszi témakör végén is szánjunk egy kis idôt a tanultak ismétlésére, rendszerezésére még akkor is, ha a folyamatos ismétlés az egész témakör új ismereteket feldolgozó óráinak része volt. A tanórát feldolgozhatjuk a kézikönyv 3. számú mintaóravázlata szerint vagy a munkatankönyv feladatainak sorrendjében. Mindenesetre legyenek jelen a tanórán mindazok a szemléltetô eszközök, preparátumok, amelyeket az egyes órákon használtunk. Mindkét esetben az általánostól haladunk a konkrét felé, vagyis a tavasz általános jellemzését követi az élôlények viselkedése, életmódja, testfelépítése. A tanultak rögzítését segíthetjük táblai rajzos vázlattal.

75

Módszertani ajánlások: A tanév utolsó környezetismeret tanóráin, amennyiben lehetôségünk van rá, tegyünk még néhány sétát, kirándulást az eddig meglátogatott helyekre, és beszéljük meg a változásokat. Ezeknek a tanév végi kirándulásoknak kiemelt jelentôsége, hogy kiválóan alkalmasak a nyár ismételt megfigyelésére és az ôsszel megfigyelt jelenségek megerôsítésére, illetve azok kiegészítésére. Az utolsó órákon feltétlenül beszéljenek a gyerekek nyári terveikrôl, hallgassuk meg ôket és hívjuk fel a figyelmet a rájuk leselkedô veszélyekre. Fontos megbeszélni azt is, hogy a felnôtteknek nincs annyi szabadságuk, mint a tanulóknak ezért illik segíteni a ház körüli munkában. Beszéljük meg azt is, ki miben tud segíteni szüleinek. Végül arról is szót kell ejteni, hogyan kell viselkedni a szabadban a séták, kirándulások során. Nagyon hasznos, ha idôt szánunk az egész éves tevékenység értékelésére.

A következô oldalakon néhány olyan szakmai segédanyag található, amely a tanórákra való felkészüléshez nyújt segítséget. A három óravázlat a különbözô típusú órák tervezésére ad egyfajta útmutatást. Az óravázlatok között is található nagyon részletezô és vázlat jellegû. A részletes óravázlat alapján a fôiskolai hallgatók és a pályakezdôk már könnyebben készítik el saját más anyagot feldolgozó óravázlataikat. Az év végi felmérô azok számára jelent segítséget, akik a régi beidegzôdés, az iskola hagyományainak megfelelôen, vagy éppen a helyi tanterv elôírásait követve az év végi osztályzatot szeretnék konkrét tényekkel alátámasztani. Nem kötelezô a felmérôt osztályozni. Felhasználható értékelésre vagy a hiányosságok felmérésére, hogy még a hátralévô idôszakban gyakorolhassuk azt. Aki mégis az osztályozás vagy az egyes feladatok százalékos arányának meghatározása mellett dönt, annak segítségül az egyes feladatokhoz javasolt pontszámokat rendeltünk. A százalékos arány meghatározása és a késôbbiek során (második évfolyamon) hasonló mérôeszközök készítése esetén összehasonlítási alapunk lesz a tanulók fejlôdésérôl, haladásáról. Ez jó alapot ad a minôségbiztosításhoz is, hiszen a hozzáadott érték számszerûen is kimutatható. A felmérô maximális pontszáma: 50 pont. A százalékos arány érdemjegyre is beváltható. Az érdemjegyek esetén az alábbi ponthatárokat javasoljuk: Maximális pontszám: 50 pont

Elért pontszám: ________

Érdemjegy:

0% – 32% 0 – 16 1 33% – 50% 17 – 25 2 51% – 74% 26 – 37 3 75% – 90% 38 – 45 4 91% – 100% 46 – 50 5 A három applikáció a tananyag elsajátítását, játékos gyakorlását segíti. Az év fa az évszakok és a hónapok tanításának segítôje lehet. Kiszíneztethetjük a hónapokat és az évszakokat ábrázoló rajzokat és kivágathatjuk azokat. Így sokféle játékra válnak alkalmassá. Például: – kirakathatjuk a hónapokat sorban, majd mondassuk el neveiket, – ráírathatjuk a hátoldalára a hónapok neveit, – alkalmasak lehetnek (kellô gyakorlás után) felmutatás után a hónapok megnevezésére, – csoportosíthatjuk a kártyákat évszakok szerint, – beragaszthatjuk a hónapok kártyáit az év fába, – felhasználhatjuk jutalmazásra is a tanév során (a „legügyesebb gyerek fája lesz legelôször felöltöztetve). A kis képkártyák az élôlények tanításához nyújtanak segítséget, míg a kétoldalas gazdasági udvar a ház körüli élôlények tanítását segítheti. Az applikációk a kézikönyvbôl kifénymásolhatók, és így lehetôség nyílik arra, hogy amennyiben a tanító igényli ezeket a segédanyagokat, minden tanuló kezébe is kerüljön.

76

77

1. számú óravázlat a 9. órához; A veteményeskertben Oktatási feladat: A veteményeskert növényei. A zöldségfélék felismerése, csoportosítása. Nevelési feladat: A fizikai munka megbecsülése. A zöldségfélék fogyasztásának fontossága. Képzési feladat: Felismerési, csoportosítási készség fejlesztése. 1. Bevezetô beszélgetés: Beszéljük meg a tanulmányi séta látottakat. Közben tegyük fel a táblára az ôsz jelét. Beszéljük meg az ôszi idôjárás jellemzôit és azt, hogy az idôjárás változása milyen hatással van a növények, állatok és az ember életére. (lásd 3. számú óravázlat 3.2. és 3.3. pontja) 2. Problémafelvetés: Miért kell betakarítani a zöldségféléket? 3. Célkitûzés: A mai órán ellátogattunk a veteményeskertbe, ahol a következôket figyeljük meg: 1. csoport: Milyen növényeket látsz a zöldségeskertben? 2. csoport: A látott növények, mely részét fogyasztjuk? 3. csoport: Milyen munkát végeznek a séta napján az emberek? 4. Séta a veteményeskertben. 5. A tanulmányi séta tapasztalatainak megbeszélése: 5.1. A megfigyelési szempontok alapján. 5.2. A munkatankönyv feladatai alapján.

7. A hozott zöldségek ehetô részeinek 7.1. megbeszélése, 7.2. néhány ehetô rész megkóstolása, 7.3. Tankönyv 5. feladat megoldása. 8. Egy teljes növény vizsgálata: 8.1. Növényi részek megfigyelése, megnevezése. 8.2. Tankönyv 6/b. feladat megoldása. 9. Hozott zöldségfélék csoportosítása: nyersen ehetô, fôzve esszük. (Mit készítenek belôle? Te mit szeretsz?) Feltétlenül beszéljük meg, hogy a zöldségfélék fogyasztása nyersen a legegészségesebb. 10. A zöldségfélék felismerésének gyakorlása: mini LÜK füzetek (1., 2., 3. füzet). 11. Óra végi összefoglalás: A (tanári) asztalon rakjuk sorba a zöldségféléket. 11.1. A zöldségfélék megnevezése. 11.2. Fogyasztható részek megnevezése. 11.3. A fogyasztás minôségének (nyers, fôtt) megnevezése. 12. Sárgarépa-evô verseny. Elôzôleg megtisztított (közel azonos nagyságú) sárgarépákat osztunk ki a gyerekek között. Az a gyôztes, aki a legszebben eszi a sárgarépát. 13. Házi feladat: Gyûjts zöldségfélékrôl címkét, bélyeget, képeket.

6. Házi feladat: Gyûjts zöldségfélékrôl címkét, bélyegeket, képeket! Amennyiben nincs lehetôségünk egy újabb tanulmányi sétára, a 6. órán végzett tanulmányi séta során figyeltessük meg a veteményeskertben folyó munkát és a növényeket. Ekkor viszont hozzunk bôséges szemléltetôanyagot (zöldségféléket) az órára. Ez esetben az óra menete a célkitûzéstôl módosul:

2. számú óravázlat a 22. órához; Takarékosság Oktatási feladat: Pénznemeink megismerése, vásárlási értéke. Takarékosság. Nevelési feladat: Bánjál takarékosan eszközeiddel! Ne szennyezd környezetedet! Képzési feladat: Felismerési, következtetési képesség fejlesztése.

3. Célkitûzés: A mai órán megvizsgáljuk, milyen növények élnek a veteményeskertben. 4. Az új anyag feldolgozása: 4.1. Beszélgetés a Tankönyv 1. feladat képsoráról. 4.1.1. Ôszi munkák megnevezése. 4.1.2. Szerszámok megnevezése (Milyen munkát végeznek velük?) 4.1.3. Miért kell kiszedni a földbôl a zöldségféléket? 5. Ôsszel termô zöldségfélék felismerése: 5.1. A zöldségfélék bemutatásával. (Legyen lehetôsége a tanulóknak megfogni a bemutatott zöldségféléket. 5.2. A Tankönyv 3. feladatának fotójáról. 5.3. A mini LÜK füzetek alapján 2. füzet 9–10. oldal. 5.4. A Tankönyv 4. feladatának rajzairól. 6. Színezés: Tankönyv 4. feladat

1. Szituációs játék: 1.1. A feladatok megbeszélése: 1. csoport: Édesanya elküld a boltba egy liter tejért. 2. csoport: Könyvet rendeltél az iskolában, befizeted az árát. 3. csoport: Édesanya névnapjára virágot vásárolsz. 1.2. Felkészülés a játékra 1.3. A szituációk bemutatása 1.4. A feladat megoldásának megbeszélése, elemzése megadott szempontok alapján. Mennyire volt udvarias a vásárló? Mennyire vigyázott a pénzre? Megszámolta-e a visszajáró összeget? Válogatott-e az áruk között? Ha igen, melyik árut választotta? … Megjegyzés: Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy a vásárláshoz mindig vigyenek magukkal bevásárló táskát. Ha lehet, ne csomagoltassuk feleslegesen az árut. 2. Problémafelvetés: Mire volt szüksége mindhárom csoportnak? 3. Célkitûzés: A mai órán a pénzrôl, a takarékosságról beszélgetünk.

78

79

4. Az új anyag feldolgozása: 4.1. A tanulók spontán megnyilatkozásainak meghallgatása (Miért van szükség pénzre?) 4.2. Irányított beszélgetés (Tankönyv 1. feladat) 4.3. Magyar pénznemek felismerése: 4.3.1. Papírpénzek és érmék bemutatása (mindkét oldalán) 4.3.2. Felismerés gyakorlása 4.3.2.1 A nevelô felmutatja, a tanulók megnevezik 4.3.2.2 Gyakorlás a mini LÜK segítségével (2. és 3. füzet) 4.3.2.3 Felismerés a Tankönyv ábrái alapján (2. és 4., 5. feladat) 5. Az áru értéke: 5.1. Spontán beszélgetések. (Mit vehetsz 50, 100, 1000, 10000 forintért?) 5.2. Tankönyv 3. feladat önálló megoldása, majd közös ellenôrzése 6. Takarékosság: 6.1. Tanulói megnyilatkozások: Te mire gyûjtesz? 6.2. Tankönyv 7. feladat 6.3. A pénz tárolása 6.3.1. Közös beszélgetés 6.3.2. Tankönyv 6. feladat 6.4. Takarékosság az energiával, személyes és közös eszközök, tárgyak védelme, irányított beszélgetés a Tankönyv 8., 9. feladatai alapján. 7. Óra végi összefoglalás: 7.1. Felmutatott pénzek felismerése, értékük megnevezése 7.2. Te hogyan takarékoskodsz? 8. Házi feladat: Kérdezd meg édesanyádat, mennyibe kerül a napi bevásárlása. 9. Az órai munka értékelése 10. Óra végi szervezés 10.1. A taneszközök elrakása a padról 10.2. Elköszönés

3. számú óravázlat a 34. órához; Összefoglalás Oktatási feladat: A tavasz jellemzôinek ismétlése, gyakorlása. A növények részei. A madarak és az emlôsök összehasonlítása. Nevelési feladat: Az élôlények védelme. Képzési feladat: Felismerési, összehasonlítási, csoportosítási, rendszerezô képesség fejlesztése. 1. Motiváció: Az óra hangulatának megteremtése. 1.1. Ferenc Fecskehívogató c. versét mondja el egy tanuló (Kati) 1.2. Közben a táblára kirakjuk a versben szereplô élôlények képét. 1.3. Hangszalagról hallgassuk meg a cinke tavaszi énekét (Madárhangok hanglemezen), amit a tanító szabó Lôrinc néhány sorával fejez be: „Nyitni kék, fütyüli, nyitni kék! 80

Szívnek és tavasznak nyílni kék.” 2. Célkitûzés: Nyíljék a mi szívünk is minden jóra, szépre, a természet, a növények és állatok szeretetére. 3. Az óra anyaga: 3.1. Milyen évszak hangulatát idézte Kati verse? 3.2. Rakjuk ki a jelét is! 3.3. Melyek a tavasz hónapjai? (Az év fa kivágott hónapjait használhatjuk.) 3.4. Rögzítés a munkafüzetbe (1. feladat) 3.5. Melyek a tavasz jellemzôi? (Segítsük a tanulók munkáját táblai rajzzal!) Ennél a feladatnál beszéljük meg a tavaszi idôjárás jellemzôit (napsütés, hômérséklet, szél, csapadék), valamint az idôjárás növényekre – kihajtanak, kinyílnak, rügyeznek, a rügyekbôl levél, virág fejlôdik – állatokra (visszatérnek, szaporodnak, utódokat nevelnek) gyakorolt hatását. 3.6. Tavasszal nyíló növények megnevezése 3.6.1. Képkártyák segítségével 3.6.2. Tankönyv 2. feladat alapján 3.7. A lágy szárú növény részeinek megnevezése. 3.7.1. A növényi részek megnevezése frontális osztálymunka során táblai applikáció segítségével. 3.7.2. Önálló munka a Tankönyv 3–4. feladata alapján. 3.8. A fás szárú növény részeinek megnevezése: 3.8.1. A fa részeinek megnevezése frontális osztálymunka keretében táblai applikáció segítségével. 3.8.2. Önálló munka a Tankönyv 7–8. feladata alapján. 3.9. A két növény összehasonlítása a már táblán lévô applikációk segítségével. 3.9.1. Hasonlóságok. 3.9.2. Különbségek. 3.10. Madarak jellemzése 3.10.1 Jellemzô tulajdonságok és testrészek megnevezése, megmutatása preparátumon. 3.10.2 A tanultak rögzítése a tankönyv 10–12. feladatába. 3.11. Állatok csoportosítása: 3.11.1 Élôlények felismerése az „Élôlények 1. osztály” ábrasor segítségével. 3.11.2 Állatok kártyáinak kiválogatása. 3.11.3 Csoportosítás különbözô szempontok szerint. 3.11.4 Csoportok összehasonlítása (hasonlóságok, különbségek) 3.11.5 Tankönyv 13. feladatának megoldása. 3.11.6 Csoportosítsd kártyáidat a következôk szerint: madarak háziállatok. Beszéljük meg miért kerültek az említett állatok a közös halmazba. 3.12. Állathangok: 3.12.1 Homoki Nagy István: Pletyka délutánja c. film egy részletének bejátszása (ahol sok állathang hallható). 3.12.2 Állatok és hangjaik beazonosítása. 3.12.3 Állathangok utánzása 3.12.4 Tankönyv 15. feladatának megoldása. 3.13.1 Rejtvény megoldása a táblán (Kívánságomat rejtvénybe foglaltam. Pótoljátok a hiányzó betûket és megtudjátok mit kívántam.) Sz.r.ss.t.k.z.ll.t.k.t! 81

4. Óra végi összefoglalás a táblai vázlat alapján. 5. Óra végi szervezés: 5.1. A taneszközök elrakása a padról. Rendteremtés. 5.2. Elköszönés.

Tanári kézikönyv. a Környezetismeret Az évszakok változása. 1. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz

Recommend Documents