Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 344
Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1989. 638407
GYULA Ladicsház
Családtörténet Ladics László 29 éves ügyvéd 1892. XII. 12-én a gyulai belvárosi r. k. templomban esküdött örök hűséget Kliment Margitnak (1869-1949), ezáltal Gyula vármegyei székhely két tekintélyes értelmiségi polgárcsaládja egyesült. Ladics László nagyapja, János szarvasi fésűsmester volt, aki György fiát (1834-1906) a helybeli evangélikus gimnáziumba íratta be. A fiú Rozsnyón tett érettségi vizsgát, majd 1855ben Pesten szerzett friss jogi diplomájával a szarvasi szolgabíróságon kapott díjnoki állást. Két év múlva került át Gyulára, ahol előbb bírói, majd ügyvédi képesítést szerzett. 1863. IV. 2-án Stojanovits Krisztinát vezette oltárhoz, és a fiatalok beköltöztek a hozományul kapott mai Jókai u. 4. számú, ez időtől ún. Ladics-házba. A lelkes ügyvéd a Wenckheimeknek tett szolgálatai fejében 100 kat. h. szántóföld haszonélvezetét haláláig bírhatta. Emellett Gyulavári felé eső határrészen 30 kat. h.-as tanyás birtokot vásárolt. Krisztina 1891-ben 198 kat. h. földet örökölt, a csorvási Stojanovics-birtok egyharmadát. Ezután Ladics György 328 kat. hold jövedelmével számolhatott, túl a vármegyei főügyészi hivatalával együtt járó fizetésén. Pályája csúcsán a Békés megyei Takarékpénztárnak, a két grófi család után, harmadik legnagyobb részvényese volt. Stojanovits Krisztina ortodox vallású, balkáni eredetű, görög kereskedő-, tőzsércsaládból származott. Nagyapja S. György már Békésen lakott és ott voltak ingatlanjai, feleségének édesanyja, Damjanich Salome, az aradi vértanú Damjanich János (1803-1849) nagynénje volt. Krisztina édesapja S. Konstantin (1806-1880) később magyarosítva Szilárdként szerepelt. Az 1848-1849-es szabadságharcban a 320 fős magyargyulai nemzetőrség első századának kapitánya volt. Beválasztották Gyula város 17 tagú polgári vezetőtestületébe és közfelkiáltással megválasztották városi kapitányi hivatalra. S. Szilárd jeles patrónusa volt egyházának, élete végéig fenntartotta a gyulai Miklósvárosi ortodox templomban táblával megjelölt székét. S. Szilárd feleségül vette Czingulszky Simon (1782-1853) gyulai kántor, hegedű- és orgonaművész, tanár megözvegyült leányát, Borbálát (1808-1891). Cz. Simon tanította zenére az Erkel család gyermekeit, közöttük Ferencet (1810-1890), a zeneszerzőt is. A bevezetőben említett Kliment család őse, Kliment Ferenc osztrák katonatiszt a napóleoni háborúban szerzett érdemeiért nemesi címeres levelet nyert. A családi hagyomány szerint egy másik Kliment fivérnek, Józsefnek Görgey Artúr (1818-1916) honvédtábornok is növendéke volt. Kliment Gyula (1836-1906) ulánustisztként szolgált az osztrák hadseregben, és 1868. V. 11-én a gyulai belvárosi templomban házasságot kötött Csausz Szidóniával (1849-1917), Csausz Lajos (1806-1866) főorvos árva leányával. Kliment Gyula később a család kívánságára kilépett a hadseregből, mint pénzügyi szakember, megyei alpénztárnok volt. Csausz Lajos Pesten szerzett orvosi diplomát, ahol unokabátyja, Csausz Márton (1796-1860) 1834-től az egyetem anatómia tanára volt. Ő lett Szidónia keresztapja. Csausz Lajos feleségül vette Schwachoffer István pesti gyógyszerész leányát, Annát. Anna nagyapja, Sch. Ignác Mainzból érkezett Pestre mint „tábori gyógyszertári hivatalnok”, és ő építette 1791-ben a pesti Kristóf téri, Nagy Kristófról elnevezett patikát, amely Anna és Lajos megismerkedésének színhelye lehetett. Csausz Lajost valószínűleg a Pesten is palotával rendelkező Wenckheim család hívta meg Gyulára megyei főorvosnak és háziorvosának. A szabadságharcban ingyen szállította a sebesülteket, látleletet adott ki az általa ápolt Damjanich János lábsérüléséről, amelyben szállításra (Aradra) alkalmatlannak tartotta. Szidónia testvére, ifj. Lajos a bécsi Therezianumban nevelkedett. Tekintélyes és értékes könyvtára volt. Ifj. Lajos múzeumi kiállítást is rendezett, és oldalági rokona volt a tudós Ipolyi Arnoldnak (1823-1886) is.
A bevezetőben említett Ladics László (1864-1924) a szarvasi evangélikus gimnáziumban érettségizett, majd Budapesten jogot tanult. Pályáját Gyulán kezdte: 25 éves volt, amikor 1889-ben apjával, Györggyel közös delegáció tagjaként meglátogatta a torinói remetét, Kossuth Lajost (1802-1894), majd utána a párizsi világkiállításra utaztak. Ladics László a kapitalizálódó Gyula ipar- és pénzügyeinek vezető embere volt. Ladics László és Kliment Margit 1906-ban költözött a Jókai u. 4. számú házba. Öt gyermekük volt. Klára sz. 1893-ban (Ambrus Tamásné) leszármazottai ma is élnek Békéscsabán, Tamás sz. 1895-ben orvos, leszármazottai ma is élnek Kecskeméten, György sz. 1898-ban, mérnök katonatiszt, László sz. 1900-ban, köztisztviselő és Margit sz. 1905-ben. A Ladics-ház utolsó lakója a három legfiatalabb testvér volt. Egyikük sem kötött házasságot. A ház berendezése közben gyarapodott oldalági rokonok hagyatékából Csausz Lajostól, Kliment Mártától és az Árpád u. 3. sz. házból, Ladics Gyulától Pestről festményekkel és szobrokkal. Ladics László műértő volt, eredetcédulákkal látta el a tárgyak egy részét. Ladics György egyetemi előkészítőt tartott matematikából, ezáltal vált ismertté a ház belseje a fiatalok előtt, és fogalmazódott meg múzeummá alakítása. Gyula Város Tanácsa életjáradéki szerződést kötött Györggyel és Margittal 1978-ban, amelynek értelmében a ház és berendezése a városra szállt. Bencsik János
Kliment, Ladics, Csausz családtagok 1897-ben
A polgárház építéstörténete Gyula sajátos hangulatát és városképét máig meghatározza az 1801. évi tűzvész nyomán létrejött egységes, zömében földszintes polgárházak sora. A polgárházmúzeum épülete az egykor Szarvas u. hrsz. 65, ma Jókai u. 4. számú épület, jegyzői szolgálati lakóház volt. 1801ben épült Czigler Antal tervei szerint. 1849 júniusában kelt eladási rendelkezés nyomán vásárolta meg Stojanovits Szilárd. Épületünk egy 1860 körüli fotón még késő copf stílusú volt. A falkutatások előtt az 1863 körül nyert egyszerűsített állapotban volt a homlokzat: a vakolatleverés nyomán feltárult a vízszintes sávos és lizénás homlokzati díszítés. Előtűnt a régi kapu íve, és megmutatkoztak az építési ütemek. Először az utcára két szoba nézett, egy hálószoba és egy szalon-ebédlő. Nem sokkal később azonos stílusban bővült a ház és a teljes utcai frontot beépítették. Ekkor az utcára néző térsor iroda, szárazkapu, szalon, ebédlő, szülői hálóból állt, befelé volt a
gyerekháló, konyha, kamra. Az utóbbi három helyiség alatt dongaboltozatos pince húzódik. A főépületet az udvari homlokzaton ívpillérsoros tornác kíséri. A melléképület kocsiszín, istálló, alsókamra, alsókonyha és a cselédszoba sorából áll.
Terített asztal a Bach-korszaki ebédlőben
A házat Ladics György és Stojanovits Krisztina 1863. évi beköltözése után korszerűsítették. Az irodaszobát felcserélték a kapualjjal és így négy egybenyíló szobával reprezentálhattak. Angol hatás érződik a tornác tolóablakos beüvegezésénél és a tornáchajlat öntöttvas oszlopos kiváltásával létrejött üvegszobánál. Azóta a sarok három szobáját központi vaskályhával, légreteszen keresztül fűtötték. A konyhát a ház végébe tették és fürdőszobát alakítottak ki. Kicsit nagyobb nyílóbukó ablakokat és spalettákat is készítettek. A kapu és a homlokzat is megváltozott: nyáron zsalugátereket tettek fel. Az udvarban fa gloriettet építettek. A múzeumház minden apró építészeti részlete - az ajtó kilincséig bezárólag - érdemes tanulmányozásra. Mikor bebocsátásra várunk, húzzuk meg hagyományos csengettyűjét.
A negyedik szoba, Klimet Margit szobája 1978-ban
A polgárházmúzeum berendezése Ez a múzeum a XIX. századi mezővárosi megyeszékhely köré csoportosuló értelmiségi
polgárság életmódját idézi, anyaga egy teljes tárgykultúrát felölelő hagyatékon alapszik. Ez a hagyaték a bemutató épületben állapodott meg, öröklés útján több hasonló gyulai polgári otthonból származik. A polgári lakóház bemutatásánál segítségünkre voltak a család üvegnegatívra rögzített életkép- és enteriőrfotói, amelyek nemcsak a Jókai utcai, hanem az Árpád utcai és más házakban készültek. Megidéztük az elhelyezésnél az 1977-ben talált állapotot, és a családtagok elbeszéléseit is figyelembe vettük.
Az úri szoba copf-neocopf stílusú bútorokkal
A ház berendezésénél törekedtünk arra, hogy a szobák funkcionálisan megkülönböztetődjenek. A ház egy teljes lakást mutat, de szobánként lehetőleg egy stílus és színvilág érvényesül és ezen belül egy-egy szoba a család egy-egy ágának kultúrájához és korához kapcsolódik. A fennmaradt berendezés három stíluskorszakot képvisel: 1830-1880 között, azaz biedermeier, Lajos Fülöp-féle neobarokk-romantika, és az eklektika neoreneszánsz és neocopf korszakát. A látnivalók nem egyedi értékük miatt, hanem együttvalóságukban és személyhez köthetőségükben érdekesek. A berendezésnél az életpályája csúcsán álló megyei főügyész, Ladics György otthonát idéztük meg. Amikor a politizáló férfinak külön vendégfogadóra, dolgozószobára, feleségének az asszonyokat fogadó női szalonra volt szüksége. A lakásban még ebédlő, szülői háló, fiú- és leányhálószoba bemutatására adódott lehetőség. A szárazkapun keresztül belépve üvegezett tornácra jutunk. Itt kapott a nagy világos ablakoknak köszönhetően helyet az átlagosnál nagyobb és tartalmasabb házikönyvtár, amely európai színvonalú műveltség dokumentuma. A Ladics-könyvtár itteni elhelyezéséről az 1920-as évekből fotó ad képet. Az első szoba falazatában és barnamustrás díszítőfestésével a legkésőbbi, 1863 után épült. Ezért berendezése a kiegyezés korának bútoraival, férfi-vendégfogadó, dolgozó, azaz úri szoba jelleget kapott. A szoba fotóról ismert eredeti bútora Ladics György könyvszekrénye, amely a képen a nyílásmentes falon áll.
Aesculapius patikaszobor, 1800 körül
A neocopf szalongarnitúra Kliment Gyula és Csausz Szidónia 1868 körüli Árpád utcai házából való, amely utóbb a Ladicsék negyedik szobájában volt. Ez a kép idéződött itt vissza, a hozzá tartozó asztallal, csillárral és az eredeti késő copf Csausz-Schwachoffer-féle 1800 körüli tabernákulum-szekrénnyel, ajtaján kínai phoenixmadár-intarziával. A tabernákulumszekrényen állnak a Schwachoffer-féle patika 1800 körüli Aesculapius- és Hygieia-szobrai.
Hygieia 1800 körüli patikaszobor
Az 1800 körüli idők rangos képviselője a szalonasztalon álló empire hattyúfüles porcelánváza chinoise jelenetekkel. A férfi birodalmának elmaradhatatlan kelléke az ablakköz pipatóriuma. Az ablak mellett 1870 körüli tabernákulumos íróasztalt látunk, rajta íróasztalkészlettel. A sarokban bottartó áll többféle szép sétabottal, közöttük egy aszklépiánus
kígyóbot is van, amely Csausz Lajos főorvos attributuma volt. A kanapé fölött középen értékes velencei szalon festmény függ. A könyvespolc mellett Göndöcs Benedeket, a tudós mecénást, gyulai apátplébánost látjuk. Az íróasztal fölött id. Ladics László képe függ úti emlékekkel körülvéve. A másik három képmásolat a gyógyszerész házaspárt, Schwachoffer Istvánt és Jakobi Katalint, valamint Kliment Józsefet tiszti egyenruhában ábrázolja.
Biedermeyer női szalon
A második szoba mint női szalon a biedermeier Gyulát képviseli, egyben Csausz Lajos és Schwachoffer Anna otthonát idézi meg. A mustrás díszítőfestés selyembrokátot idéz. A szalongarnitúra, amely legutoljára is együtt állt a Csausz házaspár portréival, az 1830-as évekre tehető. Jellemző bútora a szobának a biedermeier hasábszekreter a titkos női levelezés rejtekfiókjaival, legyezővel, kártyatartóval, porcelán tintatartóval és egy klasszicista görög vörösalakos vázamásolattal. A szekreter körül empire időket idéző árnyportrék sorakoznak. Az ablakköz komódja az 1820-as évekből való korai biedermeier darab, fölötte az ablakközök jellegzetes kelléke, az aranyozott keretű tükör. A szekreterrel szemben hatfiókos szekrény 1830 körüli időből, fölötte függ Schwachoffer Anna fiatalkori képe szép kék ruhában ugyanezen évekből. Festette Joseph Gottlieb Vergolder. A garnitúra mellett találjuk Csausz Lajos fiatalkori biedermeier portréját, amely 1830 körül készülhetett. A reformkori Gyula vezető képviselői a kastély lakói: Wenckheim József és felesége, Jankovics Stefánia. E két portré 1847-ben készült. (W. József apja, Ferenc, Czingulszky Borbála keresztapja volt.)
Míves tárgyak a biedermeyer szekreteren
A kor tartozéka a préselt szirmokból és hajfürtökből összeállított kép. A kanapé fölött látjuk a Csausz házaspár tisztes tekintetű, illő öltözetű portréit, amelyeket Szomossy Elek, Munkácsy Mihály első mestere festett 1861-ben. A két kép között helyeztük el a romantikába hajló késő biedermeier kor jellegzetes szalonképét, amely fagerenda vázas, zárt erkélyes tóparti villaházat ábrázol. A kanapén összecsukható biedermeier arcvédő napernyőt helyeztünk el. A sarokban állványasztalkán neorokokó társaság porcelán szoborcsoportja idézi az édeskés hangulatot. A szoba napkorongos, aranyozott gyertyáscsillárja szolgált mintául a szomszédos biedermeier cukrászda csillárainak gyűjtésénél. A harmadik 1801 körüli oszlopos díszítőfestésű szoba a középasztalos ebédlő. Az ebédlő a Bach korszaki Gyulát idézi, a bútorok zömében 1863 körüli Ladics-bútorok, Lajos Fülöpneobarokk és romantika keveredik a szobában. A bútorfák színe túlnyomórészt mahagóni, bordóba hajló barna. Az ebédlőbe belépve jobbra az ablaknál 1850 körüli késő biedermeier pianínó áll, itt állt régen is, fölötte Czingulszky Simon zenetanár portréja az 1840-es évek végéről. A fotel, amelyben ül, hasonlatos a szobában lévőkhöz. A feleség, Braun Anna képe az ajtó másik oldalán függ, alatta lóg két kínai selyemkép, azok alatt pedig egy ereklyeszámba menő bambusz-porcelán asztalka áll, amelyet László és Margit 1892. évi esküvőjére Erkel Ferencné ajándékozott. A vitrinben találjuk az étkezéssel kapcsolatos különleges értékű edényeket. A porcelánok zömükben meisseniek és kis részük bécsi, a díszpoharak cseh eredetűek. A vitrin felső polcán a hat fedeles csésze XVIII. századi chinoise meisseni munka, amelyeket egy Halicsban szolgáló testőrtiszt családtag kapott Mária Teréziától. Az aquincumi Fischer teáscsészéje még utal a borozgató magyar szokásra, és hordómintát festett a csészére, hasonló okból készült - kifejezetten magyar megrendelésre - a szőlőmintás bécsi csésze is.
Tálas az ebédlőben
Középen áll az ovális asztal, körülötte tíz romantizáló nádfonatos ebédlőszék. Az asztalon alkalmi teríték: neobarokk fajansz étkészlet vaskos biedermeier csiszolt poharakkal, kékes mintájú abrosz és szalvéták. Az egyik ablaknál egy tálast helyeztünk el, amelyen hat kínai tányér és hét 1800 körüli, vármintás fehér halicsi fajansztányér áll, továbbá biedermeier palackok, talpas tálak, egy rézhengeres „automatikus” kávéfőző, óntál, ónkanna és pohármelengető található. A tálas felszerelése lényegében ilyen volt, amikor az üvegszobában rátaláltunk.
Meisseni porcelánok az ebédlő vitrinében
A fűtőmű szellőzőit a fotók szerint nyáron egy keleti szőnyeggel takarták le, előtte Lajos Fülöp kori fotelek álltak. Az ebédlőben kell is félreülőhely, amolyan pocaknövesztő. A falon a képek a napszakokat idézik. A két ablak között otthagytuk a tükröt a konzolasztallal. Az 1850 körüli kristálycsillár legutóbb is ebben a szobában volt és csak gyertya volt benne. A negyedik szoba közös szülői hálóhely, Lajos Fülöp-féle neobarokk berendezést kapott. Az aprómintás selymet idéző festés és a párkányminta 1801 körüli, a mennyezeti festés 1870-re tehető. A hálószoba két ágya egykorú, de nem egyforma. Ez abból ered, hogy az özvegyeknél általában egy ágy marad. Az asszimetriát megtartottuk a hitelesség érdekében, mivel mindkét ágy a hagyatékban volt. (Az asszimetria onnan is eredhet, hogy mindkét házasfél hozta eredeti ágyát.) A hálószoba tartozéka egy polcos és egy akasztós szekrény. A szoba legszebb bútora a
fűtőfal előtt álló lengőtükör. Az ablaknál egy biedermeier mosdószekrény áll, tetején szép kék keresztszemes terítővel, kék porcelán virágmintás mosdóedénykészlettel. Az ablakközben háromfiókos 1870-es komód áll, fölötte egy arannyal hímzett fekete selyem empire falikárpit, ahogyan az régen volt. Az ablakrézsű elmaradhatatlan bútora a varróasztalka, mellette a falon szép etager könyv- és tárgytartó polc. Éjjeliszekrényként az asszonynak kis toiletteasztalka szolgál. Az ágyak felett Czingulszky Borbála és Stojanovits Szilárd portrépárja, a két szélen a Czingulszky házaspár öregkori képei láthatók, melyek korábban is itt függtek. A mosdóasztal fölött a fotókorszak korai idejének szépen elrendezett tablóit látjuk.
Mosdóedénykészlet a szülői hálószoba mosdószekrényén
Az ötödik szoba a mindenkori fiúk világát idézi, stílusa az 1870-es éveket képviseli. Itt egy fél garnitúra kapott helyet: ágy, éjjeliszekrény, ruhásszekrény, valamint egy különleges mosdószekrény, melynek tetejének felhajtására a homlokfal is lehajlik és kitolódik a márvány lapos mosdópult a fajansz edényekkel. A kis könyvszekrény felső részét Ladics László apró tárgyakkal vitrinként rendezte be: a kis kínai szoboregyüttes, a nagy achátkő, ólomkatonák, csontnyelű ezüstcsörgő egyaránt figyelemre méltó. A képek a fiúkat ábrázolják, illetve a katonamúlt, a történeti érdeklődés és a műgyűjtés jellemző tevékenységére utalnak. A képek közül kiemelnénk az éjjeliszekrény fölött, a tízéves Lindl István 1858-ban készült képét, Ladics Gyula szerzeményét, Olgyai Viktor erdős tájképét és GN szignóval ellátott, Gulácsyiskolás szecessziós csók-képet. A hajópadlón egy kilimszőnyeg látható.
Biedermeyer leányhálószoba
A hatodik szoba a leány háló, a női lélekhez közel álló biedermeier stílust képviseli. A
bútorok elrendezése lényegében úgy áll, mint ahogy azt 1977-ben találtuk. Kliment Margit támlás biedermeier ágya mellett a kanapé, előtte a kerek asztal. Az ágy végében az egyajtós intarziás szekrény, vele szemben a párja. A mosdóasztal Lajos Fülöp-stílusú. Az ágy fölött csengettyűstóla, középen Mária-kép 1830-ból. Az ágy vége fölött három biedermeier fémszálas, zárdamunka szentkép látható. A kanapé fölött Ladics Margit, báró Drechsel Gyuláné portréja. A két késő biedermeier tájképet Szakál Lajos költő adta a családnak. A falon és az asztalon Kliment Margit ifjúkori kitűnő rajzait tanulmányozhatjuk. A fürdőszoba eredetileg csempeutánzatú festéssel volt díszítve. A rézhenger, a kád, a márványra szerelt sárgaréz csaptelep, a zuhanyozó és a bidet-asztalka eredeti darabok. A fürdőszoba tetőtéri tartályból kapta a vizet.
Fiúhálószoba a kiegyezés korából
A rézhenger a konyhának is adott meleg vizet. A tűzhely a Megyeház utca 10-ből való. A konyha tartozéka a kredenc, asztal és a jégszekrény. Megmaradt az éléskamra lisztes, cukros, darás stb. fiókos szekrénye is. A kamrában csak az italokat, kompótokat és a heti szükségletet tárolták. A hátsó tornácon a gyermekek játszottak, itt szem előtt voltak. Megmaradt néhány gyerekjáték, egy asztalka székekkel, könyvecskékkel, amelyeket itt mutatunk be. A tornáctérből kifordított üvegszoba, nyári ebédlő olvasó-, kávézó-, pipázóhely volt, hétköznap ez lehetett a ház központja. Itt a thonetbútorokat, a kínai fotelt, a vadászfegyvertáblát helyeztük el a kézmosószekrénnyel. A régi tálast pótoltuk, a falakra visszakerültek a fajdkakas- és fácán- féldomború preparátumvitrinek. Még a csillárt is madarak díszítik. Különösen szép az öntöttvas kályha a koronás magyar címerrel. Az üvegszobában sok növény volt és ehhez virágtartó állványokat használtak. Itt kaptak helyet a bronz- és kőszobrok is, mert azok anyaguknál fogva ridegebb környezetet vonzanak. Az üvegszoba pillérén egy kis házioltárka árulkodik a család hazafiúi érzelmeiről, a táblán két évszám, 1849-1949 olvasható. Az üvegszoba mellett, a nyolcszögű gloriettben megmaradt az eredeti századfordulós, fehérre festett kerti ülőgarnitúra. Az udvarról nyílik egy nyitott tornácszakaszból a pince, amelybe hordók, ivóasztal kívánkozik padokkal. Innen nyílik a padlásfeljáró is és az árnyékszék, amely kényelmet áraszt keretes lambériaburkolatával. A kocsiszínt, az istállót is visszaállítottuk, a hídlások eredetiek, a jászol a szeghalmi parókiától való. Az alsókamra raktár lesz, az alsókonyha a kenyérsütés és a nagybefőzések eszköztárát kapja. A személyzeti szobában a két ágy egy vonalban áll, a szoba közepén asztal, a falnál láda és komód, és a búboskemence padkáján szőttes, gyertya és petróleumlámpa világított.
A Ladics család történeti kutatását és a hagyaték leltározását Bencsik János végezte. A helyreállítás szervezését a Városi Tanács részéről Kovács Lajosné irányította. A kőművesmunkákat Nánási János végezte, a díszítőfestés-feltárásokon F. Mentényi Klára és Somorjay Selyzette dolgozott, a díszítőfestés helyreállítását Wietzl Antal és Kőfalvi Vidor végezte. A bútorrestaurálás Sarkadi Attila és Ecsedi Tibor munkája, a festményeket a Magyar Nemzeti Galéria munkatársai restaurálták. A helyreállítás tervezési, művezetési, a kiállítás forgatókönyv-készítési és berendezési munkálatait e sorok írója végezte el. Bugár-Mészáros Károly
Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 344. szám Kiadja a TKM Egyesület a Gyulai Városi Tanács megbízásából és a Közlekedési és Építésügyi Minisztérium támogatásával 1989-ben, 10 000 példányban Felelős kiadó: Éri István Szerkesztette: Dercsényi Balázs A sorozatot tervezte: Köböl Vera A belívet tervezte: Kulcsár Ágnes Fényképek: Bugár-Mészáros Károly, Nagy Imre Rajz: Bugár-Mészáros Károly Fedél: Kartográfiai Vállalat, Budapest Belív: 90623 Pannon Nyomda, Veszprém Felelős vezető: Danóczy Balázs igazgató ISBN: 963 555 640 3 ISSN: 0139-245X
A LADICS-HÁZ ALAPRAJZA
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
Úri szoba Női szalon Ebédlő Szülői háló Fiú háló Leány háló Fürdő Konyha Éléskamra Hátsó tornác, gyermek játszóhely Üvegszoba Nyári ebédlő Első tornác, könyvtár Gloriette Kocsiszín Istálló Hátsó kamra Hátsó konyha Cselédszoba Szárazkapu
A CÍMLAPON: Chinoise empire hattyús váza az úri szobában A HÁTLAPON: A helyreállított Ladics-ház és a biedermeier cukrászda háza; Kliment Margit komódja 1978-ban
A helyreállított Ladics-ház és a biedermeyer cukrászda háza; Kliment Margit komódja 1978-ban
