Szkíta aranylemez Kul-Obából. Bõvebben. a 36. oldalon. Jelenet a Nagyszentmiklósi Kincs 7-es korsójáról. Bõvebben. a 27. oldalon

Szkíta aranylemez Kul-Obából. Bõvebben a 36. oldalon.

Jelenet a Nagyszentmiklósi Kincs 7-es korsójáról. Bõvebben a 27. oldalon.

Budapest – 2012

„Nem azért kell a rendkívüli eseményeket emlegetni ugyanis, hogy ezek eltereljék a figyelmet az egyetlen lényegrõl, az Istenhez vezetõ útról és hamis képzelgésekhez, ábrándozásokhoz vezessenek. Másrészt azonban a csodás jelenségek elhallgatása éppolyan hamisításokhoz vezethet, mintha túlértékeljük azokat… Hiszen e jelek megmaradnak titoknak, sajátos jelbeszédnek s ha valamennyire nyilvánosságra is jutnak, a hívõk meggyõzõdése szerint Istennek nem valami hiú látványosság keltése a célja vele, hanem minden esetben olyan meghatározott komoly indíték, mely Istennek és mûveinek nagyobb megismerésével a lélek üdvösségét szolgálja… Ami ebbõl az Árpádokra vonatkozik, az is általános cél egyúttal: a régi legendák adatai sokszor azért keltenek annyi kételkedést, mert hiányoznak, vagy nem megbízhatóak a tanúk… De ha van valami, ami a régi korokból áthúzódik a modern korba is és a technika-természettudomány „elõrehaladott” világában is megtartja értelemfölötti megmagyarázhatatlanságát, az attól a könnyelmûségtõl is megóvhatja a modern embert és modern kutatót, hogy mindent, ami régen történt, egyszerûen mesének, álomnak, csalásnak vagy éppen irodalmi motívumnak tartson. Ezen a módon, a különféle országokban és különféle helyeken megnyilvánuló jelenségek a különféle idõkben a magyar szent királyok nemzetségét sem a hamis illúziók, vagy mesék fényében tüntetik fel. S ha nem is éppen hitre buzdítanak mindenkit - ez senkinek sem lehet kötelezõ, de óvatosabb ítélkezésre, gondolkodásra.” Dümmerth Dezsõ: A titokzatos jelbeszéd „Eme és még több hasonlatos, szépséges cselekedeteknek jelei, Szent Imre elméjének különvaló kamrácskájában elzárva tartattak, és mindétig, meddiglen csak el nem törött a korsó és a kenetnek illata ki nem széledett, mik rejtve valának, fel nem fedettek.” Szent Imre hercegnek legendája

© Friedrich Klára – Szakács Gábor Kiadó: Szakács Gábor T.: 403-1086, +36 30 431 1281 Villámlevél: szakacs.gabor@interware. hu, [email protected] ISBN 978-963-88764-1-6 A kötetet Barta József tervezte Nyomdai elõkészítés: Barta Grafika Kft. T.: (1) 403-3579 Nyomás: Regiszter Kiadó és Nyomda Kft. T.:(1) 400-2166, (1) 400-2167

Tartalom

Bevezetõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Általános ismeretek a Grálról . . . . . . . . . . . . . . . Magyar vonatkozásokat említõ szerzõk . . . . . . . . A Grállal kapcsolatos eddigi írásaim . . . . . . . . . . Magyar párhuzamok, hasonlóságok . . . . . . . . . . . Néhány rovásfeliratos szkíta, szarmata, hun, avar edényünkrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Grál lehetséges ábrázolásai . . . . . . . . . . . . . . . A Grál szó a magyar király szóból származik . . . . A sztyeppei csészetartó szobrok kezében jelképes Grál kelyhek vannak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A könyv rovásírással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Képek forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Honlapunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

5 6 11 16 20

...... ...... ......

26 28 32

. . . . . . .

34 38 39 90 91 92 93

. . . . . . .

. . . . .

. . . . . . .

. . . . .

. . . . . . .

. . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

Két rovásírás betûsor

Magyar Adorján ábécéje

Friedrich Klára ábécéje Forrai Sándor betûivel

A rovásírás legfontosabb szabályai: 1. A rovásírást jobbról balra írjuk, mert legtöbb írásemlékünkben így szerepel. Lehet balról jobbra is írni, ám ez nem hagyománykövetõ. Ebben az esetben meg kell fordítani a betûket. 2. A szavakat szóközökkel választjuk el egymástól. Az írásjelek ugyanazok, mint a latin betûs írásnál. 3. A rovásírásban két fajta K betû használatos. Magyar Adorján szerint az egyik a szó végeire, a másik a szó belsejébe kerül. Forrai Sándor véleménye ezzel szemben az, hogy a két fajta K használatát a mellettük lévõ magánhangzók hangrendje dönti el. Friedrich Klára kutatásai szerint rovásemlékeink nem igazolják ezeket a szabályokat. Egyszerûbb, ha csak a k jelet használjuk K-ként, ez rovásemlékekkel is alátámasztható. 4. Fontos szabály, hogy rovásírásunkban csak azokat a betûváltozatokat használhatjuk, amelyek valamely régi rovásemlékben megtalálhatók. 5. A rovásbetûk között nincs Q, W, X, Y. Rovásírással így jelöljük õket:

Bevezetõ

A Grál kehelyrõl elõször az Arthur királyról szóló történetekbõl szereztem tudomást, a magyarság elõdeihez pedig akkor kapcsoltam, amikor a szkíták eredetmondáit megismertem. Ezeket egy 1900 táján kiadott gyûjteményes kötetben olvastam. Ebben a kötetben helyet kapott Télfy János egyetemi tanár Görög források a szkíták történetéhez címû jelentõs mûve 1863-ból. Itt Herodotos alapján három eredetmondát közöl. Az elsõ, melyet a szkíták magukról tartanak, a másodikat a görögök beszélik róluk, a harmadik pedig „általánosan terjed”. Ebbõl itt csak kettõt ismertetek, mert ezekben szerepel egy arany csésze is. A szkíták nevei itt is görögösen eltorzítottak. 1.

A szkíták azt tartják magukról, hogy a legrégibb nemzetség a földön. Targitaus nevû uralkodójuk Jupitertõl és Borysthenés folyóisten egyik leányától származott. Neki három fia volt: Lipoxais, Arpoxais és a legkisebb, Koloxais. Uralkodásuk alatt aranytárgyak hullottak az égbõl: eke, járom, kétélû fejsze és csésze.

2.

A másik monda szerint Herkules, Zeusz fia egy olyan földre tévedt, melynek tulajdonosa Hyläa egy félig kígyó, félig ember testû nõ volt. Három gyermekük született, Agathyrs, Gelon és Scythes. Ez utóbbinak, a legkisebbnek adta Herkules egyik íját és övét, melyen arany csésze függött.

Errõl a szkíta arany csészérõl feltételezem, hogy az eredeti és elsõ Grál kehely volt. Feltételezem továbbá a következõket: · A Grál szó a magyar király szóból ered · A sztyeppei csészetartó szobrok kezében jelképes Grál kelyhek vannak. A továbbiakban ezeket a feltételezéseimet igyekszem a források segítségével bizonyítani. Elõtte azonban álljon itt néhány általános ismeret és a magyar vonatkozásokat is felvetõ szerzõk gondolatai.

5

Általános ismeretek a Grálról

Tolnai Lexikon, 1927 „A Gral (Graal) ófrancia szó, tálszerû edényt jelentett, a középkor hite szerint az a tál, amelyben Arimathiai József a keresztre feszített Jézus vérét felfogta. A legenda szerint ezt a csodás erejû Gralt egy távoli országban õrzi valamely jeles uralkodó. Valószínüleg Walesben keletkezett a legenda s francia nyelven elõször a XII. sz. végén Robert de Born (másutt Boron) dolgozta fel a Le roman du S. Graal c. munkájában. (A Szent Grál regénye) Késõbb gazdag irodalom keletkezett a Gral körül, utóbb Crestien de Troyes összeköttetésbe hozta Parceval eredetileg kelta mondájával s ez adott alapot Wolfram von Eschenbach Parzival c. költõi elbeszélésének, aki különösen a monda valláserkölcsi motívumait mélyítette ki. Wolfram összeszövi a mondát Artus mondájával: a Gral értékes drágakõ, angyalok adták át megõrzés végett egy külön vitézi rendnek, amelynek feje a Gral király. A Gral örök ifjúságot ád örzõinek, varázserejét évenkint megújítja az égbõl leszállt galamb. A mondát újabban Richard Wagner dolgozta fel Parsival zenedrámájában.” Ugyanez a lexikon Arhur királyról: „Artus (vagy Arthur) király Britannia legrégibb lakosainak, a kelta eredetû briteknek nemzeti hõse, aki körül egész mondakör alakult. Életérõl semmit sem tudunk, az sincs tisztázva, hogy élt-e vagy csak a lovagi király eszményképéül formálódott ki alakja. Legvalószínûbb, hogy a mondakör középpontja egy brit hõs volt, a történeti Arthur, aki Kr. u. 500 körül csakugyan élt s 520 körül az angolszászokkal vívott csaták egyikében, mikor ezek a briteket legyõzték, elesett. Ez a történeti alak egy mithikus hõssel, a tavasz Istenével olvadt össze, s így alakult ki Arthur alakja, a lovagi szellem legideálisabb megtestesülése. Udvara a legkiválóbb lovagok találkozóhelye s a legdicsõbb 12 lovag a királlyal a híres kerek asztalt vagy asztalkört alkotja. …E mondakör számtalan alakját fõként Merlin varázsló mozgatja, eszményi egységbe a Szent Grál foglalja; a daliák leghíresebbjei: Parcival (fia Lohengrin), Tristan és Lancelot.” René Guenon (1886-1951) francia matematikus, filozófus Le roi du monde (A világkirály) címû könyvének része a Grál szimbolikája fejezet. Magyarul 1993-ban jelent meg. Ebben olvashatjuk: „Úgy mondják, hogy a Szent Grál az Utolsó Vacsora kelyhe és hogy ezt használta Arimathiai József a keresztre feszítéskor a Krisztus oldalán Longinus centurio lándzsája ütötte sebbõl kiömlõ vér és víz felfogására…

6

Mondják, hogy a kelyhet a Lucifer homlokáról bukásakor leesett smaragdból készítették angyalok… Azt is mondják, hogy a Grált Ádámra bízták a földi paradicsomban, de mivel elvesztette, nem vihette magával az Édenbõl való kiûzetés során…” C. G. Jung (1875-1961) keresztény lélekgyógyász írta Emlékek, álmok, gondolatok címû könyvében: „A Grál történetek fiatal korom óta nagyon érdekeltek. 15 évesen olvastam õket elõször és felejthetetlen élményt jelentettek, olyant, amelytõl soha többé nem szabadultam. Gyanítottam, hogy mindezek mögött még rejlik valami titok… Az értelem szempontjából a mitologizálás terméketlen spekuláció, a kedély szempontjából ellenben gyógyhatású élettevékenységet jelent, olyan ragyogóvá teszi a létet, hogy nem szívesen nélkülöznénk. Ezért nincs is elegendõ indoka annak, hogy miért kéne nélkülöznünk…” Arthur Cotterel: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája (1994) Az Írország mondaciklusait röviden ismertetõ részbõl: „Az elsõ ciklus a Tuatha De Danaan, Dana istennõ népe tetteirõl szól. Ezekben a legtöbb említés Dana fiáról, Dagda istenrõl történik. Mágikus üstjében élõvé tudta varázsolni a holtat. Lehetséges, hogy ez a csodálatos üst volt a számos legenda forrásául szolgáló Szent Grál elõképe.” Harpur-Westwood: Legendák földjén (1994) A X. századi Annales of Wales-ben (Walesi évkönyvek) az 539. évnél olvasható e mondat: „A küzdelem Cammlannban, ahol meghalt Arthur és Medraut.” Arthur sírját 1191-ben Glastonburyben, a kolostor temetõjében szerzetesek találták meg, abban az idõben, amikor Henrik királynak elege lett abból, hogy a lázadozó bretonok, cornwalliak, walesiek a legendás hõs visszatérésében reménykedtek és az ebben való hit tartotta életben ellenállásukat. Hogy ne legyen kétség, a sírból egy ólomkereszt is elõkerült, melyen egyértelmûen szerepelt, hogy „Itt fekszik eltemetve a híres Arthur király Avalon szigetén” (1. KÉP) Ezzel Avalon keresésének gondját is elvetették, ezt a titokzatos szigetet, ahonnan Arthur visszatérését várták, azonosították Glastonburyvel. Így a lázadozók nem reménykedhettek tovább, hogy Arthur él, a Glastonbury kolostor látogatottsága és anyagi felemelkedése pedig megindult. A király és a szerzetesek elégedettek voltak.

7

1. KÉP L. Nagy Lajos, a kunok kutatója a perzsáknál is meglévõ Grál hagyományra mutat rá a „A fenséges kert legerõsebb fája” címû könyvében (2003) „A Grál legenda is követte Mani tanának nyomait. Itt jegyzem meg, hogy a Mani név vázával, vagy kõvel (edénnyel) is fordítható. E két kép közvetlenül utal a Grál kehely jelképére. A Grál legenda – a Perzsiából származó Parsiwalnameh közvetítésével – a XIII. század elején érte el a fejedelmi udvarokat Wolfram von Eschenbach Parsifaljának változatában… A Grál legendában Parsifalt Perlesvous-nak, Parcivalnak, vagy balga Parfaitnak is nevezik, mert vágyakozása és céljai tiszták voltak. Az egész élete az abszolút megtalálására irányult, amit a Grál jelképezett… Létezik még ezen kívül a Parsiwalnameh címû manicheus ének (felfedezése 1931-ben), melynek a Gyöngydal és még néhány legenda a központi témája. Megdöbbentõ e hasonlóság e dal és a Parsifal Nyugaton ismert változata között… Ezek szerint a Grálvár ténylegesen Perzsiában volt.” Mani Kr. u. 216-276 között élt vallásalapító. L. Nagy Lajos adta ki a Mani: Gyöngy énekek címû mûvet, melyben olvasható ez a két sor is:

„Elhozta nekünk a Kelyhet Az Élet vizével telve…”

8

John Matthews: Arthur király a sötét kor harcosa és legendás hõse (2004) John Matthews szerint Arthur neve a forrásokban elõször egy Nennius nevû, a Krisztus utáni VII. vagy VIII. sz-ban élt szerzõnél fordul elõ. Nennius felsorolja a király 12 nagy ütközetének helyszíneit, a csaták a VI. sz. elején zajlottak a piktek (skótok) és az angolszászok ellen. Arthur halála vagy eltûnése 545-ben következett be. Arthur származását kutatva Matthews szarmata elõdökre bukkant. (Mint majd a magyar vonatkozásokat felvetõ szerzõknél látni fogjuk, ezt Tomory Zsuzsa már korábban felfedezte.) Több krónikás és régészeti forrás a szarmatákat a szkíta népbõl eredezteti, tehát a magyarok elõdeihez tartoztak. Híres nyilazók és a kengyel feltalálói voltak. (F. K) Matthews így ír a britanniai erõdökben szolgálatot teljesítõ szarmatákról: „A szarmaták megtarthatták szokásaikat, isteneiket és hagyományaikat, köztük egy kõbe szúrt kard vallásos imádását is. Egy Lucius Artorius Castus nevû római tiszt vezetése alatt harcoltak… A szarmata alakulatok szélzsákra emlékeztetõ zászló alatt harcoltak, amely sárkányt formázott és Draconak hívták. A monda szerint üvöltésben tört ki, amint csatába vágtattak. A helyi britonok körében csaknem legendás tisztelet övezte ezeket a vad és büszke harcosokat. Minden jel arra mutat, hogy erõteljes jelenlétük, beleértve a hiedelmeiket és tradícióikat, hatást gyakoroltak a hõs lassan kibontakozó legendájára: Arthur (Artorius, Arthus néven szintén ismert) egy csapat lóháton ülõ harcost vezetett, sárkánylobogó alatt harcolt, és kiválasztottságának bizonyítéka az volt, hogy képes volt az Excalibur néven ismert kardot kihúzni egy sziklából. Elképzelhetõ, hogy még ez a fegyver, az Excalibur is szarmata eredetû. Régebbi neve Caliburn volt (fehér acél) …Érdekes módon a Kaukázus területérõl származó szarmata kovácsok egy törzsét szintén kalybesnek hívták, amibõl arra lehet következtetni, hogy Arthur kardjának neve a tenger túlpartjáról érkezett harcosoktól ered. Ezekbõl a történelmi tényekbõl arra a következtetésre juthatunk, hogy Lucius Artorius Castus és szarmata lovagjai akár lehettek Arthur király és a Kerekasztal lovagjai is.” „…a legkorábbi írott források – miként Arthur esetében is – a kelta hagyományból származnak. Mielõtt a Grál elnyerte volna ma is ismert serleg vagy kupa formáját, üst alakúnak képzelték el. A kelta mítoszokban rengeteg utalást találunk ilyen edényekre, amelyek különféle mágikus és csodálatos képességekkel rendelkeznek.” Matthewstól megtudjuk, hogy a történetbe a XI. században Robert de Boron burgundiai író révén új elemek és szereplõk kerültek. „Legnagyobb hozzájárulása a legenda egészéhez az volt, hogy a Grált az utolsó vacsora kelyhével azonosította, így a monda a keresztény hagyományok részévé válhatott.”

9

Boron és követõi körébõl származik az a mozzanat, hogy a kelyhet Arimatheai József vitte Britanniába. Errõl a régebbi, kelta eredetû történetekben nincs szó, sem arról, hogy Galahad lovag Arimatheai József leszármazottja lenne és hogy Lancelot és Ginevra királyné között elítélendõ kapcsolat lett volna. A XII. századtól egyre jobban bonyolítják a „bûnös szerelem” történetét, a segítõkész, tanácsadóból, Merlinbõl pedig az Ördög Fia lett, ezzel indokolták varázsló képességeit. Matthews könyve szerint Arimatheai József gazdag zsidó kereskedõ volt. Nikodemus apokrif evangéliuma szerint pedig ügyvéd és a zsidó állam szenátora, tehát a zsidók között is igen magas rangú személy. (Badiny Jós Ferenc, 1998/141) Ennek ellent mond, hogy János Evangéliumában (19:38) az áll, hogy Jézus tanítványa volt „de csak titokban, a zsidóktól való félelem miatt”. Julius Evola könyvében ez áll személyérõl: „Ami az Arimateai Józsefre való utalásokat illeti, ezek képezik a saga keresztény, bár nem katolikus és apostoli elemét. József Palesztinába érkezõ pogány nemes lovagként jelenik meg, aki Pontius Pilátusnak tett hét éves szolgálatért megkapja tõle Jézus holttestét, és a Jézus oldalából folyó vért egy serlegbe gyûjti, ami egyes szövegek szerint maga a Grál. Bebörtönözve… Józsefnek megjelenik az Úr, aki átadja neki a serleget: ez ad számára fényt és életet kiszabadulásáig, amire egyes szövegek szerint csak negyven év múlva kerül sor. Mindez akkor történt, amikor még pogány volt. Késõbb megkapta a keresztséget és az Úr a kereszténység elsõ püspökévé szentelte fel egy olyan olajjal, amely egyébként inkább a királyi, mintsem a papi felszentelés olajának tûnik. Valójában ez az olaj fogja felszentelni az egész britanniai királyi dinasztiát, egészen Uther Pendragonig, Arthur király apjáig.”

10

Magyar vonatkozásokat említõ szerzõk

Dömötör Tekla: Germán, kelta regék és mondák (1976)

„Az Artus történetek a középkorban valószínüleg Magyarországon is ismertek voltak. Irodalmi feldolgozásban ugyan nem maradtak ránk, de az Artus történetek nevei felbukkannak a magyar oklevelekben is, mint személynevek, s a mondakör egy-egy motívuma talán hozzájárult a Toldi monda kialakulásához. Az Artus királyról és udvaráról szóló történetekkel összekapcsolódik egy másik, szintén kelta eredetû költõi hagyomány, a Grál monda. A Grál a tudósok véleménye szerint a kelta regékben eredetileg egy ételt-italt adó, soha ki nem fogyó varázsedény volt, afféle mesebeli Terülj-terülj asztalkám. A költõk e mondát misztikus mozzanatokkal gazdagították s a Grál késõbb a keresztény hit jelképe lett.” Arthur (Dömötörnél Artus) apja Uther Pendragon, Anglia királya. Fia születését titokban tartotta az ellenség miatt, Merlin varázsló tanácsára. Uther Pendragon halála után egy kõ nõtt ki a temetõben a földbõl, benne egy kard, rajta a felirat, aki kihúzza, azé lesz a királyi hatalom. Artus tudta kihúzni. Artus az ország felvirágoztatására törekszik, küzd a külsõ és belsõ ellenséggel, ehhez egy kardot kap segítségül a Tó Úrnõjétõl, ez az Excalibur. Forrai Sándor tanár, írástörténész, rovásíráskutató javaslatot dolgozott ki 1995-ben egy vérszerzõdést rovásírással is megörökítõ emlékmû felállítására Pusztaszeren. Indoklásában megemlíti, hogy amikor a magyarok és elõdeik a szkíták, hunok szerzõdést kötöttek, annak betartása érdekében megpecsételték azt oly módon, hogy vérüket egy borral töltött közös edénybe, kehelybe eresztették, mert így a vér nem alvadt meg és abból ittak, azaz testvérültek. Amikor Jézus az utolsó vacsorán megkötötte az Új Szövetséget, egy közös kehelybe töltött borból tanítványaival közösen ittak és Jézus elmondta, igyatok ebbõl mindannyian, ez az én vérem. Forrai Sándor elképzelése szerint a három méter magas kõszeren a szemközti oldalon a Vérszerzõdés öt pontja lenne rovásírással, a többi oldalon pedig latin betûvel magyarul, angolul, németül és japánul, japán betûkkel. Javasolta, hogy a kõszer tetejét egy kõbõl kifaragott kehely díszítse, mely mind a Vérszerzõdés, mind az Új Szövetség jelképe. Sajnos elképzelése nem valósult meg. Bár nem írta le, de mivel a Grál kelyhet a legtöbb forrásban az Utolsó Vacsora kelyhével is azonosítják, elképzelése feltehetõen ezt is magában foglalta.

11

Tomory Zsuzsa: Szarmata-jazig jelenlét kárpát-medencei és nyugat-európai emlékei, II. rész (1996) A Grál magyar vonatkozásait már 1996-ban felvetette Tomory Zsuzsa, de kutatásait ennél sokkal korábban kezdte. (Bõvebben személyérõl: Szakács Gábor írásában, Õsök és írások, 2008/ 200) Az Egyesült Államokban élõ és õstörténetünket kutató hölgy szerkesztette a Magyarságtudományi Értesítõk füzeteit. Ennek 1996-os 2. füzetében a szarmatákra és jazigokra vonatkozó kutatásairól ír. Kiderítette, hogy Marcus Aurelius császár (Kr. u. 121-180) aki kezdetben harcban állt szarmata elõdeinkkel, Kr. u. 175-ben békét kötött velük, egyúttal felvette a „Sarmaticus” elnevezést is. Békefeltételei között szerepelt, hogy a szarmaták állítsanak ki egy 8000 fõs lovas csapatot, római szolgálatra. Ebbõl 5500 fõt Britanniába küldtek, ahol mint kitûnõ katonákat a leginkább fenyegetett északi határvidéken helyezték el õket. Tomory Zsuzsa levélben kereste meg Dan Robinson-t, a Chesteri Grosvenor Museum archeológiai osztályának vezetõjét, akitõl 1996 május 15-én kapott választ a szarmatákra vonatkozóan. Igazolta az adatot az 5500 Britanniába küldött szarmata lovasról. Igazolta, hogy 500 szarmata lovas Ribchesterben is állomásozott. S ami a legfõbb, egy fényképet és egy rajzot küldött a Chesterben található szarmata sírkõrõl, amelyen lovas látható, sárkányos hadijelvénnyel, illetve zászlóval. Ezt az értékes felvételt és rajzot Tomory Zsuzsa közzétette a Magyarságtudományi Értesítõ említett számában, de a Magyarságtudományi Intézet honlapján is látható: www.magtudin.org.

2. KÉP Rajz a szarmata sírkõrõl

12

Arthur király nevével kapcsolatban Tomory Zsuzsa azt derítette ki, hogy a szarmaták parancsnoka Britanniában egy Lucius Artorius Castus nevû római volt, akinek sírkövén szerepel egy 184-ben végrehajtott katonai hadmûvelet emléke. Tomory Zsuzsa feltételezi, hogy az Artur név így került be párszáz évvel késõbb a brit köztudatba, akár mint személynév, akár mint katonai méltóságnév. A teljes, kiegészített írás is olvasható a honlapon, Az Arthur legendakör magyar kapcsolatai címmel. Tomory Zsuzsa észrevételét alátámasztja Philip Dixon Britek, frankok, vikingek címû könyvében található lényeges adat, hogy a Gododdin címû, a Krisztus utáni VI. sz-ban keletkezett költemény hõsnek nevez egy férfit „aki pedig nem volt Arthur”. Tehát az Arthur nem csak személynév, hanem katonai méltóság elnevezése is lehet. Makkay János: Indul a magyar Attila földjére (1996) A könyv Szent László király ezüst csészéje címû fejezete nagyszerû összefoglalás a magyarság elõdeinek a Szent Grálhoz kapcsolható hagyományáról. Az õsrégész professzor írását itt tömörítve közlöm. Három csészérõl olvashatunk nála. ·

László királyunk szentté avatásához tanúságként szolgáló csodák sorában a hatodik volt az ezüst csésze csodája. Szent László egyik vitézének ezüst csészét adományozott, aki elszegényedvén egy ispánnak eladásra kínálta, de az kapzsiságában azt hazudta, hogy tõle lopta. A peres eljárást levezetõ püspök azt mondta, tegyék a csészét Szent László sírjára s ott eldõl, kinél van az igazság. Az ispán meg akarta ragadni a sírra tett csészét, de elesett, sem a csészét megfogni nem tudta, sem a földrõl felkelni nem tudott. A szegény katona pedig könnyedén elvette saját tulajdonát.

·

Párizsban õrzik az iráni remekmûvet, a Péróz csészét, amelynek földöntúli erõt tulajdonítottak. A szkíták és perzsák óta az ilyen edény tulajdonosát az égiek leszármazottjának tekintették. A csésze az avarokat kirabló nagy Károlytól a párizsi Szent Dénes apátságba került, ma a párizsi Nemzeti Könyvtárban található.

·

A harmadikról így ír: „Van egy forrás, nem is akármilyen, amelyik szintén egy Attila korából származtatott, ékkövekkel kirakott arany csészérõl, kehelyrõl beszél.” IV. Béla 1270-ben, halálát közeledni érezte, ezért egyik lányával, Annával a magyar koronaékszereket és más kincseket Csehországba küldte, II. Ottokárhoz. Halála után fia, V. István hiába követelte vissza a drága-

13

ságokat, köztük egy rendkívül értékes arany csészét, amely már Attila király uralkodása alatt is megvolt. Makkay professzor úgy véli, hogy ezt a csészét ábrázolta Aquila János mester 1378-ban a veleméri Szentháromság templom freskóján, ezt nyújtja át Imre herceg az apjának, Szent Istvánnak. Fettich Nándor rajza látható a könyvben. (3. KÉP)

3. KÉP Makkay János szintén említi a sárkányos lobogók alatt harcoló, (általa alánoknak, irániaknak nevezett) az Alföldrõl, a Tisza mellõl Britanniába telepített katonákat. Kiss Irén és Tábori László: A Grál nyomában (Magyar Demokrata hetilap 1997/36. A szerzõk összefoglalják a vonatkozó szellemtudományi hagyományokat, valamint Arthur király és a magyar Szent Korona kapcsolatára hívják fel a figyelmet. Bemutatják Edward Burne-Jones angol festõ The last sleep of Arthur in Avalon (Arthur elszenderülése Avalonban) címû mûvét, amelyen a haldokló Arthur mellett a magyar Szent korona látható. Megtudjuk, hogy már a pártusok is sárkányos zászlók alatt gyõztek a rómaiak ellen Kr. e. 53-ban. Ebbõl következõen nem lehet véletlen, hogy Arthur apjának, Pendragonnak neve sárkányfejet jelent. Az oszéteknek is volt egy szent kupája, hõsüknek, Batradznak pedig egy nevezetes kardja. (Az oszétek a szarmata alánok utódai, F. K.)

14

Tábori László írja Gilgamestõl Jézusig címû könyvében: „A Krisztus elõtti XXII. században élt Gudea sumer papkirály szobrán valószínûleg a Szent Grál elsõ ábrázolását láthatjuk, a hajdani uralkodó csészéjébõl bõven ömlik az élet vize.” Badiny Jós Ferenc: Jézus király pártus herceg (Budapest, 1998) A könyv Szent Grál címû fejezetében és más oldalain is olvashatunk az Antiochiában 1910-ben megtalált kehelyrõl. „Ezüstbõl készült, két részbõl – belsõbõl és külsõbõl – tevõdik össze. A szakvélemény megállapítása szerint a belsõ volt az, amit Jézus Urunk használt az utolsó vacsorán, és ez be van helyezve egy külsõ borítót képezõ ezüst kehelybe, mely az elsõ évszázad második felében készült. Jézus van rajta ábrázolva és tizenegy apostola és közöttük többször látható a szent sólyom… A kelyhet valamelyik kolostorban õrzik New-York államban.” Badiny jós Ferenc G. A. Eisen 1923-ban megjelent könyvét jelölte meg ezen ismeret forrásaként. Bajkán László: Fehér lovakról (2005) Ebben a kötetben szintén említés történik Burne-Jones festményérõl. (lásd fentebb Kiss Irén – Tábori László). Bajkán László egy igen hathatós érvet is felhozott az Arthur és a Grál legenda magyar rokonságára, Benedek Elek gyûjtésébõl a Tûzmadár címû népmesét. Laci, a legkisebb fiú a Tûzmadarat keresõ vándorlása során meglát egy nagy sziklát és annak a hasadékában egy kardot. Kihúzza a kardot a sziklából, Arthurhoz hasonlóan, s részint ennek segítségével sikerül elérni céljait. A szerzõ így összegez: „Az Arthur mondakör sötét eseményeit történetesen rendre felfedezhetjük letisztult, kiegyensúlyozottabb változatban a magyar hagyományban, népmeséinkben, balladáinkban is.” Bunyevácz Zsuzsa: A Szent Grál üzenete (2007) A Grál irodalmának széles körû bemutatásán túl a ragozó nyelvû népek õstörténetére is kitér. Sok fontos, eddig szélesebb körben ismeretlen adatról is tájékoztatást kap az olvasó, például, hogy a székelyek nagy becsben tartott áldozó poharát 1945-ben Apor Vilmos vértanú püspök a Pannonhalmi Apátságban rejtette el. A magyar vonatkozások között sorolja fel a Turul nemzetség leszármazási sorát, a Szent koronát, a Torinói Leplet, a Csíki Székely Krónikában szereplõ kelyhet, a Makkay János könyvében ismertetett kelyhet. A Grál magyar lovagjainak a pálosokat tartja.

15

A Grállal kapcsolatos eddigi írásaim

Kiss Irén és Tábori László Magyar Demokratában megjelent írása által indíttatva a következõ olvasói levelet küldtem a hetilapba: A pártus Arthus: A Magyar Demokrata 1997/36. számában megjelent, a Grál nyomában címû rendkívül érdekes íráshoz szeretnék néhány gondolatot fûzni. Arthur királyról, akit a régebbi források Arthusként is emlegetnek, közöl egy illusztrációt A múlt nagy rejtélyei címû 1994-es Reader's Digest válogatás. Az illusztráció az 1268-ban kiadott Parsifal legenda kéziratából való. A képen Arthur király egy szarvassal szemben ül és jellegzetes pártus köszöntésre emeli jobb kezét. Csomor Lajos: Õfelsége a Magyar Szent Korona címû, gyönyörû rajzokkal díszített könyvében bizonyítja, hogy a Koronát több alkalommal durván megcsonkították és átalakították. Hiányzik róla többek között egy zománckép. A hiány leplezésére a keresztpántot 90 fokkal el kellett fordítani, így a csonkítás Krisztus képe mögé került. Hogy ki lehetett a kicserélt képen, arra a keretben maradt név utal, ez pedig Artholo. (Megjelent: Magyar Demokrata, 1997/37) Most még utólag hozzáteszem, hogy ezt a 15 évvel ezelõtti feltételezésemet – miszerint az Artholo felirat a Szent Koronán Arthur király nevét jelenti – alátámasztja Burne-Jones festménye is, igazolva a kapcsolatot a Koronával. Általánosan Szent Bertalan apostol ábrázolásának tartják az Artholo felirathoz tartozó hiányzó képet, Koller József 1800-ban megjelent könyve alapján. Csomor Lajos azt írja, hogy a keresztpántot azért fordították el 90 fokkal, hogy a Szent Bertalan kép ellopását leplezzék vele. Még egy észrevétel, amely erõsíti a Grál és a Korona kapcsolatát: Eliade-nál olvasható a Grál-ról szóló részben: „Másrészt egy 1939-ben megjelent mûben Sir Jahangir C. Cojaee perzsa tudós megfigyelte a Grál és az iráni királyi dicsfény, a Khvarenah megfelelését valamint az Arthur és a mesebeli iráni király Kay Khosraw legendái közti hasonlóságokat.” Ahol nem tudok a magam számára is elég bizonyítékot felsorakoztatni, ott feltételezésrõl írok, itt azonban bátran kijelenthetjük, hogy az iráni dicsfény elnevezése a magyar korona szóból származik. Attila ifjúsága (2000, 2004) Kezdetben fénymásolatban terjedt, végsõ formáját a 2004-es kiadással érte el az Attila ifjúsága c. latin betûvel és rovásírással is ol-

16

vasható füzetem. A történetben a csodálatos kehely is szerepet kap, mivel feltételezem, hogy az Európába visszatérõ hunok is birtokolták a Grált. A címben jelölt témán kívül célom volt Roga hun király személyével is megismertetni az érdeklõdõket. Roga Attila nagybátyja volt, az Attila elõtti jelentõs hun uralkodó. Nevét sajnos még az Attiláról oly sok mindent összeírók közül is alig ismerik. Nem elég, ha valaki Attila reinkarnációjának képzeli magát és török selyemruhában páváskodik, õseink tisztelete azt kívánja, hogy minél alaposabban megismerjük a magyarellenes történészek által eltitkolt, meghamisított életüket. Ebben a füzetben a történelmi helyszínt az adja, hogy a délvidéki Szendrõ helység területén 412-ben bizánci császári küldöttség találkozott a „szkíta királyokkal”. Ekkor Uldin, Bendeguz, Roga voltak a hunok vezetõi. 434-ben Roga halála után Attila és Buda megkötötték a bizánciakkal a margusi békét. (Margus római település a Morava folyó partján, Szendrõvel szemben) A békét a rómaiak felrúgták, sõt a margusi püspök a határon átlopózva hun királyi sírboltot fosztott ki. Attila és a hunok felháborodásukban megtámadták Margust és a püspök kiadatását követelték, aki végül saját népe nyomására is, feladta magát. Feltételezem, hogy a Grál az ellopott kincsek között volt, a történetet ennek megfelelõen alakítottam. Ház a hídon (2000) A ház a hídon címû füzetben, a Grál királyok – Európa, V. század címû fejezetben röviden írtam Rogáról és Attiláról, a két hun királyról, valamint a germán Siegfridrõl, a kelta Arthurról és az õ udvarának két, nevénél fogva magyarsághoz köthetõ lovagjáról, Bánról és Borsról. Fontosnak tartottam azt az adatot, amely Priscosnál olvasható, hogy Attila egy római bankár kiadatását követeli, aki a hun király írnokától értékes serlegeket csalt ki. Bár Attila töméntelen kincs felett rendelkezett, e serlegek elvesztése olyan mélyen érintette, hogy Budával egyetértésben az írnokot árulás miatt keresztre feszíttette. Római követekkel hadüzenetet küldött, ha a bankárt vagy a serlegeket ki nem adják. Igen valószínû, hogy a Grál is a serlegek között volt, ez magyarázza az egyébként bõkezû és lovagias Attila ragaszkodását hozzájuk. Akkoriban azt feltételeztem, azért történik említés több serlegrõl, mert Attila másolatokat készíttetett a Grálról, hogy avatatlanok ne ismerjék fel az igazit. Ma már úgy gondolom, azért volt több, mert a sztyeppei „helytartókat” és csatlakozó vezéreket avatták velük. Feltételezhetõ, hogy Roga, Attila, Siegfried és Arthur vérszerzõdést kötöttek, melyhez a Grál kelyhet használták. A Ház a hídon címû füzet a 2005-ben kiadott Kõbe vésték, fába

17

rótták címû, Szakács Gáborral közösen írt könyvben is olvasható. Mivel a Grál kérdés gyakran foglakoztat, megjelenik néhány versemben is, pl. a Lehettél volna… címûben, azaz „Lehettél volna Grál kehely”, vagyis forrása minden nemesnek, jónak… Lehettél volna (részlet)

Lehettél volna oltalom, zöld növény inda sivár tûzfalon Lehettél volna tápláló kenyér fájdalmat oldó simogató tenyér Lehettél volna messzeség hegye, egy megbocsátó Istenség kegye Lehettél volna Grál kehely forró nyárban hûvös hópehely… Az 1999-ben írott vers 2002-ben bekerült Szakács Gábor Attila ifjúsága c. lemezének szövegei közé. Ugyancsak az Attila ifjúsága lemezhez írtam a Szövetség címû verset (részlet):

…Siegfried, Roga, Attila, Arthur egymással szövetséget kötött Össze kell fogni, a jónak kell gyõzni Az ármányos, pénzéhes horda fölött Sietnek Roga hívó szavára, eljön Siegfried és Arthur király Készen állnak a döntõ csatára, a kard és kehely náluk van már A négy égtáj felé suhint a kardjuk vérükkel tele a szent edény Isten áldását kérik magukra, Gyõzelemre csak így van remény… Ezt a Szövetséget bõvebben fejtem ki a Roga hun király c. könyvemben. (2009) Szakács Gábor Pogány imák címû, 2005-ben megjelent lemezéhez írtam a Koppány imája c. verset (részlet):

…Árulás készül, véres alku galád támadás ellenem Sárkányos zászlóm sárba tapossa Júdás pénzért az idegen…

18

Roga hun király – Kevéssé ismert részletek az európai hunok történetébõl (2009) Részlet …Arthur király tehát a magyarok legendás elõdei közé is tartozhat, bár a Szövetség nem jöhetett létre Roga és Arthur között. Arthur, vagy Arthus ugyanis a Tolnai lexikon szerint Krisztus után 520-ban, Matthews szerint pedig 537-ben hunyt el. Ha azt tételezzük fel, hogy Arthur 80 éves korában halt meg 520-ban, akkor 440-ben született, Roga pedig már 434-ben meghalt. Tehát valószínû, hogy nem Arthur, hanem édesapja, Uther Pendragon vett részt a szövetségkötésben. A Pendragon névben benne van a Sárkány szó, mint ahogy ezt Tomory Zsuzsa is észrevette. A Sárkány pedig a szkítáknak, szarmatáknak, hunoknak egyik jelképe. A szövetséget 425 és 428 között köthették. Abból következtetek erre, hogy 429-ben Roga háborút indít a burgundok ellen, Oktár vezetésével. A háború oka: Siegfriedet Hagen burgund fõember orvul meggyilkolja, tehát 429-ben Siegfried már nem él. 425 elõtt azért nem valószínû a szövetségkötés, mert addig Uldin, Bendeguz és Roga a kárpát-medencei hun birodalom megszilárdításával volt elfoglalva. 425-re a kelet római birodalom a hunok adófizetõje, a nyugat-római pedig lekötelezettje. A Szövetségnek a kárpát-medencei õshaza visszafoglalásán kívül más céljának is kellett lennie, amely egyúttal a másik két szövetséges érdekeit is szolgálja. A kelta utódok a rómaiak által elfoglalt területeiket remélték visszakapni és elégtételt szolgáltatni a rómaiak által lemészárolt elõdeiknek. A germánok pedig egységbe szervezõdhettek volna egy, a hun birodalomtól nyugatra esõ területen. Volt azonban közös céljuk is, ennek feltehetõen vallási gyökerei voltak. A történelmi kor Roga hatalomra kerülésének táján címû fejezetben vázoltam a manicheus vallás továbbá az ariánus és római kereszténység közötti ellentéteket. Láttuk, hogy a hun királyi család rokonságban állt Mánival, az ariánusok pedig támogatták Attilát a nyugat-római birodalom elleni fellépésében. A germánok is Arius hitén voltak, Eliade írja a Vallási hiedelmek és eszmék története címû könyvének harmadik részében, hogy Alarik gót vezér (410 körül) maga is keresztény, „de Arius eretnekségét követve.” A Szövetség közös célja tehát az lehetett, hogy elérjék a manicheus és az ariánus vallás elismerését, szabad gyakorlását és megszüntessék ezen vallások durva, kegyetlen üldözését a római kereszténység vezetõi, püspökei, pápái részérõl. A Szövetség nem a kereszténység ellen, hanem a vallásszabadságért és a kereszténység „emberibb” változatáért köttetett, szó szerint, hiszen a manicheusok és arianusok Jézus „emberségét” vallották…

19

Magyar párhuzamok, hasonlóságok

1. Arthur híres lovagjai Ban király, Lancelot apja és Bors király, aki láthatta és õrizhette a Grált a Grál kastélyban. Nevük a magyarságnál több vonatkozásban is megtalálható. A bán méltóságnév, például Bánk bán, Petur bán. Hunyadi László horvát és dalmát bán volt, Janus Pannonius pedig szlavón bán. Terület elnevezés is lehet: Bánság, Macsói bánság, Ozorai bánság. Bors vezér Anonymusnál is szerepel, Árpád fejedelem egyik fõvezére, várat építtet, amelyet a nép Borsod-nak nevezett el. Jeles cselekedeteiért Árpád kitüntette. Aj-Bars (Hold Párduc) Uldin hun király fia, Priszkosz is említi, több forrásban Ojbársz néven olvashatunk róla. Bars vármegyét Szent István király hozta létre. Bars várát már 1075-ben okirat említi, Borsu néven. Az igazságtalan trianoni döntés következtében jelenleg Szlovákia része. 2. Sir Thomas Malory angol író a XV. században Arthur királyról szóló mûvében ír a magyarföldi Urre lovagról, aki 7 év vándorlás után súlyos sebekkel érkezik Arthur király udvarába és a lovagok a királylyal az élen megpróbálják gyógyítani. Végül Lancelot-nak sikerül s Arthur a magyarföldi Urre-t is beválasztja a Kerek Asztal lovagjai közé. Az Urre név emlékeztet a Dömösi Prépostság adománylevelében szereplõ VROS, azaz Uros névre. 3. Ugyancsak Malory-nál olvashatjuk, hogy az egyik gyógyító lovag neve Sir Barant, mely erõsen hasonlít a magyar harcmûvészet egyik ágának, a barantának elnevezéséhez. 4. Több szerzõ említi, hogy a Grál „Terülj, terülj asztalkám” tulajdonságokkal is rendelkezik. Matthews írja, hogy a Grál által szolgáltatott étel életben tart egy õsöreg embert. A Terülj, terülj asztalkám történetét magyar népmeséink is megõrizték, találkozunk vele többek között Benedek Elek, Illyés Gyula gyûjteményeiben. 5. A lovagfejedelmek híres kardokat birtokoltak, Attila a magáét egyenesen Istentõl kapta. Siegfriedé a Nibelunk kincsbõl származó Balmung, Arthurt pedig a Tó Hölgye ajándékozza meg az Excaliburral. Néhány szerzõ tévesen írja, hogy Arthur az Excaliburt a sziklából húzza ki, az egy másik, korábbi kard volt. Az eredeti történetben két kardról esik szó.

20

6. A Grálról szóló régebbi irodalomban felmerült, hogy nem kehely, hanem üst a Szent edény. Mi magyarok üsttel is bõségesen szolgálhatunk. Ipolyi Arnold írja: „Valamint az áldozatra a fõzõ katlan nem hiányozhatott, úgy ezen libatioi (italáldozat) áldomásra bizonyos áldozati szent edények szolgáltak.” Igen szép szkíta bronz üstöt láthattak 1985 õszén a Szépmûvészeti Múzeum látogatói a leningrádi Ermitázs vándorkiállításán. Érdy Miklós írja a hun üstökrõl: „A hunok legfontosabb és régészetileg jól azonosítható sajátos régészeti emlékei az áldozati bronzüstök, amelyek lámpásként jelzik azokat a helyeket, ahol a hunok lényeges idõt töltöttek… Az üstök nagysága 3 cm-tõl (Minuszinszk) 99 cm-ig (Törtel, Magyarország) terjed, aszerint, hogy sírokban vagy áldozati helyeken találták-e õket. Eddig 125 bronz, 98 kerámia és 35 sziklarajzról ismert hun üst adatait gyûjtöttem össze múzeumokból, raktárakból és az irodalomból.” Szakács Gábor a Magyar Demokrata 2006/27. számában a rádpusztai hun üstrõl írt, mely azon frissiben 2006 május 19-én került elõ s a Tászok-tetõtõl a bosnyák piramisokig c. könyvünkben is olvasható Áldozat vagy áldomás címmel. 7. Matthews XIII. századi költeményeket is ismertet, ezek közül az egyik töredék a hõs Cei-rõl, Arthur küzdõtársáról szól, aki kilenc hétpróbás bajnokon is túltesz. „Amikor kürtjébõl ivott, négynek elég lett volna”. Itt nem arra a párhuzamra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a magyarok között is voltak-vannak nagyivók, a kilences és hetes szám magyar vonatkozásaira sem térek ki, hanem az ivókürtre. Híres szkíta-hun-avar ivókürtjeink készültek aranyból ezüstbõl, többek között az uljapi, a nagyszentmiklósi, bócsai, kunbábonyi, ozorai, szeged-átokházi. Az avarok még üvegbõl is készítették, fennmaradt a Kisköre-i, Csólyospálos-i, Kiskõrös-vágóhid-i, Szenttamás-i. Ipolyi Arnold is az áldozó edények között említ némely kürtöket.

4. KÉP Kürtbõl ivó szkíták. Szkíta halomsírból (Kul-Oba) származó aranylemezrõl készítette a rajzot László Gyula.

21

8. Matthews-nál olvasható: Geoffrey of Monmouth történetíró a XII. sz.-ban írja, hogy Vortigern brit vezér 425 táján (tehát Roga hun király korában) egy erõdöt kívánt építeni Wales-ben. Amit nappal építettek, éjjel leomlott. Vortigernnek a druidák elárulták, hogy csak úgy tudja felépíteni, ha egy apátlan gyermek vérét öntik a kövekre. Ebben a mi Kõmíves Kelemen legendánkat ismerhetjük fel. 9. Híres rovás feliratának megtekintése céljából többször jártunk Szakács Gáborral a rugonfalvi református templomban. Ott tûnt fel, hogy a Háromkirályok imádása freskón Melchior és Baltizár, azaz Menyhárt és Boldizsár kezében lévõ ostyatartók hasonlítanak a Matthews könyvében lévõ egyik XV. századi Grál ábrázolásra. (Barta József rajza a képek alapján)

Bal oldalon: Rajz Matthews könyve alapján. Jobb oldalon: A rugonfalvi freskó részlete fénykép után 10. Matthews írja, hogy 1191-ben a Glastonbury apátságban megtalálták Arthur csontjait. Koporsója egyetlen kivájt fatörzsbõl készült s ebben óriás csontokra leltek. Itt ismét párhuzam vonható Rákóczival, mert egy abaúj-zempléni hagyomány szerint Rákóczi óriási erejû ember volt, termetére nézve is óriás. Amennyiben ez csak mondai túlzás, akkor is figyelemre méltó a népi emlékezet és képzelet hasonlósága. Rákóczi daliás, magas termetét az antropológiai vizsgálat is igazolta, bár hivatalosan nem 204 centiméter, mint ahogyan azt elõször Thaly Kálmán megállapította a combcsontja alapján. 1714 köbcentiméteres koponyájához 1628 gramm agyvelõsúly járult, ami 20 grammal múlja felül az európai átlagos férfi agyvelõsúlyt. A balzsamozáskor mondta Mikes Kelemen: „agyveleje egészséges volt, de annyi volt, mint két embernek szokott lenni – esze is volt annyi, mint tizenkettõnek.” (Forrás: Hankó Ildikó, Magyar Demokrata, 2003/31) 11. Harpur-Westwood: Legendák földjén címû könyvébõl: „Ez az Arthur nem halt meg, csak alszik titokzatos föld alatti helyen, lovagjaitól körülvéve. Walesben számos Arthur barlang rejti és mondják, hogy Észak-Anglia és Skócia tucatnyinál több várkastélya és hegye alatt van alvóhelye…”

22

Hasonló regéket magyar népünk Mátyás királyról és Rákóczi fejedelemrõl is megõrzött. A Lengyel Dénes által lejegyzett délszláv népmondában Mátyás csapatával a Budai hegyhez vonult, mely megnyílt elõttük és bementek a hegy üregébe. Mátyás azóta ott alszik egy kõasztal mellett, de vissza fog térni. Magyar Zoltán: Rákóczi a néphagyományban c. könyve bõséges forrása a hasonló történeteknek. 12. Cotterel írja: ”Az angliai Somerset megyében Glastonbury egyik kolostorában lelhetõ sírján ez a felirat áll: Itt fekszik Arthur, király volt és király lesz. Még 1113-ban is tömegverekedés tört ki, amikor a cornwalli Bodminba látogató franciák szolgái kétségbe vonták, hogy Arthur él.” Itt szintén egy Rákóczi párhuzamot említhetünk, bár ebben az esetben azt verték meg a német császár kiszolgálói, aki azt hirdette, Rákóczi él és visszatér. Konova András papot 1738-ban Munkács piacán botozták meg e kijelentése miatt. 13. E tanulmány több forrása számol be a sárkányos zászlóról, mely Télfy János szerint a szkítáknak is volt. Ehhez a sárkányos hadijelvényhez teszem hozzá, hogy Torma Zsófia élete után nyomozva többször jártunk az erdélyi Szászvároson, ahol fényképeztem a Tomory Zsuzsa tanulmányában megjelent szarmata hadijelvényhez hasonlót, szoborba öntve. A Szászvárosi Múzeumban is látni a mását. Azt a felvilágosítást kaptam egy román muzeológus hölgytõl, hogy az farkasfejes dák zászló, forrása pedig a római Traianus oszlop, melyen a császár két dák hadjáratáról készült dombormûvek láthatók. Torma Zsófia régésznõ könyvében is megtaláljuk a rajzát, azonban õ sárkánynak nevezi.

5. KÉP A rajzhoz tartozó fénykép a hátsó belsõ borítón látható

23

Ugyancsak Torma Zsófiánál olvashatunk az Erdélyben, Hunyad megyében található Sarmisegetusa nevû helységrõl. Hivatalosan azt tartják róla, hogy itt állt a dák fõváros. Régésznõnk egy adata szerint azonban ez a településnév a szarmatákra utal. Sarmise-getu-sa, azaz szarmaták helye, vagy vára. Alátámasztja ezt, hogy magyar neve Várhely. Sarmisegetusa kõemlékei nem csak a helyszínen, hanem a dévai Magna Curia Múzeumban is láthatók meglehetõsen rendetlenül egymásra dobálva az udvaron. Többségük római jellegû. Néhány ezektõl erõsen eltérõ emberalakú szobrot fényképeztem, bár csészét ugyan nem tartanak, a fejük sincs kidolgozva. A fénykép a hátsó belsõ borítón található. 14. Koppány fejedelem neve több helyen Kupa-ként szerepel, pl. Heltai Gáspár krónikájában, Ransanusnál pedig Cupa somogyi vezér. Kupa vezér Kupa vára: Stamler Imre tanár, iskolaigazgató, helytörténész neve nem csak a Bodrog-Alsóbûn lelt kohófúvókához és õskohók feltárásához, hanem Koppány fejedelem tiszteletéhez is kötõdik. 2001 májusában kezdeményezésére Koppány emlékmûvet avattak az 1749-ben egyházi jegyzõkönyvvel is igazoltan gyógyító hatású Szentesica forrásnál. A somogyi Kupavárnál található forráshoz kapcsolódó hagyományt a népi emlékezet megõrizte, Stamler Imre írja: úgy hallotta szüleitõl, hogy Koppány, a nép nyelvén Kupa herceg, legyõzése és felnégyelése után „998-ban ide kellett a szent forráshoz zarándokolni Szent István királynak, hogy megmossa véres kezét a patakban és megáldja a helyet, hogy az ide zarándokló betegek gyógyulást nyerjenek… én ugyanis gyerekkoromban azon nevelkedtem, hogy Koppány nem volt bûnös és Somogynak nem kell szégyenleni õt. Az én falumban Somogyváron még a filmszínházat is Kupa vezérrõl nevezték el… Nekem Kupa vezér ártatlanságát bizonyítja, hogy Kupavárra építette temetkezõ helyül bazilikáját és monostorát Szent László király. Azért hozatta ide Szent Egyed ereklyéit és kért más szentek csontjából is csodatévõ rekvizitumokat, mert ezt a helyet európai jelentõségû búcsújáró hellyé akarta tenni, valamiféle kulturális, egyházi és világi hatalmi központtá. A szentföldi zarándoklatok útjába, a nagy hadi útnál európai viszonylatban is imponáló méretû bazilikát építtetett a lovagkirály valamiért. Talán azért, mert õse Koppány volt, ahogy ezt többen feltételezik…” Számomra mindez azt sejteti, hogy Koppány fejedelem is, Szent László is birtokolták még a szkíta örökséget, az eredeti Grál kelyhet. 15. A Magyar Nemzet 2000/4/29-i számában jelent meg Fr. Kálmán Peregrin OFM írása, a Szent Grál és a szent vér magyarországi tisztelete címmel. Az utolsó vacsorán használt kehelybe fogták fel Jézus Krisztus vérét a keresztfán, ez a szent vér. A Szentföldrõl a ke-

24

resztes háborúkkal ereklyék érkeztek Európába, a legnagyobb jelentõségûek a szentvér ereklyék voltak, szinte minden fontos apátságban volt belõlük. Magyarországon Kassán, Bátán, Gyõrben, Vasváron, Szegeden, Esztergomban õrizték. A szentvér kultusz központja Bátaszéken lehetett, Hunyadi Jánostól és Mátyástól sok ajándékot kapott az itteni kolostor. A magyarországi szentvér kultusz legtöbb ereklyéje a török uralom idején elpusztult. Garamszentbenedeken, Kassán és a napjainkban Horvátországhoz tartozó Ludbregen még megvannak. A Wikipédián Ludbreg beírásával látható a díszes ereklyetartó. 16. Bálint Sándor néprajzkutató (1904-1980) Ünnepi Kalendáriuma az Országos Széchényi Könyvtár számítógépes könyvtárában is elérhetõ. Május 3-ára vonatkoztatva, a Keresztfa megtalálásával kapcsolatban írja, hogy több középkori templomban, de Kálváriákon és szentképeken a megfeszített Jézus, Mária és János evangélista ábrázolásakor „olykor a Grál kehely is megjelenik rajtuk…” 17. A Grál hagyományban Anjou Gamuret lovaggal Parszifál atyjaként találkozunk. Parszifál azon kevés lovagok közé tartozott, akik bátorságuk és lelki tisztaságuk jutalmaként személyesen is láthatták a Grált. Anjou Károly Róbert magyar király (1288-1342) Árpád-házi felmenõkkel is büszkélkedhet, nagyanyja IV. Béla unokája, Mária. (Anyja Habsburg Klemencia). 18. Többször szóba került Burne-Jones festménye (pl. a 14. oldalon). A szép alkotás látható a Magyar Demokrata 1997. szeptember 4-i számának borítóján is. Burne-Jones egy másik festményén, amely a Grált és tisztelõit ábrázolja, az egyik lovag kezében Árpádsávos pajzs van, bár itt a fehér-ezüst csíkokban elszórt mintázat látszik. A Képes Krónika miniatúráira emlékeztet, ott több Árpád-sáv ábrázolás van, pl. Szent István felsõ ruháján.

25

Néhány rovásfeliratos szkíta, szarmata, hun, avar edényünk

Az Isszik-i halomsír ezüst csészéje 1970-ben került elõ Kazahsztánban, szaka szkíta királyi halomsírból az Isszik területen. Kr. e. 700 táján készült, a halott király mellett találták meg a régészek. Szarmata kori edény: Ladánybenén, 1909-ben Józsa Pál földjén Kada Elek tárt fel egy hitelesített szarmata sírt, melybõl kiégetés elõtti és kiégetés utáni feliratokat hordozó agyagedény került elõ. Sajnos az edény a II. világháborúban elpusztult Kecskemét bombázásánál. A Honlevél újság 2012/áprilisi számában a sajátomon kívül még kilenc megfejtés változatot közöltem. Bõvebb megfejtésem szintén ott olvasható. Az 1945 elõtti megfejtõk és tanulmányozók még láthatták az edényt, tehát rajzuk valószerûbb, így ezeket használtam fel. Jobbról balra haladó, magyar nyelvû az olvasatom. A harmadik szó a rajzoknak megfelelõen változik.

1. ábra: Mészáros Gyula rajza alapján a bal oldali felirat megfejtése: ÜRITI ESZT BERENGA

2. ábra: Banner János rajza alapján a jobb oldali felirat megfejtése: ÜRITI ESZT BERENA

3. ábra: Szabó Kálmán rajza alapján a jobb oldali felirat megfejtése: ÜRITI ESZT BERNÁTRA

26

A Nagyszéksósi hun-kori kelyhet 2003-ban a Múzeumi Világnap alkalmából láthattuk Szegeden, de másolata a Nemzeti Múzeumban van. Kerek nyílásait színes üveg és kristálybetétekkel díszítették. Talpán rovásfelirat fut körbe. (6. KÉP)

6. KÉP A Nagyszentmiklósi Kincs 23 megmaradt aranyedényébõl 14-en rovásfelirat van. Megfejtései egyelõre nem teljesen megnyugtatóak. Az ötvös remekmûvek azonban mindenképpen megérdemlik, hogy a Grállal hozzuk kapcsolatba, különösen a 7-es számú korsón látható turul itatás okán. Látható az elsõ belsõ borítón alul. Az Ozora-Tótipusztai ezüstkorsón, mely 670 táján készült, Garam Éva régész talált rovásjeleket. A feliratot utólag karcolták be, nem a korsó készítésével egyidejûleg. Megfejtésem megjelent a Roga hun király címû könyvben is.

Jobbról-balra haladva az elsõ jel BN vagy BO összerovás, ez a jel mutatja az írás írányát is. A következõ betû az SZ, majd az ÍR szó összeróva, végül az IBI vagy JBJ összerovás. Ez az utolsó jel már Torma Zsófia újkokori leletein is megjelenik. Az összerovások kétségtelenné teszik, hogy ez a felirat a székely-magyar rovásírás egyik avar elõdje. (Ez a hat sor a rovásírás részbõl hiányzik.)

27

A Grál lehetséges ábrázolásai

Mezopotámiai eredetû vagy egyéb ókori ábrázolásokon többször elõfordul egy edény, melybõl folyadék ömlik ki. Gudea sumer király pecséthengerérõl írja Bobula Ida: „A borotvált fejû papherceg átveszi népe számára az élet vizének urától a legbecsesebb ajándékot”. (7. KÉP)

7. KÉP Hasonló edény látható a Louvre-ban kiállított kõszobor töredéken és a Kr. e. 1800-ból, Mári-ból származó istennõ szobor kezében is.

8. KÉP Huszka József könyvébõl: Óbabiloni Istennõ, agyagból, lapos reliefben Telloból, kezében a "Grál"-lal,

Huszka József könyvébõl: Lapos reliefdísz a nijai romhely egy mennyezetgerendájáról a Takla-makán sivatagban. (Stein Aurél nyomán) (9. KÉP)

28

9. KÉP Huszka József könyvébõl: Hittita pecséthenger Baal-Istar és Tesub viharisten alakjaival. A jobb felsõ sarokban lévõ jelenetet hasonlítsuk össze a dunántúli tükrösök rajzolataival. (10. KÉP)

10. KÉP Ezekre az ókori ábrázolásokra emlékeztet Pap Gábor Jó pásztorok hagyatéka c. könyvében feltûnt két dunántúli tükrös díszítése a XIX. századból. A kehelybõl szökõkútszerûen törnek fel az indák, mint a mezopotámiai ábrázolásokon a folyadék, ez alá tartják poharukat a szereplõk. Pap Gábor felhívja a figyelmet, hogy a képek középtengelyében bajuszos férfiarcok bontakoznak ki. (11., 12. KÉP)

11. KÉP

29

12. KÉP Huszka József könyvébõl: Részlet egy Curiumban talált ezüsttálról. Számomra úgy tûnik, mintha a szárnyas lények a mellsõ lábukkal egy kallantyút megnyomva jutnának hozzá az áhított folyadékhoz. (13. KÉP)

13. KÉP A dél-szibériai okunyevi mûveltség kõoszlopai közül kettõ, rajtuk vésett kehely alakú edénnyel a Kr. e. III-II. évezredbõl. Méreteik: 280x83x50 cm. és 86x55 cm. Elõ-szkíta alkotásoknak is nevezik a Jenyiszej folyó menti nagy számú kõbálványt. (14. KÉP)

30

14. KÉP Csomor Lajos ötvös, Szent Korona kutató rajzolta a 15. képet, melynek aláírása: „Sumer stílusú szabir-magyar ezüst pohár a kuruktasi halomsírból. Kr. e. 2. évezred.” A pohár rajzának közepén látunk egy nagy edényt, melybõl az ülõ férfi folyadékot oszt a balról érkezõknek, akik poharat tartanak a kezükben, majd jobbra távoznak. Lehetséges, hogy a Grál egy ábrázolását látjuk, amint éppen gyógyító hatását fejti ki. Az italt osztó férfi háta mögött egy életfa látható, mely ábrázolás megerõsíti ezt a feltételezést.

15. KÉP

31

A Grál szó a magyar KIRÁLY szóból származik

Király szavunkat az akadémiai nyelvészet a szláv král szóból eredezteti. Nyelvünk õsnyelv voltát Berzsenyitõl kezdve (de bizonyára már elõtte is) sokan bizonyították, így a szláv eredetet tévesnek ítélhetjük. A magyar nyelv egyébként is kerüli a szláv nyelvekben gyakori mássalhangzó torlódást, amely a král szóban is jelen van. Jelen esetben a K és G hangok felcserélésére utaló példák érdekesek számunkra. A K és G úgynevezett zárhangok, csupán a zöngésség tekintetében különböznek egymástól. Nézzünk néhány példát a két hang felcserélésére, elõször Molnár József-Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek címû könyvébõl. SURGUDI GULCZAR AGH KEPEN MEG KAZDAGULNI GARDINA BODROK

= = = = = =

Sarkad kulcsár akképpen meggazdagodni kardinális Bodrog

(12. (15. (15. (16. (16. (16.

század), sz.) sz.) sz.) sz.) sz.)

A király szó néhány változata ugyanebben a mûben: KRAL KERALUCNOC KYRALANOC KYRAALNE

= = = =

király királyuknak királyának királyné

(11. (14. (14. (15.

sz.) sz.) sz.) sz.)

A Képes Krónikából (14. sz.): KEISLA = Gizella A Pozsonyi Krónikából (14. sz.): BENDEKUZ = Bendeguz, KIZLA = Gizella A Müncheni Krónikából (14. sz.): KEJZLA = Gizella Merészeljünk ezek után még régebbre visszamenni, a Bobula Ida által gyûjtött sumer-magyar szavakig:

32

GUBBU(+tu) GIZAL MU-UN-GA GAR UGU GUDADU RAG GAGAZU BIR-G

= = = = = = = = =

kabát, kazal, munka, kert, kerék, ük, kisded, rak, kakas, birka, stb.

Czuczornál: GACS GALAGYOL

= kacs, = kalatyol (karattyol), stb.

Közeli példák a 19.–20. századból, Sántha Attila Székely szótárából: GELEGÓGYA = kelekótya, GÜLÜ = külü (nagy, puffadt, dülledt) A székelyekrõl jut eszembe a KÓPÉ-góbé szópár, de a KERECSEN szóból ered a Gerecse hegység neve is. Mikor a X, XI. században át kellett térnünk a latin betûs írásra, annak ábécéjében a következõ 13 hangunkra nem volt jel: TY, GY, NY, LY, K, J, SZ, ZS, CS, Á, É, Ö, Ü. Ez is egyik lehetséges oka a KIRÁLY szó GRÁL-lá alakulásának, a K betû hiánya miatt a G-t használták. Eliade írja a Grál szó magyarázatáról, hogy két amerikai kutató Henry és Renée Kahane a görög „kratér” szóból eredezteti, mely bor és víz elegyítésére szolgáló edény. A K-G hangcserét tehát ebben az esetben õk is elismerik. Feltételezésem szerint tehát király–kerál–kral–gral az átalakulási folyamat. A Grál kehely tehát „király kehely”, azaz a királyok, vezérek, fejedelmek használták kinevezések, beiktatások alkalmával, mint ahogyan a következõ részben bizonyítani igyekszem.

33

A sztyeppei csészetartó szobrok kezében jelképes Grál kelyhek vannak

Sebestyén Gyula Rovás és rovásírás c. könyvében látható kõszobor, melyet 1722-ben fedeztek fel, hívta fel a figyelmemet a csészetartó szobrokra Grál kehely keresés szempontjából. (16. KÉP)

16. KÉP Kállay Ferenc 1861-ben megjelent A pogány magyarok vallása címû könyvében hosszabban értekezik a „kún sírhalmokról s kún bábokról”. Egy Szibériában talált kõszoborról írja: „…keletre fordult arczal kezében csészét tart, azt a köldökéhez szorítva.” Hogy hazánkban miért nem találhatók, arra azt hozza fel, hogy krónika és törvény nyomok ugyan létezésük mellett szólnak, „de a hosszú viharos idõk alatt el is pusztulhattak az ily kõbábok, kivált hogy a pogány emlékek kiirtása elsõ királyaink által tüzetesen munkába is vétetett.” Bõvebb irodalmat találtam róluk Fehér Géza: A bolgár-török mûveltség emlékei és magyar õstörténeti vonatkozásaik címû könyvében (1931). Bár Fehér Géza a legtöbb csészetartó szobrot ó-töröknek tartja, elismeri, hogy „olyan kõszobrokon is találunk török rovásos felírásokat, amelyek nem török sírszobrok, hanem régebbi emlékek, amelyeket csak felhasznált a késõbbi török lakosság. Itt tehát a felirat és az ábrázolás között semmiféle kapcsolat nincs.”

34

A sztyeppei szobrokat, mint már Kállayinál is olvastuk, gyakran nevezik kunbabáknak. Pálóczi Horváth András írásából idézek: „A kunok hagyták maguk után azokat a monumentális kõszobrokat, amelyekbõl valamikor még több ezer példány állt a dél-oroszországi sztyeppén. Napjainkra csak mintegy 600 darab maradt meg, nagyrészt szovjet múzeumokban. Ezek a szobrok az elhunytat portrészerûen, díszes viseletben, kezében csészét tartva, állva vagy ülõ helyzetben ábrázolják. A kunok férfiaknak és nõknek egyaránt állítottak szobrot, ellentétben a türkökkel, akiktõl csak férfi szobrokat ismerünk. A halottak emlékére állított szobrok nem a sír fölé kerültek, hanem különálló magas halomra… arccal Kelet felé, köréjük pedig kõkerítést építettek. Valóságos szentélyekrõl van tehát szó, amelyek az õsök kultuszának színhelyei lehettek… A múlt század közepén keleti utazásai során Jerney János igen sok szobrot leírt, néhányat le is rajzolt, két töredéket haza is szállított Magyarországra. Ezeket a töredékeket 1844 december 2-án bemutatták a Tudományos Akadémia ülésén Jerney levelével együtt, amelyben õ a kérdéses szobrokat a magyarok emlékeinek tartja.” Fehérné Walter Anna könyvébõl: részlet Bilge kagán sírjáról.

17. KÉP A rajzon látható szivecskés minta és a madár – galamb vagy sólyom – népmûvészetünk jellemzõ díszítõelemei közé tartoznak.

35

1997-ben Ótörök kõemberek címmel Kunkovács László Néprajzi Múzeum-beli kiállításán láthattunk kitûnõ fényképeket a csészetartó szobrokról, melyek az ismertetõ szerint VI. és IX. sz. között készültek. Az ismertetõben ez is olvasható: „A Kárpátoktól Mongóliáig terjedõ egybefüggõ sztyeppeövezet történelmének néma tanúi az esõverte bálványszerû szobrok… Nem egyszerû sírkövek, mert nem az elhunytak csontjai fölött emelkednek. Magyarázatukkal több ágon próbálkoztak a régészek. Legvalószínûbbnek az látszik, hogy a jeles személy kõképét az áldozóhelyen állították fel és a szobor állandó motívuma, a kézben tartott csésze jelzi, hogy õ is ivott a halotti toron a többiekkel… Nincs két egyforma kõszobor az eurázsiai sztyeppén.” A forrásokból tehát megtudtuk, hogy ha néhány szobron ó-török felirat is van, nem köthetõk kizárólagosan ehhez a néphez. Mivel nincs két egyforma, mindig egyéneket ábrázolnak, egyéniségeket, tehát nem elnagyolt, leegyszerûsített, egymással felcserélhetõ, összetéveszthetõ síremlékek, sírkövek ezek. Feltételezem, hogy a szobrok csészéi Grál kehely jelképek, kitüntetés, kinevezés, csatlakozás, szövetségek, szerzõdések kötésének kellékei, egyfajta érdemrendek is. A Kárpát-medencétõl egészen Kínáig a lakosság szkíta-hun-avar elõdeink fennhatósága alatt élt. Õk, mint az égbõl hullott vagy Heraklésztõl kapott csésze, azaz Grál kehely jogos örökösei, ennek jelképes másolataival nevezték ki, ezzel avatták az adott területen helytartóikat vagy a csatlakozó fejedelmeket. A szobrok tehát szkíták-hunok-avarok által kinevezett sztyeppei helytartókat ábrázolják, akik jelképes Grál kelyheket tartanak a kezükben. Öv, pohár (kehely, korsó), ivókürt a hatalomba való beavatás, kinevezés kitüntetés kelléke, jelzõje vagy a csatlakozó fejedelmek befogadó elismerése. Ezt a feltételezésemet a következõkkel tudom alátámasztani: A szkíta kincsek között többször fordul elõ egy aranylemezke, melynek ábrázolásáról Brasinszkij azt írja: „Trónusán ülõ istennõ (Tabiti?) vagy fejedelemnõ, elõtte rhütonból (ivókürt) ivó szkíta férfi.” A kép az elsõ belsõ borítón felül látható. A Szkíta aranykincsek c. kiállítási jegyzékben Firszov és Zsuravljov így magyarázzák a jelenetet: „Ebben az ábrázolásban egyes kutatók a szkíta istennõt Tabitit látják, amint hatalmat ad egy szkíta királynak.” Itt a hatalom átadás jelképe csésze helyett az ivókürt, mely szintén jellemzõ méltóságjelvénye volt szkíta, hun, avar elõdeinknek, pl.

36

a rovásfeliratos nagyszentmiklósi ivókürt, vagy a Nemzeti Múzeumban állandó kiállításon látható avar csészék, korsók, ivókürtök. A Csíki székely krónika részben egy bizonyos „szeretsendio kellyhe pohár” története köré szövõdik, amelyet a szkíta Anacharsis hozott Görögországból. Kõváry László pedig feljegyezte, hogy a mai Székelyudvarhely mellett magasodó hegyen lévõ Budvárban (Buda várában) õrizték. Nem csak a pohár, de a krónika eredetiségét is vitatják némelyek, ám olyan nagy tudású emberek, mint Szabó Károly vagy Orbán Balázs eredetinek ismerik el. Sombori József késõbbi udvarhelyi pap és esperes 1835-ben tanulmányt jelentet meg róla, A hajdani nemes székely nemzet áldozó-poharáról címmel. Értekezését a következõ mondattal fejezi be: „Az iratos pohár azután mind az mái napig a nemes Sándor nemzetség birtokában maradott és csak nagyobb gyûlések, nevezetesen a csíki fõtisztek béiktatások alkalmatosságával fordul elé.” A „béiktatások” során való alkalmazása is alátámasztja azt a feltételezésemet, hogy a csészéket a feljebb már részletezett ünnepélyes hatalom adási alkalmakkor használták. Jelentõs, hogy asszonyokat is ábrázolnak a szobrok, ezzel is alátámasztva azt a tényt, hogy szkíta-hun-avar elõdeinknél nem kellett a nõknek egyenjogúságért harcolni, mint a nyugati társadalmakban. Hatalmi jelvények ezek a csészék, melyek a Grál tulajdonságaiból eredõ feladatokat róttak lovagi erényekkel rendelkezõ viselõjükre, testi, szellemi, lelki táplálékot, értelmes emberi tevékenységet biztosítani alárendeltjeiknek, a rájuk bízottaknak, mindazt, amit annyi oldalon leírtak a Grálról értekezõk…

37

Összegzés

A hátsó borítón két szép edény látható. Az egyik 8000 év körüli Tatárlakáról, a másik 6500 év körüli Kukutyinból (hivatalosan: a moldvai Cucuteni mûveltség). Azt szeretném ezekkel az edényekkel kifejezni, hogy a Grál története igen régi. A Föld legrégebbi történetei közé tartozik, hiszen a szkíták is azt mondták magukról, hogy õk a Föld legkorábbi nemzete. Nem tudhatjuk, hogy hol van most a kehely, de keresni kell, útközben erényekben, tudásban gazdagodva. Eliade írta: „Ami fontos, az a Grál rejtõzködésének szimbolizmusa: Azt fejezi ki, hogy egy titkos hagyomány egy adott történelmi pillanattól elérhetetlenné válik.” Mikor vált számunkra, magyarok számára elérhetetlenné ez a hozzánk oly sok szállal köthetõ hagyomány? Koppány felnégyelése, Zách Felicián felkoncolása, Szent Imre herceg furcsa halála, Mátyás király megmérgezése okán rejtõzik elõlünk? Vagy tán 1789-óta, amikor a francia forradalom ürügyén feldúlták a kamalduli remeték kolostorát Párizs mellett és elrabolták vagy elpusztították II. Rákóczi Ferenc ott õrzött szívét? A Jézus elõtti Grál hagyomány a szkíták-szarmaták révén egyértelmûen köthetõ a magyarsághoz. Jézus szkíta származása mellett meggyõzõ érveket sorakoztatott fel Zajti Ferenc festõ, történész, keletkutató, a Magyar-Indiai Társaság alelnöke. Badiny Jós Ferenc sumerológus pedig a szintén szkíta eredetû pártusok népébõl való származására sorolt fel bizonyítékokat. Tehát az Utolsó vacsora kelyhe is méltán került a Grál történetébe. Ezt szerettem volna megerõsíteni, az érveket szaporítani a párhuzamok felsorolásával, valamint azokkal az észrevételeimmel, hogy a Grál szó a magyar király szóból ered és a sztyeppei csészetartó szobrok kezében jelképes Grál kelyhek vannak. A Grál történetének magyar vonatkozásai kifogyhatatlannak tûnnek, mint maga a kehely… keressünk tovább…

38

ýehek ýárik – ýehek lárG õtezeveB

-ó š l ó r ý á r i k r u h t r A z a r ö š õ l e l õ r ý e h e k l á r G A gásraçam a ,tsámodut metzereš lõbketenétröt ól kátíkš a rokima ,matloèpak rokka gidep zehiedõle -i k n á j á t ˆ 9 ‰ ç e t e k e z E . m e t r e m s i g e m t i á d n o m t e d e r e -t e t ö k a n e b b E . m a t s a v l o n e b t e t ö k s e ò é m e t j û ç t t o d a göröG ránat imeteçe sonáJ yfléT ttopak teýeh neb -ûm sõtnelej ûmíc zehétenétröt kátíkš a kosárrof -e r e m o r á h n á j p a l a s o t o d o r e H t t I . l ó b - 3 † ‡ ˆ 8 ‰ e v lórkugam kátíkš a teýem ,õsle zA .lözök tádnomted a ,kulór kiléšeb kögörög a takidosám a ,kanatrat tti lõbbE .”dejret nasonálatlá„ gidep kidamrah òara çe lepereš nebkeze trem ,ketetremsi tõttek kaè -í z r o t l e n e s ö g ö r ö g s i t t i i e v e n k á t í k š A . s i e š é è .kattot -érgel a çoh ,lórkugam kájtrat tza kátíkš A ûven suatigraT .nödlöf a géstezmen bbig -óýof sénehtsyroB sé lõtretipuJ kujódoklaru aif moráh ikeN .ttozamrᚠlótáòáel kiçe netsi ,bbesikgel a sé siaxoprA ,siaxopiL :tlov kaçrátòara ttala kusádoklarU .siaxoloK ešjef ûléték ,moráj ,eke :lõbgé za kattolluh .ešéè sé 39

.1

naýo çe aif šueZ ,selukreH tnireš adnom kisám A -éf çe aälyH asonodjalut kenýem ,tdevét erdlöf moráH .tlov õn ûtset rebme giléf ,óçík gil .sehtycS sé noleG ,sryhtagA ,ttetelüš kükemreç selukreH atda kenbbesikgel a ,kanibbótu zE .ttöggüf ešéè òara neýem ,tévö sé tájí kiçe

.2

za çoh ,mezeletétlef lõréšéè òara atíkš a lõrrE .tlov ýehek lárG õsle sé itedere :tekõzektevök a ábbávot mezeletétleF .dere lóbóš

ýárik

raçam a óš lárG A ·

lárG sepéklej nebézek korboš ótratešéè ieppeþš A · .kannav kehýek -keçi temiesézeletétlef a tekeze nabkaibbávot A ettõlE .inatíòozib levégéstíges kosárrof a meš a sé teremsi sonálatlá òáhén tti nojllá nabnoza -alodnog kõzreš õtevlef si takosázoktanov raçam .iat

40

lórlárG a keteremsi sonálatlÁ

7††ˆ9‰ ,nokixeL ianloT

-nelej tòéde ûrešlát ,óš aicnarfó )laarG( larG A„ nebýema ,lát a za tnireš etih rokpézök a ,ttet térév suzéJ ttetíšef ertšerek a fežóJ iaihtamirA tlarG ûjere sádoè a tze tnireš adnegel A .atgoflef .ódoklaru selej ýemalav izrõ nabgášro ilovát çe s adnegel a ttezektelek nebselaW gelüníšólaV nroB ed treboR négév .š .2† a röšõle nevleò aicnarf .S ud namor eL a lef atzoglod )noroB ttusám( bbõséK )eòéger lárG tneŠ A( .nabájáknum .c laarG bbótu ,lürök larG a ttezektelek moladori gadzag lavecraP atzoh ebsétettökeššö seyorT ed neitserC topala ttoda ze s lavájádnom atlek gelitedere -eble iõtlök .c lavizraP hcabnehcsE nov marfloW ièlökresállav adnom a nesönölük ika ,kenéséléš tádnom a ivöšeššö marfloW .ik ettetíýém tiamuvítom -açna ,õkagárd sekétré larG a :lavájádnom sutrA -dner izétiv nölük çe ttegév sézrõgem tá kátda kol -újfi körö larG A .ýárik larG a ejef kenýema ,ken ajtíjúgem tniknevé téjerežárav ,keniõzrö dá togás nabbajú tádnom A .bmalag tllášel lõbgé za -ámárdenez lavisraP lef atzoglod rengaW drahciR ”.nabáj :lórýárik ruhtrA nokixel a zenaçU bbigérgel ainnatirB ýárik )ruhtrA çav( sutrA„ 41

-õh itezmen kenketirb ûtedere atlek a ,kaniasokal -mes lõrételÉ .tlukala rökadnom šége lürök ika ,es kaè çav e-tlé çoh ,avzátšit ènis za ,knudut mes tim .ajkala ik ttodólámrof lüépékòémše ýárik igavol a tirb çe ajtnoppézök rökadnom a çoh ,bbûníšólavgeL lürök ˆ5 .u .rK ika ,ruhtrA itenétröt a ,tlov sõh ttovív lakkošášlogna za lürök ††ˆ5 s tlé naçukaè -le ,kétzõçel teketirb a keze rokim ,nebékiçe kátaè -at a ,lessõh sukihtim çe kala itenétröt a zE .ttese ruhtrA ik tlukala çí s ,eššö tdavlo levénetsI šav -etsetgem bbasiláedigel melleš igavol a ,ajkala -oklálat kogavol bbólávikgel a aravdU .esélüs -íh a laýýárik a gavol 2† bbõèidgel a s eýehóz rökadnom E… .ajtokla tröklatša çav tlatša kerek ser ,ajtagzom ólžárav nilreM tnékõf tájkala nalatmᚠ-gel káilad a ;ajlalgof lárG tneŠ a ebgésçe iòémše sé natsirT ,)nirgnehoL aif( lavicraP :iejbbeseríh ”.tolecnaL -etam aicnarf )1‡ˆ9‰-6†††‡ˆ8‰( noneuG éneR )ýárikgáliv A( ednom ud ior eL sufózolif ,sukitam .tezejef ajákilobmiš lárG a ešér kenévòök ûmíc -lo nebbE .gem tnelej nab-3††††‡ˆ9‰ luraçam :kujtahsav aroèaV óslotU za lárG tneŠ a çoh ,kájdnom çÚ„ -tšerek a fežóJ iaihtamirA atlánšah tze çoh sé ehýek oirutnec sunignoL náladlo sutširK a roksétíšef er zív sé rév õlmöik lõbbes ettötü ajáždnál …aráságoflef 42

-ub lórákolmoh reficuL a tehýek a çoh ,kájdnoM …kolaçna kéttetíšék lóbdgarams tteseel rokasák a kátzíb armádÁ tlárG a çoh ,kájdnom si tzA ettehiv men ,ettetševle levim ed ,nabmoèidarap idlöf ”…náros sétezûik ólav lõbnedÉ za lavágam -kelél òétšerek )1†‡ˆ9‰-5††‡ˆ8‰( gnuJ .G .C -évòök ûmíc kotalodnog ,komlá ,kekélmE atrí šáçóç :neb -edré noçan ató morok lataif ketenétröt lárG A„ -tjelef sé röšõle tekõ matsavlo nesevé 5† .ketlek ahos lõtýema ,tnaýo ,kettetnelej tòémlé nelteteh -öm kezednim çoh ,mattotínaÇ .matludabaš men ébböt …kotit imalav kiljer gém ttög -émret sálázigolotim a lóbájtnopmeš meletré zA nebnelle lóbájtnopmeš ýédek a ,óicálukeps neltek ávógoçar naýo ,tnelej tegésòekévettelé úsátahçóç ènin trézE .knénzölüklén nesevíš men çoh ,tetél a išet enék tréim çoh ,kanna akodni õdnegele si ”…knünzölüklén

-kicne sepék kádnegel sé košotíM :lerettoC ruhtrA )4††††‡ˆ9‰( ajáidépol -šér õtetremsi nedivör tiasulkicadnom gášrorÍ zA -si anaD ,naanaD eD ahtauT a sulkic õsle zA„ :lõb sétílme bbötgel a nebkezE .lóš lõriettet epén õnnet sukigáM .kinétröt lõrnetsi adgaD ,lóráif anaD -ésteheL .tatloh a inložárav atdut évõlé nebéjtsü adnegel somᚠa tlov tsü sotaládoè a ze çoh ,seg ”.epékõle lárG tneŠ ólágloš luásárrof 43

)4††††‡ˆ9‰( néjdlöf kádnegeL :doowtseW-rupraH -òökvé iselaW( neb-selaW fo selannA idazᚠ.† A A„ :tadnom e ótahsavlo lénvé .9†††ˆ5 za )kev sé ruhtrA tlahgem loha ,nabnnalmmaC meledzük ”.tuardeM a ,nebyrubnotsalG neb-1††††‡ˆ‰ tájrís ruhtrA -ba ,gem kátlálat kesetezreš nebéjõtemet rotsolok ttel egele kanýárik kirneH rokima ,nebõdi za nab -aw ,kaillawnroc ,konoterb ózodazál a çoh ,lóbba ketdekòémer nebésérétaššiv sõh sádnegel a keisel -állánelle nebtelé attotrat tih ólav nebbe za sé tšerekmoló çe lóbrís a ,gésték neçel en çoH .takus ttI„ çoh ,tlepereš neûmletréçe neýem ,tlürekõle si -egiš nolavA ýárik ruhtrA seríh a evtemetle kiškef )PÉK .1( ”nét ,kéttetevle si tájdnog kenéséserek nolavA lezzE -érétaššiv ruhtrA nannoha ,tetegiš sotazkotit a tze a çÍ .levyrubnotsalG káttotísonoza ,kátráv tés ruhtrA çoh ,bbávot kettehdekòémer men kózodazál sé agásttotagotál rotsolok yrubnotsalG a ,lé a sé ýárik A .tludnigem gidep esédeklemelef igaòa .katlov kettedegéle kesetezreš si lánkážrep a ajótatuk konuk a ,sojaL çaN .L segésnef A„ a ár tatum aròámoçah lárG õvélgem )3‰2( nebévòök ûmíc ”ajáf bbesõregel trek .tiamoò kanánat inaM ettevök si adnegel lárG A„ levõk çav ,lavázáv vén inaM a çoh ,gem mezçej ttI 44

latu lüneltevzök pék ték E .ótahtídrof si )leòòéde( .erépéklej ýehek lárG a ózamrᚠlóbáižreP a – adnegel lárG A néjele dazᚠ.3† a – levésétítevzök hemanlawisraP nov marfloW takoravdu imledejef a le etré lárG A …nabátazotláv kanájlafisraP hcabnehcsE ,kan-suovselreP tlafisraP nabádnegel trem ,kizeven si kantiafraP aglab çav ,kanlavicraP etelé šége zA .katlov kátšit iajléc sé asázokaçáv lárG a tima ,tluòári arásálálatgem túlošba za a lüvík neze gém kizetéL …ttezepéklej esézedeflef( kené suehcinam ûmíc hemanlawisraP -el òáhén gém sé ladçnöÇ a kenýem ,)neb-1†††ˆ45‰ gásólnosah e õtnebbödgeM .ajámét itnopzök a adneg atazotláv tremsi notaguÒ lafisraP a sé lad e -áižreP nesegelòét rávlárG a tnireš kezE …ttözök ”.tlov nab -alasállav tlé ttözök 6††‡ˆ2-6†ˆ2 .u .rK inaM ûmíc kekené çnöÇ :inaM a ik atda sojaL çaN .L .ótíp :si ros ték a ze ótahsavlo nebýem ,tevûm

tehýek a knüken atzohlE„ ”…evlet levéziv telÉ zA asocrah rok tétös a ýárik ruhtrA :swehttaM nhoJ )4‰2( esõh sádnegel sé nabkosárrof a even ruhtrA tnireš swehttaM nhoJ .8 çav .7 inátu sutširK a ,ûven suinneN çe röšõle -loroslef suinneN .õle ludrof lénõzreš tlé nab-.š 45

a kátaè a ,tieníšýeh kenétezöktü çan 2† ýárik a aj -na za sé )kotóks( ketkip a kattoljaz néjele .š .4 esénûtle çav alálah ruhtrA .nelle košášlog .eb ttezektevök neb-5††††ˆ5 -õle atamraš swehttaM avtatuk tásázamrᚠruhtrA takosázoktanov raçam a djam tniM( .tnakkub erköd ažuŽ yromoT tze ,kujgof intál lénkõzreš õtevlef ).etzedeflef nabbárok rám a takátamraš a sárrof itešégér sé sákinórk bböT zehiedõle koraçam a táhet ,itetzedere lõbpén atíkš iólálatlef leçnek a sé kózaliò seríH .katzotrat )K .F( .katlov -alágloš nebködõre iainnatirb a rí çí swehttaM -tahtratgem kátamraš A„ :lórkátamraš õtísejlet tot kützök ,takiaòámoçah sé tekienetsi ,takiasákoš kát çE .si tásádámi sosállav drak trúš ebõk çe esétezev tšit iamór ûven sutsaC suirotrA suicuL arkážléš kotalukala atamraš A …katlocrah ttala tòákrás ýema ,katlocrah ttala ólšáz õtetzekélme -lövü tnireš adnom A .kátvíh kanocarD sé ttozámrof iýeh A .kattatgáv abátaè tnima ,ik tröt nebsét etzevö teletšit sádnegel menkaè nebérök konotirb arra lej nedniM .takosocrah ekšüb sé dav a tekeze -eih a evtréeleb ,kütélnelej sejletõre çoh ,tatum sõh a katlorokaç tsátah ,takióicídart sé tekiemled ruhtrA :arájádnegel ózokatnobik nassal -ól tapaè çe )tremsi nétniš nevén suhtrA ,suirotrA( ttala ógobolòákrás ,ttetezev tsocrah õlü notáh za akétíòozib kanágásttotšalávik sé ,tlocrah tremsi nevén rubilacxE za tlov sepék çoh ,tlov 46

gém çoh ,õtehlezpéklE .lóbálkiš çe inzúhik todrak -éR .ûtedere atamraš si rubilacxE za ,revçef a ze sekedrÉ… )léca réhef( tlov nrubilaC even ibbeg -ok atamraš ózamrᚠlõrételüret suzákuaK a nodóm lõbima ,kátvíh kensebilak nétniš téžröt çe koèáv -en kanájdrak ruhtrA çoh ,intetzektevök tehel arra .dere lótkosocrah ttezekré lórájtraplút regnet a ev -etzektevök a arra lõbkeòét imlenétröt a lõbkezE sé sutsaC suirotrA suicuL çoh ,knutahtuj ersét a sé ýárik ruhtrA kettehel ráka iajgavol atamraš ”.si iajgavol latšakereK ruhtrA tnékim – kosárrof ttorí ibbárokgel a…„ -eiM .kanzamrᚠlóbòámoçah atlek a – si nebétese çav gelres tremsi si am anlov etreòle lárG a ttõl atlek A .le kétlezpék kanúkala tsü ,tájámrof apuk -keòéde neýi knulálat tsálatu getegner nabkošotím -sepék sotaládoè sé sukigám eléfnölük keýema ,er ”.kenzekledner lekkegés -ᚠ.1† a ebtenétröt a çoh ,kujdutgem lótswehttaM jú névér órí iaidnugrub noroB ed treboR nabdaz -ájázzoh bboçangeL„ .ketlürek kõlpereš sé kemele za tlárG a çoh ,tlov za zehéšége adnegel a asálur a adnom a çí ,attotísonoza levéhýek aroèav óslotu ”.ttotahláv évéšér koòámoçah òétšerek -azzom a za kizamrᚠlõbérök iõtevök sé noroB -áinnatirB ettiv fežóJ iaehtamirA tehýek a çoh ,tan nebketenétröt ûtedere atlek ,ibbegér a lõrrE .ab iaehtamirA gavol dahalaG çoh ,lórra mes ,óš ènin sé tolecnaL çoh sé ennel ajttozamrášel fežóJ 47

ttel taloèpak õdnelétíle ttözök énýárik arveniG a kájtíloòob nabboj erçe lótdazᚠ.2† A .anlov -ódaèánat ,šékõtíges a ,tétenétröt ”melereš sönûb„ -ni lezze ,ttel aiF gödrÖ za gidep lõbnilreM ,lób .tiegéssepék ólžárav kátlokod gadzag fežóJ iaehtamirA tnireš evòök swehttaM firkopa sumedokiN .tlov õdekserek ódiž mallá ódiž a sé dévçü gidep tnireš amuilégnave sagam negi si ttözök kódiž a táhet ,arotáneš ,cnereF sóJ òidaB( .ýémeš úgnar -áJ çoh ,dnom tnelle kennE )1††††ˆ/8††††‡ˆ9‰ -éJ çoh ,llá za )8†††:9†( nabámuilégnavE son lótkódiž a ,nabkotit kaè ed„ tlov aòávtínat suz .”ttaim meleléf ólav imA„ :lõréýémeš llá ze nebévòök alovE suiluJ keze ,itelli takosálatu ólav erfežóJ iaetamirA za -sopa sé sukilotak men ráb ,òétšerek agas a kizepék semen òágop õzekré abánitšelaP fežóJ .témele ilot ttet kansutáliP suitnoP ika ,gem kinelej tnékgavol -tloh suzéJ elõt ajpakgem trétalágloš sevé téh -gelres çe trév óýof lóbáladlo suzéJ a sé ,tétset .lárG a agam tnireš kegevöš seçe ima ,itjûç eb -tá ika ,rÚ za kinelejgem kenfežóJ …evzönötröbeB -ik tetelé sé tòéf arámᚠda ze :tegelres a iken ajda nevçen kaè tnireš kegevöš seçe erima ,giásáludabaš rokima ,tnétröt rokka zedniM .ros lürek avlúm vé sé tegéstšerek a atpakgem bbõséK .tlov òágop gém çe lef etletneš évéköpsüp õsle gésòétšerek a rÚ za -tnim ,iýárik a bbákni tnékbéçe ýema ,lajjalo naýo ze nabájólaV .kinût kanájalo séletnešlef ipap a mes 48

iýárik iainnatirb šége za inletnešlef ajgof jalo za -pa ýárik ruhtrA ,ginogardneP rehtU nešége ,táitšanid ”.giáj

kõzreš õtílme takosázoktanov raçam

kádnom sé kéger atlek ,námreG :alkeT rötömöD )6††‡ˆ9‰( -üníšólav nabrokpézök a ketenétröt sutrA zA„ imladorI .katlov ketremsi si nogášroraçaM gel za ed ,knár katdaram men naçu nabsázoglodlef -ko raçam a kannakkublef ieven ketenétröt sutrA çe-çe rökadnom a s ,kevenýémeš tnim ,si nebkelevel -alaik adnom idloT a tlurájázzoh nálat amuvítom .zohásáluk -enétröt ólóš lóráravdu sé lórýárik sutrA zA ûtedere atlek nétniš ,kisám çe kidóloèpakeššö lekket kosódut a lárG A .adnom lárG a ,òámoçah iõtlök çe gelitedere nebkéger atlek a tnireš eòémelév 49

,tlov òédežárav óçof men ik ahos ,óda tlati-tleté e kõtlök A .máklatša jlüret-jlüreT ilebesem eléffa a s káttotígadzag lakkotanazzom sukitšim tádnom ”.ttel epéklej tih òétšerek a bbõsék lárG ,nogardneP rehtU ajpa )sutrA lénrötömöD( ruhtrA za attotrat nabkotit tésételüš aiF .aýárik ailgnA rehtU .aráèánat ólžárav nilreM ,ttaim gésnelle a nebõtemet a ik ttõn õk çe nátu alálah nogardneP -i k i k a , t a r i l e f a a t j a r , d r a k ç e e n n e b , l õ b d l ö f -i k a t d u t s u t r A . m o l a t a h i ý á r i k a š e l é z a , a z z ú h -k e r ö t a r á s á t a t z o g á r i v l e f g á š r o z a s u t r A . i n z ú h çe zehhe ,leggésnelle õsleb sé õslük a dzük ,kiš za ze ,lõtéjõnrÚ óT a lügéstíges pak todrak .rubilacxE -uksárísávor ,šénétrötsárí ,ránat rodnáS iarroF çe neb-5††††‡ˆ9‰ ik ttozoglod totalsavaj ótat -kélme õtíkörögem si lassárísávor tsédõzrešrév .nerešatšuP arásátíllálef ûm sé koraçam a rokima çoh ,itílmegem nabásálkodnI kanna ,kettötök tsédõzreš konuh ,kátíkš a kiedõle çoh ,nodóm ýo tza kétletéçepgem nebékedré asátrateb ebýehek ,ebòéde sözök ttötlöt larrob çe tekürév lóbba sé gem tdavla men rév a çí trem ,kéttetšere óslotu za suzéJ rokimA .ketlürévtset zaza ,katti sözök çe ,tegéstevöŠ jÚ za ettötökgem nároèav -ti nesözök laviaòávtínat lóbrob ttötlöt ebýehek ze ,naiòòadnim lõbbe kotaçi ,atdnomle suzéJ sé kat -áh a tnireš esélezpékle rodnáS iarroF .merév né za 50

-réV a noladlo itzökmeš a nerešõk sagam retém mor ibböt a ,lassárísávor ennel ajtnop tö sédõzreš -én ,lulogna ,luraçam levûteb nital gidep noladlo a çoh ,atlosavaJ .lekkûteb nápaj ,lunápaj sé lütem ,estíšíd ýehek ttogarafik lõbõk çe téjetet rešõk -éklej géstevöŠ jÚ za dnim ,sédõzrešréV a dnim ýem men ráB .gem tlusólav men esélezpékle sonjaS .ep -sárrof bbötgel a tehýek lárG a levim ed ,el atrí ,kájtísonoza si levéhýek aroèaV óslotU za nab .atlalgof nabágam si tze neõtehetlef esélezpékle

-nedem-táprák télnelej gizaj-atamraŠ :ažuŽ yromoT )6††††‡ˆ9‰( šér .2 ,iekélme iapórue-taguò sé iec -6††††‡ˆ9‰ rám tiasázoktanov raçam lárG A lénne tiasátatuk ed ,ažuŽ yromoT ettetevlef nab -aŠ :lõréýémeš nebbevõB( .etdzek nabbárok lakkos )ˆ2 /8‰2 ,kosárí sé kösÕ ,nabásárí robáG èák -uk teknütenétrötsõ sé õlé nabkomallÁ tlüseçE zA kõtísetrÉ iòámodutgásraçaM a ettetšekreš çlöh ótat -raš a nebétezüf .2 so-6††††‡ˆ9‰ kennE .tietezüf .rí lóriasátatuk ózoktanov arkogizaj sé arkátam .u .rK( rášáè suileruA sucraM çoh ,ettetírediK atamraš tllá nabcrah nebtedzek ika )†††‡ˆ-1††ˆ ,külev ttötök tékéb neb-5††‡ˆ .u .rK ,lekkniedõle .si tsézevenle ”sucitamraS„ a ettevlef lattúçe -lá kátamraš a çoh ,tlepereš ttözök ieletétlefekéB -loš iamór ,totapaè savol sõf ‰8 çe ik kanastíl ,ketdlük abáinnatirB tõf ˆ5‰5 lõbbE .artalág ttetegeòef bbáknigel a takánotak õnûtik tnim loha 51

ažuŽ yromoT .tekõ le kétzeýeh nekédivrátah ikašé iretsehC a ,t-nosniboR naD gem etserek neblével -õtezev kanáýátšo iaigóloehcra muesuM ronevsorG tšaláv ttopak né-5† sujám 6††††‡ˆ9‰ lõtika ,téj za totada za atlozagI .naózoktanov arkátamraš a -agI .lórsavol atamraš ttödlük abáinnatirB ˆ5‰5 -lá si nebretsehcbiR savol atamraš ˆ5 çoh ,atloz çe sé tepékòéf çe ,bbõfgel a ima S .ttozosámol -rís atamraš ótahlálat nebretsehC a ttödlük tozjar -lejidah soòákrás ,ótahtál savol neýema ,lõrõk tletévlef sekétré za tzE .lavólšáz evtelli ,leòòév -odutgásraçaM a ettetézzök ažuŽ yromoT tozjar sé -odutgásraçaM a ed ,nabámᚠttetílme õtísetrÉ iòám .gro.nidutgam.www :ótahtál si nájpalnoh tezétnI iòám ažuŽ yromoT nabtaloèpak levéven ýárik ruhtrA -natirB akonènarap kátamraš a çoh ,ik ettetíred tza iamór ûven sutsaC suirotrA suicuL çe nabáin -gév neb-4†††‡ˆ çe lepereš névökrís kenika ,tlov ažuŽ yromoT .ekélme televûmdah ianotak ttotjaher zášráp eb tlürek çí vén rutrA za çoh ,izeletétlef -ýémeš tnim ráka ,abtadutzök tirb a bbõsék levvé -égeik ,sejlet A .véngásótlém ianotak tnim ráka ,vén -el ruhtrA zA ,nopalnoh a ótahsavlo si sárí ttetíš .lemmíc iataloèpak raçam rökadneg pilihP a ajtšamátála téletéveršé ažuŽ yromoT -at nebévòök ûmíc kegnikiv ,koknarf ,ketirB noxiD -širK a ,ûmíc niddodoG a çoh ,tada segeòél ótahlál -en kensõh òémetlök ttezektelek nab-.š .6 inátu sut 52

za táheT .”ruhtrA tlov men gidep ika„ tifréf çe zev -le gásótlém ianotak menah ,vénýémeš kaè men ruhtrA .tehel si esézeven

eréjdlöf alittA raçam a ludnI :sonáJ yakkaM )6††††‡ˆ9‰( -ezejef ûmíc ejéšéè tsüze ýárik ólšáL tneŠ vòök A tneŠ a keniedõle gásraçam a sálalgofeššö ûrešçan et -orp šégérsõ zA .lóráòámoçah ótahloèpak zohlárG lõréšéè moráH .mölzök evtírömöt tti tásárí roššef .alán knutahsavlo tnékgásúnat zohásátava éttneš knuýárik ólšáL tsüze za tlov kidotah a nabáros kádoè ólágloš .ajádoè ešéè -oòámoda téšéè tsüze kenézétiv kiçe ólšáL tneŠ -ík arsádale kannápsi çe névdeòégešle ika ,ttoz -õt çoh ,atduzah tza nabágásižpak za ed ,atlán tza köpsüp õtezevel tsárájle serep A .atpol el -le tto s arájrís ólšáL tneŠ téšéè a kéçet ,atdnom atraka gem nápsi zA .gászagi za nav lénik ,lõd -éè a mes ,ttesele ed ,téšéè ttet arrís a indagar inleklef lõrdlöf a mes ,atdut men ingofgem téš ettevle nédeòòök gidep anotak òégeš A .ttodut men .tánodjalut tájas

·

-éè zóréP a ,tevûmkemer inári za kizrõ nabžiráP A .kattotínodjalut tõre ilútnödlöf kenýema ,téš tásonodjalut òéde neýi za ató kážrep sé kátíkš

·

53

za ešéè A .kéttetniket kanájttozamrášel keigé za -éD tneŠ ižiráp a lótýoráK çan ólbarik takorava -vòöK itezmeN ižiráp a am ,tlürek abgástápa sen .ótahlálat nabrát si men ,sárrof çe naV„ :rí çí lórkidamrah A -rᚠlóbárok alittA çe nétniš kiýema ,neýimráka ,lõréšéè òara ttokarik lekkevökké ,ttotatzam tálálah ,neb-††‡ˆ2‰ aléB .4 ”.léšeb lõrýehek a lavánnA ,laváòál kiçe tréze ,etzeré indelezök -gášroheÈ tekeènik sám sé tekereškéanorok raçam .5 ,aif nátu alálaH .zohrákottO .2 ,etdlük ab ,takogásagárd a aššiv etletevök abáih návtsI rám ýema ,téšéè òara sekétré lüvíkdner çe kützök .tlovgem si ttala asádoklaru ýárik alittA -árbá téšéè a tze çoh ,ilév çú roššeforp yakkaM a nab-8††‡ˆ3‰ retsem sonáJ aliuqA atloz tze ,nájókserf molpmet gásmoráhtneŠ irémelev .kannávtsI tneŠ ,kanájpa za gecreh ermI tá ajtjúò )PÉK .3( .nebvòök a ótahtál azjar rodnáN hcitteF

·

kógobol soòákrás a itílme nétniš sonáJ yakkaM -even kankainári ,kankonála alatlá( ,ólocrah ttala -et abáinnatirB lõllem ašiT a ,lõrdlöflA za )ttez .takánotak ttetípel

nabámoò lárG A :ólšáL irobáT sé nérI ssiK .6†††/7††††‡ˆ9‰ paliteh atarkomeD raçaM( -ámodutmelleš ózoktanov a kájlalgofeššö kõzreš A raçam a sé ýárik ruhtrA tnimalav ,takoòámoçah iò 54

-eB .temleçif a lef kájvíh arátaloèpak anoroK tneŠ tsal ehT õtsef logna senoJ-enruB drawdE kájtatum esélürednešle ruhtrA( nolavA ni ruhtrA fo peels ruhtrA ólkodlah a neýema ,tévûm ûmíc )nabnolavA çoh ,kujdutgeM .ótahtál anorok tneŠ raçam a ttellem a ketzõç ttala kólšáz soòákrás si kosutráp a rám men neõzektevök lõbbE .nab-3‡ .e .rK nelle kaiamór -en kannogardneP ,kanájpa ruhtrA çoh ,neltelév tehel tneš çe tlov si kenketéšo zA .tnelej tejefòákrás ev setezeven çe gidep kanzdartaB ,kenküsõh ,ajápuk ).K .F ,iadótu konála atamraš a ketéšo zA( .ajdrak ûmíc gisuzéJ lõtsemagliG ajrí ólšáL irobáT tlé nabdazᚠ.2†† ittõle sutširK A„ :nebévòök tneŠ a gelûníšólav nárboš ýárikpap remus aeduG -laru inadjah a ,kujtahtál tásálozárbá õsle lárG ”.eziv telé za kilmö nevõb lõbéjéšéè ódok

gecreh sutráp ýárik suzéJ :cnereF sóJ òidaB )8††††‡ˆ9‰ ,tsepaduB( -adlo sám sé nebétezejef ûmíc lárG tneŠ vòök A neb-†ˆ9‰ nabáihcoitnA za knutahsavlo si nial lõbšér ték ,tlüšék lõbtsüzE„ .lõrýehek tlálatgem -kaš A .eššö kidõvet – lõbõslük sé lõbõsleb – ,za tlov õsleb a tnireš asátípallágem òémelév sé ,nároèav óslotu za tlánšah knurU suzéJ tima tsüze õzepék tótírob õslük çe evzeýeh nav eb ze -ék nebélef kidosám dazášvé õsle za ýem ,ebýehek -otsopa çenezit sé avlozárbá atjar nav suzéJ .tlüš …moýós tneš a ótahtál röšbböt küttözök sé al 55

kroY-weN kizrõ nabrotsolok kiýemalav tehýek A nesiE .A .G cnereF sój òidaB ”.nabmallá neze gem etlölej tévòök tnelejgem nab-3††ˆ9‰ .tnékasárrof teremsi )5‰2( lórkavol réheF :ólšáL

nákjaB

-enruB kinétröt sétílme nétniš nebtetök a nebbE -obáT – nérI ssiK bbetnef dsál( .lõréòémtsef senoJ si tevré sótahtah negi çe ólšáL nákjaB .)ólšáL ir -nokor raçam adnegel lárG a sé ruhtrA za ttozohlef ûmíc rádamzûT a lõbésétjûç kelE kedeneB ,arágás õserek taradamzûT a úif bbesikgel a ,icaL .tésempén -ah a kanna sé tálkiš çan çe tálgem náros asálrodnáv ,lóbálkiš a todrak a azzúhiK .todrak çe nabákédas -is levégéstíges kenne tnišér s ,naólnosah zohruhtrA ruhtrA zA„ :zegeššö çí õzreš A .tiajléc inréle lürek -zedeflef erdner nesetenétröt tieòémese tétös rökadnom a nabtazotláv bbattozoýúsneçeik ,tlutšitel küjteh ”.si nabkniádallab ,nebkniésempén ,nabòámoçah raçam )7‰2( etenezü lárG tneŠ A :ažuŽ

zcáveòuB

lút násátatumeb ûrök seléš kanámladori lárG A koS .rétik si erétenétrötsõ kepén ûvleò ózogar a lórtada nelteremsi nebrök bbeseléš gidde ,sotnof -éš a çoh ,luádlép ,ósavlo za pak tsátatzokéját si tárahop ózodlá ttotrat nebèeb çan keýek -naP a köpsüp únatrév somliV ropA neb-5††††ˆ9‰ .le ettetjer nabgástápA imlahnon 56

-uT a lef ajloros ttözök kosázoktanov raçam A a ,tánorok tneŠ a ,táros isázamrášel géstezmen lur õlpereš nabákinórK ýekéŠ ikíÈ a ,telpeL ióniroT .tehýek ttetetremsi nebévòök sonáJ yakkaM a ,tehýek .ajtrat takosoláp a kaniajgavol raçam lárG A

miasárí igidde sotaloèpak lallárG A

nabátarkomeD raçaM ólšáL irobáT sé nérI ssiK -lo õzektevök a avtattídni latlá asárí tnelejgem :abpaliteh a metdlük televel iósav atarkomeD raçaM A suhtrA sutráp A -oò lárG a ,tnelejgem nabámᚠ.6†††/7††††‡ˆ9‰ -én kéntereš zohsárí sekedré lüvíkdner ûmíc nabám -ér a tika ,lórýárik ruhtrA .inzûf totalodnog òáh lözök ,kentegelme si tnéksuhtrA kosárrof ibbeg ûmíc ieýétjer çan tlúm A tóicártšulli çe zA .sátagoláv tsegiD s'redaeR se-4††††‡ˆ9‰ -el lafisraP ttodaik nab-8†‡ˆ2‰ za óicártšulli 57

çe ýárik ruhtrA nepék A .ólav lóbátarizék adneg -nöšök sutráp setezgellej sé lü nebmeš lassavraš .tézek bboj ileme ersét -íc anoroK tneŠ raçaM a egéslefÕ :sojaL romoÈ ,ajtíòozib nebévòök ttetíšíd lakkozjar ûröòöç ,ûm -íknoègem návrud lammolakla bböt tánoroK a çoh -ök kebböt alór kizòáiH .káttotíkalatá sé káttot totnáptšerek a erésézelpel òáih A .pékcnámoz çe ttöz sátíknoè a çí ,inatídrof ttellek le lakkof ††††‡ -eèik a ttetehel ik çoH .tlürek égöm epék sutširK -ep ze ,latu vén tdaram nebterek a arra ,nepék tlér ,atarkomeD raçaM :tnelejgeM( .olohtrA gid )7†††/7††††‡ˆ9‰ levvé 5† a tze çoh ,mešetázzoh galótu gém tsoM olohtrA za tnirešim – temesézeletétlef ittõleze – itnelej téven ýárik ruhtrA nánoroK tneŠ a tarilef a avlozagi ,si eòémtsef senoJ-enruB ajtšamátála nalatreB tneŠ nasonálatlÁ .lavánoroK a totaloèpak -tarilef olohtrA za kájtrat kanásálozárbá lotsopa nab-ˆ8‰ fežóJ relloK ,tepék ózòáih ózotrat zoh çoh ,ajrí tza sojaL romoÈ .nájpala evòök tnelejgem ,lakkof ††††‡ le káttotídrof tréza totnáptšerek a .elev kézzelpel tásápolle pék nalatreB tneŠ a çoh -oK a sé lárG a itísõre ýema ,letéveršé çe géM lór-lárG a ótahsavlo lán-edailE :tátaloèpak anor tnelejgem neb-45†††²9³ çe tšérsáM„ :nebšér ólóš -leçifgem sódut ažrep eeajoC .C rignahaJ riS nebûm haneravhK a ,òéfèid iýárik inári za sé lárG a et 58

ilebesem a sé ruhtrA za tnimalav tésélelefgem -ólnosah itzök iádnegel warsohK yaK ýárik inári géle si arámᚠmagam a kodut men lohA ”.takogás lõrsézeletétlef tto ,intatzokaroslef tokétíòozib -ári za çoh ,küjtehtnelejik nartáb nabnoza tti ,korí .kizamrᚠlóbóš anorok raçam a esézevenle òéfèid in )4‰2 ,‰2( agásújfi alittA

tájámrof õsgév ,tdejret nabtalosámòéf nebtedzeK .c agásújfi alittA za le etré lassádaik se-4‰2 a -üf ótahsavlo si lassárísávor sé levûteb nital ,pak tepereš si ýehek sotaládoè a nebtenétröt A .metez konuh õrétaššiv abápóruE za çoh ,mezeletétlef levim -ík námét tlölej nebmíc A .tlárG a kátlokotrib si -sigem si levéýémeš ýárik nuh agoR tlov moléc lüv ajþábçan alittA agoR .tekõdõlkedré za intetrem -eN .ódoklaru nuh sõtnelej ittõle alittA za ,tlov kóríeššö tnednim kos ýo lórálittA za gém sonjas tév alittA ikalav ah ,géle meN .kiremsi gila si lüzök -urmeýes köröt sé tágam ilezpék kanájóicánraknier çoh ,ajnávík tza eteletšit kniesõ ,kidoksáváp nabáh -röt senelleraçam a küjremsigem nabbasopala lénim .tekütelé ttotísimahgem ,tloktitle latlá kešénét çoh ,ajda za tníšýeh imlenétröt a nebtezüf a nebbE -ib neb-2†ˆ4 nételüret gésýeh õrdneŠ ikédivléd a atíkš„ a ttozoklálat gésttödlük irášáè icnáz katlov agoR ,zugedneB ,nidlU rokkE .”lakkoýárik nátu alálah agoR neb-4†††ˆ4 .iõtezev konuh a -ram a lakkaicnázib a kéttötökgem aduB sé alittA 59

-of avaroM a sélüpelet iamór sugraM( .tékéb isug -lef kaiamór a tékéb A )nebmeš levõrdneŠ ,nájtrap óý avzópoltá norátah a köpsüp isugram a tõs ,kátgúr konuh a sé alittA .ik ttotšof totlobrís iýárik nuh -süp a sé tsugraM kátdamátgem nabkusádorobáhlef -oò epén tájas lügév ika ,kétletevök tásátadaik köp lárG a çoh ,mezeletétleF .tágam atdalef ,si arásám kenne tetenétröt a ,tlov ttözök keènik ttopolle za .mattotíkala neõlelefgem )‰2( nodíh a záH

– koýárik lárG a ,nebtezüf agásújfi alittA zA matrí nedivör nebtezejef ûmíc dazᚠ.5 ,apóruE -alav ,lórýárik nuh ték a ,lórálittA sé lórágoR sé lórruhtrA atlek a ,lõrdirfgeiS námreg a tnim zohgásraçam avgof lénéven ,ték kanáravdu õ za -sotnoF .lórsroB sé lórnáB ,lórájgavol õtehtök -lo lánsocsirP ýema ,totada za tza mattotrat kan -ök tásátadaik ráknab iamór çe alittA çoh ,ótahsav -egelres sekétré lótákonrí ýárik nuh a ika ,iletev -ner ttelef ènik neletnémöt alittA ráB .ik tlaè tek -tetniré neýém naýo esétševle kegelres e ,ttezekled sálurá tokonrí za nebsétréteçe laváduB çoh ,et -enezüdah lekketevök iamóR .ettettíšef ertšerek ttaim men ik tekegelres a çav tráknab a ah ,ttödlük tet -ök kegelres a si lárG a çoh ,ûníšólav negI .kájda -ol sé ûzekõb tnékbéçe za azzáraçam ze ,tlov ttöz .kujázzoh tásádokšagar alittA saigav 60

-ílme kinétröt tréza ,metzeletétlef tza nabirokkA -ék takotalosám alittA trem ,lõrgelres bböt sét kéjremsi en konaltatava çoh ,lórlárG a ttetettíš .tizagi za lef -peþš a trem ,bböt tlov tréza ,molodnog çú rám aM káttava tekerézev ózokaltaè sé ”takótratýeh„ iep .külev sé deirfgeiS ,alittA ,agoR çoh ,õtehzeletétleF lárG a zehýem ,kettötök tsédõzrešrév ruhtrA .kátlánšah tehýek -õK ttodaik neb-5‰2 a tezüf ûmíc nodíh a záH A -ök larrobáG èákaŠ ,ûmíc káttór abáf ,kétsév eb .ótahsavlo si nebvòök trí nesöz -ejgem ,tatzokalgof narkaç sédrék lárG a leviM -íc …anlov létteheL a .lp ,si nebmesrev òáhén kinel siçav ,”ýehek lárG anlov létteheL„ zaza ,nebûm …kanój ,kensemen nednim asárrof )telšér( anlov létteheL

,molatlo anlov létteheL nolafzût rávis adni òévön dlöz réòek ólálpát anlov létteheL réòet ótagomis ódlo tamladjáf ,eçeh géseššem anlov létteheL eçek gésnetsI ótáèobgem çe ýehek lárG anlov létteheL …ýehepóh sövûh nabráò órrof

61

-ekeb neb-2‰2 srev ttorí neb-9††††‡ˆ9‰ zA -öš kenézemel .c agásújfi alittA robáG èákaŠ tlür .ézök iegev -öŠ a matrí zehzemel agásújfi alittA za kaènaçU :)telšér( tesrev ûmíc géstev

ruhtrA ,alittA ,agoR ,deirfgeiS… ttötök tegéstevöš lassámçe inzõç llek kanój a ,ingof llek eššÖ ttölöf adroh sehéznép ,soòámrá zA ,arávaš óvíh agoR kenteiS ýárik ruhtrA sé deirfgeiS nöjle ,arátaè õtnöd a kanllá nešéK rám nav kulán ýehek sé drak a kujdrak a tnihus élef játgé çén A òéde tneš a elet lekkürév ,arkugam kirék tásádlá netsI …òémer nav çí kaè ermelezõÇ nuh agoR a ik metjef nebbevõb tegéstevöŠ a tzE )9‰2( .nebmevòök .c ýárik tnelejgem neb-5‰2 ,ûmíc kámi òágoP robáG èákaŠ :)telšér( tesrev .c ajámi òáppoK a matrí zehézemel

ukla serév ,lüšék sálurÁ… menelle sádamát dálag assopat abrás mólšáz soòákráS …negedi za tréznép sádúJ 62

-ue za ketelšér tremsi ésséveK – ýárik nuh agoR telšéR )9‰2( lõbétenétröt konuh iapór iedõle sádnegel koraçam a táhet ýárik ruhtrA… ttetehöj men géstevöŠ a ráb ,tahzotrat si ézök suhtrA çav ,ruhtrA .ttözök ruhtrA sé agoR ertél nátu sutširK tnireš nokixel ianloT a sinaçu neb-7†††ˆ5 gidep tnireš swehttaM ,nab-††ˆ5 †††‡ ruhtrA çoh ,lef küzzeletét tza aH .le tòuh -††††ˆ4 rokka ,nab-††ˆ5 gem tlah nabárok sevé -gem neb-4†††ˆ4 rám gidep agoR ,ttetelüš neb -sedé menah ,ruhtrA men çoh ,ûníšólav táheT .tlah -sétökgéstevöš a tšér ttev nogardneP rehtU ,ajpa ,óš òákráS a nav enneb nebvén nogardneP A .neb òákráS A .etteveršé si ažuŽ yromoT tze çoha tnim -lej kiçe kankonuh ,kankátamraš ,kankátíkš a gidep .epék -tök ttözök 8††ˆ4 sé 5††ˆ4 tegéstevöš A -9††ˆ4 çoh ,erre ketetzektevök lóbbA .kétteh ,nelle kodnugrub a tídni túrobáh agoR neb tedeirfgeiS :ako úrobáh A .levésétezev rátkO -et ,ajlokliçgem luvro rebmeõf dnugrub negaH 5††ˆ4 .lé men rám deirfgeiS neb-9††ˆ4 táh trem ,sétökgéstevöš a ûníšólav men tréza ttõle iecnedem-táprák a agoR sé zugedneB ,nidlU gidda -gofle tlov lavásátídrálišgem moladorib nuh -uh a moladorib iamór telek a er-5††ˆ4 .avlal -eletökel gidep iamór-taguò a ,ejõtezifóda kon .ejttez 63

-aššiv azahsõ iecnedem-táprák a kengéstevöŠ A -nel ttellek si kanájléc sám lüvík násálalgof tiekedré segéstevöš ték kisám a lattúçe ýema ,ein -le latlá kaiamór a kodótu atlek A .ajlágloš si -géle sé inpakaššiv kétlémer tekietelüret tlalgof tlorášémel latlá kaiamór a intatlágloš tletét -dõzevreš ebgésçe gidep konámreg A .kenkiedõle õse artaguò lótmoladorib nuh a ,çe anlov ketteh .netelüret -ehetlef kenne ,si kujléc sözök nabnoza tloV rok imlenétröt A .katlov iereköç isállav neõt nebtezejef ûmíc náját kenésélürek armolatah agoR -áira za ábbávot sállav suehcinam a matlozáv .teketétnelle ittözök gésòétšerek iamór sé sun nabgásnokor dálaè iýárik nuh a çoh ,kuttáL -tA káttagomát gidep kosunáira za ,lavináM tllá -ésépéllef inelle moladorib iamór-taguò a tálit edailE ,katlov nétih suirA si konámreg A .neb ûmíc etenétröt kémše sé kemledeih isállaV a ajrí rézev tóg kiralA çoh ,nebéšér kidamrah kenévòök -kentere suirA ed„ ,òétšerek si agam )lürök †ˆ4( ”.evtevök tégés çoh ,ttetehel za táhet ajléc sözök géstevöŠ A -le sállav sunáira za sé suehcinam a kéjréle késsetnüšgem sé tásálrokaç dabaš ,téséremsi -ór a tésézödlü nelteçek ,avrud kosállav neze .lõréšér iápáp ,ieköpsüp ,iõtezev gésòétšerek iam -lav a menah ,nelle gésòétšerek a men géstevöŠ A ”bbirebme„ gésòétšerek a sé trégásdabaššál a neših ,tnireš óš ,ttetettök tréátazotláv 64

”tégésrebme„ suzéJ kosunaira sé kosuehcinam …káttollav

kogásólnosah ,komazuhráp raçaM

-pa tolecnaL ,ýárik naB iajgavol seríh ruhtrA .1 a ettehzirõ sé attahtál ika ,ýárik sroB sé aj lángásraçam a küveN .nabýétsak lárG a tlárG .ótahlálatgem si nabsázoktanov bböt .náb ruteP ,náb knáB luádlép ,véngásótlém náb A sunaJ ,tlov náb támlad sé távroh ólšáL idaòuH si sézevenle telüreT .náb nóvalš gidep suinonnaP .gásnáb iarozO ,gásnáb ióèaM ,gásnáB :tehel -edejef dáprÁ ,lepereš si lánsuminonA rézev sroB pén a teýema ,tettípé taráv ,erézevõf kiçe mel dáprÁ tréietedekeleè seleJ .le ttezeven kan-dosroB .ettetnütik ,aif ýárik nuh nidlU )cudráP dloH( sraB-jA -lo nevén šrábjO nabsárrof bböt ,itílme si šokširP .alór knutahsav 65

.ertél atzoh ýárik návtsI tneŠ téçemráv sraB usroB ,itílme tariko neb-5††‡‰ rám táráv sraB -étzektevök sétnöd inonairt nalatgászagi zA .nevén .ešér aikávolŠ gelnelej neb nabdazᚠ.5† a órí logna yrolaM samohT riS .2 errU idlöfraçam a rí nebévûm ólóš lórýárik ruhtrA -kebes soýús nátu sálrodnáv vé 7 ika ,lórgavol a kogavol a sé abáravdu ýárik ruhtrA kizekré lek lügéV .inatíçóç kájlábórpgem nelé za laýýárik -errU idlöfraçam a ruhtrA s lürekis kan-tolecnaL .ézök iajgavol latšA kereK a ajtšaláveb si t -oda gástsopérP isömöD a tetzekélme vén errU zA .ervén sorU zaza ,sorV õlpereš nebélevelòám kiçe za çoh ,kujtahsavlo lán-yrolaM kaènaçU .3 -nosah nesõre ýem ,tnaraB riS even gavol ótíçóç kanátnarab a ,kanágá kiçe tešévûmcrah raçam a tíl .zehésézevenle

jlüret ,jlüreT„ lárG a çoh ,itílme õzreš bböT .4 .kizekledner si lakkogásnodjalut ”máklatša leté ttotatlágloš latlá lárG a çoh ,ajrí swehttaM .trebme gerösõ çe trat nebtelé -empén raçam tétenétröt máklatša jlüret ,jlüreT A -ök kebböt elev knuzoklálat ,kétzirõgem si kniés .nebieòémetjûç aluÇ séýýI ,kelE kedeneB ttöz -lokotrib takodrak seríh kemledejefgavol A .5 .atpak lõtnetsI neseneçe téágam a alittA ,kat 66

,gnumlaB ózamrᚠlõbènik knulebiN a édeirfgeiS za gem azzokédnája eçlöH óT a gidep truhtrA .larrubilacxE za ruhtrA çoh ,ajrí nesevét õzreš òáhéN -ok ,kisám çe za ,ik azzúh lóbálkiš a trubilacxE -drak ték nebtenétröt itedere zA .tlov drak ibbár .óš kise lór -emlef nabmoladori ibbegér ólóš lórlárG A .6 koraçam iM .òéde tneŠ a tsü menah ,ýehek men çoh ,tlür .knutahlágloš nesegésõb si lettsü -õf a artazodlá za tnimalaV„ :ajrí dlonrA iýopI -lati( ioitabil neze çú ,ttotahzoòáih men naltak õz keòéde tneš itazodlá soòozib arsámodlá )tazodlá ”.katlágloš 5†††‡ˆ9‰ kattahtál tötsü znorb atíkš péš negI idárgninel a iótagotál muezúM itešévûmpéŠ a néšõ .násátílláikrodnáv žátimrE -gel konuh A„ :lõrkötsü nuh a ajrí sólkiM ydrÉ -ájas ótahtísonoza lój gelitešégér sé bbasotnof ,kötsüznorb itazodlá za iekélme itešégér sot a loha ,tekeýeh a takoza kizlej tnéksápmál keýema 3 agásçan kötsü zA …kettötlöt tõdi segeòél konuh -raçaM ,letröT( gi-.mc 45††††‡ )kšnišuniM( lõt-.mc itazodlá çav nabkorís çoh ,tnireša ,dejret )gášro ,znorb 5††ˆ giddE .tekõ e-kátlálat nekeýeh nuh tremsi lórzjaralkiš 5††† sé aimárek 8††††‡ -karátkar ,lóbkomuezúm eššö mettötjûç tiatada tsü ”.lóbmoladori za sé lób -ámᚠ.7††/6‰2 atarkomeD raçaM a robáG èákaŠ nebissirf noza ýem ,trí lõrtsü nuh iatšupdár a nab 67

a lõtõtet-košáT a s õle tlürek né-9† sujám 6‰2 ótahsavlo si nebknüvòök .c gikosimarip káòsob .lemmíc sámodlá çav tazodlÁ ,tetremsi si tekeòémetlök idazᚠ.3† swehttaM .7 ruhtrA ,lõr-ieC sõh a kéderöt kiçe za lüzök keze nokonjab sábórptéh cnelik ika ,lóš lórásrátõdzük géle kençén ,ttovi lõbéjtrük rokimA„ .šetlút si -lef méntereš armazuhráp a arra men ttI .”anlov ttel -katlov si ttözök koraçam a çoh ,temleçif a invíh -ov raçam mᚠseteh sé secnelik a ,kóviçan kannav -íH .ertrükóvi za menah ,ik kerét mes ariasázoktan lóbòara ketlüšék kniejtrükóvi rava-nuh-atíkš ser -kimtnešçan a ,ipajlu za ttözök kebböt ,lõbtsüze zA .izáhkotá-degeš ,iarozo ,iòobábnuk ,iaèób ,isól a tdaramnnef ,kéttetíšék si lõbgevü gém korava ,i-dihógáv-sörõksiK ,i-solápsoýóÈ ,i-eröksiK -ök keòéde ózodlá za si dlonrA iýopI .i-sámattneŠ .tekötrük ýemén tílme ttöz f o y e r f f o e G : ó t a h s a v l o l á n - s w e h t t a M .8 çoh ,ajrí nab-.š .2† a órítenétröt htuomnoM agoR táhet( náját 5††ˆ4 rézev tirb nregitroV inetípé tnávík tödõre çe )nabárok ýárik nuh .ttolmoel lejjé ,kettetípé lappan timA .neb-selaW çú kaè çoh ,kátlurále kádiurd a kennregitroV kitnö térév kemreç naltápa çe ah ,inetípélef ajdut -nádnegel nemeleK sevímõK im a nebbE .erkevök a .lef küjtehremsi tak 68

-ájléc esétniketgem kanátarilef sávor seríH .9 ivlafnogur a larrobáG èákaŠ knutráj röšbböt lób -moráH a çoh ,lef tnût ttO .nabmolpmet sutámrofer ,rázitlaB sé roihcleM nókserf asádámi koýárik -rataþso õvél nebézek rážidloB sé tráhýeM zaza kiçe õvél nebévòök swehttaM a kanatílnosah kót a azjar fežóJ atraB( .arsálozárbá lárG idazᚠ.5† )nájpala kepék a neb-1††††‡ˆ‰ çoh ,ajrí swehttaM .† -tnoè ruhtrA kátlálatgem nabgástápa yrubnotsalG s tlüšék lõbžrötaf tjávik nelteçe ajósropoK .tiaj mazuhráp témsi ttI .ketlel arkotnoè sáiró nebbe òámoçah inélpmez-júaba çe trem ,lavizcókáR ótahnov erétemret ,tlov rebme ûjere isáiró izcókáR tnireš ,sázlút iadnom kaè ze nebiòòemA .sáiró si evzén -ezpék sé tezekélme ipén a ótlémermeleçif si rokka .agásólnosah tel iaigóloportna za tétemret sagam ,sáilad izcókáR 4ˆ2 men nasolatavih ráb ,atlozagi si talágživ -gem námláK ilahT röšõle tza naçoha tnim ,retémitnec -necbök 4†ˆ7‰ .nájpala ajtnoèbmoc a attotípallá ýúsõlevça mmarg 8††ˆ6‰ zohájáòopok seretémit -tá iapórue za lülef ajlúm lammarg †† ima ,tluráj atdnom roksázomažlab A .týúsõlevça ifréf sogal iòòa ed ,tlov segésšége ejelevça„ :nemeleK sekiM tlov si eše – innel ttokoš kenrebme ték tnim ,tlov ,ókidlI óknaH :sárroF( ”.kenõtteknezit tnim ,iòòa )1†††/3‰2 ,atarkomeD raçaM 69

-òök ûmíc néjdlöf kádnegeL :doowtseW-rupraH .1† -it kišla kaè ,gem tlah men ruhtrA za zE„ :lõbév -évlürök lótiajgavol ,neýeh ittala dlöf sotazkot -dnom sé itjer gnalrab ruhtrA somᚠnebselaW .ev bböt lániòtacut aicókS sé ailgnA-kašÉ çoh ,káj ”…eýehóvla nav ttala eçeh sé aýétsakráv sé lórýárik sáþáM knüpén raçam tekéger ólnosaH senéD leçneL A .ttözrõgem si lõrmeledejef izcókáR -átapaè sáþáM nabádnompén válšléd ttezçejel latlá sé küttõle tlíògem ýem ,tlunov zehçeh iaduB a lav çe kišla tto atóza sáþáM .ebégerü çeh a ketnemeb .inrét gof aššiv ed ,ttellem latšaõk evòök .c nabòámoçahpén a izcókáR :nátloZ raçaM .kenketenétröt ólnosah a asárrof segésõb

nebéçem tesremoS iailgna zA” :ajrí lerettoC .2† ze nájrís õtehlel nabárotsolok kiçe yrubnotsalG sé tlov ýárik ,ruhtrA kiškef ttI :llá tarilef a ,ik tröt sédekerevgemöt si nab-3†ˆ‰ géM .šel ýárik káicnarf ótagotál abnimdoB illawnroc a rokima ”.lé ruhtrA çoh ,kátnov ebgésték iágloš ráb ,knütehtílme tomazuhráp izcókáR çe nétniš ttI -lošik rášáè temén a gem kétrev tza nebtese za nebbe .rétaššiv sé lé izcókáR ,ettedrih tza ika ,iólág nácaip èáknuM nab-8†††ˆ7‰ topap sárdnA avonoK .ttaim esétnelejik e gem kátzotob -ákrás a eb lomᚠasárrof bböt òámlunat E .3† si kankátíkš a tnireš sonáJ yfléT ýem ,lórólšáz soò .tlov 70

çoh ,ázzoh mešet zehòévlejidah soòákrás a zehhE za knutráj röšbböt avzomoò nátu etelé aifóŠ amroT ažuŽ yromoT a metzepékòéf loha ,nosorávšáŠ iýédre -nosah zehòévlejidah atamraš tnelejgem nabáòámlunat -tál si nabmuezúM isorávšáŠ A .evtnö abroboš ,tól námor çe matpak tsátísogálivlef a tzA .tásám a in -šáz kád sejefsakraf za çoh ,lõtçlöh sugóloezum a neýem ,polšo sunaiarT iamór a gidep asárrof ,ól -tál kevûmrobmod tlüšék lórátarájdah kád ték rášáè kujlálatgem si nebévòök õnšégér aifóŠ amroT .kótah )PÉK .5( .izeven kanòákrás õ nabnoza ,tázjar a ,nebýédrE za knutahsavlo lánáifóŠ amroT kaènaçU -ýeh ûven asutegesimraS ótahlálat nebéçem daòuH tti çoh ,alór kájtrat tza nasolataviH .lõrgés -noza tnireš atada çe knõnšégéR .sorávõf kád a tllá -esimraS .latu arkátamraš a vénsélüpelet a ze nab ajtšamátálA .aráv çav ,eýeh kátamraš zaza ,as-uteg -élmeõk asutegesimraS .ýehráV even raçam çoh ,tze -úM airuC angaM iavéd a menah ,neníšýeh a kaè men iek -çe lüneltedner nesõtehelgem kótahtál si nabmuez -lej iamór kügésbböT .noravdu za avlábod arsám -boš úkalarebme õrétle nesõre lõtkeze òáhéN .ûgel küjef a ,kanatrat men naçu téšéè ráb ,metzepékòéf tor nótírob õsleb óstáh a pékòéf A .avzoglodik ènis .ótahlálat -eš tnék-apuK neýeh bböt even meledejef òáppoK .4† lánsunasnaR ,nabájákinórk rápsáG iatleH .lp ,leper .rézev içomos apuC gidep -oksi ,ránat ermI relmatS :aráv apuK rézev apuK 71

-gordoB a kaè men even šénétrötýeh ,ótagzagial -á t l e f k ó h o k s õ s é z o h á k ó v ú f ó h o k t l e l n û b ó s l A -ö k s i z e h é t e l e t š i t m e l e d e j e f ò á p p o K m e n a h , z o h á s á r -k é l m e ò á p p o K e r é s é z e ò é m e d z e k n a b á s u j á m 1 ‰ 2 . k i d õ t -õzçej izáhçe neb-9††††ˆ7‰ za kattava tevûm acisetneŠ úsátah ótíçóç natlozagi si levvòök -r o f ó t a h l á l a t l á n r á v a p u K i ç o m o s A . l á n s á r r o f -g e m t e z e k é l m e i p é n a t ò á m o ç a h ó d ó l o è p a k z o h s á r ,lõtielüš attollah çú :ajrí ermI relmatS ,etzirõ sé esézõçel ,gecreh apuK névleò pén a ,òáppoK çoh a ttellek edi nab-8††††‡ˆ45„ nátu eséleçénlef ,kanýárik návtsI tneŠ inlokodnáraz zohsárrof tneš ajdlágem sé nabkatap a tézek serév assomgem çoh tsáluçóç kegeteb ólkodnáraz edi za çoh ,teýeh a -d e k l e v e n n o z a n a b m o r o k k e r e ç s i n a ç u n é … k e n e j r e ò men kançomoS sé sönûb tlov men òáppoK çoh ,met gém norávçomoS nabmulaf né zA .tõ inelneçéš llek -e N … l e k é t z e v e n l õ r r é z e v a p u K s i t a z á h n í š m l i f a -u K ç o h , a j t í ò o z i b t á g á s n a l t a t r á r é z e v a p u K m e k sé tájákilizab lüýeh õzektemet ettetípé arrávap tneŠ edi attazoh trézA .ýárik ólšáL tneŠ tárotsonom -o è s i l ó b á j t n o è k e t n e š s á m t r é k s é t i é ý k e r e d e ç E -e j i a p ó r u e t e ý e h a t z e t r e m , t a k o m u t i z i v k e r õ v é t a d -é f i m a l a v , i n n e t a t r a k a é ý ý e h ó r á j ú è ú b û g é s õ t n e l -t n o p z ö k i m l a t a h i g á l i v s é i z á h ç e , s i l á r u t l u k e l idah çan a ,abájtú kotalkodnáraz idlöftneš A .át -a b û t e r é m ó l á n o p m i s i n a b t a l ò o š i v i a p ó r u e l á n t ú nálaT .tréimalav ýárikgavol a ttetettípé tákiliz nebböt tze çoha ,tlov òáppoK esõ trem ,tréza ”…kizeletétlef 72

meledejef òáppoK çoh ,itetjes tza zednim armomአ-éskörö atíkš a gém kátlokotrib si ólšáL tneŠ ,si .tehýek lárG itedere za ,teg tnelej nabámᚠi-9††/4/‰2 tezmeN raçaM A .5† sé lárG tneŠ a ,asárí MFO nirgereP námláK .rF gem óslotu zA .lemmíc eteletšit igášroraçam rév tneš a sutširK suzéJ lef kátgof ebýehek tlánšah nároèav -ek a lõrdlöftneŠ A .rév tneš a ze ,náftšerek a térév a ,abápóruE ketzekré kéýkere lakkúrobáh setšer ,katlov kéýkere révtneš a keûgésõtnelej bboçangel .külõleb tlov nabgástápa sotnof nednim etniš -eŠ ,norávsaV ,nebrõÇ ,nátáB ,nássaK nogášroraçaM -zök šutluk révtneš A .kétzirõ nabmogretšE ,nedeg -áM sé lótsonáJ idaòuH ,ttetehel nekéšatáB ajtnop .rotsolok inetti za ttopak tokédnája kos lótsáþ a ejéýkere bbötgel šutluk révtneš igášroraçam A ,nekedenebtnešmaraG .tlutšuple néjedi molaru köröt ózotrat zohgášrotávroH nabkniajpan a sé nássaK gerbduL náidépikiW A .kannavgem gém negerbduL .ótrateýkere sešíd a ótahtál lavásáríeb -4ˆ9‰( ótatukzjarpén rodnáS tniláB .6† iòéhcéŠ sogášrO za amuirádnelaK ipennÜ )†††‡ˆ9‰ .õtehréle si nabárátvòök sepégótímᚠrátvòöK -álatgem aftšereK a ,avtatzoktanov ará-3 sujáM irokpézök bböt çoh ,ajrí nabtaloèpak lavásál -íšefgem a nekepéktneš sé nokáirávláK ed ,nabmolpmet -álozárbá atsilégnave sonáJ sé airáM ,suzéJ ttet ”…kutjar kinelejgem si ýehek lárG a rokýo„ rokas 73

laggavol terumaG uojnA nabòámoçah lárG A .7† sévek noza láfišraP .knuzoklálat tnékajþa láfišraP -lel sé kugásrotáb kika ,ttozotrat ézök kogavol a káttahtál si neseýémeš tnékamlatuj kugásatšit ik .tlárG -8†††‡ˆ2‰( ýárik raçam trebóR ýoráK uojnA -deklékšüb si lekkõnemlef izáh-dáprÁ )2††††ˆ3‰ -sbaH ajòA( .airáM ,ajákonu aléB .4 ajòaçan ,teh .)aicnemelK grub eòémtsef senoJ-enruB tlürek abóš röšbböT .8† raçaM a ótahtál sátokla péš A .)noladlo .4† a .lp( -ob kanámᚠi-4 rebmetpeš .7††††‡ˆ9‰ atarkomeD a ýema ,néòémtsef kisám çe senoJ-enruB .si nájótír -ézek gavol kiçe za ,ajlozárbá tiõletšit sé tlárG -íè tsüze-réhef a tti ráb ,nav žjap sovás-dáprÁ neb -im akinórK sepéK A .kištál tazátnim tróšle nabkok -ozárbá vás-dáprÁ bböt tto ,tetzekélme ariárútain .nájáhur õslef návtsI tneŠ .lp ,nav sál

74

,nuh ,atamraš ,atíkš sotarilefsávor òáhéN knüòéde rava

neb-††‡ˆ9‰ ejéšéè tsüze rísmolah i-kiššI zA -molah iýárik atíkš akaš ,nabnátšhazaK õle tlürek a ,tlüšék náját ˆ7 .e .rK .netelüret kiššI za lóbrís .kešégér a gem kátlálat ttellem ýárik ttolah ažóJ neb-9ˆ9‰ ,nénebòádaL :òéde irok atamraŠ -raš ttetíseletih çe lef trát kelE adaK néjdlöf láP -átu sétegéik sé ittõle sétegéik lõbýem ,trís atam -jaS .õle tlürek òédegaça ózodroh takotarilef in -ekçeK tlutšuple nabúrobáhgáliv .2 a òéde za son -lirpá/2†‰2 gásjú lévelnoH A .lánásázábmob tém sétjefgem cnelik gém lüvík nomotájas a nabámᚠisi tti nétniš mesétjefgem bbevõB .metlözök totazotláv .ótahsavlo -oòámlunat sé kõtjefgem ittõle 5††††²9³ zA -ešólav kuzjar táhet ,tòéde za káttahtál gém kóz -ah arlab lórbboJ .lef matlánšah tekeze çí ,bbûr a óš kidamrah A .motasavlo za ûvleò raçam ,ódal .kizotláv neõlelefgem kankozjar imuezúM a nab-3‰2 tehýek irok-nuh isóskéšçaN A -alosám ed ,nedegeŠ kuttahtál lóbámlakla pangáliV seníš tiasálíò kereK .nav nabmuezúM itezmeN a at -or náplaT .kéttetíšíd lekketétebýátsirk sé gevü )PÉK .6( .ebrök tuf tarilefsáv 75

-éòédeòara tdaramgem 3†† èniK isólkimtnešçaN A erõleçe iesétjefgeM .nav tarilefsávor ne-4† lõb kevûmkemer sövtö zA .kaótatguògem nesejlet men lallárG a çoh ,kilmedrégem neppéknednim nabnoza nósrok úmᚠse-7 a nesönölük ,abtaloèpak kuzzoh õsleb õsle za ótahtáL .náko sátati lurut ótahtál .lula nótírob -át ††‡ˆ6 ýem ,nósroktsüze iatšupitóT-arozO zA A .tekelejsávor tlálat šégér avÉ maraG tlüšék náj -íšék ósrok a men ,eb kátlocrak galótu totarilef agoR a tnelejgem mesétjefgeM .gelûjediçe levését .nebvòök ûmíc ýárik nuh

iasálozárbá segéstehel lárG A

-osálozárbá irokó béçe çav ûtedere iaimátopozeM -mö kédaýof lõbýem ,òéde çe ludrofõle röšbböt nok ajrí lõréregnehtéèep ýárik remus aeduG .ik kil -én iševtá gecrehpap ûjef tlávtorob A„ :adI aluboB 76

bbeseèebgel a lótáru kenéziv telé za arámᚠep )PÉK .7( .”tokédnája ttotílláik nab-ervuoL a ótahtál òéde ólnosaH lób-iráM ,lób-ˆ8‰ .e .rK a sé nekéderöt robošõk .si nebézek roboš õnnetsi ózamrᚠ-gaça ,õnnetsI inolibabÓ :lõbévòök fežóJ akšuH a nebézek,lóbolleT ,nebfeiler sopal ,lób )PÉK .8( ."lallárG" iajin a šídfeiler sopaL :lõbévòök fežóJ akšuH -avis nákam-alkaT a lórájádneregtezeòòem çe ýehmor )PÉK .9( )námoò léruA nietS( .nabgat -laaB regnehtéçep atittiH :lõbévòök fežóJ akšuH bboj A .laviajkala netsirahiv buseT sé ratsI a eššö kustílnosah tetenelej õvél nabkoras õslef )PÉK .†( .laviatalozjar kösörküt ilútnánud tetzekélme arkosálozárbá irokó za erkezE ilútnánud ték tnûtlef nebévòök .c akétaçah korotšáp óJ -túkõköš lõbýehek A .lóbdazᚠ.9† a esétíšíd sörküt -ozárbá iaimátopozem a tnim ,kádni za lef kenröt neûreš .kõlpereš a takurahop kájtrat ála ze ,kédaýof a nokosál -egnetpézök kepék a çoh ,temleçif a ajvíhlef robáG paP )PÉK .2† ,.1†( .ik kanzokatnob kocraifréf sošujab nebéý

robáG paP

-at nabmuiruC çe telšéR :lõbévòök fežóJ akšuH saòrᚠa ahtnim ,kinût çú armomአ.lórláttsüze tlál 77

avmoògem túþnallak çe lakkubál õsllem a keòél )PÉK .3†( .zohkédaýof ttotíhá za ázzoh kanántuj -ök iapolšoõk géstlevûm iveòuko iairébiš-léd A .rK a leòòéde úkala ýehek ttesév kutjar ,õttek lüz mc ‡ · 3†††‡ · †††‡ˆ2 :kieteréM .lõbderzevé .2-3 .e -en si kankosátokla atíkš-õlE .mc 5‡ · 6†††‡ sé .4†( .tòávlábõk úmᚠçan itnem óýof ješiòeJ a kizev )PÉK atlozjar ótatuk anoroK tneŠ ,sövtö sojaL romoÈ úsulíts remuS„ :asáríála kenýem ,tepék .5† a -rísmolah isat-kuruk a ráhop tsüze raçam-ribaš ”.derzevé .2 .e .rK .lób -ýem ,tòéde çan çe knutál népezök kanázjar ráhop A -kõzekré lórlab a tšo tokédaýof ifréf õlü za lõb arbboj djam ,nebküzek a kanatrat tarahop kika ,ken tásálozárbá çe lárG a çoh ,segésteheL .kanzovát tlati zA .ik itjef tásátah ótíçóç neppé tnima ,kujtál -árbá ýem ,ótahtál aftelé çe ttögöm atáh ifréf ótšo .tsézeletétlef a tze itísõregem sáloz

78

kizamráš lóbóš ÝÁRIK raçam a óš lárG A

lárk válš a tešévleò iaimédaka za taknuvaš ýáriK -iòežreB tátlov vleòsõ knüvleÒ .itetzedere lóbóš -ib nakos )si ettõle rám aráòozib ed( evdzek lõt .küjtehlétí kensevét tetedere válš a çí ,káttotíòoz nebkevleò válš a ilürek si tnékbéçe vleò raçam A nabóš lárk a ýema ,tsádólrot ózgnahlassám irokaç .nav nelej si -atu eréséléreçlef kognah G sé K a nebtese neleJ .arknumᚠkesekedré kádlép ól -ségnöz a nápuè ,kognahráz ttezevençú G sé K A .lótsámçe kenzöbnölük nebétetniket gés ,eréséléreèlef gnah ték a tádlép òáhén knüzzéN -élmevleò raçaM :çröÇ nomiS-fežóJ ránloM röšõle .lõbévòök ûmíc kek ,)dazᚠ.2†( dakraS = IDUGRUS ).š .5†( ráèluk = RAZCLUG ).š .5†( neppékka = NEPEK HGA ).š .6†( indogadzaggem = INLUGADZAK GEM ).š .6†( silánidrak = ANIDRAG ).š .6†( gordoB = KORDOB :nebûm a nebbenaçu atazotláv òáhén óš ýárik A ).š .1†( ýárik = LARK ).š .4†( kankuýárik = CONCULAREK 79

).š .4†( ).š .5†(

kanáýárik = énýárik =

CONALARYK ENLAARYK

:).š .4†( lóbákinórK sepéK A alleziG = ALSIEK :).š .4†( lóbákinórK iòožoP A ,zugedneB = ZUKEDNEB alleziG = ALZIK :).š .4†( lóbákinórK inehcnüM A alleziG = ALZJEK a ,innemaššiv erbbegér gém nátu keze knüjlešéreM :gikavaš raçam-remus ttötjûç latlá adI aluboB ,tábak ,lazak ,aknum ,kérek ,trek ,kü ,dedsik ,kar ,sakak .bts ,akrib

= = = = = = = = =

)ut+(UBBUG LAZIG AG-NU-UM RAG UGU UDADUG GAR UZAGAG G-RIB

,èak = .bts ,)loþþarak( loþalak =

:lánrozcuzC ÈAG LOÇALAG

80

-tA ahtnáS ,lóbdazᚠ.††–.9† a kádlép ilezöK :lóbárátóš ýekéŠ alit ,aþókelek = AÇÓGELEG )tdellüd ,tdaffup ,çan( ülük = ÜLÜG a ed ,rápóš ébóg-ÉPÓK a ebmeše tuj lõrkeýekéš A .si even gésçeh eçereG a dere lóbóš NEÈEREK nital a knünrét ttellek tá nabdazᚠ.1† ,† a rokiM 3† õzektevök a nebéjécébá kanna ,arsárí sûteb ,Á ,È ,Ž ,Š ,J ,K ,Ý ,Ò ,Ç ,Þ :lej tlov men arknugnah óš ÝÁRIK a ako segéstehel kiçe si zE .Ü ,Ö ,É -G a ttaim aòáih ûteb K a ,kanásálukala ál-LÁRG .kátlánšah t -ema ték çoh ,lórátazáraçam óš lárG a ajrí edailE görög a enahaK eéneR sé yrneH ótatuk iakir -étíçele zív sé rob ýem ,itetzedere lóbóš ”rétark„ za nebbe táhet téreègnah G-K A .òéde ólágloš erés .kiremsile si kõ nebtese táhet tnireš mesézeletétleF táhet ýehek lárG A .tamaýof isálukalatá za larg -ledejef ,kerézev ,koýárik a zaza ,”ýehek ýárik„ -ámlakla kosátatkieb ,kesézevenik kátlánšah kem inatíòozib nebšér õzektevök a naçoha tnim ,lav .meškeçi -lark-lárek-ýárik

81

sepéklej nebézek korboš ótratešéè ieppeþš A kannav kehýek lárG

nebévòök .c sárísávor sé sávoR aluÇ néþsebeS ,lef ketzedef neb-2††ˆ7‰ teýem ,robošõk ótahtál lárG arkorboš ótratešéè a tememleçif a lef atvíh )PÉK .6†( .lóbájtnopmeš séserek ýehek

òágop A tnelejgem neb-1†‡ˆ8‰ cnereF yalláK -eketré nabbaššoh nebévòök ûmíc asállav koraçam -iŠ çE .”lórkobáb núk s lórkomlahrís núk„ a kiz -rof ertelek…„ :ajrí lórrobošõk tlálat nabáiréb zehéködlök a tza ,trat téšéè nebézek lazcra tlud ”.avtíroš tza arra ,kótahlálat men tréim nabknázah çoH -etél naçu komoò òévröt sé akinórk çoh ,lef azzoh kõdi sorahiv úššoh a ed„ ,kanlóš ttellem küséz tlávik ,kobábõk ýi za kattahlutšup si le ttala latlá kniaýárik õsle asátriik kekélme òágop a çoh ”.ttetetév si abáknum nesetezüt 82

A :azéG réheF kulór matlálat tamladori bbevõB -rötsõ raçam sé iekélme géstlevûm köröt-ráglob .)1†††ˆ9‰( nebévòök ûmíc kiasázoktanov itenét -öt-ó torboš ótratešéè bbötgel a azéG réheF ráB si nokorbošõk naýo„ çoh ,iremsile ,ajtrat kenkör men keýema ,takosárílef sosávor köröt knulálat tekeýema ,kekélme ibbegér menah ,korbošrís köröt -et ttI .gássokal köröt ibbõsék a tlánšahlef kaè eléfimmes ttözök sálozárbá za sé tarilef a táh ”.ènin taloèpak -savlo si lániyalláK rám tnim ,takorboš ieppeþš A htávroH izcóláP .kankábabnuk kizeven narkaç ,kut kugam kátçah konuk A„ :kezédi lóbásárí sárdnA lõbkeýema ,takorbošõk silátnemunom a takoza nátu -rošoro-léd a tllá òádlép reze bböt gém rokimalav tdaram barad ˆ6 çetnim kaè arkniajpaN .néppeþš igᚠza korboš a kezE .nabkomuezúm tejvoš tšérçan ,gem -éè nebézek ,nebtelesiv sešíd ,neûrešértrop tatòuhle A .kájlozárbá nebtezýeh õlü çav avllá ,avtrat téš -boš kattotíllá tnáraçe kenkõn sé kankaifréf konuk ifréf kaè lõtkika ,lekkökrüt a nebtétnelle ,tor ttotíllá erékélme kattolah A .knüremsi takorboš óllánölük menah ,ketlürek élöf rís a men korboš gidep küjérök ,élef teleK laccra …armolah sagam nav lõrkeýétneš sogásólaV .kettetípé tsétírekõk -tehel ieýehníš kanášutluk kösõ za keýema ,óš táhet náros iasázatu itelek népezök dazᚠtlúm A …ket si el taòáhén ,tríel torboš kos negi sonáJ yenreJ -roraçaM ttotíllᚠsi azah tekéderöt ték ,tlozjar -2 rebmeced 4††††ˆ8‰ tekekéderöt a tekezE .argᚠ83

yenreJ nésélü aimédakA soòámoduT a káttatumeb ná a takorboš sesédrék a õ nebýema ,ttüçe levélevel ”.ajtrat keniekélme koraçam egliB telšér :lõbévòök annA retlaW énréheF )PÉK .7†( .lórájrís nágak -ag – rádam a sé atnim sékçeviš ótahtál nozjar A -õtíšíd õzmellej knütešévûmpén – moýós çav bmal .kanzotrat ézök iemele -nuK lemmíc kerebmeõk körötÓ neb-7††††‡ˆ9‰ násátílláik ileb-muezúM izjarpéN ólšáL èávok ,lórkorboš ótratešéè a tekepékòéf õnûtik knuttahtál -lüšék ttözök .š .1† sé .6 tnireš õtetremsi za keýem -kotápráK A„ :ótahsavlo si ze nebõtetremsi zA .ket tezevöeppeþš õggüfebçe õdejret giáilógnoM lót ûrešòávláb etrevõse za iúnat amén kenémlenétröt …korboš iajtnoè katòuhle za men trem ,kevökrís ûrešçe meN -órp nogá bböt lakkutazáraçaM .kendekleme ttölöf ,kištál za kenbbûníšólavgeL .kešégér a katzokláb -totíllá neýehózodlá za tépékõk ýémeš selej a çoh -rat nebzék a ,amuvítom ódnallá roboš a sé lef kát a norot ittolah a ttovi si õ çoh ,izlej ešéè ttot iaižárue za robošõk amrofçe ték èniN …lekkeibböt ”.néppeþš

84

-boš òáhén ah çoh ,kutdutgem táhet lóbkosárrof A -alórázik kõtehtök men ,nav si tarilef köröt-ó nor .zehpén a zehhe nasog -lozárbá tekenéçe gidnim ,amrofçe ték ènin leviM -ísûrešçeel ,tloçanle men táhet ,tekegésinéçe ,kan -merís õtehtševéteššö ,õtehléreèlef lassámçe ,ttet .keze kevökrís ,kekél -lej ýehek lárG iéšéè korboš a çoh ,mezeletétleF -éstevöš ,sázokaltaè ,sézevenik ,sétetnütik ,kepék -medré atjafçe ,iekéllek kenésétök kesédõzreš ,keg .si kedner gássokal a giáníK nešége lõtécnedem-tápráK A .tlé ttala agásótahnnef kniedõle rava-nuh-atíkš ttopak lõtšélkareH çav ttolluh lõbgé za tnim ,kÕ -éklej kenne ,iesökörö sogoj ýehek lárG zaza ,ešéè za káttava lezze ,ik kétzeven laviatalosám sep -ejef ózokaltaè a çav takiótratýeh netelüret ttoda latlá korava-konuh-kátíkš táhet korboš A .tekemled kika ,kájlozárbá takótratýeh ieppeþš ttezevenik ,vÖ .nebküzek a kanatrat tekehýek lárG sepéklej -eb ólav abmolatah a trükóvi ,)ósrok ,ýehek( ráhop çav ejõzlej ,ekéllek sétetnütik sézevenik ,sátava .eséremsile ódagofeb kemledejef ózokaltaè a modut lekkõzektevök a temesézeletétlef a tzE :inatšamátála çe õle ludrof röšbböt ttözök keènik atíkš A tza jikšnisarB lórásálozárbá kenýem ,ekzemelòara -edejef çav )?itibaT( õnnetsi õlü násunórT„ :ajrí 85

”.ifréf atíkš óvi )trükóvi( lóbnotühr ettõle ,õnmel .ótahtál lülef nótírob õsleb õsle za pék A vošriF nebkézçej isátílláik .c keènikòara atíkŠ A za nebbE„ :tetenelej a kázzáraçam çí vojlvaruŠ sé titibaT tõnnetsi atíkš a kótatuk seçe nabsálozárbá ”.kanýárik atíkš çe da tamlatah tnima ,kájtál ,trükóvi za tteýeh ešéè epéklej sádatá molatah a ttI ,nuh ,atíkš tlov eòévlejgásótlém õzmellej nétniš ýem -kimtnešçan sotarilefsávor a .lp ,kenkniedõle rava -ik ódnallá nabmuezúM itezmeN a çav ,trükóvi isól .kötrükóvi ,kósrok ,kéšéè rava ótahtál nosátíllá soòozib çe nebšér akinórk ýekéš ikíÈ A ,kidõvöš érök etenétröt ”ráhop ehýýek oidnestereš„ .lóbgášrogöröG ttozoh sisrahcanA atíkš a teýema -duýekéŠ iam a çoh ,etzeçejlef gidep ólšáL yrávõK nabrávduB õvél neçeh ódosagam ttellem ýehrav .kétzirõ )nabáráv aduB( -iv si tégésitedere akinórk a ed ,ráhop a kaè meN -aŠ tnim ,kerebme úsádut çan naýo má ,keýemén kájtat .le kiremsi kenitedere žálaB nábrO çav ýoráK ób serepse sé pap iýehravdu ibbõsék fežóJ irobmoS -jah A ,alór gem tetnelej tòámlunat neb-5†††ˆ8‰ -rÉ .lemmíc lórárahop-ózodlá tezmen ýekéš semen inad -ari zA„ :eb izejef lattadnom õzektevök a tésézeket rodnáS semen a gipan iám za dnim nátuza ráhop sot -ûç bboçan kaè sé ttodaram nabákotrib géstezmen -la kosátatkiéb ketšitõf ikíè a nesetezeven ,kesél ”.éle ludrof lavágássotamlak 86

si asázamlakla ólav náros ”kosátatkiéb„ A a tekéšéè a çoh ,temesézeletétlef a tza ajtšamátála -la isáda molatah seýépennü ttezetelšér rám bbejlef .kátlánšah rokkamlak ,korboš a kanlozárbá si takoòošša çoh ,sõtneleJ rava-nuh-atíkš çoh ,tòét a tza avtšamátála si lezze trégásúgojneçe kenkõn a ttellek men lénkniedõle .nabkamladasrát itaguò a tnim ,inlocrah -jalut lárG a keýem ,kéšéè a keze keòévlej imlataH -ére igavol kattór takotadalef õdere lóbiagásnod iklel ,imelleš ,itset ,erküjõlesiv õzekledner lekkeò -atísotzib tegésòekévet irebme semletré ,tokélálpát ,tzadnim ,kankattozíb kujár a ,kenkiejtlednerála in …kõzeketré lórlárG a katríel noladlo iòòa tima

sézgeššÖ

‰8 kiçe zA .ótahtál òéde péš ték nótírob óstáh A ilürök vé ˆ5‰6 kisám a ,lórákalrátaT ilürök vé 87

-ûm inetucuC iavdlom a :nasolatavih( lóbniþukuK -zejefik lekkeòéde za lekkeze méntereš tzA .)géstlev -érgel dlöF A .igér negi etenétröt lárG a çoh ,in si kátíkš a neših ,kizotrat ézök ietenétröt ibbeg ibbárokgel dlöF a kõ çoh ,lórkugam kátdnom tza .etezmen -ek ed ,ýehek a tsom nav loh çoh ,kujtahdut meN -adzag nabsádut ,nebkeòére nebzöktú ,llek inser .avdog

-édökzõtjer lárG a za ,sotnof imA„ :atrí edailE soktit çe çoh ,ik izejef tzA :asumzilobmiš kenés -tetehréle lóttanallip imlenétröt ttoda çe òámoçah ”.kiláv énnel -neltetehréle arámᚠkoraçam ,arknumᚠtláv rokiM ?òámoçah õtehtök lallᚠkos ýo knázzoh a ze én ,asálocnoklef náicileF hcáZ ,eséleçénlef òáppoK -rémgem ýárik sáþáM ,alálah aèruf gecreh ermI tneŠ nát çaV ?knülõle kizõtjer náko esézeg moladarrof aicnarf a rokima ,ató-9†††‡ˆ7‰ tárotsolok kétemer iludlamak a kátlúdlef néçürü .2 káttotítšuple çav kátlobarle sé ttellem žiráP ?tévíš ttözrõ tto cnereF izcókáR kátamraš-kátíkš a òámoçah lárG ittõle suzéJ A suzéJ .zohgásraçam a õtehtök neûmletréçe névér -zokaros tekevré õzõçgem ttellem asázamrᚠatíkš -atuktelek ,šénétröt ,õtsef cnereF itjaZ lef ttotat sóJ òidaB .ekönlela gásasráT iaidnI-raçaM a ,ót 88

-ráp ûtedere atíkš nétniš a gidep sugóloremus cnereF -ozib lef tloros arásázamrᚠólav lõbépén kosut nátlém si ehýek aroèav óslotU za táheT .takokétíò .ebétenétröt lárG a tlürek -opaš tekevré za ,inetísõregem anlov mettereš tzE tnimalav ,lavásáloroslef komazuhráp a inatír raçam a óš lárG a çoh ,lemmieletéveršé za lakkoza korboš ótratešéè ieppeþš a sé dere lóbóš ýárik .kannav kehýek lárG sepéklej nebézek -ahçofik iasázoktanov raçam kenétenétröt lárG A knüsserek …ýehek a agam tnim ,kennût kannaltat …bbávot

89

Irodalom

Badiny Jós Ferenc: Jézus király pártus herceg (Budapest, 1998) Bajkán László: Fehér lovakról (Debrecen, 2005) Bobula Ida: A magyar nép eredete (Anahita Ninti Kiadó, évszám nélkül) Brasinszkij, I. B: Szkíta kincsek nyomában (Helikon Kiadó, 1985) Bunyevácz Zsuzsa: A Szent Grál üzenete (Alexandra Kiadó, 2007) Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája (Könyvesház Kft. 1994) Csomor Lajos: Õfelsége a magyar Szent Korona (Székesfehérvár, 1996) Deák Viktória Hedvig O.P: Árpád-házi Szent Margit és a domonkos hagiografia (Kairosz Kiadó, 2005) Dixon, Philip: Britek, frankok, vikingek (Helikon Kiadó, 1985) Dümmerth Dezsõ: A titokzatos jelbeszéd – A magyar szent királyok nemzetsége (Panoráma Kiadó, 1989) Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története, III. (Osiris Kiadó, 2002) Evola, Julius: A Grál misztériuma (Kvintesszencia Kiadó, 2000) Érdy Miklós: A hun lovas temetkezések (Magyarországért, Édes Hazánkért Kiadó, 2001) Fehér Géza: A bolgár-török mûveltség emlékei és magyar õstörténeti vonatkozásaik (Budapest, 1931) Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig (Buenos Aires, 1975) Forrai Sándor: Javaslat a Vérszerzõdést megörökítõ rovásfeliratos emlékmû felállítására (Kézirat, 1995) Forrai Sándor: Az õsi magyar rovásírás az ókortól napjainkig (Antológia Kiadó, 2004) Friedrich Klára: Attila ifjúsága (Szakács Gábor kiadása, 2000, 2004) Friedrich Klára: Ház a hídon (Szakács Gábor kiadása, 2000) Friedrich Klára: Ház a hídon (In: Friedrich-Szakács: Kõbe vésték, fába rótták, 2005) Friedrich Klára: Roga hun király – Kevéssé ismert részletek az európai hunok történetébõl (2009) Guenon, René: Metafizikai írások, II. (Farkas Lõrinc Imre Kiadó, 1983) Hankó Ildikó: Nagyságos fejedelmünk háromszáz éve (Magyar Demokrata, 2003/31) Horváth Zoltán György–Gondos Béla: Székelyföldi freskók a teljesség igényével (2001) Huszka József: Turáni magyar ornamentika (Nyers Csaba kiadása, 1996) Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia (Pest, 1854, Európa Kiadó, 1987) Jung, Carl Gustav: Emlékek, álmok, gondolatok (Európa Kiadó, 1997) Kállay Ferenc: A pogány magyarok vallása(1861) Kiss Irén-Tábori László: Merre van Arimathea? (Magyar Demokrata, 1997/32) Kiss Irén-Tábori László: A Grál nyomában (Magyar Demokrata, 1997/38.) Kõváry László: Erdély régiségei és történelmi emlékei (1866, Reprint: Horizont Kiadó) Kunkovács László: Ótörök kõemberek (Kiállítás ismertetõ, 1997) Kunkovács László: Kunbabák, kõemberek (Thorma János Múzeum füzetei, 13. (Szerkesztette Szakál Aurél. Évszám nélkül) Kunkovács László: Kõemberek. A sztyeppei népek õsi hagyatéka (Masszi Kiadó, 2002) L. Nagy Lajos: „A fenséges kert legerõsebb fája” (Debrecen, 2003)

90

Lengyel Dénes: Régi magyar mondák (Móra Kiadó, 1968) Leontyev–Kapeljko–Jeszin: Kõbálványok és emlékoszlopok az okunyevi kultúrában (Püski Kiadó, 2009) Molnár József-Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek (Tankönyvkiadó, 1980) Magyar Zoltán: Rákóczi a néphagyományban (Osiris Kiadó, 2000) Magyarrá lett keleti népek (Panoráma Kiadó, 1988) Makkay János: Indul a magyar Attila földjére (Közdok, 1996) Malory, Thomas: Arthur királynak és vitézeinek, a Kerek Asztal lovagjainak históriája (Háttér Kiadó, 1996) Mani: Gyöngyénekek (L. Nagy Lajos kiadása, Hajdúszoboszló, 2004) Matthews, John: Arthur király (Egmont Hungary Kft. Bp. 2004) Mereskovszkij, D. Sz: Az ismeretlen evangélium (Farkas Lõrinc Imre Kiadó, 1995) Pap Gábor: Jó pásztorok hagyatéka (Sárosi Kiadó, 2007) Pálóczi Horváth András: Besenyõk, úzok, kunok (In: Magyarrá lett keleti népek, Panoráma Kiadó, 1988) Ransanus, Petrus: A magyarok történetének rövid foglalata (Európa Kiadó, 1985) Spineto, Natale: Szimbólumok az emberiség történetében (Officina 96 Kiadó, 2003) Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás (1909) Stamler Imre: Avatási beszéd Koppány és Szent István emlékmûvénél Kupaváron és egyéb kézirat (2001) Steinbeck, John: Arthur király (The acts of King Arthur and his noble Kinghts, 1952, Merényi Könyvkiadó, évszám nélkül) Szakács Gábor: A hun üst titka – Áldozat vagy áldomás (Magyar Demokrata, 2006/27) Szent Imre hercegnek legendája (In: Magyar legendárium, Magyar Ház Könyvek, 2002) Szkíta aranykincsek a Magyar Nemzeti Múzeumban (Kiállítás katalógus, 2009) Tábori László: Gilgamestõl Jézusig (Sárosi Kiadó, 2006) Télfy János: Görög források a scythák történetéhez (In: Magyarok õstörténete, Pest, 1863) Tomory Zsuzsa: Magyarságtudományi Értesítõ (1996/2) Tomory Zsuzsa: www.magtudin.org Torma Zsófia: Sumer nyomok Erdélyben (Buenos Aires, 1972) Lexikonok

Képek forrásai Az elsõ külsõ borítón látható kép forrása: Fehér Géza: A bolgár-török mûveltség emlékei és magyar õstörténeti vonatkozásaik (Budapest, 1931) Az elsõ belsõ borítón felül: Szkíta aranykincsek a Magyar Nemzeti Múzeumban (Kiállítás katalógus, 2009) Alul: László Gyula-Rácz István: A Nagyszentmiklósi Kincs (Corvina, 1977) A hátsó külsõ borítón lévõ felsõ képet valamint a hátsó belsõ borító képeit fényképezte: Friedrich Klára Az alsó kép forrása: Marija Gimbutas: The language of the Goddess (Thames&Hudson, 2001) Barta József rajza a 22. oldalon 3, 28, 29, 30. oldal: Huszka József: Turáni magyar ornamentika (Nyers Csaba kiadása, 1996) 8. oldal: Dixon, Philip: Britek, frankok, vikingek (Helikon Kiadó, 1985) 10 oldal: Bella Lajos: Újabb soproni leletek (Archaeologiai Értesítõ, 1889) 12. oldal: Tomory Zsuzsa: Magyarságtudományi Értesítõ (1996/2)

91

14. 21. 23. 27. 28. 29, 31. 31. 34. 35. 40. 49, 57. 74. 76, 89.

oldal: Makkay János: Indul a magyar Attila földjére (Közdok, 1996) oldal: László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról (Móra Kiadó, 1982) oldal: Tolnai Lexikon, 1930 oldal: Dümmerth Dezsõ: Álmos az áldozat (Panoráma Kiadó,1986) oldal: Bobula Ida: A magyar nép eredete (Anahita Ninti Kiadó, évszám nélkül) 30. oldal: Pap Gábor: Jó pásztorok hagyatéka (Sárosi Kiadó, 2007) oldal: Leontyev-Kapeljko-Jeszin: Kõbálványok és emlékoszlopok az okunyevi kultúrában (Püski Kiadó, 2009) oldal: Csomor Lajos: Õfelsége a magyar Szent Korona (Székesfehérvár, 1996) oldal: Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás (1909) oldal: Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig (Buenos Aires, 1975) oldal: Kalicz Nándor: Agyag istenek (Corvina Kiadó, 1970) 65. oldal: Gimbutas, Marija: The living Goddesses (University of California Press, 2001) oldal: Wosinszky Mór: Leletek a lengyeli õskori teleprõl (Archaeologiai Közlemények, 1890) oldal: Roska Márton: Székelyföld õskora (In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára, 1929) 78, 82, 87. oldal: László Gyula: Vértesszõlõstõl Pusztaszerig (Gondolat Kiadó, 1974) oldal: Kutzián Ida: A Körös kultúra (Pázmány P. Tudományegyetem, 1944)

Honlapunk: www.rovasirasforrai.hu

92

Kiadványaink

Szakács Gáborné, Friedrich Klára: tanár, rovásírás oktató-kutató kiadványai:

Szakács Gábor: író, újságíró, rocktörténész, zeneszerzõ, zenész, rovásírás kutató kiadványai:

93

Friedrich Klára és Szakács Gábor közös kiadványai

A 2003-ban megjelent Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás c. könyv tartalma Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Friedrich Klára írásai A magyarok legrégibb és legértékesebb kincse… . . . . . . . . . A rovásírás alapfogalmai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A rovásírás rövid története és legfontosabb emlékei . . . . . . Thelegdi János és Luigi Ferdinandó Marsigli . . . . . . . . . . . . Eltüntetett õstörténetünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szabályalkotási lázról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A két K betû használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csudabogarak? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiegészítés Csepregi Ferenc táltos köveihez és palatáblájához A Glozel-i feliratos kövek és csontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . Torma Zsófia igazsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hunok aranya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Margit-szigeti rovásírásos kõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Írhatott-e Árpád fejedelem rovásírással? . . . . . . . . . . . . . . . Chemez Farkas kiállításának megnyitója . . . . . . . . . . . . . . .

94

......... . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . .

5 7 17 25 45 48 59 61 73 79 81 84 88 92 98 101

Véleménycsokor a rovásírásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar Karácsony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Attila vagy Atilla? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Versek az Attila ifjúsága címû zenemûhöz – rovásírással . . . . Néhány olvasói levelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szakács Gábor írásai A Kárpát-medencei rovásírásversenyekrõl . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Rovók és Rovásírók Orsz. Szöv. megalakulása . . . . Beszélgetések Magyar megújulás – Marácz László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ideje megismerni a magyar õstörténelmet: Badiny Jós Ferenc Az õsképek világa: Molnár V. József . . . . . . . . . . . . . . . . . . Találjunk két igaz embert: Badiny Jós Ferenc . . . . . . . . . . . Gilgames, az égi fokos hõse: Marton Veronika . . . . . . . . . . . A titokzatos táltos kövek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eleink ismerték az õskinyilatkozatást: Lukács atya . . . . . . . . A múlt emlékei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Koppány emlékezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A halhatatlan és változatlan jel: Varga Csaba . . . . . . . . . . . . Volt egyszer egy finnugor…: Béres Judit . . . . . . . . . . . . . . . Nyelvében él a nemzet: Molnos Angéla . . . . . . . . . . . . . . . . Forrai Sándor, a kortárs rovásírás atyja . . . . . . . . . . . . . . . . Arckép – Boros Károly írása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az õsi magyar rovásírás néhány betûsora . . . . . . . . . . . . . . Ajánlott és felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Képjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Terjesztõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

102 107 111 111 123

......... .........

132 139

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

146 149 157 162 170 176 180 187 192 197 203 208 214 219 227 233 235 237 238

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A 2005-ben megjelent Kõbe vésték, fába rótták… c. könyv tartalma Köszöntõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 A rovásírás szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Friedrich Klára írásai Két vers . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Roga koronája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Ház a hídon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Tatárlaka titka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 Kálmán Király varázsgyûrûje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 Hamisítvány-e a Túróci Fakönyv? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 A lévai vár rovásírásos alaprajza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Házsongárd ösvényein . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 A rovásírás fontossága és néhány jelentõs képviselõje . . . . . . . . . . . . . . 108 Rovásírás és diszlexia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 A rovásírás idõszerû kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124 Újabb adatok a két „K” használatához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 Újabb adatok az Eltüntetett õstörténetünkhöz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 Újabb adatok az Attila-Atilla névváltozathoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 Badiny Jós Ferenc két könyvérõl Mah-gar, a magyar…! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 Jézus király, a pártus herceg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 Magyarországon nincs hivatalos környezetvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . 150 A böfögõ narancs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 Olvasói levelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 Pogány imák címû történelmi zenemû versei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 Szakács Gábor írásai A rovásírás üzenete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 Õseink útján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 Példaképeink üzenik Forrai Sándor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 Dr. Molnos Angéla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 Csepregi Ferenc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190 Beszélgetések A kirekesztett: Andrássy Kurta János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192 A radzsasztáni kapcsolat: Aradi Éva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198

95

Õstörténetünk a hagyomány: Badiny Jós Ferenc . . . Kelet titkai: Bárdi László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A festõmûvész: Bodó Sándor . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Irgalom rendje: Bulányi atya . . . . . . . . . . . . . . . Aki a Napisten fényét követi: Dudás Rudolf . . . . . . . Hadsereg civilben: Erdõs László . . . . . . . . . . . . . . . Hõseink emlékére: Erdõs László . . . . . . . . . . . . . . . Camonik és etruszkok nyomában: Gondos Béla . . . . Üzenet Égiekhez és Földiekhez: Gyenes József . . . . Mese és valóság: Kabay Lizett . . . . . . . . . . . . . . . . Az értékmentõ: Laki Károly . . . . . . . . . . . . . . . . . . A rézdomborítás mestere: Nyers Csaba . . . . . . . . . . Magyar földrajzi nevek a világtérképen: Simon Endre A küldetés: Tokay Rozália . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Boldog Özséb nyomdokain: Vince atya . . . . . . . . . . Palócok Társasága: Z. Urbán Aladár . . . . . . . . . . . . Tudósítások Nyírõ József öröksége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Múltunk fényképei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halld Magyarország! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Bocskai kripta titka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A csángók kálváriája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ahol megtört a jég . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Õfelsége a Szent Korona . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A király palotája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nem mind arany, ami fénylik . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyar nyelv védelmében . . . . . . . . . . . . . . . . . A Képes Krónika rejtélye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A rovásírásversenyekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiadvány értékelések Az elpusztíthatatlan írás – Írástudó c. újság . . . . . . . Szellemi óriás (videó) – Zajti Ferenc . . . . . . . . . . . . Õstörténetünk hõsei (könyv) – Kertai Zalán . . . . . . . Ókori személyi igazolvány (könyv) – Marton Veronika Olvasói levelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nincsen uráli finn-ugor nyelvcsalád . . . . . . . . . . . . . Szakirodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kárpát-medencei birtoklevelünk… tartalomjegyzéke . Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Forrai Sándor Rovásíró Kör . . . . . . . . . . . . . . . . . . Terjesztõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kõbe vésték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

203 205 210 215 220 224 230 234 239 244 249 255 260 265 270 275

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

278 280 282 287 291 295 298 302 307 312 316 321

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

327 327 328 329 330 331 332 333 334 336 337 338

A Tászok-tetõtõl a bosnyák piramisokig (2007) címû könyv Köszöntõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A rovásírás ábécéi, szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Wass Albert befejezetlen verse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Friedrich Klára írásai Megalitok a Tászok-tetõn . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A rovásírás feltételezett jelképrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rovásírás, runaírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egy avar orsókarikáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kijevi felirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Újpesti rovásemlékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szentkatolnai Bálint Gábor megfejtése a Nagyszentmiklósi Kincsrõl . Pótnyomozás a kiskunhalasi rovásírásos pálcák ügyében . . . . . . . . A rovásírás szó védelmében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kõbe vésett bocsánatkérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rovásírásunk tovább élése mesterjegyes címereken . . . . . . . . . . . Az Arvisura egy magyarellenes gúnyirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hír: Nagy barbár fesztivál színhelye lesz Magyarország . . . . . . . . . . Újabb adatok a Tatárlaka titkához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a két K betû használatához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

96

tartalma .... 5 .... 6 .... 7 . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

8 50 69 73 75 78 80 84 91 97 102 104 107

.... ....

109 112

a Túróci Fakönyvhöz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . az Attila-Atilla névváltozathoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . a Magyar Karácsonyhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . környezetünk állapotához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Könyvajánlók A hun-magyar írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az õsi magyar rovásírás és mai alkalmazása . . . . . . . Megfújták Lehel kürtjét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rokonszenves rokonság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rejtjel, rovásjel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szakács Gábor írásai Beszélgetések Angela Marcantonio: A finnugor elmélet végnapjai . . . Bencsik András: Ha látod a múltat, ismered a jövõt . . Józsa Judit: Magyar nagyasszonyok . . . . . . . . . . . . . Kocsi János: Attila fapalotája . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kovács János: Ha nem lenne, ki kéne találni . . . . . . . Mario Alinei: Etruszk, azaz magyar . . . . . . . . . . . . . . Novák Tamás: Arckép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pej Kálmán: Több, mint szobor . . . . . . . . . . . . . . . . Radics Géza: Aki közel járt a halálhoz . . . . . . . . . . . . Tudósítások Attila sírja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csak az kell, ami a miénk volt . . . . . . . . . . . . . . . . . Mária országa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tétovázás bére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fejedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A keleti kapcsolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Piramisok Boszniában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A piramis gyomrában – A múlt üzenete . . . . . . . . . . . Semir Osmanagic: A piramiskutató . . . . . . . . . . . . . . A hun üst titka – Áldozat vagy áldomás . . . . . . . . . . . Költõ és hadvezér – Megtalálták Zrínyi várát . . . . . . . . Tatárlaka titka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bocskai István – A valóságlátó politikus . . . . . . . . . . Európa legõsíbb mûveltsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gloria Victis – Dicsõség a legyõzöttnek . . . . . . . . . . . Beszédes kövek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „Esztergomi falra festett oroszlánok…” . . . . . . . . . . . Padányi Viktor – A nemzetben gondolkodó történész . Yotengrit és a valóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szigetvár védõiért szólt a harang . . . . . . . . . . . . . . . Az EMP jel titka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdag István – Nemzetféltõ õseink . . . . . . . . . . . . . Kun Ágota – Pogány imák történelmi nagyjainkhoz . . . Könyv-, CD-, kiállítás- ajánlók Gönczi Tamás: A rejtelmes ’sziget’ . . . . . . . . . . . . . . Józsa Judit: Ihletadó asszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . Nyírõ József: A székelyek végzete . . . . . . . . . . . . . . . Orbán Éva: A bolsevik aljasság . . . . . . . . . . . . . . . . . Szõke István Atilla: Gondolatok a Pilisrõl . . . . . . . . . . Tarics Péter: Búfelejtõ dallamok . . . . . . . . . . . . . . . . Z. Kárpát Dániel: Élhetõ Magyarország . . . . . . . . . . . . A rovásírás versenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Rovásírásverseny vendégkönyvébõl . . . . . . . . . . . . Friedrich Klára elõadásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás (Tartalom) Kõbe vésték, fába rótták… (Tartalom) . . . . . . . . . . . . Ajánlott szerzõk, mûvek, újságok . . . . . . . . . . . . . . . Terjesztõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Forrai Sándor Rovásíró Kör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Forrai Sándor Rovásíró Kör Napja . . . . . . . . . . . . . A honlap hírei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

97

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

116 117 119 120

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

123 124 125 125 126

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

127 132 139 141 145 147 152 157 159

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

164 170 174 178 182 187 192 196 201 205 209 213 217 221 226 229 233 237 239 246 250 254 256

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

258 258 259 260 261 261 262 263 266 269 270 272 273 275 276 277 278 280

. . . . . .

Képek a bosnyák Hold piramisról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rovásírás olvasógyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A 2008-ban megjelent Õsök és írások c. könyv Elõszó – Szakács Gábor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Két rovásírás betûsor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Friedrich Klára: Vers rovásíró gyerekeknek . . . . . . . . . . . . . Friedrich Klára írásai Torma Zsófia, egy asszony a magyar régészet szolgálatában . Papok és tanítók a rovásírás fennmaradásáért . . . . . . . . . . . Forrai Sándor munkássága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Kárpát-medence legrégibb rovásírásos emléke . . . . . . . . . A Kárpát-medence, a bosnyák piramisok és Glozel . . . . . . . . A bosnyák Nap piramis jeleinek néhány párhuzama . . . . . . . Feltételezéseim a bosnyák piramisokkal kapcsolatban . . . . . Rovásírás és balkezesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kõkori játéktárgyak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Betiltott jelképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Ég fiai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Phaisztoszi Korongról másképpen . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hogyan játsszunk a 3600 éves Phaisztoszi Koronggal? . . . . . Rovásfeliratos, madár alakú tárgy Pomázról . . . . . . . . . . . . . Torma Károly cserepei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rovásírásos lándzsavég . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rovásírás Mátyás király korában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Táltosok hagyatéka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egy mángoló „olvasása” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Még látható rovásemlékeink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A székelyderzsi tégla rovásfelirata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Újabb adatok a két K betû használatához . . . . . . . . . . . . . . Újabb adatok a „Csudabogarak”-hoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . Újabb adat a Tatárlaka titka címû íráshoz . . . . . . . . . . . . . . Újabb adatok a Megalitok a Tászok-tetõn címû íráshoz . . . . . Emlékezzünk Ajtony vezérre! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Károly Róbert aranyforintja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Szkíta-Hun-Pártus-Avar-Magyar Nemzeti Örökség Díjról . . . . Dr. Fodor Ferenc kéziratáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyugdíjasok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szegény magyar nyelv! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szakács Gábor írásai A kortárs rovásírás Atyja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rovásírásversenyek – elõdöntõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szakdolgozatok a rovásírásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beszélgetés Semir Osmanagiccal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentés a piramisból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Piramis vagy a természet csodája? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztatás a bosnyák piramisokról . . . . . . . . . . . . . . . . . Beszélgetés Tomory Zsuzsával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Michelangelo Naddeo az írásbeliség bölcsõjérõl . . . . . . . . . . Rovásírás és Unicode . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dobó István nyomában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dobó István újratemetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Marsigli, Magyarország fölfedezõje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Akit háromszor temettek: Janus Pannonius . . . . . . . . . . . . . Baranta, a magyar harcmûvészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Élõ rovás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rovásfeliratos helységtáblák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rákóczi él . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Rákóczi él lemez támogatói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Göncziné Orbán Ildikó: Búcsú Molnos Angélától . . . . . . . . . Kormos Krisztián: A kiskunhalasi rováspálcák . . . . . . . . . . . Rovásírás olvasógyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Friedrich Klára: Utószó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Forrai Sándor Rovásíró Kör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

98

tartalma ......... ......... .........

281 283 5 6 7

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8 25 40 45 47 53 56 59 69 75 84 95 101 102 105 109 116 122 129 131 138 140 144 151 152 160 161 163 168 171 173

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

174 177 179 182 188 193 198 200 206 210 214 219 223 227 231 235 237 244 249 252 254 258 271 275

Friedrich Klára és Szakács Gábor Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . Terjesztõk . . . . . . . . . . . . . . . A 3 könyv tartalomjegyzéke . . .

elõadásai ........ ........ ........

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

A 2009-ben megjelent Roga hun király c. könyv tartalma Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Roga hun király a gesztákban, krónikákban és történelemkönyvekben . . Saját írásaim Roga hun királyról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A történelmi kor Roga uralkodásának táján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kereszténység és a hunok vallása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hunok igazságot szolgáltatnak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hun szokás volt-e a koponyatorzítás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hunok írása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Roga hun király névváltozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kinek a szobra? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Terv és a Szövetség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ozorán temették-e el Roga hun királyt? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Roga hun király életmûvének méltatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Roga utódai: Edikon, Odoaker, Oklan-Telan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szakirodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A képek forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mellékletek: Rovásírás olvasógyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Friedrich Klára és Szakács Gábor elõadásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Terjesztõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Könyveink tartalomjegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Forrai Sándor Rovásíró Kör és honlapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

277 278 279 280

. . . . . . . . . . . . . . . .

5 7 36 39 41 50 52 55 62 69 71 75 86 90 107 113

. . . . . .

115 123 124 125 126 133

A 2009-ben megjelent Tatárlakától a bosnyák piramisokig c. DVD tartalma DVD 1. – 127 perc A kaland elkezdõdik DVTV 2006/26 Tatárlaka titka DVTV 2006/35 Rovásjelek az alagútban DVTV 2006/45 Visokoi élmények: Demeter Zoltán – Víg Sándor Boszniai fényképtár DVD 2. – 151 perc Tatárlakától Visokoig Friedrich Klára elõadása 2007. január 21. * A vratnicai tumulusz DVTV 2007/25. Beszélgetés Semir Osmanagiccal 2007 június (Szakács Gábor) A sarajevoi tudóstanácskozás (Szakács Gábor) A bosnyák Nap piramis jeleinek európai összefüggései (Friedrich Klára) Semir Osmanagic magyarországi meghívása Semir Osmanagic Dobogókõn – 2009. február 28. Semir Osmanagic Budapesten – 2009. február 28. MOM elõadás Visoko honlapja: www.piramidasunca. ba *klip: Szakács Gábor – Friedrich Klára: Turáni tölgy Szakács Gábor – Szõke István Atilla: Rováshimnusz A 2010-ben megjelent Írástörténeti áttekintõ magyar tartalma Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mi az írás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vegyük komolyan! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Idõrend, sorrend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az írás elõzményei Emlékeztetõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárgy írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az írások fõbb csoportjai 1. Képírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

99

szempontból c. könyv . . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

6 8 8 9

............ ............

11 11

............

12

2. Fogalomírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Szóírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Szótagírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Betûírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A képírástól a szótagírásig Sumer írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ékírás megfejtése . . . . . . . . . . . . . . . . Elamita (méd-szkíta írás) . . . . . . . . . . . . . Egyiptomi írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kínai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Indus-völgyi pecsételõk . . . . . . . . . . . . . . Krétai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hettita írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Azték és maja írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . Japán írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Húsvét-szigeti írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . Afrikai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ausztráliai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hittérítõk írása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Betûírások Az õsi magyar rovásírás . . . . . . . . . . . . . . Rovásírásunkról idegenek és magyarok . . . Rovásírásunk néhány emléke . . . . . . . . . . Rovásírásunk kialakulásáról és terjedésérõl Miért maradt fenn kevés rovásemlékünk? . Az írás Kárpát-medencei eredete . . . . . . . További betûírások Ugariti ékírásos betûírás . . . . . . . . . . . . . Pelazg írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Föníciai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Etruszk írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Görög írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Arámi írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Héber írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Indiai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Latin írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A latin betû továbbfejlõdése . . . . . . . . . . Nabateus írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kelta írás – Ogham . . . . . . . . . . . . . . . . . Ibériai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Meroei írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Germán írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Arab írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Türk írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ujgur írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szláv írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szomáli írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az írástörténet mostohagyermekei Mas d'Azil . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Glozel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Viszokó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az írások gyökere és anyja . . . . . . . . . . . . . Táblázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kisszótár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szakirodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ábrák forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A külsõ és belsõ borítók képeihez . . . . . . . . Mellékletek Rovásírás olvasógyakorlat . . . . . . . . . . . . Friedrich Klára és Szakács Gábor elõadásai Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Könyveink tartalomjegyzékei . . . . . . . . . . A Forrai Sándor Rovásíró Kör és honlapja .

100

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

13 13 13 13

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

14 16 18 19 21 22 23 25 26 27 28 29 31 32

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

34 36 39 45 47 48

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

51 52 53 54 56 57 57 58 59 60 60 61 62 63 64 65 66 67 68 70

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

71 72 73 75 77 81 82 85 88

.. . .. .. ..

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

90 95 96 98 107

Szobor Sarmizegetusa-ból. Bõvebben a 24. oldalon.

Szobor Szászvárosból. Bõvebben a 23. oldalon.

A magyar múlt emlékeinek igazgyöngyeit szétszórták, sárba taposták, újból össze kell gyûjtenünk és megtisztogatnunk. A Grál legenda magyar vonatkozásai is igazgyöngyeink közé tartoznak. A Grállal kapcsolatos alapvetõ tudnivalók és a fõként magyar mûvek rövid bemutatásán túl, miben nyújt újat ez a könyv? Többek között pontokba szedi a magyar vonatkozásokat, megoldást kínál a Grál szó eredetére, a sztyeppei csészetartó szobrokat Grál hordozó jelképeknek tekinti. Mindez gazdag képanyag kíséretében és rovásírással is olvasható.