Szilárd gyógyszerformák hatóanyagának kioldódási vizsgálata

2.9.3. Szilárd gyógyszerformák hatóanyagának kioldódási vizsgálata

Ph. Hg.VIII. – Ph. Eur. 6.8- 1

01/2010:20903 javított 6.8

2.9.3. Szilárd gyógyszerformák hatóanyagának kioldódási vizsgálata Jelen vizsgálat célja annak megállapítása, hogy valamely orálisan alkalmazott szilárd gyógyszerforma megfelel-e a kioldódási követelményeknek. Ebben a fejezetben adagolási egységnek 1 tablettát, 1 kapszulát, vagy az előírt mennyiséget tekintjük. KÉSZÜLÉK 1. Berendezés (forgókosaras készülék). A berendezés a következő részekből áll: üvegből, vagy más közömbös, átlátszó anyagból(3) készült lefedhető tartály; motor; hajtott keverőszár; hengeres kosár (keverőelem). A tartály részben a megfelelő méretű vízfürdőbe merül, vagy alkalmas eszközzel pl. fűtőköpennyel melegíthető. A vízfürdő, ill. a fűtőszerkezet lehetővé teszi a tartályon belüli hőmérséklet 37±0,5 oC-on tartását a vizsgálat során, valamint a kioldófolyadék állandó egyenletes mozgását. Sem a készülék részei, sem annak környezete nem növelheti jelentős mértékben az egyenletesen forgó keverőelem által előidézett mozgást, keverést, rezgést. Célszerű olyan készüléket használni, mely a vizsgálat alatt lehetővé teszi a minta és a keverő megfigyelését. A tartály hengeres, alul félgömb alakú, 1 l térfogatú; magassága 160–210 mm, belső átmérője 98–106 mm. Az oldalfalak felül peremesek. A párolgás csökkentésére rögzíthető fedél használható(4). A helyesen beállított keverőszár függőleges tengelye bármely ponton legfeljebb 2 mm-nyire térhet el a tartály tengelyétől, és egyenletesen kell forognia, jelentős ingadozások nélkül, hogy ez ne befolyásolja az eredményeket. A keverőszár fordulatszámszabályozóhoz csatlakozik, mely lehetővé teszi a keverés sebességének beállítását és ±4%-os hibahatáron belül tartását. A keverőszárat és -kosarat 316 típusú rozsdamentes acélból, vagy azzal egyenértékű anyagból készítik, a 2.9.3.-1. ábrán feltüntetett előírásoknak megfelelően. Kb. 2,5 µm vastagságú aranyréteggel bevont kosár is használható. A vizsgálati minta adagolási egységét minden vizsgálat kezdetén a száraz kosárba helyezik. A tartály aljának belső felszíne és a kosár közötti távolság a vizsgálat alatt 25±2 mm legyen. 2. Berendezés (forgólapátos készülék). Az 1. Berendezés szerinti összeállítást kell használni, azzal a különbséggel, hogy keverőelemként a keverőszárhoz rögzített lapátot alkalmazunk. A helyesen beállított keverőszár függőleges tengelye bármely ponton legfeljebb 2 mm-nyire térhet el a tartály tengelyétől, és egyenletesen kell forognia, jelentős ingadozások nélkül, hogy ez ne befolyásolja az eredményeket. A keverőlapát függőleges tengelye egybe esik a keverőszártengellyel, úgy, hogy a lapát alja és a keverőszár alja egy síkban van. A keverőlapát feleljen meg a 2.9.3.-2. ábrán megadott előírásoknak. A keverőlapát alja és a tartály aljának belső felszíne közötti távolság a vizsgálat alatt 25±2 mm legyen. A fémből, vagy megfelelő inert anyagból készült merev keverőlapát és keverőszár egy egységet alkot. Megfelelő, két részből álló, szétszerelhető változat is használható, feltéve, hogy az alkatrészek a vizsgálat során szilárdan kapcsolódnak egymáshoz. A keverőlapát és -szár megfelelő, inert bevonattal is ellátható. A vizsgálati minta adagolási egységét a tartály aljára hagyjuk lesüllyedni a keverés megkezdése előtt. Az olyan készítményekre, melyek egyébként nem süllyednének el, inert anyagból készült, néhány menetből álló spirált helyezhetünk. Egy másik lehetséges süllyesztő eszköz a 2.9.3.-3. ábrán látható, de egyéb, validált eszközök is alkalmazhatók.

(3)

A tartály anyaga nem kötheti meg, nem reagálhat és nem léphet kölcsönhatásba a vizsgálandó készítménnyel. Amennyiben fedelet használunk, azon megfelelő számú nyílásnak kell lennie hőmérő behelyezése és mintavétel céljából. (4)



2.9.3.-1- ábra – 1. berendezés, Forgókosaras keverőelem (méretek milliméterben)



2.9.3.-2. ábra 2. berendezés, Forgólapátos keverőelem (méretek milliméterben)

2.9.3.-3. ábra – Lehetséges süllyesztőegység (méretek milliméterben)



3. Berendezés (függőleges mozgású készülék). A berendezés egy sorozat sík aljú, hengeres üvegtartályból, egy sorozat függőlegesen mozgatható üveghengerből, 316 típusú rozsdamentes acélból vagy más alkalmas közömbös anyagból készült csatlakozókból és megfelelő, közömbös és nem adszorbeáló anyagból készült, a mozgóhengerek aljához és tetejéhez illeszkedő szűrőkből áll. További része a berendezésnek a motor és a meghajtóegység, ami a hengereket a tartályokban függőlegesen mozgatja, és ha szükséges, azokat vízszintesen másik sor üvegtartályba helyezi át. A tartályok bizonyos mélységig alkalmas méretű vízfürdőbe merülnek, ami lehetővé teszi a hőmérséklet 37±0,5 oC-on tartását a vizsgálat során. Sem a készülék részei, sem annak környezete nem növelheti jelentős mértékben az egyenletesen függőlegesen mozgó hengerek által előidézett mozgást, keverést, rezgést. Külön egységet alkalmazunk a mozgatás sebességének beállítására és ±5%-on belül tartására. Célszerű olyan berendezést használni, amely lehetővé teszi a vizsgálati minta és a mozgó hengerek megfigyelését. A vizsgálat során a tartályokat párolgásgátló fedéllel fedjük le. A készülék részeinek méretei, ha más előírás nincs, feleljenek meg a 2.9.3.-4. ábrán megadott értékeknek. 4. Berendezés (átfolyócellás készülék). A készülék a következő részekből áll: kioldófolyadékot tartalmazó tartály és pumpa; átfolyócella; vízfürdő, amely a vizsgálófolyadék hőmérsékletét 37±0,5oC-on tartja. Előírt méretű cellát használunk. A pumpa felfelé áramoltatva átnyomja a kioldófolyadékot az átfolyócellán. A pumpa szállítóképességének 240–960 ml/óra között kell lennie, a következő szabványos áramlási sebességértékekkel: 4 ml/perc, 8 ml/perc és 16 ml/perc. A pumpának állandó áramlási sebességet kell biztosítania (ami a névleges értéktől ±5%-ban térhet el); az áramlási profil szinuszoid, 120±10 pulzus/perc pulzálási sebességgel. Nem-pulzáló áramlású cella is alkalmazható. Átfolyócellával végzett kioldódásvizsgálatok során a cellát jellemezni kell, hogy pulzáló-e és meg kell adni az áramlási sebességet is. Az átfolyócella (2.9.3.-5. és 2.9.3.-6. ábra) átlátszó és inert anyagból készült, függőleges helyzetben rögzített kis tartály, amelyben a cella felső részén található beépített szűrőrendszer akadályozza meg a fel nem oldódott részecskék távozását; a szabványos cellaátmérők 12 mm és 22,6 mm; a cella kúposan kiképzett aljába egy kb. 5 mm átmérőjű üveggyöngyöt helyezünk, hogy megakadályozzuk a folyadék visszaáramlását a csőbe, majd erre kisméretű, kb. 1 mm átmérőjű üveggyöngyöket rétegezünk; a speciális adagolási egységek elhelyezésére tablettatartó (2.9.3.-5 és 2.9.3.-6 ábra) alkalmazható. A cellát vízfürdőbe merítjük, a hőmérsékletet 37±0,5 oC-on tartjuk. A készülék részeinek rögzítésére csíptető szerkezet és 2 tömítőgyűrű szolgál. A pumpa külön áll a kioldó-egységtől, annak érdekében, hogy az utóbbi védve legyen a pumpa bármilyen rezgésétől. A pumpa nem lehet magasabban a gyűjtőtartályoknál. A csőcsatlakozások a lehető legrövidebbek legyenek. Megfelelő, inert anyagból (pl. politetrafluoretilén) készült, 1,6 mm belső átmérőjű csöveket és inert peremes csatlakozókat alkalmazunk.



2.9.3.-4. ábra – 3. Berendezés, üvegtartály és függőleges mozgású henger (méretek milliméterben, ha nincs másképp megadva)



2.9.3.-5. ábra – 4. Berendezés, nagy cella tablettákhoz, kapszulákhoz (fent), tablettatartó a nagy cellához (alul)(méretek milliméterben, ha másképp nincs megadva)



2.9.3.-6. ábra – 4. Berendezés, kis méretű cella tablettákhoz, kapszulákhoz (fent), tablettatartó a kis cellához (alul)



Készülékalkalmasság. A készülék kioldásvizsgálathoz való alkalmasságának megállapításához ellenőrizni kell, hogy a készülék megfelel-e a fentiekben megadott méreteknek és tűréshatároknak. Ezen túlmenően a használat során kritikus vizsgálati paraméterek – a kioldófolyadék térfogata és hőmérséklete, forgási sebesség (1. és 2. berendezés), bemerülési sebesség (3. berendezés), a folyadék áramlási sebessége (4. berendezés) – rendszeres ellenőrzése is szükséges. Időközönként meg kell határozni a kioldókészülék elfogadható teljesítőképességét. ELJÁRÁS 1. ÉS 2. BERENDEZÉS Hagyományos hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformák Eljárás. A megadott térfogatú (±1%) kioldófolyadékot az előírt készülékbe mérjük. A készüléket összeállítjuk, megvárjuk, amíg a kioldófolyadék hőmérsékleti egyensúlya 37±0,5oCra beáll, majd eltávolítjuk a hőmérőt. A hőmérőt nem kell feltétlenül eltávolítani, amennyiben bizonyított, hogy az eredmények egyenértékűek a hőmérő nélküli vizsgálattal. 1 adagolási egységet a készülékbe helyezünk, ügyelve arra, hogy a készítmény felületén ne képződjenek levegőbuborékok. A készüléket az előírt sebességgel működtetjük. Minden előírt időpontban vagy előírt időközökben mintát veszünk; a mintavétel helye a vizsgálófolyadék felszíne és a forgókosár vagy forgólapát teteje közti távolság felénél, a tartály falától legalább 1 cm-re legyen. Amennyiben többszöri mintavétel szükséges, pótoljuk a kivett vizsgálófolyadékot friss, 37 oC-os kioldófolyadék-részletekkel, vagy ha bizonyítható, hogy a vizsgálófolyadék pótlása nem szükséges, a térfogatváltozást a számítások során vegyük figyelembe. A tartályt a vizsgálat időtartamára fedjük le és megfelelő időközönként ellenőrizzük a hőmérsékletet. Az analízist(5) a megfelelő tartalmi meghatározással végezzük el. A vizsgálatot további adagolási egységekkel meg kell ismételni. Amennyiben automatizált mintavevőt használunk, vagy ha egyéb módosítást eszközlünk a készüléken, igazolni kell, hogy a módosított készülék az itt leírt készülékkel egyenértékű eredményt ad. Kioldófolyadék. Megfelelő kioldófolyadékot használunk. Az előírt térfogat 20–25 oC-on végzett mérésekre vonatkozik. Amennyiben a vizsgálófolyadék tompítóoldat, a pH-t a megadottól legfeljebb 0,05 pH-egység eltéréssel állítjuk be. Az oldott gázok buborékokat képezhetnek, melyek meghamisíthatják a vizsgálat eredményét, ezért ilyen esetekben az oldott gázokat a mérés megkezdése előtt el kell távolítani(6). Mintavételi idő. Amennyiben csak egyetlen időpontra van követelmény, a vizsgálat rövidebb idő alatt is elvégezhető, ha a minimálisan kioldódó mennyiségre vonatkozó követelmény teljesül. Egyébként mintavételt kizárólag az előírt időpontban végezhetünk; a megadott időponttól való eltérés legfeljebb ±2% lehet. Nyújtott hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformák Eljárás. A hagyományos hatóanyag-leadású tablettáknál leírtak szerint járunk el. Kioldófolyadék. A hagyományos hatóanyag-leadású tablettáknál leírtak szerint járunk el. (5)

A vizsgálati mintát a mintavételezés során szűrni kell, kivéve ha bizonyított, hogy nincs szükség szűrésre. Inert anyagból készült szűrőt használunk, amely nem köti meg a hatóanyagot és nem tartalmaz kioldható, a vizsgálatot zavaró anyagokat. (6) A gázmentesítés eljárása a következő: Enyhe keverés mellett a közeget 41oC-ra melegítjük, majd vákuum alatt, erős kevertetés közben 0,45 µm-es vagy kisebb pórusméretű szűrőn azonnal megszűrjük, és még 5 percen át vákuum alatt kevertetjük. Más validált módszerrel is gázmentesíthetünk.



Mintavételi idő. A mintavételi időpontokat (általában 3), órában adják meg. Késleltetett hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformák Eljárás. Az A vagy a B módszer szerint járunk el. A módszer. –

Savas kioldási szakasz. 750 ml 0,1 M sósav–oldatot teszünk a tartályba, majd összeszereljük a készüléket. Megvárjuk, amíg 37±0,5 oC-on beáll a hőmérsékleti egyensúly, majd a készülékbe 1 adagolási egységet helyezünk, rátesszük a fedelet, és a készüléket az előírt sebességgel üzemeltetjük. Két óra 0,1 M sósav–oldatban történő működtetés után kiveszünk egy oldatrészletet a folyadékból, és késedelem nélkül a „Tompítóoldatos kioldási szakasz” pontban leírtak szerint járunk el. A kivett oldatrészlettel megfelelő tartalmi meghatározást végzünk.

–

Tompítóoldatos kioldási szakasz. A tompítóoldat hozzáadását és a pH-beállítást 5 percen belül elvégezzük. A megfelelő keverési sebességgel működtetett készülék tartályában levő folyadékhoz R trinátrium-foszfát–dodekahidrát 0,20 M-os oldatának 250 ml-ét adjuk, melynek hőmérsékletét előzőleg 37±0,5 oC-ra állítottuk be. Szükség esetén a pH-t 2 M sósav–oldattal vagy 2 M nátrium-hidroxid–oldattal 6,8±0,05 értékre állítjuk be. A készüléket további 45 percen keresztül, vagy a megadott ideig működtetjük, majd a folyadékból kiveszünk egy oldatrészletet, amellyel megfelelő tartalmi meghatározást végzünk.

B módszer. –

Savas kioldási szakasz. A készülék tartályába 1000 ml 0,1 M sósavat töltünk és összeszereljük a berendezést. Megvárjuk, amíg 37±0,5 oC-on beáll a hőmérsékleti egyensúly, majd a készülékbe 1 adagolási egységet helyezünk, rátesszük a fedelet, és a készüléket az előírt sebességgel üzemeltetjük. Két óra 0,1 M sósavban történő működtetés után kiveszünk egy oldatrészletet a folyadékból, és késedelem nélkül a „Tompítóoldatos kioldási szakasz” pontban leírtak szerint járunk el. A kivett oldatrészlettel megfelelő tartalmi meghatározást végzünk.

–

Tompítóoldatos kioldási szakasz. Az eljárás ezen szakaszában olyan tompítóoldatot használunk, melynek hőmérsékletét előzőleg 37±0,5 oC-ra állítottuk be. A tartályból leengedjük a sósav–oldatot, majd 1000 ml foszfát–tompítóoldatot (pH 6,8) töltünk a tartályba. A tompítóoldatot 0,1 M sósav–oldat (3 térfogatrész) és R trinátrium-foszfát– dodekahidrát 0,20 M oldatának (1 térfogatrész) elegyítésével készítjük. Az oldat pH-ját szükség esetén 2 M sósav–oldattal, vagy 2 M nátrium-hidroxid–oldattal 6,8±0,05 értékre beállítjuk. Az oldatcserét úgy is elvégezhetjük, hogy a savas edényt új, a tompítóoldatot tartalmazó tartályra cseréljük, melybe áthelyezzük a vizsgált adagolási egységet. A készüléket további 45 percen keresztül, vagy a megadott ideig működtetjük, majd a folyadékból kiveszünk egy oldatrészletet, amellyel megfelelő tartalmi meghatározást végzünk.

Mintavételi idő. A megadott vizsgálati időtartamokat, ha nincs más előírás, ±2% tűréshatárral kell betartani. 3. BERENDEZÉS Hagyományos hatóanyagleadású szilárd gyógyszerformák Eljárás. A kioldófolyadék előírt mennyiségét (±1%) a készülék hengereibe töltjük. Összeállítjuk a berendezést, és megvárjuk, amíg 37±0,5oC-on beáll a hőmérsékleti egyensúly, majd kivesszük a hőmérőt. Minden egyes mozgóhengerbe 1 adagolási egységet helyezünk, ügyelve arra, hogy ne tapadjon rájuk levegőbuborék, és – a mozgást az előírt sebességre beállítva – a késedelem



nélkül bekapcsoljuk a készüléket. A henger lökethossza 9,9–10,1 cm. Az előírt időtartam után, illetve az előírt időpontokban felemeljük a hengereket és mindegyik üvegtartályból mintát veszünk, a kioldófolyadék felszíne és az edény alja közötti távolság felénél. Elvégezzük az előírt vizsgálatot. Amennyiben szükséges, a vizsgálatot további adagolási egységekkel is elvégezzük. A kivett kioldófolyadék-mintát azonos térfogatú, friss, 37 oC-os kioldófolyadékkal pótoljuk, de ha bizonyítható, hogy nem szükséges a folyadék pótlása, akkor elegendő a számolásoknál figyelembe venni a térfogatváltozást. A vizsgálat alatt párolgásgátló fedéllel fedjük be a tartályt, és megfelelő időközönként ellenőrizzük a folyadék hőmérsékletét. Kioldófolyadék. Az „1. és 2. berendezés” pontban a hagyományos hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformákra leírtak szerint kell eljárni. Mintavételi idő. Az „1. és 2.” berendezés pontban a hagyományos hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformákra leírtak szerint kell eljárni. Nyújtott hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformák Eljárás. A „3. berendezés” pontban a gyógyszerformákra leírtak szerint kell eljárni.

hagyományos

hatóanyag-leadású

szilárd

Kioldófolyadék. Az „1. és 2”. berendezés pontban a nyújtott hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformákra leírtak szerint kell eljárni. Mintavételi idő. Az „1. és 2.” berendezés pontban a nyújtott hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformákra leírtak szerint kell eljárni. Késleltetett hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformák Eljárás. Az „1. és 2. berendezés” pontban a késleltetett hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformák B vizsgálati módszerére leírtak szerint járunk el, úgy, hogy az egyik sor edénynél az előírt – rendszerint 300 ml – mennyiségben savas, majd a következő sor edénynél tompítóoldat-vizsgálófolyadékot alkalmazunk. Mintavételi idő. Az „1. és 2. berendezés” pontban a késleltetett hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformákra leírtak szerint kell eljárni. 4. BERENDEZÉS Hagyományos hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformák Eljárás. Az előírt cellába üveggyöngyöket helyezünk, és a gyöngyrétegre 1 adagolási egységet teszünk. Amennyiben előírják, tablettatartót használunk. Összeszereljük a szűrőfejet, és a részeket megfelelő szorítószerkezettel rögzítjük. A 37±0,5 oC-ra melegített kioldófolyadékot a pumpa segítségével a cella aljáról tápláljuk a cellába az előírt áramlási sebességgel. A mért áramlási sebesség legfeljebb ±5%-kal térhet el az előírttól. Minden előírt időpontban mintát veszünk a kioldófolyadékból, és a megadott módszerrel elvégezzük az analízist. A vizsgálatot további adagolási egységekkel is elvégezzük. Kioldófolyadék. Az „1. és 2. berendezés” pontban a hagyományos hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformákra leírtak szerint kell eljárni. Mintavételi idő. Az „1. és 2.” berendezés pontban a hagyományos hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformákra leírtak szerint kell eljárni. Nyújtott hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformák Eljárás. A „4. berendezés” pontban a gyógyszerformákra leírtak szerint kell eljárni.

hagyományos

hatóanyag-leadású

szilárd



Kioldófolyadék. A „4. berendezés” pontban a hagyományos hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformákra leírtak szerint kell eljárni. Mintavételi idő. A „4. berendezés” pontban a hagyományos hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformákra leírtak szerint kell eljárni. Késleltetett hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformák Eljárás. Az „1. és 2. berendezés” pontban a késleltetett hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformákra leírtak szerint kell eljárni, a megadott kioldófolyadékokat alkalmazva. Mintavételi idő. Az „1. és 2. berendezés” pontban a késleltetett hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformákra leírtak szerint kell eljárni. KIVITELEZÉS Hagyományos hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformák Ha nincs más előírás, a készítmény akkor felel meg a követelményeknek, ha a vizsgált adagolási egységekből kioldódott hatóanyagmennyiségek megfelelnek a 2.9.3.-1. táblázatban megadott értékeknek. Amennyiben az eredmények sem az S1, sem az S2 szint követelményeinek nem felelnek meg, a vizsgálatot a harmadik szintig folytatni kell. Q-val a kioldódott hatóanyag mennyiségét jelöljük, és értékét a feliraton feltüntetett (névleges) hatóanyag-tartalom százalékában adjuk meg; a táblázatban feltüntetett 5%, 15% és 25% értékek szintén a névleges hatóanyag-tartalom százalékában értendők, így ezen értékek és a Q mértékegysége azonos. 2.9.3.-1. táblázat Szint

Mintaszám

Elfogadási követelmény

S1

6

Egyetlen egyedi egység hatóanyag-tartalma sem lehet kisebb, mint Q+5%

S2

6

A 12 vizsgálati egység hatóanyag-tartalmának (S1+S2) átlaga nagyobb vagy egyenlő legyen, mint Q, és egyetlen egység hatóanyag-tartalma sem lehet kisebb, mint Q–15%.

S3

12

A 24 vizsgálati egység hatóanyag-tartalmának (S1+S2+S3) átlaga nagyobb vagy egyenlő legyen, mint Q, legfeljebb 2 egység hatóanyag-tartalma lehet kisebb, mint Q–15%, és egyetlen egység hatóanyag-tartalma sem lehet kisebb, mint Q–25%.

Nyújtott hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformák Ha nincs más előírás, a készítmény akkor felel meg a követelményeknek, ha a vizsgált adagolási egységekből kioldódott hatóanyagmennyiség megfelel a 2.9.3.-2. táblázatban megadott értékeknek. Amennyiben az eredmények sem az L1, sem az L2 szint követelményeinek nem felelnek meg, a vizsgálatot a harmadik szintig folytatni kell. A kioldott hatóanyag mennyiségének határértékeit a névleges hatóanyag-tartalom százalékában adjuk meg. Minden Qi értékhez, melyek az adott részidő-intervallumhoz tartozó kioldódott hatóanyag-mennyiséget jelentik, határértékek tartoznak. Ahol több, mint egy intervallum van megadva, ott mindegyik intervallumhoz külön elfogadási követelmény tartozik.



2.9.3.-2. táblázat Szint

Mintaszám


L1

6

Egyetlen vizsgálati egységre vonatkozó érték sem eshet a megszabott határokon kívül, és az utolsó vizsgálati időpontban kapott egyetlen érték sem lehet kisebb, mint az erre a pontra előírt mennyiség.

L2

6

A 12 vizsgálati egység (L1+L2) értékeinek átlaga nem eshet a megszabott határokon kívül, és az utolsó vizsgálati időpontban nem lehet kisebb, mint az erre a pontra előírt mennyiség; egyetlen egyedi érték sem eshet a névleges hatóanyag-tartalom 10%-ánál nagyobb mértékben a megadott határokon kívül; az utolsó vizsgálati időpontra kapott egyetlen érték sem lehet a névleges tartalom több, mint 10%ával kisebb az előírt mennyiségnél.

L3

12

A 24 vizsgálati egység (L1+L2+L3) értékeinek átlaga nem eshet a megszabott határokon kívül, és az utolsó vizsgálati időpontban nem lehet kisebb, mint az erre a pontra megadott érték; a 24 vizsgálati egység közül az egyes vizsgálati időpontokban legfeljebb 2 eshet kívül a megadott tartományon a névleges hatóanyag-tartalom 10%-ánál nagyobb mértékben; az utolsó vizsgálati időpontban a 24 vizsgálati minta közül legfeljebb 2 esetében lehet a mért érték a névleges hatóanyag-tartalom több, mint 10%-ával kisebb az előírtnál. Egyetlen érték sem eshet a névleges hatóanyagtartalom 20%-ánál nagyobb mértékben a megadott határokon kívül, és az utolsó vizsgálati időpontban kapott egyetlen érték sem lehet a névleges tartalom 20%-ánál nagyobb mértékben alacsonyabb az előírtnál.

Késleltetett hatóanyag-leadású szilárd gyógyszerformák Savas kioldási szakasz. Ha nincs más előírás, a készítmény akkor teljesíti a vizsgálat ezen szakaszának követelményeit, ha a vizsgált adagolási egységekből kioldódott hatóanyagmennyiség (a névleges hatóanyag-tartalom %-ában kifejezve) megfelel a 2.9.3.-3. táblázatban megadott értéknek. A vizsgálatot a harmadik szintig folytatni kell, kivéve ha mind a savas, mind a tompítóoldatos szakaszra kapott eredmények már egy korábbi szint követelményeinek megfelelnek. 2.9.3.-3. táblázat Szint

Mintaszám

Elfogadhatósági követelmény

A1

6

Egyetlen egyedi kioldódási érték sem haladhatja meg a 10%-ot.

A2

6

A 12 vizsgálati egység (A1+A2) kioldódási értékeinek átlaga nem haladhatja meg a 10%-ot, és egyetlen kioldódási érték sem lehet nagyobb, mint 25%.

A3

12

A 24 vizsgálati egységhez (A1+A2+A3) tartozó kioldódási értékek átlaga nem haladhatja meg a 10%-ot, és egyetlen egyedi kioldódási érték sem lehet nagyobb, mint 25%.



Tompítóoldatos kioldódási szakasz. Ha nincs más előírás, a készítmény akkor teljesíti a követelményeket, ha a vizsgált adagolási egységekből kioldódott hatóanyag-mennyiség megfelel a 2.9.3.-4. táblázatban megadott értékeknek. A vizsgálatot a harmadik szintig folytatni kell, kivéve ha mindkét szakasz már egy korábbi szinten megfelel a követelményeknek. A 2.9.3.-4.táblázatban feltüntetett Q értéke 75%-os kioldódást jelent, amennyiben más érték nincs előírva. Q értéke a savas és tompítóoldatos kioldási szakaszban együttesen kioldott hatóanyag előírt mennyiségét jelenti, a névleges hatóanyag-tartalom százalékában. A táblázatban feltüntetett 5%, 15% és 25% értékek szintén a névleges hatóanyag-tartalom százalékában értendők, így ezen értékek és a Q mértékegysége azonos. 2.9.3.-4. táblázat Szint

Mintaszám


B1

6

Egyetlen vizsgálati egység kioldódási értéke sem lehet kisebb, mint Q+5%

B2

6

A 12 vizsgálati egység (B1+B2) kioldódási értékeinek átlaga nagyobb vagy egyenlő legyen, mint Q, és egyetlen egység értéke sem lehet kisebb, mint Q–15%.

B3

12

A 24 vizsgálati egység (B1+B2+B3) kioldódási értékeinek átlaga nagyobb vagy egyenlő legyen, mint Q, legfeljebb 2 egység kioldódási értéke lehet kisebb, mint Q – 15%, és egyetlen egység kioldódási értéke sem lehet kisebb, mint Q–25%.

A kioldódási vizsgálatra vonatkozó ajánlások az 5.17.1. fejezetben találhatók.

Szilárd gyógyszerformák hatóanyagának kioldódási vizsgálata

Recommend Documents