Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat (Módosításokkal egybeszerkesztett szöveg)

Megtárgyalta és elfogadta a kollégium nevelőtestülete Pécsett, 2015. január 28-dikán.

dr. Barna Viktor igazgató

Tartalom 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, rendeltetése 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 4. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályossága 5. A működés rendje 6. A működéssel összefüggő további szabályok 7. A diák-önkormányzat(ok), a diákképviselők és az intézményvezetők közötti kapcsolattartás rendje, a diák-önkormányzatok működéséhez szükséges feltételek biztosítása 8. A kollégiumi könyvtár(ak) SZMSZ-e Mellékletek

1. Bevezetés A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) létrejötte A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KIK) fenntartásában levő és a Pécsi Tankerület (továbbiakban: Tankerület) közvetlen irányítása alá tartozó Pécsi Hajnóczy József Kollégium (továbbiakban: Kollégium) nevelőtestülete a 2013. március 27-dikén megalkotott intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint módosítja. Az intézmény neve: Pécsi Hajnóczy József Kollégium (KIK 014004) székhely: Pécs, Türr István utca 2. (7633) tagintézmény: Pécs, Kodály Zoltán utca 20/A. (7624) (Arany János Tehetséggondozó Program) OM-azonosítója: 039177 A fenntartó neve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Címe: Budapest, Nádor u. 32. (1051)

2. Az SZMSZ feladata, rendeltetése A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) feladata, hogy a jogszabályok által biztosított keretek között, ill. azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok, meghatározza a kollégium jogszerű, zavartalan működésének rendjét, szabályozza a szakszerű szervezeti struktúrát, az intézményi folyamatokat és kapcsolatrendszereket.

Az SZMSZ alapjául szolgáló hatályos jogszabályok: -

a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet a Nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról a 326/2013. (VIII.30.) kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról a 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről a 2011. évi CXCV törvény az államháztartásról (Áht) a 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról a 1997. évi XXXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról a 277/1997. (XII.22.) kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról a 62/2011. (XII.29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes kérdéseiről a 335/2005. (XII.29.) kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 2.1 Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége a kollégium minden dolgozójának és tanulójának. E szabályzatban foglaltak rájuk vonatkozó megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek a kollégiummal, részt vesznek feladatainak megvalósításában, ill. igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 2.2 A jelen szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása kötelessége és közös érdeke az intézményi dolgozóknak és a használóknak, ezért az abban foglaltak megszegése esetén 2.2.1 2.2.2 2.2.3

az alkalmazottakkal szemben a tankerületi igazgató – munkáltatói jogkörében eljárva – hozhat intézkedéseket, a tanulóval szemben az intézmény igazgatója fegyelmező intézkedés, a nevelőtestület fegyelmi büntetés kiszabására jogosult a Házirend és a mellékletében szereplő Jutalmazási és Büntetési Szabályzatban foglaltak szerint, az intézménnyel munkavállalói vagy tanulói jogviszonyban nem álló, de kapcsolatba kerülő személyt a kollégium dolgozója tájékoztatni köteles a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, jogosult felszólítani az intézmény elhagyására.

3. Az SZMSZ célja Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a tanulói jogok érvényesülése, a szülők, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének biztosítása érdekében.

4. Az SZMSZ hatályossága 4.1

Az SZMSZ elfogadása napján, ill. a jogszabályokban előírt egyetértési jogot gyakorló

szervek (fenntartó és működtető) egyetértésének kiadásakor lép életbe. 4.2

Az SZMSZ-t az egyetértési joggal rendelkezők kifogása esetén – a kifogásokkal érintett

területek elvárások szerinti érdemi – módosítását 30 napon belül el kell végezni 4.3

Minden olyan esetben, amikor az SZMSZ határidőhöz kötött módosítását kötelező vég-

rehajtani (pl. a fenntartó utasítására, a jogszabályok változásai okán) továbbá ha a felülvizsgálatot az intézményvezetés vagy a nevelőtestület legalább 30%-a kezdeményezi, a szükséges beavatkozást az adott határidő megtartásával, ill. 30 napon belül el kell végezni. 4.4

Az SZMSZ felülvizsgálatának és szükség szerinti módosításának tanévenként egy alka-

lommal, lehetőség szerint a minden év október 15-ig meg kell történnie. 4.5

Az SZMSZ a hatálybalépéstől határozatlan ideig, ill. a jogszabályokban meghatározot-

tak szerinti időpontig marad érvényben.

5. Az intézményi működés rendje 5.1 Az intézmény szervezeti egységei és irányítási szisztémája IGAZGATÓ Igazgatóhelyettes 1. Igazgatóhelyettes 2.

Türr István utcai székhely intézmény Lány-egység vezetője (Igazgatóhelyettes 1.) Fiú-egység vezetője (Igazgatóhelyettes 2.)

Kodály Zoltán úti tagintézmény

Kollégium titkár 1.

Kollégiumtitkár 2. (+munkaügy)

Székhely-intézményi nevelőtestület - nevelőtanárok - könyvtáros-tanár 1.

Tagintézmény-vezető Tagintézmény-vezető helyettes AJTP programgazda Tagintézményi nevelőtestület - nevelőtanárok - könyvtáros-tanár 2.

Rendszergazda

5.2 Az intézmény szervezete hatáskörök ill. feladatok szerint Intézményvezető (kollégium-igazgató) • • • • •

Az intézmény pedagógiai és – a jogszabályok által meghatározott – tanügyigazgatási irányítása, képviselete az intézmény szakszerű, törvényes működésének biztosítása az intézményegységek működésének koordinációja A fenntartó által átruházott jogkörök gyakorlása A működtetővel való kapcsolattartás, az együttműködési megállapodás alapján átvállalt feladatok ellátásának koordinálása a működtető vezetőjével és/vagy a kincstárnokkal

Igazgatóhelyettesek az igazgató szükség szerinti helyettesítése és képviselete annak távolléte idején vagy megbízása alapján; az intézményi pedagógiai munka végrehajtásának koordinációja Intézményi egységek vezetői: igazgatóhelyettesek; tagintézmény-vezető és helyettes (munkahelyi vezetők) • Az adott intézményi egység – székhely vagy tagintézmény – pedagógiai munkájának szervezése (a könyvtár és az informatikai háttér szervezése is), a dokumentációval kapcsolatos feladatok ellátása és elvégeztetése. • A tanulókkal kapcsolatos döntések meghozatala, a tanulókkal szembeni átruházott fegyelmi jogkör gyakorlása • A tagintézmény törvényes működésének biztosítása a hatályos jogszabályok, ill. az intézményi szabályzatok szerint. • A tagintézmény működésének, a takarítás, az étkeztetés és a karbantartás színvonalának ellenőrzése, korrekciós intézkedések megtétele és/vagy kezdeményezése. • A tagintézmény állagával, állagmegóvásával, takarékos és biztonságos működtetésével kapcsolatos ellenőrzés és intézkedés. • A tagintézmény tanulóinak egészségügyi ellátásával, ill. a tanulók katasztrófa, tűzés balesetvédelmével kapcsolatos ellenőrzés és intézkedés. • A pedagógiai tevékenységhez, ill. a kollégiumi ellátáshoz szükséges technikai feltételek meghatározása. • A tagintézmény eredményes pedagógiai munkáját segítő feladatok tisztázása a működtető alkalmazásában álló technikai dolgozók körében. • Javaslatok megfogalmazása a szakmai célú pénzeszközök felhasználásához.

Pedagógusok, nevelőmunkát közvetlenül segítők A pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkájuk végzése során, a tanulókkal összefüggő tevékenységekkel kapcsolatban (büntetőjogi védelem szempontjából) közfeladatot ellátó személyek. Hivatásuk gyakorlása során a tanulóval és családjával kapcsolatos egyéni információk vonatkozásában titoktartásra kötelezettek. (Nem tartozik a bizalmas információk körébe, ha a tanulót dohányzáson, italozáson, drogfogyasztáson érik tetten.) A titoktartási kötelezettség határidő nélküli, a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is fennáll. A pedagógusok ill. a nevelőmunkát közvetlenül segítők tevékenységük végzése során kötelesek a hátrányos megkülönböztetés tilalmát betartani.

a kollégiumi funkciók ellátását szervező és megvalósító nevelőtanárok és könyvtáros-tanárok A kollégiumi nevelőtanári munkakörben történő alkalmazás feltétele a. az előírt iskolai végzettség és szakképesítés b. büntetlen előélet és cselekvőképesség c. a munkakörhöz szükséges egészségügyi alkalmasság. A nevelőtanárok heti törvényes munkaideje 40 óra. Ezen belül a kötött munkaidő (32 óra) alatt az alábbiak szerint kell az intézményben vagy (a feladat jellege és/vagy az intézményvezetés utasítása alapján) az intézményen kívül a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, nevelésre, oktatásra fordítani: - A munkabeosztásukban (órarend) meghatározott időszakokban a munkaköri leírás szerinti nevelő-oktató munka végzése, ill. az Kollégiumi nevelés országos alapprogramja szerinti pedagógiai és egyéb felügyelet ellátása. A kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött ideje heti 30 óra. (A csoport nélküli pedagógusok esetében a pedagógiai felügyeleti és egyéb ügyeleti idő arányosan számítandó be ebbe a keretbe, a teljes munkaidő nem haladhatja meg a törvényes heti munkaidő mértékét.) - A kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részét (heti 2 óra) a vonatkozó jogszabályok szerinti munkavégzéssel kell eltölteni. A kollégium sajátos munkarendjének figyelembe vételével a heti 2 órás időkeret az MT 94.§ (1) bekezdés alapján négyhavi munkaidő-keretben teljesítendő. Ennek a terhére kell elláttatni az eseti helyettesítéseket is. - A pedagógusok napi munkaidejük mértékét (érkezés/távozás) az Ügyeleti naplóban kötelesek rögzíteni. A kötött munkaidő plusz 2 órás időszakait a naplóban külön jelzéssel (kijelölő) kell ellátni. - A plusz 2 órák nyilvántartását az intézményvezetés vezeti az erre a célra létrehozott elektronikus adattároló alkalmazásával. Az igazgató és az egységvezetők felelőssége a plusz 2 órás keret terhére ellátott feladatok arányos elrendelése. •

A nevelőtanárok kötelesek 7 évenként továbbképzési program és a beiskolázási terv szerint a megadott határidőig legalább 120 óraszámot elérő akkreditált képzéseken, továbbképzéseken részt venni, azokat teljesíteni. Kötelesek meghatározott időközönként részt venni munkaköri egészségügyi alkalmasságot igazoló orvosi vizsgálaton. A munkatársak kötelesek bejelenteni munkahelyi vezetőjüknek - a munkából való távolmaradást, annak okát és várható időtartamát - a személyi nyilvántartást vezetőnek a személyi adataikban, lakcímben végbement változásokat. A nevelőtanár elsődleges feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása. Személyre szóló feladatait munkaköri leírás tartalmazza. A munkaköri leírásokat a munkahelyi vezetők előterjesztése alapján az igazgató adja ki. A nevelőtanárok kötelessége: a. a tanulók testi épségének megóvása, erkölcsi nevelése b. személyiségük fejlesztése, a fejlődés figyelemmel kisérése c. a tanulók és szüleik (gondviselőik) emberi méltóságának, jogainak tiszteletben tartása d. a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában való közreműködés e. a tanulók és szüleik (gondviselőik) megfelelő tájékoztatása az őket érintő kérdésekről

f. a tanulók munkájának, közösségi életének irányítása, szervezése, értékelése és minősítése g. a tanulók és szülők javaslataira érdemi válasz adása h. a többoldalú, tárgyilagos ismeret átadására való törekvés i. az etikus viselkedéshez szükséges ismeretek átadása j. a nevelőtestületi tagságból származó jogok gyakorlása k. rendszeres kapcsolattartás a tanulók iskoláival, az osztályfőnökökkel l. a kezelésre, használatra átvett eszközök, felszerelések (ingóságok) leltári felelőssége, megóvása. • főszolgálatos nevelőtanár: az igazgató és helyettesei távollétében teljes felelősséggel szervezi az intézmény pedagógiai tevékenységével (napirendjével és házirendjével) összefüggő feladatokat. Jogosult és köteles ellátni minden olyan feladatot és megtenni minden olyan halaszthatatlan intézkedést, amely a kollégium, ill. az ott élő tanulók biztonsága érdekében szükséges, és erről az illetékes vezetőt haladéktalanul tájékoztatni. Feladatait a munkaköri leírás rögzíti. • Könyvtáros-tanárok: Beosztásuk szerint nevelőtanárként részt vesznek a tanulók kötelező és szabadidős foglalkozásainak vezetésében, ill. pedagógiai felügyeletet látnak el. Ezen belül a csoportvezető nevelőkkel és a diákönkormányzatokkal együttműködve ellátja a tanulók szabadidejének szervezésével és a közösségi élet alakításával összefüggő tevékenységet. Ellátják a könyvtári egységek működtetésével kapcsolatos feladataikat, továbbá Az adott intézményi egység vezetőjével egyeztetett rend szerint működtetik az intézményegységben található könyvtárat. Felelnek annak állományáért és rendjéért, gondozzák nyilvántartási rendszereit (leltár, kölcsönzés). Javaslatot tesznek a selejtezendő ill. beszerzendő dokumentumokra. Kidolgozzák és folyamatosan aktualizáják a könyvtár használati szabályzatát. A munkarendjük szerint, a csoportvezető nevelőkkel egyeztetve könyvtár-pedagógiai órákat tartanak a diákoknak. Folyamatosan frissítik a könyvtár működtetéséhez, a könyvtár-pedagógiai tevékenységhez szükséges ismereteiket. • kollégiumtitkárok Segítik az intézmény vezetésének munkáját. Elvégzik mindazon adminisztratív feladatokat, melyekkel az igazgató, a helyettesei ill. a tagintézmény-vezetés megbízzák. Szervezik az intézmény ügyintézését. Nyilvántartják és rendszerezik az átfutó ügyeket. Naprakészen vezetik és rendezik a személyi anyagokat, a diákok adatait. Gondoskodnak arról, hogy a hatáskörükbe utalt dokumentumok rendezett és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek. Gondoskodnak a szükséges tanügyi dokumentumok beszerzéséről, pótlásáról, tárolásáról. Minden intézkedéséről tájékoztatják az igazgatót és/vagy helyetteseit. Munkakörük bizalmas jellegű, ezért a tudomásukra jutott információkat hivatali titokként kezelik. • rendszergazda Biztosítja az intézményben használt informatikai eszközök működőképességét. Munkáját az intézmény oktatási-nevelési feladatainak alárendelve végzi. Kidolgozza és folyamatosan aktualizája a kollégium informatikai rendszerének használati szabályzatát. Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására, a kollégium informatikai hálózatának biztonságos működtetésére. Nyilvántartást vezet a kollégium hardver- és szoftver-eszközeiről, kapcsolódó licencszerződéseiről. Javaslatot tesz a meghibásodott eszközök cseréjére (javítására), új eszközök és prog-

ramok beszerzésére. Kapcsolatot tart az Internet szolgáltatóval, a Sulinet rendszer üzemeltetőjével. Folyamatosan frissíti a rendszergazdai tevékenységhez szükséges ismereteit. Tevékenységéről munkanaplót vezet. 5.3 A tanulók, a pedagógusok, a segítő munkatársak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje 5.3.1 Tanulók -

A kollégiumba felvett tanulók a felvételi határozatban szereplő intézményegységekben kapnak elhelyezést.

-

A lakhatás joga nem korlátozható, a Nemzeti köznevelési törvény szerint a tanuló a tanítási évben hazautazásra nem kötelezhető, de hazautazási, ill. eltávozási kérelme nem tagadható meg (ehhez a kiskorú tanulóknál előzetes – szükség szerint írásbeli – szülői hozzájárulás szükséges).

-

A fentiek alapján a kollégium csak akkor nem köteles pedagógiai felügyeletet tartani, ha az intézményben – előre tudhatóan – nem tartózkodik tanuló. Minden más esetben (délelőtt, hétvégén) az intézmény köteles a törvényben előírt, munkarendben rögzített módon és létszámmal pedagógiai felügyeletet biztosítani.

-

A tanulók a nyári tanítási szünet alatt kizárólag a tanulmányaikhoz előírt, az iskolájuk által igazolt programokra kérhetik a benntartózkodást. Ezt legkésőbb június 1-jéig kell a csoportvezető nevelőtanárnál kezdeményezni.

-

A tanév eleji általános beköltözés a felvételi határozatban szereplő napon történik. A tanítási év végén ki kell költözni.

-

A hétvégi benntartózkodási igényt legkésőbb az adott hét szerda 9 óráig kell jelezni. A hétvégi bennmaradás az ügyeletet ellátó kollégiumban lehetséges, ahova a Házirend által meghatározott időpontig át kell költözni. Az ideiglenes elhelyezés alkalmával az adott tagintézményben ugyancsak az érvényes Házirend szerint kell tartózkodni. Visszatérés vasárnap 16 órától lehetséges.

-

A hazautazást a csoportvezető vagy az ügyeletes nevelőtanár regisztrálja. Visszaérkezéskor a tanuló köteles az ügyeletes nevelőtanárnál jelentkezni. Ezt követően a tanuló csak az ügyeletes nevelőtanár engedélyével, és az általa meghatározott időpontig távozhat a kollégiumból.

-

A betegség vagy egyéb okból délelőtt bennmaradó vagy visszaérkező tanulók kötelesek ennek tényét az ügyeletes nevelőtanárnak időben jelenteni, és az ő intézkedéseit betartani.

5.3.2 Pedagógusok -

A nevelőtanárok a kötött munkaidejük szerint, ill. ezen felül a vezetés által meghatározott vagy engedélyezet időpontokban tartózkodhatnak a kollégiumban.

-

A kötött munkaidőben történő benntartózkodás idejét és a jellemző tevékenységeket az Ügyeleti naplóban kell rögzíteni. Az órarend szerinti foglalkozások megtartását az azokhoz rendelt nyomtatványokon kell részletezni (Nevelői feljegyzések / Kollégiumi csoportnapló, haladási naplók, Ügyeleti napló). A tevékenység jellegéből adódó, és a tanéves órarendtől eltérő foglalkozások (pl. témahetek) idejét ugyancsak az Ügyeleti naplóba kell beírni.

-

A pedagógusok – az éves munkatervben rögzítettek szerint, vagy a vezetéssel egyeztetve ad hoc módon – az intézményen kívüli is tarthatnak foglalkozásokat, kísérhetnek tanulókat (pl. orvoshoz). Ezekben az esetekben ugyancsak a fentiekben említett dokumentumokban kell a foglalkozás megtartását feljegyezni, az ilyen célból történő távozást és visszaérkezést az Ügyeleti naplóba nem kell külön beírni. A pedagógusok neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejének (2 óra/hét) teljesítése négyhavi időkeretben is megtörténhet.

5.3.3 Segítők 5.3.3.1 Kollégiumtitkárok -

A kollégiumtitkár a kiadott munkarendje szerinti időpontokban köteles a kollégiumban tartózkodni. A beérkezés és távozás idejét az intézményegységben vezetett jelenléti íven kell rögzíteni.

-

A napi munkaidőn belüli hivatalos távozást (pl. postázás) a jelenléti íven nem kell rögzíteni, de a távozást és a visszaérkezést a vezetőnek jelezni kell.

-

A sürgős, határidős feladatok miatt elrendelt többletmunka esetén a valós benntartózkodás időszakát kell bejegyezni a jelenléti ívre. Ilyen esetekben túlmunka nem számolható el, a többlet munkaidővel azonos mértékű szabadidőt 30 napon belül – a kollégiumtitkár és az igazgató közti egyeztetés szerinti időpontban – kell kiadni.

-

A munkaköri leírása szerint a székhely intézményben dolgozó kollégiumtitkár együttműködik a működtető gazdasági munkatársaival, a kapcsolódó feladatokat velük koordináltan végzi.

-

A tagintézményhez rendelt kollégiumtitkár munkaügyi feladatokkal is megbízható. Ezért esetében a munkavégzés helye változó, és számára helyi járatú bérletet kell biztosítani. 5.3.3.2 Rendszergazda

-

A rendszergazda a kiadott munkarendje szerinti időpontokban köteles a kollégium székhely vagy tagintézményében tartózkodni. A beérkezés és távozás idejét az intézményegységben vezetett személyes jelenléti íven kell rögzíteni. Munkaidejébe beszámít az intézményegysé-

gek közti közlekedés is (max. 40 perc), melyhez az intézmény helyei közlekedési bérletet is biztosít. -

A napi munkaidőn belüli hivatalos távozást (pl. beszerzés) a jelenléti íven nem kell rögzíteni, de a távozást és a visszaérkezést a vezetőnek jelezni kell.

A pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatársak a sürgős, határidős feladatok miatt elrendelt többletmunka esetén a valós benntartózkodás időszakát kell bejegyezni a jelenléti ívre. Ilyen esetekben túlmunka nem számolható el, a többlet munkaidővel azonos mértékű szabadidőt 30 napon belül – a munkahelyi vezetővel egyeztetett szerinti időpontban – kell kiadni.

5.3.4 Vezetők -

Az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-vezető és a tagintézmény-vezető helyettes a tanév elején készített heti munkarendje szerint (40 óra), ezen belül pedig a törvényben rögzített kötelező óraszámában, ill. az alárendelt vezetők az igazgató által elrendelt időpontokban kötelesek az intézményben tartózkodni.

-

Az igazgató munka- és órarendjét a Tankerület igazgatója, a többi vezető munka- és órarendjét a kollégium igazgatója adja ki, ill. hagyja jóvá.

-

A vezetők munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy napközben (8-20 óra között) legalább egy vezető tartózkodjon mindkét intézményi egységben.

-

A vezetők távolléte esetén a munkarendben meghatározott tanárok („főszolgálatos” és éjszakás) jogosult a szükséges intézkedések megtételére. Felelősségi körébe tartoznak mindazok a feladatok, amelyek az intézmény operatív irányításához, a tanulók biztonságos ellátásához szükségesek. Az ilyen jogosultsággal tett intézkedéseket minden esetben rögzíteni kell az Ügyeleti naplóban, ill. az intézkedés jellegétől függően azonnal vagy a másnapi munkakezdésekor tájékoztatni kell az igazgatót, helyettesét vagy a tagintézmény-vezetőt.

-

A vezetőknek a kötelező óraszámunkat a Kollégiumi nevelés országos alap-programjában szereplő foglalkozásokkal kell eltölteni, az órák megtartását az Ügyeleti naplóban, ill. haladási naplóban kell rögzíteni A heti munkaidőről nyilvántartást nem kell vezetniük.

-

A vezetőknek a rendes munkaidőn felül végzett munkáért többlet-díjazás nem jár (kivéve AJTP). 5.3.5 A tanulók és a KLIK alkalmazottak intézményben történő tartózkodásának feltétele, hogy a működtető az SZMSZ-ben rögzített időszakokban 24 órás portaszolgálattal tegye lehetővé az intézménybe történő bejutást, továbbá – a megállapodás alapján – biz-

tosítsa a portai dolgozók közreműködését a tanulók kimenetelének és visszaérkezésének ellenőrzésében.

5.4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzése az intézményvezetés feladata. Ezt a tevékenységet az alábbiak szerint kell ellátni. 5.4.1 A belső ellenőrzéseket az éves munkatervben szereplő területeken kell – az abban meghatározott időszakban – elvégezni. 5.4.2 A tervezett ellenőrzéseken túl – indokolt esetben – ad hoc ellenőrzés is tartható. 5.4.3 A tervezett ellenőrzések időszakára eső konkrét eljárásokról a kezdés előtt legalább két héttel értesíteni kell az érintett pedagógusokat, segítőket. Az ellenőrzéseknél alkalmazott eljárási szabályokat az igazgató ugyanekkor határozza meg, az adott ellenőrzési terület sajátosságai szerint. 5.4.4 A belső ellenőrzések lefolytatásáért az igazgató és a tervben megjelölt személy(ek) felelősek. 5.4.5 Az ellenőrzésekről minden esetben feljegyzéseket, lezárásként pedig jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ellenőrzés vezetője és az érintett munkatárs(ak) aláírásukkal hitelesítik. Az ellenőrzés megállapításaival kapcsolatban az ellenőrzött személy(ek) írásos észrevételt csatolhatnak. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben szereplő vélemények jelentős mértékű eltérése esetén az igazgató megismételtetheti az ellenőrzést.

5.5 A belépés és a benntartózkodás rendje az intézménnyel jogiszonyban nem álló személyek körében 5.5.1 Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek köre és azok belépési és benntartózkodási rendje 5.5.1.1 A működtető (pécsi Elszámolóház) munkatársai -

A kollégium működtetését közvetve vagy közvetlenül végző gazdasági és műszaki-technikai dolgozók benntartózkodása az Elszámolóház SZMSZ-ében szabályozottak szerint történik. Beléptetésüket ugyancsak az Elszámolóház alkalmazásában álló portások végzik.

-

Az ebbe a körbe tartozó dolgozók munkáját a kincstárnok irányítja. A kollégium működtetésével kapcsolatos valamennyi kérdésben a kincstárnok köteles egyeztetni az igazgatóval.

-

A technikai dolgozók a működtetéssel kapcsolatos teendőiket az adott terület pedagógiai vezetőjével történő egyeztetés után, a korábban kialakult gyakorlat szerint végzik.

5.5.1.2 Szolgáltatók -

A kollégium épületeinek takarítását a működtetővel szerződésben álló külső vállalkozás végzi. A takarító cég munkatársai saját munkarendjük szerint végzik a tanulók és KIK-es dolgozók által használt helyiségek takarítását is. A tanulói hálók és vizesblokkok takarításának idejét az intézmény felelős pedagógiai vezetőjével történő egyeztetés szerint kell meghatározni. Beléptetésüket a portaszolgálat végzi.

-

Az étkeztetést ugyancsak a működtetővel szerződött vállalkozás biztosítja. Munkaidejüket a Házirendben meghatározott étkezési időszakokhoz kell igazítani, ebben minden esetben szükség van az adott intézményegység pedagógiai vezetőjével történő előzetes egyeztetésre. Beléptetésük saját bejáraton keresztül történik.

-

A büfék Elszámolóházzal szerződött működtetői a nyitvatartási idejükben, ill. az árufeltöltés és adminisztrációs időszakokban tartózkodhatnak az épületekben. Beléptetésüket a portaszolgálat végzi. 5.5.1.3 Szülők

-

A tanulók szülei és közeli hozzátartozói bármikor beléphetnek a kollégium területére, de éjszaka és tanulási időben csak különösen indokolt esetben lehet a tanulót felkeresni.

-

A portaszolgálat telefonon jelzi a „főszolgálatos” pedagógusnak a megkeresés tényét, és segíti a szülőt a tanárhoz való eljutásban.

-

A szülőnek – szükség esetén – igazolnia kell személyazonosságát, majd a tanár kíséretében – vagy engedély esetén anélkül – a tanuló szobájába mehet. 5.5.1.4 Hatóságok képviselői

-

A hatósági jogkörrel rendelkező szervek és szervezetek az igazgatónál történő előzetes bejelentkezés után, céljuk megjelölésével léphetnek be az épületbe. Belépéskor a portás az igazgatóhoz vagy az intézményi egység vezetőjéhez kíséri a látogatót.

-

A hatóság képviselői kizárólag a kollégium ezzel megbízott munkatársával együtt tartózkodhatnak az általuk megcélzott terekben.

-

Nem kell előzetesen bejelentkezni akkor, ha a hatóság jogosult az ad hoc belépésre (pl. ÁNTSZ), de kísérő nélkül ők sem tartózkodhatnak az intézményben.

-

Korlátozás nélkül beléphetnek a tűz- és katasztrófavédelem munkatársai, rendőrök és mentők. Kíséretükről és/vagy eligazításukról a porta köteles gondoskodni. Veszély esetén annak elhárítása érdekében biztosítani kell az azonnali bejutást.

5.5.1.5 A PMFC Futball Akadémia Alapítvány Kollégiumának (továbbiakban: PMFC) dolgozói és tanulói -

Az Önkormányzattal szerződésben álló PMFC-s pedagógusai és tanulói a megállapodás szerinti időben és módon léphetnek be és tartózkodhatnak a kollégium székhely intézményének épületben

-

A pedagógusok és a tanulók beléptetését – a PMFC Házirendje szerint – a porta biztosítja.

-

A PMFC pedagógusai és tanulói kizárólag a számukra kijelölt közlekedési útvonalon tartózkodhatnak, a Kollégium egyéb helyiségeibe csak igazgatói vagy igazgató-helyettesi engedéllyel léphetnek.

-

A PMFC kollégistái kötelesek betartani a közösen használt (közlekedő) helyiségek rendjét, azokban a közlekedésen kívül tartósan nem maradhatnak. A rend megtartása érdekében kötelesek a Kollégium dolgozóinak utasítását haladéktalanul teljesíteni.

-

A Kollégium szünetek vagy egyéb okok miatt történő bezárása időszakában a PMFC dolgozói és tanulói az épület hátsó bejáratát használják, beléptetésüket saját maguk végzik. 5.5.1.6 Szállást vagy helyiséget bérlő személyek, csoportok

-

A működtető bevételszerzés érdekében a Kollégium helyiségeit értékesítheti.

-

A szálláshely és terembérlés ügyintézői kötelesek minden esetben egyeztetni az adott intézményegység vezetőjével az igényelt helyiségek igénybevételéről.

-

A Kollégium vezetése megtagadhatja a helyiségek átadását, ha azt a szakmai indokok miatt nem tudja rendelkezésre bocsátani (pl. betegszobák foglaltsága, AJTP bennmaradós hétvége, egyéb pedagógiai foglalkozások).

-

A Kollégium elsőbbséget élvez a bérlők személyének kiválasztásában, amennyiben a szakmai programjaihoz szükséges a külsős személyek elszállásolása vagy a rendezvények megtartása (pl. AJTP fesztivál, szakmai konferenciák).

-

A helyiségbérléssel kapcsolatos beléptetés és a benntartózkodás teljes egészében a Működtető felelősségi körébe tartozik. A helyiségek kiadása során keletkezett károkért a működtető visel anyagi felelősséget mind a kollégium, mind az elhelyezett tanulók tárgyaiban, felszerelésében keletkezett károk tekintetében.

-

A Kollégium munkatársai (vezetők, pedagógusok, segítők) csak akkor kötelesek közreműködni a helyiségek kiadásával kapcsolatos munkálatokban (pl. a tanulókkal történő „elpakoltatás”, a helyiségek átvétele, kárügyintézés), ha ezért a Működtető szerződést köt velük, és a munkavégzésük és felelősségvállalásuk arányában külön díjazásban részesíti őket.

-

A szállóvendégek és helyiséghasználók kötelesek betartani a „vendég-házirendet” (pl. a dohányzás tilalma). A házirend betartatásáért a Működtető munkatársai felelősek.

5.5.1.7 Egyéb idegen személyek -

Minden – korábban fel nem sorolt – külső személy beléptetése kizárólag az igazgató, távollétében helyettese, a tagintézmény-vezető, továbbá az ezzel megbízott „főszolgálatos” nevelőtanár engedélyével történhet. Idegenek engedély nélküli belépéséből és benntartózkodásából származó következményekért a beléptetést végző, végső soron a Működtető visel teljes körű felelősséget.

5.6 A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje 5.6.1 A Kollégium tagintézménye a Kodály úti intézményi egység, melyet az igazgató irányításával a tagintézmény-vezető és helyettes vezet. 5.6.2 A tagintézmény nevelőtestülete az átruházott feladatkörökben teljes jogkörrel rendelkezik (pl. Házirend mellékletének elfogadása, fegyelmi eljárás lefolytatása első fokon). 5.6.3 A pedagógusok közti kapcsolattartás személyesen (pl. szakmai megbeszélések), telefonon (pl. hétvégi ügyelet ellátása) vagy elektronikusan (pl. pedagógiai tárgyú dokumentumok egyeztetése) történik. 5.6.4 A Kollégium honlapján mindkét intézményegység megjeleníti a másik számára fontos szakmai információkat. A szakmai kapcsolattartás megvalósulhat az internetes közösségi oldalon is (facebook), ahol a kollégiumnak saját oldala van, és amelyen az erre felhatalmazott munkatárs megjeleníti a hozzá beérkező szakmai programokat. 5.6.5 A hivatalos iratok, számlák ki- és visszajuttatást, továbbá a készpénz kivitelét a Fenntartó és a Működtető által engedélyezett keretek között a Működtető kézbesítője, szükség szerint a mellé rendelt kísérő személy (kollégiumtitkár/ok, Működtető gazdasági ügyintézője) végzi. 5.6.6 A tanulók utaztatása a közös szakmai programokra (pl. Hajnóczy Napok megnyitó ünnepsége) az utazási költségük megtérítésével történik. 5.7 A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 5.7.1 A Kollégium legfőbb döntéshozó testülete a nevelőtanárok közössége. A nevelőtestület tanéveként a következő összejöveteleket tartja: 5.7.1.1 Tanév-előkészítő értekezlet – augusztus 5.7.1.2 Szakmai tanulmányút (AJTP társintézmény látogatása) – augusztus 5.7.1.3 Munkaterv-elfogadó értekezlet – szeptember

5.7.1.4 Féléves beszámoló értekezlet – január 5.7.1.5 Éves beszámoló értekezlet – június 5.7.1.6 Tanévenként legalább egy tematikus értekezlet 5.7.2 A tagintézmények rész-nevelőtestületei heti-kétheti rendszerességgel, szükség esetén gyakrabban tartanak eseti megbeszéléseket. 5.7.3 Az AJTP nevelőtanárok a tagintézmény-vezető és a programgazda vezetésével hetikétheti rendszerességgel tartanak szakmai egyeztetéseket. 5.7.4 A nevelőtestületi értekezletet az igazgató hívja össze és vezeti. 5.7.5 A nevelőtestület döntéseit a teljes testület legalább kétharmadának megjelenése mellett egyszerű többséggel hozza. A szavazás alapesetben nyílt, személyi kérdésekben titkos. Döntést nem igénylő nevelőtestületi értekezleteken elegendő a testület 51 %-ának megjelenése is. A nyilvánosságot illető döntéseket az igazgató teszi közzé az intézmény honlapján. 5.7.6 Az igazgató 2-3 hetente hív össze vezetői értekezletet. Ezeken az igazgató, a helyettesei, a tagintézmény-vezető és helyettese, továbbá esetenként a tárgykörben meghívott, tanácskozási joggal rendelkező személyek (pl. a AJTP ügyekben a programgazda, pénzügyi kérdéseknél a Működtető kincstárnoka) vesznek részt. A vezetői értekezlet döntéseit nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. 5.7.7 Vezetői értekezlet tartható internetes vagy telefonos konferencia-beszélgetéssel is. 5.7.8 A tagintézményben a vezető és helyettese, valamint az AJTP programgazda hetente legalább egyszer tart egyeztetést. 5.7.9 A vezetők közti feladatmegosztás 5.7.9.1 Az intézmény szakmai-pedagógiai vezetője az igazgató. 5.7.9.2 Az igazgató munkáját az igazgató-helyettesek segítik 5.7.9.3 Az intézményi egységek szakmai tevékenységét a székhely intézményben dolgozó igazgató-helyettesek, ill. a tagintézmény-vezető és helyettes irányítja. 5.7.10 A kiadmányozás és a képviselet szabályai 5.7.10.1 -

A kiadmányozás szabályai

Hivatalos intézményi iratot kizárólag az igazgató aláírásával, távollétében külön felhatalmazás nélkül a helyettesének és az intézmény pecsétjének lenyomatával szabad kiadni. Ilyen esetekben az igazgatót utólag tájékoztatni kell a kiadmányozásról.

-

A kiadott iratot iktatási számmal kell ellátni, és az irat teljes terjedelmű másolatát az irattárban kell elhelyezni.

-

Az irattári példányt újabb kiadmányozás esetén az igazgató jogosult hitelesíteni és kiadmányozni.

-

Az igazgató eseti írásbeli engedélye alapján kiadmányozásra jogosult az a munkavállaló, aki az adott témában erre felhatalmazást kap.

5.7.10.2 -

A képviselet szabályai

Az intézmény hivatalos képviselője az igazgató, távollétében az igazgatóhelyettesek.

-

Az igazgató általános felhatalmazása alapján a tagintézmény-vezető jogosult az intézményi egység képviseletére.

-

Egyedi igazgatói felhatalmazás alapján minden intézményi dolgozó jogosult az intézmény képviseletére, de jognyilatkozatot önállóan csak az igazgató tehet.

-

Amennyiben a jognyilatkozat anyagi vonatkozásokat is érint, a képviseletre kizárólag a tankerület igazgatója jogosult.

5.8 Helyettesítési rend 5.8.1 Az igazgató távollétében az igazgatóhelyettesek teljes hatáskörben helyettesítik. 5.8.2 Az igazgató és helyettesei távollétében a tagintézmény-vezető jogosult a teljes körű helyettesítésre. Amennyiben ő is távol van, a tagintézmény-vezető helyettese járhat el az intézmény nevében. 5.8.3 Az igazgató egyes ügyek tekintetében helyetteseit, a tagintézmény-vezetőt és helyettesét megbízhatja az intézmény képviseletével. 5.8.4 Az igazgató a tanítási évre vonatkozóan (a tanítási szünetek kivételével) vezetői telefonos ügyeleti (készenléti) beosztást készít, amelyet elhelyez az intézményi egységek tanári irodáiban. A beosztás szerint készenlétben álló vezető – akut vezetői intézkedést igénylő esetben, a „főszolgálatos” vagy az éjszakás nevelő kérésére – haladéktalanul bemegy az érintett intézményegységbe. Beérkezéséig a „főszolgálatos” vagy éjszakás tanár jogosult a sürgős intézkedések meghozatalára. A székhely-intézményben az igazgató-helyettesek, a tagintézményben a tagintézményvezető, tagintézmény-vezető helyettes és az AJTP programgazda látja el a készenléti ügyeletet, az intézmény egészét érintő ügyekben elsősorban az igazgató értesítendő. 5.9 A vezetők és a kollégiumi szék, kollégiumi szülői szervezet, közösség közti kapcsolattartás A Kollégiumban az SZMSZ elfogadásakor és módosításakor nem működik semmilyen szülői szervezet, nincs kollégiumi szék.

A korábbi tapasztalatok alapján nem várható, hogy a közeli jövőben ilyen szervezetek létrejöjjenek. 5.10

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbí-

zott személyek, csoportok beszámoltatására vonatkozó rendelkezések 5.10.1 A nevelőtestület a teljes intézményt érintő, annak egész működésére kiterjedő következményekkel járó döntések megtárgyalását és a döntések meghozatalát nem utalja alacsonyabb szintre. Ugyanakkor a téma előzetes megtárgyalásának lehetőségét – az igazgató eseti döntése alapján – átadja az intézményegységek rész-nevelőtestületei számára. 5.10.2 A kizárólag az intézményegységeket érintő ügyek tárgyalását és az ezekkel kapcsolatos döntéseket a testület a rész-nevelőtestületek hatáskörébe utalja 5.10.3 Sürgős döntést igénylő esetekben, vagy valamilyen akadályoztatás esetén lehetőség van a döntés-előkészítés és döntéshozás intézményegységenkénti elvégzésére is. Ilyen esetekben a rész-döntéshozatalokon született szavazatok egyesítése alapján az igazgató állapítja meg a döntést. Ennek feltétele, hogy mindkét egységben a szavazásra jogosultaknak legalább 51%-a jelen legyen, és a helyben hozott határozatokat támogató szavazatok száma is elérje az 51%-ot. Az így kialakult döntéseket úgy kell tekinteni, mintha azt a teljes nevelőtestület hozta volna. Minden más esetben a teljes nevelőtestületet is össze kell hívni. 5.10.4 A nevelőtestületi értekezletekről készült jegyzőkönyvet és jelenléti ívet minden esetben el kell helyezni az irattárban. 5.10.5 A nevelőtestület a tanév során felmerülő szakmai és egyéb ügyek előkészítésére vagy eldöntésére határozott idejű mandátummal rendelkező bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre. 5.10.6 A nevelőtestület a rész-nevelőtestületekre ruházza a fegyelmi eljárás lefolytatását és a fegyelmi tárgyalás megtartását. Az intézményegységek nevelői közössége a kisebb jelentőségű ügyekben tovább adhatja a jogosultságot a pedagógusok köréből összeállított legalább 3 tagú fegyelmi bizottságnak. Az elsőfokú fegyelmi határozatot az így létrehozott testület hozza meg, és az igazgató írja alá. (A fegyelmi eljárás rendjét a Házirend és melléklete, a Jutalmazási és büntetési szabályzat határozza meg.) 5.11

A külső kapcsolatok rendszere, a kapcsolattartás módja

5.11.1 Fenntartó 5.11.1.1

A kapcsolattartás elsődlegesen e-mail-en és telefonon valósul meg, A tankerületi

igazgató meghatározott időközönként igazgatói értekezleteket hív össze.

5.11.2 Működtető 5.11.2.1

A működtető Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, ill. a működtetéssel

megbízott Elszámolóház. 5.11.2.2

A kapcsolattartás az Elszámolóház SZMSZ alapján alapvetően elektronikus for-

mában történik. 5.11.2.3

A kapcsolattartó a Kollégiumiban dolgozó gazdasági munkacsoport vezetője, a

kincstárnok. A kincstárnok a működtetéssel kapcsolatos kérdésekben a döntések előkészítésekor egyeztet a Kollégium igazgatójával. 5.11.2.4

Az Elszámolóház kollégiumi munkatársai részt vesznek az AJTP megvalósításá-

ban, munkájukért az AJTP költségvetésében betervezett megbízási díjban részesülnek. 5.11.2.5

A kollégiumi létesítményeket érintő jelentősebb kérdésekben a Kollégium igaz-

gatója közvetlen kapcsolatban áll az Elszámolóház igazgatójával. 5.11.2.6

Az Elszámolóház igazgatójának döntése alapján az átengedett munkáltatói jogo-

kat (pl. munkavégzés ellenőrzése) az intézményvezető gyakorolja. 5.11.3 Hatóságok 5.11.3.1

Baranya Megyei Kormányhivatal

5.11.3.2

Katasztrófavédelmi Igazgatóság

5.11.3.3

ÁNTSZ

5.11.3.4

Kapcsolattartás módja: hivatalos levelezés, elektronikus információátadás, tele-

fon 5.11.4 Szolgáltatók 5.11.4.1

Hungast Zrt. és Laterum Kft.(étkeztetés)

5.11.4.2

Takarítással megbízott vállalkozás (változó, a közbeszerzés szerinti győztes)

5.11.4.3

Az étkeztető és takarító vállalkozással az Elszámolóház közvetítésével, ill. köz-

vetlenül az Elszámolóház munkáltatásában álló gondnokokon és étkezési díjbeszedőkön keresztül tartjuk a kapcsolatot. 5.11.4.4

Büfék üzemeltetői

5.11.4.5

Automaták üzemeltetői

5.11.5 Partneriskolák 5.11.5.1

Konzultáció a partneriskolák igazgatóival (2-3 évente)

5.11.5.2

A kollégiumi nevelők és az iskolák pedagógusai az érintett tanulók ügyeiben

személyesen és/vagy telefonon tartanak kapcsolatot, a szükséges gyakorisággal. 5.11.6 Társkollégiumok

5.11.6.1

A megyei kollégiumokkal való kapcsolattartás elsődleges formája a Kollégiumi

Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség (KSZÉSZ) égiszén belül működő belső levelezési rendszer (csoport). Ezen kívül évente legalább egy alkalommal megyei értekezleten találkozunk a tréség kollégiumi képviselőivel, vezetőivel. 5.11.6.2

A KSZÉSZ országos szervezeteivel rendszeres elektronikus kapcsolatban va-

gyunk. Ezen felül évente egy alkalommal részt veszünk a KSZÉSZ választmányi értekezletén, egyszer a területi elnöki értekezleten, évente 2-3 alkalommal szakmai konferencián, évente 3-5 alkalommal szakmai napokon. A kapcsolat alapja a KSZÉSZ tagszervezeteként történő működés, amelynek előnye, hogy a szakmai programokon kedvezményesen (általában fél áron) tudunk részt venni. 5.11.6.3

A szakmai információszerzés fontos eszköze a Kollégium c. újság, amelyet csak

előfizetők kaphatnak (éves díj). 5.11.6.4

Évente 1-2 alkalommal látogatást teszünk megyén kívüli társ-kollégiumokba is

(pl. Szeged). Ennek kereteit és forrásait az AJTP-n belül teremtjük meg. 5.11.6.5

Ugyancsak országos kapcsolattartást igényel és jelent az AJTP OFI vagy az

AJTP-s intézmények egyesületének keretében szervezett szakmai találkozások, igazgatói értekezletek, tapasztalatcserék. 5.11.6.6

A szakmai együttműködés fontos megnyilvánulása a Kollégium által szervezett

tanulói versenyek, vetélkedők, melyekre alapvetően a régió kollégiumait hívjuk meg (pl. Ki mit tud?), ill. azok a rendezvények, amelyek más intézmény szervezésében jönnek létre, de a Kollégium tanulóinak részvételét indukálják (pl. Legügyesebb kollégista). 5.11.7 Szakmai szolgáltatók 5.11.7.1

Hosszú távon a megyei szakmai szolgáltatóval (Pedagógiai Intézet) tervezünk

mélyebb kapcsolatokat, melynek keretében törekszünk a közös programok megvalósítására. A kapcsolattartás alapvetően vezetői konzultációkon történik. 5.11.7.2

Különböző programok (pl. TÁMOP pályázatok) megvalósítása érdekében fo-

lyamatos kapcsolatot tartunk az országos működési körrel rendelkező szolgáltató vállalkozásokkal (pl. Qualitas). A kapcsolattartás vezetői szinten valósul meg. 5.11.8 Szakszolgálatok 5.11.8.1

Szükség szerint az illetékes szakszolgálatokkal.

5.11.9 Gyermekjóléti intézmények 5.11.9.1 5.11.10

Szükség szerint az illetékes intézményekkel Egészségügyi ellátást biztosító szervezetek

5.11.10.1 Szükség szerint az illetékességi kör szerinti szervezetekkel.

5.11.11

Kulturális és sportszervezetek

5.11.11.1 Elsősorban a programjaink megvalósításában közreműködő potenciális szervezeteket tartjuk partnerünknek. A kapcsolódást a testi és egészségneveléssel foglalkozó munkatársakon keresztül, alkalmankénti találkozásokkal valósítjuk meg. 5.11.12

Tehetségponti hálózat

5.11.12.1 A Kollégium „Akkreditált Kiváló Tehetségpont”. Mint ilyen, rendszeresen részt vesz a különböző helyi, területi és országos tehetségtanácsok munkájában. A kapcsolattartás részben elektronikus úton, részben személyesen történik az intézményvezető, ill. az ezzel a területtel kiemelten foglalkozó vezető-helyettes révén. 5.12

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos fel-

adatok 5.12.1 Nemzeti ünnepeink 5.12.1.1

Kiemelt nemzeti ünnepek: március 15., augusztus 20., október 23.

5.12.1.2

Nemzeti ünnepeinken (melyek a tanítási évre esnek) ünnepi megemlékezést tar-

tunk, ill. részt veszünk a fenntartó és a működtető illetékességi körében szervezett ünnepélyeken. Az ünnephez faliújság is készül. 5.12.1.3

Megemlékezést tartunk a Köznevelési törvényben rögzített emléknapokon

(Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja, Holokauszt áldozatainak emléknapja, Nemzeti összetartozás napja, Aradi vértanúk napja). A megemlékezéseket faliújsággal egészítjük ki. 5.12.1.4

Névadónk tiszteletére évente egy alkalommal (általában novemberben) megren-

dezzük a Hajnóczy Napok rendezvénysorozatát. A kéthetes program egyben témaheteket is magába foglal (Határtalanul, Sokszínű Európa). 5.12.1.5

A kollégiumi hagyományok ápolása érdekében az alábbi rendezvényeket, prog-

ramokat tartjuk éves endszerességgel: -

Gólya Napok

-

Világörökség vetélkedő

-

Egészségnevelési témahetek

-

Környezettudatos témahetek

-

Diákfórum (évente 2 alkalommal)

-

Hajnóczy Galéria (évente 8 alkalommal)

-

Életpálya-építési témahetek

-

Sakk-bajnokság

5.13

-

Adventi készülődés

-

Kollégiumi Mikulás

-

Kollégiumi Karácsony (fenyőállítással)

-

Farsangi népszokások

-

Nyelvi témahetek

-

Bűnmegelőzési témahetek

-

Tavaszi sportnap

-

Hajnóczy Kupa

-

Húsvét a kollégiumban

-

Költészet Napja – megyei szavalóverseny

-

Kollégiumi ballagás

-

Anyák napja

-

Történelmi emlékverseny: Határon túli magyarság

-

Strandröplabda bajnokság

-

Majális

-

Főzőverseny

-

AJTP felvételi

-

AJTP művészeti fesztivál

-

AJTP kollégiumi hétvégék

-

Kredenc c. diáklap megjelentetése

-

Tehetségnap

A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje, részvételük a

pedagógusok munkájának segítésében 5.13.1 A Kollégiumban az SZMSZ elfogadásakor nem működnek munkaközösségek. 5.13.2 Az Kollégiumi nevelés országos alapprogramja szerint lehetőség van a szakmai munkaközösségek szerveződésére. Ebben az esetben az SZMSZ módosítása válik szükségessé, de a változásokat alapvetően a Pedagógiai programban kell átvezetni.

5.14

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

5.14.1 A kollégium működésének jellege (ld. bentlakásos intézmény) miatt folyamatos és rendszeres egészségügyi ellátás biztosítása szükséges. 5.14.1.1

A Kollégium mindkét tagintézményében orvosi szobát (rendelőt) működtet.

5.14.1.2

A rendelőkben hétköznapokon legalább egy órában orvosi ügyeletet kell tartani.

A helyben történő orvosi ellátás indoklása: -

Az akut betegségek kezelése

-

Járványok megelőzése

-

A tanulói hiányzások visszaszorítása

-

A Kollégium egészségügyi szempontból történő rendszeres ellenőrzése

5.14.2 A Kollégiumban lakó tanulók személyi és környezeti higiénés körülményeinek alakulásáért a Kollégium valamennyi dolgozója, de különösen a csoportvezető és ügyeletes nevelőtanárok, a kollégiumi orvos felelősek. Ebben a munka- és jogkörükben kötelesek ellenőrizni a kollégista tanulók higiénés viszonyait (pl. szobájuk és annak berendezési tárgyainak állapotát), és jogosultak a tanuló jelenlétében szekrényének, a kollégiumban másutt (pl. hűtőszekrényben) elzárt holmijának átvizsgálására (szükség esetén, de havonta legalább egy alkalommal). 5.14.3 A Kollégium elvárja a Működtetővel szerződéses viszonyban álló szolgáltatóktól (közétkeztetés, büfé, étel-ital automata), hogy kínálatuk feleljen meg az egészséges életmódra vonatkozó jogszabályi kritériumoknak, ill. a Pedagógiai programban szereplő egészségnevelési programnak. A kollégium vezetése ennek érdekében jogosult rendszeres ellenőrzések lefolytatására, és intézkedni az esetlegesen kifogásolt termékkör, szolgáltatás megszüntetésére, javítására. 5.15

Az intézményi védő és óvó előírások A Kollégium közreműködik a tanulók veszélyeztetésének megelőzésében és megszüntetésében. Ennek során:

5.15.1 A Kollégium ellátja a törvényben rögzített gyermek- és ifjúságvédelmi feladatait. 5.15.1.1

Az intézményvezetés a kollégiumi nevelőtanárok közül intézmény-egységenként

egy főt megbízhat a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok koordinálásával. 5.15.2 A Kollégium területén tilos a dohányzás 5.15.2.1

A tanulók dohányzása teljes mértékben tiltott, arról jogszabályok rendelkeznek.

A dohányzás megelőzése érdekében a nevelőtanárok jogosultak a kollégium bármelyik helyiségébe – a Házirendben rögzített módon – belépni. 5.15.2.2

A kollégiumi nevelőtanárok, ill. a fenntartó munkavállalói munkaidejük alatt

nem dohányozhatnak. 5.15.2.3

A működtető alkalmazottai, ill. külsős személyek az intézmény hátsó bejáratától

több mint 5 méterre elhelyezett dohányzóhelyen dohányoznak.

5.16

Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

5.16.1 Rendkívüli eseménynek számít: természeti katasztrófahelyzet, tűzeset, bombariadó. 5.16.2 Katasztrófahelyzet esetén ellátandó feladatok 5.16.2.1

A kollégista tanulók biztonságos elhelyezése, pedagógiai felügyelet tartása (pl. a

járhatatlan utak miatti hazautazás ellehetetlenülése esetén). 5.16.3 Tűz- és katasztrófavédelem, baleset-megelőzés 5.16.3.1

A tanulóknak és a dolgozóknak évente legalább egy alkalommal (tanévkezdés-

kor) tűz- és katasztrófavédelmi, továbbá baleset-megelőzési oktatást kell tartani. Az oktatás szükség szerint meg kell ismételni (ha a kollégiumi tárgyi környezetében jelentős változás áll be, vagy erre a hatóság vagy jogszabály kötelezi az intézményt). 5.16.4 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos eljárásrend 5.16.4.1

Amennyiben a tanulót baleset éri, az ügyeletes nevelőtanár köteles a balesetből

származó sérülés ellátására intézkedni (ügyeletes orvos, mentők hívása, a tanuló orvoshoz kísérése). A balesetről és az intézkedésről feljegyzést kell írni az Ügyeleti naplóban. 5.16.4.2

A balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvezéssel és a további in-

tézkedéssel kapcsolatos teendők az intézmény működtetőjével szerződésben álló személy vagy szervezet feladatkörébe tartoznak. 5.16.5 Bombariadó 5.16.5.1

A bombariadó esetén haladéktalanul meg kell kezdeni az épületben tartózkodó

személyek evakuálását, ill. azonnal értesíteni kell az illetékes hatóságokat (rendőrség, katasztrófavédelem, mentők). További intézkedést a hatóságok adnak ki. 5.17

A Pedagógiai program nyilvánossága

5.17.1 A Kollégium Pedagógiai programját el kell helyezni 5.17.1.1

a Kollégium könyvtári helyiségében (helyiségeiben)

5.17.1.2

az igazgatói irodában

5.17.1.3

az intézményegység-vezetők irodáiban

5.17.2 A Pedagógiai programot meg kell ismertetni a Kollégiumba újonnan felvett tanulókkal és szüleikkel (a csoportvezetők felelősségi körében) 5.17.3 A Pedagógiai programot fel kell tenni a Kollégium honlapjára a „Dokumentumok” közé (www.hajnoczy-koll.hu).

5.17.4 A Pedagógiai programról személyes felvilágosítást a Kollégium pedagógus állományába tartozó munkatársak adhatnak, amennyiben ezt az igényt előzetesen szóban vagy írásban jelzik. 5.17.5 A Pedagógiai program elérhetőségeiről az érdeklődők számára a Kollégium valamennyi dolgozója köteles felvilágosítást nyújtani, ide értve a Működtető alkalmazásában álló portásokat is. 5.18

A szülői szervezet, közösség véleményezési jogköre

5.18.1 A Kollégiumban nem működik szülői szervezet, mivel erre az intézmény határozott kezdeményezése ellenére sem mutatkozott igény. Emiatt az SZMSZ nem tud véleményezési jogkört delegálni. 5.19

A fegyelmi eljárás szabályai A tanuló kötelességszegéséért, a Házirend és a közösségi együttélés elvárható szabályainak megsértéséért – fegyelmi eljárás keretében - fegyelmező intézkedéssel vagy fegyelmi büntetéssel sújtható. Fegyelmi eljárást az intézmény valamennyi dolgozója és tanulója kezdeményezhet.

5.19.1 Fegyelmező intézkedések Fegyelmező intézkedést kell kezdeményezni kötelességszegésért, amennyiben nem alapvető tilalmakat sértettek. A kiszabható fegyelmező intézkedések: -

Csoportvezetői intés,

-

Tagintézmény-vezetői, igazgatóhelyettesi figyelmeztetés,

-

Tagintézmény-vezetői, igazgatóhelyettesi intés,

-

Igazgató figyelmeztetés,

-

Igazgatói intés.

A csoportvezető nevelőtanár csoportvezetői intést saját hatáskörében adhat. A további fegyelmező intézkedésekre javaslattevő, ill. véleményezési joga van. A fegyelmező intézkedések nem egymásra épülnek, tehát ismételten is adhatók. 5.19.2 Súlyos kötelességszegésnek minősülő cselekedetek -

A diáktársak és a kollégiumi dolgozók emberi méltóságának megsértése;

-

Szándékos károkozás;

-

Dohányzás

-

Hazárdjáték, szerencsejáték, pénzbeli fogadások;

-

Engedély nélküli éjszakai kimaradás;

-

A kollégium engedély nélküli elhagyása;

-

Ismételt nagymértékű késés a kimenőről

-

A hétvégi bent maradás szabályainak megsértése;

-

Minden olyan esemény, amely során a tanuló súlyosan megszegi az intézmény szabályait, az együttélés normáit, és nagymértékben veszélyezteti mások testi vagy lelki épségét.

A súlyos kötelességszegés minősített esetei -

Lopás (tettenérés)

-

Verekedés, rendkívül durva viselkedés, testi vagy lelki terror alkalmazása

-

Szeszes ital vagy kábító hatású szer fogyasztása a kollégium területén (tettenérés)

-

Kábító hatású anyag terjesztése, birtoklása (tettenérés)

5.19.3 A fegyelmi eljárás részletes szabályai 5.19.3.1

A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyel-

mi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. 5.19.3.2

Súlyos kötelességszegés minősített esetében a tanuló a nevelőtestület többségi

szavazatával a fegyelmi eljárás lezárultáig a kollégiumi közösségben való tartózkodástól eltiltható, kivéve ha a tanköteles korú diák így nem tudna eleget tenni tankötelezettségének 5.19.3.3

5.19.3.4

Az együttélési normák durva megsértése miatt az intézkedés célja: -

a kollégium tanulóinak és nevelőtanárainak biztonsága, védelme,

-

az erkölcsi normák megtartása,

-

a nevelés eredményességének megőrzése. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szüleit (gondviselő-

jét), valamint az érintett iskola vezetőjét – a tanuló terhére rótt kötelességszegés

megjelölésével – írásban értesíteni kell. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább 8 nappal megkapja. Ebben tájékoztatni kell a tanulót, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. 5.19.3.5

A fegyelmi eljárást – a megindításától számított 30 napon belül – egy tárgyalá-

son be kell fejezni. 5.19.3.6

Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelességszegéstől számítva 3 hónap

eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője (gondviselője), ill. annak meghatalmazottja mindig részt vehet. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a kollégiumot érintő kérdésekben a kollégium képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. 5.19.3.7 -

Egyeztető eljárás

A fegyelmi eljárás lefolytatását egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében

-

A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló (kiskorúság esetén a szülő) figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére.

-

Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú sértett esetén a szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért.

-

A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő) - az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül - írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.

-

Az egyeztetés során nincs bizonyítási lehetőség, ezért értelemszerűen akkor lehet lefolytatni, ha a kötelezettségszegést, beismerték.

-

Az egyeztetésen a fegyelmi jogkör gyakorlója nem vehet részt.

-

Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a kollégium feladata

-

Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére.

-

Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni.

-

Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett (kiskorú sértett esetén a szülő) nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.

-

A fegyelmi eljárás megindítására jogkörrel rendelkező személy akkor nyilvánítja eredményesnek az egyeztető eljárást, ha a megállapodást mind a sértett, mind az elkövető aláírta és a megállapodásban rögzített jóvátétel és megbánás alkalmas arra, hogy a kötelességszegés szankcióját kiváltsa.

-

A felek közötti megállapodás teljesülését az egyeztető eljárás során rögzített felelős személy kíséri figyelemmel, a jóvátétel teljesülése esetén jegyzőkönyvvel zárja le az egyeztető eljárást.

-

Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

-

A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre

-

Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.

5.19.3.8 -

A tényfeltárás

Ha az egyeztető eljárást nem kérték, vagy sikertelen volt, a tagintézmény vezetője tényfeltárással bízza meg az eset kivizsgálására megalakítandó tényfeltáró bizottságot.

-

-

A bizottság tagjai: -

az elnök a nevelőtestület egy tagja,

-

az érintett tanuló csoportvezető nevelőtanára

-

a tagintézményi diákönkormányzatnak a tanuló csoportjába tartozó tagja.

A tényfeltárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben fel kell tüntetni a tényfeltárás helyét, időpontját, a hivatalos minőségben résztvevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait, valamint a tényfeltáró bizottság javaslatát. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tényfeltárás vezetője szerint ez indokolt,

valamint ha azt a tanuló kéri. A jegyzőkönyv 1-1 példányát a tagintézmény-vezető és az eljárás kezdeményezője kapja. -

A tényfeltárás során meg kell hallgatni az eljárás kezdeményezőjét, az érintett tanulókat, a tanúkat.

-

-

A feltárt tények alapján a bizottság a következő döntéseket hozhatja: -

Bizonyítékok vagy fegyelemsértés hiányában a fegyelmi eljárást megszünteti;

-

Fegyelmező intézkedést javasol;

-

Fegyelmi tárgyalás megtartását javasolja.

A tényfeltárást a megbízástól számított 7 napon belül jegyzőkönyvvel kell lezárni. A bizottság döntése ellen az eljárás kezdeményezője, a diákönkormányzat vagy a tagintézmény vezetője 3 napon belül kifogást jelenthet be az intézmény igazgatójánál. Az igazgató további 3 napon belül elbírálja a kifogást és amennyiben elfogadja azt, új bizottságot hoz létre melynek döntése végleges. Az új bizottságnak nem lehet tagja az előző döntésben részt vevő személy. Összetételét tekintve a nevelőtestületből két főt, a diákönkormányzatból egy főt kell meghívni.

-

A fegyelmi jogkör gyakorlója – ha a tényállás nem egyértelmű – hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A bizonyítás jegyzőkönyvezésénél a tényfeltárás szabályai érvényesek.

5.19.3.9 -

A fegyelmi tárgyalás

Ha a tényfeltárás következtében fegyelmi tárgyalásra kerül sor, arról a tanulót, kiskorú tanuló esetében a szülőt (gondviselőt) és az iskolát írásban értesíteni kell. Az értesítés tartalmazza a tárgyalás helyét és időpontját, valamint tájékoztatja a szülőt, hogy távolmaradása nem akadályozza a tárgyalás megtartását. A szülőnek az értesítést úgy kell eljuttatni, hogy azt a tárgyalás előtt legalább 8 nappal megkapja.

-

A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg A tárgyalás vezetője – a tanuló vagy képviselője kérésére – a nyilvánosságot korlátozhatja vagy kizárhatja.

-

A fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi bizottság dönt a kiszabható büntetés mértékéről.

-

A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíte-

ni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri -

A tárgyalás megkezdésekor a tanulót tájékoztatni kell jogairól, majd ismertetni kell a felrótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A tárgyalás során kérdéseket lehet intézni az érintett tanulóhoz, amelyek a kötelességszegés súlyosságának, a kiróható büntetés mértékének eldöntését segítik elő. A fegyelmi eljárás során a tagintézmény diákönkormányzatának véleményét be kell szerezni . A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól .

-

Ezt követően a fegyelmi bizottság zárt tárgyaláson dönt a fegyelmi büntetés mértékéről. Amennyiben többféle büntetési javaslat is elhangzik, szavazással kell eldönteni, melyik fokozatot rója ki a bizottság. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni

-

A fegyelmi tárgyaláson kiszabható büntetések a kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért: - megrovás, - szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, - áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba, - kizárás

-

Nem szüntethető meg a kollégiumi tagsági viszony, ha ennek következtében a tanuló nem tudja teljesíteni tankötelezettségét. (NKt 53.§(9))

5.19.3.10 A fegyelmi határozat -

A fegyelmi határozatot – annak rövid indoklásával - a tárgyalás végén szóban ki kell hirdetni. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat kihirdetését legfeljebb egy héttel el lehet halasztani.

-

A fegyelmi eljárást megszüntető határozattal kell lezárni, ha a tárgyaláson kiderül, hogy a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy azt nem lehet minden kétséget kizárólag bizonyítani.

-

A határozatot a kihirdetést követő 7 napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú esetén a szülőnek (gondviselőnek). A „megrovás” és „szigorú megrovás” határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló, kis-

korú tanuló esetében a szülő vagy képviselője is tudomásul vette, így a határozat megküldését nem kéri, az eljárást megindító kérelmi jogáról lemond, és mindezt aláírásával (aláírásukkal) igazolják. -

A kizárás a fegyelmi bizottság által meghatározott időre, de legfeljebb 6 hónapra felfüggeszthető. Ha ezalatt a tanuló újabb bizonyított kötelességszegést követ el, úgy a korábbi kizáró határozat azonnali hatállyal életbe lép.

-

A határozat rendelkező részből (kollégium megnevezése, címe, a határozat száma és tárgya, tanuló adatai, a büntetés, a felfüggesztés időtartama, az eljárás megindító kérelem), indoklási részből (kötelességszegés rövid leírása, bizonyítékok, döntés indokai, elutasítás oka, határozathozatal napja, aláírások) és záró részből (határozat meghozatalának helye és ideje, a határozatot hozó aláírása és hivatali beosztása, a nevelőtestület egy jelen lévő tagjának aláírása) áll.

-

Az első fokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) nyújthat be eljárást megindító kérelmet, amelyet 15 napon belül kell az igazgatónak jelezni, s amit az igazgató 8 napon belül továbbít a tankerületi igazgatónak. A felterjesztéssel együtt valamennyi iratot, az első fokú jogkör gyakorlójának véleményét is meg kell küldeni a tankerületi igazgatónak. (A törvényben nincs erre vonatkozó utalás)

-

Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

5.19.3.11 Kizárás a fegyelmi eljáráson való részvételből A fegyelmi eljárásban nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója, továbbá az a személy, akit a tanuló kötelességszegésében érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú határozat meghozatalában részt vett, ill. az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben a kizárási ok fennáll, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló vagy a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén a kollégium igazgatója, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt.

5.19.3.12 Kártérítési felelősség

-

Ha a tanuló a kollégiumnak kárt okozott, az érintett tagintézmény vezetője köteles a károkozás körülményeit kivizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és – ha lehetséges – a károkozó és annak felügyeletét ellátó személy kilétét megállapítani.

-

Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt a kollégium tagja okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt (gondviselőt) haladéktalanul tájékoztatni kell. Ezzel egy időben a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére.

-

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg -

a gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 50%-át;

-

szándékos károkozás esetén az okozott kár teljes összegét, de legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét.

-

Ha a felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő vagy a tanuló a károkozás tényét nem ismeri el, a kollégium igazgatója a tanuló, ill. a szülő ellen polgári pert indíthat.

-

A kollégium a tanulónak a kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel . A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelésioktatási intézmény mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

5.20

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje

5.20.1 A kollégiumban elektronikus úton előállított és kinyomtatott dokumentumok hitelesítésének felelőse az adott nyomtatvány kiadásáért és/vagy használatáért felelős személy. 5.20.2 Az intézmény belső rendszerében maradó dokumentumokat az azt kiadó személy hitelesíti aláírásával, és a kinyomtatott dokumentumot saját archívumában köteles az irat hatályosságáig megőrizni. 5.20.2.1

Ha a belső használatú dokumentum hatálya csak a kiadmányozó személyére és a

hozzá tartozó tanulókra érvényes, akkor azt elegendő saját aláírásával ellátni. 5.20.2.2

Ha a belső használatú dokumentum hatálya az intézményegység más munkatár-

saira is kiterjed, akkor azt az előállító személyen kívül az illetékes vezetőnek is alá kell írni, és az intézmény pecsétjével ellátni.

5.20.2.3

Ha a belső használatú dokumentum hatálya kiterjed az intézmény teljes körére,

akkor azt az előállító személyen kívül alá kell írnia az igazgatónak, és el kell látni az intézmény pecsétjével. Ezeket a nyomtatványokat az irattárban az érvényes elévülési szabályok szerint kell megőrizni. 5.20.3 Az intézményi rendszerből kikerülő nyomtatványok hitelesítése 5.20.3.1

Az intézményi rendszerből kikerülő hivatalos nyomtatványokat kizárólag az

igazgató – átruházott jogként a helyettesek és a tagintézmény-vezető –hitelesítheti aláírásával és az intézmény pecsétjével. 5.20.3.2

Ezeket a nyomtatványokat minden esetben el kell helyezni az irattárban, és meg

kell őrizni a jogszabályban rögzített elévülési időig.

5.21

Az elektronikus úton előállított hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

5.21.1 Az intézmény belső használatra kerülő elektronikus úton előállított és tárolt dokumentumait elsődlegesen a nyomtatványt előállító személy kizárólagos használatában levő eszközön, ennek hiányában a közösen használt számítógépen jelszóval védett fájlokban kell tárolni. 5.21.2 Az intézményi rendszerből kikerülő elektronikus dokumentumok tárolásáért az azt létrehozó személy felelős az előző pont szerinti módon. 5.21.2.1

Az így előállított és tárolt nyomtatványt az előállító személy csak az intézmény

igazgatójának előzetes – szükség esetén írásbeli – engedélye alapján továbbíthatja. 5.21.2.2

Az intézmény hivatalos elektronikus levelezésébe kerülő dokumentumokat az

igazgató és a kollégiumtitkár(ok) rendszerezett mappákban tárolják a kizárólagosan általuk használt számítógépeken. 5.21.3 A kollégiumi szakmai dokumentumok elektronikus úton történő tárolása 5.21.3.1

Ha a dokumentum nyilvános, akkor azt az intézmény honlapján kell megjelení-

teni olyan módon, hogy azt külső személy ne változtathassa meg. 5.21.3.2

Ha a dokumentum nem publikus, akkor az intézményi honlap elkülönített, jel-

szóval védett belső felületére kell kihelyezni. 5.21.3.3

A dokumentumok kezelésében közreműködik a rendszergazda és az ezzel meg-

bízott nevelőtanárok. 5.21.4 Az elektronikusan előállított és tárolt dokumentumok hiteles kiadmányozása 5.21.4.1

Elektronikus úton kizárólag az igazgató levelezésében

5.21.4.2

Kinyomtatva az igazgató aláírásával és pecsétjével.

5.22

Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök; Munkakö-

ri leírás-minta 5.22.1 Leadott feladatok 5.22.1.1

Az intézményi egységekben folyó szakmai munka közvetlen irányítása és ellen-

őrzése az igazgatóhelyetteseknek és a tagintézmény-vezetőnek 5.22.1.2

Az intézményegységekben lefolytatott fegyelmi eljárással kapcsolatos vezetői

feladatok az igazgatóhelyetteseknek és a tagintézmény-vezetőnek 5.22.1.3

Az intézményegységekben dolgozó nevelőtanárok munkarendjének összeállítása

az igazgatóhelyetteseknek és a tagintézmény-vezetőnek és helyettesnek 5.22.1.4

Az intézményegységekben jelentkező ügyelet, túlmunka- és helyettesítés meg-

szervezése az igazgatóhelyetteseknek és a tagintézmény-vezetőnek és helyettesnek 5.22.1.5

Az intézményegységekben dolgozó pedagógusok teljesítmény-értékelésével

kapcsolatos tevékenység az igazgatóhelyetteseknek és a tagintézmény-vezetőnek 5.22.1.6

Az intézményegységekben dolgozó pedagógusok munkaköri leírásának előkészí-

tése az igazgatóhelyetteseknek és a tagintézmény-vezetőnek 5.22.2 Leadott hatáskörök 5.22.2.1

A lefolytatott fegyelmi határozat kiadása (a „Kizárás” fegyelmi büntetés kivéte-

lével) 5.22.2.2

A ténylegesen teljesített ügyelet, túlmunka és helyettesítés elszámolása, a kötött

munkaidő nyilvántartásának vezetése 5.22.3 Munkaköri leírás 5.22.3.1

A Kollégiumban a nevelőtanárok és a segítők egységes szerkezetű és formátumú

munkaköri leírást kapnak. 5.22.3.2

A nevelőtanárok általános feladatai minden munkaköri leírásban megegyeznek,

a konkrét munkakörhöz kapcsolódó és speciális feladatok állománykategóriánként (pl. éjszakás nevelőtanárok) és egyénenként eltérnek. 5.22.3.3

Munkaköri leírás minta (csoportvezető nevelőtanár)

SZERVEZET 1. Intézmény megnevezése

Hajnóczy József Kollégium, Pécs

2. Szervezeti egység

Türr István utcai székhely / Kodály Zoltán úti tagintézmény MUNKAVÁLLALÓ

3. Név 4. OM azonosító

MUNKAKÖR 5. A munkakör megnevezése 6. FEOR száma nevelőtanár 7. A munkakör Az Alapító Okiratban meghatározott feladatok ellátásában való részvétel, a Közcélja nevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, a Hajnóczy József Kollégium Pedagógiai Programja, az intézmény éves munkaterve, a munkavállaló féléves feladat-ellátási terve és adott tanévi teljesítmény-értékelési megállapodása alapján 8. A munkakör betöltéséhez szükséges képesítés egyetemi (főiskolai) szintű tanári szakképesítés 9. A foglalkoztatás jellege

szellemi

10. Besorolás

a kinevezési lapon aktualizálva

11. A foglalkoztatás

teljes munkaidőben

12. Heti törvényes munkaidő

40 óra

13. Heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő

30 óra (kötött munkaidő: 32 óra)

14. Munkaidő-beosztása

székhely-/tagintézményi munkarend szerint

15. Heti munkaidő kedvezmény jogcíme

csoportvezető

16. A kedvezmény mértéke

1 óra

17. Beosztás(ok) 18. A munkáltató jogok gyakorlója

igazgató

19. Közvetlen fölérendelt munkakör

igazgató-helyettes / tagintézmény-vezető

20. Közvetlen beosztottak köre 21. Helyettesítés

SZMSZ szerint

22. A munkavégzés helye

Türr István utcai székhely / Kodály Zoltán Úti tagintézmény; másik tagintézmény (alkalmanként, külön elrendelés sz rint)

Munkavállaló aláírása …………………………….

Munkahelyi vezető aláírása ……………………………….

Munkáltató aláírása ………………………………..

FELADATOK / TEVÉKENYSÉGEK / FELELŐSSÉG 23. Az intézmény (tagintézmény) működéséhez kapcsolódó általános feladatok és felelősség

• • • • • • • • • • • • • • •

önálló, magas szintű nevelő-oktató munka végzése a Pedagógiai Program szerint kötelező, kötelezően és szabadon válaszható foglalkozások vezetése, alapos felkészülés a fo lalkozások irányítására a kollégium sajátos nevelési eszközeinek és hatásrendszerének konzekvens alkalmazása a tanulók személyiségének sokoldalú kibontakoztatása érdekében aktív részvétel a kollégiumi dokumentumok kidolgozásában részvétel az intézményi/tagintézményi mérések előkészítésében, lebonyolításában és értékel sében részvétel az intézményi/tagintézményi értekezleteken, munkamegbeszéléseken, beszámoló készítése a féléves és év végi értékelő nevelőtestületi értekezletre cselekvő felelősségvállalás az intézményi célok, feladatok megvalósításában gyermekvédelmi tevékenység a kollégiumi rend fenntartása, a rendellenességek jelzése, intézkedés azok megszüntetésére a nevelőmunkához kapcsolódó dokumentumok naprakész vezetése a kollégiumi Házirend betarttatása, a közösségi együttélési normák érvényesítése felelősség a rábízott felszerelési tárgyak épségéért, szabályos és rendeltetésszerű használatáért titoktartási felelősség a tanulók személyes adatainak védelmében, ill. az IMIP előírásai szerint részvétel a vendégforgalom lebonyolításában a Közalkalmazotti megállapodás 2. sz. mellékl te szerint mindazon a feladatok elvégzése, amelyek a személyes órarendjéből és a tanulók napirendjéb adódóan a kollégiumi élet- és munkaszervezéshez kapcsolódnak, ill. amelyekkel az intézmény/tagintézmény vezetése megbízza

24. A munkakörhöz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek és felelősség (Kodályban a csak AJTP-s fiú tanároknak itt is)

• • • • • • • •

az éves nevelői/csoportvezetői munkaterv, ill. foglalkozási tervek elkészítése csoportfoglalkozások tartása a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, az intézményi Pedagógiai Program, valamint a tanéves csoportvezetői munkaterv alapján aktív, kezdeményező részvétel a rábízott csoportközösség kialakításában, fejlesztésében a tanulócsoportjához tartozó tanulók alapos megismerése, személyiségük fejlesztése az ade vát pedagógiai és pszichológiai módszerek alkalmazásával egyéni törődés az egyes tanulók problémáinak feltárása és megoldása érdekében a csoportjába érkező új – főleg 9. évfolyamos – tanulók beilleszkedésének segítése a tanulócsoportjához tartozó tanulók tanulmányi eredményének és közösségi teljesítményének nyomon követése, folyamatos regisztrálása javaslattétel a csoport arra érdemes tagjainak dicséretére, jutalmazására, ill. a szabályszegő tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések meghozatalának, fegyelmi eljárás indításának kezdeményezése

25. Különleges feladatok és felelősség

(egyéni eltérések, pl. Kodályban az AJTP-s csoportvezetők és programgazda)

Munkavállaló aláírása

Munkahelyi vezető aláírása

Munkáltató aláírása

26. Éjszakai tevékenység és felelősség

(ha van)

27. Hétvégi tevékenység és felelősség (ha van)

MUNKA- ÉS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 28. Beszámolás

Kollégiumi nevelőtanárként köteles beszámolni a munkaterve szerint elvégzett tevékenységéről - a féléves és tanév végi értékelő tantestületi értekezleteket megelőzően írásban - a tanév során az intézmény/tagintézmény vezetése által végzett vagy külső ellenőrzés során a megadott szempontok szerint szóban vagy írásban 29. Teljesítmény-megállapodás

Az IMIP-ben és az éves munkatervben meghatározott időszakban részt vesz a tagintézményvezetés által kezdeményezett megbeszélésen, ahol közösen meghatározzák az adott tanév teljesítménycéljait. 30. Éves teljesítményértékelés

Az IMIP-ben és az éves munkatervben meghatározott időszakban részt vesz a tagintézményvezetés által kezdeményezett megbeszélésen, ahol közösen értékelik a teljesítménymegállapodásban rögzített teljesítmény- célok megvalósulását. 31. Minősítés

Az IMIP-ben rögzített módon és időben részt vesz a rá vonatkozó minősítési eljárásban.

Munkavállaló aláírása …………………………….

Munkahelyi vezető aláírása ……………………………….

Munkáltató aláírása ………………………………..

KAPCSOLATOK 32. Intézményen belüli kapcsolatok

33. Intézményen kívül kapcsolatok

napi szakmai és szervezési kapcsolattartás a tagintézményi nevelőkkel rendszeres szakmai együttműködés a másik tagintézmények nevelőtanáraival napi szervezési kapcsolattartás a tagintézményi technikai-adminisztratív dolgozókkal együttműködés a központi irányítás adminisztratív dolgozóival (szükség szerint) nevelési értekezleteken való kooperatív részvétel aktív szakmai együttműködés a belső továbbképzéseken, konzultációkon orvossal kezdeményező kapcsolattartás a tanulócsoportba tartozó kollégisták szüleivel: tel fonon rendszeresen, személyesen szükség szerint együttműködés a partneriskolák azon tanáraival, akik a tanulócsoporthoz tartozó diákokat tanítják, különös tekintettel az osztályfőnökökre közös programok esetén a társ-kollégiumok nevelőtanáraival

o o o o o o o o o o

HATÁSKÖR, KÉPVISELETI, ALÁÍRÁSI JOGOSULTSÁGOK 34. Hatáskör

Órarend szerinti előírt tevékenysége során jogosult a Házirend szerinti működéshez szükséges intézked sek megtételére. Ilyen minőségében irányíthatja a kollégiumban hozzá beosztott tanulók tevékenységét. Főszolgálatosként – a vezetők távollétében, lehetőleg velük telefonon konzultálva – jogosult a tagintézmény szabályos és biztonságos működéséhez kapcsolódó intézkedések azonnali meghozatalára. Ezekről köteles feljegyzést készíteni, és a meghozott intézkedésről a vezetést mielőbb tájékoztatnia kell. 35. Képviseleti jogosultság

Jogosult minden olyan esetben képviselni a kollégiumot vagy az adott tagintézményt, amelyekre az érintett vezetői körtől kötetlen felhatalmazást vagy kötött mandátumú megbízást kap. 36. Aláírási jogosultság

Jogosult a vezetéstől kapott kötött mandátum alapján együttműködési dokumentumokat aláírni. Ugyancsak jogosult az aláírásra azokban az ad hoc esetekben, amikor a tagintézmény vezetése nem elérh tő (pl. a hivatalos szervek intézkedésekor).

ZÁRADÉK 37. Munkafeltételek

38. Érvényesség

39. Elfogadási nyilatkozat

Az intézményvezetés biztosítja mindazokat a munkafeltételeket, amelyek szükségesek a jelen munkaköri leírásban foglaltak sikeres és eredményes megvalósulásához. Jelen munkaköri leírás a munkavállaló, a munkahelyi vezető és a munkáltató által történő aláírás napjától határozatlan ideig érvényes. Módosítását bármelyik érintett kezdeményezheti, amennyiben az adott munkakörhöz kapcsolódó lényeges változás következik be (pl. tartós vagy végleges átvezénylés másik telephelyre). A munkavállaló aláírásával tudomásul veszi a munkaköri leírásban foglaltakat, és vállalja, hogy az abban leírtak szerint végzi munkahelyi tevékenységét. A munkavállaló azt is tudomásul veszi, hogy a munkaköri leírásban meghat rozott tevékenység elvégzésének megtagadása, ill. a munkavégzés nem megf lelő szintű teljesítése munkáltatói intézkedést von maga után.

Pécsett, 20…………………………………-én Munkavállaló aláírása …………………………….

Munkahelyi vezető aláírása ……………………………….

Munkáltató aláírása ………………………………..

6

A diákönkormányzat(ok), a diákképviselők valamint az intézményvezetés közti kapcsolattartás rendje, a DÖK(ök) működéséhez szükséges feltételek biztosítása 6.1 A Kollégiumban több diákönkormányzat működésére van lehetőség. A DÖK szerveződhet intézményi, intézményi egységi és azon belüli szinten is. 6.2 A DÖK segítésére az igazgató bízza meg a DÖK által javasolt pedagógust. Tevékenységét a nevelés-oktatási időkeretén felül a kötött munkaidőben valósítja meg. 6.3 A DÖK(ök) a nevelőtestület által jóváhagyott saját SZMSZ szerint működnek. 6.4 A DÖK jogosult véleményt nyilvánítani az intézményi működés valamennyi kérdésében. A véleményt a DÖK vezetői az intézményvezetés felkérésére adják. Kötelező vélemény kérése a diákságot közvetlenül érintő kérdésekben, valamint a jogszabályokban rögzített esetekben (pl. SZMSZ, Pedagógiai program, munkaterv elfogadása előtt). 6.5 A Kollégium évente legalább egy alkalommal köteles diákközgyűlést szervezni, ahol nemcsak a DÖK vezetői, hanem bármely tanuló megfogalmazhatja véleményét az általa fontosnak tartott kérdésben. 6.6 A DÖK-ök vezetői jogosultak kérdéseikkel, javaslataikkal az igazgatót és az intézményegységek vezetőit munkaidejükben megkeresni, és kérdéseikre 30 napon belül érdemi választ kapni. 6.7 A Kollégium csak korlátozott mértékben tudja biztosítani a DÖK(ök) működéséhez szükséges feltételeket. 6.7.1 Önálló helyiség kijelölésére nincs lehetőség. 6.7.2 A DÖK(ök) szervezeti működéséhez szükséges helyszín az intézményegységek társalgói, klubszobái. Ezek használatát a DÖK(ök) előzetes engedélykérése alapján az intézményvezetés nem tagadhatja meg. 6.7.3 Az említett helyiségekben biztosítani kell egy szabadon hozzáférhető, internetes csatlakozással ellátott számítógépet. 6.7.4 A DÖK(ök) hivatalos levelezését, szakmai programokon való részvételét az intézményi költségvetésből kívánja biztosítani, ehhez megkéri a fenntartó hozzájárulását.

7

A kollégiumi DSK szabályzata 7.1 A Kollégiumban nem működik DSK, szabályozása nem lehetséges. 8. A kollégiumi könyvtár SZMSZ-e 8.1 A könyvtárra vonatkozó azonosító adatok A könyvtár neve:

Hajnóczy József Kollégium könyvtára; Címe: 7633 Pécs, Türr István u. 2. Telefon: 72/255-770, 255-483 Tagintézmény: 7624 Pécs, Kodály Zoltán u. 20/a. Létesítés idő: 1990. Tagintézmény: 2005. A könyvtár területe: ~ 100 m²

8.2 A könyvtár fenntartása és felügyelete 8.2.1

A kollégiumi könyvtár a Kelbelsberg Intézményfenntartó Központ Pécsi Hajnóczy József Kollégium intézményegységében működik. Fenntartásáról és fejlesztéséről a fenntartó az intézmény központi költségvetésében gondoskodik. A korszerű könyvtári szolgáltatások biztosításáért a könyvtárat működtető kollégium és a fenntartó közösen vállal felelősséget.

8.2.2

A kollégiumi könyvtár működését a kollégium igazgatója és igazgatóhelyettese együttesen irányítja és ellenőrzi a nevelőtestület és a diákközösség véleményének, javaslatainak figyelembe vételével.

8.2.2.1 Tervezi az évi költségvetésben a könyvtári állomány fejlesztési összegét 8.2.2.2 Szervezi a könyvtár nyitva tartását, a könyvbeszerzést, a könyvtáros és a nevelő testület együttműködését, a tanulók olvasóvá nevelését. 8.2.2.3 Ellenőrzi: - A könyvtár használatának intenzitását - A könyvtárhasználatra nevelőmunkát - A könyvtár szolgáltatásait és azok kihasználtságát - A nevelőtestület és a könyvtáros együttműködését -A könyvek állagának állapotát

8.3 A kollégiumi könyvtár feladata A Hajnóczy József Kollégium könyvtári állományának gyűjtését, állományalakítását, működését az alábbiak szerint kell végezni:

8.3.1

A kollégiumi könyvtárpedagógus alapfeladatai: 8.3.1.1 Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. 8.3.1.2 Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról 8.3.1.3 Egyéni és csoportos helyben használat biztosítása 8.3.1.4 Könyvtári dokumentumok kölcsönzése 8.3.1.5 A kollégium-pedagógiával kapcsolatos szakirodalmak gyűjtése és hozzáférhetővé tétele (külső és intézményi belső kiadás egyaránt) 8.3.1.6 A multimédiás információhordozók őrzése és hozzáférhetővé tétele 8.3.1.7 A pedagógus munkakörrel összefüggő más tevékenységek ellátása

8.3.2

A kollégiumi könyvtárpedagógus kiegészítő feladatai: 8.3.2.1 Foglalkozáson kívüli könyvtári foglalkozások tartása 8.3.2.2 Tájékoztatás nyújtása más könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól 8.3.2.3 Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében

8.3.3

A kollégiumi könyvtár szolgáltatásai: 8.3.3.1 A kollégiumi könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival a kollégiumban folyó oktató-nevelő munkát segítse 8.3.3.2 A könyvtár mind a pedagógusoknak, mind a tanulóknak lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát. A csak helyben használható dokumentumok (kézikönyvtár) kivételével állományát kölcsönzi. 8.3.3.3 Tájékoztató szolgáltatás keretében eligazítást ad a használatához szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt 8.3.3.4 Segít a nevelőknek és a tanulóknak az iskolai munkához kapcsolódó irodalom (információ) kutatásában, esetenként témamegfigyelést, önálló irodalomkutatást végez 8.3.3.5 Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és a könyvhasználatra épülő kollégiumi foglalkozások (csoport, szakköri, stb.) rendszerének kialakításában, előkészítésében és megtartásában 8.3.3.6 Gondoskodik az állomány védelméről, rendjéről és gondozottságáról

8.3.4

A kollégiumi könyvtár gyűjtőköre 8.3.4.1 A könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembe vételével kell fejleszteni. (A gyűjtőköri szabályok alapján) 8.3.4.2 Az állományalakítás során figyelembe kell venni a kollégiumi vezetésnek, nevelőtestületének, diákközösségeinek javaslatait. 8.3.4.3 A könyvtár alapfunkcióinak ellátásához szükséges dokumentumok a könyvtár fő gyűjtőkörébe, a másodlagos funkcióból adódóak a könyvtár mellék gyűjtőkörébe tartoznak. 8.3.4.4 A könyvtár számára -a költségvetési kondíciók függvényében – biztosítani kell a napilapok, folyóiratok beszerzését. 8.3.4.5 Gyűjteményszervezés: a folyamatosan és tervszerűen fejlesztett állomány tükrözi a kollégium pedagógiai programját, nevelési célkitűzéseit. 8.3.5 Gyarapítás (A kollégiumi könyvtár állománya) - vétel (költségvetési és pályázati forrás) - ajándék - csere útján gyarapszik. 8.3.5.1 Az állománygyarapításra fordítható összeget a kollégium költségvetésében kell előirányozni. A könyvbeszerzésre fordítható összeg felhasználásáért a könyvtáros felelős. 8.3.5.2 A kollégiumi könyvtár gyűjtőkörébe nem tartozó kiadványokat még

ajándék-

ként sem leltározunk be. 8.3.6

A dokumentumok állományba vétele 8.3.6.1 A könyvtárba érkező tartós megőrzésre szánt dokumentumokat 8 napon belül állományba kell venni. Cédulaleltárt és csoportleltárt (csoportos leltárkönyv) is kell vezetni. A cédula leltárkönyvet szakszerűen és naprakészen kell vezetni. A gyorsan avuló példányokról (útmutatók, stb.) vagy kisebb terjedelmű, könnyen rongálódó kiadványokról brosúra nyilvántartást kell vezetni. 8.3.6.2 A leltárkönyv pénzügyi okmány, nem selejtezhető. 8.3.6.3 A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése a kollégium gazdasági szakemberének a feladata. A számlák példányait az irodai irattárban kell helyezni, hivatalosan regisztrálva rajtuk a könyvtári leltárba vétel tényét.

8.3.6.4 A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben tulajdonbélyegzővel, leltári számmal és raktári jelzettel kell ellátni. 8.3.7 Végleges nyilvántartás formái: - Csoportos leltárkönyv, - Kartoték (cédula leltár), - Számítógépes (részleges). 8.3.8 Állomány apasztás 8.3.8.1 A törléseknél a 3/1975.(VIII.17.)KM-PM sz. együttes rendelet és a hozzá kiadott irányelvek (Műv.K. 1978. 9. sz.) előírása szerint kell eljárni. 8.3.8.2 Évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, fölöslegessé vált és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat. 8.3.8.3 A kivonásra csak a kollégium vezetője adhat engedélyt. A fölös példányokat a kollégium felajánlja más könyvtárak cserealapjaként, megvételre az antikváriumoknak, illetve térítésmentesen a kollégium dolgozóinak és tanulóinak. A törlésről jegyzőkönyv készül, melynek sorszáma folyamatos. 8.3.9 Az állományból a dokumentum az alábbi okokból törölhető: - Tervszerű állomány apasztás - Természetes elhasználódás - Hiány 8.3.10 Az állomány ellenőrzése 8.3.10.1 Az állomány ellenőrzése lehet időszaki vagy soron kívüli, teljes vagy részleges. Az ellenőrzést a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM rendeletben és az MSZ 3448-78. szabványban előírtak szerint, háromévente év elején, a könyvtár zárva tartása mellett végezzük. 8.3.10.2

A kollégium igazgatóhelyettesének írásban kell elrendelnie. Az ellenőrzés lezárása: el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, melyet 3 napon belül át kell adni a kollégium igazgatóhelyettesének. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a leltározás kezdeményezését, a jóváhagyott leltározási ütemtervet, ill. a hiányzó vagy a többletként jelentkező dokumentumok jegyzékét.

8.3.10.3 A jegyzőkönyvet a könyvtáros tanár, személyi változás esetén az átadó és az átvevő írja alá. 8.3.11 Az állomány jogi védelme 8.3.11.1 A könyvtáros tanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. 8.3.11.2 Az állományba vétel csak számla és a dokumentum együttes megléte alapján történhet. 8.3.11.3 A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy a technikai eszközök megrongálásáért, az azokban okozott kárért. 8.3.11.4 A tanulók és a dolgozók jogviszonyát / munkaviszonyát csak az esetleges tartozás rendezése után lehet megszüntetni, amennyiben ezt elmulasztják, az intézmény eljárást kezdeményezhet az érintett fél ellen. 8.3.11.5 A könyvtár zárainak a kulcsa a kollégium portáján található. A könyvtáros tanár hosszantartó betegsége esetén a könyvtári munkát ellátó helyettes részarányos anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 8.3.12 Egyéb állományvédelmi rendelkezések: 8.3.12.1 A könyvtárban minden tűzrendészeti intézkedést meg kell tenni. Nyílt láng használata, s a dohányzás tilos. A könyvtár bejáratánál poroltó készüléket kell elhelyezni. 8.3.12.2 A dokumentumokat lehetőség szerint védeni kell a fizikai ártalomtól. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára (takarítás, fertőtlenítés, portalanítás). 8.3.13 A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása - Kézi- és segédkönyvtár - Kölcsönözhető állomány - Folyóiratok - AV dokumentumok - Brosúrák. 8.3.14 Az állomány feltárása - Raktári katalógus - Cím szerinti katalógus - Szerzői katalógus

8.4 A kollégiumi könyvtár gazdálkodása 8.4.1 A kollégiumi könyvtár feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket az intézmény költségvetésében biztosítja. 8.4.2

A fejlesztésre fordítható összeg megállapításához szükséges a kollégiumi szintű tervezés.

8.4.3

A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen.

8.4.4

Az intézmény gyakorlatában megjelölt személy gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és szociális feltételekről (gondnok, rendszergazda, gazdasági munkatárs).

8.4.5

A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzésének előkészítése a könyvtáros tanár feladata.

8.5 A könyvtári állomány elhelyezése 8.5.1

Könyvtárunk a kollégium bejáratával szemben, a félemeleten helyezkedik el. A könyvtár alapterülete: ~100 m ². A könyvtárban 24 db páros polcon és 23 db páratlan polcon találhatóak a dokumentumok. Állományunk kb. 30 000 kötetnyi.

8.5.2

A könyvtári állomány egységei: - Kézikönyvtár - Ismeretközlő irodalom - Szépirodalom - Folyóiratok polca - Pedagógiai gyűjtemény - AV dokumentumok

8.6 A kollégiumi könyvtár gyűjtőköri szabályok 8.6.1 A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 16/1998 (IV.8) MKM rendelet a korábbiaknál differenciáltabban határozta meg az intézménytípusok közül a kollégiumi könyvtáraknak a pedagógia tevékenységben, nevelő-oktató munkában betöltött szerepét – a tanuláshoz szükséges dokumentumok gyűjtését, használatát, ill. használatának a tanítását. 8.6.2 A fő gyűjtőkör területei: - Kézikönyvek, könyvjellegű kiadványok - A tanított szaktárgyakhoz szorosan kapcsolódó szakirodalom

- Pedagógia kiadványok - Válogatott szépirodalom - Az aktuális témák irodalma: kollégiumi ünnepélyek, megemlékezések, vetélkedők, versenyek megrendezéséhez szükséges dokumentumok - A legfontosabb helytörténeti dokumentumok - Időszaki kiadványok - A különböző kötelező és szabadidős foglakozásokon felhasználható hangkazetták, CD-k, DVD-k, videofilmek 8.6.3 A mellék gyűjtőkör területei: - A tanult tantárgyakban részletesebb ismereteket nyújtó dokumentumok - A tanároknak elmélyült szakmai felkészülést biztosító művek - A szakirodalom olyan újdonságai, melyeknek megjelenését nagy társadalmi érdeklődés kíséri - A különböző társadalmi érdeklődés által kísért szépirodalmi művek - AV-dokumentumok, melyek a tanulók nyelvtanulásának, művészeti ismereteinek önművelés útján történő elmélyítését szolgálják - Az oktató-nevelő munkát segítő folyóiratok (periodikumok) 8.6.4 Egyes állományegységek és azok raktározási rendje - kézikönyvtár - kölcsönzői állomány - külön gyűjtemények - könyvtári szakirodalom 8.6.5 A beszerzendő művek példányszámai Meghatározó, hogy: - a könyvtár fő- vagy mellék gyűjtőkörébe tartozik-e. - hány állományegységbe tartozik. 8.6.6 A beszerzés forrásai - Könyvesboltok - Tanácskozások, konferenciák - Ajándék - Online megrendelések 8.6.7 A gyűjtés dokumentumtípusai 8.6.7.1 A könyvtár gyűjtőköre magába foglalja a kollégium feladatainak ellátásához séges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: - Könyvek és könyvjellegű kiadványok

szük-

- Folyóirat jellegű kiadványok (periodikák): - Napilapok - Pedagógiai folyóiratok - Tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok - Gazdálkodással kapcsolatos lapok - Egyéb dokumentumok: - Előadások, szaktanácsadók anyagai, összegzései - Pedagógiai elemzések, értékelések, jelentések - Nyomtatványok, prospektusok, plakátok - Kartográfiai segédletek - Audiovizuális ismerethordozók: - Képes dokumentumok, oktatófilmek, tananyaghoz kötődő egyéb filmek - Hanghordozó dokumentumok: magnószalagok, hanglemezek, hangkazetták, cd-k - Számítástechnikai ismerethordozók: lexikonok, nyelvi illetve érettségi vizsgákra felkészítő lemezek, szoftverek - Oktató programcsomagok 8.6.8 A gyűjtemény szintje és mélysége A kollégiumi könyvtár gyűjtőköre alapszinten az ismeretek minden ágára kiterjed. Teljesség igényével gyűjtendők a NAT által meghatározott szerzők művei (házi és ajánlott olvasmányok), a pedagógiai munkában eszközként használatos művek. Kiemelten, de nem teljesség igényével gyűjtendők a tananyaghoz és a kollégiumi foglalkozásokhoz közvetve kapcsolódó szépirodalom, ismeretközlő szakirodalom. T = A teljesség igényével gyűjtjük; V = Válogatva gyűjtjük A gyűjtés köre A NAT-hoz, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó szakirodalom A nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek Filozófiai, vallási művek Pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek és ifjúkor lélektana Felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok A kollégium működését és a könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások

Mélysége T T V V T T

Folyóiratok, napilapok, szaklapok A művészetek valamennyi ágának történetét, a legfőbb korszakok nevezetes produktumait bemutató, elemző albumok Tantárgyi bibliográfiák Az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, jogszabályok és azok gyűjteménye Családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye Intézményirányítással, tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom, jogszabályok, ill. azok gyűjteménye Néprajzzal, népművészettel foglalkozó irodalom, a népköltészet, meseirodalom, azok gyűjteményes kötetei Nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom) Tematikus antológiák Életrajzok, történelmi regények Gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések, versek Nemzetiségi gyermek és ifjúsági irodalom (szépirodalom, vers) Általános lexikonok Enciklopédiák A legfontosabb nyelvek nyelvkönyvei, szótárai A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alap- és középszintű elméleti és történeti összefoglalói Magyar és világtörténelem, földrajztudományok kézikönyvei, térképei, atlaszai A tananyaghoz kapcsolódó –a tudományokat részben, vagy teljesen bemutató –alap és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek Az adott környezetre vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok. Az intézmény történetével, életével, névadójával kapcsolatos anyagok Ipari szakok szakképzési anyagának segéd – és kézikönyvei Lírai, prózai és drámai antológiák Klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei Klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei

V T V V V V V V T T T V T T V T

T V V T V T T T

8.7 Katalógusszerkesztési (adatbázis-) szabályok 8.7.1 A könyvtári állomány feltárása: A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. 8.7.2 Az adatokat jelölő katalóguscédula tartalmazza: - A raktári jelzetet - A bibliográfiai és besorolási adatokat - ETO szakjelzeteket - Tárgyszavakat 8.7.3 A dokumentumleírás szabályai: 8.7.3.1 A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai. - Főcím, párhuzamos cím, alcím, egyéb címadat - Szerzőségi közlés - Kiadás sorszám, minősége - Megjelenési hely, kiadó neve, megjelenés éve - Oldalszám, illusztráció, méret - Sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám - Megjegyzések - Kötés, ár -ISBN-szám 8.7.3.2. A kollégiumi könyvtárban alkalmazom besorolási adatok - A főtétel besorolási adatai (személynév, a mű címe) - Cím szerinti melléktétel - Közreműködői melléktétel - Tárgyi melléktétel 8.7.3.3 Osztályozás: - A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO 8.7.3.4 Raktári jelzetek: - A dokumentumok visszakereshetőségét a könyvtárpedagógus raktári jelzetekkel biztosítja. A szépirodalmat Cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO-szakjelzetekkel látja el. 8.7.4 A kollégiumi könyvtár katalógusai: 8.7.4.1 A tételek belső elrendezése szerint:

- Szerző, cím és sorozatcím szerinti betűrendes leíró katalógusok építése a szabványokban rögzített szabályok szerint történik. (ld. Besorolási adatok) - A raktári katalógus a könyvtár helyrajzi nyilvántartása, tükrözi az állomány feltárási rendjét. A könyvtárpedagógus minden esetben a raktári lapon jelöli a dokumentumokról elhelyezett katalóguscédulák helyét. A raktári lapokat a lelőhely, raktári jelzet és betűrend alapján rendezi el. 8.7.4.2. Formája szerint: - Cédula - Számítógépes (Szikla) 8.7.4.3 A katalógus gondozása: - A törölt művek cédulájának kiemelése - Az észlelt hibák kijavítása 8.7.5 A kollégiumi könyvtárba az újonnan beszerzett dokumentumok számítógépes feltárással, a korábban bevételezett dokumentumok pedig folyamatosan, számítógépes rendszer felhasználásával kerülnek feldolgozásra. 8.8. Könyvtár-pedagógiai program A pedagógia munka területén

A könyvtári munka területén

Aktív részvétel az aktuális témahetek, projektek lebonyolításában: - Ünnepi megemlékezések faliújságjainak, dekorációinak elkészítése - Programok szervezése és lebonyolítása a Hajnóczy Napok rendezvény sorozat keretében: pl.- Tudásközpont látogatás: felhívás és plakát készítése, csoportvezetés megszervezése a helyszínen, az esemény dokumentálása

Az alapítványi hozzájárulással való pontos elszámolás: - A tanév elején az alapítványi hozzájárulás díját pontosan beszedi, és a gazdasági hivatalban pontosan elszámol vele

A könyvtári bemutató órák újszerű átdolgozása, munkamódszereinek, tematikájának megújítása: - Könyvtári ismeretek foglalkozás tartása

Programok szervezése és lebonyolítása: - Kollégiumi irodalmi vetélkedő: (Litera-túra) koordinálása, szervezése és lebonyolítása - Bemutató vitrin elkészítése a Litera-túra programhoz - Könyvtári vetélkedő: részvétel a szervezésben és a lebonyolításban Könyvtári adminisztráció: - A könyvtár működésével kapcsolatos dokumentációk, adminisztrációs munkák naprakész, pontos vezetése

Kötelezően választhat szabadidős (szakköri) foglalkozások: - A tanév elején szakköri felhívás és részletes tematika készítése - Foglalkozások tartása korszerű módszerekkel, IKT-s eszközökkel, a KNOAP-nak megfelelően

Könyvtári állomány átrendezése: - A könyv és dokumentáció állomány feldolgozása, a tanárok és tanulók részére az állományhoz való hozzáférés biztosítása Szakmai programok szakmai hátterének biztosítása (könyvtári forrásanyagok biztosítása.): - A diákok tanulmányi és a kollégák szakmai munkájához szükséges segédanyagok, forrásanyagok biztosítása Könyvtári szolgáltatások népszerűsítése: - Bemutató vitrinek nyelvkönyvekből - Könyvtári információs füzet készítése, megjelenítése a honlapon

8.9 A kollégiumi könyvtár könyvtárhasználati szabályok 8.9.1 A könyvtár használóinak a köre: - A kollégiumi könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. A kollégiumi könyvtárat a kollégium tanulói, pedagógusai, adminisztrátorai és technikai dolgozói a nyitva tartási időben használhatják. - Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. A könyvtárba tanszeren (tankönyv, írószer) kívül más nem vihető be. 8.9.2 A beiratkozás módja: - Az 9. osztályban a 1. félévtől mindenki megismerkedik egy könyvtári óra keretében a könyvtár használatának szabályaival. Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására. 8.9.3 Az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének a módja: - A bekövetkezett változásokat (pl. jogviszony megszűnése, stb.) a csoportvezetők ismertetik a könyvtárossal. 8.9.4 A könyvtárhasználat módjai: - A kollégiumi könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival a kollégiumban folyó oktató-nevelő munkát segítse. - Lehetősége van az egyénnek, csoportoknak az olvasótermi állomány helyben használatához.

8.9.5 Csak helyben használhatóak a könyvtár dokumentumai közül: - Kézikönyvtári könyvek - Periodikumok - Nem nyomtatott dokumentumok (videofilmek, számítógéppel olvasható dokumentumok, CD-k) - Az olvasók – indokolt esetben – egy-egy órára vagy a könyvtár nyitva tartása és zárása közti időben kölcsönözhetik ezeket. 8.9.6 Kölcsönzés: - A könyvtár bármely dokumentumát csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. - Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásba vétellel lehet. - A kollégiumi könyvtár könyveiből maximum 5 db dokumentum kölcsönözhető 1 hónapos határidőre. - A kikölcsönzött műveket egyszer lehet újra hosszabbítani. - A kölcsönözhető dokumentumokra előjegyzés kérhető. 8.9.7 Kölcsönzési szabályok - Minden beiratkozott olvasó jogosult a könyvtárból kölcsönözni. - A kölcsönözhető állomány szabadpolcon található, a dokumentum kiválasztható. - Csak helyben használhatóak a következő dokumentumok: kézikönyvek, különleges kiadványok, audio CD, CD-ROM, DVD, videofilm. - Részlegesen (csak foglalkozásokra) kölcsönözhetőek: szótárak, kézikönyvek. - Egy olvasó egyidejűleg maximum 5 db dokumentumot kölcsönözhet. - A dokumentumok kölcsönzési időtartama 30 nap. Hosszabbítás 1 alkalommal, kivételesen indokolt esetben 2 alkalommal. - Tanév végén minden dokumentumot vissza kell hozni a könyvtáros által megjelölt időpontig. 8.9.8 A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy technikai eszközök megrongálásával és/vagy elvesztésével okozott kárért. - A tanulók és dolgozók kötelesek – a jogviszonyuk/munkaviszonyuk megszűnése vagy megszüntetése előtt – az esetleges könyvtári tartozást rendezni. - A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is felelős, ha az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból a dokumentumok tárolására is alkalmas.

8.9.9 Az elveszett dokumentumot a könyvtárhasználó az alábbi módon pótolhatja: - A dokumentum azonos kiadásának a beszerzésével - A dokumentum forgalmi értékének a megtérítésével - A dokumentum másolási értékének a megtérítésével - A könyvtár gyűjtőkörébe tartozó (hasonló tartalmú és értékű) dokumentum beszerzésével. - A pótlás módját a könyvtáros határozza meg. 8.9.10 A könyvtár egyéb szolgáltatásai: - könyvtárlátogatás - információszolgáltatás - kölcsönzés (könyvek, brosúrák) - filmnézés (video, DVD) - katalógushasználat - a könyvtárban az adott időpontban nem található könyvek, dokumentumok előjegyzése - a könyvtári gyűjtemény egyéni és csoportos helyben használata - könyvtárhasználati órák és egyéb csoportos foglalkozások tartása - a könyvtárban tartandó olvasás, könyvtárhasználatot segítő rendezvények szervezése 8.9.11 A könyvtárhasználati ismeretek tanítása során (amennyiben a könyvtáros tanár nincs jelen a foglalkozáson) az órát tartó szaktanár is köteles a könyvtárban kialakított rend megőrzésére, az állomány fizikai és jogi védelmének biztosítására. 8.9.12 Betartjuk a következőket: - A könyvtárban nem táplálkozunk - Nem zavarjuk a könyvtár rendjét, mások munkáját, mellőzzük a csúnya beszédet - Óvjuk a teremben található berendezési tárgyakat, dokumentumokat, stb. A szabályok megszegése kitiltást, súlyosabb esetben fegyelmező intézkedést vonhat maga után. 8.9.13 Nyitva tartás: A kölcsönzési idő heti: 22 óra. A nyitva tartási idő a könyvtár ajtajára kerül kifüggesztésre. A könyvtárhasználók kezdeményezhetik a könyvtárhasználati szabályzat módosítását.

ZÁRADÉK Az SZMSZ-t az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2015. január 28-dikán elfogadta. Az SZMSZ mellékletei: Iratkezelési Szabályzat Házirend Jutalmazási és büntetési szabályzat

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosításával – tanulókat érintő kérdések szabályozásával – a diákönkormányzatok a következő véleményt adták: A módosított SZMSZ szövegével egyetértünk. Pécs, 2015. január 27. ………………………..

………………………

……………………….

1. sz. melléklet:

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Bevezetés

Az 1995. évi LXVI. törvény az irattári és levéltári anyag védelmének általános szabályaiban kötelezően írja elő az irattári anyaggal rendelkező szervek és a maradandó értékű iratokat őrző természetes személyek részére azt a felelősséget, hogy a szervesen összetartozó iratok egységét, illetve eredeti rendjét megőrizzék, valamint a tulajdonukban vagy birtokukban lévő levéltári anyag megóvását biztosítsák. Az iratkezelési szabályzat rendeltetése, hogy a törvényben előírt iratvédelemre, az iratanyag kezelésére olyan rendszert dolgozzon ki, amely egyrészt szabályozza a szervhez beérkező vagy a szerv működése során keletkezett iratok átvételét, a posta felbontását, az iratok rendezését, nyilvántartását, iktatását, az irattárolás módját, a kimenő iratok kezelését, az iratok selejtezését és a maradandó értékű iratok levéltárba juttatását, másrészt az iratok ügykörönkénti csoportosításával megkönnyítse az iratok fellelhetőségét és selejtezését. Az iratkezelési szabályzat a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és a 335/2005. (XII.29.) kormányrendelet, továbbá a 2011. évi CXC. törvény és végrehajtási rendeleteinek vonatkozó rendelkezései alapján készült. A szabályzat előírásait a szerv teljes ügyvitelében megvalósuló minden iratkezelési tevékenységre alkalmazni kell. Az iratkezelési szabályzat meghatározza az iratkezelés szervezetét és módját.

Az iratkezelés szervezete és módja

A Hajnóczy József Kollégium (továbbiakban: Kollégium) az iratkezelést központi (cenralizált) iratkezelési rendszerben látja el. A posta átvétele, iktatása, az iratok elküldése, átmeneti irattározása tagintézményenként történik. Iratkezelés módja: hagyományos kézi iktatás.

Az iratkezelés folyamata A küldemények átvétele, érkeztetése, felbontása, szignálása

A beérkező iratok, küldemények átvétele A postai küldeményeket a kollégiumtitkár veszi át naponta - szükség esetén több alkalommal is - a posta átvételi szabályainak megfelelően. Az értékküldemények, csomagküldemények átvételére csak a meghatalmazott személy jogosult. A nem postai úton érkezett küldemények átvételét, érkeztetését, nyilvántartását (melyek iktatást nem igényelnek) a kollégiumtitkár vagy az ügyeleti szolgálatot teljesítő személy (pedagógus, portás) végzi külön szabályozás szerint. Ha az ügyfél az iratot személyesen vagy megbízott útján nyújtja be, az átvétel tényét igazolni kell az iraton vagy a másodpéldányon. A kézbesítő útján érkezett küldemények átvételének igazolására a kézbesítőkönyv szolgál. A Kelebelsberg Intézményfenntartó Központ Pécsi Megyeközponti Tankerületéből a Működtető foglalkoztatásában álló gépkocsivezető és/vagy a kézbesítéssel megbízott személy (aki szintén lehet a Működtető munkavállalója is) naponta elhozza a Kollégium címére kiküldött dokumentumokat. A küldemények felbontása A postabontást az igazgató (vagy az általa megbízott személy) végzi. Az igazgató tartósabb távolléte idejére köteles az intézmény részére, ill. a nevére címzett hivatalos küldemények felbontására helyettest megbízni. Postabontás előtt az alábbiakat szükséges megvizsgálni, ill a következő szabályokat betartani: -

-

-

Ha a postán, kézbesítő útján érkezett vagy személyesen átadott küldemény burkolata sérült vagy esetleg felbontották, ill. azon a felbontás jelei megállapíthatóak, ezt a tényt azonnal rögzíteni kell. A borítékra rá kell vezetni, hogy"sérülten érkezett", illetve"felbontva érkezett". A postabontó ezt a tényt aláírásával igazolja. Tilos felbontani és közvetlenül a címzettnek kell továbbítani: o azokat a küldeményeket, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartja magának, o a "saját kezű felbontásra", a "bizalmas", "titkos" jelzésű küldeményeket (csak abban az esetben bonthatók fel, ha erre a címzett tartósabb távolléte - szabadsága, betegsége stb. - esetén szóban vagy írásban felhatalmazást ad, vagy elrendeli, hogy a részére ilyen jelzéssel érkezett küldeményeket az iratkezelési szabályzat szerint kezeljék) o a névre szóló magánküldeményeket, (magánjellegű küldemény: a személynév az intézmény neve előtt szerepel)
ha a felbontás után derül ki, hogy a névre szóló levél hivatalos, akkor a címzettnek feladata gondoskodni a nyilvántartásba vételéről o a minősített iratot tartalmazó küldeményeket, amelynek kezelése külön előírások szerint történik, A "sürgős", "expressz", "azonnal kézbesítendő" jelzésű küldeményeket soron kívül a címzetthez kell továbbítani. A névre szóló hivatalos küldeményeket (hivatalos jellegű küldemény: az intézmény neve után szerepel a személynév) a címzett távollétében felbonthatja a vezető, ill. az általa megbízott személy. Az általuk felbontott küldeményeket kötelesek iktatás céljából eljuttatni az iktatóhelyre.

-

-

-

-

A tévesen felbontott küldeményeknél a borítékot ismét le kell zárni. A felbontás tényét az irat borítékán "tévesen felbontott" felirattal, aláírással, dátummal ellátva rögzíteni kell, majd a címzetthez így kell továbbítani. Ha a tévesen felbontott küldeményből a címzett (szerv vagy személy) nem állapítható meg, az iratot a feladónak kell visszaküldeni. A felbontott küldeményeknél ellenőrizni kell, hogy a borítékon lévő címzés megegyezik-e a levélen szereplő címmel. Ha az intézménynek címzett borítékba idegen levél kerül, akkor azt postafordultával vissza kell juttatni a feladónak. Ügyelni kell arra, hogy a borítékon lévő postabélyegző lenyomata sértetlen maradjon, mert előfordulhat, hogy az irat keltezése jóval korábbi, mint a borítékon a postabélyegzőn lévő, és vitás esetben a boríték bizonyító erejű. Azokat a küldeményeket, melyek téves címzés vagy téves kézbesítés következtében kerültek a beérkező levelek közé, a következő munkanapon vissza kell juttatni a Postának. A küldemények felbontásakor ellenőrizni kell, hogy az iraton feltüntetett mellékletek megérkeztek-e. A hiányokat fel kell tüntetni, hogy az ügyintéző a hiány pótlásáról intézkedhessen. A mellékletek hiánya nem akadályozhatja az ügyirat további kezelését, az ügy intézését. A küldeményekkel érkezett értékek kezelése o Ha a küldemény felbontásakor kiderül, hogy az értékeket (pénzt, egyéb értéket) tartalmaz, a felbontó köteles az iraton keltezve és aláírva feltüntetni. A pénzt, egyéb értéket - elismervény ellenében - a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak kell átadni. Az elismervényt az irathoz kell csatolni. Az értékek további sorsáról érdemi ügyintézés során kell gondoskodni. A faxon, e-mailen érkezett iratok kezelésére az általános rendelkezések az irányadók.

A borítékok kezelése A küldemények borítékait az irathoz kell csatolni, de azok közül az ügy befejezését követően csak azt kell megőrizni, amely fontos kezelési vagy ügyintézői feljegyzést tartalmaz; valamilyen bizonyító ereje lehet; vagy ha a beadvány készítőjének, a küldő szervnek a neve csak a borítékról állapítható meg. Ha az irat határidőre történő továbbításához jogkövetkezmény fűződhet, ha a küldemény névtelen levél, a borítékot minden esetben az irathoz kell rögzíteni. A beérkező számlákhoz mindig csatolni kell a borítékot. Szignálás A felbontott küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott személy (kollégiumtitkár) szignálja, az iratokra rávezeti az érkezés dátumát, az ügyintéző nevét, valamint intézkedési feljegyzését. Ezt követően a szignált iratokat iktatás, nyilvántartás, szétosztás céljából átadja az iratkezelőnek. Az iktatási folyamat részei Az iratok iktatása Az iktatást a kollégiumtitkár végzi. Az iktatás az iratkezelés legfontosabb része. A helyes, pontos iktatás biztosítja az iratok meglétét, segítségével követhető az irat útja, ez biztosítja a pontos, határidők figyelembevételével való ügyintézést. Tilos: - az utólagos iktatás,

- az irat nélküli iktatás, - a szóbeli megkeresés alapján történő iktatószám kiadása. A beérkezés napján valamennyi beérkező, érdemi ügyintézést igénylő iratot a beérkezés sorrendjében iktatni kell. Iktatni kell a kimenő, a hivatalból keletkezett iratokat. Minden iratnak csak egy iktatószáma lehet. Soron kívül iktatandók a határidős iratok. Ha az irat munkaidő végén (vagy munkaidő után) érkezik, az azt követő munkanap megkezdésekor az iratot azonnal iktatni kell. Ez alól kivétel a munkaidő végén beérkezett bírósági irat, amelynél az iktatás időpontja a tényleges átvétel napja. Iktatni csak irat alapján szabad.

Nem kell iktatni -

-

az iratnak nem minősülő küldeményeket: napilapok, folyóiratok, közlönyök, hivatalos lapok, könyvek, hivatalos kiadványok (katalógusok, menetrendek stb.), a reklám- és propagandaanyagok (prospektusok, szórólapok, termék- és gyártmányismertetők, ajánlati árakat tartalmazó jegyzékek stb.); a jogkövetkezményekkel nem járó tömeges értesítéseket és meghívókat; pénzügyi bizonylatokat, számlákat; munkaügyi nyilvántartásokat. Iktatóbélyegző Az iktatóbélyegző használata kötelező. Az iktatás része az iktatóbélyegző lenyomatának elhelyezése az iraton, és a lenyomaton az adatok feltüntetése. A lenyomaton szereplő adatokat minden esetben tollal ki kell tölteni. Az iktatóbélyegző lenyomatát úgy kell az irat első (szöveges) oldalára helyezni, hogy írást ne takarjon. Az iktatóbélyegző lenyomata az alábbi adatokat tartalmazza: - az intézmény neve, - az iktatási év, hó, nap, - az iktatószám, - az irattári tételszám, - az ügyintéző neve, - előszám-utószám, - mellékletek száma. A mellékletek mennyiségét tíz darabig számmal, ezen felül "iratcsomó" jelzéssel kell feltüntetni. Közvetlenül az iktatóbélyegző lenyomata alatt kell jelezni az elintézett ügyek irattárba helyezésének idejét: "Irattárba: év, hó, nap". Iktatókönyv Kézi iktatás céljára minden év kezdetén újonnan nyitott, hitelesített, oldalszámolzott iktatókönyvet kell használni. Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. A téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni.

Téves iktatás esetén a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye – az eredeti feljegyzés olvashatósága mellett – kétségtelen legyen. Meg kell azt is jelölni, hogy a tévesen beiktatott ügy iratát mely számra iktatták át. Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján az iktatásra felhasznált utolsó számot követően aláhúzással, az utolsó iktatás számának feltüntetésével, keltezéssel, aláírással és a hivatalos bélyegző lenyomatának elhelyezésével kell lezárni. Az iktatást minden évben 1-gyel – illetve, ha osztott iktatás esetén külön számkeretet jelölnek ki, ennek első számával – kell kezdeni. A különböző szervezeti egységek iktatószámait pl. római számok, illetőleg betűjelek különböztethetik meg egymástól. Előirat – utóirat Az irat beiktatása előtt mindig meg kell állapítani, hogy volt-e az ügynek folyó évben előzőleg beérkezett irata (előirata). - Ha az ügynek nincs előzménye, az iratot új sorszámra kell iktatni. - Ha az ügynek folyó évben volt előzménye, akkor az újonnan érkező ügyiratot nem szabad új sorszámra iktatni, hanem a sorszám következő alszámára kell a beérkezést feljegyezni. - Ha az ügynek a folyó évet megelőzően volt előzménye, az iratot új sorszámra kell iktatni, ugyanakkor az előiratot az utóirathoz kell csatolni. Az iratcsatolás tényét rögzíteni kell. Beérkező faxok kezelése Az intézményhez faxon, e-mailen érkezett hivatalos iratokat az iskolatitkárnak kell átadni intézkedés, ill. iktatás céljából. A magánjellegű faxokat, e-maileket a címzetthez kell eljuttatni. Az ügyintézéssel kapcsolatos ügyirat-kezelési szabályok Az iratok szignálása az igazgató (vagy az általa megbízott személy) feladata, aki kijelöli az ügyintézőt, valamint az iraton utasítást ad a kívánt intézkedésre, az ügyintézés módjára, az elintézés határidejére. Beosztástól függetlenül ügyintéző az a dolgozó, akit az igazgató az ügy intézésére kijelöl. Az igazgatónak a személyek kijelölésénél figyelembe kell vennie, hogy az előiratnál ki volt az ügyintéző, nincs-e összeférhetetlenség az ügy természete és az ügyintéző személye között, ki legyen az ügyintézésre jogosult, ha az illető ügyintéző távol van. Az ügyintézők kötelesek az igazgató utasítása szerint eljárni. Az ügyintéző feladata az ügy érdemi elintézése. Az ügyintézőnek szám szerint, ill. lapszámonként feladata ellenőrizni az általa átvett ügyiratokat. Meg kell győződnie arról, hogy az előiratokat csatolták-e, a korábbi utasításokat betartották-e, ill. szükség van-e valamilyen különleges eljárásra. Az ügyintézők az irat átvételéről az elintézésig felelősek az iratért. Ellenőrzésnél a kért iratokat kötelesek bemutatni. Felelősek a kiküldésre kerülő iratok tartalmáért és a határidők betartásáért. Az ügyintéző az ügyeket határidőn belül, sürgősségük sorrendjében köteles elintézni. Az ügyintéző felettese rendszeresen tartozik az elintézési határidő betartását ellenőrizni és az elintézetlen ügyiratokat havonta felülvizsgálni. Az elintézés az alábbi módon történhet: az eredeti irat továbbításával, írásbeli válasz nélkül: telefonon, személyes megbeszélés útján (az intézkedést az eredeti iratra rá kell vezetni), intézkedés nélkül: tudomásulvétel - az ügyirat irattárba helyezésével.

Az ügyintéző az elintézett ügyiratot, az iratkezelőnek adja át, egyidejűleg utasítást ad - a példányszámra, - a címzettre, - az elküldeni szándékozott mellékletekre, - a határidős nyilvántartásba helyezés idejére, - a postai továbbítás módjára vonatkozóan. A válaszleveleket 2 példányban, fejléces papírra kell elkészíteni az alábbi adatokkal: az intézmény neve, címe, postai irányítószáma, postafiók száma, telefon- és fax-száma, az ügyintéző neve, iktatószám, tárgy, hivatkozási szám (előadó-ügyintéző), dátum, mellékletek száma, az aláíró neve és beosztása, a továbbítás módja. Az iratokat az intézmény vezetője írja alá eredeti aláírással. Az aláírás után a szövegen változtatni nem lehet. Névbélyegző nem használható. Ügyiratok továbbítása A végleges formában elkészült (aláíratott, hivatalos bélyegzővel ellátott) ügyiratokat a borítékba helyezés, ill. expediálás előtt ellenőrizni szükséges az iktatószám, a címzés, a tárgy, a keltezés, a bélyegzőlenyomat, a feltüntetett és csatolt mellékletek darabszámának helyessége, az aláírási jogkörre vonatkozó előírások betartása szempontjai szerint. Az észlelt hiányosságokat pótolni kell. Ugyancsak ellenőrizni szükséges a borítékra felírt címzés, iktatószám helyességét. Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, az ügyfél által becsatolt eredeti okiratokat - kérelem esetén hitelesített másolatukat - az eljárás befejezése után vissza kell küldeni. A továbbítás módjai A postai úton történő továbbítás esetén a posta által rendelkezésre bocsátott feladókönyvet kell használni. A küldemények bérmentesítése a Fenntartó által kötött megállapodás alapján történik. A küldemények személyes kézbesítéssel is továbbíthatók. A kézbesítéssel továbbított küldemények számára kézbesítőkönyvet kell használni. A faxon, ill. e-mailen történő továbbítás esetén a visszaigazolást az elküldött anyaghoz csatolni kell. A visszaérkezett küldemények kezelése A visszaérkezett, egyenként bejegyzett küldemények folyószámát a feladókönyvben feltűnően be kell keretezni és mellette fel kell tüntetni a visszaérkezés napját. A visszaérkezett küldeményt az iratkezelő köteles a kapcsolódó ügyirattal soron kívül átadni az ügyintézőnek. Az ügyintéző kötelessége ellenőrizni a címzést; helytelen vagy téves címzés esetén feladata a helyes cím felkutatása. A küldemény ismételt kézbesítését meg kell kísérelni. Ha a küldemény kézbesíthetetlen - a címzett elhunyt, lakhelyétől tartósan távol van, vagy egyéb ok miatt - azt a borítékkal együtt

irattárba kell helyezni, miután a borítékra feljegyzésre került a kézbesítés elmaradásának az oka, a keltezés és aláírás, valamint ha egyéb intézkedést nem igényel.

Hivatalos bélyegzők Az intézménytől elküldésre kerülő leveleken és más iratokon el kell helyezni az intézmény hivatalos bélyegző lenyomatát. Hivatalos bélyegzőt csak a legszükségesebb számban lehet tartani. Bélyegzők nyilvántartása A hivatalos bélyegzőkről a Kollégium köteles nyilvántartást vezetni. A Kollégium hivatalos bélyegzőinek nyilvántartásáról az iratkezelő gondoskodik. A bélyegző használója tartós távolléte esetén (szabadság, betegség idejére) az őt helyettesítő dolgozónak adja át a bélyegzőket. Hivatalos vásárlás céljából bélyegzőt kiadni átvételi elismervény ellenében lehet. A bélyegzőt használója csak a hivatali munkával kapcsolatban használhatja. Hivatalos idő befejezése után, illetve a hivatali helyiségből való távozáskor a bélyegzőt el kell zárni. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a bélyegzőt a nyilvántartónak kell visszaadni. A bélyegző elvesztéséről vagy eltűnéséről, a bélyegző felkutatására tett intézkedésről, az ügyben lefolytatott eljárásról a Kollégium igazgatóját soron kívül írásban kell tájékoztatni. Avult bélyegzők Az avult bélyegzők selejtezésére, megsemmisítésére az alábbi intézkedéseket kell megtenni: az avult bélyegzőkről lenyomatot kell készíteni; az avult bélyegzők selejtezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az igazgató által alakított bizottság az avult, kiselejtezett bélyegzőket megsemmisíti. A selejtezési jegyzőkönyvet az avult bélyegzők lenyomatát tartalmazó jegyzékkel a Baranya Megyei Levéltárnak kell megküldeni. A bélyegző-nyilvántartásból az "avult" bélyegzőt ki kell vezetni; a megfelelő bejegyzésnél fel kell tüntetni az alábbi szöveget: "Kiselejtezve: ......... év .............. hó ..... nap".

IRATTÁR - IRATTÁRI KEZELÉS

Az iratok tárolására szolgáló helyiség csak akkor felel meg céljának, ha száraz, pormentes és jól szellőztethető. A helyiség kiválasztásánál különféle hatósági rendelkezéseket is figyelembe kell venni (pl. tűzoltóság, rendőrség, levéltár). Az irattári helyiség biztonsága érdekében vasajtó, az ablakokra vasrács felszerelése ajánlott.

Az irattári helyiség berendezése Célszerű a Salgó típusú vasállvány használata. Az állványokat az irattárban folyosószerűen kell elhelyezni. Az irattárban a tűzvédelmi előírásoknak megfelelő számú tűzoltó berendezést kell tartani, melyet könnyen hozzáférhető helyen szükséges elhelyezni. Az irattár "C" tűzveszélyességi osztályba tartozik. Az irattárban dohányozni tilos! A két évnél nem régebbi iratok kézi (átmeneti) irattárban nyernek elhelyezést. A kézi irattárat abban a helyiségben kell berendezni, ahol az iktatást végzik. Irattárba helyezés előtt az elintézett, lezárt ügyiratot (az iktatóbélyegző lenyomata alatt, az irattárba helyezés időpontjánál) az intézmény vezetője vagy általa megbízott személy kézjegyével látja el. Ennek megtörténte után kerülhet csak irattárba az ügyirat. Az irattárba helyezés előtt át kell vizsgálni az ügyiratot, hogy a kezelési utasításoknak és szabályoknak megfelel-e. Az esetleges mulasztás pótlásáról gondoskodni kell. A kézi irattárban az iratok tárolása szalagos irományfedélben, ezen belül az irattári terv tételszámai szerint csoportosított dossziékban, a dossziékban a tételszámokon belül az iktatószámok emelkedő sorrendjében történik. Minden egyes tételszámú irat külön dossziéba kerül. A szalagos irományfedél, valamint a dosszié fedőlapjának külső oldala az alábbiakat tartalmazza: ο az intézmény hosszú bélyegzőjének lenyomatát, ο az irattári tételszámot, ο az év megjelölését. A kézi irattárból a teljes naptári év ügyiratai minden év januárjában a megfelelő iktató- és segédkönyvekkel együtt a tagintézményi irattárba kerülnek. A központi irattár az ügyviteli értékkel vagy a maradandó értékkel bíró 2-3 évnél régebben keletkezett iratok tára. Az iratokat olyan tároló eszközben kell elhelyezni, amely az iratokat a portól, a nedvességtől és egyéb külső behatásoktól védi; amelyben a mozgatás, az iratok kiemelése és visszahelyezése pedig jelentősen leegyszerűsödik. E célnak megfelelően az iratok szabvány irattári dobozban nyernek elhelyezést. A dobozba helyezett iratok szétcsúszásának és ezzel összekeveredésének a veszélye sem áll fenn. A dobozokat feliratozni szükséges. Tartalmazza az intézmény megnevezését, a tételszámokat, (pl. Vezetési iratok I. 101-105), az év megjelölését. Amennyiben az egy adott ügyhöz tartozó iratanyag egy irattári dobozban nem fér el, akkor a részletező számot (iktatószámot) is fel kell tüntetni. Az irattárban az iratokat eredeti alakjukban, hajtogatás nélkül kell tárolni. A különleges méretű iratok, mellékletek (térkép, rajzok) külön tárolandók; ezt a tényt az iraton jelezni kell. Az irattárból ügyiratot hivatalos használatra csak az iratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért felelős vezető által megbízott személy, az iratkezelő emelhet ki. Az ügyirat helyén ügyiratpótló lapot/iratkivételi elismervényt kell tartani, amelyet az átvevő, mint elismervényt aláír. Az irattárból iratot hivatalos használatra - elismervény ellenében - általában 15 napra szabad kiadni. Ha az ügyirat határidőre nem érkezett vissza, akkor sürgetni szükséges. 30 napon túl pedig az illetékes vezetőnek jelenteni kell, aki intézkedni köteles. Irattárban elhelyezett ügyiratról másolat az illetékes vezető engedélyével adható ki. A hiteles másolatot "A másolat hiteles" szöveggel, keltezéssel, aláírással hitelesíteni kell. Az ügyfél, ill. képviselője vagy az a személy, aki érdekeltségét hitelt érdemlően igazolja, az iratkezelő és/vagy az ügyintéző jelenlétében az iratokba betekinthet és a megtekintésre átadható iratról másolatot, jegyzetet készíthet.

Ha engedélyhez kötött a betekintés, a másolat, ill. jegyzet készítése, az érdekeltnek az engedélyt meg kell szereznie. Az ügyben nem érdekelt személy részére felvilágosítás, másolat nem adható.

Selejtezés Az irattárban elhelyezett bármelyik iratot megsemmisítés céljából kiemelni csak meghatározott iratselejtezés során szabad. Az intézmény irattári anyagából azokat az iratokat, amelyek nem minősülnek maradandó értékűnek, és amelyekre az intézménynek ügyviteli szempontból nincs szüksége, ill. a kötelező megőrzési idejük az irattári terv szerint lejárt, legalább 5 évenként selejtezési eljárás alá kell vonni. A megőrzési időt az utolsó érdemi ügyintézés lezárásának keltétől kell számítani. Nem kell selejtezés alá vonni az iratnak nem minősülő anyagokat, a sérült (hibás) gépi adathordozókat. Selejtezni csak teljes és lezárt (tételszámmal ellátott) tételeket lehet. Amennyiben valamilyen hiány tapasztalható, azt pótolni kell. Ha az iratanyagból iratok hiányoznak, pótlásuk valamilyen okból nem lehetséges, erről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az igazgató a selejtezési előkészülettel egyidejűleg selejtezési bizottságot köteles olyan személyek kijelölésével létrehozni, akik az iratok ügyviteli, tudományos, történeti jelentőségével tisztában vannak, valamint áttekintéssel rendelkeznek az intézmény működéséről és ügyiratkezeléséről. A selejtezés megkezdése előtt 30 nappal az iratselejtezés időpontját a Baranya Megyei Levéltárnak be kell jelenteni. A selejtezési bizottság feladatai: 1. kapcsolatfelvétel a levéltár referensével 2. a selejtezéssel kapcsolatos teendők tisztázása az iratkezelési szabályzat és irattári terv alapján, ill. a levéltár bevonásával, 3. a selejtezés végrehajtása, irányítása, ellenőrzése, 4. a selejtezési jegyzőkönyv elkészítése és megküldése jóváhagyásra a levéltárnak. A selejtezésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza: • az intézmény nevét, • a jegyzőkönyv felvételének idejét, • a bizottság tagjainak, a selejtezést végzők nevét, beosztását, • a selejtezendő iratok tételszámát, évszámát, tárgyát, mennyiségét (ifm), • a keltezést, a hivatalos bélyegző lenyomatát, aláírásokat. Az iktatott iratselejtezési jegyzőkönyv 2 példányát aláírva, hivatalos bélyegzővel ellátva a levéltárnak kell megküldeni jóváhagyás végett. A levéltári záradékolás, jóváhagyás után lehet csak az iratanyagot megsemmisíteni. Ha a levéltár valamelyik irat visszatartását igényli, akkor azt az iratot a kiselejtezett iratok közül ki kell emelni és a helyére visszatenni, tovább őrizni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a visszatartott irat iktatószámát, évszámát. A selejtezési jegyzőkönyv levéltári záradékkal ellátott példányát az irattár köteles a nem selejtezhető tételek között őrizni.

Iratok átadása a levéltárnak A maradandó értékű iratokat az irattári tervben meghatározott őrzési idő elteltével - legalább 15 évi őrzés után -, előzetes levéltári egyeztetést követően kell átadni a levéltárnak. A levéltár részére átadandó iratokról 3 példányban átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza: az átadó intézmény megnevezését, az átadás időpontját, az átadásra kerülő anyag pontos megnevezését, évkörét, mennyiségét (az átadandó anyagokról doboz szinten beazonosítható jegyzéket kell készíteni tételszám, tárgy és évkör megjelölésével), az átadási jegyzőkönyvben az átadó kikötéseket tehet az átadott anyag kutathatóságát illetően, a jegyzőkönyvet az átadó részéről az intézmény vezetője írja alá és látja el hivatalos bélyegzővel. Az átadási-átvételi jegyzőkönyv aláírt példányát a nem selejtezhető tételek között kell megőrizni. A levéltárban őrzött iratokat a levéltár az átadó intézménynek szükség esetén rendelkezésre bocsátja, kikölcsönzi. A levéltári anyagokat külön levélben és indokolva kell kikérni a levéltártól.

Iratok kezelése az ügyintéző(k) munkaviszonyának megszűnése, a munkakör átadása esetén Ügyintéző munkaviszonyának/jogviszonyának megszűnése, ill. munkakör átadás esetén az ügyintéző az elintézett ügyiratokat átadás-átvételi jegyzőkönyvvel átadja. Az elintézetlen ügyiratokról jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza az ügyirat iktatóés tételszámát, évét, tárgyát, az elintézetlenség indoklását, ill. a további ügyintézéshez szükséges információkat ad. Amennyiben ügyirat hiánya tapasztalható, jegyzőkönyvben kell rögzíteni az ügyirat adatait, a hiány tényét és körülményét, valamint a szükséges intézkedéseket. Munkaviszony megszűnése, munkakör átadása az ügy elintézését nem akadályozhatja. Az iratkezelés felügyelete Az intézmény iratkezelésének felügyeletét az igazgató vagy az általa megbízott személy látja el; felelős az iratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért. Az iratkezelés felügyeletét ellátó feladata • Az iratkezelési szabályzat és irattári terv elkészítése, ill. elkészíttetése, felülvizsgálata, módosítása, a végrehajtás folyamatos ellenőrzése. • A jóváhagyott szabályzat és irattári terv ismertetése a dolgozókkal. • A hitelesítések elvégzése. • Az iratkezelés folyamatos ellenőrzése. • Az iratkezelési feladatok ellátásához szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosítása. • Az iratkezelésért felelős személy kijelölése. • Az iratkezelési fegyelem megszegőivel szemben a felelősségre vonásról való gondoskodás.

• Az irattári anyag károsodását előidéző rendkívüli események alkalmával a hibaelhárítás, az anyag mentésének megszervezése. Az iratkezelő feladata • Az iratkezelési szabályok alkalmazása, betartása, végrehajtása. • Folyamatos kapcsolattartás az iratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért felelős vezetővel. • Az iratkezelési feladatok ellátásához szükséges eszközök beszerzése. • Ügyintézővel egyeztetve a tételszám meghatározása. Ellenőrzési feladatai - Határidők betartásának ellenőrzése. - Az iratkezelési szabályok betartásának ellenőrzése. - Az ügyintézés szabályosságának ellenőrzése. • Észlelt hiányosságok, tapasztalt szabálytalanságok jelzése a vezetőnek. • A hiányosság, szabálytalanság megszüntetése érdekében hozott intézkedés végrehajtása.

dr. Barna Viktor igazgató

2. sz. melléklet:

Pécsi Hajnóczy József Kollégium

HÁZIREND

Székhely: Pécs, Türr István u. 2. Tel:72-255-770 Fax:72-255-723

Tagintézmény: Pécs, Kodály Z. út 20/a. Tel:72-326-611

I.

Általános rendelkezések

A Házirend a kollégiumi közösség életét szabályozó dokumentum. Betartása minden tanuló és intézményi dolgozó számára kötelező, megsértése jogkövetkezményekkel jár. A Házirend a kollégium egészére vonatkozó általános szabályokat tartalmazza. Az egyes tagintézményekre érvényes kiegészítések a Házirend mellékletében olvashatók. A házirend melléklete a Jutalmazási és Büntetési Szabályzat. A Házirend nem szabályozza azokat a kérdéseket, amelyek a Nemzeti Köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvényben, ill. annak módosításáról szóló 2012 évi CXXIV. törvényben, a 20/2012 EMMI rendeletben és egyéb magasabb szintű jogszabályokban szabályozásra kerültek. II.

A Diákönkormányzat

1. A kollégisták – érdekeik képviselete céljából – diákönkormányzatot (továbbiakban: DÖK) hozhatnak létre. 2. Az intézményi egységekben önálló diákönkormányzatok alakulhatnak. 3. A DÖK saját maga által elfogadott – a nevelőtestület által véleményezett – szervezeti és működési szabályzata szerint végzi feladatait. 4. A DÖK irányító testületeinek megválasztásában minden tanuló részt vehet, ill. azokba megválasztható, aki az adott intézményi egység diákja. 5. A DÖK munkájának segítése, ill. a nevelőtestülettel és az intézményvezetéssel való hatékonyabb együttműködés érdekében diákönkormányzatot segítő felsőfokú végzettségű pedagógust kérhet fel, akit az intézményvezető a köznevelésről szóló törvény szerinti szabályok alapján megbíz ezzel a feladattal. 6. A DÖK vagy a tanulók nagyobb közösségének kezdeményezésére diákközgyűlést kell összehívni, ahol a diákközösség által javasolt témákat meg kell tárgyalni. A tanulók nagyobb közössége alatt az érintett intézményi egységben lakó diákok legalább 10%-a értendő. 7. A DÖK véleményezési jogát – a jogszabályokban, ill. a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon – az arra felhatalmazott vezető testülete gyakorolja. 8. A diákönkormányzat(-ok) képviselői részt vehetnek minden olyan nevelőtestületi és vezetői értekezleten, ahol az őket érintő kérdések is szóba kerülnek. Ezen értekezletek tervezett napirendjét előzetesen meg kell küldeni a DÖK számára. A diákönkormányzat képviseletét – a DÖK megbízása alapján – az önkormányzatot segítő felsőfokú végzettségű pedagógus is elláthatja. 9. A DÖK – írásbeli felkérésre – elláthatja a tanulók egyéni érdekképviseletét is. Erről a körülményről – a felkérést mellékelve – a DÖK írásban köteles értesíteni a kollégium igazgatóját, az intézményi egység vezetőjét. 10. A kollégium vezetése számít a diákönkormányzat közreműködésére a diákélet szervezésében, a Házirend szabályainak betartatásában és egyes esetekben annak ellenőrzésében, valamint a hagyományos kollégiumi rendezvények szervezésében, lebonyolításában, értékelésében. III.

A kollégista tanulók jogai, ill. a jogok gyakorlásának szabályai

A kollégium minden tekintetben biztosítja az Alkotmányban, más jogszabályokban és nemzetközi szerződésekben szereplő általános emberi jogok, ill. gyermeki és tanulói jogok érvényesülését és gyakorlását. A fentiek alapján a tanuló… 1. … és/vagy törvényes képviselője a tanulóról vezetett – személyes adatait is tartalmazó – nyilvántartásokba bármikor betekinthet, kezdeményezheti az azokban történt változások átvezetését, amelyet a nyilvántartás vezetéséért felelős személynek – a változások hitelességét igazoló iratok alapján – azonnal teljesítenie kell. A tanulók személyes adatait – külön kérés nélkül – a kollégiumból történő végleges kiiratkozáskor haladéktalanul törölni kell mindazon nyilvántartásokból, amelyeket a vonatkozó szabályok szerint az intézmény nem köteles irattárában megőrizni. 2. … jogosult a rá vonatkozó jogszabályokat és szabályozásokat és e jogok gyakorlásához szükséges információkat megismerni. Az ezekhez történő hozzáférést a kollégium vezetése a következő formában köteles biztosítani: - A kollégium Házirendjét, Pedagógiai Programjának és Minőség-irányítási Programjának vonatkozó fejezeteit a tagintézményekben szokásos módon kell nyilvánossá tenni (pl. könyvtárban elhelyezve), továbbá az intézmény hivatalos honlapján (www.hajnoczy-koll.hu) is meg kell jeleníteni; - A kollégiumba első alkalommal felvett tanuló kézhez kapja a kollégium Házirendjét; - Egyéb szabályokat (pl. Jutalmazási és Büntetési Szabályzat) a DÖK segítő felsőfokú végzettségű pedagógus útján lehet megkérni. 3. … jogosult, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával észrevételt tehet a kollégium működésével kapcsolatos minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról. A tanuló véleményét a diákközgyűléseken, csoportfoglalkozásokon, vezetői és nevelői fogadóórákon közvetlenül, ill. a Diákönkormányzatot felkérve közvetett módon is előadhatja. A tanuló a véleményének elfogadását nem kényszerítheti azokra, akik azzal nem értenek egyet. A kollégium a csoportvezető nevelők és a Diákönkormányzatot segítő felsőfokú végzettségű pedagógus útján hívja fel a tanulók figyelmét arra, hogy az intézmény által felvetett kérdésekkel kapcsolatban mikor és milyen módon nyilváníthatnak véleményt.

4.

… jogosult – egyénileg vagy csoportosan - kérdést intézni a kollégium vezetőihez. A válaszadásra jogosult vezető köteles a kérdésre 15 napon belül érdemben válaszolni. 5. … közösség érdekeit szolgáló javaslatokat tehet, változtatásokat kezdeményezhet. 6. … kifejezésre juttathatja vallási, világnézeti, politikai meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát, elvárhatja ezek tiszteletben tartását, feltéve ha e jogok gyakorlása nem ütközik jogszabályba, és nem sérti másoknak ugyanezen jogait. 7. … részt vehet a kollégium diákjai számára szervezett programokon, rendezvényeken, azok témáira érdeklődése szerint javaslatot tehet. Igényei szerint bekapcsolódhat a kollégium szakmai programjába. 8. … térítésmentesen igénybe veheti a kollégiumnak a tanulók számára rendelkezésre bocsájtott – egyéni és közösségi élethez kapcsolódó – létesítményeit (pl. könyvtár, sportpálya, konditerem, társalgó, tanulószoba) és eszközeit (pl. TV, videó, rádió, sporteszközök, hűtőszekrény). Nem léphet be azokba a helyiségekbe, amelyek az intézményi működés egyéb területeihez tartoznak (pl. raktárak, porta), és kerülnie kell a tiltó táblákkal védett helyiségeket és berendezéseket. 9. … szintén térítésmentesen igénybe veheti – a meghatározott rendelési időben - a kollégiumi egészségügyi ellátást, valamint a tanulmányi munkáját segítő szaktanári korrepetálást. 10. … a Házirendben szabályozott időn túl, indokolt esetben rendkívüli kimenőt kérhet és kaphat. Hétvégén hazautazhat, ill. indokolt esetben a kollégiumban maradhat. 11. …a kollégium többi tanulójával társadalmi szervezetet, diáksportkört vagy -egyesületet alapíthat, bennük részt vehet. Amennyiben a megalakuló szervezet tevékenysége illeszkedik a kollégium nevelési célrendszeréhez, ill. megfelel a létszámbeli előírásoknak, akkor az szabadon választott kollégiumi foglalkozásnak elismerhető. Az ilyen – a pedagógiai programba illeszkedő – foglalkozások az intézmény szakmai költségvetéséből is támogathatók. E feltétel hiányában a részvétel csak önköltséges formában lehetséges. 12. … jogosult minden olyan rendezvényen részt venni, amely a társadalmi szervezeti tagságához vagy tartozásához kapcsolódik, de ez a részvétel kizárólag a tényleges szabadidőre korlátozódhat, vagyis nem nyúlhat a kötelező foglalkozások ill. az éjszakai pihenés időszakába. Az állampolgári kötelesség teljesítésével kapcsolatos kötelező megjelenések esetében az időbeni korlátozás nem érvényes. IV.

A kollégista tanulótól elvárható magatartás szabályai

A tanuló… 1. … tartózkodjon minden olyan megnyilvánulástól, amelyek más tanulók és intézményi dolgozók családi életének megkérdőjelezésére, kigúnyolására, nevének – az érintett tanuló engedélye nélküli - bármilyen megváltoztatására irányulnak. Minden ilyen cselekmény fegyelmi felelősségre vonáshoz vezet. 2. … számára tilos az önkényuralmi jelképek nyilvános használata, azok terjesztése, az intézmény létesítményein történő ábrázolása. Tilos az etnikai, vallási, stb. kisebbségekkel szembeni előítéletek nyilvános kifejezése, és az ellenük irányuló uszító magatartás, a rasszizmus bármilyen megnyilvánulása. 3. … legjobb tudása szerint tegyen eleget tanulmányi feladatainak, segítse társait a tanulásban. 4. … tisztelje és ápolja a kollégium hagyományait és szokásrendjét. Vegyen részt a kollégium rendezvényein, vállaljon szerepet a szervezésben és a lebonyolításban, gazdagítsa hagyományrendszerét. 5. … legyen aktív és kezdeményező a kollégiumi közösség feladatainak teljesítésében. Minden tanuló köteles közreműködni a kollégium otthonossá tételében, ízléses díszítésében, de ezzel a falakat, és a berendezési tárgyakat nem rongálhatja. Az ilyen dekoráció okozta károkért a tanuló kártérítést köteles fizetni. 6. … óvja a kollégium berendezéseit, tisztelje a személyi tulajdont. 7. … köteles a kollégium eszközeiben, berendezéseiben észlelt károkat a nevelőtanároknak vagy a portán jelenteni, az eszközök és berendezések rongálását megakadályozni, a károkozással kapcsolatos körülmények felderítésében együttműködni. 8. … köteles az energiával takarékoskodni, használat után a helyiségek villanyvilágítását, elektromos készülékeit kikapcsolni, a vízcsapokat elzárni. 9. … amennyiben igényelt kollégiumi étkezést, annak térítési díját köteles a megelőző hónap 20-26. között kijelölt napokon, illetve az előre kihirdetett időpontban befizetni. 10. … be kell tartania az együttélés szabályait, a fiú-lány kapcsolatok nem léphetik át a jó ízlés határát, különös tekintettel a közös helyiségekre. 11. … köteles a kollégiumon kívül is kulturáltan – intézményünk jó hírét képviselve – viselkedni. A kollégium területén kívül is tilos a drog, a szeszesital fogyasztása, valamint a dohányzás, a szemetelés, a környékben lakók nyugalmának bármilyen módon történő zavarása! 12. … öltözete, megjelenése, hajviselete mindig tiszta, életkorához, az alkalomhoz, napszakhoz illő, ízléses legyen. A hiányos, feltűnő, szélsőséges öltözködés, hajviselet kerülendő. 13. …a napszaknak megfelelően köszönjön társainak és a felnőtteknek. 14. … köteles részt venni a kollégiumi ünnepélyeken, rendezvényeken az alkalomhoz illő öltözékben. 15. … köteles megismerni és betartani a kollégium Házirendjét.

V.

A kollégiumi élet rendje

A kollégiumi felvétel rendje 1. A kollégiumi/externátusi elhelyezés iránti kérelmet közvetlenül, vagy az iskolán keresztül, írásban kell benyújtani a kollégium igazgatójához, minden év május 15-ig. A megelőző tanévben kollégiumi jogviszonyban álló tanulók április 30-ig kérhetik kollégiumi jogviszonyuk következő tanévi meghosszabbítását. A jelentkezés – az erre a célra rendszeresített és a kollégium honlapjáról letölthető – egyéni felvételi lapon történik. A felvétel egy tanévre szól. Tanév közbeni felvételi kérelem elbírálása is az igazgató hatáskörében marad. a. Az Arany János Tehetséggondozó Programra pályázati úton lehet jelentkezni. A felvételi kérelemről az Oktatási Minisztérium dönt. b. A kollégiumi jogviszony a beiratkozással jön létre és tartama 1 év. 2. A felvételi döntésnél figyelembe veendő szempontok: - a lakóhely távolsága - a család szociális helyzete - tanköteles kor A gyámhatóság kezdeményezésére a tanulót fel kell venni a kollégiumba. Fel kell venni a kollégiumba azt a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulót, akinek gyermekotthoni elhelyezése nagykorúsága miatt szűnt meg. (Nkt.52.§(3)) 3. A felvételről vagy az elutasításról a szülő és/vagy a tanuló, nagykorú tanuló határozatban kap értesítést. 4. A kollégiumi jogviszony megszűnik… a. … a tanév végén, ha a tanuló annak meghosszabbítását a fentiek szerint nem kéri; b. … a kiskorú tanuló szülőjének vagy gyámjának írásbeli kérelmére, ill. a nagykorú tanuló saját írásbeli kérelmére; c. … annak a tanulónak, akinek az iskolájában a tanulói jogviszonya – az áthelyezést kivéve – tanév közben megszűnik; d. … a tanuló tartós (15 napos) és indokolatlan távolléte esetén, amennyiben a szülő, gondviselő, vagy maga a tanuló – kétszeri írásbeli felszólítás ellenére – nem indokolja távollétének jogosságát. A jogviszony az első felszólítástól számított 30 napon belül megszüntethető; e. … jogerős „Kizárás” fegyelmi határozattal. 5. Ha a tanuló ellen rendőrségi, ügyészségi, bírósági eljárás van folyamatban, annak kimenetelétől függően a kollégiumi jogviszony folytatódik vagy megszűnik. 6. A tanulónak tanév elején és a második félév elején, ill. a csoportvezető nevelőtanár kérésekor év közben is hivatalos iskolalátogatási igazolással kell igazolnia tanulói jogviszonyának meglétét. Tanulás – kollégiumi foglalkozások 7. Egyéni vagy csoportos tanulásra a tanuló- és hálószobákon kívül – nevelői engedéllyel – az épület egyéb, tanulásra alkalmas helyiségei, jó idő esetén az épülethez tartozó udvar is igénybe vehetők. A intézményi egységekben meghatározott tanulási időt a kollégista köteles a számára kijelölt tanulóhelyiségben tanulással vagy egyéb szakmai feladatok teljesítésével eltölteni. A csoportvezető engedélyével a tanulási idő átcsoportosítható, de mértéke nem térhet el az 59/2013. EMMI rendeletben meghatározott időkerettől. Gyenge tanulmányi eredmény esetén időpont-módosítás nem kérhető. Kötelező kollégiumi foglalkozások: tanulószoba, felkészítő foglalkozás (13 óra), csoportfoglalkozás (1 óra), szabadon választott foglalkozás (1 óra), összesen heti 15 óra. A kötelező foglalkozásokon kívül a tanuló további szabadon választható foglalkozásokon is részt vehet. A tanuló köteles a kollégiumi foglalkozásokon (kötelező és szabadon választott) részt venni, azok előkészítésében és lezárásában együttműködni. 8. A meghirdetett szabadon választható foglalkozásokra a tanulóknak legkésőbb az adott tanév szeptember 20-ig a foglalkozást tartó és a csoportvezető nevelőnél személyesen kell jelentkezni. A jelentkezés elfogadása esetén a tanuló a foglalkozásra érvényes időrendben a tanév végéig köteles járni. 9. Félévi, év végi bukás, nem megfelelő szorgalom esetén, a tanuló tanári felügyelet melletti kötött idejű tanulószobára, korrepetálásra, pótszilenciumra kötelezhető. 10. A kollégiumi foglalkozások időtartama általában 45 perc, maximum 90 perc. A szilenciumi foglalkozások között legalább egy szünetet kell tartani. 11. A kötelező kollégiumi foglalkozásokról történő hiányzást az iskolai hiányzásokhoz hasonló rendben a csoportvezető nevelőnél igazolni kell. Az elmulasztott foglalkozásokat a csoportvezető nevelővel egyeztetett időben és módon pótolni kell. Igazoltnak tekinthető a mulasztás betegség esetén (orvosi igazolással), előzetes szülői kérésre engedélyezett távolmaradás esetén, vagy ha előre nem látható alapos indok miatt nem tudott a tanuló eleget tenni a kötelezettségének. A kötelező foglalkozásokról való késések ideje összeadandó. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét (45 percet), a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a foglalkozásról. 12. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az igazolatlan távolmaradás – a vonatkozó iskolai szabályoknak megfelelő módon – fegyelmi eljárás indítását, végső esetben kizárást vonhat maga után.

13. A tanuló iskolájával történő egyeztetés után a csoportvezető nevelő engedélyezheti, hogy a tanuló a tanulással kapcsolatos kötelezettségeit az iskola felügyelete alatt is teljesíthesse. 14. Tanulási idő alatt és takarodó után teljes csendet kell tartani, a közös helyiségeket csak csendben lehet használni, a tanulást és a pihenést zavarni nem szabad. 15. A tanulószobák 22.00-ig, kivételes esetekben – külön nevelői engedéllyel – 24.00-ig használhatók. A tanulószobákat az intézményi egységekben szokásos rend szerint lehet használni. 16. A könyvtárak – kölcsönzésre és olvasásra, könyvtári foglalkozásokra – a kifüggesztett, ill. a programokban meghatározott időpontokban állnak rendelkezésre. A könyvtári szolgáltatások csak nevelői felügyelettel vehetők igénybe. Kiköltözés előtt mindenki köteles a kölcsönzött könyvtári könyveket visszavinni és mindennemű tartozását kiegyenlíteni. Egyéb foglalkozások 17. A kollégium létesítményeit, helyiségeit a napirend szerinti foglalkozási időben használhatják a tanulók. 18. A kollégium létesítményeiben – hétfőtől csütörtökig – az arra illetékes nevelőtanár engedélyével és felügyelete mellett 12-21 óra között lehet egyéni vagy csoportos foglalkozásokat, rendezvényeket tartani. Ezeken – a tanulási idő alatt – csak csoportvezetői engedéllyel lehet részt venni, de ezzel nem zavarhatják társaikat a tanulásban. 19. A számítógépes termekben kizárólag a használati szabályzatban meghatározott időben és feltételekkel lehet dolgozni. 20. TV-t, DVD-t, videó filmet 21.30-ig, ezt követően csak a főügyeletes nevelőtanár külön engedélyével lehet nézni. Tanulási idő alatt televízió csak szervezett foglalkozások keretében nézhető. 21. A hivatalos ünnepek előtt, központilag meghatározott emléknapokon megemlékezést tartunk, vagy azokra ünnepi (megemlékező) faliújságot készítünk, amelyekben az aktív tanulói közreműködés kötelesség. 22. A tanulóktól elvárjuk, hogy ápolják és gazdagítsák a kollégium kialakult hagyományait, hagyományos programjait. Kimenő, egyéb távollét, hétvége 23. Kimenőre szóló engedélyt minden esetben a csoportvezető nevelőtől vagy indokolt esetben (a csoportvezető távolléte, más elfoglaltsága) a főügyeletes tanártól kell kérni. Visszaérkezéskor a tanuló köteles a főügyeletes nevelőnél jelentkezni. 24. Osztálykirándulás, színházi elfoglaltság, az iskola vagy a kollégium által szervezett külön programok miatt történő távolmaradás okát és időtartamát a csoportvezetőnek és a főügyeletes nevelőnek előre be kell jelenteni. 25. Hazautazás pénteken 17.00 óráig vagy szombaton 9.00 óráig történhet. Hétvégeken – aki hivatalos iskolai vagy szakmai program, ill. egyéb elfogadható ok miatt nem tud hazautazni – a csoportvezető tanárával történő előzetes egyeztetés alapján (legkésőbb az intézményi egységben meghatározott időpontig jelezve a bent maradási szándékot) maradhat a kollégiumban. Abban az esetben, ha a kollégista nem jelezte időben a bennmaradási szándékát csoportvezetőjének, és a kollégiumban szeretné tölteni indokoltan a hétvégét, az ügyeletes tanár értesíti a szülőt és a tanuló csoportvezetőjét. 26. A kollégiumi hétvégi bent maradási szándékot a tanulónak indokolni, a csoportvezetőnek engedélyezni kell. Engedély nélkül kollégista nem tartózkodhat hétvégén a kollégiumban. Amennyiben, a hétvégi bent tartózkodási szándékát megváltoztatja a tanuló, köteles az ügyeletes tanárnak ezt jelezni. Hétvégén a kollégiumban tartózkodó tanuló köteles az ügyeletes tanárnál jelentkezni, a hétvégi programját egyeztetni. 27. Tanítási időben a kollégiumban tartózkodó tanuló köteles az ügyeletes tanárnál jelentkezni és megindokolni a bent tartózkodás okát. 28. Indokolt hétvégi bennmaradás esetén az intézményi egységek tanulói az adott hétvégére kijelölt székhely- vagy tagintézményben kapnak elhelyezést. A másik intézményi egységből érkező diákok pénteken 17 órától, vagy szombat délelőtt 10 órától foglalhatják el a kijelölt szobákat, amelyeket vasárnap 10 óráig el kell hagyniuk és a kijelölt helyen tartózkodniuk. A beérkezést és a távozást jelezni kell az ügyeletet ellátó intézményi egység ügyeletes nevelőtanárának. Az ideiglenesen átköltöző tanulókra a fogadó intézményi egység kiegészítő házirendi szabályai is vonatkoznak. A saját intézményi egységbe legkésőbb 17 óráig kell visszaérkezni és ott bejelentkezni az ügyeletes nevelőtanárnál.. 29. Ha iskolai program indokolja, ill. a fenntartó elrendeli, az eredetileg szállást nyújtó intézményi egységben is benn lehet maradni, amennyiben a maradó létszám eléri az adott egységben lakó kollégisták 10%-át. A hétvégi bennmaradás esetén a tanuló csak a számára kijelölt helyiségeket használhatja. 30. Hétvégi hazautazásról vagy szünetről történő visszaérkezéskor a tanuló köteles az ügyeletes tanárnál lejelentkezni. Amennyiben a tanuló betegség, vagy egyéb ok miatt nem tud visszajönni a kollégiumba, köteles értesíteni a csoportvezetőjét, vagy az ügyeletes tanárt. 31. A hétközi hazautazást a szülőnek kell kérnie, és írásban igazolnia. A kollégium rendjének megtartása 32. A tanuló a részére kijelölt hálószobában, ill. az általa használt mellékhelyiségekben élhet a lakhatással kapcsolatos jogaival. A hálószoba ajtaját – a vonatkozó munka- és tűzvédelmi előírások szerint – belülről bezárni nem szabad. 33. A 6.00 előtti ébresztésről a tanulóknak maguknak kell gondoskodniuk.

34. A tanulók kötelesek napi rendszerességgel a hálószobájukat, a szekrényüket, a mosdókat és mellékhelyiségeket, szűkebb és tágabb környezetüket rendben tartani, a takarítók munkáját elősegíteni. 35. A tanulói hálók rendjét, tisztaságát reggel az ügyeletes nevelőtanár, délután pedig a csoportvezetők ellenőrzik, értékelik. A tanulók holmijának elhelyezésére szolgáló bútorok (szekrény, íróasztal) rendjét az ügyeletes vagy csoportvezető nevelő – a tanuló jelenlétében és közreműködésével – naponta egyszer (általában délután), ill. a rendeltetéstől eltérő használat vélelme esetén bármikor ellenőrizheti. 36. A tanulók által használt kollégiumi létesítmények rendjéért a használók felelnek. A használat után rendet kell hagyni, amit az ügyeletes nevelő ellenőriz. 37. A hálószobákat a tanulók kizárólag előzetesen megkért és –kapott engedély esetén rendezhetik át. Az engedély nélkül átrendezett szobákban a nevelőtanárok utasítására az eredeti helyzetet haladéktalanul vissza kell állítani. 38. A hálószobák tanulásra és pihenésre szolgálnak. A hálószobákat a tanulók távozásukkor bezárják. Indokolt esetben – az iskolai órarendtől függően, az ügyeletes tanár tudtával – a tanulók délelőtt is a kollégiumban tartózkodhatnak, ezzel azonban nem zavarhatják a kollégiumi dolgozók tevékenységét (pl. takarítás). 39. A kollégium helyiségeiből bútort vagy más eszközt elvinni, vagy más helyiségbe átvinni csak a gondnokok előzetes engedélyével lehet. A tanulók az általuk átvett felszerelési tárgyakat a kiköltözéskor kötelesek épségben átadni, azok eltűnéséért, megrongálásáért kártérítési felelősséggel tartoznak. 40. Rádiót, magnót, laptopot és egyéb audiovizuális eszközt csak mások zavarása nélkül 6.00-tól 22.00-ig, tanulási idő alatt kizárólag csoportvezetői vagy ügyeletes nevelőtanári engedéllyel lehet működtetni. 41. Az intézményi technikai eszközöket rendszeresített helyükről elvinni csak a gondnok engedélyével lehet. 42. A környék lakóinak nyugalma érdekében a tanulóknak tilos az ablakokon kikiabálni, tárgyakat kidobálni, rádiót, magnót hangosan üzemeltetni. 43. Látogatókat csak a fogadásukra az intézményi egységben kijelölt helyiségekben, kizárólag a tanulási és pihenési időn kívül szabad fogadni. Idegeneknek a tanulók által használható szintekre és helyiségekbe felmenni tilos! Korlátozás nélkül a családtagok is csak a be-, és kiköltözéskor, ezen kívül indokolt esetben, az ügyeletes tanár engedélyével és a szobatársak hozzájárulásával mehetnek fel a tanulók hálójába. 44. A kollégiumból fegyelmi intézkedés során kizárt tanulók a fegyelmi határozattal együtt értesítést kapnak arról is, ha a továbbiakban a kollégium területén nem tartózkodhatnak, még látogatás céljából sem. Egészségvédelem, orvosi ellátás 45. Az épületekbe állatok behozatala, tartása tilos. 46. Tűzveszélyes, az egészségre káros anyagok behozatala, tárolása és használata tilos. 47. Az egészséges életvitel érdekében, a napi háromszori étkezés lehetőségét a tanulóknak a kollégium biztosítja. A tanuló által igényelt rendszeres étkezést csak a szülő előzetes írásbeli engedélyével és felelősségvállalásával lehet lemondani a csoportvezető tanárnál. Alkalmi lemondást (pl. iskolai kirándulás, betegség) a csoportvezető nevelő engedélyével lehet kérni. Reggelit, ebédet, vacsorát csak előzetesen, az étkezési ügyeket intéző munkatársnál lehet lemondani. A lemondás eljárási szabályait a befizetési helyen lehet megtudni. A tanulóknak lehetősége van az ebéd másik intézményi egységben történő igénybevételére (Művészeti GSZKI, Kodály Gimn.). Ezt az igényt legkésőbb adott tanév szeptember 10-ig kell jelezni. 48. Hivatalos távollét vagy betegség esetén, a bejelentéstől számított 48 óra utáni étkezési térítési díjat a következő havi befizetésnél beszámítjuk. 49. Az étkezés az arra rendszeresített étkezési kártya használatával vehető igénybe. Az étkezési kártyát hamisítani fegyelmi vétség. Az elveszített kártya pótlása esetén a tanulónak meg kell fizetni a pót-kártya előállítási költségét. 50. Romlandó ételeket kizárólag a hűtőszekrényekben lehet tárolni. A szobában hagyott romlandó élelmet a nevelőtanár vagy a takarító személyzet begyűjtheti és a központi szemétgyűjtőbe rakhatja. 51. Az iskolából betegség, vagy más ok miatt visszaküldött kollégista köteles az ügyeletes nevelőnél jelentkezni. 52. Betegség tünetei esetén az ügyeletes nevelőnél legkésőbb a rendelési idő előtt ¼ órával kell jelentkezni, aki intézkedik az orvoshoz küldésről, szükség esetén a betegszobai elhelyezésről, ill. krízishelyzetben orvosi ügyeletet, mentőt hív, értesíti a tanuló szüleit. Beteg tanulók a kollégiumban csak a nevelők által kijelölt helyiségekben tartózkodhatnak, kimenőt csak a betegségükkel kapcsolatos teendőik ellátására (pl. gyógyszer kiváltása) kaphatnak. 53. A beteg tanuló köteles az őt ellátó orvos utasításait betartani, az általa meghatározott időszakban az ügyeletes nevelő tudtával hazautazni. A visszaérkezés várható időpontját jelezni kell. Visszajönni csak gyógyultan (fertőző betegség után orvosi engedéllyel) szabad. Otthoni megbetegedés esetén azt telefonon azonnal jelezni kell az ügyeletes nevelőnek, és az étkezési létszámot nyilvántartó munkatársnak. 54. A kollégiumi orvos visszamenőleges igazolást (legfeljebb egy nappal később) csak abban az esetben állít ki, ha a tanuló írásbeli szakorvosi vagy iskolai tanári igazolással rendelkezik arról, hogy a kollégiumi orvos rendelési ideje után jelentkező betegségi tünetek miatt nem volt iskolában. 55. A kollégiumba szeszes italt, kábítószert behozni, az épületben fogyasztani, másoknak fogyasztásra felkínálni, illetve ittas, kábítószeres állapotban beérkezni szigorúan tilos. 56. Ha a tanuló a takarítással, étkezéssel kapcsolatban bármilyen mennyiségi, ill. minőségi kifogást tapasztal, köteles azt azonnal a gazdasági irodában, távollétükben az ügyeletes nevelőtanárnak jelenteni. 57. A tanulók kötelesek legalább kéthetente ágyneműt cserélni.

Biztonsági előírások 58. Az intézmény minden tanév elején tűz-, baleset- és katasztrófavédelmi oktatást tart, melyen minden alkalmazottnak és tanulónak részt kell venni, az ott szerzett ismeretek elsajátítását az oktatási íven aláírással igazolni kell. 59. A tanulók kötelesek a baleset megelőzését szolgáló utasításokat, a tűzvédelmi és a bombariadó esetére meghatározott szabályokat betartani, ill. társaikkal betartatni. 60. A tanulók bármely napszak idején észlelt rendkívüli eseményt (pl. baleset, tűz, rosszullét) kötelesek az ügyeletes nevelőtanárnak azonnal jelenteni. 61. Tilos az intézmény területére hozni és ott használni saját elektromos készüléket (pl. vasaló, asztali számítógép, hősugárzó, kávéfőző, szendvicssütő). A tanuló külön kérésére engedélyezhető olyan saját berendezés használata, amely a tanulmányainak folytatásához szükséges (pl. laptop), vagy egészségi állapota azt indokolja (pl. kisméretű hűtőszekrény). A tanuló az ilyen esetekben köteles hibátlan eszközt behozni, annak biztonságos használatáról szakértő által kiállított bevizsgálási jegyzőkönyvet leadni. Az ilyen eszköz használatával kapcsolatos mindennemű történésért a tanuló, ill. gondviselője teljes mértékig felelős. 62. A kollégium elektromos eszközeit szétszedni, javítani tanulónak tilos. A meghibásodást a gondnoknak vagy a portán, ill. az ügyeletes nevelőtanárnak kell haladéktalanul jelenteni. A stúdió berendezéseit csak az illetékes személy engedélyével szabad használni. 63. A kollégiumba nagy értékű műszaki eszközt (laptop, fényképezőgép, kamera, mobiltelefon, hangszerek, stb.), ékszereket, értéktárgyakat, heti szükségletet meghaladó készpénzt behozni csak külön csoportvezetői engedéllyel, kizárólag saját felelősségre lehet, azokért a kollégium anyagi felelősséget nem vállal. 64. A tanulók személyes tárgyaik biztonságos tárolására vegyék igénybe a számukra biztosított zárható szekrényt vagy fiókot. 65. A kollégiumi épületek ablakain tilos és veszélyes kimászni. Állagmegóvás 66. Minden kollégista kötelessége védeni a kollégium felszerelési tárgyainak épségét, megakadályozni a rongálást. Az észlelt kárt vagy hibát haladéktalanul be kell jelenteni az ügyeletes nevelőnek, és a portán elhelyezett „hibabejelentő” füzetbe be kell íratni. 67. A kollégiumi jogviszonyból származó kötelességek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok behozatalát az intézmény megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha a tanuló az erre vonatkozó szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel. 68. A kollégiumi létesítményekben, eszközökben okozott károkért a tanulók – a vonatkozó jogszabályok szerint – kártérítési felelősséggel tartoznak. 69. A használatra átvett tárgyakért (pl. könyvtári könyvek, sportszerek, ágynemű) a használó anyagi felelősséggel és kártérítési kötelezettséggel tartozik. Vegyes rendelkezések 70. Az intézmény által biztosított ágyneműt (paplan, párna, pléd) hazautazáskor nem szabad elzárni. 71. A hűtőszekrényeket szükség szerint, de legalább minden hónap utolsó hetében az intézményi egységben meghatározott időpontban a technikai személyzet takarítja, ezért a tanulók az általuk használt tárolót kötelesek kiüríteni. A takarítók az ételmaradékot minden esetben eltávolítják. 72. A kollégium dolgozói munkavégzés céljából az épület valamennyi helyiségébe jogosultak belépni. 73. Az intézmény vezetése és a nevelőtanárok munkaidejükben bármikor szívesen állnak a szülők rendelkezésére (személyesen vagy telefonon). Kérjük, hogy az iskolai szülői értekezletek alkalmával a kollégiumot is keressék fel. 74. Tanév közben, vagy tanév végén (kiköltözés esetén) a kollégiumban maradt ruhákat, cipőket, egyéb személyes holmikat a következő tanév szeptember 30-ig őrizzük meg. A fenti időhatáron túl nem áll módunkban tárolni az itt felejtett tárgyakat. A bent felejtett tárgyak eltűnéséért vagy megrongálódásáért a kollégium semmilyen felelősséget nem vállal. 75. Az intézmény időnként működtetői vagy egyéni kérésre vendégek számára szállást biztosít. A hétvégi, hétközi vendégfogadás esetén a tanuló köteles a szobájában elpakolni, a hirdetményen meghatározott időpontig (általában pénteken reggel 8 óráig) az összes holmiját elzárni, az ágyneműhuzatot lehúzni, a szobát átadni, esetleg a kijelölt szobába átköltözni. 76. A szállásadással kapcsolatos káresetekről a visszaérkező tanuló köteles haladéktalanul értesíteni az ügyeletes nevelőtanárt, aki arról feljegyzést készít. A feljegyzést a vendégfogadás utáni első munkanapon át kell adni a gondnoknak. (A tanuló a károkozásról fényképet is készíthet.) 77. Rendelt ételt (pl. pizza) csak tanulási időn kívül, ill. 21 óra előtt lehet átvenni a portánál. Záradék

1.

2. 3. 4. 5.

6. 7.

A kollégiumba felvett tanulók a tanévkezdés előtti naptól (augusztus 31.) a szorgalmi időszak végéig (június 15.), ill. – külön kérésre – az iskolai vizsgaidőszakokban és a kötelező szakmai gyakorlatok idején vehetik igénybe a kollégiumi elhelyezést. Az iskolákkal és a fenntartóval történő előzetes egyeztetés után rendkívüli esetben a nyári időszakban (az erre a célra kijelölt épületben és helyiségekben) is igénybe vehető a kollégiumi ellátás. A Házirend betartásával, ill. megsértésével kapcsolatos lehetséges intézkedéseket és következményeket a Jutalmazási és Büntetési Szabályzat tartalmazza. A Házirend megsértésével kapcsolatban hozott intézményi döntés ellen a szülő, illetve a tanuló jogorvoslattal élhet. A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 58. §-ának (3)-(14) bekezdése alapján a kollégium döntése, intézkedése, illetve az intézkedések elmulasztása ellen a tanuló, illetve a szülő eljárást indíthat. A fegyelmi tárgyalás lefolytatását megelőzően – a Jutalmazási és Büntetési Szabályzatban rögzítetteknek megfelelően – egyeztető eljárást kell tartani. A Házirend felhatalmazást ad a székhely és a tagintézmény rész-nevelőtestületeinek, hogy azok szükség szerint – a helyi diákönkormányzat véleményének kikérésével – a jelen Házirendet a tagintézményre vonatkozó további szabályokkal kiegészítsék. Ezek a kiegészítések nem mondhatnak ellent a vonatkozó jogszabályoknak, valamint összhangban kell lenniük a Házirend általános szabályaival, és illeszkedniük kell annak tartalmához. A Házirendet tanévenként felül kell vizsgálni, szükség szerint (pl. a tanulók nagyobb csoportjának kezdeményezésére) módosítani kell. A módosítás életbe lépéséig az addig érvényes házirendi előírásokat kell betartani. Jelen Házirend a kihirdetéstől számított harmadik naptól válik hatályossá.

A Házirendet a tagintézményekben működő diákönkormányzatok előzetesen megtárgyalták és annak szövegével egyetértenek. Pécs, 2014. január 28. ……………………………… (székhely – lányok)

…………………………… (székhely – fiúk)

A Házirendet a kollégium nevelőtestülete megtárgyalta és elfogadta. Pécs, 2014. január 30. Dr. Barna Viktor igazgató

(tagintézmény)

A Házirend kiegészítése a Türr István utcai székhely-intézményben Napirend Tevékenység

Hétfő - Csütörtök Péntek

Szombat

Vasárnap

Ébresztő (igény szerint) Reggeli Délelőtti tanulási idő Ebéd Kollégiumi foglalkozások és/vagy szabad program Tanulási idő1 Vacsora Kollégiumi foglalkozások, és/vagy szabad program2 Készülődés a takarodóra Takarodó, villanyoltás (mennyezeti világítás)

6.00-tól 6.00-8.00 9.00-12.00 12.45-15.45 13.00-15.30

8.00

8.00

9.00-12.00

9.00-12.00

12.00-21.00

12.00-21.00

9.00-12.00

9.00-12.00

6.00-tól 6.00-8.00 9.00-12.00 12.00 -15.00 13.00-tól

15.30-18.30 18.30-20.30 19.00-21.00

22.00-ig

12.00-22.00

12.00-21.00

21.30-22.00 22.00

21.30-22.00 22.00

21.30-22.00 22.00

21.30-22.00 22.00

Hétvégére, hazautazásra vonatkozó rendelkezések

•

Indokolt hétvégi maradáskor – a létszámtól függően – esetenként a Kodály úti tagintézménybe kell átköltözni.

•

A maradási szándékot legkésőbb szerda délelőtt kell jelezni a csoportvezető nevelőtanárnak. Aki ezután jelentkezik, csak az intézményi egységet irányító igazgatóhelyettes külön engedélyével maradhat benn. Visszaérkezés legkorábban vasárnap 16.00 órától. A Kodály úti tagintézménybe átmenő diákok kötelesek az ottani sajátos szabályokat betartani, az ügyeletes tanárral együttműködni, a kijelölt szobát rendeltetésszerűen használni. Hazautazás esetén a kollégista köteles minden elektromos eszközt a konnektorokból kihúzni, lámpákat lekapcsolni, mosdók csapjait elzárni és szobája ablakait bezárni.

• •

A székhely-intézmény helyiségeinek, eszközeinek használati rendje • •

• • • • • • • • •

Az emeleteken elhelyezett televíziók szilencium alatt nem nézhetők. A tanulási időre vonatkozó rendet mindenkinek tiszteletben kell tartania! A portára érkező telefonhívásokról az érintett tanulót hangosbeszélő útján értesítjük. A tanulási idő alatt és 21.00tól reggel 6.00-ig csak halaszthatatlan ügyben lehet ilyen hívásokat fogadni, más esetekben a portás nem kapcsolja a keresett személyt. A tanári szobából kitelefonálni csak hivatalos célból vagy sürgős esetben (pl. orvos kihívása, szülő értesítése) az ügyeletes nevelőtanár engedélyével lehet. Egyéb esetekben saját mobilkészülék használható. A mobil telefon használatával a kollégiumi lakótársak nem zavarhatók (pl. takarodó utáni hívások). A kollégiumi foglalkozásokra mobiltelefont csak kikapcsolt állapotban lehet bevinni, és a foglalkozás alatt használni tilos.. A vasalót a teakonyhában, a mosógépet és centrifugát a fürdőszobák előterében lehet használni. A takarodó utáni rend fenntartása érdekében a tusolókat 22.30 órától másnap 5.00 óráig nem lehet használni. A szaunázási igényt a tanáriban kell bejelenteni, ott kell időpontot egyeztetni. A szauna használata esetén, a kifüggesztett szabályok betartását kérjük. Szaunázni csak tanulási időn kívül lehet. Az épület földszintjén elhelyezett automaták a tanulási időn túl 21.30- ig használhatók. A porta előtere vendégek fogadására nem alkalmas, idegenek a porta előterében nem tartózkodhatnak. A kölcsönözhető eszközöket a portán lehet átvenni. Az eszközök kölcsönzésekor 200-Ft letéti díjat kell fizetni, amelyet az eszköz hibátlan leadásakor a kölcsönző visszakap. A porta előtti belső ajtót 8-12 óra között, a délutáni tanulási idő alatt, 21 órától reggel 6-ig, ill. hétvégeken zárva kell tartani. Az udvari kijárati ajtót szilencium alatt és 21 óra után szintén zárni kell. A bejárat előtt tűz- és balesetvédelmi okokból tilos a folyamatos tartózkodás.

Az együttélés szabályai 1 2

Hétvégi bennmaradás esetén, ha a tanulónak ebben az időszakban nincs hivatalos elfoglaltsága. Olyan esetekben, ha a Pedagógiai program szerinti tevékenység történik.

•

•

A kollégium koedukált jellege miatt a tanulók elkülönítésének biztonságos megoldása érdekében az épület kritikus pontjain kamerás megfigyelőrendszert működtetünk. Az ott rögzítésre került anyagok a tanulók személyiségi jogait nem sértik, de fegyelmi vétség esetén bizonyítékként felhasználhatók. A kamerák elsősorban megelőző, a nyugalmat megóvó és vagyonbiztonsági intézkedésként kerültek beállításra. A fiú kollégistáknak a lányok szintjére – és fordítva – felmenni tilos, kivétel ha tanár által felügyelt foglalkozáson vesznek részt.

Egyéb rendelkezések • •

• •

Gyenge tanulmányi eredmény esetén kötelező pótszilenciumon részt venni (a csoportvezető elbírálása alapján). Kimenő a tanítási nap előtti és a tanítási napokon 21.00-ig, pénteken, szombaton 22.00-ig engedélyezhető. 21.00 utáni kimenőre – személyenkénti megbeszélés alapján – a csoportvezető vagy az ügyeletes nevelőtanár adhat engedélyt. Kapuzárás 21.30 órakor van. Minden nap, 21 órakor létszám ellenőrzést tartunk. Ebben az időpontban minden tanuló köteles a saját szobájában tartózkodni. Este 22 óra után tilos más szobájában tartózkodni, az ott lakó társakat zavarni! Pénzt, értéktárgyat megőrzésre a kollégium gazdasági irodájában lehet leadni. Egyéb esetekben a pénz vagy értéktárgy eltűnéséért, megrongálódásáért felelősséget nem vállalunk.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Házirend kiegészítése a Kodály Zoltán úti tagintézményben Napirend Tevékenység

Hétfő - Csütörtök

Péntek

Szombat

Vasárnap

Ébresztő Reggeli Délelőtti tanulási idő Ebéd Kollégiumi foglalkozások és/vagy szabad program

6.00 és 6.30 6.00-8.00 9.00-12.00 12.30-15.30 13.00-18.30 Szilencium: 15.30-18.30 (csengő jelzi) 18.30-19.30 18.30-21.30

6.00 és 6.30 6.00-8.00 9.00-12.00 12.00-15.00 13.00-tól

9.00-12.00

9.00-12.00

12.00-21.00 12.00-21.00

22.00

22.00

Vacsora Kollégiumi foglalkozások és/vagy szabad program Jelző villanyoltás Villanyoltás a hálókban

21.50 22.00

22.00

Hétvégére vonatkozó rendelkezések • • • • • • •

A székhely-intézményből érkező diákok kötelesek a helyi szabályokat tiszteletben tartani, az ügyeletes tanárral együttműködni, a kijelölt szobát rendeltetésszerűen használni. A székhely-intézményből érkező fiúk nem jogosultak a lányszintekre felmenni, a földszinten, a kijelölt helyen nézhetnek TV-t. A hétvégi bennmaradási szándékot keddenként, 22-óráig jelezni kell a csoportvezetőnek. Pénteken, szombaton a kollégiumban tartózkodó tanuló köteles a csoportvezető tanárától előre kimenőt kérni. Ha ezt elmulasztja, legfeljebb 21 óráig kaphat az ügyeletes tanártól kimenőt. Hétvégén a kollégium helyiségeit (teakonyha, babzsákos szobák stb.) a termekre vonatkozó általános rendelkezések betartásával, az ügyeletes tanár engedélyével lehet használni. Vasárnapi (hétvégéről, szünetről való) visszaérkezés esetén csak az ügyeletes tanár engedélyével, legfeljebb 20 óráig kaphat kimenőt a tanuló. Ettől eltérni csak a csoportvezető előzetes írásbeli engedélyével lehet. A tanuló vasárnap legkésőbb 20 óráig érkezzék vissza, kivéve, ha a szülő a csoportvezetővel az ettől eltérő időpontról megállapodott, és erről feljegyzés készült.

Az intézmény nyitottságára vonatkozó rendelkezések: • •

•

Szülők, közeli hozzátartozók az aulában az ügyeletes tanár hozzájárulásával, legfeljebb 20 óráig tartózkodhatnak. Látogatót hétköznap a szilenciumi idő kivételével az aulában 15.30 óráig fogadhatnak a kollégisták. Hétvégén legfeljebb 19 óráig lehet vendéget fogadni az aulában. Tanulás céljából korrepetitor, osztálytárs a szilenciumi időben is tartózkodhat az aulában. Szilencium után, az esti órákban az ügyeletes tanár egyéni elbírálás alapján engedélyezheti látogató fogadását, legfeljebb 20 óráig.

Az étkezés rendje • • • •

A kollégisták és a menzás tanulók az étterem rendjét és a civilizált viselkedési és étkezés szabályokat kötelesek betartani. Az étteremből evőeszközöket, tányért, stb. kivinni tilos! A kijelölt tanulócsoport tagjai az ebédlőt ebéd és vacsora után rendbe teszik, a szemetet kiürítik. Az ügyeletes tanár kérésére egyéb feladatokat is elláthatnak. Hétvégén a bent tartózkodó csoport tagjai teszik rendbe az ebédlőt

A tagintézmény helyiségeinek használati rendje • • • • • • • •

• • •

Hangszeren gyakorolni az arra kijelölt helyen, 6.30- 21.30-ig lehet. A gyakorlásra kijelölt helyiségek kulcsát 6.30 előtt nem lehet kiadni, valamint azt 21.30-ig a vissza kell vinni. 22 óra után tanulni – mások zavarása nélkül – az emeleti folyosókon elhelyezett íróasztaloknál, illetve tanári engedéllyel a földszinten a 8-as teremben lehet. A számítástechnikai termet 14-20.30 között lehet használni. A számítógép terem használata külön szabályzat szerint történik. A kondicionáló termet 18-21 között lehet használni. Ettől eltérő időpontban csak az ügyeletes tanár engedélyével lehet igénybe venni. Az önismereti terem (108) csak tanári felügyelettel használható. A babzsákos terem, és a foglalkozási termek (8, 19, 118, 134, 224, 322, 327, 330, kondicionáló) csak tanári ellenőrzés és regisztráció mellett használhatóak. A II. emeleten található konyha kulcsa a felelős tanártól kérhető el. A felszerelési tárgyak kaució ellenében vehetőek igénybe. Az edényeket hiánytalanul, tisztán kell visszaadni. Hétvégén az ügyeletes tanár, ill. az AJTP-s csoportvezető ellenőrzi a konyha rendeltetésszerű használatát. Az épület földszintjén elhelyezett automaták, a büfé kizárólag tanulási időn kívül, este 21 óráig használhatóak. Az erkélyek jó idő esetén csoportvezetői vagy az ügyeletes tanári engedélyével, legfeljebb 21 óráig használhatóak. A teraszokon csak saját felszerelést lehet használni. Az erkélykulcsot a portás kizárólag tanároknak adhatja át. A pedagógusok feladata a teraszajtó nyitása, a rendeltetésszerű használat ellenőrzése, az erkélyajtó zárása.

Az udvar és a sportpályák használata • • • •

A kollégium udvarát és sportpályáit csak a csoportvezető engedélyével lehet használni. Az udvari tartózkodás idejének hosszát is a csoportvezető határozza meg. Az udvari kijárat kulcsát a portás kizárólag tanároknak adhatja át. A pedagógusok feladata az udvari ajtó nyitása, az udvari létesítmények rendeltetésszerű használatának ellenőrzése, az ajtó zárása. A környék lakóinak tulajdonát, nyugalmát tiszteletben kell tartani azoknak a tanulóknak is, akik, a sportpályát használják.

Hálószobákra vonatkozó szabályok • • •

A rendetlen hálók lakói felelősségre vonhatóak, rendrakásra kötelezhetőek. A hálók falára, az ajtókra ragasztani, a bútorokat, berendezéseket rongálni szigorúan tilos. Az a tanuló, aki vendégfogadás előtt nem pakolja el a holmiját, a szobáját rendetlenül hagyja, írásbeli figyelmeztetést kap, és/vagy közösségért végzett jóvátételre kötelezhető.

A tanulók értékeiről szóló rendelkezés •

• •

A tanuló az intézmény mosógépeit saját felelősségére, rendeltetésének megfelelően használhatja. A mosógépek meghibásodásából adódó, vagy a tanulók mulasztása, hanyag viselkedéséből eredő kárért a kollégiumot nem terheli felelősség. A kollégisták az első belépőkártyát ingyenesen, pótlását térítés ellenében kaphatják. Lakatpántot igényelhet a kollégista a tanév elején letéti díj fejében.

A tanulók életrendjére vonatkozó szabályok • • • • • • • • • • • •

• • • • •

Szilencium utáni időszakra a csoportvezetőtől lehet indoklás mellett kimenőt kérni. Aki kimenőre megy, ezt köteles jelezni a tanári asztalnál. A főbejáratot hétköznap 20.30-kor zárja a portás, amit a főnapos köteles ellenőrizni. 20.30-ig mindenkinek kötelező lejelentkezni a tanári asztalnál, aki a kollégiumban tartózkodik. Akinek 21 óra után kimenője van, és igénybe kívánja venni, köteles 21 óra előtt a kollégium épületét elhagyni, az esti rend biztosítása miatt. A kimenőről való visszaérkezés után a kollégiumot elhagyni tilos. A rendelkezés megszegése fegyelmi eljárást von maga után. Az aulából minden tanuló köteles 21 órakor távozni a saját emeletére. A tanulók (fiúk és lányok egyformán) 21 óra után felkészülnek a takarodóra, más szobájában már nem tartózkodhatnak. A kollégista belépőkártyát köteles magánál hordani és felmutatni. A portán szobakulcsot csak a belépőkártya felmutatásával kaphat. A rendkívüli távolmaradás okát és időtartamát a csoportvezetőnek előre be kell jelenteni. Az iskolából 8-13 óra között visszajövő tanuló köteles a portán feliratkozni, az ügyeletes tanárnál jelentkezni. A fiú kollégistáknak a lányok szintjén tilos tartózkodni, kivétel, ha korrepetáláson, foglalkozáson vesznek részt. Ebben az esetben is csak tanári kísérettel kizárólag a foglalkozási termekbe, vagy az alkotóterembe ill. a II. emeleti kiskonyhába mehetnek fel, legfeljebb 21 óráig. A lányoknak a földszinti keleti folyosóra (fiú szint) tilos bemenni, kivéve az orvosi rendelés ideje alatt. Lányok a földszinti nyugati folyosóra csak a kondicionáló terem használata céljából mehetnek be, legfeljebb 21 óráig. Lányoknak a földszinti hálókba tilos bemenni. A számítástechnikai termet a könyvtárat, az udvari kijáratot az ebédlőn keresztül közelíthetik meg, vehetik igénybe a kollégisták a megjelölt időhatárokon belül. Nyomtatást, fénymásolást az esti órákban, legfeljebb 21 óráig csak kivételes esetben, egyéni elbírálás során a tanári szobában lehet kérni.

Az orvosi ellátásra vonatkozó szabályok • • •

Orvosi vizsgálatra reggel legkésőbb 7 óráig kell jelentkezni az ügyeletes tanárnál Az a tanuló, aki nem akar a kollégium orvosának rendelésén megjelenni, köteles hazautazni és a háziorvosánál jelentkezni. A kollégiumban tartózkodó beteg tanulók kötelesek a hálójukban tartózkodni. A betegségük alatt nem használhatják a kollégiumi szabadidős tevékenységet szolgáló eszközöket.

Viselkedési szabályok, elvárások • • •

A kollégium rendje és biztonságos működése érdekében az épület bejáratát, környékét biztonsági kamera őrzi. A felvételeket tároljuk, azok esetleges szabályszegés bizonyításánál felhasználhatóak. A kollégium előtti lépcsőn, a kollégium külső területén is a kollégium házirendje és viselkedési szabályai érvényesek. Amennyiben a kollégista ellen fegyelmi eljárás folyik, a tantestület, a tagintézmény vezető a fegyelmi határozat mellé rendelhet személyre szabott jóvátételi feltételt is a csoportvezető közreműködésével és egyetértésével.

Kollégiumi foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok • •

A tanulók szaktanári segítséget, korrepetálást vehetnek igénybe előzetes időpont egyeztetés után, legfeljebb 21.30ig. Szakköröket, korrepetálásokat, sporttevékenységeket 21.30-ig be kell fejezni.

• • •

A kollégiumi foglalkozásokon létrejött alkotások – amennyiben a kollégium biztosítja a tárgyi feltételeket – a kollégium tulajdonába kerülnek. A tanuló a kollégiumban létrehozott alkotásokat meghatározott időre (a kollégiumi tagság idejére) a kollégium őrzésére bízhatja. Amennyiben az igazolatlan mulasztások elérik a 10 órát, erről a szülőt írásban értesítjük.

Egyéb rendelkezések •

• •

Az ügyeletes nevelő jogosult (napszaktól függetlenül) valamennyi hálóba kopogtatás után belépni, az aktuális feladatát elvégezni (megbeszélés, pontozás, ellenőrzés, stb.) abban az esetben is, ha tanuló nem tartózkodik a hálóban. A portán tanuló nem tartózkodhat, értéket, csomagot, csak névvel ellátva, egyéni elbírálás alapján vesz át a portás. Amennyiben a tanuló étkezését rendelés útján bonyolítja, annak ügyintézését, az étel tárolását nem háríthatja át sem a portásra, sem az ügyeletes tanárra.

3. sz. melléklet:

Pécsi Hajnóczy József Kollégium Jutalmazási és Büntetési Szabályzat

Pécs, Türr István u. 2. Tel:72-255-770 Fax:72-255-723

Pécs, Kodály Z. út 20/a. Tel:72-326-611

Készült a 2011. CXC. törvény, a 2012 évi CXXVI törvény, a 20/2012. EMMI rendelet, illetve a kollégium hatályos Házirendje alapján. A közösségi normák, szabályok kialakítása, fenntartása, betartása és betartatása a közösség – így az egész intézmény, kollégium – minden tagjának érdeke, egyúttal kötelessége is, az együttélés és a közös munka feltétele. A normák, szabályok rendszere összetett: tartalmazza a közös célok, értékek rendszerét, a korlátozások, tiltások szabályait. E normák követésében a közösség tagjai segítik, bátorítják egymást, a kiemelkedő erőfeszítéseket, teljesítményeket visszajelzik egymás számára, a norma sérülése esetén erről is visszajelzést adnak, és keresik a helyreállítás, a sérelmek jóvátételének módját. E visszacsatolások egy sajátos formája a jutalmak és elmarasztalások rendszere, melyet az alábbi szabályzat rögzít.

Jutalmazási szabályok A tanuló dícséretben, jutalomban részesíthető, ha … a tőle elvárhatónál jobb teljesítményt nyújt, … alkalomszerűen, vagy huzamosabb időn át jelentős többletmunkát vállal, … kötelességeit, feladatait, vállalásait tartósan kiemelkedően teljesíti, … tanulmányi munkájával példát mutat kollégista társainak. Dicséretek: - csoportvezetői dicséret - tagintézmény-vezetői, igazgatóhelyettesi dicséret - igazgatói dicséret Jutalmak: - Hajnóczy Díj - Diák-önkormányzati Díj.

A jutalmazási eljárás szabályai 1.

Dicséretek

A csoportvezető nevelőtanár saját hatáskörében csoportvezetői dicséretet adhat. Amennyiben megítélése szerint a megfelelő intézkedés nem tartozik a hatáskörébe, a javaslatot továbbítja a megfelelő jogkörrel rendelkező vezetőhöz, ill. a diákönkormányzat képviselőtestületéhez. A további jutalmazásokra javaslattételi, ill. véleményezési joga van.

A csoportvezetői, tagintézmény-vezetői, igazgatóhelyettesi és igazgatói dicséretek nem egymásra épülnek, tehát ismételten is adhatók. 2.

Jutalmak

2.1 Hajnóczy Díj A díjat – a tagintézmény-vezető vagy igazgatóhelyettesek kezdeményezésére, az érintett diákönkormányzat véleményét előzetesen kikérve – a kollégium nevelőtestülete adományozza legalább 2/3-os megjelenési arány mellett egyszerű szavazattöbbséggel. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. A jutalmazási kezdeményezést a nevelőtestületnek jogában áll indoklással elutasítani. Ha a javaslattevő fenntartja indítványát, a döntési jog az igazgatóé. A Hajnóczy Díjat az igazgató a kollégiumi ballagáskor adja át. A díj az erre az alkalomra készített emlékplakett vagy tárgyjutalom és oklevél. 2.2 Diák-önkormányzati Díj A díjat az adott intézményi egység diákönkormányzatának képviselőtestülete adományozza legalább 2/3-os megjelenési arány mellett, egyszerű szavazattöbbséggel az intézményi egységben lakó kollégistáknak és az ott dolgozó tanároknak. A díjazandó személyekre a diákok véleményének összegyűjtése után a képviselőtestület tagjai tesznek javaslatot. Szavazategyenlőség esetén a diákönkormányzat elnökének szavazata dönt. A kezdeményezést a képviselőtestületnek joga van indoklással elutasítani. A díjat a diákönkormányzat elnöke adja át tanév végén annak a tanulónak és tanárnak, akik az alábbi követelmények alapján elnyerik a díjat: a) Diák - A kollégisták közösségéért tartósan végzett kiemelkedő tevékenység

-

A diákönkormányzat rendezvényeinek megszervezésében és lebonyolításában tanúsított aktív szerepvállalás A diákönkormányzat rendezvényein történő rendszeres és aktív részvétel.

b)

Tanár - A tanulókkal kialakított magas színvonalú, humánus kapcsolat - Az általa vezetett foglalkozások kiemelkedő színvonala - Az általa szervezett programok népszerűsége - Általában a diákok körében kivívott elismertség. A díj az erre az alkalomra készített emlékplakett vagy tárgyjutalom. 3.

Egyéb rendelkezések

Az odaítélt tanulói dicséretekről, jutalmakról értesíteni kell a tanuló szüleit (gondviselőjét), osztályfőnökét, ill. tanári dicséretről az intézményi egység vezetőjét.

Büntetési szabályok A tanuló kötelességszegésért, a Házirend és a közösségi együttélés elvárható szabályainak megsértéséért – fegyelmi eljárás keretében - fegyelmező intézkedéssel vagy fegyelmi büntetéssel sújtható. Fegyelmi eljárást az intézmény valamennyi dolgozója és tanulója kezdeményezhet. 1. Fegyelmező intézkedések Fegyelmező intézkedést kell kezdeményezni kötelességszegésért, amennyiben nem alapvető tilalmakat sértettek. A kiszabható fegyelmező intézkedések: - Csoportvezetői intés, - Tagintézmény vezetői, igazgatóhelyettesei figyelmeztetés, - Tagintézmény vezetői, igazgatóhelyettesei intés, - Igazgató figyelmeztetés, - Igazgatói intés. A csoportvezető nevelőtanár csoportvezetői intést saját hatáskörében adhat. A további fegyelmező intézkedésekre javaslattevő, ill. véleményezési joga van. A fegyelmező intézkedések nem egymásra épülnek, tehát ismételten is adhatók.

2. Súlyos kötelességszegésnek minősülő cselekedetek: -

A diáktársak és a kollégiumi dolgozók emberi méltóságának megsértése; Szándékos károkozás; Dohányzás Hazárdjáték, szerencsejáték, pénzbeli fogadások; Engedély nélküli éjszakai kimaradás; A kollégium engedély nélküli elhagyása; Ismételt nagymértékű késés a kimenőről; A hétvégi bent maradás szabályainak megsértése; Minden olyan esemény, amely során a tanuló súlyosan megszegi az intézmény szabályait, az együttélés normáit, és nagymértékben veszélyezteti mások testi vagy lelki épségét.

A súlyos kötelességszegés minősített esetei: - Lopás (tettenérés) - Verekedés, rendkívül durva viselkedés, testi vagy lelki terror alkalmazása - Szeszes ital vagy kábító hatású szer fogyasztása a kollégium területén (tettenérés) - Kábító hatású anyag terjesztése, birtoklása (tettenérés) 3. A fegyelmi eljárás szabályai A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.

Súlyos kötelességszegés minősített esetében a tanuló a nevelőtestület többségi szavazatával a fegyelmi eljárás lezárultáig a kollégiumi közösségben való tartózkodástól eltiltható, kivéve ha a tanköteles korú diák így nem tudna eleget tenni tankötelezettségének. Az együttélési normák durva megsértése miatt az intézkedés célja: - a kollégium tanulóinak és nevelőtanárainak biztonsága, védelme, - az erkölcsi normák megtartása, - a nevelés eredményességének megőrzése. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szüleit (gondviselőjét), valamint az érintett iskola vezetőjét – a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével – írásban értesíteni kell. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább 8 nappal megkapja. Ebben tájékoztatni kell a tanulót arról is, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi eljárást – a megindításától számított 30 napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelességszegéstől számítva 3 hónap eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője (gondviselője), ill. annak meghatalmazottja mindig részt vehet. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a kollégiumot érintő kérdésekben a kollégium képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. 3.1 Egyeztető eljárás A fegyelmi eljárás lefolytatását egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló (kiskorúsága esetén a szülő) figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú sértett esetén a szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért. A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő) – az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül – írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Az egyeztetés során nincs bizonyítási lehetőség, ezért értelemszerűen akkor lehet lefolytatni, ha a kötelezettségszegést beismerték. Az egyeztetésen a fegyelmi jogkör gyakorlója nem vehet részt. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a kollégium feladata. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett (kiskorú sértett esetén a szülő) nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A fegyelmi eljárás megindítására jogkörrel rendelkező személy akkor nyilvánítja eredményesnek az egyeztető eljárást, ha a megállapodást mind a sértett, mind az elkövető aláírta és a megállapodásban rögzített jóvátétel és megbánás alkalmas arra, hogy a kötelességszegés szankcióját kiváltsa. A felek közötti megállapodás teljesülését az egyeztető eljárás során rögzített felelős személy kíséri figyelemmel, a jóvátétel teljesülése esetén jegyzőkönyvvel zárja le az egyeztető eljárást. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés kollégiumba történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. 3.2 A tényfeltárás Ha az egyeztető eljárást nem kérték vagy sikertelen volt, a tagintézmény vezetője tényfeltárással bízza meg az eset kivizsgálására megalakítandó tényfeltáró bizottságot. A bizottság tagjai: - a nevelőtestület egy tagja, - az érintett tanuló csoportvezető nevelőtanára, - a tagintézményi diákönkormányzatnak a tanuló csoportjába tartozó tagja. A tényfeltárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben fel kell tüntetni a tényfeltárás helyét, időpontját, a hivatalos minőségben résztvevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait, valamint a tényfeltáró bizottság javaslatát. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tényfeltárás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló kéri. A jegyzőkönyv 1-1 példányát az intézményegység vezetője és az eljárás kezdeményezője kapja. A tényfeltárás során meg kell hallgatni az eljárás kezdeményezőjét, az érintett tanulókat, a tanúkat. A feltárt tények alapján a bizottság a következő döntéseket hozhatja: - Bizonyítékok vagy fegyelemsértés hiányában a fegyelmi eljárást megszünteti; - Fegyelmező intézkedést javasol; - Fegyelmi tárgyalás megtartását javasolja. A tényfeltárást a megbízástól számított 7 napon belül jegyzőkönyvvel kell lezárni. A bizottság döntése ellen az eljárás kezdeményezője, a diákönkormányzat vagy az intézményegység vezetője 3 napon belül kifogást jelenthet be az intézmény igazgatójánál. Az igazgató további 3 napon belül elbírálja a kifogást és amennyiben elfogadja azt, új bizottságot hoz létre melynek döntése végleges. Az új bizottságnak nem lehet tagja az előző döntésben részt vevő személy. Összetételét tekintve a nevelőtestületből két főt, a diákönkormányzatból egy főt kell meghívni. A fegyelmi jogkör gyakorlója – ha a tényállás nem egyértelmű – hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A bizonyítás jegyzőkönyvezésénél a tényfeltárás szabályai érvényesek. 3.3 Fegyelmi tárgyalás Ha a tényfeltárás következtében fegyelmi tárgyalásra kerül sor, arról a tanulót, kiskorú tanuló esetében a szülőt (gondviselőt) és az iskolát írásban értesíteni kell. Az értesítés tartalmazza a tárgyalás helyét és időpontját, valamint tájékoztatja a szülőt, hogy távolmaradása nem akadályozza a tárgyalás megtartását. A szülőnek az értesítést úgy kell eljuttatni, hogy azt a tárgyalás előtt legalább 8 nappal megkapja. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A tárgyalás vezetője - a tanuló vagy képviselője kérésére - a nyilvánosságot korlátozhatja vagy kizárhatja. A fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi bizottság dönt a kiszabható büntetés mértékéről. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A tárgyalás megkezdésekor a tanulót tájékoztatni kell jogairól, majd ismertetni kell a felrótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A tárgyalás során kérdéseket lehet intézni az érintett tanulóhoz, amelyek a kötelességszegés súlyosságának, a kiróható büntetés mértékének eldöntését segítik elő. A fegyelmi eljárás során a tagintézmény diákönkormányzatának véleményét be kell szerezni. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. Ezt követően a fegyelmi bizottság zárt tárgyaláson dönt a fegyelmi büntetés mértékéről. Amennyiben többféle büntetési javaslat is elhangzik, szavazással kell eldönteni, melyik fokozatot rója ki a bizottság. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni.

A fegyelmi tárgyaláson kiszabható büntetések a kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért: - megrovás, - szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, - áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba, - kizárás. Nem szüntethető meg a kollégiumi tagsági viszony, ha ennek következtében a tanuló nem tudja teljesíteni tankötelezettségét. (NKt 53.§(9)) 3.4 A fegyelmi határozat A fegyelmi határozatot – annak rövid indoklásával - a tárgyalás végén szóban ki kell hirdetni. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat kihirdetését legfeljebb egy héttel el lehet halasztani. A fegyelmi eljárást megszüntető határozattal kell lezárni, ha a tárgyaláson kiderül, hogy a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy azt nem lehet minden kétséget kizáróan bizonyítani. A határozatot a kihirdetést követő 7 napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú esetén a szülőnek (gondviselőnek). A „megrovás” és „szigorú megrovás” határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő vagy képviselője is tudomásul vette, így a határozat megküldését nem kéri, az eljárást megindító kérelmi jogáról lemond, és mindezt aláírásával (aláírásukkal) igazolják. A „kizárás” fegyelmi büntetés a fegyelmi bizottság által meghatározott időre, de legfeljebb 6 hónapra felfüggeszthető. Ha ezalatt a tanuló újabb bizonyított kötelességszegést követ el, úgy a korábbi kizáró határozat azonnali hatállyal életbe lép. A határozat rendelkező részből (kollégium megnevezése, címe, a határozat száma és tárgya, tanuló adatai, a büntetés, a felfüggesztés időtartama, az eljárás megindító kérelem), indoklási részből (kötelességszegés rövid leírása, bizonyítékok, döntés indokai, elutasítás oka, határozathozatal napja, aláírások) és záró részből (határozat meghozatalának helye és ideje, a határozatot hozó aláírása és hivatali beosztása, a nevelőtestület egy jelen lévő tagjának aláírása) áll. Az első fokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) nyújthat be eljárást megindító kérelmet, amelyet 15 napon belül kell az igazgatónak jelezni, s amit az igazgató 8 napon belül továbbít a tankerületi igazgatónak. A felterjesztéssel együtt valamennyi iratot, az első fokú jogkör gyakorlójának véleményét is meg kell küldeni a tankerületi igazgatónak. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. 3.5 Kizárás a fegyelmi eljáráson való részvételből A fegyelmi eljárásban nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója, továbbá az a személy, akit a tanuló kötelességszegésében érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú határozat meghozatalában részt vett, ill. az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben a kizárási ok fennáll, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló vagy a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén a kollégium igazgatója, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt. A kártérítési felelősség Ha a tanuló a kollégiumnak kárt okozott, az érintett tagintézmény vezetője köteles a károkozás körülményeit kivizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és – ha lehetséges – a károkozó és annak felügyeletét ellátó személy kilétét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt a kollégium tagja okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt (gondviselőt) haladéktalanul tájékoztatni kell. Ezzel egy időben a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg - gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 50%-át; - szándékos károkozás esetén az okozott kár teljes összegét, de legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét.

Ha a felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő vagy a tanuló a károkozás tényét nem ismeri el, a kollégium igazgatója a tanuló, ill. a szülő ellen polgári pert indíthat. A kollégium a tanulónak a kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Hiányzás a kollégiumi foglalkozásokról Ha a tanuló a kötelező kollégiumi foglalkozásokról (pl. tanulószoba) távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha - a tanuló – kiskorú esetén a szülő írásbeli kérelmére – a szervezeti és működési szabályzatban (Házirendben) meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra; - a tanuló beteg volt, és ezt a szabályoknak megfelelően igazolja; - a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Megszűnik a tanuló kollégiumi jogviszonya – kivéve a tanköteles korú tanulót -, ha a kötelező kollégiumi foglalkozásokról igazolatlanul 30 óránál többet mulaszt, feltéve hogy a kollégium a tanulót, kiskorú esetén a szülőt ezt megelőzően legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszüntetéséről a kollégium írásban értesíti a tanulót, ill. kiskorú esetében a szülőt.

Vegyes rendelkezések Ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmező intézkedés vagy fegyelmi büntetés szabható ki. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelésioktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. A fegyelmező intézkedés vagy a fegyelmi büntetés hatálya a tanév végén érvényét veszti, a következő tanévben elkövetett kötelességszegések esetén azok nem hozhatók fel a tanuló ellenében, de a következő évi felvételi kérelmek elbírálásánál figyelembe lehet venni. A Jutalmazás és Büntetési Szabályzatot – az előterjesztett Házirend megtárgyalásával egy időben – az intézményi egységekben működő diákönkormányzatok véleményezték és elfogadták.

____________________________ DÖK elnök (Türr I. u. lányok)

_____________________________ DÖK elnök (Türr I. u. fiúk)

___________________________ DÖK elnök (Kodály Z. u.)

____________________________ igazgató